A történelem javítóvizsga témakörei és tényanyaga a Herman Ottó Szakképző Iskola 12. évfolyama számára
[A félkövér betűtípussal írt adatok a kerettanterv részei!]
Az I. világháború és az azt követő békék kora (1914-20) 1. Esszé (10 pont) – A világháború története és jellemzői (6-11. o.) – Forradalmak Oroszországban (12-16. o.) – A Párizs környéki békék (17-22. o.) – A polgári demokrácia Magyarországon (őszirózsás forradalom, 23-28., 29., 33. o.) – Tanácsköztársaság Magyarországon (28-33. o.) – A trianoni előzményei és tartalma (34-37., 40-46. o.) 2. Személyek – Ferenc József, Ferenc Ferdinánd, Wilson, Lloyd George, Clemenceau, Lenin, Kerenszkij – IV. Károly, Károlyi Mihály, Kun Béla, Stromfeld Aurél, Horthy Miklós, Bethlen István, Teleki Pál, Apponyi Albert, Nagyatádi Szabó István 3. Események – 1914–18: az I. vh. (VI. 28.: szarajevói merénylet, VII. 28.: OMM hadüzenete, 1915: olasz, 1916: román belépés, 1916: verduni, somme-i csata, 1918: „fekete nap”, fegyverszünetek) – 1917. III.: orosz polgári forradalom, XI.: bolsevik hatalomátvétel –1918-: oroszországi intervenció és polgárháború – 1918. XI. 11.: compiégne-i fegyverszünet – 1919: versailles-i béke – 1916: Ferenc József halála, IV. Károly – 1918. X.: Magyar Nemzeti Tanács, 31.: őszirózsás forradalom – 1918. XI. 3.: padovai fegyverszünet, (13.: belgrádi konvenció, 16.: Magyar Népköztársaság) – 1919. III. 21–VIII. 1.: Magyar Tanácsköztársaság, V-VI.: északi hadjárat – 1920. III. 1.: Horthy Miklós kormányzóvá választása – 1920. VI. 4.: trianoni béke – 1920-21: Teleki Pál (I.), numerus clausus, Nagyatádi Szabó-féle földtörvény (’20) 4. Fogalmak – ultimátum, villámháború- állóháború, offenzíva, antant és központi hatalmak, hátország, pacifizmus – szovjet, bolsevik, Ideiglenes Kormány, kettős hatalom, kommunizmus, egypártrendszer, kollektivizálás, intervenció, polgárháború – etnikai és történeti elv, békerendszer, kisantant, Nemzetek Szövetsége (Népszövetség), kisebbségvédelmi garanciák – Magyar Nemzeti Tanács, őszirózsás forradalom, fegyverszünet, Tanácsköztársaság, proletárdiktatúra, Forradalmi Kormányzótanács (népbiztos), ellenforradalom, vörös- és fehérterror, numerus clausus 5. Topográfia – Szarajevó, Marne, Verdun, Somme, Pétervár (Petrográd), Ausztria, Versailles, Szerb–Horvát–Szlovén Királyság, Csehszlovákia, Románia, Lengyelország, balti államok (Észtország, Lettország, Litvánia), Finnország – Doberdó, Isonzó, Piave, trianoni Magyarország, Sopron, Erdély, Székelyföld, Felvidék, Kárpátalja, Délvidék, Muravidék-Muraköz, Bácska, Bánság (Bánát), Burgenland
A világ a két világháború között (1920-39) 1. Esszé (10 pont) A világ: – A gazdasági világválság és megoldása ([47., 48-49,] 66-70. o.) – Az NSDAP hatalomra jutása és a náci diktatúra (76-80. o.) – A sztálinizmus a Szovjetunióban (62-65. o) Magyarország: – A Bethlen-féle konszolidáció (87-91. o.) – Életmód és társadalom változásai (92-98. o.) 2. Személyek A világ: – Franklin D. Roosevelt – Gustav Stresemann, Adolf Hitler – Joszif V. Sztálin, Lev D. Trockij – Benito Mussolini, Francisco Franco – Mahátma Gandhi, Mao Ce-tung Magyarország: – Horthy Miklós, Teleki Pál, IV. Károly, Bethlen István, Klebelsberg Kunó, Peyer Károly –Gömbös Gyula, Bajcsy-Zsilinszky Endre, Darányi Kálmán, Szálasi Ferenc, Imrédy Béla 3. Események A világ: – 1921-22: washingtoni konferencia – 1922: Szovjetunió megalakulása, Mussolini puccsa – 1923: müncheni sörpuccs (’24: Mein Kampf) – 1925: locarnoi konferencia – 1929-33: gazdasági világválság – 1933: Hitler kancellár, No. kilép a népszövetségből – 1935: Saar-vidéki népszavazás – 1936: Rajna-vidéki bevonulás, Berlin-Róma tengely, antikomintern-paktum, spanyol polgárháború (-39) – 1938: Anschluss, müncheni konferencia – 1939: Szlovákia Magyarország: – 1921-31: Bethlen István – 1921: királypuccsok, Bethlen-Peyer paktum, soproni népszavazás – 1927: pengő, örök barátsági szerződés Olaszo.-gal – 1932-6: Gömbös, 1936-8: Darányi (győri program), 1938-9: Imrédy (I. zsidótv., I. bécsi döntés) – 1938. XI. 2.: I. bécsi döntés 4. Fogalmak A világ: – jelenkor, parlamenti demokrácia, tőzsde, gazdasági válság, túltermelési válság, New Deal, társadalombiztosítás – Mein Kampf, nemzetiszocializmus, sovinizmus, fajelmélet, antiszemitizmus, egypártrendszer, koncentrációs tábor, totális diktatúra, propaganda, kristályéjszaka – kommunizmus, sztálinizmus, kollektivizálás, tisztogatás (csisztka), koncepciós per, GULAG, tervgazdálkodás – fasizmus, korporatív állam – kisantant, kisebbségvédelem – Berlin-Róma tengely, Anschluss, ultimátum Magyarország: – vitézi rend, korlátozott parlamentarizmus, irredentizmus, revízió, konszolidáció, konzervatív, liberális, kommunisták
– őrségváltás, nyilasmozgalom, nyilasok, zsidótörvények, népi falukutató mozgalom, urbánusok 5. Topográfia – Szerb–Horvát–Szlovén Királyság (Jugoszlávia), Csehszlovákia, Lengyelország, balti államok, Írország (Brit Nemzetközösség), Szovjetunió, Leningrád, New York, Rajna-vidék, Saar-vidék, Szudéta-vidék, Cseh– Morva Protektorátus, Szlovákia – trianoni Magyarország, Felvidék, Kárpátalja, Sopron, Győr
A második világháború (1939-45) 1. Esszé (10 pont) A világ: – A világháború 1939-42/43 a fordulatig (110-117., 118-120. o.) – A világháború 1942/43-45 a szövetségesek győzelme (117-8., 120-127. o.) – A világháború jellemzői, ellenállás, népirtások (128-131. o.) Magyarország: – A hadbalépéstől a német megszállásig, 1941-44 (132., 134-142. o.) – A megszállástól a háború végéig, 1944-45 (143-8. o.) 2. Személyek A világ: – Charles de Gaulle, Winston S. Churchill, Bernard L. Montgomery, Franklin D. Roosevelt, Dwight D. Eisenhower, Joszif V. Sztálin, Georgij Zsukov – Adolf Hitler, Erwin Rommel, Hermann Göring, Adolf Eichmann, Benito Mussolini Magyarország: – Teleki Pál, Bethlen István, Horthy Miklós, Bárdossy László, Kállay Miklós, Sztójay Döme, Szálasi Ferenc, Bajcsy-Zsilinszky Endre, Dálnoki Miklós Béla 3. Események A világ: – 1939. IX. 1.: lengyel hadjárat, ’39-40 tél: finn-szovjet téli háború – 1940. (IV-VI.): skandináv hadjárat, 1940. V-VII.: Ny-európai hadjárat, ’40-41: angliai csata, ’40. (IX.): háromhatalmi egyezmény – 1941. (IV-V.): német balkáni hadjárat, VI. 22.: Barbarossa, XII. 7.: Pearl Harbor, (1941-: USA szállítások NBr.-nak és SzU-nak) – 1942 (I.): wannsee-i program („Endlösung”) – 1942. (VI.): Midway-szigeteki, (XI.:) el-alameini, (X–) 43. II.: sztálingrádi csata, ’43. (VII.): kurszki tankcsata, szicíliai partraszállás, 43. (XI.): Teherán – 1944. VI. 6.: normandiai partraszállás, (VIII.:) Románia átáll, (IX.:) varsói felkelés – 1945. (II.): Jalta, V. 8-9.: győzelem napja, (VII-VIII.:) Potsdam, VIII. 6.: Hirosima (9.: Nagaszaki), IX. 2.: Japánban is VÉGE Magyarország: – 1939-41: 2. Teleki-kormány, 1940. VIII. 30.: 2. bécsi döntés – 1941-42: Bárdossy-kormány, ’41. IV. 11.: Jugoszlávia megtámadása (Délvidék vissza), VI. 26.: ismeretlen repülőtámadás, Szu megtámadása, (VIII.:) 3. zsidótörvény, (XII.:) hadüzenet USA-nak – 1942-44: Kállay-kormány, 1943. I.: Voronyezs – 1944. III. 19. Mo. német megszállása, Sztójay-kormány, V- zsidóság deportálása, – 1944. (VIII.): Lakatos-kormány, IX-: Vörös Hads. Mo.-on, (X.:) moszkvai megállapodás, debreceni tankcsata, X. 15.: kiugrási kísérlet, nyilas hatalom, XII. 21.: debreceni Ideiglenes Nemzetgyűlés és Kormány – 1945. (II.): Budapest szabad, (III.:) földreform-rendelet, IV.: felszabadulás? 4. Fogalmak A világ: – tengelyhatalmak, antifasiszta koalíció, villámháború, „furcsa háború”, evakuálás, radar, totális háború, hadigazdaság, propaganda, Barbarossa-terv, kölcsönbérleti szerződés, koncentrációs tábor, haláltábor, népirtás, holocaust (soá, végső megoldás), partizán, antifasiszta ellenállás, kamikaze, Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ), (feltétel nélküli) kapituláció, háborús bűnös Magyarország: – fegyveres semlegesség, nyilasmozgalom (nyilasok), zsidótörvények, hadigazdaság, „hintapolitika”, gettó, deportálás, munkaszolgálat, „kiugrás”, nemzetvezető, hadifogság
5. Topográfia A világ: – Varsó, Finnország, Hollandia, Szlovákia, Jugoszlávia, Horvátország, Pearl Harbor, Midway-szk., Moszkva, Leningrád, Sztálingrád, Kurszk, Auschwitz, el-Alamein, Szicília, Teherán, Normandia, Jalta, Berlin, Potsdam, Japán, Hirosima Magyarország: – Felvidék, Kassa, Kárpátalja, Észak-Erdély, Délvidék, Újvidék, Bácska, Drávaköz, MuravidékMuraköz, Voronyezs, Don-kanyar, Debrecen, Budapest
A kétpólusú világ és Magyarország a II. világháborútól a rendszerváltásig (1945-1990/91) 1. Esszé (10 pont) Világ: – A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői (149-154., [155-160.], 161-6., 167-171., [172-5.] o.) – A kelet-közép-európai szocialista rendszerek és bukásuk (149-150., [167-171.,] 172-7. o.) Magyarország: – A kommunista diktatúra kiépítése és működése ([178-182.,] 184-8., 189-195. o.) – Az 1956-os forradalom és szabadságharc (196-201., 202., 206. o.) – A Kádár-rendszer története, jellemzői (202-6., 207-211., 212-6. [217.] o.) – A magyar rendszerváltozás (217-223. o.) 2. Személyek Világ: – W. Churchill, H. S. Truman, D. D. Eisenhower, Ch. De Gaulle, J. V. Sztálin – Dzs. Nehru, M. Gandhi, Mao Ce-tung, Csang Kaj-Sek, Ho Si Minh, Fidel Castro, D. Ben Gurion, G. Nasszer – K. Adenauer, Ny. Sz. Hruscsov, J. F. Kennedy, J. Gagarin, N. Armstrong, W. Brandt, M. Luther King, XIII. János, II. János Pál, J. Carter, L. Walęsa, R. Reagan, M. Sz. Gorbacsov, G. Bush, V. Hável Magyarország: – Dálnoki Miklós Béla, Tildy Zoltán, Nagy Ferenc, Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Péter Gábor, Rajk László, Mindszenty József, Nagy Imre, Maléter Pál, Kádár János, Nyers Rezső, Grósz Károly, Pozsgay Imre, Németh Miklós, Antall József, Göncz Árpád 3. Események Világ: – 1947: Marshall-segély, Truman-elv, Kominform, India független – 1948: berlini válság, Izrael megalakulása (1. arab-izraeli háború), – 1949: NATO alakulása, KGST alakulása, NSZK, NDK születése, Kínai Népköztársaság – 1950-53: koreai háború – 1955: Varsói Szerződés, osztrák államszerződés, bandungi értekezlet – 1956: SZKP XX. kongresszusa, szuezi válság, 2. arab–izraeli háború, – 1957: Szputnyik műhold az űrben, első interkontinentális rakéta – 1961: berlini fal; Gagarin, az első űrhajós – 1962: kubai rakétaválság – 1967: hatnapos arab-izraeli háború – 1968: prágai tavasz és leverése – 1969: amerikai ember a Holdon – 1964-73: amerikai beavatkozás Vietnamban – 1972: SALT-I. szerződés – 1974: olajárrobbanás – 1975: helsinki értekezlet – 1979: SALT-II., Szovjetunió megszállja Afganisztánt – 1989: rendszerváltás Kelet-Közép-Európában – 1990: Németország újraegyesülése – 1991: a Szovjetunió és Jugoszlávia felbomlása, 1. öbölháború Magyarország: – 1945: földreform, választások kisgazda győzelemmel – 1946: Magyar Köztársaság, forint bevezetése – 1947. február 10.: párizsi béke – 1947: kékcédulás választások (kommunista győzelem) – 1948: a fordulat éve (MDP), Mindszenty-per – 1949: Magyar Népköztársaság, alkotmány, Rajk-per – 1950-53: Rákosi-rendszer, szövetkezetesítés (’50– tanácsrendszer) – 1953: Sztálin halála, Rákosi leváltása Nagy Imrére
– 1956. október 23.: forradalom – 1956. november 4.: szovjet megszállás, Kádár-kormány – 1958. VI. 16.: Nagy Imre és társai kivégzése – 1959-61: a kollektivizálás vége – 1963: amnesztia az 56-osoknak – 1968: bevonulás Csehszlovákiába, új gazdasági mechanizmus – 1974: új gazdasági mechanizmus vége, eladósodás – 1989: Nagy Imre és társainak újratemetése, az EKA és az MSZMP tárgyalásai – 1989. október 23.: a 3. köztársaság kikiáltása – 1990: demokratikus parlamenti és önkormányzati választások – 1991: a szovjet csapatok kivonulása Magyarországról 4. Fogalmak Világ: – ENSZ (Közgyűlés. Biztonsági Tanács), szuverenitás, vétójog, szuperhatalom, kollaboráns, Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB), Kominform, vasfüggöny, hidegháború, Truman-elv (feltartóztatási politika), Marshall-segély, NATO, Varsói Szerződés, piacgazdaság, totális diktatúra, kommunizmus, sztálinizmus, KGST, tervgazdálkodás, – Kuomintang, demarkációs vonal, neokolonializmus, harmadik világ, el nem kötelezettek mozgalma, (fekete) polgárjogi mozgalom – nukleáris fegyverek (atombomba, hidrogénbomba, neutronbomba), interkontinentális rakéták, fegyverkezési verseny, nukleáris tél, holdraszállás, űrverseny, enyhülési politika, prágai tavasz, Brezsnyev-doktrína (korlátozott szuverenitás), fegyverzetkorlátozás (atomsorompó, ill. atomcsend egyezmény, SALT-szerződések), helsinki értekezlet, berlini válság (blokád), berlini fal, új keleti politika (reálpolitika), hatnapos háború, olajválság – kis hidegháború, partizánháború, polgárháború, csillagháborús terv, Carter-doktrína, cserearány-romlás, Szolidaritás, reform, peresztrojka, glasznoszty, rendszerváltás, bársonyos forradalom, posztszovjet, munkanélküliség, szociális piacgazdaság, európai integráció Magyarország: – hadifogság, Ideiglenes Nemzetgyűlés, földosztás (földreform), újjáépítés, háborús bűnös, népbíróság, jóvátétel, Gazdasági Főtanács, forint, államosítás, kollektív büntetés elve, MKP, SZDP, FKgP, NPP – koalíció, szalámitaktika, Baloldali Blokk, propaganda, demagógia, B-lista, kitelepítés, lakosságcsere, kékcédulás választások – pártállam, állampárt, MDP, (Magyar Függetlenségi) Népfront, tanács(rendszer), ÁVH, terror, osztályellenség, koncepciós per, ötvenes évek, internálás, Országos Tervhivatal, kollektivizálás, extenzív iparfejlesztés, szövetkezetesítés, TSZ, beszolgáltatás, padlássöprés, kulák, sematizmus, személyi kultusz – Petőfi Kör, forradalmi bizottság, munkástanács, MSZMP, semlegesség, Forradalmi Munkás–Paraszt Kormány, munkásőrség (pufajkások), „magyar kérdés” – „gulyáskommunizmus”, frizsiderszocializmus, második gazdaság, háztáji gazdaság, gmk, reformszocializmus, új gazdasági mechanizmus, 3 T, ellenzéki mozgalmak, társadalmi mobilitás, adósságspirál – MDF, SZDSZ, FIDESZ, MSZP, KDNP, EKA, privatizáció, pluralizmus, önkormányzatok 5. Topográfia Világ: – Egyesült Államok, New York, Washington, Szovjetunió, Moszkva, Párizs, Jugoszlávia, Románia, Lengyelország, Csehszlovákia, Prága, NSZK, NDK, Berlin, Kuba, Észak- és Dél-Korea, Észak- és DélVietnam – India, Kína, Japán, Izrael+Palesztina, Afganisztán, Magyarország: – Budapest, pozsonyi hídfő, Kistarcsa, Recsk, Salgótarján, Mosonmagyaróvár, Miskolc, Dunaújváros, Leninváros, Monor
A globális világ kora 1. Esszé (10 pont) A globális világ: – A gazdaság és a társadalom átalakulása a XX. század második felében; fogyasztói társadalom, tömegkultúra (224-28. o.) – Globális problémák – természet (ökológia), társadalom, népesedési viszonyok; „3. világ” (229-38. o.) – Az európai integráció: az Európai Unió kialakulása és felépítése (239-44. o.) Magyarország: – A magyar polgári demokrácia és önkormányzatiság működése (245-8. o.) – Népesedési viszonyok és társadalmi változások a XX. századi Magyarországon (249-52., 265-8. o.) – Nemzetiségek és etnikumok Magyarországon és a kisebbségbe került magyarság helyzete a XX. században (253-64. o.) Társadalomismeret: – Emberi jogok, polgári jogok, kötelességek (a tényanyag végén található!) 2. Személyek Világ: – Adenauer, de Gaulle, XIII. János, II. János Pál, Gorbacsov Magyarország: – Rákosi Mátyás, Kádár János, Nagy Imre, Antall József, Göncz Árpád, Horn Gyula, Orbán Viktor, Mádl Ferenc, Medgyessy Péter, Sólyom László, Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon, Schmitt Pál – Tito, Beneš, Ceauşescu 3. Események Világ: – 1947: Marshall-segély, – 1949: Európa Tanács, – 1951: Montánunió, 1958: Európai Gazdasági Közösség (római szerződések), – 1968: diáklázadások, – 1975: helsinki értekezlet, – 1989-90: rendszerváltás Kelet-Közép-Európában, – 1991: német egység, – 1992: maastrichti szerződés, Európai Unió, – 2001. IX. 11.: terrortámadás a World Trade Center és a Pentagon ellen, – 2002: az euró bevezetése Magyarország: – 1949-53: Rákosi-korszak, – 1956-89: Kádár-korszak, – 1989. október 23.: a 3. Magyar Köztársaság, – 1990: első demokratikus választások, – kormányok: Antall 1990-93, Boross -1994, Horn 1994-98, Orbán 1998-2002, Medgyessy 2002-4, Gyurcsány 2004-9, Bajnai 2009-10, Orbán 2. 2010– köztársasági elnökök: Göncz 1990-2000, Mádl 2000-5, Sólyom 2005-10, Schmitt 2010-, – 1999: Magyarország a NATO tagja, – 2004: Magyarország az EU tagja, 4. Fogalmak Világ: – hidegháború, totális diktatúra, tervgazdálkodás, államosítás, világgazdaság, Marshall-terv, polgári demokráciák, – szociális piacgazdaság, jóléti társadalom, olajárrobbanás, tudományos-technikai forradalom, informatikai forradalom, tőkevándorlás, centrum, periféria, globális világ, fogyasztói társadalom, hippimozgalom, szociális ellátó rendszerek, fenntartható fejlődés, környezetkárosítás, éghajlatváltozás (klímaváltozás), üvegházhatás, környezetvédelem, Észak–Dél ellentét, olajexportőr országok,
– harmadik világ, demográfiai robbanás, migráció, eladósodás, terrorizmus, születésszabályozás, elöregedő társadalom, szociálpolitika, eltartóképesség, – európai integráció, Európa Tanács, Montánunió, római szerződések, EGK (Közös Piac), EU, euró, schengeni egyezmény, Európai Parlament, Európai Tanács, Európai Unió Tanácsa, Európai Bizottság, Európai Bíróság, Magyarország: – jogállam, parlamentáris rendszer, elnöki rendszer, egyéni szabadságjogok, kollektív jogok, emberi jogok és állampolgári jogok, egyéni/ listás/ vegyes választási rendszer, párt, koalíció, Országgyűlés, egykamarás parlament, plenáris ülés, kormány, miniszterelnök, miniszter, köztársasági elnök, Alkotmánybíróság, bíróságok, Legfelsőbb Bíróság, törvényhozó/ végrehajtó/ igazságszolgáltató hatalom, – helyi/ területi önkormányzat, közgyűlés, polgármester, jegyző, szakszervezet, sztrájk, kamara, civil szervezetek, – hadifogság, kollektív büntetés elve, emigráció, földosztás, kitelepítés, lakosságcsere, pártállam, ötvenes évek, Ratkó-korszak, gyes, várható életkor, internálás, disszidálás, reformszocializmus, második gazdaság, rendszerváltás, munkaerőhiány, vendégmunkások, – nemzetiség, etnikum, identitás, nemzetállam, (erőszakos) asszimiláció, kisebbségi önkormányzat, romák, munkaszolgálat, kollektív bűnösség, autonómia, falurombolás, – középrétegek, társadalmi mobilitás, káder, kétlaki réteg, teljes foglalkoztatottság, privatizáció, munkanélküliség, 5. Topográfia Világ: – Brüsszel, Strasbourg, Luxemburg, Magyarország: – Székelyföld, Jugoszlávia, Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Csehszlovákia, Románia, Szovjetunió, Ukrajna, Ausztria,
Jogok és kötelességek a társadalomban, az emberi alapjogok értelmezése (Fehér Gyöngyi Eszter: Társadalomismeret 94-142. o.; Gönczöl Enikő: Én és a politika? 23-29. o.)
1.)
Az állampolgárság fogalma: (Az állam jogokat biztosít számukra, kötelezettségeket ró rájuk. Az emberek államuk hatalma alatt állnak.) Állampolgárság: A természetes személyeknek meghatározott államhoz fűződő, jogilag is szabályozott viszonya; mind az államnak, mind a személyeknek körülhatárolható jogai és kötelességei vannak; az állampolgárságot két elv szerint határozzák meg: területi elv, leszármazási elv.
2.)
Az állampolgárok alapvető jogai: a.) Emberi jogok: az ember természetéből született, mindenki számára azonos, elidegeníthetetlen jogok; pl. az élethez, személyes szabadsághoz és biztonsághoz, tulajdonhoz, méltányos bírósági eljáráshoz való jog, lelkiismereti, vallás- és szólásszabadság, egyesülés és gyülekezés szabadsága, a magánélet tiszteletben tartásához való jog. → Ezek az alapvető jogok állampolgárságtól függetlenül illetik meg a polgárokat. b.) Állampolgári jogok: e jogokat az állam biztosítja polgárai számára, ezeket a jogszabályokból lehet megismerni. Pl. választójog, szociális biztonsághoz való jog, munkához való jog, panaszjog. Ezek a jogok biztosítják az állam tevékenységében való részvételt, a gazdasági, szociális és kulturális jogok tartoznak ide („az emberi jogok második nemzedéke”; a XIX. sz. második felétől jelennek meg). c.) Globális jogok: a XX. században kerülnek előtérbe; az egész emberiséget érintő kérdéseket, sorskérdéseket fogalmaznak meg: pl. békéhez, egészséges környezethez való jog, a gyermekek jogai. 1948. ENSZ „Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata” 1966. ENSZ „Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egységokmánya” „Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Egységokmánya” 1989 ENSZ „Gyermekek Jogairól Szóló Egyezmény” A jogok védelme: → az alapjogok védelmére hivatott bíráskodás az Alkotmánybíróság feladata (ill. jogvédő az ombudsman) → ENSZ genfi emberi jogi központhoz és Strasbourgba, az Emberi Jogok Európai Bizottságához fordulhatnak jogorvoslatért.
3.)
Az állampolgári jogok csoportosítása: a.) Szabadságjogok: személyi szabadságjogok: politikai szabadságjogok: (Megvédik az állampolgárokat a szabadságukat korlátozó állami beavatkozástól.)
az egyénhez fűződő jogok, pl. tulajdonhoz való jog, személyi sérthetetlenség (pl. ártatlanság vélelme, szabadságvesztést csak a bíróság rendelhet el, letartóztatás csak jogilag meghatározott esetben lehet), levéltitok sérthetetlensége (telefon, internet, stb.), magánlakás sérthetetlensége. Ehhez tartoznak még, pl. lakóhely szabad megválasztása, névhez, jó hírnévhez, személyes adatok védelméhez való jogok.
b.)
c.)
a közös (kollektív) politikai szabadságjogok a társadalom szabadságát hivatottak biztosítani, pl. egyesülési és gyülekezési jog, szólás- és sajtószabadság, lelkiismereti és vallásszabadság. → 1989. évi 2. tc.: egyesülési jog: az állampolgárok szabadon alakíthatnak társadalmi szervezetet, amennyiben tevékenysége összhangban áll az alkotmánnyal; politikai párt megalakításakor további rendelkezések is irányadók → 1939. évi 3. tc.: gyülekezési jog: békés összejövetelek, felvonulások és tüntetések tarthatók, amelyeken a résztvevők véleményüket szabadon kinyilváníthatják → szólás- és sajtószabadság: véleménynyilvánítás szabadsága; külön sajtótörvény a sajtótermékekre. → lelkiismereti- és vallásszabadság: az állam hitbeli kérdésekben nem foglalhat állást; egyház minden olyan vallási tevékenység céljából alapítható, amely az alkotmánnyal nem ellentétes
Az állam tevékenységében való részvételt biztosító jogok: azt szolgálják, hogy az állampolgárok – képviselőket választva – folyamatosan beleszólhassanak a közügyekbe. Ide tartozik: választójog, panaszjog, közügyekben való részvétel, népszavazás, falugyűlés. Gazdasági, szociális és kulturális jogok: keletkezésük a 19. század második felére nyúlik vissza. Az államnak aktív cselekvést kell vállalnia megvalósításukhoz (jogi garanciák, társadalmi és politikai biztosítékok megteremtése). Ide tartoznak: munkához való jog, pihenéshez való jog, egészséghez és szociális biztonsághoz való jog, művelődéshez való jog. → munkához való jog: munka és foglalkozás szabad megválasztása, vállalkozás joga; jogi tartalmát a Munka Törvénykönyve szabályozza, ehhez kapcsolódik a sztrájkjog. Az állam kötelezettséget vállal, hogy munkaalkalmat teremtsen, segítse a munkanélkülieket, megszabja a minimálbért, a munkaidőt, stb. → pihenéshez, egészséghez és szociális biztonsághoz való jog: az állampolgárok öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság, munkanélküliség esetén jogosultak a megélhetésükhöz szükséges ellátásra; egészségvédelem: pihenőidő kiadása, társadalombiztosítási (TB) ellátás betegségi biztosítás balesetbiztosítás nyugdíjbiztosítás ide tartoznak a segélyek, szociális otthonok is (pl. természetbeni [naponta 1x meleg étkezés, hajléktalanoknak szállás] és pénzsegély) → művelődéshez való jog: az alapfokú oktatás ingyenes és kötelező, a közép- és felsőoktatási intézmények mindenki számára hozzáférhetők; rászorulók anyagi támogatása, az iskolafenntartó jellege miatt (egyházi, magán, alapítványi, állami) nem alkalmazható megkülönböztetés.
Az állampolgárok egyenjogúsága: bármely megkülönböztetés (faj, bőrszín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül). A hátrányos megkülönböztetést a törvény bünteti. Ide tartozik: a nemek, a nemzetek és nemzetiségek (etnikumok), az egyházak egyenjogúsága. e.) A gyermekek jogai: Kiskorú: a 18. évüket be nem töltött személy – a 14. életév alattiak cselekvőképtelenek, nevükben törvényes képviselőjük intézkedik (gyermekkorú) – a 14 év feletti kiskorúak korlátozottan cselekvőképesnek minősülnek (fiatalkorú) (– 18-24. év: fiatal felnőtt) Minden gyereknek joga van családjában nevelkedni. A szülőknek közös a felelősségük a gyermek neveléséért és fejlődésének biztosításáért. A szülő kötelessége a lehető legjobb egészségi állapothoz, szociális biztonsághoz, megfelelő életszínvonalhoz, pihenéshez való jog érvényesítése. A gyermek személyét érintő valamennyi ügyben a korlátozottan cselekvőképes kiskorúnak véleménynyilvánítási joga van, pl. válóper, stb. esetén. A kerületi gyámhatóság a veszélyeztetett kiskorút különösen indokolt esetben gyermeknevelő intézetbe irányíthatja. f.) A diákok jogai és kötelességei: (Közoktatási törvény) – A diákok egyéni jogai • személyét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsák; • véleményét bármiről (a nevelők és tanítók munkájáról, az iskola vagy kollégium működéséről stb.) elmondhassa; • érdemi választ kapjon feltett kérdéseire, problémáira. – A diákok kollektív (közösségi) jogai: • szólásszabadság, véleményezés joga stb.; • érvényesítésének legfontosabb fóruma, az iskolai demokrácia alapja a diákönkormányzat (DÖK). A diákok közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. A tanulók mindenféle közösségei maguk döntenek működési szabályaikról, választják meg tisztségviselőiket és képviselőt küldhet a diákönkormányzatba. – A diákönkormányzatok érdekképviseleti tevékenysége: képviselik a diákok érdekeit,: három fő területen: • véleményezési jog: nem történhet meg az, hogy az iskola életét érintő döntéseket a diákok feje fölött hozzák meg (akár alapvető dokumentumok, pl. az iskola pedagógiai programja), • egyetértési jog: (döntés nem hozható egyetértés hiányában): pl. az iskolai házirend elfogadásakor, módosításakor • döntési jog: önállóan, saját belátása szerint dönt (senki nem vonhatja kétségbe). A diákönkormányzat dönt: – saját működéséről; – mire költi a rendelkezésére álló pénzt; – a számára biztosított jogok gyakorlásáról; – egy tanítás nélküli munkanap programjáról; – valamint a tájékoztatási rendszer (iskolaújság, -rádió, -tévé, stb.) létrehozásáról, működtetéséról, ezek diákvezetőinek megbízásáról. – A diákok kötelezettségei (12. §): • részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon; • eleget tegyen – rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően – tanulmányi kötelezettségének; • megtartsa az iskolai tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások, az iskola és a kollégium helyiségei és az iskolához, kollégiumhoz tartozó területek használati rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, az iskola, a kollégium szabályzatainak előírásait; • óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola, kollégium alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető d.)
állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt, továbbá – amennyiben állapota lehetővé teszi –, ha megsérült; • megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit; • az iskola, kollégium vezetői, tanárai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa. 4.)
Az állampolgári kötelességek: A 20. században jelennek meg az alkotmányokban: honvédelmi kötelezettség, adófizetési kötelezettség, a törvények betartásának kötelezettsége, kiskorú gyerek taníttatásának kötelezettsége. Az állampolgárok egyenjogúsága:
1.) Keletkezése a polgárság nemesi előjogok, kiváltságok elleni küzdelméhez kötődik: törvény előtti egyenlőség. A modern társadalmakban előtérbe került a nemek egyenjogúsága (nők választójoga, egyenlő esélye a munka világában), egyházak egyenjogúsága, nemzetek, nemzetiségek egyenjogúsága (a kisebbségi jogvédelem az I. világháború után alakult ki). 2.)
Nemzetek és nemzeti kisebbségek: Kelet-Közép-Európában a nemzetek politikai széttagoltsága volt jellemző (pl. Németország) vagy az erős rendi nacionalizmus (pl. Magyarország). A nemzetközpontú ideológia az etnikai értelemben vett sajátosságok köré szerveződött: kialakult a kultúrnemzet, a nyelv és kultúra közössége. Az állam és a nemzet itt nem azonos terjedelmű fogalmak, de cél volt az egységes nemzetállamok létrehozása. Nehézségek: – az etnikai és államhatárok nem estek egybe, – konfliktusok: asszimiláció ↔ ellenállás a nemzetiségek részéről. Az OMM nem volt homogén, Európa államai közül a legtarkább etnikai képet mutatja. 1918 után a Párizs-környéki békék sem oldották meg a problémát. Részben ennek következménye volt a II. vh. A II. vh. utáni békék a régi nyomvonalon haladtak: a kollektív bűnösség elve, népességcsere, kitelepítések és nemzeti diszkrimináció voltak a következmények. Közép-Európa államai többnemzetiségű államok maradtak. Szovjet modell: „a népek közötti barátság eszméje” → a nemzeti konfliktusok nem élezhetők, kisebbségi intézmények kiépítése. Ez csak diktatúrával valósítható meg. A kommunista diktatúrák bukása után ezek a feszültségek elemi erővel törtek felszínre → háborúk, pogromok!
3.)
Nemzeti-etnikai kisebbségek Magyarországon: Trianon, majd az 1945 utáni kitelepítés és népességcsere miatt Magyarországon csökken a nemzetiségek aránya. Az 1990-es népszámlálás szerint 2% (233 ezer fő) vallotta magát nemzetiségi-etnikai kisebbséghez tartozónak (ténylegesen kb. 4% lehet). A nemzeti közösségek bomlásnak indultak. A zárt nemzetiségi területek felolvadtak. A cigányság hátrányos szociális helyzete mellett az ellene irányuló előítéletekkel is meg kell, hogy küzdjön. 1993. évi törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól – alapvető szabadságjogok, – nemzeti és etnikai kisebbség:
minden olyan, a Magyar Köztársaság területén legalább egy évszázada honos népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van; tagjai magyar állampolgárok; a lakosság többi részétől saját nyelve és kultúrája, hagyományai különböztetik meg. – a törvény hatálya nem terjed ki a menekültekre, bevándorlókra, betelepedett külföldi állampolgárokra, hontalanokra, – a kisebbségek mindennemű hátrányos megkülönböztetése tilos, – a kisebbségek alkotmányos joga helyi és országos önkormányzatok létesítése, – a kisebbséghez tartozó személynek joga van a politikai és kulturális esélyegyenlőségre, – a kisebbségi önazonosság megőrzése, ápolása, átörökítése a kisebbségek elidegeníthetetlen joga (hagyomány, nyelv ápolása, anyanyelvhasználat stb.), – az országgyűlés megválasztja a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosát, – Magyarországon honos népcsoportnak minősülnek: bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén (vend), ukrán.
