A történelem javítóvizsga témakörei és tényanyaga a Herman Ottó Szakképző Iskola 10. évfolyama számára
[A félkövér betűtípussal írt adatok a kerettanterv részei!]
Európa a virágzó és hanyatló középkorban (XI-XV. sz.) 1. Esszé (10 pont) – Pápaság és császárság küzdelme (7-13. o.) – A keresztes háborúk (14-19. o.) – A középkori város és a távolsági kereskedelem (20-25. o.) – A rendiség, ill. angliai és franciaországi jellemzői (26-32. o.) – Az Oszmán Birodalom (54-60. o.) – A középkori művelődés (61-68. o.) 2. Személyek – VII. Gergely, II. Orbán, IV. Henrik – III. Ince, Habsburg Rudolf – Assisi Szent Ferenc, Szent Domonkos – Aquinói Szent Tamás, Johannes Gutenberg, Leonardo da Vinci, Michelangelo, Raffaello – I. (Hódító) Vilmos, Földnélküli János, I. Edward, IV. (Szép) Fülöp – Jeanne d’Arc, Tudor-ház (VII. Henrik) – Kasztíliai Izabella, Aragóniai Ferdinánd – IV. (Luxemburg) Károly, Luxemburg Zsigmond, Jan Hus – Dzsingisz, III. (Nagy) Iván – I. Murad, I. Bajezid, II. Mohamed 3. Események – 1066: hastingsi csata, Anglia elfoglalása – 1077: Canossa-járás – 1095: I. keresztes hadjárat meghirdetése – 1122: wormsi konkordátum – XI-XII. sz.: román stílus, XII-XIII. sz.: gótika, XIV-XVI. sz.: reneszánsz – XII. sz.: első egyetemek – 1215: Magna Charta Libertatum, inkvizíció alapítása – XIII. sz.: a Hanza-szövetség alapítása – 1278: morvamezei csata – 1295, 1302: első rendi gyűlések Angliában, Franciaországban – 1337-1453: 100-éves háború – 1340-50-es évek: a nagy pestisjárvány – 1356: német aranybulla – 1378-1417: nagy nyugati egyházszakadás – 1389: rigómezei csata (Szerbia elesik) – 1396: nikápolyi csata (Bulgária elesik) – 1410: grünwaldi csata – 1414-18: konstanzi zsinat (a nagy nyugati egyházszakadás vége: 1417) – 1415: Jan Hus máglyahalála – 1434: lipany-i csata (huszita háborúk vége) – 1453: Konstantinápoly (Bizánc) bevétele 4. Fogalmak – királyi udvar, kancellária, kamara – kiközösítés, zarándok, ereklye, invesztitúra – keresztes hadjáratok, lovagrend – hospes, nyomásos művelés – városi önkormányzat, céh, Hanza, Levante – rend(iség), Magna Charta – skolasztika, egyetem, szabad művészetek – kolduló rendek, eretnekség, inkvizíció – román stílus, gótika, humanizmus, reneszánsz, lovagi kultúra
– járványok, pestis – reconquista – választófejedelem (Német Aranybulla) – husziták – cár – szultán, vilajet, pasa, janicsár, szpáhi 5. Topográfia – Szentföld, Jeruzsálem – Velence, Genova, Róma, Firenze, Milánó – Flandria, Párizs, Champagne – Oxford, Cambridge, London – Hanza városok, Hamburg – a levantei és Hanza kereskedelem útvonala – Morvamező, Csehország, Prága, Svájc – Lengyelország, Krakkó – Moszkva – Kasztília, Aragónia, Spanyolország, Portugália – Rigómező, Nikápoly, Konstantinápoly (Isztambul), Bulgária, Szerbia, Moldva, Havasalföld
Az Árpád-házi királyok kora Magyarországon (1000-1301) 1. Esszé (10 pont) – Szent István egyház- és államszervezete (74-80. o.) – Szent László és Könyves Kálmán törvényei (81-86. o.) – Aranybulla: előzményei, tartalma és változtatásai (87-92. o.) – A tatárjárás (93-99. o.) 2. Személyek – I. (Szent) István király, Szent Imre herceg, Szent Gellért püspök, I. András – I. (Szent) László, Könyves Kálmán – III. Béla, Anonymus – II. András, IV. Béla, Julianus, Batu, Kötöny, Szent Margit, Kézai Simon 3. Események – 1000–1038: Szent István – 1077–95: Szent László – 1091: Horvátország meghódítása – 1095–1116: Könyves Kálmán – 1172-1196: III. Béla – 1180-as évek: kancellária kialakulása – 1205–1235: II. András – 1222: Aranybulla – 1235–70: IV. Béla – 1241–42: tatárjárás (muhi csata) – XIII. század: jobbágyság, nemesség, nemesi vármegye – 1301: III. Andrással kihal az Árpád-ház 4. Fogalmak – királyi vármegye, ispán, tized (dézsma) – vitézek, várjobbágyok, várnépek, szolgák – kancellária, kamara, regálé, bandérium – hospes, izmaeliták – székelyek, szászok, kunok – Aranybulla – tatár (mongol) – bárók, szerviensek, nemesek, nemesi vármegye, familiaritás, jobbágyok – bán, vajda, nádor – Szent Korona 5. Topográfia – Pannonhalma, Tihany, Esztergom, Veszprém, Fehérvár (Székesfehérvár), Pozsony – Horvátország, Dalmácia, Szerémség, Erdély – Vereckei-hágó, Halics – Muhi, Buda, Szentgotthárd, Körmend
A rendiség kialakulása Magyarországon (1301-1490) 1. Esszé (10 pont) – I. Károly (Róbert) uralkodása (107-114. o.) – Nagy Lajos és Luxemburg Zsigmond politikája (115-121. o.) – A törökellenes harcok a XV. században (122-128., 130-132., 135., 136.,139. o.) – Hunyadi Mátyás belpolitikája (130-141. o.) – A középkori magyar kultúra (142-147. o.) 2. Személyek – Csák Máté, I. Károly Róbert, I. (Nagy) Lajos, Anjou Mária – Luxemburg Zsigmond, Budai Nagy Antal – I. Ulászló, Hunyadi János, V. László, II. Mohamed, Kapisztrán János – Hunyadi Mátyás, Vitéz János, Kinizsi Pál, Antonio Bonfini, Anonymus (P. Mester), Kézai Simon 3. Események – 1308–42: Károly Róbert – 1342-82: Nagy Lajos – 1351: Aranybulla megújítása (ősiség) – 1387–1437: Luxemburg Zsigmond, 1396: nikápolyi csata – 1440-44: I. Ulászló, 1443-44: hosszú hadjárat (váradi/ drinápolyi béke), 1444: várnai csata, 1448: 2. rigómezei csata, 1456: Nándorfehérvár ostroma – 1458-90: Hunyadi Mátyás, 1479: kenyérmezei csata, 1485: Bécs elfoglalása 4. Fogalmak – tartományurak, regálé, tárnokmester, aranyforint, harmincad, kapuadó, szabad királyi város, bányaváros, mezőváros, nemes, báró, főnemes, köznemes, bandérium, kilenced, ősiség, háramlás, úriszék, pallosjog – telekkatonaság, végvár, végvári rendszer – kormányzó, kincstartó, fekete sereg, füstpénz, rendkívüli hadiadó, Corvina – gesta, legenda, krónika 5. Topográfia – Visegrád, Temesvár, Körmöcbánya, Selmecbánya, Besztercebánya, Havasalföld – Moldva, Bosznia, Kassa, Pécs – Nikápoly, Gyulafehérvár, Várna, Rigómező, Nándorfehérvár – Kolozsvár, Prága, Pozsony, Morvaország, Szilézia, Bécs
A világ a kora újkorban (XVI-XVII. század) 1. Esszé (10 pont) – A nagy földrajzi felfedezések (148-154. o.) – A reformáció és a katolikus megújulás (155-161. o.) – A kapitalista gazdaság Hollandiában és Angliában (163-4., 164-5., 167-8., 169-71., 173., 175., 178. o.) – Az angol alkotmányos monarchia és a francia abszolutizmus (175-6, 179., 181-6. 187-8., 189-191. o.) – A gondolkodásmód változásai (199-204. o. + füzet) 2. Személyek – Kolumbusz Kristóf, Vasco da Gama, Magellán Ferdinánd – V. Károly, II. Fülöp, I. (Habsburg) Ferdinánd – Luther Márton, Kálvin János, Szervét Mihály – Loyolai Ignác – VIII. Henrik, Sir Francis Drake, I. Erzsébet, Oliver Cromwell – IV. (Bourbon) Henrik, Richelieu, XIV. Lajos, Colbert – Orániai Vilmos – IV. Iván, I. (Nagy) Péter, Nagy Szulejmán – Kopernikusz, Galilei, Isaac Newton, Francis Bacon, René Descartes, John Locke 3. Események – 1492: Kolumbusz eléri Amerikát, 1498: da Gama elhajózik Indiába, 1522: Magellán hajója megkerüli a Földet – 1519-1556: V. Károly, 1571: lepantói csata, 1588: a Nagy Armada pusztulása – 1517: Luther fellépése, 1555: augsburgi vallásbéke, 1540: jezsuita rend, 1545-63: tridenti zsinat – 1534: anglikán egyház – 1572: Szent Bertalan-éjszaka, 1598: nantes-i edictum – 1566-1609: németalföldi szabadságharc (Hollandia) – 1618-48: harmincéves háború – 1640-49: angol polgárháború/ forradalom, (1688: dicsőséges forradalom), 1689: Jognyilatkozat – 1643-1715: XIV. Lajos – 1701-14: spanyol örökösödési háború – 1701–1714: spanyol örökösödési háború (1704: höchstädti csata) – 1700-1721: északi háború 4. Fogalmak – újkor, gyarmat(osítás), felfedező, konkvisztádor, azték, inka, ültetvény, világkereskedelem, centrumperiféria – abszolutizmus – búcsúcédula, reformáció, protestáns, evangélikus, református, antitrinitárius/ unitárius, anabaptista, ellenreformáció (katolikus megújulás), jezsuiták, Index, barokk – bekerítés, vetésforgó, manufaktúra, bankár, hitel, kapitalizmus, monopólium, anglikán, puritán, parlament, forradalom, hajózási törvény, Jognyilatkozat, alkotmányos monarchia – hugenotta, merkantilizmus – nagyvezír – heliocentrikus világkép, empirizmus, racionalizmus, jogállam, társadalmi szerződés 5. Topográfia – Portugália, Spanyolország, Madrid, Németalföld, Wittenberg, Genf, Trident, Róma, Antwerpen, Amsterdam, Csehország, London, Párizs, Versailles, Amerika, portugál és spanyol gyarmatok, Poroszország, Dánia, Svédország, Lengyelország, Varsó, Krakkó, Oroszország, Szentpétervár
A török kor és a függetlenségi harcok kora Magyarországon (1490-1711) 1. Esszé (10 pont) – Magyarország három részre szakadása (206., 209-11., 212-7. o.) – A három részre szakadt ország (218-224. o.) – Erdély aranykora és bukása (231-6. o.) – A Rákóczi-szabadságharc (243-4., 247-8., 255-61. o.) – A reformáció, a katolikus megújulás és a kor kultúrája Magyarországon (218-9., 223-4., 262-268. o.) – Vas vármegye 1526-1711-ig (a tényanyag végén!) 2. Személyek – Dózsa György, II. Lajos, Tomori Pál, – Szapolyai János, I. Ferdinánd, Nagy Szulejmán, Fráter György, Jurisics Miklós, Dobó István, Zrínyi Miklós, – János Zsigmond, Báthory István, Bocskai István – Bethlen Gábor, I. és II. Rákóczi György – Zrínyi Miklós (költő és hadvezér), Wesselényi Ferenc, Thököly Imre, I. Lipót, Savoyai Jenő, XI. Ince, Lotharingiai Károly, – II. Rákóczi Ferenc, I. József, Bottyán János, Béri Balogh Ádám, Bezerédj Imre, Károlyi Sándor, – Sylvester János, Károli Gáspár, Pázmány Péter, – Nádasdy Tamás, Nádasdy Ferenc, Batthyányak 3. Események – 1514: Dózsa-féle parasztfelkelés – 1521: Nándorfehérvár eleste – 1526: mohácsi csata – 1532: Kőszeg ostroma – 1538: váradi béke (egyezmény) – 1541: Buda elfoglalása (három részre szakadás) – 1552: Eger és 1566: Szigetvár ostroma – 1568: drinápolyi béke (, tordai országgyűlés) – 1571-86: Báthory István fejedelem – 1578: Vasvárról Szombathelyre költözik a vármegye közigazgatása (levéltár) – 1590: Károli Gáspár Biblia-fordítása (Vizsoly) – 1591-1606: tizenötéves háború, 1605-6: Bocskai-felkelés, 1606: bécsi és zsitvatoroki béke – 1613-29: Bethlen Gábor fejedelem (Erdély aranykora), 1621: nikolsburgi béke – 1664: szentgotthárdi csata, vasvári béke – 1671: a Wesselényi-féle összeesküvés felszámolása – 1683: Bécs ostroma – 1686: Buda visszafoglalása – 1687: pozsonyi országgyűlés – 1697: zentai csata, 1699: karlócai béke – 1703-11 Rákóczi szabadságharc – 1705: szécsényi és 1707: ónodi országgyűlés – 1706: győrvári csata, 1708: trencséni csata – 1711: szatmári béke, nagymajtényi fegyverletétel 4. Fogalmak – parasztfelkelés, szabad költözés, örökös jobbágyság, nádor, Szent Korona-tan, rendi alkotmány, – végvár, szpáhi, janicsár, pasa, szultán, – hódoltság, királyi Magyarország, kettős adózás, – hajdú, portya, trónfosztás, fejedelmi monopólium, székek, három nemzet, kollektív nemesség, – Szent Liga, szabad királyválasztás, Újszerzeményi Bizottság, új szerzemény, fegyverváltság, Diploma Leopoldinum, porció, – majorsági gazdálkodás, export, import, konjunktúra,
– kuruc, labanc, rendi konföderáció, rendi dualizmus, libertás, kompromisszum, – reformáció, katolikus megújulás, evangélikus, református, unitárius, vallásszabadság, kollégium, 5. Topográfia – Buda, Mohács, Isztambul, Bécs, Kőszeg, Várad, Eger, Temesvár, Szigetvár, – Királyi Magyarország, Pozsony, Hódoltság, Erdélyi Fejedelemség, Partium (Részek), Gyulafehérvár, – Kolozsvár, Sárospatak, Debrecen, Győr, (Nagy-)Kanizsa, Zsitvatorok, – Nagyszombat, Besztercebánya, Kassa, – Eszék, Szentgotthárd, Vasvár, – Zenta, Karlóca, – Szécsény, Ónod, Trencsén, Szatmár – Szombathely, Sárvár,
Vas vármegye története a 1490-1711 A Mátyás után a megyében igen megerősödő főnemesség. Kiemelkednek, a Ferdinánd-párti Batthyányak (Németújvár, Szalónak, 1606-tól Körmend az Erdődyektől), Nádasdyak. Főúri torzsalkodások jellemzők a király személye (Ferdinánd, Szapolyai János) miatt. Megkezdődnek a török beütések (1529). 1532-ben (VIII. 10-28.) a kőszegi kapitány, Jurisics Miklós védte a török Ibrahim nagyvezír serege ellen Kőszeget (700 hadra fogható menekült, 28 huszár és 10/18 német vasas, kevés lőpor) a várat védte (11 roham, de hiába, végül 10 török zászló kitűzésében és a vár megtartásában állapodott meg). Az ostrom alatt Ferdinánd és V. Károly elegendő (110ezres) sereget gyűjtött össze Bécs alá, így Szulejmán nem kockáztatott (100ezres sereg), Bécs ostroma elmaradt. Az ország három részre szakadása után Vas vármegye a „királyi Magyarország”, I. Ferdinánd királyságának része volt. 1549-es a vármegye első címeres pecsétje (a bástyán álló inkább strucc, csőrében vasrúddal, 1610-es keltezésű az első ezzel fennmaradt lenyomat). 1541 után végvidékek szerveződtek: itt az ún. Kanizsa elleni végvidék 17 várral (1000 lovas, 1200 gyalogos, főleg idegen zsoldosok, majd 400 huszár). A reformáció eleinte Kőszeg, Németújvár, Felsőőr és Sárvár környékén, illetve a Kemenesalján jelent meg, terjedt el, főleg a Nádasdy és a Batthyány család támogatásával. Sárvár: Nádasdy Tamás nádor (felesége, Kanizsai Orsolya nászajándékaként nyerte birtokait, pl. Léka, Csepreg, Kanizsa). Támogatta a lutheranizmust: Dévai Bíró Mátyás lelkész térített, 1536-ban nyomdát alapítanak, 1539-ben iskola (Sylvester János [Új Testamentum 1541, Grammatica Hungarolatina], de többször megfordult itt többször és itt is hunyt el Tinódi Lantos Sebestyén is). [Csepregen – akkor Sopron megye – 1591-ben vált szét az evangélikus és református felekezet.] Németújvár: Batthyány Boldizsár támogatta a kálvini reformációt (mellette Körmend és Felsőőr tért erre a hitre), nyomda is volt itt, kedvelte a kultúrát (híres könyvtára volt, Európa-hírű botanikusa, Clusius). Monyorókerék (Eberau): Erdődyek, az egyik legrégebbi nyomda. [Emellett nyomda működött Németlövőn is.] A dunántúli rendi gyűlés helye elvileg Vasvár volt, de a Dunántúlt újra fenyegette a török (a megyében egyre több a hódoltsági porta), így az 1578. évi XX. tc. értelmében a biztonság kedvéért a vasvári káptalant – tehát elvileg a megye székhelyét – a megerősített várral rendelkező Szombathelyre helyezték át (ideiglenesen a győri püspök is itt székelt volt a század végén [a Smidt Múzeum, a szeminárium és a Romkert közt volt a vár]). 1594-ben (Pápa török kézre került) Nádasdy Ferenc (a „fekete bég”) Sárvárat megerősítette (nagy törökellenes harcos, párbajhős, feleségét Báthory Erzsébetet szörnyű rémtettekkel vádolták és őrületbe, halálba kergették [vád: „ártatlan lánya vérében fürdött”]). 1600-ban Kanizsa török kézre került, majd onnan pusztították Vast és Stájerországot. Bocskai István hajdúi 1605-ben Némethy Gergellyel érkeztek, a megyei nemesek többsége csatlakozott, Szombathely, Körmend és Kőszeg is hódolt, csak Batthyány Ferenc állt ellen, de később a császári seregek visszaveszik a megyét. Bethlen Gábor felkelő csapatai 1619-ben Nagyszombatnál jártak, erre a protestáns nemesek mind átálltak (Nádasdy Tamás, Zrínyi György, Esterházy Miklós és Kőszeg városa nem). 1620-ban Ausztriából visszafele Bethlenék Vasban. Batthyány Ferenc átállt, majd az egész megyei nemesség, így sikerült elfoglalni Kőszeget, majd később újra császári kézre került. 1621 év végén véget ért a felkelés, Bethlen megkötötte II. Ferdinánddal a nikolsburgi békét, későbbi két hadjáratának nem volt komoly hatása (’25-ben Batthyány meghalt). Ezidőtájt az ellenreformáció miatt Nádasdy Ferenc és Batthyány Ádám révén újra katolikussá lesz a két legnagyobb vármegyei nemesi család. A Kanizsa elleni végvidék Muraszombattól Körmenden, Vasváron és Egerváron át, Sárvárig húzódott csak apró várak alkották. 1647-ben Kőszeg és Borostyánkő – hosszú küzdelem után – visszakerült Ausztriától a megyéhez (Rohonc 1491-ben került vissza, az előbbiek II. Ulászló óta császári kézen), Kőszegnek – szabad királyi város lévén – követküldési joga is volt. III. Ferdinánd idején, ’48-ban török elleni nemesi felkelés volt, nehéz a hadak eltartása, mert a hódoltsági részek kétfelé adóznak és fokozottan érik a vidéket a zsoldosok kártételei. 1664-ben Kanizsa sikertelen ostroma (Zrínyi Miklós) és Új-Zrínyivár veszni hagyása: Raimondo Montecuccoli császári hadvezér visszavonult. Magyar-horvát erők mellett kb. 70000-es keresztény sereg (francia, badeni stb.) Csákánynál és Körmendnél (Nádasdy Ferenc, Batthyány Ferenc és Esterházy Pál) a Rábát őrizte, a keresztény sereg átkelését biztosította, a török átkelést pedig elvágta. Szentgotthárdi csata:
Montecuccoli Bécs elleni támadásról értesült, csapatait összevonta. Augusztus 1-én a török a keresztényeket megzavarta, de Nagyfalva (Mogersdorf) mellett Montecuccoli – gyorsan újrarendezve hadait – visszaszorította a törököt a Rábába és a túlpartra és győzelmet aratott (kb. 10ezer török halott, min. 5-6ezer keresztény, a hősöket Batthyány emberei temették el). Augusztus 10-én megkötötték a „szégyenteljes” vasvári békét, melyben I. Lipót király lemondott a szerzeményekről. A Wesselényi-féle összeesküvésben résztvevő Nádasdy Ferenc országbíró 1671-es lefejezése csak fokozta a lappangó ellentéteket (a Nádasdyak birtokaikat vesztik az Esterházyak javára). Rokonszenv Thököly Imre mozgalmával (kemenesaljai polgárok visszahívták elűzött lelkészüket is). 1681-es soproni országgyűlésen felmerült: a korábban kiváltságos őrségieket Batthyány Kristóf vonta urasága alá (a törvény szentesíti jobbágyi helyzetüket). Ezen az országgyűlésen engedélyezték újra a korábban betiltott protestáns – evangélikus és református – vallásoknak 2-2 templomot engedélyeznek („artikuláris helyek”, eredetileg 98 volt): Vas megyében a Kőszeg környékieknek Nemescsó, Kemenesalján Nemesdömölk (1731 korlátozásokkal vallásgyakorlat, 1781 II. József türelmi rendelete nyomán szabad vallásgyakorlat). A Thököly-felkelés sikereinek hatására ’83-ban nemesi felkelés felhívása Esterházy Pál nádortól, de vonakodtak. A Bécs ellen vonuló Kara Musztafa török előhadai a megyében is portyáztak. 1684-ben vármegyei felkelés indult a török kiverésére (főleg a Batthyányak vitézkednek), de közben a megyét 1686 körül császári zsoldosok pusztították. A Rákóczi-szabadságharc: 1703-ban a felvidéki sikerek után Károlyi Sándor 1704-ben megjelent a Dunántúlon és fegyverbe szólított. Vasvármegyei felkelés is volt, a kuruc kapitányok lovas csapatai előtt a nagyobb települések meghódoltak, de a Batthyányak Lipót hűségén voltak. A sarcoló stájer labancokon Szentgotthárdnál Károlyi győzelmet aratott. Heister Kőszeget, Körmendet és Sárvárt őrséggel szállta meg, adóztatta volna a nemeseket, ezért 1705-ben újra a felkelőkhöz húztak. Károlyi seregei ismét Vas megyébe törtek (közben nyáron uralkodóváltás volt, I. József). Bezerédj Imre Vasban toborzott, Bottyán János generális csapatai támadásba lendültek: a Bezerédj vezette kurucok Béri Balogh Ádám csapataival át is törtek, majd az egész vármegyét bevették. A megye a konföderáció mellett állt és katonákkal, pénzzel támogatta a felkelést. 1706-ban márciusában újra labanc előretörés volt, a Rába-völgyében betörő Hannibal Heister seregét aztán november 5-én Győrvár és Egervár közt Bottyán, Bezerédj és Béri Balogh lovasrohamával teljesen szétverte, a vezérét foglyul ejtette (közben több stájerországi portya is történt). 1707. Bottyánt leváltották, majd 1708-ban a kurucok még tartották a megyét, de Bezerédj árulásért kivégezték. A labancok közkegyelmet hirdetve bevonultak, erre sok sereg szétszéledt. A kurucok 1709-ig fokozatosan az egész vármegyét elhagyják vereségeik miatt (a környező várak labanc kézen, a kurucok elkeseredettek, pestis pusztított: Szombathely, Kőszeg, Rohonc [Szentháromság-szobrokat építettek a túlélők]). Béri Balogh még mindig kitartott a Bakonyban, majd ő is elhagyta a Dunántúlt, 1710-ben a labancok elfogták és lefejezték. 1720-as összeírás III. Károly idején: 616 helység (Kőszeg sz. kir. város, 26 mezőváros, 127 curiális [nemesi], 464 jobbágyközség, 118606 lakás, 7775 nemes, 12965 háztartás, 351¼ porta, Kőszegen 10¾ porta). A népesség pótlására korábban protestáns, majd jezsuiták által térített Kőszeg környékére 1713-ban Württembergből sváb bevándorlók érkeztek (Schwabendorf – Kőszegfalva), mint a korábbi századokban is a török elől menekülő horvátok a megye nyugati felébe, pl. Kőszeg környékére. Régebb óta itt élnek a szlovének (vendek) és a városok német lakosai (Kőszeg), viszonylag újabb bevándorlók a városokban, nagyobb községekben megtelepedő zsidók. Szombathely: 1710-es pestis, és az 1716-os tűzvész után sok német (purger) bevándorló érkezik, a város a század második felében barokk egyházi központtá válik.
