A társadalombiztosítás kialakulása, egészségügyi rendszerek Hatalmi ágak szétválasztása (Montesquieu 1689-1755) Hogyan működik a társadalom ? A közösség belső működésének alapjai A magatartás szabályozása, a rend fenntartása: • szabályok alkotása (törvényhozó hatalom) • a norma-követés biztosítása (végrehajtó hatalom) • fellépés a norma-sértések ellen (bírói hatalom) Végrehajtó hatalom
Végrehajtó hatalom rendeltetés – intézményrendszer: közösségi teendők ügyeinek intézése, termékek és szolgáltatások biztosítása a lakosságnak
Központosított – koncentrált egyetlen intézmény az egész országban – dekoncentrált több-lépcsős rendszer szigorú hierarchiában
Kormány (központi kormányzat) Állami tisztviselők központi állami-kormányzati szervek Diplomáciai szolgálat Speciális Szervezetek Országgyűlés, Kormány közalapítványai. 100%-ban állami tulajdonú gazdasági társaságok
HELYI ÖNKORMÁNYZAT
Delegált (telepített) adott település, területi egység
Helyhatóság „jogi személy” oyan testület, amelynek léte nem egyes tagjainak személyiségétől függ, hanem elvontan reprezentálja az egész kösséget Választott Testület testületi tagok (választott képviselők) képviselők (tiszteletdíj) polgármester (fizetés) Helyi tisztviselők jegyző, hivatali apparátus
HELYI ÖNKORMÁNYZAT Hivatali testület Jegyző (főjegyző) helyi köztisztviselők Eü. iroda (osztály) vezető eü. köztisztviselő
Választott képviselőtestület polgármester – képviselők Szakbizottsági rendszer kötelező és alakítható állandó és időleges képviselők és „külső” tagok átadott képviselő-testületi hatáskör
Egé Egészsé szségügyi Bizottsá Bizottság Bizottsági Elnök bizottsági határozatok, testületi előterjesztések a helyi eü. közfeladatok teljesítéséhez I. fokú hatósági határozatok
Miért közügy az egészség ? i.e. 400: Hippokratész kimutatja az ok-okozati összefüggést a betegség és a környezet között i.sz. I. század: a Rómaiak komplex csatorna-hálózatokat építenek és megvalósítják a vezetékes vízellátást XIV. század: a pestis sokk-hatása Európában Korai Újkor: gyarmatosítás (kettős kultúra) 1750-1850: Ipari Forradalom 1850-1910: új morbiditási tényezők megjelenése, új és régi járványos betegségek robbanás-szerű terjedése Az antiszepszis és aszepszis kora (Semmelweis Ignác Fülöp 1818-1865) Közegészség a Középkorban Ipari Forradalom Szociális alapú kockázatok Társadalompolitikai elkötelezettség A biztosítás alapvonásai Társadalmi feltételek a biztosítás működéséhez
Szociális alapon biztosítható n változások a személyes egészségi állapotban • eü. szolgáltatások költségterhei betegségben, várandósságban, szülés esetén és gyermekágyban, • keresőképtelenség (táppénz) • munkahelyi baleset miatt átmeneti vagy tartós rokkantaság, munkaképesség csökkenés (járadék) • ápolási költségterhek idős korban (otthonokban) n idős kor, amely már akadály a munkavállalás-ban • jövedelem hiány, amelynek kivédésére rendszeres járadék fizethető (öregségi járadék) n munkanélküliség • jövedelemhiány, amely a gazdasági ciklusok miatt a munkahely elvesztéséből származik. ÉLETBIZTOSÍTÁS 1. Haláleset • határozott időtartamra vagy élethossziglan • általános vagy speciális halálozásra • biztosítási díj: éves, havi, heti • szolgáltatás: tőke kifizetés, járadék fizetés 2. Megélés esetére • szerződés típusa: - takarék-biztosítás (határidő előtti halál esetén a díjak egy részének visszafizetése) - tontina biztosítás (határidő előtti halál esetén a díjak elvesznek) - fél tontina biztosítás (határidő előtti halál esetén csak kamat veszteség)
• szolgáltatás: tőke kifizetés, járadék fizetés 3. Baleset • határozott időtartamra vagy élethossziglan • általános vagy speciális balesetre (utazás), munkahelyi balesetre, más • biztosítási díj: éves, egy összegben (utazás) • szolgáltatás: tőke kifizetés (baleseti halál), járadék fizetés 4. Életjáradékra • határozott időtartamra vagy élethossziglan • egy összegben – azonnal vagy késleltetve • éves díjak, éves kamat – 60 év felett Társadalombiztosítási rendszer EGÉSZSÉGÜGYI RENDSZEREK -függ az adott társadalom fejlettségétől, a társadalmi-gazdasági berendezkedés típusától és a végrehajtó hatalom felépítésétől -folyamatos szervezési és irányítási munka -két alapvető feladatot lát el: közhatalom, hatósági intézkedések személyes szolgáltatásokat nyújt Közhatalom jogszabályok törvény rendelet
magasabb rendű Parlament alsóbb rendű kormány, szakminisztérium
helyi önkormányzatok egészségügyi hatósági munka Szolgáltatások személyi vagy közösségi orvosi és nem orvosi köz- és magántulajdonban az egyszerűtől a bonyolultig három lépcsőben primer ellátás szekunder ellátás speciális szakfeladatok elvégzése mellérendelt intézmények Első kötelező eü. szolgáltatás Edward Jenner (1749-1823) 1796 – himlő oltás bevezetése. Angliában és Walesben az oltás 1852-tól kötelezővé vált. Szervezeti-működési alapok
Szervezeti-működési alapok HATÓSÁGI FUNKCIÓK közhatalom gyakorlása
SZOLGÁLTATÁSOK közösségi szolgáltatások
1. Parlament (eü. jogalkotás)
1. Közegészségügyi ellátás
2. Központi Kormány (rendeletek)
2. Egészségügyi ellátás - orvosi, fogorvosi - ápolási - mentésügy (sürgősség)
3. Eü.Minisztérium (rendeletek) 4. Közegészségügyi Hatóságok - központosított szervezet - helyi önkormányzati hatóság 5. Finanszírozás általános adózásra alapozva, vagy társadalombiztosítással 6. Helyi Önkormányzatok
FOGYASZTÁ FOGYASZTÁSI JAVAK Ipar és Kereskedelem 1. Gyógyszeripar + nagyker. 2. Orvosi Műszeripar 3. Kórháztechnikai ipar
Egészségügyi Minisztérium A szolgáltatások alapelemei 1. Személyek és testületek, amelyek szolgálta-tásokat fogyasztanak (keresletkínálat) 2. Személyek és testületek, amelyek fizetnek a szolgáltatásokért (köz- és magánfinanszírozás) 3. Biztosítási rendszerek, versengő piacgazdasági és szociális piacgazdasági alapon Jogalkalmazó Hatósági Munka Szervezeti modellek a hatósági feladatok elvégzésére Centralizált államszervezetben létesített egészségügyi hatóságok Európai modell Több-központú modell, utólagos centralizációs folyamatokkal Amerikai (USA) modell Eü. szolgáltatások
Eü. szolgáltatások Egy-személyes önfoglalkoztató orvos
Szolgáltatás
Gazdasági Társaság
Költségtérítés
Közintézmény
• Állami szervek • Szakmai szervezetek (Kamarák, egyesületek, társaságok) • Szakszervezetek • Szolgáltatói Szövetségek • Beteg-egyesületek
A szolgáltatás fogyasztója
Állam Profit és non-profit Biztosító Társaságok Társadalombiztosítás Alapítványok
Társadalmi szervezetek
Társadalmi szervezetek érdekvédelem
Egészségügyi rendszerek modelljei -köztulajdon és közfinanszírozás, magántulajdon és magánfinanszírozás a forrásteremtés eszköztára (adó, biztosítás),
-
a beruházások finanszírozása a működési költségek megfizetése
Optimális egészségügyi rendszer - teljes fedés: kiterjed a különböző intézményekre és szociális csoportokra, minden állampolgár számára biztosított; - magasfokú szociális hozzáférhetőség és esélyegyenlőség: minden társadalmi osztály számára hozzáférhető, megkülönböztetések nélkül, a lehető legkevesebb bürokráciával; - választási lehetőségek biztosítása: szabad orvosválasztás; - serkentő mechanizmusok jelenléte: megfelelő bérezés, teljesítményorientáltság, versenyhelyzet biztosítása, magánszféra lehetősége; - szükségletek biztosítása: a szolgáltatások széles skálája eleget tesz minden elvárásnak; - nagy hatékonyság: mind egészségügyi, mind gazdasági szempontból jó menedzselés, ésszerű kiadásokkal az ellátás jó minőségének biztosítása; - magas szakmai igény: folyamatos képzés, továbbképzés, részképzés; Optimális egészségügyi rendszer - az alapellátás az elsődleges, és egyre nagyobb hangsúly esik a megelőző tevékenységre; - az állam mindenkori felelőssége a népegészségügy iránt: pl. az ingyenes megelőző tevékenységet finanszírozza; - elmaradhatatlan a lakosság aktív részvétele: finanszírozás, programokban részvétel stb.; - az egészségügyi szektorok, intézmények, személyzet közötti minél hatékonyabb együttműködés; mindenkor igazodik az állandó változáshoz, a szakmai, demográfiai, pénzügyi, adminisztratív kihívásokhoz: pl. a technológia fejlődése, az elöregedés következményei, a gazdasági helyzet, a különböző prioritások. MINTAÉRTÉKŰ MODELLEK NHS-(angol)-modell =nemzeti egészségügyi szolgáltatás rendszere (Beveridge-típusú , National Health Service) Egyesült Királyság, Dánia, a skandináv országok, Görögország, Olaszország, Spanyolország, Portugália az intézményi hálózat döntően állami tulajdonban van, kormány által ellenőrzött a közfinanszírozás egy-csatornás rendszerben, központi adóbevételek-ből történik, de működik a klasszikus német TB-modell is, amelyből csak az eü. szolgáltatásokat emelték ki. magánbiztosítás, adókedvezménnyel (Anglia&Wales kb. 7%) a rendszer szerves részei az üzleti biztosítók, a magánrendelők és a magánkórházak
Előnyök -jó fedést biztosít,
-szabad hozzáférhetőséget nyújt, -magas fizetést ad -legnagyobb munkaadó (3,5 m.) -neves intézmények, hatásos kutatás Hátrányok -viszonylag magas bürokrácia -az orvosok alacsony stimulusa
Német modell =Egészségügyi biztosítási rendszer (Bismarck-típusú modell) Németország, Ausztria, Belgium, Hollandia, Franciaország stb. 1990 után a volt NDK-ban is visszaállították. Újabban a volt szocialista tömb országai átvették, adaptálták. kötelező, szociális alapon nyújtott biztosítás, jövedelemhatárral +általános adók magántulajdonú alap- és járóbeteg szakellátás fekvőbeteg ellátásban az intézményi tulajdon döntően a helyi önkormány-zatok kezében van, de közhasznú és üzleti társaságok is működnek a rendszer szerves részei az üzleti biztosítók és a magán-kórházak, amelyek az üzleti biztosítással rendelkező betegeket látják el. Ezek aránya Németországban 10% körül állandósult az utóbbi évtizedekben. A biztosítási intézmények szerződést kötnek a különböző egészségügyi intézményekkel, orvosokkal.
Előnyök -kisebb a bürokrácia - magas a hatékonyság - nagy érdekorientáltság Hátrányok -a rendszer kiadásai viszonylag magasabbak -rosszabb a fedés
USA modell =Magánbiztosításra alapozott rendszer A szociális biztosítás Amerikában az egészségügyi szolgáltatások fedezetét soha nem tartalmazta. A munkaképes korú lakosság jellemzően a munkáltatója révén köt magánbiztosítást egészségügyi kiadásainak fedezésére. az intézményrendszer döntően magán tulajdonban van (részben nyereségérdekelt, részben közhasznú szervezetek), de helyi önkormányzati (városi), tagállami és szövetségi állami kórházak (pl. a hadsereg) is működnek az 1970-es évekig a hagyományos (kártérítési elven) működő magánbiztosítás jellemezte, ezután léptek be a fogyasztási és biztosítási szövetkezetek (HMO – PPO) Az 1965-ben bevezetett MEDICARE program révén, az aktív korban kötelező járulékfizetés alapján, 65 éves kor felett mindenki biztosított A MEDICAID program nem biztosítás, hanem államilag finanszírozott szegényellátás az egyes tagállamokban
két nagy társadalombiztosító: Blue Cross, Blue Shield felekezeti, filantrópikus szervezetek által irányított kórházak – 50% az idült betegek gondozására létrehozott különleges fektetők (Nursing homes), az egészséges életmódra alapozó központok (Lifestyle Center).
Szovjet modell =Állami központosított rendszer (Szemaskó-típusú szovjet modell) Bolsevik Forradalom 1917 1. a teljes ellátó hálózat állami tulajdonba vétele (kommunista állomosítás), a működtetés tervutasításos alapon történik 2. központi költségvetési gazdálkodás, egy-csatornás finanszírozás 3. mindenkire kiterjedő formális társadalombiztosítás (amely valójában nem különül el a központi költségvetéstől) 4. minimális, kényszerűségből engedélyezett magánszektor a járóbeteg ellátásban 5. Központosított állami intézményrendszer 6. Hatékony egészségügyi rendészet 7. Bürokratikus hálózat, tömeges ellátás céljára, teljes közfinanszírozással (formális biztosítás) 8. A betegségek oka a kapitalista kizsákmányolás 9. Minden betegség megelőzhető 10. Katonai szellemiségű egészségkultusz
nincs prioritása az egészségügynek, az adónak nem megfelelő része jut gyógyításra, az orvosok és középkáderek alulfizetettek, magas a korrupció és erős a hálapénz intézménye, funkcionárius az egészségügyi személyzet, hiányzik a versenyszellem, nem érvényesül a kompetencia, rossz a hatásfok.
Egyéb példák Dánia jó sürgősségi szolgáltatás – Falck erős szociális gondozás – otthong. Dél-Afrika állami szolg.: gyenge, várakozás magánszektor alternatívája SWOT analízis S – strengths – erősségek W – weakness – gyengeségek O – opportunities – lehetőségek T – threats – fenyegetések Eü. rendszerek összehasonlítása
Forrás Hozzáférés Piac Ellátók
Állami eü. Szolidaritás elvű szolgálatok társ.biztosítás Költségvetés (adó) Társ.biztosítás (járulék) Állampolgári jogon Kvázi teljeskörű biztosítás Marginális Szabályozott
Magánbiztosítás Nem szabályozott (önerős) Nem szabályozott Szabályozatlan
Zömmel közalkalmazottak Tulajdon Általában köztulajdon Magánbiztosítók Marginális szerep Országok
Vegyes (magán- és Zömmel magán közalkalmazott) Köz- vagy Magántulajdon magántulajdon Kiegészítő szerep Meghatározó vagy jelentős UK, DK, I, F, N, S A, D, Nl, B, F USA
T.b. és m.b. összehasonlítása Szolidaritás alapú, kötelező biztosítás
Magánbiztosítás
Egyenlő esélyek
Esélyegyenlőség
Egyenlő hozzáférés
Hozzáférés eltérő
Egyenlő, de alacsony minőség
Magas, de nem egyenlő minőségű
Nem kockázat-orientált
Kockázat-orientált
Nem prevenció-orientált
Prevencióban érdekelt
Járulék a jövedelem arányában
Járulék a kockázat és a szolgáltatás szerint
Járadék szükség szerint
Szolgáltatás a szerződés szerint
Fejlesztésben nem érdekelt
Fejlesztésben érdekelt (üzletpolitika)
Merev rendszer
Flexibilis rendszer
Nem profit-orientált
Profit-orientált
