SZENT ISTVÁN EGYETEM YBL MIKLÓS ÉPÍTÉSTUDOMÁNYI KAR TŰZVÉDELMI ÉS BIZTONSÁGTECHNIKAI INTÉZET
A TŰZ KELETKEZÉSI HELYÉNEK MEGHATÁROZÁSA TŰZVIZSGÁLAT A GYAKORLATBAN
Konzulens:
Készítette:
Bartha Iván
Csepregi Csilla
tűzoltó alezredes Fővárosi Tűzoltóparancsnokság
Hallgató Bsc Építőmérnök Szak Tűz- és katasztrófavédelmi szakirány 2010
1.
BEVEZETÉS A tűz előnyeinek kihasználása, és a tűz elleni védekezés végigkísérte az
emberiség valamennyi korszakát. A tűzesetek minden korban, így rohanó, civilizált világunkban is veszélyt jelentenek az életre, a testi épségre, és az anyagi javakra egyaránt. Az emberiség korai korszakaiban a tűz elleni védekezés a tűz eloltását jelentette, a tüzek megelőzése csak ösztönösen volt jelen életükben. Nehezen meghatározható, hogy mikor alakult ki a tudatos, a szabályok betartását ösztönző, az emberi, anyagi javak védelme érdekében kialakított tűzmegelőzés, de ennek kialakulásával szinte egy időben jelent meg az igény, hogy a tűz keletkezésének, terjedésének okait és lehetőségeit feltárják, és ebből a tűzmegelőzés számára hasznos információkat nyerjenek. Ezzel kialakult az a hármas egység, - tűzmegelőzés, tűzoltás, tűzvizsgálat ami nélkülözhetetlen az élet, a testi épség, és az anyagi javak tűz elleni védelme érdekében. A műszaki fejlődés, a társadalmi folyamatok változása folyamatosan újabb kihívások elé állítja a tűzvédelemmel foglalkozó szakembereket. A tűzvédelem napjainkban is össztársadalmi érdek. A tüzek megelőzésére előírásokat kell betartanunk, szabályok szerint létesíthetünk új épületeket, gyárthatunk berendezéseket, eszközöket, tárolhatunk anyagokat, vagy működtethetünk iskolákat, mozikat, szállodákat, üzemeket. A tüzek jelzésére, oltására is egyre fejlettebb, sokoldalúbb rendszerek, eszközök állnak rendelkezésünkre. Az elektromos energia egyre szélesebb körű felhasználása, a berendezések elöregedése, a bűncselekmények növekvő száma, az emberek felelőtlensége, figyelmetlensége, az ellenőrizetlenség, pénztelenség mind-mind valamilyen mértékben közrejátszhatnak a tüzek keletkezéséhez. Ha bekövetkezik egy tűz, annak keletkezési körülményeit - jogszabályi előírás szerint - ki kell vizsgálni. A tűzvizsgálat azonban, legalábbis az elmúlt évtizedekben, amolyan mostohagyermekként van jelen a tűzvédelemben. Tanulmányaim, és munkám során is sokszor szembesültem azzal, hogy a tűzvizsgálat témakörében nagyon kevés hazai szakirodalom áll rendelkezésre, és a fellelhető írások javarészt csak a tűz keletkezési okainak vizsgálatára korlátozódnak. Sajnos a szakirodalom hiánya mellett a téma oktatása is szűk keretek között zajlik. Nincs könnyű dolga annak, aki tűzvizsgálóként szeretne dolgozni, hisz megbízható tudást adó oktatás és szakirodalom hiányában, jóformán csak tapasztalás 2
útján tehet szert a kellő minőségű ismeretekre, így aztán hosszú ideig nem is tud önállóan összetettebb, bonyolultabb tűzvizsgálói munkát végezni. A hivatásos tűzoltók főleg anyagi okok miatti - elvándorlása a szervezettől azt eredményezi, hogy egyre kevesebb azok száma, akik kellő tapasztalattal rendelkeznek, és akik a „tanulók kezét fogva” megtaníthatják a szakmát. A tűzvizsgálói feladatok ellátása összetett, sokoldalú ismereteket igényel. Ahogy minden tűzeset más, és más, úgy a tűzvizsgálatok is különböznek egymástól, így nagyon fontos, hogy az adott eseménnyel kapcsolatban a vizsgáló a legszélesebb körben tájékozódjon. Naponta tapasztalom, hogy ez szakirodalom hiányában nagyon nehéz feladat. A tűzvizsgálati tevékenységet mindig az adott jogszabályi keretek között kell végezni, azonban a tűz által hagyott nyomok helyes értékelése, és így a keletkezés helyének szakszerű meghatározása jogi környezettől független, tapasztalatokon, megfigyeléseken, méréseken, tudományos összefüggéseken alapul. Szakdolgozatom
összeállításánál
elsősorban
a
munkám
során
szerzett
tapasztalatokat, tanulmányaim során szerzett tudást, kollégáim segítségét, valamint hazai, és külföldi szakirodalmat használtam fel. Nagy segítséget nyújtott ezen kívül a Nemzetközi Rendészeti Akadémián meghirdetett tűzvizsgáló-tanfolyamon való részvétel, ahol Magyarországon eddig nem alkalmazott, kiemelkedő minőségű gyakorlati oktatásban részesülhettem. Szakdolgozatomban szeretném ismertetni azokat a lehetőségeket, amelyek segítik, vagy éppen gátolják a tűz keletkezési helyének meghatározását, és szeretném kiemelni a hely pontos meghatározásának fontosságát. Célom a témakörben felmerülő ismeretek minél szélesebb körű - időtálló, és gyakorlatban használható - összegyűjtése, rendszerbe foglalása, bemutatása. Indokolt megemlíteni, hogy ezideig ilyen formában, és részletességgel, magyar nyelven nem került a téma feldolgozásra. A dolgozat korlátozott keretei között szeretném bemutatni, hogy az épületekben keletkező tüzek vizsgálatakor, a helyszíni szemle során mire kell nagy hangsúlyt fektetni, és az ott szerzett adatok, tények feldolgozásával miképp juthatunk el a tűz keletkezési helyének pontos meghatározásához.
3
2.
A TŰZ Ahhoz, hogy a tűz helyszínén keletkezett tűznyomokat helyesen tudjuk értékelni,
meg kell ismernünk a tűzfejlődés jellemzőit. A tűz olyan kémiai folyamat, amely során hő, láng, füst, korom, és különféle égéstermékek keletkeznek. Az égéshez elengedhetetlenül szükség van oxigénre, éghető anyagra és gyújtóforrásra, illetve a gyulladáshoz szükséges hőmérsékletre. Az oxigén elsődleges forrása a légkör. Normál esetben az oxigén 21 %-ban van jelen. Az égés fennmaradásához minimálisan 14-16 % oxigénkoncentráció szükséges. A tűzeset helyszínén az éghető anyag légnemű, folyékony, vagy szilárd halmazállapotban lehet jelen. A hőmérséklet emelkedésével az anyagok halmazállapota megváltozhat, a folyadékok elpárologhatnak, a szilárd anyagok megolvadhatnak, kémiai bomlásnak indulhatnak. A gyújtóforrás lehet közvetlen láng hatása, de gyulladás létrejöhet az anyag melegedésének következtében is. Az anyagok nagy része egy bizonyos gyulladási hőmérsékleten, közvetlen gyújtóforrás nélkül is meggyulladhat. A melegedés történhet külső hőforrástól (pl.: étolaj melegszik a gáztűzhelyen), vagy öngyulladás hatására (pl.: nedves széna). Zárt térben a tűz terjedési sebességét befolyásolják a helyiség méretei (alapterület, belmagasság), a szellőzés intenzitása, az éghető anyag mennyisége, fajtája, elhelyezkedése, és a felület-tömeg aránya. A tűz a magasabb hőmérsékletű közegtől az alacsonyabb hőmérsékletű felé terjed. A hőterjedés három módja: Hővezetés: A hő az anyag melegített pontjából a hidegebb pontjába jut el azonos fázison belül, miközben makroszkópikus anyagáramlás nincs. Hőáramlás: A hő terjedése felmelegedett folyadék, vagy forró gázok által. A hőáramlást a hőmérséklet-különbségek, a szellőzés, és a fluidumok áramlási sebessége befolyásolja. Az áramlás létrejöhet kényszer hatására (pl.: ventilátor, szél), vagy természetes áramlás (a hőmérsékletkülönbségből adódó sűrűségkülönbség) útján. Hősugárzás: A hő elektromágneses hullámok formájában terjed a testek között, minden további szállító közeg nélkül. A besugárzott felületre eső hősugárzás mértéke függ a hőforrás és a sugárzásnak kitett tárgy távolságától, azaz minél távolabb van a test a sugárzó hőtől, annál kevesebb energia éri a sugárzás által.(1)
4
2.1.
A tűz fejlődése Ha zárt térben bármilyen tárgy meggyullad, és lánggal ég, akkor hő, és különféle
égéstermékek keletkeznek. A tűz kezdeti szakaszában lángok még csak a gyulladás környezetében láthatók, a hőmérséklet emelkedése nem számottevő, és a légtérben sem használódott el az oxigén. A forró füstgázok levegőt beszívva felfelé áramlanak, egészen addig, míg egy függőleges felületbe (mennyezet) nem ütköznek, ahol vízszintesen terjednek tovább (1. ábra).
1. ábra: A mennyezeti réteg kialakulása (forrás: R. Tóth Ibolya)
Ha az egyre vastagodó füstréteg eléri valamilyen nyílás (nyitott ajtó, ablak) felső szélét, azon elkezd kifelé áramlani. Ha annyi füst képződik, mint amennyi a nyíláson kifelé áramlik, a réteg vastagsága nem növekszik tovább. Ha azonban növekszik a tűz mérete, akkor a füstréteg lejjebb süllyed, és a sugárzó hő melegíti, néhány helyen akár meg is gyújthatja a helyiségben lévő éghető tárgyakat (2. ábra). A nyílás felső részén meleg füst áramlik kifelé, alsó részén pedig hidegebb levegő befelé. A környezet hőmérséklete ekkor a mennyezet közelében gyorsan nő, a padlószinten viszonylag alacsony. Ha elegendő levegő áll rendelkezésre az égéshez, a tűz éghető-anyag vezérelt lesz, mivel ilyenkor a tűz terjedési sebessége, és a hőtermelődés mértéke csak az éghető anyagok mennyiségétől, és jellemzőitől függ. Ha a helyiség nyílása akkora, hogy a tűz növekedéséhez a későbbiekben is elegendő levegő áramlik be, akkor a felső füstréteg több oxigént, és kevesebb el nem égett anyagot fog tartalmazni. Ha a nyílás mérete miatt kevesebb levegő tud beáramlani, a tűz szellőzésszabályozottá válik. Ha a rendelkezésre álló oxigén mennyisége kevesebb, mint ami az
5
éghető anyagok elégetéséhez szükséges, akkor az égés egyre tökéletlenebb, a tűz lassabban fejlődik, a mennyezeti réteg egyre több el nem égett anyagot fog tartalmazni. A mennyezeti réteg lángolása a flameover (lángátterjedés) (5. ábra) jelenség. A lángok ilyenkor nem érintik a tárgyak felületét. A flameover jelenség nagy térfogatú, magas helyiségben, vagy korlátozott mennyiségű éghető anyag esetén nem következik be, mert a „gördülő láng”-jelenséghez (rollover) szükség van a mennyezeti rétegben megfelelő mennyiségű el nem égett anyag jelenlétére.
2. ábra: A belobbanás előtti állapot (forrás: R. Tóth Ibolya)
A tűz növekedésével a mennyezeti gázréteg hőmérséklete is növekszik, így egyre nagyobb lesz a padló irányába ható hősugárzás. Ha a hőmérséklet eléri az alacsonyabban lévő éghető anyagok gyulladási hőmérsékletét, akkor nemcsak a tárgyak bomlásából származó gázok, hanem a mennyezeti réteg aljában lévő el nem égett bomlástermékek is meggyulladnak (kb. 590 0C). Ezt a jelenség a flashover (3. és 6. ábra). Ilyenkor a helyiségben lévő összes éghető anyag lángba borul, de gyakran az árnyékolt, védett területekre nem terjed ki az égés.
3. ábra: A flashover (forrás: R. Tóth Ibolya)
6
A tüzek nagy részénél a belobbanást a helyiség teljes égése követi, feltéve, hogy nem fogy el az éghető anyag, nem szűnik meg az oxigénellátás, vagy nem oltják el a tüzet. A helyiség teljes égésekor a forró réteg elérheti a padlószintet (4. ábra). A teljes lángba borulás annál gyorsabban következik be, minél jobban szellőzött a helyiség. Rosszul szellőzött terekben hosszabb idő szükséges a flashover bekövetkezéséhez, vagy egyeltalán nem következik be, végső esetben a tűz magától, tűzoltói beavatkozás nélkül kialszik.(1)
4. ábra: A teljes helyiség égése (forrás: R. Tóth Ibolya)
5. ábra: Flameover
6. ábra: Flashover
(forrás: saját)
(forrás: saját)
7
2.2.
Füst és korom A tökéletlen égés során keletkező szilárd, folyékony és gáznemű égéstermékek
együttesen alkotják a füstöt. A 7. ábra a tüzek során keletkező füstben a gázok előfordulásának relatív gyakoriságát mutatja be. Attól függően, hogy milyen anyagok égnek, és az égéshez mennyi levegő áll rendelkezésre, a füst mennyisége, és összetétele különböző lehet. Minél kevesebb az égéshez rendelkezésre álló oxigén, a füst annál több szén-monoxidot, kormot és el nem égett anyagot tartalmaz. A tüzek kezdeti szakaszában a füstképződés sebessége általában csekély, míg a későbbi szakaszokban egyre növekszik. A füst színe nem mindig jelzi pontosan, hogy milyen anyag ég. Például a tűz kezdeti szakaszában, vagy egy jól szellőzött tűzben a fa világos-, alacsony oxigén ellátottság mellett sötét füsttel ég. Ugyanakkor fekete füst keletkezik például a műanyagok égésekor is. A széntartalmú éghető anyagok égésekor korom keletkezik, ami a padlón, a falakon és a mennyezeten is lerakódik. A lerakódás fekete színű, és könnyen letörölhető az ablakról, sima felületekről. A füst a hidegebb felületeken (pl.: falakon, üvegen, csempén) rakódik le, és barnás színű, de ha további hőhatás éri, feketévé válik. A füstlerakódás ragadós, gyantás, a felületről nehezen, vagy egyeltalán nem távolítható el. Hosszan tartó égés eredményeként a füst és koromnyomok le is éghetnek a felületről.(1)
7. ábra: A tűz során keletkezett gázok előfordulásának relatív gyakorisága (forrás: Bellus László: A tűzjelzés fizikája)
8
2.3.
A tűz hőmérséklete Azt, hogy a tűz helyszínén, az égés következtében milyen magas a
középhőmérséklet, az ott jelen lévő anyagok károsodásából állapítható meg. Ehhez ismernünk kell a jelen lévő anyagok gyulladási hőmérsékletét, lobbanáspontját, olvadáspontját. Például az alumínium kb. 650 0C-on olvad, a faanyagok 200 - 400 0C-on gyulladnak meg, az arany, ezüst tárgyak kb. 900 - 1.000 0C-on, az üveg palackok kb. 650 0C-on, a műanyag tárgyak 300 - 400 0C-on olvadnak. Egy átlagosan berendezett helyiség (lakás) tüzének legmagasabb hőmérséklete kb. 800 - 1.200 0C. A tűz hőmérséklete természetesen függ az ott tárolt anyagok fajtájától, mennyiségétől, a szellőzéstől, és attól is, hogy mennyi ideig tart az égés. A nagyobb szellőzésű tüzek magasabb hőmérsékleten égnek, mint a lappangó, oxigénhiányos tüzek. Mindezek ismeretére azért van szükség, hogy a tűzvizsgáló pontosan meghatározhassa a tűz keletkezési helyét, felismerje a helyszínen a legjobban károsodott helyeket, vagy azt, ha valamilyen rendellenes körülmény befolyásolta a tűz keletkezését, terjedését. A Nemzetközi Rendészeti Akadémián végzett tűzkísérlet során két átlagosan berendezett nappali helyiségben (szekrény, asztal, fotelek) gyújtottunk tüzet, az egyik helyiségben égésgyorsító (benzin) folyadék szétlocsolásával, a másikban égésgyorsító nélkül. A kísérletek alkalmával, a padlótól a mennyezetig 30 centiméterenként mértük a helyiség hőmérsékletét. A tüzek a teljes lángba borulást követően lettek eloltva. A 8. ábrán látható az égésgyorsító folyadék nélkül gyújtott tűz lefolyása. A hőmérséklet a kb. 6,5 perc után bekövetkezett flashover időpontjában volt a legmagasabb, - a helyiség minden pontján - kb. 900 0C. 1000 Flashover Visually Observed
900 800
FLOOR 30 cm 60 cm 90 cm 120 cm 150 cm 180 cm 210 cm Ceiling
Temperature (oC)
700 600 500 400 300 200 100 0 0
100
200
300
400
500
600
Time (s)
8. ábra: Tűzeset lefolyása égésgyorsító folyadék használata nélkül (forrás: ILEA tanfolyam)
9
A 9. ábrán mutatom be azt a helyzetet, amikor a helyiségben - meggyújtás előtt benzint locsoltunk szét. A legszembetűnőbb különbség az előző kísérlethez képest, hogy a teljes lángba borulás jóval hamarabb, kb. 3,5 perc alatt bekövetkezett, és a legmagasabb hőmérséklet közel azonos volt, mint az égésgyorsító folyadék használata nélkül gyújtott tűz esetén. Mivel a flashoverig eltelt idő ebben az esetben rövidebb volt, így a károsodás mértéke is kisebb volt, mint az előző esetben. Valós tűzesetnél természetesen a károsodás mértéke attól is függ, hogy a tűz keletkezése és eloltása között mennyi idő telik el. 1000 900 800
Temperature (oC)
700 FLOOR 60 cm 90 cm 120 cm 150 cm 180 cm 210 cm Ceiling
600 500 400 300 200 100 0 0
100
200
300
400
500
600
Time (s)
9. ábra: Tűzeset lefolyása égésgyorsító folyadék használatával (forrás: ILEA tanfolyam)
Tűzesetek vizsgálatakor többször felmerülő tévhit az, hogy ha a szándékos tűzokozáshoz égésgyorsító folyadékot használtak, az látszik a károsodás mértékéből, a tűzeset során magasabb a helyiség hőmérséklete, nagyobb a tűzkár. A valóságban a károsodás mértékét a tűz keletkezése és eloltása között eltelt idő, az éghető anyagok mennyisége, valamint a szellőzés határozza meg, nem pedig az éghető folyadék jelenléte. A tűz hőmérséklete közel azonos mindkét esetben, mivel a folyadék szétlocsolásával a helyiség hőterhelése jelentős mértékben nem növekszik. Azt, hogy történt-e éghető folyadék szétlocsolása az adott tűzeset helyszínén, egyértelműen csak vegyi szakértő tudja megállapítani.
10
3.
TŰZNYOMOK A tűznyomok olyan látható, és mérhető fizikai elváltozások, rajzolatok, minták,
amelyeket a tűz hagyott a helyszínen lévő tárgyakon, épületszerkezeti elemeken. Sok esetben a tűz helyszínén fellelhető nyomok az egyedüliek, amik segítenek a tűz keletkezési körülményeinek tisztázásában. A megfelelően értelmezett tűznyomok megmutatják a tűz keletkezési helyét, terjedési irányát, az égő anyagokat. A tűz - általában - felfelé, oldalirányba terjed, így a kialakult tűznyomok legalsó része van legközelebb a hőforráshoz. A lángok által érintett területeken jól láthatók az égés nyomai, szenesedés, pirolízis, anyagveszteség, perzselődés, színváltozás. Ahol csak a hő okozott károsodást, ott olvadásnyomok, alakváltozás, hólyagosodás tapasztalható. A tűzeset helyétől tovább távolodva főként a füst-, és a koromlerakódás a jellemző. A megfelelő szellőzésű tüzek nagyobb károsodást okoznak, mivel ezek a tüzek magasabb hőmérsékleten égnek. A károsodás mértékét a szellőzés helye határozza meg, azaz a szellőzőnyílások környékén intenzívebb az égés. Az intenzív égésnek természetesen mindig feltétele a megfelelő mennyiségű éghető anyag jelenléte. A flashover bekövetkezése után a lánggal égés a helyiség egészén - padlón, bútorok, ajtók alatti területeken, sarkokban, stb. - égési nyomokat hagy. Ilyen esetben a falakra, nyílászárókra lerakódott korom is leéghet a felületről. Ha nem következik be a helyiség teljes lángba borulása, a károsodás kisebb mértékű, a nyomok egyértelműbbek, a terjedés irányát könnyebb felismerni. A hosszabb ideig tartó égés azonban ezeket a nyomokat megsemmisítheti. A demarkációs vonalak a füsttel (10. ábra), vagy a lángokkal (11. ábra) érintett területek, és a kevésbé károsodott területek közötti határon láthatók. A kialakult minta függ a károsodott anyagtól, a szellőzéstől, a hőhatás időtartamától, és attól, hogy mekkora hő terhelte. Demarkációs vonal lehet füsthatár, azaz a mennyezeti gázréteg vastagságát jelző vonal, vagy az égés, füst által falakon, bútorokon, tárgyakon hagyott minta vonala.(2)
11
10. ábra: Füst okozta demarkációs vonal
11. ábra: Láng okozta demarkációs vonal
(forrás: Fővárosi Tűzoltóparancsnokság)
(forrás: Fővárosi Tűzoltóparancsnokság)
Mindezek alapján elmondható, hogy a tűznyomok a következő tényezők kombinációjából keletkeznek:(2) -
az égő, károsodott anyagok fajtája, mennyisége, a felület tulajdonságai,
-
a hőforrás elhelyezkedése, intenzitása,
-
a tűzjellemző fajtája (láng, hő, füst),
-
az épület, helyiség szellőzése,
-
a tűz időtartama, és
-
a tűzoltáshoz kapcsolódó tevékenységek.
3.1.
Tűznyomok a függőleges, és a vízszintes felületeken
„V” alakú minta: Függőleges felületeken jelenik meg (12. ábra). A „V” alak alsó pontja a hőforrásra mutat, demarkációs vonala határozott, egyenes vonalú. Minél nagyobb a „V” szárai által bezárt szög, a felület annál hosszabb ideig volt a hő hatásának kitéve.(2)
12. ábra: „V” alakú minta (forrás: http://www.servproofmilwaukeenorth.com)
12
„Λ” alakú minta: A minta illékony, éghető folyadékok égésekor (13. ábra) alakul ki. Az égés, az anyag illékonysága miatt, rövid ideig tart, nagyobb felületen alakul ki. Hasonló égésnyom jön létre nagy mennyiségű éghető anyag égésekor (14. ábra), ezért minden esetben vizsgálni kell, hogy a nyom szándékos tűzokozás következtében alakult-e ki.
13. ábra: Éghető folyadék szétlocsolása
14. ábra: Kanapén lévő papírhulladék égése
(forrás: Fővárosi Tűzoltóparancsnokság)
(forrás: saját)
Homokóra alakú minta: Ha a tűz közvetlen kapcsolatban van a függőleges felülettel, akkor a minta alsó része „Λ” alakú mintát hoz létre, a felső része pedig „V” alakot mutat. A minta alsó része a láng hatására, felső része pedig az égésgázok következtében alakul ki (15. ábra).(2) „U” alakú minta: A minta sugárzó hő hatására alakul ki, azaz olyankor, ha az égő anyag a függőleges felülettől távolabb helyezkedett el (16. ábra).
16. ábra: „U” alakú minta gipszkarton falon
15. ábra: Homokóra minta
(forrás: saját)
(forrás: Fővárosi Tűzoltóparancsnokság)
13
Kör alakú minta: Vízszintes felületeken, mennyezeten, vagy asztallapok alján alakul ki. Attól függően, hogy milyen anyag ég, kormozódás, tisztára égés, vagy szenesedés tapasztalható. Nem mindig rendelkezik szabályos kör alakkal, de leginkább ahhoz hasonlít (17. ábra). Beégés, átégés: Azt, hogy vízszintes felületen az égés milyen irányból történt, a mélyedés, lyuk oldalainak meredekségéből derül ki. Ha a lyuk felfelé szűkül, azaz a felület alsó részén szélesebb az átégés átmérője, akkor a tűz alulról terjedt felfelé, fordított esetben az éghető anyag a felület tetején égett (18. ábra). Amennyiben mindkét irányból érkeztek a lángok, a felületen főként a későbbi hőhatás irányát jelző nyomokat találjuk.(2)
17. ábra: Égésnyom erkély mennyezetén
18. ábra: Felülről átégett asztallap
(forrás: Fővárosi Tűzoltóparancsnokság)
(forrás: Fővárosi Tűzoltóparancsnokság)
Szabálytalan alakú minta: A padlón alakul ki, ahol az égésnyom széle lehet éles, vagy lágyabb élű. Mivel a tűz, a felhajtóerő miatt felfelé terjed, ilyen jellegű égésnyom abban az esetben jöhet létre, ha a padlóra locsolt éghető folyadék okozza a tüzet, vagy ha égő, parázsló, csepegő anyagok, hősugárzás, vagy lehulló törmelékek gyújtják meg a padló anyagát, ha a tűz bármilyen más okból a padlón keletkezik, vagy az ott elhelyezett tárgy a fejlődő hő következtében a padlóra olvad. Lángvezetési minta: Szándékos tűzokozásnál alakul ki, ahol két tűzfészket „kötnek” össze éghető folyadék kilocsolásával. A mintára jellemző, hogy a közel egyenes, erősebben megégett területet mindkét oldalán kevésbé megégett területek határolnak. Ilyen minta elemzésekor figyelembe kell venni, hogy az egyenes vonalban letaposott, kikopott szőnyegen történő égés is a lángvezetési mintához hasonló nyomokat eredményez. 14
Anyagveszteség: Az anyagok, égésük során elvesztik tömegüket, bomlanak, átalakulnak. A változás annál nagyobb, minél hosszabb ideig voltak kitéve a hő hatásának. Az elváltozásokat összehasonlítva a szomszédos területeken tapasztalható elváltozásokkal, könnyen behatárolható a tűz haladási iránya (19. és 20. ábra).
19. ábra: Alulról megégett fa rács
20. ábra: Jobbról megégett ágymatrac
(forrás: Fővárosi Tűzoltóparancsnokság)
(forrás: Fővárosi Tűzoltóparancsnokság)
Csonka kúp alakú minta: A vízszintes és a függőleges felületeken is megtalálható minta úgy alakul ki, hogy a kúp alakú tűzoszlop nyomokat hagy a felületen. Függőleges felületen a csonka-kúp függőleges metszete, a vízszintes felületeken kör alakú minta alakul ki (21. ábra).(2) Kör alakú égésnyom Tisztára égés "U" alakú égésnyom
Tűz
21. ábra: Csonka kúp alakú minta (forrás: saját)
15
3.2.
Tisztára égés Tisztára égés olyan, nem éghető felületeken figyelhető meg, ahol a felületre füst
és korom rakódott le, majd a lerakódás - közvetlen láng, vagy hő hatására - onnan teljesen leég. Onnan ismerhető fel, hogy a tisztára égett területek közvetlen közelében kormozódott felületek láthatók. A tisztára égés mintája nem csak a keletkezés helyén jöhet létre, hanem olyan területeken is, ahol nagyobb mennyiségű éghető anyag égett, vagy a felületet hosszabb ideig érte a hő, vagy a láng (22. ábra).
22. ábra: Fém redőnytokon megfigyelhető tisztára égés (forrás: Fővárosi Tűzoltóparancsnokság)
3.3.
Másodlagos tüzek Ha a helyszíni szemle során több keletkezési helyet lehet azonosítani, a
szándékos tűzokozáson túl felmerülhet a gyanú, hogy valamely okból másodlagos tüzek keletkeztek. Ezek a tüzek kialakulhatnak hővezetéssel, lehulló égő részek gyújtóhatása következtében, vagy az éghető anyagok elhelyezkedése miatt. A szándékos tűzokozásra sok esetben jellemző az, hogy az elkövető a gyorsabb tűzterjedés érdekében, a gyújtás helyszínén, egyszerre több helyen éghető anyagokat halmoz fel. Az is gyakran előfordul, hogy üzleti érdekből iratokat, számlákat akarnak eltűntetni, és ennek érdekében halmokba, esetleg zsákokba pakolják a papírokat, és ezt gyújtják meg. Ha a tűzeset helyszínén azt tapasztaljuk, hogy a szokásostól eltérő mennyiségben, és elhelyezésben találhatók éghető anyagok (pl.: kanapén felhalmozott könyvek, feltűnően egy helyre pakolt iratok, újságok, ruhák), akkor gyanakodni kell arra, hogy a tüzet szándékosan gyújtották meg. Az egyszerre több helyen felhalmozott, 16
majd meggyújtott éghető anyagok ilyen esetben másodlagos tüzekre jellemző nyomokat hagynak. Ha a jó hővezető képességgel rendelkező anyagok (pl. fémek) egyik részét hőhatás éri, majd a hő az alacsonyabb hőmérsékletű részek felé terjed, az egy távolabbi területen képes gyújtóhatást kifejteni. Így lehetséges, hogy pl. egy falon átvezetett fém cső a fal túloldalán okoz tüzet. Az égő, parázsló elemek, tárgyak éghető anyagra lehullva szintén okozhatnak újabb tüzeket. Előfordulhat, hogy az égő anyagok lángja meggyújtja a magasabban (pl. polcon) elhelyezett éghető anyagokat, majd a tűz itt halad tovább. Ez után az égő anyagok a polc túloldalán lehullanak, és ott okoznak újabb tűzgócot, miközben a polc alatti területek kevésbé károsodnak.
3.4.
Védett felületek Ha egy tárgy kerül a hő terjedésének útjába, takart felületek alakulnak ki. Ilyen
esetben a tárgy a terjedő hőt elnyeli, visszaveri, „megvédve” ezzel a mögötte, alatta lévő tárgyakat, épületszerkezeteket. Ezeken a területeken az égéstermékek nem tudnak lerakódni, a hő kisebb mértékben, vagy egyeltalán nem károsítja a felületeket. Az ilyen minták vízszintes (23. ábra) és függőleges (24. ábra) felületeken egyaránt mutatkozhatnak. Az így kialakult felületek elsősorban a helyszín rekonstruálásában tudnak segítséget nyújtani, hisz abban az esetben is megmutatják a bútorok, tárgyak eredeti helyét, ha azokat a tűzoltás során eltávolították.
23. ábra: Védett terület vízszintes felületen (forrás: saját)
17
24. ábra: Védett terület függőleges felületen (forrás: saját)
3.5.
Szellőzés által keletkezett nyomok A szellőzés nagymértékben befolyásolja a tűz terjedését, és ez által a kialakult
tűzmintákat is. A helyszínen talált károsodások értékelésekor körültekintően kell rekonstruálni a tűz lefolyását. A károsodás azokon a helyeken lesz a legnagyobb, ahol a legtöbb éghető anyag van elhelyezve, vagy amerre a szellőzés hatására terjedt a tűz. Sok esetben megfigyelhető, hogy az ablakok, ajtók, szellőzőnyílások környezetében mélyebbek a beégés-nyomok, amit könnyen össze lehet téveszteni a tűz keletkezési helyével. Önszellőzés az a szellőzési lehetőség, amely akkor jön létre, amikor a tűz áttör egy akadályon, azaz önmaga hoz létre szellőzést. Ilyen lehet az átégett ajtó, kitört ablak, átégett, tűz által áttört épületszerkezet, tető. Mechanikus szellőzés az a szellőzés, amely a tűzoltás során jött létre, amikor a tűz oltásában részt vevők a behatolás, oltás érdekében áttörnek épületszerkezeteket, nyitnak ajtókat, ablakokat. A tűz terjedésében kisebb szerepe van, ha az áttörést követő rövid időn belül megtörténik az oltás, ám komolyan befolyásolhatja a tűznyomokat, ha az oltás az áttörés után még hosszabb idő vesz igénybe. Fentiek miatt is fontos a szemtanúk, az oltásban résztvevők meghallgatása, a szellőzés által hagyott nyomok tisztázása.
18
3.6.
Hő hatása az épületszerkezetekre Az építőiparban, hazánkban jellemzően beton, vagy téglaszerkezeteket
alkalmaznak, amelyeket az esetek többségében vakolattal látnak el. A magas hőmérsékletnek kitett épületszerkezetek felületi húzóerejének hirtelen csökkenése a szerkezet károsodását okozza. Ez bekövetkezhet úgy, hogy a betonban jelen lévő nedvesség a hő hatására hírtelen elpárolog, vagy a vasbeton szerkezet vasalása és a beton, vagy a finomszemcsés külső felület (vakolat) és a durvább belső rész (beton, tégla) különböző mértékben tágul. A meghasadt részek gyakran világosabbak a szomszédos területeknél, mivel a hasadás közvetlen környékén a tiszta alsóbb rétegek kerülnek felszínre. A szerkezet károsodása sok esetben a tűz keletkezési helyének környezetében következik be, de a nyomok félrevezetők is lehetnek. Például az oltóanyag hírtelen hűtő hatása, vagy a rázkódás, felületi terhelés, esetleg az anyagban lévő feszültségek olyan helyeken is okozhatnak elváltozást, amely távolabb van a tűz keletkezési helyétől. A 25. számú ábrán egy olyan helyszín látható, ahol a vakolat a tűzeset során hullott le, a vakolat alatti tégla falazat korommal szennyezett, azaz a lehullás időpontjában a helyszínen még füstképződéssel járó folyamatok zajlottak. A 26. számú ábrán a fal korommentes, tehát a vakolat a tűzoltás során, az oltóanyag hírtelen hűtő hatása miatt, vagy azt követően esett le.(2)
25. ábra: Vakolatlehullás a tűzeset során
26. ábra: Vakolatlehullás a tűzesetet követően
(forrás: Fővárosi Tűzoltóparancsnokság)
(forrás: Fővárosi Tűzoltóparancsnokság)
19
3.7.
Elmeszesedés (kalcináció) A gipszkartont egyre több helyen használják térelválasztóként, válaszfalként,
álmennyezetként. Alapanyaga a gipsz, amit hevítéssel víztelenítenek, ipari szappannal, porított ásvánnyal, vegyszerekkel, és kötőanyaggal kevernek össze, majd az így kapott folyékony iszapot a megfelelő vastagságban papírborítással látják el, és szárítják. Létezik hagyományos, tűzálló, vagy nedvességálló változata is. A gipszkarton falakon tűz hatására a külső papírrészek megpörkölődnek, a tűznek kitett oldalon a gipsz elszürkül, ahogy a benne levő szerves kötőanyag elszenesedik, majd, ahogy a szén kiég, egyre fehérebb lesz. Végül a gipszből eltávozik a víz és az elem törékeny, morzsolódó anyaggá változik (27. ábra).(2) Az ilyen falelem a függőleges falrészeken még megtartja magát, de a vízszintes mennyezeti részekről leszakad.
27. ábra: Elmeszesedés (forrás: saját)
3.8.
Ablaküveg Tűzesetek során, zárt terekben a nagy hőmérsékletemelkedés hatására a nyomás
megnövekszik. A külső és belső tér nyomásának különbsége az ablaküvegeken repedést idéz elő. Ha a repedés nagy mértékű, az üveg ki is eshet a keretből. Kitört üveget azonban eredményezhet közvetlen lánghatás, szándékos behatolás, vagy a tűzoltásra használt oltóanyag hírtelen hűtőhatása is. Közvetlen lánghatás következtében az üveg nagyobb darabokra törik, míg az oltóanyag hírtelen hűtőhatásától apróbbra, szilánkosabbra. Az üveg maradványai,
20
amennyiben az ablak tűz következtében törik ki, nagyrészt az épületen kívül lesznek fellelhetők, ezzel szemben szándékos behatolás esetén főleg az épületen belül. Tökéletlen égés esetén a keletkező korom, és füst lerakódik az üvegfelületeken. Ha a tűz épületen belül keletkezett, az égéstermékek lerakódásából az alábbi táblázatok szerinti következtetések vonhatók le: 1. táblázat: Füstlerakódásból levonható következtetések, ha az ablaküveg nem tört ki
Ha az üveg nem tört ki, és a külső fele kormos: belső fele kormos: Az ablak a tűz ideje alatt nyitva volt. A szellőzés befolyásolta a tűzterjedést. Kívülről gyújtóforrás kerülhetett a helyiségbe. A nyitott ablakon keresztül szándékos tűzokozó juthatott a helyiségbe.
Az ablak a tűz ideje alatt csukva volt. Az adott ablakon keresztül nem történt szándékos behatolás.
2. táblázat: Füstlerakódásból levonható következtetések, ha az ablaküveg kitört
Ha az üveg kitört, és a maradványok főleg épületen belül maradványok főleg épületen kívül találhatók: találhatók: Az üveg külső hatásra tört ki. Ha a szilánkok alsó fele felső fele mindkét fele kormos: kormos: kormos: A törés után nem volt füstképződés.
A törés előtt nem volt füstképződés, utána igen.
A törés előtt és után is volt füstképződés.
A törés a tűzesetet követően történt (oltás, mechanikai hatás)
A behatolás a Szándékos tűzeset során behatolás történt. feltételezhető. (életmentés, vagyonmentés)
21
Az üveg belső hatásra tört ki. Ha a szilánkok egyik fele felső fele minkét fele sem kormos: kormos: kormos: Törés előtt Törés előtt Törés előtt épületen épületen épületen belül belül, és kívül belül, és kívül volt sem volt is volt füstképződés. füstképződés. füstképződés. A törés a Vizsgálandó, tűzeset során, hogy épületen A tűzet vagy azt kívül, vagy robbanás követően belül volt-e a előzte meg. (oltás, keletkezés mechanikai helye. hatás) történt.
3.9.
Éghető anyagok A zárt terekben keletkező tüzek terjedését jelentősen befolyásolják a helyszínen
jelen lévő éghető anyagok. A tűz nyomainak értékeléséhez elengedhetetlenül fontos ezek tulajdonságainak ismerete. Az éghető anyagok lehetnek folyékony, gáz, vagy szilárd halmazállapotúak: A folyékony halmazállapotú anyag felveszi a tárolására szolgáló edény alakját, és megtartja térfogatát, összenyomhatatlan. A folyadékok lehetnek éghetőek (pl.: benzin, hígító, aceton, olaj, kerozin, festék, paraffin) és nem éghetőek (pl.: víz, sósav, salétromsav, hidrogén-peroxid, hypó). Az éghető folyadékok olyan anyagok, amelyek párolgásuk következtében éghető gőzt bocsátanak ki. A párolgás nyílt térben addig tart, míg a folyadék el nem fogy, zárt térben a gőztér telítődéséig. A folyadékok meggyulladása, égése gőzfázisban történik. A gyulladás akkor következik be, ha a folyadék gyulladási hőmérsékleténél magasabb hőmérsékletű. Minél alacsonyabb a lobbanáspont, annál tűzveszélyesebb a folyadék. A gázok kitöltik az általuk elfoglalt teret, áramlásra képesek, és nem állnak ellent a deformációnak. Ez a tulajdonság azokra a gőzökre is jellemző, amelyek az éghető folyadék párolgása során szabadulnak fel. A gáz halmazállapotú anyagok lehetnek éghetőek (pl.: földgáz, metán, hexán, stb.), vagy semleges gázok (pl.: nitrogén, argon, szén-dioxid). Mivel a gázok gyorsan elegyednek a levegővel, heves égésre, - alsó és a felső robbanási határ közötti koncentráció esetén - robbanásra képesek. A szilárd anyagoknak meghatározott alakjuk és térfogatuk van, és ellenállnak az alak-, és térfogatváltozásnak. Van rugalmasságuk, szilárdságuk, keménységük. Melegítés hatására változik a térfogatuk, csökken a szilárdságuk, megváltozik a halmazállapotuk, éghető gőzöket bocsáthatnak ki, és ezek a gőzök éghetnek. A tűz helyszínén többek között találhatunk műanyag, fém, fa, üveg, textil, papír alapanyagú tárgyakat, eszközöket. A fa kemény, rostszövet. A frissen vágott fában 20 - 50 %, a levegőn szárítottban 10 - 20 % víz van. Éghetősége függ a hőhatás intenzitásától, időtartamától, a
szellőzéstől,
légáramlatoktól,
nedvességtartalmától,
sűrűségétől,
a
fa
felület
fajtájától,
életkorától,
kiképzésétől,
erezettségétől,
aprítottságától.
A
fa
szenesedésének mélységéből ezért nem lehet következtetni az égés időtartamára. A fa 22
égése alapvetően három fázisra osztható. Az első fázisban a fa - kb. 100 0C-on - elveszti nedvességtartalmát, összezsugorodik, repedések keletkeznek. A második fázis a pirolízis - kb. 100 - 600 0C-on -, amely során megkezdődik a fa bomlása, azaz a fában lévő
anyagok
kémiai
összetevőikre
bomlanak,
elgázosodnak,
és
gyulladási
hőmérsékletük fölött létrejön az önfenntartó égés. A harmadik fázis az égés - kb. 600 1.000 0C-on -, amely során faszén keletkezik. A műanyagok mesterséges úton előállított, vagy átalakított óriásmolekulájú anyagok, szerves polimerek. Hővel szembeni viselkedésük szerint megkülönböztetünk hőre lágyuló, és hőre keményedő műanyagot. A fémek jó áramvezetők és hővezetők, jól megmunkálhatók, és jól ötvözhetők. Néhány kivételtől eltekintve (pl.: alumínium, magnézium, kálium) nem éghetők, hő hatására
azonban
megolvadnak.
Aszerint,
hogy
mivel
ötvözzük
őket,
megkülönböztetünk: színesfémeket (a réz és ötvöző anyagai), feketefémeket (a vas és ötvöző anyagai), és nemesfémeket (az arany, ezüst ötvözetei, és a platinacsoport elemei). Az üveg amorf szerkezetű, szervetlen összetételű anyag, amely hűtés hatására rideggé válik. A mindennapi életben használt üvegek összetétele, és ezzel tulajdonságaik is eltérőek. A háztartási eszközökben leggyakrabban szilícium alapú üvegeket használnak (pl.: villanykörték, ablakok). Az üveg nem éghető anyag, hő hatására megolvad, de nincs határozott olvadáspontja, fokozatosan lágyul meg. Az alacsonyabb lágyulású üveg 350 - 400 0C-on olvad, a nehezebben olvadó 500 - 700 0Con. Az ablaküveg, vagy a palackok kb. 650 0C-on kezdenek lágyulni. A papír növényi rostok (cellulóz) összepréselésével készül. A természetes papír növényi eredetű rostokból áll, a szintetikus papír mesterséges polimerekből készül. Gyulladási hőmérséklete függ a papír minőségétől, alapanyagától, fajtájától. A textilek szálasanyagokból készült lapszerű termékek. Textilek lehetnek szövetek, kötött kelmék, kötöttáruk, csipkék, nemszőtt kelmék, de ide tartoznak a zsákok, hálók is. Gyulladási hőmérsékletük többek között függ a szövet minőségétől, a szövés sűrűségétől, az anyag vastagságától, a textil alapanyagától.
23
A 3. számú táblázatban - tájékoztató jelleggel - néhány anyag jellemző gyulladási tulajdonságát mutatom be. 3. táblázat: Különféle anyagok gyulladási tulajdonságai (forrás: internet) Folyadék Tlpzt (0C) Fém Gazolin -45 Alumínium Metanol 12 Vörösréz Etanol 13 Acél Benzol -11 Vas Toluol 4 Platina Aceton -17 Ezüst Etilacetát -4 Arany
Tm (0C) 660 1.083 1.370 1.535 1.772 962 1.064
Műanyag Poliuretán Poliészter Polisztirol Hungarocell hab Polivinil-klorid Poliuretánhab Nylon
Bükk Fehér fenyő Gyertyán Kőris Lucfenyő Parafa lakk Tölgy
Tgy (0C) 395 260 250 240 280 260 340
Textil Ipari gyapjú Nyersjuta Pamutfonal Tilolt kender Tilolt len Danulon Gereben len kóc
Tgy (0C) 160 205 160 235 180 340 210
Papír Hullámpapír Írógép papír Krepp papír Lángvédővel bevont papír Préselt papír Selyempapír Újságpapír Élelmiszer Búzaliszt Cukor Kakaó Kávé Rizs Napraforgó olaj Sertés zsír
Tgy (0C) 415 398 359 356 310 310 > 400 Tgy (0C) 260 200 – 250 280 350 230 260 185 – 225
Fa
Gáz
Tgy (0C) 380 350 420 410 440 361 320
Metán PB gáz Földgáz Hidrogén Acetilén Szén-monoxid Ammónia
24
ARH-FRH (tf%) 5,0 – 15,0 1,5 – 9,5 5,0 – 15,0 4,0 – 76,0 2,5 – 100,0 12,5 – 74,2 15,0 – 28,0
3.10. Szilárd anyagokon hő hatására kialakult elváltozások A tűz helyszínén található éghető, vagy nem éghető szilárd anyagok a tulajdonságaiknak megfelelően égnek, azonban tűz hatására mindegyiken láthatók elváltozások. Ezekből következtetéseket vonhatunk le a tűz terjedésére, a keletkezési helyére, okára, és az elváltozások megmutatják, hogy mely részeket ért magasabb hőmérsékletű, vagy hosszabb idejű hőhatás. Az elváltozások lehetnek: Elszenesedés:
Széntartalmú maradék képződése.
Hamvadás, lappangó égés: Az anyag füstképződéssel és hőfejlődéssel járó lassú égése. Perzselődés:
Az anyag hő hatására kis mértékben elszenesedik.
Oxidáció:
A test, vagy alkotórészei oxigénnel egyesülnek.
Olvadás:
A szilárd anyagból hő hatására folyadék lesz.
Alakváltozás:
A tárgy alakja hő hatására megváltozik.
Színváltozás:
Hőmérsékletváltozás hatására bekövetkező elszíneződés.
Anyagveszteség:
Az éghető anyagok tömege az égés hatására csökken.
A szilárd anyagok melegítésre (4. táblázat):(3) 1.
szublimálnak, és a gőzeik gyulladnak meg (pl.: metilamin)
2.
olvadnak, párolognak, és a gőzök gyulladnak meg (pl.: kis móltömegű parafinok)
3.
olvadnak, majd bomlanak és párolognak, és a pára meggyullad (pl.: viaszok)
4.
olvadnak és bomlanak, majd bomlanak és párolognak, és a gőz ég (pl.: poliuretán)
5.
bomlanak és párolognak, és az így keletkező pára gyullad meg (pl.: cellulóz)
4. táblázat: A szilárd anyagok égési folyamata (forrás: Dr. Beda László-Dr. Kerekes Zsuzsanna: Égés- és oltáselmélet II.)
1. 2. 3. 4. 5.
szublimáció szilárd anyag
olvadás olvadás olvadás + bomlás
folyadék bomlás + párolgás
25
párolgás bomlás + párolgás bomlás + párolgás
gőz
3.11. Hőforrás hatása a szilárd anyagokra A hő hatására olvadó, lágyuló anyagok megfelelő körülmények között alkalmasak lehetnek arra, hogy a tűz forrását, így akár a tűz keletkezési helyét megmutassák. A folyamat úgy zajlik le, hogy az ilyen tárgyak hőforrás felőli oldala a meleg hatására meglágyul, a meglágyult anyag „összegyűrődik, ezzel a tárgy a meglágyult rész irányba megrogy, elhajlik. Az ilyen tárgyak nagyon látványosan mutatják meg a tűz keletkezési helyét, ugyanis ha kellő távolságra helyezkednek el a hő kezdeti forrásától, és nem semmisülnek meg a kifejlettebb tűzben, úgy ez a hajlás a későbbiekben már nem változik. Ilyen tárgyak lehetnek az üveg, vagy műanyag palackok, műanyag tárgyak, lámpakörték (izzók), gyertyák (28. ábra).
28. ábra: Tűz keletkezési helye felé hajló izzó, és üveg palack (forrás: saját)
Kísérletet végeztem annak kiderítésére, hogy miként viselkedik a tűz hatására a teli, lezárt, szénsavas italt tartalmazó műanyag palack. A kísérlet során fadarabokból, és papírhulladékból rakatot készítettem, majd meggyújtottam. A műanyag palackot a tűz közvetlen közelébe, egy székre helyeztem. A kísérletet kétszer végeztem el, azért, hogy megfigyeljem a palack viselkedését. A próba során a következőket tapasztaltam: A tűz meggyújtását követően - 10-15 perc múlva - a palack tetején lévő kupak elkezdett melegedni, miközben a folyadékkal teli rész, kívülről hideg maradt. Pár perc múlva a palack tűz felőli oldalán, közvetlenül a kupak alatt megjelent egy kidudorodás, amely ahogy növekedett, úgy fordult el egyre jobban a palack kupakja a hőforrással ellentétes irányba, miközben a folyadékkal teli palack-rész továbbra is hideg maradt. A másik kísérleti palack is ugyanígy viselkedett, azonban a kísérlet végén lehelyeztem a padlóra, hogy a lángok közvetlenül érhessék. Azt tapasztaltam, hogy a 26
palack kupakja egyre jobban fordult el a hőforrással ellentétes irányba, a kitüremkedés egyre nőtt, miközben a folyadékkal teli rész még mindig hideg volt. Kis idő múlva a kidudorodott rész kilyukadt, és a palackban lévő folyadékból a szénsav elkezdett kipezsegni, azonban a palackból a folyadék nem távozott el. Ezután a kísérletet befejezettnek tekintettem. A tapasztaltak alapján a következő következtetést tudtam levonni: A szénsavas itallal teli, lezárt palack folyadékkal teli részét a tűztől megvédi a palackban lévő folyadék, azaz olyan mértékben hűti, hogy a palackra még a közvetlen lángok sincsenek hatással. Amennyiben a teli palackot sugárzó hő éri, a folyadékból elkezd eltávozni a szénsav, és a palack belsejében megnő a nyomás. A palack azon része, amelyre nem hat a folyadék hűtő hatása, a melegedés hatására elkezd meglágyulni. A palackban eredetileg a légköri nyomásnál nagyobb nyomás van, ami a melegítés hatására tovább növekszik, ami a meglágyult részen próbál kiegyenlítődni, így „kinyomja” a lágy részt, dudorodást okozva. A kitüremkedés folyamatos növekedésével a palack nyakának ezen része megnyúlik, ezzel a hőforrással ellentétes irányba tolja a palack kupakját. Mindezek alapján arra következtettem, hogy ha a tűzeset helyszínén olyan szénsavas itallal teli, lezárt palackot találunk, amely kupakja elfordult, elhajlott, akkor az ezzel ellentétes irányba kell keresni a hőforrást, így akár a tűz keletkezési helyét. Természetesen ez csak akkor adhat pontos támpontot, ha a tapasztaltakat kompletten kezeljük, a többi nyomot is figyelembe vesszük, és amennyiben a tűz oltása során a palack nem került elmozdításra eredeti helyéről (29. és 30. ábra)
29. ábra: Műanyag palackok egy élelmiszerboltban keletkezett tűz után (forrás: Fővárosi Tűzoltóparancsnokság)
27
30. ábra: Tűzkísérlet szénsavas itallal teli, lezárt műanyag palackkal (forrás: saját)
4.
A TŰZVIZSGÁLAT A tűzvizsgálat alapvető célja a tűzeset keletkezési körülményeinek, azaz
keletkezési okának, helyének, idejének meghatározása. A jelenleg érvényben lévő jogszabály(4) ezt kibővíti: a tűzvizsgálat célja olyan tűzmegelőzési, tűzoltási beavatkozási tapasztalatok megszerzése, következtetések levonása, amelyek alkalmasak a tűzmegelőzési ismeretek bővítésére, a mentési beavatkozási feltételek javítására, és hozzájárulnak a jogkövető magatartáshoz. 1997-től - az akkor hatályos jogszabály(5) szerint - a tűzvizsgálati eljárást hivatalból kellett lefolytatni, ha a tűzeset során személyi sérülés vagy haláleset történt, a tűzeset jelentős értékű kárt okozott, vagy egyéb ok a tűzvizsgálati eljárás lefolytatását szükségessé tette. Eljárás indulhatott az ügyfél kérelmére is. A vizsgálatok nagyobb részét az ilyen jellegű esetek tették ki, mivel az ügyfelek e nélkül nem indíthatták el a biztosítási ügyintézést. A vizsgálatot végzőknek sokszor volt olyan érzése, hogy az eljárásokat a biztosítótársaságok „kiszolgálása” érdekében végzik. A nagy számú eljárás elaprózódást okozott, sok esetben gátolta, hogy a nagyobb horderejű esetek vizsgálatára kellő energia, idő, pénz jusson. 28
A 2007. évben, jogszabályi változás következtében a tűzvizsgálatok száma jelentősen csökkent. Vélhetően a jogalkotók szándéka is az volt, hogy az „odaégett étel” okozta kormozódások vizsgálatai helyett csak a társadalomra valóban veszélyt jelentő tűzesetek vizsgálatára kerüljön sor, egyúttal megszüntette az ügyfelek kérelmére indított eljárásokat. A biztosítótársaságok, cégek, magánszemélyek - ellenszolgáltatás fejében tűzvizsgálati szakértőt bízhatnak meg a tűz keletkezési körülményeinek tisztázására. A tapasztalatom azonban az, hogy a szakértők sok esetben nem tudnak pártatlanok maradni, tudatosan, vagy tudat alatt, de a megrendelők érdekeit képviselik. Ez a körülmény többnyire azért következhet be, mert a károsultak későn döntik el, hogy a tűzeset körülményeit tisztázni kívánják, az eredeti helyszínt addigra megbontják, és a hiányos bizonyítékok, tények birtokában helytelen következtetéseket vonnak le. A jelenleg érvényben lévő jogszabály értelmében azok a tűzesetek vizsgálandók, amelyekkel összefüggésben bűncselekmény gyanúja merült fel, a tűzeset során haláleset történt, a tűzeset minősített riasztási fokozata II-es, vagy annál magasabb volt, és szakmai, vagy egyéb szempontból indokolt. A II-es, vagy annál magasabb minősített riasztási fokozatú, valamint a helyszínen halálesettel járó tűzesetek esetében - az egyértelmű körülmények miatt könnyedén eldönthető a tűzvizsgálati eljárás elindításának szükségessége. Komoly felelősséget jelent azonban, amikor a tűzoltás vezetője, vagy a tűzvizsgáló a tűz eloltását követően azonnal, a helyszínen kényszerül azt eldönteni, hogy az esemény bűncselekmény következménye volt-e. Ilyenkor elengedhetetlen, hogy a tűzoltó felismerje a bűncselekményre utaló jeleket, helyesen tudja értékelni a helyszínen látható tűznyomokat. Az 5. táblázatban mutatom be a tűzesetek és a tűzvizsgálatok számának alakulását az elmúlt 8 évben. Az adatokból jól látható, hogy a tűzvizsgálatok száma 2007-ben, a jogszabályi változáskor jelentősen csökkent. Ez a csökkenés statisztikai szempontból nagyon látványos, viszont azok az események, amelyek az ezt követő időszaktól tűzvizsgálatot igényelnek, kiemelt jelentőségűek, esetleg haláleset, bűncselekmény miatt nyomozás részét képezik, a bíróságon, és a jogászok hada között is megalapozottnak, támadhatatlannak kell lenniük.
29
5. táblázat: A tűzesetek és a tűzvizsgálatok számának alakulása Budapesten (forrás: Fővárosi Tűzoltóparancsnokság)
Tűzesetek száma (db) 3.461 3.684 3.191 3.326 3.266 3.734 2.784 3.197
Év 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009
5.
Tűzvizsgálatok száma (db) 1.340 1.124 1.000 1.074 965 470 166 211
Tűzvizsgálatok aránya (%) 38,71 30,51 31,33 32,29 29,54 12,58 5,96 6,59
A TŰZVIZSGÁLAT MÓDSZERE A tűzvizsgálat akkor lesz eredményes, ha a tűzvizsgáló, a rendelkezésére álló
bizonyítékok,
az
összegyűjtött
információk
alapján,
logikus
gondolkodás
eredményeképpen jut a végső megállapításokhoz. Ehhez pontosan meg kell tervezni a vizsgálat menetét. A tűzvizsgálat során az első feladat a probléma azonosítása, azaz annak eldöntése, hogy a tűzesetet követően szükség van-e az eljárás lefolytatására. Amennyiben igen, úgy a vizsgálat információgyűjtéssel kezdődik. Ekkor a tűzvizsgáló lefolytatja a helyszíni szemlét, amely során objektív módon mutatja be a helyszínt,
fényképeket,
videofelvételeket,
vázlatrajzokat
készít,
felkutatja
és
meghallgatja a tanúkat, ügyfeleket, szemletárgyakat, mintákat gyűjt be, azaz minden körülményt megismer, ezekről adatokat gyűjt. Ezután történik az információk elemzése, amely során a tűzvizsgáló logikusan, objektíven elemez minden begyűjtött információt. Ebben segíthetnek a fizikai, vagy matematikai tűzmodellek, amelyek az okfejtés helyességét tudják bizonyítani. Az elemzés alapján hipotéziseket kell felállítani a tűz keletkezési körülményeire vonatkozóan. A feltevések során csak a megfigyeléssel, kísérlettel egyértelműen bizonyítható tényeket szabad figyelembe venni, ahol többek között meghatározásra kerülnek a tűzeset helyszínén jelen lévő gyújtóforrások, az elsőként meggyulladt éghető anyag, a tűz terjedése, és a szellőzés befolyásoló hatása. A hipotézisek ellenőrzésével tesztelhető a felállított feltevések helyessége. A vizsgáló a hipotéziseket összeveti valamennyi ténnyel, amely akkor tekinthető bizonyítottnak, ha nincs benne egyetlen kétségbe vonható elem sem. Ha bármely eleme mellőzi a bizonyíthatóságot, akkor új hipotézis felállítására van szükség. Lehetőség
30
szerint mindez addig folytatandó, míg a tűz keletkezési körülményeinek minden lényegi eleme bizonyítottá nem válik, ellenkező esetben a tűz keletkezési körülményeit nem tekinthetjük megállapítottnak.
6.
A HELYSZÍNI SZEMLE A tűzvizsgálati eljárás során a helyszíni szemle a vizsgálat alapját adó,
nélkülözhetetlen, pótolhatatlan és halaszhatatlan eljárási cselekmény, ahol a vizsgáló rögzíti a helyszínen talált állapotot, helyzetet, körülményeket. Ennek során felkutatja a nyomokat, anyagmaradványokat, elváltozásokat, azért, hogy az ott tapasztaltak a vizsgálat számára adatokat szolgáltasson, tényeket igazoljon, és bemutassa a valóságot. Két szakasza van: -
A statikus szakaszban a helyszín összképének rögzítése, azaz vizuális megfigyelés, szemrevételezés, fénykép-, videofelvétel, helyszínrajz készítése történik. A helyszínen lévő tárgyak térbeli elhelyezkedését, egymáshoz való viszonyát tárgyilagosan, objektíven mutatjuk be, mindezt olyan módon, hogy azok eredeti helyzetét ne változtassuk meg. Ha a vizsgáló más érzékszervvel érzékelhető jelenséget észlel (pl.: benzinszag) azt is rögzíteni kell.
-
A dinamikus szakaszban a helyszín megváltoztatásra kerül sor. Módszeresen, aprólékosan át kell vizsgálni a helyszínt, és meg kell keresni minden olyan dolgot,
jelenséget,
elváltozást,
bizonyítékot,
ami
a
tűz
ok-okozati
összefüggéseivel kapcsolatban jelentőséggel bír. Itt történik a mintavételezés, szemletárgy begyűjtése. A helyszíni szemle, egyszeri, és megismételhetetlen tevékenységet jelent. Ha a statikus szakasz befejezése előtt megkezdjük a vizsgálat dinamikus részét, azzal a helyszínt olyan módon változtathatjuk meg, hogy az már nem lesz a valós körülményeknek megfelelően rekonstruálható, értékes bizonyítékok semmisülhetnek meg. Ezért fontos, hogy a helyszíni szemle módszeres, alapos, mindenre kiterjedő, szakszerű és részletes legyen, a helyszín megváltoztatására pedig csak akkor kerüljön sor, mikor a statikus szakasz minden tekintetben befejeződött. A rossz minőségben lefolytatott helyszíni szemle, nem kellő odafigyeléssel készített fényképek, a helyszínen tapasztaltak felületes, elnagyolt leírása, a bizonyítékok szabálytalan kezelése, fontos tanúk meghallgatásának mellőzése meghiúsíthatja az eredményes tűzvizsgálatot.
31
Ideálisnak tűnő megoldás, ha a tűzvizsgálati eljárás befejezéséig a helyszín kellő biztosítással lezárásra kerül, bármikor megtekinthető. Előfordulhat azonban, hogy a tűz vizsgálata akár hónapokig is elhúzódhat. Ilyen esetben a tulajdonosoktól nem várható el, hogy az eljárás befejezéséig ne kezdjék el a takarítást, ne próbálják környezetüket újra élhetővé tenni, vagy egy üzem ne kezdhesse meg újra a termelő tevékenységet. A helyszíni szemlén adatrögzítést, a tények pártatlan, pontos, részletes leírását végezzük, és nem vonhatunk le következtetéseket. Azonban a helyszínelést végzőben ki kell, hogy alakuljon valamilyen elképzelés a tűz keletkezési helyéről, esetleg okáról. Természetesen ez a vélemény az eljárás során a tények, bizonyítékok hatására módosulhat, semmiképpen sem végleges, mégis megkönnyítheti a helyszíni tevékenységet. Nem mindegy, hogy a tűzvizsgáló mely területekről készít részletesebb fényképfelvételeket, a szemle dinamikus szakaszában mely területeket bontja meg, honnan vesz mintát, milyen szemletárgyakat foglal le további vizsgálat céljára. Természetesen, ha nincs a helyszínen értékelhető nyom a keletkezés helyéről, akkor a helyszín egészét úgy kell tekinteni, mintha bármely pontján keletkezhetett volna a tűz. A helyszíni szemle folyamatának vannak általános szabályai, amelyet befolyásol a tűz területe, és a rongálódás mértéke: -
Nagy területű tűznél, bonyolult épületeknél, szabad téri tüzeknél célszerű a helyszín módszeres felosztása. Kisebb tüzeknél a spirális módszer alkalmazható, ahol kívülről haladunk a belső terek felé. Nagyon fontos, hogy bemutassuk a tűzben érintett épület külső környezetét is.
-
A legkevésbé károsodott területektől haladunk a legnagyobb károsodás felé.
-
A helyiségekben következetesen (pl: balról jobbra) végezzük a helyszínelést. A helyszíni szemle a tűzeset eloltását követően kezdődik, de lehetnek
akadályozó körülmények is. Ellenőrizni kell, hogy megfelelően biztonságos-e a helyszín, a leválasztás megtörtént-e, nincsenek-e lehulló elemek, mérgező füst, kifolyt veszélyes anyag. Ha az éjszakai körülmények nem alkalmasak a helyszíni szemle biztonságos lefolytatására, akkor érdemes a helyszínt lezárni, a szemlét felfüggeszteni, és azt másnap, megfelelő fényviszonyok között folytatni. A szemle során meg kell akadályozni, hogy illetéktelenek a helyszínre léphessenek, akadályozzák a munkát, megváltoztassák a körülményeket. Ez sokszor nehéz feladat, határozottságot kíván, hisz ilyenkor sok nézelődő, lakó, és a média is kíváncsi a történtekre.
32
A helyszíni szemléről jegyzőkönyv, fényképmelléklet, rajz, esetleg hanganyag, videofelvétel készül.
6.1.
Fénykép A fényképezésnek a helyszíni szemle minden szakaszában fontos szerepe van,
mert a felvételek bizonyítékként felhasználhatók, és évek múltán is segítenek felidézni az eseményt. A fényképen olyan nyomokat is észrevehet a tűzvizsgáló, ami a helyszínen elkerülte a figyelmét, és a legalaposabban, legprecízebben elkészített helyszíni szemlejegyzőkönyvnél is pontosabb, részletesebb képet nyújt a helyszínről. Pár évvel ezelőtt a fényképeket hagyományos filmre készítették. Ez - főleg költségvonzata miatt - nem adott kellő szabadságot a felvételek készítőinek. Kijelző hiányában csak előhívás után derült ki, hogy a felvételek elvárható minőségűek-e. A fényképek nem álltak azonnal rendelkezésre, és mennyiségük is korlátozott volt. Manapság a helyszíneléshez már digitális fényképezőgépeket használnak. A minőségi és mennyiségi korlátok ugyan megszűntek, viszont a fényképek kezelése nagy odafigyelést igényel. A digitális képeket olyan adathordozón kell tárolni, ami nem sérülhet meg, nem veszhet el (pl.: külső winchester, CD lemez). A fényképek manipulálhatók, ezért bizonyítékként csak eredetben készült fotó fogadható el. A fényképezés szabályai: -
Fontos, hogy ismerjük a fényképezőgép tulajdonságait. Nem a fényképezőgép típusa, hanem a használó hozzáértése határozza meg a fotók minőségét.
-
A fotózás sorrendjének szabályai azonosak a szemle lefolytatásának szabályaival.
-
A fényképezés összhangban kell, hogy legyen a helyszíni szemlével. A jegyzőkönyvben leírtakat minden esetben fotókkal is alá kell támasztani.
-
A tűz eloltása előtt készült fotók hasznosak lehetnek a körülmények tisztázásához. Ilyen fotók beszerezhetők ügyféltől, nézelődőktől, rendőrségtől, a tűzoltóság kamera szolgálatától, vagy újságíróktól is.
-
A fényképnek be kell mutatnia a teljes tűzeset-helyszínt (a keletkezés teljes területe, terjedéssel veszélyeztetett területek, bármely lehetséges gyújtóforrás, annak kizárása, stb.).
33
-
A tűzesetben érintett épület környezetében le kell fotózni minden olyan elemet, ami a helyszín azonosítása, a tűzterjedés, a bizonyítékok szempontjából fontos lehet (pl.: utcanévtábla, szomszédos épületek, az épület bejáratai, homlokzata).(6)
-
Fényképeket kell készíteni a közművek állapotáról (pl.: villanyóra, gázóra, biztosítékok), és az erőszakos behatolásra utaló nyomokról, vagy ezek hiányáról (pl.: ajtók, ablakok, zárszerkezetek, kilincs, üvegezés).
-
A tárgyakat tágabb környezetében, és közelről is le kell fényképezni, úgy hogy a közeli fényképeken jól láthatók legyenek az apró részletek (pl.: feliratok, elektromos vezeték sérülései).
-
Lefényképezendő a mintavételezés, vagy szemletárgy lefoglalásának menete.
-
A helyszínen, lehetőség szerint légi felvételeket kell készíteni. A fotózást végezhetjük szomszédos épület tetejéről, magasabb helyiség ablakából, vagy emelőkosaras járműből is. A fotók bemutatják a károsodott területeket, a tűz kitörési helyeit, vagy továbbterjedésének lehetőségét is (31. és 32. ábra).
-
31. ábra: Károsodás a tetőn, emelőről
32. ábra: Helikopteres felvétel erdőtűzről
(forrás: Fővárosi Tűzoltóparancsnokság)
(forrás: Fővárosi Tűzoltóparancsnokság)
Világítás nélküli helyiségben problémát jelent a fekete környezetben fekete (megégett) elemek fényképezése. A vakuval készített fotókon a valóság torzulhat. A 33. és 34. ábrán látható fotók azt illusztrálják, hogy miközben a vaku nélkül készített felvételen jól látható a padlón lévő beégés mélysége, addig a vakuval készített fényképen ez a részlet elmosódik.(6)
34
33. ábra: Vakuval készített fotó
34. ábra: Vaku nélkül készített fotó
(forrás: Fővárosi Tűzoltóparancsnokság)
(forrás: Fővárosi Tűzoltóparancsnokság)
A fényképek fajtái: -
Panorámakép: A tágabb környezetet ábrázoló fénykép, ami megmutatja a tűz helyszínének környezetét, az ott lévő tárgyakat, építményeket.
-
Általános kép: A helyszíni szemle statikus szakaszában készül. Általánosan mutatja be a helyszínt, az ott található állapotokat.
-
Központi fénykép: A helyszíni szemle dinamikus szakaszában készül. A tűz keletkezése, és terjedése szempontjából lényegesnek tartott területekről készül.
-
Részletfénykép: A helyszíni szemle dinamikus szakaszában készül. Olyan közeli felvétel, amin a fotózott tárgy minden részlete jól látható, olvasható, felismerhető.
6.2.
Rajz A helyszíni szemlén tapasztaltakat rajzon is meg kell jeleníteni. A helyszínen
méretarányos, szabadkézzel készített vázlatrajz készül. A rajzon fel kell tüntetni a lényeges épületeket, helységeket, falakat, nyílászárókat (ajtó, ablak, nyílási irány, nyitott-csukott állapot a tűz idején), berendezési tárgyakat (bútorok, elektromos berendezések, lényeges tárgyak), a tűz kiterjedését, füstnyomokat, méreteket, méretarányt. Jelölni kell a mintavételezés-, bizonyítékok pontos helyét, állapotát, a szellőzési lehetőségeket, és a tűz kitörési pontjait. A rajzok készülhetnek számítógépen is, ami pontos, méretarányos, áttekinthetőbb, mint a szabadkézi rajz.
35
A rajzok lehetnek: alaprajz, metszet, kiterített alaprajz (35. ábra), digitális háromdimenziós rajz (36. ábra), környezeti rajz. Az alaprajz vízszintes keresztmetszetben, egy, vagy több helyiség alapjáról készült rajz. Megmutatja a területet, a falak, nyílászárók, berendezési tárgyak helyét, a tűz és a füst nyomait, a tárgyi bizonyítékok elhelyezkedését, a mintavétel, és a szemletárgy lefoglalásának helyét. A
metszetrajz
az
építmények,
épületek,
helyiségek
függőleges
keresztmetszetéről készült rajz. Az így készült rajzok jól mutatják az épületben található közművezetékek, szellőző rendszerek, légaknák, álmennyezetek helyzetét. A kiterített vázlatrajz egy helyiség alaprajzát, a határoló falsíkok vetületét, és a mennyezet vízszintes keresztmetszetét mutatja. Ez a rajz-típus jól mutatja a berendezési tárgyak helyzetét, a padlón, falakon, és a mennyezeten látható elváltozásokat, füstnyomokat, demarkációs vonalakat, a nyílászárók állapotát.
6.3.
35. ábra: Kiterített alaprajz
36. ábra: Digitális 3D rajz
(forrás: ILEA-tanfolyam)
(forrás: Fővárosi Tűzoltóparancsnokság)
Hangfelvétel, videó felvétel A helyszíni szemléről készülhet hangfelvétel, ami megfelel a helyszíni
szemlejegyzőkönyv alaki követelményeinek. Előnye, hogy a hanghordozóra elmondott szöveg gyorsabb, kényelmesebb munkavégzést tesz lehetővé, így a helyszínen, sokszor mostoha körülmények között írt jegyzőkönyvnél bővebben, alaposabb, részletesebben mutatja be a tapasztaltakat. A hanganyag alapján készül el a papír formátumú szemlejegyzőkönyv. A videó felvétel szintén a helyszíni szemle színvonalát emeli. Minden rögzítési módnál tökéletesebben mutatja be a helyszínt, annak arányait, a tárgyakat, berendezést, 36
nyomokat. A felvételeket
megtekintve a
fényképfelvételeknél,
rajzoknál,
és
hanganyagnál is teljesebb képet kapunk a tűzeset helyszínéről.
6.4.
Kültéri megfigyelés A helyszíni szemle a tűz külső környezetének megtekintésével kezdődik.
Természetesen abban az esetben is alaposan meg kell vizsgálni az épület külső részét, ha egyértelmű, hogy a tűz az épületen belül keletkezett. A tűz által érintett épületet kívülről körbejárva meg kell vizsgálni, hogy: -
Milyen épületszerkezetekből, nyílászárókkal, építészeti megoldásokkal létesült.
-
Van-e külső szerkezetében károsodás, omlás, robbanásra, átégésre utaló nyomok. (Értékes információkat nyerhetünk a tűz időtartamát, terjedését, keletkezési helyét illetően a szerkezeteken látható elváltozásokból.)
-
Milyen lehetősége volt a tűznek a levegő-utánpótlásra, vannak-e ablakok, ajtók, és azok nyitott, vagy csukott állapotban vannak-e. (Ha a nyílászárók nyitott, átégett, betört állapotban vannak, feltétlenül tisztázni kell, hogy milyen módon váltak nyitottá. Erőszakos behatolásra utaló nyomok láthatók-e, az ablakok, ajtók a tűz előtt, a tűz következtében, vagy a tűzoltók közreműködésével törtek-e be.)
-
A helyszínen találhatók-e oda nem illő tárgyak, benzines kanna, öngyújtó, felhalmozott éghető anyag, lángvezető nyom, stb.
-
Milyen mértékűek a tűz által okozott károk, beégések, füstnyomok, miként terjedt a tűz.
-
Van-e elektromos áram, vezetékes gáz az épületben. (A közművek, elektromos biztosítékok, gázmérőóra állapota fontos adatokat szolgáltathat, hiszen a megrongált mérőóra, gázvezeték, elvágott elektromos vezeték, telefonkábel lehet akár szándékosságra utaló nyom is.)
-
A tűzeset időpontjában milyen meteorológiai viszonyok uralkodtak. (Esős, viharos időben villámlás is okozhat tüzet. A szél sebessége, és iránya befolyásolhatja a tűz terjedését.)(6)
37
6.5.
Beltéri megfigyelés A szemle statikus, vagy dinamikus szakaszában, az épületekben keletkező tüzek
vizsgálata esetén meg kell határozni, hogy a területet milyen módszerrel vizsgáljuk át. A spirális térfelosztási módszer esetén a területet valamely, meghatározott pontból kiindulva, a spirál vonalának megfelelő haladási irány alapján vizsgáljuk át. Ha a helyszínen ismert a legjobban károsodott hely, akkor érdemes ettől a ponttól kifelé haladni, vigyázva, hogy a nyomok a megfigyelés során ne károsodjanak. Ha azonban a tűz nagy kiterjedésű, és az esemény középpontja nem ismert, jó módszer, ha a terület szélétől befelé haladunk spirál alakban. A szektoros térfelosztási módszer a nagy alapterületű, válaszfalak nélküli terekben alkalmazható. A területet ebben az esetben négyzetekre, téglalapokra osztjuk, és ezeket a részeket egymás után vizsgáljuk át. A tűz által érintett épület belső tereinek vizsgálatánál fel kell tárni, hogy: -
Milyen nyomokat hagyott a tűz, a hő, vagy a füst a helyiséget határoló falfelületeken, az ott lévő tárgyakon, eszközökön, a padlón és a mennyezeten.
-
Milyen anyagok égtek, károsodtak, milyen módon, és irányba terjedt a tűz.
-
Milyen épületszerkezetek károsodtak, miként terjedt a tűz egyik helyiségből a másikba (pl.: nyitott/átégett ajtó, leomlott tető, mennyezet, válaszfal).
-
Ha a vakolat lehullott, az a tűz, vagy az oltás következtében történt-e.
-
Voltak-e lehulló, másodlagos tüzeket okozó elemek, tárgyak.
-
A levegő utánpótlásának milyen lehetőségei voltak. (A szellőzés a tűz kitörése előtt adott volt-e, vagy a tűz, az oltás, esetleg a menekülő személy által jött-e létre.)
-
Milyen lehetséges gyújtóforrások találhatók a helyszínen (pl.: dohányzás; nyílt láng - gyertya, öngyújtó, olajmécses, petróleumlámpa, fáklya; hőtermelő berendezés; elektromos berendezés, eszköz)
-
Volt-e a helyszínen vezetékes gáz, palackos gáz, elektromos energia.
-
Vannak-e a helyszínen oda nem illő tárgyak, felhalmozott éghető anyag, benzines kanna, lángvezető nyom, stb.
-
Egy, vagy több keletkezési hely valószínűsíthető-e.
-
Van-e a helyszínen beépített tűzjelző berendezés. (Az általa adott jelzések, és a benne tárolt adatok segíthetik a tűzvizsgálatot.)
38
6.6.
A tűzoltásban résztvevők meghallgatása A
tűz
keletkezési
körülményeinek
alapos,
pontos
meghatározásához
elengedhetetlenül szükséges a tűzoltásban résztvevők meghallgatása. Ha a tűzoltás nem történik meg a kiérkezést követően rövid időn belül, vagy a beavatkozás során az épületszerkezetek bontására kerül sor, a tűz a szellőzés irányába terjed tovább. Ilyen esetben elkerülhetetlen a tűz által hagyott nyomok megváltozása. A beavatkozás iránya arra ellentétesen, a még meg nem égett részek felé „tereli” a lángokat. Így előfordulhat, hogy a legnagyobb károsodás nem a keletkezési helyen jön létre, hanem ott, ahol a leghosszabb ideig égett a tűz. Az oltóanyag lemoshatja a füst, korom által hagyott nyomokat, vagy a hírtelen hűtőhatás következtében leválik a vakolat. Az utómunkálatok során a még izzó részek feltárása, végső eloltása, esetleg személykeresés érdekében az ott lévő anyagokat, tárgyakat átforgatják, a bútorokat elmozdíthatják eredeti helyükről.(1) A beavatkozásban résztvevők meghallgatásakor érdemes tisztázni, hogy mikor érkeztek a helyszínre, akkor mit tapasztaltak, kit láttak, hol voltak lángok, füst, mi égett, mennyi idő múlva kezdték meg az oltást, merre terjedt a tűz, és az ajtók, ablakok nyitott, vagy csukott állapotban voltak-e a kiérkezéskor. Fontos tudnunk, hogy az egységek a helyszínre erőszakos módon hatoltak-e be, az oltás során megbontottak-e bármilyen épületszerkezetet, nyílászárót, hol tapasztalták a tűz kitörését. Az oltás módját, az alkalmazott oltóanyagokat is ismernünk kell, illetve azt, hogy volt-e bármilyen, beavatkozást nehezítő körülmény, mennyi időt vett igénybe a tűz eloltása. Tisztázni kell, hogy az utómunkálatok közben mely tárgyakat mozdították el eredeti helyéről, és hogy készítettek-e fényképeket, vagy videofelvételt a tűz korai szakaszáról.
6.7.
Ügyfelek, tanúk meghallgatása A meghallgatások megkezdése előtt tisztázni kell a személyi- és tulajdoni
viszonyokat, a tulajdonosok személyét, fel kell kutatni a bérlőket, alkalmazottakat, a helyszínt jól ismerőket, és a tanúkat. Tanú lehet bárki, aki az eseménnyel kapcsolatban, érdemben nyilatkozni tud, látta az eseményt, vagy bármilyen segítséget nyújthat a keletkezés körülményeinek tisztázásában. A meghallgatás akkor a leghatékonyabb, ha az eseményt követően a lehető legrövidebb idő alatt megtörténik. Idővel módosulhatnak az élmények, a kapott
39
válaszok megfontoltabbak, ami a vizsgálatot negatív irányba befolyásolhatja. Sok esetben a helyszínen lévő tanúk a későbbiek folyamán már nem fellelhetők. A meghallgatásokra érdemes a helyszíni szemlét követően sort keríteni, hisz a helyszín ismeretében pontosabb, átgondoltabb kérdéseket lehet megfogalmazni. A kérdéseket célirányosan kell feltenni, az esetleges ellentmondásokat azonnal tisztázni kell, és el kell kerülni, hogy az ügyfelek, tanúk összebeszélhessenek, egymást befolyásolhassák. A tulajdonosok (ügyfelek) segítséget nyújthatnak a helyszín rekonstruálásában, információt adhatnak a helyszínen lévő tárgyak elhelyezkedéséről. Tisztázni kell, hogy a feltételezett keletkezési helyen milyen gyújtóforrások voltak fellelhetők, milyen állapotban volt az elektromos rendszer, tapasztaltak-e bármilyen rendellenességet a berendezéseik működésében, ki járt a helyszínen a tűz időpontjában, a tűzeset helyszínén találtak-e bármilyen szokatlan, oda nem illő, vagy éppen onnan hiányzó tárgyat. Érdemes rákérdezni a dohányzásra, hőtermelő berendezés, gyertya, vagy más nyílt lángú eszköz használatára. Nem szabad elfelejteni azonban, hogy az ügyfél az a személy, akinek a tűz anyagi kárt okozott, jogát, jogos érdekét az esemény sértette, így személyesen is érdekelve van a vizsgálat kimenetelében. Alapvetően azt kell feltételezni, hogy az ügyfél együttműködő, segítő szándékú, de az elszenvedett trauma, a következményektől való félelem, az erkölcsi és anyagi érdekeltség, esetleg a nyomok eltüntetésének szándéka nyilatkozatainak valóságtartalmát torzíthatja. A tanú az esemény lefolyásának tisztázásában tud segítséget nyújtani. Fontos lehet a tulajdonoshoz fűződő viszonya, esetleges elfogultsága. Az egyik legfontosabb tanú lehet a tűzeset jelzője, aki talán a legkorábbi szakaszában látta a tüzet, a helyszíni körülményeket. A meghallgatáskor rögzíteni kell minden, a meghallgatáskor akár lényegtelennek tűnő információt is. A tanúk meghallgatásakor is előfordulhat, hogy a tanú vallomása nem felel meg a valóságnak. Ennek különböző okai lehetnek. A tanú félhet a vallomással járó felelősségtől, a bíróság előtti megjelenéstől, a tettes, vagy bűntársai bosszújától, vagy vallomásával nem akar kárt okozni az ügyfélnek, esetleg a meghallgatás időigényessége miatt nem mond el mindent, amit tud. A meghallgatónak ezeket lehetőség szerint ki kell szűrni, az ellentmondásokat tisztázni kell. A tanúkat mindig tájékoztatni kell a jogairól, és kötelezettségeiről, valamint fel kell hívni a figyelmet a hamis tanúzás következményeire.
40
6.8.
A helyszín rekonstruálása A helyszínen tapasztaltak rögzítése után elkezdődhet a helyszíni szemle
dinamikus szakasza, amelynek része a törmelékek eltávolítása. A törmelékeket úgy kell eltávolítani, hogy közben az esetleges bizonyítékok ne károsodjanak, ne vesszenek el. Ez módszeres, aprólékos, nagy odafigyelést igénylő munka. A megtisztított területen sokkal látványosabbak az égésnyomok, nyomon követhetőbb a tűz terjedése. A helyszín megtisztításának másik, jól bevált módszere, mikor a helyiséget teljesen kiürítjük. Ezzel a módszerrel a padlón, falakon és a mennyezeten jól láthatóvá válnak az égés-, füst-, és koromnyomok, amelyek segítséget nyújthatnak a keletkezési hely meghatározásában. Ha szükséges, a megégett berendezési tárgyakat, eredeti elrendezésben szabad téren is felállíthatjuk, így a tárgyak körbejárhatók, több oldalról megtekinthetők. Ezt a módszert sajnos sok esetben nem lehet alkalmazni, pedig a tűz terjedését jobban nyomon tudjuk követni, mint a kiégett, sötét, kormos, eredeti helyszínen. A helyszínen az egyik fontos feladat hogy a helyszín tűz előtti, tűz utáni, és a szemle megkezdésekor észlelt állapota is rekonstruálásra kerüljön. Minderre azért van szükség, hogy a három állapot összevetésével a lezajlott események jobban megismerhetők legyenek. A helyszíni szemle során azt az állapotot rögzítjük, ami a szemle megkezdésekor észlelhető. A tűzoltásban résztvevők, valamint a tanúk segíthetnek a tűz utáni állapotok rekonstruálásában, az eredeti, azaz a tűz előtti állapotokat pedig a helyszínt jól ismerők meghallgatásával ismerhetjük meg.
6.9.
Rendőrségi helyszínelés Ha a tűzesettel kapcsolatban a rendőrség is tevékenységet folytat, akkor a
helyszínelést a tűzvizsgáló a rendőrséggel közösen kezdi meg. Nagyon fontos, hogy ne akadályozzák egymást, és mégis megvalósulhasson a közös munka, mivel a helyszínelés minden esetben a helyszín megváltoztatását eredményezi, ami a másik szakterület munkáját ellehetetlenítheti. A közös helyszínelés azért is hasznos, mert mindkét szakterület - munkájának sajátosságai miatt - más-más nyomokat tart fontosnak, másra figyel oda. Ez mindenképpen segíthet a bizonyítékok teljes körű feltárásában. A rendőrség a helyszíni szemle során megfigyeli, és rögzíti a helyszínen talált állapotot és helyzetet, felkutatja, rögzíti és megvizsgálja a nyomokat és elváltozásokat. 41
Ezen tevékenységük hasonlóképpen zajlik, mint a tűzvizsgálat helyszíni szemléje, azzal a különbséggel, hogy míg a tűzvizsgáló a tűzeset körülményeit kutatja, addig a rendőrség tevékenysége nyomozási cselekmény, ami az elkövető személyére irányul. A kriminalisztika többek között nyomokat és anyagmaradványokat rögzít. Anyagmaradványok azok az anyagok, anyagrészecskék, tárgyak, tárgytöredékek, amelyek személyek és tárgyak egymásra hatása következtében jönnek létre. Eredetük, forrásuk szerint lehetnek természetes anyagok (élő szervezetekből származó, illetve növényi és ásványi eredetűek) és mesterséges anyagok (ember által megmunkált anyagok, pl.: festék, üveg, fém, műanyag). Az anyagmaradványok méretük szerint lehetnek: -
Makroméretűek: szabad szemmel láthatók, felkutatásuk nem okoz problémát.
-
Mikroméretűek: szabad szemmel nem, vagy nehezen észlelhetők. Olyankor keletkeznek, amikor két objektum egymással érintkezik. Ha ezek az anyagok rákerülnek egy tárgyra, azon hosszú ideig rejtve maradnak, és hosszú idő elteltével is megtalálhatók, kimutathatók (pl.: haj, vér, festék, lőpor, vegyszer). A nyomok úgy jönnek létre, hogy tárgyak, testek más tárggyal való érintkezésük
következtében alakjuk, felületük sajátosságait hátrahagyják. A nyomok lehetnek mechanikai nyomok (pl.: ujjnyom, lábnyom), termikus nyomok (égésnyomok), és kémiai-biológiai nyomok (DNS, szövet, nyál).(7)
6.10. Tárgyi bizonyítékok, mintavételezés Tárgyi bizonyíték lehet minden tárgy, anyag, anyagmaradvány, ami a tűz keletkezésének ok-okozati összefüggéseit segít felismerni, bizonyítani, vagy éppen cáfolni. Ezek lehetnek éghető folyadék kipárolgásának szagnyomai, üvegcserép (molotov-koktél üvege, ablaküveg) dohánynemű, öngyújtó, elektromos berendezés, elektromos vezeték, elosztó, hosszabbító, vagy bármilyen tárgy, ami szándékos tűzokozást valószínűsít (ruhafoszlány, benzines kanna, gyufa, idegen iratok, tárgyak a helyszínen), stb. A helyszínen a tűzvizsgálat szempontjából értékesnek, fontosnak tartott tárgyakat, eszközöket be kell gyűjteni, és a további sérüléstől meg kell óvni. A szemletárgyak felismerése az egyik legfőbb feladat, azonban sok esetben csak a törmelékek alatt találhatók meg, nehezen azonosíthatók. Kiterjedésüktől függően dobozban, papír, vagy nylon zsákban, vagy egyéb módon tárolhatók, szállíthatók.
42
Az anyagok begyűjtésének másik módja, mikor a tűz keletkezése, terjedése szempontjából jelentős helyeken az ott talált anyagokból, anyagmaradványokból a helyszínelő mintát vesz. A mintavételezés célja lehet valamilyen szakértői vizsgálat, vagy az anyag égési tulajdonságainak (pl.: gyulladási hőmérséklet, lángterjedés) megismerése. A mintákat a további, idegen szennyeződésektől meg kell óvni, ellenkező esetben a vizsgálat eredménye nem lesz megbízható, elfogadható. A helyszín szennyeződhet a tűzoltásban használt szerszámok, eszközök, védőruházat, vagy akár a helytelen tárolás miatt is. Az illékony anyagokat tartalmazó minták csak légmentes tárolóeszközben tárolhatók (jól zárható fémdoboz, üvegedény), amelyek kibontását a laboratóriumi vizsgálat megkezdéséig meg kell akadályozni. Éghető folyadékot tartalmazó anyagminta tárolására nem alkalmas nylon-, vagy papírzacskó. Abban az esetben, ha a helyszínen éghető folyadék szétlocsolása gyanítható, lényeges a mintavételezés helye. Érdemes az égésnyom legmélyebb területéről, repedésekből, padlón átégett lyukak éleiből mintát venni. A mintavételezés történhet nedvszívó anyaggal történő felitatással, vagy égésmaradványok összegyűjtésével, azonban érdemes a kevésbé elégett területekről végezni a begyűjtést, mivel ezeken a területeken a folyadék a hő hatására talán kevésbé párolgott el. Az éghető folyadéktartalom csak 10-6 gramm felett kimutatható, ezért lényeges, hogy a begyűjtött anyagminta a lehető legtöbb folyadékot tartalmazza. Ha van rá lehetőség, a mintavételezés helyének beazonosításához igénybe lehet venni tűzfészek - kereső kutyát is. A kutya jelzésével segítséget nyújthat az éghető folyadék jelenlétének, helyének beazonosításában. A lefoglalás menetét írásban és fényképezéssel is dokumentálni kell, a tárgyat, mintát címkével kell ellátni, amelyen fel kell tüntetni a tűzeset helyét, időpontját, a begyűjtés, mintavételezés helyét, és a begyűjtő személyét.
43
6.11. Térfigyelő-, biztonságtechnikai rendszerek Egyre több helyen találkozhatunk közterületen térfigyelő rendszerekkel, valamint különféle rendeltetésű létesítményekben (pl: bankok, bevásárló központok, irodaházak, szállodák, társasházak, stb.) biztonságtechnikai rendszerekkel. Az elsősorban élet-, és vagyonvédelmi céllal telepített rendszerek egy, vagy több biztonsági kamerából állnak, amelyek egy állandó pontot „figyelnek”, vagy egy bizonyos területen pásztáznak. A kamerák által rögzített képről - az üzemeltető által meghatározott ideig megőrzött - felvételek készülnek. Előfordulhat azonban, hogy a felszerelt kamerák felvételt nem készítenek, csak egy monitoron keresztül a biztonsági szolgálatnak mutatnak képet, vagy a felszerelt kamerák nem mutatnak képet, valójában csak „üres” kamera-házak, azok csak a bűnözők elriasztására szolgálnak. A helyszíni szemle során mindezen kérdéseket tisztázni kell, és ha készült felvétel, azt a tűzvizsgálat céljára haladéktalanul be kell szerezni. Ha a kamerák a tűz által érintett területen rögzítenek felvételt, azok a tűz keletkezési körülményeinek bizonyításában rendkívül fontos szerepet töltenek be. Nemcsak a tűz pontos keletkezési helyét figyelhetjük így meg, hanem a tűz keletkezésének időpontját, és akár a tűz ok-okozati összefüggéseit is. Ilyen módon például kizárható, vagy éppen bizonyítható az emberi közreműködés, a szándékos tűzokozás is. A térfigyelő rendszerek általában rendvédelmi szervek felügyelete alatt állnak. A kamerák többnyire pásztázó felvételeket készítenek, azaz a kamera látószögénél 3-4szer nagyobb térrészt figyelnek meg, ezért hátrányuk, hogy a tűzvizsgálat szempontjából lényeges jelenségek lemaradhatnak a felvételekről. A létesítmények biztonságtechnikai rendszerei a kamerák által megfigyelt épület belső, vagy akár külső tereit is figyelhetik, fix, vagy pásztázó üzemmódban. Mindkét rendszer esetén problémát jelenthet, ha a tűz a kamerák által megfigyelt területen belül takarásban, vagy a kamera látószögén kívül keletkezik, esetleg a felvételek rossz minőségűek, értékelhetetlenek, azonban ha a felvételek jól mutatják az eseményeket, értékük felbecsülhetetlen.
44
6.12. Tűzvédelmi berendezések A tűzesetek során egyre több helyen találkozhatunk beépített tűzjelző berendezésekkel. Ahhoz, hogy a tűzvizsgálat során értelmezni tudjuk a tűzjelzők által adott jelzéseket, tisztában kell lennünk működésükkel. A tűzjelző rendszerek három csoportba sorolhatók: -
Hagyományos rendszerek:(8) -
A jelző hurkokra kapcsolt érzékelők kizárólag hurkonként (ami egy zóna) címezhetők, így a tűz helyét csak helyszíni bejárással lehet azonosítani.
-
Az érzékelők kétállapotúak, amelyek a riasztási állapotot (igen/nem) adják.
-
A hurkok nem visszatérők, azokra általában 20-30 érzékelő csatlakoztatható.
-
Ha egy érzékelőt eltávolítanak, vagy meghibásodik, akkor az utána következők kiesnek a működésből.
-
Hagyományos, címezhető rendszerek:(8) -
Kétállapotú érzékelőket tartalmaz, azonban ezek már egyedi címmel rendelkeznek, így a jelzés helye beazonosítható.
-
A jelzési zóna nem hurkonként van kialakítva, hanem más szempontok alapján.
-
A hurkok visszatérők, vagy vissza nem térők is lehetnek.
Analóg tűzjelző rendszerek:(8) -
A hurkok visszatérők, az eszközök címzettek.
-
A
központ
folyamatosan
felügyeli
az
érzékelők
állapotát
és
működőképességét. -
Az érzékelők „műszerként” üzemelnek, folyamatosan jelzést küldve a központnak. A küldött jel „analóg”, mert arányos a mért tűzjellemző szintjével.
-
A riasztási állapotról a döntést a tűzjelző központ, vagy a beküldött jelek alapján az érzékelők hozzák. A központ akár több jelzés kiértékelésére is képes.
-
Léteznek olyan érzékelők, amelyeket mikroprocesszor vezérel. Ezek a tűz vizsgálata során tapasztalt leggyakoribb jellemzők alapján kialakított algoritmus szerint értékelik a paramétereket.
45
Az automatikus védelmi szintek lehetnek: -
Teljes körű védelem: A tűzszakasz, épület valamennyi helyisége automatikus érzékelővel védett, kivéve a védelemből kihagyható tereket (vizes helyiségek, álmennyezeti terek a meghatározott feltételekkel, stb.).
-
Részleges védelem: Minden olyan védelem, amely nem tekinthető teljes körűnek. A tűzjelző rendszerek fontos elemei az automatikus érzékelők, mert ezek
detektálják a helyiségben, térrészben, illetve szabad téren történő változásokat, tűzjellemzőket (hő, füst, láng). Az érzékelőket különböző szempontok alapján csoportosíthatjuk: Térbeliség szerint: -
Pontszerű: Egy meghatározott pont környezetében érzékel a tűz valamely jellemzőjét (pl.: füstérzékelő, hőérzékelő). Címezhető rendszer esetén a keletkezési hely meghatározásában – az elhelyezéstől függően – nagy segítséget nyújt.
-
Többpontszerű: Több meghatározott pont környezetében érzékeli a tűz valamely jellemzőjét (pl.: aspirációs érzékelő). Mivel nem címezhető, ezért a keletkezési hely meghatározásában nem nyújt segítséget.
-
Vonali: Egy meghatározott vonal környezetében érzékeli a tűz valamely jellemzőjét (pl.: vonali infrás érzékelők, rézcsöves hőérzékelő, hőérzékelő kábel). Mivel nem címezhető, ezért a keletkezési hely meghatározásában nem nyújt segítséget.
A vizsgált jellemző alapján: -
Füstérzékelő: A vizsgált térben lebegő meghatározott égéstermékeket érzékeli. Keletkezési idő: jól meghatározható, mert a legtöbb tűz füstöléssel kezdődik. Keletkezési hely jól meghatározható: teljes körű védelem esetén (kivéve a védelemből kihagyható terekben keletkező tüzek), valamint címezhető, helyiségenként egy pontszerű érzékelővel ellátott terekben. Keletkezési hely nehezen azonosítható: hagyományos tűzjelző központok esetén, nagy légterű, nagy belmagasságú terekben, ahol helyiségenként több pontszerű, vagy vonali érzékelő található, vagy részleges védelem esetén.
46
-
Hőérzékelő: A vizsgált térben a hőmérséklet emelkedését érzékeli. Akkor ad jelzést, ha a hőmérséklet elér egy adott szintet, vagy ha meghatározott sebességgel emelkedik. Keletkezési idő: akkor határozható meg, ha tudjuk, hogy milyen anyag égett, és annak milyen égési tulajdonságai vannak. Keletkezési hely jól meghatározható: teljes körű védelem esetén (kivéve a védelemből kihagyható terekben keletkezett tüzek), valamint címezhető, helyiségenként egy pontszerű érzékelővel ellátott terekben. Keletkezési hely nehezen azonosítható: hagyományos tűzjelző központok esetén, nagy légterű, nagy belmagasságú terekben, ahol helyiségenként több pontszerű, vagy vonali érzékelő található, vagy részleges védelem esetén.
-
Lángérzékelő: A vizsgált térben a láng által kibocsátott sugárzást érzékeli. Általában olyan terekben alkalmazzák, ahol az ott égő anyagok kezdetben lánggal égnek. Keletkezési idő: lánggal égés esetén, rövid időn belül ad jelzést. Keletkezési hely jól meghatározható: teljes körű védelem esetén (kivéve a védelemből kihagyható terekben keletkezett tüzek), valamint címezhető, helyiségenként egy érzékelővel ellátott terekben. Keletkezési hely nehezen azonosítható: hagyományos tűzjelző központok esetén, nagy légterű, nagy belmagasságú terekben, ahol helyiségenként több érzékelő található, valamint részleges védelem esetén.
A vizsgált állapot száma szerint: -
Kétállapotú érzékelő: Az érzékelő a „normál” és a „tűzriasztás” állapottal kapcsolatos két kimeneti állapot közül az egyiket adja.
-
Többállapotú érzékelő: Az érzékelő a „normál”, a „tűzriasztás” és más, rendellenes állapottal kapcsolatos állapotok közül az egyiket adja.
-
Analóg érzékelő: Az érzékelő által kiadott kimeneti jel tükrözi az érzékelt jelenség értékét. A tűzvizsgálat szempontjából ez adja a legtöbb információt, mivel ez a típusú érzékelő előjelzést ad, ami a keletkezési idő meghatározását pontosabbá teszi. A tűzjelző központok nagy része meghatározott számú esemény tárolására
alkalmas. Az eseménytár rögzít minden, a rendszerrel kapcsolatos eseményt, azaz tűzjelzést, hibát (zárlat, szakadás, stb.), karbantartással, vagy a berendezés működésével 47
kapcsolatos egyéb állapotokat. A tűzvizsgálat során a lehető leghamarabb rögzíteni kell az adatokat (elektronikus, vagy papír formában), mivel a központ által rögzíteni képes eseményszám elérése után a legkorábbi események törlődnek. Ehhez fel kell venni a kapcsolatot a tűzjelző berendezést karbantartóval, vagy gyártóval, forgalmazóval, aki segít az adatok kimentésében, valamint a megjelenített adatok, kódok értelmezésében. Az események értékeléséhez szükség van a helyszínen található tűzjelző rendszer megvalósulási tervére, valamint az érzékelők telepítési jegyzékére. A telepítési jegyzék táblázatos formában tartalmazza az eszközöknek adott „címet”, és azt, hogy ezek az eszközök az épületben hol helyezkednek el. Ezt összevetve a megvalósulási terv alaprajzaival, a feltételezett keletkezési hely meghatározásán túl nyomon követhetővé válik a tűz terjedése is. A tűzjelző központ eseménylistája tartalmazza azokat az eseményeket is, amelyeket a központot felügyelő biztonsági szolgálat végzett el. A tűzjelzés beérkezése után a személyzetnek lehetősége van a tűzjelzés „nyugtázására”, azaz tudomásul veheti a tűzriasztást, hogy személyesen győződjön meg a tűz valódiságáról. Amennyiben szükséges, törölheti is a tűzjelzést. Ha azonban tévesen ítéli meg a kialakult helyzetet, azzal késleltetheti a tűzátjelzést, vagy ha nincs ilyen, akkor a tűzoltóság késedelmes riasztása miatt nagyban befolyásolhatja a tűznyomokat, az okozott kárról nem is beszélve. Mindezek miatt az eseménytár értékelésekor lényeges a „nyugtázás-törlés” események vizsgálata is. Ez a személyzet meghallgatásakor is segítséget nyújthat, mivel a „letagadott” központ-kezelés a meghallgatott szavahihetőségét is megkérdőjelezheti. A vizsgálat során össze kell vetni a tűzjelző központ rendszeridejét a valós, pontos idővel, mivel a keletkezés idejében a két idő eltérése esetén hamis következtetéseket vonhatunk le. A két idő eltérését jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Meg kell vizsgálni, hogy a tűzjelző központ valós tűzjelzés esetén milyen vezérléseket indít el, és ezeket milyen késleltetéssel teszi. Ezek lehetnek hő-, és füstelvezetés, oltóberendezés elindítása, tűzgátló csappantyúk, tűzgátló ajtók lezárása, stb. Mindezek nagymértékben befolyásolhatják a tűz lefolyását, a kialakult tűznyomokat. Fontos azonban megemlíteni, hogy a tűzjelző berendezések jelzéseit, az adatok értékelését a tűzvizsgálat egyéb elemeivel komplexen kell kezelni, abból soha nem szabad önálló következtetéseket levonni. A tanúmeghallgatások, a helyszínen látható égésnyomok, biztonsági kamerák felvételei, a szakértői vélemények és a tűzjelző berendezés adatai együttesen adhatnak teljes képet a tűz lefolyásáról. Például 48
előfordulhat, hogy abban a helyiségben, ahol a füstérzékelő tüzet jelzett, nincsenek égésnyomok, hiszen teljes körű védelem esetén is keletkezhetek tüzek a védelemből kihagyható terekben.
6.13. Tűzmodellezés Tűz esetén a hő, valamint a füst és a toxikus gázok károsítják az ott tartózkodó személyeket, anyagi javakat, és az épületszerkezetet. A tűzmodellek különféle módszerekkel - szimulációval - vizsgálják tűz épületszerkezetre, emberekre, anyagi javakra gyakorolt veszélyét, hatását. A tűzmodellezés csoportjai: 1.
Fizikai modellek 1.1.
Valódi méretű modellek: A tűz helyszíne valódi méretben megépítve, érzékelőkkel, mérőműszerekkel felszerelve. Költséges módszer annak megállapítására, hogy a tűz a valóságosnak megfelelő feltételek között miként viselkedik.
1.2.
Kicsinyített méretű modellek: A valóságos tűzhelyszín arányosan kicsinyített másai. Hátránya, hogy nem minden tűzparaméter adaptálható a valódi méretekre.(9)
1.3.
Laboratóriumi vizsgálatok: Alapadatokat szolgáltat a matematikai modellek számára, mint például: gyulladási hőmérséklet, füstfejlődési sebesség, füstösszetétel, stb.(9)
2.
Matematikai modellek 2.1.
Determinisztikus modellek: A folyamatok leírása az égés és tűzfejlődés fizikai, kémiai, fizikai-kémiai törvényszerűségeinek ismeretében, és egyéb természeti törvények felhasználásával történik.(9) -
Zóna modellek: Olyan, átlagosan berendezett, szokványos méretű zárt helyiségek vizsgálatára alkalmas, ahol a tűz fejlődése következtében egy meleg felső zóna, és egy hidegebb alsó zóna alakul ki.
-
Cellamodellek: Tetszőleges méretű, alakú, akár több helyiség vizsgálatára is alkalmas, mivel a tér több ezer, kocka alakú cellára van felosztva. Az eljárás számítástechnikai eszközökkel elemzi a fluidumok áramlását, így főként a füst terjedésének vizsgálatára alkalmas.
49
2.2.
Sztochasztikus modellek: Valószínűség-számítás segítségével, statisztikai adatok ismeretében mutatja be a helyiségen belüli, és helyiségek közötti tűzterjedést.
Hazánkban fizikai modelleket alkalmaznak például az épületszerkezetek tűzállósági paramétereinek vizsgálatára, a homlokzati tűzterjedési határértékeinek meghatározására.
Ezek
a
modellek
elsősorban
az
épületek
biztonságosabb,
gazdaságosabb kivitelezését célozzák. A matematikai modellek szoftverek segítségével mutatják meg az égési folyamat sajátosságait, a tűz viselkedését, terjedését, veszélyeit. Elsősorban a tűzeseteket megelőzően alkalmazzák, az építmények tervezési folyamatában, vizsgálva például a tűz, a füst terjedését, az épületszerkezetek állékonyságát, a hő-, és füstelvezető rendszerek hatékonyságát, a kialakult hőmérsékleteket, a tűzvédelmi berendezések működését. Hazánkban sokkal kevésbé ismert tény azonban, hogy a tűzmodellezés a tűzvizsgálat során is jól hasznosítható információkat nyújthat. Az USA-ban például elterjedt módszer bírósági eljárásokban - a tűzvizsgálat által feltárt információk alapján - a tűz lefolyásának tűzmodelleken való megjelenítése, mivel az, a bizonyításon túl, a laikusok számára is szemléletesen mutatja be az égés folyamatát. A fizikai tűzmodellezés tűzvizsgálat céljára való felhasználása nagy helyigényű, költséges eljárás. Olyan, nagy méretű laboratóriumok létesítését igényli, ahol lehetőség van akár több szintes épületek, épületrészek megépítésére, a helyszín rekonstruált berendezésére és így az égési folyamat bemutatására. A tűzmodellező szoftverek alkalmazásának számítógépes korlátai lehetnek, a számítógépes program esetenként nagyon drága, és bonyolult. A programozó ugyanakkor magas szintű tűzvédelmi, termodinamikai tudással kell, hogy rendelkezzen. Semmiképpen sem szabad elfelejteni, hogy tökéletesen megbízható tűzmodell nincs, és a programozás során elkövetett esetleges hibák is nagyban befolyásolhatják a végeredményt. A használat előtt ki kell választani azt a szoftvert, ami a kívánt tűzvédelmi problémák bemutatására fejlesztettek ki, mert a különböző programok más-más „feladat” megoldására alkalmasak. Például a programok egy része csak egy helyiséget, egy része több helyiséget is tud modellezni. Néhány szoftver csak az épületek tűzállóságának vizsgálatára, kiürítés számításokra, hőérzékelők tesztelésére, vagy a sprinklerek és a tűz kölcsönhatásának elemzésére alkalmasak.(9) 50
Az egyik ilyen - tűzvizsgálatban is használható - tűzmodellező szoftver a „Fire Dynamics Simulator”, ami determinisztikus - cellamodell elvű (37. ábra). A modell matematikai eredményei alapján a „Smokeview” nevű program háromdimenziós képet hoz létre, ami az előre meghatározott időlépcsőnek megfelelően, képkockákon mutatja be az eseményeket, értékeket. Ilyenek lehetnek például a tűz, a füst terjedése, hőmérsékletek, a keletkezett gázok koncentrációja, az áramlási sebességek, irányok, és a tömegkiégés.(10) A számításokhoz szükség van a helyiségek, bútorok, berendezések méreteire, az ott lévő éghető anyagok termodinamikai tulajdonságaira, a szellőzés paramétereire, a nyílászárók nyitásának, csukódásának idejére. A program tehát csak akkor ad a valóságnak megfelelő, valódi adatokat, ha a bemeneti adatok pontosak, a szellőzés megléte, vagy hiánya ismert. A program olyan módon van a tűzvizsgálat segítségére, hogy a helyszínen meghatározott
(valószínűsített)
keletkezési
hely,
és
gyújtóforrás
ismeretében
megmutatja, hogy az adott feltételekkel égő tűz milyen elváltozásokat okoz, amelyek összehasonlítandók a helyszínen fellelt nyomokkal, ami a vizsgálat során akár bizonyítási eszköz is lehet. Amennyiben a program más tűzterjedést valószínűsít, mint a valóságban tapasztalt, akkor a tűz keletkezési helyének és okának átgondolására van szükség. Idő: 6 mp
Idő: 17 mp
Idő: 33 mp
Idő: 48 mp
Idő: 72 mp
Idő: 103 mp
37. ábra: Fire Dinamics Simulator pillanatképei (forrás: www.youtube.com)
51
6.14. Feladatlista Mivel a helyszíni szemle sok esetben egyszeri, és megismételhetetlen feladatok sora, hasznos egy meghatározott sorrend alapján végighaladni a szükséges tevékenységeken. A helyszínen, a szemle során azonban többször adódhatnak olyan körülmények, amelyek megzavarják az elvégzendő feladatok megszokott sorrendjét (félő, hogy fontos tanú elhagyja a helyszínt, épületszerkezet összedőlése fenyeget, a körülmények miatt a helyszíni szemle félbeszakad, stb.). Annak érdekében, hogy minden szükséges feladat elvégzésére maradéktalanul sor kerüljön, praktikus egy „feladatlistát” készíteni, ami megkönnyíti, szabályozottá teszi a tevékenységet, ugyanakkor megakadályozza, hogy a szemléből lényeges elemek kimaradjanak. Ilyen listát lehet alkalmazni a tűzoltásban résztvevő tűzoltók, valamint a tanúk, ügyfelek meghallgatásakor is. A lista a következő elemekből állhat: A helyszíni szemle általános menete 1.
A helyszín előzetes felmérése, tájékozódás Hol a tűzeset pontos helye (címe)? Illetékesek vagyunk-e? Van-e hatáskörünk, fennáll-e a tűzvizsgálati eljárás megindításának jogszabályi feltétele? Mi a tűzben érintett épület rendeltetése? Ki tud érdemi információval szolgálni a tűzről? (ügyfelek, tanúk felkutatása, elérhetőségük - pontos név, cím, telefonszám) Milyen az épület szerkezete, stabilitása, biztonsága? Az esemény során jelen lévő szervezetek milyen tevékenységet végeztek? (pl.: rendőrség biztosította a helyszínt, elektromos művek, gázművek leszerelte a mérőórát, mentők sérültet láttak el, vagy szállítottak kórházba, stb.)
2.
A helyszín külső környezetének vizsgálata A tűzben érintett épület leírása. (cím, rendeltetés, szintszám, épületszerkezet, stb.) Van-e a kívülről látható épületszerkezetben károsodás? (omlás, robbanás, átégés, hő, láng, füst nyomai, nyílászárók állapota - átégett, betört, nyitott, zárt, stb.) Vannak-e oda nem illő tárgyak, nyomok? (benzines kanna, öngyújtó, lángvezető nyom, stb.) Közművek jelenléte, állapota? (mérőórák, biztosítékok, vezetékek, csövek, stb.) Milyenek az időjárási viszonyok? (villámlás, eső, vihar, havazás, napsütés, stb.) Van-e a helyszínen térfigyelő kamera, biztonsági rendszer? Fényképek, vázlatrajz, esetleg videó-, hangfelvétel készítése. 52
3.
A helyszín belső környezetének vizsgálata A helyiségek leírása. (magasság, alapterület, alakzat, rendeltetés, berendezési tárgyak, falak, mennyezet, fal burkolata, nyílászárók jelenléte, stb.) A helyiségek károsodása. (láng, hő, vagy füst károsító hatásának jelenléte, mértéke, mérete, pontos helye) A tűz kiterjedése, terjedése, a terjedés lehetőségei. (károsodott, átégett épületszerkezeten át, kitört ablakon keresztül, stb.) Milyen lehetőségek voltak a levegő-utánpótlásra? Van-e jel arra, hogy lehulló elemek, tárgyak másodlagos tüzeket okoztak? Milyen lehetséges gyújtóforrások találhatók a helyszínen? Van-e a helyszínen vezetékes gáz, palackos gáz, elektromos energia? Vannak-e a helyszínen oda nem illő tárgyak? (felhalmozott éghető anyag, benzines kanna, lángvezető nyom, stb.) Egy, vagy több keletkezési hely valószínűsíthető-e? Van-e a helyszínen beépített tűzjelző berendezés, vagy biztonsági rendszer? Sérültek adatai. (személyes adatok, lakcím, elérhetőség, mentők hova szállították, stb.) Elhunytak adatai. (személyes adatok, lakcím) Fényképek, vázlatrajz, esetleg videó-, hangfelvétel készítése.
4.
A bizonyítékok dokumentálása, nyomok rögzítése Szükség van-e szemletárgy lefoglalására? Lefoglalás menetének rögzítése fényképfelvételen. Szükség van-e mintavételezésre? Mintavételezés menetének rögzítése fényképfelvételen.
A tűzoltásban résztvevők meghallgatásakor tisztázandó legfontosabb kérdések Mikor érkeztek ki? Mit láttak, tapasztaltak vonulás közben, illetve a helyszínre érkezéskor? Hogyan jutottak be az épületbe, milyen volt a nyílászárók állapota? Késleltette-e valami az oltás megkezdését? Hol volt a legintenzívebb az égés? Kiérkezéskor meddig terjedt a tűz? Milyen irányba terjedt a tűz? Milyen színe volt a lángnak, a füstnek? Észleltek-e valami különös jelenséget? Mivel, hol és hogyan avatkoztak be? Milyen változások/változtatások történtek a helyszínen? Milyen tárgyakat mozdítottak, vagy távolítottak el? Milyen bontási munkálatokat végezetek? Tudnak-e olyan személy(ek)ről, aki(k)től érdemi információkat kaphatunk? A tűz eloltását követően volt-e valaki a tűz helyszínén?
53
A tanúk, ügyfelek meghallgatásakor tisztázandó legfontosabb kérdések Mikor észlelte a tüzet, ki jelezte a tűzoltóságnak? Hol észlelte legelőször az égést, füstöt? Információi elmondáson, vagy személyes tapasztaláson alapulnak? A tűzet megelőzően járt-e a helyszínen, tapasztalt-e bármilyen szokatlant? (robbanás, veszekedés, szokatlan hangok, zajok, szagok, szikrázó elektromos vezeték, áramszünet, stb.) Milyen volt a tűz intenzitása (terjedésének gyorsasága, lángok magassága)? Milyen színe volt a lángnak, füstnek? Milyen szagot érzett, milyen hangokat hallott? Kiket látott a helyszínen, vagy annak közelében, mit csináltak, merre mozogtak? A tanú/ügyfél mit csinált, merre mozgott? Mit tud a tulajdonviszonyokról, ki a tulajdonos, bérlő, haszonélvező, használó? Volt-e kísérlet a tűz eloltására? Mivel és hogyan? Tud-e olyan személy(ek)ről aki(k)től érdemi információkat kaphatunk? Tud-e olyan körülményről, ami a tűz keletkezéséhez vezetett? Üzemeltetett-e a helyszínen hőtermelő berendezést, esetleg sütött, főzött-e? Dohányzik-e? Elektromos berendezésekben történt-e meghibásodás az elmúlt időszakban? Van-e haragosa, megfenyegették-e? Van-e biztosítása?
54
7.
ÖSSZEGZÉS 2009. augusztusában, egy tízemeletes panel épület hatodik emeleti lakásában tűz
keletkezett. A terjedő tűz egy szinttel feljebb három halálos áldozatot követelt. A tűzvizsgálat szerint a tűz keletkezési oka ismeretlen. A vizsgálat megállapításai ellen 24 család fellebbezett, így másodfokú eljárás lefolytatására került sor. A másodfokú tűzvizsgálati jelentés megállapította, hogy a tűzvizsgálatot végzők „nem az elvárható gondossággal jártak el, ezért a tűz keletkezési helyére, terjedésére, intenzitására viszonylag részletesebb következtetéseket levonni nem lehet”. Nem rögzítették egyértelműen, hogy a ház mely területeire terjedt át a tűz, a helyszíni szemle jegyzőkönyvben nem említették meg a homlokzatról lezuhant, égett törmeléket, nem írták le részletesen a helyszínt, nem vizsgálták át az összeégett tárgyak maradványait, nem kellő alapossággal kutatták át a törmelékhalmokat. Az égett anyagokból nem megfelelően vettek mintát, ezért azokat csak korlátozottan lehetett felhasználni. A nyomokat nem lehetett megfelelően átvizsgálni, miután a kiégett lakásban már a tűz másnapján takarítani kezdtek, ezzel sok fontos nyomot eltüntettek. Mivel a tűz oka „a bizonyítékok hiánya, vagy fel nem használhatósága miatt nem megállapítható”, így azt sem lehet megállapítani, hogy emberi mulasztás okozta-e a tüzet.(11) Fentiek jól mutatják, mennyire fontos a helyszín biztosítása, érintetlen megtartása, a szemle pontos, alapos, minden részletre kiterjedő elvégzése, a nyomok rögzítése. Az eset arra is rávilágít, hogy a tűzvizsgálói tevékenységet tapasztalat, tudás, gyakorlat, és kellő gondosság, alaposság nélkül nem lehet a megfelelő minőségben elvégezni. Dolgozatomban több helyen kiemeltem, hogy amennyiben a tűz keletkezési helyét nem, vagy pontatlanul határozták meg, vagy a helyszíni szemlét nem megfelelően folytatták le, az összességében, és egyenként is megakadályozza a tűz keletkezés ok - okozati összefüggéseinek megállapítását. Az említett tűzeset, majd később a tűzvizsgálat megállapításai is nagy nyilvánosságot kaptak a médiában, azonban más esetekben ez nem jellemző. A nagyobb tűzesetekről a híradások ugyan tájékoztatást adnak, de a vizsgálat lezárását követően a tűz keletkezési okáról már nem. Pedig a tűzvizsgálat tapasztalatait megosztva a lakossággal, jelentős propaganda tevékenységet lehetne folytatni a tűzesetek megelőzésének érdekében.
55
A tűzoltáshoz, és a tűzmegelőzéshez hasonlóan a tűzvizsgálat is önálló szakterület, speciális tudást, tapasztalatot igényel. Ennek ellenére az ország nagy részében a tűzmegelőzési szakterületen, esetleg a tűzoltásban dolgozók, mintegy mellékesen végzik ezt a tevékenységet (kivétel a főváros, ahol tíz éve működik önálló tűzvizsgálati főosztály). Ideális volna a tűzvizsgálatot más területektől elkülöníteni, és az ország egész területén kizárólag tűzvizsgálati tevékenységgel foglalkozó csoportokat felállítani. Így idővel kialakulhatna a tapasztalt, gyakorlott, magasabb szintű, és eredményesebb munkavégzés. A megfelelő szaktudás megszerzéséhez nagyobb óraszámú képzésre volna szükség, amely a gyakorlati oktatást helyezi előtérbe. További remek lehetőség, amint országos továbbképzéseken, konferenciákon a tűzvizsgálatban résztvevők a nagyobb tűzesetek vizsgálatának tapasztalatait átadják egymásnak. Szakdolgozatom megírását nehezítette, hogy magyar nyelven kis számú szakirodalom áll rendelkezésre, és különösen a helyszíni szemle lefolytatásának gyakorlati útmutatásáról, vagy a fényképezés, helyszínrajz-készítés szabályairól nem találtam megfelelő szakanyagot. Ezekben a kérdésekben a szakmai tapasztalatom, a valós tűzesetek vizsgálatában való aktív közreműködésem során szerzett gyakorlatom nyújtott segítséget. Több olyan témakört dolgoztam fel, amelyek akár önálló szakdolgozati témaként is megjelenhetnének. Ilyenek például a tanúmeghallgatás taktikája, pszichológiája, a tűzjelző berendezések adatainak felhasználása a tűzvizsgálat során, vagy a tűz helyszínén lévő éghető anyagok viselkedése. Ezek megírásakor mennyiségi korlátokba ütköztem, ennek ellenére próbáltam a témákat a lehető legalaposabban körüljárni, úgy, hogy a leírtak mennyisége arányban legyen a többi témával. Összességében azt gondolom, hogy sikerült a tűz keletkezési helyének meghatározásával kapcsolatos ismeretek széles körű összegyűjtése, úgy, hogy az időtálló, és gyakorlatban jól használható ismereteket ad, kiemelve azokat az elemeket, amelyek nagy hangsúlyt kapnak a tűzvizsgálat során. Mindezek mellett több olyan témáról is írhattam, amelyek korábban - ismereteim szerint - nem kerültek ilyen módon feldolgozásra (pl.: ablaküveg viselkedése tűzben, térfigyelő rendszerek, biztonsági rendszerek, tűzjelző berendezések adatainak felhasználása a tűzvizsgálat során).
56
8.
IRODALOMJEGYZÉK
(1)
National Fire Protection Association 921 3. rész (fordította: Promatt Elektronika)
(2)
National Fire Protection Association 921 4. rész (fordította: Promatt Elektronika)
(3)
Dr. Beda László-Dr. Kerekes Zsuzsanna: Égés- és oltáselmélet II. (SZIE YMÉK, Budapest, 2006)
(4)
2/2007. (IV.25.) ÖTM rendelet a tűzesetek vizsgálatára vonatkozó szabályokról
(5)
13/1997. (II.26.) BM rendelet a tűzesetek vizsgálatára vonatkozó szabályokról (hatályon kívül helyezve: 2007. V. 01.)
(6)
National Fire Protection Association 921 2. rész (fordította: Promatt Elektronika)
(7)
http://www.uni-miskolc.hu/~wwwbe/Kriminalisztika.htm (Letöltés: 2010. február 25.)
(8)
Csepregi Csaba: Tűzjelző rendszerek (Florian Press Kiadó, Budapest, 2001)
(9)
Dr. Beda László: Tűzmodellezés, tűzkockázat-elemzés (Budapest, 1999)
(10)
Beda László – Szilágyi Csaba: Matematikai tűzmodell használata a tűzvizsgálatban (Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kar Tudományos Közlemények 2008, V. évfolyam 1. szám 38. oldal)
(11)
www.origo.hu (Letöltés: 2010. január 5.)
57
TARTALOMJEGYZÉK 1.
BEVEZETÉS ........................................................................................................... 2
2.
A TŰZ ....................................................................................................................... 4
3.
2.1.
A tűz fejlődése ............................................................................................................ 5
2.2.
Füst és korom ............................................................................................................. 8
2.3.
A tűz hőmérséklete .................................................................................................... 9
TŰZNYOMOK ....................................................................................................... 11 3.1.
Tűznyomok a függőleges, és a vízszintes felületeken ............................................ 12
3.2.
Tisztára égés ............................................................................................................. 16
3.3.
Másodlagos tüzek ..................................................................................................... 16
3.4.
Védett felületek ........................................................................................................ 17
3.5.
Szellőzés által keletkezett nyomok ......................................................................... 18
3.6.
Hő hatása az épületszerkezetekre........................................................................... 19
3.7.
Elmeszesedés (kalcináció) ....................................................................................... 20
3.8.
Ablaküveg ................................................................................................................. 20
3.9.
Éghető anyagok ........................................................................................................ 22
3.10.
Szilárd anyagokon hő hatására kialakult elváltozások ........................................ 25
3.11.
Hőforrás hatása a szilárd anyagokra ..................................................................... 26
4.
A TŰZVIZSGÁLAT ............................................................................................... 28
5.
A TŰZVIZSGÁLAT MÓDSZERE ........................................................................ 30
6.
A HELYSZÍNI SZEMLE ...................................................................................... 31 6.1.
Fénykép..................................................................................................................... 33
6.2.
Rajz ........................................................................................................................... 35
6.3.
Hangfelvétel, videó felvétel ..................................................................................... 36
6.4.
Kültéri megfigyelés .................................................................................................. 37
6.5.
Beltéri megfigyelés ................................................................................................... 38
6.6.
A tűzoltásban résztvevők meghallgatása ............................................................... 39
58
6.7.
Ügyfelek, tanúk meghallgatása ............................................................................... 39
6.8.
A helyszín rekonstruálása ....................................................................................... 41
6.9.
Rendőrségi helyszínelés ........................................................................................... 41
6.10.
Tárgyi bizonyítékok, mintavételezés ...................................................................... 42
6.11.
Térfigyelő-, biztonságtechnikai rendszerek ........................................................... 44
6.12.
Tűzvédelmi berendezések ....................................................................................... 45
6.13.
Tűzmodellezés .......................................................................................................... 49
6.14.
Feladatlista ............................................................................................................... 52
7.
ÖSSZEGZÉS .......................................................................................................... 55
8.
IRODALOMJEGYZÉK ......................................................................................... 57
59