A tartalomból. Szerkesztõi levél HARMADIK OLDAL. A gallok földjén 8-9. A parasztiwiw legjobbjai 14. Másztõõõõõr 18. A TÛ õsi kultúrája 22-23

HARMADIK OLDAL

A tartalomból Szerkesztõi levél A gallok földjén •••••••••••••• 8-9

Gyerekkoromban úgy gondoltam, hogy ha majd felnövök, és becsületesen dolgozom (ahogy azt a családom pél-

A parasztiwiw legjobbjai •••••• 14

dáján láttam), akkor csak rajtam fog múlni a boldogulásom. Azt hittem, ha tanulással a saját jövõmbe fektetek idõt, fáradságot, pénzt, akkor kitárul elõttem a lehetõségek

Másztõõõõõr•••••••••••••••••• 18

kapuja, és csak rajtam múlik, hogy miként használom ki ezeket az alkalmakat. Azt hittem, hogy a saját tudásomra és

A TÛ õsi kultúrája •••••••••• 22-23

munkámra támaszkodva boldogan, viszonylag gondtalanul élhetek, és majd tudok olyan lehetõségeket biztosítani a

Sárkányrománc •••••••••••• 26-27

gyerekeimnek, amilyeneket nekem volt szerencsém megkapni. Rá kellett jönnöm, hogy naivitás volt hasonló gondo-

Az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképzõ Kar hallgatóinak magazinja K IADJA AZ SZTE JGYPK H ALLGATÓI Ö NKORMÁNYZATA

latokat dédelgetni, s egy bizonyos mértéken túl nem rajtam múlik a saját életem sikere vagy sikertelensége. Hiába teszek meg mindent: ha tanulni szeretnék, legombolják rólam a tandíjat (isten ments, hogy hallgatóként utazni akarjak remek közlekedési társaságainkkal, hiszen kedvez-

Felelõs kiadó: Nagy Zoltán Péter Fõszerkesztõ: Vörös Eszter Fõszerkesztõ-helyettes: Pauleczki Andrea

ményt sem kapok...), ha véletlenül beteg leszek, lehúznak

Munkatársak: Döbör Ágota (psycho) «» Dévényi Dia (terítés) «» Fehér Mária, Ács György (grafika) «» Szuperák Attila ((arc)pirító) «» Tordai Gábor (miegymás) «» Pásztor Tamás (képregény) «» Szél Adrienn (test••lélek••harmónia) «» Kovács Andor (ösztönzõ) «» Ament Balázs (fotó)

ném... Na jó, már eleve halott ötlet, hiszen akkor fizethet-

Tördelés, layout: Szakács László Színes oldalak: Ács György Korrektúra: Patik Krisztina Terjesztés: boci Fotók: internet

A szerkesztõség címe: 6725 Szeged, Boldogasszony sugárút 6. [email protected] Telefon/fax: (62) 544-759 Nyomda: E-Press Nyomda Kft. (62) 424-964 Megjelenik 3000 példányban

ném a kamatadót... S ha belefájdul a fejem a a hó végi számolgatásba, jó pénzért írathatom fel receptre a jól bevált fájdalomcsillapítómat, amiért eddig csak a gyógyszertárba kellett leugranom... Kicsit úgy érzem magam, mint Don Quijote, bár az én szélmalmaim a valóságban tényleg óriások. Mégpedig olyan óriások, akik ellen nem nyerhetek. Legfeljebb akkor, ha átbújok a lábaik közt, és félreteszem a kemény munkáról és a becsületességrõl alkotott elveimet. Ez valóban egyszerûbb lenne. Nem, azt hiszem, mégis megmaradok olyannak, amilyen vagyok. S bízom benne, hogy vagyunk még egy páran ilyen javíthatatlan optimisták, akik azt gondoljuk, hogy talán egyszer jobb lesz, s minden erõnkkel azon leszünk, hogy megvalósuljon egy olyan világ, amilyenben élni szeretnénk. Addig majd Pilinszky János mondatába kapaszkodom: „Minden tetõrõl látni a napot.”

Az irodalmi rovatot a Fiatal Szegedi Írók Köre támogatja. Alapítva 1990-ben. Eng. szám: B/ISK/198/CS/1992

HT TP://WWW.TU-MAGAZIN.HU

3 2007. FEBRUÁR

WWW . JGYPK . U - SZEGED . HU

Marketing: „Ages Quod Agis” Hallgatói Szolgáltató és Információs Központ Kht. 6725 Szeged, Boldogasszony sgt. 6. [email protected] A megjelenõ hirdetések tartalmáért a szerkesztõség felelõsséget nem vállal!

a vizitdíjjal. Ha félretennék némi pénzt, s bankba ten-

HOW ARE JUGYU?

Nappalis és levelezõs hallgatók tájékoztatója 2006/2007. II. FÉLÉV lezõ konzultációt nem tartunk, az egyéni konzultációs lehetõség (fogadóórák) idõpontja és helye a tanszék honlapján található.

A II. félév 2007. február 5-én kezdõdik. A leckekönyv leadási határideje február 2. A beiratkozása csak annak érvényes, aki a leckekönyvet leadja és legalább 1 kreditpont értékû tantárgyat felvesz, valamint tartozását rendezte! Bármelyik hiányában a státusza Bejelentkezésre vár marad! A költségtérítéses képzésben részt vevõknek a költségtérítés befizetését is igazolniuk kell a Tanulmányi Osztályon. A II. félévi kurzusfelvétel a weben történik január 13-tól február 16-ig. Január 13-tól 22-ig a félévre javasolt kurzusok, január 22-tõl február 16-ig teljes kurzuskínálat elérhetõ a www.etr.uszeged.hu vagy www.stud.u-szeged.hu címrõl. Február 16. után újabb tantárgyat felvenni vagy tantárgyfelvételt módosítani csak az illetékes tanszék engedélyével lehet legkésõbb március 9-ig. Kérelmet csak formanyomtatványon lehet beadni, a nyomtatvány beszerezhetõ a Tanulmányi Osztályon vagy letölthetõ a www.jgypk.u-szeged.hu/TO/aktualit.htm címen. A II. éves nappali tagozatos tanár szakos hallgatók: Kötelezõ napközis gyakorlatukat a ETR-ben meghirdetett kóddal vehetik fel. A napközis kurzus a II. félévben is meghirdetésre kerül a létszámkorlát miatt. Az érintett hallgatókat várják a megjelölt iskolákban a gyakorlatvezetõk. A megjelenés kötelezõ! A levelezõ tagozatos hallgatók II. félévi konzultációs szaktárgyi órabeosztását az elõzõ félévhez hasonlóan a www.jgypk.u-szeged.hu/tanszek címre kattintva az illetékes tanszék honlapján olvashatja. Az általános tárgyakból köte-

4 2007. FEBRUÁR

A júniusban záróvizsgázó hallgatóknak A szakdolgozat leadási határideje: április 20. A szakdolgozatot 1 példányban kell leadni a Tanulmányi Osztályon, a dolgozatokat nyilvántartásba vétel után a Ta-

nulmányi Osztály juttatja el a tanszékre. A bizottság a szakdolgozatot és a védést együtt átlageredménnyel minõsíti. A szakdolgozat címét A/4-es lapon angol nyelvû fordításban is szíveskedjen a szakdolgozattal együtt leadni. A záróvizsgára jelentkezés határideje: április 20. Záróvizsgára csak azok a végzõs hallgatók oszthatók be, akik az elõírt formában a „Jelentkezés Záróvizsgára” nyomtatványon jelentkeztek. A formanyomtatvány letölthetõ a

2006/2007-ES TANÉV – II. félév

(tervezett idõpont, a hallgató egyénileg szervezi, a megfigyelési szempontokat a szaktanszéki módszertanosok adják)

Február 5.-MÁJUS 18.:

Szorgalmi idõszak

Február 5-16.:

Február 5-23.:

Tantárgyfelvételi idõszak Az utolsó éves tanár szakos hallgatók külsõ tanítási gyakorlata

Február 22-23.:

Az I. éves tanító szakos hallgatók pszichológiai hospitálása a Gyakorló Általános Iskolában

Február 5.-március 23.:

Az utolsó éves tanító szakos hallgatók külsõ tanítási gyakorlata

Március 2.:

A II. éves levelezõ tagozatos tanár szakos hallgatók pedagógiai-pszichológiai gyakorlata önkormányzati iskolákban

Március 8-9.:

A II. éves tanító szakos hallgatók pedagógiai hospitálása a Gyakorló Általános Iskolában

Március 8-9., 22-23., 29-30:

A II. éves nappali tagozatos tanár szakos hallgatók pedagógiai-pszichológiai hospitálása önkormányzati iskolákban

Március 31.:

„Jó tanuló, jó sportoló” pályázatok beadási határideje Április 2-6.: Tavaszi szünet Április 5-10.: Alkalmassági vizsga a tanító és óvodapedagógus szakra jelentkezõknek

Április 20.:

Szakdolgozatok beadási határideje Május 19.: Ballagás Május 21.:

„Kiváló tanárjelölt, kiváló tanítójelölt” pályázatok beadási határideje

Május 21.-JÚNIUS 8.:

Május 21.-JÚNIUS 29.:

Június 4.-július 13.:

Vizsgaidõszak (utolsó évesek) Vizsgaidõszak Alkalmassági és gyakorlati felvételi vizsga, szakmai beszélgetés

Június 18.-29.:

Június 29.:

Záróvizsgák Köztársasági Ösztöndíj pályázatok beadási határideje

Március 9.:

A tanszéki engedélyes tantárgyfelvétel utolsó napja

Július 7.-8.:

Augusztus 27-31.:

Diplomaátadó ünnepség

Március 26.-30.:

A III. éves hallgatók egyéni tantárgy-pedagógiai gyakorlata


Engedélyes vizsgaidõszak

HOW ARE JUGYU?

Felhívom figyelmüket a kérvény vagy levél elfogadható külalakjára, illetve tartalmára. Kérjük feltüntetni a név aláírása után az évfolyamot, szakot, címet és azt, hogy személyesen a Tanulmányi Osztályon veszi át a választ, vagy mellékel egy bélyeggel ellátott, megcímzett borítékot a kipostázáshoz. A hallgatók problémáikkal személyesen, vagy telefonon is kereshetik a Tanulmányi Osztályt.

A Tanulmányi Osztály félfogadási ideje: hétfõtõl csütörtökig: 8-15 óráig; pénteken: 8-11 óráig Telefonszám: (62) 546-066, 546-067 Az ETR referens telefonszáma: (62)544-765

Címe: Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképzõ Kar Tanulmányi Osztály 6725 Szeged, Boldogasszony sgt. 6

Levelezõ tagozatos hallgatóknál a tanulmányi szabadság ügyében a munkáltató az illetékes. Az aktuális tudnivalókról a fõiskola honlapján http:/www.jgypk.u-szeged.hu/ címen és a Tanulmányi Osztályon, illetve a Tanszék hirdetõtábláján elhelyezett tájékoztatókból értesülhetnek, kérjük rendszeresen figyeljék a hirdetményeket. A II. félévre érvényes diákigazolvány matrica átvételérõl a Hallgatói Szolgáltató Irodában érdeklõdjenek: Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központ 6722 Szeged, Ady tér 10. Telefon: 62/544-861, 62/544-862, 62/544-863, 62/544-864

Tájékoztató Elõzetes jelentkezés az utolsó éves tanítási gyakorlatra A hallgatóknak elõzetesen jelentkezniük kell az utolsó évben (2007/2008. tanévben) teljesítendõ tanítási gyakorlatra. Csak azok a hallgatók kerülnek beosztásra, akik felveszik ezt a kurzust. A tanítás megkezdésének elõfeltételei a következõk: • napközis gyakorlat teljesítése, • egyéni pedagógiai-pszichológiai gyakorlat megléte, • szakmódszertan hospitálás teljesítése, • szakmódszertan vizsga, • pedagógiai-pszichológiai szigorlat. Kérem, hogy csak azok a hallgatók jelentkezzenek, akik 2007. szeptemberére minden elõfeltételt teljesítenek, mert csak õk kezdhetik meg a tanítási gyakorlatot. A jelentkezés módja: az ETR-ben február 16-ig fel kell venni SZKTTGY1 –azoknak a hallgatóknak kell felvenni, akik csak az elsõ tanár szakjukból akarnak elõjelentkezni. SZKTTGY2 –azoknak a hallgatóknak kell felvenni, akik csak a második tanár szakjukból akarnak elõjelentkezni. SZKTTGY1,2 –azoknak a hallgatóknak kell felvenni, akik az elsõ és a második tanár szakjukból akarnak elõjelentkezni és mindkét szakjukon teljesítették az elõfeltételeket. Alattyányi István SZTE JGYPK TTSZ koordinátor

A S ZEGEDI T UDOMÁNYEGYETEM K ULTURÁLIS I RODÁJA Egyetemi Fotópályázatot hirdet az egyetem hallgatói számára OKTATÓI PORTRÉ kategóriában. A portré alanya lehet bármelyik egyetemi oktató, akit lencsevégre kaphatsz bárhol: irodában, utcán, könyvtárban, koncerten, kutatás, oktatás vagy pihenés közben stb.

Pályázati feltételek: Szerzõnként maximum 5 darab egyedi kép, illetve egyegy fotósorozat (egy sorozat maximum 5 darab fotót tartalmazhat) adható be. A pályázatra kiállításra kész, paszpartuzott (a paszpartu mérete 50x70 cm vagy 30x40 cm) feketefehér vagy színes papírképet várunk. A beérkezett pályamûvekbõl (az érintett oktatók hozzájárulásával) kiállítást rendezünk az Egyetemi Tavasz ideje alatt az SZTE Aulában. A beküldött képanyagot a kiíró által felkért szakmai zsûri értékeli.


EGYETEMI FOTÓPÁLYÁZAT

www.jgypk.u-szeged.hu/TO/aktualit.htm címen. A diploma megszerzésének nyelvi követelményeit a szakcsoportra vonatkozó elõírások szerint kell teljesíteniük. Ez megtalálható a www.jgypk.uszeged.hu/TO/aktualit.htm címen. Az abszolutórium megszerzése után záróvizsga 7 éven belül bármikor tehetõ, az adott évre érvényes követelmények és idõpontok szerint. A 2003. évi XXXVIIII. törvény értelmében a nyelvvizsga-követelmény teljesítése az oklevél kiadásának feltétele. A nyelvvizsga-követelmény teljesítése alól mentesülnek azok, akik a beiratkozás évében legalább a 40. életévüket betöltik. Aki az oklevél kiadásának nyelvi feltételét a záróvizsga idejéig nem teljesíti, az a diplomát a nyelvvizsga-bizonyítvány bemutatását követõ 30 napon belül kaphatja meg. A záróvizsgákkal kapcsolatos részletes tudnivalók megtekinthetõk a Tanulmányi Osztály hirdetõtábláján és a weben a www.jgypk.u-szeged.hu/TO/aktualit.htm címen. A diplomaátadó ünnepségen a diplomát csak talárban lehet átvenni. Talár rendelhetõ és a befizetéshez szükséges csekk kérhetõ a Hallgatói Ajándékboltban (Tamási Áron Klub tel: 62/544-780, Boldogasszony sgt. 6.) vagy a Tanulmányi Osztályon. A talár ára 5500 Ft, a befizetést igazoló csekk bemutatásának határideje április 20. (Ekkor kell a méretrendelést is leadni.) Az évkihagyást írásban kell kérni a Tanulmányi Osztályon és mellékelni kell a leckekönyvet.

A pályázatra beküldött képek hátoldalán fel kell tüntetni: –a kép címét, –az ábrázolt oktató nevét, munkahelyét, –a szerzõ adatait (név, kar, szak, évfolyam, értesítési cím, telefonszám, e-mail)

Díjak: I. díj: 25.000 Ft; II. díj: 15.000 Ft; III. díj: 10.000 Ft Az eredményrõl minden pályázót írásban értesítünk. A beküldés határideje, helyszíne: 2007. március 26. hétfõ 16 óra, SZTE Kulturális Iroda, 6720 Szeged, Dugonics tér 13. II. emelet Tel.: 544-045, 544-016


5 2007. FEBRUÁR

SZAVALÓVERSENY

HOW ARE JUGYU?

A S ZEGEDI T UDOMÁNYEGYETEM K ULTURÁLIS I RODÁJA JUHÁSZ GYULA SZAVALÓVERSENYT hirdet az egyetem nappali tagozatos hallgatói számára A versenyzõknek két mûvel kell pályázniuk: –egy szabadon választott Juhász Gyula-verssel, –egy szabadon választott kortárs költõ versével. Egy-egy vers mûsorideje nem haladhatja meg a 10 percet. A versenyzõket a kiíró által felkért szakmai zsûri értékeli. A zsûri egy elsõ (20.000 Ft), egy második (15.000 Ft), egy harmadik díjat (10.000 Ft), valamint egy jutalmat (5.000 Ft) oszt ki.

A versenyre április második felében, az Egyetemi Tavasz idején kerül sor. A versenyre az SZTE Kulturális Irodában (Dugonics tér 13. II. em.) kapható nevezési lapon lehet jelentkezni 2007. március 26-ig. A Juhász Gyula Szavalóversenyt a Juhász Gyula Pedagógusképzõ Kar támogatásával rendezzük.

Pályázat

Támogatóink:

Az SZTE-JGYPK HÖK kulturális referense pályázatot ír ki a Tamási Áron Klub két termének kreatív feldíszítésére. Pályázhat minden aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezõ fõiskolai hallgató. Ha érzel magadban tehetséget a TÁK „új arcának”megtervezésére és megalkotására,add le jelentkezésed a JGYPK HÖK Irodán 2007. március 1-ig „TÁK New Face” jeligére. A gyõztes pályázó 30.000 Ft jutalomban részesül, emellett az õ tervei alapján készül el a Tamási Áron Klub „új arca”. Mára Krisztián kulturális referens SZTE JGYPK HÖK

6 2007. FEBRUÁR


PSYCHO

Az adleri bátorító nevelés ELÕADÁSSOROZAT AZ INDIVIDUÁLPSZICHOLÓGIÁRÓL

EBBEN

A FÉLÉVBEN A

PSZICHOLÓGIA TANSZÉK EGYÜTT-MÛKÖDÉS?!

CÍMMEL ELÕADÁSSOROZATOT INDÍT, MELYEN

NEVES SZAKEMBEREK MUTATJÁK BE AZ INDIVIDUÁLPSZICHOLÓGIA EGY-EGY CÉLTERÜLETÉT.

Együtt-mûködés!? Fejezetek az individuálpszichológia területérõl J UHÁSZ G YULA P EDAGÓGUSKÉPZÕ K AR P SZICHOLÓGIA TANSZÉK HELYSZÍN: BOLDOGASSZONY SGT. 6. KEDD: 14.00-15.30 2007. FEBRUÁR 13.: Dr. Petróczi Erzsébet tudományos fõmunkatárs, SZTE Juhász Gyula Pedagógusképzõ Kar: A. Adler fölfogása az egészséges emberrõl. Önbecsülésünk mint a viselkedésünk záloga. A bátorító nevelés Adler individuálpszichológiája nyomán 2007. FEBRUÁR 20.: Dr. Bugán Antal tanszékvezetõ egyetemi docens, Debreceni Egyetem MIPE elnöke: Mélylélektani terápiák és az individuálpszichológiai analízis 2007. MÁRCIUS 6.: Polgár Nagy Ágnes pedagógiai szakpszichológus, Budapest: Az anyai és apai identifikáció, a családkonstelláció, a testvérsorban elfoglalt hely. Az adleri Gemeinschaftsgefühl (közösségi érzés), a szociális érzékenység, a társas dimenziók kialakításának jelentõsége a személyiség fejlõdése szempontjából 2007. MÁRCIUS 20.: Szélesné dr. Ferencz Edit egyetemi adjunktus, Pannon Egyetem: Életstílus mint a személyiség legbonyolultabb és legkreatívabb teljesítménye. Fikcionalizmus az individuálpszichológiában. Az individuálpszichológia értékei a modern személyiségelméletek számára 2007. MÁRCIUS 27.: Dr. Kárpáti Gyöngyvér pszichoterapeuta, Budapest: A személyiség kisebbértékûségi és érvényesülési összetevõje. A kisebbértékûségi komplexus, kompenzáció, túlkompenzáció. Az egyetemi kreditrendszer mint a neurózis végállomása 2007. ÁPRILIS 17.: Kovács Mariann fõiskolai tanársegéd, SZTE Juhász Gyula Pedagógusképzõ Kar: Amikor a bátorító nevelés alapjai – a megértés és az empátia – kerülnek veszélybe. Hogyan küzdjünk meg a kiégéssel? 2007. ÁPRILIS 24.: Dr. Farkas Olga fõiskolai tanár, SZTE Juhász Gyula Pedagógusképzõ Kar: Adler és a pedagógiai gyakorlat 2007. MÁJUS 8.: Írásbeli beszámoló azoknak a hallgatóknak, akik az ETR-en fölvették a kurzust. súlyozza az IP, mindemellett elkötelezett a gyermek személyiségének kibontakoztatása, a gyermek szüntelen önteremtõés öngyógyító törekvése, a közösségérzés kialakítása mellett. Számos késõbbi irányzat beépítette, felhasználta az IP eredményeit, hiszen azok egyaránt alkalmazhatóak a gyógyító tevékenységben és a pedagógiai munkában is.


Az élet számos területén alkalmazható tehát az IP szemlélete, de különösen fontos a pedagógiai munkában. Az irányzat pontosabb megismertetését tûzi ki célul a Pszichológia Tanszék szervezésében megvalósuló, kurzusként is felvehetõ elõadássorozat. Minden érdeklõdõt szeretettel várunk! Döbör Ágota

7 2007. FEBRUÁR


De mi is az individuálpszichológia és hogyan helyezhetõ el a pszichológián belül? A Magyar Individuálpszichológiai Egyesület (MIPE) honlapjáról szemezgetve mutatjuk be röviden az irányzatot, majd a tervezett elõadásokat. Az individuálpszichológia a pszichoanalízis és a jungi analitikus pszichológia mellett a harmadik klasszikus, nagy pszichoterápiás irányzat, melynek Alfred Adler (1870-1937) bécsi orvos volt az alapítója. Adler a gyógyítás mellett a megelõzéssel és a mentálhigiénével is foglalkozott. Az individuálpszichológia (IP) elismeri a tudattalan szerepét a magatartásban, az életút formálásában, de emellett az ember társadalmi lény voltát, egészlegességét, megbonthatatlanságát, cél- és feladatorientáltságát helyezi elõtérbe. Kiemelten foglalkozik a kisebbrendûségi érzéssel mint alapélménnyel, s azt kutatja, hogy ezt milyen módon lehet ellensúlyozni a szociális felelõsség és feladatvállalás, valamint az önmegvalósítás útján. Az irányzat szerint alapvetõ jelentõségû, hogy megszületésünkkor gyengék vagyunk, gyámolításra és védelemre szorulunk, s ahogy növekedünk, mindig az erõnket meghaladó újabb feladatokkal találkozunk. Így tehát a kisebbrendûségi érzés velünk születik, és ennek kompenzációjára törekszünk egész életünkben, melyhez elengedhetetlen a felénk áradó bizalom és szeretet, mely bátorságot ad a nehéznek tûnõ feladatokhoz. Ezt a fajta gyermek felé fordulást nevezzük „adleri bátorító nevelésnek”, és ennek fontosságát hang-

ÖSZTÖNZÕ

A Mi Európánk FRANCIAORSZÁG Mielõtt neki kezdtem volna a cikk írásának, az egyik kedves ismerõsömet kértem meg, ajánljon nekem egy olyan európai országot, amely biztosan sok fiatalt érdekel. A választása – nem véletlenül – Franciaországra esett, arra az országra, mely megannyi érdekességet, látnivalót rejt magában. Nem tévedünk nagyot, ha kijelentjük: a legtöbb ember álmai között szerepel, hogy ide eljusson egyszer és megismerje a francia tájakat. Természetesen nemcsak a magyarok vágya ide elutazni és körülnézni, hanem a világ különbözõ pontjairól számtalan turista érkezik évrõl évre, hogy élõben láthassa mindazt, amirõl addig esetleg csak olvasott, filmekben látott, vagy hallott valahonnan. Franciaország tehát több évszázados kultúrájával, történelmi szerepével, tájaival, városaival kontinensünk igazi kincsévé vált, egy olyan kincscsé, melyet kicsit magunkévá is tehetünk, ha közelebbrõl is megismerjük. Lássunk is hozzá!

Az õsi rivális Mivel legutóbb egy másik európai nagyhatalomról, Németországról volt szó, érdemes összevetni a két szomszédos országot. Európa két meghatározó államáról van szó: gazdasági, politikai, kulturális jelentõségük mindenki számára egyértelmû. A két frank utódállam története és fejlõdése Kr. u. 843-tól vált külön: Franciaország területén az uralkodóknak idõvel sikerült a Párizs környéki területeken túlra kiterjeszteniük hatalmukat, s lassan erõs központi hatalmat építettek ki. Ezzel szemben német földön a jól hangzó elnevezés ellenére (a Német Nép Szent Római Birodalma) itt a császárnak nem sikerült hasonló uralmi pozícióba kerülnie; ezen a vidéken évszázadokon keresztül a széttagoltság volt jellemzõ, s ne felejtsük el, Németországban a tartományok ma is meglehetõsen erõs kormányzati jogokkal rendelkeznek, az emberek pe-

8 2007. FEBRUÁR

dig õrzik sajátos német nyelvjárásukat és identitástudatukat. (Egy bajor pl. elsõsorban bajor és csak másodsorban német). Franciaország tehát jóval egységesebb és centralizáltabb, mint szomszédja. A következõ érdekesség inkább demográfiai szempontú: a franciák durván 20 millióval kevesebben vannak keleti szomszédjaiknál, az ország területe mégis két Magyarországnyival nagyobb Németországénál (ezzel Európában a második helyen állnak Ukrajna mögött). Aggodalomra azonban semmi ok, hiszen a lakosság száma folyamatosan növekszik (Európában Írország után a legnagyobb mértékben), néhány éve átlépte a 60 milliót. Az ország keleti részén németes hangzású településnevekkel lehet találkozni (pl. Strasbourg), ennek oka, hogy Elzász és Lotharingia örök harcokra adtak okot a két állam között, hol ide, hol oda tartoztak, míg végül a galloknál nyertek maradást.

Az országot járva Ha kelet felõl közelítjük meg az országot, az autópályán vagy épp vonaton száguldva észre sem vesszük, hogy átléptünk egy államhatárt, hiszen a schengeni egyezménynek köszönhetõen semmiféle határellenõrzéssel nem találkozunk. 1993-ban – amikor elõször jártam errefelé – ez még egy magyar számára nagyon különös volt, ma viszont már nálunk is ez kezd megvalósulni. Utunk során elsõsorban síkvidéki területekkel találkozunk, aminek oka, hogy Franciaország több mint 60%-a alföld. Ha viszont kicsit jobban körülnézünk ebben a hatalmas országban, hatalmas hegyeket és gyönyörû dombvidékeket ugyanúgy megcsodálhatunk, mint hûvös, szeles és mediterrán tengerpartokat. Egyszóval a tájak és

az éghajlat változatossága tárul elénk, csak legyen elég idõnk, pénzünk és energiánk utazni és nézelõdni... Ha röviden akarjuk a látnivalókat jellemezni: rengeteg és lenyûgözõ. Emiatt csak azokról essen most szó, melyek a legtöbb turistát vonzzák. Nem is kezdõdhetne mással a felsorolás, mint a fõvárossal, Párizzsal. Az ország abszolút központja, mindenféle szempontból. Szûken véve lakosainak száma Budapestéhez mérhetõ, ha viszont az agglomerációt is hozzávesszük, majdnem egy Magyarországnyian (!) laknak itt. Nevezik a szerelmesek és a fény városának is, hiszen romantikája és pezsgõ élete évente 22 millió látogatót vonz. Azt hiszem, nem is kell különösebben bemutatni senkinek sem az Eiffel-tornyot, a világ sokáig legmagasabb építményét (326 m). Ám ki hinné, hogy ennek is van némi magyar vonatkozása: a Nyugati Pályaudvar tervezõje szintén Gustave Eiffel volt, aki emellett


ÖSZTÖNZÕ

részt vállalt a Margit-híd és a szegedi közúti híd munkálataiban is. A kilátás a torony tetejérõl – mondanom sem kell – csodálatos, különösen ha a legfelsõ, harmadik szintre merészkedünk és onnan tekintjük meg a fõvárost. S ha már a város jelképeinél tartunk, érdemes megtekinteni a Diadalívet, melyet a csatában elesett hõs francia katonák emlékére és Franciaország dicsõségére állítottak Napóleon parancsára. A belvárost elhagyva megnézhetjük a szintén szimbolikus jelentõségû „fehér templomot”, a Sacré Coeur-t, ahol viszont nem árt vigyázni, különben könnyen megszabadíthatnak bennünket euróinktól a rafinált csecsebecseárusok. Ha Párizsban járunk, nem szabad kihagyni a Louvre-t sem, a város legnagyobb múzeumát, tele gyönyörû, világhíres festményekkel, s itt található az az üvegpiramis, ahol Tom Hanks „nézelõdik” a Da Vinci-kód címû filmben. A Cité-szigeten pedig megcsodálhatjuk a gótikus stílus egyik remekmûvét, a Notre-Dame-ot, melyet majd’ kétszáz éven át építettek. A vidéki Franciaország sem szerénykedik azonban turistacsalogató látnivalókban: Bretagne, Champagne, a folyóvölgyek (Loire, Rhone), a hegyek (Mont Blanc, a Pireneusok) és az országtól dél-nyugatra található Korzika (Napóleon születési helye) tartoznak a leglátogatottabb turisztikai központok közé. A hatalmas távolságok pedig könynyen megtehetõek a szélvészgyorsan száguldó TGV nevet viselõ vasúti szerelvényekkel.

Egyetemek

• PÁRIZS (www.inalco.fr) Institut Nationale des Langues et Civilisations Orientales, (Francia Nyelv és Irodalom Tanszék) Párizsról jóllehet fent már esett szó, ám még néhány érdekességrõl azért nem árt tudni. Például arról, hogy a francia fõvárosról számos tekintetben csak felsõfokban lehet beszélni. A világ négy legfõbb városa (Londonnal, New Yorkkal és Tokióval) közé tartozik, a legtöbb épített látnivalóval büszkélkedik, a legnagyobb agglomerációval és a legtöbb fel-

• LYON (www.univ-lyon1.fr) L’Université Claude-Bernard, (Matematika Tanszék) A Rhone-Alpes régió és Rhône megye székhelye. Párizs után a legnagyobb agglomerációval rendelkezik. Lyon Franciaország egyik legjelentõsebb tudományos, kutatási és oktatási központja. A legtöbb iparág, a modern fizika, de a humán tudományok is mind-mind jelentõs lyoni kutatóbázissal rendelkeznek. Párizs után Lyonban található a legtöbb felsõoktatási intézmény Franciaországban. Közel százezer diák jár valamelyik lyoni egyetemre. A magyar városok közül Pécs a testvérvárosa. • AMIENS (www.u-picardie.fr) Université de Picardie Jules Verne, (Magyar Irodalom Tanszék) Amiens a közel 500.000 lakosú Somme megye székhelye, mely megye az észak-franciaországi Picardie régióban fekszik. Párizstól északra, a fõváros és a


fontos kikötõváros, Calais között félúton található, a Somme folyó partján. Franciaország építészeti kincsekben egyik leggazdagabb városa. Székesegyháza, a Boldogasszony katedrális, az ország legmagasabb katedrálisa (113 m), kétszer nagyobb, mint a párizsi Notre-Dame, a világörökség része. Híven ápolják a város egykori tanácsosának, Verne Gyulának az emlékét, aki a La Madelaine temetõben nyugszik. Verne lakóháza a mai napig megtalálható a városban. Az eddig leírtak után talán furcsa, de bennem Franciaország némi csalódást keltett. Na, persze nem az építmények nem nyújtották azt, amire elõzõleg számítottam. Sokkal inkább Írország és az Egyesült Királyság rendkívül barátságos hangulata és rendezettségét követõen tûnt az itteni életstílus, a párizsi légkör – különösen a már említett Sacré Coeur környékén –, az emberek viselkedése hatott kissé „nyersnek”, idegennek. Ráadásul errefelé mindig szerették a furcsaságokat, kifordítani a dolgokat önmagukból, és ez tõlem kissé távol áll. Természetesen mindenki máshogy ítéli meg a helyzetet, mások a tapasztalataink, és egy ország ezer arca közül sokkal többet kell ahhoz megismerni, hogy valaki átfogó képet kaphasson róla. Ezzel tehát senkinek sem akarom elvenni a kedvét, sõt mindenkit arra buzdítok, hogy ha van rá lehetõsége, látogasson el Franciaországba, akár tanulás céljából is. Kovács Andor [email protected]

9 2007. FEBRUÁR


Természetesen az egyetemi oktatás is óriási hagyományokkal rendelkezik ebben az országban, felsõfokú intézmények tömkelegével találkozhat az, aki a kinti tanulás lehetõségeit keresi. A párizsi, a lyoni és az amiens-i egyetem a JGYPK hallgatói számára is elérhetõ az Erasmus program jóvoltából.

sõoktatási intézménnyel rendelkezik Franciaországban. A közelében található Versailles, mely a francia királyok lakhelye volt a „Napkirály”, azaz XIV. Lajos uralkodásától kezdve. A szórakozni vágyók Párizs mellett találják az európai Disney Landet is. Az 1879-es szegedi árvíz után Párizs – több európai nagyvárossal együtt – jelentõs mértékben járult hozzá az újjáépítéshez, s sugaras szerkezetét e városról mintázták. Párizs jelmondata így hangzik: „Hánykolódik, de el nem süllyed”.

MIEGYMÁS

Könyvajánló BATTLE ROYALE, AVAGY LEGYEK URA A XXI. SZÁZADBAN

NEGYVENKÉT FIATAL – EGY KÖZÉPISKOLAI OSZTÁLY – KÉNYTELEN VÉGIGKÜZDENI AZT A PÁRATLANUL KEGYETLEN „JÁTÉKOT”, AMIT A PROGRAM NÉVEN ISMERNEK TAKAMI KOUSHUN REGÉNYÉBEN. A JÁTÉK HELYSZÍNE EGY SZIGET, AHOL AZ OSZTÁLY TAGJAINAK EGYMÁST KELL MEGÖLNIE AZ ÉLETBEN MARADÁSÉRT. A KÜZDELEMNEK EGYETLEN GYÕZTESE LEHET: AKI UTOLJÁRA ÉLETBEN MARAD. TERMÉSZETESEN A JUTALOM SEM MARAD EL, AMI A PROGRAM ESETÉBEN EGY ÍRÁSBELI DICSÉRET. Ez az alaphelyzete ennek az 1999-ben született regénynek, a szerzõ egyetlen alkotásának, amelyet felülmúlhatatlanul megrázó és kegyetlen volta miatt több országban – köztük Koushun hazájában is – megpróbáltak betiltani. A magyar kiadás gerincén, elõés hátlapján is látható a figyelmeztetés: „tizennyolcas karika” és a felirat: „szigorú & véres”. Röhej, mindemellett helytálló. A történet egy alternatív jelenben játszódik, egy olyan távol-keleti országban, amit Nagy Kelet-ázsiai Köztársaságnak neveznek. A Köztársaság valójában egy kegyetlen diktatúra, amit a Vezér irányít. Ahogyan a könyvben állítják: „Ez itt a megvalósult fasizmus. Ilyen gáz helyet sehol másutt nem találsz a világon.” Valóban megtalálható a Köztársaságban minden, ami a megvalósult diktatúrákra jellemzõ volt, jellemzõ ma, és jellemzõ lesz a jövõben is. Aki csak egy kicsit is ellenérzését fejezi ki az ország vezetésével kapcsolatban, annak szükségtelen sorra vennie a másnapi teendõit. A Program – a Battle Royale – egy a kormány által kiötlött beteg kísérlet, melynek során minden évben véletlenszerûen kiválasztanak ötven középiskolás osztályt, és egy külvilágtól elzárt helyre vezénylik õket, ahol halomra kell gyilkolniuk egymást. Mivel a Köztársaság lakossága – a népességcsökkenés ellenére – igen nagyszámú, minden középiskolás

10 2007. FEBRUÁR

úgy érzi, csekély az esély, hogy pont az õ osztályát sorsolják ki. De ugyebár mégiscsak sorsolnak, a Programot minden évben megrendezik, ezért a lehetõség mindig fennáll. Azt, hogy valamelyik osztályt kijelölték a Programra, mindig akkor tudják meg a résztvevõk, amikor már az eligazítást hallják néhány perccel a játék kezdete elõtt. Felkészülésre idõ nincs. Az osztály minden tagja kap egy kis csomagot térképpel, vízzel, élelemmel, iránytûvel és egy véletlenszerûen ki-

választott fegyverrel. A fegyverek a legkülönbözõbbek lehetnek, az Uzitól kezdve a kézigránáton keresztül a bumerángig. Az egyik résztvevõ például darts nyilakat kap, amelyek mellé a humor kedvéért csatolták a táblát is. Egyenlõ feltételekrõl tehát szó sincs. Szökni képtelenség, a résztvevõk egy helyben sem maradhatnak, állandóan mozgásban tartják õket, tehát egy jó búvóhelyet nem tarthatnak néhány óránál tovább. Ha huszonnégy órán keresztül nincs halott, akkor mindenki meghal. Dióhéjban ennyi, indulhat a mérkõzés! Hogy mi értelme van a Programnak? A Köztársaság büszke arra, hogy nincs kötelezõ sorkatonaság (az árvaházakból soroznak be katonákat, és mivel mindenkit megölnek, aki a rendszerellenesség gyanújába keveredik, elég sok az árva). Azonban a vezetõség kötelességének tartja, hogy felmérje az állampolgárok „talpraesettségét”, szívósságát, tettre készségét, hogy tudjon kalkulálni, mi történne egy esetleges külsõ támadás esetén. Ezért aztán minden Program alkalmával lemérik, hogy mennyi idõ alatt végeznek egymással a „játékosok”, és statisztikákat vezetnek az elõforduló halálnemekrõl, amit aztán kielemeznek. Ez a hivatalos álláspont a Programról. Sokkal valószínûbb viszont, hogy egy beteg kormány megfélemlítõ stratégiája, amivel állandó nyomás alatt tartják az állampolgárokat.


MIEGYMÁS

A regény az elsõ oldalaktól fogva tele van feszültséggel, és nagyon nyomasztó. A szereplõk pszichológiája teljesen következetesnek és lehetségesnek tûnik egy ilyen beteg helyzetet feltételezve. Az ember óhatatlanul elgondolkodik: õ vajon mit tenne? Ha a szerelme is az osztálytársa? Az öngyilkosságot választanák, mint ahogyan a regény egyik szerelmespárja tette? Kezdetben senki sem szeretne bántani senkit, de egy idõ múlva a legjobb barát is hátbadöfheti a másikat, mert ez a legkegyetlenebb dolog az egész játékban: azokat fordítja egymás ellen, akik egyébként szeretik egymást. Az olvasónak is kemény lelki terhet jelenthet megélni a szereplõk vívódásait, a hajmeresztõen véres halálok pedig csak elmélyítik a nyomasztó-sokkoló hangulatot. A XXI. századi Legyek uraként emlegetik a Battle Royale-t, és nem véletlenül. A civilizációból kikerült fiatalok új világot építõ törekvései fordulnak át a nagy elõdben végül gyilkosságba a hatalmi harcok miatt. Itt, a civilizáció mázát viselõ embertelenség kényszerít rá érzõ, emberséges fiatalokat, hogy egymás mészárosai legyenek, és maguk mögött hagyják a civilizációt. Azt írtam, „érzõ fiatalokat”. Ez így nem egészen igaz: a regény egyik leghaj-

meresztõbb figurája az a fiú, aki egy gyerekkori agysérülése következtében nem képes semmiféle érzelmet megélni, bár ezzel õ maga sincsen tisztában. Teljesen hideg racionalizmussal öl meg maga körül mindenkit, kihasználva azok bizalmát, akik barátjuknak tekintették. Idegen kíváncsisággal tapogatja az általa szitává lõtt barátja holttestét, hogy megtudja, milyen is egy ilyen test érintése. Talán a legmegdöbbentõbb annak a fiúnak a története, aki már egy Programot megnyert, de mivel a sérülései miatt kimaradt az iskolából, újra kellett járnia a harmadik osztályt. Az új osztályát sorsolták ki a következõ Battle Royale-ra... Drámában tehát nincsen hiány, ahogyan vérben és kegyetlenségben sem. Nem gondolom, hogy ez lenne azonban ennek a szövegnek az értelme. Durva, de hatásos retorikai fogás a naturalista leírás, és a válogatott halálnemek, ám nem ez az a tartalom, ami leginkább felkelti az olvasó figyelmét. Elég kézenfekvõ (akár triviálisnak is nevezhetõ) problémafelvetése lehet a szövegnek, hogy mennyire képes a politika beleszólni az emberek életébe. Nemcsak egy diktatúrában, de egy demokratikus országban is. Természetesen nem tisztem és nem is vágyam a jelentésadás, ám érdemes látni, hogy ez a könyv nem elsõsorban a brutalitásról szól.

A regénybõl 16 kötetes manga is készült, és természetesen film is, melyet már hazánkban is meg lehet vásárolni DVD-n. A filmbõl két rész készült, de a másodiknak már semmi köze nincsen a regényhez. A könyv filmadaptációjáról pedig mit is mondhatnék? Dominál benne a piros szín. A magyar kiadás az Ulpius Háznál jelent meg, 2980 Ft-os áron. A külcsín nagyon szép, a borítón dombornyomásos kandzsikkal, amelyek akkor jelennek meg, ha a fény felé fordítjuk a borítót. A borítógrafika nagyjából mindent elmond a tartalomról, és – a belsõ illusztrációkhoz hasonlóan – igazán hangulatos. A regény 738 oldalas, és hangulatfokozóként mellékeltek térképet a szigetrõl, ahol a Program játszódik, valamint a résztvevõk névsorát. A páros oldalak felsõ sarkában pedig egy kis számlálót is elhelyeztek a Kedves Olvasónak, ami jelzi, hogy mennyien vannak még életben a résztvevõk közül. Morbid, de mindenképp igényes kiadás. Erõs idegzetûeknek. Több infó ezen az oldalon: www.battleroyale.hu Steve Észrevételek, kérdések, megjegyzéseket szívesen várok: [email protected]

JOANNE HARRIS: ÖTNEGYED NARANCS kifogja, annak állítólag teljesül egy kívánsága. A faluba hamarosan német katonák érkeznek, akik a gyerekek naivitását használják ki, hogy információhoz jussanak, és belekerüljenek a feketepiac vérkeringésébe. Thomas Leibnitz is köztük van, akibe az alig tíz éves Framboise beleszeret. Attól a naptól kezdve mániájává válik, hogy kifogja Öreganyót. Egy nap sikerül neki, ám nagy árat fizet érte, el is hagyja a család a falut. Most, amikor álnéven visszatér a régi tanyára, megnyitja „falatozóját”, melyben az édesanyja receptjei szerint fõz. A receptkönyv egyfajta napló, így ahogy viszszaemlékezik, az anyja szemén keresztül is láthatja az eseményeket. Aztán egy nap a faluban megjelenik egy idegen, és Framboise kénytelen dönteni: vagy elmenekül vagy felvállalja a múltját, a nevét és azt, amit testvéreivel elkövetett annak idején. Nagy meglepetéseket nem tartogat a könyv, nem is egy Stephen King, viszont akinek az idegei kisimulásra vágynak, az nyugodtan szerezze be! Az írás „kézen-


fogva”, édestestvérként jár a Szederborral, és mint említettem, a Csokoládéval, melyet még 2000-ben filmesítettek meg Juliette Binoche-sal, és Johnny Depppel a fõszerepben. vehanga

11 2007. FEBRUÁR


A Csokoládé után jelent meg Joanne Harris Ötnegyed narancs címû könyve. Ahogy azt várni lehet, ez is leheletfinom, kikapcsolódást (vizsgaidõszak végén agymosást) elõsegítõ írás. Aki szereti a finomságokat, az igazi házi recepteket, az is talál csemegéznivalót a könyvben. A történet két idõsíkban játszódik, könnyen követhetõen. Framboise, a szépkorba lépett asszony visszatér abba a kis francia faluba, ahol két testvérével nõtt fel édesanyjuk tanyáján, a második világháború idején. A ház körül nagy veteményes volt, és gyümölcsös, Framboise anyja pedig kitûnõ szakács, így a termésekbõl és édesanyjuk fõzõtudományából éltek meg. A falu szélén igazi vadregényes erdõ terült el ösvényekkel és átjárhatatlan bozótossal, ami kitûnõ játszótér volt a három gyereknek. Ha megunták, akkor lementek a Loire partjára. Élt egy legenda a faluban egy hatalmas csukáról, az Öreganyóról, aki a Loire medrében él, már sokan próbálták kifogni, ám senkinek nem sikerült. Aki

MIEGYMÁS

Egy név, egy érzés... AZ

EMBER MEGLÁTJA A CSILLOGÓ BÕRT, A KEMÉNY ÉS FORMÁS ORROT, A RECÉS TALPAT, ÉS AZT A KARCSÚ, DE

HOSSZÚ SZÁRAT.

EGYBÕL

BELESZERET.

MEGLÁTNI S MEGSZERETNI, CSUPÁN EGY PILLANAT. S HA ÖSSZEGYÛLIK A MINT AFFÉLE MAKRANCOS LOVAT, BE KELL TÖRNI – NÉHA A SAJÁT VEREJTÉKÜNK ÉS VÉRÜNK ÁRÁN. DE A KEMÉNY MUNKA MEGHOZZA A GYÜMÖLCSÉT. ODAADÓAN SIMUL A VISELÕJE LÁBÁHOZ. A SZÜLÕK LEGNAGYOBB SAJNÁLATÁRA ÉS FÉLELMÉRE FITTYET HÁNYVA A DR. MARTENS EGY ÉLÕ LEGENDA. EGY NÉV S EGY ÉRZÉS... MESÉS ÖSSZEG, JÖHET A KEMÉNY MUNKA.

Az egész úgy kezdõdött, hogy dr. Klaus Maertens, a német hadsereg 25 éves orvosa 1945-ben elment síelni az Alpokba, Seeshauptba, ahol is eltörte a bokáját. Ezután a szabványos katonai bakancsok túlságosan kényelmetlenek voltak neki, így tervezett egy speciális, nagyon kényelmes, puha bõrbõl készült bakancsot légpárnás talppal. A háború után saját kezûleg kezdte gyártani, mégpedig eredetileg gyógycipõnek. 1947-ben találkozott egy régi egyetemi barátjával, Herbert Funckkal, akinek nagyon tetszett az új cipõ. Céget alapítottak Seeshauptban, elkezdték gyártani a lábbelit, amit Dr. Maertensnek hívtak. A talpakhoz a légierõ által kiszuperált gumit használták. Így az alapanyag sem volt túl drága. Ki gondolná, hogy az elsõ sikereket a háziasszonyok körében érték el?!! Pedig az elsõ évtizedben a vevõik 80%-a 40 éven felüli nõ volt. 1952-re annyira megnõttek az eladások, hogy gyárat nyitottak Münchenben. 1959-re eljutottak odáig, hogy külföldi piacok után kezdtek érdeklõdni. Egy cég, a R. Griggs & Co. Ltd. rögtön kapott a lehetõségen. Levédték a légpárnás cipõ technikáját, és elkezdték a

12 2007. FEBRUÁR

gyártást az Egyesült Királyságban. Angolosították a nevet, módosították egy kicsit a kinézetet, és egy év múlva, 1960-ban megszületett a klasszikus 1460-as Dr. Martens AirWair bakancs: meggypiros, 8 soros, sárga fûzés, a talpán Martens logó! Hogy miért 1460-as? Mert 1960. április 1. azaz 1. 4. 60. az elsõ darab születésnapja. Elsõsorban a rakodómunkások, rendõrök és postások vásárolták, hisz õk sokat voltak talpon, számukra kifejezetten hasznosnak bizonyult a légpárnás bakancs. Az 1460-as bakancs a munkásosztály férfiúinak elsõszámú cipõjévé lépett elõ. Az elsõ közszereplõ, aki Docot viselt, valójában nem rocksztár vagy színész volt, hanem Tony Benn, népszerû munkáspárti politikus, de az 1960-as évek végén felfigyeltek rá a skinheadek. Õk védjegyükké tették a piros bakancsot, hogy – ahogy a legenda tartja – ellenségeik vére ne rondítsa el a cipõjüket. Valójában ekkor valósult meg a szubkultúrákkal való, azóta is tartó szoros összefonódás. A Doc népszerûségét tovább növelte, hogy megjelent Stanley Kubrick nagy vitákat kiváltó Clockwork Orange címû filmjében, amely egy Burgessmûvet dolgoz fel egy fiúról, aki a barátaival ártatlanokat és gyengéket pusztít. A filmet olyan hevesen kritizálták, hogy a rendezõ végül levetette a mûsorról.

A vizuálisan sokkoló kinézethez azonban a fehér munkaruha és a keménykalap mellett már hozzátartozott a félelmetes DMs. 1976-ban újabb fordulat következett a punkok megjelenésével. Állítólag Sid Vicious volt az elsõ, aki ilyet hordott, és õt követték a többiek, majd az egész punk mozgalom egyik védjegye lett. Persze a média gyorsan összeházasította a Martenst a legprovokatívabb ifjúsági mozgalommal, hiszen a gúnyos mosoly, a szakadt farmer, a láncok és a szétszabdalt póló mellett a 18 soros Martens is a lázadás jelképe volt. Népszerûségét megtartva a Martens lépést tartott minden kulturális fordulattal, szinte minden szubkulturális irányzat a magáévá tette. A Doc többé nem a munkásosztály cipõje: egy egész nemzedék divatcikkévé, sõt a pop-kultúra részévé vált. Manapság persze már gyakorlatilag mindenféle cipõt gyártanak a papucstól a szandálon át a csótányroppantóig. A skinheadek imádták a kis meggypirost, a gótok természetesen a feketét, a pápa pedig a fehéret merthogy állítólag a II. János Pálnak is volt egy speciális fehér Dr. Martense! Tordai Gábor


MIEGYMÁS

A számûzetés és az Ország Albert Camus francia regényíró, esszéista. 1913. november 7-én született Mondoviban, Algériában, egy algériai francia család gyermekeként. Földmunkás édesapja elesett az elsõ világháborúban, õt és testvérét spanyol származású (egyébként írástudatlan) édesanyjuk nevelte fel. Egyetemi tanulmányait tüdõbaja miatt nem fejezhette be. Gyógyulása után különbözõ munkákkal próbálkozott, hivatalnok, ügynök, újságíró, dramaturg is volt. Elsõ kötete 1937-ben jelent meg: Fonákja és színe. Írói hírnevét a német megszállás alatt megjelent két mûvel szerezte meg, filozófiai esszéje, a Sziszüphosz mítosza és a Közöny címû regénye ugyanazon évben, 1942-ben jelent meg. Ekkor már Párizsban élt, részt vett az ellenállásban is. Sartre-ral eleinte jó barátságban voltak, antifasizmusukon túl az egzisztencialista filozófia alapjainak elfogadása kötötte õket össze, bár Camus sohasem vallotta magát egzisztencialistának. Világnézeti okok miatt, többek között a magyar forradalom és szabadságharc megítélése miatt is megszakították kapcsolatukat. Camus mindvégig kiállt a az 1956-os magyar forradalom mellett. 1957-ben Camus Nobel-díjat kapott. A díjjal járó nagy pénzbõl egy kitûnõ, nagy teljesítményû autót vásárol. Ezzel addig száguldozott meglehetõsen esetlenül az országutakon, míg nekiment egy útszéli fának és azonnal meghalt. 47 éves volt. Camus filozófiája erõsen hatott kortársaira, bár önmagát sohasem tekintette filozófusnak. Filozófiai gondolatait szívesen fejezte ki mítoszokkal. Az elsõ mítosz

Sziszüphoszé. Az élet abszurditását kívánja vele feltárni: a halál gondolatával élõ, az életet értelmetlennek látó embert. Az elidegenülés ellen semmilyen orvosságot nem talál: ellenségesnek érez mindent, ami a közvetlenül adott világon túllép. A tisztánlátás szerinte egyszerre foszt meg „egy elveszett haza emlékétõl és az ígéret földjének reményétõl” – azaz a vallástól és a forradalomtól. Mindkettõt tagadva csak a jelennek tulajdonít fontosságot. Utolsó kötete, A Számûzetés és az Ország (1957) címû novelláskötet az idegenség fájdalmáról és a hazatalálás, a megtartó közösség nosztalgiájáról vall. A címben jelzett ellentétpár jellemzõ Camus mûvészetére, amely egyszerre élettagadó és életigenlõ. A társadalomnak nemet mond, a „világnak”, a pusztán érzéki jelenre korlátozott életnek és a természetnek igent. Stílusa világos és egyszerû.

Camus-nek nem kellenek „trükkök”, külsõségek: nem díszes nyelvi képeket használ, hanem nemes, egyszerû képet jelenít meg. Erõs kötelékrõl ír, amely az embert az emberhez, illetve az embert a tájhoz köti. A letisztult szenvedély félelmetes erõvel hat. A hazaszeretet furcsa, megindítóan letisztult, magasrendû képletei, bizonyságául szolgálnak annak, hogy a haza a születés és a gyerekkor színhelye. A modern ember életérzése, a kor, a belsõ magány, számkivetettség és a boldog Ország utáni vágy jelenik meg a lapokon. Hat novellát olvashatunk ebben a kötetben: változatos módon, de valamennyi az emberi magány termékeny feloldásáért való szüntelen küzdelmet ábrázolja, az Ország keresését, ahol a magány úgy oldódik fel, hogy összeolvad a többi magánnyal. Tordai Gábor

Betelt az a bizonyos pohár. Jakupcsek volt benne az utolsó csepp. Történt ugyanis, hogy a reggeli mûsorába meghívott egy szociológust annak ürügyén, hogy egy bulvárlap féloldalas képet jelentetett meg, amint az egyik autóban rekedt és megfulladt gyermek holttestét épp az ölében vitte egy tûzoltó. Erkölcstelen, etikátlan – ilyen és ezekhez hasonló szavak hangoztak el, az egyszeri tévénézõ pedig egyetértõen bólogatott. Majd egyszer csak a beszélgetés folyamán be-

vágtak egy képet, na mirõl? Hát a szóban forgó újság ominózus cikkérõl, ahol a kép is remekül kivehetõ volt... Jakupcsekéknek sikerült: újabb szintet süllyedtek a média posványában. Most már nem csak idétlenek vagy ízléstelenek, de elõször ujjal mutogatnak a másikra, aztán lemásolják ugyanazt. Tudom, igazságtalan dolog ezt az egy esetet kiemelni, hisz tele vagyunk gyomorforgató példákkal. Nem emlékszem már, melyik tévés


személyiség mondta, de megmaradt bennem: ha minden nap ugyanabban az idõpontban fél óráig semmi mást nem mutatna egy tévécsatorna, csak egy darab wc-kefét, aztán hirtelen levennék mûsorról, még aznap kapnák a telefonokat, hogy hova tûnt a wckefe...?! Szerintem sem lenne másképp. Sõt, én máris hiányolom. Lenne bõven dolga a médiában. Cián

13 2007. FEBRUÁR


Ami a tévébõl folyik

MIEGYMÁS

Rajtad is múlik „IMÁDOM

MAGAMAT KÉNYEZTETNI, MÉGJOBBAN HA A BARÁTNÕIM VAGY EGY HELYES SRÁC CSINÁLJA.

TOMMAL MÁR SZEXELTÜNK IS (MÁR NEM JÁROK VELE).

TEHÁT

14

BARÁ-

MÁR NEM VAGYOK SZÛZ ÉS ATTÓL A PERCTÕL

KEZDVE TUDTAM, HOGY ÉN EZT RENDSZERESEN CSINÁLNI FOGOM NEM ÁMÍTÁS,

A

:)” –

IDÉZET BY

NONOKA 14,

AKI NEM CSALÁS,

ÉVES.

Szeptemberben összefutottam egy volt csoporttársnõmmel, aki már gyakorló pedagógus egy Szeged környéki iskolában. Miközben beszélgettünk, elpanaszolta, hogy a tanévnyitó értekezleten egy téma volt, amiben nagyon egyetértettek (csak egy – ez volt a szomorú, és a téma maga): a gyerekeknek ki kell kapcsolniuk mobiljukat az iskolában. Kicsit felvontam a szemöldökömet, mert nekem valahogy evidens, hogy óra alatt nem használom a telefont. A fõiskolán volt egy tanárunk, akinél ha órán becsörgött valamelyik hallgató mobilja, valami „érdekes” feladatot talált ki, azonnali megoldásra, és értékelte is a teljesítményt. Azt hiszem, 2 hét kellett ahhoz, hogy már véletlenül se csörrenjen meg egy mobil sem. Azonban eldobtam az agyamat, mert az ismerõsöm közölte, ha még csak annyi bajuk lenne, hogy csörög, jó lenne. De a gyerekek manapság kamerás, hangrögzítõs mobilokkal rohangálnak, amivel a tanárokat fényképezték, dekoltázst, feneket, illetve felveszik a hangjukat. Hol vannak ilyenkor azok a nagyon fontos és sarkalatos személyiségi jogok, amelyek alapján a diák szent, és sérthetetlen, és joga az csomó van, még a tanárt leköpni is akár, hogyha az számon kéri rajta a viselkedését vagy az elmulasztott házi feladatokat. Ebben az iskolában azonban a tanárok már elveszik a mobilokat, ha bekapcsolva találják. Elveszik, és a szülõnek sem

adják vissza, csak év végén. Mondjuk a SIM kártyákról nem esett szó... A héten megint borsózott a hátam: egy szegedi általános iskola a helyszín, csak itt már olyan határon mozog a dolog, hogy elrémülök. Egy felsõ tagozatos diák bement a wc-be és lefotózta a mobiljával, ahogy az osztálytársa pisil. Nem tudom, mi jöhet még ezek után, bár valamiféle betekintést ad pár internetes oldal (az Index Subba blogján milliónyi van ilyen, pl: http://szombatestilaz.blogspot.com/ , vagy a http://privi.hu, amit a Subba csak parasztiwiwnek hív). Kérdem én, milyen szülõk azok, akik mobilt vesznek a 14 éven aluli, KISKORÚ gyermeknek? Miért kell? 14 éves kor alatt szerintem nem kéne még ilyen fokú bulizás, hajnalban hazajövés. Mennyivel más volt az én tinédzser koromban. Mozi, színház, házibulik, ottalvások a barátnõknél, a legvadabb esték azok voltak, amikor hajnal 4-ig néztük a Hairt, meg ezer dolgot megbeszéltünk, világot váltottunk és szétröhögtük magunkat. Aztán 17 évesen egy szál sátorral egyedül irány a Dunakanyar, a szüleimet felhívtam kétnaponta, hogy élek, jól vagyok, és persze, hogy haverokkal vagyok. Nem volt ki a hasam, sõt a csípõm sem, sõt, a derekam sem, és nem volt mélydekoltázsos pólóm sem. Az öcsém nem járt el diszkóba 14 évesen, helyette 16 éves koráig megkereste a pénzt az elsõ motorjára. Sõt, felvételizni is úgy jöttem Sze-

gedre, hogy nem volt mobilom, és csak megadtam a kollégium számát anyuéknak, hogy tudják, hol szállok meg, és pár naponta felhívtam õket (mert én kvázi két hétre leköltöztem Szegedre felvételi idején). Milyen társadalom ez? Hol a kiút? Van-e kiút? Hova vezet mindez, ha nem találjuk meg a kijáratot? Jönnek, Barbiek, Kenek, zselézett hajú, széptestû, erkölcs nélküli lények, akik az egyre sekélyesedõ magyar oktatásban tanulnak, ahol trendi a kamerás csillimobil, és trendi, ha dizsibe is jársz kilátszó seggel, trendi a tanárnõvel szexelni a szertárban fiúként, trendi egy kis spangli, meg a buli, a buli, a buli... Ha a fiam ilyen lesz, testi fenyítéssel fogok élni. Elõször is megkarmolom magamat.... véhanga

Magyar leves kínaiul Rohanok, gyerek, tanulás, háztartás, tanítok, dolgozok, rohanok, rohanok, rohanok. Valószínûleg másoknak kiesik néhány tétel ebbõl a felsorolásból, de gyanítom, hogy nagy része megegyezik. És az ember megéhezik, a fene egye meg! Ha nincsen éppen idõ vagy kedv a menzához, de van otthon egy sárgarépa (ha van, fehérrépa, zellergyökér is mehet bele, az eljárás akkor sem változik, csak a leves finomabb), egy le-

14 2007. FEBRUÁR

veskocka, chili, 10 deka husi, egy kevés petrezselyem, bors, fokhagyma és vékony levestészta, akkor 10 perc alatt kész az én magyar levesem kínai módra, melybõl a fiam is ehet. A húst nagyon vékonyra (mivel fagyasztottal dolgozom, amit jó vágni, ezért olyan max. fél centisre) felcsíkozom/kockázom, felteszem a leveskockával és a borssal pici vízben fõni. Gyorsan megtisztítom a répát, belereszelem,

majd a fokhagymát is (akár 4-5 nagy gerezdet is belerakok fél literbe). A tésztából legalább két nagy marékkal beleteszek, hogy sûrû legyen, mire megfõ. 10 perc után ellenõrzöm a húst, hogy jól átfõtt-e, beleteszek egy kis fagyasztott petrezselymet, a saját adagomba chilit. Ki-ki még rakhat bele fûszert saját ízlése szerint.


véhanga

MIEGYMÁS

Legendák közt élõk A

HÁZTETÕN UGRÁLÓ FEKETE, ÁRNYSZERÛ ALAK.

KÖZÖTT.

TEKINTETE

HIDEG, KÖNYÖRÜLETET NEM

CSAK A SZEMEI LÁTSZANAK KI A FEKETE CSUKLYA ANYAGA ISMERÕ. ELSZÁNT BÉRGYILKOS. A MISZTIKUS KÖDÖK ÉS LEGEN-

DÁK VILÁGÁBA BURKOLÓDZÓ ALAK: A NINJA....

Bujinkan Sanshin Dojo nevû iskola oktatói: Németh Tamás és Sinkó Zoltán. Az õ nagymesterük Hatsumi soke, vagyis stílusvezetõjük. Hatsuminak további iskolákból és stílusokból is van magas mesterfokozata, így azoknak a tudásanyaga is beépül a Bujinkanba valamilyen szinten. Soke Hatsumi Masaaki 26 évesen, 1957-ben találkozott Takamatsu Toshitsugu sensei-jel, a ninjutsu akkori nagymesterével Kashiwabara városban. Nagyon megtetszett neki a ninjutsu, így hát elkezdte tanulni. Késõbb a 9 Bujinkan ninjutsu iskola mestere lett. Takamatsu soke emlékére Hatsumi senesei létrehozta a stílusokat egybefogó, fejlesztõ és ápoló, átfogó iskolát, a Bujinkan Dojo-t („Ahol Az Isteni Harcos Gyakorol”). Számtalan díjat és kitüntetést vehetett át, szerte a világon a legkülönbözõbb intézményektõl és szervezetektõl. Kapott kitüntetést II. János Pál pápától (!), királyoktól, hercegektõl, elnököktõl és miniszterelnököktõl is. Több filmet segített tanácsadóként, némelyikben szerepelt is. Shihan Dean Rostohar európai, világhírû mester, az õ tanítványai a Szegeden oktató harcmûvészek. Az õ idézete

nagyon illik a ninjutsura: „Már több mint 15 éve foglalkozom a ninjutsu-val, de még mindig nem tudok semmit. Az életem végéig tanulni fogom, mert mindig van benne valami új.” A ninja alapelv: túlélni – bármi áron. Ha kell, meneküléssel, ha kell, kivárással, ha kell, harccal. Az edzést jó hangulatú baráti társaság teszi élvezetessé. S talán már hamarosan tornaóraként is felvehetõ lesz! Érdemes megnézni és kipróbálni, hiszen Szegeden számos harcmûvészetet oktatnak, és hogy ne ítélkezzen az ember látatlanban, érdemes mindegyiket megtekinteni. A ninjutsu nem gyorsan tanulható, frankó verekedés. Sok türelem és idõ kell az elsajátításához. Tordai Gábor

Az edzést az Osztrovszky utca 1. alatt lehet kipróbálni hétfõn és szerdán 17:45-tõl vagy a Károlyi kollégium tornatermében péntekenként 19 órától. További információ: [email protected]


15 2007. FEBRUÁR


Rengeteg film készült, amelyben ninják szerepeltek. Legtöbbször csodálatos, természetfeletti képességekkel rendelkezõ harcosok. Pedig ezek a filmek nem az igazi, hús-vér, halandó ninjákról szólnak. A ninják nem természetfeletti lények, nem válnak köddé. Csak éppen egy félelmetesen kidolgozott akciócsoport tagjai, hihetetlenül magas képzéssel. Japán véres évtizedeiben lettek hírhedtek, amikor a csatákat még szamurájok vívták. Bár a közhiedelem szerint a ninják kémek, besúgók, bérgyilkosok voltak, a valóságban sokkal inkább testõri feladatokat láttak el a földesurak szolgálatában. Hasonlítottak a mostani speciálisan képzett elit alakulatokhoz. Szinte tökéletes tervekkel dolgozták ki a célpont megközelítését, a feladat teljesítést, és a célterület elhagyását. Amikor Japánnak nyitni kellett a nyugat felé, õk lassan az árnyakba olvadtak. Legendákká lettek, vagy éppen baljós árnyakká váltak. Pedig a ninjutsu egy életmód. Ugyanúgy, mint ahogy a shaolin is egy életmód. S a porból újra feltámadni látszik a ninják titokzatos világa. Ma már szerte a világon tanulható, többek közt itt Szegeden is. A

MIEGYMÁS

A teá(k)ról A teafogyasztás eredetét kínai feljegyzések Shen-Nung császárhoz kötik (i. e. XXVII. sz.). A legenda szerint egy napon a császár egy nagy fa alatt forralta a vizet, amikor a szél néhány levelet sodort a vízbe, és így született meg a tea (a kínaiaknál szokás volt az ivóvizet felforralni a vízzel terjedõ gyakori járványok miatt). Az uralkodó elragadtatva figyelt fel a fõzet elõnyeire, jó tulajdonságaira, s ezért egész birodalmában elterjesztette. Az ezt követõ századok alatt népszerûvé vált az egész világon. A jó tulajdonságai miatt elõszeretettel alkalmazzák napjainkban is. A tea vértisztító és méregtelenítõ hatásán kívül javítja az emlékezõképességet, a koncentrálóképességet, és kellemes közérzetet biztosít fogyasztója számára. A teát nemcsak teafa cserjébõl, hanem különféle gyógynövényekbõl, illetve keverékeikbõl is készítik. A teakészítés országonként más és más, az angolok a teafüvet elõször a forrásban lévõ víz fölött enyhén átgõzölik, majd leforrázzák. Körülbelül 5 percig hagyják állni, majd szûrõn keresztül csészébe öntik. Ízesítéshez tejet használnak. Az orosz teához hozzátartozik a szamovár. A teaesszenciát egy kis kannában a szamovár tetején tárolják. Ha valaki teát akar inni, az esszenciából tölt egy keve-

set a csészéjébe, amit a szamovárban lévõ forró vízzel hígít. Kínában a teáskannát félig megtöltik zöld tealevelekkel, majd egymás után négyszer leforrázzák.

Végül pár szó az ismertebb teákról • Gyümölcstea: a mai mindennapok alig képzelhetõk el gyümölcstea nélkül. Szomjoltó hatásával háttérbe szorít más, rendszerint cukortartalmú drága italt. A gyümölcstea bármikor alkalmas teázásra forrón vagy a hûtõszekrényben jegesteaként elõkészítve. Gyümölccsel, gyümölcslével vagy alkohollal vegyítve kitûnõ italkeveréket nyerhetünk belõle. • Vörös tea: rooibos az „aspalathus linearis” finom tûlevele, melyet erjesztéssel készítenek. A cserje egy-másfél év után takarítható be elõször és nyáron 50-60 cm-re levágják. Az elsõ munkafolyamatban levágják és széttépik az ágakat, miközben folyamatosan nedvesen tartják õket. A fermentáció a szabadban történik és az idõjárási viszonyoktól függõen 12-20 óráig tart. Eközben a növényi részek vörösesbarnára színezõdnek. • Zöld tea: a zöld teát szedés után fonnyasztják, hogy az erjedést megaka-

dályozzák, gõzölik, majd kézzel sodorják, és végül forró levegõ segítségével szárítják. A zöld tea fogyasztása segít abban, hogy különbözõ betegségeket kerüljünk el és hogy meghosszabítsuk életünket. A zöld tea energiával tölt fel és elõsegíti az agy munkáját. • Fekete tea: a fekete tea hatóanyagai a thein, a csersavak, az illóolajok és a vitaminok. A thein élénkítõ hatása a központi idegrendszeren keresztül serkenti a vérkeringést és a légzést. Az agy több oxigénhez jut, mely által növekszik a szellemi teljesítõképesség. A csersavak nyugtató-stabilizáló hatást fejtenek ki a testi-lelki folyamatokra. Az illóolajak pedig anyagcsere-élénkítõ hatásukon túl a tea aromájának alapját is képezik. Gór-Nagy Gábor

A kommunikáció új kezdete „Hír Veronából? Boldizsár, mi újság? Hoztál-e írást nékem a baráttól? A kevesem hogy van? És az apám? Hogy mint van Júlia? Ezt újra kérdem, Mert semmi sincs rosszul, ha jól van õ.” (Shakespeare: Romeo és Júlia) Emlékszem még arra a napra, amikor 386 évvel és 8 hónappal Shakespeare halála után megkaptam az elsõ mobiltelefonomat. Karácsony volt eme szent ünnep, én pedig a 16. esztendõm vége felé jártam. Az is egész világosan rémlik, hogy a becses nap elõtti években (persze öntudatra ébredésemtõl számítva) elleneztem a mobiltelefon birtoklását. Barátnõim is akkor tájt szerezték be elsõ életjeladó-vevõ készüléküket, mikor én. Sokat beszélgettünk Róla. Mármint arról a dologról, ami sokak számára – késõbb számomra is – új távlatokat nyitott

16 2007. FEBRUÁR

rengeteg olyan dolog felé, ami a világ és önmagunk megismerését szolgálta. Nem is tudom... Azt hiszem, azért nem szerettem, mert flancolásnak éreztem. Vagy csak úgy gondoltam, hogy ha mindenkinek megadatik, csak nekem nem, az lesz az igazán ciki és ezt a visszájára fordítottam. Már tényleg nem emlékszem. Azóta is sokszor eszembe jut, mi lenne velünk internet, telefon stb. nélkül. Valószínûleg semmi. Mármint semmi különös. Persze ha a szokások és az elõírások is maradnának, ha neten kellene letöltenünk az ûrlapokat, meg ilyesmi... A világgal az ember is kénytelen változni; még az is lehet, hogy visszafelé is mûködne. Szóval, mi lenne velünk...? Ugyan, mi lenne... Ha jönne egy – kék vagy zöld, de határozottan megkülönböztethetõ – földönkívüli hadsereg, aki a papíron és a tollon kívül minden

mesterséges kommunikációs eszközünket elvenné... Vajon hogyan élnénk tovább? Így, mint most, biztosan sehogy. Ha a tudás hatalom, az információ pedig tudás, akkor... Néha azért nem bánnám. Valahogy magam köré gyûjteném azokat, akiket szeretek – persze csak ha õk sem bánnák –, hogy mindig együtt legyünk, ha már csak a postagalamb és a futár maradt nekünk. Talán fontosabbak lennénk egymásnak, talán rájönnénk, hogy egymást mégis csak sokkal jobban szeretjük, mint a tévét vagy a számítógépet. Mert ma, amikor fizikailag egy helyen vagyunk, sokszor akkor sincs velünk senki, pár elektromágneses hullámot leszámítva. Talán újra elkezdenénk beszélgetni... Talán.


Summer2

MIEGYMÁS

Dömdödöm A

MINAP LELKESEN, SZÉLES MOSOLLYAL AZ ARCOMON ÚJSÁGOLTAM A BARÁTAIMNAK: CIKKET ÍROK

LÁZÁR ERAZ KI? SZÓHOZ SEM JUTOTTAM. A SAJÁT GENERÁCIÓM NEM ISMERI KORUNK EGYIK LEGFANTASZTIKUSABB ÍRÓJÁT? NEM OLVASTA A HÉTFEJÛ TÜNDÉR MESÉIT? A LYUKAS ZOKNIT, MELYNEK A VÉGÉN A LYUK NAGYOBB LESZ, MINT MAGA A ZOKNI? A KÉK MEG A SÁRGA MESÉJÉT, AMELYBEN EGY KÉK ÉS EGY SÁRGA FESTÉKPÖTTY KIMÉRT HANGON TÁRGYALJA MEG, HOGY MILYEN GOROMBA A MÁSIK, ÉS MENJEN ARRÉBB, MÍG A VÉGÉN EGYETLEN ZÖLD PÖTTYÉ OLVADNAK? A NYÚL MINT TOLMÁCS TÖRTÉNETÉT, AMI SZEREPEL IS AZ EGYIK ÁLTALÁNOS ISKOLAI MAGYAR NYELV TANKÖNYVBEN, TEHÁT MONDHATNI TANANYAG? NEM HALLOTTAK MÉG DÖMDÖDÖMRÕL? NEM ISMERIK LÁZÁR ERVINT?! EZ NEM MARADHAT ENNYIBEN. VINRÕL!

ERRE

EGYBEHANGZÓAN NEKEM SZEGEZTÉK A KÉRDÉST:

verset, és azt az egyik meséjébe bele is írta. Így hangzik: „Szerda ablakában csütörtök ül, és ordít csütörtökül.” Elégedett volt az életével, azt vallotta, aki nem érzi magát öregnek, az nem is az. Úgy nyilatkozott, ha a jótündér megkérdezné tõle, újrakezdené-e az életét, határozott nemmel felelne. Hogy hogyan született vitathatatlanul leghíresebb mesehõse, Dömdödöm alakja? A történetet megtaláljuk A Négyszögletû Kerek Erdõ meséi között. „Azért kezdte el azt mondani, hogy »dömdödöm« mert úgy érezte, hogy a szavaknak


nem mindig pontos a jelentése, de mindenképp az esti távoli beszédbõl ered, mert amikor este beszélget két ember, akkor a távolból figyelõ csak annyit hall, hogy döm dö döm dö döm. Innen ered az õ neve.” Azért teremtette meg varázslatos és öntörvényû mesevilágát, hogy az elveszett értékeket átmentse a borzalmak utáni idõkbe, a gyûlölködés és az öldöklés helyett olyasvalami szülessen, ami mentes minden gonoszságtól, ártatlan, mégis hatalmas morális értékkel bír. Meséiben nincsen gonoszság, a Pomogácsokról, akik „majd jönnek” – holott senki nem tudja, kik, vagy mik azok – kiderül, hogy nem is léteznek. Jöttük hírére mégis hatalmas fejetlenség támad, mindenki látni, hallani véli õket és meséli, hogy mennyire nagyok és ijesztõek és borzalmas lények – jól példázza ez a világunkat: bizonyság nélkül is bármit elhiszünk bárkinek. Történeteivel, melyeket a mese álcája mögé rejtett vigaszt adott gyermeknek és felnõttnek egyaránt. Lázár Ervin 2006. december 22-én hagyta itt e világot hosszan tartó, súlyos betegség után. 2007. január 10-én helyezték örök nyugalomra a Farkasréti temetõ mûvészparcellájában. Azon a napon gyászba borult az egyébként mindig vidám kacagástól hangos Négyszögletû Kerek Erdõ is, Dömdödöm, Mikkamakka, Vacskamati, Kisfejû Nagyfejû Zordonbordon, Aromó, a nyúl, Szörnyeteg Lajos és Bruckner Szigfrid hálával gondoltak alkotójukra. Búcsúztatóján Csukás István így fogalmazott: „Sóvárgó szívvel és sóhajtva megállapíthatjuk, hogy jobb volt a világ, amikor közöttünk élt – derûsebb, könnyûbb és könnyelmûbb”. Isten Vele! TéEn

17 2007. FEBRUÁR


Senkit nem fárasztanék (a szükségesnél több) életrajzi adattal, csupán képet szeretnék adni arról a meseíróról, aki a 20. század elembertelenedõ világában is olyan értékeket képviselt, melyeknek már csaknem elfelejtettük a létezését is. Lázár Ervin felmenõi mezõgazdasággal foglalkoztak, ám õt az irodalom érdekelte, amivel, ha kissé nehezen is, de megbékélt a család. Újságíró végzettsége mellett magyartanári diplomát szerzett, ám sohasem tanított. Munkatársa volt többek közt az Esti Pécsi Naplónak, az Új Idõknek, majd az Élet és Irodalomnak. 1971-tõl szabadfoglalkozású író, ám elsõ meseregénye, A kisfiú meg az oroszlánok már 1964-ben megjelent. Meséi példa nélkülien új, jellegzetes hangon szólaltak meg, s ez az olvasói körében a rajongásig népszerûvé tette. Legismertebb kötetei A Hétfejû Tündér és A Négyszögletû Kerek Erdõ. Nem csupán gyermekeknek írt, felnõtteknek szóló regényei a Fehér Tigris és a Csillagmajor. Ám ha mûveit jobban megvizsgáljuk, meséiben is könnyedén felfedezhetõ az a morális érték, ami talán pont a felnõttekbõl hiányzik, a gyermekekben pedig még megvan. A Kossuth- és József Attila-díjas alkotót élete utolsó évében megkérdezték, elégedett-e az életével, s õ azt válaszolta: igen, de ha újrakezdhetné, inkább asztalosnak menne. Két gyermekét „társszerzõnek” nevezi a mesekönyvei megalkotásában, és sokszor merített ihletet saját gyermekkorának emlékeibõl. Minden könyvének szereplõit valós élmények alapján formálta meg, és legtöbbnek jellemében õ maga is benne van. Még az ágya mellett is volt egy füzete, hogy ha valami furcsát álmodik és felriad, feljegyezhesse. Ennek a leglátványosabb eredménye az volt, hogy egyszer álmodott egy kis

(ARC)PIRÍTÓ

Egy született kretén naplója JANUÁR, AMIKOR ROHADT MELEG VAN ÉS MÉG SOK MÁS Kedves Naplóm! Te vagy nekem az elsõ naplóm és azért most úgy szorongok, mint nagyfater a kerti budin szilvázás után. Tiszta hülyeség ez a kedves napló, hogy a rákba lehet egy tárgyat lekedvesezni? Na yo a mocim az más, az családtag. Megvan!!!! Elnevezem Bélának, így már azé mindjárt másabb. Most kezdhetem elölrõl áááááááááááá. Kedves Béla! Ez már mindjárt más. Szóval Bélám! Már megint átverve érzem magam és nem is kicsit. Három hokimeccset kötöttünk le az alkesz haverokkal a rivális krimó törzseivel, oszt jég meg sehol. Két hónap szervezés után itt állunk bepálló hátsóval minden hétvégén a tó mellett, még jégkockát is dobáltunk bele vazze (a whiskyt leitta róla az a sügér Dezsõ), oszt mégse fagy. Ha tudnék úszni, akkor lehetne vízipólózni, de a fürdést nem erõlteti egy magamfajta jó motoros, még megártana. Szóval nagyon úgy néz ki, itt még hógolyózás se lesz, pedig a Marcsát mindent télen megdobáltuk eddig a parkolóba. A kamionosok meg integettek, mert hát a célzás sose volt az erõségünk. Karácsonykor azon agyaltunk a Retkes traktorba egy éjjeli iszogatás után, hogy a kiscsávóknak hogy adják így be a mikulásos sztorit. Lecseréli az öreg szakállbazár ilyenkor a szánkót traktorra...? Höhöhöhö. Azzal nem sok kerítést ugrik át. Apropó kerítés... Ültünk egy este a haverokkal a traktorba (nem a mikuláséba, hanem a kocsmába), és pont amikor a Láma Sztív, aki valójában nem Láma, csak azóta hívják így, amióta leköpte az egyik focimeccsen a bírót tévedésbõl egy les után. Azé tévedésbõl, mert a partjelzõt akarta. Szóval a Láma pont mesélte, hogy már teljesen kiborult a kerítésük otthon (lehet, hogy a Mikulás járt arra? Höhöhö), ezért kéne újat szerválni, amikor mutatták a tévében, hogy a parlament elõl most akciósan elvihetõ olyan jó kis fémkerítés. Persze itt is az öltönyösök tolongtak elöl, mondták is nekik a drótosfülûek, hogy csak lassabban, de azok nagyon sietõsen csinálták. No mi is ugrottunk egybõl kocsiba és téptünk pöstre. Már reggel volt, mire felértünk, mert a Dezsõ elaludt Vecsésnél vezetés közben és

18 2007. FEBRUÁR

belassultunk az út mellé. No mikor felértünk aztán megint kiderült, hogy átverés van de nagyon, merthogy azt a kerítést már kinézte magának a táncos Feri is, és nem ad belõle egy métert se. Ettõl a Láma olyan depressziós lett, hogy el kellett vinni az állatkertbe. Megérte Pestre menni, mert láttunk olyan kombiné villamost is, de ez most nem borogatta a villanykarókat. Az állatkert nagyon jó volt, de kiraktak minket, mert Retkes Józsi bemászott a krokodilokhoz, hogy lenyúzza a csizmájukat, mert attól az asszony beindulna. Be vót már állva rendesen no... Nem csak pöstön történnek izgalmas dolgok, voltunk a hónap közepe felé plakátot ragasztani a városba. Az egyik haver bandája, a Sercegõ levéltetvek fog fellépni a klubba, oszt bevállaltuk egy rekesz sörért a plakátolást. Persze csak éjjel mertük, mert nappal már kergettek meg minket a zsernyákok meg városõrök. Az utóbbiak még rosszabbak, mert azok élvezetbõl szambáznak a városba, oszt olyan kemények, mint a hígítós zománcfesték. Szóval éjszaka mentünk ragasztgatni és végig a Tankcsapda legjobb számát üvöltöttük azt, hogy „engem az se érdekel, ha be vagyok rúgvaaaaaa”. Néha a Láma üvöltött csak félre hogy másztõõõõõõõr, másztõõõõõr, mert õ leragadt a Metallicánál. Szóval ahogy ott szambáztunk a körúton, összetalálkoztunk két igen szimpatikus egyemista csávóval. A szimpátiát a kezükbe lévõ házipálesz váltotta ki nem tagadom, de miután megkínáltak minket, igen jót beszélgettünk. Azt mesélték, most jöttek a sövényugró bajnokság területi döntõjérõl, amit el is hittünk, mert úgy néztek ki, mint azok a facsávók a Gyûrûk urában. Tele voltak levelekkel meg ágakkal. Meg is mutatták a versenyprodukciójukat az elsõ sövénynél, tandem ugrás fejjel elõre. Szép sportág, percekig tapsoltunk. Persze azt nem mertük nekik mondani, hogy sose láttunk még ilyet, mert azé imidzs is van a világon vagy mi, de megígértük nekik, hogy ezért a gyenge produkcióért nem verjük el õket, feltéve, ha adnak még páleszt. Adtak. Csak ér valamit az egyetem azé, tudják mit köll tenni ilyenkor.

Szóval õk mondták, hogy most mennek a tescóba enni, mert ott jókat lehet zabálni ilyenkor. Mi csak a kasszákig jutottunk, mert Dezsõ röhögõgörcsöt kapott, amikor meglátta az éjjeli szolgálatot teljesítõ biztonsági õrt. Ilyen karika lábú Mr. Bean alkatú és arcú csákó volt, és ment mintha jönne. Ki is vittük Dezsõt levegõzni, hátha befejezi, de amint kicsit megpihent, Láma elkezdte utánozni az õrt, oszt megint ugyanott voltunk. Addig vigyorogtunk a parkolóba, míg el is felejtettük a két egyemistát és elmentünk nélkülük. Bár tudom, hogy ez nem panaszkönyv, de Bélám, azt még el kell mondanom, hogy már megint majdnem halálra sebzett egy rakéta a villamoson. Nem olyan piroizé rakéta, hanem egy nyugdíjas, Akkorát vágott egy öreglány a botjával a lábomra, hogy majdnem elkezdtem Zámbó Imrét énekelni kínomba. Ki kéne írni a tömegközlekedési jármûvekre, hogy felszállás csak 5 km/h sebesség alatt. Ez a nyanya már lent lendületet vett és elgázolt mindenkit, aki lefelé tartott. Persze a lendület csak addig tart, amíg le nem ül, vagy nem áll az arcodba. Akkor azonnal lemerül az elem az tuti. Három percig tapogattam a lábfejem keresvén a lukat és nagyon meglepõdtem, hogy nem ütötte át. Két hete meg arra keltem a buszon, hogy óbégat a tömeg, mert egy csókát becsukott a sofõr, oszt az meg úgy kalimpált, mint az olaszgyerekek a focivébén les után. Szerencsétlen igen becsíkozta az alsóját, mire meghallotta elöl a nagytudású. Néha jobb buszozni, mint tévézni, itt mindig történik valami. No most befejezem, mert megjött a Dezsõ és ideje megnézni miújság a traktorba. Azt mondja nagy buli lesz este mert itthon lesz a Répa. Répa nagyon okos srác egyszer felvették egyetemre de ki is rakták mert beszart a kedvenc tanárja irodájába valami rossz jegy miatt. Nem hülye gyerek, én mondtam, tudja mi a virtus. Asszem ennyit nem írtam nyócadik óta, de muszáj, mert a szomszéd öregjány mindig az mondja, hogy rám a kutya se fog emlékezni évek múlva. Le is kentem az összes ablakát gépzsírral, hogy legalább õ emlékezzen rám. Höhöhö.


HANGÁR

Szorgos méhek A

SZEGEDI

HONEY BEE

ZENEKAR EGYIK FRONTEMBERÉVEL,

BENCSIK-KOVÁCS ZOLTÁNNAL BESZÉLGETTEM A ZEZOLI AZ EGYÜTTESBEN A GISZEREPÉT IS FELVÁLLALTA, AMI NEM MINDIG HÁLÁS

NEKAR SZÜLETÉSÉRÕL, A KEZDETEKRÕL, AZ ELÉRT SIKEREKRÕL ÉS A KÖZELJÖVÕRÕL. TÁR, A KÜTYÜK ÉS ZONGORA MELLETT AZ ÖSSZEKÖTÕ KAPOCS FELADAT...

Netti hangját Alanis Morisette-es nyikorgásnak nevezték.) Mi erre a válaszod most? Valójában a Cardigans énekesnõjének nyekergése került szóba. (Alanis Morissette az az énekesnõ, akihez tényleg hasonlít egy kicsit Netti.) Szóval: örülök a kritikának, én is mindig utáltam meg irigyeltem a sikeres, tehetséges zenekarokat. Azt is írták, hogy Cardigansklón vagyunk. Elég sok közöm van a Honey Bee zenéjéhez, úgyhogy nem értem a dolgot. Életemben nem hallgattam Cardiganst. Tényleg. A nyekergésrõl meg annyit, hogy ennyi erõvel azt is mondhatnánk, hogy Sting egy tehetségtelen brit tornatanár, akinek 30 éve influenzás a hangja... Na végre elmondhattam! Hát így megy ez. A fórumok gumiszobák kisebbségi komplesszusokkal küzdõ, pattanásos idiótáknak. Persze, aki dicséri a zenénket, az nem pattanásos... Mi változott a tehetségkutató óta? Megismerkedtünk néhány remek emberrel, akik hajlandóak segíteni. Madit talán nem kell senkinek bemutatni... Egy személyes beszélgetés alkalmával azt mondta, hogy nagyon tetszik neki a zenénk és próbálja egyengetni az utunkat: kiadó, miegymás. Gyulay Zsolt – a PEAK Stúdió vezetõje, nála készül jelenleg a lemez – szintén mögénk állt. Meg mások is segítenek sokat mostanában... Az elmúlt 2 évben (a zenekar létezése óta) számos díjat nyertetek. Melyek voltak ezek? A Radio Caffé által szervezett versenyen nem volt elsõ helyezett, úgyhogy több zenekarral együtt játszottunk a Zöld Pardonban, meg szerepeltünk a rádió mûsoraiban. A Wan2 tehetségkutatón elsõ helyezést értünk el, valamint különdíjakat is kaptunk: legjobb énekes,


legjobb gitáros, basszgitáros kategóriákban. Az ABC nemzetközi versenyen, ami Bécsben volt, hét magyar zenekarból csak mi és az Esclin Syndo jutottunk el a középdöntõig, aztán elvéreztünk a sok osztrák metálzenekar közt... Az említett tehetségkutatón bekerültünk az elsõ öt helyezett közé, és közönségdíjat kaptunk. Mikor készül el a demótok? A demo folyton gyarapodik. Ebben a pillanatban 13 dalunk van kész, ezek nagy részét már fel is vettük. Most kezdtünk járni a kiadókhoz. Elküldeni nincs értelme, inkább személyesen kopogtatunk. Honnan kaptok támogatást terveitek megvalósításához? Egyelõre inkább „erkölcsi támogatásban” részesítenek minket. Persze ebbõl még nem lehet videoklipet forgatni, úgyhogy szívesen várjuk azok jelentkezését, akik szeretnének valami tuti üzletbe jelentõs összeget befektetni. (Látogassatok el a www.honeybee.hu oldalra!) Meddig mennétek el a zenekarért, egymásért? A nyolcadik sörig. Szóval a végsõkig... (A magam részérõl, a többieket nem tudom.) Miért nem katicabogár? Miért épp Honey Bee? Mert a sárga-fekete csíkos boxeralsó és/vagy bugyi/melltartó szexisebb, mint a piros alapon fekete pöttyös. Vagy nem? Mit terveztek 2007-re? Tavaszra lemez, videoklip, rengeteg koncert. A lemezre már 13 dal készen van, a dalokat mostmár nemcsak angol nyelven játszuk, hanem magyar szöveget is írtunk már öthöz. Ebbõl kettõ már végleges, el- és kiadható formában van, felhangszerelve, megkütyüzve. A videoklipre is megvannak már a tervek, a stáb. Az Egyetemi Tavasz programsorozatában is lesz helyünk már az idén. zsupy

19 2007. FEBRUÁR


Közel két éve alakult a zenekar. A tagok száma azóta csak gyarapodott. Ki hogyan került a Honey Bee-be és mit mûvelnek itt? Az alapító tagok: Czutor Anett (ének, zene, szöveg meg minden), Tatár Árpád (gitár, internet, számítógép meg minden) és én (Bencsik-Kovács Zoltán: gitár, billentyû, szöveg meg minden). A többiek nem sokkal késõbb érkeztek – az élõ megszólalás tette szükségessé a „gyarapodást”. Kovács Tamás nagymúltú dobosdinasztia leszármazottja, szigorú és pontos. Kevesek keze alatt szól ilyen jól dobszerkó a környéken. Kiszin Mikit génjei predesztinálták a basszusgitáros posztra – biztosan sokan ismerik Szegeden édesapját, a Molnár Dixiland bõgõsét. Miki egyébként nemcsak remek basszgitáros, hanem kiváló zeneszerzõ és nagyszerû színpadi hõs. És Káci! (Hodászi Klára) Énekel, hegedül, zongorál, hangszerel és szép... ja és teljesen profi zenész. Sok rajongót köszönhetünk neki... Mely zenei stílust képviselitek? Mi szeretnénk a jó zenét képviselni. Nagyon sokféle hatás éri a zenekart, hiszen a zene mostanában egy hatalmas és sokszínû kavalkád. Nehéz eligazodni, mi értékes, mi nem... Ha markáns kategóriákat kell mondani, mindenképpen hatással van ránk a rock, a punk, az electro, a jazz, a klasszikus zene. Persze ez így eléggé semmitmondóan nagy kondér... Szóval röviden: electro-rock. De annál több... Több unplugged koncertetek volt már és sokszor léptetek fel izzadó, õrjöngõ, nagy tömeg elõtt is. Melyiket szeretitek jobban? Az izzadókat, õrjöngõket... Mindegy, hogy ülnek vagy állnak. Mindkettonek megvan a maga varázsa, bár meglepõen tapasztaljuk, hogy unplugged megmozdulásainkon azok az arcok is a sorok közt ülnek, akik egy elõzõ, pavilonban adott koncertünkön az elsõ sorban tomboltak... Egy tehetségkutató alkalmával nem egy, szánalmasnak mondható kritikát kaptatok ellenfeleitek szurkolótáborától. (Kiemelnék egyet, melyben

HANGÁR

S midõn feltárul a „szív alakú doboz” AVAGY RÉSZLETEK A COBAIN-AKTÁBÓL

FEBRUÁR

NIRVANA EGYÜTTES FRONTEMBERE: A LEGENDÁS KURT COBAIN. A 2006- OS RANGLISTÁN – ELVIS PRESLEY-T MEGELÕZVE – AZ ÉLRE KÜZDÖTTE FEL MAGÁT A „HALÁLUK UTÁN LEGJOBBAN KERESÕ SZTÁROK” RANGLISTÁJÁN. DE KI VOLT Õ VALÓJÁBAN? KI LEHETETT EZ A SZÕKE, SZAKADT RUHÁS LÁZADÓ, AKI MILLIÓK SZÍVÉBE LOPTA BE MAGÁT KORSZAKALKOTÓ ZENÉJÉVEL? KICSODA KURT COBAIN? Ó, NEM! Õ NEMCSAK LEGENDÁS ROCKZENÉSZ VOLT, HANEM ÉRZÉKENY LELKÛ KÖLTÕ, ÖNTÖRVÉNYÛ MÛVÉSZ, NONKONFORMISTA LÁZADÓ, A MODERN ROCKZENE ELSÕ ÜSTÖKÖSE. KÖZEPÉN LENNE

40

ÉVES MINDEN IDÕK LEGSIKERESEBB ROCKZENÉSZE, A

Kurt Donald Cobain 1967. február 20-án született Washington államban, Aberdeenben. Élete során sokszor faggatták gyermekkoráról, mire õ mindig szende mosollyal azt vallotta: „Rendkívül boldog gyermekkorom volt!” Pedig errõl közeli hozzátartozói egészen másként vélekedtek. Sokat elárult már az is, hogy szobája falára a következõ szavakat véste: „Utálom anyut, utálom aput...” Kitalált magának egy képzeletbeli barátot is, akit Boddahnak nevezett el. Szülei válása után még nehezebb helyzetbe került a kisfiú. Édesanyja újraházasodott, de a fiú ki nem állhatta mostohaapját, ezért az édesapjához menekült, akivel nagyon jól megértették egymást. 14 éves korában megkapta élete elsõ gitárját nagybátyjától, ami az elsõ mérföldkövet jelentette késõbbi karrierjében. Az apa és fia harmonikus kapcsolata viszont hamar felbomlott, mikor az apa bejelentette, hogy újranõsül. Új feleségének gyerekeit olyannyira elõtérbe helyezte, hogy a kis Kurt hamarosan elszökött otthonról. Rokonoknál, barátoknál húzta meg magát, de elõfordult az is, hogy a híd alatt aludt. (Ezt késõbb Something in the way címû számában

20 2007. FEBRUÁR

meg is örökítette.) 20. születésnapján végleg elkerült Aberdeenbõl, és új életet kezdett az állam fõvárosában, Olympiában. Itt bontakozott ki sokoldalú tehetsége. A zenélés mellett szürreális képeket festett halott tetemekrõl és magzatokról. Naplót, képregényeket és dalszövegeket írt, melyeknek élményanyagát saját múltjából merítette. 1987-ben megalapította Nirvana nevû együttesét Krist Novoselickel és Dave Grohllal. S mikor Kurt megtudta, hogy a Sub Pop kiadó rábólintott a banda elsõ, Love Buzz címû kislemezére, kiszaladt az utcára és e szavakat kiabálta: „Rocksztár leszek! A Nirvana a csúcs!” Akkoriban az alternatív rock még gyerekcipõben járt az Egyesült Államokban. A Nirvana azonban sikerre vitte és népszerûvé tette az egész világon. Sõt, egy új mûfajt is létrehozott: a „grunge”-t. Második lemezük (Nevermind) hozta meg a banda számára az igazi áttörést, szinte azonnal világsiker lett. Dalszövegeikbõl sütött a szenvedély és a lázadás. A rockrádiók és az MTV orrvérzésig játszotta a számaikat (fõként a Smells Like Teen Spiritet), és Cobain hamarosan a ’90-es évek nemzedékének szószólója lett. Szerte a világon egyik koncertjük követte a másikat, ahol több ezer fõs extázistól örjõngõ tömeg elõtt játszottak. Egyik koncertje után Kurt megismerkedett Courtney Love-val, egy nehéz természetû sztriptíztáncsosnõvel, aki maga is rockzenészi babérokra tört, ám próbálkozásai minden alkalommal zátonyra futottak. Kurtöt teljesen magával ragadta a Courtney iránt érzett szerelme. (HeartShaped Box címû számában is kettejükrõl énekel.) A fiatal tehetség hamarosan elindult a lejtõn. Elfordult a bandától, majd

Érdekességek Kurt Cobain életébõl: • Kurt kedvenc zenekara a Beatles volt. Gyakran hasonlította magáta szintén tragikus halált halt legendás zenészhez, John Lennonhoz. • Miután megszökött az Exodus klinikáról, repülõre ült, ahol utastársa Duff McKagan volt (a Guns 'n Roses basszusgitárosa). Kurt kifejezetten utálta ezt a bandát. • Cobain a NIRVANA-t mindig nyomtatott nagybetûvel írta. • Kurt hamarosan a filmvászonról is visszamosolyog ránk, hiszen életérõl már készül a hollywoodi produkció, melyben Kurt szerepét Ewan McGregor játssza majd. nem sokkal késõbb kirobbant a heroinbotrány is, amit eleinte határozottan tagadott, késõbb viszont elismert. Néhány hónap múlva a világsajtó Kurtöt mint a „punk-rock apukát” emlegette, hiszen Courtney bejelentette, hogy állapotos. Nemsokára világrajött a legendás rocker kislánya, aki a Frances Bean nevet kapta. Kurt imádta kislányát, és minden egyes perc, amit együtt tölthetett vele, maga volt a boldogság. Sajnos azonban egyre inkább hatalmába kerítette a depresszió és a heroin rabja lett. Kapcsolata Courtney-vel és a bandával egyre rosszabbra fordult. Egyre inkább nyomasztotta a személyét körülvevõ hírnév és luxus. Elvonókúrákra járt, de folyton visszaesett. Utoljára az Exodus nevû rehabilitációs klinikán kezelték, ahonnan megszökött, majd vásárolt egy vadászpuskát és Washington-tavi villájának üvegházában fõbelõtte magát (?).Halálhíre futótûz-


HANGÁR

ként terjedt a világon, minek hatására közel száz fiatal rajongója követte a túlvilágra imádott bálványát. Rajongói és családja számára hátrahagyott egy búcsúlevelet, amelyben elpanaszolta, hogy mi késztette az öngyilkosságra: „Olyan vagyok, akár egy kiszámíthatatlan és rosszkedvû kisbaba! Már nincs bennem szenvedély, így ne feledjétek, hogy jobb kiégni, mint kifakulni.” Kurt Cobain halálának körülményei mindmáig nem tisztázottak. Közeli hozzátartozói – köztük saját nagyapja is – határozottan állítja, hogy nem történhetett öngyilkosság. A Cobain-akta tehát még nincs lezárva. Senki sem tudja, hogy ha valóban gyilkosság történt, akkor irigység, féltékenység esetleg valami más volt-e a kiváltó ok. Az öngyilkos-

ság ellen szóló érvek egyike, hogy a vénájába fecskendezett heroinmennyiség (1,52 mg/l) – ami közel háromszorosa a halálos dózisnak – hatása alatt Kurt képtelen lett volna kivitelezni egy elõre megtervezett cselekménysort. Tehát elvileg nem lett volna képes arra, hogy a szájpadlásához szegezze a fegyvert és meghúzza a ravaszt. Írásszakértõk szerint a búcsúlevélben csupán az utolsó sorok utalnak az öngyilkosság tényére, ami viszont egyértelmûen más kézírással íródott. Közeli hozzátartozói, barátai sohasem feltételezték volna róla, hogy mire készül. Valószínûleg sohasem fog kiderülni, hogy mi állhatott Kurt feltételezett öngyilkosságának hátterében. Életérõl és haláláról szóló ellentmondások emelik alakját a legendás rockerek halhatatlan

világába. Szenvedésekkel teli életútja az érzékenység olyan fokára emelte alakját, ahonnan már nincs visszaút. Dalaival azonban még ma is emberek millióit döbbenti meg, botránkoztatja meg, vagy épp élteti nap mint nap. Kurt tehát még mindig köztünk lakozik!! Õt idézve: „Béke, szeretet, empátia, Kurt Cobain.” Ha felkeltette érdeklõdésed a téma, akkor ajánlom figyelmedbe a következõ könyveket, melyek Kurt rejtélyes életérõl és legendás alakjáról íródtak: • Charles R. Cross: A mennyeknél súlyosabb • Max Wallace & Ian Halperin: Szerelem & halál • Kurt Cobain: Naplók Sápi Izabella

Lemezajánló Gnarls Barkley - St. Elsewhere

A 2006 év egyik legizgalmasabb albumát a még mindig kölyökcsapatnak titulálható Trivium szállította. A The Crusade címet viselõ harmadik lemez nem véletlenül vívta ki a szakma és a közönség egyöntetû elismerését is. A zenekar 2000-ben alakult Floridában és három év gyúrás után kiadták elsõ demójukat, amire azonnal felfigyelt a LifeFore kiadó. A 17-18 éves srácokból álló banda nem találta fel a spanyol viaszt, erõsségük, hogy kitûnõen ötvözték más zenekarok stílusjegyeit és alkottak belõle egy új egészet. Olyasmit, mint amit kicsiny hazánkban a Depresszió nyomat, csak nem annyira pofátlanul nyúlnak, és kicsit minõségibb a produkció... A debütáló Ember to Inferno korong nyers hörgõ éneke az Asvendancy címû második albumon még megtalálható, de a 2006-os The Crusade szinte teljesen eltûnt. Nem véletlen, hogy a második album már a Roadrunner Records gondozásában jelent meg, hiszen sokan a Metallica utódját látják a srácokban, és itt nem a napjaink Metallicájára kell gondolni, hanem a masteres korszakra. Matt Heafy énekes hangja gyakran szinte teljesen megegyezik James Hetfieldével, de az ének néha panterás, néha fear factorys. A hasonlóságok ellenére mégis jó és élvezhetõ, ez adja a Trivium erejét. Bennünk van az ismerõs érzés, és mégis új. Hosszú, kidolgozott számok, akár kétpercesre is nyújtott gitárszólók gyerekkorom muzsikáira emlékeztet. A címadó dal pedig szintén olyan „metallicás”, ének nélküli nyolcperces, lendületes, de egyben érzéki gitárnyúzás. Szóval aki szerette valaha a jó kis trash metal zenéket, az nem fogni csalódni a Crusader hallgatása közben, és csak remélhetjük, hogy nem fognak fiatalon kiégni a srácok, a sikertörténet pedig folytatódik. Jevgenij

A 2006-os év egyik popcsemegéjét egy angol duó szállította. Danger Mouse (Brian Burton) és Cee-Lo Green (Thomas Calloway) már több formációban kipróbálták magukat, mielõtt összecsapódtak. Cee-Lo a Goodie Mob kvartettben és a Dungon Family társulásban történõ szereplés mellett megfordult Santana, az Everlast és az Outkast albumain is. A „veszélyes egér” különbözõ projektek mellett (DangerDoom, Ghetto Pop Life) produceri szerepben tûnt még fel (Gorillaz). Cee-Lo hangja igazi meglepetés, rendkívül érett és kifejezõ, a ’60-as, ’70-es évek stílusának megfelelõ tiszta énekkel. Szinte csoda, hogy eddig nem tört fel. A szakmán kívül nem nagyon ismert két fura csóka adott egy pofont a zenei trendnek és sikerült egy olyan albumot öszsze rittyenteni, melyrõl minden ínyenc csemegézhet. A St. Elsewhere a soul, a pop és a hiphop fura ötvözete, erõs retro feelinggel megspékelve. A számok átlagosan 2-3 perc hosszúságúak, ezáltal nem kell tartanunk a vontatott vinnyogásoktól, a csupa kreatív és hangulatos elemekkel feltöltött album szinte zakatol. A lemez keretbe rendezett, egy filmvetítést imitál. Vetítõgép zajával induló és záruló korong St. Elsewhere (Szent Máshol) világába kalauzol minket. Az album második száma, a Crazy kislemez formájában szinte azonnal meghódította Angliát, megdöntve egy tizenkét éves rekordot. Az õrület nem egyedi jelenség az albumon, a vidám hangulat mögött egy depressziós világkép rejtõzik, a misztikus utalások és zörejek az õrület, a skizofrénia zöngéi.


Jevgenij

21 2007. FEBRUÁR


Trivium - The Crusade

TEST••LÉLEK••HARMÓNIA

Testünk gyógyító pontjai: az akupunktúrás pontok GYAKRAN

VANNAK AZ EMBEREKNEK ÁLTALÁNOS PANASZAI, MINT PL.: ALVÁSZAVAR, INGERLÉKENYSÉG, KIME-

RÜLTSÉG, SZÉDÜLÉS, IDÕJÁRÁSI ÉRZÉKENYSÉG, FEJFÁJÁS STB.

EZEKKEL

A PANASZOKKAL NEM MINDEN ESETBEN

FORDULUNK ORVOSHOZ, DE HA MÉGIS MEGTESSZÜK, AKKOR IS CSAK A BETEGEK KIS RÉSZÉNÉL LEHET ÉRTÉKELHETÕ LELETET TALÁLNI, AZAZ CSAK KEVÉS EMBERNÉL LEHET KONKRÉT DIAGNÓZIST MEGÁLLAPÍTANI.

SOKAN

SZENVEDNEK

KRÓNIKUS BETEGSÉGBEN, AKIK AZ ORVOSI KEZELÉS ELLENÉRE CSAK BETEGSÉGÜK ENYHÜLÉSÉT TAPASZTALJÁK. JELLEMZÕ PÉLDÁI ENNEK A REUMÁSOK, ASZTMÁSOK, CUKORBETEGEK ÉS A RENDKÍVÜL GYORSAN NÖVEKVÕ SZÁMÚ ALLERGIÁS BETEGEK. NEHEZEN ÉRHETÕ

EZEKET A BETEGSÉGEKET PERSZE SOKFAJTA MÓDON LEHET KEZELNI, EL. ERRE PRÓBÁL MEGOLDÁST NYÚJTANI AZ AKUPUNKTÚRA.

Egy kis kronológia Az idõszámításunk elõtti 2. századból maradtak fenn az akupunktúráról az elsõ írásos feljegyzések. A legrégebbi orvosi munkát „A sárga fejedelem belgyógyászati könyvé”-t (Huangti nej-csing) a Kr. e. 2. és a Kr. u. 2. évszázad között állították össze. Összefoglalták benne a kínai orvostudomány addig ismert terápiás eljárásait. A mûben a legfontosabb vezetékeket, különbözõ tûket (fém), szúrási technikákat, meghatározott akupunktúrás pontok alkalmazását és 160 klaszszikus akupunktúrás pontot írtak le. Az idõszámításunk utáni 600-as években a kínai császári orvosi kollégiumban már tanították az akupunktúrát. Vang Vej-ji bronzszobrocskáján Kr. u. 1020 körül 657 pontot lehetett megtanulni az akko-

ri orvostanhallgatóknak: a pontok kis mélyedéseibe higanyt tettek, a pontokat a szobor felszínén bronzszínû viasszal fedték, és a tanítványok az akupunktúrás tûvel csak akkor szúrtak helyesen, ha a megfelelõ pontot megtalálva a bronzszobor felszínén higanycsöpp buggyant ki. Maga a tudományterület a 16. és a 17. században érte el egyik csúcspontját. Európában 1657-ben vált ismeretessé ez a gyógyítási céllal alkalmazott tûszúrásos kezelési módszer. Történelminek számít 1794-bõl Ji cung csin csien (Az orvoslás aranytükre), mely a kor 80 orvosa által írt legkiválóbb akupunktúrás gyûjtemény. Magyar vonatkozásként Laner Antal Akupunktúra disszertációja érdemel említést.

Az akupunktúra fogalma Az akupunktúra a tû (acus) és a szúrni (pungo) szóból ered. Kínai neve: csen-csiu. Az akupunktúra eredeti, tradicionális felfogásban egy átfogó diagnosztikus és terápiás eljárás, melyben a gyógyhatást a bõr anatómiailag meghatározott pontjainak tûszúrással való ingerlése idézi elõ.

Jin és jang A kínai orvostudomány az embert már néhány évtizede a kozmikus, energetikai világ részének tekinti. Az ember a természetes harmónia megtestesítõje az ég és a föld, a két pólus, a jin és a jang között. Egyszerûen kifejezve: a hagyományos kínai orvosok az egyént „energiával rendelkezõ tömegnek” tekintették. A kínai orvos figyeli az összes energetikai jelenséget, az élet aktív megnyilvánulásait, az emóciókat, az életfontosságú szer-

22 2007. FEBRUÁR

DE A VÉGLEGES GYÓGYULÁS

vek mûködését, amely az ember energetikai állapotának esetleges diszharmóniáját jelzi. A jin képviseli a nyugalmat, a hûvöset, az óvatosságot, a bezártságot, a sûrûséget, a passzivitást, a felépítettséget és az organikust, a jang ezzel szemben a mozgást, a melegséget, a világosságot, a dinamizmust, az aktív, energikus életfolyamatokat, az emóciót, a pszichét, a gondolatiságot. A polaritás közvetlenül megfigyelhetõ példái: JANG JIN Nap Hold nappal éjszaka fent lent meleg hideg férfias nõies ég föld aktív passzív mozgó álló dinamikus materiális A jin és a jang örök váltakozásban van. Mint ahogyan minden tárgynak van teteje és alja, belseje és külseje, az élet testiségbõl és aktivitásból áll. Az aktivitás egyidejûleg formálja a testiséget, a jang változó erejével alakítja a jint. Másrészt a jin képviseli az anyagot, ellenáll az aktív erõknek, megõrzi állapotát a változást elõsegítõ erõvel szemben.

A kezelés célja Azt az energetikai hatást, amely minden embert befolyásol, amely a testet – mint a folyók a tájat – átjárja, a kínaiak csinek nevezik. A régi orvosok tapasztalatai alapján a csi ciklikus sorrendben meghatározott vezetékeken áramlik a test közepétõl a végtagok végéig és vissza. Az egyén minden életmegnyilvánulását energiaállapotának kifejezéseként kell ér-


TEST••LÉLEK••HARMÓNIA

telmezni. Az orvos célja nem a szervre irányuló mérések elvégzése, hanem az energetikai helyzet, a csi-eloszlás állapotának megértése, és ennek kóros esetben való helyes értékelése. Az orvos számára nagyon fontos a beteg összes panaszának meghallgatása. A kínai orvostudomány az embert az univerzum ritmusában a kozmosz részeként értelmezi, meghatározza a betegségeket okozó tényezõket és a lehetséges eltéréseket, amelyek jellegzetes tüneteket válthatnak ki. Az akupunktúrás kezelés célja az ember energetikai potenciáljának befolyásolása. A csi-folyó a test belsejében meghatározott üregekben, mélyedésekben van, amelyek bejáratai a bõr felõl érhetõk el. A bõr alatt, a szövetekben áramlik ez az életet megtartó energia. Az akupunktúrás kezelés során a test meghatározott pontjaiba tûket szúr a kezelõorvos, és különbözõ mozdulatokkal mozgásba hozza azokat. A tû önmagában merül a testbe, semmiféle gyógyszert vagy vegyi anyagot nem tartalmaz. A kezelt pontok egy összefüggõ csatornahálózaton, az ún. meridián-rendszeren helyezkednek el.

A meridiánok A meridiánokat úgy kell elképzelni, mint valamiféle csatornákat, melyek valamilyen anyagot szállítanak. A keleti elmélet szerint ezekben a csatornákban kering az életenergia, melynek kiegyensúlyozott, szabad, akadálymentes áramlása biztosítja a szervek, szövetek megfelelõ táplálását, azaz az egészség fenntartását. A csatornák összefüggõ hálózatot alkotnak. Átadják energiájukat egymásnak, illetve a hozzájuk tartozó szerveknek.

Minden csatornához tartozik egy belsõ szerv is, melyrõl a nevét kapta, amelyikkel összeköttetésben áll. A meridiánokban a csi energia szigorúan meghatározott sorrendben, periodikusan kering. Kétóránként más-más meridiánban éri el az energiatelítettségét: ez a meridián maximum ideje. Egy teljes ciklus ideje 24 óra. Az egyes szervek optimális idejének élettani alapja van, pl. a tüdõ aktivitása az óradiagram szerint hajnali 3-tól 5 óráig tart. Az asztmás rohamok zöme is ekkor szokott fellépni. A reggeli székletürítés pedig a vastagbél meridián csúcsidejében, reggel 5tõl 7 óráig esedékes. A szexuális aktivitás ideje este 19 és 21 óra között a legerõsebb, a filmek is ilyenkor borzolják a legjobban a libidónkat. Az optimális idõben végzett kezelés a meridiánon nyugtató, csillapító, röviddel utána serkentõ hatású.

Az akupunktúrás pontok


Fontos azonban megjegyezni, hogy akupunktúrás technikát azokon a pontokon nem szabad végezni, amelyek épp gyulladtak vagy a bõr felettük sérült, fertõzött. Tehát az emberi testen rengeteg akupunktúrás pont helyezkedik el, amelyeknek különféle jótékony hatásai vannak. Érdemes szakember segítségével kipróbálni! Ha pedig ezek az apró (kevésbé fájdalmas) tûszúrások elriasztanának ettõl a kezelési módszertõl, akkor az akupreszszúrás kezelést emelném ki, amelynek során a test meghatározott pontjait ujjbegyünkkel vagy esetleg körmünkkel masszírozzuk, nyomogatjuk. Szél Adrienn

23 2007. FEBRUÁR


A csatornák meghatározott helyei, „nyílásai” az akupunktúrás pontok, ahová a tûk kerülnek. Ezek kb. 0,5-2 mm átmérõjû kis területek. Érzékenységük betegségekre utal. Szemmel nem láthatóak, de finom tapintással érezhetõk. A nagy gondossággal kiválasztott akupunktúrás pontokba beszúrt, vékony tûk révén felszabadulnak a test energiapályáinak blokkolt energiái. Az ellazulásnak, a fájdalom megszûnésének vagy bárminemû javulásnak köszönhetõen az anyagcsere-funkciók is helyreállnak. Az akupunktúra olyan szabályozást kiegyensúlyozó kezelési módszer, amellyel sok funkcionális, vegetatív, idegi és fájdalommal kapcsolatos zavar kezelhetõ.

Néhány példa • Alsó ajak alatt, középvonalon található bemélyedés: fejfájás, fogfájás enyhítése. • Szemöldökök belsõ vége: fejfájás, álmatlanság, szembetegségek kezelése. • Orrnyereg tetején, a két szemöldök között: szédülés, álmatlanság, magas vérnyomás, nátha és meghûlés kezelése. • Álló testhelyzetben a karokat a test mellé engedve, a könyökünkkel érinthetõ pont: hányás, puffadás, hasmenés csillapítása. • Lapocka középpontján: váll vagy lapocka tájéki fájdalom és a kar zsibbadásának enyhítése. • Középsõ ujj hegyén: fejfájás, fülzúgás enyhítése. • Talp középvonalán, a második és a harmadik lábközépcsont között: fejfájás, hõguta, magas vérnyomás, sokk, agyvérzés, lumbágó, valamint a láb zsibbadása és fájdalmának kezelése.

LÉLEKMORZSÁK

angyal zsófia: Várom a Tavaszt ilyen szörnyû kimondani miért nehéz lelkembõl Téged örökre kiszakítanom meggyötörtél szavakkal tettekkel

Angyalok Utolsó vizsgám után úgy gondoltam, sétálok egy nagyot. Fülemben Ákos „dúdolt halkan”, a homályos idõ ellenére– vagy éppen azért – jó kedvem volt. Ekkor megláttam egy kapualj Temetkezési vállalat feliratát és az alatta lévõ ajtóból kilépõ három alakot. Egy idõsebb hölgy állt középen, zokogott, kis híján összeesett, a másik két nõ – talán a lányai – tartották. Néhányan jól megbámulták, ám az emberek többsége észre sem vette õket. Kit érdekel a más gondja? Hmm... ismerõs helyzet.

csigaházamba elbújok hát hogy meg soha többé ne találj s ha jön majd Valaki aki rejtekemet füléhez emelve újra tengerzúgást hall hát elõjövök ismét és talán újra Angyal lehetek és szárnyalhatok és szabad leszek új rabságomban de addig... csak a Télben bízom ami megdermeszt, hóval borít és én majd csendben reszketek... és várom a Tavaszt.

Papp Máté: Téli nász Télen a fák levetkeznek Ruhátlanul ölelkeznek Ledobják most minden göncük Fagyos szél a szeretõjük Hótakaró alá bújnak Sugdolóznak csókolóznak Karcsú testük hideg lázban Pompáznak a fehér nászban

ifj. Balogh Gyula: Este mint a tücsök, riszálja hangját a gázláng. s én tekerném följebb is, ha fáznánk. de alszunk tovább, bizton tudva még sok ránk váró holnapot!

24 2007. FEBRUÁR

Én az Örs vezér téren sírtam a padkán kuporogva, az emberek szinte átestek rajtam. És akkor egy fiatal, kedves arcú lány tûnt fel sietve, hatalmas kendõvel a nyakában, és rám mosolygott. „Nevess rajtam te is!” – gondoltam, de a lány egy perc múlva visszajött egy csomag papír zsebkendõvel. „Ezt neked hoztam.” – mondta, újra mosolygott, majd elment. Nem kérdezte, mi a baj, nem kért cserébe semmit. Csak adott. Nem is tudja, mennyit. Talán egy Angyal volt. Persze van, amire nincsen vigasztalás, talán annak a zokogó nõnek is csak egy Angyal segíthetne. Itt és most köszönöm Neked, az egyetlen embernek az ezerbõl, Neked, aki nem sajnáltál megállni egy pillanatra, hogy egyetlen mosollyal elhitesd velem: van még érték ezen a világon. TéEn

Pontpontpont ...mondták már... hogy az, ha... folyton... pontpontpontot írsz... az egyéb írásjelek helyére... attól nem lesz stílusosabb... az írásod... esetleg bizonytalanabbnak fog tûnni... de... lehet, hogy ... úgy tûnik majd... hogy továbbgondoltad... a dolgokat... de akkor sem kell majd’ minden... mondat végén... használnod... a három pont... eredetileg... annak a kifejezésére szolgál, hogy... valami még követheti a már leírtakat... de nem kell egyfolytában... ész nélkül... használni... mert valljuk meg... nem mindenhova illik... van még néhány... egyéb írásjel... amit használhatsz... szóval... légyszi... TéEn


LÉLEKMORZSÁK

ifj. Balogh Gyula: Láttam lángolj csak város! neon takarja a csillagot! a vándor? s ne kérdezd: hová lesz így ?! tka má a ját pár esi ker miben majd emelkedj fölém, k közé! emlékeim húzd szürke fala azt az eget, csak st, hog y ne is lássak má get! felle asz csup t, ver l azt a neontó de legyél bárhol város, tudd, én nem ott születtem! sírtam az elsõt! én fûben fekve, szerelmesen lagot! csil ezer én még láttam a sok

Papp Máté: Holt agyagnak

ifj. Balogh Gyul a: Kecskemét mint a hulla, ál lok szikáran, szöggé meredt tek intettel. s látom, belém tip ort a város, a kíméletlen. lábnyomát most magam talpára csavarva meg yek én is tapo sni, hisz eg y út van csak járható, melynek sarát m eg fogja cipõm: a remény vesztet t, méla bú.

ifj. Balogh Gyula: te vagy nekem

Holt anyagnak életet Kõbõl formált forma Holt agyadnak képeket Vágy-vászonra varrva

Te vagy nekem, mint másnak a cigaretta. ha ajkammal szoríthatom ajkadat, megnyugszom. az ember kettesével mûködik. ha Te vagy nekem a dal, Nélküled csak a csendet akarom. s, ha Te lennél a némaság, a dal vígan hullna hamvvá, hogy érezzen Tégedet.

Szájba lehelt végzetet Porból pipált porba Szádba lehelt végzeted Oldalog lét-ólba

ak keze Tõlünk sáros Prométheuszn ban rká ma ít szor et tüz égi gis Mé nak heg ye usz mp Oly t Fény nélkül marad mában nyo le nak csap ok ám Dörgõ vill szik S a meglopott ég bosszút eskü bír nem el er emb it am t, A tudásér bûnhõdik Fényhozónk a sziklaszirten cait Héphaisztosz kovácsolta lán rja azt, Zeusz ege alatt szenved elbí fáj Mi embernek ádból jó bort Dionüszosz – szól – adj kup Dagadjon a máj! HT TP://WWW.TU-MAGAZIN.HU


Papp Máté: Prométheusz

s hullok én is boldogan, mint a csillag, távol a többitõl, közel Hozzád. s nem akarok mást csak fényleni nagyot, érezni Téged túlvillanva mind a többi csillagot!

Papp Máté: Csoda Nem alkothatlak Idézlek Nem formálhatlak Csodállak E versben téged Idéznek Szótlan szavaim Csodának

25 2007. FEBRUÁR

FILMSZÍNHÁZ

Eragon meg a dragon CHRISTOPHER PAOLINI: ERAGON – STEFEN FANGMEIER: ERAGON

JÓ

FANTASYT ÍRNI NAGYON NEHÉZ, MÉGIS SOKAN VÁGNAK NEKI E KÜLDETÉSNEK, HOGY AZTÁN SORRA BELE IS

BUKJANAK.

LEGINKÁBB

AZOK KÉPESEK POFÁRA ESNI, AKIK VALAMI NAGYON ÚJAT AKARNAK PAPÍRRA VETNI, VALAMI

OLYAT, AMIT MÉG SENKI, DE LEGINKÁBB CSAK EGY

(1!)

EMBER KÖVETETT EL:

J. R. R. TOLKIEN. ÉS

AKKOR NEKI-

LÁTNAK EGY ÚJ VILÁGOT KREÁLNI, AMIBE AZTÁN ÁLTALÁBAN BELESZÖVIK AZ ELÉGGÉ VÉRSZEGÉNY (ÉS ITT MOST NEM CSUPÁN SZÉTROBBANÓ HÚSCAFATOKRA, KARÓBA HÚZOTT CSECSEMÕKRE GONDOLOK) MESÉJÜKET.

Mert miért is szeretne valaki kitalálni új világot, amikor már annyira profin kimunkált fantasy-világok léteznek? Melyek már jól mûködnek. Gondoljunk csak a már említett Tolkien-féle Középföldére, vagy a Dungeons & Dragons világokra (Forgotten Realms, Dark Sun, Eberron...), vagy a néhol mégoly szerencsétlen magyar projektre, a M. A. G. U. S.-i Ynevre. Azok a szerzõk, akik ezekre a világokra építenek, kikerülhetnek egy óriási rizikófaktort, hogy történetük egy olyan helyen játszódik majd, amely a) vagy nagyon elbaszott, b) vagy valójában semmi új nincs benne.

Christopher Paolini Ha ez ilyen egyszerûen mûködik, akkor miért akar néhány (lehet, hogy lelke mélyén mindegyik) fantasy-szerzõ új környezetet létrehozni kalandja helyszínének? Nekem van egy tippem. Látom lelki szemeimmel, hogy P., Christopher fiatalkorú, délutánjait azzal tölti, hogy olvassa (nézi, hallgatja) Tolkien Gyûrûk Ura címû mûvét, és mire az utolsó betûig eljut, kipattan fejébõl a nagy ötlet: „Ha én is kitalálok valami monumentálisat, akkor én is lehetek olyan híres, mint Tolkien, G. Lucas vagy akár J. K. Rowling!” Az a baj, hogy ehhez viszont ötlet is kell. De Paolini univerzuma (Alagäesia) a fent vázolt csoportosítás pontjai közül a b) ponthoz tartozik. Nem találtam benne semmi olyat, ami miatt megérte volna 18 évbõl legalább 3 hónapot arra pazarolni, hogy lemásoljuk Középföldét, majd a neveket átírjuk. Csupán a legszembetûnõbbek: urgal – ork, kull – uruk-hai, razac – nazgúl. És még lehetne folytatni kevésbé evidens példákkal, de inkább lépjünk tovább. Paolini könyvébõl kiolvasható még egy kis Csillagok háborúja meg egy kis Harry Potter is. A szerzõ el sem tudná képzelni a világot egy jó sárkánylovas (Eragon), meg egy rossz – nem, gonosz! – sárkánylovas (Galbatorix) között, aki meg akarja nyerni a jót a saját céljai ér-

26 2007. FEBRUÁR

dekében. Továbbá fel kell tüntetni egy volt lovast is (Brom), aki az igazlelkû lovas mentora lesz. Lõjünk le még egy poént. A sárkánylovasokban van meg a midoklorián, ami a varázslás egyik lehetséges forrása. Ha már a varázslás szóba került, akkor lépjünk át Középföldére, szûkebb értelemben a tünde nyelvre (kis szótárt is mellékel Paolini a könnyebb értelmezhetõség kedvéért), hogy aztán a Harry Potterre jellemzõ varázsigékig eljuthassunk, melyeket a sok-sok rajongó majd betéve szavalhat a játszótereken. Túljutva a régi-új univerzum jellemzésén, vessünk némi pillantást a sztorira is. Adva van egy fiatal földmûves fiú, meg egy velejéig gonosz, zsarnok király, akit meg kell buktatni. Vannak továbbá elnyomott lázadók, és egy szemet gyönyörködtetõ hercegnõ, akibe Eragon egybõl belezúg, mihelyt letépi ruháit, és rápillant kebleire... Ez így kevés, és roppant elcsépelt. Minden perc elõre kiszámítható. Újdonságot csupán a féltékenykedõ sárkány jelentett. Olyan érzelemdús szöveget vágnak le a lovasával egymás között, hogy már-már azt hiszszük, Paolini elhallgatott valamit elõlünk. Nevezetesen azt, hogy Eragon va-

jon mikor környékezte meg Sapphira kloákáját. Amin meglepõdtem, azok a fentebb már említett (írd és mondd) horrorbetétek. Annyira nem illenek a szövegbe, hogy csak na! Nyilván egy kicsit durvítani kellett a szövegen, nehogy azzal vádolják a gyereket, hogy mesét írt. „Nem kíméltek sem öreget, sem fiatalt. De a legocsmányabb volt a halom tetejébe ütött, kampós lándzsa, amelyre egy fehér csecsemõt szúrtak.” Ilyenek, meg a sárkány belezése, satöbbi. Volt egy hatalmas beszólás is. Szerintem ezért lenne érdemes elolvasni, de hát elmondom. Amit tudni kell: a lovasok képesek kommunikálni az állatokkal. Brom tanácsa e téren: „Én sose találtam túl érdekesnek a madarakat. Javaslom, kezdd egy macskával; elképesztõ egyéniségek vannak köztük.”

Stefen Fangmeier Így jutunk el a rendezõhöz, aki valami miatt fantáziát látott P. c-kategóriás fantasyjában, hogy egy mégoly gyenge b-kategóriás filmet forgasson belõle. Szóval jobb, mint a regény. Neki nyilván nem voltak olyan ambíciói, hogy majd ebbõl szerez hírnevet magának, mert akkor elõvett volna valamilyen ütõsebb –


FILMSZÍNHÁZ

mondhatnám fantáziadúsabb – korpuszt is. Így csak a pénzre, vagy valamilyen, a szerzõvel meglévõ baráti kapcsolatra, végsõ esetben a megrögzött alkotási vágyra és a rossz ízlésre tudok gondolni. Elmondható, hogy minden klisét, ami a regénybõl esetleg kimaradt volna, itt aztán rendre megkapunk. A sári és lovasa jobban egymásra van utalva, mint gondolnánk! A sárkány nélkül a lovas tovább él, de fordítva ez már nem igaz. Így sokkal inkább válik szívszorítóvá, mikor Eragon saját életét kockáztatva menti meg párja életét. Nem maradhatott ki a filmbõl néhány olyan jelenet, amelyek nélkül a hollywood-i iskola elképzelhetetlen lenne. Ismét a teljesség igénye nélkül: Bromot legyilkoló Árny, amin boszszút lehet állni, végsõ gigalomán összecsapás, hol a sárkány és lovasa kissé túlteljesíti szerepét, mintha nem lehetne tudni, hogy a következõ két kötet is vászonra lesz küldve. Gondoltam, hogy ha már meg akarom nézni eme elõre sejthetõen nem egy

kasszasiker filmet, nem szabad megvárnom, míg 1000 HUF-ért be nem kerül az áruházakba, mert hát a mozi az mozi, és egy ilyen típusú filmet nagyvásznon, atomhangon kell megcsodálni. Kár volt ezt hinni. A képvilág egy nagy rakás magyar, illetve szlovák táj. Ezzel nem is lenne baj, de a települések gyengék, törpök nincsenek, a sárkány meg olyan, mint a MIG-ek Kecskeméten. Elsuhan felettünk, és zsupp... csak a hangrobbanás marad el. Apró esztétikai elemzésekbe nem bocsátkozom, mert az maradjon kinek-kinek a maga baja. Nekem csúnya volt. Ha nem akarunk nagyon szõrös szívûek lenni, akkor elmondhatjuk, hogy a Gyûrûk ura azért volt valami, mert annak nemhogy a képi világa oké, de még hangulata is van, a sok bárgyú bohóckodás ellenére is, ami már-már a Xenát vagy a Herculest idézte. De itt, hiába keresek, kutatok emlékeim közt, semmit nem találok. Ez még a Sárkányok háborújánál is gyengébb lett! Az mondjuk

azoknak éppen jó volt, akik legalább egyszer D&D-ztek! Csak emlékeztetõül: Jeremy Irons volt a gonosz varázsló, szóval a rutin már megvan benne a sárkányos filmekhez. Valahogy õ itt is jót alakít, John Malkovich majd bizonyíthat a következõ részekben, ahogy Sienna Guillory is, mert itt vagy ájultan feküdt, vagy csupán titokzatosan mosolygott, esetleg ölt. Edward Speleerst sem tudom halálra dicsérni, csupán annyit jegyeznék meg, hogy nem volt baja a 16 éves Eragon megjelentetésével. Összegzésképpen_ gyenge egy produkció. Mind a regény, mind a film. Nyomába sem érhet a R. A. Salvatore munkásságának, vagy a M. A. G. U. S. cégérrel jelzett Beriquel-ciklusnak. A filmek között sem egy maradandó alkotás, mégis ez jellemzi 2006 fantasy termését No! De fantáziáljunk arról, hogy a következõ jobb lesz, és ugorjunk be egy áruházba a második kötetért. Salzer Tibor

Szigligeti Ede: Liliomfi professzor unokaöcscse, sõt, a családfõ tervei szerint Mariska jövendõbelije. A fiatalok egymásba szeretnek, bár azt nem tudják, hogy éppenséggel ez lenne a dolguk az atyai akarat szerint. Egy bökkenõ van csak, Liliomfinak a házasság elõtt búcsút kell intenie Tháliának. Ráadásul Liliomfi azt hiszi, hogy Mariskát az öreg Szilvay akarja elvenni. A szerelmesek minden mesterkedést és mesterkedõt lóvá tesznek, és együtt indulnak tovább a színjátszás útján. Habkönnyû, örök darab, mely mindig mosolyt csal a nézõk arcára. Klasszikus. A Szegedi Nemzeti Színházban a Megyeri Károly Vándorszínház elõadásában láthatjuk, ám ne ijedjetek meg, csupa-csupa szegedi színész várható a világot jelentõ deszkákra: Varga T. Zsuzsa, Járai Máté, Kovács Gábor, Pataki Fe-


renc, Borovics Tamás, Szilágyi Annamária, Rácz Tibor, Papp Gabriella, Kanda Pál, Gömöri Krisztián, Jakab Tamás. A darabot Megyeri Zoltán rendezte. Itt a vizsgaidõszak vége, és bár nyakig belemerülünk a szorgalmi idõszakba, ennyit megérdemeltek, tessék elmenni, és megnézni, kikapcsolódni, végig kacagni az estét! véhanga

27 2007. FEBRUÁR


Mostanában a televízió, illetve annak „mûsorai” (tisztelet a kivételnek) teljesen degradáló tevékenységet ûznek. Ha szombaton este valaki jó filmre vágyik, inkább elmegy egy kölcsönzõbe. Szívem csücske filmek azért vannak: vasárnaponként a Dunán régi magyar alkotásokat vetítenek. Hiába na, biztosan hülyének néznek a „fiatalok”, ha azt mondom, bizony én három éves koromig teljesen bele voltam esve Jávor Pálba. Ezeken a filmeken nõttem fel a nagyszüleimnek köszönhetõen. Bájos romantika, és könnyedség jellemzi ezeket az alkotásokat, tényleg ki lehet kapcsolódni velük, ezért is ragaszkodom hozzájuk. A Szegedi Nemzeti egyik nagy kedvencemet, a Liliomfit tûzte mûsorra februártól. Ha véletlenül valaki nem ismerné a történetet, vagy nem látta még a Makk Károly rendezte zseniális filmet Darvas Ivánnal, Krencsey Mariannal, Garas Dezsõvel, Ruttkai Évával és más nagyszerû színészek elõadásában, azoknak íme egy kis betekintés. A vándorszínész trupp Balatonfüredre érkezik. Itt nyaral Szilvay profeszszor gyámleánya nevelõnõje kíséretében. A társaság tagja az ünnepelt színész, Liliomfi, aki valójában Szilvay

FILMSZÍNHÁZ

Szagokkal, illatokkal teli film EGY SZAGTALAN, SZERETETLEN FÉRFIRÓL, KINEK NYOMÁBAN A HALÁL JÁR

Azt hiszem, aki követte az utóbbi hetek mozipremierjeit, annak nem okozok nagy meglepetést a hivatalos címmel: A parfüm – avagy egy gyilkos története. Ha a moziplakáton látom a címet, biztosan nem keltett volna érdeklõdést bennem a Süskind könyvébõl készül adaptáció. Viszont a neten teljesen véletlenül a film webjére tévedtem, és innentõl kezdve megpecsételõdött „kettõnk viszonya”: a mû azóta sem ereszt. A zenéje volt az elsõ, ami megfogott: finom, mély, hátborzongató, érzéki, és zseniális, ami a zeneszerzõ-rendezõt, Tom Tykwer-t dicséri. Aki ellátogat a site-ra (http://www.parfum.film.de/), máris belekóstolhat. A történet egy férfirõl, Jean-Baptiste Grenouille-rõl szól, aki a 18. század bûzös Párizsában születik, és rögtön a halál kíséri az útján, mígnem õ maga lesz az, aki saját kezével gyilkol, saját „szent ügye” érdekében. Az elsõ áldozat az anyja, aki el akarja hagyni, ahogy megszülte a halpiac bûzében, ám a csecsemõ sírása elárulja, és az akasztófán végzi. A gyermek egy árvaházba kerül, ahol a tulajdonosnõ a Twist Olivert is túlszárnyaló helyen neveli az árvákat (a film teljesen hitelesen mutatja be az akkori világot, Párizst, a bûzzel, a kosszal és az ilyen árvaházakat). Amikor Grenouille abba a korba kerül, hogy hasznot lehet húzni belõle, a Madame eladja egy kereskedõnek, ám amint megkapja a pénzt, megölik. A fiú rabszolgaként dolgozik innentõl kezdve, egy bõrösnél, cserzõként. Párizs legzseniálisabb orra így kerül a parfümök világába, egy párizsi házhozszállítás alkalmával, és ekkor gyilkol elõször, de még nem tudatosan. Az eddig nyomá-

28 2007. FEBRUÁR

ban járó halál hirtelen belemászik a karjába: véletlenül megfojt egy lányt, amíg lefogja a száját, hogy ne sikoltson, miközben kettõsüket emberek zavarják meg. Mire a jövevények eltûnnek, a lány halott. Grenouille itt szagol elõször illatos testet, nõi testet. Giuseppe Baldininál (Dustin Hoffmann), Párizs levitézlett parfümkereskedõjénél köt ki, ahol amint elkezd dolgozni, azonnal fellendül az üzlet. Ám a fiút egyre furább dolgok hajtják: meg akarja alkotni a tökéletes eszenciáját a vasnak, a földnek, a fának, mindannak, amit érez. A mester megtanítja, mibõl áll egy parfüm: 12 eszencia plusz még egy, de csak legenda, hogy a 13. egyáltalán létezik. Grenouille elindul Párizsból, hogy a parfümök „metropoliszában” megtanulja a szakma csínyjátbínyját. Az úton jön rá, hogy nincsen szaga, pedig aki ember, aki létezik, an-

nak mindnek van testszaga. Ezt a morális válságot nem tudja feloldani, és a szeretetlenségén kívül ez sodorja a zsenit az õrület felé, az õrületbe. Innentõl válik tudatos gyilkossá. A film meglepõ fordulatokkal teli (mondom én, aki még nem olvastam a könyvet, de szeretném minél hamarabb beszerezni), és bõven van benne szimbolika is. A képek gyönyörûek, a fények, a smink, minden egységben van, és Rembrandt-képeket idézõ, szinte bele lehet olvadni az egészbe, mint egy kocka vajba egy forró kanál. Bármennyire is hátborzongató, hihetetlen szépséget mutat meg, és sötét mélységekbe visz el. Vállalom a fõhajtást, sõt, még a szeretetet is e film iránt. Még akkor is, ha egyesek szerint ezek miatt az állításaim miatt aberrált vagyok... Az én polcomon ott a helye. véhanga


FILMSZÍNHÁZ

Casino Royale Egy vallomással kell kezdenem: nem én vagyok a világ legnagyobb James Bond-rajongója. Tisztában vagyok a sorozat filmtörténeti jelentõségével, de nem tudnék vérre menõ csatákat vívni abban a kérdésben, hogy ki volt az eddigi legbondosabb Bond, vagy hogy melyik kütyü volt a legötletesebb fejlesztés. Ezért, mikor meghallottam az új részrõl szóló híreket, úgy ültem be a moziba, mint egy átlagos mozirajongó: kíváncsi voltam, mi sül ki a nagy újításból. Merthogy jó néhány dologban szakítottak a hagyományokkal a készítõk. A mostani történet például nem egy folytatást, hanem elõzményt (prequel) dolgoz fel, méghozzá Ian Fleming azonos címû, legelsõ Bond-kalandját. A rendezõi székre pedig még maga Tarantino is komoly érdeklõdést mutatott! (Az a film is megért volna egy misét, de végül Martin Campbell, az Aranyszem direktora kapta meg a lehetõséget.) A legfõbb változás mégis az, hogy új Bond került a sorozat élére: Pierce Brosnan ment, Daniel Craig jött – a rajongók nem kis felháborodására. Azonban szõke haj ide, elálló fülek oda, az új szuperkém rendesen letette névjegyét a szériában!


olyanokban, akikben nem kéne. De ezektõl csak hihetõbb, erõsebb lett a karakter, végre nem egy sebezhetetlen szuperhõsért kell izgulnunk. A végén még jól meg is kínozzák szegényt (kell hozzá egy szék, egy hajókötél és jó adag perverzió), de úgy, hogy ekkorát még életemben nem röhögtem fel moziban. Jamesünk ez alkalommal még szerelmes is lesz. Mondanom sem kell, ez is jókora visszatetszést keltett egyes körökben. Mert bizony ez nem szokás Bondéknál. Valóban, kicsit furcsának tûnnek az érzelmes jelenetek a végig faarccal játszó Craigtõl, talán ez a legnagyobb gyengéje a filmnek. Azonban annyit hadd szóljak a védelmében, hogy a visszavonulást és nõsülést (!!!) tervezgetõ Bond szerelmi viszonya mégsem végzõdik happy enddel, és talán ez a csalódás az, ami a korábbi (késõbbi?) filmekbõl megismert Bond nõkhöz fûzõdõ egyoldalú viszonyára is magyarázatot adhat. Daniel „Bond” Craig tehát jött, gyõzött, és a fogadtatásból ítélve még marad is egy ideig a megújult kémsorozat élén. Több akció, kevesebb elegancia. Tartozom még egy vallomással: nekem ez a Bond-film tetszett eddig a legjobban. Cián Pozitívumok: akciók, kínvallatás, vérzõ szem, Caterina Murino Negatívumok: szerelmes párbeszédek Értékelés: 8/10

29 2007. FEBRUÁR


A történet elején Bond megkapja M-tõl a dupla-nullás („license to kill”) jelzõt, újdonsült 007-esként pedig elsõ feladata, hogy a 150 millió dolláros díjazású pókermeccsen megverje LaChiffret, a terroristák bankárját, aki így próbálja visszanyerni a rosszfiúk „eltékozolt” pénzét. A történet nagy vonalakban ennyi, nem érdemes rá több szót vesztegetni, hisz nem az alapsztori miatt ülünk be egy James Bond-filmre. Ráadásul az események olyan gyorsan peregnek, hogy csak késõbb eszmélünk rá, honnan indultunk, hová jutottunk, és mi minden történt ezalatt. Figyelmünket nem hagyja elkalandozni a film, mindez a rengeteg akciónak köszönhetõ, ami jóval nyersebb az eddigieknél. Az új Bond egy hús-vér ember (na jó, az ön-újraélesztést leszámítva). Keményen odavág és legalább ilyen keményen kap is, a realisztikusan megkoreografált jelenetek során elhisszük, hogy mindez kõkemény küzdelem. Bond tehát sérülékeny, ráadásul hibázik is. De még mekkorát! Néhány óra alatt elveszít közel 15 millió dollárt, sorozatban bízik meg

FILMSZÍNHÁZ

Arcok a vászonról ALFRED MOLINA

SOROZATUNKBAN OLYAN SZÍNÉSZNÕKET, SZÍNÉSZEKET SZERETNÉNK RÖVIDEN BEMUTATNI, AKIK TÖBB MEGHATÁROZÓ FILMBEN MEGMUTATTÁK TEHETSÉGÜKET, ÁM MINDEZEK ELLENÉRE MÉGSEM TARTOZNAK A SZUPERSZTÁROK KÖZÉ.

Alfred Molina 1953. május 24-én született Londonban. Apja spanyol író, anyja olasz házvezetõnõ volt, így már fiatalon többféle kultúra gyakorolt rá hatást. Egyik kedvenc szórakozása volt a különféle dialektusok elsajátítása, a környezetében élõ emberek és televíziós mûsorok révén. Már kisgyermekként elhatározta, hogy színész akar lenni, és Amerikában fog befutni. Ennek elsõ lépéseként a Guildhall Középiskola Zene és Dráma szakán tanult. Az iskola elvégzése után utcamûvészként kereste kenyerét, stand-up comedy elõadásokkal szórakoztatta a járókelõket. 1977-ben tagja lett a Royal Shakespeare társulatnak, s olyan darabokban játszott, mint Tennessee Williams The Night of the Iguanaja, vagy az Oklahoma!. Kétszer jelölték Tony-díjra: az Art-ban nyújtott alakításáért 1998-ban, majd A hegedûs a háztetõnben Tevje szerepéért 2002-ben. Elsõ filmes felbukkanásáig 1981-ig kellett várni, de ekkor nem kisebb rendezõ kezei közé került, mint Steven Spielberg. Az Indiana Jones és az elveszett frigyláda fosztogatói címû filmben debütált Harrison Ford oldalán. Ez idõ tájt született kislánya, és szerény színházi jövedelme mellett valósággal a mennyországban érezte magát, mikor a kéthetes forgatás után megkapta a 2000 dolláros tiszteletdíját. A filmben Dr. Jones egyik sötét ellenlábasát játszotta, mindössze néhány perc erejéig. Habár késõbbi pályafutása során rendkívül sokféle karaktert alakított, a rendezõk legszívesebben gonosz figurák megformálására kérik fel, valószínûleg ennek a szerepnek a hatására. Elsõ fõszerepét az 1987-es Hegyezd a füled! címû Stephen Frears film hozta meg számára, melyben a Gary Oldman által megformált, excentrikus angol színpadi szerzõ, Joe Orton mentorát és szeretõjét alakította. A homoszexuális szerep nemcsak kritikai elismerést, de ismertséget is hozott neki. A ‘90-es évek során a legfoglalkoztatottabb színészek közé tartozott, nem rit-

30 2007. FEBRUÁR

kán évi négy-öt filmmel is elõrukkolt, a lehetõ legkülönbözõbb mûfajokban. Rendezte már Jim Jarmusch A halott emberben (1995) és a Kávé és cigarettában (2003), partnere volt Mel Gibsonnak a Maverickben (1994), Juliette Binoche-nak és Johnny Deppnek a Csokoládéban (2000). A pornóipart bemutató Boogie nightsban drogdílert alakít, míg Bill Murray kémparódiájában – Az ember, aki túl keveset tudott – egy bérgyilkost játszik, a „Mészárost”. A thriller, horror mûfaja sem áll tõle távol, a csavaros végû Azonosságban és A lény címû horrorban is feltûnik. Ha kevésbé sikerült alkotásokat akarunk említeni, akkor nem mehetünk el a Texas Rangers – Az igazi texasi kopók mellett, amely a western mûfaját próbálta feléleszteni, nem sok sikerrel (a bugyuta magyar alcím dacára semmi köze a Chuck Norrisféle sorozathoz), mint ahogy a rajzfilmsorozat alapján készült Derék Dudly sem sorolható a kiemelkedõ alkotásai közé. A Frida címû filmben Diego Riverat alakítja, Frida Khalo (Salma Hayek) férjét, aminek kedvéért jó pár kilót felszedett magára a forgatás elõtt. Ez nem esett túlságosan nehezére, néhány hét alatt elérte a kívánt testsúlyát (saját bevallása szerint egy kövér ember lakozik benne). A 2 évvel késõbb készült Pókember második részére már sikerült visszanyernie régi alakját. Õ játszotta Doc Ockot, Pókember csápokkal vagdalkozó ellenfelét, s ezzel

még szélesebb rétegek számára válhatott ismertté. Nem mellékesen ezért a szerepért már 3 millió dollárt tehetett zsebre. Azóta feltûnt a Da Vinci kódban mint Aringarosa püspök vagy Kenneth Brannagh legújabb Shakespeare adaptációjában, az Ahogy tetszikben. Legközelebb a Silk címû sötét hangulatú szerelmi történetben láthatjuk. Cián „Minél nagyobb szabású egy film, annál gonoszabbat játszom benne. Minél kisebb, annál kedvesebb a szerepem.” Alfred Molina További filmjei: Idõközben (1981) (tévéfilm), Sólyomasszony (1985), Manifesto (1988), A lányom nélkül soha (1991), Amerikai barátok (1991), A per (1993), Amikor a disznók repülnek (1993), (The Steal) (1994), Rejtekhely (1995), A Perez család (1995), Nervous Energy (1995), A lény (1995), A sivatagi hold titka (1996), A gyanú árnyékában (1996), Az oroszlánok földjén (1997) (tévéfilm), Az ember, aki túl keveset tudott (1997), Anna Karenina (1997), A meteor (1998), Hajó, ha nem jó (1998), (Ladies Man) (1999) (tévéfilm), Nõrület (1999) (tévéfilm) színész, Magnólia (1999), Gyilkosság az Orient expresszen (2001) (tévéfilm), Sírhely kilátással – Nincs esküvõ, csak temetés (2002), Bram and Alice (2002) (tévéfilm), Luther (2003), (Crónicas) (2004), Gõzfiú (2004), A hold és a csillagok (2005).


FILMSZÍNHÁZ

Shop-stop 2

stílusú filmet. (Egyetlen „félrelépése” az Apja lánya, de megbocsátjuk neki.) Végül sokak megdöbbenésére a rendezõ visszatért a gyökerekhez: elkészítette a Shop-stop folytatását. 10 év telt el, de nem sok minden változott, mióta utoljára láttuk Dantet és Randalt. A Quick Shop ugyan leégett, és így most egy Mooby’s nevû gyorskajáldában dolgozik a két „fõhõs”, de az életük ugyanolyan monoton és kilátástalan, mint annak idején. Pontosabban Danténak most van esélye a továbblépésre a jó családból származó barátnõje révén, akivel már az esküvõt tervezgetik, de az elsõ részre visszagondolva sejthetjük, hogy nem fog minden olyan simán alakulni... Dante még mindig elégedetlen, Randal pedig bunkóbb, mint valaha. A fontosabb szereplõk tehát visszatértek, de az újak között is akadnak remek karakterek. Rosario Dawson például egyszerre bájos és belevaló csajt alakít Beckyként, a Dantéhoz fûzõdõ kapcsolatát pedig nagyon ügyesen, jól adagolva bontja ki a rendezõ, ami tartogat még néhány meglepetést. A másik kiemelendõ karakter a számomra eddig ismeretlen Trevor Fehrman, aki remekül hozza a gátlásos, Gyûrûk Ura-rajongó anya kedvencét, s akinek jó pár térdcsapkodós pillanatot köszönhetünk.


Azon felül, hogy most már színesben élvezhetjük Jay és Néma Bob „kalandjait” (merthogy õk is visszatérnek néhány emlékezetes jelenetben), Smith munkája is sokkal kifinomultabb lett. Persze nem ildomos összevetni egy rendezõ elsõ mûvét a 15 évvel késõbbi filmjével, de mégis csak folytatásról van szó. Az elsõ rész sajátos bája továbbra is megmaradt, csak a tálalás lett sokkal igényesebb. Jó ritmusérzékrõl tanúskodnak például azok a jelenetek, amelyekben sûrû vágásokkal, gyors kameramozgással és párbeszédekkel jutunk el a film egy-egy drámai pontjához. Az ilyen gyors tempójú pillanatok az elsõ részbõl teljesen hiányoztak, de a második részt elevenebbé, mozgalmasabbá teszik. Ami a trágár kifejezéseket és gusztustalan szituációkat illeti, ez a film simán túltesz az elsõ részen, de Kevin Smith többi mûvéhez képest is az élvonalban szerepel. Elég, ha csak a szamár showra gondolunk, amit most nem kívánok részletezni (nehéz lenne leírni a jó ízlés határain belül maradva), elég annyi hozzá, hogy fergetegesre sikerült. Szórakoztató film a Shop-stop 2, legalábbis azoknak, akik megfelelõ módon képesek kezelni. Méltó folytatása az elsõ résznek, sok tekintetben túl is tesz rajta. Gyûrûk Ura-rajongóknak azonban csak nyugtató szedése mellett ajánlom! Cián Pozitívumok: szamár show, Gyûrûk Ura-cikizés, frappáns befejezés Negatívumok: kicsit nehezen indul be Értékelés: 8/10

31 2007. FEBRUÁR


Kevin Smith filmjein felháborodni olyan, mint egy gyorsétteremben visszavinni a kaját azzal, hogy egészségtelen. Erre a válasz nem lehet más: ha nem tetszik, ne edd meg! Hogy mindnyájan képben legyünk, mirõl is van szó, menjünk vissza kicsit az idõben – egészen ’94-ig. Ugyanis Smith ekkor készítette el (rendezte és írta) elsõ egészestés filmjét Clerks, azaz magyar fordításban (?) Shop-stop címmel. A legtöbb szereplõ a rokonok, barátok közül került ki, s szívességbõl, minimális gázsiért vettek részt a vígjátékban. Sõt, az egész filmet fekete-fehérben forgatták, ami egyedi hangulatot kölcsönöz neki. A történet, pontosabban az egymáshoz illesztett jelenetek két jóbarát egy napját követi nyomon; egyikük Dante (Brian O’Halloran), aki a Quick Shop nevû vegyesboltban robotol, a másik Randal (Jeff Anderson), aki ahelyett, hogy a szomszédos videotékában kiszolgálná a vendégeket, egész nap a haverja nyakán lóg, és az idegeire megy. Itt még mindketten húszas éveik elején járnak, és Danténak esze ágában sincs örökre a boltban ragadni. Ami kultikus státuszba emelte a mûvet, az elsõsorban az, amiben Smith utánozhatatlan: a remek szöveg. Mocskosszájú, senkit és semmit nem kímél, mégis a maga módján tanulságos és a földön fetrengsz, ha hallod. Másrészt emlékezetes karakterek tarkítják a filmet; Dante és Randal mellett az ocsmány szövegû Jay (Jason Mewes) és a hallgatag Néma Bob (maga Smith), a két drogdíler, akik a film alatt mást sem csinálnak, csak vannak, mégis a rajongók kedvenceivé váltak az elvont figurák. Smith azóta elkészített még néhány hasonló, összetéveszthetetlenül egyedi

TERÍTÉS

Egy holland zseni a Szépmûvészeti Múzeumban

Napraforgók, arles-i táj, elmegyógyintézet, levágott fül... Azt hiszem, ebbõl a felsorolásból mindenki rájött, hogy ez alkalommal Vincent Van Gogh budapesti kiállításával kapcsolatos tapasztalataimat szeretném megosztani veletek. Van Gogh élettörténetét, úgy gondolom, nem kell

32 2007. FEBRUÁR

különösebben bemutatni, hiszen még azok is hallottak róla, akik egyébként nem igazán jártasak a mûvészettörténetben. Van Gogh volt az az ember, akit szó szerint megemésztett, felperzselt saját mûvészete, de pont ennek az önpusztító alkotói energiának köszönhetõek a ma

már milliókat érõ expresszív, egyedi és utolérhetetlen mûalkotások. A kiállításnak a Szépmûvészeti Múzeum ad otthont. Maga a tárlat véleményem szerint nem teljesen váltja be a hozzá fûzött reményeket. A rendezõk célja az volt, hogy a látogatók ne a már unásig emlegetett képeken keresztül lássák a mûvészt, hanem kevésbé ismerteken át mutassák be a mûvészi életutat. A képek még így is milliókat érnek, ezért nem meglepõ a szigorú õrizet. A vendégek csak egy üvegkalitkán keresztül juthattak be a kiállítótérbe, így szabályozzák, hogy mennyi látogató tartózkodhat egyszerre a teremben. Belépve a helyiségbe kissé szokatlan félhomály fogadja az embert, és csak a képekre vetül élesebb fény. Az így kialakított homály bizony hamar elfárasztja nézelõdõt. Az elrendezés is újszerû volt. Az alkotásokat erre a kiállításra berendezett paravánrengetegre helyezték ki. Na és most jön a lényeg. Amiért valójában elmegy az ember egy kiállításra: a képek. Jórészt grafikák, litográfiák teszik ki az anyagot. Meglátásom szerint nem túl kiemelkedõk ezek az alkotások, átlagos-


TERÍTÉS

nak is mondhatók. Témájukat tekintve tanulmányok dolgozó emberekrõl, eldobott, kiszolgáltatott nõkrõl, fás tájakról. Van Gogh lényegében nem grafikus volt, hanem festõ, és a kiállításon pont azokból a nagyszerû, vibráló, energiától duzzadó mûvekbõl volt kevés, amik Van Gogh-ot Van Gogh-gá teszik. Grafikai munkáinak a megítélését csak tovább rontják a holland mûvész mellett kiállított egyéb munkák Delacroix-tól, Millet-tõl, Rembrandt-tól. Megnézve ezen mûvészek alkotásait és összevetve õket Van Gogh-éval, a mûalkotások terén még nem oly jártas, egyszerû ember is

látja, mennyivel jobbak. Mert egy Rembrandt-kép, vagy egy Millet-elõtanulmány a Kalászszedõkhöz, vagy a Magvetõhöz – az rézkarc a legjavából. A festmények viszont már a könyvekbõl jól ismert mûvészt reprezentálják, és ha másért nem is, de ezekért érdemes megnézni a kiállítást; hogy személyesen is lássa az ember a könnyed ecsetvonások nyomán keletkezett ragyogó fényben úszó csendéleteit, aranyló tájait... A Múzeum nem kis hangsúlyt fektetett a hírverésre. Reklámokon és plakátokon túl – melyekbõl még Bécs utcáin is akad –, egy impozáns honlap is csalo-

gatja a látogatókat. Tényleg érdemes rákattintani a www.szepmuveszeti.hu oldalra. Mert ha mégsem jutna el az ember Pestre, hogy megnézze, némi kárpótlásra lelhet itt. Amellett, hogy ízelítõt kap a tárlatból, megnézheti, honnan érkeztek a képek. Sõt! Még két játékot is rejt az oldal. Az egyik egy kvíz, ami természetesen a kiállított képekhez kötõdik, és hogy meg tudjuk oldani, meg kell nézni. Érdemes vele foglalkozni, mert egy amszterdami út a díj. A másik játék viszont ismét annak a példája, miként nyúzzunk le több bõrt egy alkotásról, és sodorjuk a giccs irányába. Vállalkozó kedvû türelmes honlap nézelõdõ ugyanis kedvére kifesthet egy kiválasztott képet Van Gogh-tól, melynek csak a kontúrjai adottak. Na jó, bevallom, azért én is kipróbáltam, de szerintem ez kicsit túlzás. Visszatartó erõ lehet a hazai viszonylatokban borsos jegyár, mely diákkal is 1400 HUF. A jegyvásárlás során komoly könnyebbséget jelent, hogy az interneten bankkártyával kifizetett jegyét az ember azonnal ki is nyomtathatja otthonában. Összegezve a benyomásokat, nem tudom egyértelmûen azt mondani, hogy érdemes vagy nem érdemes megnézni a kiállítást. Mindenesetre március 20-ig mindenkinek van ideje eldönteni, hogy megtekinti-e. Dévényi Dia

Szöges képek a Kassban tikus megkötése, az alkotók a legváltozatosabb témákkal foglalkoznak. Így férhet meg egyazon falon Krisztus megfeszítésének egy egészen sajátos megfogalmazása és Velence városának vízben tükrözõdõ mása. Belépve a terembe mindenki megtalálhatja a neki legjobban tetszõ stílust a figuratív, nonfiguratív, geometrizáló alkotások között. A mûveken keresztül megfigyelhetõ, hogy mennyire elkülönülnek a személyiségek. Popovics Lõrinc szobraiban elõszeretettel ötvözi a különbözõ színû és anyagú elemeket. Megtekinthetõek Aranyi Sándor apró Tisza-parti festményei. Farkas Pál szobrai egy kissé meseszerû hangulatot kölcsönöznek a kiállításnak. Bronzba merevedett figuráinak dinamikáját a félbehagyott mozdulatok és ruhák fodrai kölcsönzik...


De nem szeretnék minden részletet elmesélni, inkább ajánlom, hogy tegyetek egy kitérõt az egyes villamos Széchenyi téri megállójánál. Nem nagy az egész kiállítás, akár negyed óra alatt bejárható, viszont az a tizenöt perc garantált szellemi felfrissülést kínál. Dévényi Dia

33 2007. FEBRUÁR


Január 22-tõl március 18-ig tartó kiállítása nyílt a Szög-Art Mûvészeti Egyesületnek a Kass Galériában. Az egyesületnek számos fõiskolai tanár is tagja, mint például Aranyi Sándor, Sinkó László, Henn László, Lázár Pál, Kovács Keve. A kiállítást az egyesület 15 éves fennállásának alkalmából rendezték. Ezen évek alatt a mûvészek munkái eljutottak Párizsba, Rómába, Aradra, Darmstadtba, Stuttgartba, valamint a Szög-Art elérte, hogy a kortárs mûvészeti élet szerves részét képezze. A tárlat legszembetûnõbb tulajdonsága, hogy nem mutat egységes arculatot, ami természetesen nem negatívum. Az egyesület célja, hogy összefogja a mûvészeket, és egy szabad alkotói légkört hozzon létre, valamint hogy felkarolja az ifjú tehetségeket. Ennél fogva a kiállításnak nincs sem mûfaji, sem pedig tema-

Rejtvényünket letölthetitek a TÛ honlapjáról is!

GÉMÓVER

Decemberi rejtvényünk helyes megfejtése: Talán jobb lett volna máshol születni, de élni és meghalni itt, csak itt. Helyes megfejtõink: Gõsi Csaba (III. angol – matematika) és Bárány Péter Nyereményeiteket átvehetitek a TÛ szerkesztõségében. Gratulálunk! E havi rejtvényünk soraiban Gyárfás Endre Förgeteges ez a bál címû versének elsõ két sorát rejtettük el. A helyes megfejtõk között Juhász Gyulás ajándékcsomagot, sorsolunk ki. Beküldési határidõ: 2007. március 1. A megfejtéseket a TÛ szerkesztõségébe várjuk!

V. rész

34 2007. FEBRUÁR


A tartalomból. Szerkesztõi levél HARMADIK OLDAL. A gallok földjén 8-9. A parasztiwiw legjobbjai 14. Másztõõõõõr 18. A TÛ õsi kultúrája 22-23

Recommend Documents