A termőföld fogalma
A termőföld mint erőforrás Birtokviszonyok Birtokpolitika Földárak, haszonbérleti díjak
termőföld: az a földrészlet, amelyet a település
külterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő, fásított terület művelési ágban vagy halastóként tartanak nyilván;
Egyéb fogalmak
Egyéb fogalmak
Földbirtok: a föld használatának lehetősége,
Üzem: olyan önálló technikai-gazdasági
illetve az arra vonatkozó kötelezettség, amit a jog védelemben részesít. A földbirtoklás megvalósulhat tulajdoni és bérleti formában egyaránt. Gazdaság: elszámolási, termelési egység. Szervezeti-jogi keret, független a tulajdonviszonyoktól.
egység, amely egységes üzemvezetés alatt áll és mezőgazdasági terméket állít elő. agrárstatisztikai üzemi kritériumok; tesztüzemi rendszer üzemi kritériumai; agrártámogatással kapcsolatos üzemfogalom
A termőföld mint erőforrás
A termőföld mint erőforrás
Mezőgazdasági termelés alapja és eszköze.
Megújítható erőforrás;
Természetes
Elpusztíthatatlan;
termőképesség (éghajlati, domborzati viszonyok, talaj) és az emberi tevékenység szerepe. Közvetlen termelőeszköz jelleg, közvetett termelőeszköz jelleg. Hozamok - jövedelem - földár összefüggés.
Helyhez kötött; Vagyonmegőrző képesség - nem
amortizálódik el.
A földi létet veszélyeztető globális problémák
A földár meghatározása
A Föld lakóinak száma exponenciálisan növekszik
Összkínálata állandó, általában nem növekszik magasabb A népesség növekedésével szűkül a mezőgazdasági tevékenység számára rendelkezésre álló terület
A lakosság növekedésével az ipari termelés is exponenciálisan nő (az ipari termelés erőforrásainak többsége nem újra előállítható)
ár megajánlásával, és nem csökkenthető alacsony bérleti díj következtében.
árat meghatározza:
kibocsátás növelése
gyengébb területek művelése
intenzifikálás
adott földterületen milyen termékek termelhetők milyen mennyiségi összefüggés szerint alakul az egyes termékek marginális hozama, illetve átlag- és határhatékonysága.
A környezetszennyezés exponenciálisan növekszik
Egy hektárra jutó csíraszám és a kukoricatermés közötti elméleti összefüggést mutató termelési függvény
TERMELÉSI FÜGGVÉNY AZ ÁTLAGHOZAM ÉS A MARGINÁLIS HOZAM GÖRBÉKKEL
15 Kuk or ic at er més t/ ha
KUKORICATERMÉS, t/ha 16
Összhozam görbe
12
10
Az összhozam növekvő ütemben emelkedik
8
6
0 20
30
40
50
60
70
80
5
I. tartomány
2 ,5
10
20
30
40
50
60
70
80
90
Átlaghozam ÁH
2
10
III. tartomány II. tartomány
ÖH
0
4
0
Összhozam
10 7 ,5
0
Az összhozam csökken
Az összhozam csökkenő ütemben emelkedik
90
ezer csíraszám / hektár
Kukoricatermés kg
14
1 2 ,5
7 50 6 25 5 00 3 75
Marginális hozam
2 50
MH
1 25 0 0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
Ez er c si ra sz ám/ he k té r
Csökkenő hozadék
A földhasználat jogi keretei Tulajdonosi földhasználat;
-olyan termelési függvényt jellemez, amelynél az input változó minden további növelése végső soron az output csökkenését eredményezi
Haszonbérlet; Egyéb formák (szívességi használat,
részesművelés, felesbérlet) -vagyis azonos ráfordítási egységek, inputok outputjai csökkenő méretűek -megmutatja, hogy az output növekedési üteme hol kezd lassulni -csökkenő hozadék felső korlátot is szab a termelésnek
A földbérlet néhány előnye
A földtulajdon előnyei A földdel való rendelkezés csak ebben a
Hatékony
méreten történő gazdálkodás valósítható meg, jelentősebb tőkének a földbe történő befektetése nélkül, Könnyebben megvalósítható egy hatékony méretű és elhelyezkedésű üzem kialakítása, mint tulajdonon keresztül (ti. az alacsony mobilitás miatt), Elősegíti a termelési tényezők optimális felhasználási arányainak kialakulását,
Az EU birtokpolitikai szabályozása
formában lehet teljes. Hosszú távú döntéseknek inkább kedvez,
mint a földbérleti pozíció. Kiszámíthatóbb jövedelem - kevésbé
ingadozó, mint haszonbérlet esetén. Biztonságos vagyonmegőrzési forma.
A földtulajdon és földhaszonbérlet szabályozása az EU tagállamaiban
Letelepedés szabadsága
Szigorú törvényi szabályozást alkalmazó
Tőke szabad áramlása
országok (pl. Dánia, Olaszország, Franciaország) Liberális szabályozást követő országok (pl. Nagy-Britannia, Görögország, Németország, Luxemburg)
Diszkrimináció tilalma NINCS EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS
A földtulajdon szabályozása http://www.uni-
miskolc.hu/~agrarjog/kapitalista.doc
Megszerezhető birtokméret korlátozása - minimális,
maximális méret, üzemtípustól függő mérethatárok; Egy gazdálkodó által működtetett üzemek számának
korlátozása; Nem mezőgazdasági foglalkozásúak, nem helyi
lakosok, tőkés társaságok birtokszerzésének akadályozása; Örökösödési törvények; Kötelező és támogatott birtokrendezés
A földbérlet szabályozása az EU tagállamokban A földbérlet időtartama - általában minimum, de lehet
maximum is; Bérleti díj - felek megállapodása, vagy hatósági
ellenőrzés-jóváhagyás, módosítás; Bérbeadó felmondási jogának a korlátozása; Bérlő beruházásainak a megtérítése; Alhaszonbérletbe adás; Elővásárlási jog biztosítása; Bérleti jogviszony öröklése
A földterület megoszlása az EU „régi” tagállamaiban Ország
Belgium Dánia Németország Görögország Spanyolország 2 Franciaország Írország Olaszország Luxemburg Hollandia Ausztria Portugália Finnország Svédország EK EU-15
ÖsszTerület km 2 30.518 43.094 356.970 131.957 504.877 549.087 70.285 301.323 2.568 41.526 83.858 91.905 338.150 449.964 244.101 3240183
Erdőterület km2 % 6.200 4.174 107.410 1 65.130 1 163.913 168.740 6.061 98.570 1 890 3.840 38.770 32.380 230.030 1 280.070 24.700 1 1230875
20 10 30 49 33 31 9 33 35 9 46 35 68 62 10 38
Mg-i Terület Km 2 % 13.661 27.209 173.443 54.629 301.264 300.599 44.071 167.432 1.270 19.808 34.489 39.729 21.606 30.640 158.524 1385375
Belföldi Vizek km2 %
45 63 49 39 60 55 63 56 49 48 41 43 6 7 65 43
269 700 7.798 3.119 5.805 6.676 1.391 7.200 11 3.420 1.110 441 33.350 39.035 3.277 113802
1 6 2 2 1 1 2 2 0 8 1 1 10 9 1 4
Egyéb Terület km 2 % 10.387 11.015 68.320 12.079 33.895 73.072 18.762 28.121 398 14.458 9.489 19.335 52.964 100.219 57.600 510133
Forrás: Eurostat-Workin g Document on Forestry Statistics (July 1997) for EU Cestat Database for Central Europe
https://www.cia.gov/library/publications/the-
world-factbook/fields/2097.html
Az egy farm által művelt földterület változása az EU-ban 1970-1997 között /ha/ O rszág Belgium D ánia V olt NS ZK N émeto rszág G örögország S panyo lország Franciaország Íro rszág O laszo rszág L uxemburg H ollandia Au sztria P ort ugália F inno rszág S védország E g yesü lt K irályság E U-12 E U-15
1970-’71 8,4 20,3 11,8 // 3,4 .. 18,9 .. 6,0 17,8 11,6 .. .. .. .. 54,2
1975 10,6 22,4 18,8 39,6 .. .. 22,4 22,3 6,2 21,9 12,8 .. .. .. .. 58,7
1979-’80 12,3 23,8 14,4 // 3,6 .. 23,3 22,6 5,6 25,2 13,7 .. 4,3 .. .. 63,7
1985 14,1 30,7 16,0 // 4,3 13,8 1 27,0 22,7 5,6 28,6 14,9 .. 5,2 1 .. .. 65,1
1989-’90 15,8 34,2 18,6 26,1 4,3 15,4 26,0 26,0 5,6 32,1 16,1 .. 6,7 .. .. 67,9
13,3 1
15,0
Forrás: Eurostat-Workin g Document on Forestry Statistics (1997, 2000) for EU Cestat Database for Central Europe
1995 18,8 39,6 21,7 30,3 4,5 19,7 28,2 28,2 5,9 39,7 17,7 15,4 8,7 21,7 34,4 70,1
1997 20,6 42,6 32,1 4,3 21,2 41,7 29,4 6,4 42,5 18,6 16,3 9,2 23,7 34,7 69,3
17,2
18,4
34 26 19 9 7 13 27 9 16 35 11 21 16 22 24 16
Az egy farm által művelt földterület változása az EU-ban 1970-1997 között /ha/ Az EU átlag mögött igen eltérő átlagos
birtokméretek állnak! Az átlagos birtokméretek folyamatosan emelkedő
tendenciát mutatnak az országok többségében. Nem tapasztalható a birtokméret területén az
országok között kiegyenlítődés. A farmok átlagos méretének növekedése arra utal,
hogy a gazdaságok száma csökkendő tendenciát mutat.
A farmok számának változása 1970-97 között (előző időszak 100%) O rs zá g B elg iu m D án ia N ém eto rszá g G ö rö g o rszág S p an y o lors zág F ra n cia o rszág Íro rszág O la szo rszá g L u xe m b u rg H o lla n d ia A u sztria P o rtug á lia F in n o rszá g S vé d orsz ág E g ye sü lt K irály ság EU 15
1 97 0-’7 1 eze r d b 18 4,0 14 6,0 10 7 4,6 10 4 6,3 .. 15 8 7,6 .. 28 4 9,9 7,6 18 4,6 .. .. .. .. 32 6,7
1 97 5 % -2 4,9 5 -9 ,39 -1 5,5 2 .. .. -1 7,1 7 .. -6 ,52 -1 8,4 3 -1 1,9 2 .. .. .. .. -1 1,1 2
19 85 % -1 5 ,04 -2 4,7 -1 2 ,84 -4 ,74 .. -1 5 ,81 -1 ,48 -1 ,11 -1 5 ,39 -8 ,61 .. .. .. .. + 6,2 9
19 89 -’90 % -1 3,0 9 -1 2,0 2 -1 1,7 4 -1 0,6 7 .. -1 2,6 2 -2 2,5 3 -4 ,88 -9 ,10 -8 ,17 .. -2 2 ,19 4 .. .. -1 4,8 6
19 95 % -1 6 ,48 -1 5 ,38 -1 3 ,27 -8 ,98 -1 9, 83 2 -2 0 ,45 -1 0 ,09 -6 ,85 -2 0 ,00 -9 ,30 .. -2 4 ,44 .. .. -3 ,5
1 99 7 % -2,7 -4,2 -2,9 + 1 ,2 -2,8 -3,8 -1,8 -3,4 -3,2 -2,4 -2,7 -3,8 -4,8 + 0 ,4 -0,3
19 97 ez er d b 67,2 63,2 5 34,4 8 21,4 12 0 8,3 6 79,8 1 47,8 23 1 5,2 3 ,0 1 07,9 2 10,1 4 16,7 91,4 89,6 2 33,2
-2,6 .. ..
E U -12 E U -15
1 97 9-’8 0 % -1 6 ,66 -7 ,2 6 -6 ,3 9 -4 ,5 4 1 .. -4 ,5 5 -1 ,9 8 3 + 6,3 1 -1 6,1 3 * -8 ,5 5 .. .. .. .. -4 ,2 8
.. ..
E zer g a zd a ság .. .. .. ..
7 99 3 ..
6 9 30 73 70
-
64 90 69 89
Forrás: Eurostat-Working Document on Forestry Statistics (1997 és 2000) for EU Cestat Database for Central Europe
A farmok számának változása 1970-97 között (előző időszak 100%)
Az európai farmok megoszlása területhasználat szerint
A gazdaságok száma csökkenést mutat.
pl. Belgiumban 25 év alatt 116 ezer farm szüntette be a tevékenységét. Az 1-5 hektár közötti farmok száma 80 %-kal csökkent ez idő alatt.
A farmok számának csökkenése=
mezőgazdaságból élők számának folyamatos csökkenése, erőteljes birtokkoncentráció.
5 ha alatt
5-10 ha
10-50 ha
50 ha felett
Olaszország Portugália Görögország Spanyolország Ausztria Belgium Hollandia Németország
78,1 76,8 75,0 55,3 39,4 33,5 33,0 31,7
10,4 11,6 15,0 16,6 18,8 14,4 15,9 14,9
9,8 9,6 9,5 20,5 38,2 43,9 44,8 40,8
1,6 2,2 0,5 7,6 3,6 8,3 6,3 12,6
Franciaország Luxemburg Egyesült Királyság Svédország Finnország Írország Dánia EU-15 1995 Magyarország 2000
27,3 24,2 13,7 12,4 10,5 9,6 3,0 56,8 65,8
9,5 9,1 12,6 17,5 17,7 13,4 16,6 13,2 15,7
36,2 30,4 39,5 49,2 64,9 63,9 55,6 22,2 15,9
27,0 36,3 34,2 20,9 6,7 13,1 24,8 7,8 2,6
Információ források Az elsődleges (primer) információs rendszerekhez tartoznak a nagy
adatgyűjtő rendszerek. Elemei: az agrárstatisztika – amely az EUROSTAT által koordinálva nyújt
statisztikai információkat
a FADN (Farm Accountancy Data Network), vagy Tesztüzemi
rendszer, amelynek feladata a gazdaságok pénzügyi folyamatainak, jövedelemhelyzetének nyomon követése a Piaci Információs Rendszer, amely egyrészt kielégíti a brüsszeli
apparátus információs igényeit, másrészt tájékoztatja a termelőket a piaci folyamatokról
az Integrált Igazgatási és Ellenőrző Rendszer, amely a támogatások
elnyerését, a kifizetések elszámolást, ellenőrzését végzi. A másodlagos (szekunder) információs rendszerek információikat
főleg a primer rendszerek adatbázisaiból nyerik, azokat feldolgozzák. (Ilyen például a mezőgazdasági számlák rendszere.) Céljuk egy-egy "szűkebb" terület speciális információigényének kielégítése.
Az SFH az egyes növények egy hektár területére,
illetve az egyes állatcsoportok egy darabjára számolt bruttó termelési érték és a termeléssel közvetlenül kapcsolatba hozható ráfordítások különbözete, három egymást követő év számtani átlaga alapján. Az átlagolással mérsékelhető egy adott év szélsőséges SFH értéke, biztosítva ezzel a normativitást. Az üzemtipológiai módszer váltásának megfelelően a tesztüzemi rendszer alsó megfigyelési küszöbe 2010től Magyarországon a korábbi 2 európai méretegységről (EUME) 4000 € standard termelési értékre (STE) változott.
SFH és STÉ közötti különbségek Standard Fedezeti Hozzájárulás (SFH)
A főfoglalkozás keretében működtetett gazdaságok aránya az EU tagállamaiban (1995)
Standard Termelési Érték (STÉ) EU-15
Ágazatok jövedelemtermelő képességét fejezi Ágazatok kibocsátását fejezi ki. ki. SFH=Termelési érték – közvetlen változó költség STÉ=Termelési érték – közvetlen támogatások
Egyesült Királyság Svédország Finnorsz ág Portugália Ausztria
Tartalmazza a közvetlen támogatásokat. Az SFH együtthatók 3 egymást követő év adatainak átlagolásával kerülnek meghatározásra. Az üzemméretet európai méretegységben (EUME) fejezi ki. A tevékenységi irány meghatározásánál nem veszik figyelembe a mezőgazdasági alaptevékenységen kívüli, ún. egyéb jövedelemtermelő tevékenységeket.
Nem tartalmaz semmilyen közvetlen és egyéb támogatást. Az STÉ együtthatók 5 egymást követő év adatainak átlagolásával kerülnek meghatározásra. Az üzemméretet közvetlenül euróban fejezi ki.
Hollandia Luxemburg Olasz orsz ág Írország Franciaorsz ág Spanyolorsz ág Görögorsz ág Németország Dánia
A tevékenységi irány meghatározásánál figyelembe veszik az egyéb jövedelemtermelő tevékenységeket (gépi bérmunka, élelmiszerfeldolgozás stb.).
Forrás: Nagy Attila GAK TSzk
Belgium 0
10
20
30
40
50
60
70
80
%
Forrás: Eurostat Working Document on Forestry Statistics (July 1997) for EU Cestat Database for Central Europe adatai alapján
A főfoglalkozás keretében működtetett gazdaságok aránya az EU tagállamaiban
A gazdálkodók életkor szerinti megoszlása az Európai Unióban
A kisebb üzemméret nem kedvez a
Az európai gazdáknak csupán 8%-a fiatalabb
főfoglakozásként folytatható mezőgazdasági termelésnek. Ilyen körülmények között az agrártevékenység csak más bevételi forrás mellett végezhető.
Magyarország birtokviszonyai
35 évesnél, 28%-uk idősebb 65 évesnél. Különösen jellemző az idős korosztály a déli területeken: Olaszország, Görögország, Portugália, Spanyolország esetében a gazdálkodók 1/3-a 65 év feletti.
A művelési ágak területének változása Magyarországon Művelési ág
1970 ezer ha Szántó 5046 Kert 146 Gyümölcsös 172 Szőlő 229 Gyep 1281 Mezőgazdasági terület 6875 Erdő 1470 Nádas és halastó 56 Termőterület 8400 Művelés alól kivont terület 903
1980 ezer ha 4734 291 138 167 1294 6179 1610 63 8327 976
1989 ezer ha 4712 339 94 140 1197 6483 1688 67 8237 1066
1991 ezer ha 4714 341 94 136 1173 6459 1701 66 8225 1078
1994 ezer ha 4716 107 92 131 1148 6179 1766 68 8028 1275
1999 ezer ha 4708 108 96 127 1147 6186 1775 74 8035 1268
1999 % 50,6 1,2 1,0 1,4 12,3 66,5 19,1 0,8 86,4 13,6
Összesen
9303
9303
9303
9303
9303
100
Forrás: Laczka 1996, KSH 1999.
9303
2008: Az ország 9303 ezer hektár területéből 7768
ezer hektár (83,5%) termőterület volt. A termőterület aránya hosszabb időszakot tekintve kismértékben, de folyamatosan csökken, elsősorban a települések és az infrastruktúra terjeszkedése következtében. A termőterületen belül 5790 ezer hektár mezőgazdasági, 1884 ezer hektár erdőterület volt. Az ország területéből a mezőgazdasági terület 62,2, az erdő 20,2%-ot foglalt el. Előbbi arány európai összehasonlításban magas, utóbbi alacsony. A 4503 ezer hektár szántóterület 48,4%-os aránya még kiemelkedőbb az európai országok közül.
Földbirtokmegoszlás az 1945-47-es földosztás után Birtoknagyság /ha/
A gazdaságok
Száma
Összes területe
Megoszlása
Megoszlása (%)
Ezer hektár
Egy gazdaság átlagos területe (ha)
991 803* 388 093 175 364 71 054 14 855 5 522 4 028 503 91 1 651 313
60,1 23,5 10,6 4,3 0,9 0,3 0,3 0,0 0,0 100,0
1 661,4 1 960,6 1 613,5 1 363,2 749,3 413,3 780,9 459,8 297,5 9 299,5
17,9 21,1 17,3 14,7 8,1 4,4 8,4 4,9 3,2 100,0
az ország területéből 48%-ot (a mezőgazdasági területből pedig 78%-ot) foglalt el. Ebből 4418 ezer hektárt (98%-ot) hasznosított a mezőgazdaság.
Az elmúlt években Az ország összes földterületének
41%-át gazdasági szervezetek, 30%-át egyéni gazdálkodók használták 2008-ban. A fennmaradó 29% gazdaságra nem azonosítható terület, melynek közel fele nem mezőgazdasági hasznosítású volt. A földhasználat gazdálkodási formák szerinti összetétele az utóbbi években lényegében nem változott.
1947. XII. 31- én - 2,9 3,0-5,8 5,9-11,5 11,6-28,8 28,9-57,6 58-115 116-575 576-1725 1726Összesen
A szántóterület 2008-ban 4503 ezer hektárt,
1,7 5,1 9,2 19,2 50,5 74,8 193,9 913,8 3 268,1 5,6
Forrás: Laczka S.; A földterület és a földhasználat alakulása 1945 és 1994 között, 1996
Magyarország birtokszerkezete Az egyéni gazdaságok földhasználatának változása 1994-2000. között (KSH 1994,ÁMÖ 2000)
2007: mintegy 7400 gazdasági szervezet folytatott Birtokméret
Egyéni gazdaságok 1994 Száma %
2000 Száma %
1994 ha % 231 665 378 912 198 303 359 588 214 737
16,8 27,4 14,3 26,0 15,5
2000 ha %
-1,0 1,1-5,0 5,1-10,0 10,1-50,0 50,1-
978 101 173 182 28 723 18 922 2 087
Összesen
1 201 015 100,0 958 534 100,0 1 382 205 100,0 2 614 000 100,0
Forrás KSH1994 és 2000 ÁMÖ
81,4 689 185 71,9 14,5 177 328 18,5 2,4 42 079 4,4 1,6 42 846 4,4 0,1 7 093 0,7
Földterület
177 752 410 398 303 224 917 514 805 112
6,8 15,7 11,6 35,1 30,8
Egy gazdaságátlagos területe 1994 2000 ha ha 0,2 2,2 6,9 19,0 102,9
0,2 2,3 7,2 21,4 113,5
1,1
2,72
mezőgazdasági tevékenységet. Rajtuk kívül számos olyan szervezet, intézmény (nemzeti parkok, vízügyi szervek, MÁV, repülőterek, honvédség, egyházak stb.) működött, amelyek a földterület passzív használói voltak, tényleges mezőgazdasági tevékenységük elenyésző. A mezőgazdasági tevékenységet folytató egyéni gazdaságok száma megközelítette a 619 ezret – rajtuk kívül említésre méltó még a ház körüli és az üdülőkhöz tartozó kertekben folytatott mezőgazdasági tevékenység is.
2005 óta mind a gazdasági szervezetek, mind az
egyéni gazdaságok száma csökkent, előbbieké 6, utóbbiaké 12,5 százalékkal. Az összeírás évében a gazdasági szervezetek 76,5 százaléka használt mezőgazdasági földterületet, átlagos mezőgazdasági területük 386 hektár volt. A mezőgazdasági területet használó egyéni gazdaságok (91,5 százalék) átlagosan 3,6 hektár mezőgazdasági területet műveltek. A gazdasági szervezetek átlagos mezőgazdasági területe 3, az egyéni gazdaságoké 13 százalékkal növekedett.
A gazdasági szervezetek 27 százaléka, az egyéni
gazdaságok háromnegyede használt 1 hektárnál kisebb mezőgazdasági területet összes mezőgazdasági területük 1, illetve 4 százalékán. Míg a gazdasági szervezetek esetében a 300 hektárt meghaladó gazdaságméret volt a meghatározó, addig az egyéni gazdaságok összes mezőgazdasági területének 73 százalékát a 10–300 hektár méretű egyéni gazdaságok (a gazdaságok 6 százaléka) tették ki. A két gazdálkodási forma birtokszerkezetében alapvető változások 2005 óta nem következtek be
Figyelem! A magyar statisztika megközelítése miatt az
is gazdaságnak számít, ami évente egy sertést hízlal csupán!
Árak és bérleti díjak
Csak saját fogyasztásra termelt a gazdaságok 51,3% (363 ezer gazdaság) Saját fogyasztás és felesleg értékesítés – 234 ezer gazdaság, 33,1% Elsősorban értékesítésre termel a gazdaságok 15,5%-a (109 ezer gazdaság) Szolgáltatást végez 707 gazdaság – 0,1%.
A termőföld ára és bére Bár a magyar termőföld ára a csatlakozással lassú
emelkedésnek indult, még jóval az uniós átlag alatt van. 2006:Az EU-országokban a hektáronkénti átlagár 2-5 millió, nálunk viszont csak 350-450 ezer forint között mozog. A szakemberek változást jósolnak: a jó minőségű hazai földek ára 4-5 éven belül megközelíti az uniós átlagot. 2009:Jelentősen 30-40 százalékkal növekedett 2008ban a termőföld ára a közvetítők tapasztalatai szerint Magyarországon, de az emelkedés még így is 10-20 százalékkal alacsonyabb a Nyugat-Európában tapasztalttól. Mára a hektáronkénti átlagár elérte a 700 ezer forintot
Az illetékhivatalok nyilvántartásai szerint évente 200-
220 ezer hektár cserél gazdát. Általában jelentős eltérés tapasztalható az ország
egyes régióiban kialakult árak között, ÉszakMagyarországon és a Dél-Alföldön például 10-15 százalékkal az országos átlag alatt mozog az ár, míg a Dél-Dunántúlon 30%-kal magasabb. Az átlagos minőségű szántó hektáronkénti ára is jelentős eltéréseket mutat, a legtöbbet az Észak-Alföldön és a Dél-Dunántúlon kell fizetni (350-900 ezer forintot), a legkevesebbet Észak-Magyarországon és a DélAlföldön (250-400 ezer forintot hektáronként).
2012-ben a mezőgazdasági termőföldárak – a
megelőző két év 6,0, majd 11,5%-os növekedése után – átlagosan 12,8%-kal voltak magasabbak az előző évhez képest. Ezen belül a földhasználat során legjelentősebb művelési ág, a szántó ára 14,9%-kal nőtt, így 1 hektár szántóföld átlagára 2012-ben 670 400 forint volt. A föld árát számos tényező befolyásolja, ezért az ország egyes területein a föld ára az országos átlagtól jelentősen eltérhet. A legdrágább területek Tolna, Békés és Fejér megyében vannak, ahol a szántó hektáronkénti ára jóval 800 ezer forint fölött volt. A legolcsóbban Nógrád megyében lehetett szántóföldhöz jutni, ahol 1 hektár szántóföld átlagára kevesebb volt, mint az országos átlag fele.
Magyarország tavaly előtt ősszel jelezte
Brüsszelben, hogy mivel még mindig nagy a különbség a termőföld hazai és régebbi tagállamokbeli árai között, a hétéves türelmi idő 2011-es lejárta után érvényesíteni szeretné a korlátozást további három évre. A hosszabbítást a lejárat évében, tehát 2011ben kellett kezdeményezni, a lejárat előtt fél évvel.
Egy hektár földterület árai művelési áganként, 2009–2012, HUF Művelési ág 2009
2010
2011
2012
Szántó
491 200
519 300
583 700
670 400
Gyep
242 000
251 600
283 800
320 600
Szőlő
977 000
913 300
1 035 400
1 275 700
Gyümölcsös 663 700
721 200
729 100
873 300
368 900
400 400
440 100
459 000
Erdő
Forrás: KSH
A mezőgazdasági területek közel 60 százalékát
haszonbérbe adják, jellemzően öt-tíz évre kötött szerződéssel. A hosszabb távú megállapodást adókedvezmény ösztönzi; ha öt évnél hosszabb időre szól a bérleti szerződés, nem kell a tulajdonosnak forrásadót fizetnie. A bérleti díjak egyébként a csatlakozást követően szintén csak kismértékben nőttek, aminek következményeként - az AKI adatai szerint - az átlagos földbérleti díj hektáronként 18,8 ezer forint körül alakult, ez 3-6-szor alacsonyabb, mint az unió régi tagállamaiban.
Országos földbérleti díjak művelési ágak szerint, 2008–2011, HUF/ha Művelési ág 2009
2010
2011
2012
Szántó
24 600
25 900
28 900
32 800
Gyep
10 300
12 000
14 200
16 300
Szőlő
33 600
42 700
42 000
46 400
Gyümölcsös 30 000
32 000
34 500
37 800
13 200
13 800
14 000
Erdő
9 900
