http://gyorugyved.hu A törvényes öröklés általános rendje (szabályai) Mikor érvényesül a törvényes öröklési rend? Ha az örökhagyó végintézkedési szabadságával nem élt, vagy a végintézkedés a hagyaték egészére nem terjed ki, kiegészítő jelleggel a törvényes öröklés szabályai érvényesülnek. Egyebekben a törvényes öröklés szabályai az örökhagyót nem korlátozzák. Kik a törvényes örökösök? A magyar jog felsorolásszerűen meghatározza a törvény alapján öröklésre jogosultak körét. Általánosságban ezek: a rokonok, a házastárs és legvégül az állam. Kik tekinthetők rokonoknak? A rokoni kör fogalmát családjogi törvényünk (Csjt.) határozza meg: - egyenesági rokonok: akik közül az egyik a másiktól származik. - oldalági rokonok: akiknek legalább egy közös felmenő rokonuk van, ők maguk azonban oldalágon nem rokonok. A Ptk. a felmenő egyenesági rokonok törvényes öröklési jogát korlátlanul elismeri, az oldalrokonok törvényes öröklési jogát viszont a nagyszülői leszármazók körével lezárja. A leszármazók fogalmának meghatározásában a vérségi leszármazás a döntő (tehát nincs jelentősége annak, hogy a gyermek házasságban vagy azon kívül született), az apai leszármazást az apaság vélelme dönti el (link a családjogi honlapra). Főszabály szerint – a Csjt. szabályainak megfelelően – a vérségi kapcsolat a releváns, egy kivétellel. Az örökbefogadás esetében ugyanis egy jogi aktus teremti meg a rokoni kapcsolatot. Mi a törvényes öröklési sorrend? A törvényben meghatározott örökösök a törvényben megjelölt sorrendben válnak örökössé. Ez a sorrend kivételt nem engedő, szigorú rangsor, amely alapján a törvényben előbb álló személyek az öröklés tekintetében megelőzik a mögöttük állókat. 1.) a leszármazók törvényes öröklési sorrendje: A törvényes öröklés sorrendjében első helyen a lemenő egyenes ági rokonok öröklési jogi igényei szerepelnek, leszármazási fokok szerint, a helyettesítés elvének megfelelően. A leszármazók mellett a házastárs haszonélvezeti jogot örököl. a.) a gyermekek öröklése: - Valamennyi gyermek fejenként egyenlő arányban örököl. - A gyermeki kapcsolatot a Csjt. szabályozza. Alapvető elv, hogy a gyermek az apa után akkor örököl, ha a családjogi státusza tisztázott. Ennek megfelelően a házasság érvénytelensége a gyermek törvényes öröklési kapcsolatát nem érinti, ugyanakkor az apaság vélelmének megdöntése már igen (lásd: családjogi honlap).
b.) távoli leszármazók törvényes öröklése: Az öröklésből kiesett gyermek vagy távolabbi leszármazó helyén egymás közt egyenlő részekben a kiesett személy gyermekei örökölnek. (helyettesítési elv) c.) házastárs törvényes öröklése Az özvegy törvényes öröklésének jogi alapját az örökhagyóval fennálló házassága teremti meg. Az özvegy azonban akkor is kiesik az öröklésből, ha az örökhagyó halálának időpontjában a házastársi életközösség nem állott fenn és annak visszaállítására sem lett volna mód. - állagörökösként: A magyar jog az özvegyet csak leszármazók hiányában tekinti állag(=tulajdon)örökösnek. Ebben az esetben azonban az ági vagyon kivételével az egész hagyaték őt illeti. - özvegyi jogosultként: Leszármazók mellett a házastársat özvegyi jog illeti meg. Vagyis a hagyaték tulajdonjogát a leszármazók szerzik meg, azonban az özvegyet haszonélvezeti jog illeti meg ezen a vagyonon. Az özvegyi jog az ági vagyonra is kiterjed. d.) felmenők és oldalrokonok öröklése (parentéláris öröklés): A felmenők és az oldalrokonok törvényes öröklését a magyar jogban parentéláris öröklésnek nevezzük. - A parentéla: a magyar öröklési jog egyik tradicionális eleme, amelynek lényege az, hogy az azonos felmenői fokon lévő egyenesági rokonok és azok leszármazói egyetlen öröklési csoportba kerülnek beosztásra. Az egyik parentélába tartozó személyek megelőzik a következő parentélába tartozókat. A magyar öröklési jogban ennek megfelelően létezik két teljes parentéla, ahol a helyettesítési elv alapján a fokozatosság érvényesül valamint egy csonka parentéla, ahol mindenki egyszerre és fejenként egyenlő arányban örököl. - A szülői parentéla: Az első parentélába tartoznak az örökhagyó szülei és azok leszármazói. Leszármazók és házastárs hiányában az örökhagyó szülői örökölnek fejenként egyenlő részben. Az öröklésből kiesett szülő helyén annak leszármazói örökölnek olyan módon, mint a gyermek helyén annak leszármazói. Ha a kiesett szülőnek nincs leszármazója, egyedül a másik szülő, illetőleg annak leszármazói örökölnek. - A nagyszülői parentéla: A második parentélába tartozó személyek akkor örökölnek, ha az első parentélaban mindkét szülő és azok leszármazói kiestek. Leszármazóknak, házastársnak, szülőknek és szülők leszármazóinak hiányában törvényes örökösök egyenlő részekben az örökhagyó nagyszülői. Az öröklésből kiesett nagyszülő helyén ennek leszármazói örökölnek ugyanúgy, mint a kieső szülő helyén ennek leszármazói. Ha a kiesett nagyszülőnek leszármazója nincs, helyette nagyszülőpárja, ha pedig ez is kiesett, ennek helyén leszármazója örököl. Ha valamelyik nagyszülőpár kiesett, és helyükön leszármazójuk nem örökölhet, az egész hagyatékot a másik nagyszülőpár vagy ezek leszármazója örökli. - Mindkét parentélában a törvényes öröklési kapcsolatot az örökhagyóval fennálló rokoni kapcsolat és nem az egymáshoz fűződő hozzátartozói viszony alapozza meg: sem a szülőknek, sem a nagyszülőknek nem kell tehát házastársi kapcsolatban élniük sem az örökhagyó halálakor, sem azt megelőzően. A két csoport közötti legnagyobb eltérést az jelenti, hogy a második parentélában egy nagyszülőpár és az ő leszármazóik külön öröklési csoportot képeznek. - Csonka parentéla (távolabbi felmenők öröklése): A harmadik parentélát a magyar jogi hagyomány csonka parentélának is nevezi, mivel ebben a csoportban az oldalági rokonok már
nem örökölnek. A felmenők viszont korlátozás nélkül törvényes örökösök. Ha sem az örökhagyó nagyszülője, sem a nagyszülőktől leszármazó nem örökölhet, törvényes örökösök fejenként egyenlő részekben az örökhagyó távolabbi felmenői. - Állam, mint törvényes örökös: Ha más örökös nincs, a hagyaték az államra száll. Az állam törvényes örökös. Az állam egyben szükséges örökös is. A hagyatékot, mint törvényes örökös nem utasíthatja vissza (a végrendeleti örökösként azonban igen). Mi az osztályrabocsátás? E tradicionális jogintézmény a leszármazók törvényes öröklésének kiegészítő rendje, célja, hogy az azonos öröklési helyzetben lévő személyek ténylegesen is azonos részt kapjanak a hagyatékból. Szemben a régi magyar joggal, e kötelezettség a leszármazó hozzátartozóit nem terheli. Az osztályrabocsátás lényege, hogy ha több leszármazó közösen örököl, mindegyik örököstárs köteles a hagyaték értékéhez hozzászámítani annak az ingyenes adománynak az értékét, amelyben őt az örökhagyó életében részesítette, feltéve hogy a hozzászámítást az örökhagyó kikötötte, vagy a körülményekből arra lehet következtetni, hogy a juttatást a hozzászámítás kötelezettségével adta. A szokásos mértékű ajándékokat, valamint a tartásra rászorult leszármazók részére nyújtott tartást akkor sem kell osztályra bocsátani, ha azt az örökhagyó kifejezetten kikötötte. Kifejezett kikötés hiányában is terheli a megajándékozottat az osztályrabocsátás kötelezettsége, ha a körülményekből arra lehet következtetni, hogy az örökhagyó a juttatást a hozzászámítás kötelezettségével adta. E kötelezettség csak a törvényes öröklés szabályainak érvényesülése esetén van. Fennálltát annak az örököstársnak kell bizonyítania, aki erre hivatkozik. Hogyan kell az osztályrabocsátást számszerűsíteni? A hagyaték, valamint az osztályrabocsátott ingyenes adományok tiszta értékének összeszámításával kapott érték megfelelő arányos elosztása útján kell megállapítani az örököstársaknak jutó örökrészt, majd abból le kell vonni az örököstárs által osztályrabocsátott értéket. Az érték megállapításánál az adomány juttatáskori értékét kell számításba venni. Ha ennek az értéknek az alapulvétele bármelyik érdekeltre súlyosan méltánytalan, a bíróság az értéket az összes körülmények figyelembevételével állapítja meg. Ha az öröklésből kiesett személynek leszármazója van, ez utóbbi köteles a kiesett személy által kapott adományt osztályra bocsátani. Több leszármazónak az osztályrabocsátott értékek figyelembevételével kiszámított örökrészéből a felmenő által kapott adományt a hagyatékban való részesedés arányában kell levonni. Ha az örököstárs által osztályrabocsátott érték eléri vagy meghaladja az örökrészének az osztályrabocsátott értékek figyelembevételével kiszámított értékét, őt a felosztásra kerülő hagyatéki vagyonból kielégítettnek kell tekinteni, a többletet azonban visszatéríteni nem köteles. Ilyen esetben a hagyatékot a többi örököstárs között a hagyatékban nem részesülő örököstársnak, valamint az ilyen örököstárs adományának figyelmen kívül hagyásával kell felosztani. Mi az özvegyi jog? Az özvegyi jog a házastárs öröklési jogi alapú haszonélvezeti joga.
Az özvegyi jognak két esete van: a.) leszármazók állagöröklése mellett b.) ági vagyon tekintetében Özvegyi jog akkor illeti meg a túlélő házastársat, ha a hagyaték megnyíltának időpontjában az özvegy és az örökhagyó között házastársi kötelék állt fenn és az özvegyre kiesési ok nem vonatkozik. Az örökhagyó végintézkedésében mellőzéssel is kizárhatja házastársát az özvegyi jogból. Ebben az esetben a házastársat csak az özvegyi jogra vonatkozó kötelesrész illeti meg. Szerződéssel kikötött haszonélvezeti jog esetén az özvegyi jog a szerződésben meghatározott határidő lejártát követően kezdődhet csak el. Mire terjedhet ki az özvegyi jog? Az özvegyi jogra vonatkozó szabályokat a Ptk. haszonélvezeti jogra vonatkozó szabályai határozzák meg. A házastárs özvegyi joga alapján tehát jogosul az állagörökös tulajdonában álló dolgot birtokolni, használni és hasznait szedni. Az állagörökösök a haszonélvezet tartalmát képező jogokat csak annyiban gyakorolhatják, amennyiben e jogok gyakorlását a házastárs átengedi nekik. Az özvegyi jog természetesen kiterjedhet kamatozó követelésre és más hasznot hajtó jogra is (például értékpapír esetén). Meddig áll fenn az özvegyi jog? Az özvegyi jog egészen a házastárs haláláig fennáll. Ha a volt házastárs újabb házasságot köt, az özvegyi jog megszűnik. Fennmarad azonban, ha a túlélő házastárs házasságon kívüli élettársi viszonyt folytat. Ha ugyanarra a vagyontárgyra egymást követően két özvegyi jog keletkezik, a második tényleges gyakorlására csak akkor kerülhet sor, ha az első megszűnik. Lehet-e korlátozni az özvegyi jogot? A házastárs haszonélvezetének korlátozását csak a leszármazók kérhetik. A haszonélvezet korlátozásának bármikor helye van, a korlátozás azonban csak olyan mértékű lehet, hogy a korlátozott haszonélvezet a házastárs szükségleteit biztosítsa, figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat, valamint saját vagyonát és munkájának eredményét is. A leszármazók a korlátozást külön-külön is kérhetik, és amennyiben ha a házastárs vagyoni viszonyaiban jelentős javulás következett be, erre lehetőség van ismételten is. Megváltható-e az özvegyi jog? A szerződésen vagy végrendeleten alapuló özvegyi haszonélvezeti jog megváltására nincs lehetőség. Mind a házastárs, mind az örökösök kérhetik a házastárs haszonélvezeti jogának megváltását. A házastárs által lakott lakásra, az általa használt berendezési és felszerelési tárgyakra fennálló haszonélvezet megváltását nem lehet kérni (ez nem jelenti azt, hogy a fennálló haszonélvezeti jogot ne lehetne korlátozni!). A házastársat a megváltásra kerülő vagyonból - természetben vagy pénzben - olyan rész illeti meg, amelyet mint az örökhagyó gyermeke törvényes örökösként a leszármazókkal együtt örökölne. Ági öröklés esetén a házastársat az ági vagyon egyharmada illeti meg. A megváltást a hagyatéki eljárás során, ennek hiányában az öröklés megnyílásától számított
egy éven belül a hagyatéki eljárásra egyébként illetékes közjegyzőnél kell kérni. E szabályoktól a felek közös megegyezéssel eltérhetnek. Mik a megváltás következményei? A haszonélvezet megváltásának eredményeként a volt házastárs állagörökös lesz és ez a hagyatéki hitelezőkkel szembeni helytállási kötelezettségét is jelenti. Megváltás címén az özvegyet a leszármazókkal szemben egy gyermekrész illeti meg, ági öröklés esetén pedig az ági vagyon egyharmada. A leszármazók jogosultak arra, hogy a haszonélvezeti jog korlátozását és megváltását párhuzamosan kérjék. Az örökbefogadással kapcsolatos speciális szabályok A magyar jogban az örökbefogadás az örökbefogadott és az örökbefogadó valamint annak rokonai között teljes öröklési jogi kapcsolatot létesít. Ez természetesen csak az örökbefogadás fennállta alatt van így. Mi történi akkor, ha az örökhagyó halálakor az örökbefogadás folyamatban volt? Ha az örökbefogadás iránti kérelem benyújtása az örökhagyó halálát megelőzően történt és a kérelemnek utólag helyt adnak, akkor létrejön az öröklési jogi kapcsolat. Ugyanez érvényes arra az esetre is, ha az örökhagyó halála előtt kérik az örökbefogadás felbontását. Az örökbefogadás hatálytalanná válása ugyanakkor az öröklési jogi kapcsolatot nem érinti. Az örökbefogadott örököl a vér szerinti rokonai után is? A titkos örökbefogadás kivételével az örökbefogadás jogi ténye nem változtat az örökbefogadott és vér szerinti rokonai között fennálló öröklési jogi kapcsolaton. Így tehát az örökbefogadott – mind vér szerinti mind örökbefogadó szüleivel – öröklési jogi kapcsolatban áll (kettős öröklési jogi kapcsolat). Sajátos helyzet áll elő akkor, ha örökbefogadott az örökbefogadó vér szerinti rokonai is. Ebben az esetben örökbefogadott megkapja a törvényes örökrészét mint vér szerinti leszármazó, de megkapja a rá eső hagyatéki hányadot úgy is, mint az örökhagyó örökbefogadott gyermeke. Ez a sajátosság fordított arányban is fennáll. Ha az örökbefogadott után sem az örökbefogadó, sem annak rokona nem örököl, törvényes örökösök az örökbefogadott vér szerinti rokonai. Titkos örökbefogadás esetén örökölhet az örökbefogadott a vér szerinti szülei után? A törvényes öröklési jogi kapcsolat ebben az esetben csak az örökbefogadás esetleges megszűnése után jön létre ismételten. Mi az ági öröklés? Az ági öröklés a felmenő és oldalági rokonok törvényes öröklésének a kiegészítője. A jogintézmény célja annak biztosítása, hogy a családi vagyon az eredeti családi ágon maradjon abban az esetben, ha az örökhagyónak nincsenek leszármazó örökösei. Csak az a vagyontárgy minősül ági vagyonnak, amely az örökhagyó hagyatékában természetben, fizikai formájában megvan. A PK 81. sz állásfoglalás szerint "ági jellegű az az ingó vagy ingatlan vagyontárgy, amelynek a vásárlásához a lemenőnek – a későbbi örökhagyónak – valamelyik felmenője adta a vételárat, akkor is, ha a vételárat ténylegesen a felmenő fizette ki az eladónak, és akkor is, ha
a felmenő a lemenőnek azzal a meghagyással adta át a vételhez szükséges pénzt, hogy az meghatározott vagyontárgyat vásároljon. Ebből a szempontból nincs jelentősége annak, hogy ingatlanvásárlás esetén a felmenő a szerződésben sem vevőként, sem ajándékozóként nem szerepel és az ingatlan-nyilvántartásba vevő félként a lemenőt jegyzik be." A redintegráció tilalma akadályozza a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgy ági jellegének megtartását is. A Polgári Törvénykönyv meghatározása alapján ha nem az örökhagyó leszármazója a törvényes örökös, az örökhagyóra valamelyik felmenőjéről öröklés vagy ingyenes juttatás útján hárult vagyontárgy ági öröklés alá esik. Ági öröklésnek van helye testvértől vagy a testvér leszármazójától örökölt vagy ingyenesen szerzett vagyontárgyra is, ha a vagyontárgyat a testvér vagy a testvér leszármazója az örökhagyóval közös felmenőjétől örökölte vagy ingyenesen kapta. A vagyontárgy ági jellegét annak kell bizonyítania, aki arra ezen a címen öröklési igényt támaszt. Ki örökli az ági vagyont? Az ági vagyont azon felmenői ágon lévő rokonok, illetve az ő leszármazóik öröklik, amely felmenői ágról a vagyontárgy az örökhagyó hagyatékába került. Az ági öröklés rendje a felmenő- és oldalági rokonok törvényes öröklésének általános rendjét követi az alábbi eltérésekkel: - a vagyontárgy csak az eredetét képező felmenői ágon öröklődik és nem osztódik a felmenőpárok (szülők, nagyszülők stb.) között. - Csak a szülői parentéla teljes - Az ági vagyontárgy legfeljebb addig a felmenőig öröklődik, akitől a vagyontárgy (ingyenesen, közvetlenül vagy közvetve) az örökhagyó hagyatékába került. - A nagyszülőkön túli felmenők közül csak az örökli az ági vagyontárgyat, akitől a vagyontárgy az örökhagyó hagyatékába került. A fent leírtak alapján a szülő örökli azokat a vagyontárgyakat, amelyek róla vagy felmenőjéről hárultak az örökhagyóra. A kieső szülő helyén leszármazói a törvényes öröklés általános szabályai szerint örökölnek. Ha sem az ági vagyontárgyak öröklésére jogosult szülő, sem szülői leszármazó nincs, a nagyszülő, ha nagyszülő sincs, az örökhagyó távolabbi felmenője örökli azt a vagyontárgyat, amely róla vagy felmenőjéről hárult az örökhagyóra. Mi van akkor, ha nincs ági örökös? Ha ági örökös nincs, az ági vagyontárgy az örökhagyó egyéb vagyonával esik egy tekintet alá. Mire nem terjednek ki az ági öröklés szabályai? a.) arra az ági vagyontárgyra, amely az örökhagyó halálakor már nincs meg; b.) az ági vagyontárgy helyébe lépett vagy az ági vagyontárgy értékén vásárolt vagyontárgyra; c.) a szokásos mértékű ajándékra. Követelhető-e a már meg nem lévő ági vagyontárgy pótlása vagy ellenértéke? Az örökhagyó halálakor meg nem levő (átruházott, elveszett, felélt stb.) ági vagyontárgy pótlásának vagy értéke megtérítésének nincs helye. A volt házastárs mit tehet az ági vagyon követelőjével szemben? Tizenöt évi házasság után a túlélő házastárssal szemben a szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgyakra ági öröklés címén nem lehet igényt tartani.
Hogyan kell az ági vagyontárgyat a jogosultnak kiadni? Az ági vagyontárgyat természetben kell kiadni. Ha a természetben való kiadás célszerűtlennek mutatkozik, a bíróság az ági vagyontárgy értékének pénzbeli kiegyenlítését rendelheti el. Milyen speciális szabályok vonatkoznak az ingatlanra? A PK 80. számú állásfoglalás szerint az ági örökös csak a föld értékének pénzbeli kiegyenlítését igényelheti abban az esetben, ha az ági eredetű földön az örökhagyó szerzeményi vagyonnak minősülő épületet épített. Az ági jellegű föld be nem épített részét az ági örökösnek ilyenkor is természetben lehet kiadni, ha ez a földterület számottevő értékcsökkenés nélkül önálló ingatlanként alakítható ki.
VÉGRENDELET Végrendelet írása partner ügyvédi irodánk által - kattintson ide a részletekért!
Végintézkedésen alapuló öröklés Hazai jogrendszerünk az ősiség és más feudális természetű jogintézmény eltörlése óta, gyakorlatilag elismeri az örökhagyó teljes végintézkedési szabadságát. Ezen elvet veszi alapul a magyar polgári törvénykönyv is. Az öröklési szabadság elismerésének legfontosabb következménye, hogy törvényes öröklésre csak abban az esetben kerülhet sor, amennyiben végintézkedés nem történt vagy az a hagyatékot nem merítette ki. Mit jelent a végintézkedés? A végintézkedés egy olyan gyűjtőfogalom, amelybe mindazon jogilag elismert nyilatkozat beletartozik, amelyben az örökhagyó vagyonáról vagy annak egy részéről halála esetére rendelkezik. Milyen formái lehetnek a végintézkedésnek? A magyar jog az alábbi végintézkedési formákat ismeri: a.) végrendelet: az örökhagyó egyoldalú, nem címzett jognyilatkozata b.) öröklési szerződés: olyan szerződés, amelyben az örökhagyó a vele szerződő felet tartás vagy életjáradék fejében örökösévé teszi c.) halál esetére szóló ajándékozás: olyan nyilatkozat, amelyben a juttatás feltétele az, hogy a megajándékozott az ajándékozót túlélje. Abban az esetben ha a végintézkedésben az örökhagyó jogutódot is kijelöl, a jogutódlásnak minden esetben az a feltétele, hogy a kedvezményezett az örökhagyót túlélje. Mit jelent a végintézkedési képesség? A végintézkedési képesség a jog szabályai szerint azt a lehetőséget jelenti, hogy az ember halála esetére vagyonáról szabadon rendelkezhet. Végintézkedést tenni csak személyesen lehet. Teljes végintézkedési képességük csak a teljesen cselekvőképes személyeknek van. - cselekvőképtelen személy ennek megfelelően nem rendelkezik végintézkedési képességgel. Ez a gondnokság alá nem helyezett cselekvőképtelen személyekre is vonatkozik. Ilyen esetekben a bíróság először abban a kérdésben foglal állást (elmeorvos szakértő bevonásával),
hogy az illető személynek a végintézkedés megtételének időpontjában teljesen hiányzott-e az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége. Ugyanakkor a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett személy végrendelete érvényes, ha a végrendelkezés idején a gondnokságot még nem szüntették meg, de a gondnokság alá helyezés oka már megszűnt. A cselekvőképesség hiánya miatt érvénytelen végrendelet érvényessége minden esetben orvosolható (később, az ok megszűnésével és a végrendelet jóváhagyásával.) - korlátozottan cselekvőképes személy csak közvégrendeletet tehet. Ilyenkor sem a törvényes képviselő beleegyezésére nincs szükség, sem a gyámhatóság hozzájárulását nem kell beszerezni. Amennyiben a végintézkedés formája öröklési szerződés – mivel kétoldalú jogügyletről van szó – a hozzájárulás és a beleegyezés is szükségessé válik. - A vak, az írástudatlan és az, aki olvasásra vagy nevének aláírására képtelen állapotban van érvényesen csak közvégrendeletet és szóbeli végrendeletet tehet. Az általa kötött öröklési szerződés vagy általa tett halál esetére szóló ajándékozás is csak közvégrendelet formájában érvényes. - Néma, süketnéma szóbeli végrendeletet nem tehet.
A végrendelet Mi a végrendelet? A végrendelet az örökhagyó olyan egyoldalú jognyilatkozata, amelyben vagyonáról vagy annak egy részéről halála esetére rendelkezik. Mik a végrendelet minimális alaki kellékei? A Ptk. rendelkezései alapján a bírói gyakorlat alakította ki azokat a feltételeket és követelményrendszert, amely a végrendelet, mint okirat minimális kellékeit határozza meg. A Pk. 85. sz. állásfoglalás szerint a minimális alaki kellékek: 1.) a végrendeleten látszódnia kell, hogy azt az örökhagyó személyesen tette 2.) halál esetére szóló olyan nyilatkozatot tartalmazzon, amelyből a végrendeleti minőség kitűnik. E feltételek hiányában a végrendelet jogi szempontból nem létezik. Az örökösnevezés csak a köztudatban kötelező eleme a végrendeletnek, valójában nem törvényi kellék. Végrendelet tehát az olyan okirat is, amely mondjuk csak kizárást vagy kitagadást tartalmaz. A fent említett minimális kellékek vizsgálata az eljáró hatóság (bíró vagy közjegyző) számára hivatalból kötelező. Csak ezen kérdés vizsgálatát követően vethető fel a végrendelet érvényességének vagy hatálytalanságának kérdése. Milyen fajtái vannak a végrendeletnek? A végrendelkezés történhet írásban vagy kivételesen szóban. Az írásbeli végrendeletnek két nagy típusa van és három fajtáját különböztetjük meg: I. közvégrendelet II. írásbeli magánvégrendelet, amely lehet: a.) holográf végrendelet: írásbeli magánvégrendelet, amelyet az örökhagyó az elejétől a végéig maga ír és aláír. b.) Allográf végrendelet: írásbeli magánvégrendelet, amelyet az örökhagyó két tanú együttes
jelenlétében aláír, vagy ha azt már aláírta, az aláírását két tanú előtt magáénak ismer el és a végrendeletet mindkét esetben a tanuk is e minőségük feltüntetésével írják alá. c.) közjegyzőnél letett végrendelet: magánvégrendelet, amelyet az örökhagyó aláír és végrendeletként feltüntetve – akár nyílt akár zárt iratként – a közjegyzőnél személyesen letétbe helyez. Milyen alaki követelményeknek kell megfelelnie egy írásbeli végrendeletnek? I. Mik a közvégrendelet alakszerűségi követelményei? Közvégrendeletet közjegyző vagy bíróság előtt lehet tenni. A közjegyző előtt tett végrendelet csak abban az esetben minősül közvégrendeletnek, ha rendelkezik a közjegyzői okiratra előírt általános kellékekkel. Közvégrendelet bármelyi közjegyző előtt tehető, de a közjegyző csak olyan személyhez mehet ki végrendeletet készíteni, aki illetékességi területéhez tartozik. Közvégrendelet felvételére helyi bíróság előtt is lehetőség van. Ebben az esetben a bíróság egyesbíróként jár el, a bírót bírósági titkár is helyettesítheti. Mik a közvégrendelet alaki érvényességi kellékei? A közvégrendelet alaki érvényességére a közjegyzői okiratok érvényességét szabályozó rendelkezések irányadók. Milyen összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak a közreműködő személyekre? Nem lehet érvényesen közvégrendeletet tenni olyan személy előtt, aki a végrendelkezőnek vagy a végrendelkező házastársának hozzátartozója, gyámja vagy gondnoka. A juttatás válik érvénytelenné abban az esetben, ha a közvégrendelet tételében közreműködő személy, valamint ennek hozzátartozója, gyámja, gondnoka, gyámoltja vagy gondnokoltja javára szól. II. Mik az írásbeli magánvégrendelet alakszerűségi követelményei? Írásbeli magánvégrendelet az örökhagyónak vagyonáról vagy annak egy részéről halála esetére szóló magánokiratba foglalt rendelkezése. Alakszerűségi követelmények, amely mindhárom fajta végrendelet esetében irányadóak: 1.) a végrendelet csak olyan nyelven tehető, amelyet a végrendelkező ért és amelyen írni és olvasni is tud. 2.) Az okirat írásjeleinek meg kell hogy feleljenek a közönséges írás követelményeinek (jel vagy számjegyírással készült végrendelet tehát érvénytelen) 3.) Ki kell hogy tűnjön az okiratból a végrendeleti minőség, valamint a keltezés helye és ideje. (a gyakorlatban ezek a követelmények sokszor nem egyértelműen jelennek meg és a bírói gyakorlat is mutat némi eltérést e dokumentumok megítélése kapcsán, ezért mindenképpen szükségesnek tartsuk, hogy a végrendelkező az itt leírt szabályokat betartsa) - a keltezés időpontjának egyetlen meghatározott napra kell esnie - holográf végrendelet esetében a keltezést is saját kezűleg az örökhagyónak kell aláírnia - az ügyvéd bélyegzője vagy a végrendeleti tanuk címe önmagában nem elegendő a keltezés feltüntetésére - a keltezés téves megjelölése a valóságos adatok bizonyítása útján az örökhagyó halála után is korrigálható, ha a végrendelkezés valóságos időpontja utólag egyértelműen tisztázható. 4.) az örökhagyónak a dokumentumot a holográf végrendelet esetén is saját kezűleg alá kell
írnia. Általában a teljes névnek kell szerepelnie, azonban ha a végrendelkezés például egy személyes hangvételű levélben történik, a bíróság egy ügyben elegendőnek fogadta el azt is, hogy a végrendelkező csak az utónevét tüntette fel. A lényeg tehát az, hogy az eset összes körülményeiből a végrendelkező személyazonossága kétségtelenül megállapítható legyen. 5.) Ha a végrendelet több különálló lapból áll, azt folyamatos számozással és a végrendelkezőnek - illetve allográf végrendelet esetén a tanuknak is - az okirat minden lapját saját aláírásával kell ellátnia. Ezen alakszerűségi követelmények megsértése – adott esetben – csak a végrendelet részleges érvénytelenségét váltja ki. 6.) Összeférhetetlenségi szabályok: a végrendelet tartalmának kialakításában meghatározó szerepet játszó személyek illetőleg ezek hozzátartozói javára szóló juttatás csak akkor érvényes ha az örökhagyó a végrendeletnek ezt a részét saját kezűleg írta és aláírta. A tanú javára szóló juttatás akkor is érvényes, ha a végrendelkezésnél a kedvezményezett tanún kívül további két tanú közreműködött. Azt, hogy ki tekinthető a közreműködők hozzátartozójának, azt a végrendelet aláírásának dátuma figyelembevételével kell elbírálni. Ezen összeférhetetlenségi szabályokba ütköző rendelkezések csak részleges érvénytelenséghez vezetnek. Az egyes végrendeleti fajtákra vonatkozó speciális alakszerűségi követelmények: 1.) holográf végrendelet: az örökhagyónak a végrendeletet mindenképpen saját kézírásával kell, hogy elkészítse. 2.) Allográf végrendelet: - a végrendeletet leíró személy elég, ha csak korlátozott cselekvőképességgel rendelkezik, de egyebekben a végrendelet az alaki előírásoknak megfelel - Az írásbeli magánvégrendelet érvénytelen, ha a tanú a) a végrendelkező személyazonosságának tanúsítására nem képes; b) kiskorú, vagy cselekvőképességet érintő gondnokság alatt áll; c) írástudatlan. A PK 86. sz. állásfoglalás alapján a végrendelkező személyazonosítására az a tanú is alkalmas, aki a végrendelkező személyazonosságát hitelt érdemlő módon (például személyi igazolvány alapján) megállapította. Az írásbeli magánvégrendelet érvényességének tehát nem feltétele, hogy a tanú a végrendelet tartalmát ismerje vagy tudjon arról, hogy végrendelet tételénél működött közre. 3.) közjegyzőnél letett végrendelet esetében az érvényesség feltétele, hogy az örökhagyó a végrendelet minimális kellékeivel rendelkező és általa aláírt magánokiratot célzatosan (végintézkedés céljával) és személyesen helyezze letétbe a közjegyzőnél. A közjegyzőnek a végrendelet tartalmáról nem kell, hogy tudomása legyen. A közjegyzőnek a végrendelet letétbe helyezéséről jegyzőkönyvet kell felvennie és annak átvételéről elismervényt kell adnia. A végrendeletet a közjegyző a jegyzőkönyvvel együtt őrzi. Ha a végrendelet a közjegyző őrizetéből kikerül, annak érvényességéhez az szükséges, hogy más fajta végrendelet tartalmi feltételeinek is megfeleljen. Mikor tehető szóban végrendelet és mik annak alakszerűségi követelményei: Mikor lehet szóban végrendelkezni? A szóban történő végrendelkezés a végintézkedés tételének kivételes formája, erre csak a Ptkban konkrétan meghatározott rendkívüli körülmények esetén van lehetőség. Ennek megfelelően tehát szóban akkor lehet végrendelkezni, ha: a.) ha a végrendelkezni kívánó személy nem néma, süketnéma vagy korlátozottan cselekvőképes (személyben rejlő kizáró feltételek)
b.) a végrendelkező életet fenyegető rendkívüli helyzetben van és írásbeli végrendeletet egyáltalán nem vagy csak jelentékeny nehézséggel tehetne. Mi tekinthető életet fenyegető rendkívüli helyzetnek? A PK 88. sz. állásfoglalás alapján: az életet fenyegető rendkívüli helyzet olyan váratlan hírtelenséggel fellépő okok alapján valósulhat meg, amelyek kívülről fenyegetik a végrendelkező életét (például: hajótörés) vagy olyan élettani okok alapján lép fel, amelyek az illető személyt a halál közvetlen bekövetkezésével fenyegetik (például baleset). Alapvető feltétel, hogy az életet fenyegető rendkívüli veszélynek objektíve kell fennállnia, vagyis a végrendelkező feltevése nem elegendő. Ennek pontos meghatározásához gyakran orvos szakértői véleményre van szükség. Mi tekinthető jelentékeny nehézségnek? Ennek megállapításához a gyakorlat a végrendelkező személy fizikai és pszichikai állapotát vizsgálja. Ennek pontos meghatározásához gyakran orvos szakértői véleményre van szükség. Mik a szóbeli végrendelet alakszerűségi követelményei? A szóbeli végrendelet akkor érvényes, ha a végrendelkező két tanú együttes jelenlétében a tanúk által értett nyelven végakaratát egész terjedelemben szóval előadja, és ez alkalommal kijelenti, hogy szóbeli nyilatkozata az ő végrendelete. Ki lehet tanú szóbeli végrendeletnél? A tanuk szóbeli végrendelet esetén a végrendelet tartalmáról a végrendelkezőtől személyesen szereznek tudomást, így rájuk speciális követelmények vonatkoznak. Kiskorú vagy cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló személy előtt nem tehető érvényesen szóbeli végrendelet, a körülményekből kifolyólag természetesen írástudónak sem kell lennie. A tanuknak a végrendelet tartalmát pontosan ismerniük kell (ha előadásmódjuk eltér, a bíróság a végrendelet tartalmát az összes körülmény figyelembe vételével állapítja meg.) és képesnek kell lenniük az örökhagyó személyazonosságának azonosítására is. A tanúnak vagy hozzátartozójának részére szóló juttatás akkor érvényes, ha ezt rajta kívül még két tanú igazolja. A végrendelkezőnek végakaratát teljes terjedelemben elő kell adni, feljegyzésekre egyéb írásokra nem hivatkozhat. Az sem elegendő, ha a végrendelkező a hozzá intézett kérdésekre válaszol. Meddig érvényes a szóban tett végrendelet? A szóbeli végrendelet hatályát veszti, ha az örökhagyó a szóbeli végrendelkezés feltételéül szolgáló helyzet megszűnése után megszakítás nélkül legalább három hónapon át nehézség nélkül alkothatott volna más alakban végrendeletet.
Milyen kötelező tartalmi elemei vannak egy végrendeletnek? Az örökhagyó a végrendelet tartalmát szabadon állapítja meg. A törvény csak példálózó felsorolással és fakultatív jelleggel írja le a végrendelet legtipikusabb tartalmi elemeit. A végrendelkező nem öröklési jogi rendelkezésekre (pl. alapítványrendelés) és nem jogi természetű kívánságokra is kitérhet.
Mik a végrendelet legtipikusabb tartalmi elemei? 1.) örökösnevezés 2.) kizárás 3.) hagyományrendelés 4.) meghagyás Hogyan kell az örököst megnevezni? Örökös nevezése bármely formában sor kerülhet. Nem kötelező, hogy a törvény szavai szó szerint elhangozzanak. Meghatározott vagyontárgy esetében azonban fontos az egyértelműség, ugyanis ennek hiányában csak az eset összes körülményeinek mérlegelésével állapítható meg az, hogy a jelen esetben örökösnevezésről vagy dologi hagyományrendelésről van szó. Kit lehet örökösnek megnevezni? Az örökhagyó bizonyos korlátozások figyelembevételével bárkit örököséül nevezhet. A bírói gyakorlat azt is elegendőnek tartja, ha a végrendelet szövegéből a nevezett örökös személye egyértelműen megállapítható. A méhmagzat is örökösül nevezhető, öröklési jogképessége azonban feltételes, az élve születés tényéhez igazodik. Az örökhagyó halálakor még meg sem fogant gyermek örökössé nevezése érvénytelen. Lehetőség van egy vagy több helyettes örökös nevezésére is. Arra is lehetősége van az örökhagyónak, hogy a törvényes örökös kiesése esetére nevezzen helyettes örököst. Az örökhagyó olyan végrendeleti intézkedése, amely szerint az örökségben vagy annak egy részében valamely eseménytől vagy időponttól kezdve az eddigi örököst más váltja fel, érvénytelen. Az elsősorban nevezett örökös halála esetére történt örökösnevezés (utóörökös) azonban mint helyettes örökösnevezés érvényes, ha annak feltételei fennállnak. Több személy is tehet végrendeletet egy okiratban? Többen egy iratban nem végrendelkezhetnek, a házastársak is csupán öröklési szerződést köthetnek ilyen formában. Hogyan kell az öröklési hányadot meghatározni? Az örökhagyó nem köteles meghatározni az örökösök öröklési hányadát. Ha az örökhagyó akár az egész hagyatékra, akár annak egy részére vagy valamely hagyatéki tárgyra több örököst nevezett, és részesedésük mértékét nem határozta meg, a részesítettek egyenlő arányban örökölnek. Az egyenlő hányad szerinti öröklés vélelme megdönthető vélelem. A vélelmezett tény ellenkezője végrendeleten kívüli tényekkel is bizonyítható. Abban az esetben, ha valamelyik nevezett örökös kiesése folytán a hagyaték rá eső hányada megüresedik, a végrendelet által a kiesés következtében nem fedezett részre törvényes öröklésnek van helye (növedékjog). Kivéve, ha ennek megtörténtét az örökhagyó kifejezetten kizárta.
Hogyan kell értelmezni a végrendeletet? A végrendelet értelmezése kapcsán a jogalkotó legfőbb célja, hogy a végrendelkező akarata halála után a lehető legteljesebb mértékben érvényesüljön (favor testamenti elve). Mindez azt jelenti, hogy a végrendeletet, a végrendeletben használt kifejezéseket is beleértve úgy kell
értelmezni, ahogyan azt a végrendelkező érthette. Minden esetben az örökhagyói szándék felkutatására kell törekedni. A törvényes és a végrendeleti öröklés közötti kapcsolat Amennyiben az örökhagyó után végintézkedés maradt, az öröklés rendjét ez határozza meg. Végintézkedés hiányában az öröklés rendjére a törvény az irányadó. Ha a nevezett örökösök részesedése a hagyatékot nem meríti ki, a fennmaradó vagyon vonatkozásában a törvényes öröklés szabályai kerülnek alkalmazásra, feltéve, hogy a törvény eltérően nem rendelkezik vagy a végrendeletből más nem következik. A törvényi kivételek: a.) növedékjog b.) törvényes helyettes örökös Az örökhagyó végrendeletében kifejezett nyilatkozattal kizárhatja ezen szabályok érvényesülését. A törvényi kivételeket abban az esetben sem kell alkalmazni, ha a végrendelet értelmezése során az összes körülményből arra lehet következtetni, hogy az örökhagyó szándéka az volt, hogy az egész hagyatékát a végrendeleti örökösök örököljék. Mikor tekinthető a végrendelet érvénytelennek? A szerződések jogának szabályaival ellentétben a végrendelet csak megtámadás folytán válhat érvénytelenné. A végrendelet érvénytelensége csak akkor vehető figyelembe, ha arra az érdekelt személy hivatkozik. Ki jogosult a végrendelet megtámadására? A végrendelet érvénytelenségére, illetőleg hatálytalanságára csak az hivatkozhat, aki az érvénytelenség, illetőleg a hatálytalanság megállapítása esetében maga örököl vagy tehertől mentesül. Mi a helyzet akkor, ha az örökhagyó több végrendeletet készített? Abban az esetben, amikor az örökhagyó több végrendeletet készített, mindig a legutolsó a hatályos. Mikor lehet megtámadni a végrendeletet? Mivel a tulajdonjogi igények nem évülnek el, ezért a jogosult a végrendelet megtámadására vonatkozó igényét bármikor érvényesítheti. Ezen igény érvényesítésére már a hagyatéki eljárásban is sor kerülhet.
Milyen okokból lehet egy végrendelet érvénytelenségére hivatkozni? Az érvénytelenség oka lehet: A.) végrendelkezési képesség hiánya B.) végrendeleti akarat fogyatékossága C.) a végrendeleti akarat nyilvánításának hibája D.) a végrendelet tartalmi hibája A bizonyítási teher valamennyi érvénytelenségi ok esetén a végrendeletet megtámadó felet terheli.
A.) Mit jelent a végrendelkezési képesség hiánya? A végrendelkezési képesség hiánya a végintézkedési képességgel összefüggő követelmények hiányát jelenti. B.) Mit jelent a végrendeleti akarat fogyatékossága? A végrendelet akarati hiba miatt érvénytelen, ha a.) az örökhagyót megtévesztették vagy tévedett nyilatkozata tartalmában és emiatt tett olyan nyilatkozatot, amelyet ennek hiányában nem tett volna b.) végrendeleti rendelkezést egyáltalán nem akart tenni (például csak tréfából tette) c.) az örökhagyó téves feltevésben volt (például úgy hitte, hogy nem születhet újabb gyermeke) vagy a végrendeleti nyilatkozatot olyan okból tette, amely később meghiúsult. d.) A végrendeleti rendelkezést az örökhagyó jogellenes fenyegetés vagy tisztességtelen befolyásolás miatt tette Az érvénytelen rendelkezés érvényes lesz, ha azt az örökhagyó utóbb a végrendeletre megszabott alakban jóváhagyja. C.) Mit jelent a végrendeleti akaratnyilvánítás hibája? A végrendelet akarati hiba miatt válik érvénytelenné, ha: 1.) a végrendelkező a nyilatkozatot nem a törvényben meghatározott alakban tette meg 2.) a végrendelkező nem személyesen, hanem képviselője útján rendelkezett 3.) Két vagy több személy a végrendeletét ugyanabban az okiratban foglalta. E szabály alól a házastársak végrendelkezése jelent csak kivételt. Milyen rendelkezések teszik a végrendeletet tartalmi okból érvénytelenné? 1.) annak örökössé nevezése, aki az örökhagyó halálának időpontjában még meg sem fogant 2.) utóörökös nevezése 3.) érthetetlen, lehetetlen vagy ellentmondó feltétel. Ez a körülmény az egész végrendelet érvényességét nem érinti, kivéve, ha megállapítható, hogy az örökhagyó e nélkül a rendelkezést nem tette volna. 4.) Jogellenes felfüggesztő feltételhez kötött végrendeleti részesítés. Ha azonban bontó feltételről van szó, akkor ezt figyelmen kívül kell hagyni Mik a megtámadás joghatásai? A sikeres megtámadás csak annak a viszonylatában teszi a végrendelet érvénytelenné, aki a megtámadás jogával élt. Vagyis a végrendelet meg nem támadott részével fedett hagyatékot a végrendeleti örökösök öröklik. Mit jelent a végrendelet hatálytalansága? A végrendelet hatálytalansága azt jelenti, hogy habár a végrendelet érvényesen létrejött, az örökhagyó jognyilatkozata annak megtétele után, a törvényben taxatíve felsorolt valamely okból nem válthatja ki a végrendelkező által eredetileg kívánt joghatást. Ez írásbeli végrendeletek esetében mindig a végrendelkező cselekményére vezethető vissza. Milyen esetekben hatálytalan a végrendelet? 1.) Visszavonás A végrendelet visszavonása bármely formában történhet, a lényeg, hogy kifejezett nyilatkozattal kerüljön rá sor. A visszavonó nyilatkozatra is a végrendelet tételére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
Ha az örökhagyó több végrendeletet tett és azok közül a legutolsót visszavonja, a korábbi végrendelet hatálya feléled. Visszavonással a végrendelet részben is hatálytalanná tehető. 2.) Új végrendelet tétele Új végrendelet tételekor a korábbi végrendeletet visszavontnak kell tekinteni (hallgatólagos visszavonás). A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint csak az érvényes új végrendelet hatálytalanítja a korábbit. A megsemmisülés csak az eredeti végrendelet vonatkozásában releváns. Nem szünteti meg tehát az írásbeli magánvégrendelet hatályát az okiratnak az végrendelkező akaratán kívül álló okból történő megsemmisülése, vagy eltűnése, kivéve ha ebbe az örökhagyó belenyugszik. Ha azonban a dokumentum az örökhagyó birtokában maradt, de nem kerül elő, az ellenkező bizonyításáig azt kell feltételezni, hogy az örökhagyó azt megsemmisítette. 3.) Visszavétel A közjegyzőnél letett magánvégrendelet hatályát veszti, ha azt a végrendelkező visszaveszi, kivéve ha a letett irat az írásbeli magánvégrendelet kellékeinek egyébként is megfelel. A visszavételről a közjegyző feljegyzést készít, amelyet a végrendelet letétbe helyezéséről szóló jegyzőkönyvre vezet rá. 4.) Időmúlás A szóbeli végrendelet hatályát veszti, ha az örökhagyó a szóbeli végrendelkezés feltételéül szolgáló helyzet megszűnése után megszakítás nélkül legalább három hónapon át nehézség nélkül alkothatott volna más alakban végrendeletet. Mi a különbség a végrendelet érvénytelensége és hatálytalansága között? Hatálytalan végrendelet esetén a végrendelet érvényesen létrejön, de egy későbbiekben bekövetkező jogi tény miatt nem váltja ki a szándékolt joghatást. Mi az érvénytelenség ill. hatálytalanság következményei? Jogi következményei alapján a végrendelet hatálytalansága teljes mértékben megegyezik a végrendelet érvénytelenségével, vagyis e jogi tényre csak az érdekelt személy hivatkozhat és a hatálytalanság megállapítására vonatkozó igény nem évül el. A végrendeleti örökös ill. hagyományos a végrendelet érvénytelenségének vagy hatálytalanságának jogerős megállapításával elveszíti jogát az örökséghez ill. hagyományhoz. Álörökös lesz, míg a végrendelet sikeres megtámadója örökössé (vagy hagyományossá) nem válik vagy jogerősen megállapítást nyer, hogy a megtámadás sikertelen. Az álörökös és a valódi örökös közötti viszony: A valódi örökös követelheti a nála lévő hagyatéki tárgy kiadását. Az álörökös, mint jogalap nélküli birtokos addig tekinthető jóhiszeműnek, ameddig hagyatékátadó végzés alapján tartja magánál a vagyontárgyat. Ezen idő alatt nem felelős a hasznokért és a károkért, követelheti hasznokkal nem fedezett hasznos költségei megtérítését. Részleges érvénytelenség: Ha a végrendelet több rendelkezése közül valamelyik érvénytelen vagy hatálytalan, ez a többi rendelkezés érvényességét, illetőleg hatályosságát nem érinti. E törvényi rendelkezéstől jogszabály sem rendelkezhet eltérően.
Az egyes rendelkezéseket érintő érvénytelenségi vagy hatálytalansági ok csak akkor hat ki az egész végrendeletre, ha maga az örökhagyó rendelkezik így. Speciális eset a bírói gyakorlatban: A több lapból álló, de néhány lap esetében nem megfelelően aláírt írásbeli magánvégrendelet alaki fogyatékosságát, abban az esetben ha az egyes akaratnyilatkozatok nem függnek össze, a bírói gyakorlat részleges érvénytelenségnek tekinti, úgy mintha az egyes lapok önálló végrendeletet jelentenének Összességében: a végrendelet tartalmát úgy kell értelmezni, hogy a végrendelet lehetőleg érvényben maradjon. Ugyanakkor ez az elv nem jelenti az esetlegesen fennálló érvénytelenségi okok figyelmen kívül hagyását.
