évezredekkel ezelõtt A 9000 évvel ezelõtt élt õsember a nyírfa gyantáját használta rágóguminak. Svéd archeológusok jutottak erre a következtetésre,

Pilisi vendégkönyv

Tavaly késõ õsszel zöldszíves nagytanácsülés volt Budapesten, amelyen részt vettem én is. A hivatalos program zárultával, hatan zsúfolódva egy ötszemélyes Fordba, nyakunkba vettük az országutat, és a rendõrök elõtt szépen mosolyogva kihajtottunk Pomázra. Az volt a terv ugyanis, hogy e kedves kis társaság a hétvége hátramaradó részét együtt tölti a Kõ-hegyi turistaház vendégszeretõ házigazdájánál, Maja néninél, kötetlen keretek között folytatva az elkezdett beszélgetést. A fõvárosi – és persze gépkocsibeli – zsúfoltság után valóságos felüdülés volt, hogy a turistaházhoz gyalog kellett felkapaszkodni. Hátunk mögött hagyva az emberi településeket, kezdtem otthonosan mozogni a sáros hegyoldalon, és határozott jóérzéssel töltött el a gondolat, hogy – nem félreértendõ – Magyarországon is vannak szép hegyek. A Pilisi Parkerdõ területén jártunk, ami a Duna-Ipoly Nemzeti Park része. Felfele kapaszkodva mindinkább elvesztettem idõérzékemet, már nem is tartottam fontosnak, hány óra, csak arra figyeltem, hogy jelen vagyok a tájban és délután van. A tetõhöz közeledve, rézsút kicsit jobbra egy tisztás volt, ahonnan látni lehetett a hegységet magát, szemközt a két Csikóvárral. Nem is jött elhiggyem, hogy Budapest ott dobog, kavarog alig huszonegynéhány kilométer távolságban, megszokott, talán ünnepinek hitt szombat estéjét töltve, ügyet sem vetve az õt körülvevõ csodálatos természeti világra. Mennyire más itt minden! Betöltötte lelkemet az ázott avarszag, az õszi erdõ néma, télre készülõ csendje, és az egyre rövidülõ alkonyatok völgyekbõl elõlopakodó sötétsége. Valami magasztos érzés kerülgetett – lehet, hogy meg is szállt – akkor, mikor a tetõre felérve, az elõttünk fekvõ füves laposon túl feltûnt a menedékház kedves sziluettje. Barátságos meleg és vendéglátónk szívbõl fakadó bõbeszéde fogadott, még otthonosabbá téve e kis

Ez az a hely, ahová Te sosem jönnél el velem, bár gyönyörû, kedves, szép és olyan nyugalmat áraszt, amelyben Neked sosem lesz részed, mert bár nyughatatlan mód keresed – a nagy sietség miatt számtalanszor elmész mellette. Sajnálom, hogy nem mutathattam meg, és sajnálhatod Te is! Szerencsére itt nincs számítógép és ezt a levelet nem küldhetem el neked e-mailen. Hál’ Istennek! Ez itt a valóság és nem az álmok országa.

t

t

Megjelenik negyedévente a ZÖ L D SZ Í V S ZÉKELY FÖLDI ÁG gondozásában

t

A 9000 évvel ezelõtt élt õsember a nyírfa gyantáját használta rágóguminak. Svéd archeológusok jutottak erre a következtetésre, amikor egy szigeten az õsi kunyhó maradványai között három gyantadarabot találtak, amelyeken határozottan felismerhetõ az emberi fog lenyomata. A nyír gyantájának egyik alkotóeleme a cylitol, amely fertõtlenítésre és kábításra egyaránt alkalmas.

t

Rágógumi és kábítószer – évezredekkel ezelõtt

t

t

t

t

Kisbolygót neveztek el Marik Miklós csillagászról és József Attila költõrõl. A Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) döntésérõl a Magyar Csillagászati Egyesület titkára tájékoztatta az MTI-t. A 28492-es és a 39971-es sorszámú kisbolygó néhány napja viseli a Marik, illetve a József nevet - közölte Sárneczky Krisztián, a két égitest egyik felfedezõje.

Kedves Andris!

t

Kisbolygót neveztek el József Attiláról és Marik Miklósról

t

t

t

t

t

t

t

Érdekességek

emberi világot. Vacsora elõtt megpróbáltuk felfedezni a Holdvilág-árok fele vezetõ ösvényt, amely expedícióhoz egy, a környéken otthonosan mozgó szürke szobatigris is csatlakozott, a csapat nem kis örömére és szórakozására. A túrát feladni kényszerültünk macska- vagy bagolyszem hiányában, de kárpótolt mindenért a kiadós vacsora és Maja néni áfonyaízes palacsintája, ami „valamikor egyszer biztos nagyon finom lesz”, mint ahogy az is volt. A vidám beszélgetés, danolás közben elõkerültek vendéglátónk féltve õrzött vendégkönyvei, melyekben természetesen mi is otthagytuk érzéseink és kezünk nyomát. Fellapozva, szebbnél szebb bejegyzések, fogalmazványok tárultak szemünk elé, olyanok, melyekhez csupán bólogatni, helyeselni – és persze nevetni – tudtunk. Egyik annyira tetszett, hogy papírt és ceruzát kellett kérjek, hadd jegyezhessem le, másoknak, sokaknak hadd mutathassam meg. Kérlek, fogadjátok szeretettel. Íme:

TARTALOM

Pilisi vendégkönyv 1. old Érdekességek 1. old Egyesületi hírek 2. old Bemutatkozik: Az Agora – FFM 3. old Ember és világegyetem 4. old Kósza csillag 5. old Az öreg diófa titkos lakói 5-6. old Mesélõ szikla 6. old Hazai Tájakon: A Súgó-barlang 7. old Rejtvényoldal 8. old

2004 március

P Pá ás sz zt to or rt tá ás sk ka a

Tavasz

, ,

" # $ % & ' ( ) * + , . / 0 4 5 6 7 2

E Eg gy ye es sü ül le et ti i

h hí ír re ek k

L Le eg gy yé éll t te e iis s Z Zö ölld d S Sz zí ív v t ta ag g!!

A Zöld Szív ITM nemzetközi ifjúsági természetvédõ mozgalom. Tagjai kilenc országban dolgoznak és létszámuk mára már meghaladta a 15.000 fõt. A Zöld Szív olyan, mint egy nagy család: bárhol élnek is tagjai, együvé tartoznak. Ha szeretnél Te is zöldszíves lenni, nem kell egyebet tenned, mint jelentkezz nálunk. Egyesületünk fontosnak tartja tagságát számon tartani, és a lehetõségekhez igazodva bõvíteni azt. Ennek érdekében tagsági igazolványt ad hazánkban is, bárkinek, aki azt igényli és a feltételeknek megfelel. A tagsági kártya az együvé tartozás érzését erõsíti, mutatva a világ felé, hogy kik vagyunk. Ezen felül még kedvezményekre is jogosít, ha rendszeresen fizeted a tagsági díjat. Három igazolványtípus áll az érdeklõdõk rendelkezésére, hovatartozásuktól függõen. Tanítóknak, tanároknak képzeltük el a Pedagógusigazolványt, nektek gyerekeknek a Zöld Szív Igazolványt, valamint a tiszteletbeli tagok, felnõttek, segítõ személyek számára a Támogató Tag Igazolványt. Pedagógus igazolványt azok az oktatók kaphatnak, akik részt vettek legalább egy, általunk szervezett felkészítõn, tanártovábbképzõn, ahol elsajátíthatták a természeti nevelés alapfogalmait, a zöldszíves szemléletmódot. Ahhoz, hogy valamelyik igazolványtípus tulajdonosa lehess, az alábbi elvárásoknak kell megfelelj: el kell fogadnod és be kell tartanod a Zöld Szív Tíz Pontját, választanod kell egy védencet, amit rendszeresen figyelsz és óvsz, valamint be kell fizetned az évi tagdíjat is. Védenc

lehet bármi, ami a természet része: patak, mezõ, fa, idõszakos tocsogók, park stb. Az éves tagdíj 1 euró = 40.000 lej, cserébe kapsz: - egy fényképes igazolványt - egy zöldszíves jelvényt - megkapod arra az évre szóló Pásztortáska folyóirat négy számát (Tavasz, Nyár, Õsz, Tél) - valamint 20%-os kedvezményben részesülsz a kirulyfürdõi Erdei Iskola szolgáltatásainál. A tagság örök érvényû, hacsak különbözõ okokból kifolyólag nem mondasz le róla vagy nem záródsz ki. A befizetett tagdíj minden év január 1. és december 31. között érvényes, frissítését évente okt. 1. és dec. 20 között várjuk.

A tagsági kártyát az év bármelyik szakaszában ki lehet váltani, természetesen érvényes lesz az év hátramaradt részére. Az alábbiak szükségesek az igényléshez: - Teljes név - Pontos lakcím - Iskola neve - két igazolványméretû fénykép (3x4 cm) - befizetett tagdíj (jelentkezési díj) 1 Euro = 40.000 lej Továbbá javasoljuk nektek, hogy az egyszerûség érdekében keressétek meg tanítónéniteket vagy osztályfõnökötöket, gyûjtsétek össze az igényléseket és egyszerre küldjétek be, a Zöld Szív ITM

(Ifjúsági Természetvédõ Mozgalom) Székelyföldi Ág székhelyének címére (Székelyudvarhely, 535600, Eötvös József u. 13 sz.). Jelentkezéseteket várjuk! A Zöld Szív Tíz Pontja 1. Szeresd a természetet. 2. Ismerd el, hogy az ember a természet része és nem uralkodója. 3. Válassz ki egy természeti területet és kövesd nyomon sorsát. 4. Ha bármi fenyegetné védencedet, bátran emelj szót érdekében. 5. Sokat járj gyalog és kerékpárral. A tömegközlekedési eszközöket részesítsd elõnyben. 6. Ne gyújts tüzet az erdõben. Ne égesd el a kerti hulladékot. 7. Ne zavard a vadvilág nyugalmát. 8. Ültess egy fát és vállalj felette védnökséget. 9. Élj környezetkímélõen. Bánj takarékosan az anyagokkal, az energiával. 10. Gyõzz meg embereket a természetvédelem fontosságáról. Szerkesszük együtt! Itt a nagy lehetõség, hogy munkádat mások is megismerjék, hogy bemutatkozhass a Pásztortáska olvasói elõtt. Nem kell egyebet tenned, minthogy a választott védencedet, vers- vagy meseírási tehetségedet bemutatod nekünk. Küldj a szerkesztõség

címére rajzokat, fényképeket, mellékelj hozzá írásos ismertetõt vagy érdekes történeteket és bekerülsz a lapba. Nem pusztán az az öröm érhet, hogy megismernek, neved felkerül a szerkesztõk listájára, hanem év végén még kisebb ajándékokat is nyerhetsz. Ha kedvet kaptál, fogj hozzá! A lapzárták: április 10., október 10., november 10., és február 10.-e. Jó munkát kívánunk.

Elkészült a honlapunk Örömmel értesíthetünk benneteket, hogy elkészült a Zöld Szív Székelyföldi Ágának honlapja. Az oldalon az egyesület részletes bemutatása, programjaink, a levelezési vetélkedõvel kapcsolatos összes információ és teljes elérhetõségi címünk egyaránt megtalálható. Erõnkbõl tellõen folyamatosan frissítjük, naprakész információval szolgálva minden kedves böngészõnek. Az oldal címe:

www.zoldsziv.ro

Egyesületünk célja a természeti értékek és tartalékok védelme egy környezettudatos társadalom kialakításával Udvarhely térségében.

nása a természeti értékek, különösképpen a természetvédelmi területek védelmébe. A hatékony megõrzés érdekében sokrétû összefogásra van szükség, amely felöleli az önkormányzatokat, a szakhatóságokat, a védett területek tulajdonosait (magánszemélyek, közbirtokosságok, erdészetek), tudományos intézeteket, valamint a civil szféra képviselõit. Ennek az összefogásnak pozitív példája a Vargyas-szoros esete: egyesületünk és a Rika Kistérségi Egyesület kezdeményezésére megalakult a „Vargyas-szoros” Konzultatív Tanács, amelynek

fürdõn, Kirulyban, Szentegyházán. A táblák kihelyezését a Polgár-Társ Alapítvány mellett a helyi önkormányzatok, a kis-

Elérhetõségeink: 535600 – Székelyudvarhely, Bethlen G. u. 43 Tel / fax: 0266-219549 [email protected] www.green-agora.ro

Természet- és környezetvédelmi kérdésével, észrevételével, javaslatával keressen bennünket székhelyünkön, a Környezetvédelmi Információs és Dokumentációs Központban. Program: Hétfõ, péntek: 9-14 Kedd, szerda, csütörtök: 13-18

3

Tavasz

Legfontosabb programjaink: Fenntartható hulladékgazdálkodási kampány Tanösvény-program Udvarhelyszéken Környezeti nevelés általános és középiskolákban Érzékeny Természeti Területek (ESA) kutatási program Zöld Szem – az Udvarhelyi Híradó havi természet- és környezetvédelmi oldala

Aktív természetvédelem Az Agora Munkacsoport a csíkszeredai Polgár-Társ Alapítvány támogatásával bonyolítja le „Vidéki közösségek – Harmóniában a természettel” címû programját, amelynek célja a helyi közösségek bevo-

térségek (Sóvidék, Regiovest, Rika) is segítik, amit ezúton is köszönünk. Ugyancsak ezen program keretében kerekasztal megbeszéléseket szervezünk az érintett felekkel és egy ismertetõ füzet is kiadásra kerül. (AGORA munkacsoport)

" # $ % & ' ( ) * + , . / 0 4 5 6 7

Küldetésünk az épített és természetes környezet védelme Udvarhely térségében, a fenntartható fejlõdés elveinek népszerûsítése környezeti nevelés és konkrét akciók segítségével.

Környezetvédelmi Információs és Dokumentációs Központ mûködtetése

P Pá ás sz zt to or rt tá ás sk ka a

Az AGORA – Fenntartható Fejlesztési Munkacsoport egy nonprofit, apolitikus, nemkormányzati társadalmi szervezet.

tagjai az Almási és Vargyasi önkormányzatok, a Hargita és a Kovászna megyei Környezetvédelmi Ügynökségek, a közbirtokosságok valamint az almási Merke Öko Klub és a baróti „Elveszett Világ” Barlangászati és Természetvédelmi Egyesület. Ez utóbbi szervezet vállalta fel a két megye területén, 998 hektáron fekvõ rezervátum természetvédelmi menedzselését, a Konzultatív Tanács támogatásával. A program során információs táblákat helyezünk ki a térség természetvédelmi területeinek közelében lévõ településeken: Parajdon, Korondon, Székelykeresztúron, Almáson, Vargyason, Szejke-

2004 március

Az Agora – Fenntartható Fejlesztési Munkacsoport B E M U TAT KO Z I K :

2004 március

P Pá ás sz zt to or rt tá ás sk ka a

Tavasz

" # $ % & ' ( ) * + , . / 0 4 5 6 7 4

EMBER ÉS VILÁGEGYETEM

Nem igényel bizonyítást az az állítás, hogy mindegyik nyelv tükrözi beszélõinek világképét. Ez már egyetlen nyelven belül is észrevehetõ, hiszen más módon fejlett a jogász szókincse, mint azé, aki növények nemesítésével foglalkozik. Ha pedig különbözõ nyelveken beszélõk világképe is eltérõ, akkor a világképeikben levõ különbség még nyelvük szerkezetében is megjelenik. A világról való gondolkodás minden nyelvben kifejezõdik, egyedi és sajátos módon. E kijelentést alaptézisként elfogadva mondhatjuk, hogy különbözõ nyelvek eltérõen képezik le belsõ valóságként a külsõ valóságot. Nézzük meg, mit láthatunk, ha a magyar nyelvet (és gondolatvilágot) összehasonlítjuk egy más nyelvvel, nyelvcsaláddal. Az angol, vagy tágabban szemlélve az indoeurópai nyelvek roppant tárgyilagosak és gyakorlatiasak. Mindent az

a. Hogyan mutatkozik be az angol? Azt mondja: - „John Smith”. Tehát a fontossági sorrendben elsõ helyen az ÉN, a John áll. s aztán következik csak a tágabb környezet, a család, a Smith. Magyarként gondolkodva viszont így mutatkozna be: „Smith John”, azaz Kovács János. Vagyis elõbb a hovatartozást, a családját említené, s csak azután mutatná be magát személyesen. Ha szülõhelye, például Eger is nevének

„ÉN – ITT – MOST – BIRTOKOLOM”

szemüvegén keresztül szemlélnek. Számukra tehát az a legfontosabb, ami ma kézzel megfogható és tulajdonná tehetõ. Ez túlzottan gyakorlatias gondolkodásmód, ám el kell ismerni, nagyon sikeressé vált az utóbbi párszáz évben. Aminek oka az, hogy ez a kor a gáttalan felhalmozás, az anyagelvûség kora. A magyar gondolkodásmód pedig ennek épp a fordítottja. A magyarok elsõ lépésben mindent, de mindent a lehetõ legtágabb viszonylatban, mondhatni messze madártávlatból szemlélnek, idõben, térben egyaránt, s csak a nagy összefüggések megértése után közelítenek lépésrõllépésre a részletek felé – ha már végképp szükséges. E két látásmód közötti lényegi, gyökeres különbség már néhány közismert példa segítségével is igen könnyen bemutatható. Íme a hétköznapi életbõl választott példák magyar megfelelõikkel párhuzamba állítva:

része, akkor Egri Kovács János a helyes sorrend, mert az egri születés még a Kovács családnál is szélesebb körû meghatározás. b. Az indoeurópai hogyan határozná meg a dátumot? Ezt írja levele sarkába: 13. november, 2002. Elsõ helyen tehát a MA áll, aztán a tágabb idõlépték, a hónap s csak legvégül jön a legtágabb idõmeghatározás: 2002. Magyarként viszont pontosan fordítva kell közölni a dátumot: 2002. november 13. Elõbb a legszélesebb körû idõt kell megadni, az évet, aztán lépésrõl lépésre szûkítve a kört: a hónapot, majd a napot. A németek még a többjegyû számokat sem a helyi érték csökkenõ sorrendjében adják meg, hanem azt mondják a 89-re,

hogy 9 és 80. S ne is beszéljünk a különc franciákról, akik így mondják a 89-et: 4-20-10-9.

c. Az angol és a magyar mondatok is pontosan e két ellentétes gondolkodásmódról árulkodnak. Az angolban kötött a mondat szórendje, nem cserélhetõk tetszés szerint a szavak. Ezzel szemben a magyarban nincsen szórend, különösen nem köti semmi a mondat részeinek elhelyezését. Van persze rend, nagyon is, de ugyanaz a rend, mint a név és a dátum esetében: a magyarok még a mondataik szavait is fontossági sorrendben mondják el. A magyar mondat szavai tehát úgy összekeverhetõk, mint a kártya lapjai, ám a végeredmény mindig értelmes marad. Kivételek azok a szótársulások, amelyek egymás mellé téve adják meg a kívánt jelentést. A szórendnek ez a szabadsága korántsem értelmetlen, épp ellenkezõleg: Így és csakis így tehetõk mindig fontossági sorrendbe a mondat szavai, s ezáltal tisztán érvényesülhet a fontossági sorrend elve.

d. Az angol (indogermán) mondatokban igencsak gyakoriak a have, a haben és más változataik, tehát a tulajdonlással, kézzelfoghatósággal kapcsolatos segédigék. A magyarok kerülik a „van”, „bír” stb. használatát. E segédigék idegenek a magyarok gondolkodásától, világhoz való viszonyától. Olyannyira, hogy a „van” csak kivételes esetekben használandó, legtöbbször egyenesen zavaró a mondatban. Például „- A fû zöld” kijelentés nem igényli a „van”-t. Kinevetnénk azt, aki azt mondaná, hogy „-A fû zöld van” (the grass is green). A magyar Himnusz szövegében egyetlenegy „van” sincs – pedig igazán hoszszú költemény. Varga Csaba: A kõkor élõ nyelve (Frig Kiadó, 2003) nyomán

amikor ki akart szállni belõle, ismét zuhanni kezdett. Mire Kuki, Muki és Puki hazaért, Csilli már várta õket a szigeten. Lementek buborékkal a Bölcs Csukához. Az így szólt a barátokhoz: - Minden csillag, amelyik az Égbõl leesik, többé már nem tud visszamenni. Abból a csillagból vízi csillag lesz, és azután a vízben fog élni. Ezt hallván, Kuki, Muki és Puki újból megvigasztalta a sírásra fakadó csilla-

gocskát, és megígérték neki, hogy minden nap felkeresik és játszani fognak vele, hogy ne legyen szomorú. És ígéretet tettek a növények és az állatok is, mind. Nem akadt vízi lény, aki ne játszott volna szívesen Csillivel és a három jó baráttal. Erre már a kis csillag is kitörölte az utolsó könnycseppet a szeme sarkából. Itt a vége, fuss el véle. Csodabogár csapat, Székelykeresztúr,

Egyszer volt, hol nem volt, volt egy nagyon öreg diófa, ami egy hatalmas kert kellõs közepén állott. Ez a kert pedig három jóbarát kedvenc kertje volt. Nem volt senkié, tehát Orsi, Réka és Csabi kedve szerint, akkor ment a kertbe, amikor csak akart. Egy fényes délután ott voltak hárman a kertben. Egyszer csak zajt hallottak, mintha valakik még lettek volna rajtuk kívül a kertben. Nem tudták, mi az: jó-e vagy rossz? Hirtelen, a nagy semmibõl három apró alak tûnt fel, majd eltûntek a diófa mögött. A három barát szó nélkül követte õket, de a diófánál semmit sem találtak. Réka mérgében belekiabált a fa odvába. Abban a pillanatban a fa törzsébõl egy ajtó nyílott. Lépcsõt láttak, ami levezetett a fekete mélységbe. Nem tudták, mihez kezdjenek. Nagyon sötét és kísérteties volt a fa belülrõl, de még félelmüknél is kíváncsibbak voltak, így elindultak lefelé. Ahogy ráléptek az elsõ lépcsõfokra, A lépcsõbõl csúszda lett, és vitte õket le, egészen addig, amíg el nem értek egy szobába. A plafon földbõl volt, és gyökerek álltak ki belõle. A szobában három zöldruhás emberke már várta õket. Na-

gyon kedvesnek tûntek, arcukról a jóság sugárzott. Leültették õket, és elmesélték, hogy õk a kert õrzõi. Minden kertben vannak koboldok, akik vigyáznak a rendre. A virágos kertekben ketten vannak, és piros ruhát viselnek. A gyümölcsösökben húszan, az erdõkben, mezõkön pedig ötvenen vannak. Nagyon hamar összebarátkoztak. A koboldok megnyugodtak, hogy nem természetrombolókkal állnak szemben, a gyerekek pedig örültek, hogy nem szellemekkel, hanem a kert õrzõivel találkoztak. Attól a naptól kezdve, minden nap elmentek a kertbe, belekiáltottak a fa odvába és lementek a koboldokhoz. Õk pedig megmutatták, hogyan ápolják a fákat, virágokat. Egyik nap a gyerekek megtudták, hogy a területet valaki megvásárolta, és a kert közepére egy üvegházat akar építtetni. Aznap éjjel, miután nagy nehezen sikerült megszökniük otthonról, a kert végét megtisztították a szeméttõl, gallyaktól. Másnap, mikor az új tulajdonos meglátta a tiszta helyet, rájött, hogy fölösleges kivágni a szép diófát a kert közepérõl, és elhatározta, hogy a megtisztított helyre fogja építtetni az üvegházat. Csodabogarak: Jakab Orsolya, Balogh Réka, Farkas Csaba, 2001

Az öreg diófa titkos lakói

, , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,

5

Tavasz

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kis patak, s azon volt egy icikepicike kis sziget. Ezen a szigeten élt három jó barát: Kuki, Muki és Puki. Õk voltak a világon a legjobb barátok. Mindig együtt játszottak, együtt dolgoztak, együtt csináltak mindent. Egyszer egy éjszaka nagy fényesség lett. De nem tartott soká ez a fényesség, csakhamar koromsötét lett megint. Másnap reggel Kuki, Muki és Puki nagy sírásra ébredt. - Ki sírhat ilyen keservesen? – kérdezte meglepetten Muki. - Menjünk, és nézzük meg, akkor mindjárt többet tudunk majd – szólt Kuki, s már kint is voltak a házból. Átkutatták a parányi szigetet, de élõ lelket sem találtak rajta sehol. - Talán a vízben sír valaki – mondta Puki. – Menjünk le egy buborékkal és nézzünk körül odalent is. Úgy is lett, amint azt elhatározták. Siettek nagy lobbal Brekihez, a békához. Megkérték, hogy fújjon nekik egy akkora buborékot, amibe mind a hárman beleférnek. Béka Breki fújt is boldogan, mert a nagy sírás már õt is zavarta. Kuki, Muki és Puki alámerült a buborékkal, s megláttak egy fényes kis csillagot egy sziklán. - Szervusz kis csillag! Én Kuki vagyok, õ Muki, õ pedig Puki – mutatta be sorra barátait Kuki. – Gyere fel hozzánk, és meséld el, hogy mi a baj. - Az én nevem Csilli – szólt boldogan a kis csillag, mert mindjárt látta, hogy barátokra lelt. Felmentek a szigetre, fel a három barát aprócska házikójába. Leültek, és a csillag mesélni kezdett. - Én fent lakom az égben. Ott van a családom. Vidáman játszottam a barátaimmal, amikor hirtelen zuhanni kezdtem. Csak zuhantam, zuhantam és zuhantam, meg sem álltam idáig. Szerencsére a vízbe pottyantam, mert még talán megütöttem volna magamat. Kérlek, segítsetek visszajutni az égbe! Nagyon hiányzik a családom… - pityeregte el magát Csilli. - Hát persze, Csilli! Segítünk! Van is egy ötletem – kiáltott fel Puki. – Csúzlival fogunk visszalõni az Égbe! Megpróbálták egyszer, megpróbálták kétszer, még huszonkétszer is, de Csilli mindig visszaesett. - Már soha nem fogok hazajutni – fakadt sírva ismét a kis csillag. - Dehogy nem, Csilli, ne sírj! – nyugtatta meg Muki. – Holnap indul egy ûrhajó, azzal fogsz hazautazni. A kis csillag elrepült az ûrhajóval, de

" # $ % & ' ( ) * + , . / 0 4 5 6 7

Kósza csillag a patakban

P Pá ás sz zt to or rt tá ás sk ka a

GYEREKSZEMMEL

2004 március

TÖRTÉNETEK

2004 március

P Pá ás sz zt to or rt tá ás sk ka a

Mesélõ szikla „Parajd felett van egy patak a Küküllõ-ágba szakad, vele összeölelkezik, Halál-patak, így nevezik. Egyszer hegy lakói voltunk vizek mellett kóboroltunk, megpihentünk öreg fánál, kicsi Halál-patakánál. Megpihentünk, málnát ettünk, fényes volt az ég felettünk. Azt a völgyet megszerettem, mellé kunyhót építettem, városoktól megfutottam, ott a lelkem gyógyítottam.” Halálpatak - Áprily Lajos -

" # $ % & ' ( ) * + , Rapsonné útja . / 0 4 5 6 7

Tavasz

,

Vannak helyek, melyek népszerûek, és vannak, amelyek kevésbé azok. Egy – az emberek többsége által kevésbé ismert – helyre szeretnénk felhívni a figyelmet. A Parajd – Gyergyó útvonal mentén haladva az 5-ös kilométerkõnél leágazás van: egyik út jobbra, másik balra tér le a fõútról. A jobbra vezetõ út a Halálpatakhoz vezet, mely Áprily Lajos egyik kedvenc helye volt, a balra vezetõ földút pedig egy elfeledett vár romjaihoz vezet. Tíz perc gyaloglás után elérünk egy hatalmas szilához. A szikla aljánál egy hidegvizû forrás oltja az odalátogató szomját. A szikla tetején, erõbe burkolózva fekszik Rapsonné várának romja. E vár körül keringõ legendák közül, íme kettõ.

6

Rapsonné gazdag asszony volt, Parajd és Szováta között állott a vára. Amilyen gazdag, olyan vallásos is volt, és minden vasárnap négylovas hintón hajtatott Kolozsvárra misét hallgatni. De gyakran elkésett, mert rossz volt az út. A szép özvegy megegyezett az ördöggel, hogy jó utat készítsen néki Kolozsvárig, s fizetség fejében két hegy aranyat és egy völgy ezüstöt kap. Az ördög egy éjszaka alatt olyan sima utat épített, amilyen eddig még nem volt a világon. Ezen a bûvös úton olyan sebesen haladhatott Rapsonné hintaja táltos lovaival, hogy még otthon készült, midõn elsõt harangoztak, és mikorra beharangoztak, már ott is volt a templomban. Egyszer kocsisa kalapját lefújta a szél, s az le akart szállni, hogy felvegye. - Ok nélkül szállasz le – mondta az asszonya –, mert a kalapod már öt óra járásnyira maradt el.

Az ördög aztán hamarosan jelentkezett a fizetségért. Rapsonné sokáig húzta-halasztotta a fizetést, de végül nem tudott kitérni. Ekkor a ládájából kivett két aranyat és egy ezüstöt. Két mellére tett egy-egy aranyat, a kettõ közé egy ezüstöt. - Itt a két hegy arany és az egy völgy ezüst, viheted! - mondta az ördögnek, és nagyot kacagott hozzá. Az ördög megharagudott, hogy így rászedték, s szét is rombolta a szép utat azon az éjszakán.

Rapsonné vára

Rapsonné, Firtos és Tartód testvérek voltak, s egyidõben építették váraikat is. Este mind a három várban egyszerre gyújtották meg a gyertyát. Rapsonné értett az ördöngös mesterségekhez, várának köveit egy bûvös kakas és egy táltos macska hordta fel a hegyre. A Barátság-tetõ alatt, a Borzavápában van egy

barlang, abban laktak az aranyhajú, habköntösû tündérek, akiknek Rapsonné volt a királynõjük. Ezek mindannyiszor elkísérték, ha Firtoson és Tartódon lakó testvéreihez ment látogatóba. A barlangban mulatozó tündérek

egyszer behívtak magukhoz egy pásztorlegényt. Három napig énekeltek, táncoltak, muzsikáltak neki. Aztán leültek vele kártyázni, s egy kalap arannyal bocsátották el. A pásztor kiment, e kincset leöntötte a földre, s visszatért, hogy újra megtöltse kalapját. Hanem ekkorra eltûnt már a tündérvilág, és amikor a kinthagyott aranyát kereste, azt sem találta, mert szénné változott át. Rapsonné kincse nem is ott, hanem a Deszkásvár barlangjában van elrejtve. Egykoron kincskeresõk addig ástak ott, míg egy nagy vasajtóhoz értek, melyet három lakat védett. Leütötték ezeket, mire az ezer év óta

zárt ajtó olyan nagy zajjal pattant fel, hogy a hegy megrendült belé. A nyíláson át roppant kincshalmaz tûnt fel, de amikor hozzá akartak nyúlni, félelmetes hang hallatszott: „Emberélet esett áldozatul e kincs elrejtésekor, csak emberélettel lehet azt kivenni!“ A kincskeresõk megszaladtak, s még elég jókor, mert mögöttük egy hatalmas szikla zuhant s elfödte a kincstár ajtaját. Parajdi cserkészcsapat, Szabó Kincsõ

rában egy kis csapat egyetemista behúzódhat tízóraizni a zord idõjárás elõl. Csomagjainkat a barlang szájánál hátrahagyva, két csoportra osztva követtük veze-

Látogatásunkat csoportképpel zártuk, bizonyítva az otthoniaknak, merre jártunk. Amíg a Föld méhében jártunk, kiderült az ég, vakító kékségével téve színesebbé az amúgy fakó téli tájat. Fájt a szívünk, hogy menni kell, de amint a nóta is igen szigorúan megállapítja, a „vonat nem vár”. Erõs fogadást tettem, hogy amint arra lehetõségem lesz, újra felkeresem a Súgó-barlangját. Ha nem másért, hát a rigmusos versikéért, amit a „barlangkalauz bácsi” oly szépen elszavalt nekünk. Balla Ede-Zsolt, Dénes István: Székelyföldi barlangok nyomán, T3 Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2002

" # $ % & ' ( ) * + , . / 0 4 5 6 7

lett elhelyezkedõ száraz járatból és az aktív, patakos járatból áll. Eddig a tudomány. Akit a barlang kutatástörténete, járatainak részletes ismertetése is érdekel, forduljon a lap alján feltüntetett szerzõhöz vagy mûvéhez, esetleg személyesen érdeklõdjön utána a helyszínen. Most inkább saját élményekrõl írnék, ugyanis télen túrakedvelõ egyetemisták társaságában látogatást tettünk a fent nevezett barlangnál. Az illusztrációhoz felhasznált fényképeket is akkor készítettem. Kora hajnalban indultunk Csíkszeredából, a Gyergyószentmiklós fele tartó személyvonattal. A hajnali bódultságból a vaslábi csípõs levegõ rázott fel véglegesen. Túravezetõnk Gáll Levente tornatanár úr volt, aki nagyra nyújtott, biztos léptekkel indult neki a faluból kivezetõ szekérútnak, metszõ

tõnket, aki rigmusos versbe szedett ismertetõvel szórakoztatott. Ügyelnünk kellett a lépésre, mert gyakran az ösvény vizes, nedves volt, könnyen el lehetett csúszni. A Zene-terembe érve, a cseppköveket kocogtatta meg barlangi túravezetõnk, akárcsak kottából játszott volna, csalta elõ a földalatti kõzethangokat. Akkor sem és most sem tartom helyesnek e tettét, hisz könnyen letörhet bármelyik sztalagtit, sztalagmit vagy oszlop, megsemmisítve a természet évmilliók során alkotott csodáját. Rájöttem: a barlangvédelem is természetvédelem. A földalatti titkok, csönd birodalmának joga van a tisztaság és a háborítatlanság állapotának fennmaradásához.

7

Tavasz

szélben és pelyhedzõ havazásban. Elöl törni kellett a havat, így a legerõsebb – és persze vállalkozó kedvû – fiúk haladtak az élen, igen iramos tempót tartva. Egyesével, legfeljebb párosan lehetett haladni, és kevés szót váltottunk. A zúzmara ráfagyott a fákra, különös szépséget kölcsönözve a természetnek, s nem is vettük észre az idõ múlását. A barlanghoz érve szerencsénk volt, a „barlangkalauz bácsi” a kis házban volt, így a súlyos lánc és vaslakat hóba hullott hamarosan. A barlang szája részben fallal, részben pedig vasráccsal van elzárva a garázdálkodó cseppkõfosztogatók elõl, mely éppen akkora teremmel kezdõdik, amekko-

P Pá ás sz zt to or rt tá ás sk ka a

Az út érinti Vasláb felsõ végét, majd a Heveder-patak völgyén halad felfelé. A Barlangos-patak beömlésénél az út kettéágazik. Innen a jobbról beágazó Barlangos-pataki úton kell továbbmenni, és 350 méter után látható balról, a meredek hegyoldalról hangos csobogással lezúduló Súgó-pataka, amely a barlangból ered. A barlang és környéke (17 ha) természetvédelmi terület. A barlang bejáratai vasrácsos ajtóval vannak lezárva, és csak vezetõvel látogatható. A Súgó-barlang járatainak összhossza 1021 m, a szintkülönbség 67 m, a két legtávolabbi járatvég közötti távolság pedig 142 m. Az emeletes barlangrendszer három egymás fe-

2004 március

Keleti-Kárpátok középsõ részének A egyik jelentõs bar- Hazai Tájakon... langja, a Súgó-barlang, a Gyergyói-havasok SiA vaslábi súgó-barl ang poskõ nevû hegytömbjének (1566 m) a déli lábánál található. A barlangot a Tekerõpatak és Vasláb községek között a megyei mûútról leágazó erdõkitermelõ autóúton lehet megközelíteni (6 km).

2004 március

P Pá ás sz zt to or rt tá ás sk ka a

Tavasz

" # $ % & ' ( ) * + , . / 0 4 5 6 7 8

KEDVES GYEREKEK!

Készítettem nektek két kis rejtvényt, amivel leköthetitek magatokat. A betûhalmazokat, ha megfelelõ sorrendbe rakod, akkor a számozott kocka betûibõl Shakespeare-tõl idézett szöveget kapsz. 2 betûsök: ÁF, AL, AL, AO, ÁS, ÉB, EL, EN, IR, KI, NO, OD, OD, OI, OL, SI, TK, TR, VA, ZÁ, RA, TÁ 3 betûsök: ADA, AGA, AIV, ABA, ÁTA, DKO, EDE, ETA, IIG, INT, ITZ, KAZ, OLO, RYR, SDI, TUD, VAL, AOE, ISA, ARA 4 betûsök: ALGO, ANIS, AORT, ETÁN, IKOT, IROD, KRAO, LAAL, NAGY, NORZ, OGAR, OGRE, ONKA, RITA, RKIN, TANU, TIGI, NAOI, ZMNT 5 betûsök: AAKOV, ALATA, ALLSO, BENDÕ, GBHKS, HKLVZ, ILATU, ILODÓ, ILÖEN,, KERES, KOZSÓ, LAODE, NYAKK, OLIGK, OTAVA, PIROS, TANYM, TRAOD, VONAT 6 betûsök: ATTILA, ÉTVÁGY, IKTATF, INLNGO, KOEUSZ, KÖNNYÛ, LANKAD, NILLUS, NKNOLO, OÁZISÓ, OBERON, OBIMOL, ONAOKA, OTLAKO, RASTOJ, SIOFOK, SOIZIS, TIUTAD, TUARUA 7 betûsök: ABTALÁN,

ÁRKÁDOL, AXONÉMIA, ATALANJ, BÖDRLZÉ, FMLADOK, HLAKAGO, HULIGÁN, INTALIO, IROMÁNY, IROMMAN, LÁTOGAT, NATALIA, NOKEDLI, OAGURAN, VACSORA 8 betûsök: ADIAGRAM, ARKANNAL, ATÜANNAT, HULLADÁK, KÉDALLUH, LÓKABÓKA, MOHLKÁNT,

NAVIGALO, OSTOABAL, VÁGYÓDIK 9 betûsök: BADALCYEK 10 betûsök: AGGODALMAS, AZTERIKSZ, ITVOLTAKOT 11 betûsök: TÁRGYILAGOS 12 betûsök: PÁSZTORTÁSKA, SZÁZSZORSZÉP, LABORATORIUM

PÁSZTORTÁSKA TAVASZ 2004.

MÁRCIUS

Ebben a betûhalmazban le, fel, jobbra vagy balra olvasva állatneveket találsz. Húzd ki õket! A megmaradt öt betûbõl a hét törpe egyikének nevét alakíthatod ki. Szõcs Júlia

Megjelenik a Zöld Szív ITM Székelyföldi Ágának gondozásában negyedévente, 500 példányban. Szerkesztették: Antal Orsolya, Balla Ede-Zsolt, Farkas Aladár, Lõrincz Szilárd, Magyari Tünde, Orgoványi Anikó, Páll Adél, Szõcs Júlia, Török Etelka Gabriella Szerkesztõség: 535600 – Székelyudvarhely, Eötvös József u. 13., Hargita megye, Románia Tel.: 0040-266-216015, 0040-740-252276, E-mail: [email protected], [email protected] Honlap: www.zoldsziv.ro Nyomta: Demaco nyomda, Székelyudvarhely, Ügyvezetõ igazgató: Ivácsony József Tördelte: Zólya Attila