KOR-KÉP – FEJLESZTÉSPOLITIKA Képzés hátrányos helyzetű kistérségeknek
A települések főként „betonoznának”… az Európai Unió strukturális alapjainak támogatásával Az Európai Unió strukturális alapjainak hazai elosztását szabályozó Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) 2007 és 2013 között 7000 milliárd forint értékű beruházást tesz lehetővé. Annak érdekében azonban, hogy az önkormányzatok hatékonyan tudják felhasználni ezeket a forrásokat, speciális szaktudás szükséges. Hogy milyen szaktudásra van szükségük, kiderül az Alapítvány az Önkormányzatok Házáért (ÖHA) felméréséből. A települési önkormányzatok az I. Nemzeti fejlesztési terv időszakának tapasztalatai alapján a strukturális alapok legjelentősebb kedvezményezettjei Magyarországon. Az önkormányzati célcsoport azonban rendkívül heterogén: fejlettségbeli különbségeik, adottságaik, mozgásterük, fejlesztési lehetőségeik igen különbözőek. Ezeket a különbsége-
ket nemcsak statisztikai adatok igazolják, hanem az ezen mutatók alapján kialakított jogszabályok is rögzítik (pl. a 64/2004. (IV.15.) kormányrendelet). A közösségi kohéziós politika alapvető célkitűzése a régiók közötti fejlettségbeli különbségek mérséklése, a hátrányos helyzetű térségek, települések lemaradásá-
nak csökkentése. Ezek a települések azonban csak úgy lesznek képesek hatékonyan felhasználni a rendelkezésre álló forrásokat, ha arra tudatosan felkészülnek. Ennek a felkészülésnek része munkatársaik képzéseken történő felkészítése, a strukturális alapokkal kapcsolatos ismeretek megszerzése.
Felmérés a képzési igényekről Az Alapítvány az Önkormányzatok Házáért kérdőíves felmérést készített a hátrányos helyzetű önkormányzatok strukturális alapokkal összefüggő képzési igényeiről. A kérdőív rákér-
dezett mind az érintett önkormányzatok (a 64/2004. (IV.15.) kormányrendelet 1. számú mellékletében felsorolt kedvezményezett kistérségek) korábbi pályázati tapasztalataira, mind pedig a képzési igényeikre. Az alábbiakban ennek a vizsgálatnak az eredményeit foglaljuk össze. A 285 kérdőív postai úton és interneten jutottak el a címzettekhez, ebből 75 érkezett vissza, melyből 73 volt értékelhető. A vizsgálat ennek megfelelően nem tekinthető reprezentatívnak, mindazonáltal fontos következtetéseket lehet belőlük levonni.
1. ábra Kedvezményezett kistérségek Magyarországon. Forrás: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
10
ÖN • KOR • KÉP 2007. május
Hiányosságok A felmérés projekt-előkészítésre vonatkozó eredményeiből kiderül, hogy az érintett önkormányzatok komoly előkészítő munkát végeznek (2. ábra) a pályázatok beadása előtt, mely kiterjed a költségvetési számítások, az előzetes igényfelmérés, a helyzetértékelés és a stratégiai tervezés területére. Nem, vagy kis arányban végeznek ugyanakkor olyan előkészítő munkát, amely komoly forrásigénnyel bír:
Elvárások és források A kérdőív második fele a kedvezményezett önkormányzatok képzési igénye-
Kiviteli tervek készítése és engedélyezése 5%
SWOT analízis 20%
előkészítő munkák
alig készülnek megvalósíthatósági tanulmányok és építészeti dokumentációk. Az előző hiányosságok (megvalósíthatósági tanulmányok hiánya stb.) azért vetnek fel komoly problémákat, mert az érintett önkormányzatok túlnyomó többsége infrastrukturális projektet tervez, ezekhez pedig elengedhetetlen a komoly előzetes vizsgálat. Ugyanakkor, a 3. ábra által sugallt szemlélet komoly problémákat is felvet: láthatóan az érintett települések leginkább „betonozni” szeretnének, és csupán egyharmaduknak fontos a település lakosságának felzárkóztatása, a humánerőfejlesztés. A jelenlegi általános vélekedés szerint tehát a projekt fogalma csupán az épített környezet fejlesztésével való összefüggésben merül fel. Ezen a szemléleten mind az európai uniós fejlesztéspolitikai elvek, mind pedig az ÚMFT két célkitűzése alapján változtatni kell. Mindkettő legfőbb célja ugyanis a gazdasági növekedés és a foglalkoztatási helyzet javításának elősegítése. A foglalkoztatási ráta növelését, a munkanélküliség csökkentését pedig humánerőforrásfejlesztési projektekkel (képzés, átképzés, képesség- és készségfejlesztés stb.) lehet elősegíteni.
Stratégiai tervezés 51%
Helyzetértékelés elkészítése 61%
Előzetes igényfelmérés 62%
Költségvetési számítások 77% 2. ábra Milyen előkészítő munkát végeznek? Forrás: ÖHA
Az elkövetkező időszakban milyen típusú projektek finanszírozásához kívánnak EU-s pályázati forrást igénybe venni? elektronikus közigazgatás 31% Elektronikus
humánerőforrás fejlesztés (képzés, foglalkoztatás, esélyegyenlőség, romaprogram) 33% Humánerőforrás fejlesztendő területek
A kérdőívekre adott válaszok alapján arra következtethetünk, hogy leginkább azok a települések küldték vissza a kérdőíveket, amelyeknek már voltak tapasztalataik az I. Nemzeti fejlesztési terv pályázataival kapcsolatban. Úgy tűnik, hogy azok a települések, amelyek korábban nem próbáltak pályázni, nem elérhetők egy ilyen vizsgálat számára, s kérdéses, hogy mennyire lennének aktívak a következő nagy lehetőség, az ÚMFT pályázataiban. A kérdőívek visszaküldési arányának alapján tehát már kijelenthetnénk, hogy nagy szükség van az önkormányzati szereplők képzéseken történő felkészítésére. A kérdőív első részében a települések strukturális alapokkal kapcsolatos terveire, illetve eddigi tapasztalataikra vonatkozó kérdések szerepeltek. Ennek alapján megállapítható, hogy a válaszadók szinte teljes köre (72 település) készül strukturális alapokkal összefüggő pályázatok beadására.
Megvalósíthatósági tanulmány 4%
turizmusfejlesztés 52% Turizmusfejlesztés
környezetvédelem (szennyvíz, energia, hulladékkezelés) 76% Környezetvédelem
infrastuktúra (épületfelújítás, településrehabilitáció, akadálymentesítés) 95% Infrastuktúra 3. ábra Az elkövetkező időszakban milyen típusú projektek finanszírozásához kívánnak EU-s pályázati forrást igénybe venni? Forrás: ÖHA
Mely ismeretek, kompetenciák és készségek fejlesztése szükséges leginkább az ön szervezetében/intézményében? Pályázatfigyelési módszerek 43% Csapatmunka 56% Partnerség 61% Terület- és településfejlesztés 71% Horizonális elvek (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) 71% EU-s és hazai támogatási rendszer 78% Projektköltségvetés összeállítása 79%
ismeretek, kompetenciák, készségek
KOR-KÉP – FEJLESZTÉSPOLITIKA
Milyen előkészítő munkát végeznek?
A projekt szakmai tartalmának összeállítása 84% Pályázatírási technikák 87%
4. ábra Mely ismeretek, kompetenciák és készségek fejlesztése szükséges leginkább az Ön szervezetében/intézményében? Forrás: ÖHA
2007. május ÖN • KOR • KÉP
11
KOR-KÉP – FEJLESZTÉSPOLITIKA it mérte fel. A képzési igények felmérése kiterjedt a képzések formai és tartalmi elemeire egyaránt. A képzések formai elemeinek vonatkozásában kiderült, hogy az érintett települések nem tudnak anyagi áldozatokat hozni munkatársaik képzéséért, tehát a finanszírozást a költségvetéstől (hazai központi vagy uniós) várják. Fontos továbbá, hogy a képzéseket megyei szinten szervezzék kiscsoportos és gyakorlatorientált formában. A képzési igények tartalmi elemeinek vonatkozásában a 4. ábra azt mutat-
ja, hogy – kétféle megközelítésben, de – a strukturális alapokkal összefüggő szinte minden kérdéskört érdemes érinteni a képzéseken. A témák egy részét (pályázatírás, projekttartalom, pénzügyek, pályázati lehetőségek stb.) maguk az érintettek tartják fontosnak, másik részét pedig (partnerség, csapatmunka stb.) bár az érintettek a sorban kissé hátra sorolták, jó lenne, ha elsajátítanák. A strukturális alapokkal kapcsolatos tudás vonatkozásában ily módon a legelterjedtebb vélekedés igazo-
lódott vissza: meg kell tanulni pályázatot írni, projektet végrehajtani, és akkor minden rendben lesz. Sajnos ezt a szemléletet sugallják a képzési piacon elérhető leggyakoribb képzések is. A pályázatkészítés és végrehajtás ismerete ugyanakkor a fejlesztések szükséges, de nem elégséges feltétele. A strukturális alapok a felzárkózásnak, a fejlesztéseknek nem céljaként, hanem eszközeiként tételezhetők. A képzések során szükség van tehát egy olyan komplex szemlélet közvetítésére, amely világossá teszi a stratégiai tervezés
és programozás fontosságát, s ennek alárendelten magyarázza el a projektelőkészítés és végrehajtás részleteit. A strukturális alapokkal kapcsolatos képzések már évek óta zajlanak, különösen az önkormányzati munkatársak számára, egyrészt hazai költségvetési, másrészt uniós forrásból. A 2007–2013-as tervezési időszakban, az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) sikeres végrehajtásának érdekében továbbra is rendelkezésre állnak majd a források a kedvezményezett önkormányzatok munkatársainak képzésére. Dr. Arató Krisztina
Sikeres működésiköltség-csökkentés Várpalotán 286 millió forint évenkénti megtakarítást tártak fel Befejeződött Várpalota város gazdasági átvilágítása, melyet a MultiContact Consulting Kft. know-how-ja alapján végeztek el. A város sikeres működésének komoly lendületet ad az évenkénti 286 millió forint megtakarítás, amire a cég javaslatot tett. A képviselő-testület elé került átvilágítás három nagy témakörre fókuszált. Megvizsgálta az oktatási intézmények működését (150,5 millió forint a megtakarítási javaslat), az önkormányzat tulajdonában levő gazdasági társaságokat (69 millió forint a megtakarítási javaslat), illetve a közszolgáltatásokat és az egyéb, az előzőekbe nem sorolható területeket (67,2 millió forint a megtakarítási javaslat). Mindhárom terület komoly megtakarítási potenciált jelentett, melyet
12
ÖN • KOR • KÉP 2007. május
Várpalota – tanácsadói segítséggel – ki is aknázott. De Várpalotán nem csak a működésiköltség-megtakarítás jelentette a sikert. A projekt során felszínre került 359 millió forint egyszeri bevételszerzési lehetőség is, ami rövid távon segítheti a város működését. Katona Csaba, Várpalota város alpolgármestere kérdésünkre elmondta, hogy a tanácsadói munkával és annak eredményével meg van elégedve. Kiemelte az elvégzett munka gyorsaságát, ami nagyon fontos volt számukra, hiszen a feltárt megtakarításokat be kívánták építeni a költségvetésükbe. A tanácsadók sokoldalú megközelítése, a munka magas szakmai minősége olyan segítség volt a város
számára, amely új lendületet adhat a fejlődésben. Katona Csaba pozitívumként említette, hogy a tanácsadók több szcenáriót dolgoztak ki, így módjukban állt a képviselőknek megszavazni egy olyan javaslatot, amely ötvözte a gazdasági racionalitást és a humánus megoldást. A város így el tudta kerülni az iskolabezárást. Pető Gábor, a MultiContact Consulting Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a cég által kidolgozott gazdasági racionalizálási módszer lényege, hogy a közszolgálati intézmények által végzett közszolgálati tevékenységekre fókuszálva tesz javaslatot a jelenlegi működésnél minőségileg jobb, hatásosabb struktúra kidolgozására. A cég min-
den egyes tanácsadás esetében egyedi terméket dolgoz ki, melynek része egy ingyenes felmérés az önkormányzatoknál. Pető Gábor kihangsúlyozta, hogy a MultiContact árgaranciát vállal, ami azt jelenti, hogy amennyiben a cég által feltárt évenkénti megtakarítás nem éri el az egyszeri megbízási díjat, akkor nem tartanak igényt semmiféle díjazásra. Az ügyvezető igazgató megköszönte Várpalota város segítőkészségét, ami nélkül nem tudták volna ilyen rövid idő alatt befejezni az átvilágítást. www.multicontact.co.hu,
[email protected] Tel: (1) 266 77 95 Következő téma: Versenypárbeszéd a közbeszerzésben
KOR-KÉP – FEJLESZTÉSPOLITIKA
Gyorsít a sereghajtó Észak-Alföld A 2007–2013-as időszakban a hazai pályázók soha nem látott összegű fejlesztési támogatáshoz juthatnak az uniós pályázatok révén. Az Új Magyarország Fejlesztési Tervről szóló megállapodást aláírta az Európai Bizottság és a magyar kormány. Ennek eredményeképpen az eredetileg tervezettnél valamivel több pénz jut majd gazdaságfejlesztésre, humánerő-fejlesztésre és környezetvédelemre, de kevesebb a közlekedésfejlesztésre. Átcsoportosítások hatására 2 százalékkal nő a humán fejlesztések aránya az infrastrukturális beruházásokkal szemben. A teljes lehívható keret változatlan, továbbra is mintegy 7000 milliárd forint. Új Magyarország Fejlesztési Terven belül – a korábban egységes regionális operatív programmal szemben – mind a hét régiónak van saját operatív programja, így minden régió specifikusan, gyengeségeit és kitörési lehetőségeit figyelembe véve juthat fejlesztési forrásokhoz. A magyar kormány által javasoltnál kevesebb jut a Közép-magyarországi Régió programjára
Az Észak-alföldi Régió az egy főre jutó bruttó hazai terméket (GDP) tekintve 2004-ben a magyar régiók között az utolsó helyet foglalta el. A régión belül a legkedvezőbb helyzetben HajdúBihar megye van, amely 2004ben már a 10. helyet foglalta el a megyék rangsorában. JászNagykun-Szolnok ugyanebben az évben a 17., SzabolcsSzatmár-Bereg pedig a 19. volt. A régió kedvezőtlen helyzetére, valamint a régión belüli nagy területi különbségekre utal az is, hogy az itt található 27 tervezési-statisztikai kistér-
is. Összességében azonban nem csökken a régióra jutó támogatás, mert a programból kivont, az infrastruktúra fejlesztésére fordítható forrás a humánerő-fejlesztéseket segítő társadalmi megújulás operatív program központi régióra fordítható részébe kerül. Az operatív programokról még folynak az egyeztetések. Május 7-én megjelentek a regionális operatív programok első pályázati kiírásai. A hét régióban öt témakörben összesen 10 felhívást tettek közzé, mintegy 27 milliárd forintos kerettel. Utólagos akadálymentesítésre lehet pályázni Nyugat-Dunántúlon, Észak-Alföldön, Közép-Dunántúlon és Észak-Magyarországon. A kerékpárút-hálózat fejlesztésére a dél-alföldi és a dél-dunántúli pályázók kaptak lehetőséget. A belterületi utak fejlesztésére a Közép-dunántúli Régióban tettek közzé felhívást. Közoktatási intézmények beruházásaihoz a Közép-magyarországi Régióban lehet támogatást kapni. Az ipari parkok fejlesztésére Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön nyílik lehetőség.
ségből 15 a leghátrányosabb, 9 pedig a hátrányos helyzetűek közé tartozik. Az ipari termelés tekintetében a régióban igen jelentős fejlődés ment végbe. A legnagyobb ütemben HajdúBihar megye fejlődött, de Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok növekedési üteme is nagyobb volt az országos átlagnál. A régió Magyarország agrárfejlesztése szempontjából súlyponti stratégiai területet képez, itt található az ország mezőgazdasági területének 21,7 százaléka.
Speciális problémák A rossz foglalkoztatottsági és munkanélküliségi mutatók következtében a régió az inaktivitás és az eltartottság szempontjából az ország legelmaradottabb térségei közé tartozik. A régió gazdaságának az országos átlaghoz viszonyított fejletlensége, valamint az ebből származó alacsony jövedelmek igen jelentős szociális problémákat okoznak. A legroszszabb helyzetben SzabolcsSzatmár-Bereg megye van. A szociális nehézségek sajátos részét képezik a roma
népességgel kapcsolatban felmerült problémák. A régió három megyéje közül Szabolcs-Szatmár-Beregben él a legnépesebb roma kisebbség. A roma népesség néhány szempontból jelentős eltérést mutat a többségi társadalom jellemzőitől: körükben nagyon magas, 40 százalékos a gyermekkorúak aránya, a legalább 60 éveseké ugyanakkor rendkívül alacsony, mindössze 3,6 százalékos. Iskolázottságuk – különösen a nőké – alacsony, és rendkívül rosszak a munkaerőpiaci pozícióik. Súlyos problémát jelent, hogy sok ember azért nem lép be, vagy nem marad meg a munkaerőpiacon, mert nem rendelkezik szakképesítéssel, vagy szakképzettsége nem megfelelő. Ezért alapvető az oktatás színvonalának emelése.
A gazdaság működési feltételeinek javítása A régió fejlesztésének és versenyképességének egyik legfontosabb eleme a gazdasági bázis megerősítése, ezen belül a kis- és középvállalkozói szektor erősítése. Az operatív program szerint javítani kell a gazdasági infrastruktúrát és az üzleti környezetet. Ennek érdekében támogatandó a már műkö2007. május ÖN • KOR • KÉP
13
Az önkormányzatok már nagyon készülnek az uniós pályázatok megjelenésére, és nem igaz, hogy nincsenek ötleteik, terveik, kidolgozott elképzeléseik – mondja Csabai Lászlóné. Nyíregyháza polgármestere szerint az gondot okozhat, hogy a környezetvédelmi fejlesztéseknél megnőtt a beruházáshoz szükséges saját forrás aránya. Ezen túl általában a pályázatokhoz szükséges saját erő előteremtése nehézséget jelenthet. Az önkormányzatok szerint jóval nagyobb lenne az igény útépítésre, mint amire lehetőség lesz, és a polgármester úgy látja: a pályázás előtt fontos átgondolni, hogy a megvalósuló beruházások fenntartása hosszabb távon is biztosítható-e. Azt viszont mindenképpen pozitívumnak tartja, hogy a települések megtanulnak együttműködni. Szerinte már most azt mutatják a tapasztalatok, hogy az önkormányzatok ráébredtek: közös projektekkel sokkal nagyobb esélyük van. Nyíregyházának három kiemelt, megyei, illetve térségi szintű programja van: a hulladékgazdálkodási és a szennyvízprogram, valamint az integrált kórházfejlesztési program. Az első kettő a Kohéziós Alapból, a harmadik pedig a Társadalmi Infrastruktúra operatív programból számíthat uniós támogatásra. Emellett a városnak több, jól előkészített saját pályázata is van. A tervek között szerepel az ipari park bővítése, várják a turisztikai fejlesztésekre kiírandó pályázatokat, a kistérséggel együtt pedig intézmény-felújításokra készülnek. Csabai Lászlóné szerint egy akkora városnak, mint Nyíregyháza, vállalnia kell azt, hogy már a kiírások megjelenése előtt elkészítteti az engedélyes terveket. Ha esetleg mégsem sikerül nyerniük, a szükséges beruházásokat egy város hitelből is megvalósíthatja. Egy kistelepülés helyzete más, a kis önkormányzatok számára jelentős költség a tervek elkészíttetése, ezért a polgármester szerint érdemes megvárni a kiírások megjelenését.
dő helyi ipari parkok infrastrukturális ellátottságának és szolgáltatási színvonalának növelése, a logisztikához, a raktározáshoz, a kereskedelmi ágazathoz és a feldolgozóiparhoz kapcsolódó fejlesztése. A vállalkozói együttműködések létrehozása egyrészt lehetőséget nyújt a partnerek számára, hogy egyes tevékenységeket olcsóbban tudjanak elvégezni, bizonyos beruházásokat hatékonyabban tudjanak megvalósítani és működtetni, másrészt ez elősegíti a hazai és külföldi működő tőke beáramlását a régióba.
A regionális és helyi jelentőségű közlekedési infrastruktúra fejlesztése A régió versenyképességének, a területi különbségek csök kentésének egyik alapvető feltétele a térségi elérhetőség biztosítása. Az Észak-alföldi Régió az általános elérhetőséget és az útburkolatok állapotát tekintve országosan is az egyik
KOR-KÉP – FEJLESZTÉSPOLITIKA legrosszabb helyzetben van. Ezért támogatandó az alsóbbrendű közúthálózat felújítása, a hiányzó szakaszok kiépítése, a zsáktelepülések elzártságának megszüntetése, a belterületi utak burkolatának javítása, a kerékpárutak kiépítése. Lehetőség nyílik a térségi központok, a munkahelyek, a humán közszolgáltatások, a turisztikai attrakciók elérhetőségét biztosító útfejlesztések segítésére. A régió közösségi közlekedése nem képes hatékonyan megoldani a gazdasági központok megközelítését. A közösségi közlekedési rendszerek nincsenek megfelelően összehangolva, az elővárosi közlekedés csúcsidőben leterhelt, a periférikus területeken pedig nagyon alacsony a járatsűrűség. Ezért fontos a kötöttpályás közösségi
közlekedés és a járműpark környezetbarát korszerűsítése, a közlekedési rendszerek közötti átjárhatóság megteremtése, a járatok összehangolásához szükséges fejlesztések megvalósítása. Támogatandók a közössé-
gi közlekedés modernizációjához kapcsolódó fejlesztések, beruházások – a többi között P+R parkolók, buszsávok, várakozó helyiségek kiépítése, illetve az utas-információs rendszerek korszerűsítése.
A turisztikai potenciál erősítése A régió turisztikai adottságai elsősorban az egészségturizmus (gyógy- és termálturizmus, wellness), az ökoturizmus és az aktív turizmus (kiemelten a vízi, a horgász- és a lovas turizmus), az örökség- és rendezvényturizmus (például sport és gasztronómia), valamint a falusi turizmus kiemelt fejlesztéséhez kínálnak kedvező alapot. A turisztikai attrakciók jelenleg a régióban területileg koncentráltan, elsősorban a Tisza, a Tiszató, a Hortobágy és néhány nagyobb fürdőváros környékén találhatók. A régió kiegyenlített fejlődését, a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatását elősegítő új turisztikai vonzerők, illetve a komplex turisztikai programcsomagok hiánya komoly problémát jelent. Az egészségturizmus kapcsán a meglévő termál- és gyógyfürdők technológiai korszerűsítésére, a turisztikai és egészségügyi szolgáltatások komplex fejlesztésére nyílik lehetőség. Az öko- és az aktív turizmus fejlesztése a többi között a régió természeti és környezeti értékeinek idegenforgalmi célú hasznosítását, fogadási fel-
KOR-KÉP – FEJLESZTÉSPOLITIKA tételeinek javítását, a kerékpárút-hálózat és a vízi turizmus infrastrukturális fejlesztését foglalja magába. A kulturális és örökségturizmus keretében a régióban található attrakciók turisztikai célú fejlesztése, tematikus útvonalak, rendezvények, szabadtéri színpadok, múzeumok infrastrukturális, illetve látogatóbarát fejlesztése támogatható. A kereskedelmi szálláshelyek is elsősorban a k iemelke dő turis z ti kai vonzerők környékére koncentrálódnak, ám itt további problémát jelent a magas minőségű hotelek hiánya, illetve a tartózkodási idő rövidsége. Az operatív program szerint támogatandó kereskedelmi szálláshelyek bővítése, az itt kínált szolgáltatások fejlesztése. Kiemelkedő jelentőségű idegenforgalmi nevezetességek esetében, ha nincs az igényeknek megfelelő elegendő szálláshely, új létesítése is támogatható.
A régió ismertségének növelése, turisztikai kínálatának piacra segítése nem képzelhető el magas színvonalú marketingkommunikációs tevékenység nélkül.
Város- és térségfejlesztés A régió három dinamikus megyeszékhelyéhez főként funkcióhiányos, alacsony teljesítőképességű kisvárosok, illetve az életkörülmények terén jelentős elmaradást mutató rurális (vidékies) térségek társulnak. Főként a periférikus térségekben kevés a funkciógazdag középváros és a jelentősebb kisváros, a települések többnyire gyenge teljesítőképességűek és egyenetlen színvonalú szolgáltatásokat biztosítanak. A régió versenyképességét és területi kohézióját is hátrányosan érintő problémák megoldása a települési infrastruktúra fejlesztésével, a városi településközpontok és barnamezős területek rehabilitációjával, multifunkcionális közösségi terek létre-
Hajdúnánás polgármestere, Éles András szerint az uniós pályázatoknál azok az önkormányzatok lesznek igazán sikeresek, amelyek előre készülnek a kiírásokra, és megvan a pályázáshoz szükséges önerejük is. A polgármester elmondta: Hajdúnánás az előző években igen sikeres volt. Az I. Nemzeti fejlesztési terv keretében 1,1 milliárd forintos városrehabilitációs programot valósíthatott meg, és nyertek uniós támogatást több képzési programhoz is. Így már jól megtanulták, hogy kell pályázatokat írni, és a megfelelő szakembereik is megvannak. A május elején megjelent első regionális kiírások alapján Észak-Alföldön ipari parkok fejlesztésére és akadálymentesítésre lehet pályázni. Hajdúnánás akadálymentesítésre már korábban sikeresen pályázott, a másik kiíráson pedig nem tervezik az indulást. Folytatni szeretnék viszont a városrehabilitációs programot, az önkormányzatnak kész tervei vannak a második ütemre. Emellett várják a turisztikai célú kiírásokat, többféle, az idegenforgalomhoz kapcsolódó tervük is van. Fejlesztenék a gyógyfürdőt, és a településen mindenképpen szükség lenne a szálláshelyek bővítésére. A polgármester szerint az okozhat nehézségeket, hogy az uniós pályázatok utófinanszírozásúak, a kivitelezőknek így gyakran hónapokat kellett várni a kifizetésekre. Éles András azonban bízik benne, hogy ez nem vette el a kedvüket, és továbbiakban is sokan jelentkeznek majd a közbeszerzési kiírásokra.
Prioritási tengelyek és főbb beavatkozások
Támogatás Mrd Ft
A gazdaság működési feltételeinek javítása Kistérségi és helyi jelentőségű ipari területek fejlesztése Helyi gazdasági szereplők működési hatékonyságának növelése, együttműködéseinek elősegítése Alap- és emeltszintű tanácsadás
38 989,94
A regionális és helyi jelentőségű közlekedési infrastruktúra fejlesztése Regionális és helyi jelentőségű közúti közlekedési infrastruktúra fejlesztése Integrált közösségi közlekedési rendszerek kialakítása és fejlesztése
49 387,26
A turisztikai potenciál erősítése Versenyképes turisztikai termék- és attrakciófejlesztés A turizmus fogadási feltételeinek javítása Turisztikai szervezeti és működési feltételek javítása
57 185,25
Város- és térségfejlesztés Városfejlesztés Közösségi és humán közszolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése Térségi és települési természet- és környezetvédelmi fejlesztések A régiós civil szervezetek társadalmi szerepvállalásának növelése, együttműködéseinek megerősítése Technikai segítségnyújtás Összesen
114 370,50
9 707,04 269 640,00
2004-es áron, 265 Ft/euróval számolva, 15%-os kormányzati társfinanszírozás figyelembevételével. Forrás: A kormány által 2006. december 6-án elfogadott regionális operatív program
hozásával, biztonságos és egészséges települési környezet kialakításával érhető el. A várható fejlesztések kiemelten fókuszálnak a városközpontok attraktivitásának növelésére, funkcióbővítésére, a gazdasági tevékenységek bővítésére. A közösségi és humán közszolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése keretében megvalósíthatók közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztései, a korszerű egészségügyi rendszer háttérfeltételeinek kialakítása, és a szociális ellátás bővítése – nappali ellátások, bölcsődék, falu- és tanyagondnoki ellátórendszerek, többfunkciós közösségi terek kialakítása.
Az önkormányzati feladatok és közszolgáltatások ellátásának nehézségei mellett a települések számos környezeti problémával – például a szennyvízcsatorna-hálózat alacsony kiépítettségével, zaj- és levegőszennyezéssel, illegális hulladéklerakókkal – is kénytelenek szembenézni. Ezért különösen fontos a 2000 lakos alatti települések szennyvízkezelésének megoldása, a belterületi belvízvédelem kiépítése vagy felújítása, a zaj- és levegővédelemmel kapcsolatos fejlesztések támogatása, valamint a helyi természeti értékek védelme, állapotjavítása. 2007. május ÖN • KOR • KÉP
15
KOR-KÉP – FEJLESZTÉSPOLITIKA
Versenyben a felzárkózásért Észak-Magyarország
Az Észak-magyarországi Régió egészen az 1990-es évekig Magyarország egyik legiparosodottabb területe volt, a bányászat és a nehézipar – elsősorban a kohászat és a gépipar –, valamint a vegyipar egyik hazai központja. A ’90-es évek végére azonban a hagyományos ágazatok hanyatlásának, az ipari termelés visszaesésének eredményeként gyökeresen megváltozott a gazdasági helyzet, ami a régió hosszan elhúzódó, tartós válságához vezetett. Ezek a jelenségek elsősorban Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyét jellemezték, ahol a nagy foglalkoztatók, a nehézipari vállalatok dominanciája erős volt. Ugyanakkor a Heves megyében meghatározó súllyal jelenlévő élelmiszeripart a mezőgazdaság visszaesése érintette különösen érzékenyen. A gazdasági rendszerváltás magával hozta a munkanélküliség ugrásszerű növekedését: a munkanélküliségi ráta a régió egészében magasabb az országos átlagnál. Ezzel párhuzamosan a régióban élőknek az országos átlaghoz mérten jóval kedvezőtlenebb az átlagos jövedelmi helyzete. A hanyatlás még fokozottabban érzékelhető az elmaradottabb kistérségekben, ahol a szolgáltatási ágazatban tevékenykedő vállalkozások is egyik napról a másikra élnek. Gondot jelent továbbá, hogy a régió szabad munkaereje nem megfelelő képzettséggel rendelkezik. A munkaerőpiac kedvezőtlen tendenciái elriasztják a befektetőket, akadályozzák új vállalkozások betelepülését. A régió egészére vetítve alacsony a külföldi tulajdonban lévő cégek aránya, de az autópályához közeli nagyobb városokban jelentős befektetők telepedtek le az utóbbi években. A vállalkozások típusát vizsgálva megállapítható, hogy az
16
ÖN • KOR • KÉP 2007. május
országos átlagtól eltérően jellemzőbb a több foglalkoztatottat alkalmazó ipari vállalat és a munkanélküliséget elkerülni kívánó sok kényszervállalkozó. A régió népességcsökkenése a községek mellett a városokat is sújtja. Az elmúlt másfél évtizedben Miskolc népességszáma körülbelül 10 százalékkal csökkent, de kevesebb lett Eger és Salgótarján lakóinak száma is. A kistérségek nagy részének központi települése városi funkcióval nem, vagy csak hiányosan rendelkező kisváros. A régióra, ezen belül is elsősorban Borsod-Abaúj-Zemplén megyére jellemző az aprófalvas településszerkezet. A kistelepülések – sokszor nagyrészt roma – lakossága jellemzően alacsony iskolázottságú, szociális helyzete rendkívül kedvezőtlen. A tömegközlekedés hiányosságaiból, a zsákfalvas jellegből adódóan az alapellátást biztosító oktatási, egészségügyi és szociális intézményrendszer szolgál-
tatásai nem megfelelőek. A munkalehetőségek hiánya a fiatalabb és képzettebb korosztályt elvándorlásra kényszeríti. A települések vonzerejét rontja a hiányos infrastruktúra és a leromlott települési környezet.
Versenyképes helyi gazdaság megteremtése A régió operatív programja szerint különösen a kis- és közepes vállalkozások innovatív fejlesztésének segítése szükséges. Elsősorban az olyan fejlesztések kerülnek előtérbe, amelyek eredményeként új, korszerű, versenyképes termékek jönnek létre és jelennek meg a piacon. A vállalkozások versenyképességének javítását szolgálja az együttműködések ösztönzése. A régióban keletkező jelentős hulladékmennyiség újrahasznosítása, a megújuló energiaforrások bővülő felhasználása és a szennyezett területek kármentesítése, illetve újrahasznosítása miatt különösen fontos
a környezetiparban érintett vállalkozások együttműködése. Kiemelten kezeli az operatív program a romák és a nők által vezetett vállalkozások működésének segítését, a hátrányos helyzetűek és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának támogatását. Az Észak-magyarországi Régióban kevés azoknak a termelő vállalkozásoknak a száma, amelyek képesek bekapcsolódni a nemzetközi gazdasági munkamegosztásba. Ezért, és a magas munkanélküliség csökkentése miatt, fontos az új vállalkozások indításának támogatása, kedvező infrastrukturális környezettel, szolgáltatásokkal, tanácsadással. A régió számára kulcskérdés a további munkahelyteremtő vállalkozások vonzása, illetve a már működő cégek számára is kedvező telephelyek kialakítása. Ezért cél, hogy minden kistérség meghatározó központi települése rendelkezzen ipari parkkal, illetve olyan területtel, amelyek a piaci árnál kedvezőbb feltételekkel kínálnak telephelyet munkahelyteremtő beruházások számára. Szükséges a logisztikai fejlesztések ösztönzése, hogy a régió bekapcsolódjon a transzeurópai kereskedelembe, kihasználva a határ menti elhelyezkedést is. Mivel a régióban sok használaton kívüli, vagy
KOR-KÉP – FEJLESZTÉSPOLITIKA alig használt volt iparterület, üzem van, ezért a támogatásoknál előnyben részesülne a már beépített, barnamezős területek fejlesztése.
A turisztikai potenciál erősítése Az Észak-magyarországi Régió máig kiaknázatlan adottsága a turizmus. Az idegenforgalmi termékfejlesztéseket elsősorban a legnagyobb turisztikai potenciállal rendelkező térségekbe célszerű koncentrálni: ez Eger és térsége, Miskolc és a Bükk, Hollókő–Ipolytarnóc–Szécsény térsége, Tokaj-hegyalja, Aggtelek–Edelény és térsége, Gyöngyös és a Mátra, illetve a Tiszató. Az operatív program szerint a támogatásnál törekedni kell a nemzetközi szempontból is vonzerőt jelentő kulcsprojektek fejlesztésére, valamint a kínálatot teljessé tevő szolgáltatások biztosítására. Támogatandók a turisztikai vonzerők használatához közvetlenül kapcsolódó, a megközelítést, pihenést, köztisz-
taságot és közbiztonságot szolgáló infrastrukturális fejlesztések. A kiemelt helyszínek mellett célszerű kisebb mértékben a többi turisztikai kínálat fejlesztése is. A támogatott turisztikai vonzerők közelében cél a szálláshelyek minőségi és mennyiségi fejlesztése. Újabb szállodákra a legjelentősebb látványosságok körzetében van szükség, és itt elsősorban magas kategóriájú hotelek kellenek. Minőségi fejlesztésre elsősorban az alacsonyabb kategóriájú szálláshelyek – szállodák, panziók, kempingek, turistaházak – esetében van szükség. Az operatív program szerint az Észak-alföldi Régióval közösen ki kell fejleszteni az elekt-
Az Észak-magyarországi Régióban önkormányzati intézmények akadálymentesítésére és ipari parkok fejlesztésére írták ki az első pályázatokat, Gyöngyös mind a kettőn indul – mondta el Hiesz György, a város polgármestere. Az akadálymentesítés egyébként is kötelezettség az önkormányzatok számára, de erre sok helyen nem jutott saját forrás, most viszont sikeres pályázat esetén 90 százalékos támogatással, tehát 10 százalékos önerővel meg lehet oldani. Gyöngyös egy óvoda, egy általános és egy középiskola, illetve a polgármesteri hivatal akadálymentesítését szeretné megvalósítani. Az ipari parkban kis- és közepes vállalkozások számára vállalkozói övezet létrehozását, illetve az infrastruktúra fejlesztését tervezik. A polgármester szerint csak azok az önkormányzatok lehetnek sikeresek, amelyek 6–8–10 évre előre elkészítik programjukat, előre gondolkodnak, és ennek alapján figyelik az uniós kiírásokat, meghatározzák a prioritásokat, illetve előteremtik a szükséges saját forrásokat. Gyöngyös az előző néhány évben 4 milliárd forintos önerővel 20 milliárdos uniós, kormányzati és magántőkét mozgatott meg. Hasonló arányokkal számolnak most is. Elsősorban a városrehabilitációt szeretnék folytatni uniós támogatás segítségével, de meg szeretnék oldani a csapadékvíz-elvezetést, és terveik szerint pályáznak majd turisztikai fejlesztésekre, közművesítésre, utak és intézmények felújítására. Heisz György úgy látja: mindenképpen készülni kell a kiírásokra. Ha egy önkormányzat az egyik tervét esetleg nem tudja megvalósítani, azonnal elő kell tudni húzni a fiókból a másikat.
ronikus foglalási és a turisztikai vonzerőket, szolgáltatásokat bemutató tájékoztatási rendszert, információkkal kell ellátni az idegenforgalommal foglalkozó vállalkozásokat, támogatni kell a turisztikai marketingtevékenységet, a szakmai továbbképzéseket és a térségi szervezetek közötti együttműködést.
Településfejlesztés Az Észak-magyarországi Régióban a települések túlnyomó részének külső megjelenése, arculata nem megfelelő, a város- és településközpontok elhanyagolt állapotban vannak, nem felelnek meg a mai kor minőségi követelményeinek. A városi területek fejlesztésében kiemelt szerepe van Miskolcnak, ahol többek között a versenyképességi pólus program sikeres megvalósítása érdekében is szükséges a városi környezet, a kulturális és szabadidős kínálat, valamint a helyi tömegközlekedés megújítása. Támogatandó a többi között közterületek kialakítása, felújítása, beleértve a közműhálózatot is. Ugyancsak támogatandó a többlakásos lakóépületek közös
részeinek felújítása, és meghatározott esetekben közintézmények korszerűsítése, illetve kulturális-, szabadidős- és sportlétesítmények kialakítása, felújítása, bővítése. A városrehabilitációban fontos szerepet játszik a magántőke mobilizálása is. A kistérségek központi településeinek fejlesztése kapcsán támogatásban részesíthetők a régiós növekedési centrumok, valamint a térségszervező funkcióval rendelkező kisvárosok és kistérségi decentrumok. Előnyben részesülnek a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű kistérségek érintett települései, valamint a műemléki jelentőségű területtel rendelkező települések. Támogatandó a többi között a közterületek felújítása, a településközpontokban lévő épületek külsejének és környezetének megújítása, a tehermentesítő belterületi utak korszerűsítése, a helyi közösségi közlekedés fejlesztése és a zöld területek revitalizációja. A vidékfejlesztési programot egészíti ki a falusi települések infrastrukturális fejlesztése, a belterületi utak korszerűsítése, a szennyvíztisztítás megoldása, a helyi közösségi közlekedés fejlesztése. Előnyben részesülnek a társadalmigazdasági szempontból hátrányos helyzetű, illetve a kiemelt turisztikai célpontokhoz tartozó térségek kistelepülései. 2007. május ÖN • KOR • KÉP
17
KOR-KÉP – FEJLESZTÉSPOLITIKA A barnamezős területek rehabilitációja kapcsán támogatást kaphatnak azok a volt ipari területek, bányaterületek, elhagyott laktanyák, amelyek területének döntő része elhagyatottan, funkció nélkül áll. A cél a rehabilitáció, a területek új funkciókkal való megtöltése. A regionális jelentőségű vízfolyások, tavak esetében kiemelten fontos a jó ökológiai állapot elérése és fenntartása, illetve a hatékony vízgazdálkodás. A régió dombvidéki területein különösen fontos az árvizek elleni védekezés érdekében záportározók építése, amit össze kell hangolni az érintett települések belvíz-elvezetési problémáinak megoldásával.
Humán közösségi infrastruktúra fejlesztése A foglalkoztathatóság javítása és a társadalmi-gazdasági különbségek csökkentése érdekében kulcsfontosságú
az egészségügyi, szociális és oktatási ellátás jobb szervezése, illetve az intézményrendszer korszerűsítése. A feladatok ellátásának szervezése legalább kistérségi szinten gazdaságos és racionális. Az egészségügyi ellátás korszerűsítésének keretében támogatandó az alapés járóbeteg-szakellátás fejlesztése, és integrációjának előkészítése, a kistérségi járóbeteg-szakellátó központok fejlesztése, komplex rehabilitációs központok kialakítása, illetve az időskorúakról gondoskodó rendszer kialakítása. A hátrányos helyzetű emberek sikeres munkaerőpiaci beilleszkedéséhez szükség van a szociális szolgáltatások fejlesztésére is. Az elmaradott, többnyire aprófalvas, romák lakta térségekben – például Cserehát – nem biztosítottak a szolgáltatások, ugyanakkor a nagyvárosokban – például Miskol-
Nagyon várták, hogy elinduljon a pályázati folyamat, az önkormányzatok arra számítottak, hogy már korábban megjelennek kiírások – mondja Májer János, Tokaj polgármestere. Hozzátette: bízik benne, hogy ez a csúszás nem jelent majd nehézséget, jut idő a lehetséges uniós források lehívására. Szerinte abból a szempontból lehet talán szerencsés a csúszás, hogy az önkormányzatoknak több idejük van a felkészülésre. Tokajnak több kész engedélyes terve is van, amellyel a kiírások megjelenését várják. A már kiírt regionális pályázatok közül az akadálymentesítésre mindenképpen pályáznak, három iskola akadálymentesítését szeretnék megoldani. Az önkormányzat több turisztikai célú beruházásra is készül. Pályáznak majd idegenforgalmi vonzerők fejlesztésére, de Tokajban szükség van színvonalas, négycsillagos szálláshelyekre is. A tervek szerint indulnak majd a kistérségi központok fejlesztésére kiírandó pályázaton és kistérségi szinten fejlesztenék a kerékpárút-hálózatot. A polgármester elmondta: Tokaj az előző uniós költségvetési ciklusban is sikeres volt, az adatok szerint a lehívott, egy főre jutó uniós pénz tekintetében a másodikok voltak. Májer János úgy látja: mindenképpen érdemes előre elkészíttetni az engedélyes terveket. Ha a kiírásban esetleg nem pont azok a feltételek szerepelnek, mint amire számítottak, még mindig egyszerűbb a meglévő terveket módosítani. A határidők általában eléggé szűkösek ahhoz, hogy a megjelenés után kezdjék a pályázatok kidolgozását. A polgármester szerint a pályázati folyamatok egyszerűsítésére szükség van, másrészt viszont a pályázóknak is figyelniük arra, •hogy alkalmazkodjanak a kiíró elvárásaihoz. 18 ÖNkell• KOR KÉPrugalmasan 2007. május
Támogatás
Prioritások
Mrd Ft A versenyképes helyi gazdaság megteremtése
49 364 997
A turisztikai potenciál erősítése
211 460 373
Település-fejlesztés
327 645 394
Humán közösségi infrastruktúra fejlesztése
229 006 311
Térségi közlekedés fejlesztése Technikai segítségnyújtás Összesen
91 638 889 33 953 659 943 069 624
- ebből ERFA
801 609 180
- ebből nemzeti forrás
141 460 444
Euróban, 2004-es árakon Forrás: A kormány által 2006. december 6-án elfogadott regionális operatív program
con – nagyobb tömegben jelentkeznek a speciális ellátások iránti igények. Kiemelten fontos a családközeli szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások, a bölcsődék, valamint a nappali ellátások infrastrukturális fejlesztése, a civil vagy egyházi közösségi házak, információs pontok kialakítása, illetve a falugondnoki rendszer eszközeinek fejlesztése. A közoktatás elégtelen épület- és eszközállománya a régióban mindenhol, de különösen az elmaradott kistérségekben akadályozza az ott élők megfelelő minőségű oktatáshoz való hozzáférését, rontva ezáltal későbbi munkaerő-piaci esélyeiket. Az operatív program szerint az alsó tagozatos oktatás és az óvodai nevelés integrált intézményi megoldására kell törekedni, míg a felső tagozat esetén a települések közti együttműködést kell szorgalmazni. A középfokú oktatás infrastruktúrájának fejlesztésére elsősorban az elmaradott kistérségekben van szükség, hogy az ott élő fiatalok is egyenlő esélyekkel vehessenek részt a középfokú oktatásban.
A térségi közigazgatási és közszolgálati rendszerek informatikai fejlesztése elengedhetetlen a munkafolyamatok hatékonyabb végzéséhez és az ügyfélbarát szolgáltatások nyújtásához.
Térségi közlekedés fejlesztése A munkaerő és a turisták közlekedésének megkönnyítéséhez szükség van az elérhetőség javítására. Támogatandó ezért a településeket összekötő alacsonyabb rendű közutak, mellékutak, bekötőutak fejlesztése, a helyközi közösségi közlekedés fejlesztése, a kerékpárszállítás feltételeinek megteremtése, illetve regionális közlekedési szövetségek létrehozásának és működésének ösztönzése. A támogatandó projektek közé tartozik a térségi elérhetőséget biztosító vízi közlekedési infrastruktúra fejlesztése, illetve az alternatív, a települések, civil szervezetek által működtetett közlekedési szolgáltatások javítása. Á. K.
