A BARTÓK BÉLA ZENEISKOLA ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A BARTÓK BÉLA ZENEISKOLA ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2013

Bartók Béla Zeneiskola Alapfokú Művészeti Iskola

Tartalom I. AZ INTÉZMÉNY JOGÁLLÁSA.................................................................................................. 3 II. HELYZETELEMZÉS ................................................................................................................. 5 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

A Zeneiskola rövid története és alaptevékenysége ................................................................................ 5 A zeneiskola társadalmi helyzete, beiskolázási területe......................................................................... 5 Telephelyek ............................................................................................................................................. 6 A beiskolázás várható alakulása ............................................................................................................ 7 Az iskolai munka személyi feltétele ........................................................................................................ 8 Az iskolai munka tárgyi feltétele ........................................................................................................... 10 A zeneiskola napi működése, iskolai hangversenyek, hagyományok .................................................. 12 Az intézmény kapcsolatai ..................................................................................................................... 13 A zeneiskola közművelődési tevékenysége ......................................................................................... 14

III. A ZENEISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA ............................................................................ 15 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. a. b. c. 9. 10. 11. 12.

A zeneiskola pedagógiai irányelvei ....................................................................................................... 15 A pedagógiai elvek konkrét megvalósításának feladatai ...................................................................... 15 A zeneiskola nevelési célkitűzései ........................................................................................................ 15 A zeneiskola értékrendje, nevelési elvei ............................................................................................... 16 A zeneiskola alapvető követelményei és feladatai ............................................................................... 17 A váci zeneiskola sajátos követelményei ............................................................................................. 17 A zeneiskola oktatási célja – korosztályokra bontva ............................................................................ 17 A szülő, a tanuló, a pedagógus együttműködésének formái és továbbfejlesztésének lehetőségei ..... 17 Pedagógus és szülő együttműködése .................................................................................................. 17 Pedagógus és tanuló együttműködése ................................................................................................ 18 A szociálisan hátrányos helyzetű tanulók segítése .............................................................................. 18 Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................................................... 19 Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ................................................................................... 20 A tehetségkutatás, - gondozás formái, felkészítés zenei pályára ..................................................... 20 A felzárkóztatás formái ...................................................................................................................... 21

IV. A ZENEISKOLA HELYI TANTERVE....................................................................................... 22 1. A zeneiskola alapfeladata ..................................................................................................................... 22 2. A zeneoktatás képzési struktúrája ........................................................................................................ 22 3. A zeneiskola intézménytípusának jellemzői ......................................................................................... 23 4. A zeneiskolai képzés struktúrája .......................................................................................................... 25 5. A zeneiskola tanszakainak, tantárgyainak szakirányú feladatai ........................................................... 27 6. Az egyes tanszakok általános fejlesztési követelményei ..................................................................... 27 7. Az egyes tanszakok követelményei ...................................................................................................... 28 8. A tanterv megvalósításához kapcsolódó helyi sajátosságok szabályzása........................................... 68 9. Az értékelés szempontjai ...................................................................................................................... 69 10. Az osztályzás tartalmi megfogalmazása ........................................................................................... 69 Az értékelés rendszere: ............................................................................................................................ 69 A tanuló szorgalmának értékelése ........................................................................................................... 70 11. A magasabb évfolyamra lépés feltételei ........................................................................................... 71 12. A szakmai munka eredményessége ................................................................................................. 72 13. Alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök ..................................................... 73

V. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK...................................................................................................... 74

2


I. AZ INTÉZMÉNY JOGÁLLÁSA 1.

A zeneiskola hivatalos elnevezése:


OM azonosító:040015

2.

A zeneiskola székhelye:

2600 VÁC, Konstantin tér 8. (tel.: 27/314-893)

3.

Vidéki telephelye:

ACSA , Petőfi S. Általános Iskola ŐRBOTTYÁN, Kvassay J. Általános Iskola VÁCHARTYÁN, Apáczai Csere J. Ált. Isk. RÁD, II. Rákóczi F. Általános Iskola SZŐD, Hunyadi J. Ált. Isk.

4.

Városi telephelyek:

Árpád Fejedelem Általános Iskola Petőfi Sándor Általános Iskola Földváry K. Általános Iskola Radnóti M. Általános Iskola Boronkay Műszaki Középiskola és Gimnázium

5.

A zeneiskola címe, telefon/fax száma:

2600 Vác, Konstantin tér 8. 27/314-893

6.

A zeneiskola e-mail címe:

[email protected]

7.

A zeneiskola fenntartója, címe:

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1055 Budapest Szalay u. 10-14.

8.

Alaptevékenysége:

Alapfokú zenei oktatás és nevelés

9.

A intézmény működtetője :

Vác Város Önkormányzata

10.

A intézmény gazdálkodása:

Részben önállóan gazdálkodó, maradványérdekeltségű költségvetési szerv. Gazdasági tevékenységét mellérendelt intézményként, a Vác Város Önkormányzat Gazdasági Hivatala (Vác, Sziréna köz 7.) segíti.

11.

A zeneiskola alapító okiratának kelte:

1994. február 14.

12.

Az alapító okirat módosításának kelte: 2012. november 05.

13.

Az engedély kiállítója:

Vác Város Önkormányzata

14.

Az iskola vezetője:

Farkas Pál igazgató

15.

Igazgatóhelyettesek:

2 fő (3 igazgatóhelyettesi hely)

(Jogkörök és helyettesítési rend az SZMSZ-ben szabályozott.)

3


Jogszabályi háttere

mely készült a következő dokumentumokra hivatkozva: az 1949. évi XX. törvény A Magyar Köztársaság Alkotmánya, a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti közoktatásról, a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési és oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról, a 27/1998. (VI.10.) MKM rendelet az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról, a 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról, az intézmény Alapító Okirata.

4


II. HELYZETELEMZÉS

1. A Zeneiskola rövid története és alaptevékenysége Vácott 1960 szeptemberében kezdődött az állami oktatás. Két évig az abonyi zeneiskola fiókiskolájaként működött. 1963. január 1-jén önállósult. Az iskola alapító igazgatója Cs. Nagy Tamás /1996-ig/, majd Ábrahám Balázs /2006-ig/, jelenlegi igazgatója Farkas Pál. A váci zeneiskola a Madách Imre Művelődési Központ épületében kapott ideiglenes otthont, a tanítás 8 tanárral és 272 növendékkel indult. A Művelődési Minisztérium, a Pest Megyei Tanács és elsősorban a Vác Városi Tanács támogatásával, 1971. szeptember 1-jén került saját otthonába a zeneiskola. Épületében 18 oktatóterem, négy egyéb helyiség (könyvtár, tanári szoba, irodák) és 220 személyt befogadó hangversenyterem van. 1976-ban új orgona építésére került sor, melyet a drezdai Jemlich cég gyártott. Ezzel lehetővé vált, hogy zenei bemutatók alkalmával orgonahangversenyeket tartsunk. 1981 márciusában a „Bartók-centenárium” évében felvettük Bartók Béla nevét. Kezdetben csak hegedű, zongora és szolfézs tanszak működött zeneiskolánkban. 1962-től gordonka, ének, 1963-tól fafúvós és rézfúvós, 1965-től gitár, 1968-tól ütő, 1974-től orgona, 1997től magánének, és 1998-tól népzene, 2002-től hárfa tanszak indult. Az óvodás korúakra gondolva 1973-ban dalosjáték csoport indult, mely 1981-től 2008-ig kiselőképzőként működött. Jelenleg 22 tantárgy oktatása folyik 900 növendékkel. Az intézményben 50,5 álláshelyet 55 tanár tölt be. A váci székhelyen kívül Felső-Gödön, majd Verőcén, Nagymaroson, Dunakeszin, Zebegényben, Szobon, Fóton, Vámosmikolán és Nagybörzsönyben szerveztünk zeneoktatást. Az 1967-es tanévben Dunakeszi központtal új önálló zeneiskola indult. 1972. január 1-jével Szob központtal szintén új önálló zeneiskola kezdte meg működését. Jelenleg 10 telephelyünk működik, ezek közül öt a város területén /Petőfi S. Ált. Isk. (Deákvár), Radnóti M. Ált. Isk. (Deákvár), Földváry K. Ált. Isk., Árpád Fej. Ált Isk., Boronkay Műszaki Középisk. És Gimn./, valamint öt környező településeken /Váchartyán, Őrbottyán, Acsa, Rád, Sződ/. Zeneiskolánk több évtizedes működése alatt számos növendéket indított el a zenei pályán. Közülük többen tanárként tértek vissza iskolánkba.

2. A zeneiskola társadalmi helyzete, beiskolázási területe A társadalmi elismerést a zeneiskola kezdettől fogva kettős funkcióban nyerte el. A pedagógiai szakmai sikerek mellett mindig jelen volt iskolánkban a város lakosságának élő zenei élményt kínáló zenélés, a rendszeres koncertezés. A zenét a gyakorlatban is művelő tanárok a növendékekkel és a szülőkkel egyaránt, mély és értékes emberi kapcsolatokat tudtak kialakítani. Ezek a művészet örök értékeiből táplálkozó emberi kapcsolatok vezettek az egyre elmélyültebb munkához, mely nem mindig látványos, de rendkívül fontos eredményeket hozott. 5


Ilyen eredmény a tanszakok napi munkájában nyomon követhető egyre emelkedő szakmai színvonal, az újszerű megoldásokra is nyitott pedagógusi gondolkodás. A város lakossága fontosnak tartja a zenei műveltség megszerzését, a zenélés gyakorlatának a mindennapi életben kamatozó emberformáló szerepét, az értő zenehallgatást. A zeneiskola pontosan ezt a szemléletmódot akarta kialakítani. A szülők a művészeti nevelés egyéb területeit is fontosnak tekintik a gyermekek nevelése szempontjából (néptánc, kézműves foglalkozások, rajz, jazz-balett) de ez sem veszélyezteti a zeneiskola növendéklétszámát és szakmai eredményeit. Ezeket a művészeti ágakat legtöbb esetben ugyanazok a növendékek művelik, akik egyébként a zenetanulásban is komoly eredményeket mutatnak fel. A zeneiskola társadalmi elismertségének az iskolaválasztáson túli fontos ismérve, hogy Vác kulturális, oktatási és egyéb intézményei, - az évek folyamán kialakult rendszer szerint - igényt tartanak a zeneiskola növendékeinek, tanárainak és különböző együtteseinek szerepléseire. Szinte nincs olyan városi vagy iskolai rendezvény, amelyen a zeneiskola valamilyen módon ne képviselné magát.

3. Telephelyek A zeneiskolák működésében fontos a kistérséget érintő munka, mely egészen más jellegű, mint a többi oktatási intézményben. Nem a kistérségben lakó növendékek járnak be az anyaiskolába, hanem a zeneiskola tanárai járnak tanítani a telephelyekre, településekre. A telephelyek léte bonyolítja a zeneiskolák életét, de mi a nehézségekkel együtt is vállaljuk ezt a munkát, a művészeti nevelés korábban már említett lényege és nagyhatású pedagógiai fontossága miatt. Hátrányai: - a szakmai munka eleve hátrányos helyzetben indul, mivel 1-1 helyen csak 1-2 hangszer tanítása folyik, a kamarazenéből, a zenekari játék gyakorlatából, valamint - az élményszerű hangversenyek hallgatásából jórészt ki vannak zárva a gyerekek. - a kötelező órákat jórészt csoportos összevonásokkal kell megtartani, - a felvételi vizsgákon nem lehet alkalmazni az anyaiskolában kialakított elvárásokat, a zenetanulásra jelentkezők kevés száma miatt, - a tanárok munkájának rendszeres figyelemmel kísérése is meglehetősen problematikus, így munkaszervezési szempontból is nehéz helyzetet jelent a különböző tagiskolák működtetése. - s végül a váci, valamint az illető közigazgatási helység polgármesteri hivatalainak nézetkülönbségei a fenntartás és működés költségeinek egyenlő vagy nem egyenlő viselése fölött. Tehát pedagógiai programunkban adott helyzetként szerepel a kihelyezett tagozatok működtetése, egyfelől a tantervi elvárások és azok teljesítésének korlátozott mértékű és kontrollált, de rugalmas megfogalmazása és a metodikák kezelésének minél nagyobb nyitottságra való igyekezete dolgában – másfelől állandó törekvés a programok egységes kivitelezésének megvalósulása érdekében. Az előzőekből adódóan beiskolázási területünk: az egész város valamint a telephelynek helyet adó falvak teljessége.

6


4. A beiskolázás várható alakulása A beiskolázás területén a váci zeneiskolában legmarkánsabban a zenetanulás korai megkezdése érvényesül. A korai kezdés biztosítja azt is, hogy a növendékek nem maradnak ki a zeneiskolából, amikor középiskolába kerülnek, legfeljebb tanszakot változtatnak, ha a közismereti tantárgyaik tanulása mellett nehéznek bizonyul eredetileg választott tanszakuk követelményeinek minőségi teljesítése. A kamarazene főtanszak választása és a képzési időkeretnek az egyéni tanulási tempóhoz rendelése segíti át növendékeinket a középiskolába kerülésnek a napi időbeosztást megnehezítő újszerű élethelyzetén. A zeneiskola beiskolázását részben a lakossági igények, részben az iskola szakmai fejlődése határozza meg. Az egyes tanszakok fejlesztését - a fontos területekre koncentrálva - a hangszerválasztás irányításával próbáljuk megoldani. A hangszerválasztásra irányítás szempontjai közül elsődlegesen az együttzenélést (kamarazenélést), a zenekarok, főleg a fúvószenekar és a vonószenekar fejlesztését tartjuk szem előtt. Szakmai szempontból fontos az alkotó zenélésre szoktató népzene. A beiskolázásnál számítanunk kell a Vácott letelepedő családok gyermekeire. Ezekből a családokból évente 5-6 növendék kéri felvételét az iskolánkba. Zeneiskolánk növendéklétszámát a képviselő-testület 900 főben maximálta – ennek állandó megléte fedezi az általános igényt, bár az elmúlt évek felvételi tapasztalata azt mutatja, hogy a zeneiskola iránti kereslet még mindig növekvő tendenciájú. A beiskolázási igényt úgy tudjuk egyeztetni a zeneiskola lehetőségeivel, hogy a felvételi eredményhirdetéskor várólistát készítünk azon növendékek számára, akik helyhiány miatt nem kerülhetnek be az iskolába. Ezzel sikerült nullára beállítani az (zeneiskolákra általában jellemző) évközi létszámhiányt, mert az esetleges kimaradók helyére azonnal belép egy várakozó.

7


5. Az iskolai munka személyi feltétele

IGAZGATÓ

3 IGAZGATÓHELYETTES

5 TANSZAKVEZETŐ

SZABADIDŐSZERVEZŐ

KÖNYVTÁROS

ISKOLATITKÁR

TAGOZATVEZETŐK

tanárok

technikai dolgozók hangszerészek,takarítók,karbantartó, színpadrendező, portások

Az iskola szervezeti működésének részletes leírását az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata (SZMSZ) tartalmazza. A zeneiskola munkáját a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által kinevezett igazgató irányítja. A mellérendeltségben működő vezetési partnerek tevékenységüket saját munkaterveik alapján végzik. A nevelőtestületi értekezletek rendjét az éves munkaterv határozza meg. A tanszakvezetők az igazgatóval egyeztetve, de önálló munkaterv szerint irányítják a különböző tanszakok szakmai munkáját. A tanszaki beszámolókon a tanszak tanárai kötelesek részt venni. Az iskola igazgatóhelyetteseivel és adminisztratív dolgozójával (aki a gazdasági munkát is végzi) az igazgató hetente egyezteti a feladatokat. A zeneiskolai növendékeket 50,5 álláshelyen 55 tanár tanítja (részfoglalkozású és óraadó tanárok is a speciális szakok miatt). A zeneiskolában tanító kinevezett tanárok mindegyike rendelkezik főiskolai v. egyetemi diplomával. Közülük 11 tanár egyetemi végzettségű. A zeneakadémián és zeneművészeti főiskolán végzett tanárok szinte mindegyike rendszeresen fellép hangversenyeken zenekari játékosként, de szólistaként és kamarazenészként is. A zenetanítás szakmai szinten-tartásának rendkívül fontos feltétele, hogy a zenetanár aktív zenész legyen, és a tanítandó művek élményszerű bemutatása mellett növendékei és a szülők is hallhassák koncertezni. Csak a magas színvonalon bemutatott élő zene élménye ellensúlyozhatja növendékeink esetében a TV – Rádió eszközökből hallható mérhetetlen mennyiségű értéktelen zene, romboló hatását. Ezért iskolánk elsődleges feladata, a zeneiskolai tanítási órák élményt adó 8


légköre mellett rendkívül fontos, hogy a növendékeket és szüleiket a rendszeres hangverseny látogatásra neveljük. Iskolánkban a szakmai színvonal és az emberré nevelés garanciáját a hiteles személyiségek jelentik. Ezért a pedagógusok kiválasztásánál legfőbb kritérium a megbízhatóság és az emberi hitelesség. Az emberi hitelesség, szakmai tudás és a városhoz kötődés hármas elvének alkalmazásával sikerült olyan tantestületet kialakítani, akikkel tervezett pedagógiai programunk megvalósítható és tovább fejleszthető. Az iskola elért szakmai eredményeinek megtartását és színvonal-emelkedését feltétlenül előrelendíti, hogy a tanároknak 85 %-a váci, illetve Vác környéki lakos. A mindennapi munka és az iskola pedagógiai munkájához szorosan kötődő „közművelődési tevékenységnek” nevezhető munka szempontjából egyaránt fontos, hogy tanáraink a városban élő váci polgárok legyenek. Így tudnák az eddiginél még jobban formálni, gyarapítani, gazdagítani a város zenei életét. Az iskolai munka egyik legfontosabb pedagógiai követelményét, folyamatosságot elsősorban a Vácott lakó tanárok tudják biztosítani.

a

hosszú

távú

A zenepedagógiai tevékenység elmélyülését az elmúlt négy tanévben elindított hatékony továbbképzési rendszer segíti. A zeneiskolai tanárok 80%-a már bekapcsolódott a továbbképzések rendszerébe, és újabb igények merülnek fel. A zenetanároknak meghirdetett továbbképzések alkalmat adnak - a szorosan vett zenei szakmaiságon túl - új tartalmak megismerésére is. Az iskola szakmai munkájának rendkívül fontos kiegészítője a zeneiskolai könyvtár, melynek állománya bővítésre, felújításra szorul. A könyvtárosi munkát egy főállású könyvtáros végzi. Mivel intézményünkben nyilvános kölcsönzés nincs, így csak tanáraink és növendékeink vehetnek ki igény szerint kottákat, könyveket, lemezeket, emellett előkészíti a zeneirodalomhoz szükséges segédanyagokat (hangzó anyag, prezentáció stb.) 2007 szeptemberétől a növendékek tanórán kívüli tevékenységeinek koordinálását, a programok, koncertek szervezését, a külföldi kapcsolatok kialakítását és ápolását 2 fő félállású szabadidő-szervező segíti. A zeneiskola munkáját egy irodai dolgozó segíti iskolatitkári minőségben, aki az adminisztratív, munkaügyi és gazdasági feladatokat végzi, és ilyen értelemben tartja a napi kapcsolatot gazdasági főnökségünkkel, az Önkormányzat Gazdasági Hivatalával. Mindezek mellett az iskola rendezvényeinek és mindenféle munkájának figyelemmel kísérője és állandó „kiszolgáló személyzete”. Az iskola mindennapi rendben tartását három takarítónő végzi 2,5 álláshelyen, akiknek munkaköréhez hozzátartozik a termeknek a különböző tanórákhoz, zenekari vagy mozgással együtt járó foglalkozásaihoz történő átrendezése is. A portai ügyeletet 1 főfoglalkozású és két részfoglalkozású portás látja el, szombati napokon váltakozó beosztással . A részfoglalkozások az iskola működésének speciális adottságai miatt váltak szükségszerűvé. Egy fűtő-karbantartó az épület fűtési és karbantartási feladatait látja el, valamint 1-1 zongora és vonós hangszerész, akik a tanszakokon felmerülő hangszerjavítási feladatokat végzik. Egy technikus – 1/2 álláshelyen – gondoskodik a nagyterem átrendezéséről hangversenyek idején, ill. audiovizuális rögzítési tennivalókat lát el. Iskolánk arculatához hozzátartozik, hogy az iskola minden dolgozója a teljes tevékenység részese. Hangversenyeink, rendezvényeink, pedagógiai tevékenységünk, a zenével történő embernevelésünk színvonalához a zeneiskola minden dolgozójának odaadó, szeretettel végzett munkája hozzátartozik. Az iskola dolgozói ennek tudatában végzik napi munkájukat, a zene ügyét szolgálva, a zeneiskola növendékeit és szüleiket ismerve, a város kulturális életét szem előtt tartva. 9


6. Az iskolai munka tárgyi feltétele A zeneiskolai munka egy 42 éves épületben folyik. Kisebb átalakítások, javítások, karbantartások folyamatosan történnek, de igazi nagy átalakítás nem volt. A „Szemünk fénye” program kapcsán megtörtént a lámpatestek cseréje, mely jobb körülményeket és energia megtakarítást eredményez. Megtörtént az épület akadálymentesítése is. Időszerű lenne az épület nyílászáróinak cseréje és az elektromos hálózat átvizsgálása. A zenetanítás a központi épületben 19 saját teremben folyik – 9 tantermet pedig a szomszédos zeneművészeti szakközépiskolával közösen használunk (ők pedig használják a nagytermünket és még 2 egyéb termünket - ezekről és a közösen használt hangszerekről írásos együttműködési megállapodást kötöttünk). Kiegészítésként 3 tantermet használhatunk a szomszédos Boronkay György Műszaki Középiskola tanműhelyében. A telephelyeken: Acsán 2 terem, Váchartyánban 2, ill. egyik nap 3 terem, Őrbottyánban 4 terem, Rádon 1 terem, Sződön 2 terem; a városi kihelyezett tagozatokon: Árpád Fejedelem Általános Iskolában 6 terem, Petőfi Sándor Általános Iskolában 4 terem, Földváry Károly Általános Iskolában 2 terem, Radnóti Miklós Általános Iskolában 3 terem, a Boronkay Műszaki Középiskolában 2 terem áll rendelkezésünkre. Az iskolában van tanári szoba, bár kisméretű, és egy belső helység az igazgatóhelyettesek részére, valamint igazgatói szoba. A hangversenyterem 220 férőhelyes, a tanév során kihasználtsága 90%-os. A könyvtár (beépített szekrények formájában) a művészszobában kapott helyet. A vonós-hangszerész műhelyt a zeneművészeti szakközépiskolával közös használatú részen, a kamaraterem melletti helyiségben tudtuk kialakítani, a zongora–hangszerésznek műhelye a pincében kapott helyet. Külön helysége/raktára van a takarító személyzetnek, illetve a fűtő-karbantartónak. Technikai eszközök jegyzéke: CD - audió lejátszó

10 db

DVD lejátszó

3 db

Videó-magnó

3 db

Videó-kamera

1 db

TV

3 db

Számítógépek

4 db

Fénymásoló

1 db

Nyomtatók

6 db

Fényképezőgép

1 db

Projektor 3 vászon

2 db

A zeneiskola hangszerellátottsága: A zenetanítás legfontosabb feltétele a megfelelő minőségű hangszerek megléte. Zenét tanítani ugyanúgy csak hangszeren lehet, mint ahogy a számítógéppel is csak működőképes számítógép mellett ismerkedhetnek meg a tanulók. Az iskola leltárában szereplő hangszerek 80 %-a 20-25 éve került az intézményhez, többnyire használt, javításra váró állapotban. A hangszerek ára és a rendszeres használattal

10


szükségessé váló 5 évenkénti generáljavítások költsége, valamint az általános karbantartás költsége többszörösére emelkedett az utóbbi 10 évben. Egyre kevesebb szülő tud a gyermekének hangszert vásárolni. Különösen a rosszabb szociális helyzetben lévők szeretnék, ha tehetséges gyermeküknek a zeneiskola biztosítana hangszert. Van, aki két-három évig furulyázik azért, hogy végül fuvolához juthasson. Zongora, gitár és furulya tanszakra igyekszünk olyan növendékeket felvenni, akiknek van saját hangszerük. Vonós és fúvós hangszereket az iskolától kölcsönözhetnek növendékeink, a speciális ütőhangszereken pedig csak az iskolában tudnak gyakorolni. A zeneiskola leltárában szereplő fúvós hangszerek száma, hangszercsoportonként: 38 db fuvola

1 db szárnykürt

3db piccolo

23 db trombita

12 db oboa

7 db kürt

20 db klarinét

7 db harsona

10 db fagott

3 db tuba, helikon

1 db altfurulya

2 db bariton

9 db szaxofon

3 db tenorkürt

A zeneiskola leltárában szereplő vonós hangszerek száma: 128 db hegedű,

3 db brácsa

65 db cselló A zeneiskola leltárában szereplő zongorák és pianínók száma: 8 db pianínó

28 db zongora, 2 db

orgona

2 db szintetizátor A zeneiskola leltárában szereplő ütőhangszerek száma: 1 garnitúra (4 db) üstdob 1 db vibrafon

2 db xilofon 2 db harangjáték 2 db marimba

1 db csőharang 1 db bongó, 2 db kisdob, 1 db nagydob 2 pár conga 2 db dobszerelés, egyéb apró ütőhangszerek száma: 153 db A zeneiskola leltárában szereplő egyéb hangszerek száma: 11


14 db gitár 2 db hárfa A vonós hangszerek és zongorák állagmegőrzését folyamatosan végzik hangszerészeink, természetesen fejlesztésre mindig szükség van, így egy-egy új hangszer vásárlása indokolt lenne. A zongorák és pianínók 50%-a felújításra vár. A fúvós hangszerek javítását külső hangszerész műhelyekben tudjuk elvégeztetni. A nagy érdeklődésnek örvendő ütőtanszak áll talán a legoptimálisabb helyzetben, de itt is indokolt egy-egy új hangszer beszerzése. A zenetanításhoz - a hangszerek mellett - rendkívül fontos a kottákat, könyveket, hanglemezeket, CD, magnó- és videofelvételeket tartalmazó könyvtár állománya. A zeneiskola könyvtára megfelelő felszereltséggel rendelkezik, de az alapállomány felújításra szorul. A kották száma: 5000 db Zenei könyvek száma: 750 db Hangzó anyag 750 db (CD, kazetta, lemez) Folyamatos a könyvtári állomány számítógépes feldolgozása a Szirén9 könyvtári programmal. A zeneiskola rendelkezik saját számítógépekkel, melyekkel a számítógépes nyilvántartásokat, az irodai munkát, a hangversenyek szórólapjainak szerkesztését és a szakmai munkához szükséges anyagok elkészítését végezzük. Közvetlen oktatásra használható számítógépekkel nem rendelkezünk. A zeneiskola bútorzatát 1971-ben szereztük be, mely erősen elhasználódott, így cserélésre szorul. A szakmai fejlesztés legfontosabb tárgyi feltételét mindig a hangszerellátottság jelenti egy zeneiskolában. Szeretnénk jelenlegi hangszerparkunkból felújítani azokat a hangszereket, melyek minőségi munkára csak felújítás után lehetnek alkalmasak. Továbbra is szükséges folyamatosan beszerezni mindazokat a hangszereket, melyek iskolánk szakmai szintjén nélkülözhetetlenek. A hiányzó eszközök beszerzése a költségvetésben megadott szakmai beszerzések terhére, illetve a Muzsikáló Váciakért Alapítványi és pályázati támogatásból történik.

7. A zeneiskola napi működése, iskolai hangversenyek, hagyományok A zeneiskola egyik jellegzetessége az, hogy a tanításra délután, a gyermekek általános iskolai elfoglaltsága után kerülhet sor. A másik jellegzetesség, hogy óráink többségében egyéni hangszeres órát tartunk. Pedagógiai tevékenységünket nehezíti az, hogy a délelőtti tanórák után a gyermekek fáradtan kerülnek iskolánkba. Az egyéni foglalkozások lehetősége viszont növeli tanításunk hatékonyságát. A hangversenyek, szereplések mindennaposak a zeneiskolai tanár és gyakran a növendék életében is. A zenetanulás eredményessége olyankor realizálódik, amikor tanulóink nyilvános szereplésére kerül sor. A tanulási folyamat figyelemmel kísérését és a mások előtti szereplés képességének kialakítását szolgálják a szaktanár és szülők részvételével rendezett családias jellegű osztályhangversenyek. A szakterületen elért eredmények „felmérésére” szolgálnak az egyfajta hangszer vagy hangszercsoport bemutatkozását jelentő tanszaki hangversenyek. Végül az iskola egészének munkáját mutatják be az iskolai növendékhangversenyek. Az iskolai összevont növendékhangversenyek gyakran egy-egy nagy zeneszerző évfordulójához kapcsolódnak, és így a zeneszerző munkássága határozza meg a koncert jellegét. 12


Szükséges egy iskola életrendjében, hogy megkülönböztessük, helyükre tegyük a különböző szereplési alkalmakat, kiemeljük a mindennapok köréből az egész iskolát érintő „ünneplő” rendezvényeket. Az ünnepi alkalmak adják meg az emberi életnek, tehát egy intézmény életének is azt a ritmusát, rendjét, mely értelmet ad a mindennapi munkának. Egy zeneoktatási intézményben természetes, hogy az ünneplést ünnepi hangversenyek (karácsonyi-, farsangi-, évzáró ünnepi hangversenyek) jelentik. Hangversenyeinket sokféle módon tehetjük és tesszük is ünneppé. Ünnep az, ha kiváló növendékeinket léptethetjük fel egy koncerten. Ünnep az, ha egy nagy zeneszerzőre emlékezünk. Ünnepek a zenei versenyek, fesztiválok és az iskolánk életének kiemelkedő eseményei. Hagyományszerűen visszatérnek iskolánk rendezvénypalettáján az országos versenyek, melyeknek háromévente visszatérő alkalmai meghatározzák az iskola hangversenyéletének ritmusát, és egyben bekapcsolják iskolánkat az ország zenei életébe. Hagyományaink közé soroljuk tantestületünk évenkénti kirándulásait, amikor 1-1 távolabbi zeneiskolában hospitálunk, ismerkedünk a vidék nevezetességeivel; továbbá az iskola minden dolgozójának részvételét közös vacsorán karácsony előtt. Az iskolai hangversenyek és hagyományok egy része túlnő a szorosan vett iskolai munkán, és a város közművelődésének szerves részévé válik. Közművelődési tevékenység az iskolában működő növendék és tanári zenekarok, valamint a kamaraegyüttesek munkája. Ezek a területek mind-mind meghatározóak az iskola jellegzetesen kialakult profiljánál. A váci zeneiskola ezekkel a tevékenységekkel együtt vált ismertté és elismertté az ország szakmai fórumai előtt, ezért ezek a tevékenységek elválaszthatatlanul összekapcsolódnak az iskola mindennapi munkájával.

8. Az intézmény kapcsolatai Az intézmény kapcsolatainak alakításában ugyanúgy a személyesség, a személy megszólítása a döntő, mint ahogy nevelési elképzeléseinkben is a személyiség formálása áll az első helyen. Az intézmény kapcsolatai egyrészt belülről kisugárzó – az iskolához közvetlenül kötődő személyek (tanárok, egyéb dolgozók, diákok) kapcsolata mindazokkal, akiket érdekel az iskola tevékenysége, vagyis szülőkkel, más iskolák tanáraival, a zeneiskolába koncerthallgatóként érkező zeneszerető polgárokkal. Másrészt kívülről befogadó – a város lakosságának, intézményeinek elvárásait teljesítő, a város kulturális életét a zeneművészet gyakorlatával segítő, mindig az „emberhez” szóló kapcsolat. Hiszen az embert megszólítani nemcsak szóval lehet, hanem a zene kommunikációs nyelvén is, mely minden embert megérint, mindenkire a legmélyebb szinten, emocionálisan hat. A gyermekek nevelése és a kultúra átadása szempontjából egyaránt hatékonynak látjuk az „informális”, személyes beszélgetésekre épülő, a növendékhangversenyeket szülői értekezlettel összekötő vagy a hangversenyeket megbeszélésekkel kiegészítő tanár-szülő kapcsolatot. Valójában a növendékeinkkel és szüleikkel, közismereti tanáraikkal, ismeretségi körükkel, kialakított személyes kapcsolat és a zenehallgatással összefűzött kapcsolatteremtés adja meg intézményünk társadalmi helyét és jelöli ki társadalmi szerepét a városban. Az oktatási intézményekkel, óvodákkal, iskolákkal jó szakmai kapcsolat alakult ki. Az óvodák gyakran kérnek hangszerbemutató hangversenyeket növendékeinktől. Ilyenkor a zeneiskola egy-egy tanára különböző hangszeren tanuló növendékeinkkel az adott óvodában tartja 13


meg a hangversenyt. Ezek a „hangversenyek” lehetőséget kínálnak az óvodásoknak arra is, hogy közvetlenül ők szólaltathassanak meg hangszereket. Zenekari hangversenyeken pedig az óvodások jönnek be hozzánk, és ily módon vesznek részt életük első komoly hangversenyein. Bevált módszer, hogy első-második osztályos növendékeink helyben kapják a csoportos órákat, ezért azokban az iskolákban, ahol kihelyezett tagozatunk van, növekszik a csoportos előképző növendéklétszáma. Iskolánk tagja a Magyar Zeneiskolák Szövetségének, tanáraink pedig a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetének. Szakmai kapcsolataink városi, megyei, országos és nemzetközi jellegűek. Városi szakmai kapcsolatunk a szomszédos Zeneművészeti Szakközépiskolával folyamatos. A megye és a terület iskoláival országos versenyek válogatóin találkozunk. Háromévenként mi rendezzük az Országos Ütő-, Gitár és Hegedű-duó Versenyt. Kapcsolatot tartunk fenn az iskolánkból kikerült zenei pályán továbbtanuló és zenészként dolgozó volt tanítványainkkal. Ennek a kapcsolattartásnak szép példái a különböző iskolai és városi hangversenyek, ahol ezek a művészek szerepelnek. Vác Város Önkormányzata és a zeneiskola kapcsolata a szervezési feladatok egyeztetésén túl rendezvényeken való közreműködésben realizálódik. Az Önkormányzat és a Város Képviselőtestülete igényli a zeneiskola együtteseinek jelenlétét a város közművelődésében, és lehetőségei szerint anyagilag is támogatja az együttesek működését. A zeneiskola városi kapcsolatai elsősorban közművelődési jellegűek. A város ünnepélyein, rendezvényein, kiállítások megnyitóin szerepelnek növendékeink, együtteseink. Munkánk jellegéből adódóan együttműködünk a Madách Imre Művelődési Központtal, melynek dolgozói szervezik a város fesztiválprogramjait, ünnepségeit, és részben a felnőtt és ifjúsági hangversenyeket. A zeneiskola kezdeményezésére elindult a koncertszerű együttműködés a városban működő kórusokkal. Bízunk abban, hogy ez a közös munka tovább folytatódik, ami az együtteseknek és a zenét szerető váci polgároknak értéket jelenthet. Kapcsolataink tehát a mindennapi tanár- diák- szülő kapcsolattól, a város intézményein keresztül, országos és nemzetközi szakmai kapcsolatokig ívelnek.

9. A zeneiskola közművelődési tevékenysége A váci zeneiskola kezdettől fogva komoly gondot fordított arra, hogy Vác város és a zeneiskola körzetéhez tartozó települések hangversenyéletének részese és irányítója legyen. A zeneiskola növendékei rendszeresen szerepelnek kiállítás-megnyitókon, városi rendezvényeken, és minden évben rendeztek egy hangversenysorozatot, mellyel a körzeti iskolák mindegyikébe eljutottak. A hangversenyek közönségét elsősorban a zeneiskolások és szüleik alkotják. .

14


III. A ZENEISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA

1.

A zeneiskola pedagógiai irányelvei

Célunk: igaz értékeket felismerő és elfogadó, jellemükben újra törekvő, az emberi kapcsolatokban kiegyensúlyozott, a művészetekben a rendet és harmóniát kereső, esztétikai szépségekre nyitott, igényes, a másik embert elfogadó személyiségekké formálni a ránk bízott gyermekeket, fiatalokat, a zene művészi eszközeinek felhasználásával. Feladatunk, hogy az értékek felismerése és tudatosítása által belülről irányított, önálló döntésre képes, szabad embereket neveljünk, akik nem elvárásokat teljesítenek, hanem tudatosan törekszenek a jó, a szép, az igaz dolgok megvalósítására és ezáltal válnak rendezett, harmonikus emberekké.

2.

A pedagógiai elvek konkrét megvalósításának feladatai

a) Értékes zenei anyaggal, a korosztálynak és az egyénnek megfelelő módszerekkel és pedagógiai kultúrával eljuttatni növendékeinket a zeneirodalom remekműveinek mind teljesebb megismeréséhez. A zenei értékek átadása során feltárni az összefüggéseket a művészi és az emberi értékek között, ezzel hozzásegíteni a tanulót saját értékeinek felismeréséhez, elfogadásához, fejlesztéséhez. b) A hangszeren tanult művek megformálásában a növendékeknek el kell jutni az értelmes, jól artikulált frazeálástól a tartalmi, harmóniai összefüggések megismeréséig, a ritmus- és dallamvilág gazdagságától az érzékeny, fantáziadús előadásig. A zeneművek hangversenyszerű előadása alkalmával fontos kialakítani a növendékekben azt az érzést, hogy zenei tudásukkal, az előadott mű elhangzásával örömet szerezhetnek. Sajátos, személyiségük mélyéről fakadó értékekkel ajándékozhatják meg az őket hallgató közönséget, családtagjaikat, barátaikat, saját magukat. c) Mind énekes, mind hangszeres téren, olyan módon és olyan mélységben kell megismertetnünk növendékeinkkel a zenei jelenségeket, hogy a zene eszköztárát - ritmus, metrum, dinamika, dallam, harmónia, tempó - improvizatív, alkotó módon tudják alkalmazni, vagyis értsék és beszéljék a zene nyelvét. A zene nyelvének ismerete a kommunikáció sajátos eszközeként épül be az emberi életbe, gazdagabb, színesebb, megértőbb, tudatosabb egyéniséggé formálva az embert. Pedagógiai irányelveink megvalósításának alapvető feltétele, hogy a zenepedagógusok kellő szakmai jártassággal, anyagismerettel, pszichológiai és pedagógiai tudással rendelkezzenek. A pszichológiai ismeretek segítenek a nevelendő gyermek képességeinek felismerésében, irányt mutatnak a fejlesztés optimális lehetőségeinek megvalósításához. A pedagógiai ismeretek a gyermek érdeklődésének felkeltését, életkorának megfelelő, személyiségét gazdagító módszerek alkalmazását teszik lehetővé.

3.

A zeneiskola nevelési célkitűzései

Tudáskínálatban gazdag, tanításában és tanulás-irányítási módszereiben hatékony, a képességek fejlesztését differenciáltan szolgáló, igényes szakmai szintű, élmény-centrikus, fakultatív lehetőségeket is ajánló zeneiskola-modell továbbfejlesztése. Esztétikai érzékenység, nyitottság, igényesség, fogékonyság kialakítása az életkori sajátosságok figyelembe vételével, a tanulók érdeklődésére és tehetségére építve. Az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok és értékek átadása, az értékmegőrzés formáinak kialakítása az intézmény mindennapi munkájában. 15


A zenehallgatás, zeneértés szerepének méltó helyre emelése a tanulás folyamatában. Hangversenyek, csoportos zenélési lehetőségek bőséges kínálata, ahol a növendékek tudásukat a mindennapi élet szintjén kipróbálhatják, a művészet gyakorlása révén megszerzett élményeket, értékeket iskolatársaiknak, családtagjaiknak, barátaiknak tovább ajándékozhatják. Önfegyelemre nevelés, a figyelem tartós irányultsága: a kottára, a két kézre, hangzásélményre, végső soron a test és a lélek minden rezdülésére. Rendszerességre nevelés az idő okos felhasználásával, a rendszeres otthoni gyakorlással. A nevelési elvek megvalósulásának feltételei Olyan nevelőtestület, mely ezeket a pedagógiai célokat magáénak vallja; életét, szakmai munkáját, nevelői tevékenységét e céloknak megfelelően irányítja. A nevelőtestület tagjai egyénileg úgy képzik magukat, és szakmai közösségekben úgy segítik egymást, hogy a vállalt célokat egyre jobban teljesíthessék. Az iskolavezetés a munka szervezésében, az egyéni és a szakmai munka irányításában biztosítja a vállalt célok megvalósításához szükséges feltételeket, pályázatok írásával igyekszik előteremteni a költségvetésben biztosított összegen felül a szükséges anyagiakat. Az iskolavezetés olyan tantestület formálására törekszik, amely képes alkalmazkodni a megváltozott vagy változásban lévő helyi igényekhez, nem feledve, hogy elsődleges feladata a jóra törekvő ember nevelése.

4.

A zeneiskola értékrendje, nevelési elvei

A zene, művészi értékeit a nevelés eszközeként felfogó pedagógus feladata a nevelendő gyermeket bevezetni a zene rendezett, harmóniát sugárzó világába és ezen a világon keresztül bemutatni a mindennapok igaz értékeit. A zeneművek megtanulása és előadása nem lehet cél, csak eszköz a művészeteken keresztül tükröződő világ helyes felismeréséhez. A zeneművek hallgatása és megtanulása a lélek legmélyebb rétegeiben érinti meg az embert, tehát az érzékeny, a jóra, szépre nyitott gyermeki lelket is. A helyes irányultság felmutatásához elsődleges fontosságú a pedagógus személyének emberi és szakmai hitelessége. Ez az alapja a gyermeket vezetni tudó személyes kapcsolatnak, mely az értelemre és érzelemre úgy tud hatni, hogy értelmes cselekvésre készteti a gyermeket. Iskolánk nevelő-oktató, vagyis a nevelést előtérbe helyező pedagógiai műhelyként szeretne működni. Elsődleges célunk, hogy minél több növendéket, minél hosszabb időn keresztül megtartsunk az értékes zene művelésében, hogy iskolánkból kikerülve képesek legyenek részben a saját örömükre szolgáló zenélésre, részben az értő zenehallgatásra. A gyermek a tanár számára feladat, akit szeretettel és szakmai tudással az életre kell nevelni, „az Ő saját életére”, ahol a művészet megismert értékei az Ő egyszeri, megismételhetetlen személyiségét gazdagító tényezőkké válnak. Ezért egyformán fontosnak tartjuk a tehetséggondozás és a felzárkóztatás szerepét. Fontosnak tartjuk, hogy az iskola élettér legyen a tanár, a diák és a szülő számára egyaránt, olyan élettér és igazodási pont, ahol az ember - tanár, gyermek és szülő - önmagára találhat. A kapcsolatteremtés különböző lehetőségeit kínáló osztályhangversenyek, növendékhangversenyek, tanári hangversenyek is ennek a célnak a szolgálatában állnak. Országos versenyek, megyei versenyek és találkozók. Az általunk szervezett országos versenyek, szakmai találkozók mindegyike hasznosan épül be a zeneiskola pedagógiai koncepciójába, és bőségesen megtermi gyümölcsét a zenei nevelés területén. A pedagógiai eredményeken túl, rendezvényeinkkel belépünk a város, a megye és az 16


ország zenei életébe, elismerést szerezve iskolánknak és városunknak.

5.

A zeneiskola alapvető követelményei és feladatai A zenei műveltség megalapozása és fejlesztése

a.

b. A zenei képességek fejlesztése, a zenei írás és olvasás készségének, valamint az alkotó magatartásnak a kialakítása c.

A zenéléshez szükséges technikai készség kialakítása

d.

A zene logikájának, a harmóniai szerkezet és a forma összefüggéseinek megismerése

e.

A főbb zenei stílusok sajátosságainak ismerete

f.

Az értékes zene megszerettetése, rendszeres zenehallgatásra nevelés

g.

Aktív társas muzsikálásra nevelés

6.

A váci zeneiskola sajátos követelményei

Kiemelkedő képességű növendékeinktől elvárjuk az országos versenyek színvonalát elérő teljesítményt, és az ő példájuk - húzó erejük - alapján az átlag színvonal mércéjét is magasra tesszük, nem feledve, hogy a tanulás eredményességét a növendékek képességei, körülményei és életlehetőségei határozzák meg. Növendékeinktől elvárjuk, hogy képességüknek és tudásuknak megfelelő szinten (előadóként, vagy hallgatóként) részesei legyenek az iskola és a város zenei rendezvényeinek, hogy kialakuljon bennük az igény az értékes zene előadására és hallgatására. Nevelési irányelveink alapján elvárjuk, hogy növendékeink a szeretettel átadott művészi értékek hatására, a zeneiskolában eltöltött évek folyamán önálló elképzelésekkel rendelkező, és elképzeléseiket vállaló, szabad, döntésre képes emberekké váljanak.

7.

A zeneiskola oktatási célja – korosztályokra bontva

A csoportos előképző feladata, hogy énekes-mozgásos gyermekjátékok tanulásával, egyszerű improvizálással, ritmus és fantáziafejlesztő játékokkal, élményszerűen vezessen be a zene világába. Az oktatás célja a zenei élményanyag gyűjtése. A hangszertanulás megkezdésétől (alapfok) a tanár-tanítvány személyes kapcsolata a döntő tényező. A tanítás módszereit, a tananyag jellegét és mennyiségét az egyes növendék képességeihez és körülményeihez mérve, egyénre szabottan, de az országos elvárások ismeretében tervezik meg a tanárok. Az oktatási cél ennél a korosztálynál: zeneművek megismerése, hangszerkezelés a zene szolgálatában, zenei élményadás. Pályaválasztásra készülve és a továbbképző évfolyamain a növendékek mennyiségi és minőségi munkája egyre differenciáltabbá és árnyaltabbá válik. Célunk, hogy minél több növendék megtalálja a képességeinek és lehetőségeinek legmegfelelőbb tanulási formákat.

8. A szülő, a tanuló, a továbbfejlesztésének lehetőségei

pedagógus

együttműködésének

formái

és

a. Pedagógus és szülő együttműködése A jogszabályok pontosan meghatározzák a tanulók, szülők jogait és kötelességeit, de ezek a keretek önmagukban nem elégségesek az eredményes neveléshez. Fontosnak tartjuk, hogy a 17


szülőkkel olyan harmonikus kapcsolatot alakítsunk ki, melynek során a szülők ránk bízott gyermekeik zenei nevelésébe bekapcsolódhatnak, felkészültségüktől függetlenül. Ennek eszközei lehetnek: - Félévenként 1 alkalommal iskolai szintű szülői értekezlet, melyet az iskolavezetés tart. Célja: a féléves program, valamint az iskolai szintű nagyobb feladatok (pl.: külföldi utak) ismertetése, ezekhez szülők aktivizálása, vélemények meghallgatása, esetlegesen házirend módosítása. - Aktuális bejegyzés a tájékoztató füzetbe, melyet a szülőnek láttamoznia kell. - A gyermek szereplési lehetőségével egybeköthető szülői értekezlet. Ennek során lehetőség nyílik a személyes problémák, felmerülő kérdések megbeszélésére, nyomon követhető a gyermek előmenetele, fejlődése, viszonya a zenetanuláshoz, az otthoni gyakorláshoz. - Tájékoztatás az iskola fontos zenei, zenepedagógiai eseményeiről, koncertekről, a szülőt, családot érintő változásokról, a hagyományápolás lehetőségeiről. - Hasznos, ha a szülőt megkérjük egy-egy óralátogatásra, előzetes időpont egyeztetése után. Ennek során a szülő személyesen tapasztalhatja meg a főtárgy és a kötelező, ill. választott tárgyak tanóráinak, foglalkozásának menetét. Amennyiben képes gyermekével foglalkozni, az lehetőséget kínál arra, hogy megbeszéljük, hogyan segítse gyermekét az otthoni eredményes gyakorlásban.

b. Pedagógus és tanuló együttműködése Oly módon szükséges alakítani a tanítás menetét (egyénre szabott tantervi követelmények a tanév során, a tantervi kereteken belül), hogy a tanulók különböző képességeinek az megfeleljen. Ezáltal megelőzhető a kudarcélmény kialakulása. A tanítási órák során a tanuló személyiségének megfelelően kell alakítani a tartalmi elvárásokat, a fejlődés ütemét, a beszámoltatás, a szereplések módját, időpontját. Ugyanakkor a pedagógus akkor végzi felelősséggel pedagógiai munkáját, ha felhívja a tanuló és a szülő figyelmét arra, hogy a tanuló képességei mennyire illeszkednek harmonikusan a tantervi és iskolai elvárásokhoz, követelményekhez. Így pl. része a zenei nevelésnek a szereplés, melyre a felkészítést különösen körültekintően, annak minden mozzanatára figyelemmel kell kialakítania a pedagógusnak, növendéke személyiségének ismeretében. A zenetanulás során olyan speciális képességekre, készségekre is építenünk kell, amelyek az egyes zenei szakok műveléséhez nélkülözhetetlenek. Ugyanakkor gyakran jelenthet segítséget, ha a tanult hangszeren nehezen fejlődő, de zenetanulásra alkalmas tanulót másik hangszerre irányítunk. A pedagógus felelőssége arra is kiterjed, hogy a zenetanulásban egyénenként és esetenként mutatkozó megfelelő alkalmasság elégtelen voltát a tanuló és a szülő számára úgy jelezze, hogy a növendék azt megértse, minél kisebb kudarcélményt jelentsen számára.

c. A szociálisan hátrányos helyzetű tanulók segítése „Nem lehetünk annyira szegények, hogy ne tudnánk másokkal megosztani valamit, ha mást nem, az értelmes, tiszta, jó szándékú, segítőkész gondolatainkat.” Ma nagyon sokszor felvetődik az esélyegyenlőség kérdése. Nem indulhatunk mindannyian egyenlő esélyekkel! Az egyéni tenni akarást, kibontakozást segítheti elő a beiskolázott gyermek 18


szerető, rendezett családi háttere, s nem utolsó sorban a tanulmányainak irányítását felelősséggel végző pedagógus személyisége. A művészeti nevelés során nélkülözhetetlen partnerünk a család. Az iskola és a család kapcsolatában a legfontosabb kapocs maga a gyermek. Az ő fejlődése, érdekei határozzák meg az együttműködés formáit és tartalmát. A család, amikor iskolánkat választja, megtisztel bennünket bizalmával. Ennek a bizalomnak kell megfelelnünk magabiztos szaktudással, korrekt, kulturált és toleráns kapcsolatteremtő magatartással. Óráról-órára bizonyítanunk kell, hogy intézményünk, tanári személyiségünk a számukra a lehető legjobb választás volt. Feladatunk a gyerek családon keresztüli megismerése, képességeinek minél magasabb szintű kibontakoztatása. Mivel napjainkban egyre inkább szűkül a térítésmentes oktatás lehetősége, különösen a nem kötelező jellegű iskolákban, mint pl. a zeneiskola, megkülönböztetett figyelemmel kell munkálkodnunk a szociálisan nehéz helyzetben levő gyermek tanulmányainak segítésében. A konkrét anyagi támogatást az iskolánkban működő Muzsikáló Váciakért Alapítvány tud bizonyos mértékben nyújtani, kérvény beadása után, külön elbírálás alapján. A kibontakozó, önmagát megvalósító embert nemcsak anyagi háttere, hanem a mellette álló társak ismerete, s az általuk biztosított lehetőségek segíthetik. A szociális hátrányok enyhítésében nagy szerepet tulajdonítunk annak, hogy minden gyermek számára egyenlően jó feltételeket, gazdag anyag választékot, jó felszerelést, kiváló személyi feltételeket biztosítsunk, ugyanis ez a legfontosabb feltétele a pedagógiai program eredményes megvalósulásának.

9.

Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

· Zenetanításunk lényege a nevelendő gyermekek /fiatalok valós értékek felé vezetése, a jó irányban történő személyiségfejlesztés/. · A zenetanulás a személyiségre elsősorban emocionálisan hat, a lénye legmélyén érinti meg a zenével foglalkozókat. Utat mutat az igaz értékek felismeréséhez. · Igen fontos, hogy milyen zenei anyagot adunk növendékeinknek, mert a zene alkalmas örömteli, önajándékozásra képes, bátor, nyílt és önálló személyiségek nevelésére. Iskolánk célja ez. De a hamis értékeket hordozó zene az önzés, tunyaság, rombolás irányába vezethet, ezért úgy kell bemutatnunk a zenei értékeket, hogy növendékeink helyesen tudjanak választani a személyiséget építő és romboló zene között. · Érdemes odafigyelni az ókor nagy gondolkodóira! Sziün Ci, az első kínai zenetudós írja: „A zene voltaképpen öröm. Az ember nem lehet öröm nélkül, ha pedig örül, akkor ezt hangokkal kell kifejeznie.” „A hangok sokasága képes felkelteni az emberben a jóra való hajlamot”, de képes elernyeszteni, vagyis veszélyes irányba vezetni a személyiséget.” · A zene élményszintű tanításával, a legegyszerűbb rendtől, a ritmustól, a mindent egységbe foglaló rendhez, a harmóniához juttathatjuk el a zenét tanuló gyermekeket. Püthagorasz szerint „a mindenség hangzó kozmosz, a zene pedig a mindenség analogonja”. · Célunk, hogy tanításunkban olyan módszereket alkalmazzunk, melyek a zenével, mint művészi eszközzel, a zenét tanuló gyermek teljes személyiségére hatnak. · A zenetanulás rendkívül kedvezően befolyásolja az intellektuális agyi képességeket és a koncentráló képességet is. Ezt a tényt pszichológiai vizsgálatok igazolják. · A személyiségfejlesztés szempontjából tehát legfontosabb, hogy csak igaz értéket adjunk növendékeinknek, és azt szeretettel adjuk!

19


10. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztéssel kapcsolatban a zenetanítás óriási előnyökkel rendelkezik. · A kamarazenélés és a zenekari játék olyan közösségteremtő erővel bír, hogy több évig együtt zenélő növendékeink életre szóló barátságokat kötve képesek egymást segítve élő közösségként tevékenykedni. · Iskolánk szakmai céljai között éppen ezért kiemelt fontosságú, hogy növendékeink minél hosszabb ideig gyakorolhassák az együttzenélést. Erre kínálnak lehetőséget különböző hangszerösszeállítású növendékzenekaraink. Tücsökzenekar, vonószenekar, fúvószenekar, gitárzenekar, ütő-együttes, fuvolazenekar kamaraegyüttesek adnak lehetőséget növendékeink együttzenélésére. Hangszeres tanítványainknak 15%-a játszik zenekarban, vagy kamaraegyüttesben. · A kamarazenélés az emberi fejlődés szempontjából azért rendkívül fontos, mert nagyon kifinomult egymásra figyelést igényel. Az egymásra figyelésnek ez a módja a valódi közösségi érzést, a másik ember elfogadását, megbecsülését olyan mélyen vési be a gyermek lelkébe, hogy életre szóló segítséget jelenthet a később fellépő nehézségek során. · Az együttzenélés élménye olyan értékformáló erő, amelyhez hasonlóan, hatékony és értékes eszköz ritkán adódik a pedagógusoknak. Együttzenélésre már a hangszertanulás kezdetén alkalom nyílik. Ennek a lehetőségnek alkalmazásával a gyermekek megtanulnak a másik emberre figyelni, a másik értékeit megbecsülni, így olyan alapvető lelki gazdagság épül be személyiségükbe, mely képes emberi kapcsolatokat teremteni, távolabb nézve pedig, valós értékekre irányuló társadalmat építeni. · Az „osztályhangversenyek” iskolánkban a közösségépítés legfontosabb területei. Közösségformáló elemeket tartalmaznak a zenekari kurzusok, országos fesztiválok és versenyek.

11. A tehetségkutatás, - gondozás formái, felkészítés zenei pályára A tehetséggondozás legtöbb eredményt hozó formája iskolánkban a tehetséggondozó konzultáció, melyet élvonalbeli művészek, zeneművészeti szakközépiskolai és főiskolai tanárok tartanak iskolánkban azzal az elgondolással, hogy jobb képességű tanítványaink magasabb követelményekhez szokott tanár keze alatt rátalálhassanak tehetségük rejtettebb kincseire is. Ezek a szakmai konzultációk a szereplő növendékek és a tanítást hallgató tanárok tudását egyaránt gazdagítják. Hangszeres növendékeink évente 2-3 alkalommal, a kiemelkedőbbek 5-6 alkalommal szerepelnek különböző hangversenyeken. A hangversenyre történő felkészítés során a napi tanulási feladatoknál tágabb körű ismeretekre tesznek szert a növendékek. Ennél a felkészülésnél még igényesebb munka az, amikor országos versenyre vagy annak megyei válogatójára kell felkészíteni egy-egy növendéket. Az érett, élményszerű zenélés fontos eleme a gazdag fantázia, melynek jó irányú, állandó fejlesztését segíti a társművészetek jelenléte zenei nevelésünkben. Ezt szolgálják a zeneiskolában időről időre megtartott képzőművészeti kiállítások is. A zenei tehetség kibontakozásának alapja a rendszeres és gyakori zenehallgatás. Értékes, igényes, élő zene hallgatására a városban egyre több lehetőség nyílik. A zeneiskola tehetséges növendékeinek és művésztanárainak, kamaraegyütteseinek vagy a szimfonikus zenekarnak hangversenyeire havonta több alkalommal kerül sor a zeneiskolában, valamint a város más helyszínein. Gyakran koncerteznek iskolánkban neves előadóművészek, és évente néhány alkalommal budapesti helyszínekre is szervezünk hangverseny-látogatást. A tehetséggondozás legigényesebb, leghatékonyabb formája az egyénre szabott, foglalkozási időkeretben és módszerekben teljesen a gyermek egyéni jellemzőinek ismereteire építő, szeretettől áthatott, a szaktanár és növendék személyes kapcsolata révén fokozatosan elmélyülő,

20


rendszeres tanórai, egyéni foglalkozás. A tanórai foglalkozásoknál rendkívül lényeges, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a zeneművek elemzéséhez, zenei, technikai kidolgozásához. A tehetséggondozást segítik az igényes kamarazene foglalkozások és a zeneirodalmi tájékozódást megalapozó hangszeres közös-órák, melyeket minden esetben a hangszeres szaktanár tart, az elhangzó zeneművekhez fűzött ismertetővel, családias közvetlen légkört alakítva ki növendékeivel. A tehetséggondozás szempontjából rendkívül fontos a korai fejlesztés, a korosztálynak megfelelő módszerek kidolgozásával és alkalmazásával, komplex módon. A zenei tehetség általában nagyon korán megmutatkozik, és igazán akkor lehet kibontakoztatni, ha a tehetséges gyermekkel kezdettől fogva képességeinek megfelelő módszerekkel és igényességgel foglalkoznak.

12. A felzárkóztatás formái A váci zeneiskolába - mint általában minden zeneiskolába - nagyon különböző családi környezetből, nagyon eltérő zenei háttérrel érkeznek a gyermekek. A hátrányokat elsősorban a korai fejlesztéssel, a zenetanulást játékos, élményt adó módon előkészítő foglalkozásokkal tudjuk kompenzálni. Népi játékokkal, ritmusjátékokkal, mozgás-játékokkal foglalkozó csoportórákon, játékos módszerek segítségével ismerkedhetnek meg a gyermekek a zene alapvető elemeivel és a hangszeres mozgásokkal. A zenének ez a megközelítése feltárta azt a lehetőséget, hogy a családból kevés zenei élménnyel érkező gyermekek ebben a korban (6–7 évesen) ilyen módszerekkel fel tudnak zárkózni a jobb képességeket mutató, gazdagabb zenei háttérrel rendelkező gyermekekhez. A hangszeres közös-órák részben a hangszeren megtanult művek kis csoport előtt történő előadására adnak alkalmat, részben pedig zeneirodalmi jártasságot biztosítanak az élő zenében a magasabb osztályos növendékek, illetve a hangszeres tanár által előadott darabok meghallgatásával, feldolgozásával. A megelőzést és a felzárkóztatást segíti egy igen fontos tantárgy, a zenetanításnak új területe a zenei munkaképesség gondozás. A személyi és tárgyi feltételek adottak, heti 1 foglalkozás keretében, az igény alapján 1 csoportban működik. Célja: egyszerű, rövid, személyre szabott és a zenetanítás mozgásait segítő gyakorlatokkal fizikailag alkalmassá tenni a gyermekeket a hangszerjátékra, amikor fáradtan érkeznek a hangszerórára. Megtanítani a hangszeres növendékeket azokra a mindennapi erőnlétet segítő légzés- és mozgásformákra, amelyek túlterheltségük ellenére egészséges életformát biztosíthatnak számukra. Magasabb osztályosok számára igen hasznos lenne a zene és a mozgás összekapcsolására a historikus táncok megtanulása.

21


IV. A ZENEISKOLA HELYI TANTERVE 1.

A zeneiskola alapfeladata

A zenei nevelés és zeneoktatás egymást kölcsönösen kiegészítő folyamatában, a nevelendő gyermekek teljes személyiségének jó irányban történő fejlesztése a zene eszközeivel. Alapfokú zenei műveltség kialakítására jött létre. Nem kötelező, választható iskolatípus a szabadidő tartalmas eltöltésére. A zeneiskola elsődleges feladata, hogy tanulóit egy hangszer kezelésének gyakorlati megismertetése közben a zene emberformáló erejére építve elvezesse a zenei jelenségek, folyamatok megértéséhez és a zenei értékek felismeréséhez. A hangszertanulás és a zenei folyamatok tudatosítása szükségessé teszi a zenei jelrendszer (kottaírás, kottaolvasás) megismerését, a belső hallás kifejlesztését, a zenei fantázia, kifejezőkészség kialakítását, a megismert zenei gondolatok kreatív, improvizatív alkalmazását. A zeneiskola alapfeladataihoz tartozik a növendékek felkészítése országos versenyekre, azoknak megyei és iskolai válogatóira. A növendékek felkészítését szakmai konzultációk, tanszaki meghallgatások segítik, melyeket meghívott szakközépiskolai vagy főiskolai tanárok tartanak. Alapfeladat a kamaracsoportok, zenekarok működtetése és a növendékek zenei műveltségének biztosításához szükséges hangversenyek rendezése. Iskolánkban több együttes dogozik: öt különböző növendékzenekar /fúvós-, fuvola-, két vonószenekar és népzenekar/. Szorosan vett alapfeladatainkkal és az emellett végzett körzeti, megyei és országos szintű rendezvények szervezésével olyan rangot vívott ki magának iskolánk, melyhez hozzátartozik az országos szintű elvárások teljesítése. Ilyen elvárások: - A háromévenként visszatérő Országos Gitárverseny, Országos Ütőhangszeres Kamarazenei Verseny, Országos Zeneiskolai Bartók Béla Hegedű-duó Verseny. Ezek a rendezvények nem csupán munkát és hírnevet hoznak intézményünknek, de a szakmai igényességet is serkentik, egyre magasabb szintre lendítik. A zeneiskolai időkeret kötelező, kötelezően választható és választható órák rendszerét tartalmazza. A hangszerórák órakerete „A” és „B” tagozaton különböző, a kötelező korrepetíció, a kötelezően választható kamarazene vagy zenekar óraszáma és csoportlétszáma tanszakonként meghatározott. A zeneiskolák szakmai eredményeit olyan 3 éves rendszerben megrendezésre kerülő országos versenyek emelik egyre magasabb szintre, melyek győzteseiből kerülnek ki a későbbi koncertező művészek.

2.

A zeneoktatás képzési struktúrája

1.

ZENETANULÁST ELŐKÉSZÍTŐ SZAKASZ

Előképző, hangszeres előkészítő osztályok, melyek elvégzése - zenei élményanyag gyűjtésével alkalmassá teszi a gyermekeket a hangszertanulás megkezdésére. HANGSZERTANULÁS ALAPFOKON A hangszertanulás a gyermekek képességeire építve két különböző elvárás-szinten történik. Az „ A ” tagozat a zene megértésére, ismeretére, amatőr zenélésre, értő hangversenyhallgatásra készít fel. A „ B ” tagozat feladata a zenei pályára alkalmas növendékek felkészítése a továbbtanulásra.

22


2.

HANGSZERTANULÁS A TOVÁBBKÉPZŐ ÉVFOLYAMAIN

A cél ezen a szakon a zene iránt komolyabban érdeklődő, saját örömükre zenélő, de nem zenei pályára készülő növendékek zeneszeretetre, igényes zenélésre nevelése. Tulajdonképpen az amatőr zenészek nevelése.

3.

A zeneiskola intézménytípusának jellemzői

Az alapfokú művészetoktatás olyan fejlesztőpedagógiát képvisel, amelyben a hangsúly a képességfejlesztésen van. A követelményrendszer az életkori sajátosságoknak megfelelően, egymásra épülően határozza meg a követelményszinteket, lehetőséget biztosítva az egyéni fejlődési különbségek figyelembevételére. Az elvárható követelmények meghatározása a tanulási szakaszok (alapfok, középfok) végére tervezhető. A zeneiskola, - mint intézménytípus - feladatkörében, célrendszerében, szervezeti felépítésében és a mindennapi munka beosztásában is eltér a többi oktatási intézménytípustól. A zeneiskola nem tankötelezettséget teljesítő intézmény és a tantervben előírt követelményeket csak bizonyos speciális képességek megléte esetén tudják teljesíteni a hangszert tanulók, ezért a zeneiskolába hangszertanulásra csak eredményes felvételi meghallgatás után jutnak be a tanulók. A zeneiskolai tevékenység rendkívül sokrétű és szerkezetében is bonyolult. A hangszeroktatás egyéni órákon történik, ami nevelési és oktatási szempontból nagyszerű lehetőségeket kínál, de óriási felelősséggel is jár- ugyanis a különböző szereplési alkalmakon a növendékeknek – a dolgok természetéből következően egyedül kell számot adnia a felkészültségéről (lámpaláz, vizsgadrukk, stb.). A zeneiskolában tanuló hangszeres növendékek számára az iskola, köteles biztosítani a csoportos elméleti órákat, szolfézs és zeneirodalom órák formájában, valamint a zenekar, kamarazene, kamaraének és a zongorás korrepetíció foglalkozásokat. A hangszertanítást csoportos előképző foglakozások előzhetik meg. A 27/1998.(VI. 10.) MKM rendelet szerint a zeneiskolában kötelező tárgy a szolfézs. 4. osztály után szolfézs helyett zeneirodalom választható. A kötelező tárgyat az alapfok után (rövid tanszakon 4. osztály után, hosszú tanszakon 6. osztály után) felválthatják a kötelezően választható tárgyak. „B” tagozatos növendék az lehet, aki 3. hangszeres osztályát elvégezte /rendkívüli tehetség esetében 2. osztály befejezése után/, és év végi főtárgyi vizsgája alapján a szaktanárok erre javaslatot tesznek. A vizsgán, a szaktanáron kívül részt kell vennie a tanszakvezetőnek, a növendék szolfézs tanárának és az iskolavezetésnek. Zenei pályára alkalmas /”B” tagozatos/ növendékek számára a kötelező zongora szak lép be új feladatként. Kötelező a zongorás korrepetíció mindazon növendékek számára, akik nem zongorán és gitáron, hanem más hangszereken tanulnak. Sikeres alapvizsga után kötelező tárgyként választható a zenekar és a kamarazene heti 2 órában. A növendékek hangszeres tudásukat év közben legalább egyszer nyilvános tanszaki meghallgatáson vagy osztály-hangversenyen, tanév végén pedig a tanszak tanárai előtt történő vizsgán mutatják be. A zenei pályára készülő /”B” tagozatos/ vagy az átlagosnál jobb teljesítményt nyújtó növendékek szakmai kibontakozása érdekében szükség van kiemelt tanszaki hangversenyekre, az iskola munkájának bemutatását pedig az összes tanszak növendékeinek részvételével szervezett válogatott növendékhangversenyek prezentálják. A zenei évfordulókra hangversenyeket, megemlékezéseket szervezünk. 23


Az iskola minden tanszakát bemutató növendékhangversenyek a kiemelkedőbb képességű növendékek számára szereplési lehetőséget, az átlagos képességűek számára zenehallgatási lehetőséget jelentenek. A tanult művek bemutatása és az élő zene hallgatása egyaránt fontos terület zenei nevelésünkben. A ZENEISKOLÁBAN KÖTELEZŐ TÁRGYKÉNT VÁLASZTHATÓ: Elméleti: zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom Gyakorlati: kamarazene, zenekar Kötelező kiegészítő foglalkozás a korrepetíció (zongorakíséret) a hangszeres (kivéve a zongora, orgona, gitár) és magánének tanszakon tanuló növendékek számára. Kötelező zongora a zenei pályára készülő, „B” tagozatos növendékek számára. A kötelező zenekari gyakorlat és kamarazene órák szabályozását a különböző tanszakokon a tantervi program határozza meg. A Váci Bartók Béla Zeneiskolában 5 különböző növendék-együttes működik, melyek lehetőséget nyújtanak a kötelezően választható órák teljesítéséhez („Tücsök” vonós zenekar, Ifjúsági Vonószenekar, Fúvós-, Fuvola-, valamint Népzenekar). - A FÚVÓSZENEKAR létszáma: 70-80 fő között évente változik. Ez a létszám szükségessé teszi a zenekari szólampróbákat, melyek a zenekar szakmai fejlődését szolgálják. A régi zenekari tagok a zenekari próbákra rendszeresen visszajárnak, segítve az újonnan belépők felzárkózását. - A VONÓSZENEKAR létszáma: 20-35 fő között mozog. Az utánpótlást a TÜCSÖKZENEKAR (1., 2., 3. osztályos növendékek zenekara) biztosítja. A hegedűtanszak növendéklétszámának növekedésére szükség lenne olyan mértékben, ahogy azt a jelenlegi tanáraink el tudnák látni. A hegedű - tanulás iránti érdeklődés felkeltésénél a gyermekek számára különösen fontosak az óvodás korban szerzett zenei élmények. - A NÉPZENEKAR létszáma: 8-10 fő. A népzene tanszak növendékei számára az egyéni hangszeres tanulás mellett az együtt muzsikálás lehetőségét teremti meg. Céljuk a magyar népzene hagyományainak megőrzése, ápolása. - A FUVOLAZENEKAR létszáma 6-14 fő Intézményünk legfiatalabb zenei együttese 2008 szeptemberében alakult. Rövid idő alatt összekovácsolódott az együttes, több alkalommal szerepeltek városi ünnepségeken, 2009 tavaszán pedig a Cegléden megrendezett Kamarazenei versenyen nívódíjat kaptak. Az I. és II. Budapesti Gyermek- és Ifjúsági Kamarafesztiválon (2009 és 2013) II. díjat nyertek. A KAMARAZENE tanítása minden tanszakon megtalálható. Bár állandóan együtt négykezesező vagy duózó növendékektől a különböző összeállítású fúvós, vonós triókig és quartettekig mindenféle együttes megtalálható iskolánkban, növendékeink nagy része csak az egyéni hangszeres órákon tanul kamaraműveket. A 27/1998. MKM rendeletre épülő pedagógiai programunk alapján szeretnénk elérni, hogy a kötelezően választható óráknak ezzel az emberi és zenei szempontból egyaránt fontos lehetőségével minden olyan növendékünk éljen, aki nem jár valamelyik zenekarba. A kamarazenélés az emberi fejlődés szempontjából azért rendkívül fontos, mert nagyon kifinomult egymásra figyelést igényel. Az egymásra figyelésnek ez a módja a valódi közösségi érzést, a másik ember elfogadását, megbecsülését olyan mélyen vési be a gyermek lelkébe, hogy életre szóló segítséget jelenthet a később fellépő nehézségek során. - A KORREPETÍCIÓ – ZONGORAKÍSÉRET nélkülözhetetlen kiegészítő eleme a legtöbb hangszer és a magánének tanulásának. Az egy-két oktávnyi hangot ismerő hegedűs, gordonkás

24


vagy fúvós hangszeres növendék számára a zongorakíséret által jelenik meg a harmónia világa, és ezáltal válik teljessé az általa megszólaltatott egyszerű zenemű. Ígéretes vívmánya a 27/1998. MKM rendeletnek, hogy osztályokra és tanszakokra lebontva, percekben pontosítva adja meg a kötelező korrepetíció idejét. Szeretnénk elérni, hogy ebből a lehetőségből minden növendékünk részesüljön. 4. A zeneiskolai képzés struktúrája - a különböző szakok évfolyamainak száma a 27/1988. MKM rendelet szerint. „A” tagozaton HOSSZÚ TANSZAKOK 2 +10 évfolyam a furulya, fuvola, trombita, ütő, gitár, zongora, hegedű, gordonka tanszakon. RÖVID TANSZAKOK 2 + 8 évfolyam az oboa, klarinét, fagott, kürt, harsona, orgona tanszakon 2 + 6 évfolyam a szaxofon, hárfa, népzene tanszakon 1 + 6 évfolyam a magánének tanszakon „B” tagozaton az alapfok 3. osztály elvégzése után tanulhatnak a növendékek. „B” tagozatra a növendékek csak tanszaki döntéssel kerülhetnek, szükséges az „A” tagozatra visszakerülésről is.

tanszaki döntés

A zeneiskolák számára az egyéni órák (hangszer, magánének, népi ének, korrepetíció) órakeretét percekben, a csoportórák (szolfézs, zeneirodalom, kamarazene, zenekar, kórus) órakeretét 45’ -es órákban határozza meg a 27/1998. MKM rendelet. A rendeletben található óraterv a foglalkozások számát tartalmazza.

25


Kötelező, kötelezően választható és választható órák minimum óraszámának táblázatos meghatározása Az alapfokú művészetoktatás követelményeit és tantervi programját szabályozó 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet szerint

Kötelező, kötelezően választható és választható órák Főtárgy

Óraszám Kötelezően

Óraszám

Választható

Óraszám

választható „A” tagozat

2 x 30’

Szolfézs

2 x 45'

Zenekar

2 x 45'

„B” tagozat

2 x 45’

Zeneirodalom

2 x 45’

Második hangszer

1 x 30’

Zenekar

2 x 45’

Kamarazene

1 x 30’

Kamarazene

2 x 30’

Kamarazene

1 x 45'

Kötelező tárgy Szolfézs

2 x 45'

(csoportóra) Zeneirodalom

2 x 45’

(csoportóra) Második hangszer 1 x 30’ A kötelező zongorás korrepetíció órakerete Korrepetíció

1 x 5'

„A” 1.o. Korrepetíció

1 x 10'

Kamarazene

1 x 45'

„A” 2. o. Korrepetíció

1 x 15'

„A” 3.o. Korrepetíció

1 x 20'

„B” Korrepetíció

1 x 30'

Magánének ”B”

26


5.

A zeneiskola tanszakainak, tantárgyainak szakirányú feladatai

A váci Bartók Béla Zeneiskola AMI HELYI TANTERVÉT minden tanszakon a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által 1998-ban közzétett „AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁS KÖVETELMÉNYEI ÉS TANTERVI PROGRAMJA” adaptálásával készítette el, 1999-ben. A tantervi program sorozatszerkesztője: dr. Szűcsné Hobaj Tünde. Készítői a szakma élvonalbeli művész-pedagógusai. Iskolánk számára azért tartjuk adaptálásra megfelelőnek ezt a tantervi programsorozatot, mert az életkori sajátosságokat figyelembe véve és a személyiség fejlesztését előnyben részesítve alakította ki általános cél- és követelményrendszerét, szemben állva a „produkció központú” zeneoktatással. A zenei műveltség megalapozása és fejlesztése, a muzikalitás, stílusismeret, a zene tartalmi mondanivalójának megismerése és karakteres megvalósítása áll a tanítás során elvégzendő feladatok előterében. A TEHETSÉGGONDOZÁS a tantervi program által előírt anyagban és a minőségi követelmények szintjén is méltó helyére került. A program alapján a zenetanárnak alkalma nyílik arra, hogy a zenei nevelés és zeneoktatás folyamatában növendékeinek valóságos KÉPESSÉGEIRE és LEHETŐSÉGEIRE építsen. A zenei műveltség megszerzéséért zenét tanuló növendékek számára a követelmények teljes mértékben ennek a célnak elérésére irányulhatnak, míg a kiemelkedőbb képességű növendékek időben és a választható tárgyak lehetőségében is megkaphatják tehetségük kibontakoztatásának esélyeit. A tanszakonként megfogalmazott részletes helyi tantervek 2011-ben átdolgozott változata az eltelt 5 év tapasztalatainak felhasználásával, azonos szempontsor alapján, az alapvizsga követelményeinek megfogalmazásával, egységes szerkezettel készült el. Az egyes tantárgyak szakirányú feladatait, követelményét és előírt tananyagát és az egyes tanszakok általános fejlesztési követelményeit a tanszaki helyi tanterv tartalmazza.

6.

Az egyes tanszakok általános fejlesztési követelményei

Az iskolánkban 45 éves múltra visszatekintő és a szülők, diákok körében népszerű tanszakok szakmai eredményessége megfelel intézményünk elvárásainak. A felvételizők közül évek óta kiválaszthatják a tanszakok a legrátermettebbeket, a vizsgakövetelmények alapján a szakmai színvonal emelkedő tendenciát mutat, a tanszakok növendék és tanári létszáma arányos. Az utóbbi tíz évben elindított szakokon a felvehető növendékek, valamint az őket tanító tanárok száma messze elmarad az igényektől, holott két nagyon fontos zenei területről van szó. Magyarságtudatunk alapja a népzene és az élő zenei nyelv, az improvizáció gyakorlata nagyban segítheti növendékeinket legfontosabb célunk, a zenei érték felismerésében. A billentyűs tanszakon az átlagos képességű növendékek tanulmányi színvonala emelkedő tendenciát mutat. A növendéklétszám arányosan oszlik meg előképző, alapfok és továbbképző között. Számottevő létszámnövekedés nem várható a közeljövőben, mivel a tanszakon már több éve megmaradnak a magasabb osztályos növendékek. Az új elsősöket a végzősök, vagy más tanszakra javasoltak helyére vesszük fel. Szakmai szempontból rendkívül fontos lenne, hogy a „B” tagozatosok számát, és a tehetséggondozásra használható órakeretet a tanszakon emelni lehessen. A vonós tanszak növendéklétszáma nem egészen arányosan oszlik meg előképző, alapfok és továbbképző között.. Egyre színvonalasabb a vonószenekarok munkája. A tücsökzenekarban a növendékek már első-második osztályos korban megismerkedhetnek az együttzenélés örömével. A fafúvós tanszak szakmai munkája egyre több országos eredménnyel és zenei pályán továbbtanuló növendékkel színesíti iskolánk tevékenységét. Egyre növekvő igény mutatkozik az oboa és fagott iránt, mely új hangszerek beszerzését teszi szükségessé. A furulyások szakmai színvonalának emelkedését országos versenyek résztvevői és szakközépiskolába, felvett növendékeink diktálják. A jelenlegi első osztályosok megmaradása növendéklétszám emelésének igényét jelzi. A tanszakon a tehetséggondozást a tanárok szabadidejükben végzik.

27


A rézfúvó-akkordikus tanszak növendékei is szép szakmai eredményekkel gazdagítják iskolánkat, különösen a fúvószenekar és az ütő-együttesek tevékenységével. Az ütő szaknál indokolt lenne a továbbképzősök magasabb létszáma. A rézfúvó szakon vannak olyan „B” tagozatra alkalmas növendékek, akiknek szükségük lenne a tehetséggondozásra, mivel a tanszak növendékei a Váci Ifjúsági Fúvószenekar tagjai, s egyben a Váci Fúvószenekar utánpótlása is. A zeneismeret tanszak szerepe rendkívül fontos a zeneiskolában. A szolfézstanárok készítik fel a növendékeket a hangszertanulás megkezdésére, és kísérik útjukat az elméleti tudás megalapozásával, fejlesztésével. Iskolánk szolfézs tanszakának szakmai színvonalát jelzi, hogy a hangszerre felvételt nem nyerő növendékek szolfézs szakosként megmaradnak iskolánkban. Iskolánk szakmai eredményességét gyakran hátráltatja, hogy a kötelező zongorás korrepetíció órakerete jelenleg jóval alacsonyabb a rendeletben előírtnál. Ez a vonós és fúvós tanszakok munkájában jelent fennakadásokat, főleg olyankor, amikor országos versenyre, vagy zeneművészeti szakközépiskolai felvételire több növendék készül.

7. 1.

Az egyes tanszakok követelményei HANGSZERES TANTÁRGYAK

FURULYA

A furulyatanítás szakirányú feladatai Ismertesse meg a növendékekkel (életkoruknak megfelelő szinten) – a furulya lehetőségeit, saját irodalmát és a furulyán is játszható egyéb művek minél szélesebb körét; – hangszerük történetét, akusztikai sajátosságait, a furulyairodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit, – a furulyacsalád egyéb tagjait és a rokon hangszereket. Alakítson ki könnyed hangszerkezelést: – megfelelő légzéstechnikát, helyes befúvásmódot, test-, hangszer- és kéztartást, billentést és tudatosítsa ezeket, – dinamikailag árnyalt, telt, színes, kifejező furulyahangot, – differenciált hangindítást és hanglezárást, – megfelelő tempójú repetíciót, – laza, egyenletes ujjtechnikát, – pontosan összehangolt nyelv- és ujjmozgást. A fentiek eléréséhez gyakoroltasson rendszeresen – tartott hangokat állandó és változó dinamikával, az intonáció lehetőség szerinti megtartásával, – hangsorokat, fokozatosan táguló hangterjedelemben, különböző figurációkkal, – a felmerülő technikai problémáknak megfelelő mozdulatsorokat, ujjgyakorlatokat. Tegye jártassá a növendéket a furulyairodalom javát képező reneszánsz és barokk művek díszítésében. Fordítson figyelmet – az előkészítő hangszerként furulyázni tanulók alapfunkcióinak gondos megalapozására, – a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására, – a lapról olvasási készség fejlesztésére, – a különböző alaphangú furulyák használatakor az abc-s névvel történő helyes (nem transzponáló) olvasásra, – a tudatos zenei memorizálásra, – a művek zeneileg igényes kidolgozására, – az elsősorban barokk irodalomban gazdag hangszer más korokban keletkezett darabjainak tananyagba kerülésére, – a rendszeres társas muzsikálásra. Tanítsa meg a növendékeket a hangszer karbantartására.

28


Követelmények az előképző évfolyam(ok) elvégzése után Abban az esetben, ha a furulya más fúvós hangszerek előkészítő hangszere, a növendék az előképző vagy az első évfolyam elvégzése után általában abbahagyja furulyatanulmányait. A növendék ebben az esetben is – tudjon a tanult hangterjedelemben abc-s hangnévvel biztosan kottát olvasni, – rendelkezzék jól megalapozott légzéstechnikával, hangindítással és ujjtechnikával. A növendékek egyéb hangszeres tanulmányaik után sokszor visszatérnek a furulyához; ezért az alábbiakról akkor sem mondhatunk le, ha csak előképző hangszerként foglalkozunk ezzel a hangszerrel: – legyen képes barokk (angol) fogásrendszerű hangszer használatára, – rendelkezzék biztos hüvelykujjtechnikával.

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén (az előképző követelményein felül) A növendék – legyen képes a zenei anyagot életkorának, egyéni képességeinek és készségeinek megfelelő hangszerkezeléssel, kotta- és stílus hűen, értelmesen tagolva, kifejezően megszólaltatni, – rendelkezzék a játszott zenei anyag megszólaltatásához szükséges koncentrálóképességgel, – legyen tisztában a hangszerkezelés alapvető tudnivalóival, alkalmazza tudatosan a helyes légzéstechnikát, befúvásmódot, billentést stb., – legyen képes a hangok biztonságos megszólaltatására a furulya klasszikusan értelmezett hangterjedelmében f1-(f3-ig) g3-ig – in F, – tudjon dinamikailag árnyalt, kulturált, kifejező hangot képezni, – alkalmazza játékában a hangindítás, elválasztás és hangbefejezés különböző módjait, többek között a t, r, d hangindításokat és ezek különböző kombinációit, – ismerje az f1-(f3) g3 hangterjedelem valamennyi hangjának fogását, a leggyakoribb segédfogásokat, – törekedjék játékában a tiszta intonációra, javítsa tudatosan hangszere intonációs hibáit, – rendelkezzék az alapfokon játszott zenei anyag megszólaltatásához szükséges ujjtechnikával, – tudjon önállóan hangolni, – ismerje a hangszer karbantartásának alapvető feladatait, és végezze ezeket önállóan, – ismerje a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését, – a tanár útmutatásai alapján legyen képes a különböző zenei kifejezőeszközök alkalmazására (artikuláció, agogika, díszítés, lassítás, hangsúlyozás stb.), – a tanár útmutatásai alapján legyen képes az új darabok egyszerűbb dallami díszítésére, – ismerje a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat, – ismerje a furulya történetét, rokon hangszereit, – ismerje a furulya szerepét különböző zenei korszakokban.

A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A növendék legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával: – dúr és moll skálák 3 #, 4 b előjegyzésig, tercekkel, hármashangzat- és dominánsszeptim négyeshangzat-felbontásokkal, minimum az f1-g3 (in F) hangterjedelem teljes kihasználásával (esetleg a fisz3 kihagyható), – két etűd vagy egy variációsorozat, – legalább két tétel egy nagybarokk szonátából vagy versenyműből.

29


További követelmények a továbbképző évfolyamok elvégzése után Az „A” tagozat végén A növendék – legyen képes a hangok biztonságos megszólaltatására a furulya XX. századi elvárásainak megfelelő hangterjedelemben (e1)f1-a3(c3)-ig in F, – alkalmazza önállóan a hangindítás és zárás különböző módjait (ízlésének és a játszott zenei anyagnak megfelelően), – ismerje az f1-a3 hangterjedelem valamennyi hangjának fogását, a leggyakoribb segédfogásokat, tisztító- és trillafogásokat, a háromvonalas hangok fogáslehetőségeit, – legyen képes a segédfogások önálló megválasztására, – rendelkezzék egyenletes, laza ujjtechnikával, – legyen fogalma a furulya történetéről, fizikai sajátosságairól, irodalmáról, különböző műfajokban betöltött szerepéről, – legyen képes önállóan megválasztani az előadandó mű stílusának, jellegének megfelelő zenei kifejezőeszközöket, és játékában alkalmazza ezeket, – a játszott zenei anyagot kotta- és stílushűen, értelmesen tagolva, kifejezően szólaltassa meg, – legyen képes az új darabok egyszerűbb, de önálló dallami díszítésére, – legyen képes megszerzett ismereteinek és hangszerkezelési szintjének megfelelő előadási darabok, kamarazenei szólamok önálló, technikailag és zeneileg igényes elsajátítására, a hibák önálló javítására, – rendelkezzék az egyéni és társas muzsikáláshoz szükséges koncentrálóképességgel, lapról olvasási készséggel, zenei képzelőerővel.

A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A növendék ismerje – hangszere történetét és irodalmát, – f1-c3-ig (in F) a fogásokat, – a trilla-, segéd-, piano-, forte- és akkordfogásokat, – az irodalomra legjellemzőbb tánc- és tételtípusok tempóit és karaktereit, – a hangszer avantgarde irányzatait. Legyen képes – a természetes, könnyed hangszerkezelésre, – megfelelő légzéstechnika alkalmazására, – a levegő tudatos beosztására, – vibrato-mentes hang képzésére, – segédfogások önálló kikeresésére és alkalmazására, – értelmesen tagolt, kifejező előadásra. Rendelkezzék – összehangolt ujj- és nyelvtechnikával, – fürge szimpla-nyelvtechnikával, – saját adottságainak megfelelő gyakorlási módszerrel, – megfelelő lapról olvasási készséggel. Tudjon – tisztán intonálni, – pontos ritmusban játszani, – dúr és moll hangsorokat játszani 7 #, 7 b előjegyzésig, tercekkel, hármashangzat- és dominánsszeptim-felbontásokkal f1-a3-ig (in F). FUVOLA

A fuvolatanítás szakirányú feladatai: – –

a helyes légzés kialakítása, a kifejező fuvolahang elsajátíttatása, 30


– a kéz-, test-, fej-, hangszertartás lazaságának tudatosítása, – a megismert mozgásmechanizmusok automatikussá tétele, – a biztonságos hangszerkezelés kialakítása, – a belső hallás fejlesztése, – a ritmus alapérzetének biztonságos alkalmazása, – rendszerezett zenei ismeretek átadása. Ismertesse meg a növendékkel – a fuvola történetét, – a fuvola társhangszereit (fafúvós hangszercsalád), – a hangszer irodalmát, – a jelentősebb alkotó- és előadóművészek munkásságát. Tudatosítsa – a helyes légzéstechnikára épülő ideális befúvási mód (ansatz) együttes használatát, – a hangminőség, dinamika és intonáció összefüggéseit, – a hangszer könnyed kezelését, a laza mozgásérzetek kialakítását, – a fuvola hangképzésének fizikai törvényszerűségeit, – a rendszeres és helyes gyakorlási módszer alapelveit, – a kottahű játék – mint legfontosabb alapelv – pontos betartását. Fejlessze a növendék zenei képességeit: – hangszeres technikáját, – improvizációs tevékenységét (kreativitását), – lapról játszási készségét. Ösztönözze a növendéket – a lapról olvasási készség folyamatos, aktív művelésére.

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén A növendék ismerje – a fuvola és a fafúvós hangszerek múltját, irodalmát, – a hangszer teljes hangterjedelmét, – a tudatos és helyes légzéstechnikát, – a fuvola intonációs hibáit (és tudatosan korrigálja azokat), – a dúr és moll hangnemeket 6 #, 6 b előjegyzésig, – a bonyolultabb ékesítések (trilla utókával vagy anélkül, kettős ékesítés stb.) írásmódját és ritmusát, – a különböző korok zenéinek díszítésrendszerét (pl. barokk), – a vibrato szerepét a zenei megvalósításban, – ismerje a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését, – ismerje a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat, – a jelentősebb fuvolás előadóművészeket. Legyen képes – a kiegyenlített és kifejező hang elérésére a tiszta intonáció megtartásával, – a különböző hangindítások és hangbefejezések megvalósítására, – a különböző nyelvütések (szimpla és dupla staccato) gyorsaságának fejlesztésére, – az önálló hangolásra, – a könnyebb technikai problémák elemző gyakorlására, – a kottahű játékra és folyamatos, mérsékelt tempójú lapról olvasásra, – hosszabb zenei gondolatok egy levegővel történő összefogására, – a különböző artikulációs előírások megszólaltatására (staccato, tenuto, legato, marcato stb.), – egyenletes, pergő-technikához vezető ujjgyakorlatok fokozatos gyorsítására. 31


A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A növendék legyen képes – dúr és moll skálákat játszani 4 #, 4 b előjegyzésig, tercekkel, hármashangzat- és dominánsszeptim-felbontásokkal, szimpla- és duplanyelvvel is, – szélsőséges dinamikák megvalósítására, – készségfejlesztő gyakorlatok hibátlan eljátszására (pl. Eördögh, Platonov stb.), – nehezebb etűdök zenei és technikai megvalósítására (pl. Köhler op. 33-as és op. 66-os etűdsorozata), – egy barokk szonáta lassú és gyors tételének eljátszására egyszerűbb díszítésekkel, – hosszabb terjedelmű művek memorizálására (pl. Járdányi: Szonatina, Szervánszky: Szonatina stb.).

További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén A növendék legyen képes – a szép, kifejező hang tudatos megteremtésére, – a tiszta intonációra, – a hangszerét könnyedén kezelni, – a levegő tudatos beosztására, – hosszabb zenei gondolatok egy levegővel történő összefogására, – a nagyobb lélegzetű, összetett feladatokat tartalmazó etűdök eljátszására, – a vibrato sűrűségének fokozására, az amplitúdó nagyságnak változtatására és helyes alkalmazására, – a különböző zenei korok stílushű díszítéseinek önálló alkalmazására, – a technikai és zenei szempontból tudatos, elemző gyakorlásra, a pontos ritmus feltétel nélküli megtartására, – az értelmes, tagolt, árnyalt előadásra, – a legfontosabb zenei karakterek megjelenítésére, – önállóan 1-2 ütemes rövid zárlati kadenciák (pl. futamok, akkordfelbontás, skálamenetek stb.) rögtönzésére, – egyszerűbb javítási műveletek elvégzésére (pl. csavar meghúzása, rugó visszatétele, a hangolódugó folyamatos ellenőrzése stb.). A növendék rendelkezzék – megfelelő hangszeres technikával, előadói és formálókészséggel, – képzelőerővel, – biztos zenei memóriával, – koncentrálóképességgel, – olyan lapról olvasási készséggel, amely a kamarazenei és zenekari játékhoz szükséges, – olyan bejátszási módszerrel, amelynek birtokában a jó befúvási érzetek rövid időn belül elérhetők, – a tudásszintjének megfelelő önállósággal a játszandó művek kiválasztásánál. A növendék tudja alkalmazni – a hang képzésének fizikai törvényszerűségeit (légzés, rekesz, felhangok stb.), – a különböző artikulációs előírásokat (staccato, legato, tenuto, marcato stb.).

A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A növendék ismerje – a modern zenei effektusokat, – az újabb légzéstechnikákat, – a fuvola társhangszereit, azok transzponálási módjait, – korunk zenéjének intonációs sajátosságait. Legyen képes 32


biztos hangindításra és -befejezésre, nehéz etűd virtuóz előadására (pl. Köhler: Etűdök fuvolára op. 33 III. kötet, Wehner: 12 nagy etűd, vagy Jean-Jean: Modern etűdök), – nehezebb előadási darab, kamaramű, zenekari szólam önálló zenei és technikai megoldására. Rendelkezzék – olyan biztos hangszeres tudással, előadói és formálókészséggel, zenei ismerettel, amelynek birtokában zenei pályára is irányítható – közép-, esetleg felsőfokra is. – –

OBOA

Az oboatanítás szakirányú feladatai Ismertesse meg a növendékekkel – az oboa lehetőségeit, irodalmát, hangszerük történetét, akusztikai sajátosságait, – az oboairodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit, – az oboa kialakulását, fejlődését, sajátosságait, – a hangszer részeit, összeállítását, tisztítását, – a nád szerepét, – a rokon hangszereket. Tudatosítsa a kis b és e3 közötti hangok ismeretét, gyors olvasását és fogásait, (egy hang többféle fogásának ismeretét és alkalmazását: f-ek, esz-ek). Alakítson ki könnyed hangszerkezelést: – megfelelő légzéstechnikát, helyes befúvásmódot, test-, hangszer- és kéztartást, billentést és tudatosítsa ezeket, – dinamikailag árnyalt, telt, színes, kifejező oboahangot, – differenciált hangindítást és hanglezárást, – megfelelő tempójú repetíciót, – laza, egyenletes ujjtechnikát, – pontosan összehangolt nyelv- és ujjmozgást. A fentiek eléréséhez gyakoroltasson rendszeresen – hangsorokat, fokozatosan táguló hangterjedelemben, különböző figurációkkal, – tartott hangokat állandó és változó dinamikával, tiszta intonáció mellett, – a felmerülő technikai problémáknak megfelelő mozdulatsorokat, ujjgyakorlatokat. Tegye jártassá a növendéket az oboairodalomban előforduló díszítések kivitelezésében. Fordítson figyelmet – a megfelelő légzéstechnika, száj-, hangszer-, kéz- és testtartás kialakítására, tudatosítására és automatikussá tételére, – az önkontroll fejlesztésére, – biztos és differenciált hangindításra és szép hangbefejezés kialakítására, – kiegyenlített, szép hang létrehozására, megfelelő levegővezetéssel a különböző regiszterekben, – a repetíció gyorsítására a torok és nyelv lazaságának megőrzése mellett, – a nyelv és az ujjak szinkronjának állandó ellenőrzésére, tökéletesítésére (ujjgyakorlatok, szekvenciák különböző artikulációval és ritmusképlettel), – a hallás, a ritmus- és a tempóérzék fejlesztésére, – a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására, – a lapról olvasási készség fejlesztésére, – a tudatos zenei memorizálásra, – a művek zeneileg igényes kidolgozására, – a rendszeres társas muzsikálásra. Tanítsa meg a növendékeket a hangszer karbantartására.

33


Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén A növendék legyen képes – az oboázáshoz szükséges hasi légzést és rekeszizommal való támaszt alkalmazni, – szabályos kéz-, hangszer- és testtartással játszani, – jó hangindítással, közepes és nagy hangon hosszú hangokat fújni, lekerekített befejezéssel, – megfelelő gyorsasággal egyenletes legato skálameneteket játszani, – skálák eljátszására 4 #, 4 b előjegyzésig, b-e3 hangterjedelemben (legato, tenuto és staccato, fokról fokra, tercmenet, hármashangzatok), – két teljes etűdöt eljátszani a Schmitt I., Wiedemann- vagy Vizthum-kötetek könnyebb etűdjeiből válogatva, – barokk szonáta vagy concerto lassú és gyors tételpárját, vagy hasonló nehézségű más stílusú darabot kotta nélkül, zongorakísérettel előadni. Ismerje – a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését, – a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat.

A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A növendék legyen képes – az oboázáshoz szükséges hasi légzést és a rekeszizommal történő támasztást megfelelően alkalmazni, – hosszú (tenuto) és különböző staccato hangokat játszani egy hangot repetálva és skálamenetben b-e3 hangterjedelemben, – két teljes (kétféle karakterű) etűdöt eljátszani megfelelő tempóban a Schmitt I-II. és a Wiedemann-kötetekből, – egy barokk mű lassú és gyors tételét kotta nélkül, zongorakísérettel előadni, korhű, technikailag kivitelezhető díszítéssel. Tudjon – önállóan hangolni, – a játékát kontrollálva, gazdaságosan gyakorolni.

További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén A növendék ismerje – a hangszerét és tudjon megjavítani apró hibákat, – a nádkészítés alapfogásait. Legyen képes – helyes testtartásra, hangszertartásra, a jó légzéstechnika tudatos alkalmazására, – oldott, természetes hangszerkezelésre, – tudatos és kontrollált gyakorlásra, – dinamikailag árnyalt hangképzésre, – tiszta intonációval, jó kötéssel és dinamikailag árnyaltan játszani, – a kéz- és nyelvtechnika összehangolására, – a fürge szimplanyelv és a duplanyelv használatára, – képességeinek megfelelő zenei anyag stílusos, zeneileg értelmes, kifejező előadására, – kamara- és zenekari művek előadásában közreműködni, – előadási darabokat korhű díszítéssel előadni, – romantikus műveket vibrato alkalmazásával játszani.

34


A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A növendék ismerje a hangszerét és saját nádon fújjon. Legyen képes – a sima kötés megvalósítására, – az összehangolt kéz- és nyelvtechnika tudatos alkalmazására, – technikájának önálló továbbfejlesztésére. Tudjon – a hangszerén b-g3 között egyenletes ujjtechnikával játszani, – lassú tételeket stílusos variációkkal előadni. KLARINÉT

A klarinéttanítás szakirányú feladatai Ismertesse meg a növendékekkel (életkoruknak megfelelő szinten) hangszerük történetét, akusztikai sajátosságainak alapjait, a klarinétirodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit, a klarinétcsalád egyéb tagjait és a rokon hangszereket (szaxofon, tárogató). Alakítson ki – megfelelő légzéstechnikát, helyes befúvásmódot, test-, hangszer- és kéztartást, billentést és tudatosítsa ezeket, – dinamikailag árnyalt, telt, színes, kifejező klarinéthangot, – differenciált hangindítást, elválasztást és hanglezárást, – megfelelő tempójú repetíciót, – laza, egyenletes ujjtechnikát, – pontosan összehangolt nyelv- és ujjmozgást, – könnyed hangszerkezelést. Gyakoroltasson rendszeresen – tartott hangokat állandó és változó dinamikával (pl. mfpp), az intonáció megtartásával, – hangsorokat fokozatosan táguló hangterjedelemben, – a felmerülő technikai problémáknak megfelelő mozdulatsorokat, ujjgyakorlatokat. Fordítson figyelmet – a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására, – a lapról olvasási készség fejlesztésére, – a tudatos zenei memorizálásra, – a művek zeneileg igényes kidolgozására, – a rendszeres társas muzsikálásra. Tanítsa meg a növendékeket a hangszer karbantartására.

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén A növendék – legyen tisztában a hangszerkezelés alapvető tudnivalóival, alkalmazza tudatosan a helyes légzéstechnikát, befúvásmódot, billentést stb., – e-f3 hangterjedelemben legyen képes a klarinét biztonságos megszólaltatására, – tudjon valamennyi regiszterben dinamikailag árnyalt, kulturált hangot képezni, – alkalmazza játékában a hangindítás és elválasztás különböző módjait, – ismerje az e-f3 hangterjedelem valamennyi hangjának fogását, a leggyakoribb segédfogásokat, – törekedjék játékában a tiszta intonációra, javítsa tudatosan hangszere intonációs hibáit, – rendelkezzék az alapfokon játszott zenei anyag megszólaltatásához szükséges ujjtechnikával, – tudjon önállóan hangolni, legyen tisztában a klarinét transzponáló jellegével, – legyen tisztában a náddal és a nádválasztással kapcsolatos alapvető tudnivalókkal, – ismerje a hangszer karbantartásának alapvető módjait, és végezze ezeket önállóan, – tudjon folyékonyan kottát olvasni, 35


– – – – –

ismerje a tanult anyagban előforduló ritmikai elemeket, ütemfajtákat, tempó- és karakterjelzéseket, dinamikai és egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését, a tanár útmutatásai alapján legyen képes a különböző zenei kifejezőeszközök alkalmazására (dinamika, agogika, lassítás, hangsúlyozás stb.), rendelkezzen a játszott anyagra vonatkozó formai ismeretekkel, ismerje az egyes tételtípusok jellegzetességeit, ismerje a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat, a zenei anyagot életkorának, egyéni képességeinek és készségeinek megfelelő hangszerkezeléssel, kotta- és stílushűen, értelmesen tagolva, kifejezően szólaltassa meg.

A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A növendék legyen képes e-g3 hangterjedelemben a hangszer biztonságos megszólaltatására. Legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával: – dúr és moll skálák 4 #, 4 b előjegyzésig tercmenetekkel, hármashangzat-, dominánsszeptimés szűkített szeptim-felbontásokkal, – Jeanjean: Etűdök I/2. – egy szabadon választott etűd, az előbbitől eltérő stílusú, – az alábbi versenyművek bármelyikének lassú tétele: – Leopold Koželuch: Esz-dúr klarinétverseny – Tucek: B-dúr klarinétverseny – Rösler-Rosetti: Klarinétverseny – egy szabadon választott előadási darab vagy szélső gyors tétel, amely az előbbitől eltérő stílusú.

További követelmények a továbbképző évfolyamok elvégzése után Az „A” tagozat végén A növendék – legyen képes e-g3 hangterjedelemben a hangszer biztonságos megszólaltatására, – tudjon valamennyi regiszterben széles dinamikai határok közt mozgó, színes, telt, kifejező hangot játszani, – alkalmazza önállóan a hangindítás és hangelválasztás különböző módjait (ízlésének és a játszott zenei anyagnak megfelelően), – ismerje az e-g3 hangterjedelem valamennyi hangjának fogását, a leggyakoribb segédfogásokat, tisztító- és trillafogásokat, a háromvonalas hangok fogáslehetőségeit, – legyen képes a legmegfelelőbb ujjrend önálló megválasztására, – rendelkezzék egyenletes, laza ujjtechnikával, – legyen fogalma a klarinét történetéről, fizikai sajátosságainak alapjairól, irodalmáról, a különböző műfajokban betöltött szerepéről, – rendelkezzen átfogó ismeretekkel a ritmikai elemekre, ütemfajtákra, tempó- és karakterjelzésekre stb. vonatkozóan, – legyen képes új ismeretek önálló megszerzésére (új ritmikai elemek megértésére, zenei műszavak lefordítására, fogások kikeresésére különböző táblázatokból stb.), – legyen képes önállóan megválasztani az előadandó mű stílusának, jellegének megfelelő zenei kifejezőeszközöket, és játékában alkalmazza ezeket, – a játszott zenei anyagot kotta- és stílushűen, értelmesen tagolva, kifejezően szólaltassa meg, – legyen képes megszerzett ismereteinek és hangszerkezelési szintjének megfelelő előadási darabok, kamarazenei, illetve zenekari szólamok önálló, technikailag és zeneileg igényes elsajátítására, a hibák önálló javítására, – rendelkezzék az egyéni és társas muzsikáláshoz szükséges koncentrálóképességgel, lapról olvasási készséggel, zenei képzelőerővel.

36


A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A növendék legyen képes – legyen képes e-a3 hangterjedelemben a hangszer biztonságos megszólaltatására, – tudatosan alkalmazni a helyes légzéstechnikát, – hangsorokat játszani: valamennyi dúr és moll hangnemben hármas- és négyeshangzatfelbontásokkal, hangközmenetekkel, valamint kromatikus skálát, – kiegyenlített hangon játszani a különböző regiszterekben, kielégítő intonáció mellett. Ismerje a különböző előadási jelek jelentését és tudja azokat megvalósítani a hangszerén. Tudjon – kielégítően transzponálni „A” klarinétra, – jól lapról olvasni. Rendelkezzék alapvető ismeretekkel a nádfaragásról. SZAXOFON

A szaxofontanítás szakirányú feladatai A szaktanár ismertesse meg a növendékekkel – a szaxofon kialakulásának és fejlődésének történetét, – a hangszer sajátosságait, – a szaxofon irodalmát, felhasználásának és felhasználhatóságának sokszínűségét (pl. alkalmazását szimfonikus és fúvószenekarban, jazz-együttesekben stb.), – a hangszer legkiválóbb előadóművészeinek munkásságát. Hangszertechnikailag alakítsa ki – a helyes légzéstechnikát, – a helyes befúvásmódot és nyelvtechnikát, – a stabil, de nem merev szájtartást, – a megfelelő test-, fej-, kéz- és hangszertartást, – a dinamikailag árnyalt, megfelelően intonált és jól képzett szaxofonhangot. Fordítson figyelmet – a helyes légzés gyakorlására, fejlesztésére intenzív légzésfejlesztési gyakorlatokkal, – a szájizomzat fejlesztésére a mindennapi gyakorlatok segítségével, – a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására, – a lapról olvasási készség fejlesztésére, – a tudatos zenei memorizálásra, – a művek zeneileg igényes kidolgozására, – a rendszeres társas muzsikálásra. Tanítsa meg a növendékeket a hangszer karbantartására.

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után A növendék – a zenei anyagot életkorának, egyéni képességeinek és készségeinek megfelelő hangszerkezeléssel, kotta- és stílushűen, értelmesen tagolva, kifejezően szólaltassa meg, – rendelkezzék a játszott zenei anyag megszólaltatásához szükséges koncentrálóképességgel, – legyen tisztában a hangszerkezelés alapvető tudnivalóival, alkalmazza tudatosan a helyes légzéstechnikát, befúvásmódot, – sajátítsa el az ajak és a kéz összehangolt munkáját, – ismerje a szaxofon legáltalánosabban használatos hangterjedelmén belül (b-f3-ig) kromatikusan az összes fogást, beleértve a leggyakoribb segéd- és tisztítófogásokat, és tudja ezeket alkalmazni a gyakorlatban is, – tudjon dinamikailag árnyalt, kulturált, kifejező hangot képezni, – alkalmazza játékában a hangindítás, elválasztás és hangbefejezés különböző módjait, – törekedjék játékában a tiszta intonációra, – rendelkezzék az alapfokon játszott zenei anyag megszólaltatásához szükséges technikával, 37


tudjon önállóan hangolni, ismerje a hangszer karbantartásának alapvető feladatait, és végezze ezeket önállóan, ismerje a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését, – a tanár útmutatásai alapján legyen képes a különböző zenei kifejezőeszközök alkalmazására (artikuláció, agogika, díszítés, lassítás, hangsúlyozás stb.), – a tanár útmutatásai alapján legyen képes az új darabok egyszerűbb dallami díszítésére, – ismerje a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat, – ismerje a szaxofon történetét, rokon hangszereit, – ismerje a szaxofon szerepét különböző zenei korszakokban. Legyen képes – hangsorokat játszani 4 #, 4 b előjegyzésig, – egészséges és jól intonált szaxofonhang megszólaltatására. Rendelkezzék olyan hangszertechnikai és olvasási készségekkel, hogy a továbbképző évfolyamokban elkezdhetőek legyenek a C-be történő transzponálási gyakorlatok. Tudjon – előadási darabokat kotta nélkül előadni, – könnyebb kamarazenei és zenekari szólamokat eljátszani. – – –

További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után A növendék ismerje – hangszerének transzponáló jellegét, – a hangszercsalád többi tagját, hangolásukról és hangfekvésükről legyen fogalma, – a nehezebb előadási daraboknál, a kamarazenei és zenekari szólamoknál leggyakrabban előforduló zenei műszavak jelentését. Legyen képes – hangsorokat játszani 6 #, 6 b előjegyzésig, – pp-ff- ig a dinamikai skála megvalósítására, – a hangszer regisztereinek kiegyenlített megszólaltatására. Rendelkezzék olyan hangszeres és elméleti tudással, amely alapján közreműködhet amatőr zenekarban vagy zenei együttesben. Tudjon nehezebb előadási darabokat kotta nélkül eljátszani. FAGOTT

A fagott-tanítás szakirányú feladatai: ismertesse meg a növendékekkel (életkoruknak megfelelő szinten) a fagott lehetőségeit, irodalmát, hangszerük történetét, akusztikai sajátosságait, a fagott-irodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit, – a rokon hangszereket. Alakítson ki könnyed hangszerkezelést: – megfelelő légzéstechnikát, helyes befúvásmódot, test-, hangszer- és kéztartást, billentést és tudatosítsa ezeket, – dinamikailag árnyalt, telt, színes, kifejező fagotthangot, – differenciált hangindítást és hanglezárást, – megfelelő tempójú repetíciót, – laza, egyenletes ujjtechnikát, – pontosan összehangolt nyelv- és ujjmozgást. A fentiek eléréséhez gyakoroltasson rendszeresen – tartott hangokat állandó és változó dinamikával, az intonáció lehetőség szerinti megtartásával, – hangsorokat, fokozatosan táguló hangterjedelemben, különböző figurációkkal, – a felmerülő technikai problémáknak megfelelő mozdulatsorokat, ujjgyakorlatokat. Fordítson figyelmet –

38


a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására, a lapról olvasási készség fejlesztésére, a tudatos zenei memorizálásra, a művek zeneileg igényes kidolgozására, a helyes légzésre és a folyamatos rekesztámasz kialakítására, állandó fejlesztésére, erősítésére, – a rendszeres társas muzsikálásra, – a kamarazenében és zenekarban egyaránt szükséges intonációs, ritmikai és dinamikai alkalmazkodási készség kialakítására már egész kis ambitusnál. Tanítsa meg a növendékeket a hangszer karbantartására. – – – – –

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén A növendék – a zenei anyagot életkorának, egyéni képességeinek és készségeinek megfelelő hangszerkezeléssel, kotta- és stílushűen, értelmesen tagolva, kifejezően szólaltassa meg, – rendelkezzék a játszott zenei anyag megszólaltatásához szükséges koncentrálóképességgel, – legyen tisztában a hangszerkezelés alapvető tudnivalóival, alkalmazza tudatosan a helyes légzéstechnikát, befúvásmódot, billentést stb., – legyen képes a hangok biztonságos megszólaltatására a klasszikus hangterjedelemben, – tudjon dinamikailag árnyalt, kulturált, kifejező hangot képezni, – alkalmazza játékában a hangindítás, elválasztás és hangbefejezés különböző módjait, – törekedjék játékában a tiszta intonációra, – rendelkezzék az alapfokon játszott zenei anyag megszólaltatásához szükséges ujjtechnikával, – tudjon önállóan hangolni, – ismerje a hangszer karbantartásának alapvető feladatait, és végezze ezeket önállóan, – ismerje a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését, – a tanár útmutatásai alapján legyen képes a különböző zenei kifejezőeszközök alkalmazására (artikuláció, agogika, díszítés, lassítás, hangsúlyozás stb.), – a tanár útmutatásai alapján legyen képes az új darabok egyszerűbb dallami díszítésére, – ismerje a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat, – ismerje a fagott történetét, rokon hangszereit, – ismerje a fagott szerepét különböző zenei korszakokban. Ismerje és tudja játszani – a dúr és moll hangsorokat a különböző játékmódokkal és a portamento alkalmazásával, – a kromatikus hangsort. Legyen képes – nagyobb hangközök törésmentes kötésére, – igényes és stílusos hangképzésre – a dinamikai árnyalatok alkalmazására (p-f keretein belül), – hosszú és rövid előke, utóka, paránytrilla, mordent és kettős ékesítés megoldására, – könnyebb művek lapról játszására, – az előadási darabok igényes felépítésére, – basszus- és tenorkulcs váltakozó alkalmazására.

A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A növendék legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával: – egy dúr és egy moll skála (4 #, 4 b előjegyzésig), legato, staccato, tenuto játékmóddal – két különböző karakterű etűd, – két könnyű, rövid, eltérő karakterű előadási darab zongorakísérettel, lehetőleg kotta nélkül. 39


Követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén A növendék legyen képes – az előző pontokban megfogalmazottak tudatos (a növendék zenei adottságainak, életkorának, és technikai felkészültségének megfelelő) alkalmazására az igényes zenei kifejezés és a zene folyamatát és összefüggéseit érzékeltető előadás érdekében, – zeneiskolai szinten értelmesen tagolt, árnyalt előadásra, szép kifejező hangon lassú és középgyors tempóban, staccato játékban is, – az előadási darabokat fejből eljátszani, – technikai továbbfejlődésre, – hosszabb gyakorlásra, – kamara-, illetve ifjúsági zenekarban játszani.

A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A növendék ismerje – hangszerét, tudjon megoldani apróbb javítási problémákat, – a nádfaragás alapjait, – a hangszer múltját, irodalmát. Legyen képes – természetes, oldott hangszerkezelésre, helyes testtartásra, hangszertartásra, – a hangszerregiszterek színkülönbségeinek kiegyenlítésére – az összehangolt kéz- és nyelvtechnika alkalmazására, – technikai szempontból tudatos, elemző gyakorlásra. KÜRT

A kürttanítás szakirányú feladatai Ismertesse meg a növendékekkel (életkoruknak megfelelő szinten) – a hangszerük történetét, akusztikai sajátosságait, – a kürtirodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit, – a kürtcsalád egyéb tagjait és a rokon hangszereket. Alakítson ki – megfelelő légzéstechnikát, helyes befúvásmódot, test-, hangszer- és kéztartást, billentést és tudatosítsa ezeket, – dinamikailag árnyalt, telt, színes, kifejező kürthangot, – differenciált hangindítást, elválasztást és hanglezárást, – megfelelő tempójú repetíciót, – laza, egyenletes ujjtechnikát, – pontosan összehangolt nyelv- és ujjmozgást, – könnyed hangszerkezelést. Gyakoroltasson rendszeresen – tartott hangokat állandó és változó dinamikával (pl. mf, ff, pp), az intonáció megtartásával, – hangsorokat fokozatosan táguló hangterjedelemben, – a felmerülő technikai problémáknak megfelelő mozdulatsorokat, ujjgyakorlatokat. Fordítson figyelmet – a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására, – a lapról olvasási készség fejlesztésére, – a tudatos zenei memorizálásra, – a művek zeneileg igényes kidolgozására, – a rendszeres társas muzsikálásra. Tanítsa meg a növendékeket a hangszer karbantartására.

40


Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén A növendék – a zenei anyagot életkorának, egyéni képességeinek és készségeinek megfelelő hangszerkezeléssel, kotta- és stílushűen, értelmesen tagolva, kifejezően szólaltassa meg, – rendelkezzék a játszott zenei anyag megszólaltatásához szükséges koncentrálóképességgel, – legyen tisztában a hangszerkezelés alapvető tudnivalóival, alkalmazza tudatosan a helyes légzéstechnikát, befúvásmódot, billentést stb., – legyen képes a hangok biztonságos megszólaltatására a klasszikus hangterjedelemben, – tudjon dinamikailag árnyalt, kulturált, kifejező kürthangot képezni, – alkalmazza játékában a hangindítás, elválasztás és hangbefejezés különböző módjait, – törekedjék játékában a tiszta intonációra, – rendelkezzék az alapfokon játszott zenei anyag megszólaltatásához szükséges technikával, – tudjon önállóan hangolni, – ismerje a hangszer karbantartásának alapvető feladatait, és végezze ezeket önállóan, – ismerje a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését, – a tanár útmutatásai alapján legyen képes a különböző zenei kifejezőeszközök alkalmazására (artikuláció, agogika, díszítés, lassítás, hangsúlyozás stb.), – ismerje a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat, – ismerje a kürt történetét, rokon hangszereit, – ismerje a kürt szerepét különböző zenei korszakokban. Legyen képes – 2 kantiléna, – 2 különböző karakterű gyakorlat, – 2 különböző stílusú darab, vagy tétel előadására kotta nélkül.

A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A növendék legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával: – egy skála a növendék meglévő hangterjedelmében (alap, terc és I. fokú hármashangzat, nyelvvel és kötve, negyed és nyolcad értékekben), – egy cantilena, – két etűd, – egy előadási darab – ajánlott: – Skroup: B-dúr koncert (rövid kadenciával) – Beethoven: Románc – Concone: Téma és variáció.

További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén A növendék ismerje hangszere múltját, irodalmát, a jelentősebb alkotó- és előadóművészek munkásságát. Legyen képes – természetes, oldott hangszerkezelésre, helyes testtartásra, hangszertartásra, a tudatos légzéstechnika alkalmazására, – C-g2 hangterjedelemben kiegyenlítetten, különböző dinamikai árnyalattal, tiszta intonációval játszani, a nyelvtechnika tudatos alkalmazásával, – életkorának és képességeinek megfelelő zenei anyag kottahű, stílusos, a zenei összefüggéseket visszaadó, értelmesen tagolt, árnyalt előadására, szép kifejező kürthangon, – az előadási darabokat fejből játszani, 41


– technikai szempontból tudatos, elemző gyakorlásra, – igényesebb kamarazenei művek előadásában közreműködni. Rendelkezzék – a zenei kifejezést lehetővé tevő képzelőerővel, technikával, formálókészséggel, – koncentrálóképességgel, – lapról olvasási készséggel, amely a mindenkori darab megszólaltatásához, illetve a kamarazenéléshez szükséges.

A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A növendék legyen képes – F-c3 között kiegyenlítetten, tiszta intonációval, a nyelvtechnika tudatos alkalmazásával játszani, – az ajaktrilla megvalósítására. TROMBITA

A trombitatanítás szakirányú feladatai: a növendék egyéni adottságához, képességéhez igazodó módszerek kialakítása, kiemelt figyelmet fordítva az egyéni hangszeroktatásban rejlő pedagógiai lehetőségek kihasználására, – a helyes légzés, befúvás, testtartás, hangszertartás beállítása, kialakítása, – a hangszeres játékhoz szükséges motorikus reflexek, motivációs bázis, a naponkénti gyakorlás szükségletének kialakítása, – a hangszeres játék megvalósításában résztvevő izmok lazaságának, terhelhetőségének tartósabb igénybevétel teljesítéséhez szükséges készségek kialakítása, – a zenei memória fejlesztése, gyakorlati alkalmazásához szükséges jártasságok kialakítása, – az egyéni hangszeres tanórákra, kamarazenei, zenekari foglalkozásokra történő önálló felkészülés képességének kialakítása. Ismertesse meg a növendékkel – a trombita történetét, – a trombitának a rézfúvósok családjában és különféle együttesekben betöltött szerepét, szakmai lehetőségeit, – a hangszer irodalmát, – a tananyagon keresztül a főbb zenei stílusokat, – a trombita hazai és külföldi művészeinek munkásságát. Tudatosítsa – a helyesen beállított légzéstechnika állandó ellenőrzésének fontosságát, – a helyes szájtartás mint a jó „ansatz”, befúvási mód kialakulása alapfeltételének fontosságát, – a mindennapi gyakorlás didaktikai és fiziológiai szempontok szerinti szükségességét, – a könnyed, felszabadult hangszeres játékmód kialakításának fontosságát. Fejlessze a növendék – hallását, belső hallását, „intonációs” képességét, – hangszeres adottságait, – hangszertechnikai tudását, – megformáló- és előadói képességét. Tegye képessé a növendéket – rendszeres, hatékony, igényes gyakorlásra, – a gyakorlás során felmerülő hibák önálló kijavítására, – a beállított alapfunkciók önellenőrzésére, – a tiszta intonációra, – folyamatos hangszerjátékra, árnyalt stílusos előadásra, – a pontos kottaolvasásra, a ritmus, valamint a zenei kifejezések előadásmódjára, illetve a tempóra vonatkozó utasítások megvalósítására. –

42


Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén Ismerje a növendék – a helyes test- és hangszertartást, – a helyes légzéstechnikát, – a hangszere múltját, irodalmát, – a dúr és moll hangnemeket 7 #, 7 b előjegyzésig, – a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését, – a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat. Legyen képes – a helyes légzéstechnika alkalmazására, fejlesztésére, – az alapvető funkciók helyes alkalmazására, a szájizomzat fejlesztésére a mindennapi gyakorlatok segítségével: a) fúvóka nélkül, csupán ajakrezgéssel, b) csak fúvókával, c) hangszerrel, – az előírt hangterjedelmen belül (fisz-b2-ig) kiegyenlített, szép hang elérésére a tiszta intonáció megtartásával, – a könnyebb technikai problémák elemző gyakorlására, – a tanult darabok stílushű megszólaltatására, – folyamatos, mérsékelt tempójú lapról olvasásra, – a különböző artikulációs előírások (staccato, tenuto, legato, marcato) megszólaltatására, – skálázni egy oktávon keresztül valamennyi hangnemben.

A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A növendék legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával: – egy dúr és egy moll skála 5 képlete a másféloktávos rendszerben, – Clodomir: Trombitaiskola I./26., 28., 29., – Telemann: F-dúr szonáta I-II., vagy – Händel: B-dúr szonáta I-II.

További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén Ismerje a növendék – a hangszere múltját, a jelentősebb alkotó- és előadóművészek munkásságát, – a rézfúvós hangszerek közötti azonosságot, különbséget. Legyen képes a növendék – az előforduló légzéstechnikai és funkcionális problémák korrigálására a mindennapi gyakorlatok segítségével, – az előírt hangterjedelmen belül (fisz-c3-ig) kiegyenlített és kifejező hang elérésére, – a különböző hangindítások, hangbefejezések megvalósítására, – a különböző nyelvütések (szimpla, dupla, tripla) gyorsaságának fejlesztésére, – önálló hangolásra, – a hosszabb zenei gondolatok egy levegővel történő összefogására, – skálázni másfél oktávon keresztül valamennyi hangnemben, – az adott zenei anyagot egyéni képességei, illetve készségei szintjének megfelelően, kotta- és stílushűen, értelmesen tagolva, kifejezéssel megszólaltatni.

43


A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A növendék rendelkezzék megfelelő állóképességgel. Ismerje a hangképzés folyamatát. Legyen képes a tudatos légzéstechnika alkalmazására. Tudja – az ajak-, a nyelv- és a manuális technika alapjait, – az összes dúr és moll skálát a kétoktávos rendszerben, 7 képletben. HARSONA A képzés legeredményesebb módjának az tekinthető, ha a növendék 9-10 éves korában tenoron vagy baritonon kezdi a mélyrézfúvós hangszerek tanulását, és csak a tanulmányok 3. évében, 1112 éves korban tér át a harsona tanulására, amennyiben fizikuma, muzikalitása erre alkalmassá teszi. A tenoron vagy baritonon megszerzett készségek birtokában kétéves harsonaoktatás elegendő a zeneművészeti szakközépiskolai felvételi követelmény eléréséhez.

A harsonatanítás szakirányú feladatai: ismertesse meg a növendékekkel (életkoruknak megfelelő szinten) a harsona lehetőségeit, irodalmát; hangszerük történetét, akusztikai sajátosságait, a harsonairodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit, – a rokon hangszereket. Alakítson ki könnyed hangszerkezelést: – megfelelő légzéstechnikát, helyes befúvásmódot, test-, száj-, hangszer- és kéztartást, tolókezelést és tudatosítsa ezeket, – dinamikailag árnyalt, telt, színes, kifejező harsonahangot, – differenciált hangindítást és hanglezárást, – megfelelő tempójú repetíciót, – laza, egyenletes kartechnikát, – pontosan összehangolt nyelv- és karmozgást. A fentiek eléréséhez gyakoroltasson rendszeresen – tartott hangokat állandó és változó dinamikával, az intonáció lehetőség szerinti megtartásával, – hangsorokat, fokozatosan táguló hangterjedelemben, különböző figurációkkal, – a felmerülő technikai problémáknak megfelelő mozdulatsorokat, ujjgyakorlatokat. Fordítson figyelmet – a helyes légzés kialakítására, gyakorlására, fejlesztésére intenzív légzésfejlesztési gyakorlatokkal, – a helyes szájtartás kialakítására, a szájizomzat fejlesztésére a mindennapi gyakorlatok segítségével: – fúvóka és hangszer nélkül csupán ajakkal, – csak fúvókával, – hangszerrel, – mindezek ellenőrzése fúvóka karikával, – a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására, – a lapról olvasási készség fejlesztésére, – a tudatos zenei memorizálásra, – a művek zeneileg igényes kidolgozására, – a rendszeres társas muzsikálásra. Tanítsa meg a növendékeket a hangszer karbantartására. –

44


Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén A növendék – a zenei anyagot életkorának, egyéni képességeinek és készségeinek megfelelő hangszerkezeléssel, kotta- és stílushűen, értelmesen tagolva, kifejezően szólaltassa meg, – rendelkezzék a játszott zenei anyag megszólaltatásához szükséges koncentrálóképességgel, – legyen tisztában a hangszerkezelés alapvető tudnivalóival, alkalmazza tudatosan a helyes légzéstechnikát, befúvásmódot, – sajátítsa el az ajak és a kéz összehangolt munkáját; harsonánál a helyes tolókezelést, – legyen képes a hangok biztonságos megszólaltatására az előírt hangterjedelemben, – tudjon dinamikailag árnyalt, kulturált, kifejező hangot képezni, – alkalmazza játékában a hangindítás, elválasztás és hangbefejezés különböző módjait, – törekedjék játékában a tiszta intonációra, – rendelkezzék az alapfokon játszott zenei anyag megszólaltatásához szükséges technikával, – tudjon önállóan hangolni, – ismerje a hangszer karbantartásának alapvető feladatait, és végezze ezeket önállóan, – ismerje a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését, – a tanár útmutatásai alapján legyen képes a különböző zenei kifejezőeszközök alkalmazására (artikuláció, agogika, díszítés, lassítás, hangsúlyozás stb.), – a tanár útmutatásai alapján legyen képes az új darabok egyszerűbb dallami díszítésére, – ismerje a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat, – ismerje a használt hangszer történetét, rokon hangszereit, – ismerje az adott hangszer szerepét különböző zenei korszakokban.

A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A növendék legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával: – egy szabadon választott skála és hármashangzat-felbontás két oktávon keresztül, E-b1 hangterjedelemben, – két, lehetőleg különböző jellegű gyakorlat (minimális szint: Ujfalusi - Pehl - Perlaki: Harsonaiskola II/300., 352.), – egy előadási darab zongorakísérettel, kotta nélkül (minimum Pergolesi: Aria című mű nehézségi szintjén).

További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén A légzés, levegővezetés terén tanultak elmélyítése, következetes alkalmazása, az előforduló hibák korrigálása. A hangterjedelem további bővítése, fokozott figyelemmel a szép hangra és a tiszta intonációra. A kamarazenélés és a zenekari játék előtérbe helyezése. A növendék ismerjen és tudjon gyakorlatban alkalmazni különböző – díszítéseket, – trillákat, – előkéket, tripla- és duplanyelves megoldásokat.

A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A növendék ismerje – hangszere múltját, irodalmát, – a kiművelt hangszeres technika alapjait. Legyen képes 45


– – – – –

minden regiszterben kiművelt harsonahang megszólaltatására, biztonságos, pontos, hibátlan hangindításra, pontos kézmunkával végrehajtott legato-technikára, dupla- és triplanyelv alkalmazására, vibratóra és trillákra.

TUBA

A tubatanítás szakirányú feladatai: a növendék egyéni adottságához, képességéhez igazodó módszerek kialakítása – kiemelt figyelmet fordítva az egyéni hangszeroktatásban rejlő pedagógiai lehetőségek kihasználására, – a helyes légzés, befúvás, testtartás, hangszertartás beállítása, kialakítása, – a hangszeres játékhoz szükséges motorikus reflexek, motivációs bázis, a naponkénti gyakorlás szükségletének kialakítása, – a hangszeres játék megvalósításában résztvevő izmok lazaságának, terhelhetőségének tartósabb igénybevétel teljesítéséhez szükséges készségek kialakítása, – a zenei elképzelések fejlesztése, a zenei előrelátás, a folyamatos kottaolvasás kialakítása, – a zenei hallás átfogó fejlesztése, – zenei memória fejlesztése, gyakorlati alkalmazásához szükséges jártasságok kialakítása, – az egyéni hangszeres tanórákra, kamarazenei, zenekari foglalkozásokra történő önálló felkészülés képességének kialakítása. Ismertesse meg a növendékkel – a tuba történetét, – a tuba a mélyrézfúvósok családjában és különféle együttesekben betöltött szerepét, szakmai lehetőségeit, – a hangszer irodalmát, – a tananyagon keresztül a főbb zenei stílusokat, – a tuba hazai és külföldi művészeinek, munkásságát. Tudatosítsa – a helyesen beállított légzéstechnika állandó ellenőrzésének fontosságát, – a helyes szájtartás – mint a jó „ansatz”, befúvási mód – kialakulása alapfeltételének fontosságát, – a mindennapi gyakorlás – didaktikai és fiziológiai szempontok szerinti – szükségességét, – a könnyed, felszabadult hangszeres játékmód kialakításának fontosságát. Fejlessze a növendék – hallását, belső hallását, intonációs képességét, – hangszertechnikai tudását, – megformáló- és előadói képességét. Tegye képessé a növendéket – a gyakorlás során felmerülő hibák önálló kijavítására, – a beállított alapfunkciók önellenőrzésére, – a tiszta intonációra, – folyamatos hangszerjátékra, árnyalt stílusos előadásra, – a pontos kottaolvasásra, a ritmus, valamint a zenei kifejezések előadásmódjára, illetve a tempóra vonatkozó utasításainak megvalósítására. –

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén Ismerje a növendék – a helyes szájtartást, légzéstechnikát, befúvást, hangszertartást, a könnyed hangszeres játékmódot, – a rokon rézfúvós hangszereket, 46


a tuba felépítését, alkalmazási területeit, a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését, – a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat. Legyen képes a növendék – ideális tubahang kialakítására, megszólaltatására, – különböző játékmódok megvalósítására, – a zenei mondanivaló megformálására (legato, staccato stb.), – az ajak és a kéz összehangolt munkájának kialakítására, – a helyes befúvás és légzéstechnika alkalmazására, – a zenei gyakorlatok, előadási darabok pontos, kottahű előadására, – az előadási darabok kotta nélküli játszására, – a gyakorlás során előforduló hibák felismerésére, azok önálló kijavítására, – a hangszer építéséből fakadó intonációs problémák korrigálására, – a hangszer önálló behangolására, – a hangszer szakszerű karbantartására. – –

A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A növendék legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával: – egy dúr vagy moll skála (a növendék meglévő hangterjedelméhez igazítva), – két különböző karakterű etűd a végzett anyagból, – két különböző karakterű előadási darab zongorakísérettel. A skálát és az előadási darabot kotta nélkül kell játszani.

További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén Ismerje meg a növendék – a tuba és a rézfúvós hangszerek rokon vonásait (fogások, részhangok, befúvási mód, fúvástechnika stb.), – a tuba irodalmát, – a zeneirodalom híres tubaszólóit. Legyen képes a növendék – a technikailag és művészileg igényesebb előadási darabok, kamarazenei és zenekari művek interpretálására, – a skálaformációkat élénk tempóban, kiegyenlítetten, különböző dinamikai árnyalatokkal 7 #, 7 b előjegyzésig játszani dúrban és mollban egyaránt, – az általa képzett hangszerhang szépségét, teltségét, plasztikusságát folyamatosan fejleszteni, – a megtanult előadási darabok közönség előtti színvonalas bemutatására, – tiszta intonációra, tiszta hangszeres játékra, – az önálló munkára. Tudja alkalmazni a növendék – a hangszerhang képzésének fizikai sajátosságait, – a különböző zenei utasításokat az előadás módjára, tempójára, dinamikájára vonatkozóan.

A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A növendék legyen képes – természetes, oldott hangszerkezelésre, – helyes test- és hangszertartásra, – a tudatos légzéstechnika alkalmazására. Tudjon kontra F és f1 között – kiegyenlítetten, 47


– – –

különböző dinamikai árnyalatokkal, tiszta intonációval, megfelelő nyelvtechnikával játszani.

ÜTŐ

Az ütőhangszer-tanítás szakirányú feladatai Az ütőhangszerek sokszínűségéből és zeneirodalmi sajátosságaiból eredően a kamarazenélés lehetőségeinek megteremtése a hangszertanulás kezdetén. A társas muzsikálás elősegítése. Az egymáshoz való alkalmazkodásra és egymásra figyelésre nevelés. Ismertesse meg a növendékekkel – az ütőhangszercsalád leggyakrabban használatos tagjait, – a különböző ütőhangszerek megszólaltatásának módját, – a helyes ütéstechnikákat. Fordítson figyelmet – a különböző hangszerek speciális technikai elemeinek alkalmazására, – a precíz, pontos ritmikai megoldásokra, külön figyelemmel a legáltalánosabb ütőhangszeres elemekre, – az eltérő kézrendi megoldásokra, – a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására, – a lapról olvasási készség fejlesztésére, – a tudatos zenei memorizálásra, – a művek zeneileg igényes kidolgozására. Végeztessen az egyes zenei kíséret-formákhoz szükséges improvizációs gyakorlatokat. Tanítsa meg a növendékeket a hangszereken elvégzendő kisebb igazításokra, az üstdob hangolására.

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után Ismerje a növendék – a zeneiskolában használatos ütőhangszereket, ezek magyar és leggyakrabban használt idegen nyelvű elnevezéseit, – a különböző ütőhangszerek megszólaltatásának módját, a helyes ütéstechnikákat, – a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését, – a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat. Legyen képes a növendék – kottahű játékra és lapról olvasásra folyamatos, mérsékelt tempóban, – árnyalt dinamikák alkalmazására, a hangszínbeli különbségek felismerésére és megvalósítására, – a speciális technikai elemek alkalmazására a különböző hangszereken (tremolo, előkék, egyszerű függetlenítés), – hosszabb zenei gondolatok összefogására, a művek értelmes, tagolt előadására, – az üstdob önálló hangolására, – a különböző ütőhangszerek eltérő kézrendi problémáinak megoldására, – rugalmas beilleszkedésre kamarazenei együttesbe, – céltudatos, módszeres gyakorlásra.

További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után Ismerje a növendék – a legfontosabb ütőhangszerek múltját, származását, fejlődését, – az ütőhangszerek irodalmát. 48


Legyen képes a növendék – szép és kifejező hang képzésére a különféle ütőhangszereken, – nagyobb lélegzetű, összetett feladatot tartalmazó etűdök és előadási darabok megszólaltatására, – sűrű, egyenletes, árnyalt dinamikájú tremolo alkalmazására a különböző hangszereken, – zeneileg és technikailag tudatos, módszeres gyakorlásra, a művek önálló megtanulására, – értelmes, tagolt, kifejező előadásmódra. Rendelkezzék a növendék – megfelelő technikai felkészültséggel, előadói és formálókészséggel, – egyszerű improvizációhoz szükséges képzelőerővel, – biztos zenei memóriával és koncentrálóképességgel, – kamarazenéléshez és zenekari játékhoz szükséges lapról olvasási készséggel, – megfelelő gyakorlási módszerekkel, amelyekkel a megfelelő technikai készenlét gyorsan elérhető, – tudásszintjének megfelelő önállósággal a játszandó művek kiválasztásánál. HÁRFA

A hárfatanítás szakirányú feladatai Ismertesse meg a növendékekkel (életkoruknak megfelelő szinten) – a hárfa felépítését, akusztikai sajátosságait, hangolhatóságának elveit, a hangszer lehetőségeit, – a hárfa irodalmát, történetét, a hárfairodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit. Alakítson ki könnyed hangszerkezelést: – megfelelő pedáltechnikát, helyes test-, láb-, hangszer- és kéztartást és tudatosítsa ezeket, – dinamikailag árnyalt, telt, színes, kifejező hárfahangot, – differenciált pengetést és helyes fojtástechnikát, – megfelelő repetíciós és glissando-technikát, – laza, egyenletes kartechnikát, – pontosan összehangolt láb-, kar- és ujjmozgást. A fentiek eléréséhez gyakoroltasson rendszeresen – hangsorokat különböző figurációkkal, – a felmerülő technikai problémáknak megfelelő mozdulatsorokat, ujjgyakorlatokat. Fordítson figyelmet – a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására, – a precíz hangszerhangolásra, – a pedálváltások megtervezésének begyakorlására, – a lapról olvasási készség fejlesztésére, – a tudatos zenei memorizálásra, – a művek zeneileg igényes kidolgozására, – a rendszeres társas muzsikálásra. Tanítsa meg a növendékeket a legszükségesebb karbantartási feladatok elvégzésére.

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén A növendék legyen képes – zenei igényességgel önállóan megtanulni és megformálni életkorának megfelelő szintű műveket, – az adott mű helyes metrikai és ritmikai megoldására, – a megtanult műveket a zenei-érzelmi tartalom kifejezésével előadni, – a különböző karakterek között különbséget tenni, – a tanult darabokat stílushűen megszólaltatni, 49


– a barokk zenében a szólamvezetésre, ismerje és tudja alkalmazni a különböző díszítéseket, – a romantikus stílus érzelmi és kifejezésbeli sajátosságait megérezni és megvalósítani, – megfelelően pedált váltani. Ismerje – legalább hozzávetőlegesen a művek keletkezési időpontját, és tudja azt az adott történelmi korba belehelyezni, – az impresszionizmust mint művészeti irányzatot a képzőművészetben és a zenében; törekedjék a dinamikai, tempó és egyéb utasítások megvalósításával az impresszionista művek hangulatának megközelítésére, – a modern zenei effektusokat és azok technikai kivitelezését, – a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését, – a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat. Tudjon – korának megfelelő szinten kottát olvasni, és ezt a készségét fejlessze folyamatosan, – a felkészültségének megfelelő fokon kamarazenei együttesben vagy zenekarban közreműködni. Hangszerkezelésben ismerje – az összes dúr és moll skálát oktáv-, szext-, decima- és tercpárhuzamban, ellenmozgásban, a két kéz közötti kánonban, – a hármas- és négyeshangzatokat akkordban, arpeggióban, felbontásban és futamban, – a kadenciákat akkordban, arpeggióban, felbontásban és futamban, – a különböző ujjgyakorlatokat, trillákat, a pergő-játékot, – modern effektusokat (glissando, üveghang, pedálglissando stb.).

A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A növendék legyen képes a tudásáról pódiumon is számot adni. Hangszerkezelésben: – tudja a skálajáték tempóját fokozni, – a hármas- és négyeshangzatokat akkordban, arpeggióban, különböző felbontásokban és futamban nagyobb tempóban játszani.

További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén A növendék legyen képes – a hangszer biztos kezelésére, – a dallamívek kirajzolására, árnyalt dinamikai megoldásokra, a harmóniaváltások érzékeltetésére. Ismerje – hangszere történetét és irodalmát, – és alkalmazza a tipikus hárfahangzásokat (étouffé, üveghang, près de la table, arpeggio, csúszások, kéz- és pedál-glissando stb.). Legyen képes igényes tónusú, zengő, zajmentes hárfajátékra.

A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A növendék legyen képes tudását pódiumon is bemutatni közreműködőként, vagy önálló koncertet adni.

50


GITÁR

A gitártanítás szakirányú feladatai Ismertesse meg a növendékekkel (életkoruknak megfelelő szinten) – a gitár felépítését, akusztikai sajátosságait, hangolását, a hangszer lehetőségeit, – a gitár irodalmát, történetét, a gitárirodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit, – a gitáron megszólaltatható főbb zenei stílusok előadási sajátosságait, – a leggyakrabban előforduló akkordokat és akkordfűzéseket. Alakítson ki könnyed hangszerkezelést: – helyes test-, hangszer- és kéztartást és tudatosítsa ezeket, – dinamikailag árnyalt, telt, színes, kifejező gitárhangot, – differenciált pengetést és helyes fogástechnikát, – laza, egyenletes kar- éj ujjtechnikát, – a két kéz pontosan összehangolt mozgását. Tanítsa meg – a játszott művek karakterének, tempó és dinamikai jellegzetességeinek kifejezését, – a legato játékot, – a staccato, portato, tenuto játékmód alkalmazásával az artikuláció megvalósítását, – a gitárjáték alapvető technikai elemeit (fekvésváltás, barré, kötések, apoyando, tirando, arpeggio, törtakkordok), – a tompítás különféle lehetőségeit. A fentiek eléréséhez gyakoroltasson rendszeresen – hangsorokat különböző figurációkkal, – a felmerülő technikai problémáknak megfelelő mozdulatsorokat, ujjgyakorlatokat. Ösztönözze a növendékeket a helyes hangszertechnika folyamatos gondozásával szép gitárhangszín elsajátítására. Fordítson figyelmet – a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására, – a precíz hangszerhangolásra, – a tudatos zenei memorizálásra, – a művek zeneileg igényes kidolgozására, – a rendszeres társas muzsikálásra. Alakítsa ki a lapról játék technikáját, mindig az előző év nehézségi szintjén gyakoroltatva. Tanítsa meg a növendékeket a legszükségesebb karbantartási feladatok elvégzésére.

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén A növendék rendelkezzék a gitárjátékhoz szükséges koncentrálóképességgel. Alkalmazza a 6 év során elsajátított zenei és technikai ismereteket. Különböző stílusú darabok önálló feldolgozásával és memorizálásával artikulált, dinamikailag árnyalt hangszerjátékot valósítson meg. Ismerje – a gitár hangjait, tudja hangszerét behangolni, – a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését, – a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat. Ismerje és készségszinten alkalmazza a gitárjáték alapvető technikai elemeit: – a fekvésjátékot, fekvésváltást, – a kis és nagy barré-t, – a kötéseket (ráütés, elpengetés), – a dallamjátékot apoyando és tirando pengetéssel, 51


– az akkordfelbontás (arpeggio) különböző formáit, – a törtakkord megszólaltatását, – a nem kívánt hangösszecsengések tompítását (jobb és bal kézben egyaránt). Legyen képes különböző játékmódok megvalósítására: – dallam akkordkísérettel (pl. Neusiedler-darabok), – harmóniafelbontásos játék (pl. Carcassi, Diabelli, Giuliani), – egyszerű többszólamú darabokban szólamvezetés, dallamkiemelés (pl. Losy, Campion, Robert de Visée). Rendelkezzék az egyszerű kortárs darabok (pl. Borsody, Brouwer) eljátszásához szükséges zenei alapismeretekkel és technikai készségekkel. Repertoárjának egy részét tudja kotta nélkül játszani.

A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A növendék legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával: – G-dúr, C-dúr skála 2 oktávon, háromoktávos E-dúr skála, transzponálva, repetíciós pengetéssel is, kromatikus skálák, arpeggio-gyakorlatok, – 2 etűd (pl. Carcassi: Etűdök op. 60), – 1 vagy 2 reneszánsz vagy barokk mű, – XX. századi művek (pl. Bartók - Szendrey). A választott etűdök tartalmazzanak egymástól eltérő technikai feladatokat. A teljes anyagot kotta nélkül kell előadni.

További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén Rendelkezzék a növendék ismeretekkel – a fontosabb korok és stílusok gitáron megszólaló darabjainak jellemző vonásairól, – a különféle hangeffektusokról és azok használatáról (rasgueado, üveghang, étouffé, dobolás), – a gitárdarabok szerzőinek és előadóművészeinek munkásságáról, – a hangszer múltjáról, hagyományairól. Legyen képes az életkorának és képességeinek megfelelő zene még árnyaltabb, kifejezőbb előadására, mely kiterjed a kötetlenebb előadású romantikus és impresszionista művekre is.

A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A növendék ismerje a különböző hangeffektusokat és azok használatának módját. Legyen képes – a darabok hibátlan megszólaltatására, – a szólamvezetések pontos megvalósítására, – természetes, oldott hangszerkezelésre, – az egész fogólapot uralni, – tiszta, könnyed fekvésváltásra, – a vibrato alkalmazására, – a fontosabb zenei karakterek megjelenítésére, – a tiszta játék érdekében történő hangtompítások végrehajtására, – értelmesen tagolt, árnyalt és kifejező előadásra. Rendelkezzék – kimunkált előadói és technikai képességekkel, – biztos memóriakészséggel, – koncentrálóképességgel, – hangszere rendeltetésszerű használatához és karbantartásához szükséges ismeretekkel.

alapvető

52


ZONGORA

A zongoratanítás szakirányú feladatai Ismertesse meg a növendékekkel – a zongora alapvető sajátosságait, felépítését, működésének elvét (kalapács-mechanika, pedálszerkezet, hangolás), akusztikai sajátosságait, – a hangszer gazdag irodalmának legjelentősebb zeneszerzőit és előadóművészeit, – a hangszer kialakulásának vázlatos történetét. Alakítson ki – a testarányoknak megfelelő elhelyezkedéssel természetes hangszerkezelést, – megfelelő kéztartást, – független játszóapparátust (ujjak, kar), a kezek önállóságával, – rugalmas, laza ízületeket (váll, könyök, csukló, ujjtő), – az adottságok alapján kiegyenlített zongoratechnikát (sima pozícióváltást, a kezek ügyes aláés fölétevését), – differenciált billentést, ujjvégérzetet. Tegye képessé a növendéket arra, hogy – tudjon a billentyűzet teljes terjedelmében tájékozódni és azon játszani, – tudja a zongorajáték alapelemeit, játékformáit (skála, hármashangzat, futam, kettősfogás, tremolo, trilla, díszítés), a billentésmódokat (legato, staccato, tenuto, leggiero, portato, non legato) a zenei anyaghoz alkalmazni, – tudja a zongorapedálokat megfelelően használni (prolongációs, bal – tompító, jobb), – a mű mondanivalójának megfelelően tudja kifejező hangon, hangszínben hangerőben, gazdagon megszólaltatni a hangszert, a zenei karaktereket megvalósítani, – a zongoradarabokat stílus- és kottahűen játszani. Fejlessze a növendék – muzikalitását a hajlékony, dinamikában árnyalt dallamformálással, a dallam és kíséret viszonyának igényes kimunkálásával, billentéskultúrával, – zenei hallását, a tiszta intonációt, a melodikus, a polifon és funkciós hallást, – metrum- és ritmusérzékét, az egyenletes tempótartását, – kottaolvasási készségét, lapról játékát, memóriáját, – hangszerkezelését, technikáját az ügyesítők, az ujjgyakorlatok, etűdök, skálák alkalmazásával.

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén A növendék ismerje – hangszere alapvető sajátosságait, működési elvét (kalapács-mechanika, pedálszerkezet, húrozat, hangolás, rezonáns szekrény), – a zongorairodalom legjelentősebb alkotóit és alkotásait, – a tanulandó zenemű formáját és vázlatos harmóniai szerkezetét, – a kottában előforduló jeleket és zenei műszavakat, különös tekintettel a hangszerre vonatkozó speciális utasításokra (pl. una corda, prol. ped.), – a kortárs zenei notáció alapvető jelzéseit, – a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat. Legyen képes – természetes hangszerkezelésre és az ehhez szükséges gyakorlatok elvégzésére, – egyenletes és helyes tempóban, pontos ritmusban zongorázni, – zenei és technikai szempontból tudatos, önálló gyakorlásra, – a zongorajáték során előforduló különböző játékmódokat, játékformákat (skála, hármashangzat, futam, kettősfogás, tremolo, trilla, díszítés), billentésfajtákat (legato, staccato, tenuto, leggiero, portato, non legato) a zenei anyaghoz alkalmazni, 53


a játszandó zongoraművek értelmes tagolására, a zenei karakterek megvalósítására, a zongorapedálok használatára (elő-, után- és együttnyomás), életkorának és képességeinek megfelelően a zongorázandó anyag kottahű, stílusos, dinamikailag változatos és kifejező előadására, – az együttzenélésre (négykezes, hatkezes, kétzongorás darab, zongorakíséret). Rendelkezzék – biztonságos kotta- és lapról olvasási készséggel, – adottságainak megfelelő zenei memóriával, – képességei alapján kiművelt zenei hallással. – – – –

A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A növendék legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával: – 2 fúgaszerkesztésű J. S. Bach-mű (invenciók, kis prelúdiumok, fughetták stb.), – 1 teljes klasszikus szonáta, – 1 virtuóz etűd, – 2 különböző stílusú előadási darab, melyből az egyik XX. századi magyar mű legyen. A teljes anyagot kotta nélkül kell előadni.

További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén A növendék ismerje – hangszere múltját, irodalmát és a jelentősebb külföldi és hazai előadóművészeket (pl. Sz. Richter, Rubinstein, Fischer Annie, Cziffra György…), – a kottában előforduló jelek és zenei műszavak pontos jelentését, különös tekintettel a zongorára vonatkozó speciális utasításokra. Legyen képes – technikai és zenei szempontból tudatos, önálló munkára, – a zongorajáték során előforduló különböző játékmódokat, játékformákat (skála, hármashangzat, futam, kettősfogás, tremolo, trilla, díszítés), billentésfajtákat (legato, staccato, tenuto, leggiero, portato, non legato) a zenei anyaghoz alkalmazni, – saját kézalkatának megfelelő ujjrendek készítésére, – a zongorapedálok tudatos használatára, – a zongoraművek formálására és kifejező előadására. Rendelkezzék – olyan zenei műveltséggel, amely képessé teszi az értékes zene befogadására, – az együttzenélés igényével.

A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A növendék legyen képes – A zongorázandó anyag kottahű, stílusos, dinamikailag változatos és kifejező előadására, – skálákat, gyakorlatokat minden hangnemben játszani, – a különböző játékformákat, játékmódokat a zenei anyagnak megfelelően alkalmazni, – a zenei karakterek és a hozzájuk kapcsolódó billentésmódok megjelenítésére, – dinamikailag árnyalt és kifejező hangképzésre, – a zongorapedálok tudatos és változatos használatára. Rendelkezzék – megfelelő hangszeres ügyességgel, virtuozitással, – biztos memóriával, koncentrálóképességgel, – megfelelő lapról olvasási készséggel.

54


A „B” tagozatos növendék rendelkezzék olyan szintű zongoratudással, hogy zenei képességei alapján – adott esetben – legyen alkalmas szakirányú tanulmányok elkezdésére. ORGONA

Az orgonatanítás szakirányú feladatai A növendék a zenei anyagot életkora, évfolyama és egyéni képességei, illetve készségei szintjének megfelelően kotta- és stílushűen, értelmesen tagolva, a zene folyamatát és összefüggéseit érzékeltetve, kifejezően szólaltassa meg. E cél elérése érdekében szükséges – a kottaolvasás és a lapról játék fejlesztése, – a két kéz önállóságának fejlesztése, amely biztosítéka a jobb és bal kéz összjátékának, s ez az alapja a manuál-pedál összjátéknak is, – a polifon (barokk) zenében a tiszta szólamvezetés, a logikus frazeálás és artikulálás, az agogika és a díszítések alkalmazása, – a romantikus stílus értelmi és kifejezésbeli sajátosságainak megérzése és megvalósítása, – a redőny stílusos használatának elsajátítása, – a növendék saját alkatának is megfelelő logikus ujj- és lábrend készítésének elsajátítása. A szaktanár ismertesse a növendékkel – az orgona történetét, a más hangszercsaládokkal meglévő rokon vonásokat, – a hangszer felépítését és működési elvét (a különböző építéstechnikákra tekintettel), – az orgona akusztikai sajátosságait, az alapvető regisztereket, – az orgonairodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit. Alakítson ki – könnyed hangszerkezelést, – helyes test-, kar-, kéz- és lábtartást, – sokszínű, kidolgozott játékmód-kultúrát, – laza, egyenletes ujj- és kartechnikát, – könnyed manuálváltást, a különböző manuálok egy időben történő használatának természetességét, – a különböző testrészek összehangolt munkáját. A fentiek eléréséhez gyakoroltasson rendszeresen – dúr és moll skálákat külön kézzel, két kézzel valamint pedálon, párhuzamosan és ellenmozgásban, különböző tempókban és billentésmódokkal, oktáv, terc, szext és decima távolságokban, – hármas- és négyeshangzatokat akkordfogásban, különböző felbontásokban, futamokban a skálákhoz hasonló módokon, – a felmerülő technikai problémáknak megfelelő mozdulatsorokat, ujjgyakorlatokat, – technikai gyakorlatokat, etűdöket. Fordítson figyelmet – a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására, – a lapról olvasási készség fejlesztésére, – a tudatos zenei memorizálásra, – a művek zeneileg igényes kidolgozására, – a rendszeres társas muzsikálásra. Fejlessze a növendék – zenei hallását, a tiszta intonációt, a melodikus, polifon és funkciós hallást, – metrum- és ritmusérzékét, az egyenletes tempótartást, – hangszerkezelését, technikáját, a kezek és lábak függetlenségét az ügyesítők, az ujjgyakorlatok, etűdök, skálák alkalmazásával, – muzikalitását a hajlékony dallamformálással, a dallam és kíséret viszonyának igényes kimunkálásával.

55


Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén A növendék ismerje – hangszere múltját, történetét, – a különböző zenei stílusok jellemző vonásait, – a díszítések különböző fajtáit, – a regisztrálás alapvető szabályait, – a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését, – a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat. Legyen képes – az adott mű helyes metrikai és ritmikai megoldására, – a barokk zenében tiszta szólamvezetésre, értelmes frazeálásra és artikulációra, a díszítések alkalmazására, – könnyebb művek lapról olvasására. Rendelkezzék – a művek megvalósítását lehetővé tevő technikával, – koncentrálóképességgel, – megfelelő gyakorlási módszerrel.

A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A növendék legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával: orgonán: – 1 Bach-korálelőjáték, – 1 Bach- prelúdium és fúga (a Nyolc kis prelúdium és fúga sorozatból), – 1 könnyebb, más stílusú mű; zongorán: – 1 Bach-mű (nehezebb kis prelúdium, két- vagy háromszólamú invenció), – 1 klasszikus szonátatétel, – 1 romantikus mű, – 1 XX. századi magyar mű, – 2 etűd (az egyik lehetőleg a bal kézben mozgó szólammal).

További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén A növendék ismerje hangszere irodalmát, a jelentősebb alkotó- és előadóművészek munkásságát. Legyen képes – a különböző korok műveit biztos technikával, stílushűen megszólaltatni és zenei élményt nyújtani, – a romantikus stílus értelmi és kifejezésbeli sajátosságait megérezni és megvalósítani, – a művek karakterének megfelelően regisztrálni, valamint a saját alkatának megfelelő ujj- és lábrendeket önállóan készíteni, – új műveket önállóan megtanulni, repertoárját bővíteni. Rendelkezzék – a művek művészi előadásához szükséges képzelőerővel, előadói és formálókészséggel, – fejlett hallási kontrollal, – a hangszeréhez kapcsolódó stílus- és anyagismerettel, megfelelő repertoárral.

56


A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A növendék ismerje – a díszítések különböző fajtáit, és azok kivitelezésének eltérő nemzeti hagyományait, – a regisztrálás részletes szabályait. Legyen képes – az adott mű helyes metrikai, ritmikai, és regisztrálási megoldására, – a barokk zenében tiszta szólamvezetésre, értelmes frazeálásra és artikulációra, a díszítések precíz alkalmazására. Rendelkezzék – a nehezebb művek megvalósítását lehetővé tevő technikával, – koncentrálóképességgel, – jó lapról olvasási készséggel, – harmonizálási és improvizációs készséggel. HEGEDŰ

A hegedűtanítás szakirányú feladatai – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –

Ismertesse meg a növendékekkel a hangszer lehetőségeit, irodalmát, történetét, a hegedű akusztikai sajátosságait, a hangszer hangolását, a hangszer és a vonó felépítését, részeit, a bal kéz játékára és a vonó kezelésére vonatkozó jelzéseket, a hangképzés főbb fiziológiai törvényszerűségeit, a különböző ritmusképletekhez szükséges vonóbeosztást, a zenei alapkarakterekhez tartozó vonókezelést, a hegedűirodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit, a vonós hangszercsalád többi tagját. Alakítson ki könnyed hangszerkezelést: megfelelő vonóvezetést, balkéz-technikát, helyes, test-, hangszer- és kéztartást és tudatosítsa ezeket, dinamikailag árnyalt, telt, színes, kifejező hegedűhangot, differenciált hangindítást és hanglezárást, laza, egyenletes ujj- és kartechnikát, a kezek pontosan összehangolt mozgását. A fentiek eléréséhez gyakoroltasson rendszeresen hangsorokat és hangzatokat különböző vonásnemekkel valamennyi húron és fekvésben, a felmerülő technikai problémáknak megfelelő mozdulatsorokat, ujj- és vonógyakorlatokat. Fordítson figyelmet a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására, a különböző vonásnemek elsajátítására, a pizzicato-technikára, a pergő-technikára, az üveghangok megszólaltatására, a megfelelő ujjrendek készítésére és a fekvések alkalmazására, a hangköz és akkordjáték sajátosságaira, a lapról olvasási készség fejlesztésére, a tudatos zenei memorizálásra, a művek zeneileg igényes kidolgozására, a rendszeres társas muzsikálásra. Tanítsa meg a növendékeket a hangolási és a legalapvetőbb hangszer-karbantartási feladatokra.

57


Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén – – – – – – – – – – – – – – – – –

A növendék ismerje a hangszer és a vonó felépítését, részeit, hangszerének gondozását és megóvását, a fontosabb tempó- és karakterjelzéseket, valamint a dinamikára vonatkozó jeleket, a bal kéz játékára és a vonó kezelésére vonatkozó jelzéseket, a hangsorok előjegyzését és ujjrendjét, a hangképzés főbb fiziológiai törvényszerűségeit (a vonás iránya, a vonó sebességének, nyomásának és a lábtól való távolságának összefüggése), a gyakran előforduló ritmusképletekhez szükséges vonóbeosztást, a zenei alapkarakterekhez (dolce, grazioso, espressivo, risoluto) tartozó vonókezelést, a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését, a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat. Legyen képes a zenei anyagot életkora és egyéni képességei, illetve készsége szintjén kotta- és stílushűen, értelmesen tagolva, a zene folyamatát és összefüggéseit érzékeltetve, kifejezően megszólaltatni, ujjrenddel és vonásjelzéssel gondosan ellátott, könnyebb zenei anyagot mérsékelt tempóban lapról eljátszani, szokatlan nehézséget nem támasztó könnyebb művet ujjrenddel és vonásjelzéssel ellátni, technikai eszközeit a stílusos és kifejező játék szolgálatába állítani, tájékozódni, szabad fekvésváltással közlekedni a fogólapon, törekedve az igényes intonációra, az alapvonások, valamint a dallamnak, a ritmusnak, a dinamikának megfelelő vonóbeosztás alkalmazására, szép hangon való, karakteres előadásra, a megismert mozgások, izomérzetek felidézésére, tudatos alkalmazására. Kottaolvasási készsége legyen olyan szintű, hogy belső elképzelés vezesse játékát.

A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) – – – –

A növendék legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával: háromoktávos skála, akkordfelbontásokkal, 2 szabadon választott etűd, 1 versenymű saroktétele, 1 barokk szonáta lassú és gyors tétele, vagy 1 lassú és 1 élénk tempójú előadási darab. A választott etűdök tartalmazzanak egymástól eltérő technikai feladatokat.

További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén – – – – –

A növendék legyen képes szép hangon, kifejezően koncertet, szonátákat, előadási darabokat eljátszani, gazdagabb hangszínek és karakterek megvalósítására, gyors tempójú, technikailag nehezebb művek eljátszására, a stílusnak és karakternek megfelelő vonásnemek, a célszerű ujjrendek megválasztására, igényes intonációra, az előforduló dinamikai fokozatok természetes hangképzéssel való megszólaltatására, előadási darabokat, kamaraműveket, zenekari szólamokat önállóan is megtanulni. Bővítse repertoárját. Lapról játéka olyan fokú legyen, hogy képes legyen beilleszkedni a társas muzsikálásba.

58


A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) – – – – – – – – – – – –

A növendék legyen képes természetes, oldott hangszerkezelésre, az egész fogólapot uralni, a tiszta intonáció érdekében érzékeny billentésre, folyamatos, könnyed fekvésváltásra, a különböző skálákat 3 – esetleg 4 – oktávon keresztül akkordfelbontásokkal, tisztán, ritmikusan, élénk tempóban játszani, differenciált vibrato alkalmazására, a jobb és bal kéz játszómechanizmusának összehangolására, az alapvonások – legato, détaché, martelé, spiccato, staccato – alkalmazására, dinamikailag árnyalt és kifejező hangképzésre. Rendelkezzék igényes, fejlett hallással, kontrollálóképességgel, biztos memóriakészséggel, koncentrálóképességgel, megfelelő lapról olvasási készséggel.

GORDONKA

A gordonkatanítás szakirányú feladatai Ismertesse meg a növendékekkel – a hangszer lehetőségeit, irodalmát, történetét, – a gordonka akusztikai sajátosságait, – a hangszer hangolását, – a hangszer és a vonó felépítését, részeit, – a bal kéz játékára és a vonó kezelésére vonatkozó jelzéseket, – a hangképzés főbb fiziológiai törvényszerűségeit, – a gyakran előforduló ritmusképletekhez szükséges vonóbeosztást, – a zenei alapkarakterekhez tartozó vonókezelést, – a gordonkairodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit, – a vonós hangszercsalád többi tagját. Alakítson ki könnyed hangszerkezelést: – megfelelő vonóvezetést, bal kéz-technikát, – helyes, test-, hangszer- és kéztartást és tudatosítsa ezeket, – dinamikailag árnyalt, telt, színes, kifejező gordonkahangot, – differenciált hangindítást és hanglezárást, – laza, egyenletes ujj- és kartechnikát, – a kezek pontosan összehangolt mozgását. A fentiek eléréséhez gyakoroltasson rendszeresen – hangsorokat és hangzatokat különböző figurációkkal és szólamszámmal valamennyi húron és fekvésben, – a felmerülő technikai problémáknak megfelelő mozdulatsorokat, ujj- és vonógyakorlatokat. Fordítson figyelmet – a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására, – a különböző vonásnemek elsajátítására, – a pizzicato-technikára, – az üveghangok megszólaltatására, – a megfelelő ujjrendek készítésére és a fekvések beosztására, – a hangköz- és akkordjáték sajátosságaira, – a lapról olvasási készség fejlesztésére, – a basszus-, tenor- és violinkulcs folyamatos olvasásának kialakítására, – a tudatos zenei memorizálásra, – a művek zeneileg igényes kidolgozására, – a rendszeres társas muzsikálásra. 59


Tanítsa meg a növendékeket a hangolási és a legalapvetőbb hangszerkarbantartási feladatokra.

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén A növendék ismerje – a hangszer és a vonó felépítését, részeit, hangszerének gondozását és megóvását, – a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését, – a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat, – a bal kéz játékára és a vonó kezelésére vonatkozó jelzéseket, – a hangsorok előjegyzését és ujjrendjét, – az egyes húrok és az egyes fekvések hangkészletét, – a hangképzés főbb fiziológiai törvényszerűségeit (a vonás iránya, a vonó sebességének, nyomásának és a hídtól való távolságának összefüggése), – a gyakran előforduló ritmusképletekhez szükséges vonóbeosztást, – a zenei alapkarakterekhez (dolce, grazioso, espressivo, risoluto) tartozó vonókezelést. Legyen képes – a zenei anyagot életkora és egyéni képességei, illetve készsége szintjén kotta- és stílushűen, értelmesen tagolva, a zene folyamatát és összefüggéseit érzékeltetve, kifejezően megszólaltatni, – ujjrenddel és vonásjelzéssel gondosan ellátott könnyebb zenei anyagot mérsékelt tempóban lapról eljátszani, – szokatlan nehézséget nem támasztó könnyebb művet ujjrenddel és vonásjelzéssel ellátni. Tudjon kottát olvasni basszus-, tenor- és violinkulcsban.

A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A növendék legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával: – dúr és moll skálák, hármashangzatok 3 oktávon keresztül, 3 #, 3 b előjegyzésig, tercek és szextek, az alsó fekvésekben kettes kötéssel is, – négy etűd (pl. Dotzauer: Etűdök II.), – egy preklasszikus szonáta lassú és gyors tétele, – egy előadási darab.

További követelmények a továbbképző évfolyamok elvégzése után Az „A” tagozat végén Tudjon a növendék szép hangon, kifejezően koncertet, szonátákat, előadási darabokat eljátszani. Legyen képes gazdagabb hangszínek és karakterek megvalósítására, virtuózabb darabok eljátszására.

A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A növendék legyen képes tisztán – 4 oktáv terjedelemben gyors tempóban egyenletesen skálázni, – hármashangzatokat, terceket és szexteket játszani, – p és f dinamikában kantilénaíveket megszólaltatni. Tudjon – a magasabb fekvésekben is tartalmas hangot képezni, – kifejezően, minden ujjal vibrálni. Legyen képes – gördülékeny fekvésváltások végrehajtására, 60


– mérsékelten gyors tempóban egyenletes pergő-játékra, – zenei agogikák helyes kivitelezésére, – a jobb és bal kéz könnyed mozgásainak összehangolására, – a dinamikai árnyalatok megvalósítására, – a zenei alapkarakterek (dolce, espressivo, risoluto, grazioso) megjelenítésére. Ismerje – az abszolút intonáció fogalmát szemben a temperálttal, – a különböző vonásnemeket és azok kombinációit. 2.

VOKÁLIS TANSZAK

MAGÁNÉNEK A magánének-tanítás legfőbb sajátossága, hogy a technikai, zenei képzés mellett alapfeladata az énekhang (mint hangszer) kiépítése, képzése. Erre csak a mutálás befejezése után kialakult hangképzőszervek (felnőtt gége, illetve hangszalagok) alkalmasak. Így a zeneiskolai magánénektanulást 15-18 éves korban lehet elkezdeni (ez nemtől és hangfajtól függően változik). Az énektanulás megkezdéséhez gégeorvosi javaslatot kell beszerezni. A magánének tárgy tanításának a célja, hogy – adjon helyes alapot a növendékek hangi adottságai és zenei képességei optimális kifejlesztéséhez, – felkészítse a növendékeket a vokális társas muzsikálásra, – nyújtson segítséget az énekhang és beszédhang karbantartásában.

A magánének tárgy tanításának szakirányú feladatai Ismertesse a növendékekkel – az emberi hang anatómiai, működésbeli, hangfaji sajátosságait, technikai lehetőségeit, – a vokális irodalmat, annak jeles alkotó- és előadóművészeit, – a különböző éneklési technikák (legato, staccato, portato, leggiero, tenuto) alkalmazását. Alakítson ki – helyes légzési módot, – tiszta intonációs képességet, – a növendék saját hangterjedelmében egységes hangszínt, – árnyalt dinamikai megoldásokat, – igényt és képességet a rezonáns üregek és a rekesz minél szakszerűbb alkalmazására, – érthető és szép szövegmondást, – helyes hangeszményt. A fentiek eléréséhez gyakoroltasson rendszeresen – beéneklő-, hangképző-, hangterjedelem-növelő gyakorlatokat, – rezonancia- és rekesz-gyakorlatokat, – szövegmondó feladatokat, – koloratúra-, trilla- és díszítő gyakorlatokat. Fordítson figyelmet – a növendék saját hangjának helyes hangfaji megítélésére, – a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására, – a lapról éneklési készség fejlesztésére, – a tudatos zenei memorizálásra, – a művek zeneileg és énektechnikailag igényes kidolgozására, – a rendszeres társas éneklésre. Tanítsa meg a növendékeket hangképző szervük egészségi állapotának felmérésére, és a szükséges egészségügyi tennivalókra.

61


Követelmények a program elvégzése után Az „A” tagozat végén A növendék ismerje – az emberi hang anatómiai, működésbeli, hangfaji sajátosságait, technikai lehetőségeit, – a vokális irodalmat, annak jeles alkotó- és előadóművészeit, – a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését, – a tanult művek zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat. Tudjon – az énekléshez szükséges módon helyesen lélegezni, – könnyed izomérzet mellett az előadandó mű kívánalmai szerinti hangot adni, – tisztán intonálni, – hangfajának hangterjedelemén belül színben egyöntetűen, dinamikailag pedig árnyaltan énekelni, – bánni rezonáns üregeivel, illetve rekeszével, és azokat maximálisan kihasználni, – érthető és szép szövegmondással énekelni és beszélni, – összhangot teremteni a szöveg és a zenei anyag között, – értelmezni és megvalósítani tempóbeli és dinamikai előírásokat a tanult darabokban, – zeneműveket az évfolyamának és egyéni képességeinek megfelelően stílushűen, művészi kifejezéssel megszólaltatni. Legyen képes – rendszeres gyakorlásra, a saját hangképző szerv feletti ellenőrzésre, – helyes hangeszmény kialakítására, elsősorban saját hangjának helyes hangfaji megítélésére, ezen belül az eszményi hangzás elérésére. Rendelkezzék – megfelelő zenei memóriával, koncentráló- és állóképességgel, – jó előadói készséggel, művészi fantáziával, a közönséggel való kapcsolatteremtési készséggel.

A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) – bonyolultabb koloratúra-gyakorlatok, trilla és nehezebb díszítő elemek, – a legato, staccato, portato, leggiero, tenuto éneklés biztonságos alkalmazása, – a hangterjedelem teljes kiépítése. Nagyobb anyag igényesebb feldolgozásával magasabb szint elérése. A növendék legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával: – 1 népdal vagy népdalfeldolgozás – 1 preklasszikus, barokk vagy klasszikus dal, – 1 romantikus dal, 3.

ELMÉLETI TÁRGYAK, TANSZAKOK

SZOLFÉZS A szolfézstanítás célja a zenei képességek sokoldalú fejlesztése és olyan zenei gondolkozás kialakítása, amely segíti a zenét tanuló növendéket a zenei anyag helyes értelmezésében és megszólaltatásában. A szolfézs tantervi program e cél elérését kívánja segíteni azzal, hogy – az általános zenei képességek fejlesztését és – a zenei alapismeretek elsajátítását pedagógiai folyamattá szervezi. Külön figyelmet fordít arra, hogy e folyamat gazdagítsa a növendéket a zene megszólaltatásának és befogadásának örömével.

62


A szolfézstanítás szakirányú feladatai: a növendék személyiségének erkölcsi és szellemi formálása; érzelemvilágának kibontakoztatása, nemzeti identitástudatának megalapozása, – átfogó zenei műveltség kialakítása, – a hangszertanulás segítése, – a társművészetek iránti nyitottság megalapozása, – a zenei készségek kiművelése, a képességek fejlesztése (mind befogadásban, mind reprodukálásban) az alábbi területeken: – ritmus-metrum, – tiszta intonáció, – tájékozódás a magassági viszonyokban (relációk, hangközök), – dallamhallás, – többszólamúság - harmóniaazonosítás, – zenei olvasás-írás, – zenei szerkezet (forma, frazeálás, agogika), – zenei memória, – rögtönzés, – zenehallgatás (szemben az előbbiekkel: a szintetizáló hallás fejlesztése), – a zenei pályára készülő növendékek felkészítése a továbbtanulásra. A szolfézstanítás – a hangszertanítással szerves egységben – a zene megszerettetését, a későbbi öntevékeny muzsikálás és zenehallgatás iránti igény kialakulását kívánja megalapozni. –

Követelmények a program elvégzése után Általános követelmények Rendelkezzék a növendék – olyan késztetéssel, mely a választott – eddig tanult – muzsikálási formát élete szerves részévé teszi, – mindazokkal a zenei készségekkel, jártasságokkal, ismeretekkel, melyek eszközt biztosítanak a zene stílushű megszólaltatásához, – olyan zenei áttekintőképességgel, melynek birtokában önállóan meg tudja oldani a képességkészség szintjének megfelelő zenei feladatokat, – a tanulmányai során elsajátított készség- (K), jártasság- (J), ismeret-repertoárral (I).

Követelmények az alapfok elvégzése után Hangszeres tanszakok és szolfézs főtanszak „A” tagozat Ismerje a növendék a ritmuselemeket a harminckettedektől az egész értékű kottáig (I). Tudjon tájékozódni ezeknél nagyobb és kisebb értékekben is. Ismerje fel hallás után és kottaképről az alábbi ritmusképleteket: szinkópa, éles és nyújtott ritmus, egyszerűbb átkötések (K). Legyen jártas ezek diminuált és augmentált formáiban is (J). Legyen áttekintőképessége a 2/4, 3/4, 4/4, 3/8, 6/8, 2/2, 3/2, 4/2-es ütemekben (K). Ismerje az egyszerűbb aszimmetrikus metrumokat (J-I). Legyen biztos tájékozottsága a relatív és abszolút rendszerben (könnyebb alterációkban is) 4 #, 4 b-ig (K). Ismerje a pentaton hangsort (J-I). Tudja a dúr és moll hangsorokat 7 #, 7 b-ig (J). Ismerje a háromféle moll hangsort (J-I), ismerje a modális hangsorokat (J-I). Tudja megállapítani a hangnemeket – hangszeres anyagához kapcsolódóan is (K). Legyen tájékozott a hangmagassági viszonyokban: – ismerje fel hallás után az oktávon belüli tiszta, kis és nagy hangközöket (K), 63


ismerje a bővített szekund, bővített kvart, szűkített és bővített kvint, szűkített szeptim hangközöket; tudja ezeket kottaképről is azonosítani (J). Ismerje a négyféle hármashangzat, a dúr és moll fordítások, valamint a dominánsszeptim-hangzat felépítését (K). (A szűkített és bővített hármashangzatok megfordításait csak ismeret szinten.) Legyen képes ezeket hallás után felismerni, és kottaképről azonosítani (K). Ismerje a mollbeli VII. fokú szűkített szeptimhangzat felépítését (I). Ismerje a funkciós főakkordokat 4 #, 4 b-ig (K). Tudja ezeket kottaképről felismerni hangszeres anyagához kapcsolódóan is (J-I). Ismerje a funkciós vonzást (I). Ismerje a hangnemi kitérés és moduláció fogalmát. (J-I) Tudjon lejegyezni: – rövid szótagszámú, tempo giusto magyar népdalt szöveggel (K), – igen könnyű műzenei periódust, funkciót jelző basszussal (K). Legyen képes fentieknek megfelelő nehézségi fokú dallamot lapról olvasni (K). Ismerje és tudja kottaképről is azonosítani (hangszeres tanulmányaiban alkalmazni): – a magyar népzene stílusjegyeit, – a periódus fogalmát, – a kis formákat, – a triós formát, – a szonátaformát, – a rondót, – a barokk és klasszikus táncokat (J-I). Rendelkezzék alapvető zenetörténeti tájékozottsággal: a zenetörténeti korok, kiemelkedő zeneszerzők, műfajok ismeretével (J-I). Legyen képes zenehallgatás alapján felismerni barokk, klasszikus, romantikus és XX. századi zenét. Ismerje a leggyakrabban előforduló zenei kifejezéseket. –

Zenei anyag Tudjon – 20 magyar népdalt élményszerű előadásban megszólaltatni (kotta nélkül), – 20 műzenei szemelvényt (ebből 10-et kotta nélkül) énekes, vagy hangszeres előadásban megszólaltatni a következő zenetörténeti korokból arányosan: a) középkor, b) reneszánsz, c) barokk, d) klasszika, e) romantika, f) XX. század. (Ezen belül dalok, táncok, kánonok és társas énekek; témák nagyobb terjedelmű művekből.)

Hangszeres tanszakok „B” tagozat „Hosszú” tanszakok (Kapcsolódva a felvételi vizsgák felvételi anyagának megfogalmazásához) Tudjon a növendék 10 – periódus terjedelmű – barokk és klasszikus dallamot fejből szolmizálni, szöveggel előadni. Tudjon 10 magyar népdalt fejből, szöveggel, élményszerűen előadni. Ismerje a kvintkört, tudja a hangsorokat 7 #, 7 b előjegyzésig (dúr és háromféle moll hangsor). Ismerje a modális hangsorokat. Tudja ezeket énekelni ábécés nevekkel 4 #, 4 b előjegyzésig. Tudja énekelni ábécés nevekkel a hangközöket; a hármashangzatokat és fordításaikat; a dominánsszeptim- és a mollbeli VII. fokú szűkített szeptimhangzatokat dúr és moll hangsorokban, oldással. Ismerje fel a fentieket együtthangzásban hallás után és tudja lejegyezni 2 meghallgatás alapján. 64


Tudja ábécés nevekkel énekelni 4 #, 4 b előjegyzésig a főhármasokat dúrban és mollban. Tudjon lejegyezni – hangköz- és hangzatmenetet – mely könnyű alterációt, hangnemi kitérést tartalmazhat – 4-5 meghallgatás alapján, – kétszólamú dallamot – mely könnyű alterációt, hangnemi kitérést, tartalmazhat – 6-8 meghallgatás alapján. Tudjon lapról énekelni a fentiekhez hasonló nehézségű dallamot szolmizálva, alkalmi hangzókkal és ábécés nevekkel. Legyen képes az egyszerű műzenei formákat hallás után felismerni. Ismerje a fontosabb műzenei formák felépítését: szonáta, rondó, variáció. Ismerje a magyar népdalok stílusköreit és stílusjegyeit. Rendelkezzék alapvető zeneirodalmi és zenetörténeti tájékozottsággal. Legyen jártas a megismert zenei stílusokban, tudjon stílushűen megszólaltatni műveket. Legyen képes ismereteinek, zenei készségeinek szintetizálására és önálló alkalmazására. „Rövid” tanszakok Azonos a 6 éves tanszakok „B” tagozatos követelményrendszerével, kivéve: Tudjon lejegyezni – hangköz- és hangzatmenetet, mely könnyű alterációt, hangnemi kitérést tartalmazhat – 4-5 meghallgatás alapján, – kétszólamú dallamot, mely könnyű alterációt tartalmazhat, – 6-8 meghallgatás alapján. Tudjon lapról énekelni a fentiekhez hasonló nehézségi fokú dallamot szolmizálva, alkalmi hangzókkal és ábécés nevekkel.

Követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén Ismerje és tudja alkalmazni – az alapfokon tanultakon túl – a zenehallgatási anyagban, hangszeres darabjaiban és a tanult készségfejlesztési anyagban előforduló ritmuselemeket és -képleteket (K). Legyen áttekintőképessége a 9/8, 6/4-es és a zenei anyagban előforduló egyéb ütemekben (K). Ismerje az aszimmetrikus metrumokat (I). Rendelkezzék biztos tájékozódóképességgel a relatív és abszolút rendszerben (alterációkban is) 7 #, 7 b-ig (K). Ismerje a dallamhangok szerepét, tudja ezeket zeneileg értelmezni: – melizma, – főhang, – váltóhang, – átmenőhang (J-I). Ornamensek (I). Ismerje a kvintkört. (J) Tudja a dúr és háromféle moll hangsorokat, a vezetőhangokat 7 #, 7 b-ig (J-I). Ismerje – az egészhangú skálát, – az akusztikus hangsort, – a modellskálákat, – a Reihe-t (J). Tudja – a dodekafónia, – az aranymetszés fogalmát (J-I). Ismerje – a hármas- és négyeshangzatok felépítését (dominánsszeptim, mollbeli VII. fokú szűkített szeptim), ismerje fel hallás után, tudja azonosítani kottaképről és felépíteni abszolút rendszerben (K), 65


– a cluster fogalmát. Rendelkezzék biztos tájékozottsággal a funkciós zenében: – ismerje fel a funkciókat hallás után (K), – ismerje a funkciós fő- és jellegzetes mellékhármasokat (K-J), – ismerje az alterációk szerepét (J-I), – ismerje fel a hangnemi kitérést és modulációt – kottakép alapján (J-I). Ismerje a romantika hangzásvilágának jellegzetességeit: – alterációk, – tercrokonság (I). Ismerje a tonalitás felbomlásának elvét, ismerje a bi- és a politonalitást (I). Ismerje a legfontosabb zenei szerkesztésmódok fogalmát. Tudja ezeket alkalmazni hangszeres tanulmányaiban is. Ismerje – a barokk szonátaformát, – a Scarlatti-féle szonátaformát, – a klasszikus szonáta-rondót és a – romantikus szonátát (I-J). Tudjon lejegyezni – könnyű klasszikus periódust funkciót jelző basszussal, – könnyű romantikus dallamot, vagy szemelvényt (K). Tudjon lapról olvasni fentiek nehézségi fokának megfelelő dallamot. Rendelkezzék alapos zenetörténeti tájékozottsággal, zenetörténeti korok, kiemelkedő zeneszerzők, műfajok ismeretével (I-J). Ismerje fel hallás után a főbb zenetörténeti korok stílusjegyeit, jellemző műfajait, formáit. Tudja ezeket néhány társművészeti alkotással összekapcsolni. Zenei anyag Tudjon a növendék – 20 magyar népdalt élményszerű előadásban megszólaltatni (10 régi, 10 új stílusút, ebből néhány parlando, rubato, díszített népdalt), – ismerjen minden zenetörténeti korszakból 5-5 jelentős művet, válogatva a következőkből: – gregorián zene, – reneszánsz kórusmuzsika (Palestrina, Lassus), – a középkor hangszeres világi zenéje, – kora barokk (Monteverdi, Pucell), – barokk: – J. S. Bach (invenció, fúga, korál, szvit, oratorikus művek), – Händel (oratórium, concerto), – Corelli, Vivaldi (concerto, concerto grosso), – klasszicizmus: – szonáta, – szimfónia, – kamarazene, – opera, – versenymű, – romantika: – zongoramuzsika (Chopin, Liszt), – dal, – szimfonikus költemény, – opera, – a századforduló zenéje: – impresszionizmus, – második bécsi iskola, – Bartók, Kodály, Sztravinszkij, 66


– kortárs zeneszerzők.

A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) (A követelményrendszer kapcsolódik a felvételi vizsgák anyagához.) Tudjon a növendék – 30 népdalt stílusosan énekelni és elemezni, – 5 műdalt – különböző zenetörténeti stíluskorszakokból – saját zongorakíséretével előadni. Ismerjen minden zenetörténeti korszakból 5-5 jelentős művet, tudja azokat elemezni formailag és harmóniailag; tudjon ezekből zenei idézetet előadni. Tudjon éneklőtársakkal kétszólamú énekgyakorlatokat, műveket előadni. Tudjon zongora-ének előadásban c-kulcsos műveket megszólaltatni. Tudjon biztosan tájékozódni az alap- és középfokon megismert ütemfajtákban, tudjon ütemezni. Legyen biztos tájékozottsága a relatív és abszolút rendszerben. Ismerje az ötfokú, a hétfokú és a modális hangsorokat, tudja ezeket az abszolút rendszerben elhelyezni és énekelni. Tudja a hármas- és négyeshangzatokat felépíteni és adott hangnemekben elhelyezni. Ismerje fel ezek fordításait, tudja megnevezni ábécés nevekkel. Tudjon lejegyezni – barokk kétszólamú idézetet, – klasszikus zenei szemelvényt, – XX. századi dallamot. Tudja a c-kulcsokat alkalmazni írásban is. Rendelkezzék a növendék zenetörténeti áttekintőképességgel. Tudja a zenetörténeti, a történelmi korokat időben összekapcsolni, és társművészeti alkotásokhoz kötni. Legyen képes önállóan elemezni, tudja tudását kreatív módon alkalmazni hangszeres tanulmányaiban is. ZENETÖRTÉNET–ZENEIRODALOM A zenetörténet–zeneirodalom tanításának a célja, hogy – a zene iránt érdeklődő, művelt embereket neveljen, akik zeneiskolai tanulmányaik során képessé válnak a további (egyéni) önművelésre, valamint a zene aktív (öntevékeny) művelésére, – legyen lehetőségük zenei műveltség szerzésére azoknak is, akik nem tanultak hangszert, illetve egyéb elfoglaltságaik miatt már nem, vagy csak kisebb intenzitással képesek hangszeres tanulmányokat folytatni.

A zenetörténet–zeneirodalom tanításának szakirányú feladatai: – a zene iránti fogékonyság elmélyítése, a zenei ismeretek bővítése, – hosszú távon a teljes zenetörténet átfogó megismertetése. Az egyes zenetörténeti stíluskorszakok mestereinek, műfajainak, alkotásainak részletesebb megismertetése, elemzése, széleskörű kitekintéssel az adott kor főbb tendenciáira, stílusjegyeire, társművészeteire, mestereire, alkotásaira. Neveljen az értékes zene szeretetére: ösztönözze a növendékeket – rendszeres hangverseny- és operalátogatásra, – a rádió és a televízió zenei műsorainak meghallgatására, – a zenei élet eseményei iránti érdeklődésre, – értékes hangfelvételek és videofelvételek gyűjtésére és meghallgatására, – aktív társas muzsikálásra. Alakítson ki szilárd értékrendet a növendékben, melynek segítségével a későbbiekben a zene bármely műfajában és korszakában biztosan tájékozódni tud. Tegye nyitottá és érdeklődővé a növendéket minden újdonság iránt, a kortárs zenében (és társművészetekben). Fejlessze a növendékek esztétikai érzékét és érzelmi fogékonyságát. 67


Követelmények a program elvégzése után A növendékek mutassanak kellő tájékozottságot a tanult zenetörténeti stíluskorszakban. Ismerjék fel az órákon bemutatott, meghallgatott zenei példák, elemzett művek jellegzetes tematikus részleteit. Tudják definiálni és konkrét példákkal megvilágítani az adott stíluskorszakokhoz, műfajokhoz, művekhez, formaegységekhez szorosan kapcsolódó szakkifejezéseket. Tudjanak eligazodni a megismert korszakok szerteágazó zenei sajátosságaiban, a társművészetek idevonatkozó legfőbb stiláris jelenségeiben. Az egyes évfolyamokban elérendő minimális követelményeket a helyi tantervben rögzítse a szaktanár az adott tanévben feldolgozandó anyag célirányainak, szerkezetének, a csoport összetételének, teljesítőképességének figyelembevételével.

8.

A tanterv megvalósításához kapcsolódó helyi sajátosságok szabályzása

1. A zeneiskolába kerülés minden tanszakon felvételi meghallgatáshoz kötött. A csoportos előképző megkezdése előtt általános képességvizsgálatot tartunk. A felvételi követelmények leírása a szolfézs tanszak kiegészítő helyi tantervében szerepel. 2. A hangszertanulás megkezdése esetében speciális, fizikai adottságokra (testalkat, kézalkat, légzés) és koncentráló képességre is figyelő felvételi szempontsor alapján döntenek a tanszak tanárai a növendékek felvételéről. Nevelési elveink szerint rendkívül fontos, hogy a gyermek a számára legmegfelelőbb hangszert válassza, és a számára legmegfelelőbb tanárhoz kerüljön. A felvételi meghallgatás szempontsorai az egyes tanszakok kiegészítő helyi tanterveiben szerepelnek. 3. Nem kötelező elvégezni a csoportos előképzőt a zenei tagozatos osztályokból érkező gyermekeknek és a 10 évesnél idősebb gyermekeknek, ha a felvételi meghallgatáson bizonyítják, hogy az általános iskolában tanultak alapján képesek elsajátítani az 1. szolfézs-osztály anyagát. 4. A zenei pályára készülő növendékek számára a 3. hangszeres osztály elvégzése után a „B” tagozatos szolfézs órák látogatása kötelező. Ők – kivételes esetben – tanszaki döntés alapján a 4. B osztály elvégzése után második hangszert választhatnak 1x30’. 5. Egy növendék addig tanulhat két hangszeren, amíg mindkét hangszeren jó eredményt mutat fel, és kötelező óráin is képességeinek megfelelően teljesíti a követelményeket. 6. Más településről a városba költöző zeneiskolai tanulót az iskolának át kell venni, ha hivatalos zeneiskolai bizonyítvány bemutatásával kéri felvételét, bejelentett váci lakhellyel rendelkezik és az engedélyezett létszám ezt megengedi. 7. A tanszakok munkájukat éves munkaterv alapján végzik. A munkaterv elkészítésének a tantestület által elfogadott szempontsora: a) Zenei és pedagógiai célok megfogalmazása országos versenyek megyei szereplések városi rendezvények iskolai programok szervezése. Ezeken a rendezvényeken történő részvétel tervezése, formája. b) Kiemelt feladatok:

c) Zenei pályára készülőknek szereplési, meghallgatási lehetőségek biztosítása, az iskolai programba beillesztése. d) Továbbképzés jellegű feladatok, konzultációk szervezése. e) Meghallgatások, hangversenyek, óralátogatások időbeli tervezése.

68


/Anyagának szerkesztése, beosztás készítése, a szükséges információk eljuttatása a tanszak tanáraihoz. / f) A tanárok kapcsolattartásának formái. Kapcsolattartás a szülőkkel. g) A növendékek hangverseny-látogatásának figyelemmel kísérése. h) Tanszaképítési elképzelések. Ötletek, tapasztalatok, problémák kezelési módjai. i) Pedagógiai program megvalósításának tanszaki feladatai. j) A tanév feladatai: meghallgatások, vizsgák, tanszaki kapcsolódás iskolai, városi, megyei, országos rendezvényekhez.

hangversenyek

szervezése,

k) A tanszaki sajátosságok meghatározása a követelményrendszerben: mennyiségi minimum minőségi-zenei elvárások meghallgatások,vizsgák anyaga, formája l) Szakmai együttműködés a tanszakon belül, egymás munkáját segítő módszerek kidolgozása.

9.

Az értékelés szempontjai

Értékelésünk elsődleges szempontja, hogy ne egy adott helyzetet értékeljünk, hanem folyamatában lássuk növendékeink fejlődését. Az értékelésben tekintettel kell lennünk az egyes növendék képességeire, mert a zenei tehetség különbözősége rendkívül nagy szerepet játszik a zenetanulás eredményeiben. A személyiség fejlődése, a belülről irányított, döntésre képes ember nevelése érdekében döntő fontosságú a tanulás folyamatára irányuló szöveges értékelés, a növendékről kialakított vélemény segítőkész közlése. Az érdemjegyek csak ennek a személyre szóló szóbeli értékelésnek a jelrendszerben összefogott kifejeződései lehetnek. Az osztályzatokkal kifejezett értékelés abban az esetben ösztönöz tanulásra, ha a növendék tapasztalja, hogy nem képességeit (tehetségét), hanem valóságos munkáját értékeli a tanár. A kifejezetten gyenge (2-es, 3-as) osztályzatokat lehetőleg kerüljük a zeneiskolában. Azoknak a növendékeknek, akik képességeikhez mérten minimálisan teljesítenek, a zenei tanulmányok abbahagyását tanácsoljuk, mivel a zenetanulás nem kötelező.

10. Az osztályzás tartalmi megfogalmazása Az értékelés rendszere: Az előképző osztálytól osztályzatokkal, érdemjegyekkel történik az értékelés, kivéve a kamarazene, zenekar tantárgyakat. Ezek esetében az év végi értékelés: kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt és nem felelt meg. Mivel a zenetanulás értékelése nehezen konkretizálható és alapvetően függ a növendék képességeitől, az osztályzást pedig könnyen befolyásolhatják szubjektív tényezők, szükségesnek tartottuk egy egységesítő tartalmi megfogalmazás bevezetését a számszerű osztályzásnál. 5 - jeles

- aki az osztályának megfelelő tananyagot elvégezte - a hangversenyeken színesen, értelmesen és biztosan játszott

69


- a beszámolókon felkészülten jelent meg, szereplései technikailag és zeneileg is osztálya szintjének megfelelőek, önálló zenei gondolatokkal rendelkezik, hangszeres játéka kifejező, karakteres 4 - jó

- aki az osztályának megfelelő tananyagot elvégezte, de - hangversenyen való szereplései technikailag vagy zeneileg nem várt momentumokat tartalmaztak, - játéka kevésbé kifejező, a beszámolón kisebb technikai vagy zenei hiányosságokat mutatott

3 - közepes

- akinél az osztályának megfelelő anyagban nagyobb lemaradás van, a hangversenyen nyújtott teljesítménye technikailag és zeneileg nem megfelelő, a beszámolóra való felkészültsége komolyabb hiányosságokat mutat, hangszeres játéka egyhangú

2 - elégséges

- aki az osztályának megfelelő anyagot nem tudta megfelelően elvégezni, a beszámolón és az órákon gyenge felkészültséggel vagy felkészületlenül jelent meg

1 - elégtelen

- aki az osztályának megfelelő anyagot nem végezte el, a beszámolón és az órákon felkészületlenül jelent meg

A tanuló szorgalmának értékelése SZORGALOM

PÉLDÁS

JÓ

VÁLTOZÓ

HANYAG

Tanulmányi munkája

céltudatosan törekvő odaadó, igényes a tudás megszerzésére

figyelmes, törekvő

ingadozó

hanyag, lassító

Munkavégzése

kitartó, pontos, rendszeres, megbízható, aktív többnyire önálló

rendszertelen, hullámzó,

megbízhatatlan, gondatlan, önállótlan

Kötelességtudata

kifogástalan, precíz

megfelelő, néha ösztökélni kell

felkészültsége gyakran felületes

felkészültsége állandóan felületes

Tanórán kívüli tevékenység

aktív, szívesen feladatot

kérésre vállal feladatot

néha vállal feladatot

nem vállal feladatot

3 igazolatlan mulasztás után az adott tárgy szorgalmának értékelésekor változónál (3) jobb jegyet nem kaphat a növendék. Az év közben kiváló teljesítményt nyújtó növendékek jutalmazása: Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki példamutató szorgalmat tanúsít, hozzájárul az intézmény jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az intézmény dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. Az iskolában elismerésként a következő írásos dicséretek adhatók:  Igazgatói dicséretben kell részesíteni azt a tanulót, aki az iskolának dicsőséget jelentő országos, regionális, megyei vagy helyi versenyen kiemelkedő eredményt ér el.

70


 Szaktanári dicséret adható a tanévben több alkalommal tanúsított rendszeres, eredményes felkészülésért; kiemelkedő haladásért; egy-egy feladat példamutató megoldásáért.  A dicséretet a tájékoztató füzetbe, illetve az év végi bizonyítvány és a törzslap jegyzet rovatába be kell jegyezni. Az igazgatói dicsérethez, dicsérő oklevélhez és emlékoklevélhez tárgyjutalom is kapcsolódik.  A kiemelkedő eredményt elért növendéket az intézmény javasolja a „Vác város kiváló diákja” címre.  Tanulói közösségek, csoportok jutalmazásának alapelvei: A kiemelkedő eredményt elért tanulói csoportok, közösségek, együttesek igazgatói dicséretben, csoportos jutalmazásban részesíthetők.

A beszámoltatás formái Tanszaki meghallgatás

(zártkörű beszámoló a tanszak tanárai előtt)

Osztályhangverseny

(nyilvános szereplés a szülők, a szaktanár és meghívott tanárok részvételével)

Vizsga

(zártkörű beszámoló, előírt anyaggal, a tanszak tanárai előtt)

Vizsgakoncert

(nyilvános szereplés, előírt anyaggal, a tanszak tanárai, szülők, barátok, érdeklődők előtt)

A beszámoló jellegű szerepléseket iskolai ünnepekhez kötődő hangversenyek, vagy hagyományszerűen ünneppé alakított hangversenyek egészítik ki, melyeken többnyire a kiemelkedőbb eredményeket elérő növendékek szerepelnek.

11. A magasabb évfolyamra lépés feltételei Iskolánkban minden tanszakra komoly felvételi meghallgatás után kerülnek be a növendékek. A legtöbb tanszakon minden tanévben van 5-6, egyes szakokon 8-10 várakozó, aki a tanév közben esetleg kimaradó növendék helyére kerül, vagy előnnyel indul a következő évi felvételi meghallgatáson. Ezért a magasabb évfolyamra lépés feltételeinek mércéjét magasra tesszük. Iskolánkban csak akkor léphet magasabb osztályba egy növendék, ha osztályának anyagából mennyiségileg elegendőt elvégzett, a beszámolókon felkészülten jelent meg, tanára osztályhangversenyén értelmesen és megbízhatóan játszott. Az első év gyengébb eredménye után osztályfolytatást, vagy hangszerváltást ajánlunk. Továbbképző évfolyamara csak a művészeti alapvizsga sikeres lerakása után bocsátható a növendék. A művészeti alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei: Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. Művészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó továbbképző évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja: A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait – valamennyi vizsga tantárgy tekintetében – az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével az iskola helyi tantervében kell meghatározni. A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása. A művészeti alapvizsgát és záróvizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt 71


kell letenni. A vizsgabizottság elnökét és tagjait a vizsga szervezője bízza meg. A művészeti alapvizsga és záróvizsga lebonyolítása a vizsgáztató intézmény feladata. Vizsga tantárgynak csak az a tantárgy választható, amelyet az intézmény pedagógiai programja szerint biztosít, valamint a tanuló a tantárgy tanításának utolsó évfolyamán az előírt tantárgyi követelményeknek eleget tett. A művészeti alapvizsga és záróvizsga vizsga tantárgyak: Az alapvizsga írásbeli és/vagy szóbeli, valamint gyakorlati vizsgarészből áll. Az alapvizsgán az „A” tagozatos tanuló választhat írásbeli vagy szóbeli vizsga között. A „B” tagozatos tanulók, valamint zeneelmélet főtanszakos tanulók számára mindkét vizsgarész kötelező. Gyakorlati vizsgát valamennyi tanulónak kell tennie.

1. Írásbeli vizsga tantárgya: Hangszeres tanszakok és magánének főtárgy „A” tagozat: szolfézs kötelező, vagy szolfézs, vagy zeneismeret, vagy zenetörténet–zeneirodalom, vagy zeneelmélet Hangszeres tanszakok és magánének főtárgy „B” tagozat: szolfézs Szolfézs főtárgy „A” és „B” tagozat: szolfézs Zenetörténet–zeneirodalom főtárgy („A” tagozat): zenetörténet–zeneirodalom, Zeneelmélet főtárgy („A” tagozat): zeneelmélet, Kamarazene főtárgy („A” tagozat): szolfézs, vagy zeneismeret, vagy zenetörténet–zeneirodalom, vagy zeneelmélet 2. Szóbeli vizsga tantárgya Hangszeres tanszakok és magánének főtárgy „A” tagozat: szolfézs kötelező, vagy szolfézs, vagy zeneismeret, vagy zenetörténet–zeneirodalom, vagy zeneelmélet Hangszeres tanszakok és magánének főtárgy „B” tagozat: szolfézs Szolfézs főtárgy „A” és „B” tagozat: szolfézs Zenetörténet–zeneirodalom főtárgy („A” tagozat): zenetörténet–zeneirodalom, Zeneelmélet főtárgy („A” tagozat): zeneelmélet, Kamarazene főtárgy („A” tagozat): szolfézs, vagy zeneismeret, vagy zenetörténet–zeneirodalom, vagy zeneelmélet 3. Gyakorlati vizsga tantárgya Hangszeres tanszakok és magánének főtárgy „A” és „B” tagozat, kamarazene főtárgy („A” tagozat): főtárgy Szolfézs „A” és „B” tagozat, zenetörténet–zeneirodalom, zeneelmélet főtárgy („A” tagozat): tanult hangszer Záróvizsga tantárgyai Az záróvizsga írásbeli és/vagy szóbeli, valamint gyakorlati vizsgarészből áll. A záróvizsgán az „A” tagozatos tanuló választhat írásbeli, vagy szóbeli vizsga között. A. „B” tagozatos, valamint zeneelmélet főtanszakos tanulók számára mindkét vizsgarész kötelező. Gyakorlati vizsgát valamennyi tanulónak kell tennie.

12. A szakmai munka eredményessége A tanári munka értékelésének iskolánkban kialakított főbb szempontjai: 1. A szakmai munka minősége, mértéke, színvonala a növendékek szereplései alapján. (Vizsgák, meghallgatások, hangversenyek, országos versenyek, városi rendezvények) 2. A pedagógiai munka szervezése, tanszaképítés, növendékek megtartása, önállóság. 72


3. A tanítás pontossága, munkaidőn túl vállalt feladatok, tanszaki feladatok megoldása. 4. A hangszeres tanárok aktív zenei tevékenysége akár valamelyik zenekarban, akár tanári vagy növendékhangversenyeken.

13. Alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök tananyagát tartalmazó kotta. A kottákat a szaktanárok a különböző osztályokban előírt tananyagból az egyes növendékek képességeinek megfelelően, egyénre szabottan választják ki. A kiválasztás elsődleges kritériuma a zenei érték. Olyan művek, amelyeknek zenei tartalma, harmóniavilága pozitív irányban ható, formája rendet tükröz. minden tanszak számára gazdag ajánlatot tartalmaz, amelyekből biztonsággal választhatnak a tanárok értékes zenei anyagot. A zeneirodalom alapos ismeretében, a tanszakok tanárai egymást segítve és országos fórumokon tapasztalatokat szerezve, minden növendéknek az ő számára legmegfelelőbb zeneműveken keresztül taníthatják meg a zenei és technikai feladatokat. A tananyag kiválasztásánál a legfontosabb feltétel, hogy a tanár ismerje minden egyes növendéke képességeit és érdeklődési körét, hogy az adott követelményszinten, mindig a számára legalkalmasabb zenemű kiválasztásával tanítson meg egy zenei jelenséget, vagy egy technikai megoldást. ők, amiből pedig csak egy-egy művet tanul a növendék, azt kölcsönözheti a zeneiskola könyvtárából. Könyvtári állományunkban a zeneiskolai korosztály számára kiadott kották legtöbbje rendelkezésünkre áll. Igaz nem mindig annyi példányban, mint amennyire szükség lenne, de mutatóban mindenféle szakmai anyag megtalálható, amire a tanítás során szükség lehet. zenehallgatási anyag. A hangzó anyag könyvtárunkban nem olyan bőséges, mint a kottatár, de a zenei műveltséget megalapozó „alapművek” megtalálhatók. A szolfézs órákon vagy hangszeres közös-órákon történő zenehallgatás mellett rendkívül nagy jelentősége van annak, hogy kialakítsuk növendékeinkben az otthoni zenehallgatás (rádió, TV zenei műsorai), valamint az élő zene hallgatásának igényét. taneszköze a hangszer, melynek minősége és állapota meghatározó szerepet tölt be a növendékek zenei tanulmányainak eredményességében. A hangszerek egy része (hegedű, cselló, gitár, fúvós hangszerek) a növendékek számára kölcsönözhető iskolánkból. Szükséges, hogy minden növendék a hangszerét egyedül használja, azon gyakoroljon, és ugyanazon a hangszeren játsszon az órákon. A hangszerek másik csoportja (zongora, ütőhangszerek) nem hordozható, tehát a szülőknek meg kell vásárolni ahhoz, hogy gyermekük otthon gyakorolni tudjon, vagy alkalmat kell adni az iskolában a gyakorlásra. Zongora tanszakra például csak úgy veszünk fel növendéket, ha a szülők meg tudják venni otthonra a hangszert. Az ütő tanszakon a növendékek az iskolában gyakorolnak. Az elkövetkezendő években iskolánk legfontosabb feladata, hogy beszerezze azokat a hangszereket, melyek nem kölcsönözhetőek ugyan, de szükséges, hogy a növendékek az iskolában használni tudják őket (ütőhangszerek), valamint azokon a tanszakokon, ahol kevés a kölcsönözhető hangszer (pl. oboa, fagott, stb.) biztosítsa a tanulók számára a hangszerkölcsönzés lehetőségét, további hangszerek vásárlásával.

73


V. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Jelen pedagógiai program érvényes 2013-14-es tanévtől. A program módosítását javasolhatják: a nevelőtestület vagy annak nagyobb csoportja, az igazgatóság és a fenntartó. A pedagógiai program módosításának eljárási rendje: - amennyiben a nevelőtestület szavazással a módosítás mellett dönt, munkacsoportot bíz meg a javaslat kidolgozásával, - a véleményezés megtörténte után a módosításról a nevelőtestület dönt, - az eljárás során a szavazás módját a nevelőtestület határozza meg, - A pedagógiai program végrehajtásának belső értékelése a nevelőtestület félévi és év végi értekezletein történik. A nyilvánosságra hozatal módja: A pedagógiai program bármikor hozzáférhető:  az iskola igazgatójánál  könyvtárban  fenntartónál A dokumentumot a nevelőtestület véleményezte, kiegészítette és módosító javaslatokkal látta el. A módosító javaslatok a programba az egyeztetések során bekerültek. A Bartók Béla Zeneiskola AMI 2013-től 2018-ig terjedő időszakra készült Pedagógiai Program egybeszerkesztett változatát a nevelőtestület megismerte és elfogadta, Farkas Pál igazgató jóváhagyta.

Vác, 2018. március 27.

Farkas Pál igazgató

74

A BARTÓK BÉLA ZENEISKOLA ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Recommend Documents