A TÁRGYALÁS MELLŐZÉSE ÉS ANNAK ALKALMAZHATÓSÁGA FIATALKORÚAKKAL SZEMBEN

A TÁRGYALÁS MELLŐZÉSE ÉS ANNAK ALKALMAZHATÓSÁGA FIATALKORÚAKKAL SZEMBEN

Szerző: dr. Nagy Ildikó bírósági titkár

Debrecen 2015. november

I. Bevezetés

A külön eljárások közös jellemzője, hogy az általános eljáráshoz képest speciális eljárási szabályokat tartalmaznak. A specialitás megnyilvánulhat abban, hogy vagy a rendes eljáráshoz képest plusz garanciákat (például kötelező védelem fiatalkorúak esetében) írnak elő, vagy a rendes eljárás egyes szakaszait elhagyják (például tárgyalás elmaradása tárgyalás mellőzéses eljárások során). A speciális eljárási szabályok jogpolitikai indokaként Fenyvesi Csaba az eljárás minél gyorsabb lefolytatását és a hagyományostól eltérő életviszonyok és alanyok körét jelöli meg 1.

A tárgyalás mellőzéses eljárás német eredetű jogintézmény, amely büntetőparancs néven az 1896os Bűnvádi Perrendtartásban jelent meg először a magyar jogban. Az eljárás célja a kihágások, illetve a kizárólag pénzbüntetéssel büntetendő cselekmények gyorsabb, egyszerűbb elbírálása volt. Az eljárás lényege, hogy a bíróság kizárólag az iratok alapján, tárgyalás nélkül hozza meg döntését és csak a törvényben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja. Mára nagyon gyakran alkalmazott jogintézménnyé vált, ezért folyamatosan bővült a bíróság által alkalmazható szankciók köre is2.

II. A tárgyalás mellőzéses eljárás3 általános szabályai

A tárgyalás mellőzéses eljárás Fenyvesi Csaba megfogalmazásában „erős inkvizitórius jegyeket mutató külön eljárás, amely közvetett, írásbeli, nem nyilvános, nyomozati túlsúlyt mutat és a terhelt beismerését alapvető követelményként kezeli”4.

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) Ötödik Részében, a XXVII. Fejezetben

került

szabályozásra

a

tárgyalás

mellőzéses

eljárás.

Bevezetésének

célja

a

büntetőeljárás jelentős gyorsítása, egyszerűsítése, amelynek során a terhelt jogai sem sérülnek, hiszen a bíróság döntésével szemben a terhelt tárgyalás tartását - ekként ügyének az általános 1 2 3 4

Fenyvesi Csaba: A védő az "egyszerűsített" külön eljárásokban. http://jesz.ajk.elte.hu/fenyvesi7.html [a továbbiakban: Fenyvesi: A védő...] http://uj.jogtar.hu/#doc/db/1/id/99800019.TV/ts/20150101/lr/544 a tárgyalás mellőzéses eljárás során hozott végzést "TM-es végzésként" (mint tárgyalás mellőzéses) vagy "544-es végzésként" emlegetik a jogalkalmazók. Fenyvesi: A védő...

eljárási szabályok szerinti elintézését - kérheti, továbbá az ügy tárgyaláson kívüli elintézésére a bűncselekmény elkövetésének beismerése nélkül nem kerülhet sor. A bíróság kizárólag az iratok alapján, tárgyalás tartása nélkül hozza meg döntését, amelyben csak a törvényben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja.

A tárgyalás mellőzésével folytatott külön eljárásban, a büntetőeljárás általános rendelkezései - a törvényben foglalt eltérésekkel – irányadóak 5. Ebből a rendelkezésből az is következhetne, hogy egy másik külön eljárásba tartozó szabályok (például a XXI. Fejezet szerinti fiatalkorúak elleni büntetőeljárás) nem érvényesülhetnének a tárgyalás mellőzése során. Ezzel szemben a gyakorlat által elfogadott nézet szerint az egyes külön eljárások - így a fiatalkorúak elleni büntetőeljárás speciális szabályai is - a tárgyalás mellőzése, mint további külön eljárás szempontjából, általános jellegűnek tekinthető, ekként rendelkezései irányadóak6.

A tárgyalás mellőzésével hozott végzés ügydöntő végzés, amelyre az ítéletre – értelemszerűen a Büntető Törvénykönyvről szóló ( a továbbiakban: Btk.) 330.§-ában megjelölt bűnösséget megállapító ítéletre - vonatkozó rendelkezések irányadóak, kivéve ha a törvény ettől eltérő szabályokat állapít meg. Eltérő rendelkezés például a jogorvoslat speciális jellege, valamint az is, hogy bár a bíróság végzésében megállapítja azt, hogy a vádlott bűncselekményt követett el és büntethető, ezt követően pedig büntetést szab ki, de bűnösség kimondására nem kerül sor.

A Btk.331.§-a szerint felmentő ítéletet a bíróság csak tárgyaláson hozhat, így az ügyet – ha az iratok alapján felmentésre okot adó körülményeket talál - tárgyalásra tűzi ki. 7 A Btk. 332.§-a szerinti eljárást megszüntető végzést azonban tárgyalás mellőzésével is meghozhatja a bíróság.

A végzés meghozatalára a törvény harminc napos határidőt állapít meg. A harminc napos határidőt közvádas ügyben az ügynek a bíróságra érkezésétől, magánvádas ügyben a személyes meghallgatás napjától kell számítani. Az eljárás elhúzódásának megakadályozását - figyelemmel az eljárás céljára, azaz a gyorsításra és egyszerűsítésre - ez a szoros határidő biztosítja. A határidő abszolút, 5 6

7

Be.543.§ Dr. Belegi József – Dr. Berkes György - Dr. Mészár Róza - Dr. Akácz József : Büntetőeljárás jog – Kommentár a gyakorlat számára, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2013. [a továbbiakban: Dr. Belegi- Dr. Berkes- Dr. Akácz: Büntetőeljárás jog …] 1323.o. Dr. Belegi- Dr. Berkes - Dr. Mészár Róza - Dr. Akácz: Büntetőeljárás jog … im. 1326.o.

eltelte esetén az ügy csak tárgyaláson intézhető el8.

A határidők számítására vonatkozó rendelkezések szerint határidő alatt az egyes eljárási cselekmények teljesítésére nyitva álló időtartamot értjük. A napokban megállapított határidőbe nem számít be az a nap - azaz a kezdőnap -, amelyre a határidő kezdetére okot adó körülmény esik. Kezdőnap napnak minősül a vádirat bírósághoz érkezésének napja vagy a személyes meghallgatás napja is. Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le 9.

III. Alkalmazásának feltételei

A Be. 544.§ (1) bekezdése taxatíve sorolja fel azokat a követelményeket, amely lehetővé teszik azt, hogy a bíróság tárgyalás mellőzésével hozzon döntést, egyben a külön eljárás anyagi jogi és eljárásjogi szabályait is megfogalmazza.

Az alábbiakban részletesen kifejtésre kerülő, az együttesen és hiánytalanul fennálló feltételek az alábbi két csoportba10 sorolhatóak: •

mérlegelést igénylő (például a tényállás egyszerűsége okán vagy a büntetés célja tárgyalás

tartása nélkül is elérhető) és • mérlegelést nem tűrő (például a vádlott beismerése).

Az általános- és a külön eljárási szabályok együtt alkalmazásából okszerűen következik az, hogy a Be. XII. Fejezetében szabályozott tárgyalás előkészítésének eljárási szabályai a külön eljárásokban is alkalmazandók. A tárgyalás megfelelő előkészítése garanciális jelentőségű, a törvényes és időszerű ítélkezés fontos eszköze. A tárgyalás előkészítésének rendeltetése, hogy a bíróság a vádirat vagy vádindítvány benyújtása után, de még a tárgyalás kitűzése előtt megvizsgálja, hogy a vádemelésnek megvoltak-e a törvényes előfeltételei, az ügy alkalmas-e arra, hogy a bíróság a vádlottat a törvényes határidőkön belül felelősségre vonja, esetleg fennállnak-e a büntetőeljárás folytatásának törvényi akadályai, a vád tárgyává tett cselekmény bűncselekmény-e. Ezt követően 8

Lipkovics Réka, Palatinus Diána, Pölöskei Ildikó, Zsirai Bernadett: Konszenzuális eljárások a büntetőeljárásban (In: Quot capita, tot sententiae – A Batthyány Lajos Szakkollégium Tanulmánykötete, Győr, 2010.) [a tov ábbiakban: Lipkovics Palatinus – Pölöskei - Zsirai: Konszenzuális...] 40 .o. 9 Be.64.§ (1), (2),(3) bekezdés 10Lipkovics - Palatinus – Pölöskei - Zsirai: Konszenzuális... im. 38 .o.

foglal állást abban a kérdésben, hogy a büntetőjogi felelősségre vonás esetén, a Be. 544. §-ának (1) bekezdés a)-d) pontjai alatt részletezett feltételek együttesen fennállanak-e avagy a büntetési célokat a tárgyalás kitűzésével látja biztosítottnak11.

Többnyire a járásbíróságok előtt indult büntetőügyekben hoznak tárgyalás mellőzésével végzést, de a törvényszék hatáskörébe tartozó bűncselekmények esetén is alkalmazható 12 ez a külön eljárás. A 4/2007. BK vélemény is rámutatott arra, hogy a törvényszék is lefolytathatja a Be. XXVII. Fejezete szerinti külön eljárást, ha a Be. 16.§ (1) bekezdése alapján hatáskörébe tartozó bűncselekmény, ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő. Amennyiben a Be.-ben meghatározott feltételek fennállnak, a végzéssel szemben felülvizsgálatnak is helye van.

Az

alábbiakban

az

egyes

feltételeket

veszem

sorra,

azoknak

a

gyakorlatban

történő

megnyilvánulásán keresztül:

1. az ügyész indítványára vagy hivatalból A bíróság közvádas ügyekben tárgyalás mellőzésével általában az ügyész indítványára dönt. Az ügyész ez irányú indítványát akkor terjeszti elő, ha a tárgyalás tartását szükségtelennek tartja és ebben a külön eljárásban alkalmazható büntető jogkövetkezményeket is elegendőnek találja.

A bíróságot nem köti az ügyésznek a tárgyalás mellőzésével büntetés kiszabására tett indítványa, csupán e külön eljárás igénybevételének törvényes lehetőségét teremti meg 13. Ekként a bíróság az ügyészi indítvány ellenére is tárgyalásra tűzheti ki az ügyet, illetve a tárgyalás előkészítése során alkalmazható valamely intézkedést is megteheti.

A gyakorlatban a bíróság önálló döntési jogosultsága úgy nyilvánul meg, hogy amennyiben bírósági titkárként az iratok áttanulmányozása után úgy ítélem meg, hogy a tárgyalás mellőzésének feltételei nem állnak fenn, az iratot azzal az irodai utasítással látom el, hogy "kérem peres számra iktatni és a bíróság elnökének bemutatni bíróra szignálás végett". Ezzel egyidejűleg hivatalos 11EBH 2001.404. 12 Például a Be.471.§ (1) bekezdése alapján a katonai büntetőeljárás lefolytatására első fokon a kijelölt törvényszék katonai

tanácsa jogosult, így a katonai büntetőeljárásban is lehet tárgyalás mellőzésével dönteni, ezért is tartalmaz a törvény a katonákra vonatkozó jogkövetkezményeket a Be. 544.§ (1) bekezdés a) pontjában. 13 EBH 2001.404.

feljegyzésben megjelölöm azt az okot, amely miatt nem látom alkalmazhatónak a tárgyalás mellőzésével történő döntéshozatalt. A hivatalos feljegyzésben foglaltak indokolják meg a tárgyalás tartásának szükségességét. A vádiratot benyújtó ügyészt is érdemes tájékoztatni arról, hogy indítványa ellenére harminc napon belül ne várja a döntés meghozatalát, mert az ügyben tárgyalás tartására kerülhet sor. Jó példa lehet erre az az eset, amikor az ügyészi indítvány ellenére egy közlekedési bűncselekmény kapcsán ítéltem meg úgy, hogy nem állnak fenn a tárgyalás mellőzésének feltételei. Ebben az ügyben a bíró tárgyalást tűzött és a bizonyítási eljárás során szakértőt rendelt ki, ezt követően tudta csak megállapítani a tényállást.

A bíróság mérlegelési joga közvádas ügyekben akként is megnyilvánulhat, hogy ha az ügyész a vádiratban nem indítványozza ezen külön eljárás alkalmazását, de a bíróság úgy ítéli meg, hogy annak feltételei fennállnak, a bíróság tárgyalás mellőzésével is hozhat végzést. Gyakori, hogy ezzel a végzéssel szemben az ügyész kéri tárgyalás tartását, mert megítélése szerint a tárgyalás mellőzésének feltételi nem állnak fenn. Ekkor természetesen csak bíró járhat el, egyrészt azért, mert a vádirat tárgyalás tartására irányult, másrészt bírósági titkár csak tárgyalás mellőzésére irányuló ügyészi indítvány alapján hozhat végzést.

Az ügyész indítványától a bíróság nemcsak az eljárás milyensége, hanem a bűncselekmény Btk. szerinti minősítése tekintetében is eltérhet. Ez következik a Be. 2.§ (4) bekezdéséből 14 is.

Amennyiben a tárgyalás mellőzésének feltételei fennállnak, a bíróság magánvádas ügyekben hivatalból, a magánvádló indítványának hiányban is eljárhat tárgyalás mellőzésével. A végzés meghozatalára szintén csak bíró jogosult, mert bírósági titkár csak ügyészi indítvány alapján járhat el.

Itt érdemel említést az az eset is, hogy ha az ügyész egy vádlottal szemben, de több bűncselekmény miatt nyújt be egy vádiratot, értelemszerűen valamennyi bűncselekmény tekintetében fenn kell állniuk a Be. 544.§-ában foglalt feltételeknek, hogy a bíróság tárgyalás mellőzésével eljárhasson.

14

„A bíróság köteles a vádat kimeríteni, a vádon túl nem terjeszkedhet, de nincs kötve a vádlónak a vád tárgyává tett cselekmény Btk. szerinti minősítésére, a büntetés kiszabására vagy intézkedés alkalmazására vonatkozó indítványához.”

2. a szabadlábon lévő vádlottal szemben A vádlottnak már az ügyészi indítvány előterjesztésekor - magánvádas ügyekben a tárgyalás mellőzésével történő végzés meghozatalának időpontjában - szabadlábon kell lennie. Ez a feltétel abban az esetben is hiányzik, ha a terhelt más ügyben van fogva 15 vagy más ügyben szabadságvesztés büntetését tölti16.

Amennyiben a bíróság ügyészi indítványra tárgyalás mellőzésével már döntést hozott, azonban végzését kézbesíteni nem tudta, ekkor szerzett tudomást arról, hogy fogvatartásban van a terhelt és már a vádirat benyújtásának időpontjában is fogvatartásban volt, ekként az ügy tárgyalás mellőzésével történő elbírálásának feltételei sem álltak fenn. A jogszabálysértés azzal vált orvosolhatóvá, hogy a bíróság az iratot peres számra iktatta és az ügyben tárgyalást tűzött ki.

3. öt évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény esetén A 2011. március 1-jét követően hatályba lévő jogszabályváltozás tette lehetővé az öt évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmények körében a tárgyalás mellőzéses eljárás alkalmazását. Annak megállapítása során, hogy a bűncselekmény öt évi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő-e, a Be. 601.§ (5) bekezdéséből következően a Btk. Különös Részében meghatározott büntetési tételkeret felső határa az irányadó. Tehát az öt évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmények esetében

– amennyiben annak egyéb törvényi

feltételei fennállnak – a terhelt választhat vagy nem kívánja ügyének tárgyalás keretében történő elbírálását vagy közvetítői eljárás lefolytatását kéri17.

4. a büntetőjogi joghátrányok A törvény tételesen sorolja fel azokat a büntetéseket és intézkedéseket, amelyek tárgyalás mellőzésével alkalmazhatóak. Ekként büntetésként 18 a bíróság végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztést, közérdekű munkát, pénzbüntetést, foglalkozástól eltiltást, járművezetéstől eltiltást, kitiltást, a sportrendezvények látogatásától való eltiltást, kiutasítást, intézkedésként 15

Fogvatartás alatt értjük azt is, ha a terhelt előzetes letartóztatásban van. Dr. Belegi- Dr. Berkes- Dr. Akácz: Büntetőeljárás jog … im. 1325.o. 17 http://uj.jogtar.hu/#doc/db/16/id/99800019.TV/ts/20150101/lr/543 18 A bíróság katonával szemben lefokozást vagy szolgálati viszony megszüntetését is alkalmazhatja. 16

jóvátételi munkát, próbára bocsátást, megrovást alkalmazhat. Az előbbi büntetések és intézkedések felsorolása taxatív, így amennyiben a bíróság egyéb jogkövetkezmény alkalmazását tartja indokoltnak, ezt a külön eljárási formát nem alkalmazhatja. Erre vonatkozik a 2004. évi 317. számú Bírósági Határozat is, amely kimondta, hogy tárgyalás mellőzésével hozott végzésben törvénysértő az a büntetési nem alkalmazása, amely nem szerepel a törvényi felsorolásban.

A kiszabott – és végrehajtásában felfüggesztett - szabadságvesztés tartama két évet nem haladhatja meg. A Be. vonatkozó rendelkezése összhangban van a Btk. 85.§ (1) bekezdésével, amely szerint csak a két évet meg nem haladó szabadságvesztés végrehajtása függeszthető fel és tárgyalás mellőzésével csak végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés szabható ki.

A fent megjelölt büntetések és intézkedések alkalmazására akkor kerülhet sor, ha az adott bűncselekménnyel szemben a Btk. Különös Részében megjelölt büntetési tétel ezt lehetővé teszi. Ezen kívül, a Btk. Általános Részében foglaltak is irányadóak, így különösen a büntetés enyhítésére vonatkozó szabályok.

A bíróság – a Be. 2.§ (4) bekezdése alapján - nincs kötve az ügyésznek a büntetés kiszabására vagy intézkedés alkalmazására vonatkozó indítványához sem. A törvény tárgyalás mellőzésével is lehetővé teszi a közérdekű munka büntetés kiszabását, de ekkor is vizsgálnia kell a bíróságnak azoknak a körülményeknek a fennállását, amelyek lehetővé teszik e büntetési nem alkalmazását. Ahogyan a 2013. évi 62. számú Bírósági Határozat is rámutatott, tárgyalás mellőzésével hozott végzésben közérdekű munka büntetés a terhelttel szemben akkor szabható ki, ha rendelkezésre állnak azok az adatok, amelyek alapján meghatározható, hogy egészségi állapotánál és képességénél fogva előreláthatóan milyen munkát képes elvégezni. A bíróság a terhelt egészségi állapotát és képzettségét a bizonyítási eljárás adataiból ismerheti meg. E büntetés indítványozására felkészülve, már a nyomozás során fel kell deríteni az ehhez szükséges adatokat, így a szakképzettséget igazoló iratokat be kell szerezni, szükség esetén pártfogó felügyelői véleményt kell készíttetni. Ezen kívül - szükség szerint - tisztázni kell azt is, hogy a tényleges képesítéstől függetlenül, az elkövetőnek az elbíráláskori általános egészségügyi állapota, továbbá a rá vonatkozó, az elbíráláskor irányadó foglalkozás-egészségügyi és munkavédelmi szabályok alapján

milyen jellegű munkát képes ténylegesen elvégezni.

Amennyiben a fenti körülmények tisztázása a nyomozás során nem történt meg, a Btk. 49. § (2) bekezdésében

foglaltakról

nem

lehet

megalapozottan

állást

foglalni,

e

büntetési

nem

alkalmazhatóságának feltételei a bírósági eljárásban már csak tárgyaláson, bizonyítás keretében tisztázhatóak. Ismert az a bírói gyakorlat, amely szerint, ha közérdekű munka büntetés kiszabására tesz indítványt az ügyész, a bíróság tárgyalás mellőzésével nem dönt, az ügyet tárgyalásra tűzi ki és a bizonyítási eljárás során tisztázza a közérdekű munka büntetés alkalmazhatóságának feltételeit. Ezt a gyakorlatot irányadónak tartom, mert bár van lehetőség e büntetési nem alkalmazására tárgyalás mellőzése esetén, mégis előfordulhat – a legnagyobb körültekintés mellett is -, hogy a nyomozás befejezése és a bíróság tárgyalás mellőzésével hozott végzése között eltelt időben olyan változás következik be a terhelt életében, amelyről a bíróságnak nincs tudomása és amely alapján már nincs helye a közérdekű munka büntetés kiszabásának.

5. a tényállás egyszerű A tényállás akkor egyszerű, ha az megállapítható a rendelkezésre álló iratok alapján. Azaz a cselekmény nem szerteágazó, a bizonyítékok között ellentmondások nincsenek és a bűncselekmény mind tárgyi, mind alanyi oldalon kellőképpen felderített19.

Az 1986. évi 138. számú Bírósági Határozat rámutatott arra, hogy a kóros elmeállapotú terhelttel szemben csak bűntetti eljárásnak volt helye, ekként tárgyalás mellőzésével dönteni nem lehetett. Kóros elmeállapotú terhelt vonatkozásában a tényállás általában egyszerűnek sem tekinthető és tárgyalás tartása nélkül a büntetőeljárás célja sem érhető el.

Ide kapcsolódó 1990. évi 95. számú Bírósági Határozat szerint, a járművezetéstől végleges eltiltás általában bonyolult tény- és jogi kérdésben való állásfoglalást jelent, ekként a járművezetésre való alkalmatlanság megállapítására az iratok alapján rendszerint nincs lehetőség. Az alkalmatlanság kérdésében való állásfoglaláshoz, igazságügyi pszichológus szakértő véleményének a beszerzése szükséges. Amennyiben a szakértői vélemény már a nyomozati szakban beszerzésre került, így az a bíróság rendelkezésére áll és egyéb kétség sem merült fel a tárgyalás mellőzéses eljárás 19

Dr. Belegi- Dr. Berkes - Dr. Mészár Róza -Dr. Akácz: Büntetőeljárás jog … im. 1325.o.

alkalmazhatósága mellett, akár végleges hatályú járművezetéstől eltiltást is kiszabható. Erre került sor abban az esetben is, amikor a vádlottal szemben ittas járművezetés vétsége miatt indult eljárás. Az igazságügyi pszichológus szakértői vélemény alapján a vádlott alkoholista, a gépjárművezetésre való alkalmassága kérdéses. A bíróság tárgyalás mellőzésével hozott végzésével szemben a vádlott és védője kérte tárgyalás tartását. A tárgyalás alapján hozott ítéletével a bíróság a vádlottat bűnösnek mondta ki ittas járművezetés vétségében és 240 óra közérdekű munka büntetésre és végleges hatályú járművezetéstől eltiltásra ítélte.

6. a vádlott a bűncselekmény elkövetését beismerte A büntetőeljárási jog a bizonyítékok szabad értékelésének elvén alapul, azaz a bizonyítási eszközök egyenrangúak. Ezen tétel értelmében a bizonyítás folyamán valamennyi bizonyítási eszköz által szolgáltatott bizonyítékot azonos súllyal kell mérlegelni. Mégis létezik olyan személyi jellegű bizonyítási eszköz, amely megbontja az egyenlőséget, ez pedig a terhelt vallomása 20. A terhelt vallomása alatt értjük a terheltnek az elkövetett cselekményéhez kapcsolódó előadását, amely lehet beismerő, tagadó és vegyes természetű. Ez a terhelt szabad belátásán alapuló védekezési joga, amellyel az eljárás bármely szakaszában élhet, akkor is, ha ennek lehetőségéről korábban már lemondott.21 Törvényi követelmény, hogy a beismerő vallomás megléte esetén is meg kell szerezni az egyéb bizonyítékokat, ha a törvény eltérően nem rendelkezik. 22

A beismerő vallomás csupán egyike a bizonyítékoknak, a gyakorlatban a hatóságok mégis fokozott erőfeszítéssel törekednek a beismerés elérésre. Ahogyan Elek Balázs Aurer nyomán megfogalmazta, ez a törekvés az igazságszolgáltatás gyengeségét, bizonytalanságát jelenti, azt a látszatot kelti, hogy a bíró a saját ítéletében csak akkor fog megbízni teljesen, ha azt a vádlott is ellátja az igazság bélyegével23.

Jelentőségét mutatja az is, hogy ha az eljárás az általános szabályok szerint zajlik, a terhelt beismerő vallomásának meglétét a bíróság nyomatékos enyhítő körülményként veszi figyelembe. Ezen túl a törvény három külön eljárást is nevesít – azaz a bíróság elé állítást 24, a tárgyalás 20 21 22 23 24

Mező Annamária: A terhelt vallomásának szerepe a büntetőeljárásban. [a továbbiakban: Mező: A terhelt...] 1.o. http://www.debrecenijogimuhely.hu/archivum/3_2012/a_terhelt_vallomasanak_szerepe_a_buntetoeljarasban/ Mező: A terhelt ...im. 4.o. Be.118.§ (2) bekezdés Elek Balázs: A vallomás befolyásolása a büntetőeljárásban, Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen, 2008. 83.o. Lásd: Be.517.§ (1) bekezdés d) pont

mellőzését és a tárgyalásról lemondást 25 -, amelyeknél eljárásjogi feltételként szerepel a terhelt beismerő vallomásának megléte. Azonban a beismerő vallomás is különböző lehet, mert míg a bíróság elé állítás és a tárgyalás mellőzése során elegendő, hogy az a bűncselekmény elkövetésére vonatkozzon, így nem szükséges, hogy a bűnösség elismerésére is kiterjedjen, addig a tárgyalásról lemondás esetében a beismerő vallomásnak a bűnösség elismerését is magában kell foglalnia.

A vádlotti beismerés - a törvény indokolása szerint - a bűncselekményt megvalósító tények előadását jelenti, azaz elegendő a tárgyalás mellőzésének alkalmazásához a ténybeli beismerés. Ezzel szemben a bűnösség elismerése nem szükséges, viszont ténybeli beismerés nélkül a bűnösség puszta elismerése sem elegendő a tárgyalás mellőzéses eljárás folytatásához 26. A vádlott beismerése támpont lehet ahhoz a következtetéshez, hogy a büntetés célja tárgyalás tartása nélkül is elérhető, hiszen azt sejteti, hogy kész együttműködni az eljáró hatósággal, elismeri tettét és vállalja annak következményeit.27

Ebből a törvényi feltételből következik az is, hogy nincs lehetőség tárgyalás tartása nélküli döntéshozatalra, ha a vádlott nem tett vallomást, ha több bűncselekmény miatt emeltek vádat vele szemben, de nem mindegyikben tett beismerő vallomást, valamint akkor sincs, ha a korábban tett beismerő vallomását visszavonta.

7. a büntetés célja tárgyalás nélkül is elérhető A büntetés célja a társadalom védelme és ennek érdekében mind az egyéni-, mind az általános bűnmegelőzés. Az egyéni- és az általános megelőzés - mint a társadalom védelmének egy-egy oldala - együttesen kell, hogy megvalósuljon ahhoz, hogy a büntetés célja elérhető legyen. Az egyéni megelőzés azt jelenti, hogy a büntetéssel elérhetővé váljon az az eredmény, hogy az elkövető az újabb bűnelkövetéstől tartózkodjon. A büntetéssel szemben támasztott további követelmény az arányosság, amely magában foglalja a tett-arányosságot, az elkövető személyiségéhez, a cselekmény társadalomra veszélyességéhez és több elkövető esetén az egymás felelősségéhez viszonyított belső arányosságot is. A büntetésnek azonban másokat is vissza kell tartani a

25

Lásd: Be. 534.§ (1) bekezdés Dr. Belegi- Dr. Berkes - Dr. Mészár Róza -Dr. Akácz: Büntetőeljárás jog … im. 1325.o. 27 Erdei Árpád: A trónfosztott királynő uralkodása, avagy a bizonyításelmélet szent tehene. Magyar Jog, 1991/4. szám, 212. o. 26

bűnözéstől, így szolgálva az általános megelőzés követelményét 28.

Az

előbbiekben

megfogalmazott

cél

szem

előtt

tartása

mellett

a

közvádra

üldözendő

bűncselekmények első „szűrését” az ügyész végzi azzal, hogy csak akkor terjeszt elő tárgyalás mellőzésére vonatkozó indítványt, ha az alkalmazható jogkövetkezményeket elegendőnek, illetve a tárgyalás tartását szükségtelennek tekinti. Ezzel szemben a magánvádas ügyekben (ügyész hiányában) a tárgyalás mellőzéses eljárás alkalmazásának célravezetőségét egyedül a bíróság ítélheti meg.

Az egyéni megelőzés szempontjából a vádlott személyiségét, életvitelét, büntetlen vagy büntetett előéletét, a bűncselekmény elkövetési módját, jellegét, az elkövetést követően tanúsított magatartását kell figyelembe venni. A büntetett előélet önmagában nem kizáró ok, de önmagában a büntetlenség sem elegendő29. A magánvádas ügyekben mérlegelnie kell azt is a bíróságnak, hogy a sértett büntetőjogi igényének kielégítésére ez az eljárási mód megfelelő-e. Ezekben az ügyekben – a nyomozati iratok hiányában - különös figyelmet kell fordítani a személyes meghallgatás kapcsán tartott ülésről készült jegyzőkönyvben foglaltakra, mivel a magánvádas eljárások többségében nyomozásra nem kerül sor30 és ekkor a vádlott meghallgatására csak a személyes meghallgatás keretében volt lehetőség.

IV. A tárgyalás mellőzésével hozott végzés

A Be. 547.§ (1) és (2) bekezdései részletesen meghatározzák a tárgyalás mellőzésével alkalmazható joghátrányok körét, azaz a büntető anyagi- és a büntető eljárásjogi intézkedéseket. A joghátrányok köre nem bővíthető. Az egyes szankciók külön-külön dolgozat témái is lehetnének, így azokra most nem térek ki, ebben a fejezetben a végzés felépítésére vonatkozó eljárási szabályokat veszem sorra.

28

Akácz József dr., Belegi József dr., Katona Sándor dr., Kónya István dr., Márki Zoltán dr., Mészár Róza dr., Molnár Gábor Miklós dr., Soós László dr.: MAGYAR BÜNTETŐJOG I. KOMMENTÁR A GYAKORLAT SZÁMÁRA (a 2012. évi C. törvény, az új Btk. kommentárja) - Harmadik kiadás, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2013. 272-273. oldal 29 Lipkovics - Palatinus – Pölöskei - Zsirai: Konszenzuális... im. 39 .o. 30 Magánvádas ügyekben is van lehetőség nyomozás elrendelésére a Be.499.§ (1) és (2) bekezdése alapján, de ekkor a nyomozásra a feljelentett személyének, személyi adatainak vagy tartózkodási helyének, illetve bizonyítási eszközök felkutatása érdekében kerülhet sor.

Az ügydöntő határozatban a bíróság az ügy érdemében dönt, a vádról, a büntetőjogi főkérdésekről és a hozzájuk kapcsolódó járulékos kérdésekről határoz és döntése minden esetben jogorvoslattal támadható, ennek elmaradása esetén pedig az ügydöntő határozat jogerősen zárja le az eljárást 31.

A bírósági határozatoknak a Be. jelenleg három formáját különbözteti meg, az ítéletet, a végzést és a határozatot. Az ítélet mindig ügydöntő, a végzés lehet ügydöntő és nem ügydöntő is – amely hozható tárgyaláson és tárgyaláson kívül is -, a határozat pedig elvi iránymutatást foglal magában 32, de esetenként ügydöntő tartalmat is hordoz. Dolgozatom témája szempontjából az ügydöntő végzés érdemel kiemelést, mert ennek minősül a tárgyalás mellőzésével hozott döntés, de ilyen például az eljárás megszüntetése is33 és ebben a formában hagyja helyben a másodfokú bíróság az első fokú bíróság, a harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság határozatát vagy helyezi hatályon kívül az első fokú ítéletet és szünteti meg az eljárást.

A bíróság valamennyi határozatával szemben általános követelmény – ekként az ügydöntő végzésekkel szemben is -, hogy szerkezetileg egységesen, logikusan épüljön fel. Ezért a Be. 257. § (3) bekezdése meghatározza ennek kötelező elemeit azzal, hogy a határozat bevezető részből, rendelkező részből, indokolásból és keltezésből áll, amelyek részletes tartalmára a Be. 258.§-a állapít meg további követelményeket 34. A tárgyalás mellőzésével hozott ügydöntő végzés rendelkező részének és indokolásának a tartalmi elemeinél azonban figyelemmel kell lenni a Be. 547.§ (3) és (4) bekezdésében foglaltakra.

1. Bevezető rész A végzés bevezető részében a Be. 258.§ (1) bekezdése szerint fel kell tüntetni a bíróság megnevezését, a bírósági ügyszámot - amely a bírói tanács számából, a lajstromban rögzített sorszámból, az ügy érkezésére utaló évszámból és a határozat alszámából áll -, és a bírósági eljárás helyét, időpontját, valamint utalni kell arra is, hogy a bíróság külön eljárásban, azaz tárgyalás mellőzésével hozta meg a végzést. 31

Farkas Ákos-Róth Erika: A büntetőeljárás. KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2004. [a továbbiakban: FarkasRóth: A büntetőeljárás...] 289.o. 32 Határozat elnevezés alatt csak a jogegységi határozatot ismeri a törvény. 33 Farkas- Róth: A büntetőeljárás... im. 290.o. 34 Lásd részletesen: Farkas- Róth: A büntetőeljárás...im. 294.-297.o.

2. Rendelkező rész A rendelkező résznek - a Be. 258.§ (2) bekezdés b) pontja szerinti - egyik kötelező tartalmi eleme, a vádlott neve és személyi adatai.

A tárgyalás mellőzésével hozott végzésben a vádlottat bűnösnek nem mondja ki a bíróság, de a büntetőjogi felelőssége megállapításra kerül, ekként a bíróság a vádlottal szemben büntetést szab ki vagy intézkedést alkalmaz.

A végzés rendelkező részében meg kell jelölni azt a bűncselekményt, amely miatt a vádlottal szemben jogkövetkezményt alkalmaz a bíróság. A bűncselekmény megjelölésére a Be. 258.§ (2) bekezdés d) pontja és a bűncselekmény bírósági határozatban történő megnevezéséről szóló 61. számú BK vélemény ad iránymutatást.

Amennyiben a bíróság a vádlottal szemben végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztést szab ki, a tárgyalás mellőzésével hozott végzés is tartalmazza a Be. 258.§ (2) bekezdés e) pontja és a Btk. 38.§ (1) bekezdése alapján a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját.

A végzés rendelkező része egyéb, jogszabályon alapuló rendelkezéseket is tartalmaz. Egyéb rendelkezés például az előbb említett feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának meghatározása, közérdekű munka nem teljesítése esetén a Btk. 48.§-a értelmében annak átváltoztatására utalás, pénzbüntetés kiszabásakor, a Btk. 50.§ (4) bekezdése szerinti részletfizetés biztosítása vagy a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén a Btk. 51.§-a alapján az átváltoztatásra való utalás. De ilyen a Btk. 56.§ (2) bekezdése alapján a járművezetéstől eltiltás tartamába történő beszámítás vagy a bűnügyi költség viselésére vonatkozó rendelkezés.

A rendelkező részt végül a Be.548.§ és a Be. 550.§-ban foglaltakra való figyelmeztetés zárja le, azaz az, hogy ha a jogosult a végzésben foglalt bármely rendelkezést kifogásolja, fellebbezésnek nincs helye, azonban tárgyalás tartása iránti kérelmet terjeszthet elő. A kérelem előterjesztésére a végzés kézbesítésétől35 számított nyolc napon belül jogosult az ügyész, a magánvádló, a vádlott, a 35

az 1984. évi 484. számú Bírósági Határozat szerint nem szabályszerű a kézbesítés, ha az arra vonatkozó téves utasítás folytán nem a terhelt, hanem a testvére vette át a határozatot.

védő, a magánfél és az egyéb érdekelt. A kérelemnek a véghajtásra halasztó hatálya van. A kérelem alapján a bíróság tárgyalást tart. A tárgyalás tartása iránti igényről előzetesen lemondani nem lehet, de a jogosult a már bejelentett tárgyalás tartása iránti kérelmet visszavonhatja. A nyolc napos határidő elmulasztása esetén az általános szabályok szerint van helye igazolásnak, amelyet a végzést hozó bíróság bírál el36. A határidőn túl előterjesztett kérelmet a bíróság igazolási kérelemként bírálja el, amelynek ha helyt ad, a végzés jogerősítő záradékát hatályon kívül helyezi és az ügyben tárgyalást tűz ki37. Nem tekintjük elkésettnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmet, ha azt a végzés kézbesítésétől számított nyolc napon belül más igazságügyi hatósághoz nyújtották be38.

Az eljárás sajátosságaiból adódóan a jogosultak csak bizonyos korlátozásokkal kérhetik a tárgyalás tartását. Így például az ügyész – ha a tárgyalás mellőzését az ügyész indítványozta - nem kifogásolhatja, hogy a bíróság az általános eljárás helyett, tárgyalás mellőzésével járt el. Értelemszerűen ez fordítva is igaz, azaz ha a bíróság ügyészi indítvány hiányában döntött tárgyalás mellőzésével az ügyben, az ügyész kérheti tárgyalás tartását azon az alapon, hogy a bíróság nem az általános szabályok szerint járt el. Ugyanígy a magánvádló – mivel a bíróság magánvádas ügyben hivatalból is elintézheti tárgyalás mellőzésével az ügyet – kérheti tárgyalás tartását azon az alapon, hogy a bíróság a Be. XXVII. Fejezetében szabályozott külön eljárás során járt el 39. A magánfél csak a polgári jogi igénnyel, az egyéb érdekelt csak az elkobzással, vagyonelkobzással, az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételével kapcsolatos rendelkezések miatt kérheti a tárgyalás tartását40.

3. Indokolás A tárgyalás mellőzéses végzés indokolása a Be. 259.§ (1) bekezdése szerinti rövidített indokoláshoz hasonlít azzal, hogy a végzés a megállapított tényálláson és az alkalmazott jogszabályokon felül tartalmaz utalást arra is, hogy tárgyalás mellőzésével meghozható a végzés, azaz a törvényi előfeltételek fennállnak. Ez alatt azt értjük, hogy a bíróság harminc napos határidőn belül, a bűncselekmény elkövetését beismerő, szabadlábon lévő vádlottal szemben hozta meg a döntését. A 36

BH 1995. 291. Dr. Belegi- Dr. Berkes- Dr. Mészár Róza - Dr. Akácz: Büntetőeljárás jog … im. 1333.o. 38 BH 1984.14. 39 Lásd: 59/2007. BK véleményt 40 ez a szabályozás áll összhangban a magánfél és az egyéb érdekelt fellebbezési jogának a Be. 324.§ (1) bekezdés g) és h) pontjaiban biztosított általános szabályaival. 37

rövid történeti tényállásnak mindazt tartalmaznia kell, ami a bűncselekmény törvényi tényállási eleme, de ha annak nem része az okozott kár összege és a polgári jogi igénynek a bíróság a végzésben helyt ad, akkor a történeti tényállásban azt is rögzíteni kell. Az alkalmazott jogszabályok felsorolását pedig a rendelkező részben foglaltak mentén kell megtenni.

A Debreceni Törvényszék 2015. március 6. napján tartott Büntető Kollégiumi ülésén Elek Balázs előadásában kiemelte, hogy a rendkívüli időmúlásra, mint a tisztességes eljárás követelményét sértő körülményre a büntetés kiszabásakor van figyelemmel a bíróság, amely körülmény akár a tárgyalás mellőzéses eljárás során is felmerülhet. Ekkor szükséges a végzés indokolásában - külön bekezdésben, a tényállás után és az alkalmazott jogszabályok elé - az időmúlást megjelölni, mint a büntetés mértékét befolyásoló körülményt.

4. Keltezés A végzés meghozatalának helyét és időpontját tartalmazza a keltezés, amelyre történt utalás már a végzés bevezető részében is szerepelt.

Mivel a végzés közokirat, annak eredeti példányát az eljáró bírósági titkárnak, illetve bírónak alá kell írnia. A végzést – a Be. 547.§ (5) bekezdése alapján - bírósági titkár akkor hozhatja meg, ha a tárgyalás mellőzését az ügyész indítványozta, amennyiben tárgyalás tartását kérik, a tárgyaláson kizárólag bíró járhat el. Bírósági titkár a törvény által meghatározott ügyekben és egyesbíró hatáskörében járhat el41.

A bírósági titkár tárgyalás mellőzésével a végzést az általános szabályok szerint feljogosított hivatásos bíró helyett eljárva hozza meg, de azokban az esetekben, amikor nem bármely hivatásos bíró, hanem kizárólag az Országos Bírósági Hivatal elnöke által kijelölt bíró jogosult az eljárás lefolytatására, nem járhat el. Ez abból is következik – ahogyan arra már dolgozatom elején is utaltam -, hogy a bírósági eljárás általános szabályai a Be.543.§-ából következően ebben a külön eljárásban is irányadóak. Ekként az általános szabályokból következően a Be. 17. § (5) és (6) bekezdésében felsorolt bűncselekmények esetében a Be. 14.§ (7) bekezdése alapján, míg a fiatalkorúak elleni büntetőeljárásban a Be. 448.§ (2) bekezdése alapján kizárólag az Országos 41

a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 15.§ (2) bekezdés

Bírósági Hivatal elnöke által kijelölt bíró hozhatja meg - akár tárgyalás mellőzésével is – az ügydöntő határozatot. Erre a következtetésre a 4/2007. számú BK vélemény is rámutatott, de találunk ezzel kapcsolatban Bírósági Határozatot is, például a 2014. évi 334. számút.

V. A végzés jogerőre emelkedése Elek Balázs megfogalmazása szerint a határozat jogereje biztosítja a döntés végrehajthatóságát, megtámadhatatlanságát, az ügy és a jogviszonyok vég nélküli bizonytalanságának a lezárását, a törvények érvényesítését42.

A tárgyalás mellőzésével hozott végzéssel szemben tárgyalás tartására irányuló kérelemnek van helye, amelynek az ügy érdemében hozott döntés végrehajtására halasztó hatálya van 43. Kivétel ez alól, ha csak a járulékos kérdésekre nézve kérte a jogosult a tárgyalás megtartását. Ekként a tárgyalás mellőzésével hozott végzés azon a napon válik végrehajthatóvá, amikor a kérelemre nyitva álló határidő anélkül telt el, hogy a jogosultak tárgyalás tartását kérték volna, illetőleg a tárgyalás tartását kérő a kérelmét visszavonta vagy a tárgyaláson nem jelent meg 44.

Ha a végzéssel szemben tárgyalás tartása iránti kérelem a jogosultak egyikétől sem érkezik, a bíróság - a Be. 588.§ (5) bekezdése alapján - a végzés eredeti példányára vezetett záradékkal tanúsítja annak jogerőre emelkedését és végrehajthatóságát. A végrehajthatóság a törvény rendelkezéséből fakad, nem a bíró rendelkezése keletkezteti, a bíró által a határozatra vezetett záradék ezt a tényt pusztán deklarálja. 45 A záradék nem olyan bírósági döntés, amelyhez önálló jogerőhatás fűződik, hanem a végrehajtást lehetővé tevő olyan megállapítás, amelyhez a bíróság nincs kötve, a záradék helyességét utóbb maga is módosíthatja 46.

A jogerős végzésnek olyan a hatálya, mint a jogerős ítéletnek, ekként az elbírált bűncselekmény miatt a terhelttel szemben újabb büntetőeljárásnak nincs helye 47.

42 43 44 45 46

47

Elek Balázs: A jogerő a büntetőeljárásban. Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Büntető Eljárásjogi Tanszéke, Debrecen, 2012. [Elek: A jogerő...]74.o. Elek: A jogerő... im. 192.o. Elek: A jogerő... im. 192.o. Elek: A jogerő... im. 230.o. BH 1985.408. Dr. Belegi- Dr. Berkes - Dr. Mészár Róza - Dr. Akácz: Büntetőeljárás jog … im. 1334.o.

Amennyiben a tárgyalás tartása iránti kérelem a járulékos kérdéseket érinti, a végzés a tárgyalás tartása iránti kérelemmel nem érkezett részben jogerős és végrehajtható lesz. Ha csak a magánfél kérte a tárgyalás tartását, a bíróság a polgári jogi igényre vonatkozó rendelkezést a Be. 548.§ (3) bekezdésének II. fordulata alapján hatályon kívül helyezi és az igény érvényesítést egyéb törvényes útra utasítja. A bíróság ezen rendelkezésével szemben a magánfél a Be. 54.§ (8) bekezdése alapján fellebbezéssel nem élhet.

A bírósági titkár az általa, tárgyalás mellőzésével meghozott végzést - jogerőre emelkedése esetén záradékkal láthatja el, kibocsáthatja a szükséges értesítőket és lefolytathatja a jogerős végzéshez kapcsolódó különleges eljárásokat is.

VI. A tárgyalás mellőzéses eljárás alkalmazása fiatalkorú vádlottakkal szemben

A Be. XXI. Fejezete a fiatalkorúak elleni külön eljárás szabályait rögzíti azzal, hogy részben eltér, részben kiegészíti az általános szabályokat. Ennek legfőbb okát a fiatalkorú életkori sajátosságaira vezethetjük vissza. Ekként fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a fiatalkorú vádlott segítséget kapjon a védekezéshez, az eljárási jogainak érvényesítéséhez, továbbá egyéniségét- és környezetét jellemző körülményeit részletesen feltárják48.

A Btk. 16.§-ából és a Btk. 105.§ (1) bekezdéséből következően fiatalkorú az, aki a bűncselekmény elkövetésekor - kivételes esetekben tizenkettedik – tizennegyedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat nem. Az alsó határ esetében már a tizenkettedik, illetve a tizennegyedik születésnapot követő napon, míg a felső határnál még a tizennyolcadik születésnapon elkövetett cselekmény esetében fiatalkorúnak tekintjük a terheltet 49. Ha a tizennyolcadik életévét még be nem töltött személy házasságkötés révén nagykorúságot szerez, ez a körülmény a büntetőjogi szabályokat nem érinti, az általa – tizennyolcadik születésnapjáig - elkövetett bűncselekményekért fiatalkorúként felel50.

48

Dr. Belegi- Dr. Berkes- Dr. Mészár Róza - Dr. Akácz: Büntetőeljárás jog … im. 1152.o. Lásd: a Btk. 106.§-ához kapcsolódó 4/2007. BK véleményt 50 Dr. Huba Olivia – Dr. Lassó Gábor – Dr. Somogyi Gábor – Dr. Szepesi Erzsébet – Dr. Szokolai Gábor – Dr. Tóth Éva - Dr. Varga Zoltán – Dr. Vaskuti András: A Büntető Törvénykönyv Magyarázata 1. CompLex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft. Budapest, 2009. [a továbbiakban: Dr. Huba – Dr. Lassó – Dr. Somogyi – Dr. Szepesi – Dr. Szokolai – Dr. Tóth - Dr. Varga – Dr. Vaskuti : A Büntető Törvénykönyv...] 323.o. 49

Mivel a bűncselekmény elkövetésének időpontjában kell fennállnia a fiatalkorúságnak, a Be. XXI. Fejezetének szabályait akkor is alkalmazni kell, ha a terhelt az eljárás megindulása előtt vagy alatt tölti be a tizennyolcadik életévét. Ez irányadó az eljárás folytatására, valamint az alkalmazott jogkövetkezményekre is azzal, hogy a vádlott tizennyolcadik életévének betöltése után törvényes képviselete megszűnik. De ha a terhelttel szemben fiatalkorban és felnőttkorban elkövetett bűncselekmény miatt is folyik az eljárás, akkor a felnőttkorúakra vonatkozó eljárási szabályokat kell alkalmazni51.

A konszenzuális eljárások – a bíróság elé állítás, lemondás a tárgyalásról, tárgyalás mellőzése igénylik a terhelt aktív közreműködését. A fiatalkorú terhelt életkori sajátosságai alapozhatják meg azt a feltevést, hogy a fiatalkorú terhelttől nem várható el megfelelő döntéshozatal, így a Be. 463.§-a fiatalkorúakkal szemben kizárja a konszenzuális eljárások közül, a Be. XXVI. Fejezet szerinti tárgyalásról lemondás szabályainak alkalmazását.

A terhelt életkora azonban nem zárja ki teljesen a konszenzuális eljárások lefolytatását, így például a tárgyalás mellőzésének helye lehet a fiatalkorú terhelttel szemben is. Mint ahogyan arra már korábban kitértem, az egyes külön eljárások - így a fiatalkorúak elleni büntetőeljárás speciális szabályai is - a tárgyalás mellőzése, mint további külön eljárás szempontjából, általános jellegűnek tekinthető, ekként a fiatalkorúakra vonatkozó szabályok alkalmazhatóak a tárgyalás mellőzéses eljárásban is. Ezt úgy is megfogalmazhatjuk, hogy fiatalkorú terheltekkel szemben tárgyalás mellőzésével folyatott eljárásban a fiatalkorúakra vonatkozó eltérő szabályok szem előtt tartásával kell eljárni.

A tárgyalás mellőzéses eljárás előnye abban rejlik, hogy az eljárás gyorsabban befejeződik és a fiatalkorú terhelt is hamarabb mentesül a hátrányos jogkövetkezmények alól. Hátránya ezzel szemben az, hogy nem nyújtja azokat a garanciákat, amelyeket egy tárgyalás nyújthat, mint például fiatalkorúak esetében a pedagógus ülnök jelenlétét vagy a tárgyalás „levegőjének” súlyát, amely lehet, hogy nagyobb visszatartó erővel bír újabb bűncselekmény elkövetésétől, mint maga a büntetést.

51

Dr. Belegi- Dr. Berkes- Dr. Mészár Róza -Dr. Akácz: Büntetőeljárás jog … im. 1153.o.

A tárgyalás mellőzéses eljárásnak az előbbi fejezetben kifejtett általános szabályait fiatalkorúakkal szemben is alkalmazni kell, ebben a fejezetben már csak azokra a jelentős eltérésekre hívom fel a figyelmet, amelyekre tekintettel kell lennie a jogalkalmazónak, ha fiatalkorú vádlottal szemben tárgyalás mellőzésével kíván döntést hozni.

1. Bíró vagy bírósági titkár? A fiatalkorúak elleni büntetőeljárásban a Be. 448.§ (2) bekezdése alapján kizárólag az Országos Bírósági Hivatal elnöke által kijelölt bíró dönthet, így tárgyalás mellőzésével bírósági titkár akkor sem hozhat végzést, ha az eljárás lefolytatására az ügyész tett indítványt 52. Előbbi törvényi rendelkezés megsértése a Be. 373.§ (1) bekezdés II/a) pontjának I. alapján abszolút hatályon kívül helyezési ok.

2. Fiatalkorúak ügyésze, a fiatalkorúak bíróságánál A fiatalkorúak ügyésze (azaz a felettes ügyész által kijelölt ügyész 53) a fiatalkorúak bíróságánál54 nyújtja be az erre irányuló indítványát 55. Akkor indítványozhatja a tárgyalás mellőzését a fiatalkorúak ügyésze, ha a bűncselekmény jellegére és a fiatalkorú személyi körülményeire figyelemmel az eljárás nevelő hatása tárgyalás tartása nélkül is elérhető 56.

3. Védő A fiatalkorúak jogainak fokozott védelme érdekében megjelenő garanciális szabály a kötelező védelem57, amely tárgyalás mellőzése esetében is érvényesül.

4. Bizonyítási eszközök A Be. 453.§-a által előírt sajátos bizonyítási eszközök beszerzése ebben a külön eljárásban is kötelező, így például a környezettanulmány elkészíttetése. Amennyiben a nyomozati iratok a környezettanulmányt nem tartalmazzák, az eljárás tárgyalás mellőzésével nem folytatható le és az 52 53 54 55 56 57

Lásd: a Be.547.§ (5) bekezdéséhez kapcsolódó 4/2007. BK véleményt Dr. Bodor Tibor- Dr. Székely Ákos- Dr. Vaskuti András: Büntető eljárásjog II. Jogi szakvizsga kézikönyvek. Novissima Kiadó, Budapest, 2011. [a továbbiakban:Dr. Bodor – Dr. Székely – Dr. Vaskuti: Büntető eljárásjog...] im. 229.o. 2011. szeptember 1-jétől megszűnt a fiatalkorúak ügyében eljáró bíróságok kizárólagos illetékessége, ezt követően a Be. hatáskörre és illetékességre vonatkozó általános szabályai érvényesülnek fiatalkorú terheltek esetében is. Dr. Belegi- Dr. Berkes- Dr. Mészár Róza - Dr. Akácz: Büntetőeljárás jog … im. 1180.o. a gyermek- és fiatalkorúak által elkövetett bűncselekményekkel összefüggő ügyészi szakfeladatok ellátásáról szóló 21/2013. (X.31.) LÜ utasítás 13.§ (3) bekezdés Lásd: Be.450.§

ügyben az általános szabályok szerint kell eljárni. A környezettanulmányt már a nyomozati szakban, a gyanúsítotti kihallgatását követően haladéktalanul be kell szereznie a hatóságnak. A pártfogó felügyelő

készíti

el,

amelynek

részét

képezi

a

fiatalkorú

bűnmegelőzési

szempontú

kockázatértékelése is. Tartalmi elemeit részletesebben a Be. 453.§ (2) bekezdése tartalmazza.

5. Törvényes képviselő A fiatalkorúak ügyeiben a törvényes képviselőt - a védőhöz hasonlóan - önálló jogorvoslati jog illeti meg, ezért indokolt, hogy a tárgyalás mellőzésével hozott végzéssel szemben a törvényes képviselő is kérhesse a tárgyalás tartását. A törvényes képviselő e jogát a fiatalkorú terhelt hozzájárulása nélkül is gyakorolhatja. A végzéssel szemben tárgyalás tartását kérheti még a törvényes képviselőként - a Be. 452.§ -a alapján - eljáró eseti gyám is58. A fiatalkorú vádlottnak, törvényes képviselőjének vagy eseti gyámjának tárgyalás kérési joga nem korlátozódik a tárgyalás mellőzésével hozott végzés valamely rendelkezésére, hanem a végzés bármely rendelkezését sérelmezhetik. Az előbbiekből az is következik, hogy a végzést nemcsak a fiatalkorú vádlottal, védőjével, hanem törvényes képviselőjével vagy eseti gyámjával is közölni kell.

6. Szankció A büntetés kiszabásakor – a tárgyalás mellőzéses eljárásokban is - figyelemmel kell lenni arra, hogy a fiatalkorúakra a Btk. Általános Része enyhébb jogkövetkezményeket állapít meg, ekként fiatalkorúként, ezen belül büntetlen előéletűként elkövetett bűncselekmény nem tekinthető további enyhítő körülménynek59.

VII. Záró Gondolatok

A tárgyalás mellőzéses eljárás célja az eljárás egyszerűsítése, gyorsítása és ezzel a bíróságok munkaterhének csökkentése. Szabályainak alkalmazásával lehetőség nyílik arra, hogy a bíró – vagy bírósági titkár - az egyszerűsített eljárásnak megfelelően, a megküldött iratok alapján – bizonyítási eljárás lefolytatása nélkül -, az ügynek a bíróságra érkezésétől számított harminc napon belül 58 59

Dr. Belegi- Dr. Berkes- Dr. Mészár Róza - Dr. Akácz: Büntetőeljárás jog … im.1332.o. Dr. Huba – Dr. Lassó – Dr. Somogyi – Dr. Szepesi – Dr. Szokolai – Dr. Tóth - Dr. Varga – Dr. Vaskuti : A Büntető Törvénykönyv...im. 324.o. és lásd még: a büntetéskiszabás során értékelhető tényezőkről szóló 56. BK vélemény II/1. pontját

döntsön. A fenti cél elérésének ára azonban a büntetőeljárás egyes alapelveinek sérülése.

A külön eljárás sajátos jellegéből adódóan nem érvényesül a nyilvánosság, a szóbeliség és a közvetlenség elve sem60, ugyanakkor biztosítékként szolgál, hogy alkalmazására csak a törvényben taxatíve meghatározott feltételek fennállása esetén kerül sor, csak a törvény által meghatározott jogkövetkezmények alkalmazhatóak és a döntéssel szemben az arra jogosultak tárgyalás tartását kérhetik. Fenyvesi Csaba megfogalmazásában a terhelt beismeréséért cserébe, enyhe súlyú ügyekben, egyszerűsített eljárást kap anélkül, hogy találkozna az eljáró bírósággal

61.

Maga a tárgyalás – amely biztosítja a nyilvánosság, szóbeliség és közvetlenség elvének érvényesülését – vagy az eljárás egyszerűsítése, gyorsítása, mint a jogalkotó által megfogalmazott cél szolgálja-e jobban az anyagi igazság megállapítását. Kétségtelen, hogy a tárgyalás a legalkalmasabb szakasza az igazság felderítésének, ezért a tárgyalás mellőzésének követelménye a terhelt beismerése, az ügy csekély jelentősége, a tényállás egyszerűsége és a kiszabható büntetés enyhesége62.

Vitathatatlan, hogy az előbbiekben tárgyalt jogintézmény jelentősen tehermentesíti a bíróságokat, az ügyészségeket és a leggyakrabban alkalmazott egyszerűsítő megoldás. De véleményem szerint az így kiszabott büntetés törvényben meghatározott célját csak a büntetlen előéletű terheltekkel szemben érheti el, míg a többszörösen büntetettek vonatkozásában az eljárás súlytalanná válhat.

A jogintézménnyel szembeni érvek-ellenérvek fiatalkorú vádlottak esetében fokozottabban érvényesülnek. Míg a fiatalkorú vádlottakkal szemben a lemondás a tárgyalásról jogintézménye nem alkalmazható, a törvény velük szemben lehetővé teszi a tárgyalás mellőzéses eljárás alkalmazását. Ez véleményem szerint azért is aggályos, mert az előbbi jogintézmény alapvetően a „bizonyításról való lemondást takarja” és a törvényhelyhez fűzött magyarázat szerint is a nevelési célok érvényesülése legjobban a tárgyaláson valósulhat meg és erről való lemondást, mint felelősségteljes döntést a fiatalkorú terhelttől nem lehet elvárni. Ha pedig a büntetés kiszabása vagy intézkedés alkalmazása során a Btk. 106.§ (1) bekezdése alapján a jogalkotó célként tűzte ki, hogy a fiatalkorú 60

Lipkovics – Palatinus – Pölöskei - Zsirai: Konszenzuális...im. 37.o. Fenyvesi: A védő...im. 62 Fenyvesi: A védő...im. 61

helyes irányba fejlődjön és a társadalom hasznos tagjává váljon, ennek során pedig nevelését és védelmét kell szem előtt tartani, akkor ezen cél elérését leginkább a tárgyalás biztosíthatja.

Bár nagymértékben befolyásolja a fiatalkorú személyisége azt, hogy a kiszabott büntetés kellő visszatartó hatással bír-e vele szemben, mégis mind a tárgyalótermi légkör, mind a bíró döntésének szóbeli indokolása olyan körülmények, amelyek a büntetésen vagy intézkedésen felül, hatással lehetnek a fiatalkorú jövőbeni magatartására.

Ezzel szemben egy írásbeli határozat - amelyet lehet el sem olvas

- ilyen többlet hatást nem

gyakorolhat rá. Persze van olyan fiatalkorú elkövető, akiben a szükségesnél mélyebb nyomot hagy egy-egy tárgyalás, ekként az egyes ügyekben külön-külön kell vizsgálni azt, hogy ez az eljárás megfelelőnek mutatkozik-e a bűncselekmény elbírálására. Hiszen a bírót az ügyész tárgyalás mellőzésére vonatkozó indítványa nem köti és az ítélkezés során sem lehet előtérbe állítani a gyorsaság követelményét azzal, hogy a bíróság olyan eljárásban olyan döntést hoz, amely nem szolgálja a büntetés célját.

Felhasznált irodalomjegyzék

Akácz József dr., Belegi József dr., Katona Sándor dr., Kónya István dr., Márki Zoltán dr., Mészár Róza dr., Molnár Gábor Miklós dr., Soós László dr.: MAGYAR BÜNTETŐJOG I. KOMMENTÁR A GYAKORLAT SZÁMÁRA (a 2012. évi C. törvény, az új Btk. kommentárja) - Harmadik kiadás, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2013.

Dr. Belegi József – Dr. Berkes György – Dr. Mészár Róza - Dr. Akácz József: Büntetőeljárás jog – Kommentár a gyakorlat számára, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2013.

Dr. Bodor Tibor- Dr. Székely Ákos- Dr. Vaskuti András: Büntető eljárásjog II. Jogi szakvizsga kézikönyvek. Novissima Kiadó, Budapest, 2011.

Elek Balázs: A jogerő a büntetőeljárásban. Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Büntető Eljárásjogi Tanszéke, Debrecen, 2012.

Elek Balázs: A vallomás befolyásolása a büntetőeljárásban, Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen, 2008.

Erdei Árpád: A trónfosztott királynő uralkodása, avagy a bizonyításelmélet szent tehene. Magyar Jog, 1991/4. szám

Farkas Ákos-Róth Erika: A büntetőeljárás. KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2004.

Fenyvesi

Csaba:

A

védő

az

"egyszerűsített"

külön

eljárásokban.

http://jesz.ajk.elte.hu/fenyvesi7.html(2015. január 26-ai letöltés)

Dr. Huba Olivia – Dr. Lassó Gábor – Dr. Somogyi Gábor – Dr. Szepesi Erzsébet – Dr. Szokolai Gábor – Dr. Tóth Éva - Dr. Varga Zoltán – Dr. Vaskuti András: A Büntető Törvénykönyv Magyarázata 1. CompLex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft. Budapest, 2009.

Lipkovics Réka, Palatinus Diána, Pölöskei Ildikó, Zsirai Bernadett: Konszenzuális eljárások a büntetőeljárásban

(In:

Quot

capita,

tot

sententiae

– A Batthyány

Lajos

Szakkollégium

Tanulmánykötete, Győr, 2010., 9-44.o.) http://mek.oszk.hu/10400/10482/10482.pdf (2015. január 26-ai letöltés)

Mező Annamária: A terhelt vallomásának szerepe a büntetőeljárásban. http://www.debrecenijogimuhely.hu/archivum/3_2012/a_terhelt_vallomasanak_szerepe_a_bunteto eljarasban/ (2015.január 26-ai letöltés)

a Debreceni Törvényszék 2015. március 6. napján tartott Büntető Kollégiumi ülésének III. napirendi pontja, Elek Balázs európai jogi szaktanácsadó tájékoztatója a 2014. évi büntető tárgyú, Magyarországot érintő döntésekről, külföldi bíróságokon szerzett tapasztalatairól

Felhasznált jogszabályok jegyzéke

a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény a gyermek- és fiatalkorúak által elkövetett bűncselekményekkel összefüggő ügyészi szakfeladatok ellátásáról szóló 21/2013. (X.31.) LÜ utasítás a 2012. évi C. törvény és az 1998. évi XIX. törvény egyes rendelkezéseinek értelmezéséről szóló 4/2007. BK vélemény a büntetéskiszabás során értékelhető tényezőkről szóló 56. BK vélemény 59/2007. BK vélemény a bűncselekmény bírósági határozatban történő megnevezéséről szóló 61. BK vélemény BH 2014.334. BH 2013. 62. EBH 2001.404. BH 2004. 317.

BH 1995. 291. BH 1990.95. BH 1986.138. BH 1985.408. BH 1984. 484. BH 1984. 14. http://uj.jogtar.hu/#doc/db/16/id/99800019.TV/ts/20150101/lr/543 (2015.február 8-ai letöltés) http://uj.jogtar.hu/#doc/db/1/id/99800019.TV/ts/20150101/lr/544 (2015. február 8-ai letöltés)