A Tomori Református Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata

Tomori Református Óvoda 3787 Tomor, Kossuth út 45. Tel: 0648/349-908 e-mail: [email protected] OM: 028855

A Tomori Református Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata


„Úgy tekintsen minket minden ember, mint Krisztus szolgáit és Isten titkainak sáfárait” /Pál első levele a Korinthusiakhoz 4, 1/

1. Preambulum A Magyarországi Református Egyház által fenntartott és működtetett református köznevelési intézményekben a nevelés Istennek a teljes Szentírásban adott kijelentése, valamint a Második Helvét Hitvallásban és a Heidelbergi Kátéban megfogalmazott hitelvek, és a magyar kálvinizmus szellemében folyik. A nevelési értékközvetítés szempontjából a mi koncepciónk normatív. A norma, amelyet közvetítünk és magunknak is felállítunk, a Biblia értékrendje. Programunk specifikussága, sajátossága éppen ez a normafelvállalás. Azt az örömhírt szeretnénk képviselni a gyermekek között, hogy noha mi nem tudunk Istenhez felkapaszkodni, Ő lehajolt hozzánk és Jézus Krisztusban utat nyitott nekünk Önmagához. Óvodánk kapuja minden gyermek előtt nyitva áll. Nem feltétel a reformátusvalláshoz való tartozás. Várunk minden olyan családot, akik keresztyén értékrend szerint szeretnék nevelni és neveltetni gyermeküket. A református köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézményeként, megosztott felelősséggel a családdal, biztosítjuk a gyermeki személyiség védelmét, nevelését fejlesztését, figyelembe véve és tiszteletben tartva az életkori sajátosságokat, a gyermek mind teljesebb, egyéni képességeinek kibontakoztatását. Nagy megtiszteltetés számunkra, ha egy család a legféltettebb kincsét, a gyermekét bízza ránk. Erre a megtiszteltetésre szeretnénk méltóvá lenni Isten jelenlétére támaszkodó hittel, lelkiismeretes munkánkkal, szép környezetünkkel, gazdag eszköztárunkkal. Az általános célkitűzés alapján az óvodánk küldetésnyilatkozata: Keresztyén szellemű óvodánkban a gyermekeket Istennel való kapcsolatra segítjük, hogy fölfedezzék mindenkiben az értéket, törekedjenek az elemi bibliai normák szerinti viselkedésre, örömöt jelentsen számukra – a játék mellett – a tanulás, pozitív énképük birtokában készen álljanak az iskolás életmódra.


I.

Bevezetés

E Szervezeti és Működési Szabályzat a Köznevelési törvény alapján a Tomori Református Óvoda, 3787 Tomor, Kossuth út 45. szám alatti intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza.

1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja Az óvodai pedagógiai program megvalósításának támogatása a szervezet felépítésének, irányítási és együttműködési struktúrájának, valamint a feladatok célszerű és eredményes végrehajtására irányuló szabályozással. 2. A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya Területi hatálya kiterjed: Az óvoda épületére, udvarára, az óvoda területén kívül szervezett, az óvodai nevelés idejében, keretében zajló programokra, eseményekre, az intézmény képviselete szerinti alkalomra, külső kapcsolati alkalomra. Időbeni hatálya kiterjed: Az óvodai nevelés idejében, keretében zajló programokra, eseményekre, illetve az óvoda külső képviseleti alkalmaira. Személyi hatálya kiterjed: Az intézmény minden jogviszonnyal rendelkező alkalmazottjára, az intézménnyel jogviszonyban nem álló, de az intézmény területén munkát végzőkre, valamint az óvoda használóira, és az óvodával kapcsolatban lévő partnerekre. 3. A Szervezeti és Működési Szabályzat jogszabályi alapja - A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény (NKT) - 2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény módosításáról - Magyarországi Református Egyház közoktatási törvénye az 1998. évi II. és a 2005. évi II. törvény Zs-184/2008. sz. zsinati határozat módosításaival egységes szerkezetben - Magyarországi Református Egyház 2013. évi V. törvénye - 2012. évi LXXXVI. törvény a munkatörvényéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról - 135/2012. (VI.28.) Kormányrendelet és egyes kormányrendeletek az új Munka Törvénykönyve hatálybalépésével kapcsolatos módosításokkal


- 17/2012. (VII.5.) NGM- rendelet az új Munka Törvénykönyve hatálybalépéssel kapcsolatos módosításokkal - 1172/2012. (V.30.) Kormány határozat az egyházak közcélú tevékenységet folytató intézményeiben foglalkoztatottak 2012. évi kompenzációjának finanszírozásáról - 11/2012. (VII.30.) EMMI- rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről egyes oktatási szabályokról szóló 17/2004. (V.20.) OM módosításáról - 174/2012. (VII.26.) Kormányrendelet a járási (fővárosi) hivatalok kialakításával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításával - 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információ szabadságról - A kormány 221/2010. (VII.30) rendelete Az óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996.(VIII.28) Kormányrendelet módosításáról - 20/ 2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról - 229/ 2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról - 2011. évi CXCV. Törvény az államháztartásról (Áht.) - 368/2011. (XII. 31.) Korm. Rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról (Ámr.) - 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről (Mt) - 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről - 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól - 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról - 1993. évi XCIII. törvény A munkavédelemről - 335/2005. (XII. 29.) Korm. Rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről - 1995. évi LXVI. Törvény A közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről


4. A Szervezeti és Működési Szabályzat hatályba lépése Az SZMSZ a fenntartó jóváhagyásával, a kihirdetés napján lép hatályba. A hatályosság határozatlan időre szól. Módosításra akkor kerül sor, ha a fenti jogszabályokban, szervezeti és működési tekintetben változás áll be, illetve ha a szak alkalmazotti értekezlet minősített többséggel erre javaslatot tesz. Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot a szülők, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az óvodavezetői irodában, munkaidőben. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak megszegése esetén az alkalmazottakkal szemben az óvodavezető munkáltatói jogkörében eljárva hozhat intézkedést. A szülői vagy más nem az intézményben dolgozó személyt, az óvodavezető tájékoztatja a szabályzatban foglaltakról, kérve annak megtartását, és ha ez nem vezet eredményre, a rendbontót felszólítja az intézmény elhagyására.

II.

Az intézmény jellemzői

A köznevelési intézmény- az alapító okirata aláírásának napjára visszamenő hatállyal- a nyilvántartásba vétellel jön létre. Az alapító okirat konkrétan meghatározza az intézmény köznevelési feladat - ellátási tevékenységével kapcsolatos jellemzőket, valamint működési feltételeket. A köznevelési intézménynek a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel rendelkeznie kell. Az óvoda akkor rendelkezik a feladatai ellátáshoz szükséges feltételekkel, ha rendelkezik állandó saját székhellyel, állandó saját alkalmazotti létszámmal, továbbá a jogszabályban meghatározott eszközökkel, szabályzatokkal és a működéshez szükséges pénzeszközökkel. Az intézmény neve:

Tomori Református Óvoda

Fenntartó neve:

Tiszáninneni Református Egyházkerület (3525 Miskolc, Kossuth utca 17.)

Az intézmény OM azonosítja:

028855

Az intézmény székhelye, címe:

3787 Tomor, Kossuth út 45.

Az intézmény típusa:

óvoda

Évfolyamok száma:

3 (kis-, középső és nagycsoport)

Engedélyezett csoportok száma: 2 Férőhelyek száma:

52 fő

Alkalmazotti létszám:

6 fő

Az intézmény gazdasági szervezetének helye:

3787 Tomor , Kossuth út 45.

Az intézmény vezetője:

vezető óvónő


önálló jogi személyiségű egyházi intézmény

Az intézmény jogállása: Az intézmény gazdálkodásának formája:

önálló gazdálkodású költségvetési intézmény

Az intézmény fenntartója:

Tiszáninneni Református Egyházkerület, 3525 Miskolc, Kossuth utca 17.

Az intézmény alapító okiratának 798/1/2015.

száma:

Az intézmény alapító okiratának 2015.május 19.

kelte:

Az intézmény működési engedélyének kiállítója:

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal

száma:

BO/11/686-3/2015

kelte:

Miskolc, 2015. 06.30.

Az intézmény alapfeladata :     

Óvodai nevelés, nemzetiségekhez tartozók óvodai nevelése. Alapfokú oktatást megelőző nevelés ( óvodai nevelés ). A beilleszkedési, tanulási , magatartási nehézséggel küzdő gyermekek ellátása. Kizárólag magyar nyelven folyó roma kisebbségi nevelés. Óvodai fejlesztő program, képesség- kibontakoztató, integrációs felkészítés támogatását megalapozó tevékenység (IPR)

Az intézmény alapfeladatának megnevezése, szakmai alaptevékenységének, egyéb feladatának jogszabály szerinti megnevezése: A 2011. évi CXC. törvény 4.§.1. pontja szerinti alapfeladata: 0911 Óvodai nevelés 091110 Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai 091130 Nemzetiségi óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai 091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai Egyéb feladata: 0960 oktatást kiegészítő szolgáltatások 096010 óvodai intézményi étkeztetés


Az intézmény jogállása: Önálló jogi személyiségű egyházi intézmény. Felelős vezetője a vezető óvónő, aki önálló aláírási joggal képviseli az intézményt a fenntartó utasításai szerint. Az intézmény vezetője a református közoktatási törvény, valamint a Munka Törvénykönyvéről rendelkező 1992. évi XXII. tv. rendelkezései szerint gyakorolja a munkáltatói jogköröket az intézmény dolgozói tekintetében a Szervezeti és Működési Szabályzatban megfogalmazottak iránymutatása alapján.

Az intézmény gazdálkodási jogállása: Az intézmény naptári évre összeállított és a fenntartó által jóváhagyott költségvetés alapján önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkezik, a kötelezettségvállalási és az utalványozási jogkört az intézmény vezetője gyakorolja.

Az intézmény részére a feladatellátáshoz biztosított vagyon,az azzal való rendelkezés joga: A tomori 49.hrsz., természetben 3787 Tomor, Kossuth út 45. sz. alatt található belterületi ingatlan tulajdonosa Tomor Község Önkormányzata, amely a fenntartóval kötött szerződésben biztosítja a jogszabályi előírásnak megfelelő időtartamra annak használati jogát. Az intézmény a rendelkezésére bocsátott ingatlan vagyont rendeltetésszerűen köteles használni. Nem idegenítheti el, nem adhatja bérbe, nem terhelheti meg kölcsönnel, és nem kínáhatja fel biztosítékként. A feladatellátást szolgáló vagyon és a műküdtetéshez rendelkezésre bocsájtott, a fenntartó szükség szerinti anyagi támogatása az óvoda fenntartásához és működtetéséhez, az igényelhető állami költségvetési támogatás, az óvoda saját bevételei, az egyházi működési és kiegészítő támogatás.

A feladatellátáshoz szükséges költségvetés meghatározásának rendje: Az intézmény a mindenkori hatályos jogszabályok rendelkezései, a Magyarországi Református Egyház gazdálkodására vonatkozó egyházi törvények, valamint a fenntartó által elfogadott költségvetés alapján köteles gazdálkodni. Az éves költségvetési tervezetet az intézmény készíti el, az intézmény vezetője terjeszti a fenntartói Igazgatótanács elé előzetes jóváhagyásra, majd az Igazgatótanács jóváhagyásra az egyházkerületi közgyűlés elé terjeszti. Az egyházkerületi közgyűlés jóváhagyása előtt a költségvetést az Egyházkerületi Iskolaügyi Bizottság is véleményezi.


Ellátható vállalkozási tevékenység meghatározása: Az intézmény vállalkozási tevékenységet csak a fenntartó külön engedélyével végezhet.

Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje: Az intézményvezető kinevezése vagy megbízása a Magyarországi Református Egyház köznevelési törvénye ( módosított 1995. évi I. tv.) alapján történik. Az intézményvezető fölött a munkáltatói jogokat az egyházkerület elnöksége gyakorolja. A feladatok ellátásával kapcsolatos szakmai- pedagógiai, költségvetési- gazdálkodási beszámolók készítésének rendje: Az intézményt működéséről, gazdálkodásáról féléves és éves beszámolási és elszámolási kötelezettség terheli. Az éves szakmai és költségvetési – gazdálkodási beszámolót a fenntartói Igazgatótanács felterjesztése alapján a fenntartó fogadja el. Speciális, egyedi rendelkezések: Az intézményi dokumentumok elkészítése, módosítása a mindenkori hatályos törvények értelmében, valamint a fenntartó hatályos határozatai és rendeletei szerint az intézmény vezetőjének feladata.

Az intézmény működési alapdokumentumai: Alapító Okirat: Tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az Óvoda Pedagógiai Programja meghatározza: Óvodai nevelés országos alapprogramja és a Református Óvodai nevelés keretprogramja alapján:  nevelésünk értékeit, alapelveit, célkitűzéseit 

azokat a nevelési feladatokat, tevékenységeket, amelyek biztosítják a gyermek fejlődését, szocializációját, egészségnevelési, környezettudatos, Istenben bízó magatartását



gyermekvédelemmel, szociális hátrányokat enyhítő esélyegyenlőséget szolgáló pedagógiai tevékenységünket



szülőkkel, a fenntartóval, egyéb intézményekkel való együttműködésünk formáit



programunk megvalósításához szükséges eszköznormát




programunk beválásának ellenőrzési szempontjait

Az óvoda Pedagógiai Programját a Szülői Szervezet véleményezi, nevelőtestület fogadja el és a fenntartó hagyja jóvá. A pedagógiai program nyilvános, az érdeklődők megtekinthetik és elolvashatják, előzetesen időpontot egyeztetve a vezetővel vagy az óvodapedagógusokkal. A programunk a vezetői irodában kerül elhelyezésre. Éves munkaterv: Az intézmény hivatalos feladatsora, amely tartalmazza az intézményi célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységeket, a munka-folyamatok időre beosztott cselekvési tervét, a felelősök megjelölésével. Az éves munkatervet az óvodavezető készíti el. A nevelőtestület véleményezi, megvitatja, kiegészíti, és a nevelési évet nyitó nevelőtestületi értekezleten fogadja el. Az éves munkaterv tartalmazza:  a helyzetképet;  a pedagógiai munka hangsúlyos területeit;  a programtervet, mely az alábbi pontokra terjed ki:              

a PP nevelési évre lebontott feladataira, a humán erőforrások fejlesztésének feladataira, a felelősök feladataira, az ünnepek, programok időterveire, a kapcsolattartási formákra, programokra, nyílt napok tervezett időpontjára a szakmai programokra, a nevelőtestületi, alkalmazotti értekezletek jellegére, idejére, a tárgyi erőforrások fejlesztési feladataira, az ellenőrzés, értékelés ütemezésére, a nevelési év rendjére, a vezető és az alkalmazottak munkarendjére, az óvodai szünetek időpontjaira, a nevelés nélküli munkanapok időpontjára, felhasználására, a vezetők helyettesítésének rendjére.

Hatályos SZMSZ és mellékletei: Tartalmazza az intézmény szervezeti felépítését, jellemzőit. Meghatározza az intézményi működés belső rendjét, az intézmény belső és külső kapcsolatait az intézmény jogszerű és zavartalan működésének biztosítása érdekében. Házirend: Tartalmazza azon információkat, belső szabályokat, melyek érdemi módon segítik az óvoda és a család együttműködését, valamint lehetővé teszi a gyermekek, a szülők, az alkalmazottak számára jogaik érvényesítését, kötelességeik teljesítését. Az


óvodába felvett gyermekek szülei a Házirend egy példányát – kötelezően – megkapják. Továbbképzési program: Tartalmazza,  a pedagógusok kötelező továbbképzésének elveit, szempontjait,  a továbbtanulás engedélyezésére vonatkozó szabályokat, rangsorolási szempontokat,  a továbbképzés finanszírozásának elvi szempontjait. Az intézmény vezetője a továbbképzési program szabályai alapján készíti el nevelési évenként a beiskolázási tervet, amely az éves munkaterv része. Az intézménnyel munkaviszonyban állók továbbképzése: Az intézmény a tanulásban, továbbképzésben elsősorban azokat a dolgozókat támogatja, akiknek tanulmányai elősegítik az óvodai nevelőmunka fejlesztését programunk szellemében vagy munkakörük betöltéséhez nélkülözhetetlen a képzés által nyújtott képesítés megszerzése. A továbbképzés szabályai: Mindenki köteles írásban kérni tovább tanulását akár diploma megszerzéséről, akár továbbképzésről van szó. Felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok idején köteles igazolni, hogy beiratkozott-e az adott félévre. A továbbtanuló dolgozó köteles leadni a konzultációs időpontokat. A tandíj maximum 80%-át a munkáltató 20 % -t a munkavállaló fizeti, vagy ha a költségvetés keretei engedik, 100%-os munkáltató támogatás lehetséges. A konzultációs és vizsganapokra járó oda-vissza út költségét az intézményvezetője saját hatáskörében mérlegelheti annak megtérítését. Az útiköltség elszámolást a dolgozó 8 napon belül, de legkésőbb hó végén köteles megtenni. A továbbképzés költségeihez való hozzájárulás mértékét a rendelkezésre álló összeg, a továbbképzési díjak, és a jelentkezők száma alapján kell évente felülvizsgálni. A továbbképzésben résztvevő személlyel, amennyiben azt támogatjuk tanulmányi szerződést lehet kötni. A bélyegző használata, aláírási jogok Hivatalos bélyegzők nyilvántartása Az óvoda bélyegzőinek lenyomata: A körbélyegzőt az óvoda vezetője használhatja. Hivatalos iratokon aláírási joggal az óvoda vezetője rendelkezik, aki közjegyző által hitelesített aláírási címpéldánnyal rendelkezik.


A hosszú bélyegzőt: az óvoda vezetője használhatja.

Valamennyi cégszerű aláírásnál cégbélyegzőt kell használni. A bélyegzőkkel ellátott, cégszerűen aláírt iratok tartalma érvényes kötelezettségvállalást, jogszerzést, jogról való lemondást jelent. A bélyegzőket az irodában elzárva kell tartani. A bélyegzőt eltűnése esetén érvényteleníttetni kell. Az intézményben használatos valamennyi bélyegzőről, annak lenyomatáról nyilvántartást kell vezetni. A bélyegző nyilvántartásának tartalmazni kell: - a bélyegző sorszámát; - a bélyegző lenyomatát; - a bélyegzőt használók megnevezését; - a bélyegzőért felelős személy nevét; - a bélyegző átvételének keltét és az átvételt igazoló aláírást; - megjegyzéseket (visszaadás, elvesztés, stb.) Az átvevők személyesen felelősek a bélyegzők megőrzéséért. A bélyegzők beszerzéséről, kiadásáról, nyilvántartásáról, cseréjéről és évenkénti egyszeri leltározásáról az intézményvezető gondoskodik. Hivatalos bélyegzőt csak a legszükségesebb darabszámban szabad használatban tartani. A tönkrement, elavult, változás miatt megszűnt bélyegzőt az óvodavezető ellenőrzése mellett meg kell semmisíteni. A megsemmisítés előtt a bélyegzőről lenyomatot kell készíteni, s arról jegyzőkönyvet kell felvenni. Bankszámlák feletti rendelkezés A banknál vezetett számla feletti rendelkezésre jogosult az óvoda vezetője. Nevét és aláírását be kell jelenteni a számlavezető hitelintézethez. Az aláírás-bejelentési kartonok egy-egy másolati példányát az óvodavezető köteles őrizni.


Intézményünk részére meghatározott feladatok végrehajtására az alábbi bankszámlát nyitotta: Hitelintézet megnevezése OTP bank Számla száma11734080-20015611 Az elektronikus úton előállított papíralapú dokumentumok vezetésére vonatkozó szabályok Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni, és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:    

az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, az alkalmazott pedagógusokra vonatkozó adatbejelentése, a gyermek jogviszonyra vonatkozó bejelentések, az október 1-i pedagógus és gyermek lista.

Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat összefűzve, szigorúan szétválaszthatatlanul az intézmény pecsétjével és az óvodavezető aláírásával hitelesített formában, iktatva kell tárolni.

Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az óvoda informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek /óvodatitkár, helyettes, tagóvoda vezetők/ férhetnek hozzá.

III.

A működés rendje

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény alapján a nevelési intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni a működés rendjét, ezen belül a gyermekek fogadásának (nyitva tartás) és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét.


1. Általános szabályok Az óvodai nevelési év rendjét az óvodai munkaterv határozza meg. Továbbá tartalmazza:  az óvodai nevelés nélküli munkanapok időpontját, annak felhasználását,  a karbantartási, felújítási munkák elvégzése érdekében a szünetek időpontját,  a nemzeti és református óvodai ünnepek időpontjait,  a nevelőtestületi értekezletek időpontját Az óvoda nyitva tartásával, a nevelési év rendjével összefüggő szabályozást az óvoda Házirendje tartalmazza. Részletezi:  az óvoda nyitva tartására,  a gyermekek érkezésének-távozásának rendjére,  a nevelési év rendjére,  valamint az óvodai csoportok napirendjére vonatkozó szabályokat.

2. A nyitva tartás rendje Az óvodai nevelési év szeptember 1. napjától, a következő év augusztus 31. napjáig tart. A nyári életet a június 1. és augusztus 31. közötti időszak öleli fel, óvodánk, ha a gyermeklétszám engedi, összevont csoportban működik. Az óvoda üzemeltetése a nyári zárva tartás alatt szünetel. Ez idő alatt történik az éves felújítás, karbantartás, nagytakarítás. A nyári zárás idejéről a szülőket az óvodavezető a tárgyév február 15. napjáig a központi hirdetőtáblán, és a helyben szokásos módon tájékoztatja (szülői értekezlet, az utaztatós felnőttel küldött írásbeli üzenet a szülőnek). A szülők írásbeli kérelme alapján, amit az óvoda vezetőjének nyújtanak be, a tárgyév május 31 – ig, az óvodában megszervezzük a nyári ügyeletet. Az iskolai szünetek ideje alatt, a Reformáció napján (október 31.) valamint Nagypénteken és Áldozócsütörtökön az intézmény zárva tart. Az óvoda öt napos (hétfőtől péntekig) 45 órás munkarenddel üzemel. A nyitvatartási idő napi 9 óra. Eltérő az óvodai munkarend, a gyermekek fogadásának rendje abban az esetben, ha a munkaszüneti napok rendje is eltérően alakul. Rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt (áramszünet) fenntartó rendkívüli szünetet rendelhet el. Az óvoda ötnapos munkarenddel üzemel, hétfőtől péntekig (reggel 7.30-tól délután 16.30 óráig). Az ünnepek miatti munkarendváltozásról, illetve a Nkt. által engedélyezett évi 5 nevelés nélküli munkanapról a szülőket az érintett időpont előtt legalább egy héttel értesíteni kell az óvodai hirdetőtáblákon. A nevelésnélküli munkanapokra indokolt esetben ügyeletet biztosítunk.


A gyermekek intézményből való távozásának rendje:  délben 1200-1230 között azok a gyermekek hagyhatják el az intézményt, akit délben ebéd után haza szeretnének vinni (ez idő alatt az óvoda ajtaját nyitva tartjuk,)  délután 1500-tól vihetik el a szülők gyermekeiket (ez idő alatt az óvoda ajtaját nyitva tartjuk) A délutáni napirendet és az óvoda zárását figyelembe véve: leghamarabb 15.00 órától lehet és legkésőbb 1630 óráig kell elvinni a gyermeket. A napi ügyelet, a nyári, illetve esetenkénti zárásra és a gyermekek hiányzására, annak igazolására vonatkozó rendelkezések a Házirendben találhatóak. 3. A vezető intézményben tartózkodása A felelős vezetőnek, óvodavezetőnek vagy helyettesének a nyitva tartás teljes ideje alatt az intézményben kell tartózkodnia. Az óvodavezető benntartózkodási rendjét az éves munkaterv tartalmazza. Az intézmény vezetője köteles gondoskodni arról, hogy akadályoztatása esetén a vezetői feladatokat ellássák:





Az intézmény vezetője a szükséges vezetői intézkedéseket akadályoztatása, váratlan távolléte miatt nem tudta, tudja megtenni, a vezetői feladatokat a helyettes vagy az intézményvezető által megjelölt óvodapedagógusnak kell ellátni a helyettesítés rendjére vonatkozó szabályozás szerint. A nyitva tartás reggeli és délutáni ügyeleti időtartamában, valamint a vezető érkezése előtt, illetve távozása után a munkabeosztás szerinti ügyeletes pedagógus helyettesíti a vezetőt, jelen SZMSZ a vezető helyettesítésére vonatkozó szabályozása szerint.

4. Az alkalmazottak munkavégzéssel kapcsolatos szabályai és a létesítmény használata Az óvodában csak érvényes egészségügyi kiskönyvvel rendelkező munkavállaló dolgozhat. Az intézményen belül szeszesital fogyasztása tilos! A dolgozók az intézmény helyiségeit nyitvatartási időben akkor és oly módon használják, hogy az ne veszélyeztesse a nevelő tevékenységet, és az intézmény egyéb feladatainak ellátását. Ha intézményi alkalmazott a nyitvatartási időn túl igénybe kívánja venni az óvoda helyiségeit, ezt az intézmény vezetőjétől írásban kell kérvényeznie, a használat céljának és időpontjának megjelölésével. Az intézmény teljes területén, az épületben és az udvaron tartózkodó minden személy kötelessége:  a közös tulajdont védeni,  a berendezéseket rendeltetésüknek megfelelően használni,  az óvoda rendjét és tisztaságát megőrizni,  az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni,  a tűz- és balesetvédelmi előírások szerint eljárni,  a munka- és egészségvédelmi szabályokat betartani.


5. Helyettesítés rendje A nevelési intézmények működéséről szóló Nkt. törvény szerint az intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni az intézményvezető akadályoztatása esetére a helyettesítés rendjét. Az intézményben folyó munkát a dolgozók időleges, vagy tartós távolléte nem akadályozhatja. A helyettesítés rendszerének kidolgozása az intézmény vezetőjének feladata. Alacsony gyermeklétszám mellett – gazdaságossági szempontok figyelembevétele miatt – szükség szerint csoportösszevonással történhet meg a helyettesítés. Akadályoztatás esetén az óvodavezető helyettesítését teljes felelősséggel elsősorban a megbízott óvodapedagógus látja el, az ő akadályoztatása esetén pedig az intézményben tartózkodó óvodapedagógus. Az óvodavezető tartós távollétében (30 napot meghaladó) a helyettesítés ellátása fenntartói intézkedés alapján történik. A megbízás a fenntartó értesítése mellett, annak jóváhagyásával történik. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni (értesítés). Az Nkt. 65. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki: „(11) Abban az esetben, ha a magasabb vezetői, vezetői megbízással rendelkező pedagógus helyettesítésének ideje eléri a tíz munkanapot, a helyettesítő pedagógus heti tanóráinak, foglalkozásainak számát az ellátott magasabb vezető, vezető beosztásra meghatározott óraszám alapján kell megállapítani.” Az óvodavezető távolléte esetén a helyettesítés az óvodavezető által adott megbízás alapján történik. A megbízott vezető a teljes vezetői jogkör gyakorlását végzi, kivételt képeznek ez alól azok az ügyek, amelyek azonnali döntést nem igényelnek, illetve amelyek a vezető kizárólagos hatáskörébe tartoznak. 5.1. Rendkívüli távolmaradó helyettesítési rendje Minden alkalmazott a munkaideje kezdete előtt 10 perccel köteles munkahelyén megjelenni. De az esetleges akadályoztatás esetén rendkívüli távolmaradásáról, annak okáról lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanap munkakezdése előtt 2 órával köteles jelezni az intézmény vezetőjének, (aki a helyettesítéséről intézkedik). A hiányzó dolgozó azonnali helyettesítése elsősorban a közvetlen munkatárs kötelessége és feladata. Az óvodapedagógus szakszerű helyettesítése érdekében a csoportnaplót naprakészen az óvodában tartja. A folyamatos helyettesítés rendjéről a vezető intézkedik. 6. Telefonhasználat Az intézmény területén lévő telefont magáncélra csak térítés ellenében lehet használni. Kizárólag abban az időszakban, amikor mindkét óvodapedagógus az óvodában tartózkodik és a gyermekek felügyelete biztosított. Mobiltelefon használata a foglalkoztatóban, az óvoda folyosóján, a gyermekek között csak indokolt esetben engedélyezett. Az ellenőrzésért felelős: intézményvezető. Fontosabb telefonjaikat megfelelő körülmények között lehetőség szerint a csoporton kívül intézhetik.


Szülők az óvónőket gyermekeikkel kapcsolatos ügyekben az intézmény telefonján kereshetik meg. 7. Fénymásolás Az intézményben a szakmai munkával összefüggő anyagok fénymásolása térítésmentesen történik. Minden egyéb esetben az intézményvezető engedélye szükséges, de a fénymásoláshoz szükséges papírról, a fénymásolót igénybevevőnek kell gondoskodnia, és egyéb esetben térítési díjat kell fizetni. Dokumentumok kiadásának szabályai  Az intézményi dokumentumok (személyi anyag, szabályzatok, stb.) kiadása csak az intézményvezető engedélyével történhet. 

Az intézményen belül az intézményi dokumentumokba (Pedagógiai Program, SZMSZ és mellékletei, Házirend) az intézmény dolgozói munkaidőben bármikor betekintést nyerhetnek. A szülők előzetesen időpontot egyeztetve.

A dokumentumok kiadmányozásáról bővebben az intézmény Iratkezelési szabályzata rendelkezik. 8. Kártérítési kötelezettség A munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Szándékos károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni. A munkavállaló vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ, vagy kezel, és azokat jegyzék vagy elismervény alapján vett át. Amennyiben az intézménynél a kárt többen együttesen okozták, vétkességük a megőrzésre, átadott dolgokban a bekövetkezett hiány esetén, pedig munkabérük arányában felelnek. Amennyiben a kárt többen okozták, egyetemleges kötelezettségnek van helye. A kár összegének meghatározásánál a Mt. hatályos szabályai az irányadók. 9. Anyagi felelősség Az intézmény a dolgozó ruházatában, (munka- és védőruha) a munkavégzés folyamán bekövetkezett kárért felel, ha a kár a dolgozó munkahelyén a kötelező feladatellátás közben következett be. Az óvoda berendezéseit a vezető engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet az intézményből kivinni. Az átvételi elismervénynek tartalmaznia kell részletezve a kivitelre kerülő tárgyakat, az elvitel határidejét és anyagi felelősség vállalást. Az intézmény valamennyi dolgozója felelős a berendezési, felszerelési tárgyak rendeltetésszerű használatáért, a gépek, eszközök, szakkönyvek, stb. megóvásáért. A dolgozó a szokásos személyi használati tárgyakat meghaladó mértékű- és értékű használati értékeket csak az


intézményvezető engedélyével hozhat be munkahelyére, illetve vihet ki onnan. ( Pl.: laptop, notebook, stb.) A gyermekek óvodai jellel ellátott felszerelésének (ruha, cipő, kabát stb.) elhelyezése, a csoportok öltözőjében biztosított. A nagyobb értékű tárgyakat (pl.: mesekönyvek, lexikonok, gyermek Bibliák, DVD-k stb.) be kell jelenteni a csoportvezető óvodapedagógusnak. A be nem jelentett tárgyakért felelősséget nem tudunk vállalni. A délutáni pihenéshez szükséges „alvókák” (párna, puha plüss állat) behozatala engedélyezett, a napközbeni játék idején az arra kijelölt fiókos szekrényben, az ún.: „kincses ládában” kell őket elhelyezni. A különböző ékszerek (nyaklánc, karkötő, gyűrű) balesetveszélyesek, ezért ezeket az óvodába a gyerekek nem hozhatnak be. A drága játékokért felelősséget nem tudunk vállalni. Balesetveszélyes eszközöket (szúró, vágó stb.) a gyermekek nem hozhatnak otthonról magukkal, erről a szülő köteles meggyőződni. Egyéb eszközöket a szülők csak akkor hozhatnak be az óvodába, ha azok bevitelét az óvodapedagógussal egyezteti, megbeszéli. Az óvodapedagógusok munkájukkal összefüggésben, a csoportszobában elhelyezett notebookot használhatják. A vezetői irodában lévő számítógépet külön felhasználói fiókkal használhatják az óvodapedagógusok. 10. Kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés A kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés rendjét, valamint részletes szabályait az intézmény külön szabályzata tartalmazza. 11. Az intézményben folytatható reklámtevékenységre vonatkozó előírások A reklámtevékenység az óvodában tilos, kivéve, ha a reklám a gyermekeknek szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze. A reklámtevékenység folytatásának minden formája, módja csak az intézményvezető engedélyével lehetséges. Az intézményvezető az engedély visszavonására bármikor jogosult. Az intézményvezető köteles a pedagógusoktól, a szülőktől, a gyermekektől érkező, az intézményben folyó reklámtevékenységgel kapcsolatos észrevételeket megvizsgálni. Az intézményben folytatható reklámtevékenység lehetséges formái: újságok terjesztése, szórólapok, plakátok, illetve szóbeli tájékoztatás. Az adott reklámtevékenység során alkalmazható formát, módot az intézményvezető által kiadott engedély határozza meg. 12. Hirdetőtábla használata A hirdetőtáblára csak az intézmény vezetője, illetve az általa megbízott személy tehet ki hirdetményeket. Minden hirdetményen szerepelnie kell az óvoda körbélyegzőjének. Szülő, illetve más idegen személy hirdetése engedély nélkül nem helyezhető el a faliújságon. Politikai hirdetmények kifüggesztése szigorúan tilos! A vezető kötelessége a hirdetőtábla rendszeres ellenőrzése.


13. Külön szolgáltatások esetleges szervezése Az intézmény külön foglalkozásokat, egyéni és csoportos fényképezést kínálhat a gyermekek részére, az óvodai időkeretbe ágyazottan. A foglalkozásokat úgy kell megszervezni, hogy a külön szolgáltatáson való részvétel ne gátolja meg a gyermeket abban, hogy az óvoda által biztosított alapszolgáltatásban részt vegyen. A külön programok választásáról a szülő dönthet. A szülő év elején nyilatkozhat arról, hogy mely foglalkozásra szeretné gyermekét járatni. A foglalkozások az erre kijelölt helyen (tornaterem, fejlesztőszoba) tarthatók. A térítési díj legmagasabb összegét a Szülői Szervezetnek kell jóváhagyni. A térítési díjat, a szolgáltatást nyújtó személy szedi be. A szülő év elején, egy nevelési évre érvényes nyilatkozatot adhat arról is, hogy gyermeke részt vehet-e az óvoda által szervezett külső (kirándulások) és belső programokon. Amennyiben a szülő nem engedélyezi, úgy a programok ideje alatt a gyermek felügyeletéről az óvoda köteles gondoskodni. A szülőknek joguk van meghatározni azt a legmagasabb összeget, amelyet a gyermekcsoport egy nevelési évben, gyermekenként költhet az óvoda által szervezett programokhoz kapcsolódó speciális szolgáltatásokra. Erről a szülők határozati formában döntenek, a határozatot a szülői szervezet átadja az óvodának, és azt az intézmény évente nyilvántartásba veszi. Az óvoda vezetője a szolgáltatás nyújtójával megbízási szerződést köthet, melyben az alábbiak kerülhetnek meghatározásra:  a szolgáltatás nyújtása nevelési időn kívül történik, mely azt jelenti, hogy ez idő alatt azoknak a gyermekeknek a biztonságáért, akik részt vesznek az adott szolgáltatásban, a szolgáltatást nyújtó felel, melyről a szülőket tájékoztatni kell,  a szolgáltatás nyújtója köteles tájékoztatást adni a gyermekek fejlődéséről a szülőknek (félévente), éves záró rendezvényre az óvoda vezetőjét meghívni.  a vezető köteles rendszeresen ellenőrizni a szolgáltatások színvonalát,  a szülőnek a „tanár” köteles áfás számlát adni, a szolgáltatásért fizetett összegről,  a külön szolgáltatást végző külső személy a gyermekeket az óvoda épületéből nem viheti ki. 14. Nevelési időben szervezett, óvodán kívüli foglalkozásokkal kapcsolatos szabályok Ilyen program a helyszíni foglalkozás, kirándulás, élményszerző séta, színház és múzeumlátogatás, kulturális és sport programok, iskolalátogatás stb. A szülők tájékoztatása: A szülői nyilatkozatok, engedélyek beszerzése a nevelési év során a szervezett program előtt legkésőbb 5 nappal történik. A szülő aláírásával adja beleegyezését a programon való részvételre. A csoportok hirdetőtábláin keresztül, illetve a helyben szokásos módon kell a kitűzött havi program keretében az ismétlő tájékoztatást megadni a szülők felé.


Az éves programterven kívüli egyéb foglalkozások szervezésekor – az esedékesség előtt 5 nappal – az előbbiek szerint kell eljárni a szülő tájékoztatásában, az engedély megszerzésében. Az óvodavezető tájékoztatása: A tervezett foglalkozás, kirándulás előtt 3 munkanappal szóbeli tájékoztatást kell adni az óvodavezető részére a kirándulás feltételeiről. Az óvodavezetői engedélyezés feltételei:  25 fős gyermek-csoportnál a kíséretet két óvodapedagógus és egy dajka látja el, azon felüli létszám esetén plusz 1 fő szükséges 

a csoport felkészítésének megléte (pl.: hogyan kell biztonságosan közlekedni),



a szülői engedélyek megléte, megfelelőssége.

A pedagógus kötelessége A külső programok, foglalkozások szervezésére vonatkozó szabályok maradéktalan betartása, valamennyi az előzőekben felsorolt és részletezett feltétele biztosítása.

IV.

A pedagógiai munka belső ellenőrzése

Az óvoda belső ellenőrzési rendszere átfogja az óvodai nevelőmunka egészét. A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működéséért az óvoda vezetője a felelős. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének elveit, módszereit az óvoda Pedagógiai Programja rögzíti. 1. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje  Az ellenőrzés lehet tervszerű, ütemezett, valamint probléma feltárására, megoldására irányuló bejelentés nélküli, alkalomszerű. 

Az ellenőrzés a szervezet hierarchikus felépítésének megfelelően, megosztottan történik. Az óvodavezető jogosult az intézmény teljes körű működését, valamint minden alkalmazottját ellenőrizni. Ezen belül elsődleges feladata az óvoda szakmai feladatainak ellenőrzése a pedagógusok munkájának vonatkozásában.



A vezető hatásköre a dajkák munkájának ellenőrzése, ami magába foglalja a gyermekek közti gondozási, és egyéb feladatok ellátásának szakmai vonatkozását.



Az ellenőrzésről írásos feljegyzést, vagy értékelőlapot kell készíteni, melyben az ellenőrzést végző rögzíti tapasztalatait, valamint dátummal, aláírással hitelesíti.



Az ellenőrzésről készült feljegyzés vagy értékelőlap érdemi megállapításait az ellenőrzöttel ismertetni kell. Lehetőséget kell adni véleménynyilvánításra, az eltérő vélemények megbeszélésére, rögzítésére.




Az ellenőrzés, fejlesztési javaslattal zárul, melynek elfogadását az ellenőrzést végző, és az ellenőrzött is aláírásával igazol.

2. A pedagógiai (nevelő) munka belső ellenőrzésének feladatai  Biztosítsa az óvoda pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, az Óvodai nevelés országos alapprogramja, valamint az óvoda pedagógiai programja szerint előírt) működését. 

Segítse elő az intézményben folyó nevelőmunka eredményességét, hatékonyságát.



Az óvoda vezetője számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson az óvodapedagógusok munkavégzéséről.



Szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény, nevelő munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.

Az intézményi SZMSZ-ében meghatározott pedagógiai ellenőrzés szabályai alapján történik a pedagógiai belső ellenőrzés. Az éves ellenőrzési terv az éves munkaterv része, ezért az óvoda éves munkaterve határozza meg az ellenőrzés helyét, idejét, témáját, az ellenőrzött személy nevét, kivéve azokat az eseteket, amikor előre nem látható ok miatt a meghatározottól eltérő időpontban is szükség van ellenőrzésre. A terv elfogadása a nevelőtestület kompetencia körébe tartozik. Elfogadást követően minden nevelő kézhez kapja az éves óvodai munkatervet. A szóbeli értékelést követően a pedagógiai ellenőrzésről a látottak alapján minden esetben feljegyzés készül. Az év során a vezető legalább egy alkalommal minden csoport mind két óvodapedagógusánál ellenőrző látogatást tesz. A gyakorlati munkán túl az ellenőrzés kiterjed a csoport dokumentációjának, illetve a tanügyi nyilvántartások törvényben megfogalmazottaknak megfelelő pontos vezetésére is. Továbbá a vezetői ellenőrzés kiterjed az alkalmazottak munkaköréhez kapcsolódó feladatok elvégzésének módjára, minőségére, valamint a munkafegyelemmel összefüggő kötelességek teljesítésére, mint pl.: a pontos munkakezdés. 3. A nevelőmunka belső ellenőrzésére jogosultjai az intézményben  Az óvodavezető 

Külső megbízott (szakértő).

4. Az óvoda ellenőrzési területei  pedagógia-szakmai /csak köznevelési szakértő végezheti/ 

törvényességi



hatósági


Részletes szabályait lásd: Nkt. 86§; 34§¸76§; 38§; 5. Kiemelt szempontok a nevelőmunka belső ellenőrzése során  A pedagógusok munkafegyelme. 

A nevelőmunkához kapcsolódó dokumentációk pontossága.



A csoportszoba rendezettsége, tisztasága, dekorációja.



óvodapedagógus és a gyermekek kapcsolata, a gyermeki személyiség tiszteletben tartása. A foglalkozásokra történő előzetes felkészülés, tervezés, a gyakorlati munkában történő megvalósítása Az alkalmazott módszerek hatékonysága. A nevelőmunka színvonala, eredményessége. A játékos tanulási folyamatok kezdeményezése, felépítése, a foglalkozások szervezése. A gyermekek tevékenysége és magatartása, valamint a pedagógus stílusa, a gyermek – és a pedagógus, és a gyermek - dajka közti kapcsolat. Az eredményesség vizsgálata, a pedagógiai programunk követelményeinek teljesítése tükrében. A képességfejlesztő tevékenységek beépítése a mindennapi munka során. A munkakörrel kapcsolatos egyéb feladatok elvégzésének módja, minősége, gyakorisága. A gyermekek fejlődésének szakszerű nyomon követése.

        

6. Az ellenőrzés formái  Tervszerű, előre megbeszélt szempont szerinti ellenőrzés.  Spontán, alkalomszerű ellenőrzés - a problémák feltárása, megoldása, a napi felkészültség felmérésének - érdekében. 7. A fenntartói ellenőrzés intézményünkben 7.1. A fenntartó intézménytámogatási tevékenysége A fenntartó a fenntartásában működő köznevelési intézmény költségvetésében biztosítja az alapító okiratban meghatározott feladatok ellátásának személyi, tárgyi és dologi feltételeit annak érdekében, hogy az intézmény eredményesen és hatékonyan láthassa el feladatait. Ezen túlmenően a fenntartó szakmai, jogi, gazdálkodási, és a kapcsolatokra vonatkozó koordinációs segítséget nyújt intézményének ahhoz, hogy tevékenységét törvényesen, a felhasználók lehető legnagyobb megelégedésére, továbbá a gazdálkodási racionalitás szem előtt tartásával végezze.


7.2. A fenntartói ellenőrzés rendszere és rendje: A fenntartói irányítási feladatok közé tartozik az intézménye ellenőrzése is. A fenntartó a következők szerint határozza meg ellenőrzési rendszerét és rendjét. Az ellenőrzések típusa:  átfogó (komplex) ellenőrzés 

pénzügyi ellenőrzés



célellenőrzés



utóvizsgálat



szakmai ellenőrzés



törvényességi ellenőrzés

A fenntartói ellenőrzések rendje az intézményben: Az ellenőrzés az intézményi működést vizsgálja abból a szempontból, hogy az megfelel-e a központi, a helyi és az intézményi normáknak. Az ellenőrzések tulajdonképpeni célja a megelőzés. Az ellenőrzéseket az intézmény munkarendjében tervezhetően, előreláthatóan kell szabályozni. A fenntartó kötelező ellenőrzéseinek körét a törvényi szabályozás határozza meg. Az ellenőrzés, a törvény megfogalmazása alapján, a köznevelési intézmény működésének vizsgálata a hatályos jogszabályok és a nevelési program alapján. Az ellenőrzés területei: szakmai, törvényességi, pénzügyi. A fenntartói ellenőrzések kiemelt területei: Szakmai ellenőrzések;  iskolaérettségi eredmények 

külső mérések



neveltségi szint vizsgálata



pedagógiai program, annak beválása



neveltségi szint



óvodai tevékenységek vizsgálata



keresztyén nevelés



elégedettség mérések



a differenciált és integrált nevelés területe



gyermekek fejlődésének nyomon követése




a pedagógus továbbképzések adekvátsága



intézményi vizsgálata,



intézményi menedzsment



emberi erőforrás



szülői elégedettség



munkarend, munkafegyelem



óvodapedagógusok szakmai dokumentumai



rendezvények, állami és egyházi ünnepek, hagyományok ápolása

munkatervek,

beszámolók,

statisztikák,

kimutatások,

felmérések

Törvényességi ellenőrzések;  személyi feltételek: az intézményvezetés szerkezete (alapfeladatok, alkalmazottak) létszámok, képesítési követelmények

egyéb



személyi anyag (kinevezés, munkaköri leírás, átsorolások stb.)



tárgyi feltételek: a kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltak megléte



alapító okirat



pedagógiai program



munkaterv



csoporttervek



tanügyi dokumentumok, nyilvántartások (törzskönyv, felvételi napló, csoportnaplók, szükséges szakvélemények stb.



alapdokumentumok, egyéb szabályzatok megléte



a tanügyi dokumentumok jogszerűsége (hatályos és érvényes)



nyilvántartások, jegyzőkönyvek (értekezlet, baleseti stb.)



normatívák igénylése



a pedagógus dokumentálás)



irattári terv



előírt eszközjegyzék



intézményi beszámolók

továbbképzés

rendszere

(középtávú

terv,

beiskolázási

terv,




belső ellenőrzési terv és dokumentumai



szabadságolási terv és nyilvántartás



statisztikai adatok



a gyermekek ügyében hozott döntések, intézkedések dokumentumai



a szülőkkel való együttműködés dokumentumai

Gazdálkodási ellenőrzések;  gazdálkodás hatékonysága és színvonala  a költségvetés vizsgálata  bevétel-kiadás vizsgálata  személyi kiadások  dologi kiadások  külső szerződések, megbízási szerződések jogszabálynak megfelelő alkalmazása  a bérfelhasználás negyedévenkénti ellenőrzése  kedvezmények, juttatások, támogatások pénzügyi felhasználása  étkeztetés nyilvántartása  étkezési díjakhoz kapcsolódó kedvezmények, juttatások, támogatások felhasználása  térítési díjak, befizetésének ellenőrzése  eszköznyilvántartás  anyagnyilvántartás  leltározás  normatívák felhasználásának utólagos ellenőrzése költségvetés hatékony felhasználása  gazdálkodás szabályozottsága  mérlegvalódiság  belső ellenőrzés szervezettsége, hatékonysága

Az ellenőrzések lefolytatása (szabályozás): Az ellenőrzések az ellenőrzési területeken rendelkezésre álló jogszabályok, dokumentumok, belső szabályzatok alapján, azok ellenőrzésével, elemzésével történik. Az ellenőrzésről írásbeli összegzés, jelentés készül. Az ellenőrzés eredményéről tájékoztatni kell a fenntartó testületét és az intézmény vezetőjét. Az ellenőrzés során tapasztalt esetleges hiányosságok, hibák megszüntetése, korrigálása érdekében intézkedési tervet köteles készíteni az intézmény vezetője. A hiányosságok megszüntetése után utóellenőrzés keretében kell meggyőződni a javítás eredményességéről. Az intézmény értékelésének rendje Az értékelés a köznevelési intézmény, a fenntartó, az ágazati irányítás által meghatározott szakmai célkitűzések összehasonlítása a köznevelési intézmény pedagógiai tevékenységének eredményeivel.


Az értékelés a tényekre épül, alapja az ellenőrzés során szerzett tapasztalat. Az értékelés elsődleges célja, hogy ösztönzést adjon a munka további javítására. Az értékelés a problémák és eredmények feltárása mellett mutassa meg a továbbfejlesztés lehetőségét és módját is. Az értékelés bemutatja, hogy az ellenőrzések tapasztalatai alapján az intézmény:  működése megfelel-e a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, 

működése megfelel-e a fenntartó által támasztott követelményeknek,



az intézményi alapdokumentumokban, szabályzatokban rögzített céloknak, eljárásrendnek megfelelnek-e az alkalmazott eljárások, a különböző erőforrásokat (munkaerő, ingatlanok, egyéb tárgyi eszközök) gazdaságosan, célszerűen és hatékonyan működteti-e.



Az értékelést az végzi, aki az ellenőrzést lefolytatta. Az értékelésben meg kell állapítani az értékelés során tapasztalt hiányosságok felelősének, felelőseinek személyét. Ugyanakkor az értékelést végző nem sértheti meg az emberi méltóságot, és tiszteletben kell tartania a személyiséghez fűződő jogokat. Az értékelésnek tartalmaznia kell a tapasztalt hiányosságok megszüntetésére vonatkozó javaslatokat, megjelölve a hibák kijavításának határidejét és a felelős személyét. Az értékelést azok előtt kell végezni, illetve azokkal kell megismertetni, akiknek a munkáját vizsgálta az ellenőrzés. Az értékelés során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az intézmény vezetője, illetve érintett munkatársa véleményét, javaslatait kifejthesse. Az értékelést ismertetni kell az ellenőrzés elrendelőjével, valamint a fenntartó az ellenőrzés témájában érintett munkatársával, munkatársaival. Az értékelés területei: - szakmai munka - tanügyigazgatás - pénzügyi Az értékelés indikátorai: Az értékelés indikátorai a fenntartói célkitűzésekhez rendelődnek az értékelések területei szerint. Hatékonyság: - Bemeneti, időközi, kimeneti mutatók mérése és összehasonlító elemzése - Az időközi és kimeneti mérések mutatóinak és a szakfeladatra fordított költségeknek (gyermekek száma, csoportok száma stb.) összevetésével a hatékonyság mértékének megállapítása Eredményesség: - Az alapító okiratban és a pedagógiai programban megfogalmazott célok teljesülésnek vizsgálata (abszolút mutatók)


- Egyéb területeken végzett reprezentatív mérések (pl. életkorhoz kötötten) összevetése a települési vagy megyei/ országos óvodai eredményekkel (relatív mutatók) 8. A nevelési év végén beszámolási kötelezettsége van  Az óvodavezetőnek, 

az óvodapedagógusoknak



évente egyszer a dajkáknak

A nevelési évzáró értekezletén az óvodavezető értékeli a pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit. Ismerteti a nevelőtestülettel az ellenőrzés általános tapasztalatait. Továbbá megfogalmazza az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket, melyek a feladat pontos meghatározásával, a következő nevelési év éves pedagógiai nevelési tervébe is bekerül. 9. A gyermekvédelmi munka megszervezése, ellátása Az intézmény gyermekvédelmi feladatait az óvoda Pedagógiai Programja rögzíti, mely meghatározza az óvoda gyermekvédelmi rendszerét, a gyermekvédelem célját, feladatait, a tevékenység sikerkritériumait. Az óvoda Házirendje szabályozza a gyermekvédelem rendjét. Az óvoda gyermekvédelmi feladatait a gyermekvédelmi felelős tevékenységén keresztül érvényesíti. A gyermekvédelmi munka megszervezéséért, ellátásáért az óvodavezető felel. A nevelőtestület minden tagjának feladata a gyermekvédelemmel kapcsolatos munkák elősegítése, a gyermekvédelmi tevékenység folyamatos fejlesztése, a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése, megszüntetése. 10. Az óvodavezető gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatai  A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai felvételének biztosítása. 

A problémák, tünetek felismerése.



Szakember, szakszolgálati segítség igénylése.



A rendszeres óvodába járás figyelemmel kísérése.



A támogatások biztosítása, a támogatáshoz jutás segítése.



A Gyermekjóléti Szolgálattal, a gyermekvédelmi rendszer szakembereivel való kapcsolat-tartás, együttműködés.



A gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályi változások figyelemmel kísérése.


11. A gyermekvédelmi felelős feladata  A pedagógusok, a szülők jelzése alapján megismert veszélyeztetett gyermeknél – az okok feltárása érdekében – családlátogatások kezdeményezése.  A gyermekek bántalmazása vagy egyéb veszélyeztető tényező megléte esetén a Gyermekjóléti Szolgálat értesítése.  Egészségnevelési, családi programok ajánlása.  Szükség esetén intézkedés kezdeményezése, tájékoztatás nyújtása a szülők és a pedagógusok részére.  Kapcsolattartás a különböző külsős intézményekkel, mint pl.: Családsegítő Központ, Gyermekjóléti Szolgálat, stb.  A csoportban dolgozó óvodapedagógusok gyermekvédelmi tevékenységének segítése. A szülők tájékoztatása az intézményben és a csoportokon keresztül történik. Itt tájékozódhatnak a gyermekvédelemmel összefüggő elérhetőségekről, illetve az óvodai gyermekvédelmi felelős elérhetőségéről is. A csoportok szülői értekezletein, és a hirdetőtáblán történő kifüggesztést követően ismerhetik meg a szülők a házirendet, az étkezéssel összefüggő kedvezményeket, valamint annak igénylési módját, és lehetőségét.

V.

Az intézmény vezetése

A nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény (Nkt.) és módosításai szerint a nevelési intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét, formáját, továbbá a vezetők közötti feladatmegosztást, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét. Az alapító okiratban előírt feladat ellátási kötelezettség – alapfeladat és kiegészítő tevékenység vonatkozásában - továbbá a fenntartó által meghatározott közvetlen követelmények és feltételek megfelelő ellátásáért az óvoda vezetője felelős. Az intézmény jogszerű működtetése során jogkövető magatartással, korszerű vezetési és menedzselési és szakmai ismeretekkel tervezi, szervezi, koordinálja és irányítja az óvoda életét, belső és külső kapcsolatait. 1. Az intézmény szervezeti felépítése, struktúrája Az intézmény engedélyezett álláshelyeinek száma 5 fő. 3 fő óvodapedagógus ebből 1 fő óvodavezető, 2 fő pedagógiai munkát közvetlenül segítő dajka. Felhasználása kötött. Az intézményi lelkészt püspöki kinevezéssel alkalmazzuk.. Az óvodavezető vezető beosztású, ő a felelős vezető, a szervezet irányítója. Mellette véleményezési joggal a gyermekek/ szülők érdekeit képviselő Szülői Szervezet. A szervezeti egységek, és a vezetői szintek meghatározásánál az az alapelv érvényesül, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi erőírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon igyekszik ellátni. A szervezeti egység a munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembe vételével került kialakításra.


A szervezetet az intézményvezető irányítja, aki egyben a legfelsőbb vezető is. A szervezeten belül megtalálható az alá- és fölérendeltségi hierarchia, illetve az azonos szinten a mellérendeltségi kapcsolatok. 2. Szervezeti diagram

Szülői Szervezet

Óvodavezető

Pedagógiai munkát segítők, dajkák

Nevelőtestület

. 3. Az óvodavezető jogköre Az intézmény élén az óvodavezető áll, ő az intézmény egyszemélyi felelős vezetője, irányítója, és képviselője. Az óvodavezetőnek az óvoda vezetésében fennálló felelősségét, feladatait a Nkt., a fenntartó, valamint az óvoda belső szabályzatai határozzák meg. Az óvodavezető ellát egyéb, más jogszabályok által a vezetői hatáskörébe utalt feladatokat is. Az óvodavezető feladatai pedagógiai, munkaügyi, gazdálkodási és tanügy-igazgatási területekre terjed ki.

Kizárólagos jogkörébe tartozik:  A köznevelési intézmény képviselete, 

a nevelőtestület vezetése,



a tanügy-igazgatási döntések meghozatala,



a munkáltatói, valamint kötelezettségvállalási és utalványozási jogok gyakorlása,



a hatáskörébe tartozó gazdálkodási és aláírási jogkör gyakorlása.




intézményi bankszámla feletti rendelkezési jog

4. Az óvodavezető felelőssége: Az intézményvezető egy személyben felelős:  Az alapító okiratban előírt tevékenységek, jogszabályban, költségvetésben vagy költségvetési keretben (azok részét képező megvalósítási tervben, teljesítményértékelési tervben) illetve a fenntartó által közvetlenül meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelő ellátásáért. 

Az óvodai pedagógiai munkáért való felelősség körében szakmai ellenőrzésért indíthat szakértő bevonásával, az intézményben végzett nevelő munka egyes alkalmazott munkája színvonalának értékelése céljából.



Az intézmény szakszerű és törvényes működtetéséért.



Az óvoda gazdálkodási feladatainak megszervezéséért, az óvoda gazdasági eredményeiért.



Az intézményi ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségirányítási rendszer működtetéséért.



A nevelőmunka egységes és biztonságos feltételeinek megteremtéséért.



A gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért.



A pedagógusok középtávú továbbképzési programjának, valamint éves beiskolázási tervének elkészítéséért, a továbbképzés megszervezéséért.



A gyermekvédelmi munka megszervezéséért, ellátásáért, hatékonyságáért.



Az óvodai pedagógiai munkáért való felellősége körében szakmai ellenőrzést indíthat - szakértő bevonásával -, az intézményben végzett nevelő munka, egyes alkalmazott munkájának értékelése céljából.



Az intézmény működésében és gazdálkodásában, a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség követelményének érvényesítésért.



A hatáskörébe tartozó gazdálkodási teendők ésszerű megoldásáért, a takarékos gazdálkodásért.



Az intézmény vagyonkezelésébe, használatába adott használattal kapcsolatos jogok rendeltetésszerű gyakorlásáért.



Az intézmény besorolásának megfelelő a szakmai és pénzügyi folyamatok nyomon követési rendszer működtetésért, a tervezési, a beszámolási, valamint a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok szolgáltatására vonatkozó kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért.




A gyermekbalesetek megelőzéséért, valamint kivizsgálásáért.



A tervezési, beszámolási, információ-szolgáltatási kötelezettség teljesítéséért.

5. Az óvodavezető feladata:  A nevelőtestület vezetése, a nevelőmunka irányítása és ellenőrzése.  A nevelőtestületi értekezletek és az alkalmazotti közösség számára tartott értekezletek előkészítése, vezetése.  Döntések végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése.  A nemzeti és református óvodai ünnepek megszervezése és méltó megünneplése.  A rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény zavartalan működtetésének biztosítása, az ésszerű, takarékos gazdálkodás megszervezése.  Szülői Szervezet képviselőivel való együttműködés.  Az intézményben benyújtott panaszos ügyek kivizsgálása a jogszabálynak megfelelő határidőben és módon.  Kötelezettségvállalási- utalványozási, munkáltatói jogkör gyakorlása.  Az intézmény működésével kapcsolatos minden olyan ügyben való döntés, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe.  A jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség betartása az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdésekben.  Az intézmény külső szervek előtti teljes képviselete, azon lehetőség figyelembe vételével, hogy a képviseletre meghatározott ügyekben eseti, vagy állandó megbízást is adhat.  A jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt és át nem ruházott feladatok ellátása. Az óvodavezető további feladata:  A kapcsolattartás koordinálása: az Önkormányzattal, a Református Pedagógiai Intézettel és a Református Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal, a Szociális Szolgáltató Központ intézményeivel és a szakmai szervezetekkel.  A felettes szervek informálása.  Az óvoda alapvető dokumentumaiban, szabályzataiban megfogalmazott feladatok maradéktalan ellátása.  A nevelőmunka éves munkatervében meghatározott feladatainak ellenőrzése.  A nevelőmunkát segítő alkalmazottak irányítása és ellenőrzése.  Egyeztetési kötelezettség az alkalmazottak foglalkoztatására, az élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében.  A nemzeti és református ünnepek, valamint az óvodai ünnepek megszervezése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések végrehajtásának ellenőrzése.  Az éves nevelési tervben meghatározott feladatok elvégzése.  Felelősök, megbízottak ellenőrzése.  A pedagógiai munka színvonalának megőrzése, emelése az éves munkatervben meghatározott módon.  A belső és külső továbbképzések megszervezése.


           

A szülői szervezet működésének segítése. Az alkalmazottak munkarendjének, beosztásának elkészítése. A helyettesítési beosztás elkészítése. A munka és tűzvédelmi feladatok közvetlen irányítása. A gyermekek jogainak maradéktalan érvényesítése A dajkák és a nem pedagógus munkakörben dolgozók munkájának szervezése, irányítása és ellenőrzése. A szabadságolási terv elkészítése, a nyári időszak munkájának szervezése, irányítása. Az intézmény költségvetési tervének előkészítése, a fenntartó elé terjesztése, a gazdálkodási és pénzügyi fegyelem betartása, költségvetési beszámoló elkészítése Az intézmény gazdaságos, hatékony működtetése A gazdálkodási és pénzkezelési, a vagyon, a leltári és selejtezési, a költségvetési beszámoló elkészítése. Az óvodai ki- és befizetések időben történő teljesítése A térítési díjak, a befizetések időben történő beszedése

Felelős az intézmény gazdaságos, hatékony működtetéséért. Ő felel a gazdálkodási és pénzkezelési, a vagyon, a leltári és selejtezési, a kulcs és pecsét használat, szabályzatok betartásáért és betartatásáért, a kockázatértékelési, tűz-és munkavédelmi szabályzat, valamint a gépkocsi-használat rendjéért. Felel a munkaköri leírásában szereplő feladatok betartásáért és betartatásáért. A költségvetési és gazdálkodási terv, beszámolók, adatszolgáltatások helyességéért. Szorgalmazza a belső tudásmegosztás különböző formáit. Alkalmat, lehetőséget biztosít arra, hogy a pedagógusok egymás csoportja foglalkozásainak látogatásával is átadják a meglévő szakmai tudásukat. Kezdeményezi a továbbképzési tapasztalatok nevelő-testületi értekezleten, illetve kisebb csoportokban történő megosztását. Részt vállal az óvodapedagógusok tevékenységének látogatásában, megbeszélésében. A munkatársak felelősségét, jogkörét és hatáskörét egyértelműen meghatározza, felhatalmazást ad. A felhatalmazásokat a munkaköri leírásokban is rögzíti. 6. A vezető intézményben tartózkodásának rendje Az intézmény működésével és a szülők ügyeinek intézésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy a teljes nyitvatartási idő alatt a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. Ennek érdekében a vezető óvodában való benntartózkodásának rendje: Óvodavezető: Az óvodavezető heti munkaideje 40 óra. Az óvodavezető gyermekcsoportban eltöltött kötelező óraszáma 12 óra. A gyermekcsoportban az óvodavezető kötelező óráinak beosztását a munkarend tartalmazza. Az óvodavezető munkaideje felhasználását és beosztását a gyerekek között töltött kötelező óráin kívül maga jogosult meghatározni.


VI.

A szervezeti egységek és a vezetők, illetve a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje.

Az Intézmény belső kapcsolati rendszere 1. Alkalmazottak Az óvoda dolgozóit az Nkt. előírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban az óvoda vezetője alkalmazza. Az engedélyezett létszám feladatkörönkénti megoszlását, az intézmény jellemzőit részletező fejezetben mutatja be az SZMSZ. Az óvoda dolgozói munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a munkatörvénykönyve és a Kjt. ide vonatkozó része szabályozza. Munkájukat névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírásuk alapján végzik, melyet munkába állásukkal egyidejűleg az óvoda vezetője – aláírásuk megkérésével – részükre átad. Az intézményen belül a feladat-és hatásköröket alapvetően a Szervezeti és működési szabályzatban az alkalmazottak munkaköri leírásában kerülnek meghatározásra. A meghatározás egyértelmű. A feladat és hatáskör gyakorlással kapcsolatos beszámoltatási feladatok a munkaköri leírás szerinti alá-fölé rendeltségnek megfelelően történik A munkaköri leírás az alábbi adatokkal rendelkezik.  A munkahely, a munkavállaló, a munkakör megnevezése. 

A munkaidő, a közvetlen felettes meghatározása.



A munkavállaló tevékenységének köre, feladatai, hatás- és jogköre.



A munkakör szerinti ellenőrzési feladatok.

 A munkakörre vonatkozó alap és specifikus elvárások . A munkaköri leírások a személyi anyag részét képezik.

Az óvodapedagógusok kötelessége és jogai Az óvodai nevelés országos alapprogramjával összhangban álló református pedagógiai programunk szerint a gyermekek nevelése, az eltérő, különleges bánásmódot igénylő gyermek esetén az –egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével történik. Az intézményben együttműködnek a pedagógusok. Ezzel összefüggésben az óvodapedagógus kötelessége, hogy:  gondoskodjon a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, figyelembe véve a gyermek egyéni adottságait, képességeit, fejlődési ütemét, szociokulturális helyzetét.


 különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, együttműködjön a gyógypedagógussal vagy más szakemberekkel, elősegítve a bármely oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek felzárkóztatását.  segítse a tehetségek felismerését, fejlődését.  segítse a gyermek erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés szabályainak elsajátítását.  egymás szeretetére, tiszteletére, a családi élet értékeinek megbecsülésére, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a gyerekeket.  a szülőt (törvényes képviselőt) rendszeresen tájékoztassa a gyermek fejlődéséről, magatartásáról, s ezekkel kapcsolatos problémákról  a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg mindent, felvilágosítással, balesetvédelmi előírások betartásával, veszélyhelyzetek elhárításával, a szülő, szakember bevonásával.  a gyermek és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tartsa tiszteletben, kérdéseikre érdemi választ adjon.  részt vegyen a számára előírt továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát. 7 évenként egy alkalommal - jogszabályban meghatározottak szerint- részt vesz továbbképzésben, aki ezt önhibájából nem teszi, vagy tanulmányait nem fejezi be sikeresen, munkaviszonya megszüntethető. Mentesül ez alól az 55 évet betöltött pedagógus. Az első továbbképzés az első minősítés előtt kötelező. Szakvizsgával rendelkezők a vizsgák letétele utáni hét évben nem kell továbbképzésben részt venniük.  az óvoda pedagógiai programjában és SZMSZ-ében előírt pedagógiai és adminisztratív feladatait teljesíti.  aktívan részt vesz nevelőtestületi értekezleten, fogadóórán, óvodai ünnepségeken az éves munkaterv szerinti rendezvényeken  határidőre megszerzi a kötelező minősítéseket  megőrzi a hivatali titkokat  hivatásához méltó magatartást tanúsít az intézményben, s azon kívül is  a nevelési intézményekben a pedagógus munkakörben dolgozó heti teljes munkaidejének (40 óra) 80%-át (32 óra továbbiakban kötött munkaidő) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával – gyerekekkel való közvetlen foglalkozásra- kell fordítani. A fennmaradó részben (8 óra) a pedagógus a nevelést előkészítő, ezzel összefüggő egyéb feladatokat, továbbá eseti helyettesítést lát el. amennyiben az óvodavezető a fennmaradó órákra nem ad csak az intézményben megoldható feladatot, az óvodapedagógus annak lebontását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni.


Az óvodapedagógust megilleti az a jog, hogy:  személyét, mint a közösség tagját megbecsüljék, emberi méltóságát, személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői tevékenységét értékeljék és elismerjék.  a pedagógiai program alapján nevelési módszereit megválassza.  munkájához szükséges intézményi és fenntartói információkhoz hozzájusson  részt vegyen az óvoda pedagógiai programjának megalkotásában, elfogadásában, értékelésében.

 szakmai tudását szervezett továbbképzésben (akkreditált) való részvétel útján gyarapítsa, részt vegyen ellenőrzéssel kapcsolatos megyei, országos kísérletekben, tudományos kutatómunkában.  pedagógus igazolvánnyal rendelkezzen. 2. A nevelőmunkát közvetlenül segítő pedagógusok A nevelő munkát közvetlenül segítő szakemberek a Református Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény alkalmazottai. Az óvodával kötött megállapodási szerződés keretében végzik a gyermekek ellátását intézményükben.

A nevelőtestület és a szakalkalmazottak jogai Nevelőtestület az óvodában munkaviszony keretében pedagógus munkakörben, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező nevelőmunkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak közössége. Szakalkalmazottak az óvoda nevelő tevékenységét segítő, munkaviszonyban álló munkatársai. A nevelőtestület döntési jogkörrel rendelkezik: Az óvoda:  pedagógiai programjának elfogadásáról, 

SZMSZ elfogadásáról,



az óvoda éves munkatervének elfogadásáról,



az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról,



továbbképzési program elfogadásáról,



házirend elfogadásáról,



az óvodavezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról,



jogszabályokban meghatározott más ügyekben.


A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet az óvoda működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A szakalkalmazottak alkalmazási feltételeit, munkaköri leírásukat a vezető készíti el, munkájukat a dajkák az óvodapedagógusokkal egyeztetve végzik. Nevelőtestületi vagy szakalkalmazotti értekezletet külön vagy együttesen is összehívhat a vezető, a feladat aktualitásától függően, a nevelési év során legalább 4 alkalommal. Itt tájékoztatja az illetékeseket az óvodai munkáról és a soron következő feladatokról, az értekezletről jegyzőkönyv készül, ezt az óvodavezető, a jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő írja alá. Az értekezletekre maximum évi 5 nevelés nélküli munkanap vehető igénybe, amiről a szülőket 15 nappal előbb értesíteni kell és szükség esetén megszervezni az ügyeletet. A pedagógusok munkarendje A pedagógusok kötelező óráinak csoportban történő teljesítésére vonatkozó munkaidő beosztás: Név Hétfő Óvodapedagógus 8.30-14.30

Kedd 7.30-13.30

Szerda 8.30-14.30

Csütörtök 8.30-14.30

Óvodapedagógus 7.30-13.30

7.30-13.30

7.30-13.30

Péntek 8.10-14.10 14.30-16.30 7.30-13.30

13.30-16.30

13.30-16.30

7.30-9.30

14.00-15.00

13.00-15.00

8.00-15.00

Óvodavezető

14.30-16.30

8.10-14.10 14.30-16.30 7.30-9.30

Intézményi Lelkész

8.00-11.00

8.00-11.00

A munkaidő vezetése a havi nyilvántartási nyomtatványon az óvodavezető kötelessége és felelőssége, melyet a munkavállaló aláírásával igazol. A pedagógus köteles a munkakezdés előtt minimum 10 perccel munkahelyén megjelenni. Munkából való távolmaradását előzetesen személyesen, vagy váratlan késés, távolmaradás esetén, telefonon jelezni annak okát és időtartamát, hogy feladatának ellátásáról helyettesítéssel gondoskodni lehessen. A helyettesítések rendjéért az óvodavezető felel. A nem pedagógus munkakörben dolgozók munkarendje Munkarendjüket a vezető állapítja meg. Munkaidejük heti 40 óra. Dajkák munkaidő beosztása: Név

Hétfő

Kedd

Szerda

Csütörtök

Péntek

Dajka 1.

7.30-13.30 13.50-15.50 7.30-13.30 13.50-15.50

7.30-13.30 13.50-15.50 7.30-13.30 13.50-15.50

7.30-13.30 13.50-15.50 7.30-13.30 13.50-15.50

7.30-13.30 13.50-15.50 7.30-13.30 13.50-15.50

7.30-13.30 13.50-15.50 7.30-13.30 13.50-15.50

Dajka 2.


Az alkalmazottak munkakezdés előtt minimum 10 perccel kötelesek munkahelyükön megjelenni, távolmaradásukról értesíteni a vezetőt, illetve váratlan késés, távolmaradás esetén telefonon jelezni annak okát és időtartamát. Pedagógiai munkát közvetlenül segítő dajka feladata és jogköre A dajka végzi mindazon feladatokat, amely szükséges a gyermekek egész napos óvodai ellátásához, az óvodában végzett nevelési célok eléréséhez. Feladatuk: az óvodapedagógus irányításával a gyermekek gondozásában, nevelésében való részvétel, és az óvoda épületének folyamatos, rendszeres tisztán tartása. Elvégzi: a vezető által munkaköri leírásban utalt feladatokat, (külön díjazásért az egyéb, nem feladatkörébe tartozó feladatokat is. ) Dajkák közössége A csoportban dolgozó óvodapedagógus, és a dajka az egyes tervezési időszakok feladatait rendszeresen megbeszélik. A csoport óvodapedagógusai tájékoztatják a dajkát a gyermekek nevelését elősegítő, részére átadandó információkról. A nevelő munkát közvetlenül segítő alkalmazottat – dajkát – aki közreműködik a gyermek ellátásában, titoktartási kötelezettség terheli, a gyermekkel, és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a gyermekkel, a szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség a jogviszony megszűnése után is határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestület tagjainak egymás közti, a gyermek fejlődésével összefüggő megbeszélésére. A pedagógus és dajka – vezetője útján – köteles a gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha a gyermek – más vagy saját magatartása miatt – súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Ebben a helyzetben az adattovábbításhoz az érintett beleegyezése nem szükséges. A nevelőmunkát segítő nem pedagógus alkalmazott: Az intézményi lelkész Szolgálati időkerete: 20 óra / hét Feladatköre ellátásához szükséges egyetemi szintű lelkészi végzettsége Az intézményi lelkész feladatai: A nevelőtestület tagjaként irányítja a református keresztyén nevelést, és szervezi a hitoktatást az intézményben.


Felelős: - A hitéleti nevelési program elkészítéséért, megvalósításáért. - Az óvodában folyó lelki gondozásért. - A gyermekek, óvodapedagógusok, óvodai dolgozók között folyó diakóniai és missziói munkáért. - A gyermekek keresztyén neveltetéséért.

Feladata: -

Megjeleníti a krisztusi, ezen belül a református szellemiséget az óvodában. Az óvoda valláspedagógiai céljainak kidolgozása és megvalósítása. Az óvoda gyermekei, óvodapedagógusai és dajkái között folyó lelki gondozás összefogása. Az egyházi ünnepek megtartásával kapcsolatos szervezőmunka koordinálása. Az ökumenikus kapcsolatok ápolása. A szülőkkel való együttműködés, kapcsolattartás. A továbbképzésekről, valamint a hazai és nemzetközi református közéletről a Nevelőtestület tájékoztatása.

VII. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek 1. Az óvodavezetői megbízással kapcsolatos rendelkezések Az óvodavezető megbízásáról a nevelőtestület véleményének kikérésével a Tiszáninneni Református Egyházkerület Elnöksége dönt. Az óvodavezető megbízása a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről és az 1995. évi I. törvény Magyarországi Református Egyház közoktatási törvénye a 1998. évi II. és a 2005. évi II. törvény, a 2013. évi V törvény és a Zs– 184/2008. sz. zsinati határozat módosításaival egységes szerkezetben alapján történik. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, a feladatok ellátásával megbízottak beszámolására vonatkozó rendelkezések Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. VIII. A gyermekek közössége A nagyjából azonos életkorú gyermekek egy gyermekcsoportot alkotnak, melynek létszáma törvényileg szabályozott: maximum 25 fő. Ettől eltérni csak a fenntartó engedélyével lehet. Maximális csoportlétszám túllépés esetén engedélyeztetéséért az óvodavezető felelős. Lehetőség van vegyes életkorú csoportok kialakítására is, amennyiben azt az óvoda érdeke megkívánja, továbbá ha a nevelőtestület kezdeményezi. Az óvodában 2 gyermek csoport működik, fantázia nevük: Csengettyű, Szivárvány


VIII. Az óvodai felvétel, átvétel, óvodai elhelyezés Az óvodába a gyermekek felvétele, átvétele jelentkezés alapján történik. Az óvodai beíratások idejét és módját a fenntartó határozza meg. A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti, a gyermekek felvétele folyamatos. A felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt. Ha a jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, az óvodavezető bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre. Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról a szülők és az óvodapedagógusok véleményének kikérése mellett az óvodavezető dönt. Döntése során be kell tartania a fenntartói aktuális határozatban engedélyezett csoportlétszámot, figyelembe véve a csoportszobák férőhelyszámait, valamint a törvényi szabályozást (26fő/csoport az alapító okirat szerint.) Az óvodai jelentkezés idejét és módját, időpontját a fenntartó az alábbiak szerint határozza meg: A felvétel időpontját a fenntartó az óvodavezető egyetértésével meghozott döntése után tesszük közzé a jelentkezés időpontja előtt legalább harminc nappal. A jelentkezéskor az óvoda nyilvántartást készít a jelentkező gyermekekről úgy, hogy a felvételhez szükséges személyi adatokat a felvételi naplóban rögzíti. A jelentkezéskor fel kell mérni azt is, hogy mely időponttól kérik a szülők a gyermek felvételét, fél vagy egész napos ellátást igényelnek-e a számára. A beiratkozáshoz szükséges dokumentumok: - szülői nyilatkozat - felvételi kérelem - a gyermek születési anyakönyvi kivonata, - lakcímet igazoló hatósági igazolvány, TAJ kártya, - az egyik szülő (gondviselő) személyi azonosító és lakcímet igazoló hatósági igazolványa, - gyermekvédelmi kedvezményről szóló határozat, (ha van ilyen) - nyilatkozat térítési díjkedvezményhez - más óvodából átiratkozó gyermek esetében, az előző óvoda által kitöltött „Értesítés óvodaváltoztatásról” c. igazolás szükséges. Az óvoda vezetője az óvodai felvételi kérelem elbírálásáról, a döntést megalapozó indoklással, a fellebbezésre vonatkozó tájékoztatással értesíti a szülőt, továbbá az óvodai nevelésre kötelezett gyermek felvétele, átvétele esetén indoklás nélkül értesíti az előző óvoda vezetőjét is. Az óvodába felvett gyermeket az óvoda nyilvántartja. Ha a gyermek óvodát változtat, további nyilvántartása az átadó óvoda értesítése alapján az átvevő óvoda feladata. Az óvoda törli az óvodába felvettek nyilvántartásából azt a gyermeket, akinek óvodai jogviszony megszűnt. A gyermek felvételét az óvodavezető csak helyhiány miatt tagadhatja meg, vagy indokolt esetben megfelelő szakvélemény alapján irányíthatja más intézménybe. Óvodába a 3. életévét betöltött gyermek vehető fel és az óvodai nevelésben az iskolába járáshoz szükséges fejlettség megszerzéséig részesülhet.


Az óvodai nevelés a gyermek 2,5 éves korától kezdődhet a jogszabályi feltételek megléte esetén, és az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig tart. A 2,5 éves gyermekek csak abban az esetben vehetők fel, amennyiben már minden 3 éves és annál idősebb gyermek óvodai elhelyezése megtörtént, és a felvétel napjától számított 6 hónapon belül betölti a 3. életévet. Felvételi eljárás rend: 1. Felvételi kérelem leadása az óvodavezetői irodába. 2. A szülők a gyerekeket beíratják a fenntartó által meghatározott időpontban. 3. A felvett gyermekek szüleinek kiértesítése határozat formájában. Esetleg elutasító határozat megküldése. A fenntartó – a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével – a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, az ötödik életév betöltéséig felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja. Felvételi bizottság Az óvodai felvételről az óvodavezető dönt. Ha az óvodába jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, az igényeket felvételi bizottság bírálja el. Figyelembe veszi: 1. református vallás gyakorlása, gyülekezeti tagság 2. református keresztség, más felekezeti keresztség 3. más felekezethez való tartozás 4. testvér, unokatestvér egyéb rokon Tagjai: óvodavezető, az óvodapedagógusok Az óvodai felvételről a szülőket írásban kell értesíteni. Az új gyermekek fogadása Az óvodába felvételt nyert gyermekeket szeptember 1. napjától folyamatosan fogadja az óvoda, a befogadás szeptember 30-ig tart. Felmentés a rendszeres óvodába járás alól Az NKt. 8. § értelmében a fenntartó – a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, az ötödik életév betöltéséig felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja.


Az óvodai elhelyezés megszűnése Az Nkt.53§-a értelmében megszűnik az óvodai elhelyezés, ha: a) a gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján; b) a jegyző a szülő kérelmére engedélyt adott a gyermek óvodából történő kimaradására c) a gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év utolsó napján d) az óvodai elhelyezést fizetési hátralék miatt az óvodavezető - a szülő eredménytelen felszólítása és a gyermek szociális helyzetének vizsgálata után - megszüntette, a megszűnés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján; e) a gyermeket nem vették fel az iskolába, szakértői bizottság javaslatára annak a nevelési évnek az utolsó napján, amelyben a nyolcadik életévét betölti. Megszűnik az óvodai elhelyezés akkor is, ha a gyermek a jogszabályban meghatározottnál igazolatlanul többet van távol az óvodai foglalkozásokról. Kivéve ez alól az a gyermek, aki halmozottan hátrányos helyzetű, illetve akit a gyámhatóság intézkedésére vették fel az óvodába. A gyermekek kötelességei és jogai  2016. szeptember 1-től minden 3 évet betöltött gyermek köteles intézményes nevelésben részt venni. 

életkorához és fejlettségéhez igazodva- óvodapedagógus felügyelete mellett- a házirendben meghatározottak szerint közreműködjön saját környezetének és általa használt játékoknak, eszközöknek a rendben tartásában.



Óvja saját és társai testi épségét, részt vegyen egészségügyi szűrővizsgálaton, haladéktalanul jelentse a felnőttnek, ha másokat vagy magát veszélyeztető tevékenységet, vagy balesetet észlel.



Óvodai életrendjét, játékidő, pihenésidő, testmozgás, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki.



Állapotának, személyes adottságának megfelelő ellátásban, rehabilitációs célú gondozásban részesüljön, életkorától függetlenül pedagógiai szakszolgálat segítségében részesüljön.



A gyermek emberi méltóságát, jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani bármilyen fizikai vagy lelki erőszakkal szemben. A gyermek nem vethető alá megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak.



A gyermek viszont jogainak gyakorlása során sem sértheti meg társai és a közösség jogait.


IX. Szülők, Szülői Szervezet, a kapcsolattartás formái A szülők kötelességei, jogai: A szülők kötelessége hogy:  gyermeke adottságainak, képességeinek megfelelően, saját vallási meggyőződésére tekintettel szabadon választhat óvodát,  gondoskodjon gyermeke értelmi, testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről és arról, hogy ehhez minden tőle elvárható segítséget megadjon, együttműködve az óvodával, figyelemmel kísérve gyermeke fejlődését,  biztosítsa gyermeke óvodai nevelésben való részvételét 3 éves kortól  a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek szüleit megilleti az a jog, hogy a gyermekvédelemről és gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint anyagi támogatást kapjon,  a szülő joga, hogy gyermeke neveléséhez igénybe vegye a pedagógiai szakszolgálat intézményét. Kötelessége, hogy gyermekével megjelenjen a nevelési tanácsadáson, óvodapszichológiai vizsgálaton és fejlesztő foglalkozásokon, ha ezt a gyermekkel foglalkozó óvodapedagógus kezdeményezi és erre a nevelőtestület javaslatot tesz. Ha a szülő kötelességének nem tesz eleget, a jegyző kötelezi ennek betartására.  Tiszteletben tartsa az óvoda vezetői, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait, tiszteletet tanúsítson irántuk. Joga, hogy:  megismerje az óvoda pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról, véleményezze az intézmény SZMSZ-ét,  gyermeke fejlődéséről, magatartásáról rendszeres és érdemi tájékoztatást, neveléshez tanácsot, segítséget kapjon,  a szülői képviselők megválasztásában,- mint választó, és mint megválasztható személy- részt vegyen,  írásbeli javaslatát az óvodavezető, a nevelőtestület, az óvodapedagógus megvizsgálja, s arra a tizenötödik napon érdemi választ kapjon,  az óvoda vezetőjének vagy a csoport óvodapedagógusának hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon,  személyesen vagy képviselője útján-jogszabályban meghatározottak szerint- részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában.  az oktatási jogok biztosához forduljon.


A szülői szervezettel való kapcsolattartás A nevelési intézmények működéséről szóló Nkt. 72. §-a szerint a nevelési intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni a vezetők, valamint az óvodai Szülői Szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás formáját. A szülők az óvodában a köznevelési törvényben meghatározott jogaik és kötelességeik teljesítésének érdekében Szülői Szervezetet hozhatnak létre. A Szülői Szervezet működésének rendjéről, nevelési tervének elfogadásáról, képviseletéről saját maga dönt, melyet a szülői Szervezet Szervezeti és Működési Szabályzatban tesz közzé. A szülők képviselőjével az óvodavezető tart kapcsolatot. Ezt a hatáskört indokolt esetben átruházhatja a Szülői Szervezetet összekötő óvodapedagógusra. Évente minimum egyszer kerül összehívásra, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a Szülői Szervezet véleményét és javaslatát. Azokban az ügyekben, amelyekben a Szülői Szervezet véleményének kikérése jogszabály alapján kötelező, az óvodavezető az írásos előterjesztést a döntést megelőző 7 nappal korábban adja át a Szülői Szervezet vezetőjének. Az óvodavezetőnek biztosítani kell, hogy a Szülői Szervezet:  az óvodai nevelési év rendjét, munkatervét annak elfogadása előtt véleményezze 

a nevelési év rendjére vonatkozó dokumentumot a Szülői Szervezetnek úgy kell átadni, hogy legalább 7 munkanap rendelkezésre álljon a véleményalkotásra;



véleményezhesse a szülőket érintő anyagi kiadásokkal járó elképzeléseket;

A Szülői Szervezet köteles véleményezési jogkörében eljárva írásban nyilatkozni. A szülők szóbeli tájékoztatása Az intézmény a köznevelési törvénynek megfelelően a gyermekekről a nevelési év során folyamatos szóbeli tájékoztatást ad. Ez lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezletek, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. Szülői értekezletek rendje:  Évnyitó szülői értekezlet 

Tavaszi szülői értekezlet

Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az óvodapedagógusi és a Szülői Szervezet képviselője a gyermekközösségben legalább 50 + 1% ban felmerülő igény esetén. Fogadóórák rendje: Az óvoda házirendjében szabályozott.


A szülők írásbeli tájékoztatása A bejáratnál elhelyezett központi hirdetőtáblán mindenki számára érdekes és aktuális ismeretterjesztő információkat teszünk közzé (színház, kiállítás, sportesemény….). A bejáró gyermekek szüleihez ezek az információk levél útján jutnak el, melyet a gyermekek táskájába teszünk, vagy az utazást kísérő felnőtt ad át. A csoportok Szülői Szervezetei Az óvodában a szülők jogaik érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében Szülői Szervezeteket (közösségeket) működtetnek. Az óvodai csoportok Szülői Szervezeteit (közösségeit) az egy csoportba járó gyermekek szülei alkotják. Minden csoportban külön Szülői Szervezet működik, melynek tagjai alkotják az óvodai Szülői Szervezetet, élén a megválasztott elnökkel. A szülők és pedagógusok között a nevelési feladatok összehangolása, az óvoda szabályzatainak és programjának megismerése érdekében a kapcsolattartásra, tájékoztatásra vonatkozó formákat és szabályokat a Pedagógiai Program (PP) és a Házirend rögzíti. A csoportok szülői szervezetei az általuk meghatározott rend szerint működnek. Az óvodapedagógus a csoport szülői közössége képviselőjének havi egy alkalommal tájékoztatást ad. A csoportok Szülői Szervezetei tagjainak nevét, a megalakulás időpontját a gyermekcsoportok szülői értekezletének jegyzőkönyvei tartalmazzák. A Szülői Szervezetek (közösségek) kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat a választott elnök segítségével juttathatják el az óvoda vezetőjéhez! Az óvodai Szülői Szervezet Az óvoda vezetőjének az óvodai választmány Szülői Szervezetét a nevelési év során negyed évenként össze kell hívnia, és ennek során tájékoztatást kell adnia az óvoda feladatairól, tevékenységéről. Az elnökkel az óvodavezető, akadályoztatása esetén a Szülői Szervezet összekötő óvodapedagógus tartja a kapcsolatot. A pozitív kép kialakítása és a folyamatos kapcsolattartás érdekében kommunikációs eszközöket, csatornákat működtet. Ügyel az intézményi szintű ünnepségek, rendezvények igényes megszervezésére és lebonyolítására. Kezdeményezi a különböző médiákban az intézmény jó hírét erősítő kommunikációt. Az óvodai választmányi Szülői Szervezet (közösség) értekezlete akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint az ötven százaléka jelen van. A döntéseket nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozzák. Az óvodai Szülői Szervezet (közösség) döntési jogot gyakorol:  A saját működési rendjében. 

A nevelési tervének elfogadásában.



A tisztségviselőinek elfogadásában.


Az óvodai Szülői Szervezet (közösség) véleményezési jogot gyakorol:  Az óvodai SZMSZ, a Házirend kialakításában.  Az éves pedagógiai nevelési terv és beszámoló elkészítésekor.  A vezető és a Szülői Szervezet közötti kapcsolattartás módjában.  A szülőket anyagilag is érintő ügyekben.  A szülői értekezletek napirendjének meghatározásában.  Az óvoda és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában.  Az éves munkatervnek a szülőket is érintő részében. Az óvodai Szülői Szervezet egyetértési jogot gyakorol:  Az óvodai dokumentumok nyilvánosságra hozásának módjával módosításával kapcsolatosan  Gyermeküket érintő személyes adatainak kezelésével kapcsolatban.

és

annak

A Szülői Szervezet – véleményezési jogkörében eljárva – írásban teszi meg nyilatkozatát. Az óvodai Szülői Szervezet képviseli a szülőket és a gyermekeket a köznevelési törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítéséhez. Figyelemmel kíséri a nevelőmunka eredményességét. Megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet és az óvodavezetőt. A gyermekek nagyobb csoportját érintő (összlétszám 50+1 %) bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési intézmény vezetőjétől. Az óvodai Szülői Szervezet képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestületi és az Igazgató Tanácsi értekezleten. Az óvodai Szülői Szervezet elnökét meg kell hívni a nevelőtestületi értekezlet azon napirendi pontjainak tárgyalásához, amely ügyekben jogszabály, vagy az óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata, a szülői szervezet részére véleményezési jogot biztosít. A meghívás a napirendi pont írásos anyagának 7 nappal korábbi átadásával történik. Az együttműködés és kapcsolattartás során a vezető feladata, hogy az óvodai Szülői Szervezet jogainak gyakorlásához szükséges információs bázist, a szükséges dokumentumokat biztosítsa. Az óvodai Szülői Szervezet feladata,  

hogy éljen a jogszabály, és az óvoda belső szabályzataiban megadott jogosítványaival, jogainak gyakorlásával. Segítse az intézmény hatékony működését. Az új szülőknek az óvoda köteles tájékoztatást adni a pedagógiai programról.

Az óvodai Szülői Szervezet és a vezetők kapcsolattartás formái: Személyes megbeszélés, értekezlet, írásbeli tájékoztatók, a Szülői Szervezet nevére szóló levelek átadása.


A szülőkkel való kapcsolattartás: Az óvodai nevelés és a szülőkkel megosztott felelősség együtt szolgálja legjobban a gyermek fejlődését. Ennek alapvető feltétele a családdal való szoros együttműködés. Az együttműködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig magukban foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket az óvoda, illetve a család teremt meg. Gazdasági vonatkozásban (ebédfizetés, visszafizetés) kapcsolatot tart a szülőkkel az óvodavezető. A kapcsolat kiterjed a külön szolgáltatásokat vezető külső megbízottakra is (tájékoztatás a gyermekek külön programokon való fejlődéséről, térítési díj befizetése, stb.). a) Szülői értekezlet: A hivatalos tájékoztatás egyik módja a szülői közösség felé a mindenkit érintő aktuális eseményekről, illetve az adott csoport fejlettségi szintjéről. A szülői értekezleteken minden esetben az óvodavezető is jelen van. b) Fogadóóra: Kezdeményezheti a szülő, pedagógus, gyermekvédelmi felelős, illetve az óvodavezető. A fogadóóra jellegéből adódóan alkalmas a gyermekre vonatkozó mindennemű gond, probléma, fejlődési kérdés megbeszélésére. A csoportok óvodapedagógusai a nagycsoportos gyermekek szüleinél mindenkor kezdeményezik a fogadóóra igénybevételét, mert így lehetőség adódik arra, hogy az iskolaválasztás, iskolaérettség tekintetében személyre szóló segítséget tudjanak adni. A szülő kezdeményezheti a fogadóórát a gyermek fejlődéséről szóló információ megszerzéséért, illetve ha, személyes jellegű problémát kíván megbeszélni, valamint segítséget igényel egyes nevelési helyzetekhez. A vezető kezdeményezheti a fogadóórát abban az esetben, ha problémamegoldás túlnő a csoportos óvodapedagógus kompetencia körén, illetve a szülő nem elégedett az óvodapedagógus által ajánlott probléma- megoldási lehetőséggel. A fogadóórát kezdeményezheti a gyermekvédelmi felelős abban az esetben, ha a gyermek fejlődése a családban nem biztosított, illetve fennáll a veszélye annak, hogy a gyermeket elhanyagoló nevelésben részesítik a szülők. A fogadóórák rendje a hirdetőtáblákra kifüggesztésre kerül. c) Konzultáció: A szülői szervezet képviselői a szülők nevében a vezetővel, illetve csoportos óvodapedagógustól bármikor konzultációs lehetőséget kérhet az óvodába járó gyermekek nagyobb csoportját összlétszámban 50+1%-át érintő bármely kérdésben.

d) Családlátogatás: Kezdeményezheti a szülő, valamint az óvoda. A szülő bármikor kérheti a családlátogatást, ha úgy érzi, hogy az elősegíti az együttnevelést. Kezdeményezhetik az óvodapedagógusok és a gyermekvédelmi felelős abban az esetben, ha úgy ítélik meg a körülményeket, hogy a


gyermek fejlődése a családi körülményei miatt nem megfelelő. Ebben az esetben az óvoda kérheti a Gyermekjóléti Szolgálat segítségét is. e) Közös programok: Idesorolható a kirándulások, a játszódélutánok megszervezése, melyeken a családok is részt vesznek, ünnepélyek, csoportok hagyományai. Az intézményvezető az intézmény működtetése során a tájékoztatási feladatait: - az előzőeken túl él a tájékoztató anyagok kinyomtatása, illetve elektronikus úton való megismertetés lehetőségével, Óvodai Szülői Szervezet struktúrája A csoportok Szülői Szervezeteit (továbbiakban: SZSZ.) 2 fő, az egy csoportba járó gyermekek szülei alkotják. A csoport SZSZ két tagját delegálja az intézményi SZSZ választmányba. Az óvodai SZSZ választmánya (vezetősége) az alábbi tisztségviselőket választja meg:  Óvodai SZSZ elnök (melynek tisztsége lejár, ha a szülő gyermekének a csoportjában betöltött SZSZ tagsága megszűnik, vagy abban a csoportban, ahol a SZSZ tagsága volt, gyermekének óvodai jogviszonya megszűnik) 

Óvodai SZSZ összekötő óvodapedagógus.

A külső kapcsolatok rendszere A pedagógiai programmal, valamint a Szervezeti és Működési szabályzattal összhangban megtörténik a külső partnerek, azon belül is kulcsfontosságú partnerek azonosítása. A külső partnerek köre - az intézmény stratégiai dokumentumaiból - ismert az intézmény munkavállalói számára. Az intézmény törekszik a kölcsönös kapcsolattartás kiépítésére és az információcsere fenntartására. Kétirányú információáramlást támogató kommunikációs rendszert (eljárásrendet) alakítottak ki. Az intézmény él az információátadás szóbeli, digitális és papíralapú eszközeivel. Az információátadás formáját az információ jellegének megfelelően állapítják meg. A partnerek tájékoztatásának és véleményezési lehetőségeinek alapvető szabályait a Szervezeti és működési szabályzat tartalmazza, melynek rendelkezéseit a partnerek jelzései alapján évenként felülvizsgálják. A Fenntartó és az óvoda kapcsolata: Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, mely kiterjed  az intézmény működésével, működtetésével összefüggő feladatok ellátására, 

az intézmény alapdokumentumainak előterjesztésére, jóváhagyására,



az intézmény pénzügyi-gazdálkodási tevékenységére,




az intézmény, gazdálkodási, törvényességi ellenőrzésére,



az intézmény szakmai munkájának eredményességére, a szakmai munka értékelésére, szakértők bevonásával,



megbízza az óvoda vezetőjét és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.

A kapcsolattartás formái: szóbeli tájékoztatás, beszámolók, jelentések, intézményvezetői értekezleten való részvétel, speciális információk szolgáltatása az intézmény gazdálkodásához kapcsolódóan. A kapcsolattartó személy az óvoda vezetője.

A Református Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménnyel kapcsolattartó személy az óvoda vezetője. A kapcsolattartás kiterjed:  a gyermek fejlettségével, személyiségével, magatartásával összefüggő szakvélemény megkérésére, 

az iskolai alkalmasság, felkészültség megállapítására,



a gyermekek fejlesztésére, foglalkozására,



az óvodavezető, konzultációs kapcsolatot tarthat a vizsgálatra küldött, vagy fejlesztő foglalkozásokon résztvevő gyermekekkel kapcsolatban.

A Gyermekjóléti Szolgálattal az óvoda gyermekvédelmi-felelőse folyamatos kapcsolatot tart, amelyről az óvodavezetőnek rendszeresen beszámol. A kapcsolattartást vezetői szinten az óvodavezető gyakorolja, gondozza. A kapcsolattartás kiterjed a gyermekvédelmi rendszerekhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekre, intézményekre, hatóságokra. A kapcsolattartás lehetséges módja: értesítés, eset-megbeszélés, konzultálás, előadásra, illetve rendezvényre meghívás. A Homrogdi Görögkatolikus Általános Iskola, és az edelényi Szent Miklós Görögkatolikus Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészeti Iskola igazgatójával, pedagógusaival az óvoda vezetője, nevelői rendszeres kapcsolatot tartanak. A nevelési év kezdetén együttműködési terv kialakítására kerül sor, melyet kölcsönös elfogadás követ. Az együttműködés kiterjed:  pedagógusok szakmai programjaira, 

óvodások iskolával való ismerkedésére,



ünnepélyeken, szakmai programokon való kölcsönös részvételre,



értekezletekre,




volt óvodásokkal kapcsolatos követéses vizsgálatra, óvodapedagógusok látogatása

A kapcsolattartás célja az iskolába menő gyermekek beilleszkedését megkönnyítő együttműködés kialakítása. A kapcsolattartó pedagógus személye az évenkénti pedagógiai nevelési tervben kerül meghatározásra.

X. Ünnepek, hagyományok ápolása Óvodai ünnepek Az óvodai ünnepeket, hagyományait a gyermekek közösségére vonatkozóan az óvoda Pedagógiai Programja (PP) tartalmazza. Az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos felelőseket a nevelőtestület az éves pedagógiai tervében határozza meg. A felelősök a rendezvényekre vonatkozó feladatterveiket a pedagógiai munkatervben jelölt határidőre elkészítik, és tartalmuk szerint szervezik meg az ünnepségeket. Óvodai csoportok együttműködnek. Az intézmény vezetése támogatja, ösztönzi az intézményen belüli együttműködéseket. Az intézményben rendszeres, szervezett a jó gyakorlatok ismertetése, támogatása. Hagyományok A hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának, illetve ellátottjának feladata. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja, az intézmény meglévő hírnevének megőrzése, növelése, mely elsősorban a nevelőtestület feladata, mely tagjai közreműködése révén gondoskodik arról, hogy az intézmény hagyományai fennmaradjanak. Eszközei: ünnepségek, rendezvények. A nevelőtestület feladata, hogy a meglévő hagyományok ápolásán túl, újabb hagyományokat teremtsen, majd gondoskodjon az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megőrzéséről is. Az intézmény a hagyomány jellegének megfelelően bevonja a hagyományok ápolásába a külső partnereit is Az intézmény hagyományait a Szerezeti és Működési szabályzat, és a nevelési program egymással összhangban tartalmazza. Az alkalmazottakkal, az óvodával kapcsolatos hagyományok  Szakmai napok 

Névnapok köszöntése



Közös ünnepségek

A hagyományápolás érvényesülhet jelkép használatával (óvodai emblémával ellátott póló), gyermekek, felnőttek ünnepi viseletével, illetve az intézmény belső és külső dekorációjával. Ünnepélyek, amikor a gyermekek műsorral készülnek:  Adventi gyertyagyújtás a parókia udvarán  Gyermekek karácsonya (templom)  Farsang


 

Anyák napja, ünneplését a templomban, az istentiszteleten való részvétel keretében tartjuk, minden gyermekcsoport szolgálatával. Nagycsoportosok búcsúzója az óvodában és a templomban, nyárköszöntő (nyitott ünnepély).

Megemlékezések:  Március 15. (Nemzeti ünnep), 

Október 31. (Reformáció ünnepe).

Gyermeki élet hagyományos ünnepei:  Mikulás 

Adventi gyertyagyújtások



Farsang



Nyárköszöntő nap



Húsvét



Gyermeknap

Csoporton belüli hagyomány, a születésnapok és névnapok megünneplése. Óvodai szintű hagyományok:  Egész napos kirándulás évi egy- két alkalommal. 

Félnapos élményszerző kirándulások, séták.



Mozi előadások a nagycsoportosokkal évi 1-2 alkalommal.

XI. Rendszeres egészségügyi felügyelet ellátása és rendje, egészségvédelmi szabályok A nevelési intézmények működéséről szóló NKt. 25 § bekezdés 5) pontja szerint a nevelési intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni a rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendjét. Az intézmény vezetője biztosítja az egészségügyi ellátás feltételeit. Gondoskodik a gyermekek szükséges óvodapedagógusi felügyeletéről és szükség szerint a vizsgálatokra történő előkészítéséről. A csoportszobát biztosítja az óvoda orvosa és védőnője részére.


Az óvodába járó gyermekek intézményen belüli általános egészségügyi felügyeletét az intézmény és az óvodaorvosi szolgálat közötti megállapodás keretében az óvodaorvos és védőnő látja el. Bármilyen orvosi vizsgálat csak a szülő előzetes engedélye után végezhető. Amennyiben az orvosi vizsgálat elvégzéséhez a szülő nem járul hozzá, erről írásban kell nyilatkoznia. A napközben megbetegedett gyermeket a vezetői irodában el kell különíteni és a szülőket haladéktalanul értesíteni, kell. Fertőző betegséget a vezetőnek jelenteni kell az ÁNTSZ felé. Az intézmény által biztosított feltételek mellett évente egyszer szemészeti szűrés és hallásvizsgálat történik az óvodában. Ezekhez a vizsgálatokhoz a szülőnek hozzájárulási joga van. Az óvoda működtetése során az ÁNTSZ által meghatározott szabályokat szigorúan be kell tartani. Az óvoda belső és külső helyiségeiben szigorúan tilos a dohányzás. Az óvoda egész épülete dohányzás mentes! Az intézmény egész területén az óvodai nyitva tartás teljes ideje alatt szigorúan tilos a szeszes ital fogyasztása. Alkoholos állapotban lévő személyt a vezetőnek azonnal el kell távolítani az intézmény területéről és a szükséges intézkedéseket meg kell tennie. A kötelező védőoltások az óvodában nem adhatók be.

XII. Az intézményi védő, óvó előírások A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló NKt. 25 § bekezdés 6) pontja értelmében a nevelési intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni az intézményi védő, óvó előírásokat. Az óvoda vezetője felelős az óvodában a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, és a gyermekbalesetek megelőzéséért. A feltételrendszer vizsgálata, a feltételek állandó javítása az intézmény vezetőjének feladata. Hatáskörének megfelelően megtörténik az intézmény, mint létesítmény, és a használt eszközök biztonságos működtetésének megszervezése (A nevelési év kezdete előtt helyszíni bejárás alapján értékeli az intézmény - bele értve az intézmény épületét, eszközeit, az intézmény udvarát és az ott található eszközöket - biztonságát, feltárja az esetleges kockázatokat.) Az óvodában az alkalmazottak általános feladatai közé tartozik a gyermekek testi épségének megóvása. Minden óvodapedagógusnak az NKt.-ben előírt feladatát képezi, hogy a rábízott gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjék. Az óvodapedagógusok a nevelési év első munkanapján a gyermekeknek balesetvédelmi oktatást tartanak, melyről a gyermekek névsorával feljegyzést készít a csoportnaplóba. A gyermekek az intézmény helyiségeit, létesítményeit és berendezéseit csak felnőtt felügyelete mellett használhatják. A szülők a gyermekükkel az öltözőben tartózkodhatnak. A szülőkre vonatkozó intézményi szabályokat a Házirend tartalmazza. Az óvodán kívüli séták kirándulások, színházlátogatások alkalmával a gyermekek felügyeletét, kíséretét 10 gyermekenként legalább 1 fő felnőtt látja el.


Az óvodán kívüli sétát a vezetőnek előzetesen jelezni kell. Engedély nélkül az óvoda területéről gyermeket kivinni nem lehet. Egész napos, óvoda szintű kirándulás esetén, a csoportok óvodapedagógusai és a dajkák, valamint az óvoda kisegítő személyzete kíséri a gyermekeket. Lehetőség szerint az intézmény vezetője is részt vesz az egész napos kiránduláson. Az intézmény vezetője az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit a munkavédelmi ellenőrzések, szemlék keretében rendszeresen ellenőrzi, ha kell a szükséges intézkedéseket, megteszi. Az óvoda csak megfelelő minősítési jellel ellátott (EU szabvány) játékokat vásárol. Az intézmény egész területén tilos a dohányzás. Az NKt. 4. § 31. bekezdése, EMMI rendelet 169. § szabályozza a gyermekbalesetek megelőzését, illetve a balesetet, követő eljárást. A sérült gyermeket a lehető legrövidebb időn belül el kell juttatni az orvoshoz, majd értesíteni kell a szülőt. Az óvoda dolgozóinak feladatai a gyermekbalesetek esetén:  a sérült gyermeket elsősegélyben kell részesíteni, 

amennyiben szükséges orvost kell hívni,



ha a gyermek szállítható, orvoshoz kell vinni,



a balesetet, sérülést, okozó veszélyforrást a lehetséges módon meg kell szüntetni,



a gyermekbalesetet azonnal jelezni kell az óvoda vezetőjének.

Az elsősegélynyújtáskor csak azt teheti az óvodapedagógus, amihez ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor azonnal orvost kell hívni. Az orvos megérkezéséig nem szabad a gyermeket elmozdítani. Minden dolgozónak kötelessége a segítségben részt venni. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó és a közreható személyi és szervezési okokat. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, mit kell tenni a baleset elkerülése érdekében és a szükséges intézkedéseket az óvodavezetőnek meg kell tennie. A gyermekbalesettel kapcsolatos nyilvántartási és jelentési kötelezettség teljesítését az óvodavezető végzi. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az óvoda fenntartójának, aki a jegyzőkönyvet az illetékes kormányhivatalnak megküldi. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó gyermek balesetről elektronikus, vagy papír alapú jegyzőkönyvet kell felvenni. Egy példányát legkésőbb a tárgyhó nyolcadik napjáig a fenntartónak el kell küldeni, egy példányát át kell adni a gyermek szüleinek, egyet iktatni és az irattárban elhelyezni. Az óvodai nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a gyermekbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az óvoda Munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata, Tűzvédelmi szabályzata, Kockázatértékelési


szabályzata tartalmazza. Az óvoda Házirendje rögzíti a gyermekbalesetek megelőzésére vonatkozó szabályokat, az intézményi óvó-védő előírásokat. A gyermekre, illetve a gyermek közösségre veszélyes szúró, vágó stb. tárgyak, játékok behozatala tilos az intézménybe. Az óvodai foglalkozásokra a nevelők csak olyan eszközöket vihetnek be, amelyek a gyermekek testi épségét nem veszélyeztetik. A gyermekeknek ismerniük kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó legfontosabb előírásokat. Az óvodapedagógusok az egész év folyamán folyamatosan adják át ezeket az ismereteket a gyermekeknek. Az óvodapedagógusoknak fel kell hívni a gyermekek figyelmét a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedési szabályokra, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. Különösen fontos ez, amennyiben az udvaron tartózkodnak, különböző közlekedési eszközzel közlekednek (kirándulás), az utcán közlekednek, valamilyen rendezvényen vesznek részt, illetőleg egyéb esetekben. A gyermekekkel történt ismertetés tényét és tartamát a csoportnaplóban időpont megjelöléssel rögzíteni szükséges.

XIII. Bombariadó, tűz, rendkívüli esemény esetén szükséges eljárások Az óvoda működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, mely a nevelőmunka szokásos menetét akadályozza, illetve az óvoda gyermekeinek, felnőtt dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszereléseit veszélyezteti. Az óvoda minden dolgozója köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen felettesének jelenteni. Az óvodavezető dönt a szükséges intézkedésekről és a fenntartó értesítéséről. Akadályoztatása esetén az óvodavezető helyettes által történik az értesítés. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell a fenntartót, tűz esetén a tűzoltóságot, robbanás esetén a rendőrséget, egyéb eseménynél a Miskolci Katasztrófa Elhárítási Szervet. A rendkívüli esemény észlelése után az óvodavezető vagy az intézkedésre jogosult felelős dolgozó utasítására az épületben tartózkodó személyeket riasztócsengővel kell értesíteni, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. Az épület kiürítése a tűzriadó terv szerint történik. A legfontosabb teendő a gyermekek mielőbbi biztonságba helyezése, a veszélyeztetett területtől a lehető legmesszebb. A gyermekcsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a gyermekek óvodapedagógusa a felelős. A veszélyhelyzet okozta pánikot, tudatos, egyértelmű és határozott intézkedésekkel kell minimálisra csökkenteni. A Katasztrófavédelmi Szabályzatban foglaltakat az alkalmazott közösséggel meg kell ismertetni. Az óvodavezetőnek, illetve az intézkedésre jogosult felelősnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról:  a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról,




a közművezetékek (elektromos áram) elzárásáról,



a vízszerzési helyek szabaddá tételéről,



az elsősegélynyújtás megszervezéséről,



a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról.

Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az óvoda vezetőjének, vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról:  a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről, 

a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról,



az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről),



a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről,



az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról,



az épület kiürítéséről.

A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója köteles betartani. A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért szakember bevonásával az óvoda vezetője a felelős. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért a tűzvédelmi felelős és az óvodavezető felel. A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden dolgozójára kötelező érvényűek. A tűzriadó tervet és a bombariadó tervet az óvoda folyosóján és a felnőtt öltözőben kell elhelyezni.

XIV. Tájékoztatás az SZMSZ-ről, Pedagógiai Programról és Házirendről Az óvodavezető szobában megtalálható helyben történő elolvasás céljából a Szervezeti és Működési Szabályzat, Pedagógiai Program, Házirend. A szülő bármely dokumentációval kapcsolatban szóbeli tájékoztatást kérhet az óvodavezetőtől. A vezető távollétében az óvoda pedagógusaitól kérhető, amikor a rábízott gyermekcsoport felügyelete megoldott. Az óvodai felvételt követő szülői értekezleten az óvodavezető a dokumentumokról tájékoztatja a szülőket, a felmerülő kérdésekre választ ad.


XV. Belépés és benntartózkodás azok részére, akik nem állnak az óvoda alkalmazásában A nevelési intézmény az NKt. törvény értelmében a nevelési intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meg- határozni a belépés és bent tartózkodás rendjét azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése és ott tartózkodása Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy arra az időtartamra, amely  a gyermek érkezésekor: a gyermek átöltöztetéséhez és óvodapedagógusainak felügyelettre átadásához, valamint a kísérő távozásához szükséges,  a gyermek távozásakor: a gyermek óvodapedagógusaitól való átvételéhez, átöltöztetéséhez, valamint a távozáshoz szükséges. Külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben  a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy akkor, ha nem az intézmény nyitvatartási rendjében meghatározott időben érkezik az intézménybe,  valamint minden más személy. Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérni  a szülőnek, a gondviselőnek az óvoda által tartott értekezletekre, meghívott programokra való érkezésekor,  a meghívottaknak az óvoda valamely rendezvényén való tartózkodásakor. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése a következők szerint történhet:  az óvodába érkezőt fogadó alkalmazott, az illetőt a vezetői irodába kíséri, aki belépéséhez kapcsolódóan rendezi, intézi kérését,  a fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az óvodavezetővel való egyeztetés szerint történik,  az óvodai csoportok, és foglalkozások látogatását más személyek részére a gyermek érkezésekor: a gyermek átöltöztetéséhez és óvodapedagógusainak felügyeletre átadásához, valamint a kísérő távozásához szükséges, a gyermek távozásakor: a gyermek óvodapedagógusaitól való átvételéhez, átöltöztetéséhez, valamint a távozáshoz szükséges. Külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben 

a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy akkor, ha nem az intézmény nyitvatartási rendjében meghatározott időben érkezik az intézménybe,



valamint minden más személy.


Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérni 

a szülőnek, a gondviselőnek az óvoda által tartott értekezletekre, meghívott programokra való érkezésekor,



a meghívottaknak az óvoda valamely rendezvényén való tartózkodásakor.

Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése a következők szerint történhet: 

az óvodába érkezőt fogadó alkalmazott, az illetőt a gazdasági irodába kíséri, aki belépéséhez kapcsolódóan rendezi, intézi kérését,



a fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az óvodavezetővel való egyeztetés szerint történik,



az óvodai csoportok, és foglalkozások látogatását más személyek részére az óvodavezető engedélyezi.

Ügynökök, üzletkötők, kereskedők belépésének, benntartózkodásának szabályai  belépésüket kötelező módon jelezni kell az óvodavezetőnek, 

benntartózkodásuk, tevékenységük óvodavezetői engedélyhez kötött, aki döntése meghozatalában kötelező módon veszi figyelembe az intézmény jellegét,



az intézményvezető engedélyezheti kereskedők belépését, benntartózkodását a gyermekek részére szervezett programok esetén, az ünnepkörökhöz kötődő gyermekkönyvek terjesztésekor, az óvoda dologi beszerzéseihez kötődő ajánlatok megismerésekor (játék stb.), gyerekek fényképezésekor,



a benntartózkodás engedélyezése minden esetben előzetesen egyeztetett időpontban, megfelelő információk beszerzését követően történhet,



alkalmi ügynökök, kereskedők belépése, benntartózkodása tilos.

Külső szolgáltatást nyújtók belépése, benntartózkodása A nevelési időn túli – délutáni órákban szervezett – külön programok összekötőinek, oktatóinak belépése, benntartózkodása:  a nevelési évenként megkötött szerződések alapján az oktató a szerződésben rögzített időtartamra és időbeosztásban tartózkodhat az intézményben, a tevékenységéhez biztosított helyiségben,  az óvoda nevelési időn belül szervezett programjainak szolgáltatói (előadások) a meghívásuk szerinti alkalomra szóló módon léphetnek be, tartózkodhatnak az óvodában,




a külső tanfolyamok szervezői a gyermekek elvitele és vissza hozatala, valamint a kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás alkalmával tartózkodhatnak az intézményben, az érintett csoportok területein.

XVI. Az SZMSZ szabályozási körébe utalt egyéb szabályok A nevelési intézmények működéséről szóló NKt. törvény szerint a nevelési intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni mindazokat a kérdéseket, amely meghatározását jogszabály előírja, továbbá a nevelési intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdést, amelyet jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, illetve nem lehet szabályozni. Az intézmény helyiségeiben párt, vagy párthoz kötődő társadalmi szervezet nem működhet. Politikai jellegű hirdetés, plakát kitétele szigorúan tilos az óvoda egész területén. Munkaruha juttatás Az intézmény az alkalmazott részére költségvetési előirányzata terhére munkaruhát biztosít. A munkaruha juttatásra jogosító munkaköröket, az egyes ruhafajtákat, a juttatási időket, a munkaruha, védőruha használatát valamint az egyéb feltételeket az Munkaruha, védőruha szabályzat SZMSZ melléklete rögzíti a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, ide vonatkozó rendelkezései alapján. Étkezési hozzájárulás Az intézmény valamennyi dolgozója jogosult térítési díj ellenében az étkezést igénybe venni. Az étkezését fizetendő térítési díj összege a mindenkori nyersanyag norma 100 %-a. Nem jár az étkezési hozzájárulás:  A gyes időtartamára,  A gyed időtartamára,  Fizetés nélküli szabadság időtartamára,  30 napot meghaladó táppénz időtartamára,  A felmentési idő, lemondási idő azon időtartamára, amelyre a közalkalmazottat a munkavégzés alól mentesítették. A juttatás számításánál a megkezdett hónapot a kerekítés szabályai szerint kell figyelembe venni.

XVII. Az óvoda működését meghatározó hatályos dokumentumok Az óvoda törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg:  Alapító Okirat 

Pedagógiai Program



Éves pedagógiai munkaterv




Szervezeti és Működési Szabályzat és mellékletei

Mellékletek és Szabályzatok:  Házirend 

Munkaköri leírások



Adat- és Iratkezelési Szabályzat



Belső ellenőrzési szabályzat



Kötelességvállalási és utalványozási szabályzat



Felesleges vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének szabályzata

      

Kulcskezelési szabályzat Munkavédelmi és munkabiztonsági szabályzat Tűzvédelmi szabályzat Leltározási szabályzat Pénzkezelési szabályzat Számviteli szabályzat Számlarend




XVIII. Záró rendelkezések Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat az óvodai Szülői Szervezet véleményezésével, a dokumentumok nyilvánosságra hozatalával, továbbá az adatvédelmi szabályzatban foglaltakkal kapcsolatos egyetértéssel, a nevelőtestület elfogadásával, és a fenntartó jóváhagyásával lesz érvényes. A Szervezeti és Működési Szabályzat a kihirdetés napján lép életbe. A hatályba lépett Szervezeti és Működési Szabályzatot meg kell ismertetni az óvoda azon dolgozóival is, akik nem tagjai a nevelőtestületnek, valamint azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az óvodával, és meghatározott körben használják helyiségeit. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása az óvoda valamennyi alkalmazottjára kötelező, megszegése esetén az óvodavezető munkáltatói jogkörében intézkedhet. A Szervezeti és Működési Szabályzat módosítását kezdeményezheti:  a fenntartó, 

a nevelőtestület,



az óvodavezető,



jogszabályi kötelezettség.

Tomor, 2016.07.07.



JELENLÉTI ÍV

mely aláírásra került a Tomori Református Óvoda, 3787 Tomor, Kossuth út 45. szám alatti hivatalos helyiségében 2016.07.15..napján 8.00 órakor megtartásra került nevelőtestületi értekezleten. sorsz.

NÉV

1.

Eperjesi Béláné

2.

Péderiné Juhász Judit

3.

Fűziné Vinter Mariann

4.

Orosz Róbert

5.

Adorjánné Vizes Tünde

6.

Szepesi Barnabásné

ALÁÍRÁS


Iktatószám:…………../2016.

JEGYZŐKÖNYV

mely felvételre került a Tomori Református Óvoda, 3787 Tomor, Kossuth út 45. szám alatti hivatalos helyiségében 2016. 07.15.napján 9.00 órakor megtartásra került szakalkalmazotti értekezletről. Jelen vannak: Péderiné Juhász Judit jegyzőkönyvvezető Fűziné Vinter Mariann jegyzőkönyv hitelesítő Orosz Róbert jegyzőkönyv hitelesítő Eperjesi Béláné mb. óvodavezető és a csatolt jelenléti ívet aláírók. 1.

Az értekezletet megnyitotta Eperjesi Béláné mb. óvodavezető

2.

A jegyzőkönyvvezető bemutatása: Péderiné Juhász Judit óvodapedagógus

3.

Az értekezlet napirendje: A Tomori Református Óvoda SZMSZ módosított

változatának elfogadása. Adat- és Iratkezelési Szabályzat, Munkaruha és Védőruha Szabályzata. 4.

Felszólalók:  Péderiné Juhász Judit azt mondta, hogy támogatja a Tomori Református Óvoda SZMSZ-ét és mellékletként részét képező Adat- és Iratkezelési Szabályzatot,valamint a Munkaruha és Védőruha Szabályzatot.


 Szepesi Barnabásné szintén azt mondta, hogy támogatja a Tomori Református Óvoda SZMSZ-ét és mellékletként részét képező Adat- és Iratkezelési Szabályzatot,valamint a Munkaruha és Védőruha Szabályzatot. . 5.

Határozathozatal:

A jelenlévők: 100 %-os arányban, a 2016.07.15-én kelt ………/ 2016. határozattal a Tomori Református Óvoda SZMSZ-ét és mellékleteit elfogadták.

Jegyzőkönyv lezárva 2016.07.15. napján 12.00. órakor.

...........................................

...........................................

jegyzőkönyvvezető

jegyzőkönyv hitelesítő

........................... jegyzőkönyv hitelesítő


1. Melléklet:

A Tomori Református Óvoda Adat- és Iratkezelési Szabályzata

Készítette: Eperjesi Béláné mb. óvodavezető


A Tomori Református Óvoda nevelőtestülete a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 43. § (1) bekezdésének rendelkezése alapján – a törvény 70. §-ának (2) bekezdésében biztosított jogkörében – az intézmény szervezeti és működési szabályzata 1. számú mellékleteként a következő adatkezelési szabályzatot fogadta el. I. Általános rendelkezések 1. Az adatkezelési szabályzat (továbbiakban: Szabályzat) célja: az alkalmazottak, valamint a gyermekek adatainak nyilvántartása, kezelése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, intézményi rendjének megállapítása, az ezekkel összefüggő adatvédelmi követelmények szabályozása. 2. A Szabályzat alapját képező jogszabályok:  a alkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.)  az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény  a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény  a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet 3. A szabályzat hatálya: A Szabályzat hatálya kiterjed az intézmény vezetőjére, minden dolgozójára, továbbá az intézménnyel jogviszonyban álló gyermekre. 4. E szabályzat alapján kell ellátni  az alapnyilvántartást, valamint a dolgozó személyi iratainak és adatainak kezelését (továbbiakban együtt: adatkezelés), valamint  a gyermekek adatainak nyilvántartását, továbbítását, kezelését (továbbiakban: gyermekek adatainak kezelése). 5. E szabályzatot megfelelően kell alkalmazni a dolgozói jogviszonyok megszűnése után, illetve e jogviszony létesítésére irányuló előzetes eljárásokra. 6. A Szabályzatban használt fogalmakat a Függelék értelmező rendelkezései tartalmazzák. II. Az alkalmazottakra vonatkozó adatkezelés Kjt. 83/B–D, 5. számú melléklet 1. Felelősség az alkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok kezeléséért Az intézményben az alkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok kezeléséért  az intézmény vezetője,  a alkalmazott a saját adatainak közlése tekintetében tartozik felelősséggel. Az intézmény vezetője felelős az alkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok védelmére és kezelésére vonatkozó jogszabályok, valamint e Szabályzatban rögzített előírások megtartásáért, illetve e követelmények ellenőrzéséért.


A vezető felelős azért, hogy az illetményszámfejtés körébe tartozó adatok intézményen belüli feldolgozása és továbbítása során az adatvédelmi rendelkezéseket betartsák. 2. Az alkalmazottak nyilvántartott adatai 2.1 A köznevelésről szóló törvény alapján nyilvántartott adatok:  név, anyja neve,  születési hely és idő,  oktatási azonosító szám, pedagógusigazolvány száma,  végzettségre és szakképzettségre vonatkozó adatok: felsőoktatási intézmény neve, a diploma száma, a végzettség, szakképzettség, illetve a végzettség, szakképzettség, a pedagógus-szakvizsga, PhD megszerzésének ideje,  munkakör megnevezése,  munkáltatója neve, címe, valamint OM-azonosítója,  munkavégzésének helye,  jogviszonya kezdetének ideje, megszűnésének jogcíme és ideje,  vezetői beosztása,  besorolása,  jogviszonya, munkaviszonya időtartama,  munkaidejének mértéke,  tartós távollétének időtartama. 2.2 A köznevelésről szóló törvény szerint nyilvántartott és kezelt adatok köre alapvetően megegyezik a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 5. számú mellékletében meghatározott adatkörök adataival, ezért az alkalmazottak adatainak nyilvántartására a alapnyilvántartás szolgál a Szabályzat melléklete szerinti adatlapok formájában. 2.3 Az alkalmazotti alapnyilvántartás rendezetten tárolja és feldolgozza az alkalmazott jogviszonyával összefüggésben keletkezett és az azzal kapcsolatban álló adatait. 2.4 Az alapnyilvántartás adatkörén kívül – törvény eltérő rendelkezése hiányában – adatszerzés nem végezhető, ilyen adat nem tartható nyilván. 2.5 Az intézmény külön törvény alapján nyilvántartja az alkalmazott bankszámlaszámát, valamint a magán-nyugdíjpénztári tagságával kapcsolatos adatokat.


2.6. A köznevelésről szóló törvény által előírt, de a Munka Törvénykönyve alap-nyilvántartási adatkörébe nem tartozó nyilvántartás vezetését a munkaköri leírással feladatkörébe utalt ügyintéző végzi, aki titoktartási kötelezettségre vonatkozó nyilatkozatot köteles tenni.

3. Az adatkezelésben közreműködők feladatai 3.1 Az intézmény alkalmazottainak adatkezelését az óvodavezető (továbbiakban: megbízott személy) végzi. Feladatkörén belül, munkaköri leírásának megfelelően, a rábízott adatokat kezeli. 3.2 A magasabb vezető beosztású vezető tekintetében az adatkezelést a munkáltatói jogokat gyakorló fenntartó szerv látja el. 3.3 A munkából való rendes szabadság miatti távollét időtartamának nyilvántartását a megbízott személy vezeti. 3.4 A megbízott személy felelősségi körén belül köteles gondoskodni arról, hogy  az általa kezelt, az alkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adat és megállapítása az adatkezelés teljes folyamatában megfeleljen a jogszabályi rendelkezések tartalmának;  a személyi iratra csak olyan adat, illetve megállapítás kerülhessen, amelynek alapja közokirat vagy az alkalmazott írásbeli nyilatkozata, írásbeli rendelkezése, bíróság vagy más hatóság döntése, jogszabályi rendelkezés,  a jogviszonnyal összefüggő adat helyesbítését és törlését egyeztesse az intézményvezetővel, ha megítélése szerint a személyi iraton szereplő adat a valóságnak már nem felel meg,  ha az alkalmazott nem általa szolgáltatott adatainak kijavítását vagy helyesbítését kéri, kezdeményezze az intézményvezetőnél az adathelyesbítés, illetve kijavítás engedélyezését,  az alkalmazott írásbeli hozzájárulását bekérje az önkéntes adatszolgáltatás körébe tartozó adatok nyilvántartását megelőzően. 3.6 Személyügyi nyilvántartási feladatban működik közre minden olyan alkalmazott, aki az intézménynél tevékenysége során alapnyilvántartás adatkörével és a személyi irattal összefüggő adatot is kezeli. 4. Az alkalmazotti alapnyilvántartás vezetése, az adatok továbbítása 4.1 Az alkalmazotti alapnyilvántartás számítógépes módszerrel is vezethető. Ez esetben – a következő kivétellel – papíralapú adatlapot nem kell vezetni. A számítógéppel vezetett adatokat ki kell nyomtatni az alkalmazott  adatainak első alkalommal történő felvételekor, ebben az esetben az érintett alkalmazott aláírásával igazolja az adatok valódiságát,  áthelyezéskor,  alkalmazotti jogviszonyának megszűnése esetén, valamint


 a betekintési jog gyakorlójának erre irányuló külön kérelmére (azokat az adatokat, amelyekre betekintési joga kiterjed). 4.2 A 4.1 pont alapján készített iratokat személyi iratként kell kezelni. 4.3 A számítógépes módszerrel vezetett alapnyilvántartásból az alkalmazotti jogviszony megszűnése és végleges áthelyezése esetén azonnal és véglegesen törölni kell az alkalmazott személyazonosító adatait. Statisztikai célokból a személyazonosításra alkalmatlan adatok továbbra is felhasználhatók. 4.4 Az oktatási azonosító szám az alkalmazott egyéni azonosítására szolgáló számjegy. Az egyéni azonosítót az intézmény nem változtathatja meg az alkalmazotti jogviszony fennállása alatt. Az oktatási azonosító számról az adatok megismerése végett a jogosultakon kívül másnak tájékoztatás nem adható. 4.5 Az adatokat védeni kell a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, megsemmisítés, jogosulatlan továbbítás és nyilvánosságra hozatal ellen. A számítógépen vezetett alkalmazotti alapnyilvántartás technikai védelmére vonatkozó szabályokat az informatikai szabályzat tartalmazza. 4.6 Az alkalmazotti alapnyilvántartás adatai közül a munkáltató megnevezése, a neve, továbbá a besorolására vonatkozó adat közérdekű, ezeket az adatokat a előzetes tudta és beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni. 4.7 A közérdekű adatokon kívül az alkalmazott nyilvántartott adatairól – a 4.8 pont szerinti adattovábbítás kivételével – tájékoztatás nem adható. Az alkalmazott személyi anyagát az áthelyezéshez kapcsolódó eset kivételével kiadni nem lehet. 4.8 Az intézmény a nem nyilvános személyes adatokat csak jogszabályban meghatározott esetekben és célokra, illetve az érintett alkalmazott erre irányuló írásbeli kérelmére használhatja fel, vagy adhatja át harmadik személynek. 4.9 Az adattovábbítás a munkáltatói jogkör gyakorlójának aláírásával történik. Az illetményszámfejtő hely részére történő adattovábbítást a megbízott személy irányítja.

5. Az alkalmazott jogai és kötelezettségei 5.1 Az alkalmazott a saját anyagába, az alapnyilvántartásba, illetve a személyes adatait tartalmazó egyéb nyilvántartásokba, személyi iratokba korlátozás nélkül betekinthet, azokról másolatot vagy kivonatot kérhet, illetve kérheti adatai helyesbítését, kijavítását. Tájékoztatást kérhet a személyi irataiba való betekintésről, az adatszolgáltatásról, személyi anyagának más szervhez történő megküldéséről. 5.2 Az alkalmazott az általa szolgáltatott adatai helyesbítését és kijavítását a nyilvántartás vezetőjétől, egyéb esetekben az intézményvezetőtől írásban kérheti. Az alkalmazott felelős azért, hogy az általa a munkáltató részére átadott, bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljesek és aktuálisak legyenek. 5.3 Az alkalmazott az adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles írásban tájékoztatni az óvodavezetőt, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok aktualizálásáról.


6. Személyi irat 6.1 Személyi irat minden – bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett – adathordozó, amely az alkalmazotti jogviszony létesítésekor (ideértve az alkalmazotti jogviszony létrehozását kezdeményező iratokat is), felhasználása alatt, megszűnésekor, illetve azt követően keletkezik, és az alkalmazott személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz. 6.2 Az álláshelyekre kiírt pályázatokra (álláshirdetésekre) beérkezett, valamint az elbírálás során keletkezett iratokat személyi iratként, de más ügyiratoktól elkülönítve kell iktatni és kezelni. 6.3 A személyi iratok körébe az alábbiak tartoznak:  a személyi anyag iratai,  a jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok,  az alkalmazotti jogviszonyával összefüggő más jogviszonyaival kapcsolatos iratai (adóbevallás, fizetési letiltás),  az alkalmazott saját kérelmére kiállított vagy önként átadott, adatokat tartalmazó iratok. 6.4 Az iratokban szereplő személyes adatokra az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezései vonatkoznak. 7. Személyi irat kezelése 7.1 Az intézmény állományába tartozó alkalmazottak személyi iratainak őrzése és kezelése, személyi számítógépes nyilvántartó rendszer működtetése a megbízott feladata.

7.2 A személyi iratokba a következő szervek és személyek jogosultak betekinteni:  a felettese,  a minősítést végző vezető,  feladatkörének keretei között a törvényességi ellenőrzést végző vagy a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv,  munkaügyi, polgári jogi, közigazgatási per kapcsán a bíróság,  az alkalmazott ellen indult büntetőeljárásban nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság,  a személyzeti, munkaügyi és illetmény-számfejtési feladatokat ellátó szerv e feladattal megbízott munkatársa feladatkörén belül,  az adóhatóság, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az egészségbiztosítási szerv, az üzemi baleseteket kivizsgáló szerv és a munkavédelmi szerv.


7.3 Az intézményben keletkezett személyi iratok kezelése jelen Szabályzat, valamint a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet iratkezelési előírásai alapján történik. 7.4 Az alkalmazotti jogviszony létesítésének elmaradása esetén az alkalmazotti jogviszony létesítését kezdeményező iratokat vissza kell adni az érintettnek, illetve a személyi anyagot annak a szervnek, amely azt megküldte. 7.5 A személyi anyag tartalma:  a alapnyilvántartás adatlapjai,  a pályázat vagy szakmai önéletrajz,  az erkölcsi bizonyítvány,  az iskolai végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevél másolata,  iskolarendszeren kívüli képzésben szerzett bizonyítvány másolata,  a kinevezés és annak módosítása,  a vezetői megbízás és annak visszavonása,  a címadományozás,  a besorolás iratai, alkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos iratok,  a minősítés,  az alkalmazotti jogviszonyt megszüntető irat,  az alkalmazotti igazolás másolata. 7.6 A 7.5 pontban felsorolt iratokat (személyi anyagként) minden esetben együttesen kell tárolni. 7.7 A jogviszony létesítésekor a i alapnyilvántartást el kell készíteni. A megbízott személy összeállítja a személyi anyagát. Törvény eltérő rendelkezésének hiányában a személyi anyagban a személyi iratokon kívül más irat nem tárolható. 7.8 A személyi iratokat tartalmuknak megfelelően csoportosítva, keltezésük sorrendjében, az e célra személyenként kialakított iratgyűjtőben kell őrizni. Az elhelyezett iratokról tartalomjegyzéket kell készíteni, amely tartalmazza az iktatószámot és az ügyirat keletkezésének időpontját is. 7.9 A személyi anyagnak „Betekintési lap”-ot is kell tartalmaznia, amelyen jelölni kell a személyi anyagba történő betekintés tényét, jogosultjának személyét, a betekintés időpontját, a megismerni kívánt adatok körét, a betekintő aláírását. A „Betekintési lap”-ot a személyi anyag részeként kell kezelni. 7.10 A személyi anyagába, egyéb személyi irataiba, illetve az alapnyilvántartásba a Kjt. 83/D §-ában felsorolt személyek a „Betekintési lap” kitöltését követően jogosultak betekinteni, kivéve a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 40. §-ában foglalt eseteket.


7.11 A jogviszony megszűnése esetén a tartalomjegyzéket és a betekintési lapot le kell zárni, és a személyi anyagot irattározni kell. A jogviszony megszűnése után a személyi iratait az irattározási tervnek megfelelően a központi irattárban kell elhelyezni. Az irattározás tényét, időpontját és az iratkezelő aláírását rögzíteni kell. 7.12 A személyi anyagot – kivéve, amellyel áthelyezés esetén átadták – a i jogviszony megszűnésétől számított ötven évig meg kell őrizni. A személyi anyag 50 évig nem selejtezhető. III. A gyermekek adatainak kezelése, továbbítása 1. Felelősség a gyermekek adatainak kezeléséért 1.1 Az intézmény vezetője felelős a gyermekek adatainak nyilvántartásával, kezelésével, továbbításával kapcsolatos jogszabályi rendelkezések és jelen Szabályzat előírásainak megtartásáért, valamint az adatkezelés ellenőrzéséért. 1.2 Az arra kijelölt személy felelős a vezetői feladatmegosztás szerint irányítása alá tartozó területen folyó adatkezelés szabályszerűségéért. 1.3 A pedagógusok, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a gyermekpszichológus, valamint az arra kijelölt személy a munkaköri leírásukban meghatározott adatkezeléssel összefüggő feladatokért tartoznak felelősséggel. 1.4 Az arra kijelölt személy felelős a pénzügyi elszámolásokhoz kapcsolódó személyes adatok szabályszerű kezeléséért.

2. Nyilvántartható és kezelhető gyermeki adatok 2.1 A gyermekek személyes adatai a köznevelésről szóló törvényben meghatározott nyilvántartások vezetése céljából, pedagógiai célból, gyermek- és ifjúságvédelmi célból, egészségügyi célból, társadalombiztosítási, szociális juttatás céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetők. 2.2 A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 41. § (4) bekezdése alapján nyilvántartott adatok:  a gyermek neve, születési helye és ideje, neme, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, társadalombiztosítási azonosító jele, nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma,  szülője, törvényes képviselője neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma,  a gyermek óvodai fejlődésével kapcsolatos adatok,  a gyermek óvodai jogviszonyával kapcsolatos adatok – felvételével kapcsolatos adatok, – az óvodai jogviszony szünetelésével, megszűnésével kapcsolatos adatok, – a gyermek mulasztásával kapcsolatos adatok, – kiemelt figyelmet igénylő gyermekre vonatkozó adatok, – a gyermekbalesetre vonatkozó adatok, – a gyermek oktatási azonosító száma. 3. Az adatok továbbítása


A gyermeki adatok a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben meghatározott célból továbbíthatók az intézményből: a) a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője neve, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, jogviszonya kezdete, szünetelésének ideje, megszűnése, magángyermeki jogállása, mulasztásainak száma a tartózkodásának megállapítása az óvoda által szervezett kötelező foglalkozástól való távolmaradás jogszerűségének ellenőrzése és a gyermek szülőjével, törvényes képviselőjével való kapcsolatfelvétel céljából, a jogviszonya fennállásával, a tankötelezettség teljesítésével összefüggésben a fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, települési önkormányzat jegyzője, közigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére, b) óvodai felvételével, átvételével kapcsolatos adatai az érintett óvodához, iskolához, c) a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, társadalombiztosítási azonosító jele, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, az óvodai egészségügyi dokumentáció, a gyermek- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok az egészségi állapotának megállapítása céljából az egészségügyi feladatot ellátó intézménynek, d) a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, a gyermek mulasztásával kapcsolatos adatok, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekre vonatkozó adatok a veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek, e) az igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükséges adatai az igénybe vehető állami támogatás igénylése céljából a fenntartó részére. 4. Az adatkezelés és - továbbítás intézményi rendje 4.1 A gyermekkel kapcsolatos adatkezelésre és továbbításra jogosultak: az intézményvezető, a pedagógus feladatköre vagy megbízása szerint, a gyermekvédelmi felelős, a gazdasági felelős. 4.2 Az óvodavezető feladata a gyermeki nyilvántartásra szolgáló névsor vezetése. A névsort és a nyilvántartásokat biztonságos módon elzárva tartja, a hozzáférést csak az arra illetékes személynek biztosítja. 4.3 A gyermekvédelmi védelmi felelős kezeli a gyermekbalesetekre vonatkozó adatokat a jogszabályban meghatározottak szerint. 4.4 A gyermekvédelmi felelős kezeli a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermek rendellenességére vonatkozó adatokat, a 3. d) pontban írt adattovábbításra vonatkozó iratot. 4.5 Az óvodavezető nyilvántartja és kezeli a kedvezményes intézményi étkezési díj megállapításához szükséges adatokat. 4.6 Az intézményvezető adhatja ki a 3. a), b), e), f) és g) pontban írt adattovábbításról szóló iratokat. Az irat előkészítőjét az intézményvezető jelöli ki.


4.7 Az adatkezelő az adatfelvételkor tájékoztatja a szülőt arról, hogy az adatszolgáltatás kötelező-e vagy önkéntes. A kötelező adatszolgáltatás esetében közölni kell az alapul szolgáló jogszabályt. Az önkéntes adatszolgáltatásnál fel kell hívni a szülő figyelmét arra, hogy az adatszolgáltatásban való részvétel nem kötelező. 4.8 Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt. 4.9 A gyermekvédelmi felelős köteles gondoskodni az adatok megfelelő eljárásban történő megsemmisítéséről, ha azok nyilvántartása már nem tartozik a köznevelésről szóló törvényben és a jelen Szabályzatban leírt célok körébe. 5. Titoktartási kötelezettség 5.1 A pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a gyermek felügyeletének az ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a gyermekkel, a szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség a foglalkoztatási jogviszony megszűnése után is határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestület tagjainak egymás közti, a gyermek fejlődésével összefüggő megbeszélésére. 5.2 A gyermek szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve, ha az adat közlése súlyosan sértené a gyermek testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését. 5.3 A pedagógus, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott a nevelési-oktatási intézmény vezetője útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek – más vagy saját magatartása miatt – súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Ebben a helyzetben az adattovábbításhoz az érintett, valamint az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges. 5.4 A köznevelésről szóló törvényben meghatározottakon túlmenően a gyermekkel kapcsolatban adatok nem közölhetők. IV. Központi nyilvántartáshoz kapcsolódó adatkezelés és adattovábbítási kötelezettség 1. A pedagógusigazolvány A pedagógusigazolványra jogosultak esetében a pedagógusigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat a KIR adatkezelője, a pedagógusigazolvány elkészítésében közreműködők részére továbbítható.


V. Záró rendelkezések 1. A Szabályzathoz értelmező rendelkezéseket tartalmazó függelék kapcsolódik. 2. A jóváhagyott Szabályzat egy példányát az óvodavezetői irodában hozzáférhető Szervezeti és Működési Szabályzattal együtt kell kezelni. Rendelkezéseiről az intézmény vezetője ad tájékoztatást. 3. Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának 1. számú mellékletét képező jelen Szabályzat a nevelőtestületi értekezlet elfogadása, valamint a fenntartó jóváhagyása után válik érvényessé.

Kelt: Tomor, 2016. év 07. hónap 02. nap.

................................ mb. óvodavezető


VI. Záradék 1. Az Adatkezelési Szabályzatot az intézmény nevelőtestülete a 2016. év 07. hó 15. napján megtartott határozatképes értekezletén a szervezeti és működési szabályzat 1. számú mellékleteként elfogadta. Kelt: Tomor, 2016. év 07. hónap 15. nap

.......................................... jegyzőkönyv-hitelesítő

............................................ mb. óvodavezető 2. A szülői szervezet képviseletében nyilatkozom arról, hogy az Adatkezelési Szabályzat gyermekekre vonatkozó rendelkezéseit a Szülői Szervezet véleményezte.

Kelt: Tomor, 2016. év 07. hónap 15. nap .

..................................... Szülői Szervezet képviselője


Függelék Értelmező rendelkezések az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 3. §-a alapján: érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy – közvetlenül vagy közvetve – azonosítható természetes személy személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés különleges adat: a) a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat b) az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat, valamint a bűnügyi személyes adat közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat közérdekből nyilvános adat: a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli hozzájárulás: az érintett akaratának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok – teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő – kezeléséhez tiltakozás: az érintett nyilatkozata, amellyel személyes adatainak kezelését kifogásolja, és az adatkezelés megszüntetését, illetve a kezelt adatok törlését kéri adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely önállóan vagy másokkal együtt az adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további


felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése adattovábbítás: az adat meghatározott harmadik személy számára történő hozzáférhetővé tétele nyilvánosságra hozatal: az adat bárki számára történő hozzáférhetővé tétele 100 adattörlés: az adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy a helyreállításuk többé nem lehetséges adatmegjelölés: az adat azonosító jelzéssel ellátása annak megkülönböztetése céljából adatzárolás: az adat azonosító jelzéssel ellátása további kezelésének végleges vagy meghatározott időre történő korlátozása céljából adatmegsemmisítés: az adatokat tartalmazó adathordozó teljes fizikai megsemmisítése adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől, feltéve hogy a technikai feladatot az adatokon végzik adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az adatkezelővel kötött szerződése alapján – beleértve a jogszabály rendelkezése alapján történő szerződéskötést is – adatok feldolgozását végzi adatfelelős: az a közfeladatot ellátó szerv, amely az elektronikus úton kötelezően közzéteendő közérdekű adatot előállította, illetve amelynek a működése során ez az adat keletkezett adatközlő: az a közfeladatot ellátó szerv, amely – ha az adatfelelős nem maga teszi közzé az adatot – az adatfelelős által hozzá eljuttatott adatait honlapon közzéteszi adatállomány: az egy nyilvántartásban kezelt adatok összessége harmadik személy: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval


2.melléklet

Munkaruha, védőruha szabályzat (MT. 165. §, KJT.79.§ (1) (2) A munkáltató a munkavállalónak a munka jellege miatt munkaruhát, védőruhát adhat. Ha a munka a ruházat nagymértékű szennyeződésével vagy elhasználódásával jár, a munkáltató a munkavállalónak munkaruhát köteles biztosítani. A munkaruha tisztítása és rendben tartása a munkavállaló kötelessége. A munkaruha beszerzése a munkavállaló feladata. A munkaruhára fordítható összeg a felvételt követő 1 hónapon belül számla ellenében kerül elszámolásra. Költségvetési évenként egyszer adható munkaruha juttatás. A juttatási idő eltelte után a munka, illetve védőruha a munkavállaló tulajdonába megy át. Ha a munkaviszony a juttatási idő letelte előtt megszűnik, a munkavállaló visszaszolgáltatja a juttatott ruhadarabokat. A vásárlásnál a kiállított számlának a következőt kell tartalmaznia: 1. Tomori Református Óvoda 3787 Tomor, Kossuth út 45. 2. Forgalmi adó mértéke 3. Vásárolt munka- vagy védőruha megnevezése . Az évenként meghatározott vásárlási összeg nem léphető túl. A védőruhának nincs meghatározott juttatási ideje, annak cseréje az elhasznált védőruha leadása után lehetséges. Az intézmény valamennyi dolgozója számára kötelező az esztétikai és munkavédelmi szempontoknak megfelelő munka- és védőruha viselete. Mivel óvodánk egyházi fenntartásban működik, református mivoltunknál fogva az egyházi ünnepeken való részvétel minden dolgozótól elvárt. Alkalmi ruha, cipő vásárlását indokolja az istentiszteleteken való részvétel. Az óvoda gyermekeivel minden nap nagyon fontos a szabad levegőn való tartózkodás. Ilyenkor nagy sétákat, esetleg kirándulásokat is beiktatunk. Ennek megvalósításához megfelelő öltözékben kell az óvoda dolgozóinak (óvónők, dajkák, intézményi lelkész) is megjelenni. Szabadidőruha, sportcipő vásárlását indokolja ez a tevékenység. A napi esztétikus megjelenés pedig kívánalom a példamutató megjelenés szempontjából. Így az alábbi ruhadarabok beszerzése javasolt:


Óvodapedagógus, dajka:           

Sportruházat, szabadidő ruházat, sportcipő Póló Dzseki Kabát Lábbeli: Csizma, papucs, alkalmi cipő Nadrág Szoknya Kosztüm vagy nadrágkosztüm Blúz, alkalmi felső Alkalmi ruha köpeny vagy nadrág tunikával

Intézményi lelkész        

Öltöny Ing Lábbeli Póló Dzseki Kabát Nadrág Sportruházat, szabadidő ruházat, sportcipő

Tomor, 2016.07.07.

……………………………………….. mb.óvodavezető


3. melléklet DAJKA MUNKAKÖRI LEÍRÁSA I. MUNKÁLTATÓ Név

Tomori Református Óvoda

Joggyakorló

óvodavezető

MUNKAVÁLLALÓ Név

Született

Anyja neve

Lakcíme

Besorolása

Közalkalmazotti bértábla szerint.

Egyéb juttatások

A törvényi szabályozás, a fenntartó által biztosított lehetőségek szerint.

MUNKAKÖR Beosztás

Cél

DAJKA

-

-

A pedagógiai program eredményes megvalósítása, a gyermekek zavartalan és folyamatos ellátása érdekében segítse az óvodapedagógusok munkáját. Az óvodai környezet rendjének, tisztaságának fenntartása.


Közvetlen felettes

óvodavezető

Helyettesítési előírás

-

30 napon belüli és 30 napon túli helyettesítést az óvoda vezetője rendeli el írásban.

MUNKAVÉGZÉS Hely

Heti munkaidő

40 óra

II.KÖVETELMÉNYEK Alapkövetelmény

Egészségügyi alkalmasság, büntetlen előélet.

Iskolai végzettség, szakképesítés

Minimum 8 általános, új alkalmazás esetén dajkai képesítés

Elvárt ismeretek

Az óvoda nevelési és egészségügyi előírásainak, belső szabályzatainak ismerete.

Szükséges képességek

Szeretetteljes és példaadó viselkedés gyakorlata.

Személyes tulajdonságok

Pontosság, megbízhatóság, türelem, higiéné, segítőkészség.

KÖTELESSÉGEK



Megjelenéssel/külsővel és kulturáltsággal a munkakör megfelelő szintű képviselete. A közösségi együttműködés formáinak betartása.



Az intézmény minden alkalmazottja köteles a munkahelyén munkakezdés előtt munkára képes állapotban 10 perccel korábban megjelenni, munkáját pontosan megkezdeni és pontosan befejezni, valamint munkavégzés céljából, munkára képes állapotban – a munkáltató rendelkezésére állni. Köteles jelenteni munkából való rendkívüli távolmaradását és annak okát lehetőleg előző nap váltótársának (óvodapedagógus, dajka), de legkésőbb az adott munkanapon 7 óráig az intézményvezetőnek, akadályoztatása esetén helyettesének, hogy a helyettesítésről intézkedhessenek. Az alkalmazott munkaidő beosztását az óvoda vezetőjének előzetes engedélyével, a csere lebonyolítási módjának megjelölésével cserélheti csak el. Munkavégzéséről jelenléti ívet vezet. Munkáját személyesen, az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások, utasítások és szokások (intézményi dokumentumok) szerint köteles végezni. Az intézményt munkaidőben csak különlegesen sürgős esetekben vezetői engedéllyel



  








     

hagyhatja el. Munkaidőben csak a legszükségesebb esetben használhat telefont, magánügyeit a nevelőmunka zavarása nélkül intézze el. Mobiltelefon használata a csoportban nem megengedett. Az éves munkatervben rögzített feladatok elvégzésére (ünnepségek, rendezvények, fogadóórák, gyermekek értékelése, szülős családokkal történő programok stb.) a pedagógus a kötelező órájának letöltése után, illetve pihenőnapon is berendelhető a 40 órás munkaidejének terhére. A gyermekek jogainak óvása, emberi méltóságuk tisztelete. Az óvoda zavartalan működésének szükség esetén túlmunkával történő biztosítása. Tisztelje a gyermeket, a szülőt, kapcsolataira a tapintat, az elfogadás legyen jellemző. A tudomására jutott pedagógiai információkat titokként kezelje. Nevelési kérdésekben az érdeklődő szülőket tapintatosan az óvodapedagógushoz irányítsa. Alkotói módon működjön együtt az óvónőkkel és munkatársaival Járuljon hozzá az óvoda jó munkahelyi légkörének kialakításához.

FELADATKÖR RÉSZLETESEN – ÁLLANDÓ DAJKAI FELADATOK A gyermekek gondozása, felügyelete  

    

Betartja a munkafegyelmet: a belső szabályzatokat, a közösségi élet magatartási szabályait és az egészségügyi előírásokat. A nevelési év elején meghatározott csoportban az óvodapedagógussal egyeztetve ellátja a gyermekek gondozását: szükség szerint segíti az öltözködést, vetkőzést, tisztálkodást, az étkezést, a lefekvést, a felkelést, segíti a szokások kialakítását. A dajkai háttérszerep követelményeit teljesíti. Részt vesz a gyerekek felügyeletében, a nevelésben, a rendezvényeken, alkalmazotti értekezleteken. Külső foglalkozások, séták, kirándulások alkalmával a gyermekcsoportot elkíséri, az óvónő útmutatásai szerint felügyel a gyermekekre. Gondoskodik a gyerekek testi épségéről, a balesetek megelőzéséről (nem hagyhat gyermeket felügyelet nélkül). Türelmes, halk, szeretetteljes hangnemben beszélget a gyermekekkel, felügyel a napközben megbetegedőre. A gyermekek magatartásáról, előmeneteléről a szülőknek tájékoztatást nem adhat.

Az óvodai környezet rendjének, tisztaságának fenntartása     

Az óvoda helyiségeit tisztán és rendben tartja a vezető által megjelölt területen. Naponta végez fertőtlenítő takarítást, portalanító lemosást. Előkészíti az óvodai napirend eszközeit, a pihenő időre megágyaz, étkezéskor tálal, használat után helyre rakja a felszereléseket. Gondozza az óvoda növényeit, és alkalomszerűen: az udvarát, járdát seper, a játszóhomokot felássa, fertőtleníti, szükség esetén locsol, óvja az óvoda tárgyait. Elvégzi a nagytakarítást: ablakokat, ajtókat, bútorokat, mosható falakat, játékokat tisztít, fertőtlenít, a textíliákat kimossa, vasalja, javítja.


Étkezéssel kapcsolatos feladatok   

Az ételt a csoport létszámának megfelelően, bekészíti a csoportszobába. Egész nap folyamatosan gondoskodik a gyermekek számára tiszta pohárról és ivóvízről. Étkezéskor (óvónővel egyeztetve) tálal, ételt oszt, segíti az étkeztetést, leszedi az edényeket, a szennyes edényeket kihordja a konyhába.

ESETI dajkai feladatok:       

Szükség esetén a gyermekeket lemossa. Nyári időszakban a gyermekek fürdőzésénél, tisztántartásukban segítséget nyújt. Időszakonként köteles teljes nagytakarítást végezni (ünnepekhez kötődően, nyári zárás idején, fertőző megbetegedés esetén. Havonta fertőtleníti a csoportszoba játékait, bútorokat, fertőző betegség esetén azonnal. Meghatározott rend szerint (háromhetente) ágyneműt cserél, szükség esetén gyakrabban. Évszaknak megfelelően minden reggel az udvari bútorokat letörli, időszakonként az udvari játékokat lemossa. Nyári időszakban gondoskodik a szabadban történő étkezés higiéniájáról.

Lépcsőzetes munkakezdés szerinti feladatelosztás: Naponta a feladatellátás megkezdése előtt illetve azt követően - pénzügyi bizonylatról lévén szó – szükséges a jelenléti ív pontos vezetése.

730 órától 1530 óráig műszakban dolgozó dajka feladatai:   

az óvoda épületének nyitása, ha elsőként ér a munkahelyre szellőztetés az óvoda helyiségeiben. Reggeli betálalása.



Saját csoportjában segíti a reggeliztetést, illetve igény szerint dajkakolléga csoportjában is besegít. a saját csoportjában tartózkodik és ellátja a gyermekek gondozásával/ felügyeletével kapcsolatos teendőket Udvari játéktevékenység/ levegőztetés előtt segítségnyújtás a mosdó használatában és az öltözködésben. Szükség esetén segít az udvari felügyeletben az óvodapedagógusnak. 1045-1130-ig a csoportszoba és hozzá tartozó helyiségek (mosdó, öltöző), valamint a személyhez rendelt helyiségek /területek takarítása és rendben tartása 1130 órától gyermekek fogadása az udvarról/levegőztetésből, igény szerint az öltözködéshez segítségnyújtás. Ebédeltetéssel járó feladatok ellátása: ebéd betálalása, részvétel az ebédeltetés folyamatában, edények konyhába szállítása. Délutáni csendes pihenő feltételeinek kialakítása: csoportszoba rendbetétele és szellőztetése, fektető ágyak elhelyezése. 1315-1400-ig a személyhez rendelt helyiségek (gyermekmosdó, öltöző, hall) takarítása, rendben tartása.

      






A csendes pihenőt követő feladatok ellátása: - ébresztés, öltöztetés, fektető ágyak elpakolása - a csoportszoba uzsonnáztatáshoz szükséges funkciójának kialakítása - tisztálkodási teendők segítése - uzsonnáztatás, edények konyhába történő szállítása - uzsonnáztatás utáni mosogatási feladatok ellátása játéktevékenység/ levegőztetés előtt segítségnyújtás s az öltözködésben Csoportszobák, folyosó, mosdó teljes körű takarítása.

JOGKÖR, HATÁSKÖR Gyakorolja az alkalmazotti közösség tagjának, törvény és jogszabályok által valamint az óvoda SZMSZében biztosított jogokat. BESZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉGE Évente egyszer értékeli teljesítményét szóban az óvodavezetőnek M UNKAKÖRI KAPCSOLATOK Részt vesz az alkalmazotti értekezleteken. FELELŐSSÉGI KÖR Tevékenységét az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzi. Felette az általános munkáltatói jogokat az intézményvezető gyakorolja. A foglalkozás gyakorlása során előforduló feladatokat a részben önálló munkával, részben az óvodavezető iránymutatása alapján végzi. Munkaköri leírását az intézményvezető készíti el. Személyekért: Az intézmény alkalmazotti körének tagjaként alakítója és részese a jó munkahelyi légkörnek. Az óvoda nevelőtestületével és technikai dolgozóival összhangban szervezi munkáját, törekszik az egymást segítő emberi kapcsolatok kialakítására. Részt vesz a gyermekek egészséges testi és mentálhigiénés környezetének kialakításában. A gyermekek óvodai munkájáról a szülőknek tájékoztatást nem ad, őket a megfelelő pedagógushoz irányítja. A hivatali titoktartás e munkakörben is kötelező. Vagyon: Felelős az intézmény gondos nyitásáért, zárásáért az általa használt takarító eszközök rendeltetésszerű használatáért. Szervezi és végrehajtja a rábízott beszerzéseket. Technikai döntések: Betartja a tűz- munka és balesetvédelmi előírásokat. Takarékosan gazdálkodik a rábízott anyagokkal. Kialakítja az egészséges és biztonságos munkakörülményeket, az anyagi lehetőségek szerint.


Bizalmas információk: A személyiségi jogokat érintő, adatvédelem alá eső, vagy hivatali titoknak minősülő információkkal a törvény szellemében jár el, bizalmas információkat / dolgozói, gyermeki, szülői / csak a szükséges mértékben – az óvoda vezetőjének vagy helyettesének utasítására tárhat fel. Az intézmény belső életére vonatkozó értesüléseit köteles hivatali titokként megőrizni. Ellenőrzés foka Munkáját a törvényesség és az intézmény alapdokumentumai /PP, SZMSZ, KSZ, HÁZIREND stb./ által megfogalmazott célkitűzések, a működési rend, a vezetői utasítások és a nevelőtestületi határozatok betartása alapján végzi. A fenti dokumentumokban előírtakat a gyermekekkel is betartatja. Ha bármely területen hiányosságot tapasztal, erről értesíti az illetékes vezetőt. Felelőssége kiterjed teljes munkakörére és tevékenységére, felelősségre vonható:     

 

munkaköri feladatainak határidőre történő elmulasztásáért, vagy hiányos elvégzéséért, a vezetői utasítások igénytől eltérő végrehajtásáért, a jogszabályok, a munkahelyi fegyelem és bizalmi jelleg, hivatali titok, a munkatársak és a gyermekek jogainak megsértéséért, a munkaeszközök, berendezési tárgyak előírástól eltérő használatáért, elrontásáért, a számára kiadott eszközök, valamint a vegyszerek, tisztítószerek biztonságos tárolásáért, különös figyelemmel arra, hogy a gyermekekre veszélyes szerek illetéktelenek számára ne legyenek hozzáférhetőek, munkaterületéhez tartozó helyiség gondatlan zárásáért, a vagyonbiztonság, a rábízott leltári tárgyak és a higiénia veszélyeztetéséért.

III. EGYÉB FELADATOK, MEGBÍZÁSOK Személyre szólóan az adott nevelési év intézményi munkatervében kerül meghatározásra az egyéb feladat és megbízás.

IV.

ELLENŐRZÉSI TEVÉKENYSÉG Ellenőrzése    

Az SZMSZ és az éves intézményi munkaterv tartalma és ütemezése szerint. Joga van évente legalább egyszeri ellenőrzésére, munkájáról véleményezéshez. Ellenőrzését maga is kérheti. Rendkívüli ellenőrzésére a naprakészség, munkafegyelem ellenőrzése esetén, illetve a munkájával szemben felmerült ok miatt kerülhet sor.




Az ellenőrzésével kapcsolatban kialakított véleményhez írásbeli észrevételt tehet.

Ellenőrzésére jogosultak: 

Óvodavezető

V. Pedagógiai munkája során képes építeni a gyermekek más forrásokból szerzett tudására.

SZEMÉLYHEZ RENDELT EGYÉB DAJKAI (D) FELADATOK - AKTUÁLIS VÁLTOZÁSOK

Kelte

…………….nevelési évtől visszavonásig

Tárgya

Munkavállaló

(helyiségek teljes körű takarítása, rendben tartása)

aláírása

-

…………………………………… aláírása …………….nevelési évtől visszavonásig

-


-


…………………………………… aláírása

…………….nevelési


évtől visszavonásig

…………………………………… aláírása

ZÁRADÉK

Ezen munkaköri leírás ………………-től lép életbe. A munkaköri leírás módosításának jogát a körülményekhez igazodva a munkáltató fenntartja. A munkaköri leírás a visszavonásig vagy módosításig érvényes.

Kelt:

…………………………………………........ intézményvezető a munkáltatói jogkör gyakorlója

NYILATKOZAT

A munkaköri leírásban megfogalmazottakat magamra nézve kötelezőnek tekintem, annak egy példányát átvettem. Kijelentem, hogy az általam végzett munkáért és a kezelt értékekért anyagi és büntetőjogi felelősséggel tartozom. A munkám során használt tárgyakat, eszközöket, gépeket rendeltetésüknek megfelelően használom.

Kelt: ……….………………………………………. munkavállaló


AZ ÓVODAPEDAGÓGUS MUNKAKÖRI LEÍRÁSA

A dolgozó neve:....................................................................... A munkakör megnevezése: óvodapedagógus. Közvetlen felettese: óvodavezető A munkakör célja: az óvoda nyitva tartása alatt a rábízott gyermekek nevelése a családi nevelést a hitéleti neveléssel kiegészítve, valamint a személyiségfejlesztés. Heti munkaideje: 40 óra  ebből kötelező óraszáma: 32 óra;  a fennmaradó 8 óra az SZMSZ-ben foglaltak szerint töltendő le. FELADATAI: 



  

    

Tervezi, szervezi, irányítja a csoportjában folyó pedagógiai munkát. Az éves pedagógiai munkatervben meghatározott határidőre leadja az igazgatónak a naplóban rögzített terveket. Éves tevékenységi tervet készít. A pedagógiai programnak és az éves tervnek megfelelően önállóan és felelősséggel fejleszti az egyes gyermekeket és a csoportot. Figyelemmel kíséri és elősegíti a gyermekek fejlődését. Nevelőmunkájában érvényesíti a tehetséggondozást, felzárkóztatást, a másság elfogadását és elfogadtatását. Biztonságos körülményeket teremt a gyermekek testi-lelki fejlődéséhez. Kapcsolatot tart a szülőkkel a családi és az óvodai nevelés egységének kialakítása céljából. A szülőket az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztatja tapintatos, megértő magatartást tanúsítva. Irányítja a dajka munkáját (séta, kirándulás, öltöztetés, gyermekgondozás, csoportszoba tisztasága, rendje…). A csoportszoba rendjét helyreállítja a gyermekekkel közösen, ha a csoport huzamosabb időre elhagyja a csoportszobát, illetve a nap végén. Naprakészen felkészül a nevelőmunkára az érvényben lévő program figyelembe vételével. A pedagógiai programban rögzített ünnepekhez és hagyományokhoz igazodva kialakítja csoportjában a megünneplés módját. Teljes felelősséggel részt vesz a gyermekek iskolaérettségének megállapításában. Az iskolaérettséget január 15-ig felméri, tájékoztatja a szülőket, és január 30-ig nevelési tanácsadóba vagy pszichológushoz irányítja azt, akinél ez szükséges.


     



A gyermekek sokoldalú tevékenységéhez szükséges szemléltető eszközöket alkalmazza, szükség szerint készíti. Biztosítja a szülők számára, hogy beiskolázás előtt minél több információhoz jussanak (faliújság, szórólapok). Kapcsolatot tart a társintézményekkel. Támogatja a logopédus munkáját. A település iskolájában megszervezi az iskolalátogatást. Folyamatosan figyelemmel kíséri az eszközajánlásokat, pályázati hirdetéseket. Aktívan közreműködik a pályázatok megírásában. A költségvetés készítésénél javaslatot tesz csoportjában a bútorok, eszközök javítására, pótlására, bővítésére. Folyamatosan ellenőrzi, értékeli a csoportjában a gyermekek teljesítményét, fejlődését, és erről legalább félévente a Fejlődésnaplóban feljegyzést készít. A gyermekek

értékelése a pedagógiai programban meghatározott alapelvek és követelmények, értékelési rendszer alapján történik.    

A nevelőtestület tagjaként felkészül rá, és részt vesz a nevelői értekezleteken, legjobb tudása szerint törekszik a pedagógiai cél megvalósítására. Továbbképzéseken vesz részt, teljesíti a hatályos törvények által előírt továbbképzési kötelezettségét. Törekszik a legjobb munkakapcsolat kialakítására váltótársával és a csoport dajkájával. Pedagógiai tevékenységével segíti az óvoda és a család együttműködését (szülői értekezlet, családlátogatás, egyéni beszélgetés, nyílt nap, közös programok). Minden gyermek családjához ellátogat a három év alatt legalább egy alkalommal, veszélyeztetettség esetén vagy szükség szerint többször.

KÖTELEZETTSÉGEI:  

 

   

Köteles olyan időpontban megjelenni az óvodában, hogy munkaidejének kezdetekor csoportjában munkaruhába öltözve tartózkodhasson. A kötött munkaidőt (32 óra hetente) a gyermekekkel való közvetlen, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásra fordítja. Munkaideje fennmaradó részében a nevelést-oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő, egyéb feladatokat, továbbá eseti helyettesítést lát el, továbbá az aktuális törvényi előírásoknak megfelelően végzi feladatait. Munkaidő alatt csak az igazgató engedélyével távozhat. Felelős a rábízott gyermekek szellemi és testi épségéért, fejlődéséért. A jutalmazás, fegyelmezés módszereit különös gonddal kell megválasztania úgy, hogy a gyermeket semmiféle hátrány nem érheti. A gyermekeket nem hagyhatja felügyelet nélkül. Távolmaradását köteles időben jelezni az igazgatónak vagy a helyettesnek. Közvetlen munkatársát köteles értesíteni a helyettesítés megszervezése érdekében. Felelős a határidők betartásáért. Hivatásából eredő kötelessége fejleszteni szakmai műveltségét, tökéletesíteni pedagógiai munkáját.


        

Köteles részt venni a nevelői, alkalmazotti közösségi, szülői értekezleten, szakmai továbbképzéseken. Munkaidején kívül is vegyen részt csoportjában az ünnepeken (hagyományőrző és jeles napokon), az esetleges kirándulásokon. A házirendben, etikai kódexben foglaltakat, munkavédelmi előírásokat köteles betartani. Védje és óvja az óvoda berendezési tárgyait. Anyagi felelősséggel tartozik a csoportjában elhelyezett tárgyakért, átvett eszközökért. Szükség esetén köteles orvosi vizsgálaton részt venni. Külsejének, ruházatának mindig tisztának, ápoltnak kell lennie. A dohányzásra vonatkozó érvényes igazgatói utasítást köteles betartani. Köteles ellátni azokat a rendszeres vagy időszakos feladatokat, amelyeket az igazgató a feladatkörébe utal. A gyermekek, a szülők, a dolgozók személyiségjogait érintő információkat megőrzi, egyéb esetekben a törvényi előírásokban foglaltak szerint jár el.

ALÁRENDELTSÉGE: 

közvetlen felettese az óvodavezető.

MUNKAKAPCSOLATAI:    

nevelőtestülettel dajkával intézményi lelkésszel pedagógiai munkát segítő személyekkel, intézményekkel.

Kelt:

................................................................... óvodavezető A fentieket tudomásul vettem. Munkaköri leírásom 1 példányát átvettem.

................................................................... óvodapedagógus


AZ ÓVODAVEZETŐ MUNKAKÖRI LEÍRÁSA

A dolgozó neve: ............................................................... A munkakör megnevezése: óvodavezető A munkáltató jogkör gyakorlója: a fenntartó képviselője Heti munkaideje: 40 óra  ebből kötelező óraszáma: 12 óra;  kötelező óráin túli munkaidejéről maga hivatott dönteni Kizárólagos jogkörébe tartozik:  A köznevelési intézmény képviselete, 

a nevelőtestület vezetése,



a tanügy-igazgatási döntések meghozatala,



a munkáltatói, valamint kötelezettségvállalási és utalványozási jogok gyakorlása,



a hatáskörébe tartozó gazdálkodási és aláírási jogkör gyakorlása.



intézményi bankszámla feletti rendelkezési jog

6. Az óvodavezető felelőssége: Az intézményvezető egy személyben felelős:  Az alapító okiratban előírt tevékenységek, jogszabályban, költségvetésben vagy költségvetési keretben (azok részét képező megvalósítási tervben, teljesítményértékelési tervben) illetve a fenntartó által közvetlenül meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelő ellátásáért. 

Az óvodai pedagógiai munkáért való felelősség körében szakmai ellenőrzésért indíthat szakértő bevonásával, az intézményben végzett nevelő munka egyes alkalmazott munkája színvonalának értékelése céljából.



Az intézmény szakszerű és törvényes működtetéséért.



Az óvoda gazdálkodási feladatainak megszervezéséért, az óvoda gazdasági eredményeiért.



Az intézményi ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségirányítási rendszer működtetéséért.




A nevelőmunka egységes és biztonságos feltételeinek megteremtéséért.



A gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért.



A pedagógusok középtávú továbbképzési programjának, valamint éves beiskolázási tervének elkészítéséért, a továbbképzés megszervezéséért.



A gyermekvédelmi munka megszervezéséért, ellátásáért, hatékonyságáért.



Az óvodai pedagógiai munkáért való felellősége körében szakmai ellenőrzést indíthat - szakértő bevonásával -, az intézményben végzett nevelő munka, egyes alkalmazott munkájának értékelése céljából.



Az intézmény működésében és gazdálkodásában, a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség követelményének érvényesítésért.



A hatáskörébe tartozó gazdálkodási teendők ésszerű megoldásáért, a takarékos gazdálkodásért.



Az intézmény vagyonkezelésébe, használatába adott használattal kapcsolatos jogok rendeltetésszerű gyakorlásáért.



Az intézmény besorolásának megfelelő a szakmai és pénzügyi folyamatok nyomon követési rendszer működtetésért, a tervezési, a beszámolási, valamint a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok szolgáltatására vonatkozó kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért.



A gyermekbalesetek megelőzéséért, valamint kivizsgálásáért.



A tervezési, beszámolási, információ-szolgáltatási kötelezettség teljesítéséért.

7. Az óvodavezető feladata:  A nevelőtestület vezetése, a nevelőmunka irányítása és ellenőrzése.  A nevelőtestületi értekezletek és az alkalmazotti közösség számára tartott értekezletek előkészítése, vezetése.  Döntések végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése.  A nemzeti és református óvodai ünnepek megszervezése és méltó megünneplése.  A rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény zavartalan működtetésének biztosítása, az ésszerű, takarékos gazdálkodás megszervezése.  Szülői Szervezet képviselőivel való együttműködés.  Az intézményben benyújtott panaszos ügyek kivizsgálása a jogszabálynak megfelelő határidőben és módon.  Kötelezettségvállalási- utalványozási, munkáltatói jogkör gyakorlása.  Az intézmény működésével kapcsolatos minden olyan ügyben való döntés, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe.


  

A jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség betartása az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdésekben. Az intézmény külső szervek előtti teljes képviselete, azon lehetőség figyelembe vételével, hogy a képviseletre meghatározott ügyekben eseti, vagy állandó megbízást is adhat. A jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt és át nem ruházott feladatok ellátása.

Az óvodavezető további feladata:  A kapcsolattartás koordinálása: az Önkormányzattal, a Református Pedagógiai Intézettel és a Református Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal, a Szociális Szolgáltató Központ intézményeivel és a szakmai szervezetekkel.  A felettes szervek informálása. Biztosított a fenntartóval való jogszabály szerinti együttműködés.

 

Az óvoda alapvető dokumentumaiban, szabályzataiban megfogalmazott feladatok maradéktalan ellátása. A nevelőmunka éves munkatervében meghatározott feladatainak ellenőrzése. A teljes pedagógiai folyamat követhető: - a foglalkozási tervben, - az egyéni fejlesztési tervekben, - a csoportnaplókban, - a fejlesztési naplókban, valamint - a gyermeki produktumokban,

   

       

A nevelőmunkát segítő alkalmazottak irányítása és ellenőrzése. Egyeztetési kötelezettség az alkalmazottak foglalkoztatására, az élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében. A nemzeti és református ünnepek, valamint az óvodai ünnepek megszervezése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések végrehajtásának ellenőrzése. Az éves nevelési tervben meghatározott feladatok elvégzése. A nevelési év végi beszámoló megállapításai, tapasztalatai figyelembe vételével történik a következő nevelési év tervezése, a következő évi munkaterv összeállítása. Felelősök, megbízottak ellenőrzése. A pedagógiai munka színvonalának megőrzése, emelése az éves munkatervben meghatározott módon. A belső és külső továbbképzések megszervezése. A szülői szervezet működésének segítése. Az alkalmazottak munkarendjének, beosztásának elkészítése. A helyettesítési beosztás elkészítése. A munka és tűzvédelmi feladatok közvetlen irányítása. A gyermekek jogainak maradéktalan érvényesítése


      

A dajkák és a nem pedagógus munkakörben dolgozók munkájának szervezése, irányítása és ellenőrzése. A szabadságolási terv elkészítése, a nyári időszak munkájának szervezése, irányítása. Az intézmény költségvetési tervének előkészítése, a fenntartó elé terjesztése, a gazdálkodási és pénzügyi fegyelem betartása, költségvetési beszámoló elkészítése Az intézmény gazdaságos, hatékony működtetése A gazdálkodási és pénzkezelési, a vagyon, a leltári és selejtezési, a költségvetési beszámoló elkészítése. Az óvodai ki- és befizetések időben történő teljesítése A térítési díjak, a befizetések időben történő beszedése

Felelős az intézmény gazdaságos, hatékony működtetéséért. Ő felel a gazdálkodási és pénzkezelési, a vagyon, a leltári és selejtezési, a kulcs és pecsét használat, szabályzatok betartásáért és betartatásáért, a kockázatértékelési, tűz-és munkavédelmi szabályzat, valamint a gépkocsi-használat rendjéért. Felel a munkaköri leírásában szereplő feladatok betartásáért és betartatásáért. A költségvetési és gazdálkodási terv, beszámolók, adatszolgáltatások helyességéért. Az intézmény vezetője ügyel arra, hogy a pedagógiai programban, minőségirányítási programban, a vezetői programban meghatározott elképzelések valamint az éves tervekben (különösen az éves munkatervben és a továbbképzési tervben) foglaltak egymással harmonizáljanak.

Kelt:

A fentieket tudomásul vettem. Munkaköri leírásom 1 példányát átvettem.

…………………………………………………………………. munkáltató

................................................................... óvodapedagógus


AZ INTÉZMÉNYI LELKÉSZ MUNKAKÖRI LEÍRÁSA

A dolgozó neve: ............................................................... A munkakör megnevezése: intézményi lelkész A munkáltató jogkör gyakorlója: óvodavezető Heti munkaideje: 20 óra  ebből kötelező óraszáma: 16 óra;  a fennmaradó 4 órát felkészülésre használhatja fel.

Az intézményi lelkész felelősségi viszonyai: Tevékenységét a fenntartó Tiszáninneni Református Egyházkerület püspökének általános felügyelete alatt végzi. A fegyelmi felelősség tekintetében az egyházi bíráskodásról szóló 2000. évi I. törvény rendelkezései az irányadóak. A szolgálati viszonyával kapcsolatban a munkavégzés beosztásával, szervezésével, irányításával kapcsolatos jogkört az óvodavezető gyakorolja. Az intézményi lelkész feladatai: A nevelőtestület tagjaként irányítja a református keresztyén nevelést, és szervezi a hitoktatást az intézményben. Felelős: - A hitéleti nevelési program elkészítéséért, megvalósításáért. - Az óvodában folyó lelki gondozásért. - A gyermekek, óvodapedagógusok, óvodai dolgozók között folyó diakóniai és missziói munkáért. - A gyermekek keresztyén neveltetéséért. Feladata: -

Megjeleníti a krisztusi, ezen belül a református szellemiséget az óvodában.

-

Az óvoda valláspedagógiai céljainak kidolgozása és megvalósítása.

-

Az óvoda gyermekei, óvodapedagógusai és dajkái között folyó lelki gondozás összefogása.

-

Az egyházi ünnepek megtartásával kapcsolatos szervezőmunka koordinálása.

-

Az ökumenikus kapcsolatok ápolása.


-

A szülőkkel való együttműködés, kapcsolattartás. A továbbképzésekről, valamint a hazai és nemzetközi református közéletről a Nevelőtestület tájékoztatása.

ZÁRADÉK

Ezen munkaköri leírás ………………-től lép életbe. A munkaköri leírás módosításának jogát a körülményekhez igazodva a munkáltató fenntartja. A munkaköri leírás a visszavonásig vagy módosításig érvényes.

Kelt:

…………………………………………........ intézményvezető a munkáltatói jogkör gyakorlója

NYILATKOZAT

A munkaköri leírásban megfogalmazottakat magamra nézve kötelezőnek tekintem, annak egy példányát átvettem. Kijelentem, hogy az általam végzett munkáért és a kezelt értékekért anyagi és büntetőjogi felelősséggel tartozom. A munkám során használt tárgyakat, eszközöket, gépeket rendeltetésüknek megfelelően használom.

Kelt:

……….………………………………………. munkavállaló


A Tomori Református Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata

Recommend Documents