A Tiszavölgye és az árvíz

Szarvas, 1881. óvi május 1-éo.

Ivépes hetilap, a társadalom, közgazdaság- és irodalom köréből. ELŐFIZET ESI AR: Kjiész évre . Félévre . Metcvedévre .

HIRDETÉSEK jutányos aron vétetnek lel.

MEGJELENIK: hetenként egyszer, vasárnap.

6

frt. — kr 3 írt. kr I frt. 50 kr

A hirdetések tu ,Árpád* irodalmi é.s nyomdai intézetbe küldendők. límlapstfMi lapunk s/,ámárn hirdetéseket elfogad Mudronv és (Jyurgv hirdetési irodája Darátok' A nyílt-térben minden i^annondsof dija 25 kr. tere 3. sa. Athenaeum t emelet: továbbá A. V* ("ioulberger, servitatér 3. alatt. Ai eitifizetési pengek. ul;v a ian szellemi részét illető közlemények a SZ3PKeS2ir.5hÖZ SSMtl'Vttsrii cznn/.endűk.

Egyes szám á r a 12 kr.

A Tiszavölgye és az árvíz. A T i s z a v ö l g y e az utóbbi években, szik,

—

hoíjv

már

állandó

—

ugy

katasztrófák

lát-

színhelye

ele egy organicus betegséggel

reudszeres és alapos kúrára v a n

k e z d lenni. A z áradat fékevesztett hullámai elsöpréssel fenyegetik az o r s z á g l e g g a z d a g a b b vidékét, tönkreteszik a földjéből élő g a z d a j o g o s reményeit. Valódi élet-halál harcz ez, a t u d o m á n v h a t a l m á v a l vértezett

ember

a t e r m é s z e t egyik r a k o n c z á t l a u e l e m e :

a viz

S hogy e h a r e z b a n a

haj Iható

legyei)

a

győztes,

élhetetlenségének

különben

az és

igába

és

közölt. viz

legelső sorban saját m a g u n k m u l a s z t á s a i n a k természetes kö-

vetkezménye.

A z egész T i s z a - s z a b á l y o z á s ne is s z ó l j u n k — galódzásiiál.

-

támaszkodni

lehet.

• mellékfolyói csak

é s mellék.olyói s általában és

e g y ö n t e t ű

vizeink

r e n d s z e r e i

s z a b á l y o z á s a érdekében.

a z o n b a n , mint a n n y i sok m á s é ,

a

kik

e

Szavunk

pozitiv j a v a s l a t o k a t teltek, mint azt már mi is tevők, elhangzott a pusztában

\ i s z h a n g nélkül. A mig a v é s z

a n y a k u n k o n ült, addig és közvetlen gettük ezt is,

azt is,

azután

külföldi szakértők

T i s z á t és mellékfolyóit —

tervez-

járták be a

a mire ugyan s e m m i

szük-

ség n e m volt, s a m i n e k s e m m i praktikus e r e d m é n y é t n e m tapasztaljuk,

—

de minelyt

mihelyt a m é l t á n felzaklatott n y i r e lecsilapodtak, ismét kerékvágásba,

a

kedélyek

visszatért

veszély

elmúlt,

annyira-menyminden

a

régi

v a g y i s beleveszett a semmittevés, v a g y

a legjobb e s e t b e n a z é v e k i g

húzódó

tervezgetés

és

szüksége —

h o g y a többiről való

Alig v a n e g y k é t pozitiv adat, —

vizgvüjíő

Nem

ismerjük

területét,

a

nem

tapomelyre

T i s z a és

ismerjük m é g meny-

nyiségét s a n n a k befolyását a vízjárásra, nem

ismer-

j ü k a folyóinkban lefolyó a

viz

egyszóval

melyekre

mennyiségét a küJömnincsen absolute semmi

támaszkodhatnánk,

a melyek

alapján, legalább a mennyire a t u d o m á n y elvei tapasztalás tanúságai valami

kérdéshez

h o z z á s z ó l t a k , a kik e t á r g y b a n e s z m é k e t adtak a v a g y

melynek

közelítőleg s e m az azon lehulló csapadék

adatunk, N e m e g y s z e r emeltük m á r fel s z a v u n k a t a Tisza

dolgunk,

nem t g y é b a sötétben

böző vízállásoknál

«i

van

p o s i t i v

Mielőtt

a

V á s á r h e 1v i

szerint

egyátalában

javalatot

érthetnénk.

Tisza

szabályozását

Pál

és a

lehetséges,

megkezdették,

részletes és alapos méréseket

\itt véghez úgy a meder a k u j á r a , mint a lefolyó viz mennyiségére n é z v e s ez a m u n k á l a t a m a g a n e m é b e n valóban szinte páratlannak mondható ; m á r ennek inkább c s a k históriai éri éke v a u ; z o t t

erre a

mai

v i s z o n y o k

absolute semmit. Ha

nem

ma

technikai

t e t e m e s e n közt

ma

és

csakhogy

válto-

már n e m lehet ékíteni

akarunk

valamit

h a m a a k a r j u k a Tiszát rendezni, a h h o z

csinálni,

egészen uj

és alapos felvételek s z ü k s é g e s e k . Elég szomorú, ezek m é g most s e m történtek még. —

hogy

Itt nem lehet

szó arról, hogy ez a m u n k a s z á z e z r e k b e kerül-e vagy

f e l t o z g a i á s ö r v é n y é b e . Ezalatt aztán ismét a n y a k u n k b a

m i l l i ó k b a ; ezt végre kell hajtani, akármibe kerül, mert

z ú d u l a z ár és okoz legalább is annyi kárt, a

ez az ország egy igen nagy vidékének közvetlen létér-

nyinek a z á r á n bátran elejét lehetett volna

meny-

venni

a

veszélynek.

való

A z ármentesitö társulatok a b a j o n természetesen n e m segíthetnek, mert itt n e m e g y e s kulso

deke, e z oly o r s z á g o s érdek, a mely mindennél előbb

• <

^

A

késedelem

e

téren

igen n a g y és

k a m a t o t szed, a mely nem térül

meg

keserves

soha.

erélyes és a helyzet m a g a s l a t á r a emelkedő

Gyors,

intézkedő-

—

Bekre, van itt. szükség, mert a b a j már nagyon el van harapódzva s a lairuzslásnak eléggé megadta már az* ország -g'/j árát. A Tisza völgye

az

árvíz

veszélytől

mindaddig

nem lesz biztosítva, a rnig nem gondoskodunk .arról, hogy a

meder

és

vízfolyás

m e 1 1 é k f o 1 y <\ k k a 1 pező szabályozásnak

s z e r .v e s

vettessék alá,

mindenesetre miilhatailanul munkálatok minden

együ n t e t ü

é s

egészet

mely

a ké-

szabályozás

m e g k í v á n j a mindazon elő-

alapos és részié es végrehajtásai, a melyek

rendszeres

a bol évekkel ezelőtt, csak ugy kell rettegniük a Tiszavölgy lakóinak vagyonuk- és életükért ennek

m o s t is, mint

elölte.

Egy első rendű fontossága közgazdasági kérdéssel állunk itt szemben,-

egy

olyan

kérdéssel,

megoldása immár nem" tíir halasztást,

a melyek

A

lisza\ö]gyi

érdekeltségen a sor. hogy a legerélyesebben követelje

a

Tiszaszabályozás

sürgesse,

rendezéséi. N e m párt,

nem személyi, de o'v o r s z á g o s

kérdés ez, a

melynél

ez idők szerint egy sincs előbb való. Ma akar a kor-

a folyók vízgyűjtő terü-

mány e téren valamit tenni, h a van s z á r r l é k a a b a j t

letének kipuhatolása, azok felszíni és talajviszonyainak

gyökerestől orvosolni,

—

a

legalább közelítő megállapítása;

okunk kélségbevontK

—

ám

a csapadék

mennyi-

ségének meghatározása évenként és é v s z a k o n k é n t ;

a

mint h o g y azt nincs is lássuk

e

szándéknak

legalább a nyomát, lássuk az irányt, m e l y e n akar, s majd h o z z á fogunk szólani,

patakok

ez és mennyiben felel m e g annak a czélnak, hogy

és

folyók

medrének a l k a t a ;

a

különböző

hogy

haladni

csapadék befolyása a patakok s folyók vízjárására ; a vízállásnál lefolyó viz m e n m i s é g e ; a víz iszaplarLalma,

T szavülgyét, a m e n n y i r e emberi s z á m í t á s

a meder mentőn levő teriik'tek

látás terjedhet, —

magassági

viszonyai

megóvja a

országnak, a z ország földmű elő

mészetesnek fog látszani,

azt a földet, melyet m o s t évről-éa-e

hogy

szinte

fölöslegesnek

ezek azok, a melyeket a z intéző

megfele-é és

népének

a

előre-

katasztrófáktól,

stb. Mindez, bizonyára még a laikus előtt is olv tertartja tán e tárgyban a szószaporitást. Pedig hát épen

s

az

visszaadja

elhódít

tőle

a-

vízár. Elég volt már a késedelemből ennyi.

körök elég megfog-

—

Itt a z

hatatlanul, nem látszanak kellő figyelembe venni vagy

ideje, hogy e téren a tettek mezejére lépjünk.

nem tartanak oly fontosnak,

vezze a közlekedési minisztérium a vizinérnüki osztályt

h o g y velük

bíbelődjenek. Már pedig ezek a h e l y e s éppen oly elengedhetetlen

behatóbban

szabályozásnak

föltételei, mint az épületnek

a fundamentum.

a tiszai ármentesitö és vizszabályozó nökei is azon az értekezleten, Társulat központi

bizottsága

1879.

IiV ",,.•••«,flu|

a

szak-

értő személyzettel, hogy a reá váró sokoldalú s nagy munkát

igénylő

feladatnak

képes

elmondták

Svbilla k ü n+v \ e : most már csak e g y kötet v a n belőle, 0 igyekezzünk ezl, bár ti/szeres áron m e g s z e r e z n i , liogy

mér-

Tiszavölgyi

juníus

végkép el ne

veszítsük.

havában

W í k <3

az akkora

legyen teljes mértékben megfelelni. Olyan ez, mint a

társulatok

melyet

el

Szer-

részle-

már sokkal

tesebben nem egvszer, elmondták m á s o k ,

&

ugy és oly terjedelemben, lássa gondot és alapos

Különben mindezt elmondtuk

í*

b

< 5 ' >

Este van már, alszik a nyáj nyugodtan, Juhasz legény .szamaram felpattan ; Váirtat vele a közeli tanvaba. ö * Iíol epedve rég varja künn babája.

a y « 4 i f e © e»

Alkonyodik, csöndesedik a róna, Búcsúzóul rajta ég a nap csókja; Szürke felhók szallanak fenn az égen, S megfürödnek az alkonynak tüzében.

Boldog legény . . . van hűséges szeretőd, Még a télen feleségül veszed Őt, — — Irigyellek s átkozom a végzetet, Mert engemet soha senki nem szeret.

Alkonyodik, este losz nemsokára, Burna fátyol terűi szót a rónára; Hűs fuvalom, esti szellő titokba' Ring a lombon, dalt. szerelmet susogva.

BALOG

i Künn a síkon a pásztor van egymaga, Me^s'.e hallik síró fiittve, víg dala, S andalogva a legelő tiyaj után, Lassú nóta zendül meg a furulyán,

|

mindennek daczára ott v a g y u n k m a is,

elengedhetetlen

szabályozásnak

alapfül tételei. Ide t a r t o z n a k :

rendezett; —

F a l o m b o k . k ö z t leskelődik a homály, Nem legel már, egy falkába' vaji a nyáj, Szeles utón hazafelé közeleg, Lomhán száll fel utánna a porfelleg.

á

b

r

á

n

d

u

— BKSZrélA",

—

l

á

s

ISTVÁN.

,

1UT.V

DOBSA '

LAJOS.

v Folytatás,)

» i . fc

Szerafin azonban a sötétség s elfogultsága miatt távolról sem gyanítván e jelenségeket, iménti bizalmas őszinteségével folytai a:. 1 — Minket szerencsétlenség fog érni. Szivem nehéz, keblem szorult, U g y - e ily sejtelemnek semmi alapja?

H Í R E — IV a s u t v o n m 1 u n k o n) a rendes — kétszeri — közlekedés f, hó 20-ka óta isinél megindult. Természetes, hogy a közönség erről sem lelI. érie>iive a tui-gyei lapok, vagy más og\éb hirdelési eszközök nlján, a mennyiben a kö/ponli főnökség c részben kezdetiül l'ogva a legnagyobb in
A jó j lelkiisgúnyt, érzi a

— —

Nos ? Nos, hogy ha visszajő, ugy nincsen semmi baj!

— —

Hm! • • A z istenért! Csak nem képzeli, hogy. valami szeren-

csétlenség élhesse az- uton? — Nem, ne félj Szerafin; ennél nagyobb Szerencsétlenség mar nem fogja érhetni az uton! . y*. v — Ennél nagyobb?' H á t elhallgat valamit? — — Mért szólított most Szerafmnak és nem édes leányának, mint előbb? . Kerdesemre hallgatott - • : hangja hideg. Ha megbántottam, higyje el, akaratom, tudtom nélkül történt. Edes mamám, bocsásson meg ! — Nem ? E fejrázás azt teszi, hogy nem ! ? Óh istenem, ma u g y is szomorú vagyok, ne kínozzon E helyzetben ily pillanat elviselhetlen í - H o g y te, ki magadnak olyan okos vagy, nem épen u g y gondolkozol férjed irányában. E g y pillanat elviselhetlen és lam, mit mondjon ő, kire a legjobb esetben visszajöttélg 24 órai szomorúság vár?

— (K g y é l e t r e v a 1 ó v á 11- a 1. a I.) Zih Károly b.-szentandrási néptanító ».ló gyermekek könyve* czimil néj>ios vállalatának 2-ik füzete a napoktau hagyta el a sajtót, - Melegen ajánljuk e vállalatol, a l d ' u s z s néptanító urak pártoló figyelmeim, mint. ol\at, mely (v.éljának mindenben megfelel. Kgy-egy luzol ára csak (5 kr. Megrendelések a szerzőhöz Szentandrásra. inlézeudök. — ( S z e n t a n d á s i l e v e l e z ő n k lirja, hogy a községben * uiíeszir/irgó viz által főbb mint ^00 ház van megtámadva, melyek közül nfchány már össze is omlott. A beszivárgó viz el távoli ti* sára nagy sikerrel alkalmaz ak a Szarvas vár is tulajdonáí képező szivattyút, mely a legnagyobb készséggel engedtetett ál. e ezélra. — (V e l t ü k a t a n i t ónü é k é s m e g y e i c g y e s ii 1 e I 1 ^ 7 9 SO-ra vonatkozó évkönyvét, mely az egyesület beiéi.•'lére vonatkozó adatokat kellő részletességgel adja. Az egyesületnek, mint a jelen évkönyvből kitűnik, jelenleg 2 . 4 rendes és pártoló-tagja van. Könyviárában Hl szakmunka lalálhalö. Kinkegylete a megyében négy van, még pedig Békésen, B -Csabán, Szarvason és Orosházán, melyek 99 mükődő-Utggal bírnak. A tartott 21 gyűlésen 23 numkahozóíól 83 munka adatott elő, még pedig 19 elméleti, 14 gyakorlati; esett e szerint 3 tagra egy munkálat. A legtöbb munkálat Csalán fordult elő, mely után Orosháza következik, cz ulán Szarvas » végre Békés. Legtöbb gyűlést tarlóit Csaba, azután ily sorban következnek : Szarvas, Orosháza, Békés. Az egyesület jelenlegi elnöke Németh Lajos, jegyzője Sass István. — A jelen évkönyv a hivatalos közleményeken kívül „Iskolai rendtartás" ezim alatt egy hosszabb értekezést is hoz Donner, Lajos tollából. — (A b é k é s r a e g y e i á r v í z k á r o. s u 1 t a k j a v á r a . ) B.-Csabán tartandó ünnepély rendezö-bizolíságálól a következő sorokat véltük: A békésmegyei árvízkárosultak, de különösen Tarosának, megyénk ezen derék lőzsgyökeres magyar helységének sorsa, mely hősiem védekezése daczára a vad evővel rázúdult. Körö/s vizének áldozata lelt., minden érző s ivben részvétét keltett. A segélyezés erkölcsi kötelessége noMit mond? A z t , hogy Károly, noha derültnek n a g y küzdelemben volt. — Nem értem! A nőnek kötelessége kiismerni férje

mutatta

magát,

legkönnyebben

sérthető oldalát és ha latja, hogy ez túlságos szerelmében féltékenységre kész, eltávoztatni minden szót s nemcsak minden kétértelmű viseletet, de egy pillantást, az oly lehelletet is, mely feíkölthetné benne az irtóztató gyanút. Leányom ! A féltés buja növény, mely, ha egyszer megfogamzott, irtás is n ő ! Szerafin büszkén emelte föl fejét. - Tudom, mit akarsz mondani. Öntudatodra hivatkoznál? Szép, de az nem elég. Másokért is vagyunk hűk és nem csupán minmagunkért; azért nem elég csak hűnek lenni, hűnek kell látszani, ellenkező esetben maga a latszat cp oly gyilkoló mint a valóság l Mit mondék? Gyilkolóbb ! Mert mig a bizonyosság megvetést vagy hidegülest okoz, a bi ony~ talanság kíméletet parancsol s hallgatást. Mar érezzük a vesztés egész gyötrelmét, de nincs kezünkben adat, hogy vele kilépjünk, és mert a hattérben mindig ott pislog a remény, hogy kinzó ördögünk kínzó angyal lehet, fjlünk vele éreztetni küzdelmeinket. Nyájasságot színlelünk hozza, bizalmat mutatunk iramában, mig szivünkbe zárkózva némán emésztjük el fájdalmunk tehetetlen dühét s szorítjuk a kezet, mely

I jt 1

I ;

; i. } j jl

,

•j •í •! j | 1

'

I i i;

künk csabaiaknak, az árvíz állal legkevésbé sújtott, város lakosainak, hatványozottan parancsolja, hogy elsők legyünk, kik az iszapba elöli szomszédot lábra állítani segítsük, hogy módot találjank a hasznost az élvezetessel összekötve, egy nehéz sorsban szenvedő helység ínég most tátongó sebeire balzsamot hinteni. A leleményes kor a segélvgyüjlés ezer módját találta fel, de legsikeresebbnek a nagy népünnepélyek rendezése bizonyull, mikor is segélyeröknek a nagy tömeget is be lehet vonni. Ezen körülmények indították városunk értelmiségét arra, hogy helyben Pünkösd napjain egy nagv, a mennyire lehet, országos érdekű ünnepélyt rendezzen a békésmegyei árvízkárosultak javára. Hogy az ország érdekeltségéi felköllse az ünnepély iránt az állandó bizottság, több országhirii erőt a díszhangverseny-, a legjelesebb írókat és festi kel az ez alkalomra nyomandó , R é s z v é l - A 1 b u m< emelésére, a fővárosi saj ót pedig pártolásra kérte fel. Hogy a megye t. közönsége ezen nagyszabású ünnepélyt előre is felkarolja, szixkségesnek látta az állandó bizottság e hó 21-iki gyűlése, hogy megyei Killagokat válasszon, kik, mint az állandó bizotlság iagjai, a koronkénti gyűléseken való megjelenésük által, ragy a jegyzőkönyvi kivonatokból az ünnepély részletes prrgramnvjának megállapilása előtt is, az egyes pontok kíviielére megválasztott szakosztályok működését ismerve, a megye t. közönségének az ünnepélyről előre is felvilágosilással szolgálhassanak t azok részére lakást, meneldij-kedvezményt és belépti jegyet közvei igenek s ezáltal e szent czél sikerét emelni sziveskedjenek. — A békésmegyei árvízkárosultak javára rendezendő ünnepély állandó bizottsága, f hó 21-én megválasztott kültagjainak névsora, (iyomán: Fábry Elek, Bácsi Lajos, (ivuIán : Oláh Uyörgv. Pallav Jenő. Terénvi Lajos. Békés : Kratoehvil < iyula. dr. HensHman Klek, Tímár Lajos. Orosházán: Vangyel Sái.dor, Szeberényí József Szarvason: Krecsmarik Pal, Mikolay Mihály, Sípos Soma. — Kelt ti. Csabán 1.881. ápril 2(5. L a u n e r K á r ó l y. jegyző, — (A b é k é .s in e g y e i I a n i I ó - e g y e s ü 1 e t)

| j

j j '

i ; ; , | I I j j • i |

;

toll három közgyűlése között ez mondható a legkiválóbbnak. A szép számmal egybegyűlt tagok világos tanúbizonyságát adlák annak, hogy önművelődésüket, szivükön hordva, nem mulasztják el megragadni az alkalmat, mely önképzésökhöz ujabb és ujabb anyagot nyújt. — A közgyűlés tárgyai a kővetkezők voltak: 1. >Tanítók könyvtárának 4 első füzetéből két mintaleczke felolvasása, hirálgaiása és e két mintaleezke fölötti eszmecsere. 2/'T. Ben ka ( i yula képezdei igazgató ur a „Tanítóképzés" és 3. Sziráezky János tanító ur 3 Mikép lenne Innílandó gyakorlatilag az iskolában* ezimü értekezéseik felolvasása, Az egylet e két legjelesebb tagjának valóban nagy élvezetet nuijió értekezését élénk figyelemmel hallgatta végig s a munkahozók fáradságát éljenzéssel jutalmazta, A gyűlést megjelenésével és részvételével emelte városunk érdemekben megőszült tanítója: Zvarinyi Lajos, ki előrehaladott kora daczára nem vonja ki magát az egyesületből, de a közgyűléseken való rendes részvételével s több mint félszázados tani lói pályáján szerzett tapasztalataival, tanácsaival, buzdításaival folytonos önképzésre serkenti fiatalabb kartársait. A közgyűlés 7 órakor ért véget. — (A t e r m é s z e t j á t é k a . ) Tasnádon él egy 82 éves ember, P. bácsinak hívják, kinek már tiz év óta nem volt foga* Fél óv óta fájdalmakat érzett injében, sajátképen állkapezáiban és ki irja le csodálkozását, midőn észrevette, hogy az utolsó télen át teljes fogsor képződött szájában. A fogak kicsinyek ugyan, de liszta fehérek és oly hasznavehetők, hogy gazdájuk velük minden kemény eledelt megrághat. A tudosiló komolyan irja e hírt. — (Meglepő e s e t e l) jelentenek Bonyhádról. D—sch. ott lakó kereskedelmi utazó 19 éves fia már hosszabb idő óta azon különös felfedezést tette, hogy testének baloldalán a szív verését nem hallja. Orvosokkal közölte e jelenséget és ekkor konsLitállaiofl, hogy a különben egészséges és erőteljes

i

szarvasi fiókja mult vasárnap, ápril 24-kén délután 5 órakor tartá legutóbbi közgyűlését. Az 1880/81. tanévben eddig tar-

fiatal ember szive a jobbuldalon van. A fiatal ember néhány nap előtt a fővárosba men», hogy megvizsgáltassa magát az egyetemen. —

Ttím' ^JgAJi-tr •i ll I

ostoroz, csókoljuk az ajkat, mely harap! Nos szabad-e ily gyötrelmet okozni annak, a ki szeret, mért szeret?

leányom, azért, a

!i Szerafin dermedten hallgat. A mondat igazsága, vagy a | váratlan helyzet, egy különben okos, de mégis egyszerű Özí ve^vtől hallani ilvesmit tették rá e h a t á s t ; ! — Féltés ébresztése pedig mar a mai világban divatozó | szokás. Oly fúvó ez, melylyel a kaczérság izzóvá teszi a í! szunnyadozó parázst Vonzalmat szerelemre ébreszt, szerelmet il szenvedólylyé gyújt. Á m használjak, kiknél a szerelem pro. fesszió, ha eléggé imádva nincsenek, de itt, hol a gerjelem veghatarat érte el, veszedelmes, veszedelmes az ilyen l e g y e z ő ! v N a g y szélben persze a fáklya jobban ég, de hejh, jegyezd j! meg leányom, nagy szelben a fáklya hamarabb is leéy> — !| Önző az ember, mindenüet, mindenben gyönyörét vadászsza* fi A z é r t szeretjük azt, a mi kellemes. A z é r t g- űlöljíik azt, mi j. kellemetlen. Szeretjük a szerelmet, mig kedvez, de mint egy ! szük czipőt, előbb-utóbb eldobjuk, ha kinoz s a féltékenység egy pereznyi kinjaval nem ér föl a legboldogabb szerelem esztendei kéje. Nincs hát kárpótlás a jövőben, annyival kevésbé van a múltban, mert habár fajdalom és bánat szivünkből kimosódnék, azon perczről, melyben féltékenyek valánk, elménkben a kétely örökké fenmarad; és ne legyen boldogság, de tovább tartson a kin, ugy azon pillanatban, me'yben a varázs megszakad, helyén emésztő gyűlölet ébred ! Még egyszer leá»

:

I .

(V a s v á r y

• H" JiliSJ^g

F e r e n c z)

a

népszínház

tagja

MMBMMMHBWBgyg^^MBWail^MíMMi

nyom, férj és nő között silány házibutor ez, mit Össze kell törni, mérges skorpió, melyet, hogy marása a szerelemre halalos ne legyen, menyegző előtt kell szétdörzsölni a seben 1 K á r o l y nőtlen koraban lovagolt, irt, olvasott, s im, mióta szeret, nrndennel fölhagy. Gyönyörű paripait eladta. F e g y verei rozsdásodnak. Hírlapjait más olvassa. E mellett elhanyagoljagazdaságát. Mellőz engem, édesanyját, kit pedig előbb mindenekfölött szeretett S miért? Szerelmeért! K i é r t ? T e éretted! Előttem fiam boldogsága a főczél és én, bár reszkettem rendkiviili szenvedélyén, mig abban megnyugvását találta, nem panaszkodtam. Ez ideig nem is volt rá jogom, azonban — most! — Most?! — Máskép áll, mert kinek 26 év, s az én vigyázatom alatt egy borús gondolat sem zavarta nyugalmát, annak részére te alig három hónap alatt im 24 órai gyötrelmet szereztél! — Károlyomnak ? — Féltékenynyé tevéd! — Kn? — Igen. T e nyújtottál o k o t ! — Okot ? Anyám> okot I ? — Láttad fölindulását és gyanúját még sem oszlattad e l ; lásd, van jogom azt mondani, hogy okot adtál r e á ; és én, melyet ígéreted ellenére elrejtettél, látni akarom azon —> levelet!

agyonlőtte magát,

Vasváry

Ferenez

a népszínház megnyitUi

óta tagja ez intézetnek, ő volt a népszínház örökös ezígánya. Több kiséri etet tett az irodalom mint

a

„Fekete

terén;

irt neháhy

regényt,

t o r o n y > V i k l o r i n « stb. Özvegye és árvája

maradt. —

(A

t i s z a i

árvizek)

ügyében

gróf

Lónyay

Menyhért- ibrányi kastélyába értekezletre hivta össze az érdekelt birtokosokat. — (A f. h ó

28.

é s 29-i k i)

viharos,

esős időjárás

gátainkat veszedelmes próbára tette. A szél úgyszólván két nap és két éjjel szakadatlanul dühöngött, kisérve szakadó esőtől. Gátmérnökeink a rendelkezésük alatt álló munkaerővel valóban önfeláldozó munkát telj esi tettek, éjjel-nappal megállva hel vüket a hullámok által becsapott gálvonalokon, (iátaink szilárdságán megtört az elemek dühe s hogy a bajtól ezúttal is szabadultunk, abban nagy részök van az intézkedő mérnököknek, névszerint Dósa Andor társulati-, Alt Miksa városi-, Malyasovics állami- és Tabajdv Sándor magánmérnök uraknak, kik gálvonalainkat megosztva kezelik. E derék szakemberek, eredményes működésűkért valóban méltók a közelismerésre. — [ A d ó - ü g y e k.) A 3-ik és d* ik osztályú kereseti adó lajstromok május 1-től 7-kéig az érdekelt felek állal, a vurosháza tanácstermének asztalán megtekinthetők. — Mindazok, kiknek földjeiket az ár- vagy fakadó viz borítja s adóelengedésre igényt tartanak, jelentkezzenek az elöljáróságnál, illetve a jegyzöség adókivető osztályánál. — (F e 1 1 ü g g e s z t. e t t e s k ü d t e k . ) Roszik János és Brauner József községi esküdtek az árvédelmi intézkedések elleni izgatás következtében állásuktól felfüggesztettek s ellenük a fenyitö eljárás folyamatba teleteli. — ( i s z o n y ú g y i 1 k o s s á g) tartja izgatottságban Bécs városát. Az Ks/terházy-utcza ;jB. számú házában lakott Weigel József ezipész, családfával, mely HO éves neje s négy gyermekéből állott és pedig a 4 éves Josefu, 3 éves Mari, 2 éves Uizella s Ludmilla csecsemőből. Weigel, ki munkahiány folytán, nagy Ínségben volt, nem lürheié el a nyomort., oly borzasztó tettet vitt véghez, mire csuk őrjöngés bírhatta. A A h , ebben vél aritlas, r Ezért hisz ? . . . — A látszatról mit hiszek, elmondam. T o v á b b i véleményemet e level olvasasatól függesztem fel s a készségtől, melylyel kívánságomat teljesíted! — I la tehát átadni nem akarnam? — Vétkes v a g y !

rmm nap reggelén 5 — f i óra közt éjjel a szó belü szerinti értelmében lemészárolta egész családját s azután öngyilkossági kísérletet tett. — Mig a nő és a gyermekek aludtak, először a-nő, azntán a gyermekeknek elmetszette torkát, Önmagának hasát szúrta meg. A borzasztó tett színhelye oly rémületes látványt nyújt; hogy szinte lehetetlen leírni. A padlót ujjnyi vastag vér borítja. A gyilkos, ki súlyosan megsebesült, de még él, a fegyencz-kórházba szállíttatott. A gyilkos irlóztaló tettét részegen követte el. Heggel 5 órakor ugyanis lement egy a házban lakó' pálinkaboltoshoz s erősítőül nagy mennyiségű pálinkát ivott. Az össze-vissza hányt ágyakon lehel, látni, hogy az áldozatok a végső perezben félig álom, félig ébredés közben kétségbeesetten védték maglikat. K a szörnyetegnek volt ereje, azután is, hogy egyik gyermeke szemeit megtörni láttn, a többit is legyilkolni. — Máskülönben a házi lakók azt állítják, hogy Weigel nagyon szerette gyermekeit, ha pénze volt. sohasem mulasztóita el hozni nekik olyasmit, a mi örömükre szolgált. Csak mikor most a házbért nem tudla lefizetni s rokonainál is hiába járt segélyért: esett búskomorságba s pár nap elölt, a háziaknak e s z w a k a t mondá * „Ha a házbért nem tudom összehozni, az újságban fogtok olvasni, rólam!* Senki se hitie, hogy ezalatt olv borzasztó értelem rejlik. •— (E g y h í r I a p i r ő k i v é g e z t e t e s e) Algierban. Farcy Xamille, a ,Franee* munkatársa, csatlakozott a tunisi franc/.ia expeditióhoz. Forgemol és Vinczedon tábornokok minden hírlapíróval nyilatkozatot iratiák alá, hogy csak olyan indósiiásokat küldenek, melyeket a tábornokok előbb átolvastak, ellenkező esel ben pedig készek arra. hogy a katonai törvények egész szigora alkahnaztassék ellenók. Farcy kijeiéntette, hogy aláírja a nyilatkozatot, mert kényszeritik rá, de azért csak az igazat fogja irni. Forgemol tábornok ez idő óta kémleitefte a hírlapiról, s rajta is kapta, midőn egy tevelet akart lapja szamára postára tenni. A levelel feltörték: tele volt megrovással a tábornok ügyellenségei és kevés hadi tudománya felett. A tábornok azonnal hadi törvényszék elé allilolla a hírlapiról. Az ítélet halálra szólt. Mikor kimondták, épen éjfél volt. A z elitéilet külön vonalon Algírba vitték. A í á b o r n o LJBULEJ*_JJLWMiüLJLlJflJJKJJJB^ iiLiajJ Ljjlgl fog tőrtenni! V a g y nincs benne gyanús pont, a mi azonban mar ekkor nem elég, holnap kétségbe vonathatik a levél eredetisege. V a g y — ki most őszinteség mellett tréfás mosolyra adhatna okot, a legkisebb szócska, a legkisebb kétértelmű vonás ekkor mar terhes bűnvadkent nehézkedik reád I Szerafiu

Szerafiu keserű m o s o l y n á l valaszolt. — E levelet férjem bizalma jeléül nálam hagyta. — Nalad hagyta, mert őrülten szeret s még most készebb sajat nyugalmat áldozni föl, minthogy neked pillanatnyi kellemetlenséget okozzon; nalad hagyta, de neked ily aklozatot elfogadni nem szabad, v a g y megszűnik minden kötelességem iranyodban s ép ezaltal jogot nyerek egé.-z szigorúsággá! ekcépen szólani: neje fiamnak, e targyban rögtöni felvilágosítást akarok I — Anyám! ? — A levelet! • • • Vonakodol? -— Jó éjszakát !• • • Azonban a hel}*ett, hogy elhagyná a szobát, meg egyszer visszafordult s enyhült hangon szólt": — T e nem gondolsz am e vonakodás következményeire. Leányom, igen fiatal v a g y , szinte lehetetlen, hogy mar vétkes légy, és mégis - az egész annyira ellened! Fiam érkeztével első kötelességemnek ismerem őt párbeszédünkről értesitni í g y tovább nem lehet vinni a titkolódzást, de a levelet okvetlen elő kell mutatnod I Gondold JU

me* Ö

'

mi

nem

ellenkezék

tovább,

kebelébe

nyúlt

s

Bendefiné g y e r t y á t g y ú j t , egy nagy rézkapcsos könyvből kiveszi pápaszemet, a levelet kibontja s mar ép olvasásához akarna kezdeni, midőn a folyosóra vezető ajtó megnyílik, borzas nőcseléd rohan a szobába, lelkendezve kiáltván, hogy — —

V e n d é g érkezett! IV.

K á r o l y nejét enyelegve ölelte át s ezer oly apró bohóságot vitt végbe, mely theoriában, azaz igy , leírva rosszul venné ki magát, mig Ín praxí ellenben, azqz a kivitelben nagyon kellemetes. A g g o d a l m a myltaval egészen derültté lom S igy van az féltékeny • embereknél, K e d é l y ü k április, egyik; túlzásból a masíkba mennek, £ o s z óraban . megszállja lelküket a.borús gondolat $ .ilyenkor a legegyszerűbb szó, rajok nézve kisérte,t f ,.egy : mx^oly,, réng^ Mag^-a .viliig pokpj t ,hol ördög az ember, mert e sötét üvegen keresztül mindent fekete szinben látnak; majd ismét á mágikus pillanat multával,

— elreltont.és végeit meghagyta. hogy a kivégzés a fővárosban lörlénjék. 5 órakor érkezel! az elilélt a városba, hol akkor épen a coliliont. iánezolták (írévy Albcrinek, a komuínvzónak Ijaloiájában. ,Egy fél órája van önnek elkészülni a halálra* monda a mellé rendeli alhadnagy „kivim lelkészi— .Mivel vau jogom egy végső kívánságom teljesítéséi kérni a halál elolt* — feleli Faroy, - .engedjék meg, hogv drévy urnái tánczoljak egy négyest . . . . a végsőt* Az alhadnagy röglön elment a kormányzóhoz, s előadta a kérést, (irévy beleegyezelt teljesítésébe. „Hadd jöjjön* — monda — „leányommal fog tánczolm" „Lehetetlen* felelt a tiszt — csak két őr közölt/ A bálor s ö fogoly, s nem tánczolhat, liirlapiró usaktigvan megjelent a bálban, s eltánezolta utolsó táncizát a két űr közöli,, Hat órakor visszajölt a liszt. S A peloton már készen várja önt* — monda. .Menjünk/ felöli. Farcy. üdvözölve a társaságot. Elérkeztek a vesztőhelyre. Farey nem hagyta bekölni szemeit. Kikérte, hogy ö vezényelhesse a tüzet /legyenek a hírlapírók ngy mint; én, s beesülelére válnak hivatásuknak' 4 — kiáltolt föl, a földobá sapkáját a légbe. , T ü z e t / Egy dörrenés felelt. Az igazságnak elég tételeit.

147 — riez. 30 kr. Theuriet. Veronika asszonv. Beszély. Francaidból forditotla Ujkéri. 30 kr. — Puskin Sándor. Anyegin Eugón. Regény versekben. Oroszból forditotla Bérozy K. Második kiadás, 60 ln\ — Beaumarchais. A szevillai borbély. Vígjáték 4 felvonásban. Francziából fordiloila Paulay Ede. 30 kr. Szalay László, Mirabeau. 40 kr. — (iaál József, A peleskeí nótárius. Bohózat három szakaszban négy felvonással. Negyedik kiadás. 40 kr — Csokonai Vitéz Mihály. Békaegérharcz, Irla Homer. Állalöltöztetve a Blumauer módja szoránt (1791) 20 kr. — Kisfaludy Károly. A kérők. Yigjálék 8 felvonasban. 30 kr - Melegen ajánljuk e kiadványokat irodalompártoló közönségünk figyelmébe.

Képünkhöz, Az

állatmesék kedvencz alakjai k é p ü n k ö n ,

művészi kézből eredt, élénk csoportosításban egy Ítélkezési jelenelet tüntetnek elő

A félénk nyúl bepana-

szolta a gonosz ordast, liogy az das az oroszlán

Irodalom és művészet. — TCj I t ö a a y v e l t . A Franklin-Társ>ilal kiadásában Üudapeslen, ujabban n.eijelenlek s hozzánk beküldői lek: A /Falusi könyvtár* 28 füzeié. Ára fűzve 50 kr. Tartalma. A dohánytermelés és kezelés kézikönyve a magyar gazdaközönség számára; irta dr. Nyáry Ferenc.*. Számos fametszetü ábrával. — Képek az iparos-világból. Olvasókönyv néplanílók és iparos tanulók számára, irta Frecskav János. 103 a szöveg közzé nyomolt képpel, ára fűzve 1 frt;. — Az „Olcsó könyvtár," Szerkeszti (íyulai Pál. 1.1.(5-125 füzetei. Tartalmuk: (íoethe F I-Iermaim és Dorottya. Ford Hegedűs f. 20 kr. — Fálfíy Alberl. Az ilélömester leánya. Tört. beszély. 40 kr. — Macaulay T. 11 Nagy Frigyes. Angolból forditotla Szentkirályi Mó-

a mint szellemük kínzó nyomása alól lassankint gyanujokat határtalan bizalom követi és vak h i t

szabadul,

K á r o l y bundajába mélyen burkolódzva angol kényelemmel élvezé egy ily boldog perez üdvözítő mámorát: — Hogyan voltam kép-s egy percziggyanakodni? Házamhoz senki sem jár Szerafin végtelenül szeret, hisz miatta nem bírtam elindulni öt nap óta! Ha valahová akarok, először sürget, aztán kér, várjak még, a&tán hogy ne menjek, végre nyakamba csimpalykozik, csókol, addig csókol, mig — önkényt maradok! V a g y ha ellenkezném — bezárja előttem az ajtót és — megint csak maradok. Kétségkívül szeret; de ah, nalam e féltés betegség. Szerencsére hamar kigyógyultam belőle. Érzem, a máshoz hasonló eset többé nem forduland elő. Szerafin megijedt! Szegény, mily készséggel nyujtá a levelet, de én — nem fogadtam el I Igen, én - nem fogadtam c l ; i — Nem fogadtam el ? V a l ó ! ! ! És jól tevém, máskor is igy' fogok cselekedni. Hasonló bizalom felemeli őket. K e d v e s Szerafin, bizom benned, hiszen te vagy az én hű nőm — szivem szerelme, lelkem — óh - mindenein!. • 7 — — —

Hideg van, Palkó bátyám ! Hideg van János! Nem szomjas, Palkó bátyám?

— Szomjas vagyok János ! — Barcsak valahol találnánk egy • • * — Majd találunk János !

mely

alá véfete't

Ítélőszéke

elé

életére tör. vonatva,

A szegény nyulacska

A z or-

kínvallatás

remegve

tekint

a

tehetetlenné vált, s reá mégis rémitő állatra. A z oroszlán komoly méltósággal tekint

a

mig a tigris fenyegető,

tekintetet

szűrő

léprekerült vet

vadra; reá. A

furfangos r ó k a , —

ezultal b i z o n y á r a védő-ügyvéd

a törvíMiykonyvben

enyhítő

—

körülmények után kutat,

A medve megvetéssel mérlegeli

a

csepp

gonosz vádlottat. A kép hit allegóriája

vádlót s a

az efféle em-

beri jeleneteknek, s minden egyes a l a k j a művészi felfogásra vall.

Felelős szerkeszlő és kiadótulajdonos: S í p o s

Soma.

— Nem felejtett kend el semmit, Palkó bátyám? *— Semmit János ! — Hol van hát, Palkó bátyám? — Az ülésbe János ! Mondani sem kell, hogy e párbeszéd tárgya a veres borral színig töltött kulacs. S Károly ábrándjaiba merülve, sem e suttogást észre nem vevé, sem a gyanús mosolyt, melylyel Palkó János szomjúságát enyhítni akará. A k a r á mondjuk, mert nem érte el czélját, az ember szomjúsága növekedni szokott, ha értésére esik, hogy boldogságától oly igen-igen szűk tér választja eL Itt meg kell jegyeznünk: Bendefi napi parancsának e g y i k legnevezetesebb pontja azt tartja, hogy útközben cseléd egy csepp bort se igyék János ezt jól tudja, azonban mindennek van határai még János türelmének is és ennek határa végét ^rt, — Bizalmas hangon, minőre a cselédeket hosszas szolgálat jogosítja, intézett egypár szót uraho;:, mely azonban válasz nélkül maradt. — Aluszik! — gondola s miután egy oldalpíllaiitással magát e hitében assekurálta, előhúzta a kulacsot s lecsavarintván koronáját előre, egy nagyot nyelt, s ajkait megtorló. — Isten éltesse Palkó bátyám! (Folyt, követi*.)

Életet

és

egészséget

ismét visszanyerve! uf^^A^y/^Kí'S

ímiMtt"

Mély tisztelettel

„

T e s a k n e m minden európai állam cs. klr. udvari szállítója fiBoflf J á n o s urnák cs. far. lanacsos, a koronás arany érdemkereszt tulajdonosa, a főbb porosz és német rend lovagjának I l i ' C * < * y 6 « r l i e l y i * « > s : «„r»RM»tliot a í j t á r i raktárlM y í s é j t s cs. I . kir. ftrabwi. • B r akórházak « i m , r s t iigazgatóágának ' r t 8 « - e w. A ' lschleswigi osztrák tábori jelenlese. A z a Iesti szervek t B C

müködésénék renyheségénél, idült hurutok, nagymérvű nedv-veszteségek és lesoványodásnal a Heff-fele malalakivona sor működött. Minden megfigyelt esetben igen szívesen fogadott i M á l ó es erósxto-szernek s udvos hatástól kiséil italnak bizonyult. ©Byorrfojrti őrnagy cs kir. Inztos. Haut3 g^ív Msr»y<"«% ezredorvos. 1—4 rrj^. F n i a b i i í r «/:nv:iKnii : H Í Y Á C S f f K S O M A "limííü.

•

l O O O O O O O O O O O O O O O

•

o

á

Hidegvíz-, belégzési-, savó- é s szöllő-

£

llftUbarkuU unitra* VU«ch«rtWcrc».

tfUr Ubcí'ícel/ícJiee Kxiicu't

jj^gg^ SVIarillavölgyben, a

rog-ónyos

Aliinkbait,

Qv<\vivzn

mi*

(Vasúti állomás 3 órányira Báziástól, 4 Va órányira Temesvártól.)

Az idény kezdete május l-én, a szöllökúra kezdete szeptember l-én. A lázmenles és délfelé n\ilott Marillavölgy 2500 lábnyira fekszik a tenger színe fölöli fenyves eidöben és kilíuiö égaiji gyógyhely, melyben szélcsend, idvllikus nyugalom és enyhe légmérséklet május elejéi öl október végéig uralkodnak. A legforróbb hónapokban az általános liömérsék + 20° R. A gyógyintézet kényelem tekintetében a legszigorúbb követelményeknek felel meg s bö alkalmat nvujt szórakozásra. Lakás, ellátás, olcsó és jó posta a házban van. A (. e-z. fürdővendégek elszállításáról az oraviczai pályaudvarból a órányi távol Marillavölgybe olcsó kocsik által van gondoskodva.

Törvényesen A cziin szalagnak által megbiln-

1r s \ 6 r kiviteli a ] i a m i H l t « k t I a i i N » g biztosítása lagosan

palciczk

sör

mellett

kizáró-

enakis

VI

J

Bejelentéseket elfogad és felvilágosítással szolgál azalíilirt. . „ ^ „ _ . ^ Dr. llolleiireicli.

Dréher Antal 1—10 tí M f|

Dietrich és cs. kir. udv. szállítók és DREI1ER A N T Á L föraktárnokainál megrendelhető. Árjegyzékek ingyens bérmenten küldetnek, Árusitók (szükséglet szertni) kedvezményi árakban részesíttetnek. Oly palaezksörérf, melynek czimszalagján a ,DIKTRIGH és GOTTSGHLUr* vezérügynökök neve elö nem lordul, a í'özode jótállást nem vállal.

Egy

18—14

é v e s jó

h á z b ó l v a l ó fhv,

Bt fűszerkereskedésében

2-3

Az , Á r p á d * intézet nyomása.

*

B t - C s a b á n .

» §? f)