A tőkebefektetők szükségesnek és piacképesnek ítélik a Start tőkegaranciáját A Start Zrt. felmérést végzett a Magyarországon aktív tőkebefektetők körében, annak érdekében, hogy megismerje meglévő és potenciális ügyfelei szakmai véleményét tőkegarancia termékének piaci megítéléséről és annak ismeretében megtegye a termék feltételrendszerének esetleges módosítását. A felmérés eredményei azt támasztják alá, hogy a Start tőkegarancia terméke a befektetők által ismert, árazásában piacképes, a befektetőknek van igényük a termékre és a Startot, mint üzleti partnert megbízhatónak, korrektnek és fizetőképesnek ítéli a piac. A Start Zrt. 2006 óta vállal tőkegaranciát a magyarországi kis- és középvállalkozásokba készpénzes tőkeemeléssel befektető magánszemélyek és társaságok, kockázati tőkealapok befektetéseire. A Start garanciája
alapján megtéríti a befektető tőkeveszteségének 50%-át, amennyiben a befektetést fogadó társaság végelszámolás vagy felszámolás alá kerül a garancia futamideje alatt, ami legfeljebb öt év.
A Start Zrt. 26, a hazai kkv-k tőkefinanszírozásában meghatározó szerepet játszó tőkebefektetőt kért fel a felmérésben való részvételre. A befektetők között megtalálhatóak a JEREMIE program keretében létrejött kockázati tőkealapok, magán- és állami tulajdonú befektetési társaságok. db
%
Állami tulajdonú befektetők
13
50%
Jeremie kockázati tőkealapok
8
31%
Egyéb nem állami befektetők
5
19%
Összesen
26
100%
A megkérdezettek fele, 13 társaság juttatta el véleményét a Start Zrt- hez. Közülük négynek a befektetéseire vállalt tőkegaranciát a Start Garancia Zrt. A 13 válaszadóból 11 úgy nyilatkozott, hogy a jövőben igénybe kívánja venni a Start tőkegaranciáját. A kiküldött kérdőív 13 állítást tartalmazott és a válaszadóknak azt kellett megjelölniük, hogy véleményük szerint egy adott állítás jellemző vagy sem. A válaszokból kiderült, hogy a befektetők döntő többsége (85%-a) ismeri a Start tőkegaranciájának feltételrendszerét. Ennél vegyesebb képet mutat az évi 1-4% közötti tőkegarancia díj mértékéről alkotott vélemény. A válaszadók mintegy fele magasnak tartja a garanciadíjat. A befektetők 85%-a szerint befektetéseik kockázatának csökkentése érdekében szükségük van a Start tőkegaranciájára. A válaszadók 69%-a eddigi tapasztalatai alapján úgy ítéli meg, hogy a Start kockázatvállalási hajlandósága megfelelő, 31%-a szerint viszont alacsony. 1
Befektetőtársakat keres a Széchenyi Tőkealap A Széchenyi Tőkealap minden eddiginél átfogóbb tőkeprogramja (http://blog.szta.hu/?p=827) keretében új felhívást hirdetett meg. Cél azon magánbefektető partnerek körének felkutatása, amelyekkel közösen az SZTA nagyobb összegű, projektenként akár 2,5 millió eurós tőkebefektetéseket hajthat végre a hazai kis- és középvállalkozások megerősítésére. A Széchenyi Tőkealap (SZTA) olyan magántulajdonú gazdasági társaságokkal, vagy kockázati tőkealap-kezelőkkel kíván együttműködést kialakítani, amelyek legalább 50 millió forintnyi saját forrással rendelkeznek és azt kívánják hazai kis és középvállalkozásokba fektetni 2015 végéig. Mivel a közös befektetések során a partner aktivitása - a cégek előzetes felkutatása, értékelése, a befektetés előkészítése – nagy hangsúlyt kap, így fontos szempont az erősszakmai
háttércsapat
és
tapasztalat
megléte.
A befektetési célpontok kiválasztásában a kezdeményező szerep a partnereké lesz. Az Alap az általuk elvégzett, pozitívan lezárt előzetes átvilágítást követően vizsgálja meg a cégeket és dönt a befektetési lehetőségről. Azzal, hogy az SZTA és a társbefektetők közösen dolgoznak az erre a célra felhasználható uniós források kihelyezésén, piaci és szakmai kapcsolatrendszerük, szakértői csapataik, befektetői tapasztalataik együttes alkalmazásával a korábbinál szélesebb hazai vállalati kört érhetnek el, amelyet projektenként igen jelentős, akár 2,5 millió eurós tőkejuttatásban részesíthetnek. Az SZTA a befektetésekhez maximum 750 ezer euróval járulhat hozzá, így a már „megszokott” módon kisebbségi tulajdonosként vállal szerepet a tőkebefogadó cégekben. Az Európai Unió engedélye kiköti, hogy az Alap a befektetés során megvalósuló teljes tőkeemelés legfeljebb 70 százalékát finanszírozhatja, a befektetési időtáv pedig 3-7 év közötti periódus lehet. A tőkebevonás ezen formájával azok a legalább kettő éve működő, közvetve vagy közvetlenül 25 főt foglalkoztató hazai cégek élhetnek, amelyek árbevétele nem haladja meg az évi 6 millió eurós küszöböt. A
Magyarország hét régiójában befektethető 14 milliárd forintos SZTA- pénzalapból még közel 10 milliárd forint áll rendelkezésre, a keretszerződések alapján a partnerekkel közösen az Alap 2015 végéig hajthat végre befektetéseket. Az SZTA elsősorban a hagyományos iparágakban fektethet be, csupán a mezőgazdasági, ingatlanfejlesztési vagy kereskedelmi területre fókuszáló cégekben nem szerezhet tulajdonrészt, emellett a tőkebevonás nem szolgálhat hitelkiváltási célokat és kivásárlást.
2
Fontos szempontok az SZTA külön ösztönzői, amelyek a klasszikus társbefektetésekre nem jellemzőek. Arra szolgálnak, hogy a privát befektető kockázatát csökkentsék, elérhető hozamát pedig a lehető legmagasabbra helyezzék. A Széchenyi Tőkealap a privát befektető kockázatából egy jelentős részt átvállal veszteségmérséklés által – a teljes befektetés 10 százalékáig, illetve az Alap befektetésének 15 százalékáig. Ha azonban a kisebbségi tulajdonos SZTA által elvárt – piaci összehasonlításban mérsékelt – hozamnál magasabb áron történik a közös értékesítés, úgy az elvárt hozam feletti részből a magánbefektető a saját tulajdonrészénél nagyobb arányban részesedhet.
A felhívás folyamatos, nem zárt pályázati rendszer, a magánbefektető nem vállal kötelezettséget egy keret elköltésére, csupán szándékát jelzi, hogy elfogadja az SZTA feltételeit. Ezzel a rugalmassággal cél, hogy a magánbefektető valóban a saját igényeinek és időzítésének megfelelően fektessen be, ne kelljen folyamatos invesztícióval jelen lennie a piacon. Másik oldalról természetesen azt a kockázatot magában hordozza, hogy az SZTA valamelyik régiós kerete kimerül, úgy abban a régióban nem tud több befektetést
végrehajtani. Az SZTA számít arra, hogy a közös döntések révén rövidesen megszülethetnek az első konkrét befektetési döntések is. Természetesen, ez a most megnyíló lehetőség nem befolyásolja sem a Széchenyi Tőkealap, sem az ebben a konstrukcióban keretszerződés révén hozzá csatlakozó társbefektetők saját, ezen együttműködésen kívüli lehetőségeit – azaz, az általuk meghirdetett, befektetési programok az ezekre vonatkozó feltételekkel együtt továbbra is élnek és elérhetőek lesznek.
3
Esettanulmány: díjnyertes prémium bútorokat gyártó soproni vállalkozásba fektet az SZTA Egy befektető számára egy-egy számokkal, szaktudással és kapcsolatrendszerrel stabilan alátámasztott potenciális sikertörténet mindig jó kiindulópont, de egyáltalán nem minden. A 2004es párizsi bútorkiállításon szakmai díjat nyert, itthon és külföldön is népszerű Sixay termékeket tervező és gyártó Platán Bútor Kft. az utóbbi években a nehézségek ellenére sem csak a csodára várt. Hagyományos iparágban működő magyar kisvállalkozásként már a válság kezdetén felismerte: ahhoz, hogy növekedési lehetőségeit kihasználhassa, mérsékelje költségeit és később akár befektetőket is vonzzon, meg kell alapoznia az átlátható, hatékony és professzionális működést. Ehhez önként, önerőből hozzá is látott, és ez a hozzáállás vevők, partnerek, befektetők szempontjából egyaránt komoly hozzáadott értéknek bizonyult. A következő szintre lépés lehetőségét a cég számára Széchenyi Tőkealap 30 millió forintos ázsiós tőkeemeléssel megvalósuló befektetése biztosítja. Van egy kisvállalkozás Sopronban, amely kizárólag prémium kategóriájú, egyedi tervezésű és sorozatgyártásban készült bútorokat kínál, és 2001 óta működik. Mindössze három évvel alapítása után, 2004ben a párizsi bútorkiállításon a Sixay bútorcsaláddal komoly szakmai elismerésben részesült; az elmúlt években pedig a régióban ritkaságnak számító minőségének és a szakmai felkészültségének köszönhetően stabil
ügyfélkört épített ki Sopron környékén, Budapesten, majd az országhatárt átlépve Svájcban, Németországban és Ausztriában is. Egyik oldalról a válság, a másikról pedig a folyamatosan növekvő számú megrendelés egyértelművé tette: a Platán Bútor túlnőtt eddigi keretein, így komoly hatékonyságnövekedési és bővülési potenciálját előbbutóbb csak friss tőke bevonásával lesz képes kihasználni.
Első lépésként azonban a cég 2008-tól kezdődően a vállalatirányításban és a mindennapi működésben már maga mögött hagyta a tipikus – azaz sok szempontból esetleges – hazai családi kisvállalkozási kereteket. A cég irányítója professzioná is cégvezetést, minden területen, úgy a logisztikában, mint a pénzügyekben szervezett működést, pontos szabályozást és fegyelmet alakított ki. Ezzel a kiszámíthatatlan tényezők miatti csúszások megszűntek, és végeredményben mintegy 30-40 százaléknyi termelőkapacitás szabadult fel. 2009-ben a Platán Bútor tulajdonosai elkötelezték magukat az átfogó gazdálkodási szemléletváltás mellett: pénzügyi átvilágítást hajtottak végre, átvizsgálták és hatékonysági szempontból újragondolták szerződéseiket, csökkentették a kiadásokat és az online jelenlét lehetőségeit is kihasználva új üzleti modelljükkel fenntartható működést értek el. Végül, 2012-ben a korábbi 250 négyzetméteres telephelyet egy közel 600 négyzetméteres üzemcsarnokra és raktárhelyiségre cserélték. A vállalkozás ekkor négy fővel bővült, így 2012-ben már nyolc 4
alkalmazottat és három tanulót foglalkoztatott. Így a befektetés is szép példája annak, hogy az SZTA által elvárt létszámot (http://blog.szta.hu/?p=687) minimálisan teljesítő vállalkozások is eséllyel fordulhatnak a tőke felé. A kihívásokra válaszul önerőből elért hatékonyságnövekedés jelentős kapacitást szabadított fel, de a további bővülés, és a sokkal több megrendelés pontos, költséghatékony teljesítése ezen a ponton már külön beruházást igényelt. Az SZTA 30 millió forintos tőkeemelése révén megvalósulhat a géppark korszerűsítése, az optimális
készletgazdálkodáshoz szükséges informatikai háttér kialakítása és a minőségi szakembergárda két éven belüli 25 fősre bővítése. Ezzel az új gyártókapacitást, a hosszú távú ausztriai partnerségeket, és a megrendelések növekedésének ütemét figyelembe véve a cég árbevételét 2013-ra akár meg is duplázhatja.
A Platán Bútor termékeit közben egyre többen megismerték és megkedvelték Magyarországon és Nyugat-Európában. Az elegáns Sixay sorozatbútorok, az egyedi elképzelések alapján gyártott jugendstil, ónémet és minimal stílusú bútorok, valamint a legkülönfélébb épület-asztalosipari termékek – lépcsők, korlátok, ajtók, falburkolatok, galériák – a kereslethez igazodva egyre gyakrabban készülnek a hagyományostól eltérő, a bútorgyártásban ritkábban előforduló anyagokból, például körtefából vagy fekete diófából. A bútorokhoz használt ritka tömörfa anyagok, felületkezelők kiemelkedő minőségűek és a legszigorúbb hazai, német, svájci és osztrák előírásoknak egyaránt megfelelnek. A minőségi bútorgyártásban külön előny, ha a kínálat túlmutat a hagyományos termékeken, így sikerre számíthat a cég legújabb, piaci bevezetés előtt álló innovatív fejlesztése is, a legmodernebb technológiával fából készült fürdőkád. Mindezeket figyelembe véve, a Platán Bútor több szempontból is példaértékű befektetői esettanulmány: a hazai családi kisvállalkozásként indult cég szorgalommal, szaktudással és kiváló tervezéssel nemzetközi elismerést szerzett, a válság kihívásaira válaszul professzionális keretek közé terelte tevékenységét, önerőből megtette az első lépéseket a további bővülés felé, végül a
növekedés következő szintjére lépés finanszírozására sikeres tőkebevonást hajtott végre. A Platán Bútor ugyanakkor a hagyományos iparágakban (http://blog.szta.hu/?p=854) működő vállal kozások egyik legjobb példája arra, hogy kellő innovációval minden területen lehet sikert aratni.
A különböző iparágakba történő befektetések rövid leírását az alábbi linkeken elolvashatja: http://blog.szta.hu/?p=933 http://blog.szta.hu/?p=923 http://blog.szta.hu/?p=594
5
