A távhőszolgáltatás kiterjesztése, tüzelőanyag váltás. 1. kötet

A miskolci távhőszolgáltatás kiterjesztésének és a tisztán földgáz alapú hőtermelés megújuló energiahordozókkal történő részbeni helyettesítésének vizsgálata A távhőszolgáltatás kiterjesztése, tüzelőanyag váltás 1. kötet

Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Kar Energia és Minőségügyi Intézet Tüzeléstani és Hőenergia Intézeti Tanszék

A MISKOLCI TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS KITERJESZTÉSÉNEK ÉS A TISZTÁN FÖLDGÁZ ALAPÚ HŐTERMELÉS MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓKKAL TÖRTÉNŐ RÉSZBENI HELYETTESÍTÉSÉNEK VIZSGÁLATA

1. kötet

A távhőszolgáltatás kiterjesztése, tüzelőanyag váltás Készült az UNIFLEXYS Egyetemi Innovációs Kutató és Fejlesztő Közhasznú Nonprofit Kft. és a Miskolci Hőszolgáltató Kft. részére Miskolc, 2011.

2

TARTALOM 1 A MEGBÍZÁS ISMERTETÉSE

6

2 AZ EGYEDI, FÖLDGÁZALAPÚ HŐELLÁTÁSSAL RENDELKEZŐ KÖZINTÉZMÉNYEK TÁVHŐSZOLGÁLTATÁSBA VALÓ BEKAPCSOLÁSI FELTÉTELEINEK VIZSGÁLATA

8

2.1 ENERGIAPOLITIKAI HÁTTÉR 2.1.1 AZ ENERGIAPOLITIKA A TÁVHŐ ELLÁTÁSRÓL 2.2 A TÁVHŐELLÁTÁS JELLEMZŐI 2.2.1 A TÁVHŐELLÁTÁS KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS ENERGETIKAI JELENTŐSÉGE 2.2.2 A TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS ELŐNYEI

8 12 13 14 14

3 MISKOLC JELENLEGI SZOLGÁLTATÁSI RENDSZERE

16

3.1 TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS 3.2 EGYEDI KAZÁNTELEPEK

17 17

4 AZ EGYEDI, FÖLDGÁZALAPÚ HŐELLÁTÁSSAL RENDELKEZŐ KÖZINTÉZMÉNYEK TÁVHŐSZOLGÁLTATÁSBA VALÓ BEKAPCSOLÁSI FELTÉTELEINEK VIZSGÁLATA

22

4.1 AZ ÉRINTETT KÖZINTÉZMÉNYEK FELMÉRÉSE, RELEVÁNS ADATOK ÖSSZEGYŰJTÉSE, ÉRTÉKELÉSE 4.2 MŰSZAKI‐GAZDASÁGI FELTÉTELEK VIZSGÁLATA INTÉZMÉNYENKÉNT 4.2.1 SZÜKSÉGES BERUHÁZÁSOK, RÁFORDÍTÁSOK 4.2.2 MEGTÉRÜLÉSI IDŐ 4.2.3 A FÖLDGÁZ KÖLTSÉGEIVEL VERSENYKÉPES TÁVHŐ‐ÁR MEGHATÁROZÁSA 4.2.4 A TÁVHŐ VERSENYKÉPESSÉGÉNEK ELEMZÉSE 4.3 JAVASLATOK A TÁVHŐSZOLGÁLTATÁSBA TÖRTÉNŐ BEVONÁS FINANSZÍROZÁSI LEHETŐSÉGEIRE

22 25 27 27 31 35 36

5 A TÁVHŐSZOLGÁLTATÁSBA GAZDASÁGOSAN NEM BEVONHATÓ INTÉZMÉNYEK EGYEDI, MEGÚJULÓ ALAPÚ HŐELLÁTÁSI LEHETŐSÉGEINEK ELEMZÉSE 39 5.1 AZ ÉRINTETT KÖZINTÉZMÉNYEK FELMÉRÉSE, RELEVÁNS ADATOK ÖSSZEGYŰJTÉSE, ÉRTÉKELÉSE 5.2 MŰSZAKI‐GAZDASÁGI FELTÉTELEK VIZSGÁLATA INTÉZMÉNYENKÉNT 5.2.1 MEGTAKARÍTÁSI LEHETŐSÉGEK BIOMASSZA FELHASZNÁLÁSÁVAL 5.2.2 SZÜKSÉGES BERUHÁZÁSOK, RÁFORDÍTÁSOK 5.3 JAVASLATOK A MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ HŐFEJLESZTÉSRE TÖRTÉNŐ ÁTÁLLÁS FINANSZÍROZÁSI LEHETŐSÉGEIRE 5.4 ENERGETIKAI CÉLÚ BIOMASSZA TERMELÉS, ENERGIANÖVÉNYEK 3

39 41 41 45 49 54

5.4.1 A TERMŐHELYEK SZÁMBAVÉTELE ÉS ADOTTSÁGAINAK VIZSGÁLATA 5.4.2 ENERGIAÜLTETVÉNYEK LÉTESÍTÉSE ÉS MŰVELÉSE 5.4.3 HŐTERMELÉS ENERGIAÜLTETVÉNYBŐL SZÁRMAZÓ TÜZELŐANYAGGAL 5.4.4 BIOMASSZA TERMELÉS ÖNKORMÁNYZAT TULAJDONÁBAN LÉVŐ TERÜLETEKEN 5.5 MISKOLC BIOMASSZA POTENCIÁLJA 5.6 FATÜZELÉS 5.6.1 TŰZIFA 5.6.2 FAAPRÍTÉK 5.6.3 FAPELLET – „A FOLYÉKONY FA” KÉSZÍTÉSE 5.7 FATÜZELÉSRE ALKALMAS BERENDEZÉSEK 5.7.1 APRÍTÉK TÜZELŐ KAZÁNOK 5.7.2 PELLET TÜZELŐ KAZÁNOK

54 56 56 57 59 61 63 63 69 69 70 78

6 EGYÉB MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓK

83

7 JAVASLATOK, KÖVETKEZTETÉSEK

92

8 IRODALOM

99

9 MELLÉKLETEK

100

9.1 9.2 9.3 9.4 9.5 9.6

KAZÁNHÁZAK ÉS FŰTŐMŰVEK JELÖLÉSE A TÉRKÉPEN 100 A TÁVHŐ‐RENDSZERRE KAPCSOLT MISKOLCI KÖZINTÉZMÉNYEK JELÖLÉSE A TÉRKÉPEN 101 AZ EGYEDI FÖLDGÁZTÜZELÉSŰ INTÉZMÉNYEK JELÖLÉSE A TÉRKÉPEN 102 CENTROMETAL® BIO‐CKS MULTI APRÍTÉKÉGETŐ KAZÁN TÁJÉKOZTATÓ JELLEGŰ ADATAI 103 CENTROMETAL® BIO‐CKS MULTI APRÍTÉKÉGETŐ KAZÁN TÁJÉKOZTATÓ JELLEGŰ ADATAI 104 APRÍTÉK ÉGETŐ KAZÁN, MOZGÓROSTÉLYOS, 800 ‐ 1000 KW, MAX 50% NEDVESSÉGTARTALOM (TRSF) TÁJÉKOZTATÓ JELLEGŰ ADATAI 105 9.7 CENTROMETAL® EKO‐CK KAZÁN 50 KW CM PELLET SZETT TÁJÉKOZTATÓ JELLEGŰ ADATAI 106 9.8 CENTROMETAL® BIO‐CK CM PELLET SZETT KAZÁN TÁJÉKOZTATÓ JELLEGŰ ADATAI 107 9.9 FAPELLET KAZÁN, RETORTÁS, 800‐1000 KW (PRF) TÁJÉKOZTATÓ JELLEGŰ ADATAI 108

4

5

1 A MEGBÍZÁS ISMERTETÉSE A Megbízó – Miskolci Hőszolgáltató Kft. – 2011. március 24‐én kelt szerződés keretében megbízta az UNI‐FLEXYS Egyetemi Innovációs Kutató és Fejlesztő Közhasznú Nonprofit Kft‐t, illetve rajta keresztül a szakmai munkát végző Miskolci Egyetem Energia‐ és Minőségügyi Intézetének Tüzeléstani és Hőenergia Intézeti Tanszékét, hogy végezzen szakértői vizsgálato‐ kat a következő témában: „Távhőszolgáltatás kiterjesztése, tüzelőanyag váltás” A téma feldolgozása során az alábbi részfeladatokat végeztük el:  Az egyedi, földgázalapú hőellátással rendelkező közintézmények távhőszolgáltatásba való bekapcsolási feltételeinek vizsgálata. o Az érintett közintézmények felmérése, a releváns adatok összegyűjtése, értékelése. o Műszaki‐gazdasági feltételek vizsgálata intézményenként.

 Szükséges beruházások, ráfordítások.  Megtakarítási lehetőségek.  A gazdaságosság feltételeinek meghatározása. o Javaslatok a távhőszolgáltatásba történő bevonásra és annak finanszírozási lehető‐ ségeire.  A távhőszolgáltatásba gazdaságosan nem bevonható intézmények egyedi, megújuló alapú hőellátási lehetőségeinek elemzése. o Az érintett közintézmények felmérése, a releváns adatok összegyűjtése, értékelése. o Műszaki‐gazdasági feltételek vizsgálata intézményenként.

 Szükséges beruházások, ráfordítások.  Megtakarítási lehetőségek.  A gazdaságosság feltételeinek meghatározása.  Javaslatok kidolgozása a fenti feladatok megoldására. A projekt résztvevői Miskolci Egyetem Energia‐ és Minőségügyi Intézet – Tüzeléstani és Hőenergia Intézeti Tanszék:  Dr. Szemmelveisz Tamásné, témavezető 6

 Koós Tamás, anyagmérnök  Báthory Csongor, anyagmérnök hallgató  Dr. Póliska Csaba, egyetemi adjunktus  Dr. Palotás Árpád Bence, intézetigazgató  Orosz‐Fórizs Nóra, ügyvivő ügyintéző

7

2 AZ EGYEDI, FÖLDGÁZALAPÚ HŐELLÁTÁSSAL RENDELKEZŐ KÖZIN TÉZMÉNYEK TÁVHŐSZOLGÁLTATÁSBA VALÓ BEKAPCSOLÁSI FEL TÉTELEINEK VIZSGÁLATA 2.1 ENERGIAPOLITIKAI HÁTTÉR A magyar energiapolitika legfontosabb stratégiai célja az, hogy a hosszú távú szempontokat is mérlegelve optimalizálja az ellátásbiztonság, a versenyképesség és a fenntarthatóság, mint elsődleges célok együttes érvényesülését. A fenti három cél között többféle kölcsönhatás elképzelhető, sok esetben megvalósításuk konfliktusban állhat egymással, de erősíthetik is egymást. Emiatt a célok elérése érdekében megfogalmazott intézkedések során különös hangsúlyt kell fektetni az együttes hatásokra, az egymás közötti ellentmondások feloldására és a lehető legnagyobb összhang megteremtésé‐ re. Az ellátásbiztonság pillérei az energiaforrás‐struktúra, infrastruktúra‐fejlesztések, lakosság ellátása, szociális felelősség. Cél olyan energiaforrás struktúra kialakítása, amelyben a hazai források részaránya fennma‐ rad, és lehetőség szerint növekszik. A versenyképesség pillérei az energiaárak és a technológiai előrehaladás, kutatás fejlesztés (K+F). Az energiatermelésben, átalakításban, szolgáltatásban és kereskedelemben az árakat és az üzleti feltételeket az Európai Unió középtávon kialakuló regionális, majd később az egységes belső piacán a verseny fogja meghatározni. Az energiapolitika célja, hogy ez a verseny átlát‐ ható, megkülönböztetés‐mentes feltételeket teremtsen a magyar vállalkozások számára. A fenntartható fejlődés célja a jelen szükségleteinek kielégítése a jövő nemzedékek szükség‐ letei kielégítésének veszélyeztetése nélkül. A fenntartható fejlődés érdekében meg kell te‐ remteni a harmóniát a természeti és az épített környezet megóvását, a jelentős piaci zavarok nélkül fejlődő gazdaság érdekeit és a társadalom tagjainak szociális biztonságát szolgáló, rö‐ vidtávon egymással ellentétben álló politikák között. A fenntartható fejlődés környezetvé‐ delmi és gazdasági céljait tehát egymással összehangolva, a társadalom együttműködésével kell megvalósítani. Ezen a pilléren belül a következő részterületek kerültek meghatározásra, a fenntarthatósági elvek szerinti prioritási sorrendben:  Az energiafelhasználás csökkentése (energiatakarékosság, az energiatermelés hatás‐ fokának javítása, az energiafelhasználás hatékonyságának növelése) (2.1. táblázat).  A megújuló energiaforrások arányának növelése (2.1. ábra)

8

2.1. táblázat. Energiapolitikai indikátorok Megújuló energiaforrások Mérték‐ Célérték Indikátor megnevezése egység 2013 2020 A megújuló energiaforrások részará‐ nya a teljes primerenergia‐ % 9,7‐10,6 14‐20 1 felhasználáson belül Biomasszából előállított bio‐ % 8 min. 10 üzemanyagok részaránya2 Energiahatékonyság Mérték‐ Célérték Indikátor megnevezése egység 2013 2020 Energiahatékonysági intézkedések PJ 13‐18 30‐35 révén megtakarított energiahordozó3 1

Az indikátor a megújuló energiaforrások részarányát méri az összes primerenergia‐felhasználáson belül.

2

Az indikátor a biomasszából előállított bioüzemanyagok részarányát méri az összes felhasznált közlekedési célú üzemanyagon belül. 3

Az indikátor a Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervben foglalt intézkedések eredményeképpen je‐ lentkező energia‐megtakarítást méri.

2005 3,6%

2020 10,6%

13,3% 8,0%

15,0%

33,7% 25,0%

13,0%

38,8%

Szén Folyékony szénhidrogének Földgáz Primér villamos energia (nukleáris-, vízenergia és import)

39,0%

Megújuló energia

9

2.1. ábra. Az energiaforrás struktúra változása [1] A 2007. tavaszi, az Európai Tanács által elfogadott célkitűzések, különös tekintettel a 2020‐ra vonatkozó 20%‐os relatív energia‐megtakarításra, a 20%‐os megújuló energiaforrás rész‐ arányra, növekvő felvevőpiacot teremtenek a korszerű, energia‐hatékony, valamint a meg‐ újuló energiaforrásokat felhasználó gépek, berendezések és komplett műszaki rendszerek számára. Ez piaci lehetőségeket nyithat meg a hazai környezeti ipar számára is, különös te‐ kintettel a kisebb részegységek hazai gyártására és beszállítói tevékenységekre, ezért támo‐ gatni kell a technológiafejlesztéseket és K+F tevékenységeket a környezeti iparban, valamint a magyar iparpolitikának meg kell találni a hazai gyártók és exportőrök részére a megfelelően kiaknázható piaci réseket. Magyarország energia‐igényességi mutatói – nagyobbrészt az energiatermelés, átalakítás és a felhasználás hatékonyságától független okok miatt – nagyobbak a fejlett országok mutató‐ inál. Az energiafelhasználás ésszerűsítésével, hatékonyságának növelésével a jelenleg fel‐ használt energia 10‐20%‐a hosszútávon megtérülő intézkedésekkel megtakarítható. A haté‐ kony energia‐megtakarítás mértékét a várható technológiai fejlődés tovább növelheti. A fajlagos energiafelhasználás csökkentésének fő célkitűzései:  az energiatermelés hatásfokának javítása (technológiai korszerűsítés, kapcsolt ener‐ giatermelés);  az energiatakarékosság ösztönzése energiafogyasztás hatásfokának növelésével (pl. energiatakarékos készülékek alkalmazása, épületenergetika korszerűsítése); A fenti célok elérésének ösztönzése történhet gazdasági ösztönzés által, illetve a környezet‐ tudatos szemlélet elterjesztésén keresztül. A hő‐ és a villamosenergia‐termelés összekapcsolása a legeredményesebb módszere az energiatermelés hatékonyság‐növelésének. Az a cél, hogy ahol erre gazdaságosan lehetőség kínálkozik, a kapcsolt hő‐ és villamosenergia‐termelés megvalósuljon. Az energia‐ és költséghatékony távhőszolgáltatás jelentős mértékben hozzájárulhat az ener‐ giafelhasználás hatékonyságának növeléséhez. A műszakilag korszerű rendszerek kialakítása, a meglévő termelői, elosztási és fogyasztói rendszerek korszerűsítése jelentős energia‐ és költség‐megtakarítást eredményez és lehetővé teszi, hogy a távhőszolgáltatás a jövőben va‐ lós alternatívát jelentsen az egyéb korszerű fűtési módozatokkal szemben. Kulcsfontosságú az épületek energiahatékonyságának javítása, mert hozzájárul az önkor‐ mányzatok és a lakosság költségeinek csökkentéséhez is. Kiemelt célkitűzés a panelépületek hőszigetelésének javítása, a belső fűtési rendszerek korszerűsítése, a megbízható szabályo‐ zás és a hőfelhasználás mérésének megoldása, az épületek energiatanúsítvány rendszerének bevezetése, összességében az épületek energia felhasználásának csökkentése.

10

Energiapolitikai cél, hogy a kínálatban azok a korszerű energiafogyasztó készülékek, beren‐ dezések játsszák a vezető szerepet, amelyek hatásfoka és a működéssel együtt járó környe‐ zetterhelése a legkedvezőbb. Elő kell segíteni, hogy az elavult készülékeket és berendezése‐ ket érdemes legyen lecserélni. Magyarországon az energiahatékonysági mutató mintegy 20 %‐kal kisebb az Európai Unió átlagánál. Az energiatakarékosság, az energiaigényesség csökkentésének hatására javul a környezet állapota, nő a magyar vállalkozások világpiaci versenyképessége, nő a vállalkozá‐ sok és a beruházások, így a munkahelyek száma, ezáltal mobilizálódik a hazai tőke, felgyorsul a külföldi működő tőke és támogatás beáramlása, mérséklődik a közköltségekből működte‐ tett intézmények és a lakosság energiaszámlája, csökken a végfogyasztói kör kiszolgáltatott‐ ság‐érzése. A megújuló energiahordozók részarányának növelése egyszerre csökkenti Magyarország im‐ portfüggését és javítja a fenntartható fejlődés feltételeit, benne a környezet‐ és klímavédel‐ mi célok teljesíthetőségét. A magyarországi adottságok alapján a megújuló energiaforrások közül elsősorban a biomasz‐ sza, a bioüzemanyag és a földhő (geotermikus energia), valamint Magyarország bizonyos területein a nap‐ és szélenergia hasznosítása jelenthet komoly lehetőségeket. Magyarországon jelentős tartalékok rejlenek a biomassza használatában, de a tervezés és kivitelezés során a legmesszemenőbben figyelembe kell venni az összes lényeges környezeti szempontot is. Az intenzív biomassza előállítás kérdéseinek (talajhasználat, műtrágyázás és az invazív fajták alkalmazása), illetve a jövőben bekövetkező gazdasági és technológiai válto‐ zásokhoz való alkalmazkodás feladatainak megfelelő megoldása érdekében, a jogi és közgaz‐ dasági keretek kialakításakor alkalmazható, átfogó, részletes környezeti szempontrendszer kidolgozására van szükség. E szempontrendszer alapján tervezhető a folyamatosan keletkező mezőgazdasági, élelmi‐ szeripari melléktermékek, (bio)hulladékok, valamint a szennyvízkezelésből származó bio‐ massza energetikai hasznosítása. A fontos össztársadalmi szempontok között kiemelten sze‐ repel a vidékfejlesztés, a vidéki foglalkoztatás, a mezőgazdaság szerkezetátalakítása, így pél‐ dául az élelmiszer és takarmány célú termelésből kivonandó földterületek hasznosítása is. A hazai forrásból származó megújuló energia, különösen a mezőgazdaság által előállítható biomassza hatékony, versenyképes költségszintű használatának bővítése növeli az energiael‐ látás biztonságát, tehát ennek érdekében is stratégiai célja az energiapolitikának. Tekintettel a belföldi megújuló energiaforrások felhasználásának előnyeire, a nemzeti adott‐ ságok, a gazdasági versenyképesség, a pénzügyi teherbíró képesség szempontjainak és a fog‐ lalkoztatási hatások figyelembe vételével, hosszú távú kiszámítható jogi és közgazdasági ke‐ retrendszer kialakításával, illetve közvetlen EU és hazai pénzügyi források felhasználásával ösztönözni kell a megújuló energiaforrások felhasználásának növelését [1].

11

2.1.1 Az energiapolitika a távhő ellátásról A távhőszolgáltatást versenyképessé kell tenni állami eszközök felhasználásával a többi ener‐ giaellátással szemben. A távhőellátás energiahordozó‐struktúrájában egyre nagyobb szere‐ pet kell kapnia a környezetbarát, megújuló energiaforrásoknak, a hő előállításnál a hatékony kapcsolt energiatermelési technológiák alkalmazásának minél nagyobb teret kell nyernie. A hasznos hőigényen alapuló, nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés ösztönzése és támo‐ gatása prioritás, tekintettel a kapcsolt energiatermelés által a primerenergia‐megtakarítás tekintetében nyújtott előnyökre, a hálózati veszteségek mérséklésére és a káros anyagok, különösen az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére. Ezen túlmenően az energiának a kapcsolt energiatermelés révén történő hatékony felhasználása az energiaellá‐ tás biztonságához, valamint a versenyképesség megőrzéséhez is pozitív módon járulhat hoz‐ zá. Minden eszközzel ösztönözni kell a fogyasztókat az energiatakarékosságra, és az önkormány‐ zatokat és a hőszolgáltatókat az ebben való részvételre. A hosszú távú energiapolitikai elvek megvalósításában az állami szerepvállalás, irányítás nélkülözhetetlen. Fontos hangsúlyozni, hogy csak az energia‐ és költséghatékony távhőszolgáltatás jelenthet a jövőben valós alternatívát az egyéb korszerű fűtési módozatokkal szemben. Ennek kialakítása alapvető energiapolitikai, társadalompolitikai feladat és hasonlóan fontos környezetvédelmi szempontból is. Az intézmények és a lakosság folyamatos energiaellátása létszükséglet. Az energiapolitika követelménye, hogy a felhasználók számára magas színvonalon és a piaci viszonyokat tükrö‐ ző, mindenki által elérhető áron történő ellátást biztosítson. Jogos igény, hogy mindenki ré‐ szesülhessen az energiaellátásban, azok is, akik szociálisan nehéz helyzetben vannak, ezért szükség van egy megfelelően megtervezett és alkalmazott szociális célzottságú kompenzáci‐ ós rendszerre. Az energiapolitikának, valamint a javasolt szociális célzottságú kompenzációs rendszernek tükröznie kell a szociális felelősség elvét, amelynek értelmében – összhangban az EU jogsza‐ bályi rendelkezéseivel – kizárólag a rászoruló (az EU terminológiája szerint az ún. védelemre szoruló) fogyasztók megsegítésére van szükség, ellentétben a mindenkit érintő támogatási rendszerekkel. A lakosság életminőségét befolyásolja, tehát cél a megfizethető, környezetbarát, kényelmes, a fogyasztó igényeihez igazodó, folyamatos és színvonalas energiaellátás. A lakosság is a pia‐ con, egymással versenyző szállítóktól szerezheti be a számára szükséges energiát. Alapvető célkitűzés, hogy a magyar energiapiacon olyan infrastruktúra és kínálati piac jöjjön létre, amely képes az igények kielégítésére. Összefoglalva, az energiapolitikának mindenkor garantálni kell a magyar lakosság folyamatos energiaellátását, kiegészítve egy hatékonyan és energiapazarlásra nem ösztönző szociális célzottságú kompenzációs rendszerrel [2‐6]. 12

2.2 A TÁVHŐELLÁTÁS JELLEMZŐI A hazai távhő szolgáltatóknak nemcsak a fogyasztói előítéletekkel kell megküzdeniük, hanem az átfogó nemzeti energiastratégia hiánya is nehezíti a munkájukat, ugyanakkor a növekvő díjtartozások miatti forrásgondokat is meg kell oldaniuk, akárcsak a korszerűsítéseket. Az 1970‐es és ’80‐as években a távhőszolgáltatás szinte gond nélkül és jórészt közmegelégedés‐ re működött, a magasfokú komfortérzetet növelte a mintegy 70 százalékos állami ártámoga‐ tásnak is köszönhető alacsony díj. Ezek lényegében „boldog békeidők” voltak, még akkor is, ha – számos szakember figyelmeztetése ellenére – egy hosszú távon fenntarthatatlannak bizonyult politikai és gazdasági környezet „terméke” volt az akkori távhőszolgáltatás. A rendszerváltozást követő árrobbanás és az évekig csökkenő életszínvonal azonban radikáli‐ san megváltoztatta a távhő megítélését, és sokáig az „űzött vad” szerepébe került. Az 1990‐ es évek közepén volt a legnehezebb időszakuk, amikor a szakma túlélése volt a tét, ugyanis a békeidőkhöz képest oly mértékben romlott a helyzet, hogy sokan lerombolták volna a távhő rendszereket. Ezt sajnos néhány kisebb településen meg is tették. Ám 1998‐ban, a távhő törvény megjelenése jótékony hatással volt erre az energetikai ága‐ zatra, és a fejlesztés, korszerűsítés időszaka következett. Ugyanakkor eddig nem sikerült a távhő versenyhátrányát felszámolni a földgáz alapú központi fűtéssel szemben. Szükséges, de nem elégséges lépésnek tekinthetjük a 2010‐ben bevezetett ÁFA csökkentést. Persze en‐ nek fontos üzenete van: nemzetgazdasági szinten lekerülhet a napirendről a távhő rendsze‐ rek felszámolása, hiszen ennek a közelmúltban is voltak baljós jelei, elsősorban a Budapesten tapasztalt leválások formájában. A távhő elleni averzió nem szűnt meg kormányzati szinten sem, de ami rosszabb, a fogyasz‐ tók fejében sem. Manapság még mindig valamiféle szükséges rossznak érezhetik magukat. Pedig nem kell messzire menni: a fejlett nyugat‐európai országokban a távhő közmegbecsü‐ lésnek örvend, támogatott és folyamatosan fejlesztett szolgáltatás. Itthon óriási hiányosság, hogy nincs átfogó, nemzeti energiapolitika. A részmegoldások együttvéve sem érnek fel a fejlett országokban érvényes energiapolitikával. Nagyon nagy torzítás a hagyományos panel‐ épületekre jellemző energiaveszteségek és a távhőszolgáltatás közé egyenlőségjelet tenni. Ugyanis egy bármilyen típusú, korszerűtlen, rosszul szigetelt épület, a hőtermelés módjától függetlenül, energiapazarló. További nagy kihívás az, hogy a gázárak szabadpiacivá válásával és negyedévente történő változásával a jelenlegi, részben központosított árképzés nem tud lépést tartani. A távhő‐ szolgáltatás gazdasági Achilles‐sarka a be nem fizetett díjak miatti kintlévőség csomag. Ez nehezíti és drágítja a szolgáltatók gazdálkodását. A megújuló energiákra szükség van, ezek szakszerű, országosan összehangolt elterjesztése optimistább perspektívát jelent. Miskolc távfűtésének racionalizálása során számos műszaki, gazdasági, társadalmi szempont rendszerszemléletű figyelembevétele javasolható, de fontos az EU fejlettebb országaiba kö‐ vetett tendenciák és a hazai újszerű megoldások kritikai elemzése is. 13

A tőlünk nyugatra fekvő országok felismerve a távfűtés számos energiahatékonysági és kör‐ nyezetvédelmi előnyét széles körben és folyamatosan korszerűsítve alkalmazzák. Napjaink leggyakoribb új eleme a fejlesztéseknek a megújuló energiahordozókra történő áttérés. Ez a jelenség szerencsére hazánkban is felismerhető és már vannak olyan megvalósult, ill. megvalósítás alatt álló projektek, amelyek hasznosítható tapasztalatokat nyújtanak az ener‐ giahordozó‐váltásban gondolkodók számára [2‐6]. 2.2.1 A távhőellátás környezetvédelmi és energetikai jelentősége A nagyvárosok levegőtisztaságának romlásában kétségtelenül a gépjárműforgalom játssza a főszerepet, második helyre azonban az energiatermelés, ezen belül is a fűtési energiaterme‐ lés tehető. Ebben a vonatkozásban a lakosság a levegő rossz minőségének nemcsak szenve‐ dő alanya, de okozója is lehet. A távhőszolgáltatás nagyban hozzájárulhat a levegőtisztaság megóvásához. Sajnos a gyarapodó, bővülő városokra ma már az egyre szennyezettebb, sokszor az egészség‐ re is káros levegőminőség lett jellemző. Amennyiben mindezért a különböző fűtési módok is felelőssé tehetők, akkor meg kell keresni a lehetséges megoldást. Ha egy épületben távfűtés van, akkor mindenki számára egyértelmű, hogy helyben semmilyen tüzelőanyagot nem égetnek, maga a hő érkezik az épülethez, így káros anyag sem jut a levegőbe (2.2. ábra).

2.2. ábra. A különböző fosszilis energiahordozó alapú fűtési rendszerek emissziója [7] 2.2.2 A távhőszolgáltatás előnyei A távhőszolgáltatás a városi hőellátás ideális megoldása. A helyi tüzelésekkel működő rend‐ szerekkel szemben számtalan előnye van, amelyek közül kiemelendő környezetkímélő jellege és az igénybevevőinek nyújtott kényelem.

14

Nem kell kéményfelújításról gondoskodni, nincs égéstermék visszaáramlás a kéményből, nem kell tartani a gázrobbanástól, nem kell évente üzembe helyezni gáz fűtőkészüléket, nem kell a kazánt javíttatni, cserélni, nincs a lakásban gázvezeték, gázmérő, gázkazán, stb.. A távhőszolgáltatás folyamatos szolgáltatás. A fűtési idény ‐ egy‐egy hónap pótfűtési idő‐ szakkal kiegészítve ‐ egy évből nyolc hónapot fed le. Lehetőség van ezen kívül is fűtésre, amennyiben arra igény jelentkezik. A használati melegvíz (HMV) szolgáltatás egész évben folyamatos, ma már előfordul, hogy nyári karbantartási leállás sem szakítja meg. A távhő‐ szolgáltatás színvonala folyamatosan emelkedik és egyre inkább alkalmassá válik az hőigé‐ nyek kiszolgálására. A korszerű távhőellátó rendszer előnyeit akkor lehet maximálisan ki‐ használni, ha a helyiségfűtő berendezések is korszerűek.

15

3 MISKOLC JELENLEGI SZOLGÁLTATÁSI RENDSZERE Miskolc város közintézményeinek energiafelhasználása jelentős terhet ró az önkormányzat‐ ra, annak költségvetésének egyik legnagyobb tétele. A rendelkezésünkre bocsátott 2008. évi adatok alapján az intézmények összesen 3,56 millió m3 földgázt, 6,23 millió kWh villamos energiát, a távhő fogyasztásba bekapcsolt intézmények pedig összesen 110 834 GJ hőenergi‐ át fogyasztottak. A földgáz fogyasztás éves költsége közel 360 millió Ft, a villamosenergia fogyasztás éves költ‐ sége kerekítve 250 millió Ft, a hőenergia költsége pedig 332 millió Ft volt. Az összes energia költség elérte a 942 millió Ft‐ot. Ez a jelentős költség és különösen a földgázfelhasználás nagy aránya indokolttá teszi, hogy elemzés készüljön a jelenleg földgázalapú hőellátást hasz‐ náló intézmények felülvizsgálatára. Elemzéseink kiterjednek ezen intézményeknek a távhőszolgáltatásba való bekapcsolási fel‐ tételeinek, illetve a földgáz egyéb, elsősorban megújuló energiahordozóval való kiváltásának vizsgálatára. A város intézményeit az alábbi főbb csoportokba lehet besorolni: Bölcsődék Óvodák Általános Iskolák Gimnáziumok Kollégiumok Kulturális Intézmények Polgármesteri Hivatal Szakképző Iskolák Szakközépiskolák Szociális intézmények A felsorolt intézményekben felhasznált energia fajták: Földgáz Villamos energia Hőenergia Az intézmények földgáz‐, távhő‐, és villamosenergia ellátását a Miskolc városban kiépített földgáz‐, távhő‐, és villamosenergia hálózat biztosítja. A továbbiakban csak a távhőszolgálta‐ tás legfontosabb paramétereit ismertetjük, hiszen megbízásunk erre irányul. 16

3.1 TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS A MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. Magyarország második legnagyobb távfűtési rendszerét üzemeltető közszolgáltató, amely Miskolc város mintegy 32 000 lakossági és mintegy 1 000 közületi felhasználója részére végez hőtermelési és hőszolgáltatási tevékenységet. Miskolc városának távhőszolgáltatását 12 távhő rendszer látja el. A 11 fűtőmű összes beépí‐ tett teljesítménye 429,752 MWth, a csúcsigény 205,8 MW. A távhőigények ellátáshoz a fűtő‐ művek beépített teljesítményén felül a MIHŐ Kft. megvásárolja a nem saját tulajdonú Hold utcai fűtőerőműben és a Bulgárföldi, Diósgyőri, valamint Tatár úti fűtőművekben létesített összesen 7 db gázmotor által megtermelt hőt is. További főbb műszaki jellegzetességek:  A Tatár úti Fűtőműnél a hőfoklépcső 150/80, 130/80, a Diósgyőri kazánháznál 130/70, míg a kisebb kazánházaknál 90/70,  A Tatár úti Fűtőműnél a rendszer nyomása 25 bar, a Diósgyőri kazánháznál 16 bar, míg a kisebb kazánházaknál 10 bar,  A teljes fűtött lég m3 5 674 700, a primer vezeték hossz 98 402 m, a szekunder veze‐ ték hossz 50 715 m,  A távfűtéssel ellátott lakások száma 31 311 db. A távfűtőműveken túlmenően a távfűtés nagy része kapcsolt (hőenergia + villamosenergia) a beépített gázmotorok és a fűtőerőmű révén. A 2009. évi teljes 1 263 TJ/év‐ből mintegy 81% a lakosság részesedése. Az összes hőenergia mintegy 80%‐a fordítódik fűtésre, a maradék HMV‐re. A területek részesedése az alábbi képet tükrözi: 

82,5% jut a Belvárosi és Avasi területre,



12,5% jut a Diósgyőri és Bulgárföldi területre.

3.2 EGYEDI KAZÁNTELEPEK Hőenergia tekintetében számos intézmény nincs bekötve a távhő hálózatba és ezek hőener‐ gia ellátására egyedi kazántelepek létesültek, összesen 40 különböző telephelyen. A kazántelepek összes beépített teljesítmény eléri a 18 MW‐ot. A kazántelepek illetve az általuk ellátott intézmények állapotával kapcsolatban az alábbi ész‐ revételek tehetők.  A kazánok fele csak fűtést lát el.  A fűtőtest öntvény illetve acéllemez radiátor.  Az épületek falának anyaga zömmel tégla. 17

 6 épület több mint 100 éves, csak 4 épület épült 1980 után.  Az 1990‐es évek eleje óta csak 16 épületet újítottak fel.  Sok épület gyenge állapotban van. A kazánok nagy része 100 kW‐nál nagyobb teljesítményű gáztüzelésű kazán. Ezekkel kapcso‐ latban 264/2008. (XI. 6.) Kormányrendelet intézkedik az energetikai felülvizsgálatról. A kor‐ mányrendelet 4. § (1 ) b) pontja szerint a 100 kW effektív névleges teljesítménynél nagyobb gáztüzelésű hőtermelő berendezéseket az üzembe helyezéstől számított négyévente felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat során szemrevételezéssel ellenőrizni kell az esetleges gázszivárgást, a kazán szigetelését, a koromszennyeződést, a szabályozás‐ és a mérőműszerek megfelelőségét. Meg kell határozni a kazán teljesítményét (tüzelőanyag fogyasztást, hőteljesítményt, hatásfokot). Mindezek alapján ki kell állítani a felülvizsgálati igazolást és javaslatokat kell tenni a hiányos‐ ságok kiküszöbölésére. A fenti 264/2008. (XI. 6.) Kormányrendelet előírásainak betartása továbbra is szükséges a 3.1. táblázatban szereplő kazánok további biztonságos üzemeltetéséhez.

3.1. táblázat. Egyedi kazánteleppel, kazánnal rendelkező intézmények Sorsz.

Kazán teljesítmé‐ nye (kW)

Intézmény neve

3 4

Bulgárföldi Óvoda, Lórántffy Zs.Tagóvodája;Lórántffy Zs. u. 28. Vasgyári Anyaóvoda, Kabar úti Tagóvo‐ da; Kabar u.1. József úti Anyaóvoda Brigád úti Tagóvoda

5

Pitypang Anyaóvoda

6 7

Selyemréti Tagóvoda Zsolcai kapui Tagóvoda Bulgárföldi Ált. isk. Erenyői tagisko‐ la;Faller Jenő út Egressy Béni Zeneiskola;Palóczy út Egressy Béni Zeneiskola,Erkel Ferenc Tagiskola Kis tábornok út

1 2

8 9 10

11

100 + 75

Fűtés

21, 4

2x45

Fűtés + HMV

3

2x116+8200kJ/h 2x116

15, 33 17, 8

2x261 100 + 70 100 138 2x116

Fűtés + HMV Fűtés Fűtés + HMV + Egyéb Fűtés Fűtés + HMV Fűtés + HMV Fűtés + HMV Fűtés

2x60+52

Fűtés

42, 7

100 100

Fűtés Fűtés Fűtés HMV HMV

17 17 17 17 17

116

Éltes Mátyás Óvoda és Általános Iskola, Anyaiskola;Szeles út 65 sz.

18

Mit lát el a kazán A kazán (fűtés, HMV, kora, egyéb) év

27 14 36 26 26 8, 11

Sorsz.

12 13 14 15 16 17 18 19


Intézmény neve II. Rákoczi Ferenc Ált. Anyaiskola;Zoltán út Kazinczy F. Általános Iskola Miskolc‐ Tapolcai Tagiskola;Győri út Komlóstetői Általános Anyaiskola ;Olvasztár út Komlóstetői Ált. Isk. Fazola H. Tagiskola; Téglagyár út Könyves Kálmán Ált. Iskola, Kaffka Mar‐ git Tagiskola;Hunfalvy út Selyemréti Ált. Anyaiskola;Éder György út Selyemréti Ált. Iskola, József Attila Tag‐ iskola;József A. út Szilágyi Dezső Ált. Anyaiskola;Szilágyi Dezső út


92

Fűtés + HMV

19, 17

3x120

Fűtés + HMV

16

174+2x232

Fűtés + HMV

25

5x87

Fűtés

11

2x290

Fűtés

14

6x135

Fűtés + HMV

17

2x81

Fűtés

17

4x87

Fűtés + HMV

12

20

Szilágyi Dezső Ált. Görömbölyi Tagiskola

3x116

Fűtés

23

21

Diósgyóri Gimnázium, Kiss tábornok út

2x261

Fűtés

4

22

Herman Ottó Gimnázium, Tizeshonvéd út

6x120

Fűtés

18

23

Földes Ferenc Gimnázium

3x132

Fűtés + HMV

8,7,6

2x116

Fűtés

8

2x87

Fűtés + HMV

9

110

HMV

3

24

Petőfi Sándor Középiskolai Fiúkollégium

25

Diósgyőri Ady Endre, Közp. Vas. Köz. Ház

2x41

Fűtés

11

26

Miskolci Csodamalom Bábszinház

55+59

Fűtés

11, 18

27

Miskolci Nemzeti Szinház; Déryné út

7x120

Fűtés + HMV

14

28 29 30 31

Miskolc Városi Könyvtár, Mindszent tér 2 sz. Berzeviczy Gergely Szakképző Iskola, Hősök tere 1 sz. Eötvös Szakiskola Konyha‐műhely, Gagarin utca

2x25

Fűtés

17

6x120

Fűtés + HMV

11

2x120

Fűtés + HMV

12

Eötvös szakiskola főépület, Gagarin utca

720

Fűtés

18

19

Sorsz.

32 33 34 35 36 37

38

39 40


Intézmény neve

Debreczeni Márton Szakképző Iskola és Kollégium Andrássy Gyula Szakközépiskola; Soltész Nagy Kálmán út 10 sz. Bláthy Ottó Villamosipari Szakközépis‐ kola

960

Fűtés + HMV

18

7x108

Fűtés + HMV

14

2x461

Fűtés + HMV

14

6x120

Fűtés

23

26,7+18

HMV

11

Fűtés

13

2x700

Fűtés + HMV

6

2x24

Fűtés + HMV

19,14

720

Fűtés

11

1300

Fűtés

43

205

HMV

18

50

Fűtés

10

45

HMV

10

2x47

Fűtés

13

Gábor Áron Művészeti Szakközépiskola 6x116+2x41+2x70 Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola, Fonoda u. Őszi Napsugár Otthon (vezető intéz‐ mény) Szentp.kapu

Férfiak Mentálhigiénés Otthona; Mész‐ telep út Miskolci Hivatásos Önkormányzati Tűz‐ oltóság


A fenti táblázat a rendelkezésünkre bocsátott „Kazánházi kérdőiv”‐ek és a 15 évesnél idő‐ sebb kazántelepekre kötelezően előírt „Felülvizsgálati Igazolás”‐ok (A 15 ÉVESNÉL RÉGEBBI HŐTERMELŐ BERENDEZÉSSEL ÜZEMELŐ FŰTÉSI RENDSZER 264/2008. (XI. 6.) Korm. rendelet szerinti Energetikai felülvizsgálatról) alapján készült. Meg kell jegyeznünk, hogy a kérdőívek helyenként nagyon hiányosak és a kazánok életkora nem tudható meg, ami a későbbi döntéshozatalnál döntő szempont lehet. Javasoljuk, hogy a hiányzó adatokat a fejlesztések elhatározása előtt szerezzék be az adott intézményektől.

20

21

4 AZ EGYEDI, FÖLDGÁZALAPÚ HŐELLÁTÁSSAL RENDELKEZŐ KÖZIN TÉZMÉNYEK TÁVHŐSZOLGÁLTATÁSBA VALÓ BEKAPCSOLÁSI FEL TÉTELEINEK VIZSGÁLATA Az előző fejezetekben bebizonyosodott, hogy Miskolc Város Önkormányzatának tulajdoná‐ ban lévő közintézmények közótt nagy számban vannak olyanok, amelyek egyedi földgáz ala‐ pú hőtermelő berendezésekkel működnek. Az alábbiakban számba vesszük ezeket az intéz‐ ményeket, majd vizsgáljuk a távhőszolgáltatásba való bekapcsolásuk feltételeit.

4.1 AZ ÉRINTETT KÖZINTÉZMÉNYEK FELMÉRÉSE, RELEVÁNS ADATOK ÖSSZEGYŰJTÉSE, ÉRTÉKELÉSE A megbízó által rendelkezésünkre bocsátott különböző forrásokból származó adatok felhasz‐ nálásával összeállítottuk a földgázalapú hőellátással működő intézmények listáját. Ezeket az intézményeket a 4.1. táblázat tartalmazza. Az intézményeket egyrészt az éves földgáz fel‐ használásuk, másrészt az éves hőfelhasználásuk alapján soroltuk be. A 4.1. ábra segítségével a felhasználói csoportok szerint mutatjuk be az intézmények számát és a hőfelhasználásukat.

30

120000

25

100000

20

80000

15

60000

10

40000

5

20000

0

0 500‐1000 GJ

1000‐2000 GJ

Földgáz felhasználás, GJ

Intézmények száma

>2000 GJ

Felhasználói csoportok

4.1. ábra. A földgáz alapú hőellátás intézményei felhasználói csoportok szerint

A 4.1. ábra alapján a következő megállapítások tehetők:  A földgázos intézmények száma 58, ebből 24 intézmény a kisebb (500‐1000 GJ), 23 in‐ tézmény a nagyobb (> 2000 GJ) gázfelhasználó csoportba sorolható.  A >2000 GJ csoportba tartozó 23 intézmény összes földgáz felhasználása, mintegy 3,5‐ szerese az alacsonyabb felhasználói csoportba tartozó 35 intézmény összes fel‐ használásának.  A fentiekből következően a földgázfelhasználás csökkentésében jelentős eredményt a > 2000 GJ kategóriába sorolt intézmények távhő szolgáltatásba kapcsolása, vagy 22

megújuló energiahordozóra történő tüzelőanyag váltás jelenthetné.

23

4.1. táblázat. A földgázalapú hőellátással működő intézmények

0‐500 GJ

~0‐10000 m3

1000‐2000 GJ

~10000‐60000 m3

2000 GJ<

~60000 m3<

Éves tüzelőanyag‐ hő és gázfelhaszná‐ lás

Intézmény

Cím

Diósgyőr‐Vasgyári Szakképző Iskola és Kollégium Őszi Napsugár Otthon Eötvös József Építőipari, Művészeti Szakképző Isk. és Koll. Miskolci Nemzeti Színház Herman Ottó Gimnázium Diósgyőri Uszoda Miskolci Gyermekvédelmi Központ Földes Ferenc Gimnázium Petőfi Sándor Középiskolai Fiúkollégium Debreczeni Márton Szakképző Iskola Andrássy Gyula Szakközépiskola Iránytű Szociális Szolgálat Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Komlóstetői Általános Iskola, Anyaiskola Könyves Kálmán Ált. Isk., Kaffka Margit Tagiskola Berzeviczy Gergely Szakképző Iskola Gábor Áron Művészeti Szakközépiskola Bláthy Ottó Villamosipari Szakközépiskola Diósgyőri Gimnázium Selyemréti Általános Iskola, Anyaiskola Őszi Napsugár Otthon, Aranykor Idősek Otthona Komlóstetői Ált. Isk., Fazola Henrik Tagiskola 21. sz. Általános Iskola, Móra Ferenc Tagiskola Bem József Ált. Isk., Arany János Tagiskola Bulgárföldi Általános Iskola, Erenyői Tagiskola II. Rákóczi Ferenc Ált. Isk., Győri Kapui Tagiskola József úti Anyaóvoda Szilágyi Dezső Általános Iskola, Anyaiskola Szilágyi Dezső Ált. Isk., Görömbölyi Tagiskola Kazinczy Ferenc Ált. Isk., Miskolc‐Tapolcai Tagiskola Csodamalom Bábszinház Éltes Mátyás Óvoda és Általános Iskola, Anyaiskola II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, Anyaiskola Fazekas‐Istvánffy Ált. Isk., Istvánffy Gyula Tagiskola Egressy Béni Zeneiskola Bulgárföldi Óvoda, Lórántffy Zs.Tagóvodája Egressy Béni Zeneiskola, Erkel Ferenc Tagiskola Pitypang Anyaóvoda Őszi Napsugár O., Férfiak Mentálhigiénés Otthona Miskolci Galéria, Rákóczi ház Nyitnikék Anyaóvoda Bem József Általános Iskola, Anyaiskola Miskolci Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság 1. sz. (Napsugár) Bölcsőde Pitypang Óvoda, Selyemréti Tagóvodája Polgármesteri Hivatal Okmány Osztály József úti Óvoda, Brigád úti Tagóvodája Miskolc Városi Könyvtár Benedek Elek Óvoda, Mész úti Tagóvoda Bem József Ált. Isk., Arany János Tagiskola Benedek Elek Óvoda, Várhegy úti Tagóvoda Diósgyőri Ady Endre Közp., Vasgyári Közösségi Ház Szinva‐Népkerti Óvoda, Zsolcai kapui Tagóvodája Benedek Elek Anyaóvoda Vasgyári Anyaóvoda Nyitnikék Óvoda, Vadász úti Tagóvodája Pitypang Óvoda, Óvoda úti Tagóvodája Vasgyári Óvoda, Bükkszentlászlói Tagóvodája

Összesen:

24

Téglagyár u. 2. Szentpéteri kapu 101. Gagarin u. 54. Déryné u. 1. Tizeshonvéd u. 21. Andrássy u. 63. Egyetem u. 2. Hősök tere 7. Bajcsi‐Zsilinszky E. u. 33. Debreczeni Márton tér 1. Soltész Nagy K. u. 10. Kabar u. 4. Latabár Endre u. 1. Olvasztár u. 1. Hunfalvy Pál u. 1. Hősök tere 1. Bolyai Farkas u. 10. Soltész Nagy K. u. 7. Kiss tábornok u. 42. Éder György u. 1 Kiss tábornok u. 34. Téglagyár u. 3 Móra Ferenc u. 1. Csele u. 14. Faller Jenő u. 9. Miklós u. 13. József u. 2. Szilágyi Dezső u. 53. Kovács u. 1. Győri u. 3. Kossuth Lajos u. 11. Szeles u. 65. Zoltán u. 5. Kis Hunyad u. 7. Palóczy László u. 4. Lórántffy Zs. u. 28. Kiss tábornok u. 57. Fövényszer u. 35. Mésztelep u. 1. Rákóczi u. 2. Andrássy u. 53/a Miskolci u. 38. Kerpely Antal u. 12. Selyemrét u. 36. Selyemrét u. 38. Kis‐Hunyad u. 9. Brigád u. 2/a Mindszent tér 2. Mész u. 3. Bornemissza u. 13. Várhegy u. 2. Vasgyári u. 24. Zsolcai kapu 17. Szolártsik tér 1. Kabar u. 1. Vadász u. 2. Óvoda u. 7. Bükksz., Fő u. 101.

Gázfelhasználás

Hőfelhasználás

m3/év

GJ/év

419 100 289 882 280 000 235 000 187 250 155 325 142 315 137 000 137 000 124 336 120 000 113 728 109 635 92 000 86 000 80 000 79 000 72 000 71 000 70 300 70 000 67 212 67 000 54 830 54 435 53 000 47 000 44 000 41 129 41 008 39 592 37 000 36 000 35 000 31 000 28 512 28 428 27 724 27 555 27 523 25 439 25 180 23 000 21 347 21 347 18 422 18 000 17 829 16 170 15 969 11 660 10 046 9 848 9 607 9 170 7 808 6 695 4 739

14 249 9 856 9 520 7 990 6 367 5 281 4 839 4 658 4 658 4 227 4 080 3 867 3 728 3 128 2 924 2 720 2 686 2 448 2 414 2 390 2 380 2 285 2 278 1 864 1 851 1 802 1 598 1 496 1 398 1 394 1 346 1 258 1 224 1 190 1 054 969 967 943 937 936 865 856 782 726 726 626 612 606 550 543 396 342 335 327 312 265 228 161

4 131 095

140 458

4.2 MŰSZAKIGAZDASÁGI FELTÉTELEK VIZSGÁLATA INTÉZMÉNYENKÉNT Mielőtt nekiláttunk volna az intézmények egyenkénti vizsgálatának, készítettünk egy, az elemzéseink lényegét bemutató folyamatábrát, amelyen követhető az egyedi földgázos in‐ tézményekre vonatkozó vizsgálatok láncolata, a távhőre köthetőségtől az egyedi biomassza felhasználásra történő átállásig (4.2. ábra). A folyamatábra szerint első feladat annak megállapítása, hogy az adott intézmény távhőre kötésének költségei mennyi idő alatt térülnek meg. Ha a megtérülési idő < 10 év, akkor min‐ den esetben a távhőre kapcsolást javasoljuk, függetlenül az egyéb körülményektől (pl. kazá‐ nok állapota). Ha a várható megtérülési idő > 10 év, akkor a következő feladat megállapítani a kazántelep jelenlegi műszaki állapota alapján, hogy a kazán cserére szorul, vagy tovább működtethető nagyobb ráfordítások nélkül. Ha a kazán cserére szorul, akkor első feladat megállapítani, hogy az adott intézmény sűrűn lakott (belvárosi), vagy inkább külvárosnak tekinthető területen helyezkedik‐e el. Ennek vizs‐ gálata fontos, hiszen elég csak emlékeztetni a 2010/2011‐es fűtési szezonban számtalan esetben elrendelt szmogriadóra, melyet a közlekedés okozta légszennyezésen kívül elsősor‐ ban a belvárosban egyre nagyobb számban használt szilárd tüzelőanyagú fűtőkészülékekből eredő porszennyezés okozott. Emiatt gondoljuk úgy, hogy az érintett területeken lévő közin‐ tézményeknél a biomassza tüzelés nem, csak a korszerű gáztüzelés jöhet szóba. Amennyiben a vizsgált intézmény „külterületen” helyezkedik el, akkor két szilárd tüzelésű rendszer jöhet szóba a hőellátásra, az apríték‐ illetve a pellettüzelés. A biomasszák egyéb változatait (tűzifa, brikett) azért zártuk ki a szóba jöhető tüzelőanyagok közül, mert túlnyomórészt kézi adagolású, állandó kezelőszemélyzetet igénylő berendezések kaphatók a piacon. Ezzel szemben mind az apríték‐, mind a pellettüzelésre alkalmas kazánok jól automatizáltak, mind a tüzelőanyag adagolása, mind a hamu eltávolítása, mind pedig a tüzelés vezénylése tekintetében. Ezen túlmenően ezek a kazánok széles teljesítménytartományban és nagy faj‐ taválasztékban állnak rendelkezésre a piacon. Levegőtisztaság‐védelmi szempontból is ezek a berendezések a legjobbak, hiszen valamennyi korszerű kazánnak része a füstgáztisztító rendszer is. Azt, hogy az adott intézményben az apríték‐, vagy a pellettüzelés az alkalmasabb megoldás‐ e, a szükséges hőtermelés nagysága és az intézmény tüzelőanyag‐tárolási lehetőségei hatá‐ rozzák meg. A fent elemzett folyamatábra a következő oldalon látható.

25

4.2. ábra. A saját kazánokkal rendelkező intézmények vizsgálatához alkalmazott folyamatáb‐ ra 26

4.2.1 Szükséges beruházások, ráfordítások Az összes földgázos intézményből azoknak az intézményeknek a vizsgálatával folytattuk a munkát, amelyeknél elvi lehetőség van a távhőszolgáltatásba történő bevonásra. Itt az elvi lehetőség határának a jelenlegi távhő kapcsolódási pontoktól a szóban forgó intézmény tá‐ volságát tekintettük. A másik kiválasztási szempont az intézmények jelenlegi gázfelhasználá‐ sa. A kis hőfelhasználók esetén majdnem biztos, hogy a távhőre kötés nem lehet gazdaságos, elsősorban az alapdíjbeli különbségek miatt, de nem hanyagolhatóak el a beruházás megté‐ rülési szempontjai sem. Ily módon a távolságok és a csatlakozási lehetőségek intézményenkénti meghatározása után, a jelenlegi hőfelhasználási adatokat figyelembe véve kiszámítottuk az intézményekre vonat‐ kozó távhő‐bekapcsolási költségeket. Az összes költség tartalmazza a vezeték, a hőközpont, az éves hő‐ és alapdíj és az ÁFA összegét. Ebből, alapul véve az adott intézményre vonatkozó földgázfelhasználást, annak hődíját, alapdíját és ÁFÁ‐ját számítottuk a távhőre kapcsolás be‐ ruházásának megtérülési idejét (4.4. táblázat). 4.2.2 Megtérülési idő A földgázfelhasználás csökkenéséből eredő megtakarítás egyúttal a hőtermelő kapacitás ki‐ használtságának növekedésével is jár, aminek elérése elsődleges célja vizsgálatainknak. Ha intézményenként vizsgáljuk a távhőre köthetőek beruházásának megtérülési idejét, igen szélsőséges időtartamokat találunk. Amíg a Miskolci Nemzeti Színház (a belvárosban) bekap‐ csolása a távhő‐hálózatba 2 év alatt megtérül, addig a Zoltán utcai II. Rákóczi Ferenc Általá‐ nos Iskola bekötésének megtérülési ideje 32 év. Ez utóbbinak két oka van, egyrészt a nagy távolság a szóba jöhető kapcsolódási ponttól (700 m), másrészt a viszonylag nagy névleges átmérőjű (NA 125) vezeték szükségessége. Általá‐ ban is megállapítható, hogy a kapcsolódási pont távolsága egyértelmű meghatározója a meg‐ térülési időnek. A megtérülési idő számításához az 4.2. táblázatban foglalt adatokkal számol‐ tunk [MIHŐ adatszolgáltatása]. NA 50 65 80 100 125 150 200

4.2. táblázat. Távhő‐vezetékek méretei, költségei [Ft/nyomvonal fm] 2010 [Ft/nyomvonal fm] 2010 VB csatornában Előreszigetelt NA VB csatornában Előreszigetelt 44 100 250 230 000 48 900 300 300 500 54 750 350 331 200 79 350 400 357 100 92 000 500 492 000 115 000 600 540 000 ‐ 146 800 27

4.3. táblázat. A távhőre köthető intézményekre vonatkozó fontosabb jellemzők

Intézmény

Miskolci Nemzeti Színház Eötvös József Építőipari, Művészeti Szakképző Isk. és Koll. Herman Ottó Gimnázium Egressy Béni Zeneiskola Miskolc Városi Könyvtár Selyemréti Általános Iskola, Anyaiskola Petőfi Sándor Középiskolai Fiúkollégium Könyves Kálmán Ált. Isk., Kaffka Margit Tagiskola Csodamalom Bábszinház Fazekas‐Istvánffy Ált. Isk., Istvánffy Gyula Tagiskola Földes Ferenc Gimnázium József úti Anyaóvoda Őszi Napsugár Otthon, Aranykor Idősek Otthona Andrássy Gyula Szakközépiskola II. Rákóczi Ferenc Ált. Isk., Győri Kapui Tagiskola Diósgyőri Gimnázium 21. sz. Általános Iskola, Móra Ferenc Tagiskola Komlóstetői Általános Iskola, Anyaiskola Bláthy Ottó Villamosipari Szakközépiskola Miskolci Galéria, Rákóczi ház Éltes Mátyás Óvoda és Általános Iskola, Anyaiskola Berzeviczy Gergely Szakképző Iskola Bulgárföldi Óvoda, Lórántffy Zs.Tagóvodája Szilágyi Dezső Általános Iskola, Anyaiskola József úti Óvoda, Brigád úti Tagóvodája Miskolci Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, Anyaiskola

Cím

Déryné u. 1. Gagarin u. 54. Tizeshonvéd u. 21. Palóczy László u. 4. Mindszent tér 2. Éder György u. 1 Bajcsi‐Zsilinszky E. u. 33. Hunfalvy Pál u. 1. Kossuth Lajos u. 11. Kis Hunyad u. 7. Hősök tere 7. József u. 2. Kiss tábornok u. 34. Soltész Nagy K. u. 10. Miklós u. 13. Kiss tábornok u. 42. Móra Ferenc u. 1. Olvasztár u. 1. Soltész Nagy K. u. 7. Rákóczi u. 2. Szeles u. 65. Hősök tere 1. Lórántffy Zs. u. 28. Szilágyi Dezső u. 53. Brigád u. 2/a Kerpely Antal u. 12. Zoltán u. 5.

Honnan látnák el

A‐32 j. akna Kenderföldi kh. X 10/ 6P akna PU‐1 j. aknából jövő gerincvez. LA7/b2 j. akna Kőrösi Cs.S. u. kh.‐ból Kőrösi Cs.S. u. kh.‐ból Dorottya kh. bővítésével A‐3. j. akna LA‐6/a/3 SZDA‐3 j. akna A‐110/b j. akna 15. j. akna K‐1 j. akna MA‐1 j. akna Dorottya kh. bővítésével P‐6 j. akna Komlóstetői kazánház K‐1 j. akna folytatása LA7/a2 j. akna PA‐13 j. akna SZDA‐3 j. akna I/16. j. akna VA‐1** j. akna MA‐1 j. akna PA‐1 j. akna A‐111 vagy A‐2 akna

Jelmagyarázat:

10 év alatt meg nem térülő beruházás

28

Vezeték Vezeték Vezeték hossza átmérője költség

HKP költség

Tartalék költség (10%)

Éves hődíj

Éves alapdíj

Összes költség

Megtérülési idő MIHŐ‐nek

nyomv. fm.

NA

MFt

MFt

MFt

MFt

MFt

MFt

év

80 300 110 50 55 100 220 250 150 120 300 200 200 300 250 250 400 350 300 190 300 400 400 1000 550 1300 700

150 150 150 65 40 100 125 80 50 80 125 65 100 125 80 100 65 100 100 65 65 100 65 80 65 32 125

9,20 34,50 12,65 2,45 1,94 7,94 20,24 13,69 6,62 6,57 27,60 9,78 15,87 27,60 13,69 19,84 19,56 27,77 23,81 9,29 14,67 31,74 19,56 54,75 26,90 36,66 64,40

30,09 35,86 35,97 5,95 3,42 13,50 26,32 16,52 7,60 6,72 26,32 9,03 13,45 23,05 10,18 13,64 12,87 17,67 13,83 5,29 7,11 15,37 5,48 8,45 3,46 4,42 6,92

3,93 7,04 4,86 0,84 0,54 2,14 4,66 3,02 1,42 1,33 5,39 1,88 2,93 5,07 2,39 3,35 3,24 4,54 3,76 1,46 2,18 4,71 2,50 6,32 3,04 4,11 7,13

21,11 25,15 16,82 2,78 1,60 6,31 12,30 7,72 3,56 3,14 12,30 4,22 6,29 10,78 4,76 6,38 6,02 8,26 6,47 2,47 3,32 7,19 2,56 3,95 1,62 2,07 3,23

17,26 20,57 13,75 2,28 1,31 5,16 10,06 6,32 2,91 2,57 10,06 3,45 5,14 8,81 3,89 5,22 4,92 6,76 5,29 2,02 2,72 5,88 2,09 3,23 1,32 1,69 2,64

43,22 77,39 53,48 9,24 5,90 23,58 51,21 33,23 15,64 14,62 59,31 20,69 32,25 55,72 26,25 36,82 35,67 49,99 41,40 16,04 23,95 51,82 27,54 69,52 33,39 45,19 78,45

3 4 4 4 5 5 5 5 5 6 6 6 6 6 7 7 7 7 8 8 9 9 13 22 25 27 30

A következő, 4.4. táblázatban azokat az intézményeket foglaltuk össze, amelyeknél reálisnak ítéltük a megtérülési időt. A reális megtérülési időt 10 évben határoztuk meg. Így a távhőre köthető intézmények vizsgálata a jelzett megtérülési idő figyelembevételével 22 intézmény bevonását teszi indokolttá a távhő‐szolgáltatásba. Ezeknek az intézményeknek a zöme nagy hőigényű, ami azt jelenti, hogy már néhány intéz‐ mény bekapcsolása is jelentősen csökkentheti a város földgáz‐felhasználását és ennek ered‐ ményeként a földgáz‐tüzelésből eredő légszennyezést.

29

4.4. táblázat. A távhő‐szolgáltatásba bekapcsolható intézmények a reális megtérülési idő (<10 év) alapján

Intézmény

Cím

Honnan látnák el

Vezeték HKP költ‐ költség ség

Tartalék költség (10%)

Éves hődíj

Éves alapdíj

Összes Megtérülési költség idő MIHŐ‐nek

nyomv. fm.

NA

MFt

MFt

MFt

MFt

MFt

MFt

év

Miskolci Nemzeti Színház

Déryné u. 1.

A‐32 j. akna

80

150

9,20

30,09

3,93

21,11

17,26

43,22

3

Eötvös József Építőipari, Művészeti Szakképző Isk. és Koll.

Gagarin u. 54.

Kenderföldi kh.

300

150

34,50

35,86

7,04

25,15

20,57

77,39

4

Herman Ottó Gimnázium

Tizeshonvéd u. 21.

X 10/ 6P akna

110

150

12,65

35,97

4,86

16,82

13,75

53,48

4

Egressy Béni Zeneiskola

Palóczy László u. 4.

PU‐1 j. aknából jövő gerincvez.

50

65

2,45

5,95

0,84

2,78

2,28

9,24

4

Miskolc Városi Könyvtár

Mindszent tér 2.

LA7/b2 j. akna

55

40

1,94

3,42

0,54

1,60

1,31

5,90

5

Selyemréti Általános Iskola, Anyaiskola

Éder György u. 1

Kőrösi Cs.S. u. kh.‐ból

100

100

7,94

13,50

2,14

6,31

5,16

23,58

5


Bajcsi‐Zsilinszky E. u. 33. Kőrösi Cs.S. u. kh.‐ból

220

125

20,24

26,32

4,66

12,30

10,06

51,21

5

Könyves Kálmán Ált. Isk., Kaffka Margit Tagiskola

Hunfalvy Pál u. 1.

Dorottya kh. bővítésével

250

80

13,69

16,52

3,02

7,72

6,32

33,23

5

Csodamalom Bábszinház

Kossuth Lajos u. 11.

A‐3. j. akna

150

50

6,62

7,60

1,42

3,56

2,91

15,64

5

Fazekas‐Istvánffy Ált. Isk., Istvánffy Gyula Tagiskola

Kis Hunyad u. 7.

LA‐6/a/3

120

80

6,57

6,72

1,33

3,14

2,57

14,62

6


Hősök tere 7.

SZDA‐3 j. akna

300

125

27,60

26,32

5,39

12,30

10,06

59,31

6

József úti Anyaóvoda

József u. 2.

A‐110/b j. akna

200

65

9,78

9,03

1,88

4,22

3,45

20,69

6

Őszi Napsugár Otthon, Aranykor Idősek Otthona

Kiss tábornok u. 34.

15. j. akna

200

100

15,87

13,45

2,93

6,29

5,14

32,25

6

Andrássy Gyula Szakközépiskola

Soltész Nagy K. u. 10.

K‐1 j. akna

300

125

27,60

23,05

5,07

10,78

8,81

55,72

6

II. Rákóczi Ferenc Ált. Isk., Győri Kapui Tagiskola

Miklós u. 13.

MA‐1 j. akna

250

80

13,69

10,18

2,39

4,76

3,89

26,25

7

Diósgyőri Gimnázium


Dorottya kh. bővítésével

250

100

19,84

13,64

3,35

6,38

5,22

36,82

7

21. sz. Általános Iskola, Móra Ferenc Tagiskola

Móra Ferenc u. 1.

P‐6 j. akna

400

65

19,56

12,87

3,24

6,02

4,92

35,67

7

Komlóstetői Általános Iskola, Anyaiskola

Olvasztár u. 1.

Komlóstetői kazánház

350

100

27,77

17,67

4,54

8,26

6,76

49,99

7

Bláthy Ottó Villamosipari Szakközépiskola


K‐1 j. akna folytatása

300

100

23,81

13,83

3,76

6,47

5,29

41,40

8

Miskolci Galéria, Rákóczi ház

Rákóczi u. 2.

LA7/a2 j. akna

190

65

9,29

5,29

1,46

2,47

2,02

16,04

8

Éltes Mátyás Óvoda és Általános Iskola, Anyaiskola

Szeles u. 65.

PA‐13 j. akna

300

65

14,67

7,11

2,18

3,32

2,72

23,95

9

Berzeviczy Gergely Szakképző Iskola

Hősök tere 1.

SZDA‐3 j. akna

400

100

31,74

15,37

4,71

7,19

5,88

51,82

9

30

Vezeték Vezeték hossza átmérője

4.2.3 A földgáz költségeivel versenyképes távhőár meghatározása Ebben a fejezetben azt vizsgáljuk, hogy milyen távhő‐árral tehető versenyképessé a földgáz‐ tüzeléssel szemben a távhőszolgáltatás. Az önkormányzati intézmények földgázbeszerzését a MIHŐ Kft. végzi. A 20m3/h alatti gáztel‐ jesítmény lekötéssel rendelkezők az egyetemes szolgáltatást veszik igénybe, a 20m3/h feletti gázteljesítmény lekötéssel rendelkezők pedig éves versenyeztetés alapján szabadpiaci gázke‐ reskedővel kötnek szerződést egyedileg. A 2011‐2012. gázévre (2011. július 01. 06:00 órától – 2012. július 1. 06:00 óráig) vonatkozó csoportos földgáz beszerzés közbeszerzési eljárás keretében került lefolytatásra, ahol a nyertes a FŐGÁZ Zrt. lett. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk a 2011. 07. 01‐től érvényes szabadpiaci gázszerződés szerinti gázárakat (FŐGÁZ Zrt.) az érintett felhasználói körben. Azon fogyasztóknál, akiknél jelenleg külső vállalkozó végzi a kazánházak üzemeltetését, ott az átlagos fajlagos gázárral kalkuláltunk. Az árszabásokat a külön mellékletben szereplő 4.5. táblázat tartalmazza. Az egyetemes szolgáltatásban résztvevők esetében a TIGÁZ Zrt. árképzését használtuk. A TIGÁZ Zrt. a földgázpiaci egyetemes szolgáltatásokhoz kapcsolódó árszabások megállapítá‐ sáról szóló 28/2009. (VI. 25.) KHEM rendelet módosításáról szóló 32/2011. (VI. 30.) NFM rendelet alapján a 2011. júl. 01.‐től érvényes, egyetemes szolgáltatásokhoz kapcsolódó ár‐ szabását az 4.5. táblázat tartalmazza. 4.5. táblázat. A TIGÁZ Zrt. árszabása [9] Érintett vásárlói kör

Alapdíj (Ft/év)

Alapdíj (Ft/m3/h)

Gázdíj I. árka‐ tegória (Ft/MJ)

Gázdíj II. árka‐ tegória (Ft/MJ)

<20 m3/h gázmérővel rendel‐ kezők, kivéve fogyasztói kö‐ zösségek

12000

3,022

12000

3,477

12000

3,181

19068

2,587

3,266

<20 m3/h gázmérővel rendel‐ kezők, kivéve fogyasztói kö‐ zösségek <20 m3/h gázmérővel rendel‐ kező fogyasztói közösségek ≥20 m3/h gázmérővel rendel‐ kezők Gázmérővel nem rendelke‐ zők

31

A fentiekben ismertetett, az intézményekhez köthető szolgáltató árképzésének figyelembe vételével kiszámítottuk a távhőre köthető intézmények jelenlegi földgáz‐felhasználására vo‐ natkozó költségeit (4.6./a táblázat). Ez a megtérülési idő számításának viszonyítási alapja. A távhőre köthető intézmények esetében számítottunk egy olyan összes költséget, amelyben a beruházási költség és a távhőszolgáltatási hődíj megtartása mellett a lekötött hőteljesítmény csökkentésével mérsékeltük a távhőszolgáltatási alapdíj értékét a versenyké‐ pesség (a földgáztüzelés költségével megegyező távhő‐költség) határáig (4.6./a táblázat) azoknál az intézményeknél, ahol a távhő‐költség nagyobbnak bizonyult a gáztüzelés költsé‐ geihez képest. Ilyen intézmény volt a szóban forgó intézmények közül a hat legnagyobb fo‐ gyasztó közül 5 darab. Ebben az esetben a kisebb távhő árbevétel miatt a megtérülési idők természetesen nőnek (4.3. ábra), de nem drasztikus mértékben.

Év

Megtérülési idő 1

Megtérülési idő 2

9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 Nemzeti Színház Eötvös Szakk. Isk.

Herman Ottó Gimn.

Petőfi S. Koll.

Andrássy Gy. Szak. Isk.

4.3. ábra. A megtérülési idő alakulása a kétféle számítási módnál

32

4.6./a táblázat. A földgáztüzelés és a távhő éves költségei a vizsgált intézményeknél és az intézmények éves költségmegtakarítása a beruházás megvalósulása esetén

Intézmény

Cím


Déryné u. 1.


Gagarin u. 54.


Tizeshonvéd u. 21.




Mindszent tér 2.


Éder György u. 1


Bajcsi‐Zsilinszky E. u. 33.


Hunfalvy Pál u. 1.




Kis Hunyad u. 7.


Hősök tere 7.


József u. 2.






Miklós u. 13.




Móra Ferenc u. 1.


Olvasztár u. 1.




Rákóczi u. 2.


Szeles u. 65.


Hősök tere 1.

Gázfelh

Becs. telj. Fajlagos Gázfelh (hat. fok gázktg. 80%)

Távhő hőfelh. (hat. fok 80%)

Távhő alapdíj

Távhő hődíj

Intézmé‐ Távhő nyi ktg. össz. ktg. megtaka‐ (5% ÁFA) rítás

m3/év

GJ/év

MW

Ft/m3

Ft/GJ

MFt/év

MFt/év

GJ/év

MFt/év

MFt/év

MFt/év

MFt/év

235000

7990

1,1574

94,012

88,5

8,03

38,53

6392

17,26

21,11

40,29

‐1,753

280000

9520

1,3791

92,493

88,5

9,56

45,38

7616

20,57

25,15

48,00

‐2,621

187250

6367

0,9222

96,421

88,5

6,40

31,27

5093

13,75

16,82

32,10

‐0,833

31000

1054

0,1527

130,652

88,5

1,06

6,50

843

2,28

2,78

5,31

1,188

17829

606

0,0878

108,827

88,5

0,61

3,25

485

1,31

1,60

3,06

0,197

70300

2390

0,3462

115,830

88,5

2,40

13,44

1912

5,16

6,31

12,05

1,393

137000

4658

0,6748

96,598

88,5

4,68

22,91

3726

10,06

12,30

23,49

‐0,579

86000

2924

0,4236

105,267

88,5

2,94

15,31

2339

6,32

7,72

14,74

0,568

39592

1346

0,1950

108,457

88,5

1,35

7,21

1077

2,91

3,56

6,79

0,419

35000

1190

0,1724

101,843

88,5

1,20

6,08

952

2,57

3,14

6,00

0,081

137000

4658

0,6748

101,411

88,5

4,68

23,73

3726

10,06

12,30

23,49

0,245

47000

1598

0,2315

116,833

88,5

1,61

9,05

1278

3,45

4,22

8,06

0,990

70000

2380

0,3448

109,999

88,5

2,39

12,88

1904

5,14

6,29

12,00

0,877

120000

4080

0,5910

99,401

88,5

4,10

20,48

3264

8,81

10,78

20,57

‐0,087

53000

1802

0,2610

101,154

88,5

1,81

9,16

1442

3,89

4,76

9,09

0,078

71000

2414

0,3497

105,926

88,5

2,42

12,70

1931

5,22

6,38

12,17

0,528

67000

2278

0,3300

105,889

88,5

2,29

11,98

1822

4,92

6,02

11,49

0,495

92000

3128

0,4531

102,483

88,5

3,14

16,06

2502

6,76

8,26

15,77

0,288

72000

2448

0,3546

105,629

88,5

2,46

12,85

1958

5,29

6,47

12,34

0,508

27523

936

0,1356

108,590

88,5

0,94

5,01

749

2,02

2,47

4,72

0,296

37000

1258

0,1822

104,169

88,5

1,26

6,54

1006

2,72

3,32

6,34

0,194

80000

2720

0,3940

103,523

88,5

2,73

14,07

2176

5,88

7,19

13,71

0,354

33

Energia adó

Egyedi Járulékos gáztüz. ktg. össz. ktg. (25% ÁFA)

4.7./b táblázat. A lekötött hőteljesítmény változtatás hatásai a különböző költségtételekre és a megtérülési idő változása

Intézmény

Cím


Déryné u. 1.


Gagarin u. 54.


Tizeshonvéd u. 21.





Távhő szerz. Becs. telj. leköt. hőtelj.

Egyedi gáztüz. össz. ktg. (25% ÁFA)

Távhő hődíj

Intézm. Intézm. Megtérü‐ Megtérü‐ Távhő Módosult ktg. meg‐ ktg. meg‐ lési idő lési idő össz. ktg. távhő takarítás takarítás (5% ÁFA) össz. ktg. 1 2 1 2

MW

MW

MFt/év

MFt/év

MFt/év

MFt/év

MFt/év

MFt/év

MFt/év

MFt/év

év

év

1,3791

1,1032

45,38

20,57

16,45

25,15

48,00

43,68

‐2,621

1,698

3,76

4,70

1,1574

0,9259

38,53

17,26

13,81

21,11

40,29

36,66

‐1,753

1,871

2,50

3,13

0,9222

0,7378

31,27

13,75

11,00

16,82

32,10

29,21

‐0,833

2,055

3,89

4,86

0,6748

0,5398

22,91

10,06

8,05

12,30

23,49

21,37

‐0,579

1,534

5,09

6,36

0,5910

0,4728

20,48

8,81

7,05

10,78

20,57

18,72

‐0,087

1,764

6,32

7,90

34

Távhő alapdíj

Módosult távhő alapdíj

4.2.4 A távhő versenyképességének elemzése Az alábbiakban a számítások eredményeit feldolgozó diagramokban bemutatjuk, hogyan viszonyul a földgáztüzelés éves költsége az éves távhőköltségekhez. A 4.4. ábra segítségével bemutatjuk a távhő‐hálózatba kapcsolásra szóba jöhető intézmé‐ nyek jelenlegi éves földgáz‐költségeit, összehasonlítva az esetleges bekötés utáni éves távhő‐ költségekkel, az előző fejezetben kiemelt öt intézmény esetében a módosítások nélküli költ‐ ségek szerepelnek a grafikonokon. Ebben az összevetésben a távhő beruházási költségeit figyelmen kívül hagytuk. Éves összes gáz ktg. 25% ÁFÁ‐val

Éves összes távhő ktg. 5% ÁFÁ‐val

60 50

MFt

40 30 20 10 0

4.4. ábra. A hőszolgáltatás éves költségei földgáz és távhő alapon A Hiba! A hivatkozási forrás nem található. is megfigyelhető, hogy a a vizsgált intézmények közül a hat legnagyobb fogyasztó közül 5 darab, aminél a távhő éves költsége nagyobb, mint a földgáztüzelésé, a távhő alapdíj nagyfogyasztóknál a összköltségre való befolyásoló hatá‐ sának mértéke miatt.

35

4.3 JAVASLATOK A TÁVHŐSZOLGÁLTATÁSBA TÖRTÉNŐ BEVONÁS FINANSZÍROZÁSI LEHE TŐSÉGEIRE Az alábbiakban közreadjuk azt a jelenleg is pályázható lehetőséget, amelynek segítségével a fent elemzett intézményeknek a távhőbe történő bekapcsolásának beruházási költségei sike‐ res pályázat esetén csökkenthetők. Az 50%‐os támogatás mértéke a fentiekben meghatáro‐ zott megtérülési idők felezését is eredményezheti optimális esetben. 4.8. táblázat. A távhőszolgáltatás korszerűsítésére vonatkozó pályázati lehetőség [10] Alapadatok Támogatás megne‐ vezése:

A távhőszolgáltatás energetikai korszerűsítése

Támogatás elnyeré‐ sének módja:

pályázat

Forrás megnevezé‐ se:

Kohéziós Alap

Forrás összege:

2 080 000 000 .‐ HUF

Beadás kezdete:

2011.03.01.

Beadási határidő:

2013.12.31.

Elérhetőség:

Pályázati dokumentáció

Kitöltőprogram elérhetősége:

kitöltőprogram

Támogatás célja:

Magyarországon több mint 2 millió polgár számára biztosítja a fűtést és a meleg vizet a távhőszolgáltatás. Ez a teljes energiafelhasználás mintegy 6 %‐ át teszi ki. Ugyanakkor a 92 településen működő távfűtési rendszerek jelen‐ tős része elavult és pazarló, ezért jelentős energia‐megtakarítással jár a felújí‐ tásuk. Az energiahatékonyságot javító beruházások eredményeként elért megtaka‐ rítás a családok által fizetendő díjak csökkentését, a szolgáltatás biztonságát is maga után vonhatja.

Kedvezményezettek

Távhőszolgáltatói működési engedéllyel rendelkező vállalkozások.

36

köre: Támogatási feltéte‐ lek / A támogatható tevékenységek kö‐ re:

Pályázni lehet a távhőellátás energiahatékonysági korszerűsítésére: a hulladékhő hasznosítására, a hőtávvezetékek korszerűsítésére, a szolgáltatói hőközpontok szétválasztására, a felhasználói hőközpontok korszerűsítésére, változó tömegáramú rendszer kialakítására, hőhordozó közeg váltására (gőz‐ rendszer átalakítása forróvizes rendszerre), távhőtermelő berendezések (ka‐ zánok) energiahatékony korszerűsítésére, meglévő, villamos energiával mű‐ ködő hűtési rendszerek cseréjére távhővel üzemelő hűtőgépekre (távhűtés kiépítése). Új fogyasztók távhőrendszerbe kapcsolására. A villamos energia kizárólag saját célú felhasználásával kapcsolt hő‐ és villamosenergia‐termelés létesítésére, trigeneráció feltételeinek megteremtésére, hőtárolók létesítésé‐ re.

Támogatás mértéke (%):

50

Támogatás mini‐ mum összege:

10 000 000.‐ HUF

Támogatás maxi‐ mum összege:

500 000 000.‐ HUF

Kiíró szervezet:

Neve: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Címe: 1077 Budapest, Wesselényi u. 20‐22 Tel.: 474‐9560

Közreműködő szer‐ vezet:

Neve: Energia Központ Nonprofit Kft. Címe: 1134 Budapest, Váci út 45. A épület 1. emelet Tel.: 18024390 Fax.: 0618024301 Honlap: www.energiakozpont.hu E‐mail: [email protected]

37

38

5

A TÁVHŐSZOLGÁLTATÁSBA GAZDASÁGOSAN NEM BEVONHATÓ INTÉZMÉNYEK EGYEDI, MEGÚJULÓ ALAPÚ HŐELLÁTÁSI LEHETŐSÉGEINEK ELEMZÉSE

A távhőszolgáltatásba gazdaságosan nem bevonható intézmények tekintetében tovább foly‐ tatjuk az elemzést annak eldöntésére, hogy javaslatot tudjunk adni a további működtetésü‐ ket illetően. A korábban ismertetett folyamatábra alapján több lehetőség közül kell az opti‐ mális megoldást megtalálni az intézményekre. Az alábbiakban részletesen elemezzük az in‐ tézményenként szóba jöhető megoldásokat. A fejezet második felében az energianövényből való tüzelőanyag előállítás lehetőségét vizs‐ gáljuk, a Miskolci Önkormányzat tulajdonában lévő 69 ha területre vonatkozóan. A fejezet zárásaként ismertetjük a biomassza (fa) tüzelésre vonatkozó legfontosabb jellem‐ zőket, és szakirodalom alapján bemutatunk biomassza (faapríték és pellet) tüzelésére alkal‐ mas tüzelőberendezéseket (kazánokat) különböző teljesítmény kategóriákban.

5.1 AZ ÉRINTETT KÖZINTÉZMÉNYEK FELMÉRÉSE, RELEVÁNS ADATOK ÖSSZEGYŰJTÉSE, ÉRTÉKELÉSE Az összes, jelenleg földgáz‐alapú egyedi kazánteleppel működő intézményből a távhőre kap‐ csolható intézmények levonása után 36 olyan létesítmény marad, amelynek további sorsáról döntést kell hozni. Az 5.1. táblázatban foglaltuk össze az intézményekre vonatkozó legfonto‐ sabb, a földgáz‐felhasználásuk nagyságára és költségeire érvényes adatokat. Az 5.1. táblá‐ zatba foglalt intézmények az alább felsorolt okok miatt nem köthetők a távhőre:  az intézmény távolsága és hőfelhasználása miatt nem gazdaságos a távhőre kapcso‐ lás,  túlzott megtérülési idő,  a MIHŐ már tervvel rendelkezik az átalakításra,  adathiány miatt nem vizsgálható a rákötés gazdaságossága,  alapítványi fenntartású, vagy a MIK Zrt. a fenntartója. A táblázat tanúsága szerint a távhőre nem köthető intézmények közül a legnagyobb számban azok a létesítmények találhatók, melyek távolságuk és hőfelhasználásuk nagysága miatt nem csatlakoztathatók. Öt olyan intézményt vizsgáltunk, amikor a megtérülési idő nagysága teszi gazdaságtalanná a távhőre kapcsolást. Négy intézmény (Diósgyőri Uszoda, Kós Károly Szakközépiskola, 1. számú Bölcsőde, Pitypang Óvoda Tagóvodája) esetében a MIHŐ tervekkel rendelkezik a geotermi‐ kus energiahordozó alapú hőtermelésre való áttérésre. Két intézmény (Miskolci Gyermekvé‐ delmi Központ, Egressy Béni Zeneiskola Tagiskolája) esetében adatok hiányában nem tudtuk a távhőre kötés lehetőségét vizsgálni. Elhelyezkedésénél fogva (a Városi Uszoda közelsége) valószínű, hogy a Gyermekvédelmi Központ távhőre kapcsolása reális lehetőség és a számítá‐ sokat az intézményre vonatkozó pontos adatok ismeretében érdemes elvégezni. 39

5.1. táblázat. A távhőre gazdaságosan nem köthető intézmények gázfelhasználására vonatkozó adatok Intézmény

Cím

Gázfelh.

Gázfelh.

Becsült telj. (hat.fok 80%)

m3/év

GJ/év

MW/év

m3/h

Ft/m3

Ft/GJ

Ft/év

Egyedi gáztüz. össz.ktg. (25% ÁFA) Ft/év

Energia adó

Járulékos ktg.

Diósgyőr‐Vasgyári Szakképző Iskola és Kollégium

Téglagyár u. 2.

419100

14249

2,0642

200

95,054

88,5

14 313 739

69 264 928

Őszi Napsugár Otthon

Szentpéteri kapu 101.

289882

9856

1,4277

100

92,147

88,5

9 900 490

46 855 627

Diósgyőri Uszoda

Andrássy u. 63.

155325

5281

0,7650

100

98,716

88,5

5 304 895

26 381 663

Miskolci Gyermekvédelmi Központ

Egyetem u. 2.

142315

4839

0,7009

101

100,164

88,5

4 860 558

24 429 529

Debreczeni Márton Szakképző Iskola

Debreczeni Márton tér 1.

124336

4227

0,6124

81

98,883

88,5

4 246 512

21 144 194

Iránytű Szociális Szolgálat

Kabar u. 4.

113728

3867

0,5601

75

99,060

88,5

3 884 211

19 365 393

Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola

Latabár Endre u. 1.

109635

3728

0,5400

65

97,597

88,5

3 744 421

18 467 950

Gábor Áron Művészeti Szakközépiskola

Bolyai Farkas u. 10.

79000

2686

0,3891

87

108,771

88,5

2 698 128

14 410 935

Komlóstetői Ált. Isk., Fazola Henrik Tagiskola

Téglagyár u. 3

67212

2285

0,3310

40

97,645

88,5

2 295 526

11 325 854

Bem József Ált. Isk., Arany János Tagiskola

Csele u. 14.

54830

1864

0,2700

40

100,599

88,5

1 872 637

9 441 830

Bulgárföldi Általános Iskola, Erenyői Tagiskola

Faller Jenő u. 9.

54435

1851

0,2681

29

96,275

88,5

1 859 147

9 079 589

Szilágyi Dezső Ált. Isk., Görömbölyi Tagiskola

Kovács u. 1.

41129

1398

0,2026

54

113,422

88,5

1 404 700

7 741 738

Kazinczy Ferenc Ált. Isk., Miskolc‐Tapolcai Tagiskola

Győri u. 3.

41008

1394

0,2020

25

97,964

88,5

1 400 567

6 926 585

Szilágyi Dezső Általános Iskola, Anyaiskola

Szilágyi Dezső u. 53.

44000

1496

0,2167

65

122,753

88,5

1 502 755

8 795 353

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, Anyaiskola

Zoltán u. 5.

36000

1224

0,1773

65

127,046

88,5

1 229 527

7 389 383

Bulgárföldi Óvoda, Lórántffy Zs.Tagóvodája

Lórántffy Zs. u. 28.

28512

969

0,1404

25

103,835

88,5

973 785

5 025 152

Egressy Béni Zeneiskola, Erkel Ferenc Tagiskola


28428

967

0,1400

16

108,580

88,5

970 916

5 178 822

Pitypang Anyaóvoda

Fövényszer u. 35.

27724

943

0,1365

25

104,387

88,5

946 872

4 905 399

Őszi Napsugár O., Férfiak Mentálhigiénés Otthona

Mésztelep u. 1.

27555

937

0,1357

25

104,508

88,5

941 100

4 879 664

Nyitnikék Anyaóvoda

Andrássy u. 53/a

25439

865

0,1253

25

106,166

88,5

868 831

4 557 668

Bem József Általános Iskola, Anyaiskola

Miskolci u. 38.

25180

856

0,1240

25

106,387

88,5

859 986

4 518 221

Miskolci Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság

Kerpely Antal u. 12.

23000

782

0,0887

10

108,676

88,5

785 531

4 192 850

1. sz. (Napsugár) Bölcsőde

Selyemrét u. 36.

21347

726

0,1051

16

108,716

88,5

729 075

3 892 590

Pitypang Óvoda, Selyemréti Tagóvodája

Selyemrét u. 38.

21347

726

0,1051

40

125,752

88,5

729 075

4 347 170

József úti Óvoda, Brigád úti Tagóvodája

Brigád u. 2/a

18000

612

0,1050

40

125,800

88,5

614 763

3 666 657

Polgármesteri Hivatal Okmány Osztály

Kis‐Hunyad u. 9.

18422

626

0,0907

10

108,805

88,5

629 176

3 361 276

Benedek Elek Óvoda, Mész úti Tagóvoda

Mész u. 3.

16170

550

0,0796

25

118,550

88,5

552 262

3 147 339


Bornemissza u. 13.

15969

543

0,0787

6

108,905

88,5

545 398

2 915 699

Benedek Elek Óvoda, Várhegy úti Tagóvoda

Várhegy u. 2.

11660

396

0,0574

10

109,183

88,5

398 230

2 132 988

Diósgyőri Ady Endre Közp., Vasgyári Közösségi Ház

Vasgyári u. 24.

10046

342

0,0495

10

109,349

88,5

343 106

1 839 812

Szinva‐Népkerti Óvoda, Zsolcai kapui Tagóvodája

Zsolcai kapu 17.

9848

335

0,0485

16

109,373

88,5

336 344

1 803 846

Benedek Elek Anyaóvoda

Szolártsik tér 1.

9607

327

0,0473

16

109,403

88,5

328 113

1 760 070

Vasgyári Anyaóvoda

Kabar u. 1.

9170

312

0,0452

6

109,463

88,5

313 188

1 680 691

Nyitnikék Óvoda, Vadász úti Tagóvodája

Vadász u. 2.

7808

265

0,0385

10

109,691

88,5

266 671

1 433 289

Pitypang Óvoda, Óvoda úti Tagóvodája

Óvoda u. 7.

6695

228

0,0330

4

109,946

88,5

228 658

1 231 118

Vasgyári Óvoda, Bükkszentlászlói Tagóvodája

Bükksz., Fő u. 101.

4739

161

0,0233

4

110,686

88,5

161 854

875 819

Jelmagyarázat: Távolság és fogyasztás miatt nem gazdaságos távhőre kötni Vizsgálva, de a megtérülési idő túlzott

MIHŐ már tervvel rendelkezik az átalakításokhoz Adathiány miatt nem megvizsgálható a rákötés

40

Gázóra telj.

Fajlagos gázktg.

Alapítványi fenntartású, vagy MIK Zrt. a fenntartója

5.2 MŰSZAKIGAZDASÁGI FELTÉTELEK VIZSGÁLATA INTÉZMÉNYENKÉNT A távhőre nem köthető intézmények összességére vonatkozóan az intézmény hőfelhasználását alapul véve meghatároztuk az alternatív megújuló energiahordozóként a fűtési célú hőtermelésben elsődlegesen szóba jöhető biomassza szükséges mennyiségét. Mint már arra korábban utaltunk, a biomasszák közül esetünkben az apríték és a pellet hasz‐ nálható tüzelőanyagként. 5.2.1 Megtakarítási lehetőségek biomassza felhasználásával Az éves hőfelhasználási adatokból kiszámítottuk intézményenként a szükséges pellet, illetve apríték mennyiségét és éves költségét figyelembe véve a szállítási költséget is. Az 5.1. ábra alapján összehasonlítható, hogy a legnagyobb gázfelhasználó intézmények energiahordozó költségei hogyan alakulnak gáz‐, faapríték‐, pellettüzelés esetén. Mind há‐ rom energiahordozó esetében figyelembe vettük a járulékos költségeket (kéményseprés stb.) is. Gáz éves ktg.

Fapellet éves ktg.

Faapríték éves ktg.

80 70

A tüzelőanyag ára, MFt

60 50 40 30 20 10 0

30 000 m3/év fölötti gázfogyasztók

5.1. ábra. Nagy hőfelhasználók tüzelőanyag‐költségeinek összehasonlítása A számított eredményeket az összes vizsgált intézményre vonatkozóan az 5.2. táblázatban foglaltuk össze. A táblázat utolsó két oszlopában a földgáz éves árából levontuk az apríték, illetve a pellet éves költségét, mert az így kapott költségkülönbség már némi iránymutatást ad a további elemzésekhez. 41

A táblázatba foglalt számítási eredményekből megállapítható, hogy a pellettüzelés a gáztüze‐ lés alternatívájaként a kisebb hőfelhasználású intézményeknél lehet gazdaságos, de jelenleg vele közel összemérhető költségű. A nagy hőfelhasználású intézményekben a pellet energia‐ hordozó ma még nem jelent gazdaságos alternatívát a földgázzal szemben. Az aprítéktüzelést, mint a földgáz‐tüzeléssel szembeni alternatívát vizsgálva megállapítható, hogy minden intézmény esetében olcsóbb az apríték tüzelőanyag, mint a földgáz. Ez az ár‐ előny fokozottan jelentkezik a nagy hőfelhasználású intézményeknél. Példaként említhetjük a Diósgyőr‐Vasgyári Szakképző Iskolát és Kollégiumot, ahol számításaink szerint aprítéktüzelés esetén ~25‐26 MFt tüzelőanyag‐költség megtakarítás érhető el. A vizsgált intézmények között találtunk hat olyat (a „Vasgyári épületcsoport”), amelyek föld‐ rajzi elhelyezkedésük révén egy közös biomassza fűtőműről elláthatók (5.2. ábra).

5.2. ábra. A „Vasgyári épületcsoport” a térképen

42

5.2. táblázat. A távhőre nem köthető intézmények éves biomassza igénye és tüzelőanyag‐költsége

Intézmény

Cím

Hő

Gáz

GJ/év m3/év D.‐Vasgyári Szakk. Isk. Őszi Napsugár Otthon Gyermekváros Debreczeni M. Szakk. Isk. Iránytű Szociális Szolg. Gábor Áron Szakk.isk. Fazola Henrik Tagisk. Arany János Tagiskola Erenyői Tagiskola Görömbölyi Tagiskola Miskolc‐Tapolcai Tagisk. Szilágyi Dezső Ált. Isk. II. Rákóczi F. Ált. Isk. Lórántffy Zs.Tagóv. Egressy‐Erkel Tagisk. Pitypang Óvoda Férfiak Mentálhig. O. Nyitnikék Anyaóvoda Bem József Ált. Isk. M. H. Ö. Tűzoltóság Brigád úti Tagóv. Polgárm. Hiv. Okm. O. Mész úti Tagóv. Arany János Tagisk. Várhegy úti Tagóv. Ady E. K.. Vasgy. Köz. h. Zsolcai kapui Tagóv. Benedek Elek Óvoda Vasgyári Óvoda Vadász úti Tagóv. Óvoda úti Tagóv. Bükkszentlászlói Tagóv.

Jelmagyarázat:

Az úgynevezett „Vasgyári épületcsoport”

t/év

14249 419100 791,63 Téglagyár u. 2. 9856 289882 547,55 Szentpéteri kapu 101. 4839 142315 268,82 Egyetem u. 2. Debreczeni Márton tér 1. 4227 124336 234,86 3867 113728 214,82 Kabar u. 4. 2686 79000 149,22 Bolyai Farkas u. 10. 2285 67212 126,96 Téglagyár u. 3 1864 54830 103,57 Csele u. 14. 1851 54435 102,82 Faller Jenő u. 9. 1398 41129 77,69 Kovács u. 1. 1394 41008 77,46 Győri u. 3. 1496 44000 83,11 Szilágyi Dezső u. 53. 1224 36000 68,00 Zoltán u. 5. 969 28512 53,86 Lórántffy Zs. u. 28. 967 28428 53,70 Kiss tábornok u. 57. 943 27724 52,37 Fövényszer u. 35. 937 27555 52,05 Mésztelep u. 1. 865 25439 48,05 Andrássy u. 53/a 856 25180 47,56 Miskolci u. 38. 782 23000 43,44 Kerpely Antal u. 12. 612 18000 34,00 Brigád u. 2/a 626 18422 34,80 Kis‐Hunyad u. 9. 550 16170 30,54 Mész u. 3. 543 15969 30,16 Bornemissza u. 13. 396 11660 22,02 Várhegy u. 2. 342 10046 18,98 Vasgyári u. 24. 335 9848 18,60 Zsolcai kapu 17. 327 9607 18,15 Szolártsik tér 1. 312 9170 17,32 Kabar u. 1. 265 7808 14,75 Vadász u. 2. 228 6695 12,65 Óvoda u. 7. 161 4739 8,95 Bükksz., Fő u. 101.

43

Gáz Fapellet Faapríték Gáz ktg. ‐ Fapellet Faapríték össz.ktg. ktg. ktg. pellet ktg. t/év 982,72 679,72 333,70 291,55 266,67 185,24 157,60 128,57 127,64 96,44 96,16 103,17 84,41 66,86 66,66 65,01 64,61 59,65 59,04 53,93 42,21 43,20 37,92 37,44 27,34 23,56 23,09 22,53 21,50 18,31 15,70 11,11

MFt/év MFt/év 69,26 46,86 24,43 21,14 19,37 14,41 11,33 9,44 9,08 7,74 6,93 8,80 7,39 5,03 5,18 4,91 4,88 4,56 4,52 4,19 3,67 3,36 3,15 2,92 2,13 1,84 1,80 1,76 1,68 1,43 1,23 0,88

69,73 48,23 23,68 20,69 18,92 13,14 11,18 9,12 9,06 6,84 6,82 7,32 5,99 4,74 4,73 4,61 4,58 4,23 4,19 3,83 2,99 3,06 2,69 2,66 1,94 1,67 1,64 1,60 1,53 1,30 1,11 0,79

Gáz ktg. ‐ apríték ktg.

MFt/év

MFt/év

MFt/év

43,80 30,29 14,87 12,99 11,88 8,26 7,02 5,73 5,69 4,30 4,29 4,60 3,76 2,98 2,97 2,90 2,88 2,66 2,63 2,40 1,88 1,93 1,69 1,67 1,22 1,05 1,03 1,00 0,96 0,82 0,70 0,50

‐0,46 ‐1,37 0,75 0,46 0,44 1,27 0,14 0,32 0,02 0,90 0,10 1,47 1,40 0,28 0,45 0,29 0,30 0,33 0,33 0,37 0,67 0,30 0,46 0,26 0,19 0,17 0,17 0,16 0,16 0,13 0,12 0,09

25,47 16,56 9,56 8,15 7,48 6,16 4,30 3,71 3,39 3,44 2,64 4,20 3,63 2,05 2,21 2,01 2,00 1,90 1,89 1,79 1,79 1,44 1,46 1,25 0,91 0,79 0,77 0,76 0,72 0,62 0,53 0,38

5.3. táblázat. A „Vasgyári épületcsoport”‐nál elérhető tüzelőanyag‐költség megtakarítás

Intézmény

Cím

Gázfelh.

Gázfelh.

Gáz ktg.

m3/év

GJ/év

MFt/év

t/év

MFt/év

MFt/év

kW


Téglagyár u. 2.

419100

14249

69,26

982,72

43,80

25,47

2712


Kabar u. 4.

113728

3867

19,37

266,67

11,88

7,48

na

Gábor Áron Művészeti Szakközépis‐ kola


79000

2686

14,41

185,24

8,26

6,16

918


Téglagyár u. 3

67212

2285

11,33

157,60

7,02

4,30

435



23000

782

4,19

53,93

2,40

1,79

82


Kabar u. 1.

9170

312

1,68

21,50

0,96

0,72

90

Összesen:

711210

24181

120,24

1668

74,32

45,92

~ 4‐6 MW

44

Gáz ktg. – Faapríték Beépített Faapríték faapríték ktg. teljesítmény ktg.

Az 5.3. táblázatban bemutatott számítási eredmények azt mutatják, hogy a hat intézményt csoportként kezelve, és a hőellátásukat egy központi kazántelepről biztosítva, feltehetően a biomassza‐tüzelés gazdaságossága még tovább növelhető. Az egyedi földgáz alapú hőellátásról „központi biomassza tüzelésre” történő átállás indokai a következők:  földrajzi elhelyezkedés,  az intézményegyüttes kiemelkedő éves gázfelhasználása (> 700 000 m3),  a fűtőmű telepítésének lehetősége barnamezőre (pl. Vasgyár területe),  a tüzelőanyag szállításának lehetősége vasúton,  a megvalósítás esetén az épületcsoport ily módon történő hőellátása távfűtésnek mi‐ nősül,  a nagyteljesítményű biomassza kazánok beruházási költségének megtérülési ideje kedvező. A hőellátás a most működő földgáz‐tüzelésű kazánok beépített teljesítménye alapján faapríték tüzelésre való áttérés esetén mintegy 4‐6 MW teljesítményű decentralizált kazán‐ parkkal biztosítható. Ekkora kapacitás esetén azonban az apríték tárolását, beszerzését kö‐ rültekintő gondossággal kell megtervezni. A táblázatban szereplő 46 MFt‐os faapríték árelőny csak a tüzelőanyag és a szállítás költsége‐ it foglalja magába, a tárolásét nem. Bár az épületcsoport tagjai közé soroltuk a Kabar úti Óvodát, megvizsgálandó, hogy az in‐ tézmény 3 éves gázkazánjai miatt érdemes‐e a tüzelőanyag‐váltást megvalósítani ennél léte‐ sítménynél. 5.2.2 Szükséges beruházások, ráfordítások A biomassza tüzelésre való áttérés esetén a szükséges kazán teljesítményének meghatározá‐ sa alapjául a jelenleg üzemben lévő gázkazánok beépített teljesítménye szolgált. Az 5.4. táb‐ lázatban a vizsgált intézmények földgázos kazánparkjainak gázfelhasználási és beépített tel‐ jesítmény adatait foglaltuk össze. Feltételezve, hogy ezek a kazánok kielégítik a csúcsfelhasználási időszakban jelentkező igé‐ nyeket is, és a beépített teljesítményük ehhez igazodva lett megállapítva, ezért a további számításainkhoz ezen adatok az irányadóak. A kazántelepek között a 30 kW‐os egyedi gázkazánoktól a több MW‐os kazáncsoportokig minden teljesítménykategória megtalálható. Néhány reprezentatív teljesítménykategóriába sorolt intézmény esetén szakirodalomra tá‐ maszkodva a piacon fellelhető korszerű apríték‐ és pelletkazánok közül kiemeltünk néhányat az 5.5. táblázatban. A táblázatban szereplő intézményeknél a megtérülési idő tartalmazza 45

mind a tüzelőanyag mind pedig a tüzelőberendezés költségeit. A folyamatábrához kötődő megállapításainkhoz igazodva, viszonylag nagy teljesítményigények kielégítésére aprítéktüzelésű‐, a kisebb teljesítményigények ellátására pedig a pellettüzelésű kazánokra tettünk javaslatot. Ennek oka a tüzelőanyag tárolása okán felmerülő problémák (faapríték nedvessége, térfogatsűrűsége) könnyebb kezelhetősége. 5.4. táblázat. A távhőre nem köthető intézmények gázkazánjainak teljesítménye Intézmény

Cím

Beépített telj.

m3/év

kW

Diósgyőr‐Vasgyári Szakképző Iskola és Koll.

Téglagyár u. 2.

419100

2712

Őszi Napsugár Otthon Miskolci Gyermekvédelmi Központ Debreczeni Márton Szakképző Iskola Iránytű Szociális Szolgálat Gábor Áron Művészeti Szakközépiskola Komlóstetői Ált. Isk., Fazola Henrik Tagisk. Bem József Ált. Isk., Arany János Tagiskola Bulgárföldi Általános Iskola, Erenyői Tagisk. Szilágyi Dezső Ált. Isk., Görömbölyi Tagisk.

Szentpéteri kapu 101. Egyetem u. 2. Debreczeni Márton tér 1. Kabar u. 4. Bolyai Farkas u. 10. Téglagyár u. 3 Csele u. 14. Faller Jenő u. 9. Kovács u. 1.

289882 142315 124336 113728 79000 67212 54830 54435 41129

2225 1756 812 na 918 435 300 280 348

Kazinczy F. Ált. Isk., Miskolc‐Tapolcai Tagisk. Szilágyi Dezső Általános Iskola, Anyaiskola II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, Anyaisk. Bulgárföldi Óvoda, Lórántffy Zs.Tagóvodája Egressy Béni Zeneiskola, Erkel Ferenc Tagisk. Pitypang Anyaóvoda Őszi Napsugár O., Férfiak Mentálhigiénés O. Nyitnikék Anyaóvoda Bem József Általános Iskola, Anyaiskola Miskolci Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság József úti Óvoda, Brigád úti Tagóvodája Polgármesteri Hivatal Okmány Osztály Benedek Elek Óvoda, Mész úti Tagóvoda Bem József Ált. Isk., Arany János Tagiskola Benedek Elek Óvoda, Várhegy úti Tagóvoda Diósgyőri Ady E. Közp., Vasgyári Közösségi Ház Szinva‐Népkerti Óvoda, Zsolcai kapui Tagóv. Benedek Elek Anyaóvoda Vasgyári Anyaóvoda Nyitnikék Óvoda, Vadász úti Tagóvodája Pitypang Óvoda, Óvoda úti Tagóvodája

Győri u. 3. Szilágyi Dezső u. 53. Zoltán u. 5. Lórántffy Zs. u. 28. Kiss tábornok u. 57. Fövényszer u. 35. Mésztelep u. 1. Andrássy u. 53/a Miskolci u. 38. Kerpely Antal u. 12. Brigád u. 2/a Kis‐Hunyad u. 9. Mész u. 3. Bornemissza u. 13. Várhegy u. 2. Vasgyári u. 24. Zsolcai kapu 17. Szolártsik tér 1. Kabar u. 1. Vadász u. 2. Óvoda u. 7.

41008 37412 33630 28512 28428 27724 27555 25439 25180 23000 21322 18422 16170 15969 11660 10046 9848 9607 9170 7808 6695

360 464 1000 60 176 348 95 195 255 82 232 na 180 235 109 82 186 104 90 40 60

46

Gázfelh.

Vasgyári Óvoda, Bükkszentlászlói Tagóv.


47

4739

31

5.5. táblázat. Példák biokazán beruházási és tüzelőanyag‐költségének megtérülése néhány jellemző teljesítménykategóriában

Intézmény

Cím



Gáz ktg.

Pellet ktg.

Apríték ktg.

Gáz ktg. Gáz ktg. Gázkazánok Biokazán Biokazán Kazántípus – pellet – apríték beépített beépített tüzelőanyaga ktg. ktg. teljesítménye teljesítménye

MFt/év

MFt/év

MFt/év

MFt/év

21,14

20,69

12,99

0,46

8,15

kW

Megt. idő

kW

MFt

év

840

apríték

BINDER RRK640‐850

46,00

+

6

840

apríték

BINDER RRK640‐850

27,00

‐

3

800

apríték

UNIFERRO UFA‐800/M

20,00

‐

2

800

apríték

BIOLÁNG LTB‐800

32,80

‐

4

812


Kovács u. 1.

7,41

6,84

4,30

0,90

3,33

348

350

apríték

BINDER RRK400‐600

35,00

+

10

Kazinczy Ferenc Ált. Isk., Miskolc‐Tapolcai Tagisk.

Győri u. 3.

6,93

6,82

4,29

0,10

2,64

360

400

apríték

Heizomat RHK‐400

16,00

‐

6



8,80

7,32

4,60

1,47

4,20

464

500

apríték

Heizomat RHK‐500

18,00

‐

4



5,18

4,73

2,97

0,45

2,21

176

175

pellet

ECO 16.0

3,50

‐

8


Várhegy u. 2.

2,13

1,94

1,22

0,19

0,91

109

110

pellet

ECO 10.0

2,65

‐

14


Vadász u. 2.

1,43

1,30

0,82

0,13

0,62

40

50

pellet

EVOTHERM HP50

3,99

‐

30



0,88

0,79

0,50

0,09

0,38

31

28

pellet

EVOTHERM HP28

2,49

‐

29

48

MFt/év

Kazán ára Konténer

Az 5.3. ábra diagramján szemléletesen látszik, hogy a nagy teljesítményű biomassza tüzelésű kazánok beruházási költségének megtérülési ideje kedvezőbb, mint a kis teljesítményűeké. A nagy megtérülési idővel rendelkező pelletkazánok beruházási költségei nagyságrendjükben összevethetők a modern kondenzációs gázkazánok költségeivel. Kazán teljesítménye 900

35

800

30

700

25

600 500

20

400

15

év

kW

Megtérülési idő

300

10

200 100

5

0

0

Kazántípus

5.3. ábra. A biomassza tüzelésű kazánok beruházási költségének megtérülési ideje A számításokhoz használt kazánárak a tanszék által korábban beszerzett árajánlatok alapján történtek meghatározásra, amelyek csak tájékoztató jellegűek és az árak becsültek. Konkrét megvalósítás esetén az elkészült tervek alapján a beépítésre kerülő kazánokra pontos áraján‐ latok kérése részletes épületgépészeti felmérés után lehetséges. Néhány, a forgalmazóktól beszerzett különböző teljesítménykategóriákra vonatkozó, becsült árajánlatokat tartalmazó információt a szakértői tanulmány végén mellékelünk.

5.3 JAVASLATOK A MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ HŐFEJLESZTÉSRE TÖRTÉNŐ ÁTÁLLÁS FI NANSZÍROZÁSI LEHETŐSÉGEIRE Az alábbiakban közreadjuk azokat a jelenleg is pályázható lehetőségeket, amelyek segítségé‐ vel a fent elemzett intézményeknek megújuló alapú hőellátásra való átállításának beruházási költségei sikeres pályázat esetén csökkenthetők. Felhívjuk a figyelmet, hogy a megújuló energiahordozóra történő átállás támogatottsága 100%, ami előtérbe helyezi a biomassza alapú hőellátás megvalósítását, minél szélesebb körben. Sikeres pályázat esetén a beruházás megvalósításával az átállított intézmények ösz‐ szes gázfelhasználása megtakarítható, ezáltal a földgáztól való függőség és a város fosszilis alapú szén‐dioxid kibocsátása nagymértékben csökkenthető. 49

5.6. táblázat. A megújuló energiahordozó alapú hőellátás pályázati lehetősége I. [10] Alapadatok Támogatás megne‐ vezése:

Helyi hő‐ és hűtési energiaigény kielégítése megújuló energiaforrásokkal


pályázat


Európai Regionális Fejlesztési Alap

Forrás összege:

3 000 000 000 .‐ HUF

Beadás kezdete:

2011.03.01.


2013.12.31.

Elérhetőség:


Támogatás célja:

Magyarország a felhasznált energia több mint 75%‐át importálja. Az Új Szé‐ chenyi Terv keretében kisebb közösségek, vállalkozások, önkormányzatok, civil szervezetek is változtathatnak a helyzeten. A kisebb bekerülési költségű (1‐100 millió forint támogatásban részesülő), elsősorban az épületek energia‐felhasználásához kapcsolódó, a megújuló energiaforrás‐hasznosító technológiákat magukban foglaló projektek gyorsan juthatnak támogatáshoz. Lehetőség nyílik például napkollektorok, napele‐ mek, biomasszakazánok, hőszivattyúk telepítésére is. A pályázat lényegesen egyszerűsíti a pályázói feladatokat, követelményeket: mintadokumentációt használ, így rövidíti a döntési eljárást is.

Kedvezményezettek köre:

Kis‐ és közepes vállalkozások, egyéb vállalkozások, önkormányzatok és intéz‐ ményeik, állami szervezetek, civil szervezetek.

Támogatási feltéte‐ lek / A támogatható tevékenységek kö‐ re:

Pályázni lehet a fűtési energiaigény részbeni vagy teljes kielégítésére megúju‐ ló energiaforrásból, használati melegvíz‐igény részbeni vagy teljes kielégíté‐ sére megújuló energiaforrásból, gazdasági‐termelési folyamat közvetlen hő‐ igényének részbeni vagy teljes kielégítésére megújuló energiaforrásból, villamosenergia‐termelésre napelemes rendszer segítségével


100

50


1 000 000.‐ HUF


100 000 000.‐ HUF

Kiíró szervezet:




5.7. táblázat. A megújuló energiahordozó alapú hőellátás pályázati lehetősége II. [10] Alapadatok Támogatás megne‐ vezése:

Helyi hő‐ és hűtési energiaigény kielégítése megújuló energiaforrásokkal


pályázat


Kohéziós Alap

Forrás összege:

7 000 000 000 .‐ HUF

Beadás kezdete:

2011.03.01.


2013.12.31.

Elérhetőség:


Támogatás célja:

A 21. század feladata a korszerű energiagazdálkodás megteremtése. Magyar‐ ország sokat tehet a probléma megoldása érdekében. Valamennyi, a hő‐ (és hűtési) energiaigények kielégítést célzó megújuló energiaforrás alkalmazása támogatható. Ez hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásának, a fosszi‐ lis energiafelhasználás csökkentéséhez, valamint a hőfogyasztók energia‐

51

költségcsökkentését eredményezi. Kedvezményezettek köre:


Támogatási feltéte‐ lek / A támogatható tevékenységek kö‐ re:

Pályázni lehet napenergia‐hasznosításra, biomassza‐felhasználásra, biogáz és depóniagáz hasznosítására, geotermikus energia hasznosítására, hőszivattyús rendszerek telepítésére, hűtési igény kielégítésére megújuló energiaforrás felhasználásával, szélenergia hasznosítására, megújuló energiaforrások kom‐ binálására, megújuló energiaforrásokat hasznosító közösségi távfűtő rendsze‐ rek kialakítására, megújuló energiaforrásra való részleges vagy teljes átállítá‐ sára.


100


1 000 000.‐ HUF


1 000 000 000.‐ HUF

Kiíró szervezet:




5.8. táblázat. A megújuló energiahordozó alapú hőellátás pályázati lehetősége III. [10] Alapadatok Támogatás megne‐ vezése:

Megújuló energia alapú térségfejlesztés


pályázat

52


Európai Regionális Fejlesztési Alap

Forrás összege:

6 000 000 000 .‐ HUF

Beadás kezdete:

2011.03.01.


2013.12.31.

Elérhetőség:


Támogatás célja:

A megújuló energiaforrások hatékony kiaknázása elősegíti az ország sikerét, a közösségek és a polgárok boldogulását, hozzájárul egy térség biztonságos energiaellátásához. Segíti a gazdaság fejlődését. Mindez javítja a foglalkozta‐ tást, és csökkentheti az elvándorlást. Az ilyen projektek kommunikációja má‐ sokat is ezek követésére bírhatnak, és segíthetik a környezettudatos szemlé‐ let erősödését. A pályázat célja a megújuló energiaforrás‐felhasználáson alapuló, térségi‐ és helyi gazdaság‐fejlesztő hatású mintaprojektek előkészítésének, megvalósítá‐ sának és kommunikációjának támogatása, kétfordulós eljárásban.

Kedvezményezettek köre:


Támogatási feltéte‐ lek/ A támogatható te‐ vékenységek köre:

A projektek keretében a következő tevékenységek valósítandók meg. Meg‐ újuló energiaforrás (geotermális‐, nap‐, szél‐, vízenergia, valamint biomassza) alapú energiatermelés. Térségfejlesztő hatás elérését célzó tevékenység (energia‐felhasználói oldal megteremtése, alapanyag‐előállítás, stb.). Kom‐ munikáció: a mintaprojekt céljának, eredményeinek, hatásainak bemutatása.


100


70 000.‐ HUF


1 500 000 000.‐ HUF

Kiíró szervezet:


Közreműködő szer‐

Neve: Energia Központ Nonprofit Kft.

53

vezet:

Címe: 1134 Budapest, Váci út 45. A épület 1. emelet Tel.: 18024390 Fax.: 0618024301 Honlap: www.energiakozpont.hu E‐mail: [email protected]

5.4 ENERGETIKAI CÉLÚ BIOMASSZA TERMELÉS, ENERGIANÖVÉNYEK Az összes energiahordozó (fosszilis és megújuló) közül egyetlen egy van olyan, mégpedig a biomassza, amely emberi tevékenységgel előállítható. Így hát kézenfekvő, hogy megvizsgál‐ juk annak lehetőségét, hogyan lehet a szükséges energiaforrás legalább egy részét a hőtermelőknek maguknak előállítani. Minden önkormányzat, így a Miskolc Megyei jogú Város Önkormányzata is rendelkezik saját, esetleg hasznosítatlan, ugyanakkor energianövény termesztésére alkalmas földterületekkel. Az itt megtermelt energianövény kiválóan alkalmas lehet arra, hogy a jelenleg földgáztüzelé‐ sű, a távhő rendszerektől távol eső intézményekben (kivéve a belvárosi intézményeket) a földgázt kiváltva, korszerű biomassza tüzelésű berendezésekben belőle hőt (fűtés, HMV) állítsanak elő. A biomasszát tüzelő hőtermelők tapasztalatai egyértelműen azt támasztják alá, hogy a kazá‐ nok üzemeltetése sokkal kevesebb nehézséggel jár a fás‐szárúak felhasználásakor, mint a lágyszárú növények tüzelésekor. Ez vonatkozik mind a tüzelőanyag betakarítására, szállításá‐ ra, előkészítésére, mind az égetés során a kazán szerkezetére gyakorolt hatásokra egyaránt. Természetesen ezzel nem azt mondjuk, hogy a mezőgazdasági melléktermékeket nem kell energetikai célra hasznosítani, hanem azt hogy ezek eltüzelése nagyobb körültekintést igé‐ nyel. Amennyiben a térségi adottságok azt lehetővé teszik, meg kell vizsgálni – a biomassza tüze‐ lőanyag bázis növelésére – az energianövények termesztésének lehetőségeit. Amennyiben van választási lehetőség, itt a fás‐szárú energianövény termesztését kell előnyben részesíteni a fenti okok miatt. 5.4.1 A termőhelyek számbavétele és adottságainak vizsgálata Ha az energianövény termelésének az a célja, hogy a település hőtermeléséhez biztosítson tüzelőanyagot, akkor elsősorban a település közigazgatási területének határain belüli lehető‐ ségeket kell vizsgálni. A nem titkolt cél az, hogy a települések legalább részben megtermeljék maguknak a hőellátáshoz szükséges tüzelőanyagot. Amennyiben a termőterületek nagysága ismert, számba kell venni a klimatikus és talajtani adottságokat, hogy kiválaszthatók legyenek azok a növényfajok, amelyek termesztése a leg‐ eredményesebb lehet. Itt kell meghatározni, hogy a művelési mód újratelepítéses, vagy sarjasztatásos változata vezet‐e jobb eredményre. Az újratelepítésnél 10‐12 év után termel‐ 54

hető ki a szokásosnál sűrűbben telepített energiaerdő. A sarjasztásos fás‐szárú ültetvény 2‐5 évenként betakarítható és 4‐8 sarjasztatás követheti egymást. Az energianövényeket a vágásforduló alapján is szokás csoportosítani, e szerint az ültetvé‐ nyeket az 5.9. táblázatban bemutatott módon sorolhatjuk be. 5.9. táblázat. A fás‐szárú energia ültetvények vágásforduló típusai és jellemzői A vágásfor‐ duló megne‐ vezése

A vágásfor‐ duló időtar‐ tama, év

Mini

1‐3

Midi

4‐9

Rövid

10‐15

Közepes

16‐20

Előnyök

Hátrányok

Igen gyors tőkemegtérülés. Az ültetés és a betakarítás kivéte‐ lével növénytermesztési gépek alkalmazhatók. Kedvező ön‐ költségű betakarítás. Kevés élőmunka igény. 2 éves kor‐ ban 5‐25 t/ha száraz anyag, átlagosan 15 t/ha. Élőnedves térfogat 10‐40 m3/ha. Növeli a kistérségi, települési energeti‐ kai önellátást és a helyben maradó jövedelmet. Kedvező futamidejű tőketérü‐ lés. Az ültetés és a betakarítás kivételével növénytermesztési gépek alkalmazhatók. Kialakult egymenetes aprítékolva beta‐ karítás. Jobb kéreg fatest arány. jobb fűtőérték. Kevés élőmunka igény. Az egyes kitermelések zöldenergia fű‐ tőanyaga 60‐100 t/ha, átlago‐ san 80 t/ha 7 éves korban. Növeli a kistérségi, települési energetikai önellátást és a helyben maradó jövedelmet. Kevesebb szaporítóanyag, hosszabb visszatérési idő, ke‐ vesebb (4‐5) vágás, létesítés, fenntartás 650‐700 ezer Ft/ha Hektárra vetített kisebb beru‐ házási költség. Jobb fűtőérték, jobb kéreg fatest arány. Ki‐ sebb nedvességtartalom. Na‐

Kedvezőtlenebb kéreg fatest arány. Kisebb fűtőérték. Na‐ gyobb nedvességtartalom. Gyakoribb visszatérés a terü‐ letre. Kevesebb hozam letermelésenként /betakarításonként. Nagyobb eszközigény. A létesítés és fenntartás költsége 700‐800 ezer Ft/ha. Nagy holtmunka igénye miatt kevésbé javítja a foglalkoztatás szintjét. Nagy holtmunka igénye miatt kevésbé javítja a foglalkozta‐ tás szintjét, de megvalósítható élőmunka igényes technológi‐ ával is: döntés, darabolás mo‐ torfűrésszel, koronarész aprí‐ tása mobil aprítógéppel, szállí‐ tás pótkocsis szerelvénnyel.

55

Közepes tőkemegtérülés. Ne‐ hézkes egymenetes, aprítékolva betakarítás. Hosszú tőkemegtérülés. Ne‐

A vágásfor‐ duló megne‐ vezése

Hosszú

A vágásfor‐ duló időtar‐ tama, év

20‐25

Előnyök

Hátrányok

egymenetes, gyobb élőmunka igény, több‐ hézkes aprítékolva betakarítás. let foglalkoztatás. Igen hosszú tőkemegtérülés. Nehézkes egymenetes, aprítékolva betakarítás.

5.4.2 Energiaültetvények létesítése és művelése Az energianövény termesztés csak akkor lehet eredményes, ha a termőhely feltárásától a fafajta kiválasztásán, a talaj előkészítésen, tápanyag utánpótláson, az ültetésen, növényvé‐ delmen, ápoláson keresztül egészen a betakarításig, majd az újra sarjasztatásig a szakmai szempontok messzemenő figyelembevételével folyik a munka. Mindez csak szakemberek hatékony közreműködésével érhető el, vagyis a racionális földhasználathoz energia ültetvény létesítése során is erdészeti szaktudásra kell alapozni. A létesítés és művelés munkafázisai a következők:  Termőhely feltárás.  Energiaültetvény projekttervezés.  Energiaültetvény kiviteli tervezés.  Szaporítóanyag előállítás/beszerzés.  Indító műtrágyázás vagy komposzt‐, ill. szervestrágyázás.  Talaj előkészítés, mélyszántás, szántás elmunkálás, kereszt vagy harántszántás, tár‐ csázás.  Ültetés (kézi‐gépi).  Hajtás visszavágás.  Tápanyag pótlás.  Gyomírtás (mechanikai, vegyszeres)  Kitermelés, beszállítás a felhasználóhoz 5.4.3 Hőtermelés energiaültetvényből származó tüzelőanyaggal A településen és közelében megtermelt energianövényt kazánban eltüzelhető tüzelőanyaggá kell alakítani. Ez legalább két dolgot jelent.  Az élőnedves fa (víztartalma 50‐60% m/m) víztartalmának legalább 25‐35% m/m ned‐ vességtartalomra való szárítása.

56

 A tüzelőberendezés adottságainak megfelelően az ültetvényről érkező rönkfát, kisebb rönkké, hasábbá, aprítékká, briketté vagy pelletté kell alakítani. Ha egy település közintézményeinek hőellátását tervezzük megoldani, ebben az esetben né‐ hány száz kW‐os kazánt – nagysága az intézmények hőigényének számításával meghatároz‐ ható – un. közepes teljesítményű berendezést kell tüzelőanyaggal ellátni. Erre a célra a kazán adta lehetőségek figyelembevételével, a kicsi rönk, a hasáb vagy az apríték tüzelése jöhet gazdaságosan szóba. Ugyanez igaz abban az esetben is, ha a közintézmények mellett a lakos‐ ság is bevonható a hőellátásba. Ekkor a hőigény ismeretében olyan döntés is születhet, hogy két közepes teljesítményű kazánnal termeljük meg a szükséges hőt. A két kazán teljesítmé‐ nyét úgy célszerű megválasztani, hogy a fűtési szezonban a két kazán biztosítsa a fűtési és használati melegvíz hőigényt, míg a fűtési szezonon kívül egy kazánnal biztosítható legyen a használati melegvíz ellátás. Azoknak a háztartási fogyasztóknak, akik különböző okok miatt nem tudnak a központi hőellátásra kapcsolódni, de a földgáz alapú hőtermelésüket biomassza alapúra kívánják cse‐ rélni, több lehetőség is adódik mind a tüzelőanyag fajtájára, mind a tüzelőberendezésre vo‐ natkozóan. Lehet egyedi központi fűtést létesíteni biomassza tüzelésű kazánnal, hasáb vagy apríték tüzelőanyaggal. De lehetőség van egyedi helyiségfűtés létesítésére is kályha, cserép‐ kályha, kandalló használatával. Ezekben a berendezésekben a hasábfán kívül már a brikett és pellet is szóba jöhet tüzelőanyagként, de valószínű, hogy nagyobb ára miatt az utóbbi kettő csak korlátozottan jut szerephez a településeken. Az igazi sikert az jelentené, ha a település, településrész képes lenne megtermelni a tüzelő‐ anyag alapanyagát, előállítani a tüzelőanyagot és a közintézmények mellett a lakosság minél nagyobb mértékben bevonható lenne a település hőenergia ellátó rendszerébe. 5.4.4 Biomassza termelés önkormányzat tulajdonában lévő területeken Az energetikai faültetvények iránti érdeklődés azért is növekvő, mert a mezőgazdasági élel‐ miszertermelésből kikerülő területek, illetve a nagyobb folyók ártéri területei ezekkel a célül‐ tetvényekkel jól hasznosíthatók. Jelenleg több kísérleti energetikai faültetvény is található Magyarországon, amelynek célja a termeszthető, gyorsan növő fafajok kiválasztása, a komp‐ lett termesztési és betakarítási technológia kidolgozása, az elérhető hozamok és a nyerhető energiamennyiségek pontos meghatározása, termeléstechnológiai ajánlások kidolgozása. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a gyorsan növő fafajokat (nyár, fűz) 12.000‐15.000 tő/ha tőszámra célszerű telepíteni, amely 3‐5 év alatt válik vágásra alkalmassá. Az újra sarja‐ dó faállomány újabb 3‐5 évenként takarítható be tarvágással, összesen 5‐7 alkalommal, amely 15‐25 éves ültetvény élettartamot tételez fel. Az egyes fafajokkal végzett tartamkísér‐ letek alapján 11‐20 t/ha/év hozamok érhetők el, amelyből 185‐330 GJ/ha energia állítható elő. Az energiaültetvények járvaaprításos betakarítására bíztató eredményekkel gépeket is fejlesztenek Magyarországon.

57

Már a közeljövőben az energetikai faültetvények területének gyors növekedésével számo‐ lunk, amely elérheti, sőt meghaladhatja a 100 ezer hektárt is, amelyből 25‐30 PJ energia is előállítható. Energianövény termesztésére alkalmas területekkel természetesen a települési önkormányzatok is rendelkeznek és ezek feltárása és művelésbe vétele mind nagyobb kény‐ szer lesz, hiszen az önkormányzatok gazdasági helyzete, a földgáz növekvő ára ezt eredmé‐ nyezi. A hazai telepítésre legalkalmasabbnak ítélt energianövények:  fűz (salix),  nyár (poplar) (5.4. ábra),  akác (robin a) robini,  bálványfa,  energiafüvek,  energianád (miscanthus),  repce,  kender,  tritikale. Ezek közül a már említett gyors növekedésű fafajok élvezhetnek előnyt, hiszen nagyobb gaz‐ dasági eredményt és gyorsabb megtérülést eredményeznek. A termesztés módja szerinti telepítési jellemzőket az 5.10. táblázatban foglaltuk össze, a jellemző rotáció szerinti hozamokat pedig az 5.11. táblázat segítségével mutatjuk be.

5.4. ábra. Nyár (poplar), Tata, 5 éves 58

5.10. táblázat. Az energianövény telepítés főbb jellemzői a termesztés módja szerint [10]

Újratelepítés Tőszám 5‐8 000 tő /ha Rotáció 8‐15 év Fatömeg 8‐15 t/ha/év Energiatermelés 80‐150 GJ/ha/év

Sarjaztatás 13‐15 000 tő /ha 2‐4 év 11‐20 t/ha/év 150‐250 GJ/ha/év

5.11. táblázat. A jellemző rotáció szerinti hozamok Fajták Kor, év Darab/ha Tömeg, kg/m Poplar/Pa 3 11 000 9,3 Poplar/Kol 5 10 000 15,3 Poplar/Ra 5 7 800 14,6 Poplar/Beau 5 9 300 27,8 Robinia 4 12 600 13,1 Salix 1 12 700 3,3 Ailanthus 4 9 600 12,8

Biomassza, t/ha év 15,5 20,5 19,5 37,1 17,5 22,1 22,0

A következő években ezek a szántóföldön megtermelhető, közvetlen égetéssel is hasznosít‐ ható növényi eredetű biomasszák egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az országos energiapoli‐ tikánkban.

5.5 MISKOLC BIOMASSZA POTENCIÁLJA A biomassza, mint a hőellátás alapanyaga két forrásból származhat a településen:  A Miskolc város önkormányzatának tulajdonában lévő Sajószentpéter szomszédságá‐ ban lévő mintegy 69 ha terület.  Zöld hulladék, fű kaszálék, lomb. Miskolc zöldterületeinek gondozása során keletke‐ zik, mely feladatot az önkormányzati tulajdonú Miskolci Városgazda Nonprofit Kft. látja el. Feltérképezendő, hogy a kertvárosi, családi házas övezetekből, hogyan és mekkora mennyiséggel lehetne ezt a potenciált növelni. Ilyen zöld hulladék gyűjtésé‐ re már vannak példák az országban, például Győrben. A jelenlegi lehetőségek közül az alábbiakban meghatározzuk, hogy az adott önkormányzati 69 ha‐os területen mekkora biomassza potenciál termelhető, és annak mekkora az energia tartalma. 5.12. táblázat. Az Miskolci Önkormányzat tulajdonában lévő 69 ha‐on megtermelhető ener‐ gianövény

Újratelepítés

Sarjaztatás

59

Tőszám Rotáció Fatömeg Energiatermelés

345‐552 000 tő / 69 ha 8‐15 év 552‐1 035 t/69 ha/év 5 520‐10 350 GJ/69 ha/év

897‐1 035 000 tő /69 ha 2‐4 év 759‐1380 t/69 ha/év 10 350‐17 250 GJ/69 ha/év

5.13. táblázat. A jellemző rotáció szerinti várható hozamok a Miskolci Önkormányzat tulaj‐ donában lévő 69 ha‐on Fajták Poplar/Pa Poplar/Kol Poplar/Ra Poplar/Beau Robinia Salix Ailanthus

Kor, év Darab/20 ha Tömeg, kg/m 3 5 5 5 4 1 4

759 000 690 000 538 200 641 700 869 400 876 300 662 400

9,3 15,3 14,6 27,8 13,1 3,3 12,8

60

Biomassza, t/69 ha/év 1 069,5 1414,5 1345,5 2559,9 1207,5 1524,9 1518,0

5.6 FATÜZELÉS Ebben a fejezetben áttekintést adunk a kommunális és lakossági hőtermelésben egyre na‐ gyobb szerephez jutó modern, környezetbarát fatüzelés legfontosabb kérdéseiről. Napjainkban a biomassza tüzelésnek két alapvető felhasználói köre van. Egyik a biomasszát önállóan, vagy szénnel vegyes tüzelésben felhasználó erőművek, a másik egyre növekvő mértékben a lakosság. Ma még csak kevés példát találunk (Tata, Pornóapáti, stb.) települé‐ sek hőellátásában szerepet vállaló biomassza fűtőművekre. Miskolcon a fűtési módok változásának tendenciáit vizsgáló tanulmányt készített a Termoment Tüzeléstechnikai Kft. [11]. A tanulmányból kiderül, hogy az elmúlt öt évben a fűtési célú földgáz kizárólagos használata a 2005 évi 85%‐ról 2010‐re 75%‐ra csökkent. Ezen belül a vegyes tüzelést és gáztüzelést egyidejűleg használók száma folyamatos növekedést mutat, míg a csak vegyes tüzelést használók aránya 2009 és 2010 között 6,4%‐ról 10,6%‐ra mintegy 65%‐al nőtt. A tendencia – elsősorban a földgáz ára miatt – várhatóan fennmarad hosszabb távon is. Bár megbízatásunk kizárólag Miskolc város önkormányzati hatáskörbe tartozó intézményei‐ nek vizsgálatára irányul, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a város levegő – elsősorban por – szennyezettségével az elmúlt fűtési szezonban okozott gondokat. A földgáz biomasszával történő kiváltására szóba jöhető intézmények kiválasztásakor, mesz‐ szemenően tekintetbe kell venni, hogy a porterhelés elsősorban a belvárosban nem növelhe‐ tő, sőt megoldást kell keresni a problémák kezelésére. Ezt szem előtt tartva a biomassza – elsődlegesen fa – tüzelésre való áttérés lehetőségét azoknál az intézményeknél vizsgáljuk, amelyek a távhőtől távol és nem a belvárosban helyezkednek el. A fejezet második részében ismertetjük azokat a biomassza tüzelő berendezéseket, amelyek teljesítményük révén alkalmasak nagyobb, közepes és kisebb hőellátási feladatoknak is meg‐ felelni. Hazánkban évente közel három millió köbméter tűzifát használunk fel. Ebből közel nyolc‐ százezer köbmétert az erőművek hasznosítanak, a többi kommunális és háztartási kazánok‐ ban, a szobakazánokban (kandallók) és a cserépkályhákban „végzi”. A száraz, megfelelő fajtájú és méretű, a tűztérben célszerűen elhelyezett fával, kellő levegő biztosítása mellett gazdaságosan, környezetkímélő módon tudunk fűteni. A fa a talajból felvett nedvességből, egyéb szervetlen anyagokból és a légkör széndioxidjából a napenergia segítségével a leveleiben szerves anyagot, szőlőcukrot állít elő. Ebből épül fel a fa teljes tömege, illetve a fában képződött minden vegyi anyag a szőlőcukorra vezethető visz‐ sza. Tüzeléskor ezt az energiatöbbletet, a vegyületek képződéséhez szükséges napenergia mennyiséget nyerjük vissza. A fa tehát: napenergia raktár.

61

5.5. ábra. A fa, mint tüzelőanyag megjelenési formái A fa víztartalma a legmeghatározóbb tüzeléstechnikai jellemző, sokkal jelentősebb, mint a gyantatartalom. Általában csak a fenyőkben számolunk gyantatartalommal, pedig a lombos fákban is van jócskán gyantaféleség. Tévhitnek tekinthető, hogy a fenyők a gyantatartalom miatt égnek kormozva és hogy amiatt nagyobb a fűtőértékük. A víz‐ és tápanyagszállítást az élő fába csőszerű vezetékek, ún. likacsok végzik. Azokban a fákban, amelyekben a likacsok szórtabban helyezkednek el ‐ pl. gyertyán, nyír, juhar ‐ az égés terjedésének sebessége intenzívebb, mint a fenyőfélékben és a szabályos gyűrűs likacsú fák‐ ban (tölgy, csertölgy, akác). Az élő fában a likacsok rendesen vízzel vannak telítve. A kivágás és a méteres tűzifaméretre fűrészelés után a kipárolgó víz helyét egyre több levegő tölti ki, megannyi páradús üregecs‐ ke, ami jó táptalaj a farontó gombáknak. A tűzifa befülled, pusztul, csökken a fűtőértéke. A száraz fában jelentősen csökken a gomba‐ és a rovarkárosítás. 62

Fülledékeny fafajok: bükk, gyertyán, cser, éger, nyír, hárs, nyár, füzek. A fa dorong alakban hagyva gyakran már fél év múlva fülledésnek indul! Rendkívül fontos tehát a tűzifa kora ta‐ vaszi megvásárlása, darabolása és jó körülmények közötti szárító tárolása. Tüzeléskor a víz eltávolítása nagy energiaveszteséggel jár és rontja az égés más feltételeit is! A tűztérbe rakott nagy víztartalmú fa nagyobb hányada pazarlódik a víz elforralására, mint a száraz fa esetén (0,72 kWh/víz kg). 5.6.1 Tűzifa A hazai faállomány 72%‐a kemény lombos, 13%‐a lágy lombos, 16%‐a fenyő. A 72% kemény‐ fa 86%‐át négy faféle; a tölgyfélék, a cser, az akác és a bükk adja. A maradék 14% a többi lombos faféle, így a tűzifakínálat eléggé behatárolt. Drágábban venni bármilyen faféleséget, csak mert az „jobb a többinél” ‐ nem érdemes. Az előnyök és a hátrányok kiegyenlítik egymást. A súlyra vásárolt tűzifánál meg kell vásárolnunk azt a vízmennyiséget is, amit ki kell száríta‐ nunk a felhasználás előtt. A térfogatra vásárolt fánál a vastag kéreg miatt szenvedhetünk kárt. Amikor tűzifát veszünk, akkor tulajdonképpen energiát veszünk. Mégis mind az eladó, mind a vásárló elég szellősen, nagyvonalúan szokta ezt kezelni. Különösebb odafigyelés nélkül, vagy téves nézetek mentén szoktuk tárolni és eltüzelni. Tűzifa bármely fafaj ipari célokra nem alkalmas része, a tuskótól a törzsfán át a rőzséig. Néhány a tűzifa mérésére szolgáló mértékegység: 

1 ömlesztett m3 megfelel 6 q vizes fa mennyiségének, 33‐35 vagy 50 cm hosszúságúra vágva+hasogatva,



1 m3 ömlesztett tűzifa megfelel 0,67‐0,76 m3 összerakott tűzifának,



2,3 m3 ömlesztett tűzifa megfelel 1 erdei m3 (1x1x1,7 m) összerakott tűzifának,



5 m3 ömlesztett tűzifa megfelel 3,5‐3,8 összerakott hagyományos m3‐nek.

A korszerű tüzeléstechnika két biomassza alapú tüzelő anyaga a faapríték és a fapellet, ame‐ lyek környezetbarát mivoltuknak és a hagyományos tűzifával szemben nyújtott előnyeiknek köszönhetően egyre népszerűbbek. 5.6.2 Faapríték Magyarországon keletkezik elég fa hulladék, apríték, nem kell fűtőanyagért külföldre menni. A faapríték a fafeldolgozás során keletkező hulladékból, feldolgozásra alkalmatlan fatörzsből, faipari hulladékból, leselejtezett raklapból, hulladékfából is előállítható. Az előállításhoz egy aprítógép szükséges. A faapríték jó fűtőanyag, utánpótlása folyamatos.

63

5.6. ábra. Vastag fatörzsből készült jó minőségű apríték Tőlünk nyugatabbra, de főleg Ausztriában az elmúlt 10‐15 év fejlesztésének köszönhetően egyre korszerűbb pelletes és aprítékos bio kazánokat fejlesztettek ki. A fejlesztés nagy ered‐ ménye, hogy közel olyan komfortfokozatot lehet vele elérni, mint a gázberendezésekkel. A kazánok fa aprítékot, pelletet használnak fel tüzelőanyagként, melyek közül az aprítékos tü‐ zelési mód olcsóbb megoldás. Oka egyszerű, hiszen az energia mérlege kedvezőbb a pelleténél, az apríték előállítási költsége sokkal kevesebb, emiatt az eladási ára is kedvezőbb lehet. Nézzük számokkal: feltételezve, hogy 1m3 gáz energia tartalma 34 MJ, míg az apríték ener‐ giatartalma 14 MJ, egy köbméter gáz kiváltására 2,4 kg apríték szükséges. Ma a fa apríték piaci ára ~ 20 Ft/kg. Környezetükben nagymennyiségű vágási hulladék keletkezik, amit okosan begyűjtve felaprít‐ hatunk, de felhasználhatjuk a kertészeti hulladékot, szőlészeti nyesedéket is. A mezőgazda‐ ság is termel bőven felhasználható hulladékot, vagyis környezetünkben számtalan olyan hul‐ ladék keletkezik, amit felhasználhatunk fűtőanyagként. A faapríték kazánt választók segítséget kapnak az üzembe helyezésben. A faaprítékot házhoz szállítják, valamint lehetőség van igénybe venni szolgáltatói (MIHŐ) szerződést, amelynek keretében a szolgáltató felvállalja a telepítés költségét, a berendezések árát és természete‐ sen az üzemelés minden gondját, költségét. A megrendelő a hőmennyiségmérő alapján elszámolt, termelt hő után fizet díjat. A hőszol‐ gáltató szervezetek célja, hogy a hő díj a földgázból előállított hő áránál mindig kedvezőbb legyen. Jelenleg ez a különbség csaknem 35‐40%. A fogyasztók nem csak a kalkulált megtaka‐ rítással számolhatnak, hanem mentesülnek az évenkénti karbantartási és üzemelési költség alól is. A legtöbb üzemelő gázkazán hatásfoka alig éri el a 70%‐ot, de mértek már 48%‐ot is. Elavultak, legtöbbjük a tíz évnél idősebb generációhoz tartozik, felújításuk és karbantartásuk is csak korlátozott módon valósult meg. Ezek mind visszaigazolhatók a mért hatásfokukkal.

64

A biomassza kazánok telepítésének fizikai, illetve megvalósíthatósági határai vannak. A kiala‐ kult urbanizációs folyamatok miatt ez a hőszolgáltatás csak korlátozott, meglévő feltételek mellett telepíthető. A telepítési feltételek a következők:  Az építmény rendelkezzen külső vagy belső térrel, ahová a kazánokat és az üzem‐ anyag tárolót telepíteni lehet. Ehhez akár egy konténer helye is elegendő.  Az üzemanyag (apríték) szállító 30 méteren belül megközelíthesse a tárolót. A kazánházban (pl. pincében) elhelyezett, kialakított tárolónak (tartály) alkalmasnak kell len‐ nie apríték befogadására. Az apríték tartálykocsiban érkezik és sűrített levegő segítségével, egy vastag csövön keresztül pumpálják a tárolóba, fizikai munkavégzés nélkül. A kazánt és a tárolót egy konténerben az épület mellé is el lehet helyezni. Az apríték tárolóból egy spirál‐ orsó automatikusan továbbítja a fűtőanyagot a kazánba, mindig a megfelelő időben és a fű‐ téshez éppen szükséges mennyiségben. Az apríték kazán használata során a fűtési rendszer‐ hez szükség szerint kapcsolható egy melegvíztároló tartály (HMV) is. A tartály alkalmazásával és a megfelelő hőcserélő közbeiktatásával külön energia és költség ráfordítása nélkül meleg‐ víz szolgáltatható. A kazánokat rugalmasan lehet telepíteni. Ha a létesítmény nem rendelkezik megfelelő hely‐ ségekkel, akkor akár konténerben is elhelyezhető a berendezés és az üzemanyag tároló. A kazánok soros kapcsolásban is üzemeltethetőek, ennek nagy előnye, hogy mindig a külső hőmérséklet figyelembevételével indulnak el a kazánok, így teljesítményük ‐ a hőtermelésük ‐ az igényekhez programozható. A faaprítékot eltüzelő kazánok tulajdonságai:  Magas komfort

 Egyszerű, gyors kezelhetőség  Egyszerű tisztítás  Környezetbarát  Gazdaságos üzemmód

 Szabályozott fűtőteljesítmény  Minimális hamu mennyiség  Automata hamuzó és kormoló  Magas hatásfok 94 %  Környezetbarát

 Magas emissziós érték

65

 Alacsony széndioxid kibocsátás  Füstgázméréssel szabályozott égéstér  Központi szabályozó egység

 Fűtőkör szabályozás  Melegvízkészítés  Szolárkör szabályozás  Távfelügyelet  Vizualizáció Mivel a faapríték minősége nagyon függ az aprítás módjától, a tárolástól és a faanyag fajtájá‐ tól, többféle szempont szerint osztályozzák. Az Osztrák szabvány az alábbi táblázatokban látható minőség kategóriákat rögzíti [11]. 5.14. táblázat. A faapríték minőségi osztályai (ÖNORM M7133) G30 G50 G100 Teljes tömeg 100% finom közepes darabos 2 Keresztemtszet max. cm 3 5 10 Durva rész max. 20% Hossz max. cm 8,5 12 25 Durva rosta névleges lyukmérete, mm 16 31,5 63 Fő rész 60‐100% Közepes rosta névleges lyukmérete, mm 2,8 5,6 11,2 Finom rész max. 20% Finom rosta névleges lyukmérete, mm 1 1 1 5.15. táblázat. A faaprítékok méret szerinti besorolása (ÖNORM M7133) Fő rész megengedett méretei Megengedett szélsőértékek max. max. max. 60‐ max Apríték osz‐ 4% 20% 100% 20% tály Keresztmetszet, Apríték méret, mm Hossz, cm cm2 G30 < 1,0 1‐2,8 2,8‐16 > 16,0 3,0 8,5 G50 < 1,0 1‐5,6 5,6‐31,5 > 31,5 5,0 12,0 G100 <1,0 1‐11,2 11,2‐63 > 63,5 10,0 25,0 5.16. táblázat. A faaprítékok nedvesség szerinti besorolása Apríték osztály Osztályhatár nedvességtartalom, % W20 < 20 légszáraz 66

W30 W35 W40 W50

20‐30 30‐35 35‐40 40‐50

tárolható korlátozottan tárolható nedves frissen vágott

67

5.17. táblázat. A faaprítékok halomsűrűség szerinti besorolása Halomsűrűség kg/m3 S160 < 160 csekély S200 160‐250 közepes S250 > 250 nagy 5.18. táblázat. A faaprítékok hamutartalom szerinti besorolása Hamu osztály

Hamu %

A1

< 1

csekély

A2

1‐5,0

magas

Helységrendezés emelkedő‐ Helységrendezés emelkedőcsigával és aprítékmozgatás‐ csigával sal a mennyezetnél, a raktér optimális megtöltéséhez

Raktér feltöltése fújtatóval/fúvógéppel

Helységrendezés lefolyócsővel

Elöltöltős raktér

A csigacsatorna hossza 15méter hosszúságig lehet‐ séges (több épületrész)

5.7. ábra. Aprítéktüzelésű kazán tüzelőanyag‐ellátásának módjai [13]

68

5.6.3 Fapellet – „a folyékony fa” készítése A fapelletet gyakran folyékony faként is emlegetik, ami főként előállítási módjából adódik. A fapellet gyártásához újrahasznosítható alapanyagokat használnak, elsősorban erdőgazdálko‐ dási és mezőgazdasági melléktermékeket, amelyeket apróra vágva, nagy nyomáson présel‐ nek össze. Az így létrehozott fapellet szálas, rostos anyagú rudacska, amit – összetételétől függően – vagy saját anyaga, vagy a belekevert kötőanyag tart össze szilárd formában. Legel‐ terjedtebb a 6 mm átmérőjű változat (lásd 5.8. ábra).

5.8. ábra. Fapellet A fapellet jellemzői:  természetes alapanyagokból készül (faforgács, fűrészpor, mezőgazdasági apríték stb.),  kötőanyagot nem, vagy csak természetes alapú kötőanyagot tartalmaz,  nedvességtartalma alacsony, így a tűzifánál sokkal jobb hatásfokkal ég,  hamutartalma kicsi, a képződő hamu ezen kívül környezetbarát és természetes növé‐ nyi alkotóelemeinek köszönhetően komposztáláshoz is felhasználható,  fűtőértéke kiváló,  CO2 semleges, nem szennyezi a levegőt.

5.7 FATÜZELÉSRE ALKALMAS BERENDEZÉSEK A fatüzelésnek van jövője. Ez különösen igaz, ha a mai korszerű technikával párosul. A fa‐ tüzeléses berendezések olyan hatékonyan és környezetbarát módon dolgoznak, amennyire a

69

technika mai fejlettségi foka azt lehetővé teszi. Akár kiegészítő hőtermelőként, akár egyedi fűtőkészülékként alkalmazzuk őket, be fogják váltani a hozzájuk fűzött reményeket. Természetesen egy jól működő fűtési rendszer nemcsak készülékek és berendezések ötlet‐ szerűen kiválasztott halmaza. Minden esetben az igények és lehetőségek alapos felmérésére és gondos tervezésre van szükség. Máshogy kell kiválasztani egy kisegítő kazánt, és máshogy egy olyan berendezést, amelytől egész napos komfortos üzemet várunk el úgy, hogy naponta csak egyszer vagy kétszer kelljen foglalkoznunk vele. A jól méretezett készülékek lehetővé teszik a kezelési időszakoknak bizonyos napszakokra való korlátozását. A következőkben bemutatjuk az intézményekben alkalmazható tüzelőberendezéseket, majd a teljesség igénye nélkül példaként néhány faapríték‐ és pellet tüzelő berendezést gyártó cég néhány korszerű termékét. A fatüzelésű kazánok fűtésre és használati melegvíz előállítására szolgáló hőtermelő beren‐ dezések. A piac valamennyi szegmensét, az egyszerűbb kivitelű, hasábfa tüzelésére alkalmas készülékektől a faelgázosító kazánokig lefedi az egyedülállóan széles termékválaszték. Vala‐ mennyi korszerű tüzelőberendezés nagy töltőnyílásokkal rendelkezik, kényelmessé és egy‐ szerűvé téve a feltöltést, akár 50 cm hosszú fahasábokkal is. Az egyszerűbb készülékek mű‐ ködési elve az utóbbi időben nem sokat változott, de a faelgázosító kazánok óriási fejlődésen mentek keresztül. A fejlett, az égéstermék minőségét figyelő, és szükség esetén azonnal be‐ avatkozó automatika gondoskodik a folyamatosan magas hatásfokról. 5.7.1 Apríték tüzelő kazánok Az alábbiakban bemutatunk néhány kazántípust teljesítménykategóriák szerint, amelyek a fent részletesen elemzett hőtermelési feladatok megoldására alkalmasak. BIO‐CK Unit 25 ‐ 100 kW kazánok[14] A BIO‐CK Unit 25 ‐ 100 kW hőteljesítményű központi fűtésberendezést apríték és szilárd fű‐ tőanyaggal történő fűtésre alkalmazzák. Alkotóelemei a kazántest (BIO‐CK) digitális vezérlés‐ sel és az aprítékégető égőfej az apríték szállítóval. Kiegészítő berendezésként hozzá kell csat‐ lakoztatni az apríték tárolót a megfelelő behordó szerkezettel. A legkisebbtől a közepes nagyságú objektumok fűtésére használják, akár mint alapvető hő‐ forrást, vagy mint az manapság gyakori, alternatív hőforrásként. Jellemzője a modern tech‐ nológia és a minőségi anyagok egyesítése a felhasználás és beépítés egyszerűségével. Az el‐ lenőrzött technológiai megoldások sora teszi ezt a berendezést biztonságossá és megbízható működésűvé. Különös értékét képviseli a berendezésnek a lehetőség, hogy aprítékkal, pellettel és szilárd fűtőanyaggal egyaránt használható. Gyártása az EN 303‐5 normának meg‐ felelően történik. ISO 9001/2000 akkreditációval rendelkezik.

70

A BIO‐CK Unit kazánok tulajdonságai:  

14‐60 kW teljesítményű fűtőberendezés, mely aprítékkal és szilárd fűtőanyaggal fűthe‐ tő. A berendezés a kazántestből, digitális vezérlésből, égőfejből és az égőfej transzporterből áll.



Hozzá kell csatlakoztatni az apríték tárolót a transzporterrel.



Megrendeléskor meg lehet határozni az égőfej beépítését bal vagy jobb oldal alapján.



30% alatti nedvességtartalmú apríték alkalmazása megengedett.



A szilárd fűtőanyaggal történő felhasználáskor le kell zárni az égőfej nyílást.



A megfelelően méretezett fűtőtest, égéstermék, füstgázok hármas egysége, a járulékos bordázott felületek a hőcsere szempontjából biztosítják a kazán magas hatásfokát, mely a berendezést takarékossá teszi.



Az égési kamra kiváló minőségű, 5 mm vastagságú acéllemezből készül.



A nagy ajtó lehetővé teszi nagyobb fadarabok eltüzelését, valamint a könnyű tisztítást és karbantartást.



Hőszabályzó beépítésének lehetősége az erre gyárilag előkészített helyen (csonkokon).



A kazántestet a hőszigetelt burkolattól külön kézbesítik, ami könnyebb szállítást és kockázatok nélküli összeszerelést biztosít.



A könnyű és egyszerű burkolat összeszereléséhez csavar nem szükséges.

71



Az olaj/gázégető égőfej alkalmazásához szükséges alsó ajtó szereléséhez előkészített lyukak találhatók.



Biomassza (pellet) tüzelés esetén az alsó ajtóra szerelhető égőfejjel, pellet tárolóval, pellet behordó‐csigával szállítják a megfelelő kazánajtót.



A termék megfelel az ISO 9001/2000 normának.

Kötelező berendezések apríték égetés esetén:  

léghuzat szabályozó (ha a kazán a központi zárt fűtőrendszerhez van csatlakoztatva), biztonsági légszelep, hőcserélő, biztonsági légtelenítő (2,5 bar) és tágulási tartály.

72

73

EKO‐CKS Multi aprítékégető 100‐500 kW Az EKO‐CKS Multi acélkazánok faaprítékkal, pellettel, gyaluforgáccsal vagy száraz fűrészpor‐ ral fűthetők, közepes és nagyobb objektumok zárt vagy nyitott fűtési rendszeréhez csatlakoz‐ tathatók. Ennek a rendszernek automatikus működése a felhasználónak alacsony költség mellett nagyfokú kényelmet biztosít, és alkalmassá teszi azokat széles felhasználásra. Lehet‐ séges automatikus hamukihordó rendszer csatlakoztatása. Jellemzőjük a modern technológia és a minőségi anyagok egyesítése a gyártás és beépítés terén. Az ellenőrzött technikai meg‐ oldások sora teszi ezeket a kazánokat biztonságos és megbízható működésűvé.

Az EKO‐CKS Multi kazánok tulajdonságai:  Fűthetőek aprítékkal, pellettel, gyaluforgáccsal és fűrészporral.  Zárt vagy nyitott fűtésrendszerekhez egyaránt köthető.  60‐500 kW hőteljesítményűek.  A rendszer alapteljesítménye a felhasznált fűtőanyagtól függ.  A rendszer beépített égőfejjel, digitális kazánszabályzóval, behordó csigával és fűtő‐ anyag tárolóval van ellátva.  A fűtőanyagot kézzel, opcionálisan automatikusan lehet begyújtani.  A fűtőanyag alsó betáplálású.  Megfelelő méretű fűtőtér biztosítja a kazán magas fokú kihasználhatóságát, mely azt takarékossá teszi.

74

 A kazán maximális működési nyomása 4 bar, mely lehetővé teszi a nagyobb fűtőrend‐ szerbe történő bekötést.  A kazánajtó nagy mérete lehetővé teszi az egyszerű tisztítást és állagmegőrzést.  Opcionálisan automatikus hamukihordó rendszer építhető a kazánba.  Külön szállítják a kazántestet, burkolatot hőszigeteléssel, kazánvezérlést, behordó csigát, égőfejet, fűtőanyag tárolót, tisztító eszközöket. Így lehetővé válik az egyszerű szállítás és csökken a szállítási sérülések kockázata.  A kazánt az ISO 9001/2000 normával összhangban készítik. Használati melegvíz szükséglet kielégítés: Tekintettel a használati melegvíz szükségletre az EKO‐CKS Multi kazánt kombinálni lehet a termelési programban szereplő valamelyik bojlerével. Javasolják a kombinációt az SKB Digi vagy LKB digikombinált fali bojlerekkel, TB álló melegvizes bojlerekkel, illetve a STEB napele‐ mes bojlerekkel, vagy a CAS‐B‐S‐BS akkumulációs puffer tárolókkal, amennyiben szükség van napelemes fűtőrendszer kiépítésére a jövőben.

75

76

5.9. ábra. A BINDER kazánok termékskálája A biomassza tüzelés hazai térhódításárának egy példája a Mátészalkán üzemelő 5 MW telje‐ sítményű aprítéktüzelésű kazán. Ez a kazánteljesítmény és kazán alkalmas lehet a „Vasgyári épületcsoport” hőellátásának biztosítására.

5.10. ábra. A Mátészalkán üzemelő aprítéktüzelésű BINDER kazán

77

5.7.2 Pellet tüzelő kazánok CM Pellet szett 14‐50 kW [15] A központi fűtést ellátó CM Pellet‐szett kazánokat az új és üzemelő EKO‐CK és EKO‐CKB ka‐ zánokkal való csatlakozásra tervezték (teljesítménye 14‐50 kW). A CM Pellet‐szettel szerelt kazánok működését a pellet tüzelőanyag biztosítja. A pellet fűtés automatikus rendszere sokak számára válik használhatóvá és magas szintű kényelmet biztosít.

Gyakorlati szemszögből vizsgálva mondhatjuk, hogy a pellettel való fűtési rendszer annyira kényelmes, mint a gázzal vagy fával való fűtési rendszerek. Teljesen automatikusan gyújt be ill. állítja le a rendszert! Ugyanakkor tüzelőanyag használat szempontjából a gázfűtési rend‐ szerekhez képest 30% megtakarítást jelent. A pellet megújuló energia és környezetbarát. A CM Pellet‐szett tulajdonságai:  A kézbesített kazánok már elő vannak készítve az EKO‐CK és EKO‐CKB kazánokhoz va‐ ló csatlakozásra, teljesítménye 14‐50 kW.  A pellet tüzelést digitális kazánvezérlő irányítja, ami automatikusan aktiválja vagy de‐ aktiválja a rendszert, ezért a fűtést nagyon kényelmessé teszi.  Az égőtérbe helyezett ventillátor és az elektromos fűtő digitálisan szabályozott, au‐ tomatikusan égeti a pelletet és tartja a tüzet.  30%‐os a tüzelőanyag megtakarítás földgázzal működő rendszerekhez viszonyítva.  70%‐os a tüzelőanyag megtakarítás PB gázzal működő rendszerekhez viszonyítva.

78

 A fűtési szezon alatt elég egyszer egy héten, 5 perc igénybevételével a tárolót felön‐ teni.  A pellet tartály része a rendszernek, a pellet beönthető a felső részen.  A CM Pellet‐szettet néhány darabban kézbesítik, hogy a szállítást és az üzembe helye‐ zést könnyítsék.  A fapellet megújuló energiaforrás, ökológiailag megfelelő.  A pelletet fa hulladékból, speciális géppel gyártják.  A pellet tárolható zsákokban, földalatti tárolóban vagy a pincében.  Gyártása az EN 303‐5 normának megfelelően, az ISO 9001/2000‐el összhangban. A CM Pellet‐szett kazánokhoz szükséges pellet ajánlott tulajdonságai:  fűtőérték >= 5 kWh/kg (18 MJ/kg),  átmérő = 6 mm,  max. hosszúság = 35 mm,  max. páratartalom = 8%,  3 m3 pellet megfelel kb. 1000 liter olajmennyiségnek,  2 kg pellet kb. 1 m3 földgáz mennyiségnek felel meg.

79

80

CM Pellet‐szett 50‐500 kW A CM Pellet–szett 50‐500 kW központi fűtésre szolgáló berendezés az EKO‐CK P és EKO‐CKS kazánokra építendő és így pellettel fűthető. Szükséges a pellet tároló és az adagoló hozzáépí‐ tése, 180 kW feletti teljesítmény esetén az automatikus égőfej tisztítás érdekében szükséges kompresszor és nagynyomású tartály alkalmazása. Az égőfej, kazán, behordó csiga és a táro‐ ló működését, digitális vezérlés irányítja! A felsorolt alapegységek alkotják magát a berendezést. Az égőfejben található ventillátor és izzószál automatikusan gyújtja be a pelletet és szabályozza az égést a digitális vezérlésen keresztül. A pellet kazán automatikus működése a felhasználónak irigylésre méltó kényelmet biztosít! Alkalmazható zárt és nyitott fűtőkörökhöz egyaránt. Működés tekintetében a pellet kazán semmiben sem tér, marad el az olaj és gáz fűtőberendezésektől, míg a fűtőanyag fel‐ használás tekintetében 40%‐al kifizetődőbbek a gáz és olaj fűtőrendszerektől.

81

A mellékletekben további apríték (9.4., 9.5., 9.6. Mellékletek) és pellet kazánok (9.7., 9.8., 9.9. Mellékletek) bemutatására kerül sor. 82

6 EGYÉB MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓK Az előző fejezetben a távhőre nem köthető intézmények vonatkozásában részletesen ele‐ meztük a biomassza, ezen belül is a faapríték és a pellet tüzelés lehetőségeit. A megújuló energiahordozók felhasználását támogató szakemberek körében is egyértelműen elfogadott, hogy a magyarországi éghajlati viszonyok közepette, a biomassza hőtermelési célú felhaszná‐ lásában rejlik a megújuló energiahordozók közül a legnagyobb lehetőség. A vizsgált közin‐ tézményekben a hőfelhasználás döntő hányadát (~90%) a fűtési célú és csak kisebb mérték‐ ben a HMV célú hőfelhasználás teszi ki. Vagyis a hőfelhasználás nagyobb hányada az október‐április közötti időszakra korlátozódik, tehát a hőtermelésnek is ehhez kell igazodnia. A fűtési időszakon kívüli hónapokban, még az egyébként „nagy” HMV felhasználóknak számító intézmények, mint például a kórházak is sokkal kisebb hőfelhasználással üzemelnek. Így tehát beépített, de időszakosan kihasználat‐ lan kapacitások jellemzik a hőtermelést. Ezt a problémát két módon lehetne csökkenteni. Az egyik, hogy állandó teljesítmény szükségletű HMV felhasználókat kapcsolunk a hőellátásba (strandok, mint tipikusan fűtési szezonon kívüli felhasználók, pl. az évtizede megoldatlan helyzetű Tapolcai Strand). A másik megoldás, hogy a fűtési szezonon kívüli hőszükségletet pl. napkollektorral termelt hővel elégítik ki. Napenergia hasznosítás napkollektorral A biomassza felhasználásnál is kiderült esetenként, főleg a kisebb fogyasztóknál a megtérülé‐ si idő miatt nem gazdaságos a megoldás. A napkollektorok megtérülési ideje (10‐15 év, síkkollektor, 12‐18 év vákuumcsöves kollektor [16]) meghaladja a biomassza tüzelőberende‐ zések megtérülési idejét, így a vizsgált intézmények esetében nem jelent megoldást. Ha eh‐ hez hozzávesszük, hogy a vizsgált intézmények nagyobb hányada oktatási intézmény, melyek a napenergia hasznosítása szempontjából legkedvezőbb nyári hónapokban csekély hőfelhasználással működnek oktatási szünet lévén, a napkollektor gazdaságossága tovább romlik. A napkollektorok telepítését a szakirodalom is olyan felhasználóknak ajánlja elsősorban, ahol a használati melegvíz felhasználás télen‐nyáron közel állandó. Napkollektoros rendszert erre az igényre lehet könnyen és gazdaságosan telepíteni. Hőtermelés hőszivattyúval A megújuló energia felhasználás területén sok szó esik a hőszivattyúkról, mint olyan hőtermelő rendszerről, amely gyakorlatilag „minden körülmények” között üdvözítő megol‐ dás lehet. Ezt a tévhitet szeretnénk eloszlatni és a saját medrébe terelni a vele kapcsolatos információkat. Ahogy ezt az alábbiakban mi is bebizonyítjuk és ebben a szakirodalom is egy‐ 83

séges, a vizsgált megújuló hőtermelő rendszerek közül a hőszivattyú a legnagyobb megtérü‐ lési idejű rendszer. Hőszivattyú energiaigénye A hőszivattyú a következő energetikai feladatot végzi: az alacsony hőmérsékletű környezet‐ ből (levegőből, vízből vagy földből) hőt von el, és azt egy nagyobb hőmérsékleten vezeti be az épületbe. Így mondhatjuk: a környezetből a hőt − külső energia befektetése árán − „szi‐ vattyúzza” a hasznosítható hőmérsékletre [17]. Működtetéséhez hajtóenergiára, villamos energiára van szükség. Ez az energia az előállított hő negyed részét, míg a környezetből nyert energia (akár levegő, talaj, víz, stb.) háromnegyed részt tesz ki.

6.1. ábra. A hőszivattyú energiamérlege [18] Hőszivattyú működése A legelterjedtebb hőszivattyú a kompresszoros hőszivattyú. Működése a 6.2. ábra segítségé‐ vel követhető. Két hőcserélőt egy körvezeték köt össze. Egy kompresszor a csővezetékben olyan munkaközeget keringet, melynek igen alacsony a forráspontja, csak nagy nyomás alatt cseppfolyósodik. A hideg oldali hőcserélő előtt a folyékony halmazállapotban lévő munkakö‐ zeg nyomását egy nyomáscsökkentő szelep leejti 1,7 bar‐ra. Ekkor a munkaközeg hevesen elpárolog, ‐2°C‐ra lehűl és a párolgáshoz szükséges hőt a hőcserélő másik oldalán átfolyó környezeti közegből (jelen esetben levegőből, de lehet vízből, termálvíz hulladékból, szenny‐ vízből, stb.) vonja el, annak lehűtésével. A 3 °C‐ re felmelegedett munkaközeget a kompresz‐ szor elszívja, besűríti 13,5 bar nyomásra, melytől a lecsapódó munkaközeg felmelegszik 73,5 °C‐ra. A lecsapódásnál felszabadul az a hő, melyet a környezetből elvont, megnövelve a kompresszorba betáplált és hővé átalakult energiával. Mindezt az energiát a másik hőcseré‐ lőn áthaladva átadja a fűtési rendszerben keringő fűtőközegnek. [19]

84

6.2. ábra. Hőszivattyú működési vázlata [19] A hőszivattyút jellemezhetjük a teljesítménytényezővel (COP, coefficient of performance), mely a hőszivattyú leadott fűtőteljesítményének és effektív teljesítményfelvételének az ará‐ nya. A hőszivattyúkat az alábbi szempontok szerint csoportosíthatjuk:  a hőforrás alapján (6.3. ábra),  a hőhordozó közeg alapján,  a szonda típusa alapján (6.4. ábra és 6.5. ábra),  az üzemmód alapján (6.6. ábra).

85

6.3. ábra. Talaj, víz, levegő hőszivattyú sematikus ábrái [18]

6.4. ábra. Nyitott és zárt rendszerű szondás hőszivattyúk Hiba! A hivatkozási forrás nem található.

86

6.5. ábra. Földkollektoros hőszivattyú Hiba! A hivatkozási forrás nem található.

6.6. ábra. Monovalens (bal oldal) és bivalens (jobb oldal) hőszivattyúk Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Hőszivattyú megvalósítási feltételei, felmerülő költségek: A megvalósításnál több szempontot is figyelembe kell venni. A kiépítést engedélyezetni kell, melyet a talajkollektoros vagy szondás rendszerek esetén az illetékes Bányakapitányság és Vízügyi Hatóság adhat meg. Az engedély kiadása a terület adottságaitól függ, esetenként több hónapos procedúra is lehet a mérések elvégzése, kiérté‐ kelése. Talajkollektoros rendszerek esetében a nagy helyigény a meghatározó, melyet az energia‐ igény kielégítés miatt nem lehet megspórolni. Ez nagyobb épület esetén szinte megvalósítha‐ tatlan, esetleg bivalens rendszerrel kombinálva, kiegészítő hőellátásként merülhet fel. Alter‐ natívája lehet a szondás (akár talaj, akár víz) hőszivattyú, hiszen már léteznek mobil fúrótor‐ nyok. Új építésű lakásoknál az épület alatt is elhelyezkedhetnek a kutak, meglévőeknél meg‐ felelő terepet kell keresni. A levegős hőszivattyúk könnyen szerelhetők a falak külső oldalára is, hátrányuk inkább a zaj‐ szennyezés lehet. Talán ez a legolcsóbb rendszer, hiszen talajmunkákat nem kell végezni, ezért érdemes a megépült házaknál alkalmazni, ügyelve a megfelelő átalakításokra. Mivel a hőszivattyús rendszerek alacsony fűtési előremenő vízhőmérsékleten mutatnak jó COP‐t, meg kell oldani a már megépült épület megfelelő szigetelését, illetve hőleadó rend‐ szerének átalakítását, kiépítését. 87

6.7. ábra. Vízszintes elrendezésű talajkollektoros villamos hőszivattyú COP változása a talajkollektorban áramló hőhordozó közeg hőmérsékletének függvényében, különböző (35, 45 és 55 °C‐os) fűtési előremenő vízhőmérsékletek esetén [20] Új építéseknél ez kisebb költséget jelent a beruházás mértékéhez képest. Megépült házak‐ ban tehát nemcsak a nyílászárók és a falazat szigeteléséről, hanem a csőrendszer, tárolók beszereléséről is gondoskodni kell. Az alacsony fűtési előremenő vízhőmérsékletet a már esetlegesen meglévő régi radiátor rendszerek nem képesek megfelelően hasznosítani, így ennek költségével is számolni kell. A fentiekben leírtak alapján már nyilvánvaló, hogy meglévő épületek esetén a hőszivattyú telepítése sokrétű feladat és jelentős költséggel jár. Emiatt egyetlen szempontból vizsgáltuk csak a földgáz kiváltására vonatkozóan a hőszivattyú költségeit, mégpedig a működtetéséhez szükséges villamos energia árát viszonyítottuk a hőtermelésre felhasznált földgáz árához. A vizsgált intézményekre vonatkozó számításokat a 6.1. táblázatban foglaltuk össze. A 6.1. ábra alapján a felhasznált villamosenergia mennyiségét az előállítandó hő negyedrészének tekintettük. A számítások eredményeiből megállapítható, hogy a hőszivattyú működéséhez szükséges villamosenergia költsége messze meghaladja a fűtési célra felhasznált gáz éves költségét. Ennek oka, hogy a villamosenergia és a földgáz hőértékben kifejezett ára között jelentős differencia van.

88

6.1. táblázat. A távhőre nem köthető intézmények esetén a hőszivattyú működtetésének éves villamos‐energia költsége Intézmény

Cím

Gázfelhasználás 3

Gáz éves ktg.

Villamos energia éves ktg.

Gáz ktg. –villamos ktg.

m /év

MJ\év

kWh

MFt/év

MFt/év

MFt/év


Téglagyár u. 2.

419100

14249400

12824460

30,02

312,53

‐243,27



289882

9855988

8870389

29,19

216,17

‐169,31


Egyetem u. 2.

142315

4838710

4354839

23,32

106,13

‐81,70



124336

4227424

3804682

16,90

92,72

‐71,58


Kabar u. 4.

113728

3866752

3480077

17,43

84,81

‐65,44



79000

2686000

2417400

16,46

58,91

‐44,50


Téglagyár u. 3

67212

2285208

2056687

14,51

50,12

‐38,79


Csele u. 14.

54830

1864220

1677798

11,69

40,89

‐31,45


Faller Jenő u. 9.

54435

1850790

1665711

10,63

40,59

‐31,51


Kovács u. 1.

41129

1398386

1258547

9,83

30,67

‐22,93


Győri u. 3.

41008

1394272

1254845

9,81

30,58

‐23,65



37412

1272008

1144807

10,08

27,90

‐19,10


Zoltán u. 5.

33630

1143420

1029078

9,91

25,08

‐17,69



28512

969408

872467

7,75

21,26

‐16,23



28428

966552

869897

9,31

21,20

‐16,02

Pitypang Anyaóvoda

Fövényszer u. 35.

27724

942616

848354

6,93

20,67

‐15,76


Mésztelep u. 1.

27555

936870

843183

5,11

20,55

‐15,67


Andrássy u. 53/a

25439

864926

778433

5,09

18,97

‐14,41


Miskolci u. 38.

25180

856120

770508

5,85

18,78

‐14,26



23000

782000

703800

5,13

17,15

‐12,96


Brigád u. 2/a

21322

724948

652453

5,41

15,90

‐12,23


Kis‐Hunyad u. 9.

18422

626348

563713

4,33

13,74

‐10,38


Mész u. 3.

16170

549780

494802

4,00

12,06

‐8,91


Bornemissza u. 13.

15969

542946

488651

4,00

11,91

‐8,99


Várhegy u. 2.

11660

396440

356796

3,34

8,70

‐6,57


Vasgyári u. 24.

10046

341564

307408

3,40

7,49

‐5,65


Zsolcai kapu 17.

9848

334832

301349

2,59

7,34

‐5,54


Szolártsik tér 1.

9607

326638

293974

2,59

7,16

‐5,40


Kabar u. 1.

9170

311780

280602

2,59

6,84

‐5,16


Vadász u. 2.

7808

265472

238925

2,59

5,82

‐4,39


Óvoda u. 7.

6695

227630

204867

2,59

4,99

‐3,76



4739

161126

145013

2,59

3,53

‐2,65

89

Villamosenergia

Geotermikus energia A MIHŐ Kft. a Pannenergy Geotermikus Erőművek Zrt. –vel együttműködve egy KEOP‐4.7‐0‐ 09‐2010 jelű EU pályázaton támogatásban részesülő projekt keretében (teljes összeg: 776 400 000 Ft, ebből támogatás: 316 000 000 Ft) egy kutatófúrás megvalósítását Mályi térségé‐ ben és a geotermikus rendszer és kapcsolódó eszközeinek teljes körű megtervezését vállalta. A teljes projektre vonatkozó fontosabb adatok: Műszaki jellemző

Tervezési érték

Névleges hőteljesítmény

14 MW

Éves hőmennyiség igény:

216 000 GJ

Kút névleges teljesítménye

70 l/sec

Kinyert víz hőmérséklete

105 °C

ÜHG kibocsátás csökkenés a projekt élettartama (30 év) alatt

166 544 616 tonna

A próbafúrások 2010. 05. 05.‐én megkezdődtek, a projekt zárása 2011. 12. 31.‐én történik. A projekttel párhuzamosan beadásra került egy újabb pályázat a KEOP‐4.2.0/B/10, amelynek keretében a fent megnevezett partnerek a következő feladatok megoldását vállalták:  A geotermia, mint energiahordozó bevonása a távhőtermelésbe.  Egy zöldmezős beruházás keretében egy darab kutatófúrás (visszasajtoló kút) megva‐ lósítása Kistokaj térségében.  A geotermikus rendszer teljes kiépítése mályi és kistokaji területek között (3300 m).  Hőcserélő állomás megépítése Kistokajban.  Szekunder kör teljes kiépítése a hőcserélő állomás és az Avas hidraulika állomás kö‐ zött (9000 m).  Avas hidraulika állomás csatlakozási pont kialakítása.  Üzembe helyezés. A projekt pályázott Költségvetése:

2 855 588 767 Ft

Várható támogatás:

1 000 000 000 Ft (35%)

Saját erő:

1 855 588 767 Ft (65%)

A pályázat elbírálása, és az eredmény kihirdetése 2011. 08‐09 hónapban várható. A pályázat sikere esetén a tervek szerint a Mályi geotermikus forrásból termelt hővel 2012. októberé‐ ben megkezdődhet a geotermián alapuló távhőellátás Miskolc Avasi városrészében. A 14 MW hőenergia az Avasi városrész ellátásának ~20%‐át fedezi várhatóan. Ennek ered‐ ményeként a Tatár úti fűtőmű kihasználtsága tovább romlik. A fölösleges kapacitások kivo‐ násával a földgáz függőség csökkenthető. 90

91

7 JAVASLATOK, KÖVETKEZTETÉSEK A távhőszolgáltatás versenyképessé tételének egyik lehetősége a meglévő hőtermelő kapaci‐ tások kihasználtságának növelése. A szakértői tanulmány elkészítésének elsődleges célja a távhőszolgáltatás kiterjesztése minél nagyobb arányban az egyedi földgázalapú hőellátással működő közintézményekre. A távhő‐ hálózatba gazdaságosan nem köthető intézmények esetében pedig feladatunk volt megvizs‐ gálni a megújuló energiahordozó alapú hőellátás megvalósíthatóságának feltételeit. A szakértői tanulmányban elvégzett feladatok megoldásának áttekinthetővé tételére készí‐ tettünk egy folyamatábrát, mely a tanulmány 4.2. fejezetében található. Az ábra logikai me‐ netét követve az alábbiakban összefoglaljuk a szakértői tanulmány legfontosabb megállapí‐ tásait, melyeket intézményekre bontva táblázat formájában is közlünk a fejezet végén:  A távhőre kötés optimális, még elfogadható megtérülési idejét 10 évben maximáltuk. Ennek a feltételnek 22 intézmény felel meg. Ezen belül is kiemelkedő megtérülési időnek tekinthetjük az 5 évnél rövidebb időtartamot, melyhez 4 intézmény rendelhe‐ tő. Fontos megállapítani, hogy mindegyik a >2000 GJ/év hőfelhasználású intézmé‐ nyek közé sorolható. Ezek az intézmények az alábbiak:  Miskolci Nemzeti Színház (3 év) 

Egressy Béni Zeneiskola, Palóczy L. u. 4. (4 év)



Eötvös József Szakképző Iskola és Kollégium (4 év)



Herman Ottó Gimnázium (4 év)

A távhőre kötés ütemezése során a négy intézmény előtérbe helyezését javasoljuk. Az 5‐10 év megtérülési idővel jellemezhető intézmények távhőre kötését a pénzügyi adottságok függvényében javasoljuk. Megjegyezzük, hogy pályázati lehetőség áll ren‐ delkezésre a felmerülő költségek csökkentésére, melynek részletei a korábbi fejeze‐ tekben ismertetésre kerültek.  A korábbi gondolatmeneten tovább haladva megvizsgáltuk, hogy a véleményünk sze‐ rint gazdaságosan távhő‐rendszerbe be nem köthető intézmények földgáztüzelésű kazánjai cserére szorulnak‐e. Ennek megállapításához a rendelkezésünkre bocsátott adatok nem szolgáltattak kellő alapot, ezért a kazántelepek korát (ahol erre vonatko‐ zó adat volt) vettük figyelembe. A vizsgált intézményekben működő kazánok életkor‐ ára vonatkozó adatok az 5.1. fejezetben találhatóak. Amennyiben az elengedhetetlen műszaki felülvizsgálat eredménye a kazán megfelelő működését garantálja, akkor ja‐ vasoljuk hogy a fűtési rendszer maradjon változatlan. Amennyiben a műszaki felül‐ vizsgálat a kazán működését nem találja megfelelőnek, akkor a szakértő megállapítá‐ sai alapján vagy a kazán felújításáról, vagy annak cseréjéről gondoskodni kell. 92

 Azoknál az intézményeknél, ahol a rendelkezésünkre álló adatok alapján megállapít‐ ható volt a kazáncsere szükségessége, kétféle alternatívát javaslunk a továbbműkö‐ désre vonatkozóan: 

A sűrűn lakott, belvárosi területeken található intézmények esetében korszerű kondenzációs gázkazánra történő cserét javaslunk, ilyen intézmények például az iskolák közül a II. Rákóczi F. Anyaiskola és az óvodák közül a Nyitnikék Andrássy úti Anyaóvoda.



A levegőszennyezéssel kevésbé sújtott területeken elhelyezkedő intézmények hőellátására biomassza‐tüzelésre való áttérést javaslunk, abban az esetben, ha a tüzelőanyag‐beszállítás gazdaságosan megoldható az épület környezetében.

 A biomasszára átállítandó intézmények vonatkozásában is két lehetőség kínálkozik, a korszerű faapríték‐ és pellettüzelés. Faapríték tüzelése olyan intézményben alkal‐ mazható megoldás, ahol 300‐350 kW‐nál nagyobb teljesítményű berendezés szüksé‐ ges. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a faapríték szállítása, tárolása további feltételek‐ nek való megfelelést követel meg (ld. 5.6.2. fejezet). Valószínűsítjük, hogy a kisebb intézmények ezeknek a feltételeknek nem felelnek meg, ezért esetükben a zsákos ki‐ szerelésű pelletet javasoljuk a földgázt helyettesítő megújuló tüzelőanyagnak. Hogy ha a földgázfelhasználás csökkentése az elsődleges cél, akkor a pellettüzelés verseny‐ képesnek tekinthető a kisebb teljesítménykategóriákban. A biomasszára történő át‐ térés tekintetében javasoljuk kiemelten kezelni a következő intézményeket: 

A tanulmányban „Vasgyári épületcsoport”‐ként jelölt intézményi kört (ld. 5.2.1. fejezet). Az intézménycsoport hőellátására decentralizált fűtőmű létesítése kiváló lehetőséget nyújt a barnamezős területek közelsége. Az ily módon megvalósuló hőellátó‐rendszer távhőszolgáltatásnak minősíthető. A tüzelőanyag‐ellátás (faapríték) gazdaságos biztosítására kiváló lehetőség a Ládi‐fatelep közelségének kihasználása.



A Debreczeni Márton Szakképző Iskolát, ami nagy hőfelhasználása és elhelyezke‐ dése miatt javasolható aprítéktüzelésre való átállításra.



A fentiek érvényesek az Őszi Napsugár Otthon Szentpéteri kapui intézményére is. Ehhez kapcsolódva megjegyezzük, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő 69 hektáron termelhető fásszárú energianövény legkézenfekvőbb felhasználási helye lehetne a létesítmény. A Sajószentpéter közelében lévő energiaültetvényhez leg‐ közelebb eső vizsgált miskolci intézményről van szó, melynek a hőfelhasználását biztonsággal fedezi a területen megtermelhető tüzelőanyag.

Az összes vizsgált intézményre vonatkozó javaslatainkat és indokait részletesen összefoglal‐ tuk a következő oldalakon található táblázatokban. Az önkormányzati tulajdonban lévő kazánházakról összességében elmondható, hogy javasol‐ juk, kerüljenek beapportálásra a MIHŐ Kft. tulajdonába. 93

Első lépésben azokat a kazánházakat javasoljuk beapportálni, amelyeknél nincs külső vállal‐ kozóval megkötött üzemeltetési és karbantartási szerződés. A fenti gázkazánházak távhőszolgáltatásba történő átsorolásának határidejét minél előbb célszerű kitűzni (leghamarabb 2012. május 1.‐ig javasoljuk végrehajtani). Ha az erre vonatkozó döntés még 2011‐ben megszületik, úgy a MIHŐ Kft. fel tud készülni 2012. május 1‐től ezen kazánházak üzemeltetésére, valamint 2012. szeptember 15‐ig a szük‐ séges kazánházi átalakításokra. Az önkormányzati intézmények kazánházainak MIHŐ Kft.‐be történő apportálásával az ön‐ kormányzati költségből kikerül az elöregedett kazánpark berendezéseinek karbantartási és beruházási költsége, egyedül csak a MIHŐ Kft. hőszolgáltatási/kazánüzemeltetési költsége merül fel. Megszűnik az önkormányzat földgáz és villamos energia beszerzéssel kapcsolatos költsége is. A MIHŐ Kft. hőszolgáltatási díja a későbbiekben kerülhet kialakításra. Amennyiben beapportálásra kerül az összes kazánház, érdemes megvizsgálni, hogy a MIHŐ Kft. saját hatáskörében megszerezheti‐e ezen kazánházakra a távhőtermelői működési enge‐ délyt a Magyar Energia Hivataltól. A fentiekre vonatkozó távhőtemelői működési engedélyt csak akkor érdemes megszerezni, ha a távhőszolgáltatás jobban megéri, mint az egyedi gáztüzelés. Ennek egyik indoka lehet az ÁFA különbség, valamint a MIHŐ Kft. azon törekvése, hogy a földgáz alapú tüzelést minél nagyobb arányú olcsóbb hőforrásra (geotermia, biomassza) ki‐ váltsa. Azon kazánházaknál, amelynél külső vállalkozóval (pl. EMEF Kft.; Dalkia Zrt.) megkötött érvé‐ nyes szerződés alapján történik az üzemeltetés, ott a szerződés lejártakor javasoljuk a MIHŐ Kft.‐be történő apportálást végrehajtani, hasonlóan az előzőekben leírtakhoz. A következő ábrán (7.1. ábra) bemutatjuk, hogyha az általunk vizsgált összes intézményben megtörténik a távhőre, illetve megújuló energiahordozóra való átállás, hogyan alakul a hőellátást biztosító energiahordozók felhasználásának aránya.

94

7.1. ábra. Az energiahordozó‐szerkezet változása a vizsgált intézményeknél a jelenlegi és az átalakítás utáni állapotra vonatkoztatva Összefoglalva megállapítható, hogy a szakértői tanulmány megállapításai alapján mind a távhő‐szolgáltatás kiterjesztésére, mind pedig a jelenlegi egyedi földgáz alapú hőellátás megújuló energiahordozóra (biomassza) történő átállítására több kedvező lehetőség is kínál‐ kozik a Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában lévő intézmények tekin‐ tetében. Miskolc, 2011. július 29. dr. Szemmelveisz Tamásné

dr. Palotás Árpád Bence

témavezető

intézetigazgató

95

7.1. táblázat. Az összes vizsgált intézmény hőellátásának biztosítására vonatkozó, a felülvizsgálatot követő üzemeltetési módokra tett javaslatok Intézmény

Cím

Távhőre kötés megt. idő <10 év? Igen Nem

A gázkazán cserére szorul? Igen Nem

Megjegyzések, javaslatok

Diósgyőr‐Vasgyári Szakképző Iskola és Kollé‐ gium

Téglagyár u. 2.

X

X

X

Aprítéktüzelés, "Vasgyári épületcsoport" részeként



X

X

X

Aprítéktüzelés, rövid idő alatt megtérül nagy teljesítményigény miatt

Eötvös József Építőipari, Művészeti Szakképző Gagarin u. 54. Isk. és Koll.

X

‐

‐

‐

‐

Távhőre kötés feltétlen javasolt, kitűnő megtérülési idő


Déryné u. 1.

X

‐

‐

‐

‐

Távhőre kötés feltétlen javasolt, kitűnő megtérülési idő miatt és levegőtisztaság‐ védelmi okokból is


Tizeshonvéd u. 21.

X

‐

‐

‐

‐


Diósgyőri Uszoda

Andrássy u. 63.

‐

‐

‐

‐

‐

‐

MIHŐ már tervvel rendelkezik az átalakításokhoz


Egyetem u. 2.

na

na

na

na

na

na

Adathiány miatt nem vizsgáltuk, de távhőre‐köthetőség vizsgálata távhő végpont közelsége miatt indokolt


Hősök tere 7.

X

‐

‐

‐

‐

Távhőre kötés javasolt, meglévő kazánok esetleg más intézménybe áthelyezhetők, értékesíthetők



X

‐

‐

‐

‐

Távhőre kötés javasolt



X

‐

‐

‐

‐




X

X

X

Aprítéktüzelésre való átállítás javasolt


Kabar u. 4.

X

X

X

Aprítéktüzelés "Vasgyári épületcsoport" részeként


Olvasztár u. 1.

X

‐

‐

‐

‐


Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szak‐ Latabár Endre u. 1. iskola

‐

‐

‐

‐

‐

‐

Termálvíz‐hasznosítás tervbe véve MIHŐ részéről

Könyves Kálmán Ált. Isk., Kaffka Margit Tagis‐ Hunfalvy Pál u. 1. kola

X

‐

‐

‐

‐




X

X

X




X

‐

‐

‐

‐




X

‐

‐

‐

‐

Távhőre kötés javasolt, meglévő kazánok esetleg más intézménybe áthelyezhetők, értékesíthetők



X

‐

‐

‐

‐


Őszi Napsugár Otthon, Aranykor Idősek Ott‐ hona


X

‐

‐

‐

‐


96

Az épület belvárosi ré‐ szen van? Igen Nem

Intézmény

Cím

Távhőre kötés A gázkazán cserére Az épület belvárosi megt. idő <10 év? szorul? részen van? Igen Nem Igen Nem Igen Nem


Hősök tere 1.

X

‐

‐

‐

‐



Téglagyár u. 3

X

X

X



Móra Ferenc u. 1.

X

‐

‐

‐

‐



Éder György u. 1

X

‐

‐

‐

‐



Csele u. 14.

X

na

na

X

Kazán állapotfelmérése után hozható döntés kazán megtartásáról, vagy kondenzációs gázkazán, vagy aprítékkazán beépítéséről


Faller Jenő u. 9.

X

na

na

X



József u. 2.

X

‐

‐

‐

‐



Kovács u. 1.

X

X

X

Aprítéktüzelés vagy kondenzációs gázkazán javasolt apríték kiszállítható‐ sága, tárolhatósága függvényében


Győri u. 3.

X

X

X

Aprítéktüzelés vagy kondenzációs gázkazán javasolt apríték kiszállítható‐ sága, tárolhatósága függvényében



X

‐

‐

‐

‐



Szeles u. 65.

X

‐

‐

‐

‐




X

X

X

Aprítéktüzelés vagy kondenzációs gázkazán javasolt


Kis Hunyad u. 7.

X

‐

‐

‐

‐

Távhőre kötés javasolt levegőtisztaság‐védelmi okokból is


Zoltán u. 5.

X

X

X

Kondenzációs gázkazán javasolt belváros közelsége miatt


Miklós u. 13.

X

‐

‐

‐

‐




X

X

X

Egyik kazán kondenzációs gázkazánra cserélése belváros közelsége miatt



X

X

X

Pelletkazánra vagy kondenzációs gázkazánra csere

Pitypang Anyaóvoda

Fövényszer u. 35.

X

X

X

Pelletkazán vagy aprítékkazán beépítés megtérülésiidőtől függően, vagy kondenzációs gázkazán


Mésztelep u. 1.

X

X

‐

‐

‐


Rákóczi u. 2.

X

‐

‐

‐

‐


97


Intézmény

Cím

Távhőre kötés A gázkazán cserére Az épület belvárosi megt. idő <10 év? szorul? részen van? Igen Nem Igen Nem Igen Nem


Andrássy u. 53/a

X

na

na

X

Kazán állapotfelmérése után hozható döntés kazán megtartásáról, vagy kondenzációs gázkazán beépítéséről belváros közelsége miatt


Miskolci u. 38.

X

na

na

X




X

X

X


1. sz. (Napsugár) Bölcsőde

Selyemrét u. 36.

‐

‐

‐

‐

‐

‐



Selyemrét u. 38.

‐

‐

‐

‐

‐

‐



Brigád u. 2/a

X

X

X

Kondenzációs gázkazán javasolt belváros közelsége miatt


Kis‐Hunyad u. 9.

na

na

na

na

na

na


Mindszent tér 2.

X

‐

‐

‐

‐



Mész u. 3.

X

na

na

X

Kazán állapotfelmérése után hozható döntés kazán megtartásáról, vagy kondenzációs gázkazán, vagy pelletkazán beépítéséről


Bornemissza u. 13.

X

na

na

X



Várhegy u. 2.

X

na

na

X



Vasgyári u. 24.

X

X

X



Zsolcai kapu 17.

X

na

na

X

Kazán állapotfelmérése után hozható döntés kazán megtartásáról, vagy kondenzációs gázkazán beépítéséről belváros közelsége miatt


Szolártsik tér 1.

X

na

na

X



Kabar u. 1.

X

X

‐

‐

Marad az új gázkazán, esetleg "Vasgyári épületcsoporthoz kapcsolás" és gázkazánáthelyezés/értékesítés


Vadász u. 2.

X

na

na

X



Óvoda u. 7.

X

na

na

X




X

na

na

X


98


Adathiány miatt nem vizsgáltuk, de távhőre‐köthetőség vizsgálata távhő végpont közelsége miatt indokolt

8 IRODALOM [1]

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium: Magyarország energiapolitikája 2007‐2020, A biztonságos, versenyképes és fenntartható energiaellátás stratégiai keretei, 2007. júni‐ us, p: 44

[2]

Dr. Szerdahelyi György: Energiapolitikai aktualitások, Előadás KHEM Budapest, 2009 04. 07.

[3]

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény

[4]

Magyar Energia Hivatal Az 56/2002 GKM rendelet alapján kötelező átvételre jogosult kapcsolt termelők 2010. december 31. utáni támogatásáról GÁZMOTOROK A 2010. évi VII. törvény hatását is figyelembe vevő változat 2010. március

[5]

Dr. Petz Ernő: Mérnöki és szabadpiaci versenyszemlélet a villamos energia ellátásban, Gazdaság és Energia, 2002/1.

[6]

Járosi Márton – Petz Ernő: Uniós csatlakozás elött a magyar energiapolitikáról. Püski Kiadó, Budapest, 2000.

[7]

http://www.carbonarium.com/articles.aspx?show=1&id=7

[8]

http://www.gdfsuez‐energia.hu/lakossagi‐ugyfelek/egyetemes‐szolgaltatas/fogyasztoi‐ gazar‐ismertetese

[9]

https://www.tigaz.hu/tajekoztatas/foldgaz‐ara/tigaz‐dso‐terulet

[10] http://ujszechenyiterv.gov.hu/content/7238/ [11] Termoment Tüzeléstechnikai Kft.: fűtési módozatok változásának hatása Miskolc város levegőminőségére a kéményseprő‐ipari szolgáltatás adatbázisának elemzése alapján, Miskolc, 2011. március p.: 9 [12] http://www.carborobot.hu/HU/Apritek.htm#chipshu [13] http://www.kretzer.hu/index.php?option=com_content&task=section&id=15&Itemid= 43 [14] http://www.biomasszakazan.hu/termekeink_4_2.php [15] http://www.biomasszakazan.hu/termekeink_3_1.php [16] http://www.megujulofutes.hu/napkollektoreredmeny.php [17] Komlós Ferenc : Fűtéstechnika a környezetbarát hőszivattyúval http://klima.kvvm.hu/documents/36/futestechnika_hoszivattyu.pdf [18] www.reak.bme.hu/MTAEB/.../12_Strobl_MTA‐HOSZIVATTYU‐2009.pdf [19] http://www.foek.hu/korkep/enhat/hoszivattyu/hoszivattyu.html [20] Komlós Ferenc: Hőszivattyúk. Tervezés, kivitelezés ‐ VII. Villanyszerelő Konferencia 2008. [21] ETV‐ERŐTERV Zrt.: MIHŐ Miskolci Távhőszolgáltató Kft. energetikai koncepciója, Buda‐ pest, 2010., p. 133. [22] MIHŐ Kft. adatszolgáltatása xls fájlok formájában 99

9 MELLÉKLETEK 9.1 KAZÁNHÁZAK ÉS FŰTŐMŰVEK JELÖLÉSE A TÉRKÉPEN Sorszám

Kazánház, fűtőmű

(csoporton belül)

1

Diósgyőri kazánház

Bánki D. u. 17.

2

Dorottya kazánház

Dorottya u. 1.

3

Kenderföldi kazánház

Gagarin u. 52.

4

Bulgárföldi kazánház

Szarkahegy u. 15.

5

Tatár úti fűtőmű

Tatár u.

6

Csabai kapu kazánház

Csabai kapu 61.

7

Futó utcai kazánház

Futó u.

8

Kőrösi kazánház

Kőrösi Cs. S. u. 5.

9

Hold utcai fűtőerőmű

Hold u.

100

Cím

9.2 A TÁVHŐRENDSZERRE KAPCSOLT MISKOLCI KÖZINTÉZMÉNYEK JELÖLÉSE A TÉRKÉPEN Sorszám (csoporton belül)

Intézmény

Cím

2

4. sz. (Dobó Katica) Bölcsőde

Hadirokkantak u. 26.

3

7. sz. (Petneházy) Bölcsőde

Petneházy u. 10‐12.

9. sz. (Kilián) Bölcsőde

Könyves K. u. 31.

5

11. sz. (Heim Pál) Bölcsőde

Kassai u. 19.

6

15. sz. (Margaréta) Bölcsőde

Bokréta u. 1.

7

16. sz. (Diósgyőri) Bölcsőde

Kuruc u. 65/a

8

23. sz. (Katica) Bölcsőde

Szilvás u. 39.

9

24. sz. (Mesemalom) Bölcsőde

Dózsa Gy. u. 36.

10

25. sz. (Napraforgó) Bölcsőde

Hajós A. u. 1.

1

Bulgárföldi Anyaóvoda

Fazola H. u. 4.

3

Bulgárföldi Óvoda, Stadion Tagóvódája

Stadion u. 47/a

4

Diósgyőri Anyaóvoda, Diósgyőri Tagóvodája

Árpád u. 4/a

9

Diósgyőri Anyaóvoda, Mesevár Tagóvodája

Könyves K. u. 34.

11

Diósgyőri Anyaóvoda, Batsányi úti Tagóvódája

Batsányi J. u. 2.

15

Brunszvik Teréz Anyaóvoda

Mátyás K. u. 17.

16

Brunszvik Teréz Anyaóvoda, Szent László úti Tagóvodája

Szent L. u. 7.

17

Brunszvik Teréz Anyaóvoda, Dózsa György úti Tagóvodája

Dózsa Gy. u. 36.

18

Százszorszép Anyaóvoda

Serház u. 1.

19

Százszorszép Óvoda, Bársony János úti Tagóvodája

Bársony J. u. 27.

20

Százszorszép Óvoda, Reményi úti Tagóvodája

Reményi u. 2.

21

Százszorszép Óvoda, Aba úti Tagóvodája

Aba u. 49.

22

Avastetői Anyaóvoda

Hajós u. 3.

23

Avastetői Óvoda, Leszih úti Tagóvodája

Leszih A. u. 6.

24

Középszer úti Anyaóvoda, Szilvás úti Tagóvodája

Szilvás u. 37.

25

Belvárosi Anyaóvoda

Vörösmarty u. 64.

26

Belvárosi Óvoda; Kassai úti Tagóvodája

Kassai u. 17.

27

Belvárosi Óvoda, Katowice úti Tagóvodája

Katowice u. 33.

28

Áfonyáskert Anyaóvoda

Áfonyás u. 16.

29

Áfonyáskert Óvoda, Napraforgó Tagóvodája

Gesztenyés u. 18.

30

Középszer úti Anyaóvoda

Középszer u. 5.

31

Középszer úti Anyaóvoda, Petneházy úti Tagóvodája

Petneházy u. 4.

38

Szinva‐Népkerti Anyaóvoda

Hadirokkantak u. 14.

39

Szinva‐Népkerti Óvoda, Weöres Sándor Tagóvodája

Vörösmarty u. 26.

41

Éltes Mátyás Ált. Isk., Tüskevár Tagóvoda

Gagarin u. 50.

1

10 sz. Petőfi Sándor Általános Iskola, Anyaiskola

Katowice u. 15.

2

10 sz. Petőfi Sándor Ált. Isk., Rónai Ferenc Tagiskola

Kassai u. 15.

3

21. sz. Általános Iskola, Anyaiskola

Tóth Árpád u. 12.

5

Avastetői Általános Iskola, Pattantyús Anyaiskola

Pattantyús u. 2.

6

Avastetői Általános Iskola; Széchenyi Tagiskola

Hajós A. u. 5.

7

Bársony János Általános Iskola, Anyaiskola

Bársony János u. 27.

8

Bársony János Ált. Isk., Hunyadi Mátyás Tagiskola

Mátyás K. u. 21.

12

Bulgárföldi Általános Iskola, Anyaiskola

Fazola Henrik u. 2.

17

Fazekas‐Istvánffy Általános Iskola, Anyaiskola

Fazekas u. 6.

19

Herman Ottó Általános Iskola, Anyaiskola

Gesztenyés u. 25.

20

Herman Ottó Ált. Isk., Munkácsy Mihály Tagiskola

Szilvás u. 38.

23

Kazinczy Ferenc Általános Iskola, Anyaiskola

Középszer u. 3.

27

Könyves Kálmán Általános Iskola, Anyaiskola

Könyves Kálmán u. 2.

31

Szabó Lőrinc Általános Iskola, Anyaiskola

Vörösmarty M. u. 76.

32

Szabó Lőrinc Ált. Isk., Vörösmarty Mihály Tagiskola

Máday L. u. 2.

35

Éltes Mátyás Ált. Isk., Tüskevár Tagiskola

Károly u. 10.

1

Avasi Gimnázium

Klapka György u. 2.

7

Zrínyi Ilona Gimnázium

Nagyváthy u. 5.

1

Karacs Teréz Középiskolai Leánykollégium

Győri kapu 156.

2

Központi Leánykollégium


5

Martin János Szakképző Iskola

Áfonyás u. 18.

7

Baross Gábor Közlekedési és Postaforgalmi Szakközépiskola

Rácz Á. u. 54.

9

Fáy András Közgazdasági Szakközépiskola

Jászi Oszkár u. 1.

10

Ferenczi Sándor Egészségügyi Szakközépiskola

Szigethy Mihály u. 8.

12

Kandó Kálmán Szakközépiskola


14

Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium

Ifjúság u. 16.

15

Szentpáli István Keresk. és Vendégl. Szakköz.isk.

Herman Ottó u. 2.

Önkormányzat

1

Miskolc M.J.V. Önkormányzata, Városháza

Városház tér 8.

Szociális int.

1

Miskolci Családsegítő Központ

Arany János u. 37.

Általános iskola

Óvoda

Bölcsőde

4

Szakképző és szakközépis‐ kola

Intézmény típusok

Gimnázium Kollégium

101

9.3 AZ EGYEDI FÖLDGÁZTÜZELÉSŰ INTÉZMÉNYEK JELÖLÉSE A TÉRKÉPEN Sorszám (csoporton belül)

Bölcsőde

1

1. sz. (Napsugár) Bölcsöde

Selyemrét u. 36.

2



5


Andrássy u. 53/a

6

Nyitnikék Óvoda, Szivárvány Tagóvódája

Kacsoh P. u. 8.

7


Vadász u. 2.

8


Kabar u. 1.

10



13


József u. 2.

14


Brigád u. 2/a

32


Szolártsik tér 1.

33


Mész u. 3.

34


Várhegy u. 2.

35

Pitypang Anyaóvoda

Fövényszer u. 35.

36


Selyemrét u. 38.

37


Óvoda u. 7.


Zsolcai kapu 17.

4


Móra Ferenc u. 1.

9


Miskolci u. 38.

10


Csele u. 14.

11


Bornemissza u. 13.

13


Faller Jenő u. 9.

14



15



16


Szeles u. 65.

18


Kis Hunyad u. 7.

21


Zoltán u. 5.

22


Miklós u. 13.

24


Győri u. 3.

25


Olvasztár u. 1.

26


Téglagyár u. 3

28


Hunfalvy Pál u. 1.

29


Éder György u. 1

33



34


Kovács u. 1.

2



3

Diósgyőri Gimnázium, Csillagvizsgáló

Dorottya u. 1.

4

Diósgyőri Gimnázium és Városi Pedagógiai Intézet

Patak u. 1.

5


Tizeshonvéd u. 21.

6


Hősök tere 7.

Kollégium

3



1


Hősök tere 1.

2



3


Téglagyár u. 2.

4


Gagarin u. 54.

6



8



11



13

Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola

Latabár Endre u. 1.

Önkormányzat

2


Kis‐Hunyad u. 9.

2


Egyetem u. 2.

3



4



5


Mésztelep u. 1.

6


Kabar u. 4.

7



1


Vasgyári u. 24.

2

Miskolci Csodamalom Bábszinház


3


Déryné u. 1.

4


Mindszent tér 2.

5


Rákóczi u. 2.

6

Diósgyőri Uszoda

Andrássy u. 63.

Gimnázium

Általános iskola

40

Szakképző és szakközépiskola

Cím

Szociális intézmény

Intézmény

Kulturális intézmény

Óvoda

Intézmény típu‐ sok

102

9.4 CENTROMETAL® BIOCKS MULTI APRÍTÉKÉGETŐ KAZÁN TÁJÉKOZTATÓ JELLEGŰ ADATAI

103

9.5 CENTROMETAL® BIOCKS MULTI APRÍTÉKÉGETŐ KAZÁN TÁJÉKOZTATÓ JELLEGŰ ADATAI

104

9.6 APRÍTÉK ÉGETŐ KAZÁN, MOZGÓROSTÉLYOS, 800 1000 KW, MAX 50% NEDVES SÉGTARTALOM (TRSF) TÁJÉKOZTATÓ JELLEGŰ ADATAI

105

9.7 CENTROMETAL® EKOCK KAZÁN 50 KW CM PELLET SZETT TÁJÉKOZTATÓ JELLEGŰ ADATAI

106

9.8 CENTROMETAL® BIOCK CM PELLET SZETT KAZÁN TÁJÉKOZTATÓ JELLEGŰ ADATAI

107

9.9 FAPELLET KAZÁN, RETORTÁS, 8001000 KW (PRF) TÁJÉKOZTATÓ JELLEGŰ ADA TAI

108

109

4.5 táblázat A szabadpiaci gázárak meghatározása a 20 m3/h teljesítmény feletti gázfogyasztók esetén Önkormányzati Intézmények Megjegyzés Gázigény m3/év Teljesítmény m3/h Fűtőérték MJ/m3 Hőmennyiség GJ F (negyedéves fűtőolaj át‐ USD/t lagár) Fo (fűtőolaj bázisár) USD/t G (negyedéves gázolaj át‐ USD/t lagár) Go (gázolaj bázisár) USD/t Po (földgáz molekula ár) USD/GJ Po (földgáz molekula ár) USD/1000m3 Pg (földgáz negyedéves ár) USD/GJ S (negyedéves változó) Pg (földgáz negyedéves ár) USD/1000m3 Fx (dollár/forint árfolyam) Ft/USD Gázdíj Ft/m3 Gázdíj Ft/GJ Gázdíj Ft/év Ft/m3 Forgalmi díj Ft/év Ft/m3/h/év Teljesítménydíj Ft/év Ft/GJ MSZKSZ díj Ft/év Ft/GJ Bevételi hiány Ft/év Ft/m3 Földgáz szagosítási díj Ft/év Gázköltség Ft/év Ft/GJ Fajlagos gázköltség Ft/m3

‐ 23 000 40 34,000 782

‐ 47 000 69 34,000 1 598

József Úti 18 000 40 34,000 612

Pitypang 22 000 40 34,000 748

21. sz. Általános 67 000 65 34,000 2 278

‐ 1 500 20 34,000 51

Bulgárföldi Ált. 57 000 29 34,000 1 938

‐ 31 000 65 34,000 1 054

‐ 37 000 33 34,000 1 258

II. Rákóczy Fe‐ renc Általános Iskola ‐ 36 000 65 34,000 1 224

503,844

503,844

503,844

503,844

503,844

503,844

503,844

503,844

503,844

503,844

399,546

399,546

399,546

399,546

399,546

399,546

399,546

399,546

399,546

399,546

748,429

748,429

748,429

748,429

748,429

748,429

748,429

748,429

748,429

748,429

547,970 9,300 316,20 12,21491016 1,3134312 415,307 178,09 73,9620 2 175,353 1 701 126 5,365 123 392 21 980,000 879 200 60,5 47311 92 71 944 0,053 1 219 2 824 192 3 611 122,791

547,970 9,300 316,20 12,21491016 1,3134312 415,307 178,09 73,9620 2 175,353 3 476 215 5,365 252 148 21 980,000 1 516 620 60,5 96679 92 147 016 0,053 2 491 5 491 169 3 436 116,833

547,970 9,300 316,20 12,21491016 1,3134312 415,307 178,09 73,9620 2 175,353 1 331 316 5,365 96 567 21 980,000 879 200 60,5 37026 92 56 304 0,053 954 2 401 368 3 924 133,409

547,970 9,300 316,20 12,21491016 1,3134312 415,307 178,09 73,9620 2 175,353 1 627 164 5,365 118 027 21 980,000 879 200 60,5 45254 92 68 816 0,053 1 166 2 739 627 3 663 124,529

547,970 9,300 316,20 12,21491016 1,3134312 415,307 178,09 73,9620 2 175,353 4 955 455 5,365 359 446 21 980,000 1 428 700 60,5 137819 92 209 576 0,053 3 551 7 094 547 3 114 105,889

547,970 9,300 316,20 12,21491016 1,3134312 415,307 178,09 73,9620 2 175,353 110 943 5,365 8 047 21 980,000 439 600 60,5 3086 92 4 692 0,053 80 566 447 11 107 377,632

547,970 9,300 316,20 12,21491016 1,3134312 415,307 178,09 73,9620 2 175,353 4 215 835 5,365 305 797 21 980,000 637 420 60,5 117249 92 178 296 0,053 3 021 5 457 618 2 816 95,748

547,970 9,300 316,20 12,21491016 1,3134312 415,307 178,09 73,9620 2 175,353 2 292 822 5,365 166 311 21 980,000 1 428 700 60,5 63767 92 96 968 0,053 1 643 4 050 211 3 843 130,652

547,970 9,300 316,20 12,21491016 1,3134312 415,307 178,09 73,9620 2 175,353 2 736 595 5,365 198 500 21 980,000 725 340 60,5 76109 92 115 736 0,053 1 961 3 854 240 3 064 104,169

547,970 9,300 316,20 12,21491016 1,3134312 415,307 178,09 73,9620 2 175,353 2 662 633 5,365 193 135 21 980,000 1 428 700 60,5 74052 92 112 608 0,053 1 908 4 473 035 3 654 124,251

1. sz. Napsugár József Úti Óvoda Bölcsöde

Brigád Úti Tag‐ óvoda

Selyemréti Tag‐ óvoda

Móra Ferenc Tagiskola

110

Bem József Álta‐ Erenyői Tagisko‐ lános Iskola la

Miskolci Egressy Éltes Mátyás Béni Zeneiskola Általános Iskola

Önkormányzati Intézmények

Forgalmi díj Teljesítménydíj MSZKSZ díj Bevételi hiány Földgáz szagosítási díj Gázköltség Fajlagos gázköltség

Miskolctapolcai Tagiskola

Komlóstetői Általános Iskola

Fazola Henrik Tagiskola

Könyves Kálmán Általános Iskola

Kaffka Margit Tagiskola

Selyemréti Álta‐ lános és MAKTNY Iskola

Kazinczy Ferenc

‐

Komlóstetői

‐

Könyves Kálmán

‐

‐

Szilágyi Dezső

‐

38 000 25 34,000 1 292

92 000 75 34,000 3 128

68 000 40 34,000 2 312

7 000 44 34,000 238

86 000 81 34,000 2 924

70 300 100 34,000 2 390

44 000 65 34,000 1 496

54 000 50 34,000 1 836

12 500 20 34,000 425

Szilágyi Dezső Görömbölyi Tag‐ Avasi Gimnázium Általános Iskola iskola

m3/év m3/h MJ/m3 GJ

II. Rákóczy Fe‐ renc 53 000 40 34,000 1 802

USD/t

503,844

503,844

503,844

503,844

503,844

503,844

503,844

503,844

503,844

503,844

USD/t

399,546

399,546

399,546

399,546

399,546

399,546

399,546

399,546

399,546

399,546

USD/t

748,429

748,429

748,429

748,429

748,429

748,429

748,429

748,429

748,429

748,429

USD/t USD/GJ USD/1000m3 USD/GJ USD/1000m3 Ft/USD Ft/m3 Ft/GJ Ft/év Ft/m3 Ft/év Ft/m3/h/év Ft/év Ft/GJ Ft/év Ft/GJ Ft/év Ft/m3 Ft/év Ft/év Ft/GJ Ft/m3

547,970 9,300 316,20 12,21491016 1,3134312 415,307 178,09 73,9620 2 175,353 3 919 987 5,365 284 338 21 980,000 879 200 60,5 109021 92 165 784 0,053 2 809 5 361 138 2 975 101,154

547,970 9,300 316,20 12,21491016 1,3134312 415,307 178,09 73,9620 2 175,353 2 810 557 5,365 203 865 21 980,000 549 500 60,5 78166 92 118 864 0,053 2 014 3 762 965 2 913 99,025

547,970 9,300 316,20 12,21491016 1,3134312 415,307 178,09 73,9620 2 175,353 6 804 505 5,365 493 567 21 980,000 1 648 500 60,5 189244 92 287 776 0,053 4 876 9 428 468 3 014 102,483

547,970 9,300 316,20 12,21491016 1,3134312 415,307 178,09 73,9620 2 175,353 5 029 417 5,365 364 810 21 980,000 879 200 60,5 139876 92 212 704 0,053 3 604 6 629 611 2 867 97,494

547,970 9,300 316,20 12,21491016 1,3134312 415,307 178,09 73,9620 2 175,353 517 734 5,365 37 554 21 980,000 967 120 60,5 14399 92 21 896 0,053 371 1 559 074 6 551 222,725

547,970 9,300 316,20 12,21491016 1,3134312 415,307 178,09 73,9620 2 175,353 6 360 733 5,365 461 378 21 980,000 1 780 380 60,5 176902 92 269 008 0,053 4 558 9 052 959 3 096 105,267

547,970 9,300 316,20 12,21491016 1,3134312 415,307 178,09 73,9620 2 175,353 5 199 530 5,365 377 150 21 980,000 2 198 000 60,5 144595 92 219 880 0,053 3 726 8 142 880 3 407 115,830

547,970 9,300 316,20 12,21491016 1,3134312 415,307 178,09 73,9620 2 175,353 3 254 329 5,365 236 054 21 980,000 1 428 700 60,5 90508 92 137 632 0,053 2 332 5 149 554 3 442 117,035

547,970 9,300 316,20 12,21491016 1,3134312 415,307 178,09 73,9620 2 175,353 3 993 949 5,365 289 702 21 980,000 1 099 000 60,5 111078 92 168 912 0,053 2 862 5 665 503 3 086 104,917

547,970 9,300 316,20 12,21491016 1,3134312 415,307 178,09 73,9620 2 175,353 924 525 5,365 67 061 21 980,000 439 600 60,5 25713 92 39 100 0,053 663 1 496 661 3 522 119,733

Megjegyzés Gázigény Teljesítmény Fűtőérték Hőmennyiség F (negyedéves fűtőolaj át‐ lagár) Fo (fűtőolaj bázisár) G (negyedéves gázolaj át‐ lagár) Go (gázolaj bázisár) Po (földgáz molekula ár) Po (földgáz molekula ár) Pg (földgáz negyedéves ár) S (negyedéves változó) Pg (földgáz negyedéves ár) Fx (dollár/forint árfolyam) Gázdíj Gázdíj Gázdíj

Győri kapui Tag‐ iskola

111

Önkormányzati Intézmények Megjegyzés Gázigény m3/év Teljesítmény m3/h Fűtőérték MJ/m3 Hőmennyiség GJ F (negyedéves fűtőolaj át‐ USD/t lagár) Fo (fűtőolaj bázisár) USD/t G (negyedéves gázolaj át‐ USD/t lagár) Go (gázolaj bázisár) USD/t Po (földgáz molekula ár) USD/GJ Po (földgáz molekula ár) USD/1000m3 Pg (földgáz negyedéves ár) USD/GJ S (negyedéves változó) Pg (földgáz negyedéves ár) USD/1000m3 Fx (dollár/forint árfolyam) Ft/USD Gázdíj Ft/m3 Gázdíj Ft/GJ Gázdíj Ft/év Ft/m3 Forgalmi díj Ft/év Ft/m3/h/év Teljesítménydíj Ft/év Ft/GJ MSZKSZ díj Ft/év Ft/GJ Bevételi hiány Ft/év Ft/m3 Földgáz szagosítási díj Ft/év Gázköltség Ft/év Ft/GJ Fajlagos gázköltség Ft/m3

Diósgyőri Gim‐ názium

Központi Leány‐ kollégium

‐ 71 000 69 34,000 2 414

‐ 13 000 40 34,000 442

Petőfi Sándor Középiskolai Fiúkollégium ‐ 137 000 75 34,000 4 658

Berzeviczy Ger‐ Debreczeni Már‐ gely Szakképző ton Szakképző Iskola Iskola ‐ ‐ 80 000 160 000 69 81 34,000 34,000 2 720 5 440

503,844

503,844

503,844

503,844

503,844

399,546

399,546

399,546

399,546

748,429

748,429

748,429

547,970 9,300 316,20 12,21491016 1,3134312 415,307 178,09 73,9620 2 175,353 5 251 303 5,365 380 905 21 980,000 1 516 620 60,5 146047 92 222 088 0,053 3 763 7 520 726 3 115 105,926

547,970 9,300 316,20 12,21491016 1,3134312 415,307 178,09 73,9620 2 175,353 961 506 5,365 69 743 21 980,000 879 200 60,5 26741 92 40 664 0,053 689 1 978 543 4 476 152,196

547,970 9,300 316,20 12,21491016 1,3134312 415,307 178,09 73,9620 2 175,353 10 132 796 5,365 734 986 21 980,000 1 648 500 60,5 281809 92 428 536 0,053 7 261 13 233 888 2 841 96,598

Diósgyőr‐ Vasgyári Szak‐ képző Iskola ‐ 420 500 232 34,000 14 297

Andrássy Gyula Baross Gábor Bláthy Ottó Gábor Áron Szakképző Iskola Szakközépiskola Szakközépiskola Szakközépiskola ‐ 120 000 81 34,000 4 080

‐ 9 000 29 34,000 306

‐ 72 000 69 34,000 2 448

‐ 79 000 87 34,000 2 686

503,844

503,844

503,844

503,844

503,844

399,546

399,546

399,546

399,546

399,546

399,546

748,429

748,429

748,429

748,429

748,429

748,429

748,429

547,970 9,300 316,20 12,21491016 1,3134312 415,307 178,09 73,9620 2 175,353 5 916 961 5,365 429 189 21 980,000 1 516 620 60,5 164560 92 250 240 0,053 4 240 8 281 810 3 045 103,523

547,970 9,300 316,20 12,21491016 1,3134312 415,307 178,09 73,9620 2 175,353 11 833 922 5,365 858 378 21 980,000 1 780 380 60,5 329120 92 500 480 0,053 8 480 15 310 760 2 814 95,692

547,970 9,300 316,20 12,21491016 1,3134312 415,307 178,09 73,9620 2 175,353 31 101 027 5,365 2 255 924 21 980,000 5 099 360 60,5 864969 92 1 315 324 0,053 22 287 40 658 889 2 844 96,692

547,970 9,300 316,20 12,21491016 1,3134312 415,307 178,09 73,9620 2 175,353 8 875 442 5,365 643 783 21 980,000 1 780 380 60,5 246840 92 375 360 0,053 6 360 11 928 165 2 924 99,401

547,970 9,300 316,20 12,21491016 1,3134312 415,307 178,09 73,9620 2 175,353 665 658 5,365 48 284 21 980,000 637 420 60,5 18513 92 28 152 0,053 477 1 398 504 4 570 155,389

547,970 9,300 316,20 12,21491016 1,3134312 415,307 178,09 73,9620 2 175,353 5 325 265 5,365 386 270 21 980,000 1 516 620 60,5 148104 92 225 216 0,053 3 816 7 605 291 3 107 105,629

547,970 9,300 316,20 12,21491016 1,3134312 415,307 178,09 73,9620 2 175,353 5 842 999 5,365 423 824 21 980,000 1 912 260 60,5 162503 92 247 112 0,053 4 187 8 592 885 3 199 108,771

112

Önkormányzati Intézmények Megjegyzés Gázigény m3/év Teljesítmény m3/h Fűtőérték MJ/m3 Hőmennyiség GJ F (negyedéves fűtőolaj át‐ USD/t lagár) Fo (fűtőolaj bázisár) USD/t G (negyedéves gázolaj át‐ USD/t lagár) Go (gázolaj bázisár) USD/t Po (földgáz molekula ár) USD/GJ Po (földgáz molekula ár) USD/1000m3 Pg (földgáz negyedéves ár) USD/GJ S (negyedéves változó) Pg (földgáz negyedéves ár) USD/1000m3 Fx (dollár/forint árfolyam) Ft/USD Gázdíj Ft/m3 Gázdíj Ft/GJ Gázdíj Ft/év Ft/m3 Forgalmi díj Ft/év Ft/m3/h/év Teljesítménydíj Ft/év Ft/GJ MSZKSZ díj Ft/év Ft/GJ Bevételi hiány Ft/év Ft/m3 Földgáz szagosítási díj Ft/év Gázköltség Ft/év Ft/GJ Fajlagos gázköltség Ft/m3

Szemere Berta‐ lan Szakközépis‐ kola ‐ 27 000 29 34,000 918




‐ 58 000 44 34,000 1 972

‐ 187 250 101 34,000 6 367

‐ 137 000 105 34,000 4 658

‐ 280 000 101 34,000 9 520

‐ 235 000 101 34,000 7 990

503,844

503,844

503,844

503,844

503,844

503,844

399,546

399,546

399,546

399,546

399,546

399,546

748,429

748,429

748,429

748,429

748,429

748,429

547,970 9,300 316,20 12,21491016 1,3134312 415,307 178,09 73,9620 2 175,353 1 996 974 5,365 144 851 21 980,000 637 420 60,5 55539 92 84 456 0,053 1 431 2 920 672 3 182 108,173

547,970 9,300 316,20 12,21491016 1,3134312 415,307 178,09 73,9620 2 175,353 4 289 797 5,365 311 162 21 980,000 967 120 60,5 119306 92 181 424 0,053 3 074 5 871 883 2 978 101,239

547,970 9,300 316,20 12,21491016 1,3134312 415,307 178,09 73,9620 2 175,353 13 849 387 5,365 1 004 570 21 980,000 2 219 980 60,5 385204 92 585 764 0,053 9 924 18 054 829 2 836 96,421

547,970 9,300 316,20 12,21491016 1,3134312 415,307 178,09 73,9620 2 175,353 10 132 796 5,365 734 986 21 980,000 2 307 900 60,5 281809 92 428 536 0,053 7 261 13 893 288 2 983 101,411

547,970 9,300 316,20 12,21491016 1,3134312 415,307 178,09 73,9620 2 175,353 20 709 364 5,365 1 502 161 21 980,000 2 219 980 60,5 575960 92 875 840 0,053 14 840 25 898 145 2 720 92,493

547,970 9,300 316,20 12,21491016 1,3134312 415,307 178,09 73,9620 2 175,353 17 381 073 5,365 1 260 742 21 980,000 2 219 980 60,5 483395 92 735 080 0,053 12 455 22 092 725 2 765 94,012

113

Eötvös József Miskolci Nemzeti Szakképző Iskola Színház

A távhőszolgáltatás kiterjesztése, tüzelőanyag váltás. 1. kötet

Recommend Documents