2. évfolyam. 3. szám
A termésbiztonság megalapozása A tarló kezelése Szakszerű kijuttatástechnológia Napraforgó állományszárítás Hazai és nemzetközi sikerek
Kedves Olvasó! Idén harmadik alkalommal jelentkezünk a Nufarmer Magazinnal. Elôzô lapszámainkhoz hasonlóan most is az aktuális növényvédelmi feladatokkal foglalkozunk. Szó lesz az ôszi kalászosok és a repce termésbiztonságának megalapozásáról, a tarló kezelésérôl, továbbá a napraforgó állományszárításáról. Partneroldalunkon a kijuttatás-technika kerül terítékre. A szakmai tartalom mellett röviden beszámolunk a Nufarm vállalattal kapcsolatos néhány érdekességrôl is. A nyár végi, ôsz eleji teendôk elvégzéséhez jó egészséget és sok sikert kívánok Önnek a Nufarm Hungária Kft. csapata nevében! Üdvözlettel:
Salamon György cégvezetô Nufarm Hungária Kft.
Tartalom
3
Ôszi vetésû növényeink termésbiztonságának megalapozása
6
Tudta-e?
7
Itt az ideje a tarló kezelésének
8
A napraforgó állományszárításáról
9
Tudta-e?
10
A gazdaságos repcetermesztés kijuttatás-technikája
12
Hazai és nemzetközi eredmények a Nufarm Hungária Kft. támogatásával
A Nufarmer Magazin elkészítése érdekében egyetlen fának sem kellett meghalnia. Impresszum Nufarmer Magazin 2. évfolyam, 3. szám – 2011. augusztus Megjelenik idôszakosan. Kiadó: Nufarm Hungária Kft. 1118 Budapest, Dayka Gábor u. 3. www.nufarm.hu
Felelôs vezetô: Salamon György Szakmai munkatársak: Pólya Árpád (AgroStratéga – www.agrostratega.hu) Varanka Mariann (AgroStratéga – www.agrostratega.hu) Tervezés, tördelés: Sebôk Szilvia (Ambitus Bt. – www.ambitus.hu) 2
A Nufarmer Magazinban elôforduló esetleges nyomdai hibákért felelôsséget nem vállalunk. Kérjük, termékeink felhasználása elôtt olvassa el és kövesse a növényvédô szer csomagolásán található felhasználási javaslatokat és biztonsági elôírásokat.
Ôszi vetésû növényeink termésbiztonságának megalapozása Az eltérô intenzitású búza és repce termesztéstechnológiák sikerességére különbözô hatással vannak az egyes termelési tényezôk.
3
Intenzív búzatermesztési technológiák alkalmazásával lényegesen mérsékelhetô a környezeti tényezôk (pl. aszály) termésre gyakorolt negatív hatása, ugyanakkor megnô a technológiai tényezôk közül a fajtaválasztás, a tápanyag-utánpótlás és a növényvédelem szerepe. A jó minôségû, fémzárolt vetômag (pl. Midas, Pireneo) tehát önmagában nem elég, ha nem társul hozzá a szakszerûen megválasztott és végrehajtott agrotechnika. A búza harmonikus makro- (N, P, K), mezo- (Ca, Mg) és mikroelem (fôként Cu) utánpótlást igényel. Habár a nitrogén döntô fontos-
ságú tápelem, nagy termést és jó minôséget csak harmonikus, a termesztési célt és a fajta igényeit figyelembevevô NPK ellátás mellett lehet elérni. Ahogyan a mennyiségi, úgy a minôségi búzatermesztés szempontjából is fontos a nitrogén hatóanyag megosztása, és az elsô adag ôszi kijuttatása a bokrosodás kezdetéig. Ha gabonalegyek, gabonatripsz, vírusvektor levéltetvek vagy gabonakabócák ôszi rovarkártétele fenyegeti az éppen kelô, bokrosodó állományt, a szükséges védekezést (pl. Kaiso EG) a kártevôk betelepülésének idôpontjára célszerû idôzíteni. A korai gyomkonkurencia kiiktatása céljából, a megfelelô ôszi és kora tavaszi bokrosodás érdekében javasolt az intenzív gabonaállományok ôszi gyomirtása (pl. Mezzo vagy Mezzo + Lentipur). Meleg, fülledt idôjárási körülmények között már ôsszel felszaporodik a lisztharmat, és kora tavaszra erôsen fertôzheti az állományt. A kórokozóra érzékeny, intenzív búzafajtákban esetenként szükségessé válhat a betegség elleni korai állományvédekezés (pl. Mystic vagy Mystic Pro) is. A felsorolt növényvédelmi célú kezelések összevonásával nem csak a tábla talajállapotát óvjuk, hanem a pénztárcánkat is kíméljük. Ez a repce termesztéstechnológiai elemeire ugyanúgy igaz, mint a búza esetében.
môhely adottságainak megfelelô fajta vagy hibrid kiválasztása, az optimális tôszám és vetésidô meghatározása, a kiegyensúlyozott tápanyag-ellátás, a gyommentesen tartott, betegségektôl és kártevôktôl mentes növényállomány elengedhetetlen elemei a sikeres repcetermesztésnek.
ható, ugyanakkor a gyökér vastagsága és mérete jelentôs mértékben növelhetô. Ezáltal csökkenthetô a téli fagykár kockázata. A repce 4–6 leveles fejlettségénél kipermetezett növekedésszabályozókészítmények hatására nemcsak a télállóság javul, hanem tavasszal több oldalhajtás is képzôdik. Az oldalhajtások számának növekedésével növekszik a becôszám, így a termés mennyisége emelkedik. Amennyiben gombaölô hatással rendelkezô regulátort (pl. Mystic) használunk, az ôszi állománypermetezéssel a repce gombabetegségei ellen is védekezhetünk. A repcedarázs kora ôsszel megjelenô álhernyói a szikleveles, vagy néhány lombleveles növényeken táplálkoznak. Védekezni ellenük a fiatal lárvák megjelenésekor, a repce fejlôdését még nem veszélyeztetô, alacsony kártételi szintnél javasolt (pl. Kaiso EG). Persze, a fenti technológia szakszerû végrehajtása esetén is okozhat néha meglepetést az extrém idôjárás. Az évjárat hatása azonban intenzív búza és repce termesztés esetén mérsékelhetô, így a termésátlagok kiegyenlítettebbek. Ehhez kínál a Nufarm nemcsak növényvédelmi megoldásokat, hanem vetômagot is.
A növényvédelmi kezelések összevonása óvja a talaj állapotát, kíméli a pénztárcát Az egyre szélsôségesebb idôjárás miatt hol az enyhe ôsz, hol a kemény tél teszi próbára növényeinket. Amennyiben hosszantartó, enyhe és csapadékos ôsz következik, a repce már az ôsz folyamán szárba indulhat, ami a kifagyás esélyét ugrásszerûen megnöveli. A repce biztonságos átteleléséhez szükséges a 8–10 leveles tôlevélrózsás állapot, a 25–30 centiméteres gyökérhosszúság és az 1 centiméteres gyökérnyak vastagság. Az állomány szárba indulásának szabályozása ezért – a többi technológiai elem mellett – szintén kulcskérdés. A növekedésszabályozó anyagok ôszi használatával a repce termesztése biztonságosabbá tehetô. Regulátor hatású készítményekkel a növény föld feletti részének növekedése visszafog-
A repceállomány szárba indulásának szabályozása kulcskérdés A hazai klímán termesztett repcefajták és hibridek hozamát alapvetôen meghatározó tényezôk a termôhely, a tenyészidôszak idôjárása és az alkalmazott termesztéstechnológia. A ter4
Biztos védelem ôsszel is
Gyors hatású rovarölô szer az ôszi vetésû kalászosok és az ôszi káposztarepce legveszélyesebb rovarkártevôi ellen. Innovatív Sorbie® technológia a hatóanyag gyors oldódása, és az oldat hosszú ideig tartó stabilitása érdekében. A készítmény lambda-cihalotrin hatóanyaga a piretroidok között kimagaslóan hosszú ideig tartó hatással és széles hatásspektrummal rendelkezik. A granulátum formuláció nemcsak könnyen kezelhetô, hanem alacsony oldószerterheléssel jár és az EC formánál biztonságosabb a felhasználóra nézve.
Ahol a növény és a védelem találkozik www.nufarm.hu
5
Tudta-e, hogy… A mezei acat (Cirsium arvense (L.) Scop.) sarjtelepet (kolóniát) alkot 1.ábra
is életben maradnak. A gyöktörzs hajtásrügyeibôl már a tél melegebb idô-
növények képzôdnek, aszerint, hogy milyen volt a kiinduló növény. A sarjtelep évente 60–80 cm-t képes nôni minden
Következmény
A sarjtelep évente 60–80 cm-t képes nôni minden irányban
A mezei acat évelô kétszikû gyomnövény, vastag, föld alatti hengeres gyöktörzzsel és jól fejlett tarackszerû gyökérzettel. A gyökérzet a talaj típusától függôen több emelet mélységbe, akár a felszín alá 6 m-re is lehatol. A gyökérzet és a hajtás fejlôdési ritmusa évszakos. A föld feletti részek az elsô talajmenti fagyok után elhalnak, de a talajban lévô részei még kis mélységben
szakaiban megindul a hajtásképzôdés. Ezek a hajtáskezdemények még hidegebb idôszakban sem pusztulnak el, a következô felmelegedéskor pedig tovább növekednek. Ha a földfelszínen vagy a gyökérnyak felett elvágjuk a hajtást, a vágás alatt új hajtások fejlôdnek (1.ábra). A földben maradt gyöktörzsbôl több új hajtás képzôdik. A mezei acat versenyképességét vegetatív terjeszkedésének köszönheti. Vegetatív úton porzós vagy termôs
irányban. A sarjtelep növényei a gyökérzeten keresztül összeköttetésben állnak, egymást tápanyaggal segítik, így irtásukat nagyon nehéz megoldani. A mezei acat csak hosszú idô alatt, többféle eszköz igénybevételével (mechanikai, herbicides, agrotechnikai: pl. árnyékoló növények termesztése) szorítható ki a szántóföldi mûvelésû és álló kultúrák közül. Így már érthetô, miért szükséges minden eszközzel védekezni a mezei acat megtelepedése és felszaporodása ellen.
Az évelô egyszikû növények irtásának leghatékonyabb ideje augusztus vége, szeptember hónap
Az évelô egyszikû gyomnövények (fenyércirok, nád, tarackbúza, csillagpázsit, siska nádtippan stb) földalatti hajtással, rizómával rendelkeznek, amely a vegetatív szaporodást és a télállóságot segíti. A magról kelt növények és a rizómáról kihajtott egyedek életciklusa hasonló. A csírázás
után alig 3 héttel már megindul az oldalhajtások képzése (bokrosodás), majd rövid idôn belül a rizómák hajtása is. A vegetatív szaporodás a rizómán lévô axilláris (oldal) rügyekbôl vagy apikális (csúcs) rügybôl képzôdött hajtásokból indul meg. Az érintetlen rizómák axilláris rügyeinek 95%-a nyugalomban van. Ha feldaraboljuk a rizómát, minden végálló rügy apikális (csúcs) rüggyé válik, így az apikális dominancia miatt itt jelenik meg az új hajtás, tehát a feldarabolt rizóma darabokból mindegyik kihajt. A rizómákban tárolja a növény a szükséges tápanyagokat. A hajtásnövekedéskor elhasznált tápanyagokat késôbb visszapótolja a növény a rizómákba. A tápanyagok transzportja szoros összefüggésben van a rizómák aktivitásával. Az axilláris rügyek au6
gusztus–szeptember hónapban a legaktívabbak, télen nyugalmi állapotban vannak. Csak azok a herbicidek használhatók a földalatti részek elpusztítására, amelyek a növényben transzlokálódnak és (a floemben) a gyökér irányú tápanyagvándorlással együtt lejutnak az axilláris rügyekhez is. Nyáron-nyár végén a rizómák aktív anyagcserét folytatnak, így a zöld levélzetre permetezett megfelelô herbicidek lejutnak a rizómák rügyeiig, és azokat elpusztítva megakadályozzák a következô évi kihajtást. A gyomirtás akkor a legeredményesebb, amikor a nyári hajtásképzés elôtt feldarabolják a rizómákat, és azok mindegyike kihajt, felhasználva tartalék tápanyagát, mert így herbicid kezeléssel elpusztíthatók a rizómák rügyei is.
Itt az ideje a tarló kezelésének Kalászos vetésterületünk jelentôs részén elterjedtek az olyan nehezen leküzdhetô, veszélyes gyomnövények, mint az ebszékfû, a mezei acat és a ragadós galaj. Kiritkult vagy megdôlt gabona táblákon, csapadékos tavaszon a késôi kelésû gyomok (parlagfû, libatop, muhar, kakaslábfû) is tömegesek lehetnek. Elôbbiek elpusztítása fôleg a gabona gyomirtási technológia feladata, de a késôn kelô és a tarlón is szaporodó, magot érlelô gyomnövények ellen a tarlón kell védekezni. A betakarítást követôen tehát nem érhet véget a veszélyes gyomnövények elleni következetes védekezés, hiszen annak része a tarlókezelés is. A gabonatarlón kikelt, valamint az aratás elôtt már kikelt és kihajtott, majd késôbb megerôsödött évelô gyomok (pl. mezei acat, fenyér cirok, sövényszulák, nád) ellen csak felszívódó hatóanyagot tartalmazó készítménnyel érhetünk el tartós sikert. Erre a célra bevált hatóanyag a glifozát és annak sói. A mélyen gyökerezô, évelô gyomnövények ellen a nyári tarlókezelés adja a leghatásosabb védekezést. A fenyércirok, tarackbúza és nád a nyár végi, kora ôszi idôszakban (augusztus vége-szeptember) raktározzák el az átteleléshez szükséges tartalék tápanyagot. A mezei acat és a sövényszulák a nyári virágzás idôszakában mutatja a legnagyobb levélfelületet, ezért ilyenkor érdemes permetezni ôket. Az Amega kijuttatása tarlókezelés esetén az évelô gyomnövények intenzív
Parlagfû gabonatarlón növekedési szakaszában, vagy a tartalék tápanyagok elraktározásának idôszakában a legeredményesebb. A búza betakarítása után elvégzett tarlóhántás segíti a gyomnövények újrahajtását, mivel az évelô gyomnövények földalatti hajtásait, rizómáit a talajmûvelô eszköz feldarabolja. Az elhullott gyommagvak egy része is kicsírázik, amelyek a késôbbi kultúrákban jelentenének gondot. Az Amegát a gyomnövények 20–30 cm-es hajtás hosszánál, egynyári gyomnövények ellen a virágzás kezdetén kell kipermetezni. Az Amega csak levélen keresztül jut be a gyomnövényekbe, ezért nagyon fontos a szakszerûen elvégzett permetezés, a kiváló permetléfedés a gyomnövények levélzetén. Dózisa tarlókezelés esetén 1,5–5,0 l/ha, amit a táblán található és elpusztítani kívánt legellenállóbb gyomnövényhez kell igazítani. Egynyári gyomnövények ellen 1,5–2,5 l/ha, évelô gyomnövények ellen 3,0–5,0 l/ha dózist kell alkalmazni. A legmagasabb adagot a nád hajtásai ellen ajánlott kipermetezni.
Évelô gyomok ellen csak felszívódó hatóanyagot tartalmazó készítménnyel érhetünk el tartós sikert
A permetléhez adagolt 5 kg/ha ammónium-nitrát mûtrágya a hatást fokozza. Mezei acat gabona táblában
Fenyércirok gabonatarlón 7
A napraforgó állományszárításáról A napraforgó elhúzódó érése során a legkorábban érô kaszatok az érési folyamat végére túlérettek lesznek. A túlérett kaszatok a természetes szóródás, továbbá a madár-, rágcsáló-, valamint viharkár miatt veszendôbe mennek. Az elhúzódó érés miatt a korán beérett kaszatok a legkíméletesebb betakarítás ellenére is elszóródnak. Másrészrôl viszont a növény vegetatív részei a termés beérésének idejére nem száradnak le, így a betakarítás során a termény visszanedvesedik, ezzel jelentôsen növelve a szárítási költségeket. Ezen kívül az érési folyamat során nagy valószínûséggel fellépô esôs idôjárás a termés minôségében is súlyos kárt okozhat. Mivel hazánk nyár végi, ôsz eleji klímája jellemzôen csapadékos, a közepes és hosszú tenyészidejû napraforgófajták termesztése többnyire csak vegyszeres állományszárítással együtt lehet biztonságos. Ha ehhez hozzávesszük az elszóródott kaszatok (árvakelés) és gyommagvak késôbbi gyomosítását, a napraforgó állományszárítási költségének megtérülése nem is lehet kérdéses. A Nufarm Amega készítménye ellenôrzött, tiszta hatóanyagot tartalmazó, formázott termék. Versenyképes ára, megbízható és széles körû disztribúciója révén mára a termelôk egyik kedvelt totális hatású gyomirtó szerévé vált. Hatóanyaga a
8
gyomok levelén keresztül szívódik fel, majd a nedvkeringéssel szétterjed az egész növényben. Így eljut a földalatti részekbe (pl. tarackokba, rizómákba) is, azok pusztulását okozva. Hatékonyan irtja nemcsak a magról kelô, hanem az évelô egy- és kétszikû gyomokat is. Napraforgóban akkor kell kijuttatni, amikor a kaszatok nedvességtartalma 20–30%-os. Gyommentes állományban az Amega dózisa 1,5 l/ha, évelô gyomokkal erôsen fertôzött területen 4,0 l/ha. A készítmény nem szelektív, a permetlé elsodródása esetén a környezô kultúrákat károsíthatja. Légi kijuttatása napraforgóban legalább 10 ha összefüggô területen, cseppnehezítô adalék felhasználásával engedélyezett. A kijuttatáshoz 50–60 l/ha permetlé mennyiség és finom porlasztás javasolt.
Tudta-e, hogy… Finnország a kedvezôtlen idôjárási körülmények ellenére közel negyvenezer tonna paradicsomot termel nap naponta hat óránál hosszabb ideig, és akkor is csak erôtlenül ragyog. Ebben a korai szürkületben rajzolódnak ki a havon az üvegházak fényei, ahol a fotoszintézis napi idôtartamát mester-
Mivel területének negyede az északi sarkkörön túlra nyúlik, Finnország Európa legészakibb részén található. Ilyen magas szélességi fokon a mezôgazdaság állandó harcban áll a természettel szemben. A tél különösen kemény megpróbáltatást jelent. Északon több mint két hónapig folyamatosan éjszaka van, de délen sem tûnik fel a
nyárfaerdôket telepítenek, melyek az ország területének 70%-át borítják, és amely az ország exportból származó jövedelmének több mint egyharmadát biztosítja. Az erdôipar maradványait és
A fotoszintézis napi idôtartamát mesterséges fény segítségével hosszabbítják meg séges fény segítségével hosszabbítják meg. Ily módon Finnországnak sikerül évente 35.500 tonna paradicsomot elôállítania. A finnek kedvenc foglalatossága azonban továbbra is az erdôgazdálkodás marad. Tûlevelû és
a fakivágás hulladékait tüzelôanyagként, továbbá jelentôs újrahasznosítható energiaforrásként használják fel. Ez az ország energiafelhasználásának 20%-át, elektromosáram-fogyasztásának 10%-át tette ki 2000-ben.
Franciaországban meddôhányókból varázsoltak turisztikai központokat
Síelôk, sífelvonók, hideg – nem hiányzik semmi más, csak a hó. Minthogy azonban a Calais-i szoros északi részén a hó elég ritka vendég, ezúttal zöld szônyeg helyettesíti, amit folya-
matosan öntöznek a lesiklók kedvéért. A 320 méter hosszú loisinordi szintetikus lesiklópálya a leghosszabb Európának ezen a részén, de korántsem az egyetlen. Nagy-Britanniában száztíz hasonló 9
típusú pálya létezik, melyeket szintén meddôhányókon alakítottak ki. A szénmedence lakossága úgy döntött, inkább hasznosítja a vidékhez elválaszthatatlanul hozzá tartozó hegymaradványokat, minthogy szenvedjen tôlük. Azzal, hogy sí központtá, sárkányrepülô-pályává, amfiteátrummá vagy ornitológiai (madármegfigyelô) állomássá alakították a meddôhányókat, sikerült turisztikailag vonzó környezetet teremteni a néhány éve még mellôzött régióban. A Calais-i szoros északi része ily módon Franciaország hatodik turisztikai régiójává zárkózott fel. Sôt, a turizmus a második legfontosabb munkahelyteremtô tényezô lett, ami újra lélegzethez juttatta a bányák bezárása utáni munkanélküliséggel küzdô lakosságot.
permetezes.hu
A gazdaságos repcetermesztés kijuttatástechnikája A repcét – úgy hiszem – már nem kell bemutatnunk. Sárga táblákat, repcemézet és biodízelt már mindenki látott. Az eredendôen mediterrán égövi növényt a nemesítések eredményeképp bôséges hozammal már mérsékelt égövi területeken is lehet termeszteni, így kishazánkban is. Hektáronként az országos átlag 2 tonna felett volt tavaly, de hallhattunk híreket 4t/ha termésrôl is. Mint minden más kultúra esetén, úgy a repce termesztésekor is sok tényezô játszik közre a kedvezô minôségû és mennyiségû termés elérésében. Ilyen tényezôk lehetnek például a talaj és a vetômag minôsége, a jól megválasztott vetési sûrûség, az egyre házsártosabb – szeszélyességrôl már nem írhatunk – idôjárás és a megfelelô védekezés. Már a kezdetek kezdetén szót ejthetünk a kijuttatás-technikáról, hisz a talaj elôkészítésében egyre nagyobb népszerûségnek örvend a tarlók letárcsázása elôtti baktériumtrágya kijuttatása. Két lehetséges eljárás is létezik: a tarlót lepermetezve majd rögvest utána letárcsázva elôkészülni a vetésre, vagy az egylépcsôs mûvelés, amikor a talajforgató eszközünkre egy kijuttató egység applikálásával a baktérium készítményt közvetlenül a tárcsa elé szórva szinte azonnal a földfelszín alá juttatjuk. Jelen üzemanyagárak mellett az utóbbi megoldás sokkal költséghatékonyabb, mint az elôzô. Figyelembe kell venni, hogy e készítmények gyártói roppant kis dózist írnak elô (1-10 l/ha). Jelenleg ilyen kis mértékben történô kijuttatást nem lehet jó minôségben, 10
kellô egyenletességgel kivitelezni. Tapasztalataink szerint a legkisebb kipermetezhetô mennyiség egy ilyen kijuttató egységgel: 40-50 l/ha 1,5 bar nyomáson és 7-8 km/óra sebességen mérve (1. kép). Amennyiben nem a baktérium kijuttatást választjuk, a pentozán hatás elkerülése érdekében mindenképpen nitrogént kell kijuttatni a területre. Ha folyékony mûtrágyát alkalmazunk, célszerû a speciálisan erre kialakított ütközôlapos fúvókát (2. kép) választani, mellyel lombtrágyázást is tudunk végezni az állomány perzselése nélkül, mert a folyadék minimális mechanikai hatást fejt csak ki a növényekre. Az elsô és talán legfontosabb pontja a repce növényvédelmének a gyomok elleni védekezés. A gyomok vizet és tápanyagot vonnak el a repcénktôl, mely ennek köszönhetôen esetenként nem erôsödik meg kellôen. A pre- és a korai posztemergens kezelések nemcsak, hogy ajánlottak, de már-már kötelezô érvényûek. Sokan teszik fel a kérdést, hogy mivel szórjanak. A legtöbb esetben azt halljuk, hogy hagyományos
1. 7.
4.
6.
2. 3. lapossugarú fúvókákkal végzik a kezeléseket, viszont szintén tapasztalat, hogy ilyen fúvókákkal (3. kép) végzett gyomkezelés csak akkor hatásos, ha a szórókeretet le lehet engedni 30 cm magasságra és ilyenkor viszonylag kis sebességgel tudunk permetezni nagymértékû elsodródás nélkül. Ekkor szokott jönni a már jól ismert „de”. A legtöbb permetezô keretet ugyanis nem lehet, csak minimum 50 cm magasságig leengedni. Ebben az esetben egy csiga tempójával végzett permetezés adhatna jó eredményt. Mit használjunk akkor? Ha jobban belegondolunk a célzott kezelés fogalma más értelmet is nyerhet jelen helyzetben. Korai poszt szakaszban a gyom is kikel olyannyira, hogy van mit eltalálni a permetcseppekkel, tehát a célzott kezelés kifejezésre most azt értjük, hogy célozzuk meg a gyomokat és találjuk is el. A légbeszívásos fúvókáknak a hagyományostól eltérôen nem folyadékcseppek elôállítása a feladata, hanem olyan buboréklabdáké, amik a felületre érve szétrobbannak, ezáltal érnek el nagyobb fedettséget (4., 5. kép). A buboréklabda mûködését (6. kép) a legegyszerûbben így modellezhetnénk: vegyünk egy luftballont, kenjük be kívülrôl borotvahabbal, szúrjuk meg egy
tûvel és keressünk fedezéket életünk párjától, ha nem vállaltuk be elôre a nagytakarítást, mivel a hab szétszóródása a helyiségben garantált. A növényvédô szerek gyártói legtöbbször aprócseppes kijuttatást javasolnak. Okkal tehetné fel tehát a kérdést bárki, hogy mi az elônye az aprócseppes kijuttatással szemben ennek a technológiának. Borzasztó egyszerû a válasz is. Az apró cseppek laboratóriumi körülmények közt rendkívül hasznosak, csakhogy a szántóföldön ritkán tapasztalható szélcsend és menetszéltôl való mentesség, továbbá az elsodródott aprócseppek a levegôben elpárolognak, és a szerek hatásukat vesztve lehullnak a földre, ahogy ékes költônk írta: „nagyot koppan akkor, azután elhallgat”. A légbeszívásos fúvókák nagy elônye, hogy a nagyon nagy cseppnek tûnô buboréklabdákat a szél és a menetszél csak nagyon kis mértékben tudja elsodorni a tömege miatt, viszont mikor érintkeznek valamilyen felülettel, megtörténik az aprócsepp képzés, de csak akkor és ott, ahol erre szükség van. Tény, hogy a „robbanás” után nem tudjuk irányítani mozgásukat, de a nagy számok törvénye alapján oda is jut a permetszerbôl, ahova szeretnénk. Ha megvizsgálnánk, hogy költségét tekintve egy garnitúra fúvóka ára és a
SZÁMOLJUNK EGYÜTT! LECHLER ST 11004-es fúvóka darabja 168,- Ft, a LECHEL IDK 12004 fúvóka ára 939,- Ft (forrás: permetezes.hu). Egy 18 méteres keretre 36 db fúvókát számolhatunk, tehát 27.756,- Ft-ot takaríthatunk meg a hagyományos fúvóka megvásárlásával. Az olcsóbb fúvóka esetén az elsodródás mértéke 30 %, rosszabb esetben 50 % is lehet, ugyanez a légbeszívásos fúvókák használata esetén 7,5 % rosszabb esetben 12,5 %. A különbség 22,5 % vagy 37,5 %. Ezek után bárki könnyedén kiszámolhatja, hogy területének nagysága és a kijuttatandó növényvédôszer árának függvényében mivel is érdemes szórnia. Pl. 100 ha esetén 2 kg/ha dózis mellett és 2.000,- Ft/kg áron számítva, csaknem 90.000,- forintnyi vegyszer oda fog kerülni ahova kell, tehát ennyit máris megspórolunk.
5.
veszendôbe ment vegyszer ára hogyan viszonyul egymáshoz, bizony meglepôdnénk, arról nem is beszélve, hogy a fúvókákat más alkalmakkor is tudjuk használni (mûanyag, polioxometilén (POM) fúvókák esetében a nem kívánatos mértékû kopást a vizsgálatok alapján 1.000 ha (12m-es szórókerettel) lepermetezése után érik el, míg ugyanez kerámiabetétes fúvóka esetén 4.000ha). Essen szó a növekedés-szabályozókról is. A szakirodalom szerint a biztonságos átteleléshez 8-10 tôleveles állapot, 1 cm-es gyökérnyak és 25-30 cm-es gyökérhossz szükséges. Ehhez a repcét 4-6 leveles fejlettségnél ajánlott kezelni. A kijuttatáshoz a már fentebb taglalt légbeszívásos lapossugaras fúvókák használata javallott, hiszen itt is el kell találni a növényt és az alsó levelekre hullott buboréklabdák a felsôbb levelek fonáki részét is bôségesen befedik. Ha már a technika ott tart, ahol, akkor miért ne használnánk? Ne kelljen aggódó pillantásokat vetni az állományra, csak mert spórolni szerettünk volna a fúvókákon. Végül, de mégsem utolsó sorban a rovarkár elleni védelem. A kijuttatás módszerében nem tennénk különbséget a regulátorok és a rovarölôk kijuttatása között. A repcedarázs a szikleveles, kétleveles állományt támadja. Levélszélen található hólyagocskákat hagy maga mögött, bizonyítékául áldatlan tevékenységének. A szó szoros értelmében vett, „jól irányzott” kezelés elejét veszi a jóllakott álhernyók látványának (7. kép). Tehát a jó terméshozam megóvása érdekében gondoskodjunk a megfelelô kijuttatásról az ôszi idôszakban is. Permetezes.hu csapata
11
Hazai és nemzetközi eredmények a Nufarm Hungária Kft. támogatásával
Németh Fanni
BVSC-Ferencváros mérkôzésen
100 éves lett a BVSC A centenáriumát ünneplô BVSC a Szônyi úton játszott a Ferencváros ellen. A tizenöt évvel ezelôtti bajnoki döntô felelevenítésére szolgáló gálamérkôzésen szoros eredmény született (a végeredmény 4:3 lett a Fradi javára). A felnôtt foci helyett napjainkban az utánpótlás-nevelésre koncentráló zuglói klub a kilencvenes évek közepének meghatározó magyar labdarúgócsapata volt. A klub sajnos hiába járt közel a bajnoki aranyhoz és a kupagyôzelemhez, rendre elbukott, majd hanyatlásnak indult, pénzügyi gondok léptek fel, és a csapat kiesett az élvonalból. 2004ben, az akkor harmadosztálynak számító NB II Keleti csoportjában utolsó elôtti lett a BVSC, ekkor szûnt meg a felnôtt labdarúgás a klubban. „Száz éve alapították a klubot, húsz éve jutott vissza az élvonalba a BVSC labdarúgócsapata, és tizenöt éve rendezték a Népstadionban a Ferencváros elleni rangadót, ezért szerettük volna a Fradi ellen ünnepelni a centenáriumot“ – mondta Hernády András, a BVSC szakosztályvezetôje. A foci azonban nem tûnt el végleg a BVSC palettájáról. A vasutasok kiveszik a részüket az utánpótlás-nevelésbôl. Az eredményekrôl bárki a saját szemével gyôzôdhetett meg, aki az esti BVSC-Ferencváros meccset megelôzô mérkôzésen szurkolt a jövô ifjú reménységeinek. A füves pálya megfelelô karbantartásához a Nufarm Hungária Kft. is hozzájárult, így egy kicsit mi is részesei lehettünk az ünnepnek.
Magyar lovas sikerek Dániában A nemzetközi szaksajtó már nyár elején arról cikkezett, hogy 20 nemzet nevezésével minden idôk legnagyobb és legnehezebb Junior és Fiatal Lovas Európa Bajnoksága elé nézhetnek az öreg kontinens 21 év alatti díjlovas fiataljai. A versenyt július 20–24. között 12
rendezték meg a dániai Broholm Castleban, ahol a magyar színeket háromfôs csapat képviselte. Az elsô magyar érdekeltségû viadal a csapatfeladat volt, ahol a három magyar lány 62 indulóból, nagyon szoros versenyben a 40., a 43. és a 49. helyezést érte el. Eredményük annak fényében különösen jónak tekinthetô, hogy 4 éve ez volt az elsô alkalom, hogy magyar versenyzônek egyáltalán sikerült kvalifikálnia magát az EB-re. A Kristóf Réka, Nagy Fanny, Németh Fanni összeállítású csapat tagjaiért késôbb az egyéni feladatok során is szurkolhattunk. Bíztató kezdés után az ifjú magyar hölgyek végül a 30., a 49. és az 53. helyen végeztek a szintén nagyon szoros egyéni verseny során. Gratulálunk a magyar csapatnak a szép teljesítményért! Örülünk, hogy Németh Fanni és lova, Firanta támogatásával a Nufarm is részese lehetett a szép eredményeknek! Reméljük, hogy az elsô EB-szereplést még sok hasonló követi majd.
Németh Fanni és Firanta
