A TERMELŐI SZOLGÁLTATÁSOK SZEREPE A HELYI ÉS TÉRSÉGI GAZDASÁG FEJL ŐDÉSÉBEN'

Tér és Társadalom 16. évf. 2002/2. 113-128. p.

TÉT XVI. évf. 2002

■2

Gyors ténykép

113

A TERMELŐ I SZOLGÁLTATÁSOK SZEREPE A HELYI ÉS TÉRSÉGI GAZDASÁG FEJL ŐDÉSÉBEN' (The Role of Production Services in the Development of the Local and Regional Economy) GÁL ZOLTÁN — MOLNÁR BALÁZS — NAGY ERIKA Kulcsszavak: termelői szolgáltatások fejlett üzleti szolgáltatások gazdasági fejl ődés térbeli különbségei versenyképesség vállalati kapcsolatrendszerek Jelen tanulmányban a szerzők a termelői szolgáltatások egy-egy térség gazdasági szervezeteinek m űködésében, fejlődésében, kapcsolatrendszereinek kialakulásában betöltött szerepét elemzik, mutatják be. Megállapításaikat a Baranya, Fejér, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, 2001-ben végzett empirikus felmérésre alapozzák, mely kutatás lehet őséget adott arra, hogy a termelői szolgáltatások terén megmutatkozó területi sajátosságokat, illetve különbségeket bemutassák, megmagyarázzák.

A termelő i szolgáltatások a fejlett gazdaságokban a vállalkozások piaci alkalmazkodásának, az azzal járó átalakulási folyamatoknak alapvet ő tényezői. A keletközép-európai gazdaságokban azonban a szektorban tevékenyked ő szervezetek emellett más, nem kevésbé fontos funkciót is betöltöttek, egyrészt a kilencvenes évek elején még hiányzó, alapvető vállalkozási ismereteket közvetítettek, másrészt a nagy számú kisszervezet m űködtetésében is kulcsszerepet töltöttek be, hiszen utóbbiak tőke és emberi erő források híján a szolgáltatások csaknem teljes körét kénytelenek voltak externalizálni. A vállalkozások fejl ődési pályáját, lehet őségeit tehát alapvet ő en meghatározta a rendelkezésre álló szolgáltatások köre, min ősége, megújuló-képessége és elérhet ősége. Kutatásaink els ősorban a termel ői szolgáltatások egy-egy térség gazdasági szervezeteinek m űködtetésében, fejlődésében, kapcsolatrendszerének formálásában betöltött szerepére, a szektor helyi-térségi beágyazottságára irányultak. Megállapításainkat három, eltér ő fejlődési utat bejáró térségben (Baranya, Fejér és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében) 2001-ben elvégzett empirikus vizsgálatainkra alapoztuk, amelyek segítségével a gazdasági fejl ődés néhány új, regionális, illetve települési (falusi, kisvárosi, városi) sajátosságát sikerült feltárnunk.

Strukturális átalakulás, globalizáció és a lokalitás felértékelődése a szektorban A termelő i szolgáltatások — a termelés folyamatához közvetve vagy közvetlenül kapcsolódó szolgáltató tevékenységek, melyek fogyasztói gazdasági szervezetek és közintézmények — szerepének felértékel ődése a fejlett piacgazdaságok egyik alapvető strukturális jellemz ője volt a nyolcvanas évek elejét ől kezdve. A folyamat nemzetközi szinten — a szolgáltatások gyorsan b ővülő kereskedelmében —, a nem-

Gál Zoltán - Molnár Balázs - Nagy Erika : A termelői szolgáltatások szerepe a helyi és térségi gazdaság fejlődésében. Tér és Társadalom 16. évf. 2002/2. 113-128. p.

114

Gyors ténykép


■2

zetgazdasági mutatókban — a szektor értéktermelésben, foglalkoztatásban betöltött, dinamikusan növekvő szerepében — és a vállalati szférában — a szolgáltató tevékenységek egyre szélesebb körének externalizációjában, s ennek megfelel ően a szolgáltatásokra fordított növekv ő költséghányadban — is érvényesült. A fenti folyamatok mozgatóit, okait a fejlett piacgazdaságokban a nyolcvanas évek elején elindult szerkezeti és szervezeti átalakulásokban kell keresnünk. A vállalkozások gyorsan változó, piaci igényekhez történ ő alkalmazkodásában, a rugalmas termelési rendszerek kialakításában, a termék-, technológiai és szervezeti innovációk megvalósításában a szolgáltatók növekv ő (meghatározó) szerephez jutottak az elmúlt másfél évtizedben, információ- és tudás-közvetít ő, illetve e folyamat — fizikai, humán és egyéb — feltételeinek megteremtése révén. A termel ői szolgáltatások a termelési folyamat valamennyi fázisában megjelentek, növelve a termék hozzáadott értékét azzal, hogy segítették új módszerek, eljárások alkalmazását, javították az elosztás, az irányítás, a marketing és a vállalaton belüli szervezés hatékonyságát. Ezzel hozzájárultak új piacok megszerzéséhez, t őkeforrások bevonásához, termék- és szervezeti innovációk megvalósításához: egészében véve a gazdasági szervezetek versenyképességének javításához. Az externalizációs folyamat elsősorban a standardizált és t őkeigényes szolgáltatásokat (pl. a szállítmányozást és a telekommunikációt), másrészt a speciális tudást és apparátust igényl ő tevékenységeket (pl. a hirdetést, m űszaki tanácsadást, kutatás-fejlesztést) érintette (Daniels 1991; 1999; Scott—Storper 1993; Delgado 1995; Illeris 1996). A fejlett üzleti szolgáltatások sz űkebb csoportjába2 tartozó, termel ői szolgáltatásokhoz sorolt tevékenységek sajátos csoportot alkotnak: legfontosabb (közös) jellemzőjük, hogy információkat közvetítenek, tehát konzultatív jelleg űek, ezért meghatározó szerepet kap az e területen dolgozók szaktudása, tapasztalata, adaptációs (esetleg improvizációs) készsége. A szektorban a kisszervezetek játsszák a meghatározó szerepet, annak ellenére, hogy a kilencvenes években felgyorsult a szervezeti és tőkekoncentráció, és növekv ő számban jelentek meg az európai piacon a multinacionális szervezetek 3. A termel ői szolgáltatások térbeli megjelenését, bizonyos tevékenységi körök — elsősorban a kvalifikált munkaerőt foglalkoztató üzleti szolgáltatások — térbeli koncentrációjának formálódását és tartós fennmaradását, továbbá sajátos térségi/helyi szolgáltatási struktúrák kialakulását a nyolcvanas évek közepét ől kezdve a vállalatközi kapcsolatrendszerekbe ágyazottan vizsgálták, s ez a szemlélet a szektorral kapcsolatos kés őbbi (kilencvenes évekbeli) kutatásokra is hatott. Míg a neoklasszikus közgazdasági iskola megközelítésében az egyes feladatok vállalaton belüli megoldása, illetve küls ő partnerek bevonása között a tranzakciós költségek minimalizálása döntött (Williamson 1985), az újabb felfogás szerint a hálózatépítésben és működtetésben a „ nem-piaci" tényez ők is fontos szerephez jutnak, amelyek részben speciálisak, csak az adott helyre (lokalitásra) jellemz őek is lehetnek (pl. a fizikai infrastruktúra és a társadalmi környezet sajátos elemei kombinációjának eredményeként) (Geenhuisen—Knaap—Nijkamp 1994; Johannisson 1994; Wood 1994). A helyi/térségi kapcsolatrendszerbe ágyazottság tehát pozitív externáliák forrása,



■2

Gyors ténykép

115

melynek fontos eleme a megfelel ő tudással és hatáskörrel rendelkez ő üzleti partnerek személyes kapcsolatrendszere, illetve az ebben rejl ő stabilitás, ami számottev ően csökkenti a piaci kockázatot. (Mindez természetesen magában hordozza a túl szoros kötődés és a megmerevedés, illetve a lassú reagálás veszélyét is.) Az intenzív helyi/térségi kapcsolatrendszer másik fontos el őnyének — a fejlett telekommunikációs szolgáltatások alkalmazása ellenére — az információk és a tudás formális és informális csatornákon történő — egyformán fontos — áramlását tartják, melynek jelentő sége máig megmaradt a vállalati döntéshozatalban. A pénzügyi szolgáltatások esetében pl. az ügyfelekkel való személyes kapcsolattartás mellett az információk gyors és helyes értelmezésében is fontos szerepet kap a szocio-kulturális környezet — melynek fontos elemei az egyes munkatársak személyes kapcsolatrendszere és (esetleg más vállalatoknál, intézményeknél szerzett) szakmai tapasztalatai (Agnes 2000). A tudásintenzív ágazatokban (a kutatásban, fejlesztésben és az azokhoz kapcsolódó szolgáltatásokban) a folyamatos megújulást, a szaktudás áramlását biztosítja a vállalkozók beágyazottsága, intézményekhez, szakmai szervezetekhez és más vállalkozásokhoz fűződő — a kutatások szerint er ősen strukturált és dinamikus — kapcsolatrendszere (Johanisson 1994). A helyi kapcsolatrendszerb ől eredő pozitív externáliákat kihasználva a vállalkozások er ősíthetik kifelé irányuló (regionális, nemzeti, vagy akár a globális) kapcsolataikat, hosszabb távon átformálva magát a helyi gazdaságot is (Delgado 1995; Daniels 1999).

A termel ői szolgáltató szektor sajátosságai az átalakuló magyar gazdaságban A szektor strukturális és szervezeti átalakulása a formálódó kelet közép európai piacgazdaságokat sajátos módon érintette. Magyarországon az üzleti szolgáltatások iránti — az évtized elején még kevéssé strukturált — keresletet alapvet ően a piaci szabályozó rendszer kialakítása, a társasági törvény elfogadása és az ennek következményeként meginduló cégalapítási hullám, illetve az állami vállalatok átalakítása és privatizációja ösztönözte. A gazdasági szerepl ők körének átalakulása ugyanakkor a korábbi helyi és térségi gazdasági (vállalatközi) kapcsolatok megsz űnéséhez, illetve átrendez ődéséhez vezetett. Az új (illetve átalakult) szervezetek m űködtetésében és üzleti kapcsolataik felépítésében, formálásában, a helyi/térségi gazdaság kohéziójának kialakításában a hazai szolgáltató szervezetekre fontos — közvetít ő — szerep hárult. A kilencvenes évek második felében ugyanakkor a szektor szereplőinek köre a rugalmas, nemzetközi szolgáltató hálózatok megjelenésével tovább bő vült. A multinacionális szervezetek a helyi munkaer ő alkalmazása és képzése révén fontos szerepet játszottak egyrészt a nemzetközi vállalati stratégiák kialakításában és megvalósításában, másrészt a fejlett üzleti szolgáltatások fejl ődésében, és azok humán feltételeinek alakításában is (Michalak 1999; Agnes 2000). Az említett folyamatok eredményeként az üzleti szolgáltatások szektorában kialakult kettős struktúra melynek kínálati oldalát egyrészt a nemzetközi ügyfélkörrel és kiterjedt információs háttérrel rendelkez ő szolgáltatók, másrészt a helyi, esetleg -

-

—

-


116

Gyors ténykép


■2

regionális piaci kapcsolatokkal rendelkez ő, túlnyomórészt rutinjelleg ű szolgáltatásokat biztosító kisszervezetek alkotják — nem csupán az átalakuló gazdaságokra jellemző sajátosság. Feltevésünk szerint azonban ez a dualizmus jóval nagyobb különbségeket takar — ágazati, szervezeti és földrajzi szempontból is —, mint a fejlett piacgazdaságok esetében. Ennek legfontosabb oka a keresleti oldalon — a kis- és mikrovállalkozások túlnyomó többségénél — jelentkez ő tőkehiány. A gazdasági szempontból leszakadó-stagnáló térségekben a kisszervezetek túlnyomó többségének fejlő dési pályája — melynek legfontosabb állomásainál van a legnagyobb szükség „külső " szolgáltatók segítségére — kifejezetten szegényes szolgáltatói háttér kialakulását ösztönözte. Ugyanakkor a viszonylag csekély számú, speciális (els ősorban fejlett üzleti) szolgáltatást nyújtó szervezet ezért térben er ősen koncentráltan jelenik meg és túlnyomórészt (nagy-)városi székhely ű szervezetek keresletére építkezik. A kereslet strukturális egyoldalúságából, illetve térbeli differenciálódásából következően a szektor regionális kohéziós szerepe viszonylag gyenge. Feltételezésünk szerint a kilencvenes évek második felében meginduló növekedés és strukturális átalakulás, a vállalkozások m űködési (makrogazdasági-szabályozási) feltételeinek stabilizálódása azonban a helyi (városkörnyéki) gazdaság kohéziója szempontjából kedvez ő folyamatokat is elindított. Ebben fontos szerepet töltöttek be a szolgáltató szervezetek is, melyek piaca ugyan jelent ősen bővült, ez azonban a térségek és a városhierarchia további differenciálódását ösztönözte. Úgy t űnik azonban, hogy még az intézményi ellátottság és a képzett munkaer ő szempontjából legkedvez őbb helyzetű vidéki centrumokban (fels őoktatási-kutatási központokban) kialakuló struktúra is er ősen hiányos, nem jelentek meg p1. a tudás-intenzív ágazatok fejl ődéséhez szükséges (információkat, tudást közvetít ő és befektet őket mozgósítani képes) szolgáltatások. A vázolt hiányosságok ellenére, a gazdasági növekedés megindulásának eredményeként egészében véve mégis strukturáltabbá vált a termelői szolgáltatások piaca az előző évtized végére. Feltevésünk szerint — a nyugat-európai sajátosságokhoz hasonlóan — a felhasználók köre vállalati méretek szerint differenciálódott elsősorban. Közöttük legnagyobb súllyal (az igénybe vett szolgáltatások értékét tekintve) a középvállalkozások jelentek meg, akiket a velük szemben támasztott min őségi követelmények — beszállítói kapcsolataik, illetve a nemzetközi piaci megmérettetés — ösztönöztek a szolgáltatások széles körének igénybe vételére. A nagyvállalatok viszont jóval több feladatot oldanak meg „házon belül" (internalizálják azokat), nagy kockázattal járó, stratégiai lépések esetén támaszkodnak küls ő szolgáltatókra, első sorban ismert (hazai vagy nemzetközi) nagyvállalatokra. A kisvállalkozások ő szellemi kapacitások híján — legtöbbször a rutinszer ű feladatokat is „kül-—megfel ső sökkel" (többnyire helyi szolgáltató kisvállalkozások segítségével) oldják meg, mivel a belső — állandó — munkatársak alkalmazása túl költséges. Feltesszük továbbá, hogy emellett az ágazati sajátosságok, valamint a vállalkozások kapcsolatrendszere (különösen a nemzetközi kapcsolatok megléte/hiánya) is er ősen befolyásolják a kereslet alakulását.



■2

Gyors ténykép

117

Az átalakuló magyar gazdaság termel ői szolgáltatási piaca sajátosságainak, a szektor helyi és térségi gazdaságban betöltött szerepének, valamint területi különbségeinek vizsgálatát empirikus módszerekkel, illetve (kiegészítésképpen) statisztikai adatok elemzésére támaszkodva végeztük el. A kiválasztott célterületek — Fejér, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Baranya megye — a kilencvenes évtizedben eltér ő fejlődési pályán mozogtak, és a szektorban meghatározó szerepet betölt ő megyeszékhelyek fejlődési feltételei, illetve üteme is jelent ősen eltért. Felhasználói kérdőíveinket mindhárom megyében azonos tartalommal küldtük ki, s a beérkezett, több mint 200 értékelhető válasz révén képet alkothattunk a megyeszékhelyeken, a kisvárosokban és a falvakban m űködő vállalkozások szolgáltatásokkal kapcsolatos igényeir ől, annak változásáról, a szolgáltatásoknak a vállalkozások m űködtetésében és a stratégiai átalakításokban betöltött szerepér ől, továbbá a felhasználó-szolgáltató kapcsolatrendszer m űködési mechanizmusáról és térbeliségér ől, illetve — a térkapcsolatokkal összefüggésben — az elektronikus szolgáltatások szerepér ől is. A szolgáltatókkal készített interjúk elemzésével betekintést nyertünk a szektor formálódásának folyamatába (az alapítás körülményei és feltételei, stratégiai váltások a felmérés id őpontjáig), működésébe (infrastruktúra, személy feltételek). Az interjúk legfontosabb elemei azonban a szolgáltatók helyi gazdaságba való beágyazottságára (ügyfélkörük alakulása, sajátosságai), térkapcsolataira és a szektor egészér ől kialakított véleményére vonatkozó kérdések voltak. A felkeresett szervezetekre vonatkozó, alapvet ő információk (vállalkozás mérete, tevékenysége, alapítás id őpontja, éves árbevétel nagyságrendje) mind a felhasználók, mind a szolgáltatók esetében segítette a termelői szolgáltatások helyi/térségi piaca strukturális jellemz őinek pontosabb meghatározását.

A szektor súlya a vizsgált térségek gazdaságában A termel ői szolgáltatások fejlettsége, struktúrája, illetve a nemzetgazdaság teljesítménye erősen korrelál (Daniels 1999). A magyarországi térségekre vonatkozó vizsgálataink szerint a gazdasági aktivitás és az ipari kibocsátás mellett a kvalifikált munkaerő eloszlása is befolyásolta a szektor fejl ődését, dinamikáját, illetve annak térbeli különbségeit. A termel ői szolgáltatások köre b ővülésének és szereplői gyarapodásának eredményeként a szektor hozzájárulása az értéktermeléshez növekedett a kilencvenes évek második felében. A folyamat térbeli sajátosságait alapvet ően befolyásolta a korábban — az évtized közepére — kialakult térstruktúra, azonban ennek új, els ősorban a vidéki nagy- és középvárosok köréb ől kiemelkedő elemei is megjelentek, amelyek érintették az általunk vizsgált térségeket is. Fejér megyében, ahol a gazdasági növekedés mozgatója a külföldi t őke bevonásával történő, export-orientált ipari szerkezetváltás, a termel ői szolgáltatások szektorának növekedése a vidéki átlagnál jóval dinamikusabb volt, és a folyamat strukturált, sokoldalú termelői szolgáltató szféra kialakulását eredményezte. Ennek ellenére — elsősorban az ipar nagy súlya miatt — a termel ői szolgáltatások hozzájárulása a megyei gazdaság kibocsátásához elmarad a megyék átlagától. Ugyanakkor er ősöd-


118

Gyors ténykép


■2

tek a szektor megyén belüli területi különbségei az iparosodó városi térségek javára, illetve a megye középs ő—déli területeinek rovására. A megyeszékhely szerepe meghatározó a termel ő i szolgáltatások térszerkezetében — különösen a számítástechnikai, mű szaki tanácsadási és fejlesztési, illetve a gazdasági-piaci információkat közvetítő tevékenységek esetében —, de Budapest közelsége ezt a dominanciát számottevő en csökkenti a megye keleti részén. A leszakadó térségek közé sorolt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében közvetve (szellemi potenciál, vállalkozói kultúra) és közvetlenül is (a felhasználók köre, összetétele) a térség gazdaságának szerkezeti és szervezeti sajátosságai határozták meg a szektor struktúráját (a tartósan gyenge vállalkozási aktivitás, a mikrovállalkozások magas aránya, a t ő kefelhalmozás alacsony szintje, az infrastruktúra hiányosságai, a gyenge iparosodottság, a sikeresen privatizálható, megújulásra képes nagyvállalatok csekély száma). Bár a kilencvenes évtized végén dinamikusan n őtt a szolgáltatók száma, illetve jelent ős részük bő vítette tevékenységi körét — különösen a jogi, adó- és ügyviteli tanácsadás, az ingatlanügyletekhez kapcsolódó szolgáltatások és az informatikai, valamint irodatechnikai tevékenységek irányába —, a megye vidéki összehasonlításban mégis gyenge fajlagos (szolgáltatók ezer vállalkozásra jutó száma) és abszolút (pl. egyes termel ő i szolgáltatások megjelenése/hiánya) mutatókkal jellemezhet ő . Ugyanakkor a szektor — és annak dinamikája — megyén belüli rendkívül erő s térbeli (nyíregyházi) koncentrációja önmagában is piaci hátrányt jelent a megyeszékhelyt ől távolabb fekvő településeken működő vállalkozások számára, s el őrevetíti a peremterületek további leszakadását. Bár Baranya megye nem sorolható a gazdasági szempontból dinamikus térségek közé, a termel ő i szolgáltatások struktúráját, sokoldalúságát tekintve azonban nem tekinthető leszakadónak sem. A kedvez ő mutatók hátterében azonban a szolgáltatások hagyományosan er ő s pécsi koncentrációja áll. A város a legnagyobb vidéki termel ő i szolgáltató bázissal rendelkez ő centrumok közé tartozik, továbbá rendelkezik a tudásalapú gazdasági fejl ő déshez szükséges intézményhálózattal és humán erő forrásokkal. A gazdasági mutatók és a korábbi elemzések (Horváth 1994; Gál 2000) alapján azonban abból a feltevésb ő l indultunk ki, hogy mindez sajátos, kett ős szerepet eredményez Pécs esetében. Míg ez utóbbi fejl ődési pályán nem indulhatott el a város, mivel alapvet ő feltételek — többek között a fejlett üzleti szolgáltatások néhány eleme — hiányoznak hozzá, a termel ő szolgáltatások szférájában Pécs „rátelepszik" megyéjére, ami a peremhelyzet ű településeken a szabolcsihoz hasonló feszültségeket eredményez, s mindez — feltevésünk szerint — a vállalati kapcsolatrendszereken keresztül (szolgáltatók — felhasználók) is mérhet ő.

A termel ői szolgáltatások piacának strukturális sajátosságai a mintaterületeken Felmérésünk szerint a szektorban a kilencvenes évek második felében lezajló szerkezeti átalakulást alapvet ően a kereslet b ővülése és átstrukturálódása ösztönözte. Mindhárom mintaterületen a vállalkozások m űködtetéséhez szükséges pénzügyi,



■2

Gyors ténykép

119

biztosítási, számviteli és könyvvizsgálói szolgáltatások iránti igény volt a legnagyobb. A legdinamikusabban ugyanakkor az információs technológiák és a fejlettebb irodatechnikai eszközök alkalmazásához kapcsolódó tevékenységek (telekommunikációs, irodatechnikai szerviz, hardver- és szoftver-szolgáltatások), továbbá a hirdetési és reklám-szolgáltatások iránti kereslet b ővült. A kereslet alakulása azonban erősen strukturált volt a felhasználók árbevételének, tevékenységének és székhelyének (régió és településtípus) függvényében. A kis- és mikrovállakozások többsége csupán a legfontosabb, a fennmaradáshoz elengedhetetlen szolgáltatásokat veszi igénybe mindenhol, számukra még ezek is nehezen elviselhető pénzügyi terhet jelentenek. Többségük kisvárosi, illetve falusi székhely ű vállalkozás, melyek célja általában a családi vállalkozás fennmaradása, a túlélés. A középvállalkozások és a dinamikus, fejl ődő kisszervezetek (túlnyomórészt a 100 M Ft-nál nagyobb árbevételt elér ők) jelentik a piac legszínesebb csoportját. A termel ői szolgáltatásokat els ősorban a piaci alkalmazkodás, terjeszkedés, illetve stratégiai partnerek felkutatása céljából veszik igénybe. E cégek a vállalkozás fejlesztéséhez, átalakításához, versenyképességük növeléséhez szükséges jogi- és adótanácsadás mellett a piackutatási, oktatás-képzési szolgáltatásokat is keresik. Tevékenységi körök (ágazatok) szerint is tapasztalható strukturális eltérés a keresletben. Az információáramlással kapcsolatos szolgáltatásokat leggyakrabban más szolgáltatók veszik igénybe, míg a szállítmányozási-logisztikai szolgáltatásokat többnyire kereskedelmi és ipari vállalkozások keresik. Az ipari és szolgáltató szervezetek eltérő piaci kapcsolatrendszere és szolgáltatásokkal kapcsolatos igényei Fejér megyében különültek el a legélesebben. Az el őbbiek a bel- és külföldi piaci expanzióhoz kapcsolódó szolgáltatások keresleti oldalán töltenek be meghatározó szerepet, míg a szolgáltató kisszervezetek a helyi/térségi piaci igényekhez történ ő rugalmas és gyors alkalmazkodáshoz (új üzleti stratégia kialakításához) veszik igénybe más szervezetek szolgáltatásait. A legélesebben két sajátos csoport különül el a többi vállalkozástól. Az egyik a külföldi kapcsolatrendszerrel rendelkez ő szervezeteké, amelyek a terjeszkedés, kapcsolatteremtés és -m űködtetés t őke- és információigényes folyamatában a jogi-, pénzügyi, üzletviteli, külföldi szállítmányozási, fordítói, vámügyi szolgáltatások jelentős költségeit képesek vállalni. A külpiaci kapcsolatok építése egyik akadályának éppen e tevékenységek kényszer ű extemalizációja és magas költségei t űnnek, amihez — nyugati export esetén — hozzáadódnak a min őségbiztosítás terhei. E kör bővülése a vizsgált térségek közül a kapcsolati t őke és a földrajzi közelség el őnyeit kihasználó Fejér megyei — els ősorban a két nagy ipari centrumban m űködő — vállalkozások körében figyelhető meg, a másik két térségben az ide sorolható szervezetek inkább kivételnek számítanak. A felhasználók sajátos, a Fejér megyei, valamint a pécsi gazdaságban is csupán szórványosan megjelenő csoportját alkotják a kutató és fejleszt ő intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatban álló vállalkozások. A szolgáltatások e csoportja iránt a legcsekélyebb a kereslet, még Pécsett is rendkívül gyenge a vállalkozói szféra és az intézmények kapcsolata mind a K+F, mind az oktatás-képzés területén, amely —


120

Gyors ténykép


■2

más tényezőkkel együtt — az eredmények városi (és régión) kívüli hasznosulását eredményezi. A számítástechnikai és m űszaki tanácsadási szolgáltatásokkal — a vidéki nagyvárosokhoz viszonyítva — jól ellátott, stabil ipari háttérrel rendelkez ő Székesfehérváron a kapcsolatrendszer hiányosságai más összefüggésben, az ipar (hosszú távon fenntartható) versenyképességének és az egyoldalú kapcsolatokból eredő sebezhetőség problémájaként jelennek meg, míg Szabolcsban ez a csoport gyakorlatilag hiányzik. Ezek a problémák más-más típusú beavatkozást is igényelnek, de valamennyi összefügg a termel ő szolgáltatások helyi/térségi struktúrájával, annak gyengeségeivel és hiányosságaival. Mindhárom vizsgált térségben jól elkülönülnek tehát a statikus és dinamikus fogyasztói (vállalkozási) csoportok aszerint, hogy mennyi, milyen típusú szolgáltatást, milyen — stratégiai vagy m űködtetési — célra, mekkora gyakorisággal vesznek igénybe, és keresletük hogyan változott az elmúlt négy-öt évben. A szerény árbevételű — sok esetben családi — kisvállalkozások els ősorban a rutinszerű, működetést szolgáló szolgáltatások iránti tömeges igényt növelték, míg a közép- és nagyvállalkozások, valamint a piaci változásokra rugalmasan reagáló, terjeszked ő — különösen a külpiaci kapcsolatokat épít ő — kisvállalkozások a termel ői szolgáltatások körének bővülését és differenciálódását ösztönözték. A vizsgált régiókban zajló gazdasági folyamatokat hűen tükrözi a szolgáltatások iránti kereslet alakulása. Míg Szabolcsban a működőképességen van a hangsúly, Pécsett a helyi/térségi igényekhez történ ő alkalmazkodáson (erre utal pl. a tevékenységi kör átalakítása a szolgáltatóknál), Fejérben pedig e célok mellett nagyobb hangsúlyt kapott a nagyvállalatokkal kialakítandó partnerség, továbbá a termék- és technológiai innovációk megvalósításához szükséges szolgáltatások iránti igény. Valamennyi vizsgált térség vállalakozásairól elmondhatjuk általában, hogy egyre többféle szolgáltatást vesznek igénybe versenyképességük javításához, a piackutatástól és a jogi, illetve adótanácsadáson, valamint a reklámon át a telekommunikációs-információs technológiák alkalmazásához köt ődő tevékenységekig. A szolgáltatásokhoz kötődő innovációs „hajlandóság" azonban a fentebb említett szervezeti és ágazati sajátosságok mellett er ősen tagolódik a vállalkozások székhelye szerint: a megyeszékhelyen, illetve a jelent ős ipari és szolgáltató bázissal rendelkez ő középvárosokban működő gazdasági szervezetek kereslete a legstrukturáltabb, legsokoldalúbb, még a kisvállalkozói kör is jóval több és többféle szolgáltatást vesz igénybe, mint a nagyobb árbevétel ű, községi és kisvárosi székhely űek. A szolgáltatások piacának e sajátosságát hipotézisünkben a vállalkozások helyi/térségi kapcsolatrendszerbe ágyazottságával és az abból ered ő pozitív hozadékokkal (externáliákkal) magyaráztuk. Felmérésünkben ezért kitértünk a szolgáltató szervezetek kapcsolati hálójának elemzésére, annak térségi sajátosságaira is.

A termel ői szolgáltatások helyi/térségi gazdaságban betöltött szerepe A szolgáltatók mindhárom vizsgált térségben a szabályozók változását, a gazdasági szerkezet átalakulását és a vállalkozások gyarapodását tekintették a legfontosabb ösztönzőnek alapításukkor. A vállalkozás indításában és m űködtetésében is



■2

Gyors ténykép

121

fontos szerepet játszott egyrészt az alapítók iskolázottsága és személyes tapasztalatait, másrészt a rendszerváltás el őtt kialakult személyes kapcsolatrendszerük. Ez utóbbi meghatározó szerepet játszik a szolgáltató és felhasználó közötti üzleti kapcsolatok megteremtésében, különösen a megyeszékhelyeken m űködő felhasználók esetében. Az Internetet és a cégkatalógusokat viszonylag kevesen veszik igénybe erre a célra, míg helyi (személyes) kapcsolatrendszerrel nem rendelkez ő, külföldi érdekeltségű vállalkozások, valamint a városi székhely ű, elsősorban az iparban tevékenykedő közép- és nagyvállalatok (els ősorban Fejér megyében), továbbá a községi székhelyű szervezetek — a városokban koncentrálódó szolgáltatásokkal kapcsolatos információk híján — gyakrabban veszik igénybe szakmai szervezetek segítségét. Az informális mechanizmusok különösen nagy szerepe részben a piaci kockázat minimalizálására való törekvésb ől ered, részben azonban — tekintettel döntő súlyára a kapcsolatteremtésben — a rendszerváltás termékének kell tekintenünk a jelenséget5 . Ugyanakkor sok esetben a „megbízhatóság" a szakmai szempontok rovására érvényesülhet, ami a felhasználó szempontjából piaci hátrányt eredményez (pl. kevesebb vagy kevésbé friss információt). Ezért egyrészt komoly problémának tartjuk a min ősitési rendszerek lassú terjedését a szolgáltató szektorban, továbbá az igénybe vehet ő szolgáltatásokkal kapcsolatos információk hiányát, elsősorban a falusi-kisvárosi terekben. A termel ői szolgáltatások körében is élesed ő versenyre adott válaszként azonban mind több szolgáltató igyekszik a helyi tematikus cégkatalógusokban is regisztráltatni magát, s emellett néhány cég az ügyfélkör b ővítésére az Internetet is igyekszik felhasználni. Akadnak ugyanakkor — egyel őre szórványos és városokban koncentrálódó — példák olyan szervezetek működésére is, amelyek a szolgáltatásokkal kapcsolatos információk terjesztésével próbálják ösztönözni a helyi gazdaság szerkezetének megújulását. 6 A szolgáltató szervezetek helyi/térségi gazdaságba való beágyazottságát tükrözi ügyfélkörük alakulása. A szolgáltató szektorbeli vállalkozások többségének igen széles körű az ágazati kapcsolatrendszere. Néhány, speciális szolgáltatást nyújtó cég (pl. biotechnológia, környezetvédelem, műszaki és szoftverfejlesztés) viszont egy-egy szektorális csoporttal (egészségügy, energiaszektor, feldolgozóipar) áll csak kapcsolatban, közöttük pedig dönt ő súllyal vannak jelen a nagy- és középvállalatok. E szolgáltató szervezetek er ősen strukturált szakmai és üzleti kapcsolatrendszerrel rendelkeznek, de er ősebben függnek (kevesebb számú) partnereik megrendeléseitől. A ritkábban igénybe vett, információközvetítéssel, szervezéssel kapcsolatos szolgáltatások (számítástechnika, piackutatás, hirdetés) ügyfélkörében az iparban és a termelői szolgáltatásokban tevékenyked ő, jelentősebb tőkével és 100 M Ft feletti éves árbevétellel rendelkez ő kis- és középvállalkozások túlsúlya a jellemz ő. A szolgáltatások ezen csoportjában a városi székhely ű (elsősorban megyeszékhelyen működő ) szervezetek teszik ki a kereslet túlnyomó részét (50-80%-át), amely utal a vizsgált térségek — különösen Baranya és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye — gazda-


122

Gyors ténykép


■2

ságában erősödő szerkezeti kett ősségre, divergenciára (szolgáltató megyeszékhely — ipari és mezőgazdasági kisvállalkozások fej l ődésétől függő kisvárosok és falvak). A legszélesebb ügyfélkörrel a pénzügyi, biztosítási, könyvvizsgálói és számviteli szolgáltatásokat nyújtó szervezetek rendelkeznek, melyek gyors elérhet őségét biztosítják a túlnyomórészt városokban tömörül ő, jól elérhető telephelyeik, irodáik. Ezek ügyfélköre ágazati és szervezeti szempontból a legösszetettebb, de domináns közöttük a kis- és a középvállalkozások csoportja, amelyek általában heti többszöri rendszerességgel veszik igénybe szolgáltatásaikat. A szolgáltatókkal készített interjúkból kiderült, hogy a szektornak ez a szegmense meglehet ősen zárt: a vállalkozások (felhasználók) általában „helyi" szolgáltatókat keresnek fel igényeikkel, ugyanakkor a szolgáltatók küls ő kapcsolatrendszere gyenge, els ősorban a városkörnyékre fókuszált. Az üzleti szolgáltatások aránya az egyes szervezetek ráfordításaiban tükrözi a vizsgált térségek szervezeti és ágazati struktúráját. A legkevesebbet (ráfordításaik kevesebb, mint 10%-át) a szolgáltatások nagy hányadát „házon belül" megoldó nagyszervezetek és a mikrovállalkozások 7 (minimális igények) fordítják ilyen célra. A legtöbb esetben a ráfordítások aránya 11-20%-os, s többnyire a méreteik miatt externalizációra kényszerül ő kis- és középvállalkozások tartoznak ide. A csoporton belül ágazati szempontból a szabolcsi, illetve a pécsi mintában a szolgáltatások túlsúlya jellemző , Fejér megye esetében viszont az ipar nagyobb súlya a keresleti oldalon is érvényesül. A termelői szolgáltatások közül a legnagyobb tételt a vállalkozások kiadásai között a telekommunikáció, a pénzügyi szolgáltatások és a szállítmányozás (valamint a kereskedelmi szervezeteknél a nagykereskedelmi-elosztó tevékenységek) jelentik a vizsgált térségekben. A kisvállalkozások tömeges keresletének eredményeként ezeket a számviteli és könyvvizsgálói szolgáltatások, majd a b ővülő piaccal rendelkező hirdetési és reklámszolgáltatások követik. Különösen nagy költségterhet jelent a termel ő i szolgáltatások igénybe vétele azon szervezetek számára, amelyek információk és áruk áramlására építik tevékenységüket (pl. az informatikai és külkereskedelmi tevékenységet folytató cégek), vagy pedig (tevékenységükt ől függetlenül) falvakban működő mikroszervezetek, amelyek szerény forgalmukhoz viszonyítva nagy „rezsivel" dolgoznak. Ez utóbbi csoport számára létkérdés az adminisztrációhoz kapcsolódó terhek (szolgáltatási költségek) csökkentése. A szolgáltatások magas költségei ugyanakkor magyarázattal szolgálnak arra is, hogy az elaprózott szervezeti struktúrával és t őkehiánnyal, valamint a feldolgozóipar lassú szerkezeti átalakulásával jellemezhető térségekben (pl. Baranyában és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében) működő vállalkozások külső (elsősorban külföldi) kapcsolatrendszere miért szórványos és formálódik vontatottan. Ezek a szerkezeti sajátosságok befolyásolják a termel ői szolgáltatások további fejl ődését is: a pécsi és nyíregyházi szolgáltatók szerint a helyi/térségi vállalkozások javuló teljesítménye alig hatott ösztönzőleg a szektor fejl ődésére, ők jelenleg is a közepes nagyságú ipari vállalkozások kis számát és gyengeségét tartják a tercier szektor egyik fejl ődési gátjának. A termelő i szolgáltatásokat nyújtó cégek a piaci versenyképesség növelésére Fejér



■2

Gyors ténykép

123

megyében is elsősorban a megye ipari központjaiban vannak kedvez ő hatással (Székesfehérvár, Dunaújváros), tevékenységükkel különösen a helyi vállalkozások megújuló képességét segítik. A két nagy ipari centrumban koncentrálódó humán tőke a magasan kvalifikált közgazdasági, műszaki, pénzügyi-számviteli szakemberek, akik sok esetben több szakvizsgával is rendelkeznek — révén vált a szektor a megye iparának (és szolgáltató szektorának) egyik fontos, dinamizáló tényez őjévé. —

A szolgáltatások helyi beágyazottsága és struktúrája a megyeszékhelyeken Felmérésünk szerint a képzett munkaer őt és a termel ői szolgáltatások széles körét biztosító, megyeszékhelyeken m űködő gazdasági szervezetek vállalati kapcsolatrendszere a legs űrűbb és legstrukturáltabb, amelyben fontos szerepet töltenek be a (piaci) szolgáltatásokat nyújtó szervezetek. Mindhárom mintaterületr ől elmondhatjuk azonban, hogy ha formálódnak is több vállalkozást átfogó kapcsolatrendszerek a helyi gazdaságban, ezek fókuszában nem a termel ő szolgáltatások állnak. A szabolcsi megyeszékhely gazdaságára szervezeti szempontból az atomizáltság jellemző, a szervezetek többségének célja a túlélés, kapcsolataik a szolgáltató szektorral korlátozottak. Ennek eredménye a szektor egyik fontos strukturális gyengesége, a m űszaki fejl ődést és az innovációk terjedését segít ő szolgáltatók (K+F; nem építészeti jellegű műszaki tanácsadás) szerény száma, valamint az üzleti információk gyors áramlását (pl. EU minőségi normák, EU- és kormányzati támogatási lehet őségek, piaci információk, befektetési lehet őségek, vállalkozási övezetekkel kapcsolatos ismeretek) elősegítő szolgáltatások fejletlensége. Ez utóbbi részben a szektor gyenge pontjaira (marketing, piackutatás), részben a már m űködő szervezetek (ügyviteli tanácsadás, számviteli szolgáltatások) tevékenységének hiányosságaira vezethető vissza. Pécsett a magasabb szintű, minőségi szolgáltatást nyújtó pénzügyi-, jogi-, befektetési-, pályázati- és PR-tanácsadás, a piackutató, közvélemény-kutató, informatikai (Dravanet, High-Computer cégcsoport), a high-technológia körébe tartozó bio- és lézertechnológiai K+F szolgáltatási kapacitás is fejlettnek mondható vidéki nagyvárosi viszonylatban. A helyi szolgáltató szektorról a szolgáltató vállalkozások közel 60%-a ugyan megelégedettséggel beszélt, de mintegy negyedük a szektor helyi hiányosságait hangsúlyozta, legtöbben a logisztika, a számítástechnikai-, alkalmazott informatikai szolgáltatások, a közlekedés, a K+F és a m űszaki innovációs szolgáltatások hiányosságait emelték ki é. A Pécsett nagy számban található jelent ős szellemi kapacitásokat tömörít ő intézmények kapcsolatai kifelé mutatnak és szórványosak a helyi gazdasági szerepl őkkel, a szolgáltatók pedig saját fejl ődési lehetőségeiket nem az el őbbiekkel, hanem az ipari átalakulással (beruházásokkal) összefüggésben értelmezik. A helyi gazdaság kohéziójának er ősítését nem segíti az sem, hogy a pénzügyi szolgáltatók üzleti stratégiájukat nem városokra/térségekre, illetve az ott működő vállalkozások igényeire szabottan dolgozzák ki, s az emiatt állandósuló tőkehiány a közép- és kisvállalati szektor helyi és nemzetközi kapcsolatainak építését is gátolja.


124

Gyors ténykép


■2

A Fejér megyei ipari centrumokban formálódó vállalati kapcsolatrendszerek középpontjában ipari nagyszervezetek állnak. Ez utóbbiak a termel ői szolgáltatások nagy részét „házon belül" oldják meg, de megjelennek fogyasztóként is a kutatásfejlesztés, mű szaki szaktanácsadás, piackutatás, logisztika piacán. A hozzájuk köt ődő kis- és középvállalkozások ugyanakkor a helyi szolgáltatási piac más elemei (pl. a rutinjellegű szolgáltatások) iránti keresletet növelik, ami sajátos, kett ős piaci struktúra kialakulását eredményezte. A helyi gazdaság ágazati sajátosságainak eredményeként Dunaújvárosban viszonylag zárt szolgáltatói piac formálódott (a helyi vállalkozások zöme helyi szolgáltatókat keres fel igényeivel) a város szolgáltató szektorának strukturális hiányosságai ellenére, melyek a kutatás-fejlesztés, a logisztika, a piackutatás terén jelentkeznek els ősorban. A megyeszékhely vállalkozásai — különösen a szolgáltató szektorban tevékenyked ők, valamint a dinamikus, feldolgozó-ipari kis- és középvállalkozások — viszont nyitottabb, az észak-dunántúli nagyvárosokra és Budapestre is kiterjed ő kapcsolatrendszerrel rendelkeznek. Ez a tény, továbbá Székesfehérvár szolgáltató szektorának er ősségei (pl. számítástechnikai szolgáltatások, mű szaki tanácsadás) arra utal, hogy folyamatosan b ővül azoknak a vállalkozásoknak a köre, amelyek igyekeznek megfelelni a beszállítókkal, alvállalkozókkal kapcsolatos igényeknek (min őségbiztosítás, magas szintű szervezés, számítástechnika alkalmazása az ügyvitelben stb.) (Dőry 1998), s ebben küls ő szolgáltatókra támaszkodnak. Erre utal a számítástechnikai szolgáltatások, a m űszaki tanácsadás, továbbá a piaci információk áramlásával kapcsolatos tevékenységek gyarapodása a városban.

A szolgáltatók térségi kapcsolatrendszere Mindhárom vizsgált térségben meghatározó szerepet töltenek be a megyeszékhelyen tevékenyked ő szolgáltatók a megye többi településén m űködő vállalkozások ellátásában. A három nagyváros szerepe különösen pénzügyi, számítástechnikai, piackutatási, reklám- és hirdetési szolgáltatásokban meghatározó, térkapcsolataik azonban csak egy-két esetben nyúlnak túl megyéjük határain. A kínálat mellett azonban a termel ő szolgáltatások iránti kereslet is erősen koncentráltan jelentkezik a vizsgált megyékben. Mivel a felhasználók általában helyi szolgáltatókat keresnek fel ügyviteli tanácsadás, számviteli és könyvvizsgálói szolgáltatásokkal kapcsolatos igényeikkel, ez egyrészt a „rutinjelleg ű " szolgáltatások iránti igények városivároskörnyéki tömörülésében jelentkezik, másrészt a megyeszékhelyeken m űködő szervezetek nagyobb „hajlandóságával" a szolgáltatások szélesebb körének — illetve új típusainak — felhasználására. A megyeszékhelyeken m űködő, termel ői szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások ügyfelei 55-70%-ban helyi, illetve városkörnyéki felhasználók közül kerülnek ki. A három nagyváros szolgáltató szektorának strukturális hiányosságaitjelzi a felhasználók küls ő kapcsolatrendszerének kiterjedése és tartalma. Ilyen szempontból a három megyeszékhely három önálló típust testesít meg. Budapest mindhárom esetben fontos szerepet tölt be a szállítmányozásban, a logisztikai és a m űszaki fejlesz-



■2

Gyors ténykép

125

téshez kapcsolódó, továbbá a piackutatási, reklám- és speciális szoftverszolgáltatásokban, illetve az oktatásban. A fővárosi szolgáltatókkal a megkérdezett vállalkozások mintegy tizede rendszeres — általában heti — kapcsolatban áll. A f ővárosi kapcsolatrendszer fókuszában szinte kivétel nélkül városi székhely ű — túlnyomórészt megyeszékhelyen működő vállalkozások állnak, jelent ős részük több telephellyel és külföldi piaci kapcsolatokkal is rendelkezik. Ez utóbbiak m űködtetéséhez tehát többnyire nem elégségesek a helyi szervezetek által nyújtott szolgáltatások. A Fejér megyei vállalkozások közül jóval több számára fontos a budapesti kapcsolat, különösen a feldolgozóiparban tevékenyked ő, illetve a megye keleti részén működő szervezetek számára. A térségben m űködő szervezetek kapcsolatai emellett Győr és (csekélyebb számban) Veszprém felé irányulnak. Pécset ezzel szemben a fővárostól való távolsága, valamint sokoldalú szolgáltató szektora egyértelm űen domináns szerephez juttatta megyéjében, és néhány ágazatban — p1. a szállítmányozásban, a számítástechnikában és a piackutatásban — regionális, illetve országos, a kutatás-fejlesztésben m űködő pécsi vállalkozások pedig nemzetközi kapcsolatrendszert építettek ki. Ugyanakkor a feldolgozó-ipari szerkezetváltáshoz elengedhetetlen szolgáltatásokat (m űszaki tanácsadás és fejlesztés, speciális pénzügyi szolgáltatások) hiányolták a helyi szervezetek. Ez is arra utal, hogy a város gazdasági bázisa biztosítja Pécs helyét a vidék legnagyobb szolgáltató centrumai között, de ez önmagában még nem ösztönözte eddig a város tágabb térségét is (kedvez ően) érintő ipari átalakulást. Nyíregyháza is meghatározó szerepet tölt be megyéjében, de az itteni szolgáltatók térkapcsolatai — csekély számú kivételt ől letekintve — véget érnek a megye határainál. Debrecen és Miskolc alapvet ően regionális elosztó centrumként fontos a szabolcsi vállalkozók számára, szerepük az oktatásban, kutatásban, információközvetítésben szórványos. Szellemi potenciáljuk tehát kihasználatlan, ami a vizsgált térség ipari bázisának gyengeségeivel és munkaer ő-piaci sajátosságaival magyarázható. A vizsgált térségek kisvárosai fontos szerepet töltenek be a napi—heti rendszerességgel igénybe vett, a vállalkozások m űködését biztosító szolgáltatásokban. A kisvárosokban elérhető biztosítási, pénzügyi, jogi és számviteli szolgáltatásokat igénybe veszik a helyi vállalkozók, de a reklámmal, piackutatással, adótanácsadással és irodatechnikai szolgáltatásokkal kapcsolatos igényeikkel jelent ős részük (40-50%-uk) a megyeszékhely, illetve (a Fejér megyei felhasználók esetében) a főváros valamelyik szolgáltatójához fordul. Részben ennek a térstruktúrának a következménye, hogy a kisvárosokban, illetve különösen a falvakban m űködő vállalkozások kevés szolgáltatást vesznek igénybe. A vállalkozók által a megyeszékhely üzleti szolgáltatásairól kialakított kép egyértelm űen pozitív, míg a kisvárosok esetében erő sen differenciált. A megye üzleti szolgáltató szektorának strukturális gyengeségei, hiányosságai tehát a falvak (és a kisvárosok) többségében halmozottan (elérhetőségi problémaként is) jelentkeznek. Az elérhetőségi problémák és az abból ered ő feszültségek enyhítése az elektronikus szolgáltatások terjedésével részben megoldható (ugyanakkor nem pótolhatja a személyes kapcsolattartásból, információáramlásból és -értelmezésb ől származó


126


Gyors ténykép

■2

előnyöket). A felmérésbe bevont szolgáltatók körében csaknem teljes körű az Internet-hozzáférés, és sokoldalú annak kihasználása is. Els ősorban a kommunikációban, a szakmai és piaci információk áramlásában, adatbázisok frissítésében, illetve — szórványosan — a termékforgalmazásban, állásközvetítésben, reklámtevékenységben alkalmazzák a hálózat nyújtotta lehet őségeket, s ezzel maguk a szolgáltatók terjesztik a leggyorsabban és leghatékonyabban a szolgáltatások és felhasználásuk elektronikus formáját. A felhasználók azonban kevésbé rugalmasak, ők túlnyomórészt kommunikációs és pénzügyi e-szolgáltatásokat vesznek igénybe, továbbá üzleti információk gyűjtésére használják a világhálót. Általában passzív szerepl ői a hálózatnak, saját honlappal kevesen, nagyrészt üzleti, informatikai és kulturális szolgáltatásokat nyújtó szervezetek rendelkeznek. Körük a hozzáférést, illetve az alkalmazást tekintve er ősen differenciált: a Fejér megyei vállalkozások nagyobb hányada (53%) használja, mint a szabolcsiaké (32%), ugyanakkor er ősen felülreprezentáltak a városi székhely ű szervezetek (mindhárom térségben) a felhasználók között. A szférában rejl ő lehetőségeket tehát a vállalkozók nagyobb része — els ősorban azok, akik a leginkább rászorulnának — nem képes kiaknázni. Részben az információkhoz való hozzájutás egyenl őtlenségei, részben a személyes kapcsolatok fentebb is hangsúlyozott fontossága miatt tehát hosszú távon számolni kell a vázolt területi egyenl őtlenségek fennmaradásával.

Összegzés A termelői szolgáltatások körének b ővülése és differenciálódása a magyar gazdaság szerkezeti és szervezeti átalakulási folyamatait követve zajlott. A gazdaság új térszerkezetének formálódását, új, dinamikus magterületek felemelkedését és az ország keleti, északkeleti térségeinek leszakadását tükrözik a szektor térben is megjelenő strukturális különbségei, sajátosságai. Ennek a folyamatnak az egyik fontos eleme Budapest üzleti információs monopóliumának az er ősödése, de a szolgáltatások piacának hipotézisünkben vázolt (főváros-vidék) dualizmusa a kilencvenes évtized végére kialakult szervezeti és térbeli struktúra leegyszer űsített képének bizonyult. A vidéki székhely ű gazdasági szervezetek — els ősorban a kis- és középvállalkozások — köre erősen differenciálódott az elmúlt néhány évben: az igénybe vett szolgáltatások számát és körét alapvet ően kül- és belföldi vállalati kapcsolatrendszerük és székhelyük (a szolgáltatások, illetve az azokkal kapcsolatos információk elérhetősége), továbbá (másodlagosan) tevékenységi körük határozta meg. Mind a fogyasztói igényeket, mind a termel ői szolgáltatások szektorának struktúráját — sokoldalúságát — tekintve sajátos csoportot alkotnak a megyeszékhelyek. Bár a kilencvenes években formálódó új (szolgáltató) szerepköreik révén domináns szerepet töltetnek be megyéjük gazdaságának m űködtetésében, fejl ődésük szigetszerű, a szolgáltatók ügyfelei túlnyomórészt a helyi és városkörnyéki szervezetek közül kerülnek ki. A jelenség különösen a gazdaságilag stagnáló-leszakadó térségekben (Baranya, Szabolcs-Szatmár-Bereg) látványos, ahol a megyeszékhelyek (helyi) szolgáltatási piaca viszonylag zárt a nem-rutinszer ű tevékenységek



■2

Gyors ténykép

127

(pl. a piackutatás, a hirdetés, a speciális pénzügyi és a számítástechnikai szolgáltatások) esetében, ugyanakkor rendkívül csekély mind a megyén kívüli, mind a térség kisebb centrumaiban m űködő szolgáltatók súlya a kínálati oldalon. A szektor sajátos elemét alkotó, kutató-fejleszt ő szervezeteket és intézményeket segít ő szolgáltatások megjelenése csupán szórványos, a fels őoktatási-szolgáltató centrumok gazdaságában zárványként jelennek meg, az intézmények és az ott dolgozó kvalifikált munkaerő kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszere ezért nem válhatott új helyitérségi gazdasági struktúra alapjává (pl. Pécsett). A dinamikus, ipari szerkezetváltás sikeres modelljének tekinthet ő Fejér megyében viszont — az erősödő térségi (észak—déli) különbségek ellenére — sokoldalúbb, (ágazati és térbeli szempontból is) strukturáltabb és nyitottabb vállalati kapcsolatrendszerek formálódtak az elmúlt öt évben, melyekben fontos szerepet töltöttek be a termelő i szolgáltatásokat nyújtó szervezetek. A külföldi befektetések, az azokhoz kötődő helyi/térségi vállalkozások körének b ővülése és a termel ői szolgáltatások fejlődése tehát egymást gerjeszt ő folyamatnak bizonyult. A vállalati kapcsolatrendszerek nagyobb nyitottsága azonban a szervez ődő kapcsolatrendszerek középpontjában álló nagyszervezetekt ől, illetve a fővárosi szolgáltatóktól való er ősebb külső függést is jelent, éppen a fejl ődés fennmaradását hosszú távon biztosító tevékenységi körökben (pl. a m űszaki tanácsadás, a kutatás-fejlesztés, a speciális pénzügyi és szoftverszolgáltatások esetében). Amennyiben továbbra is a piaci szerepl ők töltenek be meghatározó szerepet a szektor valamennyi szegmensében — s ez a legvalószínűbb —, a szolgáltató piac er ős tagoltsága és térbeli polarizációja hozzájárul a jelenlegi területi egyenl őtlenségek hosszú távú fennmaradásához.

Jegyzetek Az empirikus felmérést az OTKA (F 029408) támogatásával végeztük el. A „fejlett üzleti szolgáltatások" (advanced producer services, APS) körébe sorolja a nemzetközi szakirodalom azokat a termel ő i szolgáltatásokat, amelyek túlnyomórészt kvalifikált munkaer őt foglalkoztatnak és amelyek információk átadására, áramlásuk biztosítására irányulnak. Az alábbiakban a KSH által kiadott Szolgáltatások Jegyzéke (2000) alapján a következ ő tevékenységeket soroljuk ide: pénzügyi szolgáltatások, biztosítás, pénzügyi tanácsadás, ingatlan-ügyletek bonyolítása, számítástechnikai (hardver-) tanácsadás, szoftver-szolgáltatások, adatfeldolgozás, K+F, jogi tanácsadás, számviteli szolgáltatások, könyvvizsgálói tevékenység, piackutatás, üzletviteli tanácsadás, m űszaki és egyéb szaktanácsadás, hirdetés-reklám, munkaer ő-toborzás, oktatás-képzés, titkári-fordítói tevékenység. 3 A nemzeti és nemzetközi szinten is zajló vállalat-egyesülési folyamatot, illetve nemzetközi vállalati stratégiák kidolgozását siettette az Európai Unióban zajló liberalizációs és jogharmonizációs folyamat is (szabványok egységesítése a szolgáltató szektorban, az iskolai végzettséget igazoló okmányok kölcsönös elfogadása, a telekommunikációs, valamint a munkaer ő-, a pénz- és a t őkepiac liberalizációja, a szolgáltatások szabad áramlásának biztosítása) (Daniels 1999). 4 Az alapítók csaknem kivétel nélkül fels őfokú gazdasági vagy m űszaki irányú végzettséggel rendelkeztek és többségük felel ős (felső vagy középszintű vezetői) posztot töltött be korábbi munkahelyén. s Felmérésünk szerint a stabil, kölcsönönös bizalmon alapuló piaci kapcsolatrendszer formálódásának időszakában (els ősorban a kilencvenes évek els ő felében) a személyes kapcsolatok felértékel ődtek, bizonyos értelemben az üzleti etikában mutatkozó hiányosságokat pótolták. 6 Pl. a helyi szolgáltató szektor kínálati információs rendszerét szándékozik b ővíteni a Pécsi Innovációs Központ keretében tervezett egyablakos szolgáltatási tanácsadó szervezet, amely els ősorban a vállala2


128

Gyors ténykép


■2

tok innovációs, marketing és tanácsadói szolgáltatások iránt felmerül ő igényeit igyekszik hagyományos, illetve internetes információs rendszerével kielégíteni. Ebbe a csoportba a 10 főnél kevesebbet foglalkoztató szervezeteket soroltuk, kiegészítve a 100 M Ft alatti éves árbevétel kritériumával. 8

Megfigyelhető, hogy a döntően fővárosi és a külföldi piacra „kényszerül ő" helyi szolgáltatók (biotechnológai K+F, Marketing PR, menedzsment tanácsadó és néhány informatikai hálózatépít ő) alkottak negatív véleményt a helyi szolgáltató szektorról, a saját vállalkozásaikhoz kapcsolódó felvevőpiaci kapacitást, ill. egyéb háttérszolgáltatásokat hiányolva. A legtöbb válaszadó azonban a szolgáltató szektor hiányosságait Pécs közlekedés-földrajzi szempontú hátrányos helyzetének, az autópálya és repülőtér hiányának róják fel, ami — szerintük — akadályozza a szolgáltatások piacát is felpezsdít ő beruházá sok letelepedését.

Irodalom Agnes, P. (2000) The „End of Geography" in Financial Services? Local Embeddedness and Territorialisation in the Interest Rate Swaps Industry. — Economic Geography. 3.347-366. o. Daniels, P. (1991) A World of Services. — Geoforum. 22.359 - 376. o. Daniels, P. (1999) Advanced producer services and economic development. — A new Europe. Economy, society and environment. Wiley&Sons, Chichester. 127-140. o. Delgado, A.P. (1995) Producer services demand by manufacturing firms in the NW region of Portugal. —PapersoftheRSA. Odense. Dőry T. (1998) A beszállítói kapcsolatok és az ipari együttm űködés lehetséges klaszterei a KözépDunántúlon. — Tér és Társadalom. 3.77-92. o. Gál Z. (2000) A regionalizmus kihívásai: a magyarországi bankszektor fejl ődése és területi struktúrája. — Horváth Gy. —Rechnitzer J. (szerk.) Magyarország területi szerkezete és folyamatai az ezredfordulón. MTA RKK, Pécs. 374-396. o. Geenhiusen, M.—van der Knaap, B.—Nijkamp, P. (1994) Transborder networking: shifts in corporate strategy. — Papers of the RSA. Groningen. Horváth Gy. (1994) A Dél-Dunántúl nemzetközi versenyképességének el őfeltétele, a technológiai megújulás. — Tér és Társadalom. 1-2.37-58. o. Illeris, S. (1996) The service economy. A geographical approach. Wiley&Sons, Chichester. 59-74. o.; 132-143. o. Inzelt A. (2001) Kísérlet az innovációk mérésére a szolgáltatási ágazatokban. — Külgazdaság. Április. 35-51. o. Johanisson, B. (1994) Personal networks in emerging knowledge-based firms: spatial and functional patterns. — Papers of the RSA. Groningen. Michalak, W. (1999) Producer services development problems in new democracies. — A new Europe. Economy, society and environment. Wiley&Sons, Chichester. 141-156. o. Nagy E. (1997) Szolgáltató centrumok az Északnyugat-Dunántúlon. — Tér és Társadalom. 1.109-124. o. Scott, M. — Storper, A. (1993) The wealth of region: market forces and policy imperatives in local and global context. Lewis Center for Regional Policy Studies, Univ. of California. L.A. Tickell, A. (2001) Progress in the geography of services II: services, the state and the rearticulation of capitalism. — Progress in Human Geography. 2.283 -292. o. Williamson, A. (1985) The economic institutions ofcapitalism. The Free Press, New York. Wood, A. (1994) Inter-firm Networks and the Development of Local Economies. — Papers of the RSA. Groningen.

A TERMELŐI SZOLGÁLTATÁSOK SZEREPE A HELYI ÉS TÉRSÉGI GAZDASÁG FEJL ŐDÉSÉBEN'

Recommend Documents