MULEÍRÁS
Cavallier Georgio Vasary, aki mint várostervezo lényegében autodidaktának számított, úgy tervezte meg az általa ideálisnak tartott várost, hogy mindössze két ábrát rajzolt: - az egyik,( a kor divatja szerinti ) csillag alaprajzú hálózatot ábrázolta, - a másik, egy általa javasolt, kívánatosnak tartott épület – mai szóhasználattal élve – „látványterve” volt, a többit az „olvasó fantáziájára” bízta. Ez a kézenfekvo, rendkívül egyszeru, de lényegretöro várostervezési módszer azóta elfelejtodött, a feledés homályába merült, pontosabban átalakult, egyre bonyolultabbá vált és ma már színek és számok halmaza alkotja a településrendezési és szabályozási tervet. Mindezeket a gondolatokat azért bocsátottuk elore, mert a Csepel szigete északi csúcsának beépítése a konkrét feladaton túl felveti a várostervezés legfontosabb, ma megfogalmazható dilemmáit, azaz hogyan és milyen módszerekkel lehet elorevetíteni egy 30.000 fos városrész jövoképét anélkül, hogy ezek a módszerek az elmúlt XX. századi identifikációkat követnék. Arról van szó, hogy a feladat tagadhatatlanul az utóbbi idok legnagyobb magyarországi várostervezési projektje, de el lehet mondani ugyanezt magáról a konkrét beruházásról is, amely igen nagy valószínuséggel követni fogja a pályázat alapján elkészülo rendezési, szabályozási terveket.
1
Pályázati
munkánkban
arra
törekedtünk,
hogy
hasznosítsunk
minden
használható tervi elozményt, tanulmányt, elképzelést, de ezek tapasztalatait a ma belátható jövo szempontjából próbáltuk értékelni. Eloképekben pedig nincs hiány. Elég, ha ezen a helyen utalunk a hasonló európai példákra, amelyek hasonló városszerkezeti szituációban kerültek megvalósításra: Amszterdam Vízivárosa, a londoni „Dockland”, Koppenhága és Helsinki közelmúltban megvalósult, ill. megvalósulás alatt álló városrészei.
De hagyjuk a külföldi példákat, talán nem mindenki tudja, hogy Budapesten is hasonló terveket forgattak fejükben a városatyák annak idején, gondolunk itt a Reitter Ferenc által 1862-ben kidolgozott rendkívül nagyvonalú javaslatra, amely a mai Nagykörút helyén hajózható csatornát tervezett, összekötve azt a soroksári Duna ággal. „A Duna abban az idoben a maga szabályozatlan piszkosságában is szépítoje volt Budapestnek, joggal féltek tehát Bécsben, hogy milyen lesz a szabályozott, hajókkal bennépesített ünneplojében! A verseny a császárváros és a merészen melléje lendült fiatal magyar fováros között megindult, Bécs – ahogyan ezt az osztrákok bevallják – megijedt attól, hogy Budapest lesz a Duna-központ. Különösen megriadtak, amikor megérkezett a hír, hogy Pesten, a mai Nagykörút vonalában hajózható csatorna épül. Reitter csatornaeszméjét eleinte magasztalták a bécsi lapok, a késobbiekben azonban ügyesen úgy intézték, hogy minél több kételynek adjanak hangot. Közben azonban sietos gyorsasággal építik Bécs határában a csatornát, a napjainkban jól ismert Donau-kanalt, amelyrol a gyanútlan azt hiheti, hogy a keringokbol jól ismert Kék Duna partján sétál. A pesti csatorna terve azonban bármilyen merész és látványos volt, a fenti és pénzügyi okok miatt elakadt. 2
A terv, mint láthatjuk nem valósult, de a gondolat ma is megszívlelendo és véleményünk szerint alkalmazható is a feladat tárgyát képezo Csepeli szigetcsúcs rendezése esetében is. Ezért pályázati munkánkban egyértelmuen a víz és a város szoros együttélése mellett foglaltunk állást, kihasználva a megoldásból adódó gazdasági elonyöket. Napjainkban jól kitapintható tendencia, hogy a természetközeli lakások iránti igény rohamos növekedésével felértékelodött Budapesten az agglomerációban található beépítheto területek utáni kereslet. Ezek a telkek az átlagosnál jóval magasabb
áron
kerülnek
forgalomba,
így
már
szinte
egészségtelen
versenyhelyzetet teremtenek az ingatlanpiacon a fováros jelenlegi belterületén található rehabilitációs területekkel (Józsefváros, Belso Ferencváros), de a még néhány meglévo beépítheto üres területtel szemben is. Elsosorban amiatt döntöttünk pályázati munkánk kidolgozásánál a „Dockland jelleg” mellett, mert ilyen lehetoség a fováros területén másutt nem adódik, valamint nem elhanyagolható tény az sem, hogy a vízparti és a vízközeli lakóterületek – lakótelkek forgalmi értéke az átlagosnak 8-10-szeresét is elérheti. Bizonyára így lesz ez, vagy talán még fokozódik a várva várt Európai Uniós csatlakozás után is. Településszerkezeti javaslatunk tehát a víz jelenlétét szabályozási elemként használja fel, amely szintúgy mint az utak, vasutak, HÉV, stb. lineáris városszervezo elemmé válik. Tervünkben kétfajta „lagúna” alkalmazását javasoljuk. A Soroksári Duna-ágtól leválasztott sziget és a sugár-irányú „urbanizált lagúnák” kövezett, mérnöki kiépítésu partfalakkal, az új városrész tengelyeit képezik, az erre meroleges szabad vonalvezetésu vízi körút füvesített parti kiképzésu és felfuzi azokat a lakóterületeket, amelyek a korábban említett vízparti telkek iránti igényt elégítik ki. A belso úthálózat ettol teljesen eltéro, derékszögu rendszert képez, a megfelelo kapcsolódási pontokon illeszkedve a hagyományos pesti városszövethez.
3
A beépítési javaslat eltér a hagyományos, tömbszeru megoldásoktól és önálló hálózatot képez, amely azonban megfelelo helyeken követi az úthálózat raszterét. Pályázati javaslatunkban arra tettünk kísérletet, hogy túllépve a jelenlegi fovárosi szabályozás keretein, a változó igényekhez, az elore nem látható követelményekhez minél jobban igazodó szabályozási tervet dolgozzunk ki. Itt segítségül hívtuk a ma már természetes módon használható számítógépes tervezési eljárást, azaz a szabályozást térben (3D), valamint idoben(4D) is értelmeztük. Tervünk nem más, mint egy háromdimenziós keret, amelyet az adott konkrét beruházói igények és építészeti attitud töltenek meg valós tartalommal. Ezen a helyen szeretnénk utalni a bevezetoben említett Vasary-féle tervezési módszerre, azaz tervünkben a struktúrát vonalak helyett térbeli kubusokkal rögzítettük és ehhez ajánlottuk a „házakat”, azaz látványterveken bemutatott építészeti elképzeléseket. Természetesen a térbeli szabályozás sokfajta módon töltheto ki, a koncepció sérelme nélkül különféle funkcionális programokkal és építészeti megoldásokkal. Ezért néhány helyen ennek illusztrálására alternatívákat is közlünk, hogy bizonyítsuk az általunk választott szabályozás tér- és idobeli rugalmasságát, flexibilitását. Tanulságos példája ennek az a szélsoségesnek korántsem nevezheto álláspont, amelyet nem kisebb építész, mint James Stirling mutatott be a „Róma Interrotta pályázaton, amikor egy erosen determinált , évezredek alatt kialakult városszerkezetbe illesztette saját korábban készített terveit. Ezzel azt igazolta, hogy a városszövet képes „befogadni „az adaptált, de hasonló városszerkezeti szituációban lévo elemeket. A hazai településtervezési vizsgálatok alapján egyértelmuen igazolható, hogy a „központi hely” suruségu városközponti, városrész-központi, vagy egyszeruen belvárosi területek építmény kubaturája átlagosan 125 lm3/fo, amelybol 75 lm3/fo lakás, 50 lm3/fo pedig intézményi, illetve munkahelyi térfogat. (Pécs 136, Szeged 145, Miskolc 127, Belso-Ferencváros 116 lm3/fo) Ebbol adódóan a tervezési területen számításaink szerint 26 – 30.000 fo össznépesség helyezheto 4
el, amely 5-6000 lakás és 800.000 m2 intézményi és munkahelyi területet jelent. A gazdaságossági elemzések szerint 6,5 átlag szintszám megvalósítása célszeru, amely lehetoséget biztosít F+1-2-es beépítésre, önálló kerttel, zömében F+3-5 beépítési magasságú sávházas telepítésre, valamint f+8-10 és helyenként F+2022 emeletes középmagas és magasházak megvalósítására. Beruházási szempontból a terület maximális kihasználása véleményünk szerint csak megfelelo városias suruség esetén biztosítható, amelynek révén ez a csaknem hazai középváros nagyságú városrész a nap minden szakában élettel teli muködésu lehet, azaz a nappali népesség és az éjszakai lakó népesség aránya optimális. Tervünkben ezért az említett 125 lm3/fo átlag értéket biztosítottuk, amely azonban természetszeruen tömbönként más és más értékeket vesz fel a meghatározott maximális építmény magasság függvényében. Javasolt térbeli szabályozási rendszerünk alkalmas arra is, hogy az adott tömbben eloírt maximálisan
megvalósítható
építmény
kubatúrát
a
konkrét
beruházói
igényekhez hozzá lehessen illeszteni, azaz vagy alacsonyabb, de nagyobb suruségu, vagy magasabb, de több szabad területtel rendelkezo beépítés valósulhasson meg. Természetesen a minimális szabad területek szabályozása a terv fontos részét képezi.
A struktúra meghatározása mellett komoly fejtörést jelentett Budapest egyik legfrekventáltabb
helyének,
építészeti
arculatának,
atmoszférájának
meghatározása. A szakmai közvéleményt élénken foglalkoztatja hónapok óta a „magasház
–
nem
magasház” problematika.
Véleményünk
szerint
–
megegyezoen a szakemberek többségével – Budán már csak a Világörökség részét képezo védett városrész miatt sem lehetséges toronyházak építése, de így van ez a pesti hagyományosan „lapos” város-sziluettel is, amelybol csak néhány jelentosebb szakrális épület (Bazilika, Belvárosi templom… .) emelkedik ki. A fováros szerkezetét és a fobb kilátópontokról feltáruló látványát figyelembe véve, a csepeli szigetcsúcs az egyetlen, amely alkalmas magasházak 5
megvalósítására. Elkerülve a szeptember 11-i szomorú események miatti indokolatlanul kialakult pánikhangulatot, megítélésünk szerint ezen a helyen kell a budapesti városképet meghatározó magasházakat építeni, de a város léptékéhez igazodva, a 60 – 70 m-es magassági korlátozást indokoltnak tartjuk. Úgy gondoljuk, hogy a csepeli szigetcsúcson a városszerkezet logikájából adódóan kijelölhetok azok a pontok, ahol az említett épületek megvalósítása szinte önmagát indokolja és gazdagítja Budapest déli városképét. Pályázati munkánkban két fo területen tartjuk indokoltnak 60 – 70 m körüli épületek építését. Az egyik a Kvassay-zsilip térségében a szigetcsúcs északi végében, amely Budapest városképének meghatározása szempontjából az egyik legfontosabb pontnak tekintheto. Itt, a korábbi elképzelésekhez igazodóan „ökodom” megvalósítását ajánljuk. Ellentétben azonban az eddig született tervekkel, ez egy zöld teraszokkal rendelkezo, magas épület lenne, amely éppen a teraszok által történo fellazítás miatt, a nappali látványban zöld, az éjszakaiban pedig fehér színeket mutató, szinte testetlenné váló épülettömeg lenne. Az épület funkciója lehet luxus igényeket kielégíto szálloda konferencia központtal, vagy magas igényszintu appartmanház. A másik terület a Soroksári Duna két oldala, a szigetcsúcs deréktáján. Javaslatunk szerint ez a terület alkalmas lehet a Közép-európai Regionális Központ elhelyezésére. Városszerkezeti javaslatunkból adódóan a térség hét szegmensre oszlik, amelyek egy-egy beépítheto tömböt képeznek. Ezek a tömbök javaslatunk szerint a szomszédos országok építési területeként szolgálnának, ahol az adott ország építészeinek tervei alapján saját beruházásukban és kivitelezésükben valósulhatnának meg a környezo nemzetek építészeti kultúráját reprezentáló együttesek. Az épület-komplexum központi helyén javasolt regionális központ részben a Soroksári Duna csepeli oldalán, részben a ferencvárosi parton valósulhatna meg, így biztosítható lenne a megfelelo közvetlen közúti és vasúti kapcsolata és kiszolgálása is.
6
Az épület együttes építészeti mintáit – elkerülendo a már megvalósult európai és amerikai magasház eloképeket – jelzésszeruen az ásványtanból ismert jellemzo kristályok felépítésébol kölcsönöztük, amelyek arra utalnak, hogy ezen a helyen kettos homlokzatú „intelligens” épületek megvalósítását tartjuk kívánatosnak, amelyek áttetszo transzparens tömegükkel, sajátos és egyedi karaktert biztosíthatnak a Közép-európai Regionális Központnak. Lényeges kérdés a szigetcsúcs Nagy-Duna feloli oldalán meglévo III.sz. Kereskedelmi kiköto területfelhasználása. A dokk északi oldalán az un. Galvánihíd nyomvonaláig intézményi felhasználást javasoltunk, déli oldalon pedig a MAHART logisztikai központját a vasút – közút – vízi út összeköttetését biztosító üzemi és raktár területet helyeztük el.
7
Vízrendezés, vízépítés A Csepel-sziget északi része, földtani szempontból a fováros pesti oldalához tartozik. A területet a mélybe zökkent középkori medencealjzaton fejlodött pannon, elsosorban tengeri üledékrétegre a jégkorszaki és jelenkori folyóvölgyi üledék jellemzi. A pannon rétegek jellemzoen vízzáró aljzatot képeznek a rendszerint jó szivárgási tulajdonságokkal jellemezheto kavicsos összlet alatt. A jelenkori folyóvízi üledék felszínén szél okozta átosztályozás és áthalmozás révén futóhomok jelenhet meg. A klasszikus folyóvölgyi adottságoknak megfeleloen a jó vezetoképességu rétegeken a felszín alatt 1-3 m vastag kötöttebb anyagú, esetenként vízzáró fedoréteg alakul ki. Vízrajzi adottságok A terület vízrajzát egyértelmuen a Duna határozza meg. A táj arculatának fejlodése során a folyó esésviszonyainak szükségszeru következményeként fejlodött ki a Csepel-sziget. A sziget természetes vízjárása a 1926-ban szunt meg, mikor is a Duna budapesti szakaszának szabályozása során a RáckeveSoroksári-Duna (RSD) a fomedertol el lett választva (1926-ban a Kvassayzsilip, 1928-ban a tassi zsilip építésével). Így az addig két oldalról, azonos értelemben és mértékben szabályozott talajvíztest a Duna felol továbbra is természetes vízjátékának befolyása alatt maradt (8 m vízjátékot jelent), míg az RSD
szabályozott
vízteste
minimális
vízszintingadozást
mutat.
Ennek
következménye az lett, hogy a korábban nagyvíz idején két oldalról töltodo vagy alacsony vízállás során két oldalon leürülo talajvíztest mára nagyvíz idején az RSD felé mutat határozott áramlást, míg kisvizes idoszakban az áramlás lelassul vagy megszunik. A Dunából évente 10-30 napon át nem lehet gravitációs vízbevezetést biztosítani az RSD-be, ilyenkor a Kvassay-zsilip szivattyú üzemmódban emel át vizet a Dunából. A tervezési terület környezetének vízminoségi helyzete a jelen idoszakban kedvezotlen. Az RSD vize szennyvizekkel terhelt, részben a Duna szennyezett 8
vizének átvétele miatt, részben a jelenleg e víztérbe folyó szennyvizek miatt. A budapesti szennyvíztisztító-kapacitás fejlodése révén a dunai vízminoség javulása várható az eljövendo évtizedekben, az RSD-be jutó tisztított szennyvizek is a közeljövoben át lesznek emelve a Dunába, hogy a lassan mozgó, kis higítóképességu folyóágat megkíméljék a szervesanyag-terheléstol. Emellett az RSD vize várhatóan nem, vagy csak ritkán, kis idore jut be a tervezett lagúnarendszerbe (elszakadva most a lagúna pontos földrajzi jelentésétol), mivel a Duna felol általában az RSD felé áramlik a talajvíz. A lagúnarendszer, melybe hamarabb jut így a talajvíz, továbbadja azt az RSD-be, azaz ott folyamatos, változó mértéku ellenáramlás alakul ki, mely kiszorítja a szennyezettebb vizet. A Dunából a talajvíztest révén az RSD felé áramló víz a kezdeti szennyezettség után a talajba lépés során partiszurési mechanizmuson megy keresztül, amely a mechanikai szurés mellett részleges biológiai tisztítást is végez, ennek révén nem ivóvíz minoségu, de tisztított víz kerül a talajba. A talajban, attól függoen, hogy az szennyezett-e, illetve további szennyezés éri-e a talajvizet, ez a tisztított víz mozoghat az RSD felé. A terület ipari és mezogazdasági hasznosítása miatt várható, hogy mind ipari, mind mezogazdasági szennyezettség elofordulhat. A mezogazdasági
szennyezettség
tápanyagtartalom
növekedésében
és
a
peszticidek lebomló nyomvegyületeinek felbukkanásában észlelheto. Az ipari szennyezés szénhidrogének megjelenését, valamint egyéb a helyben végzett ipari tevékenység szennyezoit jelentheti. A fo szennyezoforrás a szabadkiköto, mely a vélelmezett talajvízáramlás felvízi oldalán található, és az itt berakott árúk rendkívüli sokfélesége változatos szennyezést okozhat. A tervezett lagunás-csatornás vízrendszer A tervezett csatornarendszer kialakítása A vízrendszer sugaras és centrális vonalazású, egymással összeköttetésben levo csatornák hálózata. A rendszer az RSD-vel közvetlen kapcsolatban van,
9
távlatban több helyen is, ezek megnyitása a kiépítés és egyéb, késobb részletezendo körülmények függvényében idoben eltolódhat. A vízrendszer alapvetoen kétféle karakterrel készül. A távlatban közterületi szerepre jelölt területen a part, s ezzel a vízfelület muvies, városias karakteru lesz. A lakóterületen húzódó csatornaágak természeközeli hatású vízfelületek lesznek. A tervezett partokat a következo hatások terhelik, károsítják: a jegesedés: lassan mozgó vízen állójég jégnyomása a hullámzás: a vízfelszín 50 cm-es környezetén belül szívó-elmosó hatás (földrézsu esetén elhabolás). a kifagyás: vízzel érintkezo és nedvesedo, fagypont alatti homérsékletnek kitett felületek esetén Egyéb szokásos vízépítési terhek (hidrodinamikai, szivárgási, hidrosztatikus terhek) kialakulása nem várható a kis vízjáték és az alacsony áradási és apadási sebességek (kis szivárgási potenciál) miatt. Városias kiépítésu szakaszok Célszeruen a víz megközelíthetosége érdekében szélesebb, a víztükör szintje 96,6-96,8 mBf környezete felett (Hmax+30-50 cm) kialakítandó sétánnyal, terasszal, teraszokkal, melyek felett a meglevo terepszinten közforgalom (gépjármu, tömegközlekedés és gyalogos-kerékpáros közlekedés) céljára kialakított felso rakpart képez egy mozgalmasabb, második szintet. Az alsó rakpart a felso szint alatt jellemzoen 3-4 méterrel alacsonyabban épülne ki. Ennek szélessége olyan kell legyen, hogy a gyalogosok kényelmes sétaúton járhassanak rajta, mód nyíljon a zavartalan üldögélésre - pad, melynek 1 m-es elotere nem nyúlik be a sétány vonalába, esetleg helyenként kiöblösödésekkel, teresedésekkel, ahol szezonidoszaki kávézó, fagyizó muködhet. Ezen kívül egyegy kisebb növésu fa, bokor is telepítheto rajta akár kiültetett, akár edénybe telepített "mobil" növényzet formájában. A partfal a muvies szakaszon látszó és takart szerkezetekbol épül össze. A látszó felületekrol az anyagválasztást részletezo bekezdésben emlékezünk meg. A 10
partfal muvies szerkezetei célszeruen merev, függoleges, a "karcsú", anyagtakarékos kialakítás érdekében hátrahorgonyzott falak lehetnének, amelyek mellett jelentos vízmélység (a kavics esetleges kitermelése a helyi építoanyag biztosításara) is kialakulhat. A falak anyaga vasbeton cölöp vasbeton palló kombináció, acéllemez szádfal, vasbeton résfal lehetne. Mindegyik megoldás esetén a legkisebb vízszint alatt legalább fél méterrel alacsonyabban kezdodo fejgerenda készülne, melynek látszó felülete esztétikus kialakítású. A fejgerenda felsoszintje színel az alsó rakpart járófelületével. A felso rakpart az alsó rakpartra támaszkodó beton
súlytámfallal esetleg
vasbeton szögtámfallal vagy hátrahorgonyzott vasbeton fallal lenne kialakítható (ez utóbbi a közmuvek elhelyezését akadályozhatja). A támfal homlokfelülete igényes anyagú. Az alsó rakpart változatos burkolatú lehet, helyenként szilárd (pl. beton díszko, hasított termésko) vagy kavicsolt lehet. A vízszín közelsége miatt kapilláris elvizesedést okozó nem szemcsés anyag kerülendo. A partfal szárazon, kis munkaárokban (1-1,5 m talajvízszint süllyesztés mellett) kiépítheto, lényegesen csökkentve az építési költségeket. Az anyagválasztás a látszó felületeken mindenképp igényes, faragott ko, fagyálló tégla vagy egyéb igényes építoanyag kell legyen, esetleg különösen igényes, rusztikus betonfelület. A korlátok, utcabútorok formavilága egyeztetett kell legyen, összhangban a hidak, kismutárgyak formavilágával. Természetközeli partszakaszok A természetközeli partok jellemzoen a lakóövezetekben és közcélú, zöldfelületi területeken kialakítandó csatornák esetében lennének alkalmazandók. Alapveto jellegzetességük a muvies partszakaszokkal szemben, hogy a parti zöldsáv a vízig elér, esetleg helyenként a vízben is folytatódva, követve a természetes vízparti növényzeti szukcessziót, náddas, gyékényes partmenti sávval. A lapos parti rézsu lehetoség célszeruen felnott által gyalog elérheto vízmélységig 1÷3-1÷5 hajlással mélyülne, innen a vízmélység rohamosan (akár 11
függolegese fallal is) mélyülhet, utalva újra a kavicskitermelés lehetoségére. A meredekebb mederszakasz koszórásból készülhetne, mely 1:1-1:1,5 hajlású lehetne, és tekintettel arra, hogy mindig víz alatt lenne, a szokásos vízépítési terméskotol gyengébb minoségu anyag
is felhasználható lenne. A háttöltés
elmosódása ellen geoszintetikummal (pl NETLON háló) kombinált geotextil alkalmazásával lehetne védekezni. Az ily módon kialakult part tetszés szerint növényesítheto. Ahol a parthoz közlekedési vagy egyéb, megtámasztást, földmuvet igénylo létesítmény kerül Az egyes parti ingatlanok és a vízfelület kapcsolatának biztosítására csónak, motoros kikötésére alkalmas úszó stégek készülnének a területhasználatnak és az építészeti formavilágnak megfelelo kialakítással, avagy típustervek közül az ingatlan tulajdonosai választhatnak megfelelo kiköto alkalmatosságot. A part kiépülhet a terület elárasztása elott is, víztelenített (alacsonyan tartott talajvízszint melletti) munkatérben. A vízrendszert fenyegeto hatások A vízrendszert elsosorban a vízminoségi káresemények fenyegetik. Mennyiségi probléma a szomszédos víztestek tömege miatt nem várható. A vízminoségi károk három fo forrásból eredhetnek, úgy mint 1. Külso víztest szennyezo hatása 2. Saját terület szennyezettségébol eredo károsodás 3. Használat során bekövetkezo hiba Külso víztest hatása a kapcsolódó Ráckevei-Duna vízének szennyezettsége, a csepel-szigeti talajvíztest (és talajtest) szennyezettsége, valamint a Duna szennyezett vize (közvetetten talajvízen érkezo vízpótlódás és az RSD vizének bejutásával, közvetlenül direkt vízpótlás esetén). A használat során bekövetkezo hiba a tervezett vízrendszeren bekövetkezo havaria révén következhet be. Ez a partról vízbe kerülo szennyezok (parti ingatlanok intenzív növényvédelme és tápanyag-utánpótlása, vízbe kerülo
12
szennyezoanyag, olaj, jármu valamilyen veszélyes rakománnyal) révén alakulhat ki. Javaslatok a káros hatások kiküszöbölésére Az elozo bekezdésben felsorolt három szennyezodési szcenárióból az elso ketto megfelelo tisztaságú víz hígító hatásával csökkentheto. A harmadik típusú szennyezés bekövetkezésének valószínusége tudatos környezethasználat és balesetmegelozés révén csökkentheto. A hígítási célú víz pótlására kézenfekvo a Duna e cél szempontjából korlátlan víztömege. A vízpótló rendszer kiindulására a következo lehetoségeket kerülhetnek szóba: Közvetlen dunai felszíni vízkivétel A Duna mellett kialakítandó gravitációs vízkivétellel jutna a víz szabályozott mennyiségben. Ez a vízkivétel a folyó vizének lebegoanyagával, bakteriológiai és szervesanyag szennyezésével terhelt, felhasználása csak tisztítás után lehetséges. Dunai felszíni vízkivétel a szabadkiköto öblébol A felszíni víz lebegoanyag-tartalma a kikötomedencében jórészt kiülepedik, így mechanikailag tisztított víz kerülhetne a rendszerbe, de a bakteriológiai és szervesanyag
szennyezés
miatt
tisztítása
indokolt
lenne.
Felúszó
szennyezodések kizárására (pl. olajok) felszín alatti vízkivétel lenne javasolható. Galériás vízkivétel a szabadkiköto öblébol Szabadkiköto öble mentén létrehozott vízkivételi galéria vagy csáposkút a partiszurés mechanikai-biológiai tisztítási hatása miatt nem ivóvíz minoségu, de a dunai felszíni vízhez képest igen tiszta vízpótlást tesz lehetové. A kiköto öble közelsége miatt kedvezo lenne erre a célra, de az öbölben kiülepedo finom iszap miatt idorol idore kotrási munkát kell a galéria eloterében végezni. A galéria a kikötoi partfal mögött vagy mélyebb rétegekben lenne kialakítható.
13
Galériás vízkivétel a Dunából A Duna mellett létrehozott galéria és csáposkút is szolgálhat partiszurésu vízzel, amely az elobbi lehetoséghez képest hosszabb vezeték kiépítését teszi szükségessé, de a Duna áramlása folyamatosan tisztítja a partiszurésre alkalmas mederszakaszt, vagyis a fenntartás olcsóbb és biztosabb, míg az építés költségesebb. A vízpótló rendszernek minden megoldása elsorendu árvízvédelmi vonalat keresztez, így a muszaki eloírások szerinti kettos zsilipes zárású zsilipeket kell a védvonal-keresztezéseknél
alkalmazni.
Az
alkalmazandó
csoátmérok
a
köbméter nagyságrendu vízpótlási igény mellett méter nagyságrenduek. A vízpótló rendszer célszeruen a rendszer északi végén érné el a lagúnákat. A hidraulikai rövidzár kialakulásának elkerülése érdekében a lagúnarendszer északi végén nem az RSD-bol nyílna, attól le lenne választva és a középso szakaszon sem lenne átnyitva a két rendszer, egyedül a déli végén, ahol a víz kiléphet a lagúnákból, kapcsolódna az RSD-hez. Ez az elrendezés a teljes lagúnarendszer vizének folyamatos, lassú áramlását eredményezi. Az északi és középso kapcsolat megnyitása ugyanakkor a vízminoségi helyzet alakulásának függvényében késobb szóba kerülhet. A pontosabb elemzéshez kisminta kísérlet vagy hidraulikai modell lenne szükséges, késobbi tervezés során erre sort is kellene keríteni. A vízpótló rendszer nem üzemel várhatóan árvíz idején, mivel ilyenkor az RSD déli végén a víztartást biztosító tassi zsilip zárva van. Üzemszünettel kell számolni akkor is, amikor a Duna vízállása olyan alacsony, hogy az RSD üzemi vízszintjét megközelíti, így megszunik az áramlást biztosító vízszintkülönbség. Erre a gyakorisági adatok alapján évente 10-30 nap, ez az árvizes idoszakkal együtt 20-50 nap lehet. A dunai vízpótlás nagyban befolyásolja a Kvassay-zsilip muködését, itt kis vízerotelep muködik, melynek maximális vízáteresztése 50 m3/s, két gépegysége 25 m3/s vízemésztésu (azaz ekkora vízhozam jut üzemük során a 14
Duna-ágba). Kisvízhozam tartományban a vízpótlás miatt a turbinák teljesítménye csökkenhet, ennek vizsgálata és amennyiben hatása kimutatható, nyilván kompenzálása szükséges a vízkivétel üzemelése során. A lassú vízmozgás átöblíto hatását rontják az áramlási holtterek, ahol lassú forgók alakulhatnak ki, melyek vízcseréje rossz. Emiatt a holtterek, különösen a zárt, szuk nyíláson felfuzött zsákszeru öblök kialakítása nem célszeru. A zsákszeru, hosszú öblök vízcseréjét külön kell biztosítani. Az ágrendszer célszeru mélysége minimum 1,5 m (a legkisebb vízállás szintje alatt). Ebben a vízrétegben zajlik le a vízrendszer élolényei zömének élettevékenysége. A 2,5 m-nél mélyebb vízterek gyakorlatilag „nem termelo” vízterek. Ezekre a halak téli vermelése szempontjából van (lehet) szükség. Amennyiben a kavicskitermelés a beruházás részét képezi, úgy a várható vízmélység a 2,5 m-t lényegesen meghaladhatja. Vízminoségi szempontból a mély vizek szerepe a nyári felmelegedés idoszakában jelentos, ezek révén mindig lesz magas oldott oxigéntartalmú víztér, ahová a kritikus nyári, hajnali oxigénhiányos idoszakban a halak lehúzódhatnak. A kavicskitermelés miatt a 13-18 m mélyen húzódó pannon alapkozet feletti alluviális üledék jelent bányakincset. Ennek mind nagyobb letermelése 4-7 m-es vízmélységek kialakulását eredményezhetik. Kismutárgyak A vízrendszert keresztezo mutárgyak a tervezett utcahálózat vízfelületet keresztezo szakaszain alkalmazott hidak. Célszeru e hidakat úgy kialakítani, hogy egyben a közmuátvezetések is rajtuk kapjanak helyet. A hídnyílásokat a kishajók,
evezosök
közlekedésre
kell
méretezni,
melynek
ugyanakkor
szabványos urszelvénye nincs. Emiatt ehelyütt csak javaslatot lehet tenni, a nyílás minimális szélességére 7 m-t javaslunk, hogy evezos hajó egy irányban biztonságosan át tudjon haladni rajta. Kétirányú hajóforgalom esetén célszeru inkább két nyílást alkalmazni középso alátámasztással. A 7 m-es nyíláshoz tartozó szerkezetvastagság alapján várhatóan kb. 2,5-3 m szabad magasság 15
alakul ki a hidak alatt, amennyiben nem emelik meg az utcák szintjét a vízfelületek keresztezési szakaszán A hidak környezetében a vízmélységet célszeru 1-2 m-ben meghatározni, hogy az építendo pillér és hídfo építése kis mélységben, olcsón, száraz munkatérben valósulhasson meg. A hídfok körül az alacsony áramlási sebesség miatt kimosódásra nem kell számítani, így a hidaknál megszokott medervédelem lényegesen kisebb költséggel valósítható meg, az elárasztás elott, száraz munkatérben. A híd felszerkezete acél vagy vasbeton, de mindenképp külön építészeti tervek alapján kell készüljön, hogy a környezetével harmonizáló létesítmény készülhessen. Területkimutatás, térfogat, parthossz Pályázati munkákban javasolt lagunarendszer a közparkban létesített csónakázó tóval együtt mintegy 16,6 ha vízfelület, amely a felhasználható 150 ha 11%-a. A kitermelheto kavicsmennyiség becslésünk szerint mintegy 680.000m3, amely 3000Ft/m3 eladási áron számítva 2.04 milliárd Ft. A kitermelési költségeket levonva mintegy 1,36 milliárd Ft megtakarítás veheto figyelembe, amely a partfalak rendezésére fordítható. Az így kialakított vízparti beépítheto területek forgalmi értéke többszöröse lehet a fováros terültén és az agglomerációban kínált telkeknek. Közlekedés Közúti közlekedés A
pályázati
kiírásnak
megfeleloen
az
adottságok
figyelembevételével
igyekeztünk újra átgondolni és racionálisabbá tenni a tervezési terület közlekedési rendszerét. Javaslataink a korábbi tervek átértékelését irányozzák elo, különös tekintettel az új Gubacsi hídon és az Albertfalva felé vezeto un. Munkás
körút
vonatkozásában.
Megítélésünk
szerint
a
Fováros
Településszerkezeti Tervében és a Kerület Szabályozási Tervében javasolt nyomvonalak mindenképpen módosításra szorulnak. Felülvizsgálandó továbbá az említettek csomóponti rendszere is. 16
Ötletpályázatról lévén szó, több változatban is kidolgoztuk, illetve értékeltük a szóbajöheto megoldásokat. Minden igényt kielégíto és ütemezheto megoldás a térség adottságai miatt (vasutak, iparvágányok, stb.) úgy gondoljuk, aligha dolgozható ki. Javaslataink ezért elsosorban arra irányultak, hogy a korábbi terveknél
forgalomtechnikailag
kedvezobb
nyomvonalat
és
egyszerubb
csomóponti kiképzést lehessen megvalósítani. A Szabadkiköto úton két jelentosebb közúti csomóponttal kell számolni. A továbbra is 2x2 forgalmi sávos út a Kvassay híd után külön szintben keresztezi a budapesti Duna hidak közül utolsóként megépülo un. Galvani úti híd 2x2 sávos közúti kapcsolatát. A keresztezésben 30 m belso sugarú körforgalmú csomópont épül, amelyet a Szabadkiköto út felül, az elobb említett út pedig alulról keresztez. A csomóponti ágakban a Szabadkiköto úton és a beépítendo terület felé kapcsolatot biztosító úton 2-2 forgalmi sávos szervizutak épülnek, a I. ütemben megépülo közúti kapcsolatok biztosítására. A szervizutak közötti széles zöldsáv a késobbi különszintu átvezetések kiépítését biztosítja. A fejlesztendo terület közúti kapcsolatát a Galvani hídhoz vezeto úton körforgalmú csomópont biztosítja. A HÉV vonal alatti átvezetéshez a vasúti pályát kb. 2 m-el meg kell emelni. A Szabadkiköto út-Corvin utca-Kossuth utca csomópontjában, a kiírásnak megfeleloen a Szabadkiköto út az iparvágányokat és a Gubacsi hídtól Albertfalva felé kapcsolatot biztosító 2x2 sávos összeköto utat felülrol, különszintben
keresztezi.
A
pályázati
kiírás
szerinti
kialakításhoz
az
iparvágányokat kb. 5 m-el le kell süllyeszteni, hasonlóképpen az összeköto út, a Szabadkiköto út alatt 3 m-el mélyebben vezet. A csomópontban a jelenlegi terepszint felett 3 m-el magasabb szinten – a környezo terep rendezésével m belso sugarú körforgalmú csomópont épül. A I. ütemu kiépítés a késobbi szervizutak 2-2 sávos kialakításával az elozo csomóponthoz hasonló. A csomópont kialakításához a HÉV vonal alatti mutárgyak átépítése, illetve az
17
iparvágányok szükséges mértéku átépítése szükséges az ipartelepen belül. Az ipartelep kapcsolatát a körforgalmú csomópont ötödik ága biztosítja. A Szabadkiköto úton az iparterület és a fejlesztési terület kapcsolatát 2 szintben, jelzolámpás csomópont biztosítja. Az autóbusz tömegközlekedési kapcsolatokat a Szabadkiköto úton közlekedo járatok, kiépítendo autóbusz öblökkel biztosítják. Vízi közlekedés A pályázati kiírásnak megfeleloen a Ráckevei (Soroksári) Duna ágon a térségben kishajó kiköto épül. Kerékpáros közlekedés A
kerékpáros
forgalom
biztosítására
a
fejlesztési
területen
belül,
a
vonalon önálló kerékpárút épül. Vasúti kapcsolat Az iparterületek kiszolgálására a meglévo iparvágány kapcsolat a Budapest soroksári úti rendezo pályaudvar felé, a korábban említett szükséges mértéku átépítéssel és átrendezéssel megmarad. Közmuvek Vízellátás A tervezési terület vízellátása a Szabadkiköto úton megépítendo új DN 30 –as gerincvezetékrol biztosítható. A lágymányosi hídon megépült DN 800-as vezeték összeköttetést biztosít a pesti és budai fonyomócsövek között így a Csepel sziget vízellátásának biztonsága megoldódott. A beruházás kapcsán célszeru kiépíteni az új létesítményeket ellátó körvezetékes rendszert amelynek javasolt csatlakozási pontja a Szállítók-Szabadkiköto út csomópontja. Nagyobb távlatban 2015 után szükségessé válhat egy új DN 800-as összeköto gerincvezeték építése a megépülo Galváni-Ferencvárosi hídon átvezetve. Szennyvízelvezetés Csepel szennyvizeit a Vas Gereben utcai szivattyútelepre gravitációs vezetéken szállítja a két meglévo gerincvezeték. 18
A tervezési terület szennyvízelvezetés szempontjából rendkívül kedvezo helyzetben van, mert a Fováros központi szennyvíztisztítójának megépülésével a keletkezo szennyvizek rövid úton kerülhetnek bekötésre. A szennyvíztelep PHARE támogatással várhatóan 2007-re készülhet el, amely Budapest jelenlegi szennyvízmennyiségének felének befogadására lesz alkalmas. A tisztítandó szennyvízmennyiség azonban az EU-csatlakozás utáni idoszakban várhatóan jelentosen növekedni fog a szigorúbb környezetvédelmi eloírások miatt, ezért nagytávban területet kell biztosítani a tísztítómu bovítésére. Csapadékvíz elvezetés A terület csapadékvíz elvezetése kedvezoen megoldható, miután a befogadók a közelben rendelkezésre állnak. Jelenleg a Vas Gereben utcai szivattyúteleprol a záporvizeket a Nagy –Dunába juttatják parti kitorkollással. Távlatban az EU eloírások szerint a burkolt felületekrol lecsurgó vizeket is tisztítani kell miután az esozés utáni elso órában a csapadékvizek szennyvíz „minoséggel” egyenértékuek. A kiépítendo zárt elválasztott rendszeru hálózatot ezért célszeru már elso ütemben is a megépülo szennyvíztelep irányába vezetni. Gáz és távhoellátás A
terület
elláthatósága
a
meglévo
gerincvezetékrol
biztosított
Külön
gazdaságossági számítást célszeru végezni annak megállapítására, hogy milyen paraméterekkel
oldható
meg
leggazdaságosabban
az
energiaellátás.
A
szabadkiköto úton kell kiépíteni a távho gerincvezetéket és két kiágazással oldható meg a terület feltárása. Elektromos energiaellátás: A tervezési terület dél-keleti sarkában található a Csepel – Észak alállomás, ezért a beruházás energiaigénye biztosítható. A biztonságos ellátás miatt távlatban azonban szükség lesz új 20 kV-os betápláló vezeték megvalósítására Szigethalom irányából.
19
Távközlés, hírközlés A területen a beépítés jelentoségéhez méltó legkorszerubb rendszerek kiépítése válik szükségessé. Ezért biztosítani kell egy új telefonközpont megépíthetoségét a tervezési terület laksuruségi súlypontjában. Az épületek telepítésénél meg kell oldani a kábel TV vezetékeinek esztétikailag nem zavaró elhelyezésének lehetoségét kábelcsatornával. Zöldterületek, zöldfelületek A tervezési terület legfontosabb zöldfelületi eleme a mintegy 45 ha kiterjedésu városi közpark kialakításának lehetosége. Lényegében ez egy új városliget megvalósításának lehetoségét tartalmazza, ezért programjának megválasztása és színvonala méltó kell, hogy legyen a harmadik évezredhez. Javasolt programjaink kialakításánál az elozo igényszintbol indultunk ki: • városi színtu sporttelep, földrézsure telepített lelátóval • összevont,
„egy
fedél
alatt”
megvalósított
sportcsarnokok,
uszoda,
tornatermek, fittness – welness centrum, „görzenál” görkoris és deszkás dühöngo, bike, akrobatapályák, stb. • mesterséges csónakázó tó, vizes játékhelyekkel, ejtosikló, vad folyó, lassú folyó, halastó, akvárium • szabadtéri létesítmények, két-három hektáros, golf gyakorló és tanpálya • angolpark, „ökobotanikus” kert, haszonkert-bemutató • történelmi emlékpark, magyarok a Dunánál (Csepel szigete volt a honfoglaló magyarok elso állandó szállásterülete) • nemzetiségi skanzen (Csepel területén négy kisebbség él és van kisebbségi önkormányzata) Javasolt növényanyagok Megítélésünk szerint a park megvalósításánál fel lehet és kell vállalni a növényalkalmazásban az eklekticizmust, azaz lehet utalni a már szinte kihalt osvegetációra (dunaparti puhafás ártéri erdo és ligeterdo: vezérnövényei a fuz-
20
és nyárfélék). Szintén lehet utalni az elso milleniumkor divatba hozott parkfa – kultuszra (a városligeti platánsorok angol tájképkert-hatású lombos és fenyofacsoportok különféle hárs, tölgy koris és juharféle, a mélyebb fekvésu vizesebb területeken örökzöldek, mocsárciprus, éger. A haszonkert bemutatóba szolo-gyümölcs és gabonafélék, lucernaföld, gyógyés fuszernövénykert intenzíven locsolt nagy gyepfelületek, minden formája Öko-dom, ökotorony Az építészeti koncepció fontos eleme a Dél-Budapest látványát meghatározó, a Gellért-hegy és a hidak felol a Duna tengelyvonalában megjeleno öko-dom, ökotorony javaslata. Az épület többféle növénytelepítési lehetoséget biztosít. A szabadtéri tetokertek a már kialakult gyakorlatnak megfeleloen (West-End City) kerülnek kialakításra sok egynyári és évelo virágfelülettel, cserjékkel, kisebb növésu fákkal. Az üveggel fedett, de nyitható tetokertekben mediterrán (füge, leánder, stb.) és trópusi kertek létesíthetok (pálmaház, mini-dzsungel, stb.) Az épület terepszint-közeli részein kapcsolódva a szabadtéri ökokerthez lehetne modellezni a szennyezett víz tisztítását a bio-szuromezon keresztül a nádassásos, fuzrekettyés tavacskákig, üveg mögötti bemutatással. Külön bemutató szemléltetné a víz körforgását a természetben, kiemelve és modellezve a növényzet szerepét. Itt különbözo talajmetszetek üveg mögötti bemutatására is lehetoséget lehet biztosítani.
21
