A Váci Bartók–Pikéthy Zeneművészeti Szakközépiskola és Zeneiskola Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja
2015
Tartalomjegyzék 1. AZ INTÉZMÉNY JOGÁLLÁSA ................................................................................................................................. 6 2. AZ INTÉZMÉNY RÖVID TÖRTÉNETE.................................................................................................................... 6 3. HELYZETELEMZÉS ................................................................................................................................................... 9 3.1. Az iskola profilja ........................................................................................................................................ 9 3.2. Személyi feltételek ..................................................................................................................................... 9 3.2.1. Iskolavezetés ....................................................................................................................................... 9 3.2.2. Nevelőtestület ...................................................................................................................................... 9 3.2.3. Technikai dolgozók ............................................................................................................................ 10 3.3. Az iskolai munka tárgyi feltételei............................................................................................................... 10 3.3.1. Az épület ........................................................................................................................................... 10 3.3.2. Az iskola hangszerellátottsága ............................................................................................................. 11 3.3.3. Eszközellátottság ............................................................................................................................... 12 3.3.4. Könyvtár ........................................................................................................................................... 12 4. NEVELÉSI PROGRAM ............................................................................................................................................. 14 4.1. Nevelésfilozófiai alapelveink..................................................................................................................... 14 4.2. A művészeti képzésben művészeti tevékenység célrendszere, pedagógiai feladatai ........................................ 16 4.3. Pedagógiai eszközeink .............................................................................................................................. 18 4.4. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .......................................................................... 19 4.5. Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok ................................................................................................ 20 4.5.1. Hagyományok az egészségnevelés területén ......................................................................................... 20 4.5.2. Az egészségnevelés gyakorlati megvalósításának lehetősége ................................................................. 20 4.5.3. Alapelvek, jövőkép, célok................................................................................................................... 21 4.5.4. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ......................................................................... 22 4.5.5. Egészségmegőrző programok szervezése ............................................................................................. 23 4.5.6. Kortárs ifjúságvédelem ....................................................................................................................... 23 4.6. Közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok ................................ 23 4.7. A pedagógusok helyi feladatai ................................................................................................................... 25 4.8. Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje ................................. 30 4.8.1. Szociálisan hátrányos helyzetű tanulók segítése .................................................................................... 31 4.8.2. A tehetségkutatás, - gondozás formái, felkészítés zenei pályára .............................................................. 33 4.8.3. A felzárkóztatás formái ...................................................................................................................... 34 4.9. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje ......................... 35 4.9. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái .................................... 35 4.9.1.Pedagógus és szülő együttműködése ..................................................................................................... 36 4.9.2. Pedagógus és tanuló együttműködése .................................................................................................. 36 4.9.3. Növendék és szülő együttműködése ..................................................................................................... 37 4.9.4. Az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái ............................................................................... 37 4.10. Eljárások rendszere ................................................................................................................................. 39 4.10.1. Felvételi rendszer ............................................................................................................................. 39 4.10.2. A beiskolázás várható alakulása ........................................................................................................ 40 4.11.Vizsgarendszer - zeneiskola ..................................................................................................................... 41 4.12. A beszámoltatás formái, rendje és az értékelésben betöltött súlya ............................................................... 43 4.13. Az otthoni felkészüléssel kapcsolatos tevékenység formái és rendje ............................................................ 44 A tanulók értékelésének általános szempontjai .................................................................................................. 44 A magatartás és a szorgalom értékelése ............................................................................................................ 44 A magasabb évfolyamba lépés feltételei ........................................................................................................... 46 5. HELYI TANTERV – „Régi tanszak felosztás szerint” - ZENEISKOLA .................................................................... 47 5.1. A zeneoktatás cél- és feladatrendszere ........................................................................................................ 47 5.2. Zeneiskolai képzési tanszakok, egyes évfolyamok tantárgyai ....................................................................... 48 2
5.3. Képzési szakaszok, idők............................................................................................................................ 50 5.4. Órakeret, óraterv, létszámok, tantárgystruktúra ........................................................................................... 51 5.4.1. Létszám, óraszám............................................................................................................................... 51 5.4.2. Főtárgyi képzési struktúra - részletezve ................................................................................................ 53 5.5. Követelmények, a számonkérés, az értékelés formái, a tanulmányok ellenőrzése ........................................... 54 5.5.1. Követelményrendszer ......................................................................................................................... 55 5.5.2. Az értékelés rendszere, szempontjai..................................................................................................... 55 5.5.3. Az év közben kiváló teljesítményt nyújtó növendékek jutalmazása ......................................................... 57 5.5.4. A beszámoltatás formái ...................................................................................................................... 58 5.6. Az alkalmazható tankönyvek, kották, tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztásának elvei .................... 59 6. HELYI TANTERV – „Új tanszak felosztás szerint” - ZENEISKOLA ........................................................................ 61 6.1. Általános alapelvek, célok ......................................................................................................................... 61 6.2. A zeneoktatás általános fejlesztési követelményei ....................................................................................... 62 6.3. Kiemelt kompetenciák a zeneoktatás területén ............................................................................................ 62 6.4. Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja zeneművészeti ágon ................................ 63 6.5. A képzés struktúrája ................................................................................................................................. 64 6.6. A követelmény és a tantervi program ......................................................................................................... 65 6.7. Óratervek................................................................................................................................................. 67 6.8. A művészeti alapvizsga és záróvizsga általános követelményei .................................................................... 70 6.8.1. A művészeti alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei.................................................................. 70 6.8.2. A művészeti alapvizsga és záróvizsga vizsga tantárgyai ........................................................................ 71 6.8.3. A vizsgák ideje .................................................................................................................................. 72 6.8.4. Előrehozott vizsga .............................................................................................................................. 72 6.8.5. A művészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés ......................................................... 72 6.8.6. A művészeti alapvizsga és záróvizsga minősítése.................................................................................. 72 6.9. A tanterv megvalósításához kapcsolódó helyi sajátosságok szabályzása ........................................................ 73 7. HELYI TANTERV – SZAKKÖZÉPISKOLA ............................................................................................................. 75 7.1. A közismereti tanterv és a szakmai program tervezésének szintjei általában .................................................. 75 7.1.1.Európai szint ...................................................................................................................................... 75 7.1.2.Országos szint .................................................................................................................................... 76 7.1.3.Helyi szint .......................................................................................................................................... 79 7.2. A közismereti tanterv ................................................................................................................................ 80 7.2.1.A közismereti óraterv 2013/14-től felmenő rendszerben ......................................................................... 80 7.2.2. A matematika és a természettudományok helye a művészeti szakközépiskolában .................................... 80 7.2.3. A közismereti óraterv értelmezése a kifutó tanterv esetében................................................................... 82 7.2.4. Közismereti tantárgyak hetes óraterve 2013/14-től kifutó, utoljára a 2012/13-ban az belépett 9. osztály számára ...................................................................................................................................................... 84 7.2.5. Közismereti tantárgyak hetes óraterve 2013/14-től felmenő rendszerben................................................. 86 7.2.6. Közismereti tantárgyak hetes óraterve 2014/15-től felmenő rendszerben a természettudomány kerettanterv bevezetése után tanévenkénti bontásban ........................................................................................................ 87 7.3. Képzésünk kimenete, vizsgafelkészítés ...................................................................................................... 90 7.3.1. Érettségi vizsga .................................................................................................................................. 90 7.3.2. Az érettségi vizsgatárgyak témakörei a középszintű érettségi vizsgán ..................................................... 91 7.3.3. Szakmai vizsga .................................................................................................................................. 98 7.3.4. Felsőoktatási felvételi vizsga ............................................................................................................... 99 7.4. SZAKMAI PROGRAM ............................................................................................................................ 100 7.4.1. Az iskolában oktatott OKJ szerinti szakmák és azok óratervei –kifutó képzés, utoljára a 2012/13-ban indult évfolyamokra érvényes .............................................................................................................................. 100 7.4.2. 54 212 04 0010 54 03 Magánénekes .................................................................................................. 102 7.4.3. 54 212 05 0010 54 01 Népi énekes .................................................................................................... 103 7.4.4. 54 212 05 0010 54 02 Népzenész – a hangszer megjelölésével ............................................................. 104 7.4.5. 54 212 04 0010 54 02 Klasszikus zenész (a hangszer megjelölésével) .................................................. 105 7.4.6. 54 212 04 0010 54 04 Zeneelmélet-szolfézs szak ................................................................................ 106 7.4.7. 54 212 03 0010 54 02 Jazz-hangszer (a szak megjelölésével) ............................................................... 107 7.4.8. 54 212 03 0010 54 01 Jazz-énekes ..................................................................................................... 107 3
Az iskolában oktatott OKJ szerinti szakmák – ......................................................................... 108 3.4.1. 2013/14-től felmenő rendszerben........................................................................................................... 108 7.5. Célok, feladatok, fejlesztési követelmények leírása ................................................................................... 114 7.6. Kulcskompetenciák fejlesztése a szakmai oktatásban................................................................................. 114 7.6.1. Kulcskompetenciák .......................................................................................................................... 115 7.6.2. Kiemelt fejlesztési feladatok ............................................................................................................. 117 8. ZÁRÓSZÓ – Záró rendelkezések ............................................................................................................................... 122 8.1. Elfogadás rendje..................................................................................................................................... 122 8.2. Érvényességi időtartam ........................................................................................................................... 122 8.3. Felülvizsgálata, módosításának rendje ...................................................................................................... 122 8.4. A közzététel rendje ................................................................................................................................. 123 8.5. Mellékletek jegyzéke .............................................................................................................................. 123
4
Jogszabályi háttere
mely készült a következő dokumentumokra hivatkozva: Magyarország Alaptörvénye, a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről, a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési és oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról, a 27/1998. (VI.10.) MKM rendelet az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról, valamint a 3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelet 2. melléklete, a 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról,
A Nemzeti Alaptanterv
5
1. AZ INTÉZMÉNY JOGÁLLÁSA
Az intézmény neve :
Váci Bartók –Pikéthy Zeneművészeti Szakközépiskola és Zeneiskola AMI
-székhelye
2600 Vác, Konstantin tér 8.
-jellege
köznevelési intézmény
-típusa
összetett iskola
-ellátott feladatok -OM azonosítója -fenntartója, címe -működtetője, címe -jelenlegi intézményvezetője
szakközépiskolai nevelés-oktatás, szakközépiskolai nevelés-oktatás (szakképzés), alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágon 040015 Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1051 Budapest, Nádor u. 32. Vác Város Önkormányzata 2600 Vác, Március 15. tér 2. Dr. Bednarik Anasztázia
2. AZ INTÉZMÉNY RÖVID TÖRTÉNETE Zeneiskola Vácott 1960 szeptemberében kezdődött az állami oktatás. Két évig az abonyi zeneiskola fiókiskolájaként működött. 1963. január 1-jén önállósult. Az iskolaalapító igazgató Cs. Nagy Tamás 6
volt /1996-ig/, majd Ábrahám Balázs /2006-ig/, Farkas Pál /2013/, jelenlegi intézményvezetője Dr. Bednarik Anasztázia. A váci zeneiskola a Madách Imre Művelődési Központ épületében kapott ideiglenes otthont, a tanítás 8 tanárral és 272 növendékkel indult. A Művelődési Minisztérium, a Pest Megyei Tanács és elsősorban a Vác Városi Tanács támogatásával, 1971. szeptember 1-jén került saját otthonába a zeneiskola. Épületében 19 oktatóterem, négy egyéb helyiség (könyvtár, tanári szoba, irodák) és 220 személyt befogadó hangversenyterem van. 1976-ban új orgona építésére került sor, melyet a drezdai Jemlich cég gyártott. Ezzel lehetővé vált, hogy zenei bemutatók alkalmával orgonahangversenyeket tartsunk.1981 márciusában a „Bartók-centenárium” évében felvettük Bartók Béla nevét. Kezdetben csak hegedű, zongora és szolfézs tanszak működött zeneiskolánkban. 1962-től gordonka, ének, 1963-tól fafúvós és rézfúvós, 1965-től gitár, 1968-tól ütő, 1974-től orgona, 1997-től magánének, és 1998-tól népzene, 2002-től hárfa tanszak indult. Az óvodás korúakra gondolva 1973ban dalosjáték csoport indult, mely 1981-től 2008-ig kiselőképzőként működött. Jelenleg 7 tanszakon (régi és új), 20 tantárgy oktatása folyik 900 növendékkel. 10 telephelyünk működik, ezek közül öt a város területén /Petőfi S. Ált. Isk. (Deákvár), Radnóti M. Ált. Isk. (Deákvár), Földváry K. Ált. Isk., Árpád Fejedelem Ált Isk., Boronkay Műszaki Szakközépiskola és Gimnázium/, valamint öt a környező településeken (Váchartyán, Őrbottyán, Acsa, Rád, Sződ). Szakközépiskola Az iskola alapítását több éves, sőt évtizedes előkészítő munka előzte meg. Már a hetvenes években felmerült az az ötlet, hogy az egyik legnépesebb megyének saját zenei szakközépiskolája legyen. Ennek szorgalmazása elsősorban Cs. Nagy Tamás zeneiskolai igazgató nevéhez fűződik. Az ő kitartó munkája nélkül ez az intézmény valószínűleg soha nem jön létre. A gyakorlati munka az 1987/88-as tanév során indult meg. Ekkor állt fel az iskola első tanári kara, amely lebonyolította az első felvételi vizsgákat is, külső segítséggel, elsősorban a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola szaktanáraival. Az alapítás nem titkolt szándéka a Váci Szimfonikus Zenekar személyi gondjainak megoldása volt, ugyanis az eredeti elképzelés szerint az iskola tanárai és diákjai adták volna az együttes jelentős létszámát. Ezt a koncepciót igazolta az a tény, hogy az intézet első megbízott igazgatója, Szalay Miklós a zenekar karmestere volt. A későbbiekben ez a célkitűzés csak részben valósult meg. 7
Az induló intézet − a fentiekből következően − az összes zenekari hangszeren indított tanszakot, ezen kívül a kitűnő helyi adottságokat kihasználva orgona és zongora szakot is. Ez a későbbiekben magánének, hárfa és szolfézs-zeneelmélet tanszakokkal bővült. A tanári kar kezdetben − az alacsony óraszámokra hivatkozással − javarészt zeneiskolai tanárokból állt, akik közül csak néhányan rendelkeztek középfokú tanításra jogosító oklevéllel is. 2014. szeptember 1-től - az országos átszervezések keretében - az alap- és középfokú zeneoktatás összevonásra került, így a Pikéthy Tibor Zeneművészeti Szakközépiskolával összetett iskolává alakultunk. Ezzel lehetővé vált, hogy a növendékek - igényük és képességük szerint- törés nélkül folytathassák zenei pályára készülésüket „házon belül”. A pedagógiai programnak két értékes, régi hagyományokkal és szakmai eredményekkel rendelkező intézmény együttműködését kell biztosítani úgy, hogy a tagintézmények sajátosságainak, egyéni arculatának megőrzése mellett meg tudjon felelni a 21. század korszerű közoktatási intézménnyel kapcsolatos elvárásainak.
A zeneiskola (alapfok) képzésével átfogja a város és a kistérség 10 általános iskoláját, hiszen – az igényekhez igazodva különböző létszámmal, – ezekben az iskolákban oktatnak-nevelnek zenetanár kollégák. A klasszikus zene minden hangszerfajtáját tanulhatják a kisdiákok. Létszámuk az elmúlt években mindvégig az engedélyezett maximális 900 fő volt. Mivel a zenetanulási igény emelkedett, ez év szeptemberében is többen várnak a megüresedő helyekre. A szakközépiskolai (középfokú) képzés, mint országos beiskolázású képzés – az elmúlt évek alatt állandósult mintegy 115 fős tanévenkénti létszámmal, - magas színvonalú oktatás keretében működik. A zenei tárgyak mellett itt kaphatják meg a diákok a közismereti tárgyak tanulásának lehetőségét délelőtti tanítás keretében, az érettségizettek pedig szakmai képzést a 2 éves kiegészítő szakképzés keretében. Közös munkánk sikerének érdekében olyan értékrendet közvetítünk, a nevelés-oktatás olyan módszereit alkalmazzuk, amelyek biztosítják intézményegységeink eredményességét és szakmai tekintélyét. Feladatunknak tekintjük, hogy meglévő értékeink, hagyományaink, eredményeink összekapcsolása egymást erősítve szolgálja nevelő-oktató munkánk céljait. Intézményegységeink szakmai önállóságának megtartásával jelöljük meg feladatainkat, ugyanakkor közös igazgatású intézményként az intézményegységek együttműködésével, tevékenységeink összehangolásával folytatjuk munkánkat. 8
A Váci Bartók Béla Zenei AMI nemcsak az oktatás és nevelés terén folytatja a tagintézmények hagyományait, hanem a város kulturális, közművelődési életében való részvétel tekintetében is.
3. HELYZETELEMZÉS 3.1. Az iskola profilja A zeneiskola 12 éves képzése a hagyományos: 2+6+4-es rendszerben, a szakközépiskola 4+1 éves (párhuzamos) és 2 éves kiegészítő szakképzése pedig, a Ktv. művészeti szakközépiskoláira vonatkozó előírásai szerint működik. 3.2. Személyi feltételek 3.2.1. Iskolavezetés A két szakfeladattal működő intézmény élén egyszemélyi felelősséggel, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által kinevezett igazgató áll. Ő felel az iskola irányításáért, működéséért. Munkáját a 3 igazgatóhelyettes, valamint a 10 tanszakvezető, munkaközösségvezető segítik. A tanszakvezetők az igazgatóval egyeztetve, de önálló munkaterv szerint irányítják a különböző tanszakok szakmai munkáját. Az iskola szervezeti működésének részletes leírását az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata (SZMSZ) tartalmazza.
3.2.2. Nevelőtestület Mivel 2013. január 1-jén iskolánk állami fenntartásba került, az állami köznevelési feladatnak minősülő feladat ellátására létesített pedagógus munkakörben, valamint a 2011. évi CXC. törvény 2. sz. melléklete szerint nevelő- oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak tartoznak a nevelőtestülethez: •
pedagógusok,
•
könyvtáros,
•
iskolatitkárok,
•
hangszerkarbantartók.
9
3.2.3. Technikai dolgozók Technikai dolgozóink 2013. január 1. óta, az iskolát működtető Vác Város Önkormányzat – Gazdasági Hivatal alkalmazásában állnak: •
takarítók,
•
portai dolgozók,
•
fűtő-karbantartók.
3.3. Az iskolai munka, tárgyi feltételei 3.3.1. Az épület
A zeneiskolai munka egy 44 éves épületben folyik. Kisebb átalakítások, javítások, karbantartások folyamatosan történnek, de igazi nagy átalakítás nem volt. A „Szemünk fénye” program kapcsán megtörtént a lámpatestek cseréje, mely jobb körülményeket és energia megtakarítást eredményez. Megtörtént az épület akadálymentesítése is. Időszerű lenne az épület nyílászáróinak cseréje és az elektromos hálózat átvizsgálása. A zenetanítás a zeneiskola területén 19 tanteremben, a zeneművészeti szakközépiskolában 31 tanteremben zajlik. Kiegészítésként 3 tantermet használunk a szomszédos Boronkay György Műszaki Középiskola tanműhelyében. Így az intézmény központi épületében helyet kap: •
az igazgató,
•
az igazgatóhelyettesek,
•
az iskolatitkárok,
•
2 tanári szoba,
•
19 + 31 tanterem
•
a tornaszoba és a hozzá tartozó öltözők,
•
a számítógépes szaktanterem, mely könyv- és kottatárként is funkcionál
•
a stúdió
•
a 220 férőhelyes hangversenyterem 10
•
a kamaraterem
•
vonós-hangszerész műhely,
•
az orvosi szoba,
•
hangszerraktár.
A telephelyeken: Acsán 2 terem, Váchartyánban 3 terem, Őrbottyánban 4 terem, Rádon 1 terem, Sződön 2 terem; a városi kihelyezett tagozatokon: Árpád Fejedelem Általános Iskolában 6 terem, Petőfi Sándor Általános Iskolában 4 terem, Földváry Károly Általános Iskolában 2 terem, Radnóti Miklós Általános Iskolában 3 terem, a Boronkay Műszaki Szakközépiskolában 2 terem áll rendelkezésünkre.
3.3.2. Az iskola hangszerellátottsága Zeneiskola A zenetanítás legfontosabb feltétele a megfelelő minőségű hangszerek megléte. Zenét tanítani ugyanúgy csak hangszeren lehet, mint ahogy a számítógéppel is csak működőképes számítógép mellett ismerkedhetnek meg a tanulók. Az iskola leltárában szereplő hangszerek 80 %-a 20-25 éve került az intézményhez, többnyire használt, javításra váró állapotban. A hangszerek ára és a rendszeres használattal szükségessé váló 5 évenkénti generáljavítások költsége, valamint az általános karbantartás költsége többszörösére emelkedett az utóbbi 10 évben. Egyre kevesebb szülő tud a gyermekének hangszert vásárolni. Különösen a rosszabb szociális helyzetben lévők szeretnék, ha tehetséges gyermeküknek a zeneiskola biztosítana hangszert. Zongora, gitár és furulya tanszakra igyekszünk olyan növendékeket felvenni, akiknek van saját hangszerük. Vonós és fúvós hangszereket az iskolától kölcsönözhetnek növendékeink, a speciális ütőhangszereken valamint a hárfán csak az iskolában tudnak gyakorolni. A szakmai fejlesztés legfontosabb tárgyi feltételét mindig a hangszerellátottság jelenti egy zeneiskolában. Szeretnénk jelenlegi hangszerparkunkból felújítani azokat a hangszereket, melyek minőségi munkára csak felújítás után lehetnek alkalmasak. Továbbra is szükséges folyamatosan beszerezni mindazokat a hangszereket, melyek iskolánk szakmai szintjén nélkülözhetetlenek. A hiányzó eszközök beszerzése a költségvetésben megadott szakmai beszerzések terhére, illetve a Muzsikáló Váciakért Alapítványi és pályázati támogatásból történik. 11
Szakközépiskola A gyakorló- illetve tantermekben 24 pianínó, a kamara- és a koncertteremben együttvéve 8 zongora, orgona, gyakorlóorgona, digitális zongorák, hárfa és ütőhangszerek nyújtanak lehetőséget gyakorlásra és koncertezésre. A pályázaton nyert pénzből egy országosan egyedülálló minőségű FAZIOLI hangversenyzongorát szereztünk be, amely a legkifinomultabb igényeket is kielégíti. A régizene tanszak kiváló minőségű csembalóval, és blockflötékkel gazdagodott. A népzene tanszak munkáját népi hangszerek segítik (cimbalom, tamburák, bőgő, népi furulyák, citerák, ütőgardon). Az intézmény kölcsönzés céljára is rendelkezik hangszerállománnyal (pl. réz- és fafúvós-, vonós hangszerek). Mindezen hangszereket folyamatosan karban kell tartani, és újakkal kell bővíteni. Erre a költségvetés és a pályázatok segítségével volt lehetőség régebben, ma ez lényegesen nehezebben finanszírozható. 3.3.3. Eszközellátottság A zeneoktatáshoz elengedhetetlenül szükségesek az adott hangszer megléte mellett audiovizuális eszközök (magnók, CD lejátszók, videók, TV készülékek) a zene illusztrálásához, a növendékek produkcióinak felvételéhez. Mára már elmondható, hogy iskolánk nagyobb számban rendelkezik kis magnós-rádióval, melyet zeneirodalom, szolfézs tanítására használnak a kollégák.
3.3.4. Könyvtár A zeneiskola könyvtára megfelelő felszereltséggel rendelkezik, de az alapállomány felújításra szorul. A kották száma: 5000 db Zenei könyvek száma: 750 db Hangzó anyag 750 db (CD, kazetta, lemez) Folyamatos a könyvtári állomány számítógépes feldolgozása a Szirén9 könyvtári programmal. 12
A zeneiskola rendelkezik saját számítógépekkel, melyekkel a számítógépes nyilvántartásokat, az irodai munkát, a hangversenyek szórólapjainak szerkesztését és a szakmai munkához szükséges anyagok elkészítését végezzük. Közvetlen oktatásra használható számítógépekkel nem rendelkezünk. A zeneiskola bútorzatát 1971-ben szereztük be, mely erősen elhasználódott, így cserélésre szorul.
13
4. NEVELÉSI PROGRAM 4.1. Nevelésfilozófiai alapelveink Iskolánk intenzív személyiségfejlesztő, gyermekközpontú iskola, a zenei, művészeti nevelés lehetőségeivel és eszközeivel. Célunk az általános műveltség megalapozása, a gyermekek zenei képességeinek fejlesztése, a művészetek megszerettetése, értése, amatőr művelése, s a legtehetségesebbek művészeti pályára irányítása, felkészítése. A
nevelő-oktató
munkánk
pedagógiai
alapelveit
a
Magyarország
Alaptörvényében
megfogalmazottakra építjük: „(1) Minden magyar állampolgárnak joga van a művelődéshez. (2) Magyarország ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező alapfokú, az ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú, valamint a képességei alapján mindenki számára hozzáférhető felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők törvényben meghatározottak szerinti anyagi támogatásával biztosítja.
(Magyarország Alaptörvénye XI. cikk) (1) Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. (2) A szülőknek joguk van megválasztani a gyermeküknek adandó nevelést. (3) A szülők kötelesek kiskorú gyermekükről gondoskodni. E kötelezettség magában foglalja gyermekük taníttatását.
(Magyarország Alaptörvénye XVI. Cikk) (1) Magyarország biztosítja a tudományos kutatás és művészeti alkotás szabadságát, továbbá - a lehető legmagasabb szintű tudás megszerzése érdekében - a tanulás, valamint törvényben meghatározott keretek között a tanítás szabadságát. (Magyarország Alaptörvénye X. cikk)”
14
A Magyarország Alaptörvényébe rögzített jogok érvényesülését úgy biztosítjuk, hogy: •
az ország bármely részéről fogadjuk és várjuk a tehetséges, a zenét életpályául választó fiatalokat,
•
a környező falvakban élő tanulók számára, megszokott saját környezetbe visszük a zenetanulás lehetőségét,
•
hangszert biztosítunk növendékeink számára, így a saját erőből hangszerrel nem rendelkező növendékeinknek is utat nyitunk a képzésünkben való részvételre,
•
a kodályi alapelvekre építve, a magyar népzene hagyományának megismertető megőrzésén keresztül szerettetjük meg nemzetünk kultúrkincsét, és ezt képviselve, erre alapozva juttatjuk el növendékeinket az egyetemes művészeti kultúra megismeréséhez,
• arra törekszünk, hogy dolgozóink saját példáján keresztül tanulóink alapvető értéknek tekintsék a becsületességet, az őszinteséget és a tisztességet. Ezzel összhangban kiemelten fejlesztjük mindazon kompetenciákat, amelyek hozzásegítik tanítványainkat ahhoz, hogy szeressék a zenét, szívesen vegyenek részt versenyeken, megmérettetéseken. Megmutatjuk a szabadidő igényes eltöltésének lehetőségét, hiszen mintát adunk ezzel a tartalmas életvezetéshez. Kivezető utat mutatunk a szociális és kulturális hátrányok csökkentéséhez, segítséget nyújtunk a hangszeres játék, a zenehallgatás élményén keresztül a valós önkép megtalálásához, sorsfordító módon befolyásolva ezzel növendékeink életét, rávezetjük őket, hogy a zenélés megoldást jelent a személyes problémák enyhítésére és a stressz oldására. Tanulóink egész napos elfoglaltságához barátságos környezetet és folyamatos odafigyelést biztosítunk. Értékeink A társadalmi elismerést az iskola kezdettől fogva kettős funkcióban nyerte el. A pedagógiai szakmai sikerek mellett mindig jelen volt iskolánkban a város lakosságának élő zenei élményt kínáló zenélés, a rendszeres koncertezés. A zenét a gyakorlatban is művelő tanárok a növendékekkel és a szülőkkel egyaránt, mély és értékes emberi kapcsolatokat tudtak kialakítani. Ezek a művészet örök értékeiből táplálkozó emberi kapcsolatok vezettek az egyre elmélyültebb munkához, amely nem mindig látványos, de rendkívül fontos eredményeket hozott. Ilyen eredmény a tanszakok napi munkájában nyomon követhető egyre emelkedő szakmai színvonal, az újszerű megoldásokra is nyitott pedagógusi gondolkodás. A város lakossága fontosnak tartja a zenei műveltség megszerzését, a zenélés gyakorlatának a mindennapi életben kamatozó emberformáló szerepét, az értő zenehallgatást. A zeneiskola pontosan 15
ezt a szemléletmódot szándékozott kialakítani. A szülők a művészeti nevelés egyéb területeit is fontosnak tekintik a gyermekek nevelése szempontjából (néptánc, kézműves foglalkozások, rajz, jazz-balett) de ez sem veszélyezteti a zeneiskola növendéklétszámát és szakmai eredményeit. Ezeket a művészeti ágakat legtöbb esetben ugyanazok a növendékek művelik, akik egyébként a zenetanulásban is komoly eredményeket mutatnak fel. A zeneiskola társadalmi elismertségének az iskolaválasztáson túli fontos ismérve, hogy Vác kulturális, oktatási és egyéb intézményei - az évek folyamán kialakult rendszer szerint - igényt tartanak a iskola növendékeinek, tanárainak és különböző együtteseinek szerepléseire. Szinte nincs olyan városi vagy iskolai rendezvény, amelyen a iskola valamilyen módon ne képviselné magát. 4.2. A művészeti képzésben művészeti tevékenység célrendszere, pedagógiai feladatai „(1) Az alapfokú művészeti iskola feladata, hogy kibontakoztassa a művészi képességeket, fejlessze a művészi tehetségeket, igény esetén készítsen szakirányú továbbtanulásra.”
(A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 16.§.) Célunk, igaz értékeket felismerő és elfogadó, jellemükben újra törekvő, az emberi kapcsolatokban kiegyensúlyozott, a művészetekben a rendet és harmóniát kereső, esztétikai szépségekre nyitott, igényes, a másik embert elfogadó személyiségekké formálni a ránk bízott gyermekeket, fiatalokat, a zene, művészi eszközeinek felhasználásával. Feladatunk, hogy az értékek felismerése és tudatosítása által belülről irányított, önálló döntésre képes, szabad embereket neveljünk, akik nem elvárásokat teljesítenek, hanem tudatosan törekszenek a jó, a szép, az igaz dolgok megvalósítására és ezáltal válnak rendezett, harmonikus emberekké. Fontosnak tartjuk, hogy az zenetanítás legyen kiegészítője a köznevelésnek, az alapműveltségre építve fejlessze a gyermek egyéni képességeit, tehetségét. Fejlessze a művészeti ismereteket, készségeket, képességeket, ezáltal módot adva a személyiség minél teljesebb kibontakoztatására. Széles rétegeknek kívánjuk biztosítani a lehetőséget a zenei tanulmányokra.
16
Megismertetjük a főbb zenei stílusok sajátosságaival, a zenetörténeti összefüggéseivel, ezáltal ösztönözzük a tanulókat életkoruknak megfelelő zenei tárgyú könyvek, ismeretterjesztő művek olvasására. A művészeti nevelés -- mint a mindennapi élet szerves alkotórésze -- értékes lehetőséget biztosít a szellemi képességek fejlesztésére, a személyes érzelmek, értékélmények, gondolatok megalkotására, a kreativitás minél szélesebb körű fejlesztésére. A nevelés és oktatás nem választható külön, hiszen a nevelés komplex tevékenység: a gyermek képességeinek, személyiségének sokoldalú kibontakoztatása, saját életének teljesebbé tételére és a társadalom javára. Valljuk, hogy a személyes példamutatás a legfontosabb nevelés, amely közvetlenül és közvetetten is hat a gyermekekre. Pedagógiai munkánk kiemelkedő feladata, hogy megtanítsuk a gyerekeket a zenei írás-olvasás alapjaira, hangszertudásukat olyan szintre fejlesszük, hogy legtöbbjük képes legyen valamilyen amatőr zenekarban kamarazenélni, és a muzsikálás mindennapos szükségletükké váljon. A feladatok egyes összetevői •
Kötelesség és jog
Feladatunk, hogy az oktatás során kialakítsuk neveltjeinkben a kötelességek és jogok közötti egyensúlyt, hogy minden diák érezze, tiszteletben tartják, tekintettel vannak rá, de ő is képes legyen mások jogainak tiszteletben tartására. „Tedd azt, amit szeretnél, hogy veled tegyenek, és kerüld azt, amit nem szeretnél, hogy veled tegyenek!” •
Értékrend
A nevelés és oktatás során a pedagógus a saját meggyőződéséből, világnézetéből fakadó értékrendjét mutatja a diáknak. A tanárnak vállalnia kell értékrendi döntéseit anélkül, hogy neveltjét szabad döntésében korlátozná. • Az
Érzelmi stabilitás ember
belső
békéjének,
boldogságának
feltétele
az
érzelmi
stabilitás,
harmónia,
kiegyensúlyozottság. Az önmagával megbékélt, derűs ember képes társaival is harmonikus kapcsolatot létesíteni. Feladatunk, hogy azokat a tanulókat, akik sérültek, kisebb-nagyobb problémákkal küszködnek, lehetőségeinkhez mérten segítsük problémáik kezelésében, megoldásában. Az értelem és akarat művelése A képzés egyik legfontosabb feladata az értelem és az akarat művelése, mert ezáltal lesz képes az ember intelligensen élni és viselkedni. 17
Akaratunkra a legnagyobb hatással a képzeletünk van. A képzelet, a fantázia fejlesztése a zenészek nevelésében különösen fontos, hiszen ennek megléte a zeneművészetben nélkülözhetetlen. A szemléletes cselekvő, és a szemléletes képszerű gondolkodás után az ember magasabb fejlettségi szintre jut, kialakul a nyelvi, fogalmi gondolkodás. Az iskola feladata, hogy ennek fejlődését segítse. •
Hagyománytisztelet
Fontos feladat továbbá, hogy az évszázadok alatt felhalmozódott értékeket megismertessük, megszerettessük növendékeinkkel. Az új generáció hagyománytisztelete attól függ, hogy mi pedagógusok miként teljesítjük hivatásunkat. A hagyomány és a tapasztalatok átszármaztatásával az alapvető emberi értékek továbbadását is lehetővé tesszük. Ezek az értékek a következők: - igazság - jóság - remény és bizalom - szépség - tisztesség és becsületesség.
4.3. Pedagógiai eszközeink A nevelési eszköz az a módszer, amellyel a nevelési folyamat megvalósul. A nevelésünk legfontosabb eszközének a pedagógus személyiségét tekintjük, minden módszer csak ezzel párhuzamosan működik, hiszen használatuk a pedagógus személyiségétől és szakmai felkészültségétől függ. Tanulóinkat igyekszünk pozitív tevékenységekre késztetni, gyengítve a negatív hatásokat. Intézményünkben az alábbi csoportosításban az alábbi nevelési módszereket, eszközöket alkalmazzuk: •
•
A meggyőzés, a felvilágosítás és a tudatosítás módszerei, -
minta, példa, példakép, példakövetés, eszménykép
-
bírálat, önbírálat
-
az oktatás során alkalmazott szakmai módszerek
-
beszélgetés, felvilágosítás, tudatosítás
-
előadás, vita, beszámoló
A tevékenység megszervezésének módjai: 18
•
-
megbízás,
-
ellenőrzés-értékelés,
-
játékos módszerek,
-
gyakorlás,
A magatartásra ható módszerek: -
ösztönző módszerek: helyeslés, bíztatás, elismerés, szereplési / bemutatkozási lehetőség, dicséret, oklevél, osztályozás, jutalmazás
•
kényszerítő módszerek: felszólítás, kizárás az iskolából,
Gátlást kiváltó módszerek, melyek a nevelés sikerét veszélyeztető körülmények kizárását célozzák:
•
-
ellenőrzés,
-
figyelmeztetés,
-
intés
-
elmarasztalás
-
tiltás
-
büntetés
A nevelési módszerek különböző formái, változatai közül az alábbiakat alkalmazzuk: -
nyelvi (verbális) eszközök: beszéd, beszélgetés, amely lehet szabad vagy irányított, spontán vagy tervezett, egyéni vagy csoportos;
-
nem nyelvi (non verbális) eszközök: mimika, szemmozgás, tekintet, testhelyzet, mozdulatok, gesztusok.
4.4. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Zenetanításunk lényege a nevelendő gyermekek, fiatalok valós értékek felé vezetése, a jó irányban történő személyiségfejlesztés. A zenetanulás a személyiségre elsősorban emocionálisan hat, a lénye legmélyén érinti meg a zenével foglalkozókat. Utat mutat az igaz értékek felismeréséhez. Igen fontos, hogy milyen zenei anyagot adunk növendékeinknek, mert a zene alkalmas örömteli, önajándékozásra képes, bátor, nyílt és önálló személyiségek nevelésére. Iskolánk célja ez. De a hamis értékeket hordozó zene az önzés, tunyaság,
19
rombolás irányába vezethet, ezért úgy kell bemutatnunk a zenei értékeket, hogy növendékeink helyesen tudjanak választani a személyiséget építő és romboló zene között. Érdemes odafigyelni az ókor nagy gondolkodóira! Sziün Ci, az első kínai zenetudós írja: „A zene voltaképpen öröm. Az ember nem lehet öröm nélkül, ha pedig örül, akkor ezt hangokkal kell kifejeznie.” „A hangok sokasága képes felkelteni az emberben a jóra való hajlamot”, de képes elernyeszteni, vagyis veszélyes irányba vezetni a személyiséget.” A zene élményszintű tanításával, a legegyszerűbb rendtől, a ritmustól, a mindent egységbe foglaló rendhez, a harmóniához juttathatjuk el a zenét tanuló gyermekeket. Püthagorasz szerint „a mindenség hangzó kozmosz, a zene pedig a mindenség analogonja”. Célunk, hogy tanításunkban olyan módszereket alkalmazzunk, amelyek a zenével, mint művészi eszközzel, a zenét tanuló gyermek teljes személyiségére hatnak. A zenetanulás rendkívül kedvezően befolyásolja az intellektuális agyi képességeket és a koncentráló képességet is. Ezt a tényt pszichológiai vizsgálatok igazolják. A személyiségfejlesztés szempontjából tehát legfontosabb, hogy csak igaz értéket adjunk növendékeinknek, és azt szeretettel adjuk! 4.5. Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok 4.5.1. Hagyományok az egészségnevelés területén 1. Iskolai szintű egészségnap szervezése: Előadások szervezése meghívott előadók közreműködésével (ÁNTSZ, iskolaorvos, védőnő, Vöröskereszt képviselője, rendőrség képviselője) A témával kapcsolatos kibővített nevelési értekezlet az érintett partnerek bevonásával. 2. Diáknap évente sportversenyekkel egybekötve. 3. Osztálykirándulások 4.5.2. Az egészségnevelés gyakorlati megvalósításának lehetősége Iskolai étkeztetés: -
Szervezett étkeztetésben szinte az összes tanuló részt vesz.
-
A napi háromszori étkezés megfelel az előírásoknak. 20
Iskolai büfé: Napi rendszeres nyitva tartással közös használatú büfé működik a zeneiskola aulájában, amely a teljes intézményt kiszolgálja. Az üzemeltetőnek az érvényes szabályok szerinti árukészlettel kell dolgoznia, melynek kialakításában javaslatainkkal segítjük az egészséges ételek és italok árusítását.
Iskolai környezet: -
Megfelelő számú tanterem, tornaszoba és kiszolgáló helyiség áll a tanulók rendelkezésére.
-
Az iskola környezete megfelelő, a folyosók rendezettek, az udvar méreténél fogva nem alkalmas sportolásra, szabadtéri játékokra, de lehetőséghez képest megfelelő kulturált környezetet biztosít.
-
Az osztálytermek berendezését folyamatosan fejlesztjük.
-
Az osztálytermek természetes megvilágítása megfelelő.
-
A fényerősség az előírásoknak megfelelő.
-
A helyes ülésrend kialakításával igyekszünk a megfelelő testtartás kialakítását elősegíteni. 4.5.3. Alapelvek, jövőkép, célok Egységes szemlélet kialakításával végezzük oktató-nevelő munkánkat minden órán és
foglalkozáson. Személyes példával járnak a pedagógusok a diákok előtt az egészséges életmód kialakításában. Tanórán kívüli céljaink: Tanuljon meg minden gyerek úszni. Aktívan
vegyenek
részt
a
központilag
meghirdetett
egészségügyi
versenyeken
(elsősegélynyújtó). Meg kell győzni a tanulókat az ajánlott foglalkozásokon való részvétel hasznosságáról (pl. gyógytestnevelés). •
Iskolai étkeztetés:
Tanulóink az iskolánkhoz közeli kollégium menzáján étkeznek. 21
Az étrend összeállításánál javaslataink a korszerű táplálkozás szempontjait képviselik. •
Iskolai környezet:
Legyen megfelelő a táblák minősége a szaktárgy jellegének. Ajánlatos, hogy minden évben kerüljön sor tisztasági meszelésre. •
A célok megvalósításához szükséges eszközök, erőforrások
Alapvető oktatási eszközök, szakkönyvek, CD-k számítógép, internet az új kihívásoknak megfelelően, ezek beépítése a kötelező eszközök és felszerelések jegyzékébe. Emberi forrás biztosítása (szakképzés, továbbképzés). A hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség. Ezt megfelelő szakirányú beiskolázással, helyi továbbképzések szervezésével lehet biztosítani. •
Segítő szervezetek, munkatársak a program megvalósításában iskolaorvos, iskolai védőnő ÁNTSZ munkatársai egészségügyben dolgozó szülők bevonása Nevelési Tanácsadó munkatársai
4.5.4. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Egészséges, biztonságos, esztétikus, nevelő hatású környezet kialakítása. -
Takarítók munkájának megbecsülése mind a tanárok, mind a növendékek részéről!
-
A célnak megfelelő berendezések, eszközök megléte, működése (pl. illemhelyek felszerelése és folyamatos karbantartása).
-
Biztonság a külső-belső veszélyekkel szemben. (ld. SZMSZ védő-óvó előírások)
Szeretetteljes, empatikus légkör kialakítása a tanárok és a technikai dolgozók részéről. Ennek előmozdítója az osztályfőnök és az igazgató, bevonva a nevelőtestületet és a technikai dolgozókat. 22
Párbeszéd
-
Időt, alkalmat találni a növendékekkel (különösen a problémásakkal vagy bajban levőkkel) való beszélgetésre, amikor csak rájuk figyelünk (kitüntetett figyelem).
-
Hasonlóképpen módot találni a kollégákkal, osztályfőnökkel, utána a főtárgy tanárral való beszélgetésre, amikor stratégiát, módszert, eljárást fixálunk, hogy „egyfelé húzzuk a szekeret” a gyermek érdekében.
4.5.5. Egészségmegőrző programok szervezése Egészségvédelmi nap, sportnap szervezése, ahol a szórakozás mellett hasznos információkat, tájékoztatást kapnak az egészséges életmódra vonatkozóan. Ezeken az alkalmakon is fel kell hívni a figyelmet azokra a jelenségekre, amik egészségük megőrzését veszélyeztetik. 4.5.6. Kortárs ifjúságvédelem
Be kell vonni a növendékeket a kortárs ifjúságvédelembe. Ki kell választani az erre a feladatra alkalmas személyeket, és meg kell adni nekik a szükséges segítséget. Esetenként továbbképzésre küldjük őket. 4.6. Közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok Zeneiskola A közösségfejlesztéssel kapcsolatban a zenetanítás óriási előnyökkel rendelkezik. A kamarazenélés és a zenekari játék olyan közösségteremtő erővel bír, hogy több évig együtt zenélő növendékeink életre szóló barátságokat kötve képesek egymást segítve élő közösségként tevékenykedni. Iskolánk szakmai céljai között éppen ezért kiemelt fontosságú, hogy növendékeink minél hosszabb ideig gyakorolhassák az együttzenélést. Erre kínálnak lehetőséget különböző hangszer-összeállítású növendékzenekaraink. Tücsökzenekar, vonószenekar, fúvószenekar, fuvolazenekar, népzenekar, kamaraegyüttesek adnak lehetőséget növendékeink együttzenélésére. Hangszeres tanítványainknak 15%-a játszik zenekarban vagy kamaraegyüttesben. 23
A kamarazenélés az emberi fejlődés szempontjából azért rendkívül fontos, mert nagyon kifinomult egymásra figyelést igényel. Az egymásra figyelésnek ez a módja a valódi közösségi érzést, a másik ember elfogadását, megbecsülését olyan mélyen vési be a gyermek lelkébe, hogy életre szóló segítséget jelenthet a később fellépő nehézségek során. Az együttzenélés élménye olyan értékformáló erő, amelyhez hasonlóan, hatékony és értékes eszköz ritkán adódik a pedagógusoknak. Együttzenélésre már a hangszertanulás kezdetén alkalom nyílik. Ennek a lehetőségnek alkalmazásával a gyermekek megtanulnak a másik emberre figyelni, a másik értékeit megbecsülni, így olyan alapvető lelki gazdagság épül be személyiségükbe, mely képes emberi kapcsolatokat teremteni, távolabb nézve pedig, valós értékekre irányuló társadalmat építeni. Szakközépiskola A közösségfejlesztéssel kapcsolatos általános feladatok: -
Az iskolaközösséget építő tevékenységek szervezése
(ünnepélyek, megemlékezések, kirándulások, iskolanapok, sportnapok, koncert-, színház-, operalátogatások szervezése) Felelőse, koordinálója mindig a programra jelentkező tanár. -
A tanulók közösségét építő tevékenységek szervezése
(ld. mint fenn, azon felül az iskolai kórus, zenekar, kamaraegyüttesek) Fontos fórum az iskolagyűlés, ahol az iskola diákjai megvitatják ügyeiket, közösen fogalmazzák meg állásfoglalásaikat, valamint a DÖK, melynek felelősei, koordinátorai a DÖK képviselői, valamint az őket segítő pedagógusok. -
Az osztályközösséget építő tevékenységek rendszere
Osztályfőnöki
órákon,
osztálykirándulások
és
egyéb
programok
(pl.
múzeumlátogatás)
szervezésekor, iskolai rendezvényeken részfeladatok vállalása (pl. gólyabál, márc. 15-i rendezvény, irodalmi-zenés megemlékezés stb.) erősíti a csapatszellemet, az összetartást. Felelőse, koordinálója az osztályfőnök és az ő megbízottjai. -
Tanszakokat építő tevékenységek rendszere
Tanszaki koncertek, közös órák, megbeszélések, tanszaki koncertlátogatás, kirándulás, zenei tábor szervezése. Felelősei a tanszakvezetők, koordinálójuk az igazgató. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos egyénre szabott konkrét feladatok: A tanulók:
- váljanak képessé megtalálni helyüket a közösségben 24
- legyenek készek áldozatot hozni a közösségért - érezzék magukénak a közösséget - törekedjenek arra, hogy képességeiket (legyen az a legszerényebb vagy messze a legkitűnőbb) a közösség szolgálatába állítsák - élményszerűen éljék meg a közösséghez tartozás örömét (közös sikerek, eredmények, dicséretek, stb.)
4.7. A pedagógusok helyi feladatai
Pedagógusok helyi feladatainak meghatározása a nyolc kompetenciához igazodóan az alábbiak szerint határoztuk meg: Zeneiskola – Szakközépiskola zeneművészet A pedagógus munkájának lényege az, hogy tudását átadva és a tanítványaiban rejlő képességeket kibontakoztatva hozzásegítse őket, az értékeket és javakat teremtő élethez. E munkafolyamatban a pedagógus teljes személyiségével vesz részt, és tanítványainak is teljes személyiségére hat. A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. 1. kompetencia - Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás. Szaktárgya pozitív attitűdjének kialakítása, annak megszerettetése a tanulókkal, növendékekkel, Feladatait pedagógia képzettségének megfelelően köteles gondosan ellátni, a tanítási órákra való legjobb felkészüléssel.
2. kompetencia - Komplex módon veszi figyelembe a pedagógiai folyamat minden lényeges elemét: a tartalmat, a tanulók előzetes tudását, motiváltságát, életkori sajátosságait, az oktatási környezet lehetőségeit, korlátait stb. A tanuló, növendék képességének, tehetsége kibontakozásának, illetve a bármilyen okból hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló tanulótársaihoz felzárkózásának segítése, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok.
25
3. kompetencia - A tanulás támogatása Figyelembe veszi a tanulók aktuális fizikai, érzelmi állapotát, és szükség esetén igyekszik változtatni előzetes tanítási tervein. Pozitív visszajelzésekre épülő, bizalomteli légkört alakít ki. Tanítványaiban igyekszik kialakítani az önálló ismeretszerzés, kutatás igényét.
4. kompetencia - Az egyéni bánásmód érvényesülése Munkájában a nevelést és az oktatást egységben szemléli és kezeli. A tanulói személyiség (ek) sajátosságait megfelelő módszerekkel, sokoldalúan tárja fel. Felismeri a tanulók tanulási vagy személyiségfejlődési nehézségeit, és képes számukra segítséget nyújtani vagy más szakembertől segítséget kérni. 5. kompetencia - A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése Tanítványait egymás elfogadására, tiszteletére neveli. Óráin harmóniát, biztonságot, elfogadó légkört teremt. A csoportjaiban felmerülő konfliktusokat felismeri, helyesen értelmezi, és hatékonyan kezeli. 6. kompetencia – A pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése A tanulás támogatása érdekében az órákon törekszik a folyamatos visszajelzésre. A tanulók munkájának értékelését rendszeresen dokumentálja 7. kompetencia - Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás Különböző szinteken rendszeres kapcsolattartás (szülők, kollégák, az iskola partnerei). 8. kompetencia - Saját pedagógiai gyakorlatát folyamatosan elemzi és fejleszti Rendszeresen tájékozódik a szaktárgyára és a pedagógia tudományára vonatkozó legújabb eredményekről, kihasználja a továbbképzési lehetőségeket. Szakközépiskola - közismeret
1. kompetencia - Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás 26
Középiskolai tanárként szakmai tudásunk legjavát adva, követve a legújabb kutatási eredményeket, módszereket, oktatjuk és neveljük iskolánk diákjait. A feladathoz, tananyaghoz igazodva alkalmazzuk a különböző tanítási munkamódszereket (csoportos, egyéni munka; differenciálás, stb.) Kiemelt szerepet kap az interdiszciplinaritás alkalmazása, különösen a zene és az adott közismereti tárgy vonatkozásában, de természetesen a közismereti tantárgyak között is bőven adódik erre mód. Minden esetben megismertetjük a diákokat az adott tudományág szakkifejezéseivel, s annak használatára biztatjuk is őket. A korábban, illetve más tantárgyaknál szerzett tudásra építve, azt felelevenítve haladunk előre a tananyagban. Folyamatosan kiaknázzuk a modern technika által kínált lehetőségeket, beépítjük az óra menetébe ezek használatát (projektor használata, internetes keresés, az okostelefonok adta lehetőségek kihasználása). A kutatási feladatok során szembesítjük azzal a diákokat, hogy az interneten a tudományos igényű oldalak használata a legcélravezetőbb a munka során, s közben világossá válik számukra a tudományos és áltudományos módszerek különbsége is.
2. kompetencia - Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók Az előre megtervezett haladási irány szerint, a szükséges mértékben differenciálva (lemaradóknak gyakorló feladatok, esetleg órán kívüli foglalkozások, haladóknak plusz feladatok) alakítjuk ki a tanév menetét, melyet az előre átgondolt módszereket alkalmazva valósítunk meg. Minden esetben figyelembe vesszük az aktualitások adta lehetőségeket, s az előzetes tervet megfelelő mértékben módosítva folytatjuk a tananyag feldolgozását, alkalmazva a korszerű digitális technika adta lehetőségeket (projektor, online feladatmegoldás, kisegítő lehetőségek). Lehetőség szerint, a szülők elvárásának is megfelelve évente/2 évente szervezünk tanulmányi utakat Németországba illetve Angliába. Motiválásunk alapja nem az érettségi bizonyítvány megszerzése, hanem az életben hasznosítható szakszerű, örök érvényű és aktuális tudás birtoklása, az ezek által a világban való eligazodás könnyebbsége, és a szakmai közegben szükséges műveltség alkalmazásának lehetősége. 3. kompetencia: A tanulás támogatása
27
Diákjainkkal folyamatos pozitív visszacsatolással, biztatva haladunk előre a kitűzött tananyagban. Lehetőség szerint bizonyos kérdésekben közösen döntünk. Képességeikhez alkalmazkodva haladunk előre a kijelölt anyagban, a lehetséges megoldási módokat közös megbeszélés tárgyává téve. Törekszünk a tanórán a tananyag nagyobb részének átadására, rögzítésére, figyelembe véve az iskola sajátosságait. (Kevesebb idő jut a tanulásra, délutáni elfoglaltságok, gyakorlás, egyebek). 4.
kompetencia - A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség
Alapvető és legfontosabb jellemzője iskolánknak, hogy nemcsak oktatunk, hanem a speciálisan kis létszámú közösség erejét kiaknázva nevelünk is. Erre pl. a magyar irodalom tantárgy tanítása során előkerülő művekben felmerülő, a közösséget, az egyént érintő kérdések különösen jó apropót biztosítanak. Ezekhez kapcsolódva különösen jól beépíthető a csoportos feldolgozás, majd közös megbeszélés módszere. Közben elsajátíthatják, hogy a kulturált keretek közt bárki szóhoz juthat, figyelembe véve a közösségi együttélés szabályait.
5.
kompetencia - A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység
Az órai légkör meghatározó eleme az elfogadó és támogató szeretet, mely a közösség kis méretének következtében, illetve a kollégiumban való létnek köszönhetően a tanár-diák, és a diák-diák viszonyban is domináns jellegű. A felmerülő véleménykülönbségek kulturált vita keretében történő megbeszélése jellemző, humorral fűszerezve, mely sosem bántó, hanem támogató jellegű. A különböző irodalmi művekben, történelmi személyek tevékenységét megismerve előkerülő, a sajátjuktól eltérő nézőpontok vizsgálata során a kritikus, de megengedő, elfogadó magatartás kialakítása jellemző, mely a közösséget is jócskán erősíti a továbbiakban. Fontos elemei a közösség formálásának iskolánkban, az iskolai-és osztálykirándulások.
28
6. kompetencia - Pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése A tananyaghoz alkalmazkodó ellenőrzési módszerek felhasználása jellemző, mely osztályonként, tantárgyanként és évfolyamonként is változhat. igazodva a csoport igényeihez. Minden esetben az elfogadó és támogató szeretet szellemében értékeljük egymás tevékenységét, segítve ezzel egymás fejlődését.
7. kompetencia - Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás A szülőkkel, családtagokkal folyamatosan tartjuk a kapcsolatot, ezzel segítve a diákok előrehaladását. A diákok érdekeit szem előtt tartva kérjük ki minden esetben a főtárgy tanár és a többi zenész kolléga véleményét, és beszéljük meg a gyermekekkel kapcsolatos kérdéseket. Indokolt esetben külső szakember (pszichológus, mentálhigiénés szakember, nevelési tanácsadó, lelki gondozó) segítségére is támaszkodhatunk. Minden diák ügyét bizalmasan kezeljük, nem kihagyva őket is a folyamatból. Közösségi programjainkban mind a közismereti, mind a zenei kollégák konstruktívan vesznek részt. Az iskolai megemlékezések, az adventi gyertyagyújtások, az osztálykirándulások, a szakmai napok szervezése alapfeladataink közé tartoznak. Ehhez járul még az iskola által szervezett versenyekben való segédkezés. 8. kompetencia - Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért Önkritikusan, magunkat folyamatosan fejlesztve veszünk részt a város, a megye bennünket érintő szakmai fórumain, s készítjük fel a diákokat városi, megyei, országos versenyekre, illetve nyelvvizsgára a tanult nyelvekből (angol, német). Nyomon követjük a legújabb tudományos kutatásokat, változásokat, s azokat beépítjük a tanítási folyamatba is. Mind a sajtóban, mind az internet adta lehetőségek közt nyitott szemmel járva használjuk fel a digitális eszközöket (online keresés, irodalmi adaptációk megtekintése online, vetítés stb.) a tanítás során. A helyi, megyei és országos pályázatokban részt veszünk, folyamatosan keresünk támogatókat, kibontakozási lehetőségeket diákjainknak. A továbbképzésben való részvételünk meglehetősen korlátozott, ehhez 29
iskolai támogatást nem kapunk. Más szaktanárokkal való kapcsolattartásunk feltétele kizárólag a személyes ismeretség, más intézményekkel való közös munkálkodás nem jellemző. 4.8. Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje
Nevelési – oktatási tevékenységünkben igyekszünk megtalálni azokat a hátránykompenzáló módszereket, eljárásokat, amelyekkel a tanulási - tanítási folyamat eredményesebbé tehető. Céljaink: •
Az esélyt teremtő támogató lépések megtétele a nevelő-oktató munka minden területén
•
Az egyenlő bánásmód elvének érvényesítése
•
A hátrányos helyzetű tanulók nevelési-oktatási hiányainak kompenzálása
•
A tanulók integrált oktatásának megvalósítása
•
A lemorzsolódás megelőzése
•
Az oktatás hatékonyságának növelése érdekében kompetencia alapú oktatás megvalósítása
•
Az intézményben tanuló hátrányos helyzetű tanulók bevonása az iskolán kívüli programokba
•
Együttműködés a szülői házzal
Tanulók felzárkóztatását segítő program Évről-évre egyre több gyermek küszködik tanulási nehézséggel. A probléma kezelését az alábbi módon végezzük: Szervezeti keretek: -
Közismereti és elméleti tárgyak tanulásában elmaradt tanulóinkat egyéni foglalkozás keretében igyekszünk felzárkóztatni
Módszerek: A probléma kezelésére tanulási módszereket tanulmányozunk (pedagógus továbbképzés keretében is). A beiskolázott tanárok beszámolnak tapasztalataikról, és átadják hatékony, bevált eljárásaikat kollégáiknak és rajtuk keresztül a diákoknak. A tanulás hatékonyságát szolgálja: 30
-
pihentség
-
értelmes cél kitűzése
-
erőnlét
-
gyakorlat
-
nyugodt, összpontosításra alkalmas környezet
-
pontosan megfogalmazott feladatok meghatározása
-
következetes számonkérés
-
megerősítés, visszacsatolás
-
a fenti szempontok ciklikus alkalmazása.
Az osztálytársak, jobb tanulmányi eredménnyel rendelkező növendékek bevonása, meggyőzése, segítőkészség kialakítása, a segítés módszerének javaslása. Ezeket a „kis tanárokat” megbecsüléssel kell körülvenni. 4.8.1. Szociálisan hátrányos helyzetű tanulók segítése Zeneiskola „Nem lehetünk annyira szegények, hogy ne tudnánk másokkal megosztani valamit, ha mást nem, az értelmes, tiszta, jó szándékú, segítőkész gondolatainkat.” Ma nagyon sokszor felvetődik az esélyegyenlőség kérdése. Nem indulhatunk mindannyian egyenlő esélyekkel! Az egyéni tenni akarást, kibontakozást segítheti elő a beiskolázott gyermek szerető, rendezett családi háttere, s nem utolsó sorban a tanulmányainak irányítását felelősséggel végző pedagógus személyisége. A művészeti nevelés során nélkülözhetetlen partnerünk a család. Az iskola és a család kapcsolatában a legfontosabb kapocs maga a gyermek. Az ő fejlődése, érdekei határozzák meg az együttműködés formáit és tartalmát. A család, amikor iskolánkat választja, megtisztel bennünket bizalmával. Ennek a bizalomnak kell megfelelnünk magabiztos szaktudással, korrekt, kulturált és toleráns kapcsolatteremtő magatartással. Óráról-órára bizonyítanunk kell, hogy intézményünk, tanári személyiségünk a számukra a lehető legjobb választás volt. Feladatunk a gyerek családon keresztüli megismerése, képességeinek minél magasabb szintű kibontakoztatása. Mivel napjainkban egyre inkább szűkül a térítésmentes oktatás lehetősége, különösen a nem kötelező jellegű iskolákban, mint pl. a zeneiskola, megkülönböztetett figyelemmel kell munkálkodnunk a szociálisan nehéz helyzetben levő gyermek tanulmányainak 31
segítésében. A konkrét anyagi támogatást az iskolánkban működő Muzsikáló Váciakért Alapítvány tud bizonyos mértékben nyújtani, kérvény beadása után, külön elbírálás alapján. A kibontakozó, önmagát megvalósító embert nemcsak anyagi háttere, hanem a mellette álló társak ismerete, s az általuk biztosított lehetőségek segíthetik. A szociális hátrányok enyhítésében nagy szerepet tulajdonítunk annak, hogy minden gyermek számára egyenlően jó feltételeket, gazdag anyag választékot, jó felszerelést, kiváló személyi feltételeket biztosítsunk, ugyanis ez a legfontosabb feltétele a pedagógiai program eredményes megvalósulásának. Szakközépiskola Szociálisan hátrányos helyzetű: - félárva vagy árva gyermek - létminimum alatt élők - sokgyermekes családban élők - betegség, leszázalékolás, munkanélküliség által sújtott családok - ingerszegény kulturális háttérből érkezők A hátrány leküzdését célzó tevékenységek: 1. Felderítés felmérés 2. Elfogadó, befogadó attitűd - „megértjük a helyzetedet” - „melletted vagyunk, számíthatsz ránk” - az iskolai közösségekben, osztályközösségekben a sorsközösség és szolidaritás érzésének kialakítása és életben tartása. 3. Támogatás - Elsősorban abban segíteni, hogy saját erőit mozgósítva vegye föl a küzdelmet a nehézségekkel A saját erőfeszítés megléte után, ha szükséges, további támogatások: - alapítványi támogatás - pályázatok - Gyermekjóléti Szolgálat - szociális támogatások felkutatása A hátrányok enyhítését végző munkatársak: 32
- osztályfőnök - személyes kapcsolatot tartó főtárgy tanárok - DÖK 4.8.2. A tehetségkutatás, - gondozás formái, felkészítés zenei pályára
A tehetséggondozás legtöbb eredményt hozó formája iskolánkban a tehetséggondozó konzultáció, amelyet élvonalbeli művészek, zeneművészeti szakközépiskolai tanárok tartanak az iskolánkban azzal az elgondolással, hogy jobb képességű tanítványaink magasabb követelményekhez szokott tanár keze alatt rátalálhassanak tehetségük rejtettebb kincseire is. Ezek a szakmai konzultációk a szereplő növendékek és a tanítást hallgató tanárok tudását egyaránt gazdagítják. Hangszeres növendékeink évente 2-3 alkalommal, a kiemelkedőbbek 6-8 alkalommal szerepelnek különböző hangversenyeken. A hangversenyre történő felkészítés során a napi tanulási feladatoknál tágabb körű ismeretekre tesznek szert a növendékek. Ennél a felkészülésnél még igényesebb munka az, amikor országos versenyre vagy annak megyei válogatójára kell felkészíteni egy-egy növendéket. Az érett, élményszerű zenélés fontos eleme a gazdag fantázia, amelynek jó irányú, állandó fejlesztését segíti a társművészetek jelenléte zenei nevelésünkben. Ezt szolgálják a zeneiskolában időről időre megtartott képzőművészeti kiállítások is. A zenei tehetség kibontakozásának alapja a rendszeres és gyakori zenehallgatás. Értékes, igényes, élő zene hallgatására a városban egyre több lehetőség nyílik. A zeneiskola tehetséges növendékeinek és művésztanárainak, kamaraegyütteseinek vagy a szimfonikus zenekarnak hangversenyeire havonta több alkalommal kerül sor a zeneiskolában, valamint a város más helyszínein. Gyakran koncerteznek iskolánkban neves előadóművészek, és évente néhány alkalommal budapesti helyszínekre is szervezünk hangverseny-látogatást. A tehetséggondozás legigényesebb, leghatékonyabb formája az egyénre szabott, foglalkozási időkeretben és módszerekben teljesen a gyermek egyéni jellemzőinek ismereteire építő, szeretettől áthatott, a szaktanár és növendék személyes kapcsolata révén fokozatosan elmélyülő, rendszeres tanórai, egyéni foglalkozás. A tanórai foglalkozásoknál rendkívül lényeges, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a zeneművek elemzéséhez, zenei, technikai kidolgozásához.
33
A tehetséggondozást segítik az igényes kamarazene foglalkozások és a zeneirodalmi tájékozódást megalapozó hangszeres közös órák, amelyeket minden esetben a hangszeres szaktanár tart, az elhangzó zeneművekhez fűzött ismertetővel, családias közvetlen légkört alakítva ki növendékeivel. A tehetséggondozás szempontjából rendkívül fontos a korai fejlesztés, a korosztálynak megfelelő módszerek kidolgozásával és alkalmazásával, komplex módon. A zenei tehetség általában nagyon korán megmutatkozik, és igazán akkor lehet kibontakoztatni, ha a tehetséges gyermekkel kezdettől fogva képességeinek megfelelő módszerekkel és igényességgel foglalkoznak. Sikerélményhez juttatás Olyan közeget, légkört kell teremteni a pedagógusnak, amelyben inspirálva, motiválva érzik magukat a növendékek. Legyen ingergazdag pl. egy terem díszítése, de gondosan, tudatosan, metodikusan összeválogatva az adott anyag. Legyenek kiváló előadások (lehetőleg élő koncert, de legalább minőségi felvétel meghallgatása). Közös órák, növendékhangversenyek, közös növendék-tanári szereplések, versenyekre való felkészítés, kurzusok, találkozókon való részvétel. A minőségre való törekvés abban is megmutatkozik, hogy az adott tanár a fentiek közül melyiket, milyen gyakran és módszerességgel alkalmazza növendékei érdekében. Ennek eszköze: a tanítás során alkalmazott ismétlés, rávezetés, bemutatás, utánzás stb.
4.8.3. A felzárkóztatás formái A váci zeneiskolába - mint általában minden zeneiskolába - nagyon különböző családi környezetből, nagyon eltérő zenei háttérrel érkeznek a gyermekek. A hátrányokat elsősorban a korai fejlesztéssel, a zenetanulást játékos, élményt adó módon előképző foglalkozásokkal tudjuk kompenzálni. Népi játékokkal, ritmusjátékokkal, mozgás-játékokkal foglalkozó csoportórákon, játékos módszerek segítségével ismerkedhetnek meg a gyermekek a zene alapvető elemeivel és a hangszeres mozgásokkal. A zenének ez a megközelítése feltárta azt a lehetőséget, hogy a családból kevés zenei élménnyel érkező gyermekek ebben a korban (6–7 évesen) ilyen módszerekkel fel tudnak zárkózni a jobb képességeket mutató, gazdagabb zenei háttérrel rendelkező gyermekekhez. 34
A hangszeres közös órák részben a hangszeren megtanult művek kis csoport előtt történő előadására adnak alkalmat, részben pedig zeneirodalmi jártasságot biztosítanak az élő zenében a magasabb osztályos növendékek, illetve a hangszeres tanár által előadott darabok meghallgatásával, feldolgozásával. A megelőzést és a felzárkóztatást segíti egy igen fontos tantárgy, a zenetanításnak új területe: a zenei munkaképesség gondozás. A személyi és tárgyi feltételek adottak, heti egy foglalkozás keretében, az igény alapján egy csoportban működik. Célja: egyszerű, rövid, személyre szabott és a zenetanítás mozgásait segítő gyakorlatokkal fizikailag alkalmassá tenni a gyermekeket a hangszerjátékra, amikor fáradtan érkeznek a hangszerórára. Megtanítani a hangszeres növendékeket azokra a mindennapi erőnlétet segítő légzésés mozgásformákra, amelyek túlterheltségük ellenére egészséges életformát biztosíthatnak számukra. Magasabb osztályosok számára igen hasznos lenne a zene és a mozgás összekapcsolására a historikus táncok megtanulása.
4.9.
A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai
gyakorlásának rendje Zeneiskola A zeneiskolában jelenleg még nem alakult meg a DÖK, így az alapfok diákjainak az intézmény döntési folyamatában való részvétele nem releváns. Szakközépiskola Cél, hogy a diákok merjék elmondani véleményüket, problémájukat, és arra történjen konkrét megoldás is, amennyiben lehetséges. A DÖK munkáját segítő pedagógus és az osztályfőnök felelős segítse a diákokat, hogy problémáikat, kritikájukat segítő szándékkal fogalmazzák meg, és ha lehet, a „diplomácia” útját válasszák. (Először személyesen annak mondják el a problémájukat, akivel bajuk van, és ha ez nem vezet eredményre, akkor forduljanak a feljebbvalóhoz, lehetőleg az érintettel közösen.) 4.9. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái
35
4.9.1.Pedagógus és szülő együttműködése A jogszabályok pontosan meghatározzák a tanulók, szülők jogait és kötelességeit, de ezek a keretek önmagukban nem elégségesek az eredményes neveléshez. Fontosnak tartjuk, hogy a szülőkkel olyan harmonikus kapcsolatot alakítsunk ki, melynek során a szülők ránk bízott gyermekeik zenei nevelésébe bekapcsolódhatnak, felkészültségüktől függetlenül. Ennek eszközei lehetnek: - Félévenként egyszer iskolai szintű szülői értekezlet, melyet az iskolavezetés tart. Célja: a féléves program, valamint az iskolai szintű nagyobb feladatok ismertetése, ezekhez szülők aktivizálása, vélemények meghallgatása, esetlegesen házirend módosítása. - Aktuális bejegyzés a tájékoztató füzetbe, melyet a szülőnek láttamoznia kell. - A gyermek szereplési lehetőségével egybeköthető szülői értekezlet. Ennek során lehetőség nyílik a személyes problémák, felmerülő kérdések megbeszélésére, nyomon követhető a gyermek előmenetele, fejlődése, viszonya a zenetanuláshoz, az otthoni gyakorláshoz. - Tájékoztatás az iskola fontos zenei, zenepedagógiai eseményeiről, koncertekről, a szülőt, családot érintő változásokról, a hagyományápolás lehetőségeiről. Amennyiben a szülő képes gyermekével zeneileg foglalkozni, az lehetőséget kínál arra, hogy megbeszéljük, hogyan segítse gyermekét az otthoni eredményes gyakorlásban. Mivel a szakközépiskola országosan beiskolázó intézmény, nagy földrajzi távolságokat kell áthidalni. Ebből következik, hogy a szülők nagy többségével nem tudunk napi kapcsolatot fenntartani. Személyes találkozásra, előzetes időpont-egyeztetéssel minden pedagógusunk nyitott. A klasszikus találkozás alkalmai az iskola munkarendjében előre kijelölt időpontokban a szülői értekezletek. Ezek azok az alkalmak, amikor a hatékony nevelés érdekében megbeszéléseket folytatunk a szülőkkel. A szülőknek lehetőségük és joguk van szülői munkaközösséget alakítani, abba maguk közül képviselőt delegálni. Az SZMK hivatott − állandó munkakapcsolatban a pedagógusokkal − a szülői észrevételeket, véleményeket képviselni, érvényre juttatni. 4.9.2. Pedagógus és tanuló együttműködése
36
Oly módon szükséges alakítani a tanítás menetét (egyénre szabott tantervi követelmények a tanév során, a tantervi kereteken belül), hogy a tanulók különböző képességeinek az megfeleljen. Ezáltal megelőzhető a kudarcélmény kialakulása. A tanítási órák során a tanuló személyiségének megfelelően kell alakítani a tartalmi elvárásokat, a fejlődés ütemét, a beszámoltatás, a szereplések módját, időpontját. Ugyanakkor a pedagógus akkor végzi felelősséggel pedagógiai munkáját, ha felhívja a tanuló és a szülő figyelmét arra, hogy a tanuló képességei mennyire illeszkednek harmonikusan a tantervi és iskolai elvárásokhoz, követelményekhez. Így pl. része a zenei nevelésnek a szereplés, melyre a felkészítést különösen körültekintően, annak minden mozzanatára figyelemmel kell kialakítania a pedagógusnak, növendéke személyiségének ismeretében. A zenetanulás során olyan speciális képességekre, készségekre is építenünk kell, amelyek az egyes zenei szakok műveléséhez nélkülözhetetlenek. Ugyanakkor gyakran jelenthet segítséget, ha a tanult hangszeren nehezen fejlődő, de zenetanulásra alkalmas tanulót másik hangszerre irányítjuk. A pedagógus felelőssége arra is kiterjed, hogy a zenetanulásban egyénenként és esetenként mutatkozó megfelelő alkalmasság elégtelen voltát a tanuló és a szülő számára úgy jelezze, hogy a növendék azt megértse, minél kisebb kudarcélményt jelentsen számára. 4.9.3. Növendék és szülő együttműködése A szülők jelentős része – bár sokan tanultak zenét, - nem képzett muzsikus. A pedagógusnak a szülőt is fel kell készítenie arra, hogy a mindennapos otthoni gyakorlásban miként tud gyermekének segíteni (figyelemmel kíséréssel, ellenőrzéssel). Ebben sokat jelent a rendszeres kapcsolattartás (írásban, szóban). A zenei tájékoztatóba bejegyzett órai emlékeztető segíti a szülőt. 4.9.4. Az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái
Az intézmény kapcsolatainak alakításában ugyanúgy a személyesség, a személy megszólítása a döntő, mint ahogy nevelési elképzeléseinkben is a személyiség formálása áll az első helyen. Az intézmény kapcsolatai egyrészt belülről kisugárzó – az iskolához közvetlenül kötődő személyek 37
(tanárok, egyéb dolgozók, diákok) kapcsolata mindazokkal, akiket érdekel az iskola tevékenysége, vagyis szülőkkel, más iskolák tanáraival, a zeneiskolába koncerthallgatóként érkező zeneszerető polgárokkal. Másrészt kívülről befogadó – a város lakosságának, intézményeinek elvárásait teljesítő, a város kulturális életét a zeneművészet gyakorlatával segítő, mindig az „emberhez” szóló kapcsolat. Hiszen az embert megszólítani nemcsak szóval lehet, hanem a zene kommunikációs nyelvén is, mely minden embert megérint, mindenkire a legmélyebb szinten, emocionálisan hat. A gyermekek nevelése és a kultúra átadása szempontjából egyaránt hatékonynak látjuk az „informális”, személyes beszélgetésekre épülő, a növendékhangversenyeket szülői értekezlettel összekötő vagy a hangversenyeket megbeszélésekkel kiegészítő tanár-szülő kapcsolatot. Valójában a növendékeinkkel és szüleikkel, közismereti tanáraikkal, ismeretségi körükkel, kialakított személyes kapcsolat és a zenehallgatással összefűzött kapcsolatteremtés adja meg intézményünk társadalmi helyét és jelöli ki társadalmi szerepét a városban. Az oktatási intézményekkel, óvodákkal, iskolákkal jó szakmai kapcsolat alakult ki. Az óvodák gyakran kérnek hangszerbemutató hangversenyeket növendékeinktől. Ilyenkor a zeneiskola egy-egy tanára különböző hangszeren tanuló növendékeinkkel az adott óvodában tartja meg a hangversenyt. Ezek a „hangversenyek” lehetőséget kínálnak az óvodásoknak arra is, hogy közvetlenül ők szólaltathassanak meg hangszereket. Zenekari hangversenyeken pedig az óvodások jönnek be hozzánk, és ily módon vesznek részt életük első komoly hangversenyein. Bevált módszer, hogy első-második osztályos növendékeink helyben kapják a csoportos órákat, ezért azokban az iskolákban, ahol kihelyezett tagozatunk van, növekszik a csoportos előképző növendéklétszáma. Iskolánk tagja a Magyar Zeneiskolák Szövetségének, tanáraink pedig a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetének. Szakmai kapcsolataink városi, megyei és országos jellegűek. A megye és a terület iskoláival országos versenyek válogatóin találkozunk. Háromévenként mi rendezzük az Országos Ütő-, Gitár és Hegedű-duó Versenyt. Kapcsolatot tartunk fenn az iskolánkból kikerült zenei pályán továbbtanuló és zenészként dolgozó volt tanítványainkkal. Ennek a kapcsolattartásnak szép példái a különböző iskolai és városi hangversenyek, ahol ezek a művészek szerepelnek. 38
A KLIK, az Önkormányzat és az iskola kapcsolata a szervezési feladatok egyeztetésén túl rendezvényeken való közreműködésben is realizálódik. Az Önkormányzat és a Város Képviselőtestülete igényli a zeneiskola együtteseinek jelenlétét a város közművelődésében, és lehetőségei szerint anyagilag is támogatja az együttesek működését. Az iskola, városi kapcsolatai elsősorban közművelődési jellegűek. A város ünnepélyein, rendezvényein, kiállítások megnyitóin szerepelnek növendékeink, együtteseink. Munkánk jellegéből adódóan együttműködünk a Madách Imre Művelődési Központtal, melynek dolgozói szervezik a város fesztiválprogramjait, ünnepségeit, és részben a felnőtt és ifjúsági hangversenyeket. Kapcsolataink tehát a mindennapi tanár- diák- szülő kapcsolattól, a város intézményein keresztül, országos szakmai kapcsolatokig ívelnek.
4.10. Eljárások rendszere 4.10.1. Felvételi rendszer Felvételi- meghallgatás Zeneiskola Növendékeink általános iskola első osztályától kaphatnak zenei előképzést, mellette hangszeres előképző osztályt is végezhetnek. Zenei tanulás megkezdése előtt képességvizsgálatot tartunk (hallás, ritmusérzék, értelmi fejlettség vizsgálatát). A képességvizsgáló felvételit minden év májusában tartjuk, ennek alapján indul a következő tanév első osztálya (előképző, hangszeres előképző, első hangszeres osztály). Mivel egyszeri meghallgatás nem elég a korrekt felméréshez, ezért korai fejlesztéssel igyekszünk a gyermekeket a megfelelő szintre hozni. Iskolánkban a felvételi vizsgák előtt lehetősége van a szülőnek és gyermekének nyílt napon hangszeres órák látogatására, melyen akár ki is próbálhatják a különböző hangszereket, ezzel is segítve a leendő hangszerválasztást. A korai fejlesztés során játékos formában, az életkori sajátosságoknak megfelelően ismerhetjük meg a gyermekek adottságait, képességeit, ezek fejleszthetőségét. Így a kiválasztásra és a korrekcióra is hatékonyabb lehetőség adódik a gyermek személyiségének sérülése nélkül. Hangszerválasztás – képességvizsgálattal 39
A hangszerválasztás a tanulók és a szülők részéről sok szubjektív elemet tartalmaz (egyéni érdeklődés, barátok hatása, szülők elképzelése). Ha ez nem találkozik a gyermek szellemi és fizikai adottságaival, akkor főtárgyi korrekcióra van szükség. A helyes hangszerválasztás jobban fejleszti a gyermek személyiségét, hiszen a zenetanulás eredményesebb, a sikerélmény nagyobb. Egyszer lehet hangszert váltani nem rokon hangszer esetében. A tehetséggondozás: „B” tagozatos növendékek Az átlagosnál jobb képességű tanulókat „B” tagozatra irányítjuk, aminek magasabb szintű követelményrendszere segíti őket a fejlődésben. Ezek a növendékek több tanszaki meghallgatáson, vizsgán vesznek részt, közülük kerülnek ki a zenei pályára leginkább alkalmasak is. „B” tagozatra történő besorolás a főtárgy tanár javaslatára történik, melyet meghallgatáson, vagy vizsgán jegyzőkönyvben hitelesítünk. A „B” tagozatról „A”-ra való visszalépés kérelem alapján (szülő, tanuló), vagy a szaktanár és a tanszaki munkaközösség javaslata alapján történik. Szakközépiskola A felvételi eljárás keretén belül szakcsoportonként tartunk komplex felvételi alkalmassági vizsgát. Ennek első lépcsője a szolfézs írásbelin való részvétel, melyet a főtárgy tanárokból, szolfézs tanárokból, a leendő osztályfőnökből és az igazgatóság képviselőjéből álló felvételi bizottság hallgat meg hangszerből, szolfézsból. Ezt követően személyes beszélgetés során is megismerkedünk a növendékkel, terveivel, elkötelezettségével. Ennek során alakul ki a végleges pontszám, mely alapján a felvételizőket rangsoroljuk. Az általános iskolai bizonyítvány eredménye alapján tájékozódunk a felvételiző tudásszintjéről. A felvételi részletes szabályait, követelményeit az intézmény honlapján tesszük közzé a jogszabályi előírásoknak megfelelően. 4.10.2. A beiskolázás várható alakulása
A beiskolázás területén a legmarkánsabban a zenetanulás korai megkezdése érvényesül. A korai kezdés biztosítja azt is, hogy a növendékek nem maradnak ki a zeneiskolából, amikor középiskolába kerülnek, legfeljebb hangszert váltanak, ha a közismereti tantárgyaik tanulása mellett nehéznek bizonyul az eredetileg választott hangszer követelményeinek minőségi teljesítése.
40
A zeneiskola beiskolázását részben a lakossági igények, részben az iskola szakmai fejlődése határozza meg. Az egyes tanszakok fejlesztését -- a fontos területekre koncentrálva -- a hangszerválasztás irányításával próbáljuk megoldani. A hangszerválasztásban tanácsaink, javaslataink szempontjai közül elsődleges az együttzenélés (kamarazenélés). A zenekarok, főleg a fúvószenekar és a vonószenekar fejlesztését tartjuk szem előtt. Szakmai szempontból fontos az alkotó zenélésre szoktató népzene. A beiskolázásnál számítanunk kell a Vácott letelepedő családok gyermekeire. Fogadunk természetesen a szomszédos településekről is gyermekeket, hiszen sok esetben kifejezetten a tanár személye, egyénisége, szakmai-emberi hírneve vonzza ide a környék legtehetségesebb, legjobb képességű muzsikus tanulóit is. Zeneiskolánk növendéklétszámát a fenntartó 900 főben maximálta – ennek állandó megléte fedezi az általános igényt, bár az elmúlt évek felvételi tapasztalata azt mutatja, hogy a zeneiskola iránti kereslet még mindig növekvő tendenciájú. A beiskolázási igényt úgy tudjuk egyeztetni a zeneiskola lehetőségeivel, hogy a felvételi eredményhirdetéskor várólistát készítünk azon növendékek számára, akik helyhiány miatt nem kerülhetnek be az iskolába. Ezzel sikerült nullára beállítani az (zeneiskolákra általában jellemző) évközi létszámhiányt, mert az esetleges kimaradók helyére azonnal beléphet egy várakozó. Továbbtanulás Zeneiskolai oktatásunk, a színvonalas felkészítő munkánk reális alapja lehet a zenei pályára való irányításnak, hiszen az alapfok hat éve után felvételi tehető a zeneművészeti szakközépiskolákba, ill. a továbbképző évfolyamok emelt szintű képzése lehetőséget teremt bármely zeneművészeti, tanítóképző főiskolába való jelentkezésre. A szakközépiskola professzionális képzése után diákjaink legnagyobb része sikeres felvételit tesz hazai/külföldi felsőoktatási intézményekbe.
4.11.Vizsgarendszer - zeneiskola Amennyiben a tanuló már folytatott előzőleg zenei tanulmányokat, akkor: •
a tanulók osztályba sorolására a felvételi vizsgán nyújtott teljesítménye alapján a szaktanár, ill. a felvételiztető bizottság tesz javaslatot. 41
•
ha más zeneiskolából történik átvétel, az év végi érvényes bizonyítvány fogadható el (vizsgabizottság előtt történő meghallgatás után egyéni elbírálás alapján, a bizottság a tudásának megfelelő osztályba sorolhatja).
•
Év végi vizsgák:
Növendékeink tanév végén főtárgyból zártkörű egyéni gyakorlati vizsgát, kötelező melléktárgyból csoportos beszámolót tesznek. „B” tagozatos tanulók félévkor is vizsgáznak, mely szintén zártkörű, az „A” tagozatosok kötelező félévi tanszaki meghallgatást (koncertet) tartanak. Az alapfokú tanulmányok lezárásaként alapvizsgát tehetnek mind elméleti, mind főtárgyi vonatkozásban. Ennek megtétele kötelező a továbbképzőbe való átlépés (folytatás) érdekében. Az alapvizsga egyéb esetben nem kötelező, arra írásos kérelemmel lehet jelentkezni. Záróvizsga hasonló eljárás mellett a továbbképző befejezése után tehető. Az alapfokú oktatás elvégzése után a legtehetségesebb növendékeink szakirányú középfokú képzésre jelentkezhetnek, vagy felvételizhetnek zenei felsőfokú képzést végző intézménybe is. Rendkívüli jelentőségű az alapfokú művészetoktatásban a 12 évfolyamos képzési idő lehetősége. Töretlenül fejleszthető kisgyermekkortól a művészeti, zenei képesség, felépíthető az alapfoktól kezdve a felsőfokú képzés kezdetéig a gyermek fejlődési útja. Az itt megszerzett művészeti ismeretek, készségek és képességek a gyermeket alkalmassá teszik a professzionális képzésre, valamint számos kulturális - közösségi, amatőr művészi tevékenység művelésére is. •
Magasabb évfolyamba lépés feltételei
A tantervi programban előírt minimális követelmények teljesítése, erről bizonyítvány kiállítása. Ennek értelmében: •
legalább elégséges (2-es) tanulmányi átlag tanév végén.
Ha a tanuló önhibáján kívüli okok miatt nem tud eleget tenni a tantervi követelményeknek (huzamosabb ideig tartó betegség, tanév közben történő felvétel), a szülő írásos kérésére és a főtárgytanár javaslatával az igazgató a tanulmányok alatt egy alkalommal engedélyezheti az osztályfolytatást. Továbbképző osztályba lépésre az alapfok sikeres elvégzését igazoló bizonyítvány jogosít. (alapvizsga) •
A tanulói jogviszony megszűnésének esetei 42
A Köznevelési Törvény 53.§ (2)(4)(5)(6) szabályozza a tanulói jogviszony megszűnésének esetit mind az alapfokú művészeti oktatásban, mind a szakközépiskolai képzésben résztvevők számára. Szakközépiskola 4.12. A beszámoltatás formái, rendje és az értékelésben betöltött súlya Hangszer főtárgy: -
Formája: gyakorlati beszámoltatás.
-
Félévente vizsgát kell tenni, ami 50-60%-ban számít bele az érdemjegybe. Az osztályzat tükrözi a felsőoktatási felvételire történő felkészülés folyamatának időarányos értékelését (hol tart, és várhatóan eljut-e a növendék az eredményes felvételi vizsga letételéhez szükséges szintre).
-
Ezen felül félévente két hangversenyen kötelezően szerepel a növendék, melynek értékelése a félévi, illetve az év végi jegybe beszámít.
-
Havi értékelés az óráról-órára való készülés alapján, amely 40-50%-ban számít bele az érdemjegybe.
Szakmai elmélet – szolfézs-zeneelmélet: -
Dolgozat félévente 2-3 alkalommal, amely 30-35%-ban számít bele az érdemjegybe.
-
Feleltetés, óráról-órára, amely 30-35%-ban számít bele az érdemjegybe. Napi 30 perces felkészülés (heti 3-4 óra).
-
Vizsga félévente egyszer, mely 30-35%-ban számít bele az érdemjegybe.
Szakmai elmélet – zeneirodalom: -
Dolgozat félévente 2 alkalommal, 70%-ban számít bele az érdemjegybe. (Előtte két héttel tájékoztatjuk a növendékeket.)
-
Szóbeli felelés és kiselőadás félévente egy, ami 30%-ban számít bele az érdemjegybe.
Közismereti tárgyak
43
-
Féléves, éves összefoglaló dolgozat (nagydolgozat) évi kettő. (Előtte két héttel tájékoztatjuk a növendékeket.)
-
Témazáró dolgozat félévente 2-3. (Előtte egy-két héttel tájékoztatjuk a növendékeket.)
-
Felelés vagy röpdolgozat a szaktanár döntése alapján.
-
Kisérettségi a 10. évfolyam végén, tájékoztató jelleggel. Az évvégi jegyet 1/3 arányban határozza meg.
Egy napon kettőnél több témazáró vagy annak megfelelő súlyú dolgozat írására a tanuló nem kötelezhető. 4.13. Az otthoni felkészüléssel kapcsolatos tevékenység formái és rendje Az otthoni munka elrendelésének korlátai és elvei a hatályos Házirendben foglaltak betartásával az előző pont alapján történik az SZMK és a DÖK egyetértésével. A tanulók értékelésének általános szempontjai Az értékelés legyen objektív, érvényes, megbízható. Funkciói:
Diagnosztizálás, folyamatos haladás értékelése, összegzés.
Célja:
Személyiségfejlesztés, önértékelő képesség kialakítása. Igények, képességek és lehetőségek harmóniájának létrehozása.
Formái:
Írásbeli, szóbeli. Érdemjeggyel és anélkül.
Iskolánk méretei és légköre lehetővé teszik, hogy minden tanulót majdnem minden tanár ismerjen, a konkrétan velük foglalkozók pedig jól ismerjenek. Kialakult gyakorlat a rendszeres, naprakész egyeztetés a szaktanárok és osztályfőnökök között. Döntő szerepe van nálunk az informális módszereknek. A diákok gyakori hiányzásai miatt nagyon fontos, hogy a szaktanárok figyelemmel kísérjék, ki melyik témakörből maradt le, miből nem adott még számot tudásáról. Rendszeresen pótló és javító dolgozatokat iratunk, beszámoltatunk. (Leginkább tanórán kívül.) A magatartás és a szorgalom értékelése Magatartás: 44
Példás: -
Viselkedése, munkája példamutató.
-
Önzetlen, altruista. Másokért is tesz.
-
Pozitív vezéregyéniség, kezdeményező szellemű.
-
Tendenciát tekintve erősen javuló magatartás.
-
Fegyelmezett, problémamentes.
-
Közös feladatokból magától nem vállal, de nem is árt senkinek.
-
Visszahúzódó, nem vállal állásfoglalást.
-
Javuló magaviselet, ami nem mindig sikeres.
-
Indokolt, megbízhatóan igazolt hiányzások, késések.
Jó:
Változó: -
Fegyelmezetlen, udvariatlan, igénytelen beszédkultúra.
-
Gyakori, nem mindig indokolt késések, hiányzások.
-
Maximum 5 igazolatlan óra.
-
Szaktanári illetve osztályfőnöki intő.
Rossz: -
Zavaró, a munkát gátló, a pozitív értékeket elutasító viselkedés.
-
Negatív vezéregyéniség.
-
5-nél több igazolatlan óra
-
Fegyelmi vétség.
-
Igazgatói, nevelőtestületi elmarasztalás
Szorgalom:
Példás: -
Képességeihez mérten maximális teljesítmény.
-
Órai jelenléte aktív, eredményt segítő. 45
-
felszerelése és házi feladata hiánytalan
-
Nem egyenletes teljesítmény.
-
Adottságaihoz képest romló (de még nem rossz) eredmények.
-
Az órákon csak passzív befogadó.
-
felszerelése és házi feladatai időnként hiányosak
Jó:
Változó: -
Képességeihez mért teljesítménye ritkán jó.
-
Mulasztásai miatt felmenti magát, ehhez keres indokokat.
-
Bukás 1 tantárgyból.
-
Romló eredmények.
-
felszerelése és házi feladatai gyakran hiányosak
Hanyag: -
Az órai munkát zavarja, megakasztja.
-
Teljesítményei adottságaihoz képest tartósan rosszak.
-
Bukás 2 vagy több tantárgyból.
Negyedévenként tanulmányi konferenciát tartunk, ahol értékeljük tanulóink magatartását, munkáját, eredményeit. Ezeket fogadó óra vagy szülői értekezlet követi, ahol szóban tájékoztatjuk a szülőket. A figyelmeztetéseket az ellenőrző könyvbe is beírjuk, illetve levélben közöljük. A magasabb évfolyamba lépés feltételei -
Minden évfolyamon a tanítási év végén osztályzattal minősítjük a tanulókat.
-
Az év végi osztályzatot az év közben kapott érdemjegyek vagy osztályozóvizsga alapján kapják a tanulók.
Az a tanuló léphet magasabb évfolyamba, aki: -
minden kötelező tantárgyból legalább elégséges osztályzatot szerzett a tanév végére 46
-
a javítóvizsgán legalább elégségesre javított,
-
szakmai elfoglaltságból vagy egészségügyi okokból egy-egy tantárgyból a júniusi osztályozó értekezletig nem tudott ugyan osztályzatot szerezni, de a hiányzó ismereteket pótolta, és azok tudásáról az új tanév megkezdése előtt számot adott, és legalább elégséges osztályzatot szerzett. (Ennek engedélyezéséről a nevelőtestület dönt.) 5. HELYI TANTERV – „Régi tanszak felosztás szerint” - ZENEISKOLA
Ez a helyi tanterv a 2011 szeptembere előtt intézményünkkel jogviszonyban álló zeneiskolai tanulókra vonatkozik. A 3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelete alapján: „(4) Az e rendelet 1. melléklete szerint – a 3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelet hatálybalépését megelőzően – folytatott képzések felmenő rendszerben folytathatók, oly módon, hogy a tanulmányaikat már megkezdett tanulók azt legkésőbb a 2026/2027. tanévig be tudják fejezni. Az iskolánk „Régi tanszak felosztás szerint” jelű helyi tantervében a 32/1999.(VIII. 18). OM sz. rendelettel módosított 27/1998. (VI. 10.) sz. MKM rendeletben meghatározott, előírt tananyagot és követelményeket alkalmazza. Az egyes művészeti ágak – zeneművészeti ág - helyi tanterve megegyezik a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által kiadott „Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjával” (ROMI-SULI Könyvkiadó, Mogyoród 1998.), annak tananyagával. Iskolánk tantestülete ezt a programot kisebb változtatásokkal elfogadta és ennek értelmében végzi az oktató-nevelő feladatait. (A tanszakonkénti helyi tantervek a mellékletben találhatók) A 3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelet 2. mellékletét első alkalommal a 2011/2012. tanévben megkezdett képzésekre felmenő rendszerben kell alkalmazni.” Ezen tanulókra vonatkozó helyi tanterv a Helyi tanterv - „Új tanszak felosztás szerint” című fejezetben található. 5.1. A zeneoktatás cél- és feladatrendszere Az alapfokú művészetoktatás olyan fejlesztőpedagógiát képvisel, amelyben a hangsúly a képességfejlesztésen van. A követelményrendszer az életkori sajátosságoknak megfelelően, egymásra épülően határozza meg a követelményszinteket, lehetőséget biztosítva az egyéni fejlődési 47
különbségek figyelembevételére. Az elvárható követelmények meghatározása a tanulási szakaszok (alapfok, középfok) végére tervezhető. A zeneiskola - mint intézménytípus - feladatkörében, célrendszerében, szervezeti felépítésében és a mindennapi munka beosztásában is eltér a többi oktatási intézménytípustól. A zeneiskola nem tankötelezettséget teljesítő intézmény és a tantervben előírt követelményeket csak bizonyos speciális képességek megléte esetén tudják teljesíteni a hangszert tanulók, ezért a zeneiskolába hangszertanulásra csak eredményes felvételi meghallgatás után juthatnak be. A zeneiskolai tevékenység rendkívül sokrétű és szerkezetében is bonyolult. A hangszeroktatás egyéni órákon történik, ami nevelési és oktatási szempontból nagyszerű lehetőségeket kínál, de óriási felelősséggel is jár, ugyanis a különböző szereplési alkalmakon a növendékeknek (a dolgok természetéből következően) egyedül kell számot adniuk a felkészültségükről (lámpaláz, vizsgadrukk, stb.) A zeneiskolában tanuló hangszeres növendékek számára az iskola köteles biztosítani a csoportos elméleti órákat, (szolfézs- és zeneirodalom-órák formájában) valamint a zenekar, kamarazene, kamaraének és a zongorás korrepetíció foglalkozásokat.
5.2. Zeneiskolai képzési tanszakok, egyes évfolyamok tantárgyai Iskolánkban a zenei oktatást a szolfézs és hangszeres előképző vezeti be. Ez alatt a növendékek megismerkedhetnek a zenei alapfogalmakkal, a szolfézs-előképző után pedig hangszert választhatnak (alkatuknak és képességeiknek megfelelően a szaktanárok véleménye alapján, felvételi rendszerben). Ezek a következők lehetnek: Főtárgy: •
hangszeres főtárgyak (klasszikus zene műfajban): •
zongora, orgona
•
gitár, hárfa
•
vonós hangszerek: hegedű, gordonka
•
fafúvós hangszerek: fuvola, oboa, klarinét, szaxofon, fagott, furulya
•
rézfúvós hangszerek: trombita, kürt, harsona, tenor 48
• •
vokális főtárgyak (klasszikus zene műfajban): •
•
ütő hangszerek
magánének
hangszeres főtárgy (népzene műfajban): •
népi hegedű
A főtárgyak mellett minden növendéknek kötelező melléktárgy(ak)ra is kell járnia: Kötelező tárgy: Szolfézs (alapfok 1-4.évfolyam) illetve a zenei pályára készülő, „B” tagozatos növendékek számára utolsó évfolyamig. Kötelezően választható tárgyak: Szolfézs, zeneirodalom, kamarazene, zenekar, zongora (a zenei pályára készülő, „B” tagozatos növendékek számára.) Korrepetíció: A magánének és hangszeres főtárgyak (kivéve zongora, orgona, hárfa, gitár) elengedhetetlen kiegészítő tárgya. Fakultatív tárgyak: Zongora, zenekar, kamarazene
49
5.3. Képzési szakaszok, idők Az 1998-ban életbe lépett „Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról szóló 32/1999. rendelettel módosított 27/19998.(VI.10.) MKM rendelet - tanszakonkénti előírásait betartva kívánunk iskolánkban oktatni. Képzési szakaszok Évek szerint: Hosszú tanszakok: max. 12 év Rövid tanszakok: max. 10 év Szakaszok szerint Előképző (1. ill. 2. év) Alapfok Hosszú tanszakon: 3-8. év végéig = 1-6. hangszeres osztály Rövid tanszakon: 3-6. év végéig = 1-4. hangszeres osztály Továbbképző Hosszú tanszakon: 9-12. év végéig = 7-10. hangszeres osztály Rövid tanszakon: 7-10 év végéig 5-8. hangszeres osztály F ő t á r g y képzési ideje: Hosszú tanszakok
Képzési idő Rövid tanszakok
Képzési idő
Zongora
12 év
Oboa
10 év
Hegedű
12 év
Klarinét
10 év
Gordonka
12 év
Fagott
10 év
Gitár
12 év
Kürt
10 év
Furulya
12 év
Harsona
10 év
Fuvola
12 év
Tenor
10 év
Trombita
12 év
Orgona
9 év
Ütő
12 év
Szaxofon
8 év
Hárfa
12 év
Magánének
7 év 50
K ö t e l e z ő tárgy képzési ideje: óraszám
szolfézs (rövid és hosszú 2x45 ’
A tagozat
B tagozat
4. évfolyam végéig
utolsó évfolyamig
tanszakon) zeneirodalom
2x45 ’
Zongora
1x30 ’
5. évfolyamtól x
x 5.-től az utolsó évfolyamig
Kamara
1x30 ’
5. évfolyamtól
utolsó évfolyamig
Zenekar
2x45 ’
5. évfolyamtól
utolsó évfolyamig
5.4. Órakeret, óraterv, létszámok, tantárgystruktúra
5.4.1. Létszám, óraszám
„A” és „B” tagozat, hosszú és rövid tanszakok főtárgy: hangszeres oktatás: egyéni óraszám: „A”- tagozat: 2x30 perc/hét „B”- tagozat: 2x45 perc/hét kötelező tárgy: csoportos oktatás: átlaglétszám 10 fő (szolfézs) óraszámok: 2 x 45 perc/hét „A” tagozaton 4. évfolyam végéig „B” tagozaton 10. évfolyam végéig kötelezően választható tárgy: „A” tagozaton az 5. évfolyamtól zeneirodalom 2x45 ’ zenekar 2x 45 ’ kamarazene: csoportlétszám: 2-15 fő 51
óraszám: min. 1 x 45 perc/hét zenekar: min. csoportlétszám: 12 fő óraszám: min: 2 x 45 perc/hét kötelező zongora: min. 1x30 perc A hangszeres és vokális főtanszakok minimális heti óraszáma egy főre vetítve „A” tagozat: 2 x 45 perc és 2 x 30 perc =150 perc „B” tagozat: 2 x 45 perc és 2 x 45 perc = 180 perc „B” tagozatos növendék az lehet, aki 3. hangszeres évfolyamot elvégezte (kivétel egyéni elbíráláskor 2. évfolyamtól) és az év végi főtárgyi vizsgája alapján a szaktanárok erre javaslatot tesznek. A vizsgán, a szaktanáron kívül részt kell vennie a tanszakvezetőnek, a növendék szolfézs tanárának és az iskolavezetésnek. Zenei pályára alkalmas („B” tagozatos) növendékek számára a kötelező zongora szak lép be új feladatként a beiskolázás előtti két évben. Kötelező a zongorás korrepetíció mindazon növendékek számára, akik nem zongorán, gitáron, hárfán, hanem más hangszereken tanulnak.
.Korrepetíció
(zongorakíséret) heti percben „A” tagozat
tantárgy
előképző
továbbképző
alapfok
hegedű, gordonka, furulya, fuvola, trombita, ütő
5
5
10
10
15
15
15
15
15
15
15
15
oboa, klarinét, fagott, kürt, harsona
5
5
5
10
15
15
-
-
15
15
15
15
szaxofon
-
-
10
10
10
10
-
-
15
15
15
15
20
-
20
20
20
20
20
20
-
-
-
-
magánének
52
„B” tagozat tantárgy
továbbképző
alapfok hegedű, gordonka, furulya, fuvola, trombita, ütő
10
10
15
15
20
20
20
20
20
20
oboa, klarinét, fagott, kürt, harsona
10
15
20
20
-
-
20
20
20
20
szaxofon
15
15
15
15
-
-
20
20
20
20
magánének
20
30
30
30
30
30
-
-
-
-
5.4.2. Főtárgyi képzési struktúra - részletezve „A” tagozat Tanszakok
képzési idő
előképző
alapfok
„B” tagozat továbbképző
alapfok
továbbképző
Hosszú tanszakok:
12 év
2
6
4
5
4
Rövid tanszakok: Orgona
10 év
2
4
4
3
4
9 év
1
4
4
3
4
Szaxofon Magánének
8 év 7 év
– 1
4 6
4 –
3 5
4 –
Heti főtárgy és melléktárgyak foglalkozásainak száma tagozatonként Az „A " tagozat h e t i foglalkozásai (alkalom): „A” tagozat előképző
tantárgy főtárgy
továbbképző
alapfok
1.
2.
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2 53
kötelező
2
2
2
2
kötelezően választható
2
2
2
2
2
2
1
1
1
1
fakultatív
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
összesen
2-6
2-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-5
4-5
4-5
4-5
A növendéknek a főtárgy mellett 1-4. évfolyamban a kötelező tárgyat (szolfézst) kell elvégeznie, heti meghatározott perc időtartamban (évfolyamonként és tagozatonként szabályozottan) kap zongorakíséretes foglalkozást, majd választhat a kötelezően válaszható és a fakultatív tárgyak közül. Heti foglalkozásoknak száma így: 4-6 alkalom lehet. Az ezen feletti foglalkozásokért tandíjat köteles fizetni.
Az „B " tagozat h e t i foglalkozásai (alkalom): „B” tagozat tantárgy
előképző 1.
2.
továbbképző
alapfok 1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
főtárgy
2
2
2
2
2
2
2
2
2
kötelező
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
kötelezően választható fakultatív
2
2
2
2
2
2
2
2
2
összesen
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
5.5. Követelmények, a számonkérés, az értékelés formái, a tanulmányok ellenőrzése Éves munkája, a tantervi követelmények elsajátításának mértéke, valamint vizsgateljesítménye alapján a tanuló a tanév végén bizonyítványt, félévkor értesítőt kap. Az értesítőben, illetve a bizonyítványban főtárgyból, valamint kötelező tárgyból érdemjegyet (osztályzatot), ill. szorgalomjegyet kap. (1-estől-5-ösig számmal)
54
A művészeti alapvizsga követelményeit az erre vonatkozó törvény és a rendelet előírásai szerint teljesítjük. 5.5.1. Követelményrendszer •
A tanulók felé
A zeneiskolai tanulók legfontosabb kötelessége a tanulás, választott hangszerükön a rendszeres gyakorlás. Iskolánk valamennyi diákjával szemben támasztott követelmény, hogy képességeinek megfelelően vegyen részt a tanítás-tanulás folyamatában. A továbbhaladással kapcsolatos követelményeket a képzési szakok központi tantervi irányelvei, a helyi tanterv, a magatartással, szorgalommal szembeni követelményeket a Házirend tartalmazza. Elvárjuk, hogy a tanuló a szellemi érettségének megfelelő művészi kifejezőkészséget elérje. •
A szülők felé
Zeneiskolánk művészetoktatási intézmény, növendékeink szabad elhatározásuk és igényük (szülői igényt is beleértve), illetve képességeik szerint tanulhatnak nálunk. Ezért rendkívül fontosnak tartjuk a szoros és jó kapcsolattartást a szülőkkel is. Minden esetben kérjük a szülőktől gyermekük iskolai és iskolán kívüli nevelkedésének gondos követését, a zeneiskolával való állandó kapcsolattartást. •
A pedagógusok felé
A tantestülettel és az iskola minden dolgozójával szemben támasztott követelményeket az SZMSZ rögzíti, ezen túlmenően a pedagógus: •
legyen nyitott az új pedagógiai módszerek iránt,
•
folyamatos önképzéssel, tapasztalatcserével igyekezzék munkáját javítani,
•
munkájában legyen igényes,
•
nevelőmunkájukban a gyerek-centrikusság, egyéni bánásmód, türelem tükröződjék,
•
személyes példamutatásával motiválja a tanulókat a magatartás és erkölcsi normák betartására.
5.5.2. Az értékelés rendszere, szempontjai Értékelésünk elsődleges szempontja, hogy ne egy adott helyzetet értékeljünk, hanem folyamatában lássuk növendékeink fejlődését. 55
Az értékelésben tekintettel kell lennünk az egyes növendék képességeire, mert a zenei tehetség különbözősége rendkívül nagy szerepet játszik a zenetanulás eredményeiben. A személyiség fejlődése, a belülről irányított, döntésre képes ember nevelése érdekében döntő fontosságú a tanulás folyamatára irányuló szöveges értékelés, a növendékről kialakított vélemény segítőkész közlése. Az érdemjegyek csak ennek a személyre szóló szóbeli értékelésnek a jelrendszerben összefogott kifejeződései lehetnek. Az osztályzatokkal kifejezett értékelés abban az esetben ösztönöz tanulásra, ha a növendék tapasztalja, hogy nem képességeit (tehetségét), hanem valóságos munkáját értékeli a tanár. A kifejezetten gyenge (2-es, 3-as) osztályzatokat lehetőleg kerüljük a zeneiskolában. Azoknak a növendékeknek, akik képességeikhez mérten minimálisan teljesítenek, a zenei tanulmányok abbahagyását tanácsoljuk, mivel a zenetanulás nem kötelező. Az előképző osztálytól osztályzatokkal, érdemjegyekkel történik az értékelés, kivéve a kamarazene, zenekar tantárgyakat. Ezek esetében az év végi értékelés: kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt és nem felelt meg. Mivel a zenetanulás értékelése nehezen konkretizálható és alapvetően függ a növendék képességeitől, az osztályzást pedig könnyen befolyásolhatják szubjektív tényezők, szükségesnek tartottuk egy egységesítő tartalmi megfogalmazás bevezetését a számszerű osztályzásnál. 5 - jeles
- aki az osztályának megfelelő tananyagot elvégezte - a hangversenyeken színesen, értelmesen és biztosan játszott - a beszámolókon felkészülten jelent meg, szereplései technikailag, zeneileg is osztálya szintjének megfelelőek, önálló zenei gondolatokkal rendelkezik, hangszeres játéka kifejező, karakteres
4 - jó
- aki az osztályának megfelelő tananyagot elvégezte, de - hangversenyen való szereplései technikailag vagy zeneileg nem várt momentumokat tartalmaztak, - játéka kevésbé kifejező, a beszámolón kisebb technikai vagy zenei hiányosságokat mutatott
3 - közepes
- akinél az osztályának megfelelő anyagban nagyobb lemaradás van, a hangversenyen nyújtott teljesítménye technikailag és zeneileg nem megfelelő, a beszámolóra való felkészültsége komolyabb hiányosságokat mutat, hangszeres játéka egyhangú 56
2 - elégséges
- aki az osztályának megfelelő anyagot nem tudta megfelelően elvégezni, a beszámolón és az órákon gyenge felkészültséggel vagy felkészületlenül jelent meg, szereplése kudarccal jár, nem akar együttműködni a tanárral, csak szülei erőltetésére tanul, képességei és akarata ellenére. A szülővel való megbeszélés után el kell tanácsolni.
1 - elégtelen
- aki az osztályának megfelelő minimális tananyagot sem végezte el, a beszámolón és az órákon felkészületlenül jelent meg, a produkciója „meghallgathatatlan”, a tanuló egy alkalommal javítóvizsgát tehet. A szülővel való megbeszélés után el kell tanácsolni.
Szorgalom
Példás céltudatosan
Tanulmányi
törekvő odaadó,
munkája
igényes a tudás
Jó
Változó
Hanyag
figyelmes, törekvő
ingadozó
rendszeres,
rendszertelen,
hanyag, lassító
megszerzésére
Munkavégzése
kitartó, pontos,
megbízható, aktív többnyire önálló
hullámzó,
megbízhatatlan, gondatlan, önállótlan felkészültsége
kifogástalan,
megfelelő, néha
felkészültsége
precíz
ösztökélni kell
gyakran felületes
Tanórán kívüli
aktív, szívesen
kérésre vállal
néha vállal
nem vállal
tevékenység
vállal feladatot
feladatot
feladatot
feladatot
Kötelességtudata
állandóan felületes
3 igazolatlan mulasztás után az adott tárgy szorgalmának értékelésekor változónál (3) jobb jegyet nem kaphat a növendék.
5.5.3. Az év közben kiváló teljesítményt nyújtó növendékek jutalmazása
57
Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki példamutató szorgalmat tanúsít, hozzájárul az intézmény jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az intézmény dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. Az iskolában elismerésként a következő írásos dicséretek adhatók: • Igazgatói dicséretben kell részesíteni azt a tanulót, aki az iskolának dicsőséget jelentő országos, regionális, megyei vagy helyi versenyen kiemelkedő eredményt ér el. • Tanszak kiváló növendéke dicséretet kap az a tanuló, aki egész évben, folyamatosan kimagasló teljesítményt nyújtott. • Szaktanári dicséret adható a tanévben több alkalommal tanúsított rendszeres, eredményes felkészülésért; kiemelkedő haladásért; egy-egy feladat példamutató megoldásáért. • A kiemelkedő eredményt elért növendéket az intézmény javasolja a „Vác város kiváló diákja” címre. A kiemelkedő eredményt elért tanulói csoportok, közösségek, együttesek igazgatói dicséretben, csoportos jutalmazásban részesíthetők. A dicséretet a tájékoztató füzetbe, illetve az év végi bizonyítvány és a törzslap jegyzet rovatába be kell jegyezni. Az igazgatói dicsérethez, dicsérő oklevélhez és emlékoklevélhez tárgyjutalom is kapcsolódik.
5.5.4. A beszámoltatás formái Tanszaki meghallgatás - zártkörű beszámoló a tanszak tanárai előtt Osztályhangverseny - nyilvános szereplés a szülők, a szaktanár és meghívott tanárok részvételével Vizsga - zártkörű beszámoló, előírt anyaggal, a tanszak tanárai előtt Vizsgakoncert - nyilvános szereplés, előírt anyaggal, a tanszak tanárai, szülők, barátok, érdeklődők előtt A
beszámoló
jellegű
szerepléseket
iskolai
ünnepekhez
kötődő
hangversenyek
vagy
hagyományszerűen ünneppé alakított hangversenyek egészítik ki, melyeken többnyire a kiemelkedőbb eredményeket elérő növendékek szerepelnek. A tanuló vétségeiért, mulasztásaiért a házirendben foglaltak szerint elmarasztalásban részesül.
58
5.6. Az alkalmazható tankönyvek, kották, tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztásának elvei A növendékek tudásszintjének eléréséhez nélkülözhetetlenül fontos a színvonalas és a helyi tanterv ajánlásához igazodó kottaanyag valamint tankönyvanyag kiválasztása. Erről minden esetben a tanszakok közös megegyezéssel, a tanszakvezető koordináló munkájával döntenek, lehetőség szerint az iskolai kotta- és könyvtár is minden tanuló rendelkezésére áll. Alapvető szempontok: •
a kották, tankönyvek maximálisan segítsék a növendékek tudásának, készségeinek fejlődését, a technikai képességek és elméleti tudásanyag fejlesztését
•
a választható kották a lehetőségek szerint elérhető áron beszerezhetők legyenek,
•
a tartalom mellett a kotta, tankönyv külleme is fontos szempont, főleg az alacsonyabb évfolyamokban
•
új kiadványok figyelemmel kísérése
A kottákat a szaktanárok a különböző osztályokban előírt tananyagból az egyes növendékek képességeinek megfelelően, egyénre szabottan választják ki. A kiválasztás elsődleges kritériuma a zenei érték. Olyan művek, amelyeknek zenei tartalma, harmóniavilága pozitív irányban ható, formája rendet tükröz. Az iskola helyi tantervének elkészítéséhez adaptált tantervi programsorozat kottajegyzéke minden tanszak számára gazdag ajánlatot tartalmaz, amelyekből biztonsággal választhatnak a tanárok értékes zenei anyagot. A zeneirodalom alapos ismeretében, a tanszakok tanárai egymást segítve és országos fórumokon tapasztalatokat szerezve, minden növendéknek az ő számára legmegfelelőbb zeneműveken keresztül taníthatják meg a zenei és technikai feladatokat. A tananyag kiválasztásánál a legfontosabb feltétel, hogy a tanár ismerje minden egyes növendéke képességeit és érdeklődési körét, hogy az adott követelményszinten, mindig a számára legalkalmasabb zenemű kiválasztásával tanítson meg egy zenei jelenséget, vagy egy technikai megoldást. A kották nagy részét (mint tankönyvet) megvásárolják a szülők, amiből pedig csak egy-egy művet tanul a növendék, azt kölcsönözheti a zeneiskola könyvtárából. Könyvtári
állományunkban
a
zeneiskolai
korosztály számára
kiadott
kották
legtöbbje
rendelkezésünkre áll. Igaz, nem mindig annyi példányban, mint amennyire szükség lenne, de mutatóban mindenféle szakmai anyag megtalálható, amire a tanítás során szükség lehet. 59
Zenetanításunk tanulmányi segédlete a zenehallgatási anyag. A hangzó anyag könyvtárunkban nem olyan bőséges, mint a kottatár, de a zenei műveltséget megalapozó „alapművek” megtalálhatók. A szolfézs órákon vagy hangszeres közös órákon történő zenehallgatás mellett rendkívül nagy jelentősége van annak, hogy kialakítsuk növendékeinkben az otthoni zenehallgatás (rádió, TV zenei műsorai), valamint az élő zene hallgatásának igényét.
60
6. HELYI TANTERV – „Új tanszak felosztás szerint” - ZENEISKOLA Ez a helyi tanterv az iskolában tanulmányaikat 2011. szeptember 1-től, vagy azt követően megkezdő tanulókra vonatkozik, a 3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelet alapján. E rendelet 2. mellékletét első alkalommal a 2011/2012. tanévben megkezdett képzésekre felmenő rendszerben kell alkalmazni.
6.1. Általános alapelvek, célok Az alapfokú művészetoktatási intézmény a zeneművészet, táncművészet, képző– és iparművészet, valamint a színművészet és bábművészet területei iránt érdeklődő tanulók számára biztosítja készségeik, képességeik fejlesztését, alkotó és önkifejező képességeik kibontakoztatását, tehetségük gondozását. Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja (a továbbiakban: követelmény és tantervi program) a speciális művészeti készségek és ismeretek fejlesztését képező tartalmakat és tudásszintet meghatározó alapdokumentum. A követelmény és tantervi program segítséget nyújt ahhoz, hogy az alapfokú művészetoktatás valamennyi hazai intézményében az alapvető nevelési és oktatási tartalmak egységesen és arányosan érvényesüljenek. A követelmény és tantervi program határozza meg azokat a kötelező és alapvető tartalmakat, amelyek adott művészeti ágon belül az alapfokú művészetoktatási intézmények közötti átjárhatóságot biztosítják. Az egységesítést szolgáló közös alapra építhetik az alapfokú művészetoktatási intézmények pedagógiai programjukat, azon belül helyi tantervüket, melyet a helyi igények és célok figyelembevételével fogalmazhatnak meg. Az alapfokú művészetoktatás olyan fejlesztőpedagógiát képvisel, amelyben a hangsúly a követelmények teljesítésével történő képesség– és személyiségfejlesztésen van. A tantervi szabályozás rugalmassága révén hozzájárul az integrált oktatás–nevelés megvalósításához, az esztétikai–művészeti tudatosság és kifejezőkészség kompetenciaterület fejlesztéséhez. A tananyag a különböző művészeti területek azon alapvető tartalmait foglalja magába, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a zene–, a tánc–, a képző– és iparművészeti, valamint a szín– és bábművészeti műveltség megalapozásához, a különböző kompetenciák fejlesztéséhez.
61
A tananyag eszköz a tanulók értelmi, érzelmi és kifejezőképességeinek fejlesztésében. A művészetoktatás a készség– és képességfejlesztést, az ismeretgazdagítást a személyiségformálás eszközeként kezeli, követelményeit a gyermek életkori fejlődési jellemzőihez igazítja. A művészetoktatás tantervi programja az egyes művészeti területek követelményeire, a művészeti ágak sajátos nevelési és oktatástörténeti értékeire, a művészeti nevelés tapasztalataira, a művészetpedagógiai és művészetpszichológiai kutatások eredményeire, a magyar művészeti nevelés nemzetközileg is elismert gyakorlatára épül.
6.2. A zeneoktatás általános fejlesztési követelményei Az alapfokú művészeti oktatás–nevelés a teljes emberré válást (az értelmi és érzelmi nevelés közötti összhangot), a közösségformálást, a szociokulturális hátrányok csökkentését, a kulcskompetenciák fejlesztését, a világ komplex befogadását, az önkifejezést és örömet jelentő alkotás lehetőségét, a tehetséggondozást segíti elő. Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja keretében folyó zenei nevelés alkalmat ad az érdeklődő és fogékony tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket. Lehetőséget ad az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására. A program lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység – nyitottság, igényesség, fogékonyság – alakítása mellett a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres és énektechnikai készségek megszerzésére, a zenei ismeretek átadására és minden zenei tevékenység tudatosítására, az önálló ismeretszerzés képességére, a hagyományos és az új típusú kultúraközvetítő eszközök alkalmazásával. 6.3. Kiemelt kompetenciák a zeneoktatás területén Bemeneti kompetencia: – Azok az adottságok és képességek, amelyek alkalmassá teszi az oktatásba bekapcsolódó tanulót arra, hogy elsajátítsa a zenetanuláshoz szükséges kompetenciákat. Szakmai kompetencia: 62
– A zenei képességek és készségek fejlesztése (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység, fogékonyság a dinamika és a hangszín különbségeire, zenei memória és fantázia, előadói és manuális készség, a zenei karakterek iránti érzékenység). – A zenei olvasás és írás készségének megalapozása és fejlesztése. – A hangszeres technikai készség, az improvizációs készség fejlesztése. Személyes kompetencia: – Érzelmi intelligencia, művészi kifejező készség, szorgalom, önfegyelem, elhivatottság, kreativitás, ötletgazdagság, az alkotói magatartás, lelkiismeretesség, önbizalom. Társas kompetencia: –
Együttműködés
képessége
(közös
munka,
alkalmazkodás,
irányíthatóság,
tolerancia,
kommunikációs készség) azon viselkedési formák tanulása, amely alapján konstruktívan be tud illeszkedni és aktívan részt tud venni a társas zenélésben. – Esélyegyenlőség Módszertani kompetencia: – Tanulás tanulása, a tanulók rendszeres, céltudatos, igényes munkára, hatékony gyakorlásra nevelése. – Rendszerezett zenei ismeretek, általános zenei műveltség megalapozása. – A zene logikájának, a harmóniai szerkezet és a forma összefüggéseinek megismertetése. – A főbb zenei műfajok, stílusok sajátosságainak, a zeneirodalom nagy korszakainak, népünk zenéjének, a zene történetének, az előadóművészet és a zeneirodalom nagy egyéniségeinek megismertetése. – A kortárs zene befogadására nevelés. – A tanulók zenei ízlésének formálása, a tanuló rendszeres zenehallgatásra nevelése. – A társművészetek iránti nyitottság kialakítása. – Tehetséggondozás. – Hátrányos helyzetűekkel való differenciált foglalkozás – A zenei pályát választó tanulók felkészítése szakirányú továbbtanulásra. 6.4. Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja zeneművészeti ágon
63
Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja keretében folyó zenei nevelés alkalmat ad az érdeklődő és fogékony tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket. Lehetőséget ad az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására. A program lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység – nyitottság, igényesség, fogékonyság – alakítása mellett a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres és énektechnikai készségek megszerzésére, a zenei ismeretek átadására és minden zenei tevékenység tudatosítására, az önálló ismeretszerzés képességére, a hagyományos és az új típusú kultúraközvetítő eszközök alkalmazásával. A zeneoktatás a különböző zenei műfaj sajátosságait, a művészi megjelenítés módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy az önkifejezés eszköztárának gazdagításával a zene alkalmazására, befogadására készítsen fel. Kiemelten fejleszti a közösséggel való együttműködés képességét, az érzelmi és társas intelligenciát.
6.5. A képzés struktúrája Tanszakok és tantárgyak •
Fafúvós tanszak tantárgyai: furulya, fuvola, oboa, klarinét, szaxofon, fagott
•
Rézfúvós tanszak tantárgyai: trombita, kürt, harsona, tenorkürt,
•
Akkordikus tanszak tantárgyai: hárfa, gitár, ütő
•
Billentyűs tanszak tantárgyai: zongora, orgona
•
Vonós tanszak tantárgyai: hegedű, gordonka
•
Vokális tanszak tantárgya: magánének
•
Vonós és tekerős tanszak: népi hegedű
•
Zeneismeret tanszak tantárgyai: szolfézs, zeneirodalom
„A” TAGOZAT Főtárgy: hangszeres tantárgyak és magánének 64
Kötelező tantárgy: szolfézs kötelező Kötelezően választható tantárgyak: szolfézs, zenetörténet–zeneirodalom, zeneelmélet, kamarazene, zenekar Választható tantárgyak: zenetörténet–zeneirodalom, kamarazene, zenekar, tantervi programjainak tantárgyai. Korrepetíció (zongorakíséret): a hangszeres (kivéve: zongora, orgona, gitár, hárfa tantárgyak) és a vokális tanszakok tantárgyaihoz szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás. A képzés évfolyamainak számai: (2)+6+4 évfolyam: furulya, fuvola, oboa, klarinét, szaxofon, fagott, trombita, kürt, harsona, tenorkürt, hárfa, gitár, ütő, zongora, orgona, hegedű, gordonka, magánének, népi hegedű. 6.6. A követelmény és a tantervi program A követelmény és a tantervi program a pedagógiai programokon belül a helyi tantervek és a tantárgyi programok kidolgozásának alapdokumentuma. •
Fejlesztési feladat:
A fejlesztési feladatok meghatározzák a tanulók képességfejlesztésének különböző területeit, melyek kijelölik, hogy mely kulcskompetenciák fejlesztése kívánatos, a művészeti oktatás folyamata során. A pedagógiai folyamat, különböző aspektusaira helyezik a hangsúlyt, figyelembe véve az életkori sajátosságokat, a tananyag felépítését és az egyes évfolyamok követelményeit. •
Helyi tanterv:
Az a tanterv, melyet egy iskola pedagógiai programjában kitűzött céljainak, alapelveinek megfelelően kiválaszt, vagy összeállít. •
Követelmények:
A tanulói teljesítmény és továbbhaladás értékelésének alapjául szolgáló kritériumrendszer. •
Kompetenciák:
A művészetoktatás során kialakítandó, megerősítendő és fejlesztendő ismeretek, képességek, attitűdök rendszerének leglényegesebb, alapvető elemei, amelyre a fejlesztési célok irányulnak. •
Tananyag:
65
Az oktatás és a tanulás kiválasztott, különböző módon (spirális, lineáris, koncentrikus, egyéb) elrendezett ismeretanyaga. A tananyag komplex rendszert alkot, amely több szempontból is csoportosítható, és amelyben domináns szerepet kap az ismeretanyag gyakorlati alkalmazása. •
Tanszak:
Az oktatásszervezéshez kapcsolódó fogalom. A tantárgyaknak a művészeti ág sajátosságai alapján rendezett csoportja. •
Tantárgy:
A művészeti ágon belül választott tantervi program. •
Főtárgy:
Az elsődlegesen kiválasztott tantárgy. •
Kötelező tantárgy – kötelezően választható tantárgy:
A főtárgy ismeretanyagának feldolgozásához szükséges tantárgy. •
Választható tantárgy:
A főtárgy ismeretanyagát kiegészítő tantárgy. •
Óraterv:
A jogszabályokba foglalt tanulási idő pedagógiai céloknak megfelelő felosztása tantárgyak és évfolyamok szerint. Az óratervben hagyományosan heti óraszám szerepel. A helyi tanterv az éves órakeretet megtartva didaktikailag indokolt esetben más óraszám felbontást is alkalmazhat. •
Tantervi program:
Az oktatás tartalmának, kiválasztásának, elrendezésének, feldolgozásának koncepciója. Funkciója az oktatási folyamat tervszerűségének megalapozása, az oktatás alapvető tartalmi egységeinek meghatározása. •
Vizsgakövetelmények:
Az egyes tanulói teljesítmények és a jogszabályban rögzített normák összehasonlítására alkalmas kritériumrendszer az oktatási rendszer szakaszainak határain. Az alapfokú művészetoktatási intézményeket érintően a jogszabályban rögzített a művészeti alapvizsga és záróvizsga követelménye. E vizsgakövetelmények az Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjára épülnek.
66
6.7. Óratervek Óraterv 1. A képzés évfolyamainak számai „A” tagozaton: 2 (nem kötelező)+6+4: furulya, fuvola, oboa, klarinét, szaxofon, fagott, trombita, kürt, harsona, tenorkürt, hárfa, gitár, ütő, zongora, hegedű, gordonka „A” tagozat évfolyamok tantárgy
előképző
továbbképző
alapfok
1.
2.
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
főtárgy
(2)
(2)
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
kötelező
(2)
(2)
2
2
2
2 2
2
2
2
2
2
kötelezően választható fakultatív
(0-2) (0-2) 0- 2
0- 2
0- 2
0- 2
0- 2
0- 2
0- 2
0- 2
0- 2
0- 2
összesen
(4-6) (4-6) 4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
Óraterv 2. A képzés évfolyamainak számai „B” tagozaton: (2+1)+5+4: furulya, fuvola, oboa, klarinét, szaxofon, fagott, trombita, kürt, harsona, tenorkürt, hárfa,
gitár, ütő, zongora, hegedű, gordonka „B” tagozat évfolyamok előképző
továbbképző
alapfok
tantárgy
1.
2.
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
főtárgy
(2)
(2)
(2)
2
2
2
2
2
2
2
2
2
kötelező
(2)
(2)
(2)
2
2
2
2
2
2
2
2
2
0-1
0-1
0-1
0-1
0-1
0-1
0-1
0-1
0-2
1-2
1-2
1-2
1-2
1-2
1-2
1-2
1-2
(4-6) (4-6) (4-6) 4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
kötelezően választható választható (2) összesen
(2)
(2)
Óraterv 3. 67
A képzés évfolyamainak számai „A” tagozaton: (1)+ 4+4 évfolyam: orgona tantárgy
évfolyamok (előképző)
alapfok
továbbképző
(2)
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
főtárgy
(2)
2
2
2
2
2
2
2
2
kötelező tantárgy
(2)
2
2
2
2 2
2
2
2
kötelezően választható választható
(0-2)
0-2
0-2
0-2
0-2
0-2
0-2
0-2
0-2
összesen
(4-6)
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
Óraterv 4. A képzés évfolyamainak számai „B” tagozaton: (1+1)+3+4 évfolyam: orgona
tantárgy
évfolyamok (előképző)
alapfok
továbbképző
(2)
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
főtárgy
(2)
(2)
2
2
2
2
2
2
2
kötelező tantárgy
(2)
(2)
2
2
2
1
1
1
1
1
1
kötelezően választható választható
(0-2)
(0-2)
0-2
0-2
0-2
0-2
0-2
0-2
0-2
összesen
(4-6)
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-5
4-5
Óraterv 5. A képzés évfolyamainak számai „A” tagozaton: (1)+6: magánének 68
évfolyamok (előképző)
alapfok
(2)
1.
2.
3.
4.
5.
6.
főtárgy
(2)
2
2
2
2
2
2
kötelező tantárgy
(2)
2
2
2
2 2
2
tantárgy
kötelezően választható választható
(0-2)
(0-2)
(0-2)
(0-2)
(0-2)
(0-2)
(0-2)
összesen
(4-6)
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
Óraterv 6. A képzés évfolyamainak számai „B” tagozaton: (1+1)+5 évfolyam: magánének
évfolyamok (előképző)
alapfok
1
1.
2.
3.
4.
5.
6.
főtárgy
(2)
(2)
2
2
2
2
2
kötelező tantárgy
(2)
(2)
2
2
2
1
1
1
1
tantárgy
kötelezően választható választható
(0-2)
(0-2)
0-2
1-2
1-2
1-2
1-2
összesen
(4-6)
(4-6)
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
•
A tanítási órák időtartama „A” tagozaton:
Főtárgy: 2x30 perc (egyéni) Kötelező tantárgy: 4. évfolyam végéig 2x45 perc (csoportos) Kötelezően választható tantárgy: 5–10. évfolyamig Csoportos foglalkozás: 2x45 perc (zenekar, minimum 9 fő; kamarazene, 2–8 fő) 69
Korrepetíció ideje: Hangszeres tanszakok: (minimum) Ek.1.–2. és 1.évfolyam 5 perc 2–3. évfolyam 10 perc 4. évfolyamtól 15 perc Vokális tanszak: A teljes képzési időben 20 perc •
A tanítási órák időtartama „B” tagozaton:
Főtárgy: 2x45 perc (egyéni) Kötelező tantárgy: 2x45 perc (csoportos) Kötelezően választható tantárgy: Egyéni foglalkozás: minimum 1x30 perc Választható tantárgy: 1 vagy 2 foglalkozás Egyéni foglalkozás: minimum 1x30 perc Csoportos foglalkozás: minimum 1x45 perc Korrepetíció ideje: Hangszeres tanszakok: 2. évfolyam 15 perc 3–4. évfolyam 20 perc 5. évfolyamtól 25 perc Vokális tanszak: A teljes képzési időben minimum 30 perc
6.8. A művészeti alapvizsga és záróvizsga általános követelményei 6.8.1. A művészeti alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. 70
Művészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó továbbképző évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait – valamennyi vizsga tantárgy tekintetében – az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével az iskola helyi tantervében kell meghatározni. A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása. A művészeti alapvizsgát és záróvizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni. A vizsgabizottság elnökét és tagjait a vizsga szervezője bízza meg. A művészeti alapvizsga és záróvizsga lebonyolítása a vizsgáztató intézmény feladata. Vizsga tantárgynak csak az a tantárgy választható, amelyet az intézmény pedagógiai programja szerint biztosít, valamint a tanuló a tantárgy tanításának utolsó évfolyamán az előírt tantárgyi követelményeknek eleget tett. 6.8.2. A művészeti alapvizsga és záróvizsga vizsga tantárgyai Az alapvizsga írásbeli és/vagy szóbeli, valamint gyakorlati vizsgarészből áll. Az alapvizsgán az „A” tagozatos tanuló választhat írásbeli vagy szóbeli vizsga között. A „B” tagozatos tanulók számára mindkét vizsgarész kötelező. Gyakorlati vizsgát valamennyi tanulónak kell tennie. 1. Írásbeli vizsga tantárgya: Hangszeres tanszakok és magánének főtárgy „A” tagozat: szolfézs vagy zeneirodalom Hangszeres tanszakok és magánének főtárgy „B” tagozat: szolfézs vagy zeneirodalom 2. Szóbeli vizsga tantárgya Hangszeres tanszakok és magánének főtárgy „A” tagozat: szolfézs vagy zeneirodalom Hangszeres tanszakok és magánének főtárgy „B” tagozat: szolfézs vagy zeneirodalom 3. Gyakorlati vizsga tantárgya Hangszeres tanszakok és magánének főtárgy „A” és „B” tagozat: főtárgyból Záróvizsga tantárgyai Az záróvizsga írásbeli és/vagy szóbeli, valamint gyakorlati vizsgarészből áll. A záróvizsgán az „A” tagozatos tanuló választhat írásbeli, vagy szóbeli vizsga között. A „B” tagozatos tanulók számára mindkét vizsgarész kötelező. Gyakorlati vizsgát valamennyi tanulónak kell tennie. 71
6.8.3. A vizsgák ideje Hangszeres főtárgyak Gyakorlati vizsga „A” tagozat minimum 10 perc „B” tagozat minimum 10 perc Szolfézs / zeneirodalom kötelező tantárgyak „A” tagozat: írásbeli: minimum 45 perc; vagy szóbeli: minimum 10 perc „B” tagozat: írásbeli: minimum 45 perc; és szóbeli: minimum 15 perc 6.8.4. Előrehozott vizsga Az alapfokú művészetoktatási intézmény tanulói számára előrehozott vizsga is szervezhető. Előrehozott művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga az egyes tantárgyra előírt iskolai tanulmányi követelmények teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt, az iskolai tanulmányok teljes befejezése előtt szervezhető. 6.8.5. A művészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés Mentesülhet az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos művészeti tanulmányi versenyen – egyéni versenyzőként – az adott tanévben döntőbe került, illetve zeneművészeti szakközépiskolába felvételt nyert. Ha a tanuló már rendelkezik a zeneművészeti ág valamelyik tanszakán megszerzett művészeti alapvizsgával vagy záróvizsgával, akkor az adott tantárgyakból a vizsga alól felmentés adható. 6.8.6. A művészeti alapvizsga és záróvizsga minősítése A tanuló teljesítményét a művészeti alapvizsgán és záróvizsgán vizsga tantárgyanként külön–külön osztályzattal kell minősíteni. Amennyiben az intézmény előrehozott művészeti alapvizsgát vagy záróvizsgát szervez, úgy annak eredményét a művészeti alapvizsgán és záróvizsgán figyelembe kell venni. 72
A művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsga tantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a végső eredmény meghatározásában a főtárgyból kapott osztályzat a döntő. Eredményes művészeti alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsga tantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. Sikertelen a vizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből, illetve vizsga tantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből, illetve vizsga tantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette.
6.9. A tanterv megvalósításához kapcsolódó helyi sajátosságok szabályzása A részletes szakmai követelményeket, a hangszerekre bontott tantervi anyagokat a melléklet tartalmazza. A tanszakok a központi tantervet módosítások nélkül, egyhangúan elfogadták. 1. A zeneiskolába kerülés minden tanszakon felvételi meghallgatáshoz kötött. A csoportos
előképző megkezdése előtt általános képességvizsgálatot tartunk. A felvételi követelmények leírása a szolfézs tanszak kiegészítő helyi tantervében szerepel. 2. A hangszertanulás megkezdése esetében speciális, fizikai adottságokra (testalkat, kézalkat,
légzés) és koncentráló képességre is figyelő felvételi szempontsor alapján döntenek a tanszak tanárai a növendékek felvételéről. Nevelési elveink szerint rendkívül fontos, hogy a gyermek a számára legmegfelelőbb hangszert válassza, és a számára legmegfelelőbb tanárhoz kerüljön. A felvételi meghallgatás szempontsorai az egyes tanszakok kiegészítő helyi tanterveiben szerepelnek. 3. Nem kötelező elvégezni a csoportos előképzőt a zenei tagozatos osztályokból érkező
gyermekeknek és a 10 évesnél idősebb gyermekeknek, ha a felvételi meghallgatáson bizonyítják, hogy az általános iskolában tanultak alapján képesek elsajátítani az 1. szolfézs-osztály anyagát. 4. A zenei pályára készülő növendékek számára a 3. hangszeres osztály elvégzése után a „B”
tagozatos szolfézs órák látogatása kötelező. Ők – kivételes esetben – tanszaki döntés alapján a 4. B osztály elvégzése után második hangszert választhatnak 1x30’.
73
5. Más településről a városba költöző zeneiskolai tanulót az iskolának át kell venni, ha hivatalos
zeneiskolai bizonyítvány bemutatásával kéri felvételét, bejelentett váci lakhellyel rendelkezik és az engedélyezett létszám ezt megengedi. 6. A tanszakok munkájukat éves munkaterv alapján végzik.
A munkaterv elkészítésének a tantestület által elfogadott szempontsora: a) Zenei és pedagógiai célok megfogalmazása b) Kiemelt feladatok:
országos versenyek megyei szereplések városi rendezvények iskolai programok szervezése.
Ezeken a rendezvényeken történő részvétel tervezése, formája. c) Zenei pályára készülőknek szereplési, meghallgatási lehetőségek biztosítása, az iskolai programba beillesztése. d) Továbbképzés jellegű feladatok, konzultációk szervezése. e) Meghallgatások, hangversenyek, óralátogatások időbeli tervezése. (Anyagának szerkesztése, beosztás készítése, a szükséges információk eljuttatása a tanszak tanáraihoz.) f) A tanárok kapcsolattartásának formái. g) A növendékek hangverseny-látogatásának figyelemmel kísérése. h) Tanszaképítési elképzelések. Ötletek, tapasztalatok, problémák kezelési módjai. i) A pedagógiai program megvalósításának tanszaki feladatai. j) A tanév feladatai: meghallgatások, vizsgák, tanszaki hangversenyek szervezése, kapcsolódás iskolai, városi, megyei, országos rendezvényekhez. k) A tanszaki sajátosságok meghatározása a követelményrendszerben: mennyiségi minimum minőségi-zenei elvárások meghallgatások, vizsgák anyaga, formája l) Szakmai együttműködés a tanszakon belül, egymás munkáját segítő módszerek kidolgozása.
74
7. HELYI TANTERV – SZAKKÖZÉPISKOLA 7.1. A közismereti tanterv és a szakmai program tervezésének szintjei általában 7.1.1.Európai szint
A tervezés legfelső szintjeinek ma már az Európai Közösség különböző fórumai számítanak. Pedagógiai programunk kidolgozásánál ezeket is figyelembe vettük. -
Tudatosítjuk a fiatalokban − mint európai polgárokban − többezer éves értékek, kultúrák iránti felelősségüket, és felhívjuk figyelmüket azokra a veszélyekre,
amelyek
ezeket
lerombolhatják. -
Idegen nyelvek intenzív oktatásával igyekszünk felkészíteni növendékeinket a más népekkel való kapcsolattartásra.
-
Oktatásunk színvonalának megőrzésével illetve fejlesztésével a korábbiakhoz hasonlóan lehetőséget biztosítunk a külföldi szakirányú iskolákban való továbbtanulásra.
-
A nemzeti hagyományok megismerésére, megbecsülésére, őrzésére való neveléssel csökkenteni kívánjuk növendékeinkben az esetlegesen meglévő kisebbrendűség érzését. Így lesznek képesek arra, hogy elfogulatlanul, öntudatosan, irigység nélkül tekintsenek európai polgártársaikra, és büszkén vállalják magyarságukat.
-
Iskolánk ezekből következően fontosnak tartja a nemzetközi kapcsolattartást. Ennek érdekében csereprogramokat szervezünk, külföldi főiskolákra is felkészítjük az ilyen irányba érdeklődő növendékeket, nemzetközi kurzusokra próbáljuk eljuttatni mind a növendékeket, mind a tanárokat. A lehetőségekhez mérten neves hazai és határon túli előadóművészeket kérünk fel kurzus tartására. A szükséges valós nyelvtudás megszerzése érdekében rendszeres németországi és angliai tanulmányutakat szervezünk.
A speciális zenei szakirodalom majdnem egésze kizárólag idegen nyelvű kiadványokban férhető hozzá. Ezek megismerése elengedhetetlenül fontos a szakmai fejlődésben. Az ilyen jellegű célkitűzés megkívánja, hogy mind tanulóink, mind tanáraink jó nyelvismerettel rendelkezzenek. Ennek érdekében emelt óraszámban (heti 5) tanítjuk az angol és a német nyelvet, és lehetőség, illetve kívánság szerint nyelvvizsgára is felkészítjük őket.
75
7.1.2. Országos szint A művészeti szakközépiskolákban az oktatás párhuzamos képzésben keretében folyik, ami azt jelenti, hogy a többi, nem művészeti szakközépiskolákkal ellentétben a közismereti tárgyak oktatása mellett nem szakmai előkészítés van, hanem a művészeti képzés specialitásából kifolyólag teljes értékű középfokú OKJ szerinti szakmai képzés. Ma Magyarországon az országos érvényű tanterv a Nemzeti Alaptanterv, ezen belül pedig a Szakközépiskolai
kerettantervet
alkalmazzuk.
A
természettudományos
tantárgyakat
a
Természettudomány kerettanterv alapján oktatjuk. Jelen pedagógiai programunkban az érettségi követelményeknek megfelelően a helyi viszonyokra alkalmaztuk a szabadon felhasználható órakeretet. A NAT által hangsúlyozott fejlesztendő kulcskompetenciák leírását a tantárgyankénti tantervek tartalmazzák. A kulcskompetenciák a következők: Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és a képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Az anyanyelvi kommunikációs kompetenciát főként a magyar irodalom és nyelvtan órákon fejleszthetik a diákok.
Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül (oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek), az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei, érdeklődése szerint. A kompetencia a választott idegen nyelvi órán fejleszthető. 76
Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérő mértékben – felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok, táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. A kompetencia főként a matematika órán fejleszthető. Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. A kompetencia a biológia, a földrajz, a fizika és kémia tantárgyak tanítása során fejleszthető. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje, továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. A kompetencia az informatika óra keretében fejleszthető. Hatékony, önálló tanulás
77
A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépítését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Leginkább az osztályfőnöki óra alkalmas e kompetencia fejlesztésére, emellett azonban az összes tantárggyal való kapcsolatban megjelenik.
Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientált, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei. Közös jellemzőjük a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, amely felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva aktívan vegyen részt a közügyekben. Főként az osztályfőnöki óra keretében fejleszthető ez a kompetencia, de megjelenik történelem, magyar irodalom és nyelvtan, idegen nyelv, földrajz, biológia órán is. Kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben, így a munkahelyén is abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. A kompetencia fejlesztésére osztályfőnöki, történelem és földrajz órán kínálkozik lehetőség. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség 78
Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség magában foglalja az esztétikai megismerés fontosságának elismerését csakúgy, mint különféle elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezését a tradicionális művészetek nyelvein illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. A kompetencia főként a művészettörténet óra keretében fejleszthető, de nagymértékben megjelenik a magyar irodalom óra során is. A kompetenciák célirányos fejlesztése és az ezzel kapcsolatos értékelési feladatok a szakmai programba is beépültek. Ennek kibontását jelen dokumentum szakmai programjában végeztük el. 7.1.3. Helyi szint Helyi célok A nevelési hatások összehangolása érdekében megállapodtunk a közös nevelési illetve metodikai alapelvekben, és nevelésünk, oktatásunk cél- és feladatrendszerében. Ez a megállapodás ugyanakkor nem vonja meg a nevelők szabadságát a megfogalmazott irányelvek keretén belül, hogy egyéniségüknek, képességeiknek megfelelően valósítsák meg feladatukat. Helyi közismereti tanterv A helyi tanterv a már említett keretek között, a nevelőtestület konszenzusával elfogadott és ezáltal legitimált, iskolánkra nézve kötelező tantárgyi dokumentum. Iskolánkra vonatkozó, helyileg kialakított globális terv, amely intézményünk pedagógiai programjából, céljából, értékrendjéből kiindulva magában foglalja a tanítandó tantárgyakat, és azok óraszámát, tartalmát és a belső vizsgálatok rendjét.
Szakmai program A szakképesítés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakaszban − jogszabályban meghatározott számú szakképzési évfolyamon − a nevelő oktató munka az iskola pedagógiai programjának részét alkotó szakmai kerettanterv alapján folyik. (A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (Szt.) 8. §-ának (7) bekezdése alapján a szakképzési kerettantervet a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter – az oktatásért felelős 79
miniszterrel és az adott szakképesítésért felelős miniszterrel egyetértésben – kiadott rendelete. A rendelet száma: 14/2013. (IV.5.) NGM rendelet 2-6. melléklete.)
7.2. A közismereti tanterv 7.2.1.A közismereti óraterv 2013/14-től felmenő rendszerben Intézményünkben a szakközépiskolai kerettantervet kell alkalmaznunk, melyet 2013/14-ben vezettünk be felmenő rendszerben (A szabályozás alapja a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 6. melléklete szerinti kerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára.) A természettudomány kerettanterv egy évvel később jelent meg a művészeti szakközépiskolák számára, melyet 2014/15-től felmenő rendszerben bevezettünk a nagyon nagy megterhelést jelentő természettudományi tantárgyak helyett. Ez egyenletesebb terhelést eredményez növendékeink számára. Jelenleg tehát 3 óraterv szerint tanulnak növendékeink, melyet a könnyebb követhetőség érdekében beillesztettünk tanévre lebontva jelen programunkba. 7.2.2. A matematika és a természettudományok helye a művészeti szakközépiskolában A korszerű természettudományos műveltség is a sokszínű egyetemes kultúra kiemelkedően fontos része, nélküle nem képzelhető el magas színvonalú zenei képzés sem. A technikai eszközök használata, a környezettudatos és egészséges életmód a tudományos felfedezések megértéséhez szükséges ismeretek, és módszerek elsajátítása létkérdés a mai ember számára, (zenész számára is!) hiszen életminőségünk alakulásával is nagyon szoros összefüggésben van. A technikai fejlődést, a természet rendjébe való beilleszkedésünket, környezetünk megóvását mind a természettudományos ismeretek alapozzák meg. A matematikában és a természettudományokban az ismeretszerzés során olyan hétköznapi életben is hasznosítható módszereket alkalmazunk, olyan képességeket fejlesztünk, amelyek más tárgyaknál nem, vagy csak kevésbé jellemzőek. Fejlődik például a logikus gondolkodás, a modellalkotás, 80
absztrakció, szintetizáló képesség, hogy csak néhányat említsünk a sok közül. De a legfontosabb a mai gyorsan változó világban, hogy kialakítsuk azt a képességet, mely alkalmassá teszi a későbbiekben az új tudományos ismeretek megszerzését és azok alkalmazását. A korszerű matematikai és természettudományos ismeretek segítik a többi műveltségterületen és a zenei tanulmányoknál is a tanulók fejlődését, (pl. összhangzattan-matematika, énekesek és hangszerek hangképzése-hangtan, embertani ismeretek, színpadi jelenlét-akusztika, embertani ismeretek, biológiai adottságok, egészséges életmód stb. Az iskolába való bekerülés leghangsúlyosabb szempontja a zenei tehetség, egyéb szempontok, így pl. a tanulmányi előmenetel - szélsőségektől eltekintve – kisebb szerepet játszanak. Ezért a tanulóink matematikai és természettudományos érdeklődésük és előképzettségük szempontjából rendkívül vegyes és kiszámíthatatlan összetételben képeznek tanulócsoportot. Gyakran a kiemelkedő zenei és matematikai képességek együtt járnak. Vannak, akik kifejezett természettudományos vagy technika iránti érdeklődéssel érkeznek iskolánkba. A másik szélsőség sem ritka, hiszen viszonylag sokan vannak tanulóink között, akik valamilyen (esetleg többféle) részképesség-zavarral küzdenek. Mindenkinek meg kell találni a megfelelő lehetőséget, képességei kibontakoztatásához, megtalálni a motiváció, segítségnyújtás, önsegítés kellő eszközeit és módjait. Matematika: Kiemelten fontos, hiszen érettségi tárgy. A tanulók szoros időbeosztása miatt szükség van rá, hogy segítsük őket a felkészülésben. Az iskola ezt – a szűkös órakeret ellenére - a heti óraszám megemelésével (3 helyett 4), korrepetálások és negyedik osztályban érettségi előkészítő lehetőségével biztosítja a számukra. Mindig van érdeklődés a matematika versenyek iránt is. Természettudományok: A 2014/2015-ös tanévtől felmenő rendszerben bevezetésre került természettudományos kerettanterv alapján tanított természettudomány tantárgy történetileg is áttekintő, valamint tantárgyakon is átívelő tudásanyagával és módszereivel a leglényegesebb ismereteket nyújtja az előzőekben leírt célok megvalósításához. Továbbá azokat a kompetenciákat fejleszti a tanulókban, amelyekkel valóban képesek lesznek a későbbiekben megújítani tudásukat, bármilyen témakörben hatékonyan tájékozódni, és ezeket az új ismereteket hatékonyan felhasználni életük során.
81
Ha tisztázódnak a tantárgy tanítása körüli kérdések, akkor érettségi tárgyként is szóba jövő tantárgynak tekintjük, amely akár (nem zenei pályán való továbbtanulás esetén), pontszámítás alapjául is szolgálhatna, tovább bővítve ezzel tanulóink lehetőségeit. 7.2.3. A közismereti óraterv értelmezése a kifutó tanterv esetében Az óratervekben szereplő óraszámok magyarázatra szorulnak. A képzés specialitásából fakadóan célunk növendékeink lelkét, szellemét megnyitni a művészeti tevékenységen keresztül az igazi szépségre, az igazi jóságra. Pedagógiai tevékenységünk során a több ezer éves történelem kohójában letisztult és kikristályosodott értékeket akarjuk megismertetni, megszerettetni.
-
A fenti elvek érvényesülését véleményünk szerint a humán műveltség megalapozásával és begyakoroltatásával tudjuk elérni. Ez a szándék az óraszámok meghatározásánál a törvényi korlátok adta lehetőségekhez igazodik. A természettudományos órákat a törvényi minimummal, a magyar, történelem, művészettörténet, idegen nyelv tantárgyakat a törvényi maximummal oktatjuk.
-
Az iskola művészeti jellegéből adódóan elengedhetetlen a korszakok zenéje mellett azok képzőművészetének ismerete is, ezért a művészettörténet tárgyat az első két évben 1-1 órában oktatjuk a növendékeknek (művészeti alapfogalmak elsajátítása), a 11. és 12. évfolyamon pedig 2-2 órában (korstílusok bemutatása).
-
A matematika tárgy esetében tapasztalható sok-sok hiányosság arra indított bennünket, hogy a sikeres érettségi érdekében be kell vezetnünk a nem kötelező órakeret terhére plusz matematika órákat a 9. és 10. évfolyamokon.
-
Az informatika tárgyat a 10. évfolyamon tanítjuk, hogy ne terheljük vele a 9. évfolyamon a tanulókat. Tapasztalataink szerint a növendékek túlnyomó része elég jól ismeri a számítógépet. Úgy gondoltuk, hogy az alapok elsajátíttatása után szakmai specialitást hangsúlyozó ismereteket adunk át az érdeklődő fiataloknak (kottagrafika, kottaszerkesztés, stúdiós ismeretek).
-
A 11. évfolyamtól a szakmai óraszám csökkentése mellett egyedi elbírálás alapján – kivételes esetekben, ha pályamódosítás miatt ez indokolt – a tanuló kérheti az emelt szintű érettségire való felkészítést. 82
-
A mindenkori érettségiző osztálynak a közismereti záróvizsga mellett a szakmai szinten tartás érdekében a szakmai elméleti és gyakorlati tárgyak oktatása a tanév végéig folyamatos és kötelező.
83
7.2.4. Közismereti tantárgyak hetes óraterve 2013/14-től kifutó, utoljára a 2012/13ban az belépett 9. osztály számára Tantárgy
Évfolyamok 9.
Magyar nyelv Magyar irodalom Történelem Emberismeret és etika Bevezetés a filozófiába Idegen nyelv Matematika Művészetek története3 Osztályfőnöki Testnevelés és sportkör Mindennapos testnevelés 1 Fizika Érettségire Biológia Kémia Informatika Tanórák összesen:
10.
11.
12.
Alap sza sza Alap sza szab. Alap sza szab. Alap sza szab. óra b b. óra b szerv óra b szerv óra b szerv terv szer terv terv terv . v . . . 1 2 - 1* 2 1 2 2 4 1 3 1 2 1 2 1 2 1 3 1 -
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
2
3 3 -
2 -
1*1 1*2
3 3 -
2 -
1*1 1
3 3 2
2 -
1*1 -
3 3 2
2 -
1*1 -
1 2
-
-
1 2
-
-
1 2
-
-
1 2
-
-
2
-
-
2
-
-
2
-
-
2
-
-
2 2 2 4 19 22 alapóra+ 3 max. 25
2 2 1 1* 2 4 20 23alapóra+2 max. 25
2** 2 3 20 22 alapóra+ 3 max. 25
2** 2 3 20 22 alapóra+ 4 max. 26
A szabadon tervezett és szabadon szervezhető órák kötelező tanórák, a helyi tantervben meghatározott tananyag csak az így megnövelt óraszámokkal sajátítható el. Kivételes képességű tanulók, az adott közismereti szaktanár egyetértésével felmentést kaphat a szabadon szervezhető órák látogatása alól, A *1-gyel jelölt órák olyan „nem kötelező tanórák”, amelyek a szaktanár által megállapított növendékek részére kötelező. 1
2012-től felmenő rendszerben. 84
A *2vel jelölt órák a növendék szabad választása szerint veheti föl, a jogszabályban meghatározott feltételekkel A **-gal jelölt órák csak azokra a növendékekre vonatkozik, akik a jelzett tárgyat 5. érettségi tárgynak választják. 3
A rajz és vizuális kultúra tárgy helyett iskolánkban művészettörténetet tanítunk, ami választható
érettségi tárgy. Az iskolai sportköri foglalkozásokat (heti 4 óra) a nem kötelező tanórai kereten belül oldjuk meg.
85
7.2.5. Közismereti tantárgyak hetes óraterve 2013/14-től felmenő rendszerben
Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola Tantárgyak
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
Magyar nyelv és irodalom
5
4
5
5
Idegen nyelvek
5
5
5
5
Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika
3
4
4
4
3
2
3
3
-
-
1
-
Biológia – egészségtan
-
2
2
1
Fizika
2
2
1
-
Kémia
2
1
-
-
Földrajz
2
1
-
-
Művészetek*
-
1
-
2
Informatika
1
-
-
-
Testnevelés és sport
5
5
5
5
Osztályfőnöki
1
1
1
1
KÖZISMERET ÖSSZES
29
28
27
26
Szakmai legtöbb óraszám
11,5
12,5
13,5
13,5
Összesen:
40,5
40,5
40,5
39,5
86
7.2.6. Közismereti tantárgyak hetes óraterve 2014/15-től felmenő rendszerben a természettudomány kerettanterv bevezetése után tanévenkénti bontásban
Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola 2015/2016 a 12. évfolyam kifutó rendszerben Tantárgyak
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
Magyar nyelv és irodalom
5
4
5
5
Idegen nyelvek
5
5
5
5
Matematika
4
4
4
4
3
2
3
3
-
-
1
-
Biológia – egészségtan
-
-
2
-
Fizika
-
-
1
-
Kémia
-
-
-
-
Földrajz
-
-
-
-
Művészetek*/Művészettörténet
-
1
-
2
Természettudomány
2
2
-
-
Filozófia
-
-
-
2
Informatika
1
-
-
-
Testnevelés és sport
5
5
5
5
Osztályfőnöki
1
1
1
1
KÖZISMERET ÖSSZES
26
24
27
27
Szakmai legtöbb óraszám
11,5
12,5
13,5
13
Összesen:
37,5
37,5
40,5
40
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika
87
Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola 2016/2017 Tantárgyak
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
Magyar nyelv és irodalom
5
4
5
5
Idegen nyelvek
5
5
5
5
Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika
4
4
4
4
3
2
3
3
-
-
1
-
Biológia – egészségtan
-
-
-
1
Fizika
-
-
-
-
Kémia
-
-
-
-
Földrajz
-
-
-
-
Művészetek*/Művészettörténet
-
1
2
2
Természettudomány
2
2
2
-
Informatika
1
-
-
-
Testnevelés és sport
5
5
5
5
Osztályfőnöki
1
1
1
1
KÖZISMERET ÖSSZES
26
24
28
26
Szakmai legtöbb óraszám
11,5
12,5
13,5
13,5
Összesen:
37,5
36,5
41,5
39,5
88
Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola 2017/18-tól végleges Tantárgyak
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
Magyar nyelv és irodalom
5
4
5
5
Idegen nyelvek
5
5
5
5
Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika
4
4
4
4
3
2
3
3
-
-
1
-
Biológia – egészségtan
-
-
-
-
Fizika
-
-
-
-
Kémia
-
-
-
-
Földrajz
-
-
-
-
Művészetek*/Művészettörténet
-
1
2
2
Természettudomány
2
2
2
2
Informatika
1
-
-
-
Testnevelés és sport
5
5
5
5
Osztályfőnöki
1
1
1
1
KÖZISMERET ÖSSZES
26
24
28
27
Szakmai legtöbb óraszám
11,5
12,5
13,5
13,5
Összesen:
37,5
36,5
41,5
40,5
89
7.3. Képzésünk kimenete, vizsgafelkészítés Növendékeinket az alábbi vizsgákra készítjük fel: 1. érettségi vizsga 2. szakmai vizsga 3. felsőoktatási felvételi vizsga. 7.3.1. Érettségi vizsga A 10. évfolyam végén iskolán belüli szűrő (értékelő) úgynevezett „kisérettségi” vizsgát tartunk, amelyen minden tanuló megmérettetheti magát. Teljesítménye alapján a nevelőtestület javaslatot tesz arról, hogy milyen módon érdemes folytatnia tanulmányait. - Átjelentkezhet gimnáziumba, amennyiben az iskola keretei és óraterve nem teszi lehetővé az érdeklődésének megfelelő felsőoktatási intézménybe való felkészülést. - A zenei pálya mellett megmaradva a szakmai órákat kihasználva készülhet zenei felsőoktatási intézménybe. A 12. év végén, az érettségi vizsgakövetelményeknek megfelelően, az alábbi tárgyakból vizsgáztatjuk növendékeinket: - magyar nyelv és irodalom - történelem - idegen nyelv - matematika - kötelezően választható tárgyakból egy tárgy: - ének - zene - művészettörténet - filozófia - etika - természettudomány A hatályos jogszabályokban megfogalmazott rendelkezések szerint a mi iskolánkban is lehetőség van előrehozott, ismétlő, szintemelő érettségi vizsgát tenni. A jelentkezés helyben meghatározott módjáról és feltételeiről iskolánk SZMSZ-ben rendelkezünk. A nagy terhelés miatt nem javasoljuk a zenei pályára készülő növendékek részére az emeltszintű érettségire való felkészülést. Az indoklás az, hogy a zeneművészeti egyetemek magas felvételi követelményeinek eléréséhez „emeltszintű” szakmai felkészítésre van szükség, ami nem teszi lehetővé egy átlagos képességű tanuló számára az emeltszintű érettségin való részvételt. Aki nem tud, vagy nem akar zenei pályán továbbtanulni, annak két lehetősége van: - Másik iskolába való átjelentkezéssel valamilyen más szakképesítés megszerzésére irányuló képzésbe kapcsolódik be. 90
Jó humán alapokat feltételező felsőoktatásbeli képzésre (tanító-, tanár-, óvónő-, bölcsészképzésre) jelentkezik. Akik az érettségi vizsgával lezártnak tekintik tanulmányaikat, azok az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek birtokában érettségihez kötött munkakörök betöltésére jogosultak. A 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben a szakközépiskola ágazatának megfelelő vizsgatárgyból kötelező érettségi vizsgát tenni. Az érettségi vizsgára való jelentkezés feltétele (a vonatkozó jogszabálynak megfelelően) 50 óra közösségi szolgálat teljesítése. -
7.3.2. Az érettségi vizsgatárgyak témakörei a középszintű érettségi vizsgán Matematika https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/erettsegi/vizsgakovetelmenyek2012/matematika_vk.pdf
Magyar irodalom minimum 20 tétel, a feladatcímek 20%-a (6 db) évente változik I. Életművek 6 tétel II. Portrék 4 tétel III. Látásmódok 3 tétel IV. Kortárs irodalom 1 tétel V. Világirodalom 2 tétel VI. Színház- és drámatörténet 2 tétel VII. Az irodalom határterületei 1 tétel VIII. Interkulturális megközelítések és regionális kultúra 1 tétel Magyar nyelv minimum 20 tétel, a feladatcímek 20%-a (6 db) évente változik I. Ember és nyelv 2 tétel II. Kommunikáció 2 tétel III. A magyar nyelv története 3 tétel IV. Nyelv és társadalom 2 tétel V. A nyelvi szintek 4 tétel VI. A szöveg 2 tétel VII. A retorika alapjai 3 tétel VIII. Stílus és jelentés 2 tétel A vizsgakövetelmények: http://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/erettsegi/vizsgakovetelmenyek2012/magyar_nyelv _es_irodalom_vk.pdf 91
A vizsga leírása: http://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/erettsegi/vizsgakovetelmenyek2012/magyar_nyelv _es_irodalom_vl.pdf
92
Művészettörténet A vizsgakövetelmények: http://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/erettsegi/vizsgakovetelmenyek2012/muveszettorte net_vk.pdf A vizsga leírása: http://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/erettsegi/vizsgakovetelmenyek2012/muveszettorte net_vl.pdf Szóbeli vizsga A szóbeli vizsgán a vizsgázó egy tételt húz, amely „A”, „B”, „C” feladatokra tagolódik. A tételekben rendelkezésre bocsátottakon kívül semmilyen segédeszköz nem használható. Nyilvánosságra hozni csak az „A” feladatokra adott mintafeladatokat kell. A „B” és a „C” feladatok nem hozhatók nyilvánosságra. A szóbeli tételsor tartalmi jellemzői: A tételsor a középszintű követelményeket figyelembe véve 20 tételt tartalmaz, melyeknek legalább 20%-át évente cserélni kell. A tételsor egészében is érvényesíteni kell, hogy a feladatok kb. 60%-ban a magyar, kb. 40%-ban pedig az egyetemes művészettörténethez kapcsolódjanak, valamint az összes feladat kb. 80%-át az őskortól a 18. század végéig terjedő, kb. 20%-át a 19-20. század művészettörténete adja. A tételsor a történetiségre építve elsősorban kronológiai szempontok alapján tematizált, az őskortól napjaink művészetéig bezárólag tartalmazza az egyetemes és a magyar művészet legfontosabb stíluskorszakait, stílusirányzatait, stílusáramlatait. A tétel jellemzői: A tételek „A”, „B” és „C” feladatokból állnak, amelyek felölelik az egyetemes és a hazai művészettörténet fővonulatait, a legfontosabb alkotókat és alkotásokat, valamint az alkotói technikákat. Az egyes tételek kulturális-földrajzi egységek, művészettörténeti stílusok és stílusirányzatok szerint strukturáltak. ,,A” feladat Az „A” feladat a művészettörténet legfontosabb stíluskorszakait, jelentős alkotóit, stílusirányzatait, stílusáramlatait, a művészetföldrajzi egység pontos megnevezését és a témához kapcsolódó kérdést tartalmazza. Az egyes tételek összeállításánál szempont, hogy ha az „A” feladat az egyetemes művészettörténet köréből kerül ki, akkor a „B” feladat a magyar művészetre vonatkozzon és fordítva. Amennyiben a tétel az egyetemes művészethez kapcsolódik, akkor a vizsgázónak meg kell említenie - ha lehetséges - a hazai párhuzamait. De ugyanígy ki kell térnie az egyetemes művészeti párhuzamokra a magyar vonatkozású tételeknél is. A korszak egy-egy kiemelkedő művészi teljesítményét ismertetve a vizsgázónak utalnia kell az adott korszakot meghatározó történelmi, hitvilágbeli, filozófiai háttérre is. ,,B” feladat 93
A feladat az elemzendő mű pontos címét és - amennyiben ismert - a műalkotójának nevét is tartalmazza, valamint a műalkotás képi megjelenítését. A teljes tananyag lefedése miatt a „B” feladat elemzendő műalkotása nem kapcsolódhat az „A” feladatban megjelölt stíluskorszakhoz, stílusirányzathoz, stílusáramlathoz, művészhez. A vizsgázó a műjelentését a kor gondolkodás- és életmódjára utalva fejtse ki, valamint térjen ki a képzőművészeti kifejezőeszközök alkalmazására is. Adott kézműves vagy ipari tárgyforma, szerkezet, anyag és funkció szempontú elemzővizsgálata kívánatos. Az „A” feladatnál leírtaknak megfelelően itt is említést kell tenni a műalkotás egyetemes, illetve hazai párhuzamairól. ,,C” feladat A feladatban egy képző- vagy iparművészeti technikai eljárás rövid elnevezése szerepel, amely eljárás bemutatása, művészeti felhasználásának rövid ismertetése a példaként megjelenő kép alapján történik. A „C” feladat kapcsolódhat bármelyik feladathoz.
Történelem: I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Társadalmi és gazdasági változások az Anjouk korában. 1. Mutassa be Károly Róbert gazdaságpolitikáját! A Hunyadiak. 2. Mutassa be Mátyás uralkodói portréját intézkedései alapján! A nagy földrajzi felfedezések és következményei. 3. Térkép alapján ismertesse a nagy földrajzi felfedezések legfontosabb állomásait, és fejtse ki a felfedezések hatását Európára. Az ipari forradalom és következményei. 4.
Az ipari forradalom és hatása a gazdaságban és a társadalomban.
Gazdasági világválság 1929-33 5. Ismertesse az 1929-33-as gazdasági világválság jelenségeit, gazdasági társadalmi következményeit!
II. Népesség, település, életmód. 94
A honfoglaló magyarság. 6.
A források alapján mutassa be a honfoglaló magyarság társadalmát, életmódját!
A középkori városok. 7. Ismertesse egy középkori nyugat-európai város életét. Az életmód változása a századfordulón. 8. Jellemezze a dualista Magyarország átalakuló társadalmát! Az életforma változásai a századfordulón. A Kádár-rendszer jellege, jellemzői 9.A Kádár-korszak mindennapjai
III. Egyén, közösség, társadalom A görög polisz és polgárai 10.
Mutassa be a Periklész-kori Athén társadalmi és politikai szerkezetét!
Az államalapítás 11. Ismertesse Géza és I. István államalapító és szervező tevékenységét, a keresztény magyar állam megteremtésében. A tatárjárás és következményei. 12. A tatárjárás és az ország újjáépítése IV. Béla idején A polgárosodás fő kérdései Magyarországon 13. Mutassa be Széchenyi István reformprogramját a haza és haladás kérdésében. IV. Modern demokráciák működése .Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata 95
14. A forrás alapján határozza meg, melyek a polgári átalakulás alapkérdései az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatában. A demokrácia működése és az önkormányzatiság 15. A parlamentáris demokrácia működésének alapelvei a modern Magyarországon. V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák A kereszténység kialakulása és elterjedése 16. Ismertesse a kereszténység kialakulását! Mit tartalmaznak a kereszténység tanai? A reformáció 17. Ismertesse a reformáció főbb irányzatait, lényegét!Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban 18. Jozefinizmus és felvilágosodás. II. József reformjai. A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működése
19.
A nácizmus hatalomra kerülése Németországban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés Forradalom és szabadságharc Magyarországon 1848-49-ben 20. Ismertesse az 1848-49-es magyar szabadságharc főbb hadjáratait, a katonai erőviszonyok alakulását, a vereség okait!
A kiegyezés 21. Mutassa be a kiegyezéshez vezető út legfontosabb állomásait. A kiegyezés tartalma, jelentősége. A Horthy-rendszer jellege és jellemzői 96
22. Mutassa be az ellenforradalmi rendszer konszolidációjára tett kísérleteket a két világháború közötti Magyarországon! Magyarország részvétele a második világháborúban 23. Magyarország háborúba lépése és részvétele a Szovjetunió elleni harcokban. A kommunista diktatúra kiépítése és működése 24. Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének okai és főbb eseményei.
Angol nyelv társalgási témakörei 1. Personal data, Family 2. People and Society 3. Our Environment 4. School 5. The World of Work 6. Lifestyle 7. Free time activities, Culture, Entertainment 8. Travel, Tourism 9. Science and Technology Német nyelv: 1. Persönliches, Familie Die Person, die Familie des Kandidaten, Alltag der Familie, persönliche Zukunftspläne 2. Mensch und Gesellschaft Frauen- und Männerrollen, Feiertage, Bekleidung, Mode, Einkaufen, Werbung 3. Unsere Umgebung und Umwelt 97
Zuhause, Wohnort, Leben in der Stadt/auf dem Lande, Umweltschutz, Wetter 4. Die Schule Die eigene Schule, Traditionen der Schule, Schulfächer, Interesse, Sprachenlernen 5. Berufswelt Arbeit für Schüler/Studenten, Sommerjob, Berufsorientierung, Interesse 6. Lebensweise Tagesordnung, Zeiteinteilung, Heilungsmethoden
gesunde
Lebensweise,
Essgewohnheiten,
Krankheiten,
7. Freizeit, Kultur, Spaß Freizeitbeschäftigungen, Hobbys, Theater-, Kino-, Konzertbesuch, Fernsehen, Rundfunk, Computer, Internet 8. Reise, Tourismus Urlaub in Ungarn und im Ausland, Vor- und Nachteile der Gesellschaftsreise und der individuellen Reise 9. Wissenschaft und Technik Populäre Wissenschaften, technische Geräte im Alltag
Ének-zene: A szolfézs, zeneelmélet, zeneirodalom, magyar népzene alapjai, zongora kötelező és a kamarazene tárgyak készítenek fel az ének-zene érettségi vizsgára. http://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/erettsegi/vizsgakovetelmenyek2012/enek_zene_vk.pdf
7.3.3. Szakmai vizsga Az érettségi vizsgát követően a tanulók még egy évig iskolánkban maradnak, hogy a szakirányuknak megfelelő szakképesítést adó, az OKJ szerinti komplex szakmai vizsgát az 5./13. évfolyam végén letehessék. Ennek az évfolyamnak a képzési célján túl az a jelentősége, hogy a növendékeknek rendelkezésére áll egy teljes tanév, amelynek során csak szakmai tárgyakkal foglalkozhatnak. Ez nagyban segíti a szakirányú felvételi vizsgákra való felkészülést. 98
7.3.4. Felsőoktatási felvételi vizsga Iskolánk legfontosabb feladata és kötelessége a zenei tehetséggel megáldott növendékek felfedezése, tehetségük ápolása, és olyan közegbe való segítése, ahol a leginkább megvalósulhat, kibontakozhat hivatásuk. Azok a tanulók, akik a zenei pálya mellett kötelezték el magukat, felvételizhetnek zeneművészeti felsőoktatási intézménybe, továbbá egyetemek, főiskolák zenei fakultásaira itthon és külföldön egyaránt. Ezt a lehetőséget azoknak javasoljuk, akiknek tehetsége kimagasló, és négy év alatt is megszerzik a magas felvételi követelmények teljesítéséhez szükséges tudást. Akik nem zenei területen kívánnak továbbtanulni, az érettségi megszerzése után bármilyen felsőoktatási intézményekbe jelentkezhetnek. A felvételi tárgyakból biztosítjuk a felkészítést.
99
7.4. SZAKMAI PROGRAM 7.4.1. Az iskolában oktatott OKJ szerinti szakmák és azok óratervei –kifutó képzés, utoljára a 2012/13-ban indult évfolyamokra érvényes
54 212 05 0000 00 00
NÉPZENÉSZ
54 212 05 0010 54 01
Népi énekes 1436-06 Zenész alapmodul 1485-06 Népdaléneklés 1487-06 Népzene gyűjtése
54 212 05 0010 54 02
Népzenész – a hangszer megjelölésével 1436-06 Zenész alapmodul 1486-06 Népi hangszeres zenélés 1487-06 Népzene gyűjtése
54 212 03 0000 00 00 54 212 03 0010 54 01
JAZZ-ZENÉSZ Jazz-énekes 1436-06 Zenész alapmodul 1491-06 Jazz éneklés
54 212 03 0010 54 02
Jazz-zenész – a hangszer megjelölésével 1436-06 Zenész alapmodul 1490-06 Hangszeres zenélés
54 212 04 0000 00 00 54 212 04 0010 54 02
KLASSZIKUS ZENÉSZ Klasszikus zenész (a hangszer megjelölésével) 143606 Zenész alapmodul 148106 Hangszeres zenélés
54 212 04 0010 54 03
Magánénekes 143606 Zenész alapmodul 148206 Éneklés
54 212 04 0010 54 04
Zeneelmélet-szolfézs szak 143606
Zenész alapmodul
100
148306
Zeneelméleti tevékenységek gyakorlása
101
7.4.2. 54 212 04 0010 54 03 Magánénekes A párhuzamos, 5 éves szakmai képzés óraterve: Tantárgy Magánének * Korrepetíció * Hangegészségtan Beszédgyakorlat ** Olasz nyelv ** Szolfézs Zeneelmélet Zongora kötelező tárgy * Zeneirodalom Népzene Színpadi gyakorlat Élet-és pályatervezés Testnevelés Előadói gyakorlat Fakultatív óra Összesen
I. év 2 1 1 2 3 0,5 1 0,5 2 13
II. év 2 1 1 2 2 2 0.5 2 1 0,5 2 16
Heti óraszám III. év IV. év 2 2 1 2 2 2 2 2 0.5 0.5 2 2 2 2 2 0,5 0,5 2 2 14 17
V. év 2 2 2 2 0.5 3 4 2 2 1 6 26,5
Jelmagyarázat: * Egyéni foglalkozás, a Ktv 52.§ /9/ bekezdés b/pontja,valamint a /10/ bekezdés alapján. ** Szakmai gyakorlat, mely a Ktv.3. sz. melléklet II.rész 6. pontja alapján három-hat tanulóból álló csoportban kell megszervezni. 1 A tantervekben említett szereplési rutin megszerzésére / vizsga, hangverseny, verseny stb. / illetve az azokra történő felkészítésre felhasználható órakeret. Szakmai gyakorlat, mely a Ktv.3. sz. melléklet II.rész 6. pontja alapján 3-6 tanulóból álló csoportban szervezhető.
102
7.4.3. 54 212 05 0010 54 01 Népi énekes A párhuzamos 5 éves szakmai képzés óraterve: Tantárgy Népi ének főtárgy* Köt. kiegészítő hangszer*1 Népzeneelmélet és –történet, néprajz Népi hangszerismeret Lejegyzés Szolfézs Zeneelmélet Zongora kötelező * Zeneirodalom Kamara 3 vagy énekkar Hangegészségtan Beszédgyakorlat Előadói gyakorlat 5 Élet- és pályatervezés Összesen
I.év 2 1 2 1 0,5 1 1-2 2 0,5 11-12
II.év 2 (1) 2 2 2 0,5 2 1-2 2 0,5 14-15
Heti óraszám III.év IV. év 2 2 (1) 1 2 2 2 2 2 2 0,5 0,5 2 2 1-2 1-2 0,5 0,5 12-14 13-14
V.év
2 (1) 2 1 2 2 0,5 3 1-2 1 2 16,5-17,5
Jelmagyarázat: * Egyéni foglalkozás, a Ktv 52.§ /9/ bekezdés b/pontja,valamint a /10/ bekezdés alapján. ** Szakmai gyakorlat, mely a Ktv.3. sz. melléklet II.rész 6. pontja alapján három-hat tanulóból álló csoportban kell megszervezni. 1 Hegedűsöknek 1 év brácsa (választható tárgyként ajánlott még 1-1 év ének és nagybőgő), brácsásoknak 1-1 év nagybőgő és hegedű (választható tárgyként ajánlott még ének, tambura vagy koboz, nagybőgősöknek 1 év cselló és ütőgardon, citerásoknak 1-1 év tambura és koboz, tekerősöknek 2 év klarinét és 1 év citera, klarinétosoknak 2 év tárogató, furulya-duda szakosoknak 0.5-0.5 év tilinkó és nádsíp, cimbalmosoknak 4 év ének, énekeseknek 2 év tambura, citera vagy koboz 2 Csoportos óra,mely a hangszer jellegétől függően szabadon felhasználható 3 A műfajnak megfelelő létszámú csoport. 5 A tantervekben említett szereplési rutin megszerzésére / vizsga, hangverseny, verseny stb. / illetve az azokra történő felkészítésre felhasználható órakeret. Szakmai gyakorlat, mely a Ktv.3. sz. melléklet II.rész 6. pontja alapján 3-6 tanulóból álló csoportban kell megszervezni.
103
7.4.4. 54 212 05 0010 54 02 Népzenész – a hangszer megjelölésével A párhuzamos, 5 éves szakmai képzés óraterve: Tantárgy Hangszer főtárgy* Hangszerism.,karbantart. 2** Ének kötelező tárgy** Népzeneelmélet és –történet, néprajz Népi hangszerismeret Lejegyzés Szolfézs Zeneelmélet Zongora kötelező * Zeneirodalom Kamara 3 vagy énekkar Előadói gyakorlat 5 Élet- és pályatervezés Összesen
I.év 2 1 2 1 0,5 1 1-2 0,5 10-11
II.év 2 2 2 2 0,5 2 1-2 0,5 12-13
Heti óraszám III.év IV. év 2 2 1 2 2 1 2 2 2 2 0,5 0,5 2 2 1-2 1-2 0,5 0,5 12-13 14-15
V.év
2 1 1 2 1 2 2 0,5 3 1-2 1 2 18,5-19,5
Jelmagyarázat: * Egyéni foglalkozás, a Ktv 52.§ /9/ bekezdés b/pontja,valamint a /10/ bekezdés alapján. ** Szakmai gyakorlat, mely a Ktv.3. sz. melléklet II.rész 6. pontja alapján három-hat tanulóból álló csoportban kell megszervezni. 1 Hegedűsöknek 1 év brácsa (választható tárgyként ajánlott még 1-1 év ének és nagybőgő), brácsásoknak 1-1 év nagybőgő és hegedű (választható tárgyként ajánlott még ének, tambura vagy koboz, nagybőgősöknek 1 év cselló és ütőgardon, citerásoknak 1-1 év tambura és koboz, tekerősöknek 2 év klarinét és 1 év citera, klarinétosoknak 2 év tárogató, furulya-duda szakosoknak 0.5-0.5 év tilinkó és nádsíp, cimbalmosoknak 4 év ének, énekeseknek 2 év tambura, citera vagy koboz 2 Csoportos óra,mely a hangszer jellegétől függően szabadon felhasználható 3 A műfajnak megfelelő létszámú csoport. 5 A tantervekben említett szereplési rutin megszerzésére / vizsga, hangverseny, verseny stb. / illetve az azokra történő felkészítésre felhasználható órakeret. Szakmai gyakorlat, mely a Ktv.3. sz. melléklet II.rész 6. pontja alapján 3-6 tanulóból álló csoportban kell megszervezni.
104
7.4.5. 54 212 04 0010 54 02 Klasszikus zenész (a hangszer megjelölésével) A párhuzamos, 5 éves szakmai képzés óraterve Tantárgy
Hangszer* Korrepetíció 1* Hangszerism.,karbantart. 2** Szolfézs Zeneelmélet Zongora kötelező 3* Zeneirodalom Népzene Zenekar vagy énekkar Kamarazene ** Második hangszer 4* Előadói gyakorlat 6 Élet- és pályatervezés Összesen
I. év 2 0,5 1 2 1 0.5 1 2 1 0,5 12
II. év 2 0,5 1 2 2 0.5 2 1 2 1 0,5 15
Heti óraszám III. év IV. év 2 2 0,5 1 1 2 2 2 2 0.5 0.5 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 0,5 0,5 17 16
V. év 2 1 2 2 0.5 3 2 1 1 1 2 17,5
Jelmagyarázat: * Egyéni foglalkozás, a Ktv 52.§ /9/ bekezdés b/pontja, valamint a /10/ bekezdés alapján. ** Szakmai gyakorlat, mely a Ktv.3. sz. melléklet II. rész 6. pontja alapján három-hat tanulóból álló csoportban kell megszervezni. 1 Zongora,gitár,hárfa,orgona, harmonika, cimbalom,tanszakon nincs. 2 Csoportos óra,mely a hangszer jellegétől függően szabadon felhasználható /pl. orgonistáknak orgonaismeret, fafúvósoknak nádfaragás, hangszerkarbantartás stb./ 3 Zongora tanszakon nincs. Hárfa és orgona tanszakon minden évfolyamban 1 óra. 4 A programban meghatározott tanszakok számára. 5 Az első két évben csoportos,45 perces; a III. évtől egyéni,30 perces óra. 6 A tantervekben említett szereplési rutin megszerzésére / vizsga, hangverseny, verseny stb. / illetve az azokra történő felkészítésre felhasználható órakeret. Szakmai gyakorlat, mely a Ktv.3. sz. melléklet II. rész 6. pontja alapján 3-6 tanulóból álló csoportban kell megszervezni. Nem kötelező szakmai órák: Főtárgy: a 12. évfolyamon a hangszeres szakokon 1 óra /felkészítés a felvételi vizsgára/ Korrepetíció: a 12. évfolyamon a hangszeres szakokon 1 óra /felvételi felkészítés/ Egyéb /fakultáció/: lásd összesítés a szakmai tárgyak óraterveiből
105
7.4.6. 54 212 04 0010 54 04 Zeneelmélet-szolfézs szak A párhuzamos, 5 éves szakmai képzés óraterve: Tantárgy Zeneelmélet ** Szolfézs ** Vezénylési gyakorlat** Karvezetés 1 Hangképzés* 2 Zongora kötelező tárgy * Zeneirodalom Népzene Énekkar Előadói gyakorlat 4 Élet- és pályatervezés Testnevelés Fakultatív óra Összesen
I. év 2 3 1 1 1 1 2 2 13
II. év 2 3 1 1 1 2 2 2 14
Heti óraszám III. év 3 3 1 1 0.5 1 3 1 2 2 17,5
IV. év 3 3 1 1 0.5 1 2 1 2 2 16,5
V. év 3 3 1 1 0.5 1 2 2 4 2 2 2 23,5
Jelmagyarázat: * ** 1 2 3
Egyéni foglalkozás, a Ktv 52.§ /9/ bekezdés b/pontja,valamint a /10/ bekezdés alapján. Szakmai gyakorlat, melyet a Ktv.3. sz. melléklet II. rész 6. pontja alapján három-hat tanulóból álló csoportban kell megszervezni. A tanszak tanulóiból álló kamarakórus vezénylése. Az első két évben csoportos, 45 perces, a 3. évfolyamtól egyéni, 30 perces óra. A tantervekben említett szereplési rutin megszerzésére / vizsga, hangverseny, verseny stb. / illetve az azokra történő felkészítésre felhasználható órakeret. Szakmai gyakorlat, mely a Ktv.3. sz. melléklet II. rész 6. pontja alapján 3-6 tanulóból álló csoportban szervezhető.
106
7.4.7. 54 212 03 0010 54 02 Jazz-hangszer (a szak megjelölésével) A párhuzamos, 5 éves szakmai képzés óraterve:
Tantárgy
Főtárgy Szolfézs Zeneelmélet Zongora kötelező /jazz zongora kötelező Zeneirodalom Népzene Zenekari gyakorlat Jazz-kamara Jazz elmélet Színpadi gyakorlat 6 Élet- és pályatervezés Jazz-irodalom Összesen
I. év 2 2 1 0.5 1 2 1 1 10,5
II. év 2 2 2 0.5 2 2 1 2 1 14,5
Heti óraszám III. év IV. év 2 2 2 2 2 2 0.5 0.5 2 2 1 1 2 2 1 1 2 2 14,5 14,5
V. év 2 2 2 0.5 3 2 1 2 4 2 2 22,5
7.4.8. 54 212 03 0010 54 01 Jazz-énekes 5 éves párhuzamos képzés
Tantárgy
Főtárgy Szolfézs Zeneelmélet Zongora kötelező /jazz zongora kötelező Zeneirodalom Népzene Zenekari gyakorlat Jazz elmélet Színpadi gyakorlat Élet- és pályatervezés Jazz-irodalom Beszédgyakorlat, hangegészségtan Összesen
I. év 2 2 1 0.5 1 2 1 2 11,5
II. év 2 2 2 0.5 2 2 2 1 13,5
Heti óraszám III. év IV. év 2 2 2 2 2 2 0.5 0.5 2 1 2 2 13,5
2 1 2 2 13,5
V. év 2 2 2 0.5 3 2 2 4 2 2 21,5
107
3.4.1. Az iskolában oktatott OKJ szerinti szakmák – 2013/14-től felmenő rendszerben 54 212 04 Jazz-zenész (szakmairány megjelölésével) Párhuzamos képzés
Jazz hangszer húros, vonós, ütős, fúvós
Szakképzés
9.
össz.
10.
össz.
11.
össz.
12.
össz.
13.
72
2 1 2 1 0 1 1 0 0,5 0 1 2 0 0 0 0
72
2 0 1 1 2 1 1 0,5 0 2 1 2 0 0 0 0
72
0
2 0 0 1 2 0 1 0,5 0 2 2 2 0 0 0 0
72
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Nyelv
2 2 1 1 0 1 0 0 0,5 0 1 2 0 0 0,5 0
3 1 0 2 2 2 1 1 0 4 3 4 2 0 0,5 2
Összesen
11
396
486
12,5
9.
össz.
10.
össz.
11.
össz.
72
2 1 2 1 0 1 1 1 0 1 2 0 0 0 0
72
2 0 1 1 2 1 1 1 2 1 2 0 0 0 0
72
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Nyelv
2 2 1 1 0 1 0 1 0 1 2 0 0 0,5 0
Összesen
11,5
414
Főtárgy Szolfézs 1 Zenetörténet I. Jazz Szolfézs Jazz zenetörténet Zeneelmélet Kamarazene Jazz kötelező zongora Klasszikus kötelező zongora Jazz elmélet Improvizáció Zenekar Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II.
72 36 36 0 36 0 0 18 0 36 72 0 0 18 0
36 72 36 0 36 36 0 18 0 36 72 0 0 0 0
11,5 414 13,5 szakképzés összesen
0 36 36 72 36 36 18 0 72 36 72 0 0 0
0 0 36 72 0 36 18 0 72 72 72 0 0 0 0
össz.
tárgy össz
96
384
32
140
0
144
64
208
64
208
64
172
32
140
32
68
0
36
128
272
96
276
128
416
64
64
0
0
16
34
64
64
450
27,5 2626
880
12.
össz.
13.
össz.
tárgy össz
72
3 1 0 2 2 2 1 1 4 3 4 2 0,5 0 2
96
384
32
140
0
2 0 0 1 2 0 1 1 2 2 2 0 0 0 0
504
13
I/13
össz.
II/14
3 2 2 2 2,5 2,5 1 1 1 2,5 3 2 2 0,5 0,5 2
108
3 2 2 2 2 1,5 1 1 1 2 3 4 0 2 0 0
29,5
1062
I/13
össz.
II/14
össz.
3 2 2 2 2,5 2,5 1 2 2,5 3 2 2 0,5 0,5 2
108
3 2 2 2 2 1,5 1 1 2 3 4 0 2 0 0
96
204
64
136
64
136
64
136
Párhuzamos képzés
Jazz hangszer billentyűs Főtárgy Szolfézs 1 Zenetörténet I. Jazz Szolfézs Jazz zenetörténet Zeneelmélet Kamarazene Köt. Zong (klasszikus) Jazz elmélet Improvizáció Zenekar Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II.
72 36 36 0 36 0 36 0 36 72 0 0 18 0
36 72 36 0 36 36 36 0 36 72 0 0 0 0
432 12 14 szakképzés összesen
0 36 36 72 36 36 36 72 36 72 0 0 0
72 72 72 90 90 36 36 36 90 108 72 72 18 18 72
26,5 1910
össz.
tárgy össz
96
204
64
136
64
136
64
136
64
154
48
138
32
68
32
68
32
68
64
154
96
204
128
200
0
72
64
82
0
18
0
72
848
Szakképzés
0 0 36 72 0 36 36 72 72 72 0 0 0 0 468
27,5 2698
0
144
64
208
64
208
64
172
32
140
32
176
128
272
96
276
128
416
64
64
16
16
0
18
64
64
880
29,5
72 72 72 90 90 36 72 90 108 72 72 18 18 72
25,5 1878
1062
tárgy össz
64
154
48
138
32
68
32
104
64
154
96
204
128
200
0
72
64
82
0
18
0
72
816
108
Párhuzamos képzés
Jazz ének
Szakképzés
9.
össz.
10.
össz.
11.
össz.
12.
össz.
13.
Főtárgy Szolfézs 1 Zenetörténet I. Jazz Szolfézs Jazz zenetörténet Zeneelmélet Jazz vokál Jazz kötelező zongora Klasszikus kötelező zongora Jazz elmélet Improvizáció Zenekar Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Nyelv
2 2 1 1 0 1 0 0 0,5 0 1 2 0 0 0,5 0
72
2 1 2 1 0 1 2 0 0,5 0 1 2 0 0 0 0
72
2 0 0 1 2 1 2 0,5 0 2 1 2 0 0 0 0
72
72
0
2 0 0 1 2 0 0,5 0,5 0 2 2 2 0 0 0,5 0
3 1 1 2 2 2 2 1 0 4 3 4 2 0,5 0 2
Összesen
11
396
486
12,5
72 36 36 0 36 0 0 18 0 36 72 0 0 18 0
36 72 36 0 36 72 0 18 0 36 72 0 0 0 0
12,5 450 13,5 szakképzés összesen
0 0 36 72 36 72 18 0 72 36 72 0 0 0
0 0 36 72 0 18 18 0 72 72 72 0 0 18 0 450
29,5 2726
össz.
tárgy össz
96
384
32
140
32
140
64
208
64
208
64
172
64
226
32
68
0
36
128
272
96
276
128
416
64
64
16
16
0
36
64
64
944
I/13
össz.
II/14
össz.
tárgy össz
3 2 2 2 2,5 2,5 2 1 1 2,5 3 2 2 0,5 0,5 0
108
3 2 2 2 2 1,5 2 1 1 2 3 4 0 2 0 2
96
204
64
136
64
136
64
136
64
154
48
138
64
136
32
68
28,5
72 72 72 90 90 72 36 36 90 108 72 72 18 18 0
29,5 1970
1026
32
68
64
154
96
204
128
200
0
72
64
82
0
18
64
64
944
109
54 212 06 Népzenész (szakmairány megjelölésével) Párhuzamos képzés keretében
Érettségi utáni szakképzés
Népi Húros-vonós, fafúvós, billentyűs, ütős
9.
össz.
10.
össz.
11.
össz.
12.
össz.
13.
össz.
tárgy össz
Főtárgy Szolfézs 1. Zenetörténet I. Szolfézs 2. Zenetörténet II. Zeneelmélet Kamarazene Kötelező zongora Népzeneelmélet és történet Néprajz Népzenei lejegyzés Társhangszer 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás I.
72
2 2 2 0 0 1 2 0,5 2 1 1 0,5 0 0 0 0 0 0 0
72
2 0 1 3 0 0 2 0,5 2 1 1 1 0 0 0 0 0 0 0
72
2 0 0 2 3 2 2 0,5 4 2 4 1 0 2 0,5 2 2 1 2
64
352
0
144
0
2 0 0 3 1 0 2 0,5 2 1 1 1 0 0 0 0 0 0 0
72
Nyelv Néptánc Kultúrtörténet és esztétika Beszédgyakorlat
2 2 1 0 0 1 2 0,5 0 0 2 0,5 0,5 0 0 0 0 0 0
Összesen
11,5
414
486
13,5
9.
össz.
10.
össz.
11.
össz.
Főtárgy Szolfézs 1. Zenetörténet I. Szolfézs 2. Zenetörténet II. Zeneelmélet Kamaraének Kötelező zongora Népzeneelmélet és történet Néprajz Népzenei lejegyzés Társhangszer 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II. Nyelv Néptánc Kultúrtörténet és esztétika Beszédgyakorlat Hangegészségtan
2 2 1 0 0 1 2 0,5 0 0 2 0,5 0,5 0 0 0 0 0 0 1
72
2 2 2 0 0 1 2 0,5 2 1 1 0,5 0 0 0 0 0 0 0 0
72
2 0 1 3 0 0 2 0,5 2 1 1 1 0 0 0 0 0 0 1 0
72
Összesen
12,5
Foglalkoztatás II..
72 36 0 0 36 72 18 0 0 72 18 18 0 0 0 0 0 0
72 72 0 0 36 72 18 72 36 36 18 0 0 0 0 0 0 0
504 13,5 14 szakképzés összesen
0 36 108 0 0 72 18 72 36 36 36 0 0 0 0 0 0
0 0 108 36 0 72 18 72 36 36 36 0 0 0 0 0 0 0
0
144
64
280
96
132
64
136
64
352
16
88
128
344
64
172
128
308
32
140
0
18
64
64
0
0
64
64
64
64
32
32
64
64
486
32 2898
1008
12.
össz.
13.
össz.
72
2,5 0 0 2 3 2 2 0,5 4 2 4 1 0 2 0,5 2 2 1 1 0
80
368
0
144
0
2 0 0 3 1 0 2 0,5 2 1 1 1 0 0 0 0 0 0 0 0
450
13,5
I/13
össz.
II/14
össz.
3 3 4 2 0 1 2 1 4 2 3 1 0,5 0 0 2 0 1 1
108
3 0 0 1 2 1 3 1 3 3 3 1 0 2 0,5 0
96
204
0
108
0
144
32
104
72 36 0 0 36 72 18 0 0 72 18 18 0 0 0 0 0 0 36 378
72 72 0 0 36 72 18 72 36 36 18 0 0 0 0 0 0 0 0
432 14 14,5 szakképzés összesen
0 36 108 0 0 72 18 72 36 36 36 0 0 0 0 0 0 36
144 72 0 36 72 36 144 72 108 36 18 0 0 72
2 2 1
0 36 36
28,5 2010
64
64
32
68
96
168
32
68
96
240
96
168
96
204
32
68
0
18
64
64
16
16
0
72
64
64
64
100
32
68
30,5
1098
I/13
össz.
II/14
össz.
3 3 4 2 0 1 2 1 4 2 3 2 0,5 2 0,5 0 0 1 1 0
108
3 0 0 1 2 1 2 1 4 3 3 2 0 0 2 2 2 2 1 1
96
204
0
108
Párhuzamos képzés
Népi ének
108
tárgy össz
912
Szakképzés
0 0 108 36 0 72 18 72 36 36 36 0 0 0 0 0 0 0 0 414
31,5 2602
tárgy össz
0
144
64
280
96
132
64
136
64
352
16
88
128
344
64
172
128
308
32
140
0
18
64
64
16
16
64
64
64
64
32
32
32
68
0
36
928
32
108 144 72 0 36 72 36 144 72 108 72 18 72 18 0 0 36 36 0
32 1972
1044
tárgy össz
0
144
32
104
64
64
32
68
64
136
32
68
128
272
96
168
96
204
64
136
0
18
0
72
64
82
64
64
64
64
64
100
32
68
32
32
928
110
54 212 05 Klasszikus zenész (szakmairány megnevezésével)
Párhuzamos képzés
Klasszikus énekes
Szakképzés tárgy össz
9.
össz.
10.
össz.
11.
össz.
12.
össz.
13.
össz.
Főtárgy Szolfézs 1. Zenetörténet I. Szolfézs 2. Zenetörténet II. Zeneelmélet Kamara Olasz nyelv Kötelező zongora Korrepetíció 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Zenei munkaképesség megőrzése Népzene Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II. Nyelv Dalirodalom Hangegészségtan Beszéd-és színpadi gyakorlat
2 2 1 0 0 2 0 2 0,5 1 0,5 0 0 0 0 0 0 1 1
72
2 2 2 0 0 2 0 2 0,5 1 0 0 0 0 0 0 0 0 1
72
2 0 1 2 1 2 1 2 0,5 1 0 0 0 0 0 0 1 0 1
72
72
3 0 0 2 3 2 1 4 0,5 2 0 2 2 2 0,5 2 2 0 3
96
384
0
144
0
144
64
208
96
204
64
352
32
104
128
416
16
88
64
208
36
2 0 0 2 2 2 1 2 0,5 1 0 0 1 0 0 0 0 0 0
Összesen
13
468
522
13,5
72 36 0 0 72 0 72 18 36 18 0 0 0 0 0 0 36 36
72 72 0 0 72 0 72 18 36 0 0 0 0 0 0 0 0 36
12,5 450 14,5 szakképzés összesen
0 36 72 36 72 36 72 18 36 0 0 0 0 0 0 36 0
0 0 72 72 72 36 72 18 36 0 0 36 0 0 0 0 0 0 486
0
18
64
64
64
100
64
64
16
16
64
64
64
100
0
36
96
204
31 2918
992
I/13
össz.
II/14
össz.
tárgy össz
3 2 2 1 2 3 2 4 1 2 0,5 2 1 2 0,5 2 2 1 2
108
4 0 0 2 3 2 2 4 1 2 0 2 1 0 2 0 2 0 2
128
236
35
össz.
10.
össz.
11.
össz.
12.
össz.
13.
össz.
72
2 2 2 0 0 2 1 2 0,5 0,5 0 0 0 0 0 0 1 0 0
72
2 0 1 2 1 2 1 2 0,5 0,5 0 0 0 0 0 0 0 0 0
72
2,5 0 0 3 4 3 1 2 1 1 0 2 2 0,5 2 1 0 1 6,5
80
368
0
144
0
144
0
2 0 0 2 2 2 1 2 0,5 1 0 0 0 0 0 1 0 0 0
72
Nyelv Népzene Brácsa kötelező hegedűsöknek Hangszerismeret Kreatív önfejlesztés
2 2 1 0 0 2 0 3 0,5 0,5 0,5 0 0 0 0 0 0 0 0
Összesen
11,5
432
13,5
Foglalkoztatás II.
72 36 0 0 72 0 108 18 18 18 0 0 0 0 0 0 0 0 414
72 72 0 0 72 36 72 18 18 0 0 0 0 0 0 36 0 0
468 13 12 szakképzés összesen
0 36 72 36 72 36 72 18 18 0 0 0 0 0 0 0 0
36 72 108 72 144 36 72 18 72 36 72 18 72 72 36 72
29
1260
72
0
72
64
100
96
168
64
172
64
136
128
272
32
68
64
136
0
18
64
136
32
68
0
72
64
82
0
72
64
136
0
36
64
136
928
Szakképzés tárgy össz
9.
Főtárgy Szolfézs 1. Zenetörténet I. Szolfézs II. Zenetörténet II. Zeneelmélet Kamarazene Zenekar/Kórus Kötelező zongora Korrepetíció 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Zenei munkaképesség megőrzése Foglalkoztatás I.
72
0
2188
Párhuzamos képzés
Klasszikus hangszer: fúvós, vonós, ütős
72
0 0 72 72 72 36 72 18 36 0 0 0 0 0 36 0 0 0 486
32,5 2840
96
240
128
236
96
384
32
140
64
388
32
104
32
122
0
18
64
64
64
64
16
16
64
64
32
68
0
36
32
32
208
208
1040
I/13
össz.
II/14
össz.
tárgy össz
3 2 2 1 1 3 1 2 1 1 0,5 2 2 0,5 2 1 0 0 9,5
108
3 0 0 3 3 3 1 2 1 1 0 2 0 2 0 1 1 1 6,5
96
204
34,5
72 72 36 36 108 36 72 36 36 18 72 72 18 72 36 0 0 342
30,5 2218
1242
0
72
0
72
96
132
96
132
96
204
32
68
64
136
32
68
32
68
0
18
64
136
0
72
64
82
0
72
32
68
32
32
32
32
208
550
976
111
Párhuzamos képzés
Klasszikus billentyűs (orgona, csembaló)
Szakképzés tárgy össz
9.
össz.
10.
össz.
11.
össz.
12.
össz.
13.
össz.
72
2 2 2 0 0 2 1 2 1 0 0 0 0 0 0 0 0
72
2 0 1 0 2 2 1 2 1 0 0 0 0 0 0 0 0
72
3 0 0 3 3 3 1 2 1 0 2 2 0,5 2 1 1 6,5
96
384
0
144
0
144
96
168
96
240
96
384
32
140
64
388
32
176
0
18
64
64
64
64
16
16
64
64
32
68
32
32
0
2 0 0 2 2 2 1 2 1 0 0 0 0 0 1 0 0
72
Nyelv Népzene Hangszerismeret Kreatív önfejlesztés
2 2 1 0 0 2 0 3 1 0,5 0 0 0 0 0 0 0
208
208
Összesen
11,5
414
396
13
468
31 2702
992
9.
össz.
10.
össz.
11.
össz.
12.
össz.
13.
össz.
72
2 2 2 0 0 2 1 2 0 0 0 0 0 0 0 0
72
2 0 1 2 1 2 1 2 0 0 0 0 0 0 0 0
72
3 0 0 3 3 3 1 2 0 2 2 0,5 2 1 1 6,5
96
384
0
144
0
144
96
240
0
2 0 0 2 2 2 1 2 0 0 0 0 0 1 0 0
72
Nyelv Népzene Hangszerismeret Kreatív önfejlesztés
2 2 1 0 0 2 0 3 0,5 0 0 0 0 0 0 0
Összesen
10,5
396
12
432
Főtárgy Szolfézs 1. Zenetörténet I. Szolfézs 2. Zenetörténet II. Zeneelmélet Kamarazene Zenekar/Kórus Kötelező zongora 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Zenei munkaképesség megőrzése Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II.
72 36 0 0 72 0 108 36 18 0 0 0 0 0 0 0
72 72 0 0 72 36 72 36 0 0 0 0 0 0 0 0
432 12 11 szakképzés összesen
0 36 0 72 72 36 72 36 0 0 0 0 0 0 0
0 0 72 72 72 36 72 36 0 0 0 0 0 36 0 0
I/13
össz.
II/14
össz.
tárgy össz
3 2 2 1 1 3 1 2 1,5 0,5 2 2 0,5 2 1 0 9,5
108
3 0 0 3 3 3 1 2 1,5 0 2 0 2 0 1 1 6,5
96
204
0
72
34
1224
I/13
össz.
II/14
össz.
tárgy össz
3 2 2 1 1 3 1 2 0,5 2 2 0,5 0 1 0 9,5
108
3 0 0 3 3 3 1 2 0 2 0 2 2 1 1 6,5
96
204
0
72
Párhuzamos képzés
Klasszikus zongora szak Főtárgy Szolfézs 1. Zenetörténet I. Szolfézs 2. Zenetörténet II. Zeneelmélet Kamarazene Zenekar/Kórus 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Zenei munkaképesség megőrzése Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II.
72 36 0 0 72 0 108 18 0 0 0 0 0 0 0 378
72 72 0 0 72 36 72 0 0 0 0 0 0 0 0
396 11 11 szakképzés összesen
0 36 72 36 72 36 72 0 0 0 0 0 0 0
72 72 36 36 108 36 72 54 18 72 72 18 72 36 0 342
29 2152
0
72
96
132
96
132
96
204
32
68
64
136
48
102
0
18
64
136
0
72
64
82
0
72
32
68
32
32
208
550
928
Szakképzés
0 0 72 72 72 36 72 0 0 0 0 0 36 0 0
30 2562
tárgy össz
96
204
96
384
32
140
64
388
0
18
64
64
64
64
16
16
64
64
32
68
32
32
208
208
960
30,5
72 72 36 36 108 36 72 18 72 72 18 0 36 0 342
29,5 2042
1098
0
72
96
132
96
132
96
204
32
68
64
136
0
18
64
136
0
72
64
82
64
64
32
68
32
32
208
550
944
Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama a szakképzési kerettantervek alapján: művészeti szakmai gyakorlat 160 óra, mely megszervezhető a képzési 112
sajátosságok figyelembevételével. Pl. hétvégi és nyári koncertek, fellépések, táborok, versenyek, formájában is.
113
7.5. Célok, feladatok, fejlesztési követelmények leírása
Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait nevelési programunkban fogalmaztuk meg. Iskolánk elsőrendű célja, hogy növendékeink sikeresen tegyenek eleget -
a felsőoktatási intézmények által meghatározott felvételi követelményeknek
-
a középfokú OKJ szakmai és vizsgakövetelményeknek.
A szakmai tantárgyak központi programjának (tantervének) − a továbbiakban központi program − kiadásáról a szakképzési törvény rendelkezik. Ezekben a programokban részletes tematika, cél- és feladatrendszer van megadva, ami szükségtelenné teszi a helyi szabályozást. Iskolánk változtatás nélkül alkalmazza a lényeges meghatározásokat, de lehetőséget ad a pedagógusoknak, hogy bizonyos mértékű szabadsággal alkalmazzák azokat. Az egyéni és kiscsoportos foglalkozások megkívánják a személyre szabott, az egyéni sajátosságokat figyelembe vevő foglalkozást, tehetséggondozást, illetve a felzárkóztatást.
Feladatainkat és küldetésünket abban határoztuk meg, hogy felkutassuk a zenei tehetséggel megáldott gyermekeket, és értékálló emberi és szakmai erényekkel vértezzük fel őket. Új feladatként jelentkezik a különböző kompetenciák tudatos és módszeres fejlesztése, amit új elemként a következőkben fogalmaztunk meg:
7.6. Kulcskompetenciák fejlesztése a szakmai oktatásban Az iskola fő profilját szakirányú képzése határozza meg. Az intézmény elsődleges feladata a zenészképzés. Ezt szolgálja a szakmai oktatás, amely a maga komplexitásában számos területet foglal magában. Az elméleti és gyakorlati tárgyak, valamint a szakma elsajátítását elősegítő programok (szereplések, koncertlátogatások, kurzusok, versenyek, szakmai kirándulások, különböző médiák igénybevételével szakmai ismeretszerzés, számítástechnikai és informatikai oktatás, nyelvtanulás, szakmai napok) egyaránt részét képezik. Mindezek mellett a szakmai oktatás fontos eleme az élet- és 114
pályatervezés, igazodva korunk kihívásaihoz. A mai bizonytalan munkapiaci helyzetben ugyanis a társadalom nagyfokú rugalmasságot, mobilitást vár a munkavállalótól, adott esetben akár átképzéssel is. Az erre való felkészítés, alapvető ismeretek átadása éppen ezért létfontosságú. Szakirányú intézmény lévén ezt az iskola a zenészképzés keretein belül, adott esetben speciális módon teszi meg. Végső célja azonban minden formációnál ugyanaz: olyan kulcskompetenciák kialakítása és fejlesztése, amelyek elősegítik az egyén kiteljesedését, beépülését és boldogulását a munka világában. A szakmai oktatás természetes módon ráépül az iskola oktató-nevelő munkájában kialakított kompetencia-rendszerre. Célja sok területen közös vele, de azzal, hogy kiemelten művészi-esztétikai irányultságú, kompetenciák tekintetében további elvárásokat támaszt a diákok felé. Előtérbe kerülnek olyan kompetenciák, amelyek a szakmai előmenetel szempontjából különösen fontosak (ld. alábbi táblázat végén). Mindezek mellett szükségesek a 3.1.2. pontban tárgyalt kulcskompetenciák, kiemelt fejlesztési feladatok és műveltségi területek is, melyeket az iskola magáénak vall. Ezek legfontosabb kapcsolódási pontjai a szakmai oktatásban: 7.6.1. Kulcskompetenciák
Anyanyelvi kommunikáció
Megfelelő szókincs, választékosság és fogalmazási készség a zenei formák, karakterek, folyamatok megnevezésére, elemzésére, zenei szöveg megírására (fogalmazás, elemzés, cikk, önéletrajz, pályázat, koncertkritika, reklámszöveg). Költői és képi hasonlatok alkalmazása saját fantáziájában megjelenő képzeteinek, a zene dramaturgiai történéseinek, egyénre gyakorolt hatásának leírásakor. Zenével kapcsolatos gondolatainak, kérdéseinek, problémáinak lényegre látó felvetése, megfogalmazása (pl. hangszerével, a gyakorlással, zenei kifejezési módokkal összefüggésben).
Idegen nyelvi kommunikáció
Angol, német, olasz vagy francia nyelv ismerete idegen nyelvű szakirodalom olvasásához, megértéséhez, külföldi kiadású kották jegyzeteinek, CD borítók ismertetőinek tanulmányozásához. Idegen nyelvű zenemű szövegének értése, ami a mű elemző megközelítéséhez elengedhetetlen, és nagyban segíti az interpretációt. Kottákban előforduló olasz, francia és német zenei szakszavak ismerete, illetve szótárból való kikeresése. A zenélés révén külföldiekkel érintkezve, velük kapcsolatot tartva verbális és írásos idegen nyelvű kommunikáció. 115
Matematikai kompetencia
Természettudományos kompetencia
Digitális kompetencia
Hatékony, önálló tanulás
A matematika logikarendszerére építve annak zenei területeken való alkalmazása (formatan, aranymetszés szabálya, összhangzattani, akusztikai, dinamikai arányosságok felismerése, összehasonlítása, számszerűsítése, zeneművek analízise). Matematikai összefüggések, arányok felismerése a hangszerek felépítésénél, akusztikai tereknél, ami meghatározó lehet a hangszerjátéknál (pl. Damengeige esetében, vagy ha túl hosszú a vonó, illetve pl. visszhangos terekben az artikuláció és tempó módosítása). A hangszerek felépítésével, működésével kapcsolatos alapvető fizikai és biológiai ismeretek, amelyek adott esetben meghatározzák a hangszerkezelést, hangszerjavítást, a hangszerrel való bánást (pl. a hangszer optimális tárolási helyének kiválasztása, párásító alkalmazása a hangszer kiszáradása ellen, megfelelő húrok, nádak kiválasztása, buller kivédésére segédeszközök alkalmazása, a hangszer épsége, frontérzékenysége és hangja közötti összefüggések tudatosítása, a hangszer egyéni sajátosságaihoz igazított hangszerkezelés). Az énekléssel és hangszerjátékkal összefüggő alapvető biológiai, anatómiai és fizikai összetevők ismerete, ezek tudatos alkalmazása (pl. a hangképzésnél, levegővételnél, a gyakorlási idők megválasztásánál, helyes testtartás kialakításakor zenélés közben, célszerű (koncert)öltözék kiválasztásánál), hiszen az emberi test a zenélés kulcsfontosságú összetevője, sőt éneklés esetében az alanya. Optimális működtetését segíti az anatómiai, pszichológiai, agykutatási eredmények ismerete és testre szabott alkalmazása (pl. az egyénre szabott pihenés-tanulás helyes arányának megállapításakor, napirend kialakításánál, fellépés előtti pihenő fázis beiktatásánál, szorongás, görcsök, lámpaláz kezelésénél, oldásánál). A helytelen gyakorlásból és a muzsikusi pálya stresszhelyzeteiből adódó testi és pszichés elváltozások lehetőség szerinti egyéni kezelése. Digitális zongora, számítógépek, kamerák, különféle hanghordozók (digitális felvevők, lejátszók, magnók, videók) kezelése, használata gyakorlásnál, koncerteken. Internethasználat ismeretbővítésre, zenehallgatásra, tárolásra, információ-megosztásra. A hangszerjátékhoz szükséges alapvető technika elsajátítása, kellő hangszerismeret. Saját képességek, erősségek és hiányosságok feltérképezésével céltudatos, rendszeres és módszeres gyakorlás, tanulás jó idő- és erőbeosztással, koncentráló- és állóképességgel. A technikai eszköztár folyamatos csiszolása. A hibák meghallása és önálló javítása. Az adott zenemű önálló elemzése, memorizálása, megszólaltatása. Megfelelő zeneirodalmi- és stílusismeret. 116
Szociális és állampolgári kompetencia
Zenészként szociális érzékenység (rászorultaknak jótékonysági koncertek, ingyenes ünnepi alkalmak szervezése, lebonyolítása aktív közreműködéssel). Állami megemlékezéseken, ünnepeken (karácsony, jubileumok, díjkiosztás), pályaválasztási fórumokon zenei szolgálatok (ünnepi, népzenei, táncos). Nyilvános közszereplések révén a zeneművészet örök értékeinek népszerűsítése, a zene megszerettetése. Kezdeményezőkészség Élet- és pályatervezés olyan kulcskompetenciákkal, mint a és vállalkozói kezdeményezőkészség, vállalkozói szellem, nyitott, ambiciózus kompetencia hozzáállás egészséges énképpel és önmenedzseléssel párosulva. Mindezek gyakorlati alkalmazása (versenyeken való megmérettetés, az iskola és a pálya népszerűsítését szolgáló koncertek, kurzusok, versenyek, rendezvények szervezése, plakátok, újságcikkek, pályázatok, önéletrajzok írása, kapcsolatfelvétel más intézményekkel, internetes portálok szerkesztése, különféle médiumokban (sajtó, tv, rádió) való megjelenés (riportok, hírek, koncertközvetítés). Esztétikai-művészeti A magyar, az európai és az egyetemes kulturális örökség ismerete tudatosság és (zenei téren pl. zeneszerzők élete, munkássága, zenetörténeti kifejezőkészség korszakok és stílusok ismerete, megkülönböztetése, időben és térben való elhelyezése. Nagy előadók munkásságának tanulmányozása. Társművészetekben való jártasság.) Muzikalitás, zenei tehetség, nyitottság, fogékonyság, kreativitás, kifejezőkészség, egyéniség, művészi elhivatottság, manuális készség, csoportszellem, másikra figyelés az összecsiszolt együtt zenéléshez, érzékenység.
7.6.2. Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret
Mivel a szakma speciális elvárásokat támaszt (muzikalitás, megfelelő testi és lelki adottságok megléte, stressztűrő képesség, terhelhetőség, szívósság, előadói készség), különösen fontos annak feltérképezése, alkalmas-e a diák a zenészi pályára. Az első megmérettetés e téren a felvételi eljárás, ám teljes komplexitásukban csak később derülnek ki az egyéni sajátosságok. Ezek számbavétele és tudatosítása nélkül lehetetlen helyes énkép, önismeret kialakítása. Sokan nincsenek tisztában korlátaikkal, avagy tehetségükkel, kiváló képességeikkel. A főtárgytanárok és egyes szaktanárok egyéni munkatervvel, személyre szabott követelményekkel sokat segíthetnek a lemaradók felzárkóztatásában, a tehetségek 117
Hon- és népismeret
kibontakoztatásában, helyes énkép kialakításában. Adott esetben pályamódosításra kell felkészíteni egyes diákokat. A zeneoktatás speciális volta miatt számos tanóra egyéni óra, ami lehetőséget ad a tanárnak a diák személyiségének, problémáinak jobb megismeréséhez, közvetlen segítségnyújtáshoz. Ez egyben a legjobb nevelő eszköz is, hiszen célunk nem csupán szakmai ismeretek átadása, hanem a diákok személyiségének minél sokoldalúbb gazdagítása. A magyar zenekultúra ápolása és népszerűsítése minden zenét oktató intézmény feladata. Ezt a küldetést iskolánk egyedi módon is felvállalta: névadóul olyan zenészt választottunk, akit sajnos inkább csak a helyi körök tartanak számon, jóllehet Pikéthy Tibor munkássága rendkívül sokoldalú volt (zeneszerző, karnagy, orgonaművész, tanár, zeneiskola igazgató, számos cikk, tanulmány szerzője, könyvíró, Vácon zeneiskolát alapított). Nevének felvételével, darabjainak megtanításával és műsorra tűzésével, életpályáját és munkásságát bemutató előadásokkal, tanulmányokkal szeretnénk hozzájárulni honismeretünk gazdagításához, s nem csak helyi szinten. Iskolánk tanára Fehér György Miklós zeneszerző, akinek műveit rendszeresen játsszuk, sőt részben mi mutatjuk be. Jó lehetőség ez tanárainknak és diákjainknak egyaránt a kortárs zeneművészet megismerésére, népszerűsítésére, közvetlen környezetünk zenei értékeinek tudatosítására. Intézményünk azon kevés szakközépiskolák egyike hazánkban, amelyik a klasszikus zenei szakok mellett népzenei szakot is indított. Így lehetőség nyílt arra, hogy oktatásunkban a hon- és népismeret speciális területekkel bővüljön. A népzene komplex műveléséhez ugyanis elengedhetetlenül hozzátartoznak néprajzi alapismeretek, különféle népzenei stílusok, éneklésmódok, dialektusok, fonetikai alapismeretek, a néptánc elemeinek, mozgáskultúrájának, népi hangszereknek, viseleteknek, népi hagyományoknak az ismerete. Az iskolánkban és másutt szervezett táncházak diákjaink bevonásával mindig nagy népszerűségnek örvendenek. Egy-egy népzenei szám beiktatása ünnepi programjaink, koncertjeink kedvelt színfoltjai. Számos országos népzenei versenyen szerzett első díj bizonyítja, hogy a népzeneoktatás magas szintű iskolánkban. Távlati célunk, hogy a Zeneakadémián két éve beindított népzenei tagozat révén az intézmény gyakorló iskolája lehessünk. A tanulmányok során áttekintjük a XIX. századi Magyarország nagyobb tájegységeit (nyelvjárások szerinti megosztásban), a magyar paraszti kultúra szokás- és hagyományvilágának legfontosabb pontjait társadalmi, anyagi és szellemi vonatkozásban. A tantárgy természetes módon kapcsolódik a magyar nyelv és irodalom, történelem, művészettörténet és zenetörténet tárgyakhoz. 118
Európai azonosságtudat, egyetemes kultúra
Szintén a hon- és népismeret elmélyülését szolgálja az elméleti oktatáson belül az egyes zeneszerzők magyar vonatkozásainak kiemelése (pl. Haydn, Beethoven, Brahms, Liszt, Mahler esetében). Népzenével is kapcsolatos filmvetítéseket szervezünk az iskola teljes diákságának bevonásával (pl. Bartók népzenei gyűjtéseiről, ezzel kapcsolatos élményeiről, gondolatairól). A négy év során legalább egyszer igyekszünk eljutni a Néprajzi Múzeumba vagy a MTA Zenetudományi Intézetébe, esetleg a Hagyományok Házába illetve az Országos Széchenyi könyvtárba. Iskolai kirándulásaink célpontjai részben természeti szépségekben gazdag tájaink, részben pedig azon helyek, amelyek a magyar történelem, illetve egyes híres zenészek emlékezetes állomásai voltak (pl. Brassó, Fertőd, Nagycenk). Rendszeresen szervezünk koncertlátogatásokat a Zeneakadémiára, a Művészetek Palotájába, az Operaházba, színházi előadásokra. Németországi testvérvárosunk Donaueschingen, ahová kétévente jutnak ki diákjaink csereüdültetés keretében. Igyekszünk kinti koncertjeik műsorába magyar szerzők műveit is beilleszteni, tudatosítva ezzel is nemzeti önismeretüket, hazaszeretetüket, s egyben ismertté tenni zenei értékeinket. A művészeti nevelés az értékrend meghatározása és megőrzése szempontjából fontos befolyásoló tényező. Ápolja a közösségi szellemet, kihat a nevelés egészére. Fontos a főtárgytanárok pozitív példája, szellemisége. Iskolánk szellemiségében nem annyira materialista beállítottságú. Fontosabbnak tartjuk azon értékek tudatosítását és megőrzését, amelyek közösségi létünket erősítik, mintegy nagycsaláddá formálva az iskola dolgozóit és diákjait. Az egymásra figyelés, a másikkal együttműködés szakmai szigetei a közös muzsikálás alkalmai (akár koncerteken is), ahol tanáraink és diákjaink gyakran együtt zenélnek. Ugyanez figyelhető meg közösségformáló különleges alkalmainkon is, legyen az kirándulás, ünnepi megemlékezés, adventi gyertyagyújtás, szalagavató vagy közös gyászolás. Hazánk EU-hoz csatlakozása felgyorsította azokat a folyamatokat, amelyek az élet minden területére kihatnak, akár az elvárások, akár a lehetőségek tekintetében. A kétszintű felsőoktatási rend bevezetése szélesebbre tárta a kapukat a diákok előtt, elősegítve szabad mozgásukat, s egyben azt is, hogy Európára mint szélesebb hazájukra tekintsenek. A külföldi követelményrendszerek megismerése, saját lehetőségeik feltérképezése többféle kompetenciát feltételez részükről (magasabb szakmai szint, nyelvismeret, vállalkozó szellem, önmenedzselés), így többek között azt is, hogy ismerjék az európai és az egyetemes kultúra örökségét, azon belül főképp zeneszerzők életrajzát, életművét, a különböző stílusirányzatokat. 119
Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés
Gazdasági nevelés
Tanulás tanítása
Testi és lelki egészség
Igyekszünk hozzásegíteni és ránevelni diákjainkat, hogy a magyar zeneélet aktív részesei legyenek, s adott esetben így képviseljék hazánkat. Fontosnak tartjuk, hogy bár demokráciában élve nagyobb a mozgásterük, ha valami nem kényszeríti őket, ne menjenek el, hanem a magyar zeneéletben találják meg helyüket. Bár a megszorítások korát éljük, fontos rávilágítanunk, hogy önmagában a pénz nem boldogít. Ha valaki zenészként megtalálja önmaga kiteljesedésének útját, legalább annyi örömben lehet része, mint másnak gazdagon. Bár a társadalom a szellemi tőkét sok esetben nem értékeli a kellő helyén, attól az még komoly érték. Ennek nem felismerése önértékelési zavarokat okozhat. Adott esetben (pl. ha a diák nem túl tehetséges, vagy lusta, vagy szociális körülményei kényszerítő erejűek) a szűkülő „felvevő piac” miatt pályamódosítás javasolható. Minél előbb, annál jobb. A zenészi pályára való felkészítés nagyon összetett képzési forma. A diákoktól számos elméleti és gyakorlati ismeret elsajátítását követeli meg. A sok tanóra miatt kevés idő jut tanulásra, gyakorlásra, pihenésre, ezért különösen fontos a céltudatos egyéni munka. Ennek elsajátításának legegyszerűbb módja, ha a tanár elmondja, megmutatja, mik a hibák, s azokat miként lehet kijavítani. Az órán való közös gyakorlás során újból és újból kijönnek hibák, ezek azonnali orvoslásával sok idő és energia spórolható meg a diák egyéni felkészülésénél. Másik tanár óráján való hospitálás is sokszor kulcs lehet a helyes gyakorláshoz. Akár más tanszakon való óralátogatás is hasznos lehet ilyen szempontból. Iskolánkban erre is van mód. A szakmai kurzusokon való részvétel szintén lehetőség arra, hogy a diák hibáival más tanár révén szembesüljön. A kapott instrukciók talán más megfogalmazásban érthetőbbé teszik a diáknak, mit kell tennie, miként kell gyakorolnia. Fontos az ilyen irányú szakirodalom megismertetése a diáksággal (pl. művészek saját szakmai tapasztalatainak a leírása, metodikai kézikönyvek). Élve a legújabb technikákkal kurzusok, koncertek felvételei is iránymutatóak lehetnek akár egyénileg, akár a tanárral közösen megnézve, átbeszélve. Tekintettel arra, hogy a zenészek mind szellemi, mind testi értelemben fokozott igénybevételnek vannak kitéve, különösen fontos feladat testi és lelki egészségük megóvása, egészséges énképük kialakítása, s a testükkel illetve szellemi erejükkel való helyes bánásmód megtanítása. Mindezekben nagy segítség a tipikusan zenészeknek kifejlesztett Kovács módszer, amelynek alapjait tanáraink kurzuson sajátították el, s mindennapi 120
munkájukban alkalmazzák. Intézményünk az egyetlen az országban, amely ennek a módszernek bevezetését iskolai szinten felvállalta. Változatos testnevelés órákat kínálunk tornateremben, szabadtéri focipályán, uszodában, valamint gyógy-testnevelést az arra igényt tartóknak. Ez utóbbi nagy segítség a különféle hangszerhasználattal összefüggő egyoldalú megterhelések ellensúlyozásában akár megelőzésként, akár gyógymódként. Iskolánk alagsorában ping-pong asztal biztosít aktív kikapcsolódást, akár két délutáni óra között. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire
A zenészképzés e téren is speciális elvárásokat támaszt a diákok felé, hiszen a tanulóknak már iskolai éveik alatt is nyilvános fellépéseik, koncertjeik vannak, ahol szakmai tudásukról pódiumművészként adnak számot. Ez komoly előkészítő munkát, megfelelő külső megjelenést, színpadi viselkedést, mimikát, a közönséggel való aktív kommunikálást is magában foglal. Koncertek szervezésével segítünk kialakítani a megfelelő magatartásformát. Adott esetben interjúalanyként, cikkíróként, menedzserként kell megállni helyüket, megfelelően kommunikálva, magukat szabatosan és választékosan kifejezve. Ugyanez érvényes pályázatok, kérvények írásakor is. Fogalmazási készségük fejlesztésére minden félévben fogalmazást kell beadniuk egy koncertről, az ott szerzett élményeikről, tapasztalataikról.
121
8. ZÁRÓSZÓ – Záró rendelkezések A pedagógiai program a véleményezés időszakában érvényes törvények és jogszabályok, valamint a korábbi pedagógiai program alapján készült. Olyan szerződés az intézmény, fenntartó valamint a működtető között, amely lehetővé teszi az intézményben folyó munka eredményességét, hatékonyságát, törvényességét, valamint az iskolának lehetősége arra, hogy egyeztetések során csak olyan feladatok elvégzésére vállaljon garanciát, amelyre a fenntartó és működtető az anyagi és más forrásokat biztosítani tud. Iskolánk pedagógiai programjának alapja az a felelősségtudat, mellyel növendékeinket neveljük, oktatjuk, művészeti-zenei képességeiket fejlesztjük, ízlésüket formáljuk, igényüket szélesítjük egy kulturáltabb, érzékenyebb világ kialakítása érdekében.
8.1. Elfogadás rendje •
a tantestület véleményezése
•
szülői szervezet véleményezése
•
tantestület részéről jóváhagyás és elfogadás 8.2. Érvényességi időtartam
A jogszabályi változások rendelkezése idejéig. 8.3. Felülvizsgálata, módosításának rendje A program módosítását javasolhatják: a nevelőtestület vagy annak nagyobb csoportja, az igazgatóság és a fenntartó. Amennyiben a nevelőtestület szavazással a módosítás mellett dönt, munkacsoportot bíz meg a javaslat kidolgozásával A véleményezés megtörténte után a módosításról a nevelőtestület dönt, az eljárás során a szavazás módját a nevelőtestület határozza meg, A pedagógiai program végrehajtásának belső értékelése a nevelőtestület félévi és év végi értekezletein történik.
122
8.4. A közzététel rendje A pedagógiai program nyilvános, az érdeklődők számára bármikor hozzáférhető: •
az iskola igazgatójánál
•
az igazgatóhelyetteseknél
•
a tanári szobában
•
a könyvtárban
•
az iskola honlapján.
8.5. Mellékletek jegyzéke •
Az egyes tanszakok követelményei
•
Nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyve
•
Tanári jelenléti ív
•
Szülői szervezet vélemény-nyilvánító dokumentuma
A dokumentumot a nevelőtestület véleményezte, kiegészítette és módosító javaslatokkal látta el. A módosító javaslatok a programba az egyeztetések során bekerültek.
Vác, 2015. szeptember 1. Dr. Bednarik Anasztázia igazgató
123
MELLÉKLET Az egyes tanszakok követelményei 1.
HANGSZERES TANTÁRGYAK
FURULYA A furulyatanítás szakirányú feladatai Ismertesse meg a növendékekkel (életkoruknak megfelelő szinten) – a furulya lehetőségeit, saját irodalmát és a furulyán is játszható egyéb művek minél szélesebb körét; – hangszerük történetét, akusztikai sajátosságait, a furulyairodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit, – a furulyacsalád egyéb tagjait és a rokon hangszereket. Alakítson ki könnyed hangszerkezelést: – megfelelő légzéstechnikát, helyes befúvásmódot, test-, hangszer- és kéztartást, billentést, és tudatosítsa ezeket, – dinamikailag árnyalt, telt, színes, kifejező furulyahangot, – differenciált hangindítást és hanglezárást, – megfelelő tempójú repetíciót, – laza, egyenletes ujjtechnikát, – pontosan összehangolt nyelv- és ujjmozgást. A fentiek eléréséhez gyakoroltasson rendszeresen – tartott hangokat állandó és változó dinamikával, az intonáció lehetőség szerinti megtartásával, – hangsorokat, fokozatosan táguló hangterjedelemben, különböző figurációkkal, – a felmerülő technikai problémáknak megfelelő mozdulatsorokat, ujjgyakorlatokat. Tegye jártassá a növendéket a furulyairodalom javát képező reneszánsz és barokk művek díszítésében. Fordítson figyelmet – az előkészítő hangszerként furulyázni tanulók alapfunkcióinak gondos megalapozására, – a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására, – a lapról olvasási készség fejlesztésére, – a különböző alaphangú furulyák használatakor az abc-s névvel történő helyes (nem transzponáló) olvasásra, – a tudatos zenei memorizálásra, – a művek zeneileg igényes kidolgozására, – az elsősorban barokk irodalomban gazdag hangszer más korokban keletkezett darabjainak tananyagba kerülésére, – a rendszeres társas muzsikálásra. Tanítsa meg a növendékeket a hangszer karbantartására. 124
Követelmények az előképző évfolyam(ok) elvégzése után Abban az esetben, ha a furulya más fúvós hangszerek előkészítő hangszere, a növendék az előképző vagy az első évfolyam elvégzése után általában abbahagyja furulyatanulmányait. A növendék ebben az esetben is – tudjon a tanult hangterjedelemben abc-s hangnévvel biztosan kottát olvasni, – rendelkezzék jól megalapozott légzéstechnikával, hangindítással és ujjtechnikával. A növendékek egyéb hangszeres tanulmányaik után sokszor visszatérnek a furulyához; ezért az alábbiakról akkor sem mondhatunk le, ha csak előképző hangszerként foglalkozunk ezzel a hangszerrel: – legyen képes barokk (angol) fogásrendszerű hangszer használatára, – rendelkezzék biztos hüvelykujjtechnikával. Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén (az előképző követelményein felül) A növendék – legyen képes a zenei anyagot életkorának, egyéni képességeinek és készségeinek megfelelő hangszerkezeléssel, kotta- és stílus hűen, értelmesen tagolva, kifejezően megszólaltatni, – rendelkezzék a játszott zenei anyag megszólaltatásához szükséges koncentrálóképességgel, – legyen tisztában a hangszerkezelés alapvető tudnivalóival, alkalmazza tudatosan a helyes légzéstechnikát, befúvásmódot, billentést stb., – legyen képes a hangok biztonságos megszólaltatására a furulya klasszikusan értelmezett hangterjedelmében f1-(f3-ig) g3-ig – in F, – tudjon dinamikailag árnyalt, kulturált, kifejező hangot képezni, – alkalmazza játékában a hangindítás, elválasztás és hangbefejezés különböző módjait, többek között a t, r, d hangindításokat és ezek különböző kombinációit, – ismerje az f1-(f3) g3 hangterjedelem valamennyi hangjának fogását, a leggyakoribb segédfogásokat, – törekedjék játékában a tiszta intonációra, javítsa tudatosan hangszere intonációs hibáit, – rendelkezzék az alapfokon játszott zenei anyag megszólaltatásához szükséges ujjtechnikával, – tudjon önállóan hangolni, – ismerje a hangszer karbantartásának alapvető feladatait, és végezze ezeket önállóan, – ismerje a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését, – a tanár útmutatásai alapján legyen képes a különböző zenei kifejezőeszközök alkalmazására (artikuláció, agogika, díszítés, lassítás, hangsúlyozás stb.), – a tanár útmutatásai alapján legyen képes az új darabok egyszerűbb dallami díszítésére, – ismerje a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat, – ismerje a furulya történetét, rokon hangszereit, – ismerje a furulya szerepét különböző zenei korszakokban. A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A növendék legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával:
125
dúr és moll skálák 3 #, 4 b előjegyzésig, tercekkel, hármashangzat- és dominánsszeptim négyeshangzat-felbontásokkal, minimum az f1-g3 (in F) hangterjedelem teljes kihasználásával (esetleg a fisz3 kihagyható), – két etűd vagy egy variációsorozat, – legalább két tétel egy nagybarokk szonátából vagy versenyműből. –
További követelmények a továbbképző évfolyamok elvégzése után Az „A” tagozat végén A növendék – legyen képes a hangok biztonságos megszólaltatására a furulya XX. századi elvárásainak megfelelő hangterjedelemben (e1)f1-a3(c3)-ig in F, – alkalmazza önállóan a hangindítás és zárás különböző módjait (ízlésének és a játszott zenei anyagnak megfelelően), – ismerje az f1-a3 hangterjedelem valamennyi hangjának fogását, a leggyakoribb segédfogásokat, tisztító- és trillafogásokat, a háromvonalas hangok fogáslehetőségeit, – legyen képes a segédfogások önálló megválasztására, – rendelkezzék egyenletes, laza ujjtechnikával, – legyen fogalma a furulya történetéről, fizikai sajátosságairól, irodalmáról, különböző műfajokban betöltött szerepéről, – legyen képes önállóan megválasztani az előadandó mű stílusának, jellegének megfelelő zenei kifejezőeszközöket, és játékában alkalmazza ezeket, – a játszott zenei anyagot kotta- és stílushűen, értelmesen tagolva, kifejezően szólaltassa meg, – legyen képes az új darabok egyszerűbb, de önálló dallami díszítésére, – legyen képes megszerzett ismereteinek és hangszerkezelési szintjének megfelelő előadási darabok, kamarazenei szólamok önálló, technikailag és zeneileg igényes elsajátítására, a hibák önálló javítására, – rendelkezzék az egyéni és társas muzsikáláshoz szükséges koncentrálóképességgel, lapról olvasási készséggel, zenei képzelőerővel. A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A növendék ismerje – hangszere történetét és irodalmát, – f1-c3-ig (in F) a fogásokat, – a trilla-, segéd-, piano-, forte- és akkordfogásokat, – az irodalomra legjellemzőbb tánc- és tételtípusok tempóit és karaktereit, – a hangszer avantgarde irányzatait. Legyen képes – a természetes, könnyed hangszerkezelésre, – megfelelő légzéstechnika alkalmazására, – a levegő tudatos beosztására, – vibrato-mentes hang képzésére, – segédfogások önálló kikeresésére és alkalmazására, – értelmesen tagolt, kifejező előadásra. Rendelkezzék – összehangolt ujj- és nyelvtechnikával, 126
– fürge szimpla-nyelvtechnikával, – saját adottságainak megfelelő gyakorlási módszerrel, – megfelelő lapról olvasási készséggel. Tudjon – tisztán intonálni, – pontos ritmusban játszani, – dúr és moll hangsorokat játszani 7 #, 7 b előjegyzésig, tercekkel, hármashangzat- és dominánsszeptim-felbontásokkal f1-a3-ig (in F). FUVOLA A fuvolatanítás szakirányú feladatai: – a helyes légzés kialakítása, – a kifejező fuvolahang elsajátíttatása, – a kéz-, test-, fej-, hangszertartás lazaságának tudatosítása, – a megismert mozgásmechanizmusok automatikussá tétele, – a biztonságos hangszerkezelés kialakítása, – a belső hallás fejlesztése, – a ritmus alapérzetének biztonságos alkalmazása, – rendszerezett zenei ismeretek átadása. Ismertesse meg a növendékkel – a fuvola történetét, – a fuvola társhangszereit (fafúvós hangszercsalád), – a hangszer irodalmát, – a jelentősebb alkotó- és előadóművészek munkásságát. Tudatosítsa – a helyes légzéstechnikára épülő ideális befúvási mód (ansatz) együttes használatát, – a hangminőség, dinamika és intonáció összefüggéseit, – a hangszer könnyed kezelését, a laza mozgásérzetek kialakítását, – a fuvola hangképzésének fizikai törvényszerűségeit, – a rendszeres és helyes gyakorlási módszer alapelveit, – a kottahű játék – mint legfontosabb alapelv – pontos betartását. Fejlessze a növendék zenei képességeit: – hangszeres technikáját, – improvizációs tevékenységét (kreativitását), – lapról játszási készségét. Ösztönözze a növendéket – a lapról olvasási készség folyamatos, aktív művelésére. Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén A növendék ismerje – a fuvola és a fafúvós hangszerek múltját, irodalmát, – a hangszer teljes hangterjedelmét, – a tudatos és helyes légzéstechnikát, 127
– – –
a fuvola intonációs hibáit (és tudatosan korrigálja azokat), a dúr és moll hangnemeket 6 #, 6 b előjegyzésig, a bonyolultabb ékesítések (trilla utókával vagy anélkül, kettős ékesítés stb.) írásmódját és ritmusát, – a különböző korok zenéinek díszítésrendszerét (pl. barokk), – a vibrato szerepét a zenei megvalósításban, – ismerje a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését, – ismerje a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat, – a jelentősebb fuvolás előadóművészeket. Legyen képes – a kiegyenlített és kifejező hang elérésére a tiszta intonáció megtartásával, – a különböző hangindítások és hangbefejezések megvalósítására, – a különböző nyelvütések (szimpla és dupla staccato) gyorsaságának fejlesztésére, – az önálló hangolásra, – a könnyebb technikai problémák elemző gyakorlására, – a kottahű játékra és folyamatos, mérsékelt tempójú lapról olvasásra, – hosszabb zenei gondolatok egy levegővel történő összefogására, – a különböző artikulációs előírások megszólaltatására (staccato, tenuto, legato, marcato stb.), – egyenletes, pergő-technikához vezető ujjgyakorlatok fokozatos gyorsítására. A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A növendék legyen képes – dúr és moll skálákat játszani 4 #, 4 b előjegyzésig, tercekkel, hármashangzat- és dominánsszeptim-felbontásokkal, szimpla- és duplanyelvvel is, – szélsőséges dinamikák megvalósítására, – készségfejlesztő gyakorlatok hibátlan eljátszására (pl. Eördögh, Platonov stb.), – nehezebb etűdök zenei és technikai megvalósítására (pl. Köhler op. 33-as és op. 66-os etűdsorozata), – egy barokk szonáta lassú és gyors tételének eljátszására egyszerűbb díszítésekkel, – hosszabb terjedelmű művek memorizálására (pl. Járdányi: Szonatina, Szervánszky: Szonatina stb.). További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén A növendék legyen képes – a szép, kifejező hang tudatos megteremtésére, – a tiszta intonációra, – a hangszerét könnyedén kezelni, – a levegő tudatos beosztására, – hosszabb zenei gondolatok egy levegővel történő összefogására, – a nagyobb lélegzetű, összetett feladatokat tartalmazó etűdök eljátszására, – a vibrato sűrűségének fokozására, az amplitúdó nagyságnak változtatására és helyes alkalmazására, 128
a különböző zenei korok stílushű díszítéseinek önálló alkalmazására, a technikai és zenei szempontból tudatos, elemző gyakorlásra, a pontos ritmus feltétel nélküli megtartására, – az értelmes, tagolt, árnyalt előadásra, – a legfontosabb zenei karakterek megjelenítésére, – önállóan 1-2 ütemes rövid zárlati kadenciák (pl. futamok, akkordfelbontás, skálamenetek stb.) rögtönzésére, – egyszerűbb javítási műveletek elvégzésére (pl. csavar meghúzása, rugó visszatétele, a hangolódugó folyamatos ellenőrzése stb.). A növendék rendelkezzék – megfelelő hangszeres technikával, előadói és formálókészséggel, – képzelőerővel, – biztos zenei memóriával, – koncentrálóképességgel, – olyan lapról olvasási készséggel, amely a kamarazenei és zenekari játékhoz szükséges, – olyan bejátszási módszerrel, amelynek birtokában a jó befúvási érzetek rövid időn belül elérhetők, – a tudásszintjének megfelelő önállósággal a játszandó művek kiválasztásánál. A növendék tudja alkalmazni – a hang képzésének fizikai törvényszerűségeit (légzés, rekesz, felhangok stb.), – a különböző artikulációs előírásokat (staccato, legato, tenuto, marcato stb.). – –
A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A növendék ismerje – a modern zenei effektusokat, – az újabb légzéstechnikákat, – a fuvola társhangszereit, azok transzponálási módjait, – korunk zenéjének intonációs sajátosságait. Legyen képes – biztos hangindításra és -befejezésre, – nehéz etűd virtuóz előadására (pl. Köhler: Etűdök fuvolára op. 33 III. kötet, Wehner: 12 nagy etűd, vagy Jean-Jean: Modern etűdök), – nehezebb előadási darab, kamaramű, zenekari szólam önálló zenei és technikai megoldására. Rendelkezzék – olyan biztos hangszeres tudással, előadói és formálókészséggel, zenei ismerettel, amelynek birtokában zenei pályára is irányítható – közép-, esetleg felsőfokra is. OBOA Az oboatanítás szakirányú feladatai Ismertesse meg a növendékekkel – az oboa lehetőségeit, irodalmát, hangszerük történetét, akusztikai sajátosságait, – az oboairodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit, – az oboa kialakulását, fejlődését, sajátosságait, – a hangszer részeit, összeállítását, tisztítását, – a nád szerepét, – a rokon hangszereket. 129
Tudatosítsa a kis b és e3 közötti hangok ismeretét, gyors olvasását és fogásait, (egy hang többféle fogásának ismeretét és alkalmazását: f-ek, esz-ek). Alakítson ki könnyed hangszerkezelést: – megfelelő légzéstechnikát, helyes befúvásmódot, test-, hangszer- és kéztartást, billentést és tudatosítsa ezeket, – dinamikailag árnyalt, telt, színes, kifejező oboahangot, – differenciált hangindítást és hanglezárást, – megfelelő tempójú repetíciót, – laza, egyenletes ujjtechnikát, – pontosan összehangolt nyelv- és ujjmozgást. A fentiek eléréséhez gyakoroltasson rendszeresen – hangsorokat, fokozatosan táguló hangterjedelemben, különböző figurációkkal, – tartott hangokat állandó és változó dinamikával, tiszta intonáció mellett, – a felmerülő technikai problémáknak megfelelő mozdulatsorokat, ujjgyakorlatokat. Tegye jártassá a növendéket az oboairodalomban előforduló díszítések kivitelezésében. Fordítson figyelmet – a megfelelő légzéstechnika, száj-, hangszer-, kéz- és testtartás kialakítására, tudatosítására és automatikussá tételére, – az önkontroll fejlesztésére, – biztos és differenciált hangindításra és szép hangbefejezés kialakítására, – kiegyenlített, szép hang létrehozására, megfelelő levegővezetéssel a különböző regiszterekben, – a repetíció gyorsítására a torok és nyelv lazaságának megőrzése mellett, – a nyelv és az ujjak szinkronjának állandó ellenőrzésére, tökéletesítésére (ujjgyakorlatok, szekvenciák különböző artikulációval és ritmusképlettel), – a hallás, a ritmus- és a tempóérzék fejlesztésére, – a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására, – a lapról olvasási készség fejlesztésére, – a tudatos zenei memorizálásra, – a művek zeneileg igényes kidolgozására, – a rendszeres társas muzsikálásra. Tanítsa meg a növendékeket a hangszer karbantartására. Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén A növendék legyen képes – az oboázáshoz szükséges hasi légzést és rekeszizommal való támaszt alkalmazni, – szabályos kéz-, hangszer- és testtartással játszani, – jó hangindítással, közepes és nagy hangon hosszú hangokat fújni, lekerekített befejezéssel, – megfelelő gyorsasággal egyenletes legato skálameneteket játszani, – skálák eljátszására 4 #, 4 b előjegyzésig, b-e3 hangterjedelemben (legato, tenuto és staccato, fokról fokra, tercmenet, hármashangzatok), – két teljes etűdöt eljátszani a Schmitt I., Wiedemann- vagy Vizthum-kötetek könnyebb etűdjeiből válogatva, – barokk szonáta vagy concerto lassú és gyors tételpárját, vagy hasonló nehézségű más stílusú darabot kotta nélkül, zongorakísérettel előadni. 130
Ismerje – a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését, – a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat. A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A növendék legyen képes – az oboázáshoz szükséges hasi légzést és a rekeszizommal történő támasztást megfelelően alkalmazni, – hosszú (tenuto) és különböző staccato hangokat játszani egy hangot repetálva és skálamenetben b-e3 hangterjedelemben, – két teljes (kétféle karakterű) etűdöt eljátszani megfelelő tempóban a Schmitt I-II. és a Wiedemann-kötetekből, – egy barokk mű lassú és gyors tételét kotta nélkül, zongorakísérettel előadni, korhű, technikailag kivitelezhető díszítéssel. Tudjon – önállóan hangolni, – a játékát kontrollálva, gazdaságosan gyakorolni. További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén A növendék ismerje – a hangszerét és tudjon megjavítani apró hibákat, – a nádkészítés alapfogásait. Legyen képes – helyes testtartásra, hangszertartásra, a jó légzéstechnika tudatos alkalmazására, – oldott, természetes hangszerkezelésre, – tudatos és kontrollált gyakorlásra, – dinamikailag árnyalt hangképzésre, – tiszta intonációval, jó kötéssel és dinamikailag árnyaltan játszani, – a kéz- és nyelvtechnika összehangolására, – a fürge szimplanyelv és a duplanyelv használatára, – képességeinek megfelelő zenei anyag stílusos, zeneileg értelmes, kifejező előadására, – kamara- és zenekari művek előadásában közreműködni, – előadási darabokat korhű díszítéssel előadni, – romantikus műveket vibrato alkalmazásával játszani. A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A növendék ismerje a hangszerét és saját nádon fújjon. Legyen képes – a sima kötés megvalósítására, – az összehangolt kéz- és nyelvtechnika tudatos alkalmazására, – technikájának önálló továbbfejlesztésére. 131
Tudjon – a hangszerén b-g3 között egyenletes ujjtechnikával játszani, – lassú tételeket stílusos variációkkal előadni. KLARINÉT A klarinéttanítás szakirányú feladatai Ismertesse meg a növendékekkel (életkoruknak megfelelő szinten) hangszerük történetét, akusztikai sajátosságainak alapjait, a klarinétirodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit, a klarinétcsalád egyéb tagjait és a rokon hangszereket (szaxofon, tárogató). Alakítson ki – megfelelő légzéstechnikát, helyes befúvásmódot, test-, hangszer- és kéztartást, billentést és tudatosítsa ezeket, – dinamikailag árnyalt, telt, színes, kifejező klarinéthangot, – differenciált hangindítást, elválasztást és hanglezárást, – megfelelő tempójú repetíciót, – laza, egyenletes ujjtechnikát, – pontosan összehangolt nyelv- és ujjmozgást, – könnyed hangszerkezelést. Gyakoroltasson rendszeresen – tartott hangokat állandó és változó dinamikával (pl. mf
pp), az intonáció megtartásával, – hangsorokat fokozatosan táguló hangterjedelemben, – a felmerülő technikai problémáknak megfelelő mozdulatsorokat, ujjgyakorlatokat. Fordítson figyelmet – a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására, – a lapról olvasási készség fejlesztésére, – a tudatos zenei memorizálásra, – a művek zeneileg igényes kidolgozására, – a rendszeres társas muzsikálásra. Tanítsa meg a növendékeket a hangszer karbantartására. Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén A növendék – legyen tisztában a hangszerkezelés alapvető tudnivalóival, alkalmazza tudatosan a helyes légzéstechnikát, befúvásmódot, billentést stb., – e-f3 hangterjedelemben legyen képes a klarinét biztonságos megszólaltatására, – tudjon valamennyi regiszterben dinamikailag árnyalt, kulturált hangot képezni, – alkalmazza játékában a hangindítás és elválasztás különböző módjait, – ismerje az e-f3 hangterjedelem valamennyi hangjának fogását, a leggyakoribb segédfogásokat, – törekedjék játékában a tiszta intonációra, javítsa tudatosan hangszere intonációs hibáit, – rendelkezzék az alapfokon játszott zenei anyag megszólaltatásához szükséges ujjtechnikával, – tudjon önállóan hangolni, legyen tisztában a klarinét transzponáló jellegével, – legyen tisztában a náddal és a nádválasztással kapcsolatos alapvető tudnivalókkal, – ismerje a hangszer karbantartásának alapvető módjait, és végezze ezeket önállóan, 132
– – – – – –
tudjon folyékonyan kottát olvasni, ismerje a tanult anyagban előforduló ritmikai elemeket, ütemfajtákat, tempó- és karakterjelzéseket, dinamikai és egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését, a tanár útmutatásai alapján legyen képes a különböző zenei kifejezőeszközök alkalmazására (dinamika, agogika, lassítás, hangsúlyozás stb.), rendelkezzen a játszott anyagra vonatkozó formai ismeretekkel, ismerje az egyes tételtípusok jellegzetességeit, ismerje a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat, a zenei anyagot életkorának, egyéni képességeinek és készségeinek megfelelő hangszerkezeléssel, kotta- és stílushűen, értelmesen tagolva, kifejezően szólaltassa meg.
A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A növendék legyen képes e-g3 hangterjedelemben a hangszer biztonságos megszólaltatására. Legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával: – dúr és moll skálák 4 #, 4 b előjegyzésig tercmenetekkel, hármashangzat-, dominánsszeptim- és szűkített szeptim-felbontásokkal, – Jeanjean: Etűdök I/2. – egy szabadon választott etűd, az előbbitől eltérő stílusú, – az alábbi versenyművek bármelyikének lassú tétele: – Leopold Koželuch: Esz-dúr klarinétverseny – Tucek: B-dúr klarinétverseny – Rösler-Rosetti: Klarinétverseny – egy szabadon választott előadási darab vagy szélső gyors tétel, amely az előbbitől eltérő stílusú. További követelmények a továbbképző évfolyamok elvégzése után Az „A” tagozat végén A növendék – legyen képes e-g3 hangterjedelemben a hangszer biztonságos megszólaltatására, – tudjon valamennyi regiszterben széles dinamikai határok közt mozgó, színes, telt, kifejező hangot játszani, – alkalmazza önállóan a hangindítás és hangelválasztás különböző módjait (ízlésének és a játszott zenei anyagnak megfelelően), – ismerje az e-g3 hangterjedelem valamennyi hangjának fogását, a leggyakoribb segédfogásokat, tisztító- és trillafogásokat, a háromvonalas hangok fogáslehetőségeit, – legyen képes a legmegfelelőbb ujjrend önálló megválasztására, – rendelkezzék egyenletes, laza ujjtechnikával, – legyen fogalma a klarinét történetéről, fizikai sajátosságainak alapjairól, irodalmáról, a különböző műfajokban betöltött szerepéről, – rendelkezzen átfogó ismeretekkel a ritmikai elemekre, ütemfajtákra, tempó- és karakterjelzésekre stb. vonatkozóan, – legyen képes új ismeretek önálló megszerzésére (új ritmikai elemek megértésére, zenei műszavak lefordítására, fogások kikeresésére különböző táblázatokból stb.), – legyen képes önállóan megválasztani az előadandó mű stílusának, jellegének megfelelő zenei kifejezőeszközöket, és játékában alkalmazza ezeket, 133
a játszott zenei anyagot kotta- és stílushűen, értelmesen tagolva, kifejezően szólaltassa meg, legyen képes megszerzett ismereteinek és hangszerkezelési szintjének megfelelő előadási darabok, kamarazenei, illetve zenekari szólamok önálló, technikailag és zeneileg igényes elsajátítására, a hibák önálló javítására, – rendelkezzék az egyéni és társas muzsikáláshoz szükséges koncentrálóképességgel, lapról olvasási készséggel, zenei képzelőerővel. – –
A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A növendék legyen képes – legyen képes e-a3 hangterjedelemben a hangszer biztonságos megszólaltatására, – tudatosan alkalmazni a helyes légzéstechnikát, – hangsorokat játszani: valamennyi dúr és moll hangnemben hármas- és négyeshangzatfelbontásokkal, hangközmenetekkel, valamint kromatikus skálát, – kiegyenlített hangon játszani a különböző regiszterekben, kielégítő intonáció mellett. Ismerje a különböző előadási jelek jelentését és tudja azokat megvalósítani a hangszerén. Tudjon – kielégítően transzponálni „A” klarinétra, – jól lapról olvasni. Rendelkezzék alapvető ismeretekkel a nádfaragásról. SZAXOFON A szaxofontanítás szakirányú feladatai A szaktanár ismertesse meg a növendékekkel – a szaxofon kialakulásának és fejlődésének történetét, – a hangszer sajátosságait, – a szaxofon irodalmát, felhasználásának és felhasználhatóságának sokszínűségét (pl. alkalmazását szimfonikus és fúvószenekarban, jazz-együttesekben stb.), – a hangszer legkiválóbb előadóművészeinek munkásságát. Hangszertechnikailag alakítsa ki – a helyes légzéstechnikát, – a helyes befúvásmódot és nyelvtechnikát, – a stabil, de nem merev szájtartást, – a megfelelő test-, fej-, kéz- és hangszertartást, – a dinamikailag árnyalt, megfelelően intonált és jól képzett szaxofonhangot. Fordítson figyelmet – a helyes légzés gyakorlására, fejlesztésére intenzív légzésfejlesztési gyakorlatokkal, – a szájizomzat fejlesztésére a mindennapi gyakorlatok segítségével, – a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására, – a lapról olvasási készség fejlesztésére, – a tudatos zenei memorizálásra, – a művek zeneileg igényes kidolgozására, – a rendszeres társas muzsikálásra. Tanítsa meg a növendékeket a hangszer karbantartására.
134
Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után A növendék – a zenei anyagot életkorának, egyéni képességeinek és készségeinek megfelelő hangszerkezeléssel, kotta- és stílushűen, értelmesen tagolva, kifejezően szólaltassa meg, – rendelkezzék a játszott zenei anyag megszólaltatásához szükséges koncentrálóképességgel, – legyen tisztában a hangszerkezelés alapvető tudnivalóival, alkalmazza tudatosan a helyes légzéstechnikát, befúvásmódot, – sajátítsa el az ajak és a kéz összehangolt munkáját, – ismerje a szaxofon legáltalánosabban használatos hangterjedelmén belül (b-f3-ig) kromatikusan az összes fogást, beleértve a leggyakoribb segéd- és tisztítófogásokat, és tudja ezeket alkalmazni a gyakorlatban is, – tudjon dinamikailag árnyalt, kulturált, kifejező hangot képezni, – alkalmazza játékában a hangindítás, elválasztás és hangbefejezés különböző módjait, – törekedjék játékában a tiszta intonációra, – rendelkezzék az alapfokon játszott zenei anyag megszólaltatásához szükséges technikával, – tudjon önállóan hangolni, – ismerje a hangszer karbantartásának alapvető feladatait, és végezze ezeket önállóan, – ismerje a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését, – a tanár útmutatásai alapján legyen képes a különböző zenei kifejezőeszközök alkalmazására (artikuláció, agogika, díszítés, lassítás, hangsúlyozás stb.), – a tanár útmutatásai alapján legyen képes az új darabok egyszerűbb dallami díszítésére, – ismerje a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat, – ismerje a szaxofon történetét, rokon hangszereit, – ismerje a szaxofon szerepét különböző zenei korszakokban. Legyen képes – hangsorokat játszani 4 #, 4 b előjegyzésig, – egészséges és jól intonált szaxofonhang megszólaltatására. Rendelkezzék olyan hangszertechnikai és olvasási készségekkel, hogy a továbbképző évfolyamokban elkezdhetőek legyenek a C-be történő transzponálási gyakorlatok. Tudjon – előadási darabokat kotta nélkül előadni, – könnyebb kamarazenei és zenekari szólamokat eljátszani. További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után A növendék ismerje – hangszerének transzponáló jellegét, – a hangszercsalád többi tagját, hangolásukról és hangfekvésükről legyen fogalma, – a nehezebb előadási daraboknál, a kamarazenei és zenekari szólamoknál leggyakrabban előforduló zenei műszavak jelentését. Legyen képes – hangsorokat játszani 6 #, 6 b előjegyzésig, – pp-ff- ig a dinamikai skála megvalósítására, – a hangszer regisztereinek kiegyenlített megszólaltatására. 135
Rendelkezzék olyan hangszeres és elméleti tudással, amely alapján közreműködhet amatőr zenekarban vagy zenei együttesben. Tudjon nehezebb előadási darabokat kotta nélkül eljátszani. FAGOTT A fagott-tanítás szakirányú feladatai: – ismertesse meg a növendékekkel (életkoruknak megfelelő szinten) a fagott lehetőségeit, irodalmát, hangszerük történetét, akusztikai sajátosságait, a fagott-irodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit, – a rokon hangszereket. Alakítson ki könnyed hangszerkezelést: – megfelelő légzéstechnikát, helyes befúvásmódot, test-, hangszer- és kéztartást, billentést és tudatosítsa ezeket, – dinamikailag árnyalt, telt, színes, kifejező fagotthangot, – differenciált hangindítást és hanglezárást, – megfelelő tempójú repetíciót, – laza, egyenletes ujjtechnikát, – pontosan összehangolt nyelv- és ujjmozgást. A fentiek eléréséhez gyakoroltasson rendszeresen – tartott hangokat állandó és változó dinamikával, az intonáció lehetőség szerinti megtartásával, – hangsorokat, fokozatosan táguló hangterjedelemben, különböző figurációkkal, – a felmerülő technikai problémáknak megfelelő mozdulatsorokat, ujjgyakorlatokat. Fordítson figyelmet – a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására, – a lapról olvasási készség fejlesztésére, – a tudatos zenei memorizálásra, – a művek zeneileg igényes kidolgozására, – a helyes légzésre és a folyamatos rekesztámasz kialakítására, állandó fejlesztésére, erősítésére, – a rendszeres társas muzsikálásra, – a kamarazenében és zenekarban egyaránt szükséges intonációs, ritmikai és dinamikai alkalmazkodási készség kialakítására már egész kis ambitusnál. Tanítsa meg a növendékeket a hangszer karbantartására. Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén A növendék – a zenei anyagot életkorának, egyéni képességeinek és készségeinek megfelelő hangszerkezeléssel, kotta- és stílushűen, értelmesen tagolva, kifejezően szólaltassa meg, – rendelkezzék a játszott zenei anyag megszólaltatásához szükséges koncentrálóképességgel, – legyen tisztában a hangszerkezelés alapvető tudnivalóival, alkalmazza tudatosan a helyes légzéstechnikát, befúvásmódot, billentést stb., – legyen képes a hangok biztonságos megszólaltatására a klasszikus hangterjedelemben, – tudjon dinamikailag árnyalt, kulturált, kifejező hangot képezni, – alkalmazza játékában a hangindítás, elválasztás és hangbefejezés különböző módjait, 136
– – – – –
törekedjék játékában a tiszta intonációra, rendelkezzék az alapfokon játszott zenei anyag megszólaltatásához szükséges ujjtechnikával, tudjon önállóan hangolni, ismerje a hangszer karbantartásának alapvető feladatait, és végezze ezeket önállóan, ismerje a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését, – a tanár útmutatásai alapján legyen képes a különböző zenei kifejezőeszközök alkalmazására (artikuláció, agogika, díszítés, lassítás, hangsúlyozás stb.), – a tanár útmutatásai alapján legyen képes az új darabok egyszerűbb dallami díszítésére, – ismerje a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat, – ismerje a fagott történetét, rokon hangszereit, – ismerje a fagott szerepét különböző zenei korszakokban. Ismerje és tudja játszani – a dúr és moll hangsorokat a különböző játékmódokkal és a portamento alkalmazásával, – a kromatikus hangsort. Legyen képes – nagyobb hangközök törésmentes kötésére, – igényes és stílusos hangképzésre – a dinamikai árnyalatok alkalmazására (p-f keretein belül), – hosszú és rövid előke, utóka, paránytrilla, mordent és kettős ékesítés megoldására, – könnyebb művek lapról játszására, – az előadási darabok igényes felépítésére, – basszus- és tenorkulcs váltakozó alkalmazására. A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A növendék legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával: – egy dúr és egy moll skála (4 #, 4 b előjegyzésig), legato, staccato, tenuto játékmóddal – két különböző karakterű etűd, – két könnyű, rövid, eltérő karakterű előadási darab zongorakísérettel, lehetőleg kotta nélkül. Követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén A növendék legyen képes – az előző pontokban megfogalmazottak tudatos (a növendék zenei adottságainak, életkorának, és technikai felkészültségének megfelelő) alkalmazására az igényes zenei kifejezés és a zene folyamatát és összefüggéseit érzékeltető előadás érdekében, – zeneiskolai szinten értelmesen tagolt, árnyalt előadásra, szép kifejező hangon lassú és középgyors tempóban, staccato játékban is, – az előadási darabokat fejből eljátszani, – technikai továbbfejlődésre, – hosszabb gyakorlásra, – kamara-, illetve ifjúsági zenekarban játszani.
137
A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A növendék ismerje – hangszerét, tudjon megoldani apróbb javítási problémákat, – a nádfaragás alapjait, – a hangszer múltját, irodalmát. Legyen képes – természetes, oldott hangszerkezelésre, helyes testtartásra, hangszertartásra, – a hangszerregiszterek színkülönbségeinek kiegyenlítésére – az összehangolt kéz- és nyelvtechnika alkalmazására, – technikai szempontból tudatos, elemző gyakorlásra. KÜRT A kürttanítás szakirányú feladatai Ismertesse meg a növendékekkel (életkoruknak megfelelő szinten) – a hangszerük történetét, akusztikai sajátosságait, – a kürtirodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit, – a kürtcsalád egyéb tagjait és a rokon hangszereket. Alakítson ki – megfelelő légzéstechnikát, helyes befúvásmódot, test-, hangszer- és kéztartást, billentést és tudatosítsa ezeket, – dinamikailag árnyalt, telt, színes, kifejező kürthangot, – differenciált hangindítást, elválasztást és hanglezárást, – megfelelő tempójú repetíciót, – laza, egyenletes ujjtechnikát, – pontosan összehangolt nyelv- és ujjmozgást, – könnyed hangszerkezelést. Gyakoroltasson rendszeresen – tartott hangokat állandó és változó dinamikával (pl. mf, ff, pp), az intonáció megtartásával, – hangsorokat fokozatosan táguló hangterjedelemben, – a felmerülő technikai problémáknak megfelelő mozdulatsorokat, ujjgyakorlatokat. Fordítson figyelmet – a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására, – a lapról olvasási készség fejlesztésére, – a tudatos zenei memorizálásra, – a művek zeneileg igényes kidolgozására, – a rendszeres társas muzsikálásra. Tanítsa meg a növendékeket a hangszer karbantartására. Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén A növendék – a zenei anyagot életkorának, egyéni képességeinek és készségeinek megfelelő hangszerkezeléssel, kotta- és stílushűen, értelmesen tagolva, kifejezően szólaltassa meg, – rendelkezzék a játszott zenei anyag megszólaltatásához szükséges koncentrálóképességgel, 138
legyen tisztában a hangszerkezelés alapvető tudnivalóival, alkalmazza tudatosan a helyes légzéstechnikát, befúvásmódot, billentést stb., – legyen képes a hangok biztonságos megszólaltatására a klasszikus hangterjedelemben, – tudjon dinamikailag árnyalt, kulturált, kifejező kürthangot képezni, – alkalmazza játékában a hangindítás, elválasztás és hangbefejezés különböző módjait, – törekedjék játékában a tiszta intonációra, – rendelkezzék az alapfokon játszott zenei anyag megszólaltatásához szükséges technikával, – tudjon önállóan hangolni, – ismerje a hangszer karbantartásának alapvető feladatait, és végezze ezeket önállóan, – ismerje a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését, – a tanár útmutatásai alapján legyen képes a különböző zenei kifejezőeszközök alkalmazására (artikuláció, agogika, díszítés, lassítás, hangsúlyozás stb.), – ismerje a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat, – ismerje a kürt történetét, rokon hangszereit, – ismerje a kürt szerepét különböző zenei korszakokban. Legyen képes – 2 kantiléna, – 2 különböző karakterű gyakorlat, – 2 különböző stílusú darab, vagy tétel előadására kotta nélkül. –
A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A növendék legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával: – egy skála a növendék meglévő hangterjedelmében (alap, terc és I. fokú hármashangzat, nyelvvel és kötve, negyed és nyolcad értékekben), – egy cantilena, – két etűd, – egy előadási darab – ajánlott: – Skroup: B-dúr koncert (rövid kadenciával) – Beethoven: Románc – Concone: Téma és variáció. További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén A növendék ismerje hangszere múltját, irodalmát, a jelentősebb alkotó- és előadóművészek munkásságát. Legyen képes – természetes, oldott hangszerkezelésre, helyes testtartásra, hangszertartásra, a tudatos légzéstechnika alkalmazására, – C-g2 hangterjedelemben kiegyenlítetten, különböző dinamikai árnyalattal, tiszta intonációval játszani, a nyelvtechnika tudatos alkalmazásával, – életkorának és képességeinek megfelelő zenei anyag kottahű, stílusos, a zenei összefüggéseket visszaadó, értelmesen tagolt, árnyalt előadására, szép kifejező kürthangon, – az előadási darabokat fejből játszani, 139
– technikai szempontból tudatos, elemző gyakorlásra, – igényesebb kamarazenei művek előadásában közreműködni. Rendelkezzék – a zenei kifejezést lehetővé tevő képzelőerővel, technikával, formálókészséggel, – koncentrálóképességgel, – lapról olvasási készséggel, amely a mindenkori darab megszólaltatásához, illetve a kamarazenéléshez szükséges. A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A növendék legyen képes – F-c3 között kiegyenlítetten, tiszta intonációval, a nyelvtechnika tudatos alkalmazásával játszani, – az ajaktrilla megvalósítására. TROMBITA A trombitatanítás szakirányú feladatai: – a növendék egyéni adottságához, képességéhez igazodó módszerek kialakítása, kiemelt figyelmet fordítva az egyéni hangszeroktatásban rejlő pedagógiai lehetőségek kihasználására, – a helyes légzés, befúvás, testtartás, hangszertartás beállítása, kialakítása, – a hangszeres játékhoz szükséges motorikus reflexek, motivációs bázis, a naponkénti gyakorlás szükségletének kialakítása, – a hangszeres játék megvalósításában résztvevő izmok lazaságának, terhelhetőségének tartósabb igénybevétel teljesítéséhez szükséges készségek kialakítása, – a zenei memória fejlesztése, gyakorlati alkalmazásához szükséges jártasságok kialakítása, – az egyéni hangszeres tanórákra, kamarazenei, zenekari foglalkozásokra történő önálló felkészülés képességének kialakítása. Ismertesse meg a növendékkel – a trombita történetét, – a trombitának a rézfúvósok családjában és különféle együttesekben betöltött szerepét, szakmai lehetőségeit, – a hangszer irodalmát, – a tananyagon keresztül a főbb zenei stílusokat, – a trombita hazai és külföldi művészeinek munkásságát. Tudatosítsa – a helyesen beállított légzéstechnika állandó ellenőrzésének fontosságát, – a helyes szájtartás mint a jó „ansatz”, befúvási mód kialakulása alapfeltételének fontosságát, – a mindennapi gyakorlás didaktikai és fiziológiai szempontok szerinti szükségességét, – a könnyed, felszabadult hangszeres játékmód kialakításának fontosságát. Fejlessze a növendék – hallását, belső hallását, „intonációs” képességét, – hangszeres adottságait, – hangszertechnikai tudását, – megformáló- és előadói képességét. Tegye képessé a növendéket – rendszeres, hatékony, igényes gyakorlásra, – a gyakorlás során felmerülő hibák önálló kijavítására, 140
– – – –
a beállított alapfunkciók önellenőrzésére, a tiszta intonációra, folyamatos hangszerjátékra, árnyalt stílusos előadásra, a pontos kottaolvasásra, a ritmus, valamint a zenei kifejezések előadásmódjára, illetve a tempóra vonatkozó utasítások megvalósítására.
Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén Ismerje a növendék – a helyes test- és hangszertartást, – a helyes légzéstechnikát, – a hangszere múltját, irodalmát, – a dúr és moll hangnemeket 7 #, 7 b előjegyzésig, – a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését, – a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat. Legyen képes – a helyes légzéstechnika alkalmazására, fejlesztésére, – az alapvető funkciók helyes alkalmazására, a szájizomzat fejlesztésére a mindennapi gyakorlatok segítségével: a) fúvóka nélkül, csupán ajakrezgéssel, b) csak fúvókával, c) hangszerrel, – az előírt hangterjedelmen belül (fisz-b2-ig) kiegyenlített, szép hang elérésére a tiszta intonáció megtartásával, – a könnyebb technikai problémák elemző gyakorlására, – a tanult darabok stílushű megszólaltatására, – folyamatos, mérsékelt tempójú lapról olvasásra, – a különböző artikulációs előírások (staccato, tenuto, legato, marcato) megszólaltatására, – skálázni egy oktávon keresztül valamennyi hangnemben. A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A növendék legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával: – egy dúr és egy moll skála 5 képlete a másféloktávos rendszerben, – Clodomir: Trombitaiskola I./26., 28., 29., – Telemann: F-dúr szonáta I-II., vagy – Händel: B-dúr szonáta I-II. További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén Ismerje a növendék – a hangszere múltját, a jelentősebb alkotó- és előadóművészek munkásságát, – a rézfúvós hangszerek közötti azonosságot, különbséget. 141
Legyen képes a növendék – az előforduló légzéstechnikai és funkcionális problémák korrigálására a mindennapi gyakorlatok segítségével, – az előírt hangterjedelmen belül (fisz-c3-ig) kiegyenlített és kifejező hang elérésére, – a különböző hangindítások, hangbefejezések megvalósítására, – a különböző nyelvütések (szimpla, dupla, tripla) gyorsaságának fejlesztésére, – önálló hangolásra, – a hosszabb zenei gondolatok egy levegővel történő összefogására, – skálázni másfél oktávon keresztül valamennyi hangnemben, – az adott zenei anyagot egyéni képességei, illetve készségei szintjének megfelelően, kotta- és stílushűen, értelmesen tagolva, kifejezéssel megszólaltatni. A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A növendék rendelkezzék megfelelő állóképességgel. Ismerje a hangképzés folyamatát. Legyen képes a tudatos légzéstechnika alkalmazására. Tudja – az ajak-, a nyelv- és a manuális technika alapjait, – az összes dúr és moll skálát a kétoktávos rendszerben, 7 képletben. HARSONA A képzés legeredményesebb módjának az tekinthető, ha a növendék 9-10 éves korában tenoron vagy baritonon kezdi a mélyrézfúvós hangszerek tanulását, és csak a tanulmányok 3. évében, 11-12 éves korban tér át a harsona tanulására, amennyiben fizikuma, muzikalitása erre alkalmassá teszi. A tenoron vagy baritonon megszerzett készségek birtokában kétéves harsonaoktatás elegendő a zeneművészeti szakközépiskolai felvételi követelmény eléréséhez. A harsonatanítás szakirányú feladatai: – ismertesse meg a növendékekkel (életkoruknak megfelelő szinten) a harsona lehetőségeit, irodalmát; hangszerük történetét, akusztikai sajátosságait, a harsonairodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit, – a rokon hangszereket. Alakítson ki könnyed hangszerkezelést: – megfelelő légzéstechnikát, helyes befúvásmódot, test-, száj-, hangszer- és kéztartást, tolókezelést és tudatosítsa ezeket, – dinamikailag árnyalt, telt, színes, kifejező harsonahangot, – differenciált hangindítást és hanglezárást, – megfelelő tempójú repetíciót, – laza, egyenletes kartechnikát, – pontosan összehangolt nyelv- és karmozgást. A fentiek eléréséhez gyakoroltasson rendszeresen – tartott hangokat állandó és változó dinamikával, az intonáció lehetőség szerinti megtartásával, – hangsorokat, fokozatosan táguló hangterjedelemben, különböző figurációkkal, – a felmerülő technikai problémáknak megfelelő mozdulatsorokat, ujjgyakorlatokat. Fordítson figyelmet – a helyes légzés kialakítására, gyakorlására, fejlesztésére intenzív légzésfejlesztési gyakorlatokkal, 142
–
a helyes szájtartás kialakítására, a szájizomzat fejlesztésére a mindennapi gyakorlatok segítségével: – fúvóka és hangszer nélkül csupán ajakkal, – csak fúvókával, – hangszerrel, – mindezek ellenőrzése fúvóka karikával, – a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására, – a lapról olvasási készség fejlesztésére, – a tudatos zenei memorizálásra, – a művek zeneileg igényes kidolgozására, – a rendszeres társas muzsikálásra. Tanítsa meg a növendékeket a hangszer karbantartására. Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén A növendék – a zenei anyagot életkorának, egyéni képességeinek és készségeinek megfelelő hangszerkezeléssel, kotta- és stílushűen, értelmesen tagolva, kifejezően szólaltassa meg, – rendelkezzék a játszott zenei anyag megszólaltatásához szükséges koncentrálóképességgel, – legyen tisztában a hangszerkezelés alapvető tudnivalóival, alkalmazza tudatosan a helyes légzéstechnikát, befúvásmódot, – sajátítsa el az ajak és a kéz összehangolt munkáját; harsonánál a helyes tolókezelést, – legyen képes a hangok biztonságos megszólaltatására az előírt hangterjedelemben, – tudjon dinamikailag árnyalt, kulturált, kifejező hangot képezni, – alkalmazza játékában a hangindítás, elválasztás és hangbefejezés különböző módjait, – törekedjék játékában a tiszta intonációra, – rendelkezzék az alapfokon játszott zenei anyag megszólaltatásához szükséges technikával, – tudjon önállóan hangolni, – ismerje a hangszer karbantartásának alapvető feladatait, és végezze ezeket önállóan, – ismerje a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését, – a tanár útmutatásai alapján legyen képes a különböző zenei kifejezőeszközök alkalmazására (artikuláció, agogika, díszítés, lassítás, hangsúlyozás stb.), – a tanár útmutatásai alapján legyen képes az új darabok egyszerűbb dallami díszítésére, – ismerje a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat, – ismerje a használt hangszer történetét, rokon hangszereit, – ismerje az adott hangszer szerepét különböző zenei korszakokban. A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A növendék legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával: – egy szabadon választott skála és hármashangzat-felbontás két oktávon keresztül, E-b1 hangterjedelemben, – két, lehetőleg különböző jellegű gyakorlat (minimális szint: Ujfalusi - Pehl - Perlaki: Harsonaiskola II/300., 352.), 143
–
egy előadási darab zongorakísérettel, kotta nélkül (minimum Pergolesi: Aria című mű nehézségi szintjén).
További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén A légzés, levegővezetés terén tanultak elmélyítése, következetes alkalmazása, az előforduló hibák korrigálása. A hangterjedelem további bővítése, fokozott figyelemmel a szép hangra és a tiszta intonációra. A kamarazenélés és a zenekari játék előtérbe helyezése. A növendék ismerjen és tudjon gyakorlatban alkalmazni különböző – díszítéseket, – trillákat, – előkéket, tripla- és duplanyelves megoldásokat. A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A növendék ismerje – hangszere múltját, irodalmát, – a kiművelt hangszeres technika alapjait. Legyen képes – minden regiszterben kiművelt harsonahang megszólaltatására, – biztonságos, pontos, hibátlan hangindításra, – pontos kézmunkával végrehajtott legato-technikára, – dupla- és triplanyelv alkalmazására, – vibratóra és trillákra. TUBA A tubatanítás szakirányú feladatai: – a növendék egyéni adottságához, képességéhez igazodó módszerek kialakítása – kiemelt figyelmet fordítva az egyéni hangszeroktatásban rejlő pedagógiai lehetőségek kihasználására, – a helyes légzés, befúvás, testtartás, hangszertartás beállítása, kialakítása, – a hangszeres játékhoz szükséges motorikus reflexek, motivációs bázis, a naponkénti gyakorlás szükségletének kialakítása, – a hangszeres játék megvalósításában résztvevő izmok lazaságának, terhelhetőségének tartósabb igénybevétel teljesítéséhez szükséges készségek kialakítása, – a zenei elképzelések fejlesztése, a zenei előrelátás, a folyamatos kottaolvasás kialakítása, – a zenei hallás átfogó fejlesztése, – zenei memória fejlesztése, gyakorlati alkalmazásához szükséges jártasságok kialakítása, – az egyéni hangszeres tanórákra, kamarazenei, zenekari foglalkozásokra történő önálló felkészülés képességének kialakítása. Ismertesse meg a növendékkel – a tuba történetét, – a tuba a mélyrézfúvósok családjában és különféle együttesekben betöltött szerepét, szakmai lehetőségeit, – a hangszer irodalmát, 144
– a tananyagon keresztül a főbb zenei stílusokat, – a tuba hazai és külföldi művészeinek, munkásságát. Tudatosítsa – a helyesen beállított légzéstechnika állandó ellenőrzésének fontosságát, – a helyes szájtartás – mint a jó „ansatz”, befúvási mód – kialakulása alapfeltételének fontosságát, – a mindennapi gyakorlás – didaktikai és fiziológiai szempontok szerinti – szükségességét, – a könnyed, felszabadult hangszeres játékmód kialakításának fontosságát. Fejlessze a növendék – hallását, belső hallását, intonációs képességét, – hangszertechnikai tudását, – megformáló- és előadói képességét. Tegye képessé a növendéket – a gyakorlás során felmerülő hibák önálló kijavítására, – a beállított alapfunkciók önellenőrzésére, – a tiszta intonációra, – folyamatos hangszerjátékra, árnyalt stílusos előadásra, – a pontos kottaolvasásra, a ritmus, valamint a zenei kifejezések előadásmódjára, illetve a tempóra vonatkozó utasításainak megvalósítására. Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén Ismerje a növendék – a helyes szájtartást, légzéstechnikát, befúvást, hangszertartást, a könnyed hangszeres játékmódot, – a rokon rézfúvós hangszereket, – a tuba felépítését, alkalmazási területeit, – a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését, – a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat. Legyen képes a növendék – ideális tubahang kialakítására, megszólaltatására, – különböző játékmódok megvalósítására, – a zenei mondanivaló megformálására (legato, staccato stb.), – az ajak és a kéz összehangolt munkájának kialakítására, – a helyes befúvás és légzéstechnika alkalmazására, – a zenei gyakorlatok, előadási darabok pontos, kottahű előadására, – az előadási darabok kotta nélküli játszására, – a gyakorlás során előforduló hibák felismerésére, azok önálló kijavítására, – a hangszer építéséből fakadó intonációs problémák korrigálására, – a hangszer önálló behangolására, – a hangszer szakszerű karbantartására. A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A növendék legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával: – egy dúr vagy moll skála (a növendék meglévő hangterjedelméhez igazítva), 145
– két különböző karakterű etűd a végzett anyagból, – két különböző karakterű előadási darab zongorakísérettel. A skálát és az előadási darabot kotta nélkül kell játszani. További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén Ismerje meg a növendék – a tuba és a rézfúvós hangszerek rokon vonásait (fogások, részhangok, befúvási mód, fúvástechnika stb.), – a tuba irodalmát, – a zeneirodalom híres tubaszólóit. Legyen képes a növendék – a technikailag és művészileg igényesebb előadási darabok, kamarazenei és zenekari művek interpretálására, – a skálaformációkat élénk tempóban, kiegyenlítetten, különböző dinamikai árnyalatokkal 7 #, 7 b előjegyzésig játszani dúrban és mollban egyaránt, – az általa képzett hangszerhang szépségét, teltségét, plasztikusságát folyamatosan fejleszteni, – a megtanult előadási darabok közönség előtti színvonalas bemutatására, – tiszta intonációra, tiszta hangszeres játékra, – az önálló munkára. Tudja alkalmazni a növendék – a hangszerhang képzésének fizikai sajátosságait, – a különböző zenei utasításokat az előadás módjára, tempójára, dinamikájára vonatkozóan. A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A növendék legyen képes – természetes, oldott hangszerkezelésre, – helyes test- és hangszertartásra, – a tudatos légzéstechnika alkalmazására. Tudjon kontra F és f1 között – kiegyenlítetten, – különböző dinamikai árnyalatokkal, – tiszta intonációval, – megfelelő nyelvtechnikával játszani. ÜTŐ Az ütőhangszer-tanítás szakirányú feladatai Az ütőhangszerek sokszínűségéből és zeneirodalmi sajátosságaiból eredően a kamarazenélés lehetőségeinek megteremtése a hangszertanulás kezdetén. A társas muzsikálás elősegítése. Az egymáshoz való alkalmazkodásra és egymásra figyelésre nevelés. Ismertesse meg a növendékekkel – az ütőhangszercsalád leggyakrabban használatos tagjait, – a különböző ütőhangszerek megszólaltatásának módját, 146
– a helyes ütéstechnikákat. Fordítson figyelmet – a különböző hangszerek speciális technikai elemeinek alkalmazására, – a precíz, pontos ritmikai megoldásokra, külön figyelemmel a legáltalánosabb ütőhangszeres elemekre, – az eltérő kézrendi megoldásokra, – a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására, – a lapról olvasási készség fejlesztésére, – a tudatos zenei memorizálásra, – a művek zeneileg igényes kidolgozására. Végeztessen az egyes zenei kíséret-formákhoz szükséges improvizációs gyakorlatokat. Tanítsa meg a növendékeket a hangszereken elvégzendő kisebb igazításokra, az üstdob hangolására. Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után Ismerje a növendék – a zeneiskolában használatos ütőhangszereket, ezek magyar és leggyakrabban használt idegen nyelvű elnevezéseit, – a különböző ütőhangszerek megszólaltatásának módját, a helyes ütéstechnikákat, – a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését, – a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat. Legyen képes a növendék – kottahű játékra és lapról olvasásra folyamatos, mérsékelt tempóban, – árnyalt dinamikák alkalmazására, a hangszínbeli különbségek felismerésére és megvalósítására, – a speciális technikai elemek alkalmazására a különböző hangszereken (tremolo, előkék, egyszerű függetlenítés), – hosszabb zenei gondolatok összefogására, a művek értelmes, tagolt előadására, – az üstdob önálló hangolására, – a különböző ütőhangszerek eltérő kézrendi problémáinak megoldására, – rugalmas beilleszkedésre kamarazenei együttesbe, – céltudatos, módszeres gyakorlásra. További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után Ismerje a növendék – a legfontosabb ütőhangszerek múltját, származását, fejlődését, – az ütőhangszerek irodalmát. Legyen képes a növendék – szép és kifejező hang képzésére a különféle ütőhangszereken, – nagyobb lélegzetű, összetett feladatot tartalmazó etűdök és előadási darabok megszólaltatására, – sűrű, egyenletes, árnyalt dinamikájú tremolo alkalmazására a különböző hangszereken, – zeneileg és technikailag tudatos, módszeres gyakorlásra, a művek önálló megtanulására, – értelmes, tagolt, kifejező előadásmódra. Rendelkezzék a növendék – megfelelő technikai felkészültséggel, előadói és formálókészséggel, 147
– egyszerű improvizációhoz szükséges képzelőerővel, – biztos zenei memóriával és koncentrálóképességgel, – kamarazenéléshez és zenekari játékhoz szükséges lapról olvasási készséggel, – megfelelő gyakorlási módszerekkel, amelyekkel a megfelelő technikai készenlét gyorsan elérhető, – tudásszintjének megfelelő önállósággal a játszandó művek kiválasztásánál. HÁRFA A hárfatanítás szakirányú feladatai Ismertesse meg a növendékekkel (életkoruknak megfelelő szinten) – a hárfa felépítését, akusztikai sajátosságait, hangolhatóságának elveit, a hangszer lehetőségeit, – a hárfa irodalmát, történetét, a hárfairodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit. Alakítson ki könnyed hangszerkezelést: – megfelelő pedáltechnikát, helyes test-, láb-, hangszer- és kéztartást és tudatosítsa ezeket, – dinamikailag árnyalt, telt, színes, kifejező hárfahangot, – differenciált pengetést és helyes fojtástechnikát, – megfelelő repetíciós és glissando-technikát, – laza, egyenletes kartechnikát, – pontosan összehangolt láb-, kar- és ujjmozgást. A fentiek eléréséhez gyakoroltasson rendszeresen – hangsorokat különböző figurációkkal, – a felmerülő technikai problémáknak megfelelő mozdulatsorokat, ujjgyakorlatokat. Fordítson figyelmet – a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására, – a precíz hangszerhangolásra, – a pedálváltások megtervezésének begyakorlására, – a lapról olvasási készség fejlesztésére, – a tudatos zenei memorizálásra, – a művek zeneileg igényes kidolgozására, – a rendszeres társas muzsikálásra. Tanítsa meg a növendékeket a legszükségesebb karbantartási feladatok elvégzésére. Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén A növendék legyen képes – zenei igényességgel önállóan megtanulni és megformálni életkorának megfelelő szintű műveket, – az adott mű helyes metrikai és ritmikai megoldására, – a megtanult műveket a zenei-érzelmi tartalom kifejezésével előadni, – a különböző karakterek között különbséget tenni, – a tanult darabokat stílushűen megszólaltatni, – a barokk zenében a szólamvezetésre, ismerje és tudja alkalmazni a különböző díszítéseket, – a romantikus stílus érzelmi és kifejezésbeli sajátosságait megérezni és megvalósítani, – megfelelően pedált váltani. Ismerje 148
legalább hozzávetőlegesen a művek keletkezési időpontját, és tudja azt az adott történelmi korba belehelyezni, – az impresszionizmust mint művészeti irányzatot a képzőművészetben és a zenében; törekedjék a dinamikai, tempó és egyéb utasítások megvalósításával az impresszionista művek hangulatának megközelítésére, – a modern zenei effektusokat és azok technikai kivitelezését, – a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését, – a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat. Tudjon – korának megfelelő szinten kottát olvasni, és ezt a készségét fejlessze folyamatosan, – a felkészültségének megfelelő fokon kamarazenei együttesben vagy zenekarban közreműködni. Hangszerkezelésben ismerje – az összes dúr és moll skálát oktáv-, szext-, decima- és tercpárhuzamban, ellenmozgásban, a két kéz közötti kánonban, – a hármas- és négyeshangzatokat akkordban, arpeggióban, felbontásban és futamban, – a kadenciákat akkordban, arpeggióban, felbontásban és futamban, – a különböző ujjgyakorlatokat, trillákat, a pergő-játékot, – modern effektusokat (glissando, üveghang, pedálglissando stb.). –
A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A növendék legyen képes a tudásáról pódiumon is számot adni. Hangszerkezelésben: – tudja a skálajáték tempóját fokozni, – a hármas- és négyeshangzatokat akkordban, arpeggióban, különböző felbontásokban és futamban nagyobb tempóban játszani. További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén A növendék legyen képes – a hangszer biztos kezelésére, – a dallamívek kirajzolására, árnyalt dinamikai megoldásokra, a harmóniaváltások érzékeltetésére. Ismerje – hangszere történetét és irodalmát, – és alkalmazza a tipikus hárfahangzásokat (étouffé, üveghang, près de la table, arpeggio, csúszások, kéz- és pedál-glissando stb.). Legyen képes igényes tónusú, zengő, zajmentes hárfajátékra. A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A növendék legyen képes tudását pódiumon is bemutatni közreműködőként, vagy önálló koncertet adni.
149
GITÁR A gitártanítás szakirányú feladatai Ismertesse meg a növendékekkel (életkoruknak megfelelő szinten) – a gitár felépítését, akusztikai sajátosságait, hangolását, a hangszer lehetőségeit, – a gitár irodalmát, történetét, a gitárirodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit, – a gitáron megszólaltatható főbb zenei stílusok előadási sajátosságait, – a leggyakrabban előforduló akkordokat és akkordfűzéseket. Alakítson ki könnyed hangszerkezelést: – helyes test-, hangszer- és kéztartást és tudatosítsa ezeket, – dinamikailag árnyalt, telt, színes, kifejező gitárhangot, – differenciált pengetést és helyes fogástechnikát, – laza, egyenletes kar- éj ujjtechnikát, – a két kéz pontosan összehangolt mozgását. Tanítsa meg – a játszott művek karakterének, tempó és dinamikai jellegzetességeinek kifejezését, – a legato játékot, – a staccato, portato, tenuto játékmód alkalmazásával az artikuláció megvalósítását, – a gitárjáték alapvető technikai elemeit (fekvésváltás, barré, kötések, apoyando, tirando, arpeggio, törtakkordok), – a tompítás különféle lehetőségeit. A fentiek eléréséhez gyakoroltasson rendszeresen – hangsorokat különböző figurációkkal, – a felmerülő technikai problémáknak megfelelő mozdulatsorokat, ujjgyakorlatokat. Ösztönözze a növendékeket a helyes hangszertechnika folyamatos gondozásával szép gitárhangszín elsajátítására. Fordítson figyelmet – a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására, – a precíz hangszerhangolásra, – a tudatos zenei memorizálásra, – a művek zeneileg igényes kidolgozására, – a rendszeres társas muzsikálásra. Alakítsa ki a lapról játék technikáját, mindig az előző év nehézségi szintjén gyakoroltatva. Tanítsa meg a növendékeket a legszükségesebb karbantartási feladatok elvégzésére. Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén A növendék rendelkezzék a gitárjátékhoz szükséges koncentrálóképességgel. Alkalmazza a 6 év során elsajátított zenei és technikai ismereteket. Különböző stílusú darabok önálló feldolgozásával és memorizálásával artikulált, dinamikailag árnyalt hangszerjátékot valósítson meg. Ismerje – a gitár hangjait, tudja hangszerét behangolni, – a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését, 150
a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat. Ismerje és készségszinten alkalmazza a gitárjáték alapvető technikai elemeit: – a fekvésjátékot, fekvésváltást, – a kis és nagy barré-t, – a kötéseket (ráütés, elpengetés), – a dallamjátékot apoyando és tirando pengetéssel, – az akkordfelbontás (arpeggio) különböző formáit, – a törtakkord megszólaltatását, – a nem kívánt hangösszecsengések tompítását (jobb és bal kézben egyaránt). Legyen képes különböző játékmódok megvalósítására: – dallam akkordkísérettel (pl. Neusiedler-darabok), – harmóniafelbontásos játék (pl. Carcassi, Diabelli, Giuliani), – egyszerű többszólamú darabokban szólamvezetés, dallamkiemelés (pl. Losy, Campion, Robert de Visée). Rendelkezzék az egyszerű kortárs darabok (pl. Borsody, Brouwer) eljátszásához szükséges zenei alapismeretekkel és technikai készségekkel. Repertoárjának egy részét tudja kotta nélkül játszani. –
A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A növendék legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával: – G-dúr, C-dúr skála 2 oktávon, háromoktávos E-dúr skála, transzponálva, repetíciós pengetéssel is, kromatikus skálák, arpeggio-gyakorlatok, – 2 etűd (pl. Carcassi: Etűdök op. 60), – 1 vagy 2 reneszánsz vagy barokk mű, – XX. századi művek (pl. Bartók - Szendrey). A választott etűdök tartalmazzanak egymástól eltérő technikai feladatokat. A teljes anyagot kotta nélkül kell előadni. További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén Rendelkezzék a növendék ismeretekkel – a fontosabb korok és stílusok gitáron megszólaló darabjainak jellemző vonásairól, – a különféle hangeffektusokról és azok használatáról (rasgueado, üveghang, étouffé, dobolás), – a gitárdarabok szerzőinek és előadóművészeinek munkásságáról, – a hangszer múltjáról, hagyományairól. Legyen képes az életkorának és képességeinek megfelelő zene még árnyaltabb, kifejezőbb előadására, mely kiterjed a kötetlenebb előadású romantikus és impresszionista művekre is. A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A növendék ismerje a különböző hangeffektusokat és azok használatának módját. Legyen képes – a darabok hibátlan megszólaltatására, – a szólamvezetések pontos megvalósítására, – természetes, oldott hangszerkezelésre, 151
– az egész fogólapot uralni, – tiszta, könnyed fekvésváltásra, – a vibrato alkalmazására, – a fontosabb zenei karakterek megjelenítésére, – a tiszta játék érdekében történő hangtompítások végrehajtására, – értelmesen tagolt, árnyalt és kifejező előadásra. Rendelkezzék – kimunkált előadói és technikai képességekkel, – biztos memóriakészséggel, – koncentrálóképességgel, – hangszere rendeltetésszerű használatához és karbantartásához szükséges alapvető ismeretekkel. ZONGORA A zongoratanítás szakirányú feladatai Ismertesse meg a növendékekkel – a zongora alapvető sajátosságait, felépítését, működésének elvét (kalapács-mechanika, pedálszerkezet, hangolás), akusztikai sajátosságait, – a hangszer gazdag irodalmának legjelentősebb zeneszerzőit és előadóművészeit, – a hangszer kialakulásának vázlatos történetét. Alakítson ki – a testarányoknak megfelelő elhelyezkedéssel természetes hangszerkezelést, – megfelelő kéztartást, – független játszóapparátust (ujjak, kar), a kezek önállóságával, – rugalmas, laza ízületeket (váll, könyök, csukló, ujjtő), – az adottságok alapján kiegyenlített zongoratechnikát (sima pozícióváltást, a kezek ügyes alá- és fölétevését), – differenciált billentést, ujjvégérzetet. Tegye képessé a növendéket arra, hogy – tudjon a billentyűzet teljes terjedelmében tájékozódni és azon játszani, – tudja a zongorajáték alapelemeit, játékformáit (skála, hármashangzat, futam, kettősfogás, tremolo, trilla, díszítés), a billentésmódokat (legato, staccato, tenuto, leggiero, portato, non legato) a zenei anyaghoz alkalmazni, – tudja a zongorapedálokat megfelelően használni (pl. prolongációs, tompító) – a mű mondanivalójának megfelelően tudja kifejező hangon, hangszínben, hangerőben, gazdagon megszólaltatni a hangszert, a zenei karaktereket megvalósítani, – a zongoradarabokat stílus- és kottahűen játszani. Fejlessze a növendék – muzikalitását a hajlékony, dinamikában árnyalt dallamformálással, a dallam és kíséret viszonyának igényes kimunkálásával, billentéskultúrával, – zenei hallását, a tiszta intonációt, a melodikus, a polifon és funkciós hallást, – metrum- és ritmusérzékét, az egyenletes tempótartását, – kottaolvasási készségét, lapról játékát, memóriáját, – hangszerkezelését, technikáját az ügyesítők, az ujjgyakorlatok, etűdök, skálák alkalmazásával.
152
Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén A növendék ismerje – hangszere alapvető sajátosságait, működési elvét (kalapács-mechanika, pedálszerkezet, húrozat, hangolás, rezonáns szekrény), – a zongorairodalom legjelentősebb alkotóit és alkotásait, – a tanulandó zenemű formáját és vázlatos harmóniai szerkezetét, – a kottában előforduló jeleket és zenei műszavakat, különös tekintettel a hangszerre vonatkozó speciális utasításokra (pl. una corda, prol. ped.), – a kortárs zenei notáció alapvető jelzéseit, – a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat. Legyen képes – természetes hangszerkezelésre és az ehhez szükséges gyakorlatok elvégzésére, – egyenletes és helyes tempóban, pontos ritmusban zongorázni, – zenei és technikai szempontból tudatos, önálló gyakorlásra, – a zongorajáték során előforduló különböző játékmódokat, játékformákat (skála, hármashangzat, futam, kettősfogás, tremolo, trilla, díszítés), billentésfajtákat (legato, staccato, tenuto, leggiero, portato, non legato) a zenei anyaghoz alkalmazni, – a játszandó zongoraművek értelmes tagolására, – a zenei karakterek megvalósítására, – a zongorapedálok használatára (elő-, után- és együttnyomás), – életkorának és képességeinek megfelelően a zongorázandó anyag kottahű, stílusos, dinamikailag változatos és kifejező előadására, – az együttzenélésre (négykezes, hatkezes, kétzongorás darab, zongorakíséret). Rendelkezzék – biztonságos kotta- és lapról olvasási készséggel, – adottságainak megfelelő zenei memóriával, – képességei alapján kiművelt zenei hallással. A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A növendék legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával: – 2 fúgaszerkesztésű J. S. Bach-mű (invenciók, kis prelúdiumok, fughetták stb.), – 1 teljes klasszikus szonáta, – 1 virtuóz etűd, – 2 különböző stílusú előadási darab, melyből az egyik XX. századi magyar mű legyen. A teljes anyagot kotta nélkül kell előadni. További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén A növendék ismerje – hangszere múltját, irodalmát és a jelentősebb külföldi és hazai előadóművészeket (pl. Sz. Richter, Rubinstein, Fischer Annie, Cziffra György…), 153
a kottában előforduló jelek és zenei műszavak pontos jelentését, különös tekintettel a zongorára vonatkozó speciális utasításokra. Legyen képes – technikai és zenei szempontból tudatos, önálló munkára, – a zongorajáték során előforduló különböző játékmódokat, játékformákat (skála, hármashangzat, futam, kettősfogás, tremolo, trilla, díszítés), billentésfajtákat (legato, staccato, tenuto, leggiero, portato, non legato) a zenei anyaghoz alkalmazni, – saját kézalkatának megfelelő ujjrendek készítésére, – a zongorapedálok tudatos használatára, – a zongoraművek formálására és kifejező előadására. Rendelkezzék – olyan zenei műveltséggel, amely képessé teszi az értékes zene befogadására, – az együttzenélés igényével. –
A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A növendék legyen képes – A zongorázandó anyag kottahű, stílusos, dinamikailag változatos és kifejező előadására, – skálákat, gyakorlatokat minden hangnemben játszani, – a különböző játékformákat, játékmódokat a zenei anyagnak megfelelően alkalmazni, – a zenei karakterek és a hozzájuk kapcsolódó billentésmódok megjelenítésére, – dinamikailag árnyalt és kifejező hangképzésre, – a zongorapedálok tudatos és változatos használatára. Rendelkezzék – megfelelő hangszeres ügyességgel, virtuozitással, – biztos memóriával, koncentrálóképességgel, – megfelelő lapról olvasási készséggel. A „B” tagozatos növendék rendelkezzék olyan szintű zongoratudással, hogy zenei képességei alapján – adott esetben – legyen alkalmas szakirányú tanulmányok elkezdésére. ORGONA Az orgonatanítás szakirányú feladatai A növendék a zenei anyagot életkora, évfolyama és egyéni képességei, illetve készségei szintjének megfelelően kotta- és stílushűen, értelmesen tagolva, a zene folyamatát és összefüggéseit érzékeltetve, kifejezően szólaltassa meg. E cél elérése érdekében szükséges – a kottaolvasás és a lapról játék fejlesztése, – a két kéz önállóságának fejlesztése, amely biztosítéka a jobb és bal kéz összjátékának, s ez az alapja a manuál-pedál összjátéknak is, – a polifon (barokk) zenében a tiszta szólamvezetés, a logikus frazeálás és artikulálás, az agogika és a díszítések alkalmazása, – a romantikus stílus értelmi és kifejezésbeli sajátosságainak megérzése és megvalósítása, – a redőny stílusos használatának elsajátítása, – a növendék saját alkatának is megfelelő logikus ujj- és lábrend készítésének elsajátítása. A szaktanár ismertesse a növendékkel 154
– az orgona történetét, a más hangszercsaládokkal meglévő rokon vonásokat, – a hangszer felépítését és működési elvét (a különböző építéstechnikákra tekintettel), – az orgona akusztikai sajátosságait, az alapvető regisztereket, – az orgonairodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit. Alakítson ki – könnyed hangszerkezelést, – helyes test-, kar-, kéz- és lábtartást, – sokszínű, kidolgozott játékmód-kultúrát, – laza, egyenletes ujj- és kartechnikát, – könnyed manuálváltást, a különböző manuálok egy időben történő használatának természetességét, – a különböző testrészek összehangolt munkáját. A fentiek eléréséhez gyakoroltasson rendszeresen – dúr és moll skálákat külön kézzel, két kézzel valamint pedálon, párhuzamosan és ellenmozgásban, különböző tempókban és billentésmódokkal, oktáv, terc, szext és decima távolságokban, – hármas- és négyeshangzatokat akkordfogásban, különböző felbontásokban, futamokban a skálákhoz hasonló módokon, – a felmerülő technikai problémáknak megfelelő mozdulatsorokat, ujjgyakorlatokat, – technikai gyakorlatokat, etűdöket. Fordítson figyelmet – a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására, – a lapról olvasási készség fejlesztésére, – a tudatos zenei memorizálásra, – a művek zeneileg igényes kidolgozására, – a rendszeres társas muzsikálásra. Fejlessze a növendék – zenei hallását, a tiszta intonációt, a melodikus, polifon és funkciós hallást, – metrum- és ritmusérzékét, az egyenletes tempótartást, – hangszerkezelését, technikáját, a kezek és lábak függetlenségét az ügyesítők, az ujjgyakorlatok, etűdök, skálák alkalmazásával, – muzikalitását a hajlékony dallamformálással, a dallam és kíséret viszonyának igényes kimunkálásával. Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén A növendék ismerje – hangszere múltját, történetét, – a különböző zenei stílusok jellemző vonásait, – a díszítések különböző fajtáit, – a regisztrálás alapvető szabályait, – a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését, – a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat. Legyen képes 155
az adott mű helyes metrikai és ritmikai megoldására, a barokk zenében tiszta szólamvezetésre, értelmes frazeálásra és artikulációra, a díszítések alkalmazására, – könnyebb művek lapról olvasására. Rendelkezzék – a művek megvalósítását lehetővé tevő technikával, – koncentrálóképességgel, – megfelelő gyakorlási módszerrel. – –
A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A növendék legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával: orgonán: – 1 Bach-korálelőjáték, – 1 Bach- prelúdium és fúga (a Nyolc kis prelúdium és fúga sorozatból), – 1 könnyebb, más stílusú mű; zongorán: – 1 Bach-mű (nehezebb kis prelúdium, két- vagy háromszólamú invenció), – 1 klasszikus szonátatétel, – 1 romantikus mű, – 1 XX. századi magyar mű, – 2 etűd (az egyik lehetőleg a bal kézben mozgó szólammal). További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén A növendék ismerje hangszere irodalmát, a jelentősebb alkotó- és előadóművészek munkásságát. Legyen képes – a különböző korok műveit biztos technikával, stílushűen megszólaltatni és zenei élményt nyújtani, – a romantikus stílus értelmi és kifejezésbeli sajátosságait megérezni és megvalósítani, – a művek karakterének megfelelően regisztrálni, valamint a saját alkatának megfelelő ujj- és lábrendeket önállóan készíteni, – új műveket önállóan megtanulni, repertoárját bővíteni. Rendelkezzék – a művek művészi előadásához szükséges képzelőerővel, előadói és formálókészséggel, – fejlett hallási kontrollal, – a hangszeréhez kapcsolódó stílus- és anyagismerettel, megfelelő repertoárral. A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A növendék ismerje – a díszítések különböző fajtáit, és azok kivitelezésének eltérő nemzeti hagyományait, – a regisztrálás részletes szabályait. Legyen képes – az adott mű helyes metrikai, ritmikai, és regisztrálási megoldására, – a barokk zenében tiszta szólamvezetésre, értelmes frazeálásra és artikulációra, a díszítések precíz alkalmazására. 156
Rendelkezzék – a nehezebb művek megvalósítását lehetővé tevő technikával, – koncentrálóképességgel, – jó lapról olvasási készséggel, – harmonizálási és improvizációs készséggel. HEGEDŰ A hegedűtanítás szakirányú feladatai Ismertesse meg a növendékekkel – a hangszer lehetőségeit, irodalmát, történetét, – a hegedű akusztikai sajátosságait, – a hangszer hangolását, – a hangszer és a vonó felépítését, részeit, – a bal kéz játékára és a vonó kezelésére vonatkozó jelzéseket, – a hangképzés főbb fiziológiai törvényszerűségeit, – a különböző ritmusképletekhez szükséges vonóbeosztást, – a zenei alapkarakterekhez tartozó vonókezelést, – a hegedűirodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit, – a vonós hangszercsalád többi tagját. Alakítson ki könnyed hangszerkezelést: – megfelelő vonóvezetést, balkéz-technikát, – helyes, test-, hangszer- és kéztartást és tudatosítsa ezeket, – dinamikailag árnyalt, telt, színes, kifejező hegedűhangot, – differenciált hangindítást és hanglezárást, – laza, egyenletes ujj- és kartechnikát, – a kezek pontosan összehangolt mozgását. A fentiek eléréséhez gyakoroltasson rendszeresen – hangsorokat és hangzatokat különböző vonásnemekkel valamennyi húron és fekvésben, – a felmerülő technikai problémáknak megfelelő mozdulatsorokat, ujj- és vonógyakorlatokat. Fordítson figyelmet – a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására, – a különböző vonásnemek elsajátítására, – a pizzicato-technikára, a pergő-technikára, – az üveghangok megszólaltatására, – a megfelelő ujjrendek készítésére és a fekvések alkalmazására, – a hangköz és akkordjáték sajátosságaira, – a lapról olvasási készség fejlesztésére, – a tudatos zenei memorizálásra, – a művek zeneileg igényes kidolgozására, – a rendszeres társas muzsikálásra. Tanítsa meg a növendékeket a hangolási és a legalapvetőbb hangszer-karbantartási feladatokra.
157
Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén A növendék ismerje – a hangszer és a vonó felépítését, részeit, hangszerének gondozását és megóvását, – a fontosabb tempó- és karakterjelzéseket, valamint a dinamikára vonatkozó jeleket, – a bal kéz játékára és a vonó kezelésére vonatkozó jelzéseket, – a hangsorok előjegyzését és ujjrendjét, – a hangképzés főbb fiziológiai törvényszerűségeit (a vonás iránya, a vonó sebességének, nyomásának és a lábtól való távolságának összefüggése), – a gyakran előforduló ritmusképletekhez szükséges vonóbeosztást, – a zenei alapkarakterekhez (dolce, grazioso, espressivo, risoluto) tartozó vonókezelést, – a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését, – a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat. Legyen képes – a zenei anyagot életkora és egyéni képességei, illetve készsége szintjén kotta- és stílushűen, értelmesen tagolva, a zene folyamatát és összefüggéseit érzékeltetve, kifejezően megszólaltatni, – ujjrenddel és vonásjelzéssel gondosan ellátott, könnyebb zenei anyagot mérsékelt tempóban lapról eljátszani, – szokatlan nehézséget nem támasztó könnyebb művet ujjrenddel és vonásjelzéssel ellátni, – technikai eszközeit a stílusos és kifejező játék szolgálatába állítani, – tájékozódni, szabad fekvésváltással közlekedni a fogólapon, törekedve az igényes intonációra, – az alapvonások, valamint a dallamnak, a ritmusnak, a dinamikának megfelelő vonóbeosztás alkalmazására, – szép hangon való, karakteres előadásra, – a megismert mozgások, izomérzetek felidézésére, tudatos alkalmazására. Kottaolvasási készsége legyen olyan szintű, hogy belső elképzelés vezesse játékát. A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A növendék legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával: – háromoktávos skála, akkordfelbontásokkal, – 2 szabadon választott etűd, – 1 versenymű saroktétele, – 1 barokk szonáta lassú és gyors tétele, vagy 1 lassú és 1 élénk tempójú előadási darab. A választott etűdök tartalmazzanak egymástól eltérő technikai feladatokat. További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén A növendék legyen képes – szép hangon, kifejezően koncertet, szonátákat, előadási darabokat eljátszani, – gazdagabb hangszínek és karakterek megvalósítására, gyors tempójú, technikailag nehezebb művek eljátszására, – a stílusnak és karakternek megfelelő vonásnemek, a célszerű ujjrendek megválasztására, 158
– –
igényes intonációra, az előforduló dinamikai fokozatok természetes hangképzéssel való megszólaltatására, előadási darabokat, kamaraműveket, zenekari szólamokat önállóan is megtanulni. Bővítse repertoárját. Lapról játéka olyan fokú legyen, hogy képes legyen beilleszkedni a társas muzsikálásba.
A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A növendék legyen képes – természetes, oldott hangszerkezelésre, – az egész fogólapot uralni, – a tiszta intonáció érdekében érzékeny billentésre, folyamatos, könnyed fekvésváltásra, – a különböző skálákat 3 – esetleg 4 – oktávon keresztül akkordfelbontásokkal, tisztán, ritmikusan, élénk tempóban játszani, – differenciált vibrato alkalmazására, – a jobb és bal kéz játszómechanizmusának összehangolására, – az alapvonások – legato, détaché, martelé, spiccato, staccato – alkalmazására, – dinamikailag árnyalt és kifejező hangképzésre. Rendelkezzék – igényes, fejlett hallással, kontrollálóképességgel, – biztos memóriakészséggel, – koncentrálóképességgel, – megfelelő lapról olvasási készséggel. GORDONKA A gordonkatanítás szakirányú feladatai Ismertesse meg a növendékekkel – a hangszer lehetőségeit, irodalmát, történetét, – a gordonka akusztikai sajátosságait, – a hangszer hangolását, – a hangszer és a vonó felépítését, részeit, – a bal kéz játékára és a vonó kezelésére vonatkozó jelzéseket, – a hangképzés főbb fiziológiai törvényszerűségeit, – a gyakran előforduló ritmusképletekhez szükséges vonóbeosztást, – a zenei alapkarakterekhez tartozó vonókezelést, – a gordonkairodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit, – a vonós hangszercsalád többi tagját. Alakítson ki könnyed hangszerkezelést: – megfelelő vonóvezetést, bal kéz-technikát, – helyes, test-, hangszer- és kéztartást és tudatosítsa ezeket, – dinamikailag árnyalt, telt, színes, kifejező gordonkahangot, – differenciált hangindítást és hanglezárást, – laza, egyenletes ujj- és kartechnikát, – a kezek pontosan összehangolt mozgását. A fentiek eléréséhez gyakoroltasson rendszeresen 159
hangsorokat és hangzatokat különböző figurációkkal és szólamszámmal valamennyi húron és fekvésben, – a felmerülő technikai problémáknak megfelelő mozdulatsorokat, ujj- és vonógyakorlatokat. Fordítson figyelmet – a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására, – a különböző vonásnemek elsajátítására, – a pizzicato-technikára, – az üveghangok megszólaltatására, – a megfelelő ujjrendek készítésére és a fekvések beosztására, – a hangköz- és akkordjáték sajátosságaira, – a lapról olvasási készség fejlesztésére, – a basszus-, tenor- és violinkulcs folyamatos olvasásának kialakítására, – a tudatos zenei memorizálásra, – a művek zeneileg igényes kidolgozására, – a rendszeres társas muzsikálásra. Tanítsa meg a növendékeket a hangolási és a legalapvetőbb hangszerkarbantartási feladatokra. –
Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén A növendék ismerje – a hangszer és a vonó felépítését, részeit, hangszerének gondozását és megóvását, – a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését, – a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat, – a bal kéz játékára és a vonó kezelésére vonatkozó jelzéseket, – a hangsorok előjegyzését és ujjrendjét, – az egyes húrok és az egyes fekvések hangkészletét, – a hangképzés főbb fiziológiai törvényszerűségeit (a vonás iránya, a vonó sebességének, nyomásának és a hídtól való távolságának összefüggése), – a gyakran előforduló ritmusképletekhez szükséges vonóbeosztást, – a zenei alapkarakterekhez (dolce, grazioso, espressivo, risoluto) tartozó vonókezelést. Legyen képes – a zenei anyagot életkora és egyéni képességei, illetve készsége szintjén kotta- és stílushűen, értelmesen tagolva, a zene folyamatát és összefüggéseit érzékeltetve, kifejezően megszólaltatni, – ujjrenddel és vonásjelzéssel gondosan ellátott könnyebb zenei anyagot mérsékelt tempóban lapról eljátszani, – szokatlan nehézséget nem támasztó könnyebb művet ujjrenddel és vonásjelzéssel ellátni. Tudjon kottát olvasni basszus-, tenor- és violinkulcsban. A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A növendék legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával: – dúr és moll skálák, hármashangzatok 3 oktávon keresztül, 3 #, 3 b előjegyzésig, tercek és szextek, az alsó fekvésekben kettes kötéssel is, – négy etűd (pl. Dotzauer: Etűdök II.), 160
– –
egy preklasszikus szonáta lassú és gyors tétele, egy előadási darab.
További követelmények a továbbképző évfolyamok elvégzése után Az „A” tagozat végén Tudjon a növendék szép hangon, kifejezően koncertet, szonátákat, előadási darabokat eljátszani. Legyen képes gazdagabb hangszínek és karakterek megvalósítására, virtuózabb darabok eljátszására. A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A növendék legyen képes tisztán – 4 oktáv terjedelemben gyors tempóban egyenletesen skálázni, – hármashangzatokat, terceket és szexteket játszani, – p és f dinamikában kantilénaíveket megszólaltatni. Tudjon – a magasabb fekvésekben is tartalmas hangot képezni, – kifejezően, minden ujjal vibrálni. Legyen képes – gördülékeny fekvésváltások végrehajtására, – mérsékelten gyors tempóban egyenletes pergő-játékra, – zenei agogikák helyes kivitelezésére, – a jobb és bal kéz könnyed mozgásainak összehangolására, – a dinamikai árnyalatok megvalósítására, – a zenei alapkarakterek (dolce, espressivo, risoluto, grazioso) megjelenítésére. Ismerje – az abszolút intonáció fogalmát szemben a temperálttal, – a különböző vonásnemeket és azok kombinációit. 2.
VOKÁLIS TANSZAK
MAGÁNÉNEK A magánének-tanítás legfőbb sajátossága, hogy a technikai, zenei képzés mellett alapfeladata az énekhang (mint hangszer) kiépítése, képzése. Erre csak a mutálás befejezése után kialakult hangképzőszervek (felnőtt gége, illetve hangszalagok) alkalmasak. Így a zeneiskolai magánénektanulást 14 éves kortól – esetenként gégészeti javaslat alapján korábban is el lehet kezdeni (ez nemtől és hangfajtól függően változik). Az énektanulás megkezdéséhez gégeszakorvosi javaslatot kell beszerezni. A magánének tárgy tanításának a célja, hogy – adjon helyes alapot a növendékek hangi adottságai és zenei képességei optimális kifejlesztéséhez, – felkészítse a növendékeket a vokális társas muzsikálásra, – nyújtson segítséget az énekhang és beszédhang karbantartásában.
161
A magánének tárgy tanításának szakirányú feladatai Ismertesse a növendékekkel – az emberi hang anatómiai, működésbeli, hangfaji sajátosságait, technikai lehetőségeit, – a vokális irodalmat, annak jeles alkotó- és előadóművészeit, – a különböző éneklési technikák (legato, staccato, portato, leggiero, tenuto) alkalmazását. Alakítson ki – helyes légzési módot, – tiszta intonációs képességet, – a növendék saját hangterjedelmében egységes hangszínt, – árnyalt dinamikai megoldásokat, – igényt és képességet a rezonáns üregek és a rekesz minél szakszerűbb alkalmazására, – érthető és szép szövegmondást, – helyes hangeszményt. A fentiek eléréséhez gyakoroltasson rendszeresen – beéneklő-, hangképző-, hangterjedelem-növelő gyakorlatokat, – rezonancia- és rekesz-gyakorlatokat, – szövegmondó feladatokat, – koloratúra-, trilla- és díszítő gyakorlatokat. Fordítson figyelmet – a növendék saját hangjának helyes hangfaji megítélésére, – a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására, – a lapról éneklési készség fejlesztésére, – a tudatos zenei memorizálásra, – a művek zeneileg és énektechnikailag igényes kidolgozására, – a rendszeres társas éneklésre. Tanítsa meg a növendékeket hangképző szervük egészségi állapotának felmérésére, és a szükséges egészségügyi tennivalókra. Követelmények a program elvégzése után Az „A” tagozat végén A növendék ismerje – az emberi hang anatómiai, működésbeli, hangfaji sajátosságait, technikai lehetőségeit, – a vokális irodalmat, annak jeles alkotó- és előadóművészeit, – a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését, – a tanult művek zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat. Tudjon – az énekléshez szükséges módon helyesen lélegezni, – könnyed izomérzet mellett az előadandó mű kívánalmai szerinti hangot adni, – tisztán intonálni, – hangfajának hangterjedelemén belül színben egyöntetűen, dinamikailag pedig árnyaltan énekelni, – bánni rezonáns üregeivel, illetve rekeszével, és azokat maximálisan kihasználni, – érthető és szép szövegmondással énekelni és beszélni, – összhangot teremteni a szöveg és a zenei anyag között, – értelmezni és megvalósítani tempóbeli és dinamikai előírásokat a tanult darabokban, 162
zeneműveket az évfolyamának és egyéni képességeinek megfelelően stílushűen, művészi kifejezéssel megszólaltatni. Legyen képes – rendszeres gyakorlásra, a saját hangképző szerv feletti ellenőrzésre, – helyes hangeszmény kialakítására, elsősorban saját hangjának helyes hangfaji megítélésére, ezen belül az eszményi hangzás elérésére. Rendelkezzék – megfelelő zenei memóriával, koncentráló- és állóképességgel, – jó előadói készséggel, művészi fantáziával, a közönséggel való kapcsolatteremtési készséggel. –
A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) – bonyolultabb koloratúra-gyakorlatok, trilla és nehezebb díszítő elemek, – a legato, staccato, portato, leggiero, tenuto éneklés biztonságos alkalmazása, – a hangterjedelem teljes kiépítése. Nagyobb anyag igényesebb feldolgozásával magasabb szint elérése. A növendék legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával: – 1 népdal vagy népdalfeldolgozás – 1 preklasszikus, barokk vagy klasszikus dal, – 1 romantikus dal, 3.
ELMÉLETI TÁRGYAK, TANSZAKOK
SZOLFÉZS A szolfézstanítás célja a zenei képességek sokoldalú fejlesztése és olyan zenei gondolkozás kialakítása, amely segíti a zenét tanuló növendéket a zenei anyag helyes értelmezésében és megszólaltatásában. A szolfézs tantervi program e cél elérését kívánja segíteni azzal, hogy – az általános zenei képességek fejlesztését és – a zenei alapismeretek elsajátítását pedagógiai folyamattá szervezi. Külön figyelmet fordít arra, hogy e folyamat gazdagítsa a növendéket a zene megszólaltatásának és befogadásának örömével. A szolfézstanítás szakirányú feladatai: – a növendék személyiségének erkölcsi és szellemi formálása; érzelemvilágának kibontakoztatása, nemzeti identitástudatának megalapozása, – átfogó zenei műveltség kialakítása, – a hangszertanulás segítése, – a társművészetek iránti nyitottság megalapozása, – a zenei készségek kiművelése, a képességek fejlesztése (mind befogadásban, mind reprodukálásban) az alábbi területeken: – ritmus-metrum, – tiszta intonáció, – tájékozódás a magassági viszonyokban (relációk, hangközök), – dallamhallás, – többszólamúság - harmóniaazonosítás, – zenei olvasás-írás, 163
– zenei szerkezet (forma, frazeálás, agogika), – zenei memória, – rögtönzés, – zenehallgatás (szemben az előbbiekkel: a szintetizáló hallás fejlesztése), – a zenei pályára készülő növendékek felkészítése a továbbtanulásra. A szolfézstanítás – a hangszertanítással szerves egységben – a zene megszerettetését, a későbbi öntevékeny muzsikálás és zenehallgatás iránti igény kialakulását kívánja megalapozni. Követelmények a program elvégzése után Általános követelmények Rendelkezzék a növendék – olyan késztetéssel, mely a választott – eddig tanult – muzsikálási formát élete szerves részévé teszi, – mindazokkal a zenei készségekkel, jártasságokkal, ismeretekkel, melyek eszközt biztosítanak a zene stílushű megszólaltatásához, – olyan zenei áttekintőképességgel, melynek birtokában önállóan meg tudja oldani a képességkészség szintjének megfelelő zenei feladatokat, – a tanulmányai során elsajátított készség- (K), jártasság- (J), ismeret-repertoárral (I). Követelmények az alapfok elvégzése után Hangszeres tanszakok és szolfézs főtanszak „A” tagozat Ismerje a növendék a ritmuselemeket a harminckettedektől az egész értékű kottáig (I). Tudjon tájékozódni ezeknél nagyobb és kisebb értékekben is. Ismerje fel hallás után és kottaképről az alábbi ritmusképleteket: szinkópa, éles és nyújtott ritmus, egyszerűbb átkötések (K). Legyen jártas ezek diminuált és augmentált formáiban is (J). Legyen áttekintőképessége a 2/4, 3/4, 4/4, 3/8, 6/8, 2/2, 3/2, 4/2-es ütemekben (K). Ismerje az egyszerűbb aszimmetrikus metrumokat (J-I). Legyen biztos tájékozottsága a relatív és abszolút rendszerben (könnyebb alterációkban is) 4 #, 4 big (K). Ismerje a pentaton hangsort (J-I). Tudja a dúr és moll hangsorokat 7 #, 7 b-ig (J). Ismerje a háromféle moll hangsort (J-I), ismerje a modális hangsorokat (J-I). Tudja megállapítani a hangnemeket – hangszeres anyagához kapcsolódóan is (K). Legyen tájékozott a hangmagassági viszonyokban: – ismerje fel hallás után az oktávon belüli tiszta, kis és nagy hangközöket (K), – ismerje a bővített szekund, bővített kvart, szűkített és bővített kvint, szűkített szeptim hangközöket; tudja ezeket kottaképről is azonosítani (J). Ismerje a négyféle hármashangzat, a dúr és moll fordítások, valamint a dominánsszeptim-hangzat felépítését (K). (A szűkített és bővített hármashangzatok megfordításait csak ismeret szinten.) Legyen képes ezeket hallás után felismerni, és kottaképről azonosítani (K). Ismerje a mollbeli VII. fokú szűkített szeptimhangzat felépítését (I). 164
Ismerje a funkciós főakkordokat 4 #, 4 b-ig (K). Tudja ezeket kottaképről felismerni hangszeres anyagához kapcsolódóan is (J-I). Ismerje a funkciós vonzást (I). Ismerje a hangnemi kitérés és moduláció fogalmát. (J-I) Tudjon lejegyezni: – rövid szótagszámú, tempo giusto magyar népdalt szöveggel (K), – igen könnyű műzenei periódust, funkciót jelző basszussal (K). Legyen képes fentieknek megfelelő nehézségi fokú dallamot lapról olvasni (K). Ismerje és tudja kottaképről is azonosítani (hangszeres tanulmányaiban alkalmazni): – a magyar népzene stílusjegyeit, – a periódus fogalmát, – a kis formákat, – a triós formát, – a szonátaformát, – a rondót, – a barokk és klasszikus táncokat (J-I). Rendelkezzék alapvető zenetörténeti tájékozottsággal: a zenetörténeti korok, kiemelkedő zeneszerzők, műfajok ismeretével (J-I). Legyen képes zenehallgatás alapján felismerni barokk, klasszikus, romantikus és XX. századi zenét. Ismerje a leggyakrabban előforduló zenei kifejezéseket. Zenei anyag Tudjon – 20 magyar népdalt élményszerű előadásban megszólaltatni (kotta nélkül), – 20 műzenei szemelvényt (ebből 10-et kotta nélkül) énekes, vagy hangszeres előadásban megszólaltatni a következő zenetörténeti korokból arányosan: a) középkor, b) reneszánsz, c) barokk, d) klasszika, e) romantika, f) XX. század. (Ezen belül dalok, táncok, kánonok és társas énekek; témák nagyobb terjedelmű művekből.) Hangszeres tanszakok „B” tagozat „Hosszú” tanszakok (Kapcsolódva a felvételi vizsgák felvételi anyagának megfogalmazásához) Tudjon a növendék 10 – periódus terjedelmű – barokk és klasszikus dallamot fejből szolmizálni, szöveggel előadni. Tudjon 10 magyar népdalt fejből, szöveggel, élményszerűen előadni. Ismerje a kvintkört, tudja a hangsorokat 7 #, 7 b előjegyzésig (dúr és háromféle moll hangsor). Ismerje a modális hangsorokat. Tudja ezeket énekelni ábécés nevekkel 4 #, 4 b előjegyzésig. Tudja énekelni ábécés nevekkel a hangközöket; a hármashangzatokat és fordításaikat; a dominánsszeptim- és a mollbeli VII. fokú szűkített szeptimhangzatokat dúr és moll hangsorokban, oldással. 165
Ismerje fel a fentieket együtthangzásban hallás után és tudja lejegyezni 2 meghallgatás alapján. Tudja ábécés nevekkel énekelni 4 #, 4 b előjegyzésig a főhármasokat dúrban és mollban. Tudjon lejegyezni – hangköz- és hangzatmenetet – mely könnyű alterációt, hangnemi kitérést tartalmazhat – 4-5 meghallgatás alapján, – kétszólamú dallamot – mely könnyű alterációt, hangnemi kitérést, tartalmazhat – 6-8 meghallgatás alapján. Tudjon lapról énekelni a fentiekhez hasonló nehézségű dallamot szolmizálva, alkalmi hangzókkal és ábécés nevekkel. Legyen képes az egyszerű műzenei formákat hallás után felismerni. Ismerje a fontosabb műzenei formák felépítését: szonáta, rondó, variáció. Ismerje a magyar népdalok stílusköreit és stílusjegyeit. Rendelkezzék alapvető zeneirodalmi és zenetörténeti tájékozottsággal. Legyen jártas a megismert zenei stílusokban, tudjon stílushűen megszólaltatni műveket. Legyen képes ismereteinek, zenei készségeinek szintetizálására és önálló alkalmazására. „Rövid” tanszakok Azonos a 6 éves tanszakok „B” tagozatos követelményrendszerével, kivéve: Tudjon lejegyezni – hangköz- és hangzatmenetet, mely könnyű alterációt, hangnemi kitérést tartalmazhat – 4-5 meghallgatás alapján, – kétszólamú dallamot, mely könnyű alterációt tartalmazhat, – 6-8 meghallgatás alapján. Tudjon lapról énekelni a fentiekhez hasonló nehézségi fokú dallamot szolmizálva, alkalmi hangzókkal és ábécés nevekkel. Követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén Ismerje és tudja alkalmazni – az alapfokon tanultakon túl – a zenehallgatási anyagban, hangszeres darabjaiban és a tanult készségfejlesztési anyagban előforduló ritmuselemeket és -képleteket (K). Legyen áttekintőképessége a 9/8, 6/4-es és a zenei anyagban előforduló egyéb ütemekben (K). Ismerje az aszimmetrikus metrumokat (I). Rendelkezzék biztos tájékozódóképességgel a relatív és abszolút rendszerben (alterációkban is) 7 #, 7 b-ig (K). Ismerje a dallamhangok szerepét, tudja ezeket zeneileg értelmezni: – melizma, – főhang, – váltóhang, – átmenőhang (J-I). Ornamensek (I). Ismerje a kvintkört. (J) Tudja a dúr és háromféle moll hangsorokat, a vezetőhangokat 7 #, 7 b-ig (J-I). Ismerje – az egészhangú skálát, – az akusztikus hangsort, 166
– a modellskálákat, – a Reihe-t (J). Tudja – a dodekafónia, – az aranymetszés fogalmát (J-I). Ismerje – a hármas- és négyeshangzatok felépítését (dominánsszeptim, mollbeli VII. fokú szűkített szeptim), ismerje fel hallás után, tudja azonosítani kottaképről és felépíteni abszolút rendszerben (K), – a cluster fogalmát. Rendelkezzék biztos tájékozottsággal a funkciós zenében: – ismerje fel a funkciókat hallás után (K), – ismerje a funkciós fő- és jellegzetes mellékhármasokat (K-J), – ismerje az alterációk szerepét (J-I), – ismerje fel a hangnemi kitérést és modulációt – kottakép alapján (J-I). Ismerje a romantika hangzásvilágának jellegzetességeit: – alterációk, – tercrokonság (I). Ismerje a tonalitás felbomlásának elvét, ismerje a bi- és a politonalitást (I). Ismerje a legfontosabb zenei szerkesztésmódok fogalmát. Tudja ezeket alkalmazni hangszeres tanulmányaiban is. Ismerje – a barokk szonátaformát, – a Scarlatti-féle szonátaformát, – a klasszikus szonáta-rondót és a – romantikus szonátát (I-J). Tudjon lejegyezni – könnyű klasszikus periódust funkciót jelző basszussal, – könnyű romantikus dallamot, vagy szemelvényt (K). Tudjon lapról olvasni fentiek nehézségi fokának megfelelő dallamot. Rendelkezzék alapos zenetörténeti tájékozottsággal, zenetörténeti korok, kiemelkedő zeneszerzők, műfajok ismeretével (I-J). Ismerje fel hallás után a főbb zenetörténeti korok stílusjegyeit, jellemző műfajait, formáit. Tudja ezeket néhány társművészeti alkotással összekapcsolni. Zenei anyag Tudjon a növendék – 20 magyar népdalt élményszerű előadásban megszólaltatni (10 régi, 10 új stílusút, ebből néhány parlando, rubato, díszített népdalt), – ismerjen minden zenetörténeti korszakból 5-5 jelentős művet, válogatva a következőkből: – gregorián zene, – reneszánsz kórusmuzsika (Palestrina, Lassus), – a középkor hangszeres világi zenéje, – kora barokk (Monteverdi, Pucell), – barokk: – J. S. Bach (invenció, fúga, korál, szvit, oratorikus művek), 167
– Händel (oratórium, concerto), – Corelli, Vivaldi (concerto, concerto grosso), – klasszicizmus: – szonáta, – szimfónia, – kamarazene, – opera, – versenymű, – romantika: – zongoramuzsika (Chopin, Liszt), – dal, – szimfonikus költemény, – opera, – a századforduló zenéje: – impresszionizmus, – második bécsi iskola, – Bartók, Kodály, Sztravinszkij, – kortárs zeneszerzők. A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) (A követelményrendszer kapcsolódik a felvételi vizsgák anyagához.) Tudjon a növendék – 30 népdalt stílusosan énekelni és elemezni, – 5 műdalt – különböző zenetörténeti stíluskorszakokból – saját zongorakíséretével előadni. Ismerjen minden zenetörténeti korszakból 5-5 jelentős művet, tudja azokat elemezni formailag és harmóniailag; tudjon ezekből zenei idézetet előadni. Tudjon éneklőtársakkal kétszólamú énekgyakorlatokat, műveket előadni. Tudjon zongora-ének előadásban c-kulcsos műveket megszólaltatni. Tudjon biztosan tájékozódni az alap- és középfokon megismert ütemfajtákban, tudjon ütemezni. Legyen biztos tájékozottsága a relatív és abszolút rendszerben. Ismerje az ötfokú, a hétfokú és a modális hangsorokat, tudja ezeket az abszolút rendszerben elhelyezni és énekelni. Tudja a hármas- és négyeshangzatokat felépíteni és adott hangnemekben elhelyezni. Ismerje fel ezek fordításait, tudja megnevezni ábécés nevekkel. Tudjon lejegyezni – barokk kétszólamú idézetet, – klasszikus zenei szemelvényt, – XX. századi dallamot. Tudja a c-kulcsokat alkalmazni írásban is. Rendelkezzék a növendék zenetörténeti áttekintőképességgel. Tudja a zenetörténeti, a történelmi korokat időben összekapcsolni, és társművészeti alkotásokhoz kötni. Legyen képes önállóan elemezni, tudja tudását kreatív módon alkalmazni hangszeres tanulmányaiban is.
168
ZENETÖRTÉNET–ZENEIRODALOM A zenetörténet–zeneirodalom tanításának a célja, hogy – a zene iránt érdeklődő, művelt embereket neveljen, akik zeneiskolai tanulmányaik során képessé válnak a további (egyéni) önművelésre, valamint a zene aktív (öntevékeny) művelésére, – legyen lehetőségük zenei műveltség szerzésére azoknak is, akik nem tanultak hangszert, illetve egyéb elfoglaltságaik miatt már nem, vagy csak kisebb intenzitással képesek hangszeres tanulmányokat folytatni. A zenetörténet–zeneirodalom tanításának szakirányú feladatai: – a zene iránti fogékonyság elmélyítése, a zenei ismeretek bővítése, – hosszú távon a teljes zenetörténet átfogó megismertetése. Az egyes zenetörténeti stíluskorszakok mestereinek, műfajainak, alkotásainak részletesebb megismertetése, elemzése, széleskörű kitekintéssel az adott kor főbb tendenciáira, stílusjegyeire, társművészeteire, mestereire, alkotásaira. Neveljen az értékes zene szeretetére: ösztönözze a növendékeket – rendszeres hangverseny- és operalátogatásra, – a rádió és a televízió zenei műsorainak meghallgatására, – a zenei élet eseményei iránti érdeklődésre, – értékes hangfelvételek és videofelvételek gyűjtésére és meghallgatására, – aktív társas muzsikálásra. Alakítson ki szilárd értékrendet a növendékben, melynek segítségével a későbbiekben a zene bármely műfajában és korszakában biztosan tájékozódni tud. Tegye nyitottá és érdeklődővé a növendéket minden újdonság iránt, a kortárs zenében (és társművészetekben). Fejlessze a növendékek esztétikai érzékét és érzelmi fogékonyságát. Követelmények a program elvégzése után A növendékek mutassanak kellő tájékozottságot a tanult zenetörténeti stíluskorszakban. Ismerjék fel az órákon bemutatott, meghallgatott zenei példák, elemzett művek jellegzetes tematikus részleteit. Tudják definiálni és konkrét példákkal megvilágítani az adott stíluskorszakokhoz, műfajokhoz, művekhez, formaegységekhez szorosan kapcsolódó szakkifejezéseket. Tudjanak eligazodni a megismert korszakok szerteágazó zenei sajátosságaiban, a társművészetek idevonatkozó legfőbb stiláris jelenségeiben. Az egyes évfolyamokban elérendő minimális követelményeket a helyi tantervben rögzítse a szaktanár az adott tanévben feldolgozandó anyag célirányainak, szerkezetének, a csoport összetételének, teljesítőképességének figyelembevételével.
169
