Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2009. szeptember 18-i ülése 24. számú napirendi pontja Javaslat Dunaföldvár Város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának jóváhagyására Előadó: dr. Puskás Imre, a Közgyűlés elnöke Az előterjesztést előzetesen tárgyalta a Szociális és Egészségügyi Bizottság. Tisztelt Közgyűlés! A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. (a továbbiakban: Szt.) 92. § (3) bekezdése értelmében a legalább 2000 lakosú települési önkormányzat, illetve a megyei önkormányzat a településen, illetve a megyében élő szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít. Amennyiben a települések egyes szociális feladataikat társulás keretében látják el - e szolgáltatások tekintetében a szolgáltatástervezési koncepciót a társulás készíti el. A koncepció tartalmát a jogszabály értelmében kétévente felül kell vizsgálni és aktualizálni kell. A Szt. 92. § (4) bekezdése értelmében a koncepciónak tartalmaznia kell a lakosságszám alakulását, a korösszetételt, a szolgáltatások iránti igényeket, az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzetét, az ütemtervet a szolgáltatások biztosításáról, a szolgáltatások működtetési, finanszírozási, fejlesztési feladatait, az esetleges együttműködés kereteit, valamint az egyes ellátotti csoportok (idősek, fogyatékos személyek, hajléktalan személyek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek) sajátosságaihoz kapcsolódóan a speciális ellátási formák, szolgáltatások biztosításának szükségességét. A települési önkormányzatok koncepcióit a megyei önkormányzatnak kell jóváhagynia, a Szt. 92. § (5) bekezdése értelmében ugyanis a települési önkormányzat által készített koncepciónak illeszkednie kell a megyei önkormányzat által készített koncepcióhoz. Az önkormányzatok koncepcióit a Dél-Dunántúli Regionális Szociálpolitikai Tanács szakemberei előzetesen véleményezik, majd a véleményezést megküldik a hivatalnak. Ez alapján a települések átdolgozzák és kiegészítik koncepciójukat, amelyeket ezt követően a Közgyűlés elé terjesztünk jóváhagyásra. A települések közül most Dunaföldvár nyújtotta be koncepcióját a Megyei Önkormányzat felé. A koncepciót a Dél-Dunántúli Regionális Szociálpolitikai Tanács illetékes munkatársa véleményezte. A véleményezésben kért kisebb módosítások beépítésre kerültek az anyagba. A koncepció elektronikus úton hozzáférhető a KIR rendszeren a www.tolnamegye.hu/közgyűlés címen az előterjesztésnél, valamint a Pénzügyi és Intézményfenntartó Osztályon nyomtatott formában.
2
Kérem a Közgyűlést, hogy Dunaföldvár Város által átdolgozott koncepciót fogadja el, mivel az összhangban van a megyei szociális szolgáltatástervezési koncepcióval. Határozati javaslat:
A Tolna Megyei Önkormányzat …./2009. (IX. 18.) számú Közgyűlési határozata Dunaföldvár Város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának jóváhagyásáról A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése megtárgyalta Dunaföldvár Város szociális szolgáltatástervezési koncepcióját és azt jóváhagyja. Határidő: azonnal Felelős: dr. Puskás Imre, a Közgyűlés elnöke Szekszárd, 2009. augusztus 31. dr. Puskás Imre a Közgyűlés elnöke
DUNAFÖLDVÁR VÁROS
SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA
2009.
1
1. Bevezetés A szociális törvény 92. § / ( 3 ) / bekezdése értelmében készült el a város szociális szolgáltatástervezési koncepciója. E koncepció illeszkedik és összhangban van a megyei önkormányzat által készített koncepcióval, annak tartalmi és formai felépítésével. Az elkészített szolgáltatások tervezése - mind a rövidtávú, mind a hosszú távú – elősegíti azt, hogy a város intézményei által nyújtott lehetőségek közelebb kerüljenek az ellátottakhoz, hangsúlyozottabb legyen a saját környezetben történő gondozás – gondoskodás, erősödjön a szociális biztonság. Célunk, hogy a civil szervezetek részvételét erősítsük a szolgáltatások nyújtásakor. A tervezés lehetőséget biztosít a jelenlegi állapot, helyzet ismertetésével a hiányzó szolgáltatások szükségességének igazolására, a távolabbi feladatok meghatározására. Az épületek rekonstrukciójának tervezésével a fenntartó programozhatja intézményeinek bővítési , átalakítási, felújítási sorrendjét. Az elkészített szociális koncepció mobilis, aktualizálható, változtatható, kibővíthető. A jövőre nézve számítunk a helyi szociálpolitikai kerekasztal tagjainak véleményére, javaslatára, hogy a koncepcióban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulhassanak, a helyi szolgáltatások mindinkább elérjenek az azt igénylőkhöz. A mai szociálpolitika alapgondolata, hogy nem egyetlen intézmény rendszer feladata az úgynevezett szociális védőháló megszövése, hanem szervezetrendszerek együttműködése. Ezen együttműködés eredménye , hogy elfogadhatatlan szociális élethelyzetek lehetőség szerint ne alakuljanak ki, illetve tartósan ne maradhassanak fenn. Egyes családok olyan zavarokkal küzdenek, ami a társadalomba való be, vagy visszailleszkedésüket akadályozza, normális életvitelük, illetőleg megélhetésük mások segítő közreműködése nélkül nem biztosított. E helyzetben a társadalom a szolidaritási elv alapján meghatározott módon és eszközrendszerrel segít. A szociális gondoskodás feladata tehát az, hogy a társadalmilag tipikus, de ugyanakkor egyéni élethelyzeteket feltárja, azokra a jog által kínált lehetőségekkel reagáljon. Találja meg azokat az eszközöket, amelyekkel a felmerülő problémák a leghatékonyabban kezelhetők, biztosítva az egyén szabadságát, személyiségi jogait, illetve azok tiszteletben tartását, a közösség védelmének megvalósulásával. 2
Az állami feladatvállalás meghatározó elve ebben a rendszerben a szubszidiaritás, amely több szinten is megjelenik. A koncepció eredeti szövegezésében az önkormányzat gyermekjóléti intézményekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos feladatai illetve kötelezettségei, fejlesztési elképzelései nem szerepeltek- hiszen a szociális törvény írja elő a koncepció készítését, ma viszont úgy látjuk, hogy az egységes szemlélet, illetve a szolgáltatások közötti kapcsolatok ezt szükségessé teszik. Az összegyűjtött adatok révén a város lakosságának demográfiai, foglalkoztatási helyzete, ellátottsági mutatója ismert, ezek az adatok, illetőleg a fenntartó, valamint az intézmények javaslatai alapján az igényekhez legjobban igazodó szolgáltatási struktúra kialakítására kell törekedni. A biztonságos finanszírozási és működési háttér megteremtése érdekében viszont át kell tekinteni a fejlesztés, az átalakítás , illetőleg a működtetés költségvetési vonzatát, valamint a működtetéshez szükséges erőforrások ütemezését. 2. A szolgáltatástervezési koncepció célja, feladata A koncepció célja: • meghatározni a szociális szolgáltatások fejlesztésének alapelveit, irányait, céljait, melyeket a település a szociális szolgáltatások biztosítása,és fejlesztése során követ, illetve melyekkel orientálni lehet a szociális szolgáltatások fejlesztésének további szereplőit. • Részletezni azokat a konkrét célkitűzéseket, amelyeket a szociális szolgáltatások biztosítása során érvényesíteni kívánnak. • Elősegíteni a szociális illetve a gyermekvédelmi törvény által bevezetésre került új típusú intézmények feladatainak ellátását. A koncepció feladata: • elősegíteni egy egységes szociális szolgáltató politika kialakítását a településen. • információkat biztosítani egyéb fejlesztési koncepciók, tervek kidolgozásához és megvalósításához. • információt adni a különböző szolgáltatást igénylők részére, illetve a szolgáltatást biztosító intézmények, szervezetek számára. 3
3. Általános helyzetkép Dunaföldvár a Dél-Dunántúli Régióban Tolna megye északi csücskében a Paksi kistérség városa. A település szerkezetét a domborzati viszonyokból fakadó tájszerkezet és használat, valamint úthálózata határozzák meg. A kisváros belső városmaggal, illetve a hozzá csatlakozó belterülettel, valamint szétszóródó tanyasias jellegű külterülettel rendelkezik. A külterület lakott részei: Somos hegy, Matild puszta, Piripócs, Vilmos puszta, Mozsola, Barota puszta, Felső fok, Alsó tó, Külső Bölcskei utca, Külső Téglaház utca, Anna hegy. Dunaföldvár népsűrűsége: 82,08 fő/km.2, területe: 111,42 km.2 A lakosság száma a 2008. decemberi adatok szerint: 9.199 fő, közülük a külterületen élők száma: 403 fő . A kommunális infrastruktúra területén a vezetékes ivóvízellátás teljes körű,a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése,a villany, a vezetékes gázellátás megoldott a belterületen. Az utak szilárd burkolattal történő ellátása 90%-ban valósult meg. A külterületen a villany minden családnál elérhető, ugyanakkor a kommunális infrastruktúra jelzett elemei közül csak az utcavégekhez közeli telkeken megoldott a szennyvíz elvezetése. A külterület megközelítése zömében földúton történik. A vezetékes, és mobil telefonszolgáltatások a település külterületi részein is hozzáférhetők. A helyi buszközlekedés nem kapcsolja össze a külső perifériás területet a városközponttal. A város lakosságát 263 kiskereskedelmi,19 nagykereskedelmi, és 41 vendéglátó egység szolgálja. Ezen túlmenően a szálláshelyek száma: 9, valamint 2 idegenforgalmi egység, 15 kölcsönző, 13 javítóműhely, található a városban. Dunaföldváron jelentősebb üzemek: Gumiipari Szövetkezet, Burg Metal kft, Messer- Hungarogáz Kft. Festech P-P Bt. Csigi-Beton Kft. Baranyák Bútor üzem valamint jelentős a mezőgazdaságból élők száma. A városban 2008. szeptemberében beíratott óvodás: 288, általános iskolás: 666, szakiskolás: 108, gimnáziumba íratott: 342, speciális iskolás: 49, speciális szakiskolás: 25 gyermek . . Az egészségügyi alapellátásban 4 háziorvos 2 házi gyermekorvos, és 3 fogorvos dolgozik , közülük 1 az iskolafogászati ellátást végzi. A házi orvosokhoz praxisonként átlagosan 1800 fő tartozik, míg házi gyermekorvosokhoz: 900 fő. 4
Az átlagos betegforgalom nagysága havi bontásban a háziorvosoknál hozzávetőleg 1000 fő/ hó/praxis. A házi gyermekorvosoknál: 900 fő/hó/ praxis. A jellemző betegségcsoport a felnőtt lakosságnál a szív és érrendszeri problémák, hypertonia, mozgásszervi betegségek, a tápcsatorna betegségei, a gyermekeknél: elsődlegesen a légúti betegségek. Az egészségügyi szolgáltatást végző védőnők / 4 fő / 4 körzetben látják el a védőnői feladatot, az iskolavédőnői feladatellátással közösen. 4. Dunaföldvár demográfiai mutatói Év
2004
2000
2001
2002
2003
9049
9169
9269
9280 9262
83
92
86
88
Halál
154
119
156
Beköltözés
446
346
Elköltözés
255
Fiatalkorú
Lakosságszám Születés
Aktív korú 19-61 éves Nem aktív korú 62 - évestől
2005
2006
2007
2008
9272
9165
9120
9139
75
66
83
84
76
135
130
140
129
134
118
276
270
403
371
545
558
505
219
195
222
438
287
499
508
463
2041
2067
2038
2023 1947
1901
1883
1893
1844
5277
5277
5586
5430 5481
5541
5535
5483
5550
1731
1825
1645
1827 1745
1741
1747
1744
1745
Forrás:Polgármesteri Hivatal
Anyakönyvi események:
Házasságkötések Válások
2005 40 20
2006 21 22
2007 38 24
A Dunaföldváron házasságot kötöttek száma több mint a válásoké, annak mintegy másfél szerese. 5
2008 39 26
Ugyanakkor az élettársi kapcsolatba kerülőket a táblázat nem jelzi. A gyámhivatalnál élettársi kapcsolat létesítéséről nem nyilatkoztak ügyfelek. 2003-tól a népesség fogyása figyelhető meg 2007-ig. Kivételt a 2005-ös év képez. Enyhe emelkedés figyelhető 2008-ban. A lakosságfogyás oka a csökkenő születésszám, és a magas halálozási szám. Hogy számottevően nem csökkent a lakosságszáma a beköltözések viszonylag magas számával magyarázható. A lakosság száma nem éri el 10.000-ret. Valószínűleg az elkövetkezendő 10 évben sem számolhatunk akkora növekedéssel, hogy a szolgáltatások tervezésekor a 10.000 feletti lakosságszámot kellene figyelembe venni. Ezért kellett a kistérségi társulásban, illetve mikrotérségi feladat ellátásban gondolkodni a fenntartóknak. 2004-2008-ig az összes születés szám: 384, itt a 2005-ös év mutatja a legalacsonyabb értéket. A halálozások száma meghaladja a születések számát, attól átlagosan 161,6 %-kal több. 2004-től 2008-ig: 651-en haltak meg a városban. A magas mortalitási szám valamint a megbetegedési adatok jelzik, hogy a város lakosságának életminősége megromlott. A mentális kiegyensúlyozatlanság a jövőre nézve előre vetíti a pszichiátriai jellegű megbetegedések számának emelkedését, ami egyaránt feladatot ró az egészségügyre, és a szociális ellátásra. Dunaföldváron a migráció a lakosság számának hozzávetőlegesen 6,25 %-a. 2004-től a 2005-ös évet kivéve emelkedik, ugyanezt mutatja az elköltözések számának alakulása is. 2008-ban 463-an költöztek el, aminek az oka feltehetően a kedvezőtlen munkalehetőségben keresendő. A lakosság számát pontosan megadni nem lehet, mert sok család él albérletben, vagy rokonoknál a településen bejelentkezés nélkül. Az ő ellátási kötelezettségük is a város feladata. A férfiak és nők aránya korcsoportos bontásban kor 62- 70 71- 80 81- 90 91 felett
2004 férfi nő 328 443 266 459 68 150 5 18
2005 férfi nő 325 458 254 439 66 178 7 14
2006 férfi nő 338 438 252 441 82 169 7 20
Forrás:Polgármesteri Hivatal
6
2007 férfi nő 331 427 244 437 85 194 6 20
2008 férfi nő 317 439 243 420 92 218 4 18
Állandó népességszám: férfiak aránya: nők aránya: gyermekkorúak aránya: 0-14 fiatalkorúak aránya: 15-18 aktív korúak aránya: 19-61 nem aktív korúak a.: 62felett
2007. 9.120 48.15 % 51.19 % 15. 9 % 4. 8 % 60.12% 20. 7 %
2008. 9.139 48.40% 51.59% 15.23% 4.94% 60.72% 19.09%
Megfigyelhető a fiatalkorúaknál, illetőleg az aktív korúaknál a nők alacsonyabb száma, ami csak a 62 éves korosztálytól változik számottevően a nők javára. A táblázatból megállapítható, hogy a férfiak várható élettartama jóval alacsonyabb a nőkénél, ami egyezést mutat a megyei illetve az országos tendenciával. A település lakosságának hozzávetőleg 61%-a aktív korú, 20 %-a fiatalkorú, az idősek, illetőleg a 62 év felettiek száma a város lakosságának 19 %-a. Az idősek aránya egyezést mutat az országos, illetve a megyei aránnyal. A 80 éven felüliek csoportja a város népességének 3.05%-a, ami 0.6%-k al kevesebb a megyei mutatónál. Ez a korosztály szociális szempontból nagyobb odafigyelést igényel. A szociális szolgáltatások lehetséges alanyai a kedvezőtlen szociális körülmények között élő lakosok, különös tekintettel a gyermekekre, az idősekre, illetve a fogyatékkal élőkre, valamint a pszichiátriai és szenvedélybetegekre. 5. A speciális ellátást igénylők számának alakulása a településünkön A fogyatékosok számának alakulása 2008-ben: 294 ebből: Ebből : látásfogyatékos : hallásfogyatékos: mozgásfogyatékos: értelmi fogyatékos:
48 49 158 39
A fogyatékos személyek száma valójában ennél lényegesen több, arról azonban pontos adatokkal nem rendelkezünk. Egyedül a Mozgássérültek 7
Tolna Megyei Egyesületének Dunaföldvár és Bölcske csoportját vezető csoportvezetőktől sikerült az egyesületbe tartozó mozgássérültekről pontos információk kapni a két település mozgássérültjeire vonatkozóan. A fogyatékosok társadalmi integrációja nem elégséges, foglalkoztatásuk nincs kialakítva. Az integrációt segítené a közintézmények akadálymentessége, ami a városban nem lefedett. Pszichiátriai betegek száma:
135
Szenvedélybetegek száma:
220
A szenvedélybetegségek, illetve a pszichiátriai betegségek esetében teljesen pontos adatokkal a város vonatkozásában nem rendelkezünk, egyrészt a latencia miatt, másrészt a gondozókban a nevezettek egy része jelenik csak meg, vesz igénybe szakellátást. Tapasztalható a drogfogyasztók, és a játékszenvedélyjel küzdők számának folyamatos növekedése. Probléma, hogy a játékszenvedély alapjainak kialakulása a személyiségben a pubertás körüli időszakra vezethető vissza. Fontos a preventív munka a szolgáltatók részéről. Növekedés tapasztalható a szenvedélybetegségben szenvedők leszázalékolásának tekintetében is. A hajléktalanok számát a városban pontosan megadni nem lehet, hozzávetőleg 6-7 fő az utcán lakók száma. Jelenleg az itt élőket a családsegítés keretében látják el. A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma a településen : 2008. december 31-én: 358 fő Ebből alanyi jogon : 215 fő méltányosságból: 94 fő normatív alapon: 49 fő Településünkön a regisztrált munkanélküliek számának alakulása: 2004-ig 2000
2001
2002
2003
2004
320
276
246
217
256
9,3 %
8%
7,1 %
5,8 %
6,7 %
Forrás : Polgármesteri Hivatal
8
Megjegyzés : a regisztráltakon felül még legalább a lakosság kb. 2- 3 %-a munkanélküli. A munkaképes korúak, a munkanélküli ellátásokban részesülők, valamint a regisztrált munkanélküliek, illetve nyilvántartott álláskeresők száma az utóbbi években a következők szerint alakult.
regisztrált munkanélküli
2004 132
2005 314
2006 338
2007 316
2008 295
103
105
99
80
70
70
144
117
90
5541
5535
5483
5521
26
26
13
19
29
27
14
31
18
15
12
25
14
21
munkanélküli, járad./álláskeresési rendszeres szoc. 65 segély munkaképes korúak 5481 közcélú foglalkoztatott közhasznú foglalkoztatott közmunkában foglalkoztatott
-
Forrás: Polgármesteri Hivatal
6. A működő szociális ellátórendszer bemutatása Dunaföldvár Város Önkormányzata a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi III. törvény alapján biztosítja a különböző szociális ellátásokat, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi eljárásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján a gyermekjóléti ellátásokat. A szociális igazgatás hatósági feladatait a város szociális irodája látja el. A két törvény megalkotás óta eltelt időszakban az ellátások iránti igény dinamikus növekedést mutat, aminek hátterében a társadalom egyes rétegeit érintő kedvezőtlen hatások állnak. Ezzel egyidejűleg a szociális kiadások súlya is jelentős emelkedést mutat. 9
6.1.
Pénzbeli és természetbeni ellátások.
A Szt-ben és a Gyvt-ben meghatározott anyagi támogatások nagy részénél a jogosultsági feltételek konkrét kidolgozásra kerültek, más ellátások esetében a törvény által adott lehetőségek kerültek a helyi rendeletbe. A pénzbeli támogatásoknál megállapítható, hogy a legnagyobb összeget a segélyekre fizetik ki. 2004 -ben került bevezetésre a rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korú nem foglalkoztatott személyek közcélú foglalkoztatása, melynek keretén belül 29 fő munkanélkülit foglalkoztatott az önkormányzat 2008-ban. A támogatások egy része jelentős változáson ment keresztül 2006, 2007ben. A rendszeres gyermekvédelmi támogatás beépült a családi pótlékba, helyére a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény került. A munkanélküliek rendszeres szociális segélye családi jellegű támogatássá változott, ami azt a kedvezőtlen hatást eredményezte, hogy a segély összege nem ösztönzi az esetek többségében a munkaerőpiacra való visszatérést. Pénzbeli és természetbeni ellátásban részesülők száma Év/fő Időskorúak járadéka
2005 12
2006 13
2007 13
2008 12
Rendszeres szoc. segély
70 94
144 105
117 138
90 134
672
656
359
276
42
28
34
25
620
400
405
382
20
28
34
25
33
38
41
30
9 525
9 457
3 359
5 358
Lakásfenntartási támogatás Átmenetei segély Temetési segély Rendszeres gy.védelmi támogatás/kedvezmény Ápolási díj Rendkívüli gy,védelmi támogatás Köztemetés Közgyógyellátás Forrás : Polgármesteri Hivatal
10
6.2.
A személyes gondoskodást nyújtó ellátások
A városban az önkormányzatok által fenntartott személyes gondoskodást nyújtó alap, és szakellátási formák az alábbiak szerint épülnek fel 2008-ban :
Tolna
Megye Önkormányzata
Dunaföldvár Város Önkormányzata DIT. Kht Dunaföldvár Alapszolgáltatási Központja
bölcsődei ellátás
gyermekvédelem családsegítés
családsegítő és gyermekjóléti szolgálat Máltai Szeretetszolgálat
idősgondozás
étkeztetés házi segítségnyújtás idősek klubja
jelzőrendszeres házi s. mikrotérségi
Napsugár Otthon
Szent András Otthon
védőnői szolgáltatás emeltszintű idősek otthona
idősek otthona
Bölcske Község Önkormányzata
ellátási szerződés alapján: támogató szolgálat
A szociális alapszolgáltatásokat 2000.01.01-től integrált intézményként Dunaföldvár Egyesített Szociális Intézménye /DESZI/ biztosította. 2005. 03.02-án a Dunaföldvár Város Képviselőtestülete módosította a DESZI alapító okiratát, és SzMSz-ét egységes szerkezetben jóváhagyva megváltoztatta az intézmény nevét: Dunaföldvár Alapszolgáltatási Központjára, a továbbiakban DASZK-ra. A szakosított szolgáltatásokat az idősellátásban az önkormányzat DIT Kht-je , illetőleg a megyei önkormányzat működteti. 11
Az intézményi telephelyeken a foglalkoztatottak képesítési előírásai a törvényi feltételeknek megfelelnek. Több intézmény, illetve intézményi telephely az adott személyi , és a tárgyi feltételek miatt rendelkezik határozott időre szóló /2008. december 31./ működési engedéllyel. Az elsődleges ok, az akadálymentesítés hiánya. 6.2.1.
Szociális alapszolgáltatások
Az intézmények által nyújtott alapszolgáltatások: étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, családsegítés, támogató szolgáltatás. Az információs szolgáltatás kikerült a szociális törvényből, így ez nem jelenik meg önálló feladatként. Az étkeztetés keretében a szociálisan rászorultaknak egyszeri meleg étkeztetését biztosítja a DASZK Idősek Nappali Intézménye, ezek az ellátottak önmaguk részére a meleg élelmet nem tudják biztosítani. Étkeztetésben részesül az az igénylő is, aki kora, vagy egészségi állapota miatt nem képes az étkeztetéséről más módon gondoskodni. A házi segítségnyújtás keretében gondoskodnak azokról az időskorú személyekről, akik önmaguk ellátására nem képesek,illetve azokról akik erre egészségügyi állapotuk miatt rászorulnak. A házi segítségnyújtásban 6 körzetben gondozzák az idős embereket. A térítési díjak emelkedése miatt egyre kevesebben veszik igénybe a szolgáltatást. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtásra három település / Bölcske, Madocsa Dunaföldvár/ kötött megállapodást 2005. március 1-én , ahol Bölcske a gesztortelepülés. Bebizonyosodott, hogy a készülék életmentő lehet. Jelenleg 100 készülék van kint a dunaföldvári idős embereknél. Egy gondozónő főállásban, 2 társadalmi szolgáltatásként végzi a feladatot. A támogató szolgáltatás speciális alapellátási feladat, amely a fogyatékos személyek lakókörnyezetében történő ellátására jött létre. A szolgáltatás célja, a fogyatékos személy önrendelkezésén alapuló önálló életvitelének megkönnyítése, elsődlegesen a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítésével, valamint önállóságának megőrzése mellett a lakáson belül speciális segítségnyújtás biztosítása. A Dunaföldvár és Bölcske Támogató Szolgálat Szociális Alapszolgáltatási Társulás . A társulás tagjai által a társulásra átruházott feladatokat és hatásköröket az ellátási szerződés szerint a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület látja el. 12
A szolgáltatást a DASZK Idősek Nappali Intézményében végzik. A nappali ellátást nyújtó intézmény 30 férőhelyes, időskorúak nappali ellátását biztosítja. A mentális és szociális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes időskorúak napközbeni gondozására szolgál. A családsegítés olyan személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka eszközeinek és módszereinek felhasználásával hozzájárul az egyének, családok, valamint a különböző közösségi csoportok jólétéhez és fejlődéséhez, továbbá a szociális környezetükhöz való alkalmazkodáshoz. E feladatot egy telephelyen végzi a gyermekjóléti szolgálattal. 6.2.2.
Szociális szakosított ellátások
Ápolást- gondozást nyújtó intézményi szolgáltatást nyújt a Napsugár emeltszintű idősek otthona 2004 december 1 óta 78 férőhellyel, valamint a Szent András Otthon 60 férőhellyel. Ezekben az intézményekben elsősorban azoknak a nyugdíjkorhatárt betöltött személyeknek az ápolását gondozását végzik, akiknek az egészségi állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel, de önmaguk ellátására már segítséggel se képesek. A gondozási szükséglet vizsgálatával a 4 óra gondozási szükségletet meghaladó személyek vehetők csak fel. A szakellátás főbb mutatói 2008-ban Szakellátás
Ellátottak száma
Szent András Idősek 60 fő betöltött Otthona átlagban: 58 fő
Alkalmazottak száma 67 fő ebből szakdolgozó: 37 a bölcskei létszámmal együtt
70 fő betöltött: 70 megjegyzés: Bölcske pszichiatriai betegek otthona
Napsugár Emeltszintű 78 fő betöltött: Idősek Otthona átlagban: 76 fő
47 fő ebből szakdolgozó: 25
Az egyes alapszolgáltatásokat igénybevevők számának alakulását az alábbi táblázat mutatja: 13
Az egyes alapszolgáltatásokban részesülők száma
Alapellátás Csak étkeztetés
2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 12.31. 12 31. 12.31. 12.31. 12.31 31.12 12.31. 12.31. 12.31. 18
25
11
17
26
45
38
39
46
Csak házi 5 segítségnyújtás Étkezés és házi 29 segítségnyújtás
5
7
9
13
10
9
11
24
24
27
26
39
55
47
31
12
29
27
28
24
24
26
27
14
14
-
-
-
-
-
-
45
45
35
-
-
-
-
-
-
86
92
90
nappali ellátás támogató szolgáltatás jelzőrendszeres házi segítség. ny.
A táblázatból látható, hogy az alapellátásnak ezt a formáját igénylők száma hogyan alakult az utóbbi négy évben. A gondozónők számának emelkedése nem eredményezte a gondozotti létszám emelkedését – átlagosan. Ugyanis a rendszerváltozás előtti években kialakult területi szociális ellátás nem szakadt meg, mint annyi más településen, sőt a házi gondozónői létszám 1-ről 2-re – 5-re majd 6-ra emelkedett. A településen 1998 óta működik Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, 1998-tól a DESZI megalakulásáig a Dunaföldvár Város Önkormányzatának részben önálló intézményeként működött, majd 2000.01.01-től a DESZI-n belül önálló intézményként látta el a szociális törvényben meghatározott, és a végrehajtási rendeletben szerepeltetett feladatokat, majd a DASZK szakmailag önálló intézményének szakfeladatán történt a családsegítés.
14
A családsegítő szolgáltatást igénybevevők hozott problémái elsősorban anyagi jellegűek, ezt követik az ügyintézést igénylő, ebben segítséget adó feladatok, valamint a foglalkoztatással összefüggő problémák. Az esetkezelések közül számottevő a mentális ill. szociális esetkezelések száma. Év
szolgáltatást vevők száma 326 691
2007 2008
igénybe szolgálatnál megfordult ügyfelek száma 245 608
6.2.3.
Gyermekjóléti alapellátások
6.2.3.1.
A gyermekek napközbeni ellátása
A gyermekek napközbeni ellátását a DASZK Bölcsődéje látja el. 36 fő férőhely biztosításával. A bölcsőde a családban nevelkedő három éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését oldja meg. 2007. július 15-től lehetőség van eltérő nevelési igényű kisgyermekek integrált fogadására, illetve korai fejlesztésére is. Eddig nem volt igény korai fejlesztéssel összekapcsolt bölcsődei ellátásra. év 2005 2006 2007 2008
férőhelyek száma 30 30 36 36
felvettek száma 60 66 72 90
2008-ban a teljesített gondozási napok száma: 8.185, az étkezési napok száma: 8.341. A lehetséges gondozási napok száma: 8.532 6.2.3.2.
Gyermekjóléti szolgáltatás
15
2005. január 28-án megállapodás született Dunaföldvár Bölcske és Madocsa Önkormányzatainak gyermekjóléti alapszolgáltatásainak ellátásával kapcsolatos intézményfenntartó társulásról. A társulás neve: Dunaföldvár és Környéke Gyermekjóléti Szolgáltató Intézményfenntartó Társulás. A társulásban történő feladatellátás 2005. 04.01-től folyik a mikrotérségben. A gyermekjóléti szolgáltatás elsődleges feladata a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, veszélyeztetettségének megelőzése, megszüntetése, illetőleg a családjából kiemelt gyermek családba történő visszahelyezésének segítése. A gyermekjóléti szolgáltatásban végzett gondozási tevékenységet az alábbi táblázat adatai szemléltetik. A gyermekjóléti szolgálat gondozási tevékenysége 2007-ben és 2008-ban Dunaföldvár vonatkozásában: Gyermekek száma Gondozási esetek Alapellátásban történő gondozás gyermek: család: Védelembe vétel gyermek: család : Családba történő visszahelyezés, utógondozás összesen: gyermek: család:
2007
2008
90 44
82 35
79 39
51 35
169 83
133 70
6.3. A civil és egyházi szervezetek részvétele az intézményi, illetőleg egyéb szociális szolgáltatásban Intézményt csak a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület DélDunántúli Régiója működtet, - a támogató szolgáltatást.
16
Egyéb szociális és karitatív tevékenységet végez a Vöröskereszt helyi csoportja, a Református egyház, a Mozgássérültek Tolna Megyei Egyesülete Dunaföldvár és Bölcske csoportja. A csoportvezetők a csoport tagjainak ügyeit intézik a fogadó napjaikon, a DASZK Idősek Nappali Intézményében 2007-től. Előtte a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatnál volt a fogadónap. Fontos lenne, hogy szélesedjen a civil, és egyházi szervezetek által nyújtott segítő tevékenység, hogy növekedjen a szociális munkában az önkéntesek száma. 6.4. Speciális ellátási feladatok Az értelmi fogyatékosok, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek és hajléktalanok problémáival történő foglalkozás jelenleg a családsegítés és az idősek nappali intézményének keretein belül történik. Az intézmény munkatársai nyújtanak segítséget az ügyfeleknek, hogy a speciális szolgáltatásokhoz hozzájussanak, illetve alapellátás keretén belül részesüljenek az étkeztetésben, illetve házi segítségnyújtásban. 7.
A működő ellátórendszer finanszírozása és költségei
Az Önkormányzat a szociális és gyermekjóléti feladatainak ellátását normatív állami támogatásból, részben pedig saját költségvetési forrásaiból biztosítja. Az ellátórendszer fenntartásához szükséges költségeket és az ellátórendszer állami támogatását az alábbi táblázatok mutatják. 7.1. A dunaföldvári ellátórendszer fenntartásához szükséges költségek Megnevezés
2005
2006
2007
2008
Segélyek
87083
67611
79834
80566
Intézmények
57480
62513
65152
64583
Összesen Részesedés az önkormányzat ktg.vetéséből
144563 7.5%
130124 6.6%
144986 9.4%
145149 8.8%
Forrás:Polgármesteri Hivata
7.2.
A dunaföldvári alap ellátórendszer állami támogatása 17
Megnevezés 2005 2006 Szociális 65.347.060 58.298.510 normatíva Szociális 30.904.120 36.569.315 intézm.normatíva Összesen 96.251.180 94.894.825
2007 58.330.446
2008 53.460.372
34.653.265
40.156.445
92.983.711
93.616.817
Forrás: Polgármesteri Hivatal
Az intézkedésekkel kapcsolatos projektek: Támogatás éve
Támogató szervezet
Támogatás elnevezése
2003.
Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács Tolna Megyei Munkaügyi Központ
Gondozási kialakítása
2003.
2004.
2005.
2008.
Belügyminisztérium
célja,
Támogatás összege
Központ
39.767.000
15 fő munkanélküli közhasznú 6.000.450 foglalkoztatási támogatása Szociális elhelyezés alapján történő 12.367.000 bérlakás céljából új lakás, vagy új lakóház vásárlása Ifjúság tér 2 db bérlakás vásárlása
Foglalkoztatáspolitik Társadalmi 31.500.000 befogadást ai és Munkaügyi támogatószolgáltatáso Minisztérium
Vidékfejlesztési Támogatások Igazgatósága
Saját erő
19.890.9000
5.304.000
3.500.000
k infrastrukturális fejlesztése( bölcsődei férőhelybővítés foglalkoztatás elősegítése érdekében) A vidéki gazdaság és 7.710.000 lakosság számára a nyújtott alapszolgáltatások körében a kistérségi szolgáltatások fejlesztésének támogatására
8. Dunföldvár város ellátási kötelezettsége a jogszabályok tükrében 18
Az Önkormányzat ellátási kötelezettségét a helyi önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV. törvény, a szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXI. törvény határozza meg . A pénzbeli és természetbeli ellátások biztosítása során a támogatások egy része rendszeres, más része eseti jellegű támogatási forma. A helyi rendelet tartalmazza a képviselő testület hatáskörébe tartozó pénzbeli ellátások típusait, a megállapítás módját, a kifizetés a folyósítás formáit, az ellenőrzés mikéntjét. A személyes gondoskodást nyújtó intézményi ellátások biztosítására a törvény a lakosságszám függvényében kötelez. Az önkormányzat az ellátási kötelezettségét az intézményrendszer kiépítésével teljesítette. A különböző szolgáltatások nyújtására megállapodásban vállalt kötelezettséget, illetőleg mikrotérségi együttműködéssel biztosította a településen az egyébként nem kötelező ellátási formákat, mert a lakosság körében ezek iránt az ellátási formák iránt igény mutatkozott - így a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás és a támogató szolgáltatás igénybevételére. A város szociális alapszolgáltató intézményeinek működtetése az integrációban történő feladatellátás szervezésének irányában működött 2008-ig. Ugyanakkor az alapszolgáltatás elsősorban az idősellátásban a házi segítségnyújtás, valamint a nappali ellátásban nem hozta a várt eredményt. A kihasználatlanság jellemző a két szakfeladaton: házi segítségnyújtás, nappali ellátás a 2006-os 2007-es és 2008-as évben. Ezen túlmenően igényként lép fel az idősellátásban az alap és a szakellátás egységes működtetése, az ellátottak szükségleteinek kielégítése céljából.
Szociális ellátások szolgáltatása Ellátások • étkeztetés /1972-től/ • nappali ellátás idősek /1972-től/
19
kötelezettség van
ellátási teljesítés van
van
van
• házi segítségnyújtás
nincs
van
nincs
van
van
van
van
van
• ápolást –gondozást nyújtó otthonok emeltszintű /1999- től/
nincs
van
• nem emeltszintű /1955-től/
nincs
van
/1972-től/
• jelzőrendszeres házi segítségnyújtás / 2005.03.01-től/ • támogató szolgáltatás /2006.03.01-től/ • családsegítés / 1998-tól
9 . Az ellátórendszer jelen állapotának elemzése, a kihasználtság, a tárgyi eszközök, a szak- alkalmazotti ellátottság szempontjából Az idősek klubjában az engedélyezett férőhelyek száma felett láttak el időskorúakat 2005-ig. Ezt követően jelentősen visszaesett a nappali ellátást igénybevevő idősek száma. Az engedélyezett létszám 35 fő, ugyanakkor az igénybevevők száma az vizsgált időszakban 14 főre is lecsúszott. A 2005-májusától megújult intézmény jó tárgyi feltételekkel kihasználatlan. A telephely megváltozásának nem egyenes arányú függvénye kellene hogy legyen a kihasználatlanság. A megkérdezettek nem kívánták igénybe venni a klubot, aminek az oka kettős: egyrészt a klub távolabb került a városközponttól, illetve a buszmegállótól, ami nehezíti az idős emberek lejutását az intézménybe, másrészt országos tendencia, hogy a nappali ellátásra kevesebb az igény az idős emberek körében. A házi beteg gondozás területén az egy gondozónőre jutó ideális ellátotti létszám 5-6 fő, amit az 1/2000. (I.7.) SZCSM rendelet előír. Ugyanakkor a tényleges gondozási órák száma éves szinten átlagban nem éri el a 4 órát. A házi beteg gondozást kérők közül sokan csak heti egy vagy két óra gondozásra tartanak igényt. Ennek az oka, hogy egyrészt magas lett, illetve növekedett a gondozási óradíj, másrészt az idősek ellátását a család fel tudja vállalni különösen ott, ahol a hozzátartozóknak nincs munkahelye. A szociális étkeztetést az utóbbi három évben nagy számban igényelte a lakosság. 20
A családsegítés magas ügyfélszámmal, és esetszámmal történik . A szolgáltatások köre kiterjed a preventív egészségmegőrzésre is, így a szűrővizsgálatok szervezésére és bonyolítására. Az aktív korú nem foglalkoztatott személy a szociális segély folyósításának feltételeként a Sztv-ben, illetve a helyi rendeletben meghatározottak szerint volt köteles együtt működni a családsegítő szolgálat munkatársával. Ez az együttműködés 2007. áprilisáig , a helyi rendelet módosításáig tartott. Oka a feladatellátásban a szakmaiság hiánya tekintettel arra, hogy a családsegítő szolgálat munkatársa a szükséges szakképesítéssel nem rendelkezett. A bölcsődei ellátás / kihasználtság tekintetében csak az utóbbi évben javult. Az intézmény felújításával, új csoportszoba kialakításával, új szolgáltatások bevezetésével tudjuk kielégíteni a településen élők kisgyermek -ellátási, gondozási és nevelési igényeit. Az eltérő nevelési igényű gyermekek ellátásának biztosításával teljes a fogyatékos / enyhe értelmi fogyatékos /gyermekek ellátása a településen. Az alapellátás intézményeinek / bölcsőde, családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, idősek nappali intézménye /tárgyi ellátottsága amely a szolgáltatások megfelelő színvonalú biztosításához , valamint a hatékony szakmai munkavégzéshez szükséges adott . A megyei fenntartású szociális otthonban Szent András Otthon a kihasználtság 100 %-os, a „sorban állók” száma éves szinten átlagban 10 fő volt a gondozási szükséglet bevezetését követően a kihasználtság kb. 95 %-os, tartósan üres férőhely nincs. Az Napsugár Idősek Otthonában a sorban állók száma 1 fő. 2008-ban a kihasználtság 95%-os volt, 74 főt láttak el az intézményben. A tárgyévben 11 idős ember költözött be, a gondozása 11 ellátottnak szűnt meg. A 2008-as év törvényi módosítás rosszul érintette a szakellátást, különösen addig, amid ismételt módosításra nem került sor, mi szerint indokolt esetben felvehető lett az otthonba az a jelentkező. akinek a gondozási szükséglet-vizsgálatát még nem végezték el. Az intézményben gondozott idős emberek emelt szintű ellátása a jó tárgyi feltételek mellett biztosított. Szakdolgozók létszáma 2008. dec.31-én az alapellátásban
21
Ellátási forma házi segítségnyújtás 6 ellátott/1 gondozó
Idősek ellátása
Fenntartó Jogszabály által által előírt létszám engedélyezett indokolt: 4 fő foglalkoztatott: 5 fő
szakdolgozói ellátottság helyzete
6
100%
2
1
100%
1
1
3
3
100%
1,84
1
0%
4
3
100%
nappali
30 férőhelyre
étkeztetés gyermekjólét kistérségben
0%-
3.000 gyermek /3cs.g.
családsegítés 2000-5000/ 1 fő, felette, 5000 főnként + 1fő
támogató szolgáltatás 4fő/ szolgálat
jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
2.5
1fő 8 órás 2 fő társ. munkában
100%
40 készülékre 2gondozó
bölcsőde 1csop./2gond.
8
8
75%
A táblázatból kitűnik, hogy a fenntartónak a jogszabály szerinti működtetéshez a létszámot ki kell egészítenie. A családsegítésnél szükség van egy rész munkaidőben alkalmazandó családgondozóra. Gondoskodnia kell továbbá az akadálymentesítésről is, a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, illetve a védőnői szolgálat közös bejáratú épületében. 9.1. A működtetés minőségének javítása érdekében megfogalmazott feladatok
22
A képviselőtestület 224/2008.(XII.20.)KT. sz. határozata , valamint a 46/2009.(III.17.) KT. sz. határozata alapozza meg az alábbiakban megfogalmazott feladatok közül az idősellátással összefüggő kérdéseket, illetőleg a bölcsőde beintegrálását a mikrotérségi oktatási-nevelési intézménybe. A 46/2009 (III.17.) KT. sz. határozat egyben rendelkezik az idősellátás létszámának alakulásáról is, /leépítéssel, és átcsoportosítással /eszerint a 8 álláshely helyett 5 álláshelyre változik. • A bölcsőde beintegrálódása D-B-M Mikrotérségi Óvoda, Általános Iskola Gyógypedagógiai Tagozat, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Gimnázium és Szakiskolába. • A védőnői szolgálat szakfeladaton történő nyilvántartással és elszámolással közvetlenül a hivatalhoz kerül. • Az önkormányzat tulajdonában álló DIT Kht. működteti az emeltszintű Napsugár idősek otthonát, az idősgondozás teljes körének ellátása az alapszolgáltatás átkerülésével így az egységes szakmai elvek és gyakorlat szerint történik. • A családsegítő és gyermekjóléti szolgálat részben önálló intézménye marad az önkormányzatnak. továbbra is ellátva a mikrotérségi gyermekjóléti szolgáltatást. • Praktikusnak látszana a családsegítés mikrotérségben történő ellátása, így a családgondozó nem önállóan végezné a szakmai munkát, a két településen, hanem egy intézmény tagjaként, ezzel az esetmegbeszélések, a team munka, a helyettesítés megoldása az ügyfelek jobb szakmai ellátását vonná maga után . • A település szerkezete indokolja a tanyagondnoki szolgáltatás engedélyeztetését, illetőleg működtetését. A külterületen élő idősek elszigetelődésének oldását illetve az idősek klubjába történő beszállítást is megoldaná a pályázaton nyert gépkocsival a szolgáltató. • Igényként merült fel az idősellátás területén az átmeneti gondozásellátás megvalósítása, mivel a településen élők gyakran kerülnek olyan helyzetbe, hogy idős családtagjuk, vagy egyedül élő idős ember átmenetileg szorulna folyamatos ellátásra. • Igény lenne a településen nappali ellátás keretében a pszichiátriai betegek ellátására, ennek szakmai hátterét a megyei működtetésű bölcskei pszichiátriai betegeket ellátó otthon adhatná. 9.2.
Ütemterv a feladatok megvalósításához
23
időpont 2009.07.01.
2009.07.01.
2009. decemberéig 2010. decemberéig 2012. decemberéig 2011. decemberéig 2011. decemberéig
9.3.
feladat A házi segítségnyújtás,étkeztetés és a nappali ellátás átkerül a DIT Közhasznú Kft-hez. felelőse: DIT Közhasznú Kft ügyvezetője, DASZK intézményvezető A bölcsőde átkerül a D-B-M Mikrotérségi Óvoda, Általános Iskola, Gyp. tag.Alapfokú okt Int,Gimn.és Szakisk-hoz. felelőse: D-B-MMikrotérségi Óvoda, Ált. Isk.,Gyp.tag. Alapf. Okt.Int. Gimn. és Szakisk. főigazgatója, DASZK -intézményvezetője Tanyagondnoki szolgálat kiépítése felelőse: DIT Közhasznú Kft. ügyvezetője Napsugár Otthonban gondozó részleg kialakítása az átmeneti ellátást igénylőknek. felelőse: DIT Közhasznú Kft. ügyvezetője Akadálymentesítés megvalósítása / Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat felelőse: képviselőtestület A családsegítő szolgáltatás mikrotérségben történő ellátása Dunaföldvár – Bölcske - Madocsa felelőse: képviselőtestületek Részmunkaidős családgondozó felvétele, alkalmazása a törvényi előírás szerint felelőse: képviselőtestület
A szolgáltatások fejlesztésének lehetőségei:
Cél a településen a szociális biztonság megteremtése, a szolgáltatásokat a lakossághoz közelebb vinni, a szakmai munkát hatékonyabbá tenni, az együttműködést a szociális szolgáltatókkal erősíteni, fokozni, bizonyos területen kiépíteni . Az intézmények racionális feladatellátása érdekében a szervezeti átalakításokat a fenti időpontig elvégezni. Az önkormányzat feladat ellátási kötelezettségét teljesítette, az intézmény átalakítással a szakmai munka színvonalát, a hatékonyságot kívánja fokozni. Az idősellátásban az alapellátás és szakellátás integrálásával átjárhatóságot kívánunk biztosítani a nappali és bentlakásos szolgáltatások között. Az idős emberek szívesen fogadják , hogy ugyanazon intézmény alkalmazottai gondoskodjanak róluk saját otthonukban, majd később, ha ezt állapotuk romlása indokolja a bentlakásos ellátásban. A Napsugár 24
idősek otthonának is előnyös az integráció, hiszen mivel az egyes szakmai feladatok rugalmas átcsoportosítása révén a rendelkezésre álló anyagi, és humán erőforrás hatékonyabbá tehető. A szociális szolgáltatásokban a civil szervezetek részvételét fokozni kell, természetesen nagy hangsúlyt fektetve a megkötendő ellátási szerződésben foglaltakra. A családsegítésben foglalkoztatott szakmai létszámot emelni szükséges tekintettel arra, hogy az együttműködésre kötelezett rendszeres szociális segélyezettekkel történő beilleszkedést segítő program / programok megvalósítása nélkül is hiányos a létszám. E feladatellátásra pályázat készült, aminek sikeressége biztosítaná 2 évre egy szociális munkás bérét a járulékokkal, valamint a szakmai továbbképzéssel együtt. Megoldódott a szociálisan rászorulók számára jogi segítségnyújtás, a családsegítő szolgáltatás keretében helyi fogadóórát tart a Tolna Megyei Igazságügyi Hivatal Jogi Segítségnyújtó Szolgálata a „Nép ügyvédje” program keretében. A bölcsőde épülete korszerű felújított, de további fejlesztést, korszerűsítést igényel a játszóudvar kialakítása, parkosítás, udvari játékok beszerzése,valamint a bölcsődei bútorok, és eszközök vásárlása.
A városban a szociális ellátórendszer átalakulásának ábrázolása az alap és szakellátások vonatkozásában 2009. 07.01-től
Dunaföldvár Város Önkormányzata
Tolna Megyei Önkormányzat
ellátási szerződés útján DASZK
DIT Kft.
Családsegítő és gyermekjóléti sz.
Idősek Nappali Intézménye
Napsugár emeltszintű sz. otthon
étkeztetés házi segítségnyújtás idősek klubja
25
Szent András sz. Otthon
Bölcske Község Önkormányzata jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Magyar Máltai Szeretetszolgálat ellátási szerződés alapján támogató szolgáltatás
9.4
A fejlesztések forrásai: Önkormányzat saját forrása Pályázati lehetőségek Állami támogatások Vállalkozók által felajánlott segítség
A következő fejezet az önkormányzat és az intézmények szociális tevékenységére meghatározott SWOT analízist tartalmazza, amely város részéről megjelenő erősségeket, gyengeségeket a lehetőségeket, és a veszélyeket foglalja magában.
9.5.
SWOT analízis
Gyengeségek
Erősségek
• Az önkormányzat érzékenysége a szociális problémákkal küzdők iránt • A meglévő ellátórendszer a kiépült alapellátás, és 26
• A finanszírozási nehézségek • Az egyes intézményekben a létszámhiány • A civil kezdeményezés hiánya
szakellátás az idősek számára • Az intézmények szakemberei • Az alapfokú szociális szakképzés adott pillanatnyilag a városban • A munkaügyi központtal a partnerség
Lehetőségek
Veszélyek
• Az ellátórendszer tudatos racionalizálása; fejlesztése • A dolgozók folyamatos szakmai továbbképzése, a szakképzettség jó aránya • A hátrányos helyzetűekkel kapcsolatos negatív attitűd megváltoztatása • Az előírt szakmai létszám biztosítása munkahelyteremtést jelentene.
9.6.
a szolgáltatásokban. • Néhány intézmény tárgyi adottsága, akadálymentesítés hiánya
• A lakosság elöregedése • A lakosság mentális állapotának romlása • A szenvedélybetegek számának növekedése • A preventív intézkedések nem kielégítő volta • A munkalehetőség hiánya
Együttműködés lehetőségei a szociális ágazatban
A szociális intézmények közötti együttműködés, lehetősége : szakmai fórum , szakmai nap szervezése /2008. október 1. / idősek világnapján A városban illetve kistérségben működő civil szervezetekkel, • Vöröskereszt • Magyar Máltai Szeretetszolgálat • Mozgáskorlátozottak helyi csoportja • Cigány Kisebbségi Önkormányzat • Nagycsaládosok Egyesülete • Nyugdíjas klub 27
egyházakkal való kapcsolat kiépítése – bővítése a szolgáltatások fajtáinak bővítésében – a szükségletek felmérésében, a célok és feladatok meghatározásában megvalósításában. Önkéntesek segítségének igénybevétele a különféle szolgáltatásnyújtásban. 10.
Összegzés
A fenntartó célja, hogy az intézmények minél szélesebb körben, minél változatosabb formában tegyék lehetővé a szociális ellátást igénylők személyes szükségleteinek kielégítését, a gyermekjóléttel, gyermekvédelemmel összefüggő feladatok ellátását szem előtt tartva a prevenciót, mint eszközt a szolgáltatásokban. A fenntartó a jogszabályban a kötelezően ellátandó szolgáltatások biztosításáról intézményei, illetve a kiszervezett feladatellátás útján a megkötött megállapodási szerződésekben foglaltak szerint gondoskodik. A lakosság ellátási érdekeit szem előtt tartva több szolgáltatást biztosít, mint amennyire településének lakosságszáma szerint kötelezett lenne. A jövő feladatai, céljai elsődlegesen a szolgáltatások minőségének, hatékonyságának emelése, amit az integrációs törekvés irányába történő elmozdulással kíván elérni. A szociális ellátási koncepció akkor tölti be szerepét, ha a szociális kerekasztal résztvevői alkotó módon segítik a célkitűzéseket, a tervek megvalósítását, véleményükkel, szakmai tudásukkal, hozzájárulnak az elképzelésekhez, és a feladatellátáshoz egyaránt. Dunaföldvár, 2009. 05.06.
28
