A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjakra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.tv.) 2012. évi módosításai
1.
Alapelvek [Tbj. tv. 2. §-ának (1)-(3) bekezdése, új (6a) bekezdése]
A szociális hozzájárulási adóról szóló törvénnyel való összhang megteremtése érdekében a módosítás az alapelvek jelentős részét újra írja. A módosítások megértéséhez indokolt ezek ismerete. Ezek a következők: A társadalombiztosítás Magyarország állampolgárait és a Tbj.tv. külön rendelkezése alapján más természetes személyeket a Tbj.tv.-ben meghatározott szabályok szerint magában foglaló társadalmi szintű kockázatközösség. A társadalombiztosításban való részvétel a törvényben meghatározott szabályok szerint kötelező. A kötelező társadalombiztosítás rendszerében a biztosított – a Tbj.tv. vagy a társadalombiztosítási ellátást megállapító törvény eltérő rendelkezése hiányában – az egyéni felelősség elvének megfelelően, − a Tbj.tv.-ben meghatározott járulékfizetési kötelezettség alapján (a társadalombiztosítási járulék kimaradt) szerez jogot saját maga és a törvényben meghatározott hozzátartozója javára az egyes társadalombiztosítási ellátásokra. A pénzbeli társadalombiztosítási ellátások összege – ha a törvény kivételt nem tesz – arányban áll a biztosítottnak az ellátás fedezetére szolgáló járulék alapjául szolgáló jövedelmével. A társadalmi szolidarítás elvének megfelelően – a szociális biztonsághoz, valamint a testi és lelki egészséghez való jog érvényesítése, valamint az egységes állami nyugdíjrendszer fenntartása érdekében – törvény a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetését egészben vagy részben megillető olyan fizetési kötelezettséget is megállapíthat (ez a szociális hozzájárulási adó), amelynek a megfizetése társadalombiztosítási ellátásra való jogot nem keletkeztet. A megváltozott alapelvekre tekintettel a Tbj.tv.-ből kikerült a társadalombiztosítási járulékra vonatkozó szabályozás minden részlete. 2. Fogalmak és értelmező rendelkezések 2.1. Társas vállalkozó [Tbj.tv. 4. §-a d) pontjának új 5. alpontja] A kiegészítő rendelkezés szerint a biztosítottak körének szélesítése céljából azok a nem munkaviszonyos ügyvezetők is társas vállalkozónak minősülnek, akik eddig (gyakran ingyenesen) megbízás alapján látták el a cégben az ügyvezetői feladatokat, ezáltal a minimális járulékalap utáni járulékfizetés kötelezettsége rájuk is kiterjed.
Tbj.tv. 2012. évi vált.doc. 2012.03.07.
2
Ha a tag az ügyvezetői feladatokon túlmenően személyesen is közreműködik a cégben (a bt.-ben, a kkt.-ben, a kft.-ben), akkor ügyvezetőként továbbra is a társasági jogi szabályok szerinti jogviszonya (megbízási vagy munkaviszony) határozza meg a biztosítási kötelezettségét. A társas vállalkozó biztosítási kötelezettsége, egyéb esetekben a társas vállalkozásnál létesített tagsági jogviszony, illetve vezető tisztségviselői jogviszony létrejötte napjától, annak megszűnése napjáig tart [Tbj.tv. 10. §-a (2) bekezdésének b) pontja]. 2.2. Saját jogú nyugdíjas [Tbj.tv. 4. §-a f) pontjának 1., 2. alpontja] az a természetes személy, aki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával saját jogú nyugellátásban (öregségi nyugdíjban) részesül. Az előírásból kimaradt a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj, a korengedményes nyugdíj, az előnyugdíj, a bányásznyugdíj. [Az átalakított ellátásban részesülők járadékfizetési szempontból sem minősülnek nyudíjasnak.] Csak az minősül öregségi nyugdíjasnak, aki betöltötte a 62. életévét. Öregségi nyugdíjasnak minősülnek azok a nők – életkoruktól függetlenül –, akik 40 év munkaviszonnyal mentek nyugdíjba. 2.3. Megbízási jogviszony, munkaviszony [Tbj.tv. 4. §-ának h) pontja] Ide tartozónak tekintendő az a jogviszony is, amely alapján a munkát a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállam területén végzi és ennek alapján válik a magyar jog szerint biztosítottá. 2.4. Járulék [Tbj.tv. 4. §-ának l) pontja] A módosítás újrafogalmazta a járulék fogalmát. Kimaradt a korábbiból a társadalombiztosítási járulék, a magánnyugdíjpénztári tagdíj. Így járuléknak minősül a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, a munkaerő-piaci járulék, a nyugdíjjárulék, a táppénz-hozzájárulás, az egészségügyi szolgáltatási járulék, valamint a korkedvezmény-biztosítási járulék. 2.5. Megszüntetett értelmező rendelkezések Kezdő egyéni vállalkozó [Tbj.tv. 4. §-a b) pontjának ba) alpontja] Így megszüntek a kezdő egyéni vállalkozóra vonatkozó különös szabályok is, továbbá kapcsolódóan a járulékfizetési kötelezettségre vonatkozó előírás [Tbj.tv. 29. §ának (7) bekezdése]. Segítő családtag [Tbj.tv. 4. §-ának g) pontja] Ezzel megszűnt a segítő családtag biztosítására vonatkozó szabály is, hatályon kívül helyezésre került a kapcsolódó járulékfizetésre vonatkozó előírás [Tbj.tv. 52. §-ának (3) bekezdése]. Indokolás szerint, amikor nincs szükség teljes munkaidős alkalmazottra, egyszerűsített foglalkoztatás szabályai szerint foglalkoztatható (napi 1000 forint közteherrel).
3
3. Biztosítottak [Tbj.tv. 5. §-ának (2) bekezdése] A módosítás szerint munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője. Így bizotsítottnak minősül. 4. Társadalombiztosítási ellátások [Tbj.tv. 14. §-a] Az egészségbiztosítási ellátások köre kiegészült − a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival, ezen belül a rokkantsági ellátással, a rehabilitációs ellátással. A nyugdíj-biztosítási ellátások közül kikerült a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj. 5.
Egészségügyi szolgáltatásra jogosultak [Tbj.tv. 16. §-ának (1) bekezdése]
A hivatkozott jogszabályi előírás alapvetően nem változott, de néhány tétele módosult, illetve kiegészült új tételekkel. Egészségügyi szolgáltatásra jogosult az, aki személyek ellátásában, bányászati − megváltozott munkaképességű egészségkárosodási járadékban, bányászati keresetkiegészítésben vagy átmeneti bányászjáradékban részesül; − Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól, felekezettől nyugdíjba vagy a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi vagy rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) részesül; − megváltozott munkaképességű, illetve egészségkárosodást szenvedett és/vagy egészségi állapota 50 százalékos vagy ennél kisebb mértékű, és erre vonatkozó igazolással rendelkezik; − kiskorú, magyar állampolgársággal és Magyarország területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, továbbá az a nem magyar állampolgárságú kiskorú, aki Magyarország területén lakóhellyel rendelkezik; − a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvény alapján korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesül; − az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvényben meghatározott balettművészeti életjáradékban részesül. 6. Járulékfizetés 6.1. Járulékfizetésre vonatkozó általános szabályok [Tbj.tv. 18. §-a (1) bekezdésének b) és e) pontja, (3) és (6) bekezdése] A módosítás szerint a társadalombiztosítási ellátások és munkaerő-piaci célok fedezetére felsorolt források közül törölték
4
− a foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetett, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, valamint a nyugdíjbiztosítási járulékot; − 2013. január 1-jétől a foglalkoztató által a korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatott, saját jogú nyugdíjasnak nem minősülő biztosított, illetve a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó után, valamint a korkedvezményre jogosító munkakörben vállalkozói tevékenységet végző biztosított egyéni vállalkozó által fizetett korkedvezménybiztosítási járulékot; − a külön törvényben meghatározott szolgálati nyugellátás, valamint a szolgálati rokkantsági nyugdíj járulékfizetéssel nem fedezett – a központi költségvetés által fizetett – többletköltségeit. 6.2. A járulékfizetés mértéke [Tbj.tv. 19. §-ának (3)-(4), (6)-(7) bekezdése] A nyugdíjrendszer finanszírozási formája keretében – mint láttuk – a rokkantsági ellátások finanszírozása átkerült az Egészségbiztosítási Alapba. Az új egészségkárosodással összefüggő pénzbeli ellátások pénzügyi forrását a törvény az által teremti meg, hogy − a pénzbeli egészségbiztosítási járulék mértékét 2 százalékról 3 százalékra emeli, a biztosítottat terhelő egyéb járulékok változatlansága mellett, − az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege pedig 5.100 forintról 6.390 forintra nő. Így a biztosított által fizetendő − egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék mértéke 8,5 százalék, ezen belül = a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, = a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, = a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék, − a nyugdíjjárulék mértéke 10 százalék. A magán-nyugdíjbiztosítási pénztári tag után is 10 százalék nyugdíjjárulékot kell fizetni. A kiegészítő tevékenységet folytató (csak az lehet, aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, illetve a nők 40 éves munkaviszony után) egyéni vállalkozó, − a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, − annak a belföldi személynek, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra a Tbj.tv.-ben felsoroltak alapján nem jogosult, köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni. A fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 2012-ben 6.390 forint (napi összege 213 forint). A foglalkoztató és az egyéni vállalkozó által fizetendő korkedvezmény-biztosítási járulék mértéke 13 százalék. Ez a járulék 2013. január 1-jével megszűnik. 6.3. Az egészségbiztosítási nyugdíjjárulék alapja
és
munkaerő-piaci
járulék,
valamint
a
5
[Tbj.tv. 24. §-ának (1) bekezdése] A módosított rendelkezés szerint a foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot, az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot a járulékalapot képező valamennyi jövedelme után fizeti. A járulékalap szélesítése érdekében megszűnik egyes jövedelmek (a jubileumi jutalom, a végkielégítés, az újrakezdési támogatás, a szabadságmegváltás jogcímen kifizetett juttatás, a határozott időtartamú jogviszony megszüntetése esetén kifizetett összeg) egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alóli mentességet (ezen jövedelmek után sem egészségbiztosítási járulékot, sem munkaerő-piaci járulékot 2011. december 31-ig nem kellett fizetni). Így a jövőben a foglalkoztatott nem fizet pénzbeli egészségbiztosítási járulékot a külön jogszabály szerinti prémiumévek program és a különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás után. 6.4. Saját jogú nyugdíjas járulékfizetése [Tbj.tv. 25. §-a] Nem változott, hogy a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a járulékalapot képező jövedelme után természetbeni egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot fizet. Ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is köteles fizetni. Ha a nyugdíjas még nem töltötte be a 62. életévét és kereső tevékenységet folytat a járulékalapot képező jövedelme után egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, valamint nyugdíjjárulékot kell fizetnie (4+3+1,5+10 %). 6.5. Sajátos esetekben járulékfizetés [Tbj.tv. 26. §-a (1), (3) bekezdése] 2012. január 1-jét jövetően hatósági határozattal megállapított rehabilitációs ellátásban részesülő az ellátás összege után nyugdíjjárulékot fizet. Az egyházi személy után az egyház a minimálbér alapulvételével nyugdíjjárulékot és természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizet, nem fizet társadalombiztosítási járulékot. A felszolgálási díj után a foglalkoztató – a foglalkoztatott helyett – 15 % nyugdíjjárulékot (és nem nyugdíjbiztosítási járulékot) fizet, a borravaló után a felszolgáló 15 % nyugdíjjárulékot (és nem nyugdíjbiztosítási járulékot) fizethet a módosítás szerint, de a továbbiakban sem kell egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot fizetni. Hatályon kívül helyezésre kerültek olyan bekezdések, amelyek szerint a társadalombiztosítási járulék-fizetést szabályozták, mert azok – jellemzően – átkerültek a szociális hozzájárulási adótörvényhez.
6
6.6.
A társas vállalkozás és a társas vállalkozó járulékfizetése [Tbj.tv. 27. §ának (2), (4), (5) bekezdése]
A biztosított társas vállalkozó (ide értve a 62. életévét be nem töltött nyugdíjast is) − nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot fizet, a társas vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem alapul vételével. A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér (a garantált bérminimum), ez nem változott, − az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér (a garantált bérminimum) másfélszerese. Itt jegyezzük meg, 2012-ben − a minimálbér 93.000 Ft, ennek a másfélszerese 139.500 Ft, − a legalább középfokú végzettséget, illetve szakképzettséget igénylő főtevékenység esetén a garantált bérminimum 108.000 Ft, ennek a másfélszerese 162.000 forint. Megszűnt az az előírás, ami lehetővé tette, hogy a járulékfizetési alsó határ utáni járulékfizetést havi átlagban lehessen teljesíteni. Így a járulékfizetési alsó határ után minden egyes hónapban kell járulékot fizetni, kivéve azt az időtartamot, amellyel a járulékalap alsó határát csökkenteni kell. Ez az előírás a társas vállalkozóra, az egyéni vállalkozóra is érvényes. A társas vállalkozó nyugdíjjárulékot legfeljebb a járulékfizetési felső határig fizet. A megváltozott értelmezés szerinti társas vállalkozó (bt., a kkt., a kft. olyan természetes tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el) esetén a személyes közreműködés díjazásának az ügyvezetés díjazását kell tekinteni (a legalább ez esetben is érvényesül!). A társas vállalkozás a korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatott biztosított társas vállalkozó után a nyugdíjjárulék alapjának alapulvételével korkedvezmény-biztosítási járulékot fizet. Ez a rendelkezés 2013. január 1-jétől hatálytalan. 6.7. Az egyéni vállalkozó járulékfizetése [Tbj.tv. 29. §-ának (3), (7)-(8) bekezdése] A biztosított egyéni vállalkozó − nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot fizet = vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét, = átalány-adózás esetén az átalányban megállapított jövedelem után. A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér (a garantált bérminimum),
7
− az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér (a garantált bérminimum) másfélszerese. Az egyéni vállalkozó nyudíjjárulékot legfeljebb a járulékfizetési felső határig fizet. A korkedvezményre jogosító munkakörben vállalkozói tevékenységet végző biztosított egyéni vállalkozó a nyugdíjjárulék alapjának alapulvételével korkedvezmény-biztosítási járulékot fizet. Ez a rendelkezés 2013. január 1-jétől hatálytalan. Hatályon kívül helyezték a tevékenységet kezdő egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettségére vonatkozó előírást. 6.8. Evás egyéni vállalkozó járulékfizetése [Tbj.tv. 29/A. §-ának (1), (3) bekezdése] A biztosított evás egyéni vállalkozó (eva-adózó) − nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot fizet. A nyugdíjjárulék alapja havonta a minimálbér (a garantált bérminimum), ez nem változott, − az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alapja a minimálbér (a garantált bérminimum) másfélszerese. Az eva-adózó egyéni vállalkozó a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében egyoldalú nyilatkozattal vállalhatja, hogy a járulékokat az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alapnál [a minimálbér (a garantált bérminimum) másfélszeresénél] magasabb járulékalap után fizeti meg. 6.9.
Mezőgazdasági őstermelő járulékfizetése [Tbj.tv. 30/A. §-ának (1)-(3), (5) bekezdése]
A mezőgazdasági őstermelő – ide értve a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt is – − a minimálbérnek megfelelő összeg után fizeti meg = a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, = a nyugdíjjárulékot. Az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg az Szja-tv. szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatárt (a 8 millió forintot), − a tárgyévet megelőző évi bevételének 20 százaléka után = 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot, = 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. (Csak pontosítás!) A mezőgazdasági őstermelő a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében az adóévre vonatkozóan nyilatkozattal vállalhatja, hogy − a temészetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, − a nyugdíjjárulékot
8
a bevezetőben meghatározott járulékalapnál (minimálbér, illetve bevételi érték 20 százaléka) magasabb összeg után fizeti meg. A magán-nyugdíjpénztári tag őstermelő is 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet (nincs tagdíj). 6.10. Járulékfizetés több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén [Tbj.tv. 31. §-ának (1), (3)-(6) bekezdése] Nem változott, hogy több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén a járulékalap után mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni a nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot. A nyugdíjjárulékot ez esetben is együttesen legfeljebb a járulékfizetési felső határig kell megfizetni. Hatályon kívül helyezték azt a rendelkezést, amely szerint volt olyan járulékalap, amely után a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem kellett megfizetni. Emiatt módosult a következő bekezdés is! A természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint − a nyugdíjjárulék alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, eva-adózó egyéni vállalkozó esetében az Eva-tv.-ben meghatározott adóalap 4 százaléka, átalányadózó egyéni vállalkozó esetében az átalányban megállapított jövedelem, ha − az – az átalányadózónak nem minősülő – egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, vagy − az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat. Amennyiben a társas vállalkozóként biztosított több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja vagy (új előírás) ügyvezetője a járulékfizetési alsó határ utáni járulékot, évente egy alkalommal történő választása szerint, egyszer kell figyelembe venni. Az egyéni vállalkozó, aki egyben társas vállalkozó is, továbbra is választhatja, hogy a járulékfizetés alsó határa után történő járulékfizetési kötelezettséget társas vállalkozóként teljesíti. 6.11. Járulékfizetés felső határa Az egyéni nyugdíjjárulék-alap felső határa 2012-ben − napi 21.700 forint (2011-ben 21.000 Ft), − évi 7.942.200 forint (2011-ben 7.665.000 Ft). Nem változnak a nyugdíjjárulék-alap felső határát csökkentő esetek (táppénz, gyes, gyed stb.).
9
7.
Megállapodás társadalombiztosítási ellátásra [Tbj.tv. 34. §-ának (1), (5) bekezdése]
Nyugellátásra (és nem társadalombiztosítási ellátásra) jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából 34 százalék nyugdíjjárulék fizetésének vállalása mellett megállapodást köthet az a belföldi nagykorú személy, aki nem magán-nyugdíjpénztári tag és nem saját jogú nyugdíjas, meghatározott esetekben. (A magánnyugdíjpénztári tag részére tehát ez a lehetőség kizárva!) Szolgálati idő szerzése érdekében megállapodást köthet − a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér alapulvételével számított 34 százalék nyugdíjjárulék fizetésével − az a nem magán-nyugdíjpénztári tag nagykorú személy, aki − a Tbj.tv.-ben felsoroltakat kívánja szolgálati időként elismertetni (pontosítás). Egyik esetben sem csökkenthető a fizetendő 34 százalék nyugdíjjárulék – a magánnyugdíjpénztár tagja esetében – a kötelező tagdíj mértékével, mivel mind a két esetben kizárt a magán-nyugdíjpénztári tag (módosítás). Így a megállapodás – a korábbiaktól eltérően – a tagdíjfizetésre kötött megállapodás megszűnésével nem szűnik meg. Szolgálati idő szerzése érdekében nem köthető megllapodás arra az időtartamra, amelyre gyermekgondozási segély nem jár [Tbj.tv. 34. §-a (8) bekezdésének b) pontja]. 8.
A járulék megállapítása, bevallása, megfizetése [Tbj.tv. 50. §-ának (1), (4), (7)-(10) bekezdése]
Változatlan az az előírás, mely szerint a foglalkoztató a biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott), járulékalapot képező jövedelem alapján köteles az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, a nyugdíjjárulékot megállapítani, és a biztosítottat terhelő járulékot levonni. Pontosítás több helyen, egyrészt, mert a társadalombiztosítási járulék, mint ilyen teher, megszűnt, másrészt, mert a magán-nyugdíjpénzári tag is nyugdíjjárulékot fizet és nem tagdíjat. Nem változott az sem, hogy a mezőgazdasági őstermelő a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint a nyugdíjjárulékot elektronikus úton negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig vallja be, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg az állami adóhatóságnak. 9.
Magán-nyugdíjpénztári tag
A magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetési kötelezettséggel kapcsolatos előírásokat [Tbj.tv. 50. §-ának (7)-(10) bekezdése] hatályon kívül helyezték. Kapcsolódóan hatályon kívül helyezték a Tbj.tv. 51., 51/A-51/B. §-okat is.
10
A magán-nyugdíjpénztári tagokkal kapcsolatosan teljesített valós túlfizetés és téves befizetés rendezésére, a hátralékok behajtására vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz a Tbj.tv. 56/C. §-a, 56/D. §-a (1) bekezdésének, valamint az 56/H. §-a új (3)-(4) bekezdésének módosított, illetve kieészítő előírása. 10. Egyéb módosítások 10.1. Külföldi foglalkoztató [Tbj.tv. 56/A. §-ának (1) bekezdése] A módosítás szerint a bejegyzésre nem kötelezett külföldi foglalkoztató a javára munkát végző (biztosított) foglalkoztatott részére kifizetett járulékalapot képező jövedelem után (eltérően a korábbi előírástól) nem fizet társadalombiztosítási járulékot, de a Tbj.tv. szerinti nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot meg kell állapítania, tárgyhónapot követő hó 12-éig be kell vallania és meg kell fizetnie. 10.2. Kiküldött külföldi munkavállalók [Tbj.tv. 65. §-ának (1) bekezdése] A harmadik államból Magyarországra kiküldött külföldi munkavállalókat érintő, 2010-ben kihírdetett és 2012-ben hatályba lépő rendelkezéshez kapcsolódó átmeneti szabály szerint az előírások alkalmazandók a 2012. január 1-je előtt megkezdett kiküldetés, kirendelés és munkaerő-kölcsönzés esetén is azzal az eltéréssel, hogy a két éves időtartamot 2012. január 1-jétől kell számítani. 11.
Hatályba lépett: 2012. január 1-jén
Rendelkezéseit a 2012. január 1-jén és azt követően megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségekre kell alkalmazni. A törvény 2011. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni a 2012. január 10-éig megszerzett és 2011. december havi járulékalapot képező olyan jövedelemre, amelyet a 2011. december hónapra vonatkozóan benyújtott bevallásban kellett bevallani.
11
Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 2012. évi módosításai 1.
Százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás [Eho-tv. 3. §-ának (1), (4)-(6) bekezdése]
A kifizetőt terhelő egészségügyi hozzájárulás mértéke változatlanul 27 százalék. A különadózó jövedelmek közé tartozó kamatkedvezményből származó jövedelemnél az egészségügyi hozzájárulást nem a jövedelem, hanem a kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapként meghatározott összege után kell megfizetni 27 százalékkal. Az adóalap a jövedelem (a juttatás) 1,19-szerese. Ez után kell a személyi jövedelemadót is megállapítani. Mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alól az a jövedelem és járulék alapjául szolgáló azon összeg, amely a Tbj.tv. szerint járulékot kell fizetni, valamint a szociális hozzájárulási adó alapját képező összeg (ez új előírás, ilyen például a minimálbér 30 százalékánál kisebb jövedelemmel járó megbízási díjak, tiszteletdíjak, amely után nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni, mert szociális hozzájárulási adó terheli), továbbá az a jövedelem, amely után az adót nem kell megállapítani és/vagy megfizetni. Új előírás szerint a béren kívüli juttatás adóalapként meghatározott összege után 10 százalék mértékű egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az Szja-tv. szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül a munkáltató által a munkavállalónak, valamint a munkavállalóra tekintettel más magánszemélynek az adóévben biztosított béren kívüli juttatások együttes értékének az évi 500 ezer forintot, illetve az 500 ezer forintnak – a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló a jogviszonyban töltött napokkal – arányos összegét (éves keretösszeg) meghaladó része. Ezen juttatás részt 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás terheli. Tekintettel arra, hogy az 500 ezer fointot, illetve annak arányos részét meghaladó összeg csak a naptári év végével határozható meg, a meghaladó, egyes meghatározott juttatásnak minősülő rész utáni 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás összegét (adóalapját az 1,19-es szorzóval) az adóévet követő év május hónapjának kötelezettségeként kell bevallani és megfizeni azzal, hogy a fizetési kötelezettséget csökkenti az ugyanazon adóalap után számított és a béren kívüli juttatás időszakában megállapított, bevallott 10 százalékos egészségügyi hozzájárulás. Így a béren kívüli juttatás 500 ezer forintot, illetve annak arányos részét meghaladó összege utáni 17 százalékos egészségügyi hozzájárulás különbözetet a tárgyévet követően, a májusi bevallás alapján kell megfizetni (számviteli elszámolás során azonban a különbözetet is tárgyévi költségként kell elszámolni). A magánszemély továbbra is akkor fizeti meg a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást, ha nincs kifizető vagy a kifizető nem köteles a jövedelem után adót (adóelőleget) megállapítani.
12
A 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás alóli kivételek gyakorlatilag nem változtak, kivétel a béren kívüli juttatások, amelyek adóalapja után 2012-ben már 10 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. 2. Az átalányadózó mezőgazdasági termelő [Eho-tv. 4. §-ának (1) bekezdése] által fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás az átalányban megállapított jövedelem 15 százaléka (2011-ben 27 százaléka volt). 3.
Egyéni százalékos (14 %) mértékű egészségügyi hozzájárulás [Eho-tv. 3. §ának (2)-(3) bekezdése]
Nem változott sem a jövedelmek köre, ami után fizeni kell, sem a hozzájárulásfizetési felső határ, a 450 ezer forint és teljesítésének a feltételei sem.