A TARTALOMBÓL. Segítség a közművelődési tevékenység éves összesítéséhez M. Tóth Antal: Erkel, Liszt és a magyar kóruskultúra

2011. MÁRCIUS

A TARTALOMBÓL - Előretekintő:

Éneklő Ifjúság kistérségi kórushangversenyek felhívása 32. Nagy László Vers- és Prózamondó Találkozó felhívása VIII. ARANY DESZKA Országos Minősítő Színjátszó Fesztivál felhívása VIII. Kodály szaktábor felhívása I. Kenesei Kodály kurzus felhívása

- Műhely:

Segítség a közművelődési tevékenység éves összesítéséhez

M. Tóth Antal: Erkel, Liszt és a magyar kóruskultúra - Visszapillantó: Megyei Kórustalálkozó és szakmai nap Pétfürdőn

Az Üzenet haza előadás Erdélyben - Ajánló:

Üzenet haza Kölcsönözhető fotókiállítások Pannon Egyetem programjaiból

G R A T U L Á L U NK ! FŐDÍJ AS SZ ÍNHÁ ZI E L ŐADÁ S

AJ KA I TÁN CO S S IKE R E B ÉK ÉS CS ABÁ N Januárban zajlott Békéscsabán a huszadik Országos Szólótáncverseny döntője. A versenyen Magyarország és a határon túli magyarlakta vidékek legkiválóbb néptáncosai mérték össze tudásukat. Az elődöntőkről bejutott, összesen hatvan résztvevőből csak néhányan érdemelhetik ki a legnagyobb szakmai elismerést jelentő Arany-gyöngyöt, vagy Aranysarkantyút. Megyénkből idén egyetlen versenyző büszkélkedhet a díjjal. Ramasz László, az Ajka-Padragkút Táncegyüttes tagja második alkalommal vehetett át Aranysarkantyút. A zsűri elismerően szólt a kitűnő stílusérzékről, a pontos, ritmusos táncolásról (szabadon választott tánca gyimesi volt). Ramasz Lászlót mestere, Kádár Ignác segítette a felkészülésben, aki Örökös Arany-sarkantyús táncos. Kovács Norbert (szintén Örökös Aranysarkantyús) a sóskúti, de erdélyi származású Mohácsyné Lőrincz Hortenzia táncos kísérője volt. Hortenzia első alkalommal nyert Aranygyöngy díjat. Forrás: www.apteegyesulet.hu

Fődíjas lett a Teleszterion Színházi Műhely Az ötös számú vágóhíd című előadása az V. Soltis Lajos Színházi Találkozón. A beszélgetésen a zsűri a kiemelkedő csapatmunkát, valamint az előadás komplexitását, víziószerűségét méltatta. Előadásuk ezzel a második fesztiválról hozza el a legrangosabb díjat. Forrás: www.mmikl.hu (Az előadásról bővebben a HónaPosta decemberi számában jelent m eg írás.)

A XV. ÉLŐ NÉPMŰVÉSZET PÁLYÁZAT DÍJAZOTTJAI Bútor Gránátalma díj: Szabó László Zoltán népi iparművész, A Népművészet Mestere, Vöröstó Szaru- és csont-munkák Arany oklevél: Nesó Sándor népi iparművész, A Népművészet Ifjú Mestere, Berhida Hímzés Gránátalma-díj: Cz. Tóth Hajnalka népi iparművész, Balatonalmádi Szőttes Arany oklevél: Fodorné László Mária, A Népművészet Mestere, Balatonalmádi Szálasanyag Arany oklevél: Forgács Sándor, Csabrendek

HASZNOS HELYEK: www.ekmk.hu • www.vpmegye.hu • www.nefmi.gov.hu • www.mmikl.hu • www.erikanet.hu • www.hagyomanyokhaza.hu • www.bmknet.hu • www.mane.hu • www.nka.hu • www.nca.hu • www.pafi.hu • www.kota.hu • www.vers.hu • www.ode.szinhaz.org • www.amart.hu • www.orokseg.hu • www.nesz.hu • www.kkdsz.hu HónaPosta – XIV. évfolyam 3. szám ■ Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet Közművelődé si Hírlevele ISSN: 15857417 Felelős kiadó: Pálmann Judit, az Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet igazgatója. Cím: 8 200 Veszprém, Komakút tér 3.

Előretekintő

2 F E L H ÍV ÁS

V ESZPR ÉM MEGYE I É NE KLŐ I F JÚ SÁG Kistérségi dalos találkozók, minősítő hangversenyek és Szakmai Napok 2011. április-május A Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége által támogatott Éneklő Ifjúság dalos találkozók és minősítő hangversenyek sorozata 1934 óta élő mozgalommá erősödött. Ezek az országos felmenő rendszerhez illeszkedő dalos találkozók megyénkben is az együtt éneklést szerető és művelő dalosok fontos találkozási lehetőségévé váltak. Az „Éneklő Ifjúság” dalos találkozóin és minősítő hangversenyein felhangzó műveken keresztül a magyar népdalkincs és kórusirodalom jeles mesterei, Kodály Zoltán és a kortárs zeneszerzők gyermekeknek komponált művei mellett szeretnénk, ha az évfordulós zeneszerzők műveit is megismerhetnék a fiatal dalosok és a komolyzene iránt érdeklődők. Liszt Ferenc születésének 200., halálának 125. évfordulója (1811. október 22.-1886. július 31.) Bartók Béla születésének 130. évfordulója (1881. március 25. - 1945. szeptember 26.) 80 éves Szokolay Sándor (1931. március 30.) 80 éves Daróci Bárdos Tamás (1931. szeptember 27.) 115 éve született Ádám Jenő (1896. december 13. - 1982. május 15.) 25 éve hunyt el Bárdos Lajos (1899. október 1.- 1986. november 18.)

Az Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet (mint a Veszprém Megyei Közművelődési Intézet jogutódja) az NKA, a KÓTA, a Magyar Kodály Társaság, az EMB szakmai szervezetek támogatásával, valamint a helyi szervezők segítségével minden év tavaszán megrendezi e dalos találkozókat, és igény szerint a minősítő kórushangversenyeket. A rendezvény szakmai tanácsadóit intézményünk a hagyományoknak megfelelően a KÓTA-val történt egyeztetés alapján kéri fel. A szakmai tanácsadás célja, hogy objektív, mindennapi munkájukban jól hasznosítható szakmai tapasztalatcserére kerülhessen sor a kórusvezetők és a tanácsadók között. A dalos találkozók, minősítő hangversenyek tervezett időpontjai, helyszínei: 2011. április 7.

Tapolca – Tamási Áron Művelődési Központ

2011. április 18.

Veszprém – Simonyi Zsigmond Ének - Zenei és Testnevelési Általános Iskola Aulája

2011. április 28.

Pápa – Erkel Ferenc Ének - Zenei Általános Iskola

2011. május 10.

Csetény – Művelődési Ház - Kastély

2011. május 12. 2011. május 19.

Balatonfüred Ajka – Nagy László Városi Könyvtár és Szabadidő Központ

A minősítést kérő kórusok műsorának időtartama az életkor és iskolatípus függvényében minimálisan 8 perc, de legfeljebb 15 perc legyen. Jelentkezési határidő: 2011. március 31. Információ: Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet 8200, Veszprém, Komakút tér 3. Nagy Tiborné Nyári Ágnes Tel.: 88/560-610/125 mellék, 06/20/359-3280 Fax: 88/560-610/105 mellék, e-mail: [email protected] Kérjük a kórusvezetőket, hogy a pontos és részletes kiírást és útmutatót tekintsék meg a http://kozmuvelodes.ekmk.hu honlapon, és az ott található kétoldalas jelentkezési lapot küldjék el elektronikusan, valamint postai úton is. A KÓTA-val történt egyeztetés alapján 2011-től 2000 Ft regisztrációs díjat kérünk a találkozóra jelentkező kórusoktól, amit az Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet címére kérünk befizetni Szorgalmas készülődést és maradandó dalos élményekben gazdag kórustalálkozót kívánunk!

Előretekintő

3

„Himnusz minden időben” 32. NAGY LÁSZLÓ VERS- ÉS PRÓZAMONDÓ TALÁLKOZÓ

Az ajkai Nagy László Városi Könyvtár és Szabadidő Központ és a Nagy László Szellemi Öröksége Alapítvány 2011-ben is megrendezi a Nagy László Vers- és Prózamondó Találkozót.

Időpont: 2011. április 9-10., de. 10 órai kezdettel. Szombaton lesznek az elődöntők, vasárnap a döntők.

Helyszín: Nagy László Városi Könyvtár és Szabadidő Központ 8400 Ajka, Szabadság tér 13. Nevezni egy Nagy László-vers, próza vagy műfordítás és egy szabadon választott magyar mű megjelölésével lehet. Korcsoportok: 5-6. osztályos tanulók / I. 7-8. osztályos tanulók / II. középiskolások / III. felnőttek / IV. Jelentkezési határidő: 2011. március 30. A találkozóról a (06-88) 211-745, 211-744-es telefonon és az [email protected] e-mail címen ad részletes tájékoztatást az ajkai Nagy László Városi Könyvtár és Szabadidő Központ. A döntő helyezettjei értékes díjazásban részesülnek.

AZ ISZKÁZI NAGY LÁSZLÓ E MLÉKHÁZ a találkozó szombatján szeretettel várja a rendezvény résztvevőit és közönségét. Vendégünk: a Carmina Danubiana Együttes.

Előretekintő

4

A Veszprém Megyei Amatőr Színjátszók Egyesülete (VASZE) és az ajkai Nagy László Városi Könyvtár és Szabadidő Központ (NLVKSZK) megrendezi a

VIII. ARANY DESZKA Országos Minősítő Színjátszó Fesztivált 2011. május 6-7-8-án Ajkán. Fesztiválunkra elsősorban olyan ifjúsági és felnőtt csoportok jelentkezését várjuk, akik szeretnék megmérettetni produkciójukat mind a közönség (lásd: közönségdíjak), mind a szakemberek (lásd: minősítő zsűri) előtt, összességében: akik szívesen töltenek el két és fél napot hasonló fanatikusok társaságában. Nevezni csoportonként egy produkcióval lehet. Gyermekcsoportokat és zenés produkciókat nem fogadunk. Fesztiválunkon kb. 15-18 előadást tudunk fogadni, túljelentkezés esetén a meghívásról a szervezők döntenek. Előnyt élveznek azok a csoportok, amelyek a korábbi években is részt vettek és minősítést szereztek fesztiválunkon, és akik a találkozó egész időtartama alatt maradni szándékoznak. Műsoridő határ nincs, de kérjük, hogy a jelentkezésnél vegyétek figyelembe, hogy találkozóról van szó, amelyen szeretnénk minél több csoportnak bemutatkozási és minősítési lehetőséget biztosítani. (Túl hosszú műsor-, be- és kiszerelési idejű produkciókat nem fogunk tudni fogadni.) Fesztiválunk közönség fődíja továbbra is a hagyományos „Arany Deszka Díj”. Közönségszavazáson dől el a legjobb színészi alakítások sorsa is. A minősítést az erre jogosult, a Magyar Szín-Játékos Szövetség (MSZJSZ) minősítő listájáról választott szakemberek végzik. A minősítésért a MSZJSZ és a VASZE 2011. évre tagdíjat fizetett tagjainak külön díjat nem kell fizetniük, a többieknek 10.000.- Ft. A szállás és étkezés igénybevételéért hozzájárulási díjat kell fizetni, amelynek összege körülbelül a piaci árak felét fogja kitenni. (Pontos összegeket pályázati eredményeink ismeretében és a jelentkezések beérkezését követően tudunk közölni.)

Nevezni legkésőbb 2011. március 15-éig lehet, kizárólag e-mailben: [email protected] . Információ és jelentkezési lap kérhető: 06/30/364-0818 telefonon vagy a fenti e-mail címen. Veszprém, 2011. január 31. A szervezők

5

Előretekintő

E L ŐZ E T E S V I I I . K o d á l y s z a k tá b o r Óvodapedagógusok, énektanárok, karnagyok, a téma iránt érdeklődők szakmai találkozója Magyarpolány 2011. augusztus 21-25. A zenei szaktábor elméleti és gyakorlati előadásaival szeretnénk rámutatni, mennyire aktuális és fontos ma a jövő nemzedéke számára a Kodályi életmű ápolása. A programban mind az öt napon keresztül helyet kap a szorosan vett kórusmetodikáról szóló gondolatcsere, gyakorlati tanácsadás - a tervezéstől, előkészítéstől a mű megvalósulásáig, megszólaltatásáig történő lépésekről. Kötődve a kodályi pedagógiai és helyi néphagyományokhoz, valamint csatlakozva a 2011. esztendő átfogó kulturális és zenei fő programjához, a Liszt Ferenc emlékévhez, a tábor elméleti és gyakorlati előadásaival szeretnénk segítséget adni a résztvevőknek a zenepedagógiai és karnagyi, valamint zenei szervezői munkájának megtervezéséhez. Tervezett előadók: -Dr. M. Tóth Antal, a Veszprémi Akadémiai Bizottság Zenetudományi Munkabizottságának elnöke, a Magyar Kodály Társaság elnökségének tagja -Érdi Tamás zongoraművész előadással egybekötött hangversenye. -Dr. Ittzés Mihály, a Magyar Kodály Társaság társelnöke -Dr. Kerekesné Pytel Anna zenetanár, karnagy, a KÓTA ifjúsági bizottság és az MKT Felső-dunántúli tagszervezet elnökségének tagja -Dr. Ordasi Péter, a Debreceni Tudomány Egyetem Zeneművészeti karának tanára, a Magyar Kodály Társaság KÓTA elnökségének tagja -Somorjai Paula nyugalmazott főiskolai docens, a Magyar Kodály Társaság elnökségének tagja -S. Dr. Laczkovics Emőke, néprajzkutató -Lázár Katalin PHD, az MTA Zenetudományi Intézet tudományos főmunkatársa, népi játékkutató, a Kiss Áron Magyar Játéktársaság alapító tagja -Ertl Pálné, Magyar Örökség-és Életfadíjas pedagógus -Csík János Magyar Örökség-, Népművészet Ifjú Mestere-, Közművelődésért –, Príma Primissima – díjas népzenész, pedagógus -Kovács Norbert, a Népművészet Ifjú Mestere, Örökös Aranysarkantyús néptáncos -Varga Károly, a Bartók Rádió nyugalmazott zenei munkatársa, Kárpát medencei zenei játékok vezetője Tervezett részvételi díj: 12. 000 - 15.000 Ft (Ez az összeg a pályázati támogatástól függően csökkenhet!) Passzív résztvevőknek: 1. 500 Ft (napi jegy) A részvételi díj tartalmazza az előadások, a kottacsomagok díját, koncertlátogatást, a szállást, napi háromszori étkezést, kiállítások megtekintését.

A programról bővebben a http://kozmuvelodes.ekmk.hu –n olvashat, ahonnan a jelentkezési lap is letölthető. Információ: Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet 8200, Veszprém, Komakút tér 3. Nagy Tiborné Nyári Ágnes, tel.: 88/560-610/125 mellék, mobil:06/20/359-3280 e-mail: [email protected]

6

Előretekintő

7

Műhely SEGÍTSÉG A KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉG ÉVES ÖSSZESÍTÉSÉHEZ A Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központ az általános adatgyűjtés és a statisztikai adatszolgáltatás megkönnyítése érdekében elkészítette az éves nyilvántartó programot, amelynek használatához az alapfokú Excel program ismerete szükséges. Ez a program minden közművelődési intézmény és közösségi színtér számára ingyenesen hozzáférhető, munkájukban alkalmazható. A program egyes táblázatainak kitöltése nem azonos a közművelődési statisztikai jelentéssel, bár hasonlít. Tartalma: · · · · · · · · · · · · · · · ·

alapadatok épület alapterülete alkalmazottak- munkatársak amatőr művészeti csoportok klubok képzés ismeretterjesztés táborok kiállítások, műsorok szolgáltatások külső szervek rendezvényei programok külföldiekkel programok külföldön kiadványok internet kapcsolat pályázatok, szponzorok támogatása

Az egyes táblázatokat kiegészítették olyan információkkal is, mint pl. a program címe, időpontja, a csoport (képzés, stb.) vezetőjének neve, elérhetősége, valamint azzal is, hogy az adott rendezvényhez készült-e meghívó, plakát, szórólap. A program szabadon letölthető a szerző honlapjáról (www.baranyaikultura.hu), valamint intézetünk honlapjáról (http://kozmuvelodes.ekmk.hu ) a Szakmai anyagok menüpontból.

A ján ló a P an n o n E gye tem Kö zm ű ve lőd é si T itk ár s ág án a k re n d e zvé n ye ib ől Március 29. kedd 19.30, E épület kamaraterem A Színházi Világnap alkalmából: MROZEK ABSZURDOK A Teleszterion Színházi Műhely előadása. KAFFKA MONODRÁMA Ács Tamás, a Forrás Színház színészének előadásában.

Műhely

8 Erkel, Liszt és a magyar kóruskultúra M. Tóth Antal

A 19. század eleje nem csak a nyelv megújításának az időszaka volt, de a zenei megújulás korszaka is: alkalmassá kellett tenni a magyar zenei anyanyelvet arra, hogy a kialakult európai zenélési formák keretében ki tudja fejezni az örömöt, a bánatot, a szeretetet, a bátorságot, a hősiességet, a hazaszeretetet, de a gyűlöletet, a gonoszságot is. A kor embere – eltekintve a szűk, főleg polgári és középnemesi rétegtől, amely már művelte a házi muzsika különböző formáit – két helyen találkozhatott a színvonalas műzenével: a színházban és a templomban. Meg kellett alkotni tehát a magyar operát és egyházi zenét. Az előbbi Erkel, az utóbbi – a század második felében – kiemelten Liszt nevéhez kötődik. Ez utóbbi két zenehallgató színtér a század közepétől kiegészült egy harmadikkal: az amatőr kórusokkal. A gyors kapitalizálódással létrejött a munkásság, amely kereste progresszív helyét a társadalmi közéletben. Elsősorban a németnyelvű városokban (pl. Pozsonyban, Pesten, Budán, Kassán, Pécsett, Sopronban, Temesváron) a máshol is elterjedt templomi kórusénekléstől többnyire függetlenül már a századfordulón és az 1800-as évek legelején megalakultak a polgári élet részeként az énekegyletek (Singverein), német nyelven és szellemben. A 40-es évektől aztán gombamód szaporodtak a férfi dalegyletek, a munkás és iparos dalárdák. Az országos magyar daláregyesület a 60-as évtized eredménye. Erről a korszakról pontos képet kaphatunk Ábrányi Emil 1892-es monográfiájából, amelyben kiemeli, hogy a szervezett, hivatalosan is engedélyezett dalármozgalmat „jóval megelőzte az országban mindenfelé megalakult dalegyletek szórványos működése, mely arra az időre esik, amikor minden nemzeti aspiráció erőszakosan el volt fojtva. Ők képezték akkor az egyedüli szellemi hazafias s legkevésbé hozzáférhető mentsvárakat. Énekelhettek a párját vesztett madárról, az elköltözött gólyáról, a visszatérő fecskékről, mert ez alatt mindenki megértette a valót.” Az országos dalünnepélyek szervezését először 1862-ben a szekszárdi, majd a soproni és a pécsi dalosok kezdeményezték. A szervező bizottság munkájában részt vett Erkel Ferenc, Engesszer Mátyás, Reményi Ede és mások. Az országos magyar daláregyesület végül a kiegyezés évében (1867-ben) alakulhatott meg 16 kórussal, a kezdeményezők mellett ebben részt vettek az apatini, az aradi, a budai, a csurgói, az érsekújvári, a jászberényi, a kecskeméti, a komáromi, a losonci, a szegedi, a szentesi, a zsombolyai, a perjámosi dalárdák, a pesti nemzeti dalkör és a zeneművészek segélyegylete. A hozzájuk csatlakozó dalegyletek száma szinte végtelen volt. Csak példaként említjük az egri, a győri, a kassai, a kolozsvári, a rimaszombati, a szatmárnémeti, a székelyudvarhelyi, az ungvári, a békési, az esztergomi, a nagyváradi, a losonci, a hódmezővásárhelyi, a sárospataki, az újvidéki, a szombathelyi dalárdákat. A mozgalom szinte az egész országot lefedte. Kialakultak az együtténeklésnek, a kórusegyesületi életnek az együvé tartozást hangsúlyozó formai kellékei, a tisztségviselők megválasztása, a kóruszászló, a kórusjelvény, az egyenruha – esetleg csak egyensapka – elkészíttetése, a kórus szabálykönyv megalkotása. Dicsőség volt, ha valakit rendes tagként „véglegesítettek”, különösen, ha valaki zászlóanya, zászlótartó, kottatáros, esetleg pénztáros lehetett. Mindezek ma talán megmosolyogtató ósdiságnak tűnhetnek. Ezek a látszólag külsőséges formaságok azonban fontos elemei voltak az adott társaság együtt maradásának. Az országos daláregylet vezető karnagya Erkel Ferenc lett (és maradt haláláig). Az első zászlóanya Jókainé Laborfalvi Róza volt, aki a zászlóavatás alkalmából ezt mondta: „A dal hozza közel a távolt. Nagy távol az ég a földtől. De nagyobb távol idegen nemzetek szíve és lelke. A dalban egyesülnek az idegen népek. Legnagyobb távol azonban a múlt és a jelen. Hajdankorunk hegedűsei hazánk dicső napjainkról zengtek.

Műhely Támadjanak fel újra e lobogó alatt, s legyen a felzendülő dal visszhangja, hirdetője a haza boldogabb korszakának.” A kórusok többsége férfikar volt. 1870-ben azonban a hazai dalármozgalom egyik megteremtője, a belvárosi főtemplom karnagya és a Nemzeti Zenede zeneszerzéstanára, Engesszer Mátyás, feleségével, Marsch Katalinnal Liszt Egylet névvel létrehozta az első hazai nőikart is, amely 1873ban vegyeskarrá alakult át, és amely a későbbiekben részese lett egy sor oratorikus mű (többek között Liszt Ferenc késő vegyeskarai) hazai bemutatásának. Részt vettek a Krisztus oratórium 1873. november 9-i előadásában is, amelyet Liszt félévszázados zeneszerzői jubileuma alkalmából rendeztek. A koncertet a Filharmónia Társaság akkori vezető karnagya, a győri származású kitűnő Wagner dirigens, Erkel Ferenc utóda, Richter János dirigálta. (A Filharmóniai Társaság ténylegesen akkor már 20 éve működött, az első hangversenyüket a Nemzeti Múzeum nagytermében Erkel Ferenc vezényelte 1853. november 20-án.) A korabeli kórus hangversenyélet sokszínűségére példaként említjük a Mozart születésének 100. évfordulóján, 1856. január 27-én tartott „Nagy philharmóniai hangversenyt”, amelyen – szintén Erkel vezetésével – a C-dúr (Jupiter) szimfónia K. 551, a d-moll zongoraverseny K. 466 (a szólót maga Erkel játszotta) és a „Titusz kegyelme” K. 621 című operából előadott részletek mellett elhangzott (a korabeli plakát szerint) Mozart egyik „nagy kara” („Neked, világok ura”) is. A mű a tenorszólóra, férfikarra és zenekarra 1785-ben, Bécsben írt „Dir, Seelen des Weltalls” K. 429 kantáta volt. A kórusban közreműködött „a pest-budai zenedei conservatorium (a Pest-Budai Hangászegylet) ének iskolájának” énekkara, valamint „több műkedvelő úr és a nemzeti színház karszemélyzet több tagja”. Beethoven IX. szimfóniájának többszöri előadását 1865-ben szintén Erkel vezényelte. Még ugyanebben az évben történt Liszt „Szent Erzsébet legendájának” ősbemutatója a szerző vezényletével. 1870-ben a IX. szimfóniát Liszt dirigálta Pesten Valamit Erkel és Liszt kóruszenéjéről. Erkel Ferenc operáiban kezdettől fontos szerepet játszott az énekkar. Az 1844. január 27-én bemutatott „Hunyadi László” I. felvonásában a férfikar dramaturgiailag központi szerepet játszik. Gondoljunk a „Nem leszünk mi hű kutyái” kórusra, a „Kik vagytok?” kezdetű kórus recitativora, vagy a felvonás végén a „Meghalt a cselszövő” kórusindulóra. Kodály Zoltán egy 1965-ös rádióelőadásában részletesen beszélt arról, hogyan jelent meg az általa és Bartók által gyűjtött népdalok között egyebek mellett a „Meghalt a cselszövő” dallama, jeléül annak, hogy Erkel melódiáit a nép, mint sajátját fogadta be. Az énekkar sokszínű szerepet kap az 1861-ben bemutatott Bánk bánban is. Az 1867-es Dózsa Györgyben zárt számok helyett nagyívű kórustablók veszik át a szerepet. Az 1874-ben bemutatott Brankovics Györgyben, az 1880-as Névtelen hősökben („Kilenc óra, gyerünk honvéd nyugovóra”) is fontos és sokféle dramaturgiai feladatot látnak el a kórusok. A wagneri deklamáció („énekbeszéd”) Erkel operáinak az énekkari részeiben is megjelenik. Az Erkel operakórusok a dalárdák műsorába is bekerültek. Ezen kívül – halhatatlan műve, a Himnusz és a megzenésített Szózat mellett – ő írta 1872-ben a férfikari Dalárindulót és egy sor további férfikórusra írt művet, mint pl. a Gyászkart („A halálnak éjszakája vissza őt nem adja már”), a „Buzgó kebellel” kezdetű kórust, vagy a Magyar király-himnuszt. Vegyeskari műve a négy szólóhangra, vegyeskarra és zenekarra 1867-ben írt Magyar Cantate. Sok énekkari rész van a 40-es, 50-es években írt népszínműveiben. Ezek közül különösen népszerű volt „A kalandor” című népszínműhöz írt „Enni, inni, dőzsölgetni” kezdetű kétszólamú férfikar. Egy sor népszínmű zenéje népdalok felhasználásával készült. Valamennyire jellemző „a dallam uralkodó szerepe, gazdag, beszédes ritmusok, világos formák, tiszta színek, nem túlságosan bonyolult polifónia, amelyek oly kedvesek a magyar ízlésnek”, ahogy azt Kodály Zoltán egy 1960-as nyilatkozatában hangsúlyozta. Szintén ő emeli ki – némi kritikai éllel – egy 1929-es, gyermekkarokról szóló írásában, hogy „ha Erkel Ferenc csak egy-két kis kart írt volna

9

10

Műhely

gyermekeknek, ma többen hallgatnák operáit”. („Senki se túlságosan nagy arra, hogy a kicsinyeknek írjon, sőt igyekeznie kell, hogy elég nagy legyen rá.”) Erkel férfikarai évtizedekre (szinte a II. világháborúig) meghatározták a magyar amatőr férfikórusok (dalárdák) éneklési stílusát és alaprepertoárját. Veszprém megyében is népszerűek voltak a dalárdák. A Veszprémi Zenekedvelő Egyesület fejlődését az tette lehetővé, hogy 1893-ban az ismert zeneszerző, a székesegyház zeneigazgatója, Mátrai László került az élére. 1904-ben jött létre a Veszprémi Dalegyesület, amely Gaal Sándor vezetésével a Szegeden rendezett országos dalosversenyen 1927-ben elnyerte a legnagyobb országos elismerést, a királydíjat. De működött a városban a Veszprémi Polgári Dalegylet (Kecskés Lajos) és 1923-tól a Veszprémi Iparosdalárda is. Péten a legendás Horváth István évtizedeken át vezette a dalárdát. A kóruséneklés szinte hozzátartozott a települések mindennapi életének lüktetéséhez. A kórustagság szinte apáról fiúra szállt, és gyakran fordult elő, hogy egy-egy kórusban ugyanabból a családból több generáció tagjai énekeltek. Divat, sőt elismerés volt a jobb kórusokba bekerülni. Az egész település büszke volt az eredményekre. A hangversenyek társadalmi események voltak. Zámbó István egy 1996-os visszaemlékezésében így ír: „A veszprémi dalárdák előadói stílusukban az európai „Liedertafel” hagyományát követték. Gyermekkori élményeim varázslata a „királydíjasok” hatalmas hangorkánja, síri pianói”. (Fontos lenne, hogy mielőbb sor kerüljön a férfi dalárdák közel egy évszázados hazai történetének feldolgozására és kritikai értékelésére.) Liszt Ferenc kórusokra írt műveinek elemzése, a művek, az általa megalkotott zeneszerzői stílus utóélete külön elemzést érdemel. Kezdetben ő is inkább férfikari műveket komponált. Az 1848 előtt született, basszus szólóra, férfikarra és zongorára komponált ún. Munkáskórus „Arbeiterchor”, illetve „A munka himnusza” címmel lett népszerű (A mű 1848 tavaszára tervezett kiadásától a forradalmi események miatt a bécsi Haslinger kiadó visszalépett. Jóval később, az 1930-as években a Schönberg tanítvány, Anton Webern adta közre a mű vegyeskari-zenekari átiratát.) Nagyobb férfikari művei az 1848-ban írt mise, annak 1869-es átdolgozása, a négyszólamú férfikarra és orgonára írt ún. Szekszárdi mise, az 1868-as férfikarra és férfi szólistákra (két-két tenor és basszus), valamint orgonára írt Requiem. Kisebb férfikórusra írt egyházi művei a „Mihi autem adhaerere” zsoltár-vers, az „Ave maris stella” himnusz férfikari verziója, az „Anima Christi, sanctifica me” litániaszerű imaszöveg, az „Ossa arida” bibliai látomás. Ezeket ma méltatlanul ritkán adják elő. A férfikar, mint az erő, a bátorság, a helytállás, a hősiesség, a tragédia, a gyász kifejezésének lehetősége Liszt életművében a későbbiekben is rendszeresen megjelenik. Ezzel a lehetőséggel – példája nyomán – a késői utódok is rendszeresen éltek. Gondoljunk a férfikarokkal kapcsolatban többször fenntartásait megfogalmazó Kodály Zoltánra, aki férfikarra írta – többek között – 1934-ben a Katonadalt, 1944-ben a Rabhazának fia című, Petőfi versére írt kórust, 1948-ban a Marseillaise-feldolgozást, „A szabadság himnuszát”, 1955-ben a Nemzeti dalt, 1956-ban a döbbenetes, mindössze 40 mp-es Nándori toronyőrt, vagy a Batsányi versre 1963-ban írt „A franciaországi változásokra” című, 1964-ben a keszthelyi Helikonon bemutatott kórusművet. Liszt Ferenc zeneszerzői stílusának az 50-es évektől bekövetkezett jelentős változása jól követhető a kórusra írt műveiben is. A korábbi virtuóz, a népszerűséget, a hatásosságot, a sikert szolgáló, nem egyszer külsődleges, harsány elemeket is tartalmazó műveit felváltotta a befelé fordulás, a zenei szövet lényegre egyszerűsítése. Az 1855-ben írt, az esztergomi bazilika felszentelésére készült ún. Esztergomi mise típusos, pazarul hangszerelt, rendkívül hatásos ünnepi nagymise (Missa solemnis). 1867-ban, a kiegyezésre, Ferenc József koronázására vegyeskarra, szólistákra és a korábbiaknál kisebb zenekarra írt Magyar Koronázási Mise Liszt egyik legkoncentráltabb, legtömörebben fogalmazott remeke, amelyben a szerző már mert élni az elmélkedő, egyszólamban éneklés lehetőségével: a Credo-ban az ősi gregorián dallam elénekeltetésével (Bónis Ferenc szavaival) „egyszerűségre, a mélyből jövő áhítat kifejezésére törekedett”, az egyszólamú ének csak

Műhely a szöveg legfontosabb helyein válik kétszólamúvá. A Qui tollis-ban magyar hangok is felcsendülnek: magyar hangsor és a Rákóczi-nóta egy-egy töredéke. (A Reményi Edének írt hegedűszóló miatt is híressé vált Benedictus tétel verbunkos jellegű zenéje Liszt egyik legbensőségesebb hitvallása hazájáról.) A két nagy oratórium, a „Szent Erzsébet legendája” és a „Krisztus” külön elemzést igényelne, amire természetesen most nincs lehetőség. A „Krisztus” oratórium Liszt azon kórusra írt remekműveihez tartozik, amelyek máig leginkább hatnak komponistákra, zenehallgatókra egyaránt. Wittgenstein hercegné szavaival azoknak a „dárdáknak” egyike, amelyeket Liszt „a jövő végtelen terébe hajított”. Korábban utaltunk arra, hogy a férfikar szerepeltetése vegyeskari műveiben az erő és a hatalom kifejezésére rendszeresen megjelenik. A „Krisztus” című oratórium „Tu es Petrus” tételében az Egyház erejét, rendíthetetlenségét, kőszikla keménységét férfikari és zenekari unisono-tömbökkel festi („Te Péter vagy, és én ezen kősziklán építem fel egyházamat, és a pokol kapui sem fognak diadalmaskodni rajta”), hogy aztán az Egyház másik üzenetét, a szeretetet a vegyeskar közvetítse („Simon, János fia szeretsz engem? Legeltesd bárányaimat, legeltesd juhaimat”). A hazai és az európai komponistákra máig ható művek vázlatos elemzését a kései alkotóperiódusa egyik kiemelkedő remekművével, a végső formájában 1879-ben készült Keresztúttal, a Via Crucisszal folytatjuk. Ez a mű maga a csoda. Egyszerűsége, egyúttal bonyolultsága, a hagyományostól eltérő, szokatlan, új hangzása miatt kora nem értékelte, Liszt életében kiadásra sem került. A Budapesten őrzött kéziratok alapján az ősbemutatót 1929-ben Harmat Artur vezényelte, a nemzetközi bemutató csak 1952-ben Londonban volt. A mű hanglemez-ősbemutatójára is csak a közelmúltban került sor: az orgonával kísért változatot a Budapest Kórus énekelte lemezre Szabó Miklós vezénylésével, a két zongorával kísért változatot a HUNGAROTON lemezen a Tomkins Énekegyüttes adja elő Dobra János irányítása alatt. Már nem a 19. század romantikus (a századvég későromantikus) korához tartozik ez a zene. A ma emberének üzen a bevezető „Vexilla regis produent” (Királyi zászló jár elől) unisono himnusza, a „Jesus cadit” (Jézus elesik) többször megismételt, csupán néhány hangnyi férfikari recitatívója, az „O Haupt voll Blut und Wunden” („Ó Krisztusfő te zúzott”) német korál feldolgozása, vagy a magas fekvésben hangszerelt, szinte sikoltásszerű, mindössze egy perces nőikari Stabat Mater dolorosa („Áll a fájdalomnak anyja”), vagy a „Nolite flere super me” („Ne engem sirassatok, inkább magatokat sirassátok és gyermekeiteket”) baritonszóló. Végül néhány szót még Liszt Ferencnek azokról a kisebb, részben kíséret nélküli vegyeskari egyházi műveiről, amelyek túlnyomórészt az utolsó alkotóperiódus termékei, és amelyek szinte keletkezésüktől folyamatosan a legkedveltebb és legszívesebben előadott Liszt kórusok. Az „Ave maris stella” férfi- és vegyeskari változatában is terjedt. Egyesek (Die Seligkeiten, Pater noster) beépültek a Krisztus oratóriumba. Az 1885-ben, Liszt életének utolsó évében született „Salve regina” talán a legnépszerűbb Liszt kórusmű. Rövid, áttekintő előadásomban azt szerettem volna igazolni, hogy a 19. század két, minden bizonnyal legnagyobb magyar komponistája, Erkel Ferenc és Liszt Ferenc, akik születésének 200. évfordulóját ünnepeljük, kórusművészetükkel alapvetően meghatározták saját koruk énekkari kultúráját, az utánuk következő korszakok zenélési gyakorlatát, és zenéjüknek máig ható üzenete van. Az előadás elhangzott a Veszprém Megyei Kórusfesztivál szakmai napján, Pétfürdőn, 2010. november 27-én.

11

Visszapillantó

12

__________________________________________________________

MEGYEI KÓRUSTALÁLKOZÓ és SZAKMAI NAP 2010. november 27. Pétfürdői Közösségi Ház és Könyvtár Rendező: Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet, Veszprém Társrendező: Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége Veszprém megye több évtizedes kiemelkedő hagyományokkal bír a közös éneklés, a kórusművészet, a zenei nevelés területén. 1934-től megyénkben is aktív a kórusmozgalom; az együtténeklést szerető és művelő dalosok fontos találkozási lehetőségévé váltak a dalostalálkozók. 1962 óta a Megyei Kórustalálkozó, a megye amatőr felnőtt kórusainak nyújt találkozási, szakmai és minősítési lehetőséget, mellyel bekapcsolódunk a Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége (KÓTA) által meghirdetett országos minősítési rendszerbe. 1996-tól a Veszprém Megyei Közművelődési Intézet a találkozó szervezője és koordinátora. 2010-től ezt a feladatot a jogutód Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet vette át. Kodály Zoltán 1958-ban, a megyei ifjúsági dalostalálkozó alkalmából járt Veszprémben. Ezt mondta: „Amint látom, buzdítani nem kell a Veszprém megyei dalosokat. Csak daloljanak tovább, és soha ne feledkezzenek el a művészi színvonalról, mert akkor könnyen visszacsúszhatnak.” Kodály szavait a Veszprém megyei dalosok ma is érvényes kulturális útmutatónak tekintik. November 27-én, Pétfürdőn „vizsgáztak” a mai utódok, ezúttal 8 amatőr kórus mintegy 350 dalosa vett részt. Jelen volt a kórustalálkozón szakmai tanácsadóként Rozgonyi Éva Liszt-díjas karnagy, a Magyar Kodály Társaság elnökségének, a Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége művészeti bizottságának a tagja, Dr. Kerekesné Pytel Anna énektanár, karnagy, a KÓTA gyermekénekkari szakbizottságának a tagja, Dr. Márkusné Natter-Nád Klára a Magyar Kodály Társaság, a KÓTA, az Erkel Társaság elnökségének a tagja. A délelőtt folyamán szervezett szakmai napot alapvetően a kodályi hagyományokhoz kötődés határozta meg. Az elhangzott előadásokban Erkel Ferenc zeneszerző születésének 200. évfordulójáról emlékeztek meg az előadók, de a hagyományőrzés és a magyar kóruskultúra, zenepedagógia témája is fontos szerepet kapott. -A szakmai napon zenehallgatással egybekötött előadás hangzott el Erkel Ferenc, Liszt Ferenc és a magyar kóruskultúra címmel, Dr. M. Tóth Antal egyetemi tanár, a VEAB Zenetudományi Munkabizottságának és a Magyar Kodály Társaság Felső-dunántúli tagszervezetének elnöke előadásában. -„Bújj, bújj zöld ágacska…”Hagyományápolás egy Veszprém megyei községben címmel Ertl Pálné Életfa díjas néptánc pedagógus mutatta be életpályáját, és az 50 éves Zöldág tánccsoport munkáján keresztül a múltbeli értékek megtartásának és továbbéltetésének lehetőségeit. A Litéri Zöldág Kulturális Egyesület táncosainak bemutatója tette még szemléletesebbé az előadást. -Ének-zenei nevelés kisgyermekkorban a Kodály módszer szerint, az együtténeklés szeretetének megalapozása. Dr. Kerekesné Pytel Anna énektanár, karnagy, a KÓTA

Visszapillantó gyermekénekkari szakbizottságának tagja, érdeklődést felkeltő gyakorlati bemutatóval szemléltette előadását. -A szakmai találkozót beszélgetés, közös együttgondolkodás zárta, melynek témája: A zenei nevelés és a kóruséneklés helyzete Magyarországon - Tapasztalatok és útmutatás. A beszélgetést vezette Márkusné Natter-Nád Klára. Az előadásokat követő szünetben a témákhoz kapcsolódó és a közművelődést valamint a zenész társadalmat súlyosan érintő tapasztalatokról, gondokról beszélgettek a jelenlévő karnagyok, közművelődési szakemberek, az érdeklődők. A Megyei Kórustalálkozót a közel 350 dalos által megszólaltatott összkar nyitotta meg. Kodály Zoltán – Berzsenyi Dániel: Magyarokhoz című kánonját Rozgonyi Éva Liszt díjas karnagy vezényelte. A találkozó résztvevőit Horváth Éva, Pétfürdő polgármestere üdvözölte. Szakmai köszöntőt mondott Dr. M. Tóth Antal, a Magyar Kodály Társaság Felső-dunántúli tagszervezetének elnöke. Fellépő kórusok és műsoruk: 1. Ajkacsingeri Borostyán Férfikar Műsor:1./Karai József: Kalocsai kertek alatt- népdalfeldolgozás 2./Erkel Ferenc: Napköszöntő bordal 3./Ifj. Somorjai József: Üzenet a kék bolygónak 4./Erkel Ferenc: Éljen a haza Zongorakísérő: Vörös Jánosné A kórus karnagya: Petheő Éva 2. Tihanyi Asszonykórus - Bakonyi népdalcsokor, Barsi Ernő gyűjtése: Minta, minta, széles minta… - Vas Megyei népdalcsokor: Békefi Antal gyűjtése: Nagypénteken születtem e világra… A kórus művészeti vezetője: Bónyai Mária 3. Kék Balaton Népdalkör - Balatonfüred - Szabolcsi dalcsokor: Jaj, de kár a tiszta búzát… A kórus művészeti vezetője: Bónyai Mária 4. Forrás Női Kamarakórus - Padragkút 1./ F. Schubert: A muzsikához 2./ Bartók: Ne menj el… 3./ Luigi Gordigiani: Santa Lucia 4./ Wolf Péter- Fülöp Kálmán: Ave Maria 5./ Dobrai: Dunántúli dallamok. Zongorán kísér: Vörös Jánosné A kórus karnagya: Hartinger Nándorné 5. Napfény Nőikar - Pétfürdő 1. Purcell: Evening Rondeo 2. Tartini: Stabat Mater 3. Rossini: La foi Zongorán kísér: Ihász Irén A kórus karnagya: Lovrek Károly

13

Visszapillantó

14

6. Fisher’s Choir - Tatabánya 1. Tallis: O Salutáris hostia 2. Palestrina: Missa Papae Marcelli Kyrie Eleison 3. Tallis: O sacrum convivium A kórus karnagya: Halász Károly 7. Várpalotai Bányászkórus 1. Kodály Z.: Jézus és a kufárok 2. Deák Bárdos György: Eli! Eli! 3. Pászti Miklós: Csángó magyar szerelmi dalok A kórus karnagya: Borbás Károly 8. Bányász Férfi Kórus - Ajka Padragkút 1. Smetana Bedrich: VÉNÓ 2. Stenhammar Wilhelm: Tre körvisor 3. Karai József: Kórus szvitt 4. Kocsár Miklós: Jó szánút, jó fejsze 5. Delibes: Glória A kórus karnagyai: Fábiánné Adorján Renáta és Kanyárné Grünvald Petra A szakmai tanácsadók egyeztetése után a színpadon megtörtént a rendezvény komplex értékelése, külön kiemelten a minősítést kért padragkúti Bányász Férfi Kórus méltatása, emléklapok átadása a kórusoknak és a jubiláló kórus tagoknak, majd az Universal Music Publishing Editio Musica Budapest Zeneműkiadó Kft által biztosított szakmai ajándékok kiosztása. /Kottacsomag a felkészüléshez, a 2011. évi Liszt emlékévhez/ A szervezők kiemelték az Nemzeti Kulturális Alap és a Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége által biztosított anyagi és a Magyar Kodály Társaság szakmai támogatásának jelentőségét. Megköszönték Pétfürdő Önkormányzatának és a Pétfürdői Közösségi Ház és Könyvtárnak, mint a rendezvénynek helyet biztosító intézménynek odaadó, lelkiismeretes szakmai segítségét. Záró közös énekként felcsendült a találkozón megjelent kórusok részvételével: Erkel Ferenc - Bárdos Lajos: Szózata és a Himnusz. Rövid szünet után az emeleti előadóban a tanácsadók és a karnagyok szakmai konzultációjával folytatódott a nap. A közel két és fél órás hangversenyt követően volt ereje és lelkesedése a kórusvezetőknek, kórustagoknak és a jelenlévő szakembereknek, hogy késő estébe nyúlóan részletesen értékeljenek minden produkciót. A műsorválasztással és az előadott művekkel kapcsolatos szakmai tanácsok, kritikai megjegyzések, dicsérő, elismerő szavak útravalóul szolgáltak az együtteseknek további munkájukhoz. A nap kísérő programjaként az előcsarnokban az Universal Music Publishing Editio Musica Budapest, Zeneműkiadó Kft veszprémi kirendeltsége által biztosított, kiállítással egybekötött kottabemutató és vásár adott lehetőséget a kórusvezetőknek, kórustagoknak hiteles, nem másolt, szakmai anyag beszerzésre. Szintén az előtérben tekinthették meg a vendégek a Bakony Fotóklub Muzsikáló képek c. fotókiállítását. A pétfürdői hangverseny a felnőtt amatőr kórusok felejthetetlen ünnepe volt. Nagy Tiborné Nyári Ágnes

15

Visszapillantó Az Üzenet haza előadás Erdélyben Egy földön, egy hazában

Lassan egy éve, hogy régi álmot dédelgetve, valóra váltva létrejött az Üzenet haza dramatikus táncjáték, melynek március 14-i ajkai bemutatóján már megfogalmazódott a műsor erdélyi turnéjának a vágya. Vajon lehet-e ennél szebbet kívánni, akarni, minthogy megmutatni azoknak, akikről, akikért szól, elvinni arra a gyönyörű vidékre, mely bölcsője volt és ma is az a magyarországi néptánc és népzenei életnek. Választ kapni arra a kérdésre, célhoz ér-e a táncban, versben, énekben elmondott üzenet, vezet-e út még ebben a gyakran közönyös, rideg világban lélektől lélekig, óhajtás a szépre, a jóra, az igazra, megszületik-e a közös múltból táplálkozó erőt, hitet adó közös gondolat. A november 20-tól 27-ig tartó sorozat mintegy hét előadása Erdélyben a kérdésekre nagyon egyértelmű, határozott, szeretetteljes igennel válaszolt. Alsósófalva, Székelykeresztúr, Székelyszenterzsébet, Csíkszentdomokos, Pálpataka, Búza közönségének meghatottságtól csillogó szeme szolgált bizonyságul. A piciny falvak talán csak erre az alkalomra befűtött termeiben felforrósodott a hangulat, könnyek szöktek a szemekbe, s mindenhol hosszú- hosszú percekig állva tapsoltak a nézők a szereplőknek, akik műfajukban az ország legjobbjai közé tartoznak. Az előadók szeretetet és tiszteletet hoztak a műsor által, s viszonzásul ugyanezt kapták ajándékba. Kovács Norbert (Cimbi) és Gaschler Beáta, Kádár Ignác (Náci) és Nagypál Anett gyimesi, sóvidéki, mezőségi, kalotaszegi és szatmári táncai örökre bevésődtek a szívekbe. Hetényi Milán, a Magyar Állami Népi Együttes szólistája csodálatos hangjával varázsolta el a hallgatóságot. Hitelességének, szakmai alázatának legfőbb bizonyítéka, hogy az egyik előadás végén keresték a szereplők közt a gyimesi öreg bácsikát. Kovács Norbert, ajkai versmondó értő tolmácsolásában Wass Albert, Márai Sándor, József Attila, Nagy László sorai is utat találtak a közönséghez. A fiatal muzsikusokból álló Zagyva banda ( Boda Gellért-hegedű, Szabó András-brácsa, Boda Márton-nagybőgő, Tóth Sebestyén-cimbalom, Mucsinyi Dániel-klarinét, furulya ) nevét is érdemes megjegyeznünk, mert több alkalommal letették már névjegyüket virtuóz játékukkal, s ifjú koruk ellenére meghatározói a népzenei életnek, s ezen tudás birtokában jelenlétük a jövőben csak erősödni fog. Az erdélyi turnéra csatlakozott hozzájuk az ország egyik legjobb prímása Koncz Gergely személyében, akit jól ismerhetnek Ajkán, hiszen ő az Ajka-Padragkút Táncegyüttes kísérőzenekarának irányítója. A technikai háttérmunkát Németh Krisztián és Ramasz László biztosította, s pontosságuk, megbízhatóságuk jelentős mértékben hozzájárult a sikerhez. S erre a megerősítésre szükség is volt, mert ahogy azt Cimbi az előadások előtt megtartott rövid bevezetőjében elmondta tévutak jelentkeztek a hazai táncmozgalomban is. Sorra születnek a kitekeredett táncszínházi produkciók lila ködös ötletekkel megtűzdelve, kissé háttérbe szorítva az autentikus, tiszta forrásból, az elődök példájából táplálkozó művészetet. Emiatt is nagyon szép pillanata volt a sorozatnak, mikor Kádár Ignác falujában, Csíkszentdomokoson átadhatta Kristyán Lajos tanítónak a Martin György Néptáncszövetség elismerését hagyományőrző gyűjtőmunkájáért. A domokosi kultúrház zsúfolásig megtelt rokonokkal, barátokkal, érdeklődőkkel, látni a hazatérő csíki fiút a színpadon, majd Náci és a többiek meghajlásakor szinte felrobbant a terem. Felemelő és borzongató volt az ő szájából hallani az előadás záró sorait a gyökereket jelentő szülőföldön:” Itt születtünk, s akkor ki hol született, jól kell magát érezze. Vannak emberek, akik eltávolodnak innen messzire, de valamilyen ez a honvágy, ide mindenki visszavágyik. Én itt születtem, s ejsze itt is fogok meghalni, ha valami egyéb baj nem történik.” Az Erdélyben eltöltött léleksimogató egy hetet mindnyájan gyönyörű élményként őrizzük szívünk legmélyebb zugában, bízva abban, hogy egyre többen vágyunk majd rá, hogy tiszta, őszinte tekintettel, egyenes tartással tudjunk itthon is egymás szemébe nézni. Bábics Valéria

Ajánló

16

Kölcsönözhető fotókiállítások Közművelődési intézmények, galériák figyelmébe ajánl a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus olyan fotókiállításokat, amelyek térítésmentesen kölcsönözhetők. Csak az oda-vissza szállításról kell gondoskodni. A kiállításokhoz térítésmentesen adnak a partnerintézményeknek kiállításonként 100–100 db képeslapot a tárlat helyi népszerűsítésére. Az ajánlott tárlatok: 27. MAFOSZ Szalon (100 db 30x40 cm-es képkeretben) Kalaznói látogatás (80 db 30x40 cm-es képkeretben) Utazás a világ körül – 2010 (80 db 24x30-as képkeretben) Ausztrália és Új-Zéland magyar szemmel (80 db 30x40 cm-es képkeretben) Országos Diák Fotókiállítás (90 db 24x30-as képkeretben) X. Nemzetközi Magyar Fotóművészeti Kiállítás Időpontegyeztetés és további információ: Győri Lajos, az MMIKL fotóművészeti referensétől Telefon: 06-1/225-6033 E-mail: [email protected]