A tapogatózásig jutottak a dúsgazdag szaúdiakkal Orbánék

IMEDIA Kft. 1027 Budapest, Frankel Leó út 18. Tel.: (1) 315 1704 - Internet: www.imedia.hu

origo.hu 2011.10.07 - [20783522]

A tapogatózásig jutottak a dúsgazdag szaúdiakkal Orbánék Nagy reményekkel utazott a héten az Orbán Viktor vezette kormányküldöttség SzaúdArábiába, hogy a gazdasági együttműködés különféle formáiról tárgyaljon. Kézzelfogható eredménye nincs még a látogatásnak, de a delegáció [origo]-nak nyilatkozó tagjai szerint minden jel arra utal, hogy a szaúdiak komolyan veszik a magyarországi lehetőségeket. Beszállnának mezőgazdasági beruházásokba, finanszíroznának ingatlanfejlesztéseket, és a hazai szaktudásra is igényt tartanak. "Megállapodtunk néhány dologban" a pénzügyi együttműködés területén, a tárgyalások "rendkívül sikeresek" voltak - így értékelte Orbán Viktor miniszterelnök e heti, a keleti nyitás politikájába illeszkedő szaúd-arábiai útját. A kormányfő egy külügyi egyezmény aláírásán kívül kézzelfogható fejlményről nem tudott beszámolni, az őt Szaúd-Arábiába elkísérő küldöttség két tagja szerint ugyanakkor a fogadtatás körülményei arra utalnak, hogy az arab ország vezetőinek komoly tervei vannak Magyarországgal, és a kapcsolat hosszú idő után történő újrafelvétele után, a következő fél évben dőlhet el, mit tud ebből hasznosítani a hazai gazdaság."Most még valóban csak arról állapodtunk meg, hogy később mi mindenről fogunk megállapodni, konkrét tárgyalásokat tehát nem folytatott a magyar küldöttség. De számos lehetőségről esett szó, általában a nemzetközi pénzügyi együttműködési formákról, és az egész látogatást jellemző rendkívül magas protokolláris szint azt mutatja, hogy ezek nemcsak elméleti esélyek"- mondta az [origo]-nak delegáció egyik, neve elhallgatását kérő, kormányzati tisztséget viselő tagja. (A kormányzati vezetőkön kívül ott járt Rijádban Baranyai László MFB-elnök, Pleschinger Gyula, az Államadósság-kezelő Központ vezérigazgatója, Lázár Vilmos, a CBA kiskereskedelmi üzletlánc résztulajdonosa és más üzletemberek.)Informális program a palotában"Maga a szaúdi király hívta meg a miniszterelnököt, amire egy kis közép-európai ország esetében ritkán van példa. Ezt erősíti, hogy mindössze három hónap telt el a júniusi előkészítő látogatás óta" - mondta a kormányzati forrás, hozzátéve, hogy volt találkozó többek között a belügyminiszteri posztot betöltő Naif herceggel, a jegybankelnökkel, a pénzügyminiszterrel és a helyi iparkamarai elnökével."A látogatás jól elő volt készítve, ott volt a helyi gazdasági elit színe-java, a hazaiak szemlátomást nagyon komolyan vették a küldöttséget, a hivatalos programon kívül is" mondta érdeklődésünkre Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke, aki szintén tagja volt a delegációnak. A magyarokat egyebek mellett vendégül látták egy milliárdos palotájában, melynek méreteire jellemző, hogy a közös terekben kényelmesen elfért kétszáz ember, és itt hasznos háttérbeszélgetések zajlottak - idézte fel Parragh László.Orbán Viktor miniszterelnök a szaúdi vendéglátókkalArra a kérdésünkre, hogy miért lenne olyan fontos a világ legnagyobb olajkitermelőjének az együttműködés Magyarországgal, az MKIK elnöke azt mondta: kétségtelen, hogy a fél világ ott tolong a szaúdiaknál üzleti lehetőségeket keresve, de ők a legnagyobb kereskedelmi partnereik mellett keresik a kapcsolatot a kis és közepes országokkal is, részben valószínűleg azért, mert egy nagy amerikai multihoz képest az ő cégeik is kicsinek számítanak."Emellett racionális okai is vannak a közeledésüknek, hiszen Szaúd-Arábia nagyon komoly erőforrás-problémákkal néz szembe. A népesség az utóbbi évtizedekben a sokszorosára szaporodott, ma már 35 millióan

-1-


élnek az országban, melynek körülményei nagyon mostohák. Kis túlzással az állam gazdagságát egyelőre bőven biztosító kőolajon kívül szinte semmi sincs az országban" - vélte Parragh, aki szerint a szaúdiak ezért érdeklődnek a mezőgazdasági projektek és a külföldi termőföldvásárlás iránt (ez utóbbi elől Magyarország elzárkózik, de Ukrajnában már kötöttek ilyen üzletet).Szociális program 170 milliárd dollárbólAz MKIK alelnöke és magyar-arab tagozatának vezetője, Miklóssy Ferenc szerint a szaúdi kapcsolat azért különösen időszerű most, mert egyértelműen érződik, hogy Szaúd-Arábia nyitni akar Európa felé, keresi a befektetési lehetőségeket. Eközben indított egy 170 milliárd dolláros jóléti-szociális programot, az ehhez kapcsolódó üzletekért máris nagy a verseny. (A programról, amelynek az is célja lehet, hogy az arab világban zajló forrongások átterjedését megakadályozza, bővebben itt olvashat.) "Azt ugyanakkor jó tudni, hogy befektetőként a szaúdiak inkább pénzügyi befektetők, tökéletesen előkészített projektekre szeretnek pénzt adni" - jelentette ki Miklóssy Ferenc.Parragh László szerint a döntéshozókkal folytatott beszélgetésekből kiderült, hogy mivel a szaúdiak a nagyobb projektekhez szükséges szakmai tudásnak gyakran híján vannak, előfordul, hogy komplett menedzsmenteket bérelnek fel, például vízgazdálkodással foglalkozó vállalatok működtetésére. Nálunk is keresnek együttműködő partnereket, ebben segít a magyar kamara, melynek munkatársai már dolgoznak a céges kapcsolatok megteremtésén. "A következő fél évben derülhet ki, hogy a magyar vállalatok mit tudnak ezekből hasznosítani" - vélte az elnök.Irán magyar buszokat venneA szaúdi látogatással egyidőben Teheránban is járt egy üzletemberekből álló kisebb magyar küldöttség, az MKIK szervezésében. Tagjai olyan - mezőgazdasági, egészségügyi, gépipari, élelmiszerfeldolgozási, valamint megújuló energiával összefüggő - beruházásokról tárgyaltak, amelyek nem sértik az Iránnal szemben fennálló uniós embargót. Egyebek mellett kiderült, hogy az irániak szívesen vennének, például, magyar buszokat. "A nyolcvanas években több százmillió dollár volt a két ország közötti kereskedelmi forgalom, ma a tízmillió dollárt sem éri el az iráni importunk, miközben az ország teljes kivitele 18 milliárd dollárra rúg" - mondta az [origo]-nak Miklóssy Ferenc, az MKIK alelnöke.A névtelenséget kérő kormányzati forrás azt, mondta, "nehéz megmondani", mikor lesznek láthatók az út eredményei, de "előbb-utóbb biztosan jönni fognak". Emlékeztetett rá, hogy az arab világban másutt is aktív a magyar gazdasági diplomácia: Kuvaittal januárban írta alá a kormány a gazdasági együttműködési megállapodást, Egyiptomban az év elején magyar befektetéseket avatott Orbán - ezek szerinte "rendszereken átívelőek", tehát Hoszni Mubarak bukása nem befolyásolja a jövedelmezőségüket -, és a Mol kapcsolata révén "Ománban is ott vagyunk". (A Molnak gázkutatási projektje van Ománban.)Az üzleti lehetőségek kiaknázásában problémát jelenthetenek a kulturális különbségek - mondta kérdésünkre Parragh László. Ez szerinte még az olyan beruházások esetében is elképzelhető, mint a szaúdiak által felvetett magyarországi szállodafejlesztések és a hozzájuk kapcsolódó szaúdi turizmus. "Egy három-négy feleséggel, akár tucatnyi gyermekkel, valamint háztartási alkalmazottakkal érkező arab üzletember kiszolgálásához ugyanis egészen más léptékű szállodák szükségesek, mint amelyek Magyarországon elterjedtek. Ilyenekből még Budapesten is kevés van - nem is beszélve a vallási előírások betartásának gyakorlati nehézségeiről." Ezenkívül a szaúdi befektetők megtérülési igényei is magasabbak, pontosabban gyorsabbak az Európában megszokottnál. Ezek a gondok azonban áthidalhatók, a rendszerváltás előtt virágzó arab kapcsolatok esetében is sikerült, a megoldás alighanem a kereskedőházakra épülő modell lehet - mondta az MKIK elnöke.Az állampapír-vásárlásról nincs még konkrétumAz angol nyelvű szaúdi, illetve arab internetes portálok közül röviden több is foglalkozott a magyar miniszterelnök és kísérete látogatásáról. Az Arabnews.com az egészségügyért felelős állami vezetők tárgyalását, és ehhez kapcsolódóan az egészségügyi együttműködést emelte ki, a Saudigazette.com viszont a helyi iparkamara elnökének közlését idézve azt írta, az egészségügy mellett az oktatás, a megújuló energia, a gyógyszeripar és a mezőgazdaság terén is vannak lehetőségek a kooperációra. A hivatalos állami hírügynökség, az SPA majdnem egy tucat hírben számolt be -2-


a látogatásról, de főként a protokolláris mozzanatokra szorítkozott, egy ízben említette csak meg a mezőgazdasági befektetések lehetőségét.Hazatérve Orbán Viktor beszélt a magyar államkötvények szaúd-arábiai vásárlásának lehetőségéről, és a küldöttségben most és júniusban is ott volt az Államadósság-kezelő Központ vezérigazgatója, az esetleges vásárlásról azonban semmiféle konkrétumot nem tudni még. Egy hazai bank neve elhallgatását kérő állampapír-piaci kereskedője kérdésünkre azt mondta, nem elképzelhetetlen egy ilyen megállapodás, de ha tényleg Szaúd-Arábiáig kell menni ilyen ajánlatokkal, akkor "elég nagy baj van". *Galambos Péter http://www.origo.hu/uzletinegyed/hirek/20111007-kulgazdasag-diplomacia-szaud-arabiaitargyalasok-uzleti-befektetesi-lehetosegek.html

Lánchíd Rádió 2011.10.07 - 07:06 (hossza: 4 perc) - [3907948]

Szép jövő előtt áll Magyarország Műsorvezető: - Szép jövő előtt áll Magyarország és Szaúd-Arábia a pénzügyi együttműködés területén Orbán Viktor szerint. A miniszterelnök erről Riádban beszélt három napos szaúdarábiai látogatását összegezve. A telefonnál Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Jó reggelt kívánok. Parragh László (elnök, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara): - Jó reggelt kívánok. Műsorvezető: - Milyen üzenete van ennek a befektetők felé és egyáltalán mit profitálhatunk mi ebből? Parragh László: - Hát Szaúd-Arábia egy gazdag ország. Hiszen a világ legnagyobb olajkészleteivel rendelkezik. Következésképpen befektetési lehetőségeket keres. Ezen a térségben még Szaúd-Arábia nem igazán aktív sem Magyarországon sem más szomszédos országban. Így aztán mi megpróbáltuk őket meggyőzni, hogy érdemes a figyelmüket mi felénk is fordítani. Műsorvezető: - Mi az oka ennek az aktivitás hiánynak? Eddig nem érdekelte őket ez a piac, nem volt szükségük rá és mi például mivel tudunk ezen változtatni vagy milyen ajánlatokat tudunk tenni? Parragh László: - Hát érdekes módon a rendszerváltást megelőzően a községbeli országok meglehetősen aktívak voltak az arab világban. Ez aztán a rendszerváltással tulajdonképpen megszűnt. Megszűntek azok a cégek, intézmények akik segítették az ottani jelenlétet. Az arab térségben egy magyar cégnek megjelenni nagyon nehéz. Hiszen ott egészen más az üzleti kultúra, más a kereskedelmi jog, más a hozzáállás az üzlethez. Azok a cégek akik a kapcsolatot fönt tartották ezek a nemzetközi kereskedelmi cégek, amelyek korábban megvoltak ezek tulajdonképpen megszűntek. Tehát, hogyha azt szeretnénk, hogy újra megjelenjünk akkor valahogy újra kell építenünk ezeket.

-3-


Műsorvezető: - Hát ehhez nyilván ismerni kell azokat az alapvető különbségeket amelyekről ön is beszélt, de mit kell érteni ez alatt? Hogy állnak hozzá ők az üzlethez és hogy állunk hozzá mi vagy akár Európa más városai? Parragh László: - Hát tegyük fel, hogy élelmiszert szeretnénk exportálni abba térségbe. Egyébként rengeteg élelmiszert vásárolnak, mert nem sok minden terem meg. Akkor gondoskodnunk kell arról, hogy ne legyen mondjuk sertéshús benne ne akarjunk pálinkát mert ők nem isznak alkoholt. Egészen más a kultúra. Vagy hogyha egy család utazik akkor az a fajta szállodai kiszolgálás amit itt Közép-Kelet-Európában jellemző az számukra nem megfelelő. Egy arab családban, egy tehetős családban úgy kezdődik, hogy van három, vagy négy feleség. Ennek okán sokkal több gyerek van, van néhány szolgáló. Tehát nekik egy ilyen kétágyas szoba nem megoldás. Az ő kultúrájukban a férfiak és a nők viszonya az egészen más. Tehát ők egy magyar wellness hotelben nem tudnak eljönni, mert közös fürdésben nem vehetnek részt. Műsorvezető: - Igen, de talán nem is a turisztika lesz az elsődleges irányvonal itt. Vagy ez is benne van? Parragh László: - Nagyon sok lehetőség van. Nagyon sok lehetőség van. Az egyik feltétlen a mezőgazdaság. A másik a már meglévő oktatásban való szereperősítés. Ma már tanulnak arab diákok szaúdi diákok Magyarországon. Elsődlegesen orvos tudományokat, illetve agrár vagy állatorvosi tudományokat. Az a szám ami most néhány tucat az fölemelhető több ezerre. Lehet, együttműködés a szépészeti iparágakban, fogászatban, lehet együttműködés az élelmiszer gazdaság a mezőgazdasági technológiákban, vízgazdálkodásban, energetikában, hadi technológiában. Tehát nagyon nagyon széles a paletta. Műsorvezető: - Mi lesz a következő lépés ebben az ügyben, hogy felélénküljenek ezek a kapcsolatok, Parragh László: - Hát itt most a cég a céghez kapcsolata a kérdés. Mi azt várjuk, hogy a meghívásunknak megfelelően jöjjenek szaúdi cégek Magyarországra. Összehozzuk őket magyar cégekkel. Megpróbáljuk megteremteni annak a feltétel rendszerét, hogy elinduljon a konfliktus.

HírTV Szaúd-Arábiában járt a magyar küldöttség 2011.10.06 - 18:18 (hossza: 22 perc) - [3906651] Műsorvezető: - Szaúd-Arábia az arab világ leggazdagabb és legbefolyásosabb állama. A Nyugat szövetségese, fegyverrel harcol a terror ellen,miközben segítségére siet a forradalmak szorongatta diktátoroknak. A jólét töretlen, mint ahogy a király hatalma is, az uralkodó pedig óvatos demokratizálásba kezdett. A magyar diplomácia keletre nyit, de vajon lesz-e stratégiai együttműködés a sivatagi királysággal. A stúdióban Maróth Miklós és Parragh László. Riporter: - Szaúd-Arábiában elmaradt a forradalom, Tunéziával, Egyiptommal és Líbiával ellentétében a sivatagi királyságban csak a síita kisebbség lázadt fel. Az értelmiségiek demokráciát követelő petíciója azonban visszhang nélkül maradt. Abdallah király bevetette a -4-


hadsereget a síiták ellen, sőt a szomszédos Jemen és Bahrein vezetőinek is segítséget nyújtott az ottani síita lázongás leverésére. De az uralkodó a szunnita szélsőség ellen is fellép, harcol az Al-kaida ellen és fokozatosan kiszorítja a konzervatív vallástudósokat a hatalomból. Abdallah nagyvonalú szociális intézkedéseket vezetett be 37 milliárd dollár értékben, hatalma töretlen, Szaúd-Arábia stabilitása ráadásul amerikai és európai érdek is egyben. A sivatagi királyság a világ legnagyobb olaj exportőre. Az egyik legnagyobb befektetője és az egyik legnagyobb fegyvervásárlója is egyben, ezért Szaúd-Arábiában a milliárdos üzletek reményében egymás sarkát tapossák a nyugati politikusok és üzletemberek. Az arab királyság persze más lehetőségeket is tartogat a kelet felé nyitó magyar diplomácia és gazdaság számára. Ezekről a lehetőségekről tárgyalt népes üzletember delegáció élén a magyar miniszterelnök október első napjaiban Szaúd-Arábiában. Műsorvezető. - Szaúd-Arábia, tehát ahogy elhangzott, a világ egyik legbefolyásosabb állama, az arab világ egyik leggazdagabb országa. Mégis, ha megnézzük, a híradásokban elég ritkán szerepel, nincsenek átütő, nagy botrányai, világpolitikai lépései, természetesen az olaj miatt lett megkerülhetetlen ország. Mi Szaúd-Arábia szerepe ma az arab világban? Maróth Miklós (tanszékvezető, arab tanszék, Pázmány Péter Katolikus Egyetem)j: - Már a bevezetőben is elhangzott, hogy két pilléren nyugszik Szaúd-Arábiának a befolyása. Az egyik a vallási tényező, nevezetesen az, hogy a két szent hely, Mekka és Medina Szaúd-Arábiában található és a szaúd-arábiai király mindig ennek a két szent helynek az őrzője és minden évben a muszlimok milliói zarándokként meglátogatják ezt az országot. A másik pedig az olaj, amelyik egy nagy gazdagságot eredményez az országban. Eddigiekben a gazdagságot inkább felhalmozták, most lehetett látni az utóbbi években, hogy a gazdagságot próbálják konvertálni az élet más területein is valamiféle vezető hatalom megszerzésére, nevezetesen a tudomány tekintetében óriásit léptek előre. Tehát nagy tudományos beruházások voltak és próbálnak az ipar területén is újabb és újabb beruházásokat eszközölni. Természetesen, hogy ez mennyire lesz következetes ez a politika, mennyire fog sikerülni, azt nem tudjuk, de jelen pillanatban az a pénzmennyiség, ami rendelkezésükre áll, az nekik lehetőséget ad arra, hogy a politikai akaratukat keresztülvigyék, sok országot meg tudnak segíteni illetőleg bajban tudnak hagyni. Műsorvezető: - Pontosan, tehát az iszlám világban, a muszlim országokban nagyon sok szervezetnek a háttér finanszírozója, egyébként Hillary Clinton szerint szunnita terrorszervezeteknek is Szaúd-Arábia, de ezt talán hagyjuk ezt a témát. Ami viszont bizonyos, hogy a szaúdi uralkodóháznak a tekintélye az iszlám világban és talán szerte a világon megkérdőjelezhetetlen. Mi a belső legitimációnak az alapja Szaúd-Arábiában, miért olyan szilárd az uralkodó? Maróth Miklós: - Az iszlámnak van egy általános tanítása, nevezetesen az, hogy jobb egy zsarnok 40 évig, mint egy óráig vezető nélkül lenni és zsarnok az önmagának rossz, a népének jó. Önmagának rossz az azt jelenti, hogy majd a túlvilágon elszámoltatják. Tehát tulajdonképpen olyan uralkodóval szemben, aki az iszlám előírásainak az érvényre jutását nem gátolja, az iszlám hagyományai szerint nem lehet lázadni. Márpedig ez megkérdőjelezhetetlen, hogy a szaúd-arábiai uralkodó az iszlám törvényének a betartása fölött is rendelkezik. Műsorvezető: - Ez az indoka annak, hogy az arab tavasz az nem gyűrűzött be ezek szerint Szaúd-Arábiába?

-5-


Maróth Miklós: - Ez az egyik oka, a másik, hogy Szaúd-Arábiában nincs olyan szegénység, mint másutt volt. Hozzá kell tennem, hogy Szaúd-Arábiában ugyan használják követve az európai szóhasználatot az arab tavasz kifejezést, de azért ha az ember négyszemközt és őszintén beszélget valakivel, mint ahogy ez most előfordult, az utóbbi időben tudtam beszélgetni az emberekkel, megkérdezték először is gyanakodva, hogy biztosak vagyunk abban, hogy nekünk Európában jó lesz ez az arab tavasz? A kérdésük nem teljesen alaptalan, és nagyon szépen meg lehetett velük egyezni abban, hogy akik az arab tavasz kifejezést használják, azok nem tudják, hogy mit beszélnek. Műsorvezető: - Nyilván arra gondol, hogy a szélsőséges iszlamisták kerülhetnek hatalomra és Szaúd-Arábiában ez nem áll fenn, hiszen az uralkodóház stabil, stabil kereskedelmi partner, talán nem véletlen, hogy a magyar küldöttség 3 napig, köztük Parragh László a vendégem, Riadban tárgyalt a gazdasági együttműködésről. De mielőtt belekezdenénk, egy nagyon fontos kérdést kéne tisztázni, egyrészt Szaúd-Arábia egy iszlám, abszolút monarchia, az emberi jogok minimum ellentmondásosak, a legtöbb emberi jogi szervezet elítéli például azért, mert a sarja kegyetlen büntetéseket szab ki az országban az elkövetőkre. Deklaráltan az ország alkotmánya a Korán, egy vallási könyv, nincsenek pártok, választások, a demokráciát az iszlámmal nem összhangban levőnek találja az uralkodóház. Biztos, hogy egy ilyen iszlám ország egy keresztény gyökerű európai köztársaságnak, mint Magyarországnak a természetes szövetségese? Parragh László (elnök, MKIK): - Én azt gondolom, hogy a gazdasági érdekek nagyon sok mindent felülírnak és nem véletlenül az Egyesült Államok a legnagyobb partnere SzaúdArábiának és hogyha Magyarország pusztán emberi jogi összefüggések miatt és a pusztánt azt semmiképp sem szeretném sértő értelemben használni, kizárná az iszlám világot vagy az arab világot a partnerei közül, akkor egy hatalmas hibát követne el. Tessék megnézni, hogy a Kadhafi féle Líbiával milyen szoros kapcsolatai voltak Franciaországnak, Sarközy elnöknek személy szerint vagy ahogy említettem Szaúd-Arábiában milyen erős az amerikai befolyás és sok-sok ilyen példát lehetne találni. Nekünk az az érdekünk, hogy vevőket találjunk a portékáinkra, ezek a vevők fizessenek és ez a partnerség hosszú távú legyen, azt gondoljuk, hogy ez Szaúd-Arábiával megteremthető. Műsorvezető: - Parragh László az üzleti élet képviselője, tanár úr egyetért azzal, hogy a kritikusokkal, akik azt mondják, hogy például a magyar kormánynak nem sok keresnivalója lenne egy ilyen autoriter államban, mint Szaúd-Arábia, vagyis felróható-e a magyar diplomáciának az, hogy üzleti lehetőségeket keres. Maróth Miklós: - Félek tőle, hogy nem politikai nézetazonosság alapján kell az üzletet általában véve intézni. A másik pedig az, hogy az iszlám szerint a szabadság maga az iszlám. Tehát ami az iszlámból következik, az a szabadság, ha nekünk más az elképzelésünk a szabadságról, akkor az a mi bajunk. Az iszlám védi az embereket, a kisebbségeket, az emberi méltóságot. Ha mi egy európai elképzeléssel közelítünk ahhoz, hogy mi is az az emberi jog, akkor megint csak vessünk magunkra. Tehát itt két különböző kultúráról van szó, ennek a két kultúrának a működése egészen más, tehát ha mi felfedezzük a közös érdekeket és kölcsönösen egymásra vagyunk utalva, márpedig a mai világban minden ország a másikra rá van utalva, akkor meg kell tanulnunk tiszteletben tartani a másik kultúráját, nemcsak szóban kell hirdetni a multikulturalizmust, hanem a valóságban is. Műsorvezető: - Parragh László Ön úgy fogalmazott, azt hiszem tegnap, amikor összegezte a tapasztalatait Riadról és ezt nagyon rímel, amit Maróth Miklós mondott arra, hogy hogyan lehet áthidalni jogrendszerbeli és kulturális akadályokat, ezt kell megfejtenie most a magyar -6-


gazdasági szakembereknek, jogrendszerbeli és kulturális akadályok - milyen más hozzáállást követel egy magyar üzletembertől, hogy az arab világban kereskedjen? Parragh László: - A rendszerváltást megelőzően a magyar gazdasági szereplőknek nagyon kiterjedt kapcsolatrendszere volt az arab világban. Ennek megvolt az intézményrendszere, ami alapvetően a külkereskedelmi vállalatokat jelentette, ahol megvolt mindaz a tudás, ami ezekhez a kapcsolatokhoz kellett. Másfajta a kereskedelmi jog, másfajta a kereskedelmi kultúra, a gondolkodás, és ha egy sima magyar vállalkozó odamegy, az egész biztos, hogy bajba kerül. Meg kell teremtenünk azokat az interface-ket, ha szabad ilyen idegen kifejezést használni, amely lehetővé teszi, hogy mi az árunkkal ott megjelenjünk. Ma az áruforgalmunk nagyon csekély, nagyon alacsony, ráadásul rendkívül hullámzó, mert vannak időszakok, amikor egy-egy multinacionális cég valami nagyobb mennyiségű árut elad, amire egyébként nekünk ráhatásunk nincs, de hagyományos magyar termék az nagyon kevés van a piacon, 100 millió dolláros nagyságrend mindössze. Műsorvezető: - Had kérdezzem meg ennél a pontnál, én megnéztem a KSH adatait, 2004 és 2008 között a Szaúd-Arábiába irányuló magyar export felnőtt a kétszeresére és utána két év alatt 2008 és 2010 között visszasüllyedt a 2002-es, 2004-es szintre. Mi a magyarázat? Parragh László: - E mögött hasonló jelenség van, lehet találni olyan szituációkat, egész konkrét példák léteznek, amikor mondjuk egy adott telefongyártó egy bizonyos telefontípust az adott országon keresztül értékesít az adott térségben, egyik pillanatról a másikra felmegy az export, hogyha ez az üzlet lezárult, akkor pedig visszaesik az export. Nekünk az lenne az érdekünk, hogy tartósan folyamatosan szállítsunk erre a piacra. Azért Szaúd-Arábia élelmiszerellátásban nem tudja ellátni saját magát. Egy óriási lehetőség volna a magyar mezőgazdaságnak, élelmiszeriparnak, ha oda tartós beszállítói lehetőségeink nyílnának. Ehhez persze nagyon sok mindent meg kell itt teremteni, mert az ő kultúrájuk meg elvárja, hogy mondjuk sertéshús ne legyen benne abban a konzervben, amit ők szeretnének kapni és nagyon sok minden más kulturális elvárás is van még. Műsorvezető: - Ön egy-két szektort említett, egyébként Orbán Viktor tegnap összefoglaló tájékoztatójában magyar újságíróknak szintén két szektort, az egészségügyet és a mezőgazdaságot emelte ki, ahol kitörési pontokat lát 3 napos tárgyalása során. Egészen konkrétan milyen területen milyen konkrét együttműködésre van itt lehetőség ilyen két egymástól nagyon messze álló ország között? Parragh László: - Nagyon sok üzletember volt, mert az üzleti világ nagyon sok fantáziát lát ebben a térségben. Az említett mezőgazdaság mellett valóban ott van az egészségipar, ennek nagyon sok területe, a fogászattól a szépészeten át általában a gyógyturizmusig bezárólag szinte minden, ehhez kapcsolódóan aztán a wellness turizmusnak a lehetősége, ehhez kapcsolódóan a kulturális turizmus, hiszen számukra Európa egy szintúgy más világ, amit érdemes megnézni. De tárgyaltunk oktatásügyben, ahol szó volt arról, hogy jöhetnének szaúdi diákok Magyarországra, nagyobb létszámban több ezer diák jöhetne Magyarországra, van erre kapacitásunk. Főleg az orvosképzésben, állatorvosképzésben volnának érdekeltek, szóba került az, hogy ingatlan beruházásokat eszközölnének Magyarországon, voltak akik haditechnikát, repüléstechnikát szerettek volna értékesíteni, magyar ásványvizet például, hiszen ők ásványvizet is importálnak. Tehát rendkívül széles a paletta. Műsorvezető: - Igen, itt már 10 évvel ezelőtt egy keretegyezmény megszületett az első Orbánkormány idején. Most az nagyon furcsa, hogy 10 év alatt mi történt? Hiszen ahogy Önt

-7-


hallgatom, kicsit úgy tűnik, mintha mindig csak a terveket járnák körbe a két ország küldöttségei, milyen konkrét szerződések születtek vagy azt majd csak a jövőben várhatjuk? Parragh László: - Én azt gondolom, hogy ezt a jövőben fogjuk meglátni, azért itt volt a 2000 és 2010 között amikor kifejezetten lefagytak a magyar-arab kapcsolatok, politikai okok miatt vagy politikai megjegyzés miatt, emlékszünk a focicsapatra tett megjegyzésre. Műsorvezető: - Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök. Parragh László: - Igen, ami minden bizonnyal nem tett jót a magyar-arab kapcsolatoknak. Műsorvezető: - Ilyen kis dolgokon múlna egyébként? Parragh László: - Hogyne, hát a tanár úr azt gondolom, hogy ezt sokkal jobban tudja, de azért őnáluk a tisztelet az egy lényegesen fontosabb kategória, az időseknek a tisztelete, megbecsülése, az üzleti tárgyalásban egy olyan metodika betartása, ami ma már nálunk nem bír jelentőséggel, de náluk ezek kifejezetten fontosak. Egészen mások a döntéshozók. Náluk 20-30 éves döntéshozóval gyakorlatilag nem lehet találkozni, mi is, akikkel tárgyaltunk 60-70 éves emberek, bár nehéz megítélni, de láthatóan koros, tapasztalt emberek, és ott a társadalmi vagy a vállalati előrementelnek is az életkor egy nagyon fontos eleme. Ezt például nagyon komolyan kell venni a tárgyalások során. Műsorvezető: - Gerontokrácia, úgyis mondhatnánk idős emberek irányítanak egy államot, ez mennyire előny Szaúd-Arábiában? Maróth Miklós: - Visszatérve egy mondat erejéig az előzőhöz, nekem egy hallgatóm, Damaskusban tanult egyetemen, még a damaskusi egyetemnek a tanára az összes diák szeme előtt a diáklányra azt mondta, hogy az ő miniszterelnöke azt mondta, hogy. Tehát ez egy igen súlyos sértésnek számított az arab világban, amely hát visszaveti. Ugyanis a velük való együttműködésnek legyen az kereskedelmi vagy bármilyen együttműködés, mindig van egy erkölcsi dimenziója is, kölcsönös tisztelet és elismerés nélkül nem megy. Az előbb elhangzott, hogy az öregek tisztelete, megvolt ugye az athéni demokráciában is, tehát Athénban is az öregeknek, a vének tanácsa fontos szerepet játszott, ugyanis ahogy ezt Arisztotelész a politikájában kifejtette, vannak tudományok, ahol a tehetség a rátermettség számít, ezek a teoretikus tudományok és vannak olyanok, amelyekben a tapasztalat és ezt nem lehet lerövidíteni ezt az utat. Tehát egy idős emberben felhalmozódik számos olyan tapasztalat, kiépülnek a kapcsolatai, ez előnyére válik egy vezető rétegnek. A fiataloknak nem a csúcson kell begyakorolni a szakmát, hanem a csúcs mögötti szintek valamelyikén. Műsorvezető: - Tanár úr, Ön nagyon fontos dolgot mondott, gazdasági kapcsolatokban, az arab világban nagyon fontos egymás elismerése és én tovább mennék egy fokkal, az állam elismerése is? Én úgy tudom, hogy a tárgyalásokon az arab fél, a szaúdi fél egyértelművé tette a magyarok irányába, hogy mindenféle gazdasági együttműködésnek az alapja az lehet, hogy erkölcsi lépést tesz a magyar állam, az pedig az, hogy a palesztin államot nemcsak elviekben, de a gyakorlatban is támogatja. Tényleg így történt? Parragh László: - Hát ez egy nehéz kérdés volt, hiszen üzleti tárgyaláson vettünk részt. Amikor felmerült ez a palesztin kérdés és láthatóan számukra ez egy érzelmi kérdés és az üzleti döntéseiket is erőteljesen befolyásolja. Egyébként nemcsak Palesztina kapcsán, hanem Bosznia-Hercegovina kapcsán is. Tehát az európai kultúrkörben is jelen van ez az igény. Én

-8-


azt gondolom, hogy a külügyminiszter úr erre egy kielégítő választ adott, amikor leírta a magyar kormány hozzáállását és azt a mozgásteret, amit az EU számunkra biztosít. Műsorvezető: - Tehát feltételei vannak a szaúdi üzletnek? Parragh László: - Minden üzletnek vannak feltételei. Műsorvezető: - De ilyen politikai feltételei vannak egy üzletnek? Parragh László: - Hát hogyne, de hát minél centralizáltabb egy ország, ott annál inkább beleszól a politika az üzletbe, ezt tudomásul kell venni, ez így működik. El lehet menni Kínába vagy el lehet menni Oroszországba, ott nem azt mondom, hogy ugyanilyen, de hasonló feltételeket szabhatnak vagy hasonló lehet a politika befolyása, ezt tudomásul kell venni. Az üzlet az egy nagyon kemény világ, vagy elfogadom a másiknak a feltételeit vagy pedig nem kötök üzletet. És amikor a világ mind üzletet akar kötni ezzel az arab világgal, akkor azt gondolom, mi nem tehetünk mást, minthogy odamegyünk és megpróbálunk ebben partnerek lenni, miközben ők egyébként azok, mert világos kártyákkal játszanak vagy tiszta lapokkal játszanak, elmondják, hogy mik az elvárásaik. Műsorvezető: - Van egy érdekes összefüggés még, ami nem teljesen ide kapcsolódik a magyar ügyhöz, bár érdekes, hogy az olajügy nem került szóba. Parragh László: - De természetesen szó volt energetikáról, magyar érdekek is vannak és az ő számukra az energia nemcsak az olajat jelenti, nyilvánvalóan a gáz mellett, hanem például most atomenergia fejlesztésben gondolkoznak. Műsorvezető: - Olaj utáni időkre készülnek. Parragh László: - Igen, készülnek az olaj utáni időkre, nyilván a fukusimai tragédia az újragondolásra viszi az egész ügyet, de ettől még a gondolatokban ott van és emellett van persze vezetéképítés, hálózatépítés, alternatív energiák, náluk süt a nap elég sokat, úgyhogy napkollektor gyártás és hát olyan technológiák, amelyekben mi előrébb tartunk. De azért azt nem szabad elfelejteni, hogy ott egymás sarkát tapossák valóban a nagy nyugati gyártók és mindegyik az arab beszállítói lehetőségeket keresi. Műsorvezető: - Igen, ahogy Orbán Viktor is megjegyezte, hogy itt igazából egy félreértelmezett transzatlanti kapcsolat miatt nem szabadna elveszteni olyan piacokat, mint például Kína vagy Szaúd-Arábia, ez talán érthető is. Visszatérve az olajra, egy érdekes összefüggés év elejéről és a véleményüket kérdezném, hogy olyan OPEC államok, mint Irán vagy a korábbi líbiai vezetés a Kadhafi rezsim, Venezuela, az év elején februárban úgy gondolta, hogy az olajfegyver bevetése ildomos és hordónkénti 120 dolláros olajár megállapítása az olajexportőrök érdeke. És érdekes módon Szaúd-Arábia olajipari minisztere azt mondta, hogy szerint meg a 70-80 dolláros. Milyen megfontolásból teszi azt SzaúdArábia, hogy alámegy a szövetségese által beárazott olajáraknak? Parragh László: - Hát nyilvánvaló, hogy az olaj árát a reálgazdasági kereslet mellett valóban mozgatja még politikai akarat és mozgathatja spekuláció. Ennek mindegyiknek voltunk tanúi az elmúlt időszakban. A termelés költsége az korántsem azonos, tehát ha valahol sok olaj van és könnyen a felszínre hozható és annak a feldolgozottsága az nem kell túl magas legyen, akkor az az ország, aki nagyon gazdag olajban, természetesen megengedheti azt, hogy lejjebb viszi az olajárat. A másik pedig azt gondolom, hogy a Szaúd-Arábiai vezetés az kellően józan -9-


ahhoz, hogy tisztában legyen azzal, hogy a világ működéséhez mai ismereteink szerint olajra van szükség és ha ebben nagy rángások vannak, annak a kára sokkal nagyobb lesz a világgazdaságra és ilyen értelemben áttételesen rájuk nézve is. Tehát én azt látom, hogy bennük van egy kellő józanság akkor, amikor olajról tárgyalnak. Volt ennek fordítottja is egyébként, mert az olajválság idején a 70-es években, amikor ők ezt keményen használták, akkor a világ megérezte ennek az eredményét. Műsorvezető: - Egy utolsó kérdést az Önök tárgyalásaival kapcsolatban. Ugye Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter egy delegációt vezetett gazdasági vezetőkkel találkozott és szóba került a magyar államkötvények szaúdi felvásárlása, viszont politikai nyilatkozat ez ügyben nem volt. Ön tud-e valamit erről, konkrét megállapodás született-e ez ügyben? Parragh László: - Hát ha tudnék, sem nyilatkozhatnék, mert azt gondolom, hogy erről a miniszter urat kell megkérdezni. Én azt látom, hogy a magyar kormány az elmúlt egy év során sok olyan lépést tett, amellyel bizonyos nemzetközi pénzügyi köröknek érdeksérelmet okozott. Ezek az üzleti körök ezt meg akarják torolni Magyarországon, ezt látjuk a forint mozgásában, látjuk a tőzsdén, látjuk a minősítői besorolásokban, sok minden másban. Ezért nekünk elemi érdekünk, hogy az ország finanszírozását dezertifikáljuk, szétdaraboljuk, olyan finanszírozókat találjunk, amelyek ezekhez a körökhöz kevésbé kötődnek és ilyen szempontból nekünk még egy jelképes államkötvény vásárlás is nagyon fontos üzenet volna. Műsorvezető: - Maróth Miklós Ön elmondta a véleményét az adás elején az arab tavaszról, de mégis megkérdezném, hogy minimum a gyanúperrel élnünk kell, amikor egy ilyen monolit rezsim hirtelen a semmiből reformokat vezet be, például 37 milliárdos szociális csomag, egészen a semmiből előjöttek azzal a felajánlással, hogy a nők szavazati jogot kapnak. Ez nem az arab tavasz megelőzésére tett lépés? Maróth Miklós: - Nem, ezt nagyon nehéz megmondani, hogy mi milyen okokra vezethető vissza, főleg, hogy nem ott a helyszínen élő ember esetében. Azt mindenesetre el lehet mondani, hogy az iszlám egyik igen konzervatív ágát tekintik államvallásnak SzaúdArábiában, tehát a vahabitizmust, ami a hanafita jogi iskolának a ... ágából nőtt ki. Ez a vallási irányzat ez olyan forrásokat ismer el, mint például a Korán és a prófétai hagyomány, de nem ismeri el az anlu következtetéseket, amelyek sokkal több szabadságot engedélyeznek az embereknek. Ezek a török államok például, amelyek a hanafita irányzatot elismerik. Tehát a vahabitizmus nagyon sok kérdésben olyan konzervatív álláspontos foglal el, amely önmagában véve manapság a világban már nehezen tartható. Ha erre még ürügy is van, netán kívülről mozgás, akkor könnyebben feladják ezt álláspontot. De akarok mondani egy példát, az, hogy a rádió elterjedjen Szaúd-Arábiában, az igen nehéz kérdés volt, tekintettel arra, hogy se a Koránban sem a prófétai hagyományban nem emlékeztek meg róla. Műsorvezető: - Tanár úr, egy egymondatos válaszra van már csak időnk, zárjuk ezzel, Abdullah király 87 éves, 1924-ben született, ugye lehet 120 évig is élni, de ez nem valószínű. Milyen változás várható Szaúd-Arábiában halála után? Maróth Miklós: - Valószínűleg nem sok, ugyanis ugyanez a királyi családi, ugyanezzel a vallási háttérrel marad az uralkodó. Hozzá kell tennem, hogy az arab világban, ahogy ezt egy muszlim joggal foglalkozó ember elmondta, minden vezető törzsfőnök, ezért van az, hogy a köztársasági elnöki pozíció öröklődik bizonyos országokban, más országban viszont, például Szaúd-Arábiában választják a királyt. Tehát a család szűk magjából választják, aki most idős ember, kipróbált ember, ismerik a politikai nézeteit, tehát valószínűleg ugyanezt a vonalat viszi tovább. - 10 -


Műsorvezető: - Itt lejárt az időnk. Maróth Miklós, Parragh László, köszönöm, hogy itt voltak.

- 11 -

A tapogatózásig jutottak a dúsgazdag szaúdiakkal Orbánék

Recommend Documents