A te neved nincs a könyvben, vissza kell térned

”A te neved nincs a könyvben, vissza kell térned” 1998-ban egy buddhista szerzetes, aki Myanmarban a Barmar törzshöz tartozott - a korábbi délkelet-ázsiai Burmában - meghalt. Néhány nappal kés˝obb tartották a halotti ceremóniát, mely szerint testét a hagyományokhoz h˝uen el kell égetni. Ekkor már az oszlásnak indult test er˝os szagot árasztott; tehát biztosan halott volt - mondák el a ”Missionswerk Asian Minorities Outreach”-nak. Szerzetesek százai és rokonok voltak jelen a halotti ceremónián. Pontosan abban a pillanatban amikor meg akarták gyújtani a halotti máglyát, felült a halott férfi és kiáltott: Minden hazugság! ˝ tovább folytatta: Nekünk hazugságot beszéltek! Láttam A jelenlév˝ok megdermedtek. O el˝odeinket, ahogyan égnek és kínoztatnak a t˝uzben. Láttam ott Buddhát és a többi buddhista szentet. Mind a t˝uztóban voltak! Felszólította a jelenlév˝oket: A keresztényeket kell meghallgatnunk, o˝ k az egyetlenek, akik az igazságot tudják! Az egész környéket megrázta ez az esemény. Több mint 300 buddhista szerzetes lett kereszténnyé és elkezdték a Bibliát hirdetni és magukat tanításainak alárendelni. ˝ az igazi A feltámadott férfi mindenkit figyelmeztetett, hogy higgyen Jézus Krisztusban, mert O Isten. Ezt a híradást különböz˝o források alapján megvizsgáltuk, és megbízhatóan megfelel a valóságnak - így nyilatkozott a közismert missziós-társaság. E történetr˝ol úgy szereztünk tudomást, hogy különböz˝o burmai pásztorok beszéltek róla. Ezek az emberek alaposan kivizsgálták a történet hátterét és semmi jelét nem tapasztalták esetleges becsapásnak. Ezért helyesnek tartottuk, hogy e történettel a nyilvánosság elé lépjünk. [...] Szeretnénk, hogy a történet magáért beszéljen és felhívjuk a keresztényeket, hogy vizsgálják meg a Szentírás alapján. Ha Istennek úgy tetszik, hogy ezt dics˝oségére és népének bátorítására használja, mi is ezt szeretnénk - és Szelleme az olvasó szívében munkálkodjon. Eredeti tudósítás Fiatal éveim Nevem: Athet Pyan Shinthaw Paulu. Myanmar-ból származom. Szeretném megosztani önökkel, azt ami röviddel ezel˝ott történt velem. El˝oször azonban a fiatal éveim eseményeir˝ol szeretnék beszélni. 1958-ban születtem Bogale-ban, az Irrawaddy-Delta területén, dél- Myanmar-ban [egykor Burma]. Szüleim szigorúan hív˝o buddhisták voltak, mint a legtöbb ember Myanmar-ban, és a Thitpin nevet adták nekem, melynek jelentése ”fa”. Ott, ahol feln˝ottem, az élet nagyon egyszer˝u volt. 13 éves koromban abbahagytam az iskolát, és egy halászcsónakon kezdtem dolgozni. Az Irrawaddy Deltánál lév˝o számos folyóból és áramlatból halásztunk. 16 éves koromban én lettem a hajó vezet˝oje. Akkoriban a Mainmahlagyon (jelentése: ”szép asszony”) szigeten éltem, ez szül˝ovárosomtól Bogale-tól északra van. Ez a helység kb. 160 km-re délnyugatra fekszik a f˝ovárosunktól Yangon-tól (Rangoon). Egy napon, már 17 éves voltam akkor, egy nagy fogásunk volt. A sok hal a hálóban egy krokodil figyelmét vonta magára. Ez követte a hajónkat és meg akart támadni minket. Úgy megrémültünk, hogy vadul eveztünk a part felé. A krokodil követett bennünket és közben a farkával verte a csónakot. Végül is megmenekültünk. Bár senki nem halt meg e balesetben, az

1

eset mély nyomot hagyott bennem. Soha többé nem akartam halászni. A csónakunk a támadás következtében úgy megsérült hogy elsüllyedt. Így ezen az éjszakán komphajóval utaztunk haza. Röviddel ezután apámat áthelyezték Yangon City-be. 18 éves koromban egy buddhista kolostorba küldtek, szerzetes növendéknek. Myanmar-ban a legtöbb szül˝o reméli, hogy fiait legalább egy id˝ore kolostorba küldheti, mert ez nagy dics˝oségnek számít. Évszázadok óta követjük ezt a szokást. Buddha lelkes követ˝oje voltam 1977-ben, amikor 19 éves és három hónapos lettem, szerzetbe léptem. A szerzetes rendbe való belépésemkor a kolostori el˝oljáró egy új buddhista nevet adott nekem, mint ahogy ez szokás az országunkban. Az új nevem így hangzott: U Nata Pannita Ashinthuriya. Mihelyt nálunk valaki szerzetes lesz, leteszi a szül˝okt˝ol kapott nevét. A kolostor neve amelyben éltem: Mandalay Kyaikasan Kyaing. A felettes szerzetes neve U Zadila Kyar Ni Kan Sayadaw - volt. [U Zadila - jelenti a címet]. Az o˝ idejében o˝ volt a leghíresebb buddhista szerzetes egész Myanmar-ban; mindenki ismerte o˝ t. Közel és távol mint nagy tanítót tisztelték. Igen, az volt o˝ ... mert 1983-ban egy súlyos közlekedési balesetben meghalt. Mindenkit megrendített a halálhíre. Akkor már 6 éve voltam szerzetes. Igyekeztem egy jó szerzetes lenni, és a buddhizmus minden el˝oírását betartani. Ezzel oly távolra mentem, hogy egy temet˝obe költöztem, ahol szüntelen meditálhattam. Némely szerzetes aki Buddha tanításába egészen el akar mélyedni, tesz ilyesmit és hasonlókat, hogy célhoz érjen. Némelyik a s˝ur˝u erd˝obe költözik, ahol önmegtagadásban és szegénységben él. Én is igyekeztem megtagadni önz˝o gondolataimat és kívánságaimat, megmenekülni a betegségt˝ol és szenvedést˝ol, és kitörni ez élet körforgásából. A temet˝oben nem féltem a szellemekt˝ol. Olyan magas fokú bels˝o békére és önmegvalósításra törekedtem, hogy amikor szúnyog szállt a karomra hogy megcsípjen, nem sepertem le. Éveken át mindent megtettem azért, hogy egy jó szerzetes legyek és semmi él˝olénynek ne okozzak szenvedést. A szent buddhizmust tanulmányoztam, úgy amint azt minden o˝ söm is tette. Így éltem mit szerzetes évr˝ol évre, amíg nagyon nagyon beteg nem lettem. Akkor Mandalay-ban voltam és kórházba kellett mennem. Az orvosok vizsgálati eredménye sárgalázat és maláriát igazolt egyid˝oben! Egy hónap múltán az állapotom még semmit nem javult. Az orvosok tudatták velem, hogy semmi esélyem sincs többé a gyógyulásra. Így elengedtek engem, hogy készüljek fel a halálomra. Ennyit a múltamról. Látomás, ami örökre megváltoztatta az életemet Miután elhagytam a kórházat, visszatértem a kolostorba, ahol a többi szerzetes ápolt. Egyre gyöngébb lettem, míg végül elvesztettem az eszméletemet. Kés˝obb megtudtam, hogy három napon át halott voltam. A szívem megállt, a testem oszlásnak indult és szaga volt. Buddhista tisztasági ceremóniák szerint el˝okészítették testemet az elégetésre. Test szerint kimentem a világból, jól tudom, lelkileg/szellemileg teljesen éber voltam. Hirtelen egy heves vihar közepében találtam magam. Egy hatalmas szél az egész vidéket elsöpörte, úgy hogy sem fák semmi nem volt már látható, csak lapos pusztaság. Egy ideig nagy sebességgel haladtam e pusztaságon. Senki nem volt sehol, egészen egyedül voltam. Egy id˝o után átkeltem egy folyón. A folyó túlsó oldalán egy iszonyatos, szörny˝uséges t˝uz

2

tavat láttam. A buddhizmusban nem volt elképzelésünk egy ilyen helyr˝ol. El˝oször össze volta keveredve, nem tudtam, hogy ez a pokol. Aztán megláttam Jama-t, a pokol királyát (sok ázsiai kultúrában Yama a pokol királyának neve). Az arca olyan mint az oroszlán, teste szintén, de a lába mint egy kígyó (kígyó-szellem/Schlangengeist). Több szarv volt a fején; félelmetes volt a kinézése, nagyon féltem. Remegve kérdeztem meg a nevét. Azt válaszolta: a pokol királya vagyok, a pusztító. Az iszonyatos, szörnyuséges ˝ tuztó ˝ A pokol királya megparancsolta, hogy nézzek a t˝uzbe. Belenéztem és megpillantottam a buddhista szerzetesek sáfrány szín˝u köntöseit Myanmar-ból. Ahogy jobban odanéztem, megpillantottam egy férfi kopaszra nyírt koponyáját. Megismertem az arcát - ez U Zadila Kyar Ni Kan Sayadaw volt (a híres szerzetes, aki 1983-ban autóbalesetben meghalt). Megkérdeztem a pokol királyát, miért van itt az én egykori tanítóm e gyötrelem tavában égni. Miért van itt ebben a t˝uztóban? De o˝ egy jó tanító volt; s˝ot egy tanítási kazettán a címmel: ’Ember vagy-e, vagy kutya?’, ez emberek ezreinek segített megérteni, hogy értékesebb dolog embernek lenni, ellentétben az állattal, mondtam. Igen, o˝ egy jó tanító volt, válaszolta a pokol királya. De nem hitt Jézus Krisztusban; ezért van a pokolban. Azután egy másik személyt kellett látnom a t˝uzben. Láttam egy embert nagyon hosszú hajjal, fejének bal oldalán összefogatva. ˝ ugyancsak köntöst viselt. Ki ez az ember? kérdeztem a pokol királyát. O˝ az, akit imádsz, O Gautama (Buddha). válaszolta. Megr˝okönyödtem, Gautamát a pokolban látni! Tiltakoztam: Gautama erkölcse és morálja hibátlan volt! Miért van itt a t˝uztóban? Nem játszik semmilyen szerepet az, hogy milyen jó volt o˝ , válaszolta a pokol királya. Azért van itt, mert nem hitt az Örökkévaló Istenben. Aztán láttam egy másik embert, katonai uniformisban. A mellén nagy seb volt. Megkérdeztem: Ki ez az ember? A pokol királya azt válaszolta: O˝ Aung San, a forradalmi vezet˝o Myanmarban. Azért van itt, mert üldözte és megölte a keresztényeket; de leginkább azért, mert nem hitt Jézus Krisztusban. Myanmarban azt mondja a szájhagyomány: A katonák nem halnak meg soha, o˝ k továbbélnek. A katonák sosem halnak meg, o˝ k örökre a pokolba mennek. Ezután megpillantottam még egy embert a t˝uztóban. Ez óriási volt és harci fegyverzet volt rajta. Kardot és pajzsot tartott a kezében. A homlokán sérülés volt. Ez az ember mindenkinél nagyobb volt, akiket valaha is láttam. Hatszor olyan magas volt, mint a távolság az ember könyöke és ujjhegye között, ha kinyújtott karral állt, plusz még egy tenyér szétnyitott ujjakkal. A pokol királya azt mondta: Ennek az embernek a neve Góliát. Azért van itt a pokolban, mert az Örökkévaló Istent és Dávidot gúnyolta/szidalmazta. Zavarban voltam, mert sem Góliátot sem Dávidot nem ismertem. A pokol királya azt mondta: Góliátról a keresztény Bibliában van szó. Te még nem ismered o˝ t, de ha keresztény leszel, megtudod ki o˝ . Ezután elvittek egy helyre, ahol gazdagokat, és szegényeket láttam, amint a vacsorájukat készítették. Ki f˝oz ezeknek az embereknek? kérdeztem. A pokol királya válaszolt: A szegények maguk készítik az ételüket, de a gazdagoknak mások f˝oznek. Amint az étel a gazdagok számára elkészült, asztalhoz ültek. Alig kedtek el enni, s˝ur˝u füst szállt föl. A gazdagok olyan gyorsan ettek, amilyen gyorsan csak bírtak, hogy így könnyítsenek a lelkiismeretükön. A füst miatt nehezen lélegeztek. Gyorsan kellett enniük, mert féltek, hogy elvesztik a pénzüket; pénzük volt az istenük.

3

Ezután a pokolnak egy másik királya jött hozzám. Közben láttam egy lényt, aki azzal foglalkozott, hogy t˝uztóban a tüzet szítsa. Ez a lény megkérdezte t˝olem: Te is mégy a tüzes tóba? Nem! válaszoltam - én csak azért vagyok itt, hogy megfigyeljem a dolgokat! A lénynek a megjelenése - aki a tüzet szította - félemetes volt. Tíz szarv volt a fején és lándzsa a kezében, amely hét hegyes pengével végz˝odött. Ez a szörny˝uséges lény azt mondta: Igazad van. Csak azért jöttél, hogy körülnézz. Nem találom a neved itt. Akkor hozzáf˝uzte: Útra kell kelned és oda visszamenned, honnan jöttél. Közben a puszta területre mutatott, ahol át kellett jönnöm, miel˝ott a t˝uztóhoz értem. A döntés útja Így aztán sokáig gyalogoltam, míg vérezni nem kezdtem. Forróságot éreztem és nagy fájdalmaim voltak. Kb. 3 óra múlva végül is egy széles úthoz értem. Ezen az úton folytattam utamat, míg egy elágazáshoz értem. Az egyik út, a bal felé tartó, széles volt. A keskeny út jobbra tartott. Az elágazásnál egy útmutató tábla volt, rajta olvashatóan: Balra akik nem hisznek az Úr Jézus Krisztusban Jobbra a keskeny út azoké: Akik hisznek Jézusban Kiváncsi voltam, hogy hová vezet a széles út; ezért elindultam rajta. Kb. 300 méterrel el˝ottem ment két ember. Utól akartam érni o˝ ket, hogy aztán velük együtt menjek tovább. Akárhogy igyekeztem, nem tudtam utólérni o˝ ket. Így visszatétem az útkeresztez˝odéshez. Azonban figyeltem a két férfit, akik a szélesúton el˝ottem mentek, és láttam amint az út végén hirtelen ledöfték o˝ ket. A férfiak üvöltöttek a fájdalomtól; én is kiáltottam amikor láttam, hogy mi történt velük. Így vettem észre, hogy a széles úton nagy veszélyek ólálkodnak azok számára, akik azt választják. Betekintés a Mennybe Ehatároztam, jobb ha a hív˝ok útján vándorolok. Kb. egy órányit mentem, amikor az út felszíne tiszta arannyá változott. Az arany oly ragyogó tiszta volt, hogy amikor letekintettem az útra, láthattam magamat benne. Aztán egy férfit pillantottam meg magam el˝ott, fehér öltözéket viselt. Csodálatos éneklést is hallottam. Oly szép volt és oly tiszta! Sokkal, sokkal szebb volt, mint mikor mi itt a földön dics˝oítünk a templomokban. ˝ A fehér köntöst visel˝o férfi felszólított, hogy menjek vele. Mi a neved? kérdeztem. De O ˝ - adott választ: Az vagyok, akinél a Menny nem válaszolt. Miután hatszor megkérdeztem Ot kulcsa van. A Menny csodálatos hely; neked most még nem szabad bemenned oda. De ha követed Jézus Krisztust, bemehetsz oda, mihelyt az életed a földön befejez˝odött. Az ember neve: Péter volt. Péter mondta: Ülj le. Aztán észak irányban mutatott egy helyet. Tekints észak felé, és lásd meg, mint teremti Isten az embert, mondta. Láttam az Örökkévaló Istent egy bizonyos távolságból. Isten szólt egy angyalnak: Teremtsünk embert! Az angyal könyörgött Istennek, hogy ne teremtsen embert. O˝ csak rosszat fog cselekedni, és Téged megszomorít!, mondta. (Burmai nyelven szószerint: elszomorít = azt cselekszi, hogy arcodat elveszíted.) ˝ életet fújt bele és él˝ové lett. Az ”Ádám” nevet adta neki. De Isten mégis teremtett embert. O [A buddhisták nem hisznek a világ és az ember teremtésében, ezért ez a tapasztalat nagy hatással volt a szerzetesre, ezenkívül Góliáttal való találkozásra is azért volt szükség, hogy felismerje: a keresztények Istene az igaz Isten. Megj. ford.] Új névvel Aztán felszólított Péter: Állj fel és térj vissza oda, ahonnan jöttél. Beszélj az emberekkel, akik buddhát tisztelik és bálványokat imádnak. Mondd meg nekik, hogy a pokolba mennek,

4

ha nem változnak. Akik bálványokat és azoknak templomokat építenek, szintén a pokolba kell menniük. Akik a szerzeteseknek áldoznak és maguknak akarnak érdemeket szerezni, szintén a pokloba mennek. Mindazok, akik a szerzetesekhez imádkoznak, és o˝ ket ’Pra’-nak nevezik (megtisztel˝o cím a szerzetesek felé), a pokloba mennek. Akik a bálványoknak kántálnak így: ’kelj életre’, a pokloba mennek. Mindenki, aki nem hisz Jézus Krisztusban a pokloba megy. Még hozzáf˝uzte: Az új nevedben kell beszélned. Mától az új neved: Athet Pyan Shinthaw Paulu (Paulu, a feltámadott). Nem akartam visszatérni. Szerettem volna a Mennybe menni. Az angyalok kinyitottak egy könyvet. Keresték a gyermekkori nevemet, Thitpin, de nem találták a könyvben. Akkor a buddhista szerzetesi nevemen kerestek (U Nata Pannita Ashinthuriya), de ez sem volt található a könyvben. Erre Péter azt mondta: A te neved nincs a könyvben, vissza kell térned és tanúságot tenni Jézusról a buddhistáknak. Útra keltem vissza az arany úton. Újra hallottam a gyönyör˝u éneklést, olyan szépet, mint soha el˝otte és utána. ˝ mutatott nekem Péter egészen addig velem jött, amíg eljött az ideje, hogy a földre érkezzem. O egy létrát, amely a Mennyt˝ol a föld fölötti égi szféráig ért le. A létra nem ért le a földig. Sok angyalt láttam, akik a létrán le s föl tartottak. Megkérdeztem Pétert: Kik o˝ k? Péter így válaszolt: ˝ Isten követei, jelentik a Mennyben azoknak a neveit, akik hisznek Jézus Krisztusban, és Ok azokét is, akik nem hisznek. Aztán azt mondta Péter, ideje hogy menjek. Kísértet! A következ˝o amit hallottam, sírás és jajgatás. Hallottam anyám hangját: Fiam, miért hagytál itt minket? Hallottam, hogy a többiek is zokognak. Észrevettem, hogy egy ládában fekszem. Elkezdtem mozogni. Anyám és apám rémülten kiáltottak fel: Él! Él! Mások, akik távolabb álltak, nem hittek szüleimnek. Ekkor megkapaszkodtam a láda peremébe és felültem. Sokan megbénultak a rémülett˝ol. Kiabáltak: Egy szellem! és rohantak ahogy csak bírtak - el onnan. Akik ott maradtak, megnémulva remegtek mint a nyárfalevél. Észrevettem, hogy nagy mennyiség˝u b˝uzl˝o folyadékban és testnedvben ülök. Ez a folyadék a gyomromból és belemb˝ol jött ki, amíg a koprsóban feküdtem. Ebb˝ol tudták az emberek, hogy tényleg halott voltam. A koporsó m˝uanyag burkolattal volt belülr˝ol bevonva és a fához rögzítve. Ennek az volt a célja, hogy ne folyjon ki a koporsóból a folyadék, amikor elkezd „ereszteni” a halott, mint ahogy ez nálam is volt. Amint kés˝obb megtudtam, már éppen azon voltak, hogy a krematórium lángjainak adjanak. Myanmar-ban a halottakat a koporsóba fektetik, amit kés˝obb lezárnak és elégetnek. Éppen amikor visszatértem e földi létbe, a szüleim az utolsó pillantást vethették a holttestemre. Néhány pillanat múlva lezárták volna a koporsót és testemmel együtt elégették volna. Azonnal elkezdtem mondani amiket láttam és hallottam. Az emberek meg voltak döbbenve. Beszéltem az emberekr˝ol akiket a t˝uztóban láttam, és mondtam nekik, hogy csak a keresztények ismerik az igazságot; a mi el˝odeink, de magunk is évezredek óta be vagyunk csapva. Mondtam nekik, hogy minden, amiben mi hiszünk hazugság. Az emberek megdöbbentek, mert tudták, micsoda szerzetes voltam és milyen lelkesen hirdettem Buddha dolgait. Myanmar-ban amikor meghal valaki, ráírják nevét és korát a koporsóra. Amikor egy szerzetes hal meg, a szerzetes nevét, korát és a kolostorban eltöltött szolgálati éveinek számát írják rá. Tehát halottnak írtak engem, de amint látjátok, újra élek!

5

Utószó Azóta, hogy ’Paulu a feltámadott’ mindezt átélte, Jézus Krisztus h˝uséges tanújának bizonyult. Burmai pásztorok elmondták, hogy szerzetesek százait vezette a Messiáshoz/Krisztushoz. Nyilvánvalóan megalkuvás nélkül kiáll tanúsága mellett. Azok az emberek, akik nem fogadják el azt a tényt, hogy egyedül Jézus Krisztus az út a Mennybe, megütköznek ezen a tanúbizonyságon. Az o˝ megtapasztalásai olyan valóságosak, hogy a heves ellenségeskedés sem rettenti vissza attól, hogy kiálljon az igazság mellett. Miután sok éven át a buddhista szerzetesek szigorú életszabályaihoz tartotta magát, feltámadása után azonnal elkezdte Jézus Krisztus evangéliumát hirdetni. Felszólította a többi szerzetest, hogy tagadják meg hamis isteneiket és teljes szívvel kövessék Jézus Krisztust. Betegsége és halála el˝ott semmiféle kapcsolata nem volt a kereszténységgel. Minden, amit a három napos halál állapotában tanult, új volt neki. Hogy minél több ember megismerje üzenetét, e ’korunk Lázára’ audio és videó kazettákon is terjeszti az üzenetet. A rend˝orség és a buddhista hatóságok Myanmar-ban mindent elkövettek, hogy begyüjtsék és megsemmisítsék a kazettákat. Ez a bizonyságtétel, amelyet ön olvas, egy ilyen kazettáról lett leírva. Tudomásunkra jutott, hogy Myanmar polgárainak igen veszélyes dolog egy ilyen kazettát birtokolniuk. Bátor tanúságtétele miatt rács mögé került, de a hatóságok nem tudták elhallgattatni. Szabadulása után folytatta a látott és halott dolgokról való bizonyságtételét. Jelenlegi tartózkodási helye nem ismeretes; egy burmai forrásból tudjuk, hogy börtönbe zárták és lehetséges hogy meggyilkolták. Egy másik információ szerint újra szabad és folytatja szolgálatát. A fordítás burmai nyelvb˝ol: Asian Minorities Outreach P.O.Box 901 Palestine, TX 75802 U.S.A. E-Mail: [email protected] http://www.antioch.com.sg/mission/asianmo Angolból németre fordította: P. Vollmar Németb˝ol magyarra fordította: Katharina Becker

6