A TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (negyedik tanács) 2010. március 24.* „Közösségi védjegy – Felszólalási eljárás – A HUNAGRO közösségi ábrás védjegy bejelentése – Az UNIAGRO korábbi közösségi ábrás védjegy – A lajstromozás részbeni megtagadása – Viszonylagos kizáró ok – Összetéveszthetőség – A 40/94/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja, és 12. cikkének a) és b) pontja (jelenleg a 207/2009/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja, és 12. cikkének a) és b) pontja)” A T-423/08. sz. ügyben, az Inter-Nett 2000 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (Inter-Nett 2000 Kft.) (székhelye: Mόr [Magyarország], képviseli: Petruska E. ügyvéd) felperesnek a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) (képviselik: Sipos P. és O. Montalto, meghatalmazotti minőségben) alperes ellen, a másik fél az OHIM fellebbezési tanácsa előtti eljárásban: az Unión de Agricultores SA (székhelye: El Ejido [Spanyolország]), az OHIM második fellebbezési tanácsának az Unión de Agricultores, SA és az Inter-Nett 2000 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. közötti felszólalási eljárás vonatkozásában 2008. július 22-én hozott határozata (R 71/2008-2. sz. ügy) ellen benyújtott keresete tárgyában, A TÖRVÉNYSZÉK (negyedik tanács), tagjai: Czúcz O., I. Labucka (előadó) és K. O’Higgins bírák, *
HU
Az eljárás nyelve: magyar
2010. 03. 24-I ÍTÉLET – T-423/08. SZ. ÜGY
hivatalvezető: K. Andová tanácsos, tekintettel a Törvényszék Hivatalához 2008. szeptember 27-én benyújtott keresetlevélre, tekintettel a Törvényszék Hivatalához 2008. december 19-én benyújtott válaszbeadványra, a 2009. október 28-i tárgyalást követően, meghozta a következő Ítéletet A jogvita előzményei 1
2005. június 1-jén a felperes Inter-Nett 2000 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (a továbbiakban: Inter-Nett 2000 Kft.) a közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20-i 40/94/EK módosított tanácsi rendelet (HL 1994. L 11., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 146. o.) (helyébe lépett a közösségi védjegyről szóló, 2009. február 26-i 207/2009/EK tanácsi rendelet [HL L 78., 1. o.]) alapján közösségi védjegy lajstromozása iránti kérelmet nyújtott be a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalhoz (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM).
2
A lajstromoztatni kívánt védjegy az alábbi ábrás megjelölés volt:
3
A bejelentést a védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozására vonatkozó, felülvizsgált és módosított, 1957. június 15-i Nizzai Megállapodás szerinti 29., 31. és 35. osztályba tartozó árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban tették, amelyek ezen osztályok tekintetében az alábbi leírásnak felelnek meg: –
29. osztály: „Hús, hal, baromfi és vadhús; húskivonatok; tartósított, szárított és főzött gyümölcsök és zöldségek; zselék, lekvárok (dzsemek), kompótok; tojások; tej és tejtermékek; étkezési olajok és zsírok”;
–
31. osztály: „Mezőgazdasági, kertészeti, erdészeti termékek és magok, amelyek nem tartoznak más osztályokba; élő állatok; friss gyümölcsök és
II - 2
INTER-NETT 2000 KONTRA OHMI – UNIÓN DE AGRICULTORES (HUNAGRO)
zöldségek; vetőmagok, élő növények és virágok; tápanyagok állatok számára; maláta”; –
35. osztály: „Reklámozás; kereskedelmi adminisztráció; irodai munkák”.
ügyletek;
kereskedelmi
4
A közösségi védjegybejelentést a Közösségi Védjegyértesítő 2006. május 22-i, 21/2006. számában hirdették meg.
5
2006. június 16-án az OHIM fellebbezési tanácsa előtti eljárásban részt vevő másik fél, az Unión de Agricultores, S.A. a 40/94 rendelet 42. cikke (jelenleg a 207/2009 rendelet 41. cikke) alapján felszólalt a bejelentett védjegy lajstromozásával szemben a fenti 3. pontban említett 29. és 31. osztályba tartozó áruk tekintetében.
6
A felszólalás a 3201258. sz. alatt közösségi védjegyként 2004. szeptember 23-án a 31. osztályba tartozó „gyümölcsök és konyhakerti zöldségek” tekintetében lajstromozott, alábbi korábbi ábrás védjegyen alapult:
. 7
A felszólalás alapjául hivatkozott okok a 40/94 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontjában foglaltak voltak (jelenleg a 207/2009 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja).
8
2006. november 23-án a felperes arról tájékoztatta az OHIM-ot, hogy a 31. osztályba tartozó áruk tekintetében visszavonta a közösségi védjegybejelentést. Mivel az Unión de Agricultores nem nyújtott be észrevételeket, a lajstromozási eljárás a többi, 29. osztályba tartozó áru tekintetében folytatódott.
9
2007. október 30-án a felszólalási osztály részben helyt adott a felszólalásnak a vitatott áruk egy része vonatkozásában, ami a 29. osztályba tartozó „tartósított, szárított és főzött gyümölcsök és zöldségek; zselék, lekvárok (dzsemek), kompótok” árukat illeti, és a többi, ezen osztályba tartozó áru ellen irányuló felszólalást elutasította.
10
2007. december 21-én a felperes a felszólalási osztály határozatával szemben fellebbezést nyújtott be az OHIM-hoz a 40/94 rendelet 57–62. cikke alapján (jelenleg a 207/2009 rendelet 58–64. cikke).
11
2008. július 22-i határozatával (a továbbiakban: megtámadott határozat) az OHIM második fellebbezési tanácsa elutasította a felperes által benyújtott fellebbezést. A felszólalási osztályhoz hasonlóan különösen arra az álláspontra helyezkedett, hogy tekintettel az áruk közötti nagyfokú hasonlóságra, valamint a megjelölések II - 3
2010. 03. 24-I ÍTÉLET – T-423/08. SZ. ÜGY
hangzásbeli hasonlóságára, a védjegyek között különösen Spanyolországban, Olaszországban, Franciaországban és Portugáliában fennáll az összetévesztés veszélye. A felek kérelmei 12
13
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék: –
helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;
–
az OHIM-ot kötelezze a költségek viselésére.
Az OHIM azt kéri, hogy a Törvényszék: –
utasítsa el a keresetet;
–
a felperest kötelezze a költségek viselésére.
A jogkérdésről 14
Keresetének alátámasztására a felperes két, a 40/94 rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának, illetve ugyanezen rendelet 12. cikke a) és b) pontjának megsértésére alapított jogalapra hivatkozik (jelenleg a 207/2009 rendelet 12. cikkének a) és b) pontja). A 40/94 rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértésére alapított első jogalapról
15
A felperes álláspontja szerint a fellebbezési tanács a megtámadott határozatot a 40/94 rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának téves értelmezésére alapította.
16
A OHIM vitatja a felperes érveit.
17
A 40/94 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében a korábbi védjegy jogosultjának felszólalása alapján a megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha azt azon a területen, ahol a korábbi védjegy oltalom alatt áll, a fogyasztók összetéveszthetik a korábbi védjeggyel való azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt. Az összetéveszthetőség magában foglalja azt az esetet is, ha a fogyasztók a megjelölést gondolati képzettársítás (asszociáció) útján kapcsolhatják a korábbi védjegyhez.
18
Meg kell állapítani, hogy az érintett vásárlóközönség az átlagos európai fogyasztókból áll, mivel a jelen eljárás tárgyát képező áruk közhasználati cikkek.
II - 4
INTER-NETT 2000 KONTRA OHMI – UNIÓN DE AGRICULTORES (HUNAGRO)
19
Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint összetéveszthetőséget okozhat az, ha a közönség azt hiheti, hogy a szóban forgó áruk vagy szolgáltatások ugyanattól a vállalkozástól vagy adott esetben gazdaságilag egymással kapcsolatban álló vállalkozásoktól származnak. Ugyanezen ítélkezési gyakorlat szerint az összetéveszthetőséget átfogóan kell értékelni az alapján, hogy az érintett vásárlóközönség milyen képet alkot a megjelölésről és a szóban forgó árukról vagy szolgáltatásokról, és figyelembe kell venni valamennyi, a jelen ügyre jellemző tényezőt, különösen a megjelölések és a megjelölt áruk vagy szolgáltatások hasonlósága közötti kölcsönös függőséget (lásd a Törvényszék T-162/01. sz., Laboratorios RTB kontra OHIM – Giorgio Beverly Hills [GIORGIO BEVERLY HILLS] ügyben 2003. július 9-én hozott ítéletének [EBHT 2003., II-2821. o.] 30–33. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).
20
A 40/94 rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának alkalmazásában az összetéveszthetőség előfeltétele, hogy az ütköző védjegyek azonosak vagy hasonlóak legyenek, és hogy a védjegybejelentésben szereplő áruk vagy szolgáltatások azonosak vagy hasonlóak legyenek. E feltételeknek együttesen kell teljesülniük (lásd a Törvényszék T-316/07. sz., Commercy kontra OHIM – easyGroup IP Licensing [easyHotel] ügyben 2009. január 22-én hozott ítéletének [EBHT 2009., II-43. o.] 42. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot). Az áruk összehasonlításáról
21
Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az áruk hasonlóságának értékelésénél figyelembe kell venni az azok kapcsolatát jellemző összes releváns tényezőt. E tényezők magukban foglalják különösen az áruk természetét, rendeltetését, használatát, valamint versengő vagy egymást kiegészítő voltukat. Olyan egyéb tényezőket is figyelembe lehet venni, mint például az érintett termékek forgalmazási csatornái (lásd a Törvényszék T-443/05. sz., El Corte Inglés kontra OHIM - Bolaños Sabri [PiraÑAM diseño original Juan Bolaños] ügyben 2007. július 11-én hozott ítéletének [EBHT 2007., II-2579. o.] 37. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).
22
Az érintett áruk hasonlóságának vizsgálata során össze kell hasonlítani egyfelől a bejelentett védjeggyel érintett, 29. osztályba tartozó „tartósított, szárított és főzött gyümölcsök és zöldségek; zselék, lekvárok (dzsemek), kompótok” leírásnak megfelelő árukat, másfelől a korábbi védjeggyel jelölt „gyümölcsök[et] és konyhakerti zöldségek[et]”.
23
A felperes lényegében arra hivatkozik, hogy a bejelentett védjeggyel érintett áruk az élelmiszerek egy olyan sajátos csoportját képezik, amelyek a korábbi védjeggyel jelölt friss gyümölcsöktől és konyhakerti zöldségektől tulajdonságaikban, előállítási és forgalmazási módjukban is különböznek. A felperes arra hivatkozik továbbá, hogy nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy az áruk a Nizzai Megállapodás különböző osztályaiba tartoznak. Ezért II - 5
2010. 03. 24-I ÍTÉLET – T-423/08. SZ. ÜGY
álláspontja szerint a fellebbezési tanács azon érvelése, amely alapján megállapította az áruk hasonlóságát, téves és megalapozatlan. 24
Az OHIM vitatja a felperes érveit.
25
A fellebbezési tanács a megtámadott határozat 22. pontjában a felszólalási osztályhoz hasonlóan megállapította, hogy az érintett áruk között nagyfokú hasonlóság áll fenn.
26
A Törvényszék egyetért a fellebbezési tanács elemzésével, miszerint az érintett áruk azonos jellegűek, azonos eredetűek, és forgalmazási módjuk is hasonló.
27
Emlékeztetni kell arra, hogy a módosított, a 40/94 rendelet végrehajtásáról szóló, 1995. december 13-i 2868/95/EK bizottsági rendelet 2. szabályának (4) bekezdése értelmében az áruk osztályozása kizárólag ügyviteli célokat szolgál. Következésképpen az egyes áruk nem tekinthetők különbözőnek pusztán azon az alapon, hogy a Nizzai Megállapodás eltérő osztályaiba tartoznak.
28
A felperes azon érve, miszerint a fogyasztók könnyen el tudják határolni a friss gyümölcsöket a konzervált termékektől, nem releváns, hiszen a kérdés az, hogy a fogyasztók azt gondolhatják-e, hogy az érintett árukat ugyanazon vállalkozás gyártotta, vagy hogy ezen áruk gyártását ugyanaz a vállalkozás ellenőrzi, amely így a minőséget is garantálja. Meg kell állapítani, hogy az érintett áruk eredete azonos: friss gyümölcsökből állítják azokat elő, amelyeket ezután konzerválnak.
29
Egyébiránt az érintett áruk helyettesíthetőnek tekinthetők, mivel jóllehet ma már szezonon kívül is megvásárolhatók a gyümölcsök és zöldségek, a friss árukat mégis gyakran helyettesítik konzervekkel, többek között főzött ételek elkészítéséhez.
30
Hangsúlyozni kell az Európai Unió agrár-élelmiszeriparának ágazatában végbemenő vertikális integráció jelenségének fontosságát is. Így az érintett vásárlóközönség hozzászokott ahhoz, hogy egyes mezőgazdasági termelők az általuk termelt gyümölcsökből és zöldségekből konzerveket is előállítanak.
31
Ennélfogva a fellebbezési tanács helyesen állapította meg, hogy az érintett áruk között nagyfokú hasonlóság áll fenn. A megjelölések összehasonlításáról
32
Általánosságban meg kell jegyezni, hogy két védjegy akkor hasonló, ha az érintett vásárlóközönség nézőpontjából legalább egy vagy több releváns szempontot illetően részben azonosak. A Bíróság ítélkezési gyakorlatából kitűnik, hogy e releváns szempontok a vizuális, a hangzásbeli és a fogalmi szempontok (a Törvényszék T−6/01. sz., Matratzen Concord kontra OHIM – Hukla Germany [MATRATZEN] ügyben 2002. október 23-án hozott ítéletének [EBHT 2002., II-4335. o.] 30. pontja). II - 6
INTER-NETT 2000 KONTRA OHMI – UNIÓN DE AGRICULTORES (HUNAGRO)
33
Az ütköző megjelölések vizuális, hangzásbeli és fogalmi hasonlósága tekintetében az összetéveszthetőség átfogó értékelését az e megjelölések által keltett összbenyomásra kell alapítani, figyelembe véve különösen megkülönböztető és domináns elemeiket. A védjegyeknek a szóban forgó árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban az átlagfogyasztó által történő észlelése döntő szerepet játszik az összetéveszthetőség átfogó értékelésénél. E tekintetben az átlagfogyasztó rendszerint egészében érzékeli a védjegyet, és nem vizsgálja egyenként a részleteit (lásd a Bíróság C-334/05. P. sz., OHIM kontra Shaker ügyben 2007. június 12-én hozott ítéletének [EBHT 2007., I-4529. o.] 35. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).
34
A két védjegy közötti hasonlóság értékelése nem vezethet oda, hogy az összetett védjegynek csupán az egyik alkotóeleme kerüljön figyelembevételre, illetve összehasonlításra a másik védjeggyel. Ellenkezőleg: az összehasonlítást a kérdéses védjegyeket megvizsgálva kell elvégezni, mindegyiket egészében tekintve, ez azonban nem jelenti azt, hogy az összetett védjegy által az érintett vásárlóközönségben keltett összbenyomás szempontjából bizonyos körülmények esetén ne lehetne domináns a védjegy egy vagy több alkotóeleme (lásd a fent hivatkozott OHIM kontra Shaker ügyben hozott ítélet 41. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot). A hasonlóság értékelése csak akkor végezhető el kizárólag a domináns elemet alapul véve, ha a védjegy összes többi eleme elhanyagolható (a Bíróság fent hivatkozott OHIM kontra Shaker ügyben hozott ítéletének 42. pontja és a C-193/06. P. sz., Nestlé kontra OHIM ügyben 2007. szeptember 20-án hozott ítéletének [az EBHT-ban nem tették közzé] 42. pontja). Ez az eset áll fenn különösen akkor, ha ez az alkotóelem már önmagában alkalmas arra, hogy meghatározza az érintett vásárlóközönségben a védjegyről kialakult képet, és ezáltal a többi elemnek elhanyagolható szerep jut a védjegy által keltett összbenyomásban (a fent hivatkozott Nestlé kontra OHIM ügyben hozott ítélet 43. pontja).
35
A fellebbezési tanács a megtámadott határozat 27. pontjában megállapította, hogy a szóban forgó védjegyek egészükben tekintve hasonlóak egymáshoz, amely hasonlóság különösen nyilvánvaló Spanyolországban, Olaszországban, Franciaországban és Portugáliában.
36
A vizuális összehasonlítást illetően a fellebbezési tanács a megtámadott határozat 24. pontjában megállapította, hogy a megjelölések ábrás elemei közötti különbségek ellenére a szóelemek dominánsak.
37
A HUNAGRO megjelölés egy jellegzetes, zöld színű ellipszis keret által határolt ábra, amelynek központjában egy stilizált „a” betű látható, a magyar nemzeti színekkel ékesítve, a „hun” és a „gro” feliratok pedig az „a” betű két oldalán a felső, illetve az alsó sarokban találhatók. A korábbi védjegy megjelölése egy többszínű, geometriai mintákból álló négyzetből és az azt követő „uniagro” szóból áll. II - 7
2010. 03. 24-I ÍTÉLET – T-423/08. SZ. ÜGY
38
Magyarország nemzeti színeinek használata a bejelentett védjegyben nehezen észlelhető. A bejelentett védjegy ábrás elemeinek megkülönböztető jellege igen gyenge, ellentétben a felperes állításaival. Ennélfogva a védjegy szóelemei minősülnek dominásnak.
39
Meg kell állapítani, hogy a két védjegy szóelemei hét betűből állnak, amelyből hat azonos, és mindkét ütköző védjegy tartalmazza az „agro” szóelemet. Emellett az „a” betűt, jóllehet egy stilizált betűsorban helyezkedik el, a fogyasztó a bejelentett védjegyben a „hunagro” szó részeként fogja észlelni.
40
Mivel a szóelemek hasonlóak, a fellebbezési tanács helyesen állapította meg az ütköző megjelölések vizuális hasonlóságát.
41
A hangzásbeli összehasonlítást illetően a fellebbezési tanács helyben hagyta a felszólalási osztály elemzését. Úgy ítélte meg, hogy egyes tagállamokban, mint Spanyolország, Olaszország, Franciaország vagy Portugália, a bejelentett védjegy kezdő „h” betűjét nem ejtik, ami a megjelöléseket hangzásukat tekintve nagyon hasonlóvá teszi, hiszen így az egyetlen különbség az „i” betű. Így a két megjelölést a következőképpen fogják ejteni: „u-nag-ro”, illetve „u-ni-ag-ro”.
42
A felperes álláspontja szerint a „h” betű és a „hun” rövidítés kizárólag Magyarországot vagy a magyar népet jelölik. Így még azokban az országokban is, ahol a „h” betűt nem ejtik, a fogyasztók következtetni tudnak az áruk származására. Mindazonáltal, amint az OHIM megjegyzi, az ilyen érv a hangzásbeli hasonlóság vizsgálata szempontjából irreleváns.
43
Ezért a fellebbezési tanács elemzését helyben kell hagyni.
44
Végül a fogalmi összehasonlítást illetően a fellebbezési tanács a megtámadott határozat 24. pontjában megállapította, hogy az „uni” előtag az „univerzális” vagy az „unió” szavakra való utalásként érthető az érintett árukkal összefüggésben. A „hun” előtag számos európai fogyasztó számára Magyarországra történő hivatkozást jelent. Jóllehet ilyenként egyik szóelem sem létezik egyik érintett nyelvben sem, azoknak a mindkét ütköző megjelölésben egyformán jelen lévő „agro” utótaggal való kombinációja közvetlenül utal az érinttet áruk mezőgazdasági eredetére.
45
A felperes álláspontja szerint a „hun” előtag egyértelműen az áruk magyarországi származására utal, mivel az az európai nyelvek legnagyobb részében, valamint a nemzetközi sportversenyeken is Magyarországot jelöli. Hozzáteszi, hogy a magyar agrártermékek minőségük és zamatuk folytán világhíresek. Végül azt is hozzáteszi, hogy a „hun” előtag a felperes társaság ügyvezetőjének a családnevében (Hunorfi) is szerepel.
46
Hangsúlyozni kell, hogy a két ütköző védjegy valójában a mezőgazdaságra utal, mivel az azokkal jelölt áruk agrártemékek. Ezért vitathatatlan, hogy ez az utalás jelenti a két védjegy lényegét. A bejelentett védjegyben szereplő „hun” előtag, II - 8
INTER-NETT 2000 KONTRA OHMI – UNIÓN DE AGRICULTORES (HUNAGRO)
amint azt a felperes előadja, Magyarországra és az agrártermékek magyarországi származására történő utalásként is érthető, amit az OHIM sem vitat. Ezzel szemben valószínűtlen, hogy a fogyasztók felismerjék a társaság ügyvezetőjének, Hunorfi úrnak a családnevét a HUNAGRO védjegyben, amint azt a felperes állítja. 47
A korábbi védjegyben szereplő „uni” előtagot illetően, az nem egy egyértelmű hivatkozást jelent, amint a fellebbezési tanács azt megállapította, hanem az „univerzális” vagy az „unió” szavakra is célozhat.
48
Ennélfogva a fogalmi összehasonlítást illetően megállapítható, hogy mindkét védjegy a mezőgazdaságra utal, a bejelentett védjegy pedig közelebbről a magyar mezőgazdaságra. A fellebbezési tanács ezért jogosan állapította meg, hogy e téren bizonyos hasonlóság figyelhető meg a két védjegy között. Az összetéveszthetőségről
49
Az összetéveszthetőség átfogó értékelése bizonyos kölcsönös függőséget tételez fel a figyelembe vett tényezők, különösen a védjegyek és a megjelölt áruk vagy szolgáltatások hasonlósága között. Így a megjelölt áruk vagy szolgáltatások kisebb mértékű hasonlóságát ellensúlyozhatja a védjegyek közötti hasonlóság magasabb foka, és fordítva (a Bíróság C-39/97. sz. Canon-ügyben 1998. szeptember 29-én hozott ítéletének [EBHT 1998., I-5507. o.] 17. pontja és a Törvényszék T-81/03., T-82/03. és T-103/03. sz., Mast-Jägermeister kontra OHIM – Licorera Zacapaneca (VENADO kerettel és társai) egyesített ügyekben 2006. december 14-én hozott ítéletének [EBHT 2006., II-5409. o.] 74. pontja).
50
A megtámadott határozat 33. pontjában a fellebbezési tanács megállapította, hogy „a védjegyek között fennáll az összetévesztés veszélye különösen Spanyolországban, Olaszországban, Franciaországban és Portugáliában, amely magában foglalja a gondolati képzettársítás (asszociáció) veszélyét is.” Az átlagos fogyasztókból álló érintett vásárlóközönség azt gondolhatja, hogy a két védjegy által jelölt áruk ugyanazon vállalkozás termékei, vagy hogy létezik valamilyen gazdasági kapcsolat egyfelől a termelők, másfelől az élelmiszer-feldolgozó cégek között.
51
A felperes álláspontja szerint a bejelentett védjegy szóelemének részét képező, Magyarországra utaló „hun” előtag miatt nem áll fenn annak veszélye, hogy az átlagfogyasztó azt gondolja, hogy az árukat ugyanazon vállalkozások gyártják.
52
A fellebbezési tanács jogosan vélte úgy, hogy az ütköző megjelölések között fennáll az összetévesztés veszélye, tekintettel különösen azok nagyfokú hangzásbeli hasonlóságára Spanyolországban, Olaszországban, Franciaországban és Portugáliában. Teljes mértékben elképzelhető, hogy – amint azt OHIM is feltételezi – ezen országokban a fogyasztók szóbeli ajánlás vagy rádiós hirdetés esetén összetévesszék e két védjegyet, amikor valamely árusítóhelyen szemben találják magukat az egyikkel. II - 9
2010. 03. 24-I ÍTÉLET – T-423/08. SZ. ÜGY
53
E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy valamely közösségi védjegy lajstromozásának elutasításához elegendő, hogy a 40/94 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti viszonylagos kizáró ok csak az Európai Unió egy részében álljon fenn (lásd ebben az értelemben a fent hivatkozott VENADO kerettel és társai egyesített ügyekben hozott ítélet 76. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).
54
Ennélfogva a fellebbezési tanács jogosan állapította meg, hogy fennáll a két védjegy összetévesztésének veszélye.
55
A felperes azon állítását, miszerint a korábbi védjegy jogosultja valójában az ANGORA és a CAI megjelöléseket használja a gyakorlatban a korábbi védjegy helyett az azzal jelölt áruk vonatkozásában, amint arra a fellebbezési tanács is hivatkozik, el kell utasítani, mivel a jelen eljárás keretében a bejelentett HUNAGRO védjegyet a korábbi UNIAGRO védjeggyel kell összehasonlítani, nem pedig más védjegyekkel. A teljesség kedvéért meg kell jegyezni azt is, hogy amint arra a fellebbezési tanács szintén hivatkozott, a korábbi védjegy jogosultját nem lehet a 40/94 rendelet 43. cikkének (2) bekezdése (jelenleg a 207/2009 rendelet 42. cikkének (2) bekezdése) alapján annak igazolására kötelezni, hogy használja a közösségi védjegyet, mivel a korábbi védjegy lajstromozása és a bejelentett védjegy lajstromozása iránti kérelem előterjesztése között nem telt el a rendelet által előírt öt év.
56
A felperes azon érve, miszerint a bejelentett védjegy lajstromozásának megtagadása miatt a magyar vállalkozások súlyos versenyhátrányba kerülhetnek, nem tartozik az összetéveszthetőség vizsgálatának körébe, ezért azt szintén el kell utasítani.
57
Következésképpen az első jogalapot mint megalapozatlant el kell utasítani. A 40/94 rendelet 12. cikke a) és b) pontjának megsértésére alapított második jogalapról
58
A felperes arra hivatkozik, hogy a fellebbezési tanács megsértette a 40/94 rendelet 12. cikkének a) és b) pontját, mivel a megtámadott határozat megfosztotta a felperest azon jogától, hogy a vállalkozás tulajdonosai egyikének nevét használja, valamint hogy az áru földrajzi eredetének megjelölését használja.
59
A 40/94 rendelet 12. cikkének a) és b) pontja értelmében „a közösségi védjegyoltalom alapján a jogosult nem tilthat el mást attól, hogy gazdasági tevékenysége körében használja: a) saját nevét vagy címét; b) az áru vagy a szolgáltatás fajtájára, minőségére, mennyiségére, rendeltetésére, értékére, földrajzi eredetére, előállítási, illetve teljesítési idejére vagy egyéb jellemzőjére vonatkozó jelzést”.
60
Az állandó ítélkezési gyakorlatból is következik továbbá, hogy a 40/94 rendelet 12. cikke a gazdasági tevékenység körében a közösségi védjegyek által azok II - 10
INTER-NETT 2000 KONTRA OHMI – UNIÓN DE AGRICULTORES (HUNAGRO)
jogosultjainak biztosított jogok korlátaira vonatkozik. Így egy feltételezett bitorló védekezési jogalapként hivatkozhat e rendelkezésre annak érdekében, hogy adott esetben mentesüljön a különösen az érintett áru minőségét vagy más jellemzőit megjelölő kifejezéseket tartalmazó közösségi védjegy jogosultját megillető jogok megsértése alól. A 40/94 rendelet 12. cikkét tehát nem lehet figyelembe venni valamely védjegy lajstromozási eljárása keretében, mivel az a harmadik felekre nézve nem keletkeztet jogot saját nevük vagy címük védjegyként történő használatára, hanem arra korlátozódik, hogy kimondja azt, hogy a harmadik felek azt leíró céllal használhatják, azaz, mint a termék minőségére vagy egyéb jellemzőire vonatkozó jelölést, amennyiben az efféle használat az ipar vagy a kereskedelem terén a jogok jóhiszemű gyakorlásának megfelel (a Törvényszék T-20/02. sz., Interquell kontra OHIM – SCA Nutrition (HAPPY DOG) ügyben 2004. március 31-én hozott ítéletének [EBHT 2004., II-1001. o.] 56. pontja; lásd továbbá analógia útján a Bíróság C-108/97. és C-109/97. sz., Windsurfing Chiemsee egyesített ügyekben 1999. május 4-én hozott ítéletének [EBHT 1999., I-2779. o.] 28. pontját és a Törvényszék T-295/01. sz., Nordmilch kontra OHIM (OLDENBURGER) ügyben 2003. október 15-én hozott ítéletének [EBHT 2003., II-4365. o.] 55–57. pontját). 61
Ebből következik, hogy a 40/94 rendelet 12. cikkének a) és b) pontja a jelen ügyben nem alkalmazandó.
62
Emellett, amint arra az OHIM is hivatkozik, a közösségi védjegy lajstromozásának megtagadása nem tiltja meg a felperes számára azt, hogy a bejelentett védjegy kifejezéseit leíró jelleggel használja. A rendelet 12. cikkének célja ugyanis pontosan az, hogy lehetővé tegye harmadik személyek számára nevük, vagy az áruk földrajzi eredetére vonatkozó jelzés használatát lajstromozott védjegy létezése esetén is.
63
Következésképpen a második jogalapot el kell utasítani.
64
Mivel a felperes által felhozott jogalapok egyike sem megalapozott, a keresetet teljes egészében el kell utasítani. A költségekről
65
Az eljárási szabályzat 87. cikkének 2. §-a alapján a Törvényszék a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte.
66
Mivel a felperes pervesztes lett, az OHIM kérelmének megfelelően kötelezni kell a költségek viselésére. A fenti indokok alapján A TÖRVÉNYSZÉK (negyedik tanács) II - 11
2010. 03. 24-I ÍTÉLET – T-423/08. SZ. ÜGY
a következőképpen határozott: 1)
A keresetet elutasítja.
2)
Az Inter-Nett 2000 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft-t (Inter-Nett 2000 Kft.) kötelezi a költségek viselésére.
Czúcz Labucka Luxembourgban, a 2010. március 24-i nyilvános ülésen.
Aláírások
II - 12
O’Higginsihirdetve
