A TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS NEMZETGAZDASÁGI SZINTŰ ENERGETIKAI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐNYEI
’Sigmond György MaTáSzSz Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége
BME ESZK 2006. március 23.
Távhőfelhasználás Magyarországon 1960-2003 100000 90000 80000 70000
50000 40000 30000 20000 10000
Év
Összes felhasználás
1. ábra
Ebből: ipari célú
02 20
00 20
98 19
96 19
94 19
92 19
90 19
88 19
86 19
84 19
82 19
80 19
78 19
76 19
74 19
72 19
70 19
68 19
66 19
64 19
62 19
60
0 19
TJ/év
60000
Távfűtött lakások száma Magyarországon 1960-2003 700 000
600 000
Lakásszám [db]
500 000
400 000
300 000
200 000
100 000
0 60 19
62 19
64 19
66 19
68 19
70 19
72 19
74 19
76 19
78 19
80 19
82 19
84 19
Évek Összes
Budapest
2. ábra
86 19
88 19
90 19
92 19
94 19
96 19
98 19
00 20
02 20
A távhőszolgáltatás számokban (2004) I.
Lakásállomány
4,1 millió
Távhővel ellátott települések száma
92
Távhőrendszerek száma
216
Távhővel ellátott lakások száma
648 ezer (15,5 %)
A távfűtött lakásban élők száma
1,6 millió
Távfűtött lakások fűtött légtérfogata
89 Mm3
Távfűtött közületek fűtött térfogata
20 Mm3
A távhőszolgáltatás számokban (2004) II.
Távhő-értékesítés: lakásfűtés
lakás melegvíz ipar
21,3 PJ
6,9 PJ 17,8 PJ
közületek fűtés
4,9 PJ
közületek melegvíz
0,4 PJ
egyéb (szolgáltatás, stb.)
1,0 PJ
összesen
52,3 PJ
A távhőszolgáltatás számokban (2004) III.
Hazai primer energiahordozó-felhasználás 1088 PJ Primer energiahordozó távhő-termelésre 76 PJ (7 %)
szilárd olaj földgáz hulladék és megújuló összesen
15 %, 5 %, 75 %, 5% 100 %
A távhőszolgáltatás nemzetgazdasági szerepének változása 1 1960-tól indultak a hosszútávú lakásépítési programok •Ötévenként több százezer lakás •Házgyári technológia: •Komfort-követelmények •Műszaki szempontok
Meglevő erőművek hőjével •Költségmegtakarítás •energia-megtakarítás •földgázhálózat gyengén volt kiépítve •az egyedi (szilárd- és olajtüzelés) hatásfoka rossz volt
A távhőszolgáltatás nemzetgazdasági szerepének változása 2 A hetvenes évektől
•Olcsó kazánok •Olcsó energiahordozók (fűtőolaj- és fölgáz) •Nem érte meg kapcsolt energiatermelést létesíteni A nyolcvanas évek: válság •Csökkent a lakásépítés •Energiahordozók árának növekedése •Drága lett a távhőszolgáltatás •Szabályozhatatlan fűtési rendszerek
•Földgáz terjedése •Növekvő ártámogatás •A távhőszolgáltatás szociális szolgáltatás
A távhőszolgáltatás nemzetgazdasági szerepének változása 3
1992 után •Megszűnt a távhő-ártámogatás •Kisjövedelmű lakók
•Megmaradt a szociális jelleg (kényszerfogyasztás) •Hatósági hőárak: „Nonprofit”-gazdálkodás •A fejlesztési lehetőségeik korlátozottak •Verseny a hatósági áras földgáz-szolgáltatással •Hátrányos keresztfinanszírozás •Meglevő lakossági fogyasztók megtartása
A távhőszolgáltatás nemzetgazdasági szerepének változása 4 1994-től •Kombinált ciklusú blokkok létesítése •A befektetők gazdasági érdeke mozgatta •Megkezdődött a távhőszolgáltatás szerepváltása •Felértékelődött a távhőszolgáltatás, mint hőfelhasználó. •A befektetők monopolhelyzete •A távhő árát magasan, a villamos energiáét alacsonyan tartják •A magas ár gátolja a távhőszolgáltatás kiterjesztését
2001-től kedvező jogszabály-változás •A gázmotor-építés fellendülése •A kisebb fűtőművek energiahatékonyságát javítja •Tőkehiány: tipikus a harmadik feles beruházás •Befektetők megversenyeztetése •Esetenként kedvező hő-beszerzési árak: •Távhő- árcsökkentés
A távhőszolgáltatás nemzetgazdasági szerepének változása 5 2003-tól •Földgáz-árak emelkedése •Újból hatósági ártámogatás •Rapszodikus jogszabályváltozások
2004-től Európai Unió-tagok lettünk •Kapcsolt energia támogatása
•Megújulók támogatása •Legjobb hőpiac a távhő •Széndioxid-kereskedelem
•Kyoto-i vállalás •Leghatékonyabb a távhőn alapuló kapcsolt energia
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
3. ábra
DH market share(%) in 2001
DH market share(%) in 2003 Korea
UK
Swizerland
Sweden
Slovakia
Romania
Poland
Norway
Netherlands
Lithuania
Latvia
Iceland
Italy
Hungary
Germany
France
Finland
Estonia
Denmark
Czech
Croatia
Bulgaria
Austria
A távfűtött lakások részaránya az összes lakáson belül
A kapcsolt villamosenergia-termelés fejlődése Magyarországon
1990
2000
Kapcsolt GWh/év villamosenergiatermelés
2003 7592
Ebből távhő-célú GWh/év
2227
3 386
6478
Összes hazai GWh/év villamosenergiatermelés
28067
34695
34145
2. táblázat
Gázturbinák, kombinált ciklusú egységek és részvételük a hőszolgáltatásban Magyarországon Villamos teljesítmény MWe
Város
Erőmű
Százhalombatta
DHV G I.
145
Budapest
BE Rt. Kelenföld DHV G II.
137+55
Százhalombatta
Budapest Debrecen Budapest Kazincbarcika Budapest Tisza-újváros Összesen
155+25+61
CSÁ Rt. Csepel TITÁSZ
2x139 +118
BE Rt. Újpest BorsodChem BE Rt. Kispest TVK
74+36
95
47+6 70+40 25+10 1377
Hőtermelés Ipari hő + távhő Távhő Ipari hő
Távhő + kondenzáció Távhő Távhő Ipari hő Távhő Ipari hő + távhő
Üzembehelyezés éve
1994 1995 1998
2001 2001 2002 2002 2004 2004 2004
A gázmotoros kapcsolt villamos kapacitások fejlődése 1989-2005 120
450 400
Beépített teljesítmény [MW]
80
350 300 250
60 200 40
Első Villamosenergia Törvény (1994)
Második Villamosenergia Törvény (2001)
150 100
20 50 0
0 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005
Év
Összteljesítmény [MW]
Beépített teljesítmény Összteljesítmény
100
A gázmotorok villamos kapacitásának felhasználási célonkénti megoszlása
Ipar 10% Távhőellátás 76% Kórház 6% Épülatenergetika 7% Biogáz 1%
Kapcsolt energiatermeléssel kielégíthető hőigények arány a relatív csúcskiépítés függvényében Kapcsolt energiatermeléssel kielégíthető hőigények arány a relatív csúcskiépítés függvényében 100,0
Hőteljesítmény-igény Kapcsolt kapacitás a csúcsigény 50 %-a Kapcsolt kapacitás a csúcsigény 33 %-a Kapcsolt kapacitás a csúcsigény 25 %-a
Hőteljesítmény-igény (%)
75,0
Kapcsolt kapacitás a csúcsigény 10 %-a
88,2 % 50,0
67,4 % 54,6 % 25,0 28,8 %
0,0 0
1000
2000
3000
4000
5000 h/év
6000
7000
8000
9000
A kapcsolt energiatermelés részesedése a villamosenergiatermelésben Magyarországon 2003. Összes hazai termelés
Import – export
34,1 TWh
6,9 TWh
Rendelkezésre álló villamos energia
41,0 TWh
Önfogyasztás és hálózati veszteség
6,7 TWh
Fogyasztói felhasználás
34,3 TWh
Kapcsolt termelés
7,6 TWh
ebből távhőre
6,5 TWh
helyi célú kapcsolt termelés (ipar + egyéb)
1,1 TWh
Erőművek kapcsolt termelése
5,8 TWh
Gázmotorok kapcsolt termelése
1,8 TWh
Kapcsolt termelés az összes hazai termelt villamos energiára vetítve
22,3 %
Kapcsolt termelés az összes rendelkezésre álló villamos energiára vetítve
18,5 %
A kapcsolt energiatermelés részesedése a távhőtermelésben Magyarországon 2003. Összes termelés
65,5 PJ
Erőmű
46,6 PJ
Gázmotor
8,6 PJ
Kazánok
10,3 PJ
Kapcsolt termelés Erőmű
37,9 PJ
Gázmotor
6,1 PJ
Összes távhő-célú kapcsolt
44,0 PJ
Nem kapcsolt
21,5 PJ
Kapcsolt távhő-célú termelés az összes termelt távhőre vetítve
67,1 %
Nem távhő-célú kapcsolt hőtermelés
5. táblázat
12 PJ
A távhőszolgáltatás nemzetgazdasági szerepe 1. 1. Energiahatékonyság Energia-megtakarítás •kapcsolt energiatermeléssel 36,5 PJ •ebből távhővel kapcsoltan 31,7 PJ •megújuló és hulladék energiából 4 PJ Referencia-értékek •kapcsolt energiatermelés 80 % •kondenzációs villamosenergia-termelés 35,5 % •nem kapcsolt hőtermelés 88 %
A távhőszolgáltatás nemzetgazdasági szerepe 2. 2. Klímavédelem (CO2-kiváltás) •kapcsolt energiatermeléssel •megújuló és hulladék 3. Környezetvédelem •levegőtisztaság •épületállomány védelme 4.Városkép-védelem
•műemléki és védett városrészek
1,8 Mt/év 0,2 Mt/év
A távhőszolgáltatás összehasonlítása más energetikai és környezetvédelmi eszközökkel 1. 1. Megújuló energiák
2003-ban hőtermelésre ebből tűzifa távhőre kiváltott összes CO2
villamosenergia-termelésre villamos energia 2003-ban ebből hőerőműben kiváltott CO2
4,3 PJ 335 GWh 171 GWh 0,1 Mt
villamos energia 2005-ben növekmény hő 2010-ig kiváltott többlet CO2
1 500 GWh 2,8 PJ 0, 9 Mt
35 PJ 23 PJ 0,2 PJ 2 Mt
További 600 GWh-hoz ~ 100 milliárd Ft beruházás kell, nagyobb részben támogatásból.
A távhőszolgáltatás összehasonlítása más energetikai és környezetvédelmi eszközökkel 2.
2. Épület-korszerűsítés •500 000 panellakás korszerűsítésével kiváltható eredő primer energia 4 PJ •kiváltott CO2 0,2 Mt •A megvalósításhoz ~ 100 milliárd Ft beruházás kell, nagyobb részben támogatásból 3. Távhő + kapcsolt energia fejlesztése •Belváros (200 000 lakás+intézmények) 10-15 PJ A megvalósításhoz ~ 500 milliárd Ft beruházás kell.
Távhő SWOT analízis 1. A távhőszolgáltatás erősségei (Strengths) •A rendszerek jó műszaki állapota •Korszerű hőforrások •Stabil a lakossági hőfogyasztói kör. •Van törvényi szabályozás •Primerenergia-megtakarítás, CO2-kiváltás •A földgáz leghatékonyabb felhasználása •Környezetvédelmi és városképvédelmi előnyök •Diverzifikálható tüzelőanyag-bázis •Legkomfortosabb hőellátás •A fogyasztói kör bővíthető (pl. klimatizálás)
Távhő SWOT analízis 2. A távhőszolgáltatás gyengeségei (Weaknesses) •Alacsony a távhőszolgáltatás aránya. •Nincs egységes városi energiaellátás. •Túlságosan nagy a földgázfelhasználás aránya. •Nincsenek kihasználva a diverzifikálási lehetőségek . •A budapesti városközpontban nincs távhőellátás. •Hiányoznak a városi energiaellátási és környezetvédelmi fejlesztési koncepciók. •Helyi fejlesztési döntések, nemzetgazdasági előnyök. •Az önkormányzatok ármegállapító politikája •A társasági forma, de nyereségérdekeltség hiánya •Korlátozott a tőkebevonás lehetősége. •A környezetvédelmi és gazdasági előnyök nem segítik a távhő árának a csökkentését. •Korszerűtlenek a fogyasztói rendszerek. •A távfűtött panelépületek nagy hővesztesége •A lakóépületek tulajdonviszonya
Távhő SWOT analízis 3. A távhőszolgáltatás esélyei (Opportunities) •További kapcsolt energia-termelő, megújuló- és hulladék energiát hasznosító potenciál
•A primerenergia-hordozó felhasználás és az üvegház-hatású gázok kibocsátása csökkentésének a leghatékonyabb módja •Erőművi hőtermeléssel kapcsoltan csökkenti a földgáz-importot •Az alternatív tüzelőanyagok (pl. erőművi szén, fűtőolaj) hulladékhőjének, valamint a megújuló energiák hőjének leghatékonyabb hasznosítása
Távhő SWOT analízis
4. A távhőszolgáltatás kockázatai (Threats) •Az árfeszültségek rossz kezelése tömeges leválásokhoz vezethet. •A távfűtött épületek fogyasztói igényeket.
korszerűsítése
csökkentheti
a
