A többcsatornás tanulás elve és gyakorlata az Általános Vállalkozási Főiskolán

A többcsatornás tanulás elve és gyakorlata az Általános Vállalkozási Főiskolán Karcsics Éva, főiskolai adjunktus Általános Vállalkozási Főiskola [email protected]

„Az Általános Vállalkozási Főiskola küldetésének tekinti jól és korszerűen képzett szakemberek kibocsátását az üzleti élet, valamint a non-profit területek számára. ”

Küldetésnyilatkozatunkban megfogalmazott legfőbb célunk megvalósulását korszerű tanítási módszerek alkalmazásával is segítjük. Gondolkodásunk középpontjában a hallgató áll, oktatói szerepünket inkább a cselekvésre ösztönzésben, a tanácsadásban, felkészítésben látjuk. Pedagógiai szemléletünk lényege, hogy mi -oktatók- a hallgatóknak ugyan fontos, de mégiscsak egy „médium”, csatorna vagyunk a tanítási-tanulási folyamatban. A hallgató, tudását, ismereteit nem csupán oktatóitól, hanem környezete számos más szereplőjétől sajátítja el, s azokat integrálva alakul ki saját tudás-és tapasztalatbázisa. Vagyis a hallgatók többcsatornás tanulási rendszerének egy eleme vagyunk. Módszereinkkel illetve azok kombinációival azt kívánjuk elérni, hogy a lehetséges tanulási csatornákat aktivizáljuk a hallgató tanulási folyamatában, s instrukciókkal, tanácsadó vezetéssel, szakmai támogatással az oktatási-képzési cél elérése érdekében működtessük. Előadásomban azt fogom bemutatni, hogy melyik csatornát (kortársak, szülők, barátok, gyakorlóintézmények, piaci szereplők) milyen formában, milyen módszerrel érjük el s hogyan próbáljuk meg mozgósítani a hallgató sikeres ismeretelsajátítása, karrierépítése érdekében.

A kortárs tanulási csatornát a DIÁK-KONZULENSI rendszeren keresztül mozgósítjuk elsősorban. A rendszer lényege, hogy minden belépő első évfolyamos nappali tagozatos hallgató az első tanítási napot megelőzően „kap” egy másodéves hallgatót. E kortárs segítő a továbbiakban rendelkezésére áll minden olyan kérdésben, amely a főiskolán való tájékozódást érinti. A rendszer az első évben kötelező jelleggel indult el, vagyis a másodéveseknek választaniuk kellett elsőéves társat. Erre, várakozásainknak megfelelően csak az első évben volt szükség, a

továbbiakban a rendszer már fenntartotta önmagát, s túllépve az AMT keretein főiskolai szintű programmá nőtte ki magát. Nagy örömmel vettük, hogy második szakunk, a Nemzetközi Kapcsolatok szak indulásakor a Vállalkozásszervező

hallgatók kezdeményezték a

diákkonzulensi rendszer kiterjesztését s önként jelentkeztek a másik szak hallgatóinak diákkonzulensi posztjára. Az első, szervezett találkozás után a későbbiekben a hallgatók már szabadon, szervezett keretek nélkül találkoznak, s beszélgetnek. A kapcsolat az első, második félévben igen szoros a két évfolyam hallgatói között, majd természetesen az idő előrehaladtával a hallgatók egy részénél csökken az intenzitása. A negyedik félévben, amikor a másodévesek a szervezési gyakorlat keretében a bázisintézmények vezetőinek, kontaktszemélyeinek szerveznek rendezvényt, a kapcsolatra újból nagy szükség van: el kell érni, hogy az elsősök nagy létszámban eljöjjenek rendezvényükre, valamint azt, hogy az elsősök bázisintézményi vezetői, kontaktszemélyei is értesüljenek a rendezvényről s részt is vegyenek azon. Bebizonyosodott, hogy ekkor még nagyon aktív a kapcsolat a diákkonzulensek között, hiszen a rendszeren keresztül szinte egyik-pillanatról a másikra képes mozgósítani egyik évfolyam a másikat.

A BÁZISINTÉZMÉNY program azt jelenti, hogy hallgatóink az első tanítási napon feladatul kapják egy cég, intézmény, szervezet megkeresését abból a célból, hogy őket kvázi gyakornokként fogadják. Azért kvázi, mert a cégnél tett kötelező látogatások száma nem éri el az átlagos gyakornoki óraszámot, félévente „mindössze” 15 órát kell a hallgatónak választott szervezetében tartózkodnia és ott különböző. az Alkalmazott Magatartástudományi Tanszék szakmai tantárgyaihoz kapcsolódó feladatokat megoldania. A céget, a hallgató, érdeklődése alapján maga választja ki s keresi fel. E feladatban a tanszék oktatói és a Főiskola menedzsmentje támogató segítséget ad, de a teljes feladatot a hallgatónak egyedül kell megoldania. Iránymutatásaink szerint a cég, intézmény vezetőjével kell megbeszélnie kérését, aki pozitív hozzáállás esetén kijelöl a cégnél egy gyakorlati szakembert, egy ún. „kontaktszemélyt”, akihez a hallgató a továbbiakban kérdéseivel fordulhat. Tapasztalataink szerint sok esetben maga a vezető vállalja ezt a szerepet.

A program látszatra kevés óraszáma ugyanakkor rengeteg lehetőséget rejt magában, hiszen a hallgató és a cég kapcsolata –ha mindketten úgy akarják- a kötelező óraszámon túl intenzívebbé is válthat, több féléven keresztül, akár az egész képzési ciklus alatt folyamatos lehet. Tapasztalataink szerint végzett hallgatóinknak egy része állásajánlatot is kap. Ugyanakkor a hallgatónak arra is lehetősége van, hogy akár minden félévben új intézményt válasszon

bázisul. E kapcsolat az élet minden lehetőségét magában hordozza: ha megszűnik a cég –ami vállalkozások esetében bizony szinte mindennapos- a hallgató első „krízisét” is átéli. A cégben a munkafolyamatokat látva, azokat folyamatosan gyakorolva szakmai szocializációjuk már ekkor elkezdődik s ezzel párhuzamosan észrevétlenül beilleszkednek egy cég szerezeti kultúrájába is. Bázisintézmény váltása esetén ez a szocializációs folyamat többször is megismétlődhet.

A bázisintézményi program „kiteljesedése” a negyedik félévben történik, amikor másodéves hallgatóink tantárgyi feladata a SZERVEZÉSI GYAKORLAT keretében egy rendezvény komplex megszervezése, a tervezéstől egészen az utómunkálatokig. Az évfolyam egy szervezetként, vállalkozásként működik. „Céget” alapítanak, funkcionális csoportokat, osztályokat, teameket hoznak létre, vezetőket választanak, feladat-és hatásköröket állapítanak meg stb. A Főiskolától meghatározott összegű induló tőkét kapnak, a további erőforrásokat nekik kell előteremteniük. Természetesen nincsenek magukra hagyva: az ún. „koordináló tanárok” minden „értekezleten”, megbeszélésen jelen vannak, s tanácsaikkal, észrevételeikkel folyamatosan segítik a hallgatók munkáját. A rendezvény szervezése közben a hallgatók figyelemmel kísérik, az utógondozást követően pedig értékelik saját cégszerű működésüket, a team-munkában való együttműködési képességüket, „vállalkozásuk” sikerességét.

A bázisintézményi program sikerességét egyértelműen bizonyítja azoknak a cégeknek a visszajelzései, akik hallgatóinkat a több hónapos szakmai gyakorlatra fogadják, illetve végzés után alkalmazzák. Tudásuk mellett kiemelik kötelességtudatukat, pontosságukat, udvariasságukat, gyors helyzetfelismerő képességüket, s összességében rátermettségüket. A bázisintézményi programot a hallgatók szakmai szocializációját elősegítő programnak is tartjuk. Legyen egy oktató bármennyire felkészült, bizonyos értelemben sohasem lehet annyira naprakész, mint egy gyakorlati életben dolgozó kolléga. A bázisintézmény program segít abban is, hogy a hallgatók a négy év alatt lássák a szakmai életben, elvárt magatartásformákban, stílusban stb. végbemenő változásokat, követni tudják annak történeti alakulását. Így munkavállalóként megjelenve a munkaerőpiacon kétségtelenül előnnyel indulnak kortársaikkal szemben. Ezért, több éven keresztüli folyamatossága miatt tartjuk kiemelkedően fontosnak a bázisintézményi programot s valljuk, hogy –meghatározott dimenzióban- több, mint egy három hónapos, egyszeri gyakorlat.

A „PROJEKT” kifejezés jelentése (legáltalánosabban): tervezet, tervtanulmány, de használják tanulmány jelentéssel is. A mi szóhasználatunkban a fogalom jelentése: tantárgyi dolgozat, amely a féléves tematikának a bázisintézményi gyakorlathoz kötődő (a félév elején közölt) megadott témák valamelyikének szaktudományos igényű feldolgozása és megadott formai követelmények szerinti írásos bemutatása.

„A PORTFÓLIÓ szó a portare (hozni, vinni, szállítani) és a folium (levél, irat) latin szavakból származik. A szó jelentése sokféle (iratgyűjtő, iratállomány, értékpapírcsomag, de francia megfelelője „miniszteri tárca” értelemben is használatos stb.), szövegkörnyezettől függően értelmezzük. A portfólió mint adatgyűjtési, irattárolási technika: dokumentumoknak valamely meghatározott céllal irattartóban való összegyűjtését és rendezését szolgáló eljárás. A portfólió fogalmát a tartalom, a forma, a felhasználás célja és módja határozzák meg. Kevés formai megkötéssel éltünk. Elegendően nagy befogadó képességű, tartós („strapabíró”) iratgyűjtőt javasoltunk, amelyben a hallgató öt féléven keresztül gyűjtheti, rendezheti irományait. Kötelezővé tettük a részletes tartalomjegyzéket és az ennek megfelelő szerkezetet, de tág teret engedtünk a rendezési elv megválasztásában (pl. idői sorrend, tematikai rend stb.) és a szerkesztési technikában (pl. ABC-regiszter, színes papírlapok stb.). A tartalmi követelmények azonban szigorúan meghatározottak.”1 A Projektet és a Portfóliót félév végén meghatározott szempontok szerint osztályozzuk, s az érdemjegy mellett írásbeli véleményt készítünk róluk a hallgatóknak. A Portfólió integrálja és dokumentálja a hallgató teljes tanulási tevékenységét. Tartalmazza a bázisintézményi munkálatokat, a Projekt előkészületeit, a hallgató önálló feladatait. Ezen felül az előadásokon kiadott, a tantárgyhoz kapcsolódó kötelező feladatokat, a hallgató önfejlesztési tervét, munkatervét és félév végére saját munkájának önértékelését is. A Portfólió kötelező eleme az előadásjegyzetek hiánytalan megléte. (Hallgatótársától is átveheti.) Mivel mindezen elemeket a hallgató saját maga rendszerezi és strukturálja, tulajdonképpen saját, „élő” tankönyvét készíti el s egyben irányítója és ellenőrzője lesz saját tanulási folyamatának. Azt a tényt, hogy a hallgatók motiváltak a portfólió készítésében és e munkájukat jelentősnek ítélik meg szakmai karrierjük szempontjából, mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy Főiskolánk első ízben diplomát szerzett hallgatói megalapították a

1

Bánfalvi Mária-Karcsics Éva-Szakács Ferenc-Nagy István: Az ÁVF Portfólió módszer Tudományos Közlemények 3. 2001.

PORTFÓLIÓ EGYESÜLET-et2 és együttműködési megállapodást kötöttek az „Alma Materrel”.

A szülők bevonására a Főiskola életébe folyamatosan teszünk kísérletet. Meglapítottuk a SZÜLŐI KLUB-ot, ahová tanévenként minimum egy alkalommal meghívunk minden anyukát, apukát, eltartót. A meghívót a hallgató kezébe adjuk, aki belátása szerint dönt arról, hogy átadja-e szüleinek vagy sem. E rendezvényen túl valóban nyitott ajtó vár minden szülőt, aki kérdésével intézményünkhöz fordul. E feladatra külön nevesített kolléga van, Főiskolánk Főtitkár. A szülői aktivitás, a szülők aktivizálása a negyedik félévben a legnagyobb, legintenzívebb a szervezési gyakorlat során, amikor a rendezvényszervezésben gyermekeik segítségüket, részvételüket kérik. Általában e rendezvényeknek hozadéka az is, hogy megismerve egymást, szülőket is meghívunk a képzési programba egy-egy előadást tartani.

Egy elsősorban multimédiáról szóló konferencián kötelességem megemlíteni, hogy a többcsatornás tanulás elvének technikai támogatására már a Főiskola indulása után egy évvel pályázati támogatással, több tanszék összefogásával létrehoztuk a MÓDSZERTANI MŰHELY-t. E műhely többet jelent mint egy számítógépes terem, internetes hozzáféréssel. (Erre a célra Főiskolánkon külön laborok állnak a hallgatók rendelkezésére.) A Módszertani Műhely (MM) olyan technikai és multimédiás eszközökkel van felszerelve, amelyek a legszerteágazóbb módon segítik a hallgatókat munkáik (portfólió, projekt, prezentáció, szervezési gyakorlat stb.) színvonalas és változatos kivitelezésében. Így a fényképezőgéptől kezdve a spirálfűzőn keresztül a legújabb multimédiás számítógépek állnak a hallgatók rendelkezésére.

Programjaink egyik legnagyobb erényének azt tartom, hogy kialakításuk, fejlesztésük tudatosan történik illetve mindazok a törekvések amelyek tanszéki szinten felmerülnek tudatosan szerveződnek egy egységes Főiskolai rendszerbe. Az előbbiekben bemutatott módszerek kidolgozása meghatározóan az Alkalmazott Magatartástudományi Tanszék érdeme, amelyhez azonban szükség volt a Főiskola menedzsmentjének támogatására a kollégák együttműködésére. A különböző programok immár átlépték a tanszéki kereteket és szinte az egész intézményt átszövő rendszerré váltak. (Pl.: A Portfólók értékelésében kiemelkedő szerepet vállalt a Kereskedelmi-és üzletviteli Tanszék

2

Fővárosi Bírósági bejegyzés sorszáma: 9155/2000.12.05.

több kollégája és a TársadalomtudományiTanszék egyik fiatal oktatója. A hallgatók szervezési gyakorlata pedig az egész intézményt megmozgatja.)