A tiszakécskei Református Kollégium Általános Iskolája és Gimnáziumának Pedagógiai Programja A nevelési-oktatási intézményekben a nevelő és oktató munka az adott intézmény pedagógiai programja szerint történik, amelyet nevelőtestületünk fogadott el, és a Tiszakécske Református Egyházközség, mint fenntartó hagyott jóvá. Szükséges, fontos és hasznos dokumentum, az iskolát alakító és kívülálló személyek számára is tartalmaz minden lényeges információt iskolánkról. Tükrözi pedagógiai arculatunkat, lehetőségeinket és fejlesztési elképzeléseinket. TARTALOM
I. Bevezető II. Tartalomjegyzék III. Az intézmény jelenlegi adatai, helyzetkép IV. Intézményünk működésének általános jellemzői: 1. Általános céljaink és feladataink 2. Elvárásaink alkalmazottainktól 3. Elvárásaink a szülői háztól 4. Tanulóifjúságunk 5. Oktatásszervezés, belső struktúra V. Célok teljesülésének ellenőrzési-értékelési mechanizmusa az intézmény szerkezetében VI. Az iskolai élet egyéb tevékenységei A pedagógiai program kiegészítése az oktatási törvény 2003. évi módosításának és a kerettantervnek megfelelően
AZ INTÉZMÉNY ADATAI Intézmény neve:
Református Kollégium Általános Iskolája és Gimnáziuma Tiszakécske
Székhelye:
Tiszakécske, Templom tér 3-4. Tel./Fax: (76) 441-052, (76) 540-013
Fenntartója:
Tiszakécskei Református Egyházközség
Jogállása:
A Tiszakécskei Református Egyházközség önálló költségvetési szerve
Alaptevékenysége:
általános és középiskolai képzés
Ingatlan:
a 69. hrsz. szereplő iskolaépület – saját tulajdon, a 88/2 hrsz. szereplő épületben működő Iskola Galéria – saját tulajdon, a 70. hrsz. szereplő „Szendrei-ház” megnevezésű épület és a tornacsarnok – Tiszakécske város tulajdona.
1
Tagozatok:
nyújtott első osztály általános iskola gimnázium
1-4 osztály 5-8 osztály 7-12 osztály
napközis ellátás iskolaotthonos foglalkoztatás fejlesztő szolgálat emeltszintű művészeti és angol nyelvképzés Alapítvány: Református Iskoláért Alapítvány
HELYZETKÉP, FELTÉTELEK
A Református Kollégium Általános Iskolája és Gimnáziuma 1993. szeptemberében indult újra. Múltja messzebbre nyúlik vissza, hiszen 1718-tól kezdődött az oktatás, majd folyt 1948-ig, amikor államosították az intézményt. A változás időszakában élt a Református Egyházközség törvény adta jogával és visszaigényelte volt oktatási intézményét. Ezt a megállapodások után vissza is kapta, és így folytatódott az oktatás, a nevelőtestület és a tanulók teljes átvételével. Táblacserés intézményként indult újra, majd 1995-ben elkezdődött a 6 osztályos gimnáziumi képzés is. Az iskola a városon belül nem egyedüli intézmény, de a kihívásoknak mindig megpróbál eleget tenni és annak előnyeit kihasználni, hogy az épület adottságainak megfelelően csak kis létszámú osztályokkal, átlag 18 fővel tudunk dolgozni, hiszen többen nem férnek be a tantermekbe. Iskolánk tanulóinak összetétele nagyon változó, sok a fejlesztésre szoruló, lelki sérült gyermek, de megtalálható a különösen jó képességű, kiemelkedő tudással rendelkező is. E két véglet között kell pedagógusainknak megtalálni az arany középutat és megadni mindenkinek azt, amire és ahogyan szüksége van. Elsősorban az ókécskei gyermekek járnak hozzánk, de református voltából adódik, hogy a szomszédos településről is bekapcsolódnak református tanulók. Egyre többen keresnek meg olyan szülők, akik azzal a kéréssel fordulnak hozzánk, hogy fogadjuk gyermekeiket. Ezek közül vannak olyan gyermekek, akik tanulási problémával küzdenek és fejlesztő-pedagógusra van szükségük. Mi szívesen vállaljuk ezt a munkát felebaráti szeretetből kiindulva.
TÁRGYI FELTÉTELEK
Az épületünk állaga a visszakapástól kezdődően javult, új résszel is gyarapodtunk, de jelenleg még kevés az osztálytermek száma – még hatra lenne szükségünk – és az ebédlőnk befogadóképessége is kicsi, bővítésre szorul. Nagyon nagy előny az iskola szomszédságában épült tornaterem, amely helyet ad tanulóinknak a sportolásra, testedzésre.
2
A hiányosságoktól eltekintve szép környezetben, csendes, ideális helyen helyezkedik el iskolánk, ha a Holt-Tisza rendezése során a sétáló park is elkészül, egy szép objektum alakulhat ki, reméljük hamarosan. A szemléltető eszközök az átvétel óta pótlásra kerültek, de mindig van, amit pótolni kell, jobbra – újabbra kellene felcserélni. A számítógépes ellátottságunk is állandó fejlesztésre szorul a technika gyors fejlődése miatt. Épületek belső terei:
21 tanterem
5 szaktanterem
fejlesztő terem
galéria
pince/technika terem
tanári szoba
igazgatói szoba
igazgatóhelyettesi szoba
gazdasági iroda
titkársági iroda
irattár
konyha, kiegészítő helyiségekkel
ebédlő
szertár
kazánház
SZEMÉLYI FELTÉTELEK Statisztikai adatok:
2011
Általános Iskola:
233 fő
Gimnázium:
130 fő
Napközis:
35 fő
Tantestület létszáma: 42 fő Technikai dolgozók:
20 fő
3
Általános iskolai oktatásunk sajátosságai: Alsó tagozatban iskolaotthonos tanítás, minden évfolyamon. Első évfolyamon, szakkör szinten választható az informatikaoktatás. Heti 5 órában angol nyelvi képzés kerül bevezetésre. Második évfolyamtól órarendbe épített informatikai oktatás. Alsó és felső tagozatban fejlesztő pedagógus segít a problémákkal küzdő tanulóknak. Ötödik osztálytól az informatikaoktatás heti 2 órában történik. Ötödik osztálytól emelt szintű képzőművészeti szakkör. Iskolánkban minden segítséget megadunk a gyengébb tanulók felzárkóztatásához, valamint a tehetséggondozáshoz. Szakköreink segítségével szakterületen.
tanulóink
elmélyülhetnek
az
érdeklődésüknek
megfelelő
Gimnáziumi oktatásunk sajátossága
Kis létszámú osztályok, személyesebb kapcsolat.
Hat és négyosztályos gimnáziumi képzés.
Intézményi átjárhatóság biztosítása.
Emelt szintű nyelvi képzés (7. évfolyamtól, heti 4, 9. évfolyamtól heti 6 órában), o Így lehetőség nyílik 10. évfolyam végén előrehozott érettségi vizsgát tenni, a tanult idegen nyelvből.
Informatika tantárgyat heti két órában + egy óra szakkör keretében tanulják a diákok, o Így 10. évfolyam végére a diákok nagy részének megvan a teljes ECDL vizsgájuk és akár előrehozott érettségi vizsga letételére is van lehetőség.
Felzárkóztatás és tehetséggondozás feltételeinek biztosítása.
Az egészséges életmód kialakításában fontos szerepe van alsó tagozaton a mindennapos testnevelésnek, felső tagozaton és a gimnáziumi évfolyamokon a heti 3 testnevelés órának, valamint úszás, kézilabda, floorball, kosárlabda szakköri keretben történő oktatásának.
Utazás- és turizmus oktatása.
4
INTÉZMÉMYÜNK MŰKÖDÉSÉNEK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Napjainkban az információk soha nem tapasztalt nagyságú özöne és az ezekhez való hozzáférhetőség lehetőségének növekedése új lehetőséget és óriási felelősséget teremt az iskolánk számára. Az ezredfordulón a minőségi versenyképesség előfeltétele, hogy az emberek képessé váljanak megfelelően kiválasztani, elrendezni és felhasználni a számukra fontos információkat. Az oktatási intézmények mai világunkban az ismereteket megfelelő mélységben és szélességében közvetítik a tanulók felé. Feladatunk, hogy a gyerekek számára olyan erkölcsi, filozófiai, hitbéli, tudományos fogódzókat adjunk, amelyek segítségével az életet igenlő é s szerető felnőttekké válhatnak. Az egyház által képviselt és szorgalmazott értékek – amelyek már az európai kultúra részeivé váltak jelen vannak csaknem minden oktatási intézmény programjában. Ezek ugyanis megegyeznek az evangéliumokban szereplő és az egyházak által közvetített értékekkel. A korunkban meglévő becstelenséggel, agresszivitással szemben iskolánkban a becsület, a szelídség a közösséghez, és az emberhez méltó élet igényének kialakítására törekszünk, olyan pedagógiai gyakorlat felvállalásával, amely – a korszerűség követelményeinek is eleget téve – lehetővé teszik céljaink megvalósítását: „Aki gyermekségétől ismeri a bibliai történeteket, Jézus Örökszép példázatait valószínűleg rendelkezik azzal a szilárd erkölcsi alappal, amelyre élete épül, s annak viharai közt sem rendül meg” (Mt. 7, 24-27)
1. ÁLTALÁNOS CÉLJAINK ÉS FELADATAINK a. Isten ajándékának tekintjük a gyermeket az adottságait és hangsúlyozzuk, hogy az ember tudatosan élő lény, aki képes saját maga és az őt körülvevő emberi, technikai és természeti környezet megismerésére, megváltoztatására, aki szabad választásra képes jó és rossz között. b. Elősegítjük tanítványaink hitre jutását, jellemük, gondolkodásuk, ízlésük fejlődését. Ezért megismertetjük tanítványainkkal a Szentírást, a magyar református hagyományainkat, a keresztény erkölcsöt és életvitelt. c. Értékek közvetítésével kívánunk nevelni az élet, a természet, a munka, az egyetemes kultúra megbecsülésére, megkeresve azokat a területeket, amelyeken a legtöbb adottságot kapták és eljuttatjuk az általuk elérhető legmagasabb szintre. Találják meg élethivatásukat. d. A nevelés csak kölcsönös tisztelet alapján lehet eredményes. Ezért törekszünk a szoros kapcsolattartásra a szülői házzal, hogy a család helyzetét megismerve segíthessük a gyermekek harmonikus fejlődését. e. A haza és a nemzethűséges és áldozatkész, alkotó polgáraivá formáljuk diákjainkat, hogy készek legyenek megbecsülni saját nemzeti, és más népek értékeit, hagyományait is.
5
ELVÁRÁSAINK ALKALMAZOTTAINKTÓL: A református iskola saját céljainak megvalósulása az ott dogozó személyektől nagymértékben függ. Hisszük, hogy elsődleges a személyes példaadás. Ezért minden alkalmazottnak – munkakörre vagy vallásra tekintet nélkül – figyelembe kell vennie, hogy tagja egy keresztény közösségnek, ezért megnyilatkoztatásaikkal és életpéldáikkal kötelesek segíteni a tanulók hit- és erkölcs szerinti nevelését:
Tanáraink által követendőnek tartjuk az ORTE Etikai Kódexében megfogalmazott elveket és elvárásokat.
A diákokkal kialakított viszony a kölcsönös szereteten és tiszteleten alapuljon.
Törekedjen az igazságosságra, az esélyegyenlőség biztosítására.
A magas színvonalú szakmai munkának párosulnia kell a pedagógiai jártassággal. Szaktárgyának magas színvonalú tanórai és tanórán kívüli tanításán túl részt vállaljon a keresztyén nevelés feladataiból is.
Tájékoztassa diákjait magatartásukban és a tantárgyakhoz való viszonyukban megkövetelt elvárásairól. A tanítványok iránti türelmes szeretet párosuljon következetes, emberséges szigorral. Törekedjen az önfegyelem betartására és betartatására.
Foglalkozzon a tanulók személyes problémáival lehetőségeihez mérten segítse gondjaik orvoslását.
A tanártársak becsüljék meg és egészítsék ki egymás munkáját. Ne tanítványaik előtt bírálják egymás viselkedését, módszereit. Viszonyuk legyen az egyenrangú nevelőtársak felelős kapcsolata. Szükség esetén gyakoroljon önkritikát.
A szülőket partnerként kezelje és tekintse.
Érdeklődése legyen szerteágazó és alkosson véleményt a nemzetünket érintő sorskérdésekről, szaktárgyától függetlenül törekedjen minden nevelő a nemzeti érzés kialakítására, nyelvünk, történelmi értékeinek megbecsülésére.
ELVÁRÁSAINK A SZÜLŐI HÁZTÓL
A szülők (gondviselők) ismerjék meg az iskola pedagógiai programját azonosuljanak céljaival, feladataink végrehajtásában pedig lehetőségeiktől függően segítsék az intézmény dolgozóit. Gyermekének a közösségben történő beilleszkedését segítse elő az iskola rendjének, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátíttatásával és betartatásával. Rendszeresen tartson kapcsolatot a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal. Lehetőségeihez mérten biztosítsa a szeretetteljes, nyugodt, kiegyensúlyozott gyermeke testi és lelki fejlődését biztosító – családi hátteret.
ELVÁRÁSAINK TANULÓIFJÚSÁGUNKTÓL:
Olyan diákokat várunk, akik hitükben elkötelezettek, azzá kívánnak válni vagy legalábbis a vallási türelem és tolerancia álláspontjára helyezkednek. Éppen ezért kerülni kell minden türelmetlenséget, kirekesztést, hiszen figyelembe kell vennünk iskolánk beiskolázási lehetőségeit és a családi hátteret. 6
A tanulóifjúság többségét a református hitoktatást vállalók alkotják, de nem rekesztjük ki az egyéb keresztény felekezethez tartozókat sem. A tanulóifjúság legjobb képességei szerint sajátítsa el a jelenkori kultúra valódi értékeit, iskolai és iskolán kívüli viselkedésével, a tanulásbeli szorgalmával igyekezzen öregbíteni iskolájának hírnevét, éljen a diákok jogaival és teljesítse a rájuk vonatkozó követelményeket. (Amelyeket az iskolai diákönkormányzat és a tantestület dolgoz ki és az iskolai házirend tartalmaz).
2. OKTATÁSSZERVEZÉS, BELSŐ STRUKTÚRA: a. Az oktatási folyamat szakaszolása: Jelenlegi iskolánkban nyolcosztályos általános iskola és hatosztályos gimnázium működik. Távlati terveinkben a tizenkét évfolyamos iskolaszerkezet kiépítése szerepel. Az ország oktatási stratégiájában az az elképzelés érvényesül, hogy minél több fiatal szerezzen érettségit a tizenkettedik évfolyam végén. Nyújtott első évfolyam évfolyamon lehetőségük van a gyermekeknek az iskola első évfolyamára felkészülni. 1. osztálytól 4-ig egész napos képzés folyik. Ebben a tanulási szakaszban a pedagógusok munkáját fejlesztő pedagógus segíti, akinek feladata a tanulási problémák feltárása és kiküszöbölése. 5-6-ig a tanulók kiemelt tantárgyakból képességek szerinti csoportbontásban tanulhatnak, így az oktatás keretében kompetenciaterületek fejlesztésére nyílik lehetőség. A 7. osztálytól kezdve a tanulók két csoportban – a csoportok közötti átjárhatóságot biztosítva – folytatják tanulmányaikat. Az első csoport célja az érettségi megszerzése. Tantervünk a NAT és a KeT követelményének megfelelően építkezik, ezért diákjainknak a 8.-10. és 12. évfolyamon lehetőségük lesz arra, hogy tanulmányaikat befejezve más oktatási intézményben folytathassák tovább. Törekedtünk arra, hogy azonos évfolyamokon működő, de különböző típusú osztályok óratervei csak kismértékben és fokozatosan térjenek el egymástól. Ezzel lehetővé téve a csoportok közötti átjárhatóságot. A szociális hátrányokkal és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztatását kiemelt feladatként kezeljük. A vázolt iskolaszerkezettel az a célunk, hogy a gyermekek képességeiknek megfelelő képzésben vehessenek részt. A gyerekek alapos megismerése és a tizenkét évfolyamos iskolaszerkezet folytán lehetőség adódik arra, hogy ne kényszerítsük őket korai és elhamarkodott iskolaváltásra, illetve pályaválasztásra.
b. Részcélok és tantervi jellegzetességek az egyes szakaszokban: Ebben a részben csak azokra a nevelési-oktatási elvárásokra térünk ki, amelyek az alapelvekben megfogalmazottaknál konkrétabban, az egyes tanulási folyamat szakaszaihoz kapcsolódnak.
7
ÉLETKORI SZAKASZOK A megfelelő alapozás után nagy jelentőséget tulajdonítunk a kommunikációs képességek sokoldalú fejlesztésének. KIEMELT FELADATAINK
az anyanyelvi nevelés, az alapozó kézség- és képességfejlesztés a matematika területén, a vizuális (- és általában a művészeti -) kommunikáció fejlesztése, testi és fizikai fejlődés elősegítése, már ebben a szakaszban elkezdjük az informatika és az idegen nyelvek játékos tanítását.
Nyújtott első osztály
„ Az iskolából – életkorilag – nem lehet elkésni.” Vekerdy Tamás A Református Kollégium Általános Iskolája immár két éve indít nyújtott első osztályt. Várjuk azokat a 6. életévüket betöltött gyermekeket, akiknek – bár a törvény szerint iskolakötelesek lennének-, szükségük van még egy évre, hogy testileg, lelkileg felkészüljenek az iskolára. Jobb éretten menni, mint éretlenül! Az a gyermek, aki „éretlenül” kerül be az iskolába, lemaradását később sem tudja behozni. A gondtalan óvodáskor hangulatát megtartva, szeretnénk lassan hozzászoktatni a gyermekeket az iskolai légkörhöz, a rendszeres foglalkozásokhoz. Játékosan készítjük fel őket az első osztályra! Az ismereteket sokoldalú tapasztalatszerzésre építjük: - A haladást fokozatosan apró lépésekben építjük fel. - Változatos, játékos óravezetést alkalmazunk. - A foglalkozások atmoszférájára az egyéni bánásmód jellemző. - Igyekszünk az értékeket mindenkiben felfedezni.
Amit szeretnénk nyújtani, megvalósítani: -
Képességfejlesztés – életkornak megfelelő tevékenységekkel. Átmenet az iskola és az óvoda között. Mozgásfejlesztés. A gyermek fejlődési sajátosságának megismerése. A fejlődés egyenetlenségeinek korrigálása. A beszéd és kommunikációs képesség fejlesztése. Az olvasás- írás-számolás problémamentes elsajátításához szükséges képességek formálása. Az iskolai rendszerhez szoktatás. A társas kapcsolatok formálása. Taneszközök használata.
Feladatunk: a felzárkóztatás, az iskola és az óvoda közötti átmenet megkönnyítése, hogy a gyermek akadálymentes iskolakezdésre legyen képes. 8
Célunk: rendelkezzenek olyan képességekkel az év végére, melyek szükségesek az olvasás, írás, matematika alapjainak elsajátításához. Bízunk abban, hogy az első osztályban kevesebb lesz a kudarc, motiváltabbá válnak, sikerélményekkel kezdik a jövőt meghatározó első osztályt. - Előkészítő és nem fejlesztő osztályt indítunk. Azoknak a gyerekeknek, akiknél a Nevelési Tanácsadó súlyos részképesség zavart állapít meg, még egy óvodai év szükséges. - Az előkészítő osztályban év végén iskolalátogatási bizonyítványt kapnak a gyerekek, de tanulmányaikat a következő évben az általános iskola első osztályában folytathatják.
1-4 évfolyam: Az 1-4 évfolyam osztályaiban a tanítást iskolaotthonos oktatásban végezzük. A kezdő szakaszban nagyon fontosnak tartjuk az iskolához való pozitív viszony kialakítását, a meleg, érzelem gazdag légkör megteremtését, az önismeret fejlesztését, az egymás iránti megértés- és elfogadás képességének kialakítását. Ebben az életszakaszban döntőnek tartjuk a tapasztalatszerzést, a tanulási folyamatban az alapvető eszköztudás megszerzését, a tanulással kapcsolatos felelősségérzet és önállóság fokozatos alakítását is. Fokozott figyelmet fordítunk az indulási hátrányok csökkentésére, az esélyegyenlőség biztosítására. Ennek érdekében a megfelelő pedagógiai eljárások (lásd: helyi tanterv idevonatkozó megállapításai) mellett szükségesnek tartjuk az olvasási- számolási problémák gyors felismerését és kezelését. Előzetesen felmérjük az iskolánkba belépő első osztályos tanulókat. (Az iskolakezdés előtt rendszeresen iskola-előkészítőfoglalkozásokat szervezünk óvodások részére.) A továbbiakban az osztálytanítók, a fejlesztő pedagógus segítségével fokozatosan próbálják kiszűrni és kiküszöbölni a tanulási nehézségek okait. E célt segíti az is, hogy az első három évfolyamot egységes szakaszként kezeljük, amelyben mód nyílik a különböző tempójú és fejlettségi szintű tanulók sajátosságaihoz igazodni. A harmadik év végére el kell érnünk a tanulókkal a mindenki számára előírt követelményeket. Ebből adódóan – ámbár a tanulókat továbbra is osztálykeretben foglalkoztatjuk -. Közöttük tantárgyanként viszonylag nagy különbségek is lehetnek. A szükséges mértékű kiegyenlítést segíti a formáló-segítő, illetve a gyermek fejlődésére koncentráló szöveges értékelés és a differenciált tanulásszervezési módok és eljárások előnyben részesítése. A harmadik évfolyam végére elengedhetetlennek tartjuk az alapvető olvasási- írási- és számolási készségek meglétét, valamint a koncentráló képesség megfelelő szintjét. Ezek hiánya lehetetlenné teszi a továbbiakban az értelmes, összefüggésekre épülő tanulást, és az egyre inkább tudományos ismeretanyag elsajátítását. Ezért a negyedik osztályba lépés feltételeként a felsorolt készségek- a tantervi követelményekben részletezett – minimális szintű tudását elengedhetetlennek tartjuk. A tanulók minősítése szöveges értékeléssel történik 5-6. évfolyam: Ennek az életkori szakasznak a végére szélesednek ki a gyermekek társas kapcsolatai, figyelmük mindinkább a társak felé fordul, rendkívül fontossá válik számukra a kortárs csoporthoz tartozás. Ezért ebben az időszakban fontos, hogy a pedagógusok (elsősorban osztályfőnökök) irányításával és személyes példaadásával kialakuljanak a különböző kapcsolatteremtési formák alapjai (pl.: őszinteség, nyíltság, segítőkészség, empátia, tolerancia, vitakultúra). Határozottan fellépünk a tanulóifjúság körében egyre inkább terjedő trágárság, durvaság, az egymást lenéző és kiközösítő magatartás ellen. A 4, 5, és 6. évfolyamot önálló tanulási szakasznak tekintjük. Elengedhetetlennek tartjuk a hatodik évfolyam végére a NAT követelményrendszerében előirányzott alapképességek kialakulását: írás, olvasás, szövegértési és számolási képességek. A hatodik osztály végére célunk, a tantárgyak sajátosságainak felismertetésén keresztül az önálló, értelmes, összefüggéseken alapuló tanulási eljárások kialakítása. 9
A differenciálás célja: „Az egységes alapműveltség szintje biztosítja, hogy a tanulókban kifejlődjenek és megerősödjenek azok az alapok, amelyek az együttgondolkodáshoz, az együttes tevékenységhez, a tudás társadalmi értékesítéséhez szükségesek. Az iskolának ebből a kötelezettségéből következik, hogy nem háríthatja át az egyes tanulókra a közöttük meglévő különbségekből származó negatív következményeket. A valamilyen okból hátrányokkal, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók segítése, felzárkóztatása csak differenciálással lehetséges, s ez az iskola dolga. Ugyanakkor lehetőséget kell találni arra is, hogy az átlagszintjén mozgók, valamint az átlagon felüliek is optimálisan fejlődjenek, figyelem bevéve az egyéni érdeklődést és kvalitásokat." (Részlet: Lappints Árpád: Tanuláspedagógia. A tanulás tanításának alapjai) Ahhoz, hogy ezeknek a kihívásoknak a holnap oktatása meg tudjon felelni, az iskolának is változnia kell. „Nem az iskolának tanulsz, hanem az életnek” – tartja a mondás, amelynek bölcsessége napjainkban is igen időszerű. Az oktatási intézményeket alkalmassá kell tenni a rájuk háruló szerep betöltésére. A református kollégium felvállalja, hogy a társadalmilag felhalmozott ismeretek átadása mellett egyre nagyobb figyelmet fordít a tanulási, koncentrációs, kommunikációs és szociális készségek, képességek kibontakoztatására, fejlesztésére.
Célok és feladatok 1. Beszédkészség, szóbeli és írásbeli szövegek alkotása és megértése Mások számára is érthető, nyelvileg igényes és helyes beszéd, megfelelő artikuláció, beszédtempó, hangsúly, hangmagasság, hangerő, hanglejtés és szünettartás alkalmazása. A testbeszéd és a mondandó kifejező összehangolása. Rövid terjedelmű memoriterszövegek (versek, rövid prózarészletek) kifejező elmondása. A szövegértés fejlesztésén nem csupán az írás és a beszéd technikai megvalósításának gyakoroltatását értjük, hanem ezen keresztül a másik ember megértése, tisztelete iránti fogékonyság fejlesztését is. A szövegalkotás hasonló módon az önkifejezés, önismeret, önbecsülés és magabiztosság fejlesztésére is alkalom kell, hogy legyen. 2. Olvasás, írott szöveg megértése Tájékozódás a tankönyvi szövegben: a tagolás, a betűtípusok, a betűméretek, a szöveg képének megfelelő értelmezése. Rövidebb terjedelmű (min. 200 szavas) szépirodalmi, ismeretterjesztő és dokumentumszövegek önálló feldolgozása vázlatírással, lényegkiemeléssel, összefoglalással. Vélemény szóbeli megfogalmazása a szöveg tartalmával kapcsolatban. Információ-visszakeresés a szövegből kérdések alapján. 3. Halmazok megértése és alkalmazása Elemek elhelyezése adott diagramban. A kétfelé válogatás szigorú szabályának követése. Elemekhez és címkékhez diagram készítése. Elkészült diagram részeinek jellemzése halmazra vonatkozó állítással és a benne levő elemek közös, meghatározó tulajdonságával. Adott és a gyerekek által előállított elemek különféle elrendezései, a rendszer kiegészítésére szolgáló újabb elemek létrehozása, keresése, tulajdonságainak megnevezése. Azonos elemek rendezése után átrendezése új adott vagy önállóan megválasztott szempont szerint; szempontváltás (pl. betűrendben felsorolt verscímek átrendezése a kezdősorok betűrendje szerint).
10
4. Íráskép és helyesírás A helyesírási alapelvek alkalmazásának felismerése saját és mások munkáiban. A helyesírási alapelvek érvényesülésével kapcsolatos törvényszerűségek, az elválasztás, a betűrendbe sorolás és a keltezés főbb helyesírásai szabályainak alkalmazása. Javítás tanári irányítással és önállóan szótár segítségével. Szótárhasználat tanári segítséggel. 5. A tanulási képesség fejlesztése Vázlat felhasználása különböző témájú, műfajú szövegek megértéséhez, megfogalmazásához. Az összefoglalás sajátosságainak és szerepének felismerése pl. a szóbeli felelet és a beszámoló műfajában. A tanuló váljon képessé információk megszerzésére és feldolgozására. Alakuljon ki benne az. önálló gondolkodás, az önkifejezés képessége. Tapasztalja meg és vegye észre a morális és esztétikai kérdések bonyolultságát, árnyalatait. Tegye meg az első lépéseket az érvelés kompetenciája felé. 6. Gondolkodási és megismerési módszerek Elemi módszer alakítása a fogalmak egymáshoz való viszonyának, rendszerének megismeréséhez. A gondolatok, megfigyelések kifejezési módjainak gyakorlása (tárgyi tevékenységgel és szóban, rajzban, írásban, jelekkel); mások hasonlóan kifejezett gondolatainak értelmezése, megértése, megítélése igazsága, érdekessége, adott szempont fontossága szerint. 7. Számtan, algebra Alapszintű jó fejszámolási készségek, erre épülő becslőképesség alapozása; jó jártasság a tanult írásbeli műveletek elvégzésében, ellenőrzésében. Más számolási eljárások és eszközök elfogadása, megismerésére való nyitottság és készség (pl. szorobán, zsebszámológépek célszerű használata). Törtszám és negatív számfogalom tapasztalati továbbépítése. Az alkotó, a problémamegoldó, az algoritmusos és az analógiás gondolkodás fejlődése. A gyerekek eredményeikért való felelősségvállalásának fejlesztése. 8. Geometria Alkotások térben, síkban Tulajdonságok és kapcsolatok A szerkesztés és a definiálás gondolati előkészítése konstrukciókkal. Az eddig megismert és néhány további, testeket és síkidomokat jellemző tulajdonság és kapcsolat. (Testek: lapok, csúcsok, élek száma: konvexitás: a lapok alakja, egybevágósága. Síkidomok: oldalak, csúcsok száma, oldalak, szögek nagysága. Alakra jellemző tulajdonságok: hosszúkás, tömzsi, kövérkés, karcsú.
Értékelési szempontok (magyar nyelv)
Köszönés, megszólítás, kérdés, kérés, társalgás, tájékoztatás. Jól hallhatóan, a mondattípusoknak megfelelő intonációval mondja szövegét. Különbséget tud tenni közlési stílusok és kifejezésmódok között. Megérti egyszerű metakommunikációs jelzéseket. Tisztában van a szavak jelentéshordozó szerepével, toldalékolásával. a mondat- és a szövegalkotás elemi szabályaival, a beszélői szándék ki fejezésének módjával, illetve annak megértésével. Az életkorának megfelelő egy oldalnyi szöveget néma olvasás útján megérti és saját olvasata szerint, értelmezi azt. A szövegben egyszerű összefüggéseket felismer, a fontos információkat kiemeli. Ismert tartalmú szövegről felkészülés után képes emlékezetből tömörített összegzést adni. Az olvasottakról véleményt nyilvánít. 11
Rövid szöveget nyomtatott és folyóírással mások számára jól olvashatóan, betűkihagyás és betűcsere nélkül képes írni. Adott vagy választott témáról egy - másfél oldal terjedelmű, értelmes összefüggő szöveget tud leírni. Jelzi a szó- és mondathatárokat. A mondatvégi írásjelek közül megfelelően használja a pontot és a kérdőjelet. Írásban helyesen jelöli a magán és mássalhangzók időtartamát, a tulajdonnevek kezdőbetűjét, A kiejtéstől eltérő hangkapcsolatokat, a "j" hangot, az igekötős igék gyakori eseteit, továbbá hibátlanul választja el az egyszerű szavakat.
Értékelési szempontok (matematika)
A természetes szám fogalmát gazdag tartalommal indokolt kiépíteni a tízezres számkörben. Indokolt segíteni a biztonságos eligazodást a tízes számrendszerben. Indokolt kidolgozni és fejleszteni a biztonságos szám- és műveletfogalomra épülő számolási készségeket, formálni kell a sík- és térbeli tájékozódási képességet. Alakzatok megismerésével, formai és mennyiségi tulajdonságok felismerésével, egyszerű transzformációkkal kell alakítani a geometriai szemléletet. Tapasztalati függvények és sorozatok vizsgálatával, ábrázolásával segíteni indokolt a problémalátást, a probléma-megoldási képesség fejlődését. A valószínűség számítását fejlesztő játékokkal, megfigyelésekkel, kísérletekkel a valószínűségi szemléletet indokolt lehet megalapozni. Konkrét szituációkkal, példákkal indokolt alakítani a tanulók szemléletét a valóság és a matematikai modell kapcsolatáról.
12
7-10. évfolyam Ebben az életszakaszban ugrásszerűen megnövekszik a tanulók emberismereti képessége és önismereti érzékenysége. Már a korszak első éveiben erős az igény az önmegismerésre. A gyermeknek meg kell ismernie saját lehetőségeit, képességeit, és annak határait valamint cselekvésének motívumait. A hetedik osztályban elképzeléseiknek és képességeiknek megfelelően a hatosztályos gimnáziumban folytatják tanulmányaikat, ahol cél az érettségi megszerzése és a továbbtanulásra való felkészülés. A másik csoporttal együtt lehetővé tesszük, hogy a tizedik osztály végén alapvizsgát tehessenek a tanulók. A kilencedik osztály végén - a tanulmányi eredményük, illetve a tanuláshoz való viszony alapján - a csoportok között biztosítjuk az átjárhatóságot. A 7-10. évfolyamokon az addig elért eredményektől függően a főbb humán- reáltantárgyaink, a kisgimnáziumban emelt szinten kerülnek oktatásra. Ezt óraterveink, és tanóra beosztásunk tükrözi. A humán tantárgyak közül a magyar nyelv és irodalom, és idegen nyelv kaphatnak prioritást. A reáltantárgyakból a matematika kezelendő kiemelt tantárgyként. E cél elérése és megvalósítása érdekében már az ötödik és hatodik évfolyamokon biztosítjuk e tantárgyakból a csoportbontást, azaz a képességek szerinti oktatás megvalósítását, amennyiben az adott évfolyamok heterogén összetétele indokolttá teszi, hogy a szaktanáraink – a fent jelzett tantárgyakból – éljenek a kínált lehetőséggel. A szaktárgyak magas szintű oktatását célozza az ötödik – hatodik évfolyamokon felkínált emelt szintű oktatási lehetőség a képzőművészetek, informatika és idegen nyelvek területén. A tanulóknak lehetőségük van 10. évfolyam végén a kétszintű érettségi lehetőségeit kihasználva előrehozott érettségit tenni középszinten Idegen nyelvből és Informatikából. A tanulók az emelt óraszámuknak köszönhetően képesek az előrehozott érettségi letételére. A döntés fontos a részükről, mert csak szintemelővel van lehetőségük az estleges rossz eredményen javítani.
11-12. évfolyam Szilárd ismeretekre épül az eredményes gimnáziumi oktatás. Ezért a jelzett évfolyamokon csak olyan tanulóknak van helye, akik a NAT-ban előírt követelményeknek és az iskola keresztény értékrendjének megfelelnek. A magas színvonalú órai munkán kívül itt jut a legnagyobb szerep a szakköröknek, a korrepetálásoknak, a fakultációnak és a specializációnak. Az iskolai oktatás nem lehet mindenképpen verseny centrikus, de fontos, hogy tehetséges tanulóinknak mindenképpen biztosítsuk a lehetőségeket a tehetséggondozást, a kellő megmérettetést. A versenyeken elért eredmények mindenképpen tájékoztatást nyújtanak iskolai oktatásunk színvonaláról, a jó helyezések növelik jó hírünket, az elért eredmények tanároknak és tanulóknak további erőt adhatnak kitűzött céljaik eléréséhez. Ebben az életkori szakaszban minden tanuló érdeklődésének megfelelően, önként dönti el hogy, 1-3 szaktantárgyban, heti max. 6-8 órában kíván-e plusz ismereteket szerezni. A szaktárgyi specializációt nem választóknak – lehetőség szerint – gyakorlati képzést biztosítunk. (pl.: informatika stb.) ezen törekvések szinkronban vannak a NAT előírásaival és Református Közoktatási Intézet ajánlásaival is.
13
Érdeklődésnek megfelelő fakultáció, melynek keretében lehetőség nyílik akár emelt szintű érettségi vizsgára felkészülni:
o Matematika o Német nyelv o Angol nyelv o Magyar nyelv és irodalom o Történelem o Biológia o Földrajz o Informatika
Terveink megvalósításához a 11-12. évfolyamra vonatkozó nevelési – oktatási célok közül kiemelkedőnek tekintjük:
Önálló ismeretszerzési képesség kialakítása, egyéni tanulási módok megszilárdítása.
Teljesítményképes használható, piacképes, környezetfüggő tudás adása.
A tanuló pozitív személyiségjegyeinek fejlesztése.
Az egyéni és közösségi érdekek harmóniájának biztosítása.
Felkészítés a demokratikus jogok gyakorlására, a konszenzusra való képesség kialakítása.
Mindennemű értékek megélése és képviselete.
Betekintés és tapasztalatszerzés az egyetemes kultúra értékeiből. (pl.: utazással és cserekapcsolatokkal).
A kulturált környezet iránti igény erősítése, értékeink védelme és gyarapítása.
A kommunikációs készség verbális és nonverbális továbbfejlesztése.
Képesség az információk (pl.: Médiák) szelekciójára.
Mindennemű igényesség erősítése és nyitottság.
Kudarctűrő képesség, önismeret, önfegyelem fejlesztése, optimista életszemlélet kialakítása.
A szellemi és fizikai tevékenység harmóniájára való törekvés tükröztetése.
Céljaink természetesen csak a mindennapi iskolai gyakorlaton keresztül valósulhatnak meg. Az iskolai pedagógiai tevékenység részletes leírását a helyi tanterv tartalmazza. (Ismertetése a következő részben). Tervezeteinkben szerepel a tanulói teljesítményeknek az eddigieknél differenciáltabb mérése. A 10. osztály végén felkínáljuk az alapvizsga lehetőségét, ahol specializációt választóknak a kívánt szaktárgyakból is felmérjük alkalmasságát, tudását.
14
A CÉLOK TELJESÜLÉSÉNEK ELLENŐRZÉSI-ÉRTÉKELÉSI MECHANIZMUSA:
A célok meghatározása üres frázissá silányul s mit sem ér anélkül, ha nem tudjuk, hogy mikor tekintjük a kitűzött célokat megvalósultnak. Az ellenőrzési-értékelési tevékenységek során követendő alapelvek:
Legyen egyértelmű, hogy mit értékelünk, ellenőrzünk. (feltétele: konkrét feladat meghatározás és a követelményrendszer ismerete.)
A követelmények megjelenése Központi Szabályzatok (Közokt. Törv., KJT – Helyi Tanterv, SZMSZ, Házirend).
A követelmények mindenki számára legyenek egyformán értelmezettek és az érintettek körére – személytől függetlenül – egyformán alkalmazottak.
Az értékelés személyre általánosításoktól!
Konkrétan meghatározott, hogy ki jogosult az ellenőrzésre és értékelésre. Ne érezze senki, hogy hozzá nem értő vagy illetéktelen minősíti munkáját, eredményeit.
Egymás tisztelete, emberi méltóságának szem előtt tartásával történjen az értékelés. Kulturáltságunk, személyiségünk mércéje az, hogyan viselkedünk e folyamat során, akár mi értékelünk, akár bennünket értékelnek.
Egzakt mérések mellett, értékelési eszköznek tekintjük – a maga helyén – a nevelők-szülők esetmegbeszéléseit, állásfoglalását, valamint a diákok véleményét is.
Az értékelés-ellenőrzés elsősorban a jobbítás és ne az elmarasztalás szándékával történjen.
szóló
és
15
konkrét
legyen.
Óvakodjunk
a
homályos
Tanulók értékelésének formái, rendszeressége és rendje
Középiskolai helyesírás:
0 6 10 16
- 5 hp. → 5 - 9 hp. → 4 - 15 hp. → 3 - 20 hp. → 2 21 hp. → 1
Irodalomelmélet, történelem középiskolai:
0 40 60 75 88
-
Általános iskolai helyesírás:
0 4 8 14
- 3 hp. - 7 hp. - 13 hp. - 20 hp. 21 hp.
100 szavasnál!
50 szavasnál!
39 % 59 % 74 % 87 % 100 %
=1 =2 =3 =4 =5
→5 →4 →3 →2 →1
Szövegértés:
0 - 39 % 40 - 55 % 56 - 75 % 76 - 89 % 90 - 100 %
=1 =2 =3 =4 =5
Irodalom, történelem általános iskola:
0 31 51 71 86
=1 =2 =3 =4 =5
16
- 30 % - 50 % - 70 % - 85 % - 100 %
Az értékelés rendszeressége és formái A tanulók előmenetelét félévkor és a tanév végén minősíteni kell, aminek célja a fejlődés, a tanulás, a teljesítmény motiválása.
Az értékelés rendszeressége Az 5-8. évfolyamokon, 7-12. évfolyamokon minden teljesítményt érdemjeggyel (1-5) értékelünk tanév közben. Félévkor és tanév végén osztályozzuk a tanulók teljesítményét. A 12. évfolyam végén a tanuló érettségi vizsgát tehet. Érdemjegyek száma havonta
heti 1 órás tárgynál legalább
1 jegy
heti 2 órás tárgynál
1-2 jegy
heti 3 órás tárgynál legalább
2-3 jegy
heti 4, vagy ennél több órás tárgy esetében legalább
2-3 jegy
Az előzőekben ismertetett értékelési formák mellett más módok és eszközök is alkalmazhatók adott időegység (naponta, hetente) alkalmával. Ez történhet piros ponttal, csillaggal, jelek, szimbólumok alkalmazásával. Érdemjeggyé vagy szöveges értékeléssé történő átszámítások azonban mindenkor a nevelőtestület egyeztetésével – elsődlegesen az adott szakmai munkaközösség – döntésével valósulhat meg.
Az értékelés tantárgyi elvei: o A tanuló továbbhaladásához minden területen, legalább a minimális követelményt teljesíteni kell. o A tantárgyi értékelés tükrözze a helyi tantervben megfogalmazott követelmények és a teljesítés viszonyát, a fejlődésben elért eredményt. o Tárja fel az elmaradás és a hibák okait. o Hangsúlyozza a pozitívumokat. o Legyen folyamatos, segítse elő a rendszeres megerősítést. o Törekedjen mindenkor valamennyi tantárgy tekintetében objektivitásra, méltányosságra.
17
o A tantárgyi órákon a tanulók teljesítményét szövegesen vagy osztályzattal értékeljük. A szöveges értékelés területei: o kitartó szorgalom az adott tantárgy tekintetében, vagy annak hiánya, o kiemelkedően jó, vagy visszaeső tanulmányi teljesítmény, o feladattudat, figyelmes munkavégzés az órán, o órai munkák, órai aktivitás, o íráskép, füzetvezetés
Érdemjeggyel történő értékelés: o témazáró dolgozatok o írásbeli, szóbeli feleletek o kiemelkedő órai munka o memoriterek o színvonalas kutatási, gyűjtési munkák
Írásbeli felmérések o Tanév elején, valamennyi évfolyamon diagnosztikus mérésekkel tárjuk fel a tanulók induló tudását. (Csak százalékoljuk!). o Tanév közben évfolyamonként, tantárgyanként egységesített szempontok alapján témazáró dolgozatokat írnak a tanulók (tematikus tudáspróbák). o Tanév közben formatív mérésekkel szerzünk információkat folyamatosan a további fejlesztőmunkához. o A tantervi követelmények teljesítéséről félévkor és a tanév végén kritériumorientált minősítő (szummatív) felméréssel győződünk meg. o Az alsó tagozat 4. évfolyamának végén írásbeli záró dolgozattal tájékozódunk az elért tudásszintről magyar nyelvtanból, szövegértésből és matematikából. o Vizsgák írásbeli része (alapvizsga, érettségi vizsga) o Bemeneti, kimeneti mérések iskolánk minőségfejlesztési programjához kapcsolódóan az abban megjelölt évfolyamokhoz és tantárgyakhoz kidolgozott feladatsorokkal.
18
Értékelési skálák átváltása érdemjegyekké Szöveges értékelésnél a tanulók tudásának dokumentálására az értékelő szöveget a tanárok, tanítók fogalmazzák meg egységes keretek között szerkesztett, munkaközösségek által megtárgyalt és elfogadott minták alapján. A tanulók tudásának írásbeli (témazárók, felmérések) értékeléséhez a teljesítmények minimuma és optimuma közötti (0-100 %) skálát használunk. A javaslatban szereplő teljesítményszázalékok általában elfogadottak, de a ponthatárok a követelmények időarányos tudásának függvényében változtathatók.
A teljesítményszázalékok meghatározása: 2. osztály évvége - 4. évfolyam vége: A 2010-2011-es tanévtől a 2. évfolyamon második félévtől a 3-4. évfolyamon tanév elejétől a szöveges értékelés helyett a következő értékelési skálát alkalmazzuk.
Témazáró dolgozat: 90% 76 % 56 % 36 % 0%
- 100 % - 89 % - 75 % - 55 % - 35 %
Kisdolgozat:
5 (jeles) 4 (jó) 3 (közepes) 2 (elégséges) 1 (elégtelen)
95% 80 % 66 % 51% 0%
5-8. évfolyamon: 85 % 70 % 50 % 30 % 0%
- 100 % - 84 % - 69 % - 49 % - 29 %
5 (jeles) 4 (jó) 3 (közepes) 2 (elégséges) 1 (elégtelen)
Gimnázium (7-12. évfolyam) (témazáró dolgozatok) 85 % 70 % 50 % 30 % 0%
- 100 % - 84 % - 69 % - 49 % - 29 %
5 (jeles) 4 (jó) 3 (közepes) 2 (elégséges) 1 (elégtelen) 19
- 100 % - 94 % - 79 % - 65 % - 50 %
5 (jeles) 4 (jó) 3 (közepes) 2 (elégséges) 1 (elégtelen)
A tanulók írásbeli beszámoltatásának rendje Év elején ismerjék meg a tanulók tantárgyanként azokat a témaköröket (azok várható időpontját is), amelyekből témazáró dolgozatokat írnak. A szaktanár 1 héttel előbb bejelenti az témazáró dolgozat idejét. Egy napon kettőnél több témazáró dolgozat nem lehet. (Szükség esetén az egyeztetést az osztályfőnök végzi el!) A témazáró dolgozatok érdemjegyei 2-szeres súllyal számítanak. A tanulók 2 héten belül megkapják meg a kijavított témazáró dolgozatokat.
A tanulók szóbeli számonkérése, beszámoltatásának rendje Valamennyi tantárgyból legyen lehetősége minden tanulónak szóban is számot adni tudásáról. Különösen fontos magyar irodalom, idegen nyelv és történelem tantárgyaknál, a tanulók szövegalkotási készségének kialakítása és fejlesztése érdekében. Félévek zárásánál tanulónak legyen lehetősége számot adni a tanultakból. Ezek értékelése a témazáró dolgozatokkal egyenértékű.
Értékelési skálák kialakítása osztályzatoknál: Első évfolyamtól a második évfolyam első félévéig a szöveges értékelés, második év végétől az 1-5 fokú skálával történő osztályzatok megállapításának alapja - a nemzeti alap és a kerettantervhez igazodóan - a helyi tantervben is megfogalmazott továbbhaladási feltétel, a követelmények minimum, illetve optimum szintje, illetve az adott időszakra vonatkozóan a tanuló önmagához mért fejlődése. A tanulók év végi osztályzatát az egész évi teljesítménye (érdemjegyei) alapján állapítjuk meg. Elégséges osztályzatot az a tanuló kaphat, aki a továbbhaladáshoz szükséges (minimum) követelményt teljesítette és az év közben kapott érdemjegyeinek átlaga legalább 2,0. Szöveges értékelés esetében a felzárkóztatásra szoruló minősítést kap. A helyi tantervben megfogalmazott követelmények optimum szintjét teljesítő tanulót jelessel értékeljük. Szöveges értékelésnél jól megfelelt minősítést kap.
20
Az optimum szintet meghaladó teljesítményeket kiválóan megfelelt minősítéssel dokumentáljuk, ill. az ötfokú skálával történő értékelésnél kitűnő osztályzatot kap. A többi osztályzat (közepes és jó) megállapításánál a szaktanár mérlegel és a kapott érdemjegyek figyelembevételével – (a kerekítés szabályát alkalmazva) - dönt a tanuló osztályzatáról. A két félév tanulói teljesítményének jelentős (legalább 2 osztályzat) eltérése esetén a szaktanár javaslatára, a nevelőtestület döntése alapján az osztályzat meghatározási elveitől el lehet tekinteni. Az osztályzat meghatározásánál legyen szempont adott időszakra vonatkozóan a tanuló önmagához mért fejlődése.
A tantárgyi érdemjegyek pótlásának, javításának módjai és lehetőségei A hiányzó diák két héten belül pótolja a témazáró dolgozatot, vagy indokolt esetben az osztályozó vizsgák idején (január, június hónapban). Meg kell adni a lehetőséget a tanulónak (pl. témazáró, felmérő, stb…) pótlására, esetleges javítására akkor, ha a tanuló
egészségügyi okok miatt,
pszichés problémái miatt,
az esetleges szociokulturális nehézségei miatt
Nem adott számot tudásáról, vagy eredménytelen, minimumszint alatti volt a tanuló teljesítménye. A kialakult helyzet kellő mérlegelése után a szaktanár – indokolt esetben – adjon lehetőséget a pótlásra, illetve a javításra. Az érdemjegy, a minősítés pótlására vonatkozó lehetőségről minden tanulót tájékoztatni kell. Konkrétan meg kell mondani a javítás, pótlás idejét, formáit és módját. Az eredményről a tanulót és a szülőt is tájékoztatni kell. Felmentést kaphat a beszámolási kötelezettség alól – természetesen a törvényesség keretein belül – a tanuló problémáinak (pl. egészségügyi, szociális) egyéni elbírálása alapján. Erről az osztályfőnökök, a szaktanár, és az intézményegység - vezető együttes megbeszélés után hoz döntést.
21
Az érdemjegyek, osztályzatok dokumentálásának módozatai: Az év közben kapott érdemjegyeket az ellenőrzőbe is be kell írni az osztálynaplóba való bejegyzéssel egyidejűleg (5-8 évfolyamon a szaktanár ellenőrzi, és kézjegyével ellátja) A kitűzött célok teljesülésének ellenőrzési-értékelési viszonyait a mellékelt összefoglaló táblázat tartalmazza:
Ki?
Kit?
Mit?
Mikor?
Hogyan?
Fenntartó Igazgató Tantestület
- iskolavezetést és dolgozókat
- pedagógiai program végrehajtását
- alkalmanként
- írásban és szóban
Igazgató
- igazgatóhelyettes - tanárokat - tantestületet - dolgozókat
- a kompenzációjához tartozó pedagógiai, iskolai és iskolán kívüli feladatok teljesítését
- folyamatosan meghatározott időszakonként - egyéni kapcsolattartással
- rendszeres megbeszéléssel - óralátogatások alkalmával - felmérésekkel, beszámoltatással
Igazgató és igazgatóhelyettes
- szaktanárt - diákokat - osztály és - osztályközösségeket
- diákot
Tanár
- tárgyi és módszertani felkészültséget, - munkatervet, tanmenetek és tantervek céljainak teljesítését - szakmaimódszertani segítőkészséget - képzésre, önképzésre való nyitottságot - szemléltető eszközök használatát, tudásszintet - tudását - személyiségét - közösséghez való viszonyát - képességeihez mért teljesítményét - kreativitását kommunikációs képességét - iskolai céllal való azonosulását
- iskolavezetést
22
- folyamatosan - kapcsolattartással
- folyamatosan - belépéskor - felelésekkor - témánként - félévenként - évvégén - vizsgákon - alkalmanként - külön felkérésre
- óralátogatással - közös programokon - a szakmai teamek beszámoltatásával
- érdemjegy és szöveges értékelés kombinációja - szintfelmérések - év elején és megadott évfolyamokon félévi vagy év végi mérésekkel - témazárókkal - osztályzatokkal (1-2. osztályban fejlődési lappal) - osztályzatokkal - érettségi vizsgán írásban és szóban
- családi környezet - tantestületet
- iskolavezetés Tantestület
- tanárt
- diákot, diákközösséget
Szülők
Iskolaszék
Diákok
- egyéni munkafeltételek megteremtése - munkája értékelésének módozatai - összehangolás - a diák fejlődését a megteremtett feltételek és az iskola céljainak figyelembevételével mennyire egységes - milyen közösség - hogyan segíti a tanárt - mennyire segíti a pedagógiai program megvalósítását - mennyire tud alkalmazkodni a közösséghez - milyen részt vállal a feladatokból - teljesítmény és eredményesség értékelését - aktivitását, pozitív hozzáállását - mennyire segítője a pedagógiai program megvalósulásának
- írásban és szóban - alkalmanként - külön felkérésre
- szóban
- alkalmanként - alkalmanként
- alkalmanként - külön felkérésre
- szóban - statisztikákkal
- alkalmanként és évvégén
- alkalmanként
- szóban és írásban
- iskolavezetést - diákot
- iskolai, pedagógiai program megvalósulása
- folyamatosan - kapcsolattartással
- képviselőkön keresztül - szülői értekezleteken és fogadóórákon - diákokkal való beszélgetésekkel
- tantestületet, iskolavezetést
- iskolai szabályzatokat - technikai színvonalat - eredményességet
- ülésein, alkalmi programokon
- beszélgetéssel - írásos véleményezéssel
- tanárokat - diáktársait
- a tanítási módszereket, eredményességét, viselkedését
- folyamatosan - egyéni - kapcsolattartással beszélgetéseknél
23
Munkánk során intézményünkben a fenti alapelveknek megfelelően biztosítjuk az értékelés igazságosságát és eredményességét.
AZ ISKOLAI ÉLET EGYÉB TEVÉKENYSÉGEI
A kötelező tanulási időn túl igénybe vehető iskolai szolgáltatások:
kötetlen tárgyú konzultáció tanárral, (más intézményi dolgozóval)
felkészítés tanulmányi versenyre
szakkörök (önképző kör, fakultáció, színjátszás)
egyéni öntevékeny iskolai könyvtárhasználat
öntevékeny számítógép-használat
tornaterem használata, edzések látogatása, felügyelettel
iskolabusz csoportos használat
speciális tanfolyamok, képzési specialitások
iskolai étkeztetés biztosítása – napközi, egész napos iskolarendszer
a gyermek- és ifjúságvédelmet segítő pedagógiai tevékenység igénybevétele
iskolai táborozásokon és kirándulásokon való részvétel
tavasszal egészségnap megtartása az iskolai védőnővel együttműködve
KÉPZÉSI SPECIALITÁSOK JELENLEG:
Korrekció: Egy-egy tanítási óráról kiemelve a különböző okokból lassabban haladó gyermekeknek felzárkóztató képzést szervez a fejlesztő pedagógus.
A leendő első osztályosok számára iskola-előkészítő foglalkozások (fejlesztő pedagógus).
Az alsó és felső tagozatos tanulóknak tanórán kívüli korrepetálás.
A középiskolában a különböző felkészültséggel jött tanulók tudásának közös szintre hozása, felzárkóztatása.
Tehetséggondozás: szakkörök (tárgyi érdeklődési köröknek megfelelően).
Tanulmányi és sportversenyekre való felkészítés (alkalmi).
Emelt szintű óraszámmal induló művészeti és idegen nyelvi osztályok (5-től).
Középszintű informatikai valamint ECDL vizsgára való képzés (7. évfolyamtól).
Felvételire való felkészítés.
24
Napközi: A napközi-otthonos foglalkozások célja a tanulás és felkészülés segítése a következő napra valamint a szabadidő hasznos, kulturált eltöltése.
Az iskolaotthonos oktatás jól alkalmazkodik a gyermekek teherbírásához, egyenletes terheléssel biztosítja rendszeres felkészülésüket.
GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELMET SEGÍTŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG
Szülői házzal való rendszeres kapcsolattartás (folyamatosan: osztályfőnök, szaktanárok, alkalmanként ifjúságvédelmi felelős)
A városi Gyermek- és Ifjúságvédelmi Hivatal előadójával rendszeres kapcsolattartás, segélyezési stb. ügyekben.
DIÁKÖNKORMÁNYZAT
Szerves része kell, hogy legyen középiskolai oktatásunknak.
A hagyományokkal rendelkező szervezeti formát tartalommal kell megtöltenünk: Fokozott figyelmet fordítunk arra, hogy tanulóink minél alaposabban felkészülhessenek az egyházi, a társadalmi és közéletre. Hagyományaink ápolása és az új hagyományok megteremtése fontos feladat.
Az iskolai élet fontos eseményei közé tartoznak az ünnepségek. Figyelembe vesszük az állami ünnepeket, iskolánk régi hagyományos ünnepeit, a városi közös szervezéseket. Az egyházzal közösen rendezett alkalmaknak megvan a történelmileg kialakult liturgiája, amelyet mi is követünk.
Mindezekről az SZMSZ részletesen rendelkezzék!
25
VIZSGAREND
11. évfolyamon kis érettségi
A számonkérés lehetőleg – egyenlő arányban – szóbeli és írásbeli formában, a szaktanárok által kidolgozott egységes értékelési rend szerint történik.
A tantárgyak oktatásához használt tankönyveket – alapul véve a Református Közoktatási Intézet ajánlásait – a helyi tanterveknek, a szaktanárok javaslatainak és a NAT előírásainak megfelelően választjuk ki.
A 6 évfolyamos gimnázium kerettantervi tantárgyi rendszere * Integrált tantárgy
A pedagógiai programunk nevelési problémáját az 1999. évi tv. szerinti felülvizsgálata során az alábbi elemekkel egészítettük ki:
a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység az iskolában folyó nevelő-oktató munka minőségbiztosítási rendszere a pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke a szülők, tanulók és pedagógusok együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei.
26
Személyiségfejlesztés Bevezetés: Keresztyén nevelés a személyiség kialakításában. Iskolánkban folyó személyiségfejlesztés alapelvei -
egészséges, jellemes, művelt keresztyén fiatalok nevelése, akik meglátják életük értelmét, célját, és helyüket a társadalomban, a pedagógusok személyes példamutatása által olyan személyiségfejlesztő tevékenységek végzése, melyek késszé teszik tanulóinkat a hit kegyelmi ajándékainak elfogadására, a gyermek buzdítása arra, hogy életük teljesedjen ki a családért, a gyülekezetért, egymásért végzett szolgálatban, fontosnak tartjuk a társadalomba való beilleszkedés előkészítését, a gyülekezetbe való bekapcsolódást, valamint a szülők segítését a nevelési problémák kölcsönös megoldásában.
Személyiségfejlesztés A tanulók személyiségének figyelmet érdemlő visszáságai: a./ A társakhoz való viszony őszinteség, képmutatás, kedvesség, durvaság, jóság, gonoszság, összeférhetetlenség b./ A tanulók akarati tulajdonságai: önuralom, kitartás c./ Az intellektuális tulajdonságok: felfogóképesség, mély értelműség, józanság, előrelátás d./ Emocionális tulajdonságok: erkölcsi érzék, erkölcsi ismeretek, szokások
Ajánlott tevékenységi formák -
ismerje meg és gyakorolja a keresztyéni magatartást. egészséges napirend, étrend összeállítása-betartása életkorának megfelelő személyi és környezeti higiénia kialakítása. váljék szokásává a szabad levegőn tartózkodás, a mozgás. osztályfőnöki órákon végezzenek rendszeresen személyiséget fejlesztő tréningeket, szituációs játékokat, önértékelést, társak értékelést, igazságértékelés fejlesztését. sajátítsa el a jó modor alapvető szabályait. Gyakorolja / illik nem illik / köszönést, megszólítást, bemutatkozást /. ízlés és illem, illem és a divat kérdéseivel fokozatosan ismerkedjen meg gyakorolja az illedelmes ember tulajdonságait: az előzékenységet a tapintatot a társak tiszteletét a helytelen elutasítását a bocsánatkérést.
Kiemelt személyiségfejlesztés lehetőségei -
hittan óra osztályfőnöki óra, de szinte minden tanítási óra alkalmas illetve a tanári példamutatás. 27
Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok
1. A közösség céljainak, terveinek a tanév feladatainak meghatározása.
-
A cél elérése erőfeszítést kíván, ezáltal fejlődik a személyiség, a közös cél erkölcsi követelményeket támaszt a közösség tagjaival szemben.
Az ember társadalmi és természeti katasztrófákkal együtt soha nem tapasztalt erkölcsi válságba süllyedt. A fiatalok a tömegkommunikáció és a számítógép segítségével sok olyan ismeret és készség birtokosai, amelyekben szülei járatlanok. - Az iskolának az új információs környezetben eligazodó és azt kritikai módon használó fiatalokat kell nevelni. Megváltozott, az eredményességet, érvényesülést biztosító személyiség-érték rangsora is. Háttérbe szorultak a hagyományos közösségi értékek, például az engedelmesség, a jó magaviselet, az udvariasság, a tolerancia. Helyüket átvette az önállóság, a fantázia, a határozottság, a vezetőkészség és az önérzetesség. - Olyan állampolgárokat kell nevelni, akik számára az emberi élet méltósága a legfontosabb, akik az élet értelmét az értelmes életben látják, ami kultúrált, harmonikus, az erkölcsös „emberi'' életmóddal azonos. - A tanulók legyenek nyitottak, megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt, becsüljék meg ezeket. Kérdés?
- Milyen nevelési értékeket hozzunk át a múltból? - Milyen új pedagógiai értékeket kövessünk?
A református iskolákban ETIKAI KÓDEX határozza meg, hogy az oktató-nevelő munkában, így a közösségfejlesztésben is milyen igei szempontoknak kell érvényesülni. Az igei szempontok a következők:
a. Solus Christus (Egyedül Krisztus!) b. Sola Scriptura (Egyedül a Szentírás!) c. Sola gratia (Egyedül kegyelemből!) d. Sola fide (Egyedül hit által!) e. Soli Deo Glória (Egyedül Istené a dicsőség!) -
A református iskola pedagógusainak különösen arra kell törekedni, hogy „hitükben mutassák meg az igaz emberséget". (II. Pét. 1: 5-7. Jak 2:17, Ef. 2:8-10) Az erkölcsi cselekedeteink legfőbb motivációja és letéteményese az Isten- és emberszeretet. Kálvin szerint két összetevője van az igazi bölcsességnek: Isten és önmagunk helyes ismerete. A tanítvány a református keresztyén pedagógus számára olyan, akiben Isten ajándékait, Tőle kapott talentumait fedezheti fel. Ezért sohasem saját képére és hasonlatosságára formálja a
28
-
rábízott fiatalokat, hanem kellő alázattal pályairányultságukat segíti, hogy fel tudják mutatni képességeiket, amelyeket csak ők kaptak Teremtőjüktől. Nevelő-oktatómunka folyamán ki kell alakítani az imádság és a munka egységét. (Orando et laborando) A Soli Deo Glória alapelvből következik, hogy a keresztyén ember abban a tudatban él és dolgozik, hogy Isten őt kiválasztotta és elhívta bizonyos feladatok betöltésére. Nevelő-oktató munkájában, kollegiális-testvéri kapcsolataiban, az őt körülvevő közösségek (család, iskola, gyülekezet) iránt elkötelezetten és felelősen kell cselekednie. A békességre és igazságosságra kell törekednie, személyválogatás nélkül segítenie kell az emberi méltóság és a tudás kiteljesedésében.
2. Közösségi tevékenység
A személyiségfejlődés csak széles körű tevékenységrendszerben alakulhat ki. A közösségben a legfontosabb nevelési funkciók gyakorlását kell biztosítani. Meghatározott célok alapján megfogalmazott feladatok végrehajtása közben alakul ki a közösség. A különböző közösségi tevékenységrendszert be kell építeni az iskola tevékenység- rendszerébe. Tevékenységi formák a következők lehetnek: - Meghatározott fontosságú tevékenység a tanulás. - Értékmegőrző tevékenység például osztálytermek tisztántartása, hulladékgyűjtés. - Önkiszolgáló tevékenység például hetesi rendszer, az osztály és az iskola belső rendjét biztosító ügyeleti rendszer. - A fiatalok közéleti emberré formálása. Vegyenek részt a közösség önkormányzatában. A tanulók szerezzenek tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. - A fiatalok szabadidejükben növekvő önállósággal szervezzék meg pihenésüket, szórakozásukat. Legyen szabadidejük tartalma változatos. Szabadidejükben foglaljon el megfelelő helyet az iskolába tanultakat kiegészítő tevékenység, társas együttlét, közösség, közéleti tevékenység, a választott továbbtanulásra, foglalkozásra felkészülés, az őket körülvevő valósággal való sokoldalú ismerkedés, a játék, a testedzés, a sport.
3. A közösségi tevékenységrendszerben kialakuló közösségi viszonyok, kapcsolatok.
A közösségi tevékenységek és a közösségi viszonyok között szoros kapcsolat van, egymást kölcsönösen feltételezve változnak, fejlődnek. A közösségi kapcsolatok, viszonyok kedvezőnek mondhatók: - A közösség tagjait a különböző tevékenységekben kölcsönös rokonszenv, jóindulat, segítőkészség fűzi össze. - Ha a közösség tagjait érzelmi elégedettség jellemzi. - Ha a közösség biztosítja tagjainak a jó közérzetet, elősegíti a helyes közvélemény kialakítását.
29
4. A közösségszervezés és- fejlesztés fontos feladata a közösség önkormányzati rendszerének megszervezése, feladatainak meghatározása, fórumainak működtetése.
Az önkormányzat önirányító tevékenység, amelyben a tanulók részt vesznek saját életük irányításában, problémáik, feladataik megoldásában. A közösségi tevékenység és az önkormányzat fejlődése, fejlesztése kölcsönösen feltételezik egymást. Az önkormányzat alapját a gyerekek mindennapi életének és tevékenységének megszervezése jelenti, amelynek területei például a házirend kialakítása, rendezvények, hasznos munkavégzések, kirándulások megszervezése, a tanulás irányítása. Az önkormányzat biztosítja a közösség életében a tanulói képviseletet, a döntés, utasítás és felelősségvállalásának egységét. Közvetlen részvételt a tervezés, szervezés, végrehajtás, ellenőrzés és értékelés gyakorlásában, az iskolai élet minden területén a jogok és kötelességek helyes arányának érvényesülését.
A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Az iskolánkba járó gyerekek egy része szociálisan hátrányos családokból kerül ki. Sajnos a családok rossz anyagi helyzete a gyerekek műveltségi, neveltségi szintjére is hatással van. (Természetesen minden esetben, kellő körültekintéssel és tapintattal kell az előzőekben említett hátrányok egymásra hatását vizsgálni III. megítélni.) A rászoruló tanulókon, családokon azonban csak abban az esetben tudunk segíteni, ha tudomásunk van a problémáról. Ennek érdekében az osztályfőnökök, a szülői értekezleteken, a családlátogatásokon próbálnak megfelelő információkhoz jutni. Segítséget jelent ehhez a szaktanárok véleménye, a napközis nevelők tapasztalatai, a gyerekekkel való személyes beszélgetés. Jó és folyamatos munkakapcsolatban vagyunk a helyi gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal. A kölcsönös információnyújtás alapot teremt a lehetőségekhez képest legmegfelelőbb megoldáshoz. Az alábbiakban azokat a területeket és tevékenységi lehetőségeket vázoljuk melyek meghatározóak a szociális hátrányok tekintetében: - Felzárkóztató, ill. tehetséggondozó programok: A rászoruló tanulók elsőbbséget élveznek a napközis ellátásra. Ennek költségeit, a rászorultság mértékének megfelelően a gyermekjóléti szolgálat által megállapított támogatás, ill. intézményünk hozzájárulása fedezi. Szükséges esetben, a gyermekjóléti szolgálat segítségét is igényelve és a szülőket meggyőzve kötelezhető a tanuló a délutáni foglalkozásokon való részvételre. Külön korrepetálási lehetőséget kapnak az évismétlő diákok. A tehetséges tanulók anyagi támogatást is kapnak a tanulmányi versenyeken való nevezéshez - A tankönyvtámogatás: A központi, ill. helyi tankönyvtámogatást a tanulók differenciálva kapják meg. Az osztályfőnökök szülői értekezleten tájékoztatják a szülőket a differenciálás elveiről. Az előbbi támogatások mellett, a tanulóknak arra is lehetőséget teremtünk, hogy használt tankönyveket igényeljenek. Ehhez feltétlenül szükséges a szaktanárok segítsége és a diákok tevékeny részvétele. Az iskolai könyvtár fejlesztésekor is fontos szerepet kap a tankönyvigények kielégítése. - Táborozási hozzájárulások: Iskolánkban 2 napos osztálykiránduláson vesznek részt a tanulók. A költségek csökkentését pályázati támogatások, az iskolai, alapítványi hozzájárulások, a tanulók részére szervezett hulladékgyűjtés segítik. A tanulók számára szervezett úszásoktatáson való részvételnél is figyelembe vesszük a rászorultságot.
30
- Pályázatok figyelése, részvétel pályázatokon: Az iskolai költségekhez támogatást nyújtó pályázatokat nyomon követjük, és azokon részt veszünk. Az elmúlt években jelentős összegeket nyertünk pl. a táborozáshoz. - Drog és bűnmegelőzés: Sajnos a szociális hátrányban lévők nagyobb veszélynek vannak kitéve az előzőeket illetően. Az osztályfőnökökre fokozott szerep hárul, ezért az ő munkájukat a továbbképzéseken való részvétel biztosításával segítjük. A megelőzést segíti a gyermekjóléti szolgálattal, ill. a helyi rendőrséggel való kapcsolattartás. - Szülők tájékoztatása: A szülőket tájékoztatjuk a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatásokon. A nevelők - igény szerint - segítséget nyújtanak az igénylések kivitelezésekor is. Az intézményünkben fejlesztő pedagógus dolgozik. Az ő felmérései és a nevelők véleménye alapján javasolja a szülőknek megfelelő szakszolgáltató intézmény igénybe vételét - Kapcsolatfelvétel a szakszolgáltató intézménnyel, az áthelyező bizottsággal, hatósággal: Indokolt esetben a gyerek érdekeit messzemenően figyelembe véve a törvényes lehetőségeket kihasználva járunk el.
A minőségbiztosítás Az intézményünk nevelői tájékoztatást kaptak a minőségbiztosítási rendszerek oktatási intézményekben betöltendő szerepéről. Ezt a tájékoztatást minőségbiztosítási szakértő tartotta. Az intézmény vezetése külön is tájékozódott és a minőségbiztosítással kapcsolatos kezdeti lépéseket megtette. Ennek keretében az intézményünkről egy minőségbiztosítási szempontokat is figyelembe vevő tanulmány készült. Felmérésre került, hogy a nevelők az intézmény színvonalasabb működése érdekében az oktatás mely területeit milyen mértékben tartják fontosnak. Ennek a felmérésnek az eredményeit a tájékoztatás, szervezés területén és bizonyos gyakorlati problémák megoldásakor figyelembe vettük. A szülők elvárásait is felmértük az iskolaválasztással kapcsolatban. Ennek eredményei is segítettek abban, hogy az elmúlt években a beiskolázás eredményesen sikerült. Az elkövetkező időszakban további és rendszeres eredményességi és elégedettségi felméréseket tervezünk. Ennek érdekében szeretnénk a Comenius 2000 minőségbiztosítási rendszer I. fokozatához csatlakozni. Úgy gondoljuk, hogy amennyiben pályázati lehetőséggel támogatást szerzünk a „partnerközpontú működés" megvalósítása reális célkitűzés lehet. A pályázattól függetlenül is a törekszünk arra, hogy az ellenőrzést, értékelést és a szükséges korrekciókat, fejlesztéseket a minőségfejlesztési szempontok érvényesülése mellett végezzük. Ennek érdekében az alábbiakat tervezzük: Intézményi helyzetfelmérés (önértékelés): Az előzőekben említett felmérés részben érintette ezt a kérdést. Az érdekelt felek azonosítása: Az intézmény számára egyértelműen tisztáztuk, hogy kik a közvetlen és közvetett partnerek. Az elkövetkezőkben nagyobb figyelmet kell fordítanunk arra, hogy kik lehetnek azok (szervezetek, közösségek) akik segíthetnek bennünket céljaink elérésében. Tisztázni kell, hogy kik a kapcsolattartó személyek, rögzíteni kell a kapcsolattartás módját és rendszerességét. Az érdekelt felek azonosítása: Az intézmény számára egyértelműen tisztáztuk, hogy kik a közvetlen és közvetett partnerek. Az elkövetkezőkben nagyobb figyelmet kell fordítanunk arra, hogy kik lehetnek azok (szervezetek, közösségek) akik segíthetnek bennünket céljaink elérésében. Tisztázni kell, hogy kik a kapcsolattartó személyek, rögzíteni kell a kapcsolattartás módját és rendszerességét. Az érdekelt felek igényeinek és elégedettségének felmérése: Első lépésként a tanulók, szülők, fenntartó és pedagógusok körére kell kidolgozni megfelelő módszert. Lehetőleg kérdőíves, kevés adminisztrációt igénylő, és gyors – számítógépes - feldolgozást lehetővé tevő eljárást. Ennek érdekében lehetőséget kell teremteni a nevelők számítástechnikai ismereteinek bővítésére, a 31
minőségfejlesztési kézikönyv által felkínált módszerek megismerésére, valamint speciális, az intézményünk számára gyakorlati hasznot hozó mérések kidolgozására. Erre időkeretet részben a megemelt kötelező óraszám biztosít. Az igények elemzése, a prioritások meghatározása, intézkedési terv meghatározása, megvalósulásának értékelése, szükséges korrekciós terv készítése, megvalósítása és értékelése: Olyan intézkedési tervet kell létrehozni, megvalósítani mely tényszerű, időben jó körülhatárolt, az eredményessége objektíven mérhető, a felelősség pedig egyértelműen meghatározott.
A minőségbiztosítás rendszerének kiépítését hosszabb távon, fokozatosan bevezetve tartjuk kivitelezhetőnek. Első lépésben olyan változtatások megtételét szorgalmazzuk, amelyek a már eddig is működő minőségbiztosítási tevékenységet teszik tudatosabbá, objektívabbá, rendszeresebbé.
32
Szülők és az iskola kapcsolata
Egyre fontosabb szerephez j u t a szülőknek, a nevelés-oktatás megrendelőinek az elégedettsége, melyet támasztanak a nevelőmunkával kapcsolatban. A szülők és az iskola partnerségéről kell szót ejteni, valamint a tanulási környezet kialakításában rájuk háruló közös felelősség hangsúlyozása. A szülök egyenrangú nevelőtársaink, akiket megítélés nélkül el kell fogadni a hatékony együttműködés érdekében. A pedagógus (ill. az intézmény) a szülő megbízottja, jó lenne ha érvényesülne a kálvini megbízatás-rendszer: a gyermek Istené, az Ő megbízásából neveli az apa, az apa bízza meg a pedagógust.
Isten igéje a családi nevelésről beszél, azonban Jézus korában minden kis zsidó gyerek látogatta a rabbiiskolát, ahol megtanultak írni-olvasni. Isten nemcsak a szülőtől, hanem a pedagógustól is elvárja, hogy a nevelésbe adja bele szellemi és fizikai energiáját. "Pásztor"-nak is gondolhatjuk magunkat, mint pedagógusok, hiszen Isten ránk bíz sok-sok gyereket, akiket vezetni, őrizni és táplálni kell. Keresztyén pedagógia mindig ott valósul meg, ahol a pedagógus Jézus tanítványa lesz, tanítvány pedig csak az lehet, aki elfogadja Jézus Krisztust vezetőnek az életében. Akkor tudunk mi is ezek szerint oktatni, nevelni, ha magunkra is érvényesnek tartjuk ezeket. A szülőknek nem csupán joguk, hanem kötelességük is a gyermeküket oktató-nevelő intézmény életébe való bekapcsolódás.
"...csak az lehet elég jó szülő, aki biztosnak érzi magát a saját szülői szerepében és a gyerekkel való kapcsolatában, - annyira biztosnak, hogy bár gondosan bánik a gyerekkel, nem nyugtalankodik miatta, és nem érez bűntudatot, amiért nem elég jó szülő. Ha a szülő szülőként bízik önmagában, ezzel megalapozza a gyermek önbizalmát is." - írja Brúnó Bettelheim pszichológus. A szülőknek fontos, hogy megéljék szülői szerepüket, vagyis legyen jó érzésük az iskolával s gyermekük iskolai teljesítményével kapcsolatban.
A szülők joga: -
gyermekük taníttatása (ez törvényi kötelezettség is) az iskola megválasztásának szabadsága a gyermek előmenetelével kapcsolatos információkhoz való hozzájutás joga különböző típusú és szintű szülői részvétel joga az iskola életében és működésében 33
-
szülői szervezet (szülői munkaközösség) létrehozásának joga, mely magán hordozza az egyházi jelleget.
Az iskola feladata, hogy lehetőséget teremtsen a szülő számára, hogy jogait gyakorolhassa és segítse kötelességei teljesítésében. Fontos tehát a szülők bevonása az iskola vérkeringésébe.
Néhány fontos pont ezzel kapcsolatban: -
az iskola biztosítja, hogy a szülök már az iskolaválasztás időszakában megismerkedhessenek az iskola pedagógiai programjával, nevelési és oktatási célkitűzéseivel, módszereivel, eszközeivel. Minden év febr. - márc. hónapban, a város óvodáiban tájékoztatás történik az iskolával, a beiratkozással kapcsolatban. A tavasz folyamán nyílt tanítási napok keretében a szülök és a leendő tanítványaink szülei megismerkedhetnek az iskola életével közelebbről.
-
a szülők miután beíratták gyermeküket iskolánkba, tudomásul veszik, hogy egyházi, konkrétabban református iskolával kerültek kapcsolatba, s az ezzel kapcsolatos kötelességeknek eleget tesznek a pedagógusok a következő lehetőségeket kínálja a kapcsolattartásra:
-
-
szülői értekezlet családlátogatás fogadóóra nyílt nap tanítási óra megtekintése (bármikor, ha a szaktanár jóváhagyja) iskolai rendezvények látogatása kirándulás szervezése, azon való részvétel
-
a szülő működjön közre gyermeke tanulási előrehaladásában
-
ellenőrizze (erejéhez mérten) a házi feladatot, koordinálja az otthoni felkészülést, tehát általában a gyermek teljesítményének ellenőrzéséről van szó
-
az iskolai események megbeszélése a gyermekkel
-
a különféle iskolai rendezvények megszervezésében és lebonyolításában való részvételt
-
a szülőknek jelentős szerepe van a gyermek iskolával kapcsolatos problémáinak megoldásában
Az osztályfőnöknek fontos feladata az újonnan megalakult osztályismerkedő szülői értekezletének a levezetése, melynek során alkalmat kell teremteni a szülőknek és a pedagógusnak (pedagógusoknak) az egymás megismerésére.
34
A szülő-pedagógus közötti kommunikáció stílusának sugároznia kell, hogy a felek közötti viszony: a felelős nevelőtársak egyenrangú viszonya. Bár a pedagógus-szerep és a szülői-szerep természetesen különbözik, egymástól a társas egyenjogúság fennáll. Az iskola feladata felső tagozatban és gimnáziumban sem változik, lehetőséget teremt a szülők számára, hogy jogait gyakorolhassa és segítse kötelességei teljesítésében. A szülők bevonása tehát felsőbb évfolyamokban is nélkülözhetetlen. A tanulóknak a szellemi, lelki és testi fejlődésük érdekében fontos, hogy a szülők az iskolának ne csak alsó tagozatban szavazzanak bizalmat, hanem felsőbb évfolyamokban is, egészen az érettségi vizsgáig. A tanítás és tanulás egy hosszú folyamat, melyet nem jó megszakítani.
Az iskola a következő lehetőségeket kínálja a kapcsolattartásra a szülők felé: -
tan évente legalább 2 összevont szülői értekezlet osztályonkénti értekezlet szaktanárok elérhetősége fogadóórán, vagy előre megbeszélt időpontban nyílt nap tanuló érdemjegyeiről, órai, iskolai magatartásáról, dicséretről, megrovásról, stb. való folyamatos tájékoztatás (ellenőrző) iskolai ünnepségeken való részvétel SZMK munkájában való részvétel, vagy annak segítése
A szülő felsőbb évfolyamban is partnere kell, hogy legyen a pedagógusnak. A diák felkészítése és tanulmányaiban való előrehaladása a szülő és a pedagógus közös munkájának érdeme.
Az iskola a következő lehetőségeket kínálja a diákok felé: -
érdemjegyekről való folyamatos tájékoztatás Házirend alapján nagydolgozatok bejelentése, kijavítása, jegyek beírása tanévközben állandó javítási lehetőség versenyeken való részvétel, szaktanári felkészítési lehetőség iskolai rendezvényeken való aktív részvétel DÖK segítségével a diák jogainak és kötelezettségeinek érvényesítése DÖK tag lenni, vagy a munkájának segítése
35
Óraterv az Általános Iskola számára
Tantárgy neve
Nyújtott 1. 1. évfolyam évfolyam
2. évfolyam
3. évfolyam
4. évfolyam
Magyar nyelv és irodalom
9
9
8
8
8
Matematika
5
5
5
5
5
Természetismeret
3
1
2
2
2
Ének
3
1
1
2
2
Vizuális kultúra (rajz)
3
1
1
1
1
Életvitel és gyak. ism.
2
1
1
1
1
Informatika
-
1
1
1
1
Testnevelés
5
5
5
5
5
Idegen nyelv
-
1
1
1
2
Tánc
-
1
1
1
1
Dráma
-
-
1
1
1
Tanulás
11
14
13
11
11
Hittan
1
2
2
2
2
ÖSSZESEN:
42
42
42
42
42
36
Tantárgy neve
5. évfolyam
6. évfolyam
7. évfolyam
8. évfolyam
Magyar nyelv és irodalom
4
4
4
4
Matematika
4
4
4
4
Történelem
2
2
2
2
Fizika
-
-
2
1,5
Kémia
-
-
1,5
1,5
Természetismeret
2
2
-
-
Biológia
-
-
1,5
2
Földrajz
-
-
2
1,5
Idegen nyelv
4
4
3
3
Technika
1
1
1
1
Informatika
2
2
2
2
Vizuális kultúra (rajz)
2
2
1
1
Ének
1
1
1
1
Testnevelés
3
3
3
3
Tánc
1
-
-
-
Nép és honismeret
-
1
-
-
Média
-
-
-
1
Egyházi ének
1
-
-
-
Osztályfőnöki
1
1
1
1
Hittan
2
2
2
2
ÖSSZESEN:
30
29
31
30,5
37
Tantárgy / évfolyam
7.
8.
9.
10.
11.
12.
Magyar nyelv és irodalom
4
4
4
4
5
5
Történelem
2
2
2
2
3
4
1. Idegen nyelv
4
4
6
6
-
-
2. Idegen nyelv
-
-
2
2
4
4
Matematika
4
4
4
4
5
5
Fizika
2
2
2
2
2
-
Kémia
1,5
2
2
1,5
-
-
Biológia
1,5
2
-
2
2
2
Földrajz
2
1,5
2
1,5
-
-
Ének-zene
1
1
1
1
1
-
Rajz- és műalkotások elemzése
1
1
-
-
-
-
Művészettörténet
-
-
1
1
-
-
Testnevelés
3
3
3
3
3
2
Informatika
2
2
2
2
-
-
Életvitel és gyak. ismeretek
1
1
-
-
-
-
Osztályfőnöki
1
1
1
1
1
1
Hittan
2
2
2
2
2
2
Média
-
1
-
-
-
-
Fakultatív tantárgyak
-
-
-
-
4
4
33,5 34
35
32
29
ÖSSZESEN:
32
38
JEGYZŐKÖNYVI KIVONAT amely készült a tiszakécskei Református Egyházközség Presbitériumának 2011. augusztus 21-én tartott PRESBITERI GYŰLÉSÉNEK jegyzőkönyvéből. Jelen vannak: Hegedűs Béla lelkipásztor és Szűrszabó Mihály gondnok elnökletével, Balla Imre, Betyár Béla, Bekő László, Betyár Jánosné, Egediné Sabján Marianna, Fodor Mihály, Kocsor György, Lovas Béláné, Nagy László, Nagy Pálné, Németh Béláné, Petrik András, Soós Istvánné, Szamosközi Jánosné, Szűrszabó Lajos, Szűrszabó Tamás és Tekes Péter presbiterek. Hiányzott: Szűrszabó Benjámin presbiter 1. Ének igeolvasás A 252 dicséret eléneklése után a lelkipásztor a Józsué könyve 22:5 versét olvasta fel, majd imádkozott. 2. Presbiteri gyűlés megnyitása A presbiteri gyűlés határozatképes, a jegyzőkönyv Nagy László és Egediné Sabján Marianna presbitereket kéri fel.
hitelesítésére
a
lelkipásztor
9. A REFORMÁTUS KOLLÉGIUM ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA ÉS GIMNÁZIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁNAK MÓDOSÍTÁSA, KIEGÉSZÍTÉSE A lelkipásztor elmondja, hogy mindenki megtekintette és megismerkedett a módosított pedagógiai programmal. A Presbitérium tagjai egyetértettek vele és támogatásukról biztosították az Intézmény vezetését annak megvalósulásában. Nagy László iskola-gondnok külön is kérte a presbitereket, hogy tekintsük még jobban magunkénak az iskolát és segítsük a pedagógusok munkáját. A megbeszélés végén a következő határozat született: HATÁROZAT: a Tiszakécskei Református Egyházközség Presbitériuma fenntartása alatt álló Református Kollégium Általános Iskolája és Gimnáziuma módosított és kiegészített pedagógiai és nevelési programját jóváhagyja és annak megvalósulásához az Intézménynek minden segítséget meg ad. A nevelés oktatás egységéhez Isten gazdag áldását kéri a tantestületre és az egész Intézményre.
KMFNT
Szűrszabó Mihály gondnok
Tekes Péter jegyzőkönyvvezető
Nagy László hitelesítő
Hegedűs Béla lelkipásztor
Egediné Sabján Marianna hitelesítő
2011. augusztus 21. Jegyzőkönyvi kivonat hiteléül: Hegedűs Béla lelkipásztor
39
