Alapítási év: 2007 Kiadja: H-Média Bt. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság Szer Felelős szerkesztő: Varga Géza kesztőség: 6000 Kecskemét, Tópart u. 8/c. E-mail:
[email protected] Tel./ Tördelés, nyomdai Fax: 76/476-115 Nyomda: előkészítés: dr. Potó István Mátyus Bt. Felelős vezető: Mátyus Gyula
Hírös Naptár www.hirosnaptar.hu
Értékőrző havilap 2012. november – december
100
Márkus Géza (Vasárnapi Újság, 1912)
Kecskemét talán legismertebb épülete Márkus Géza tervei alapján épült 1902-1903-ban. A Cifrapalota a magyarországi századfordulós-szecessziós építészet egyik legegyénibb képviselőjének főműve, egyben első olyan komolyabb munkája, amelyet kiviteleztek. Bár Márkus Géza elsősorban építészként ismert, e területet autodidakta módon sajátította el. A Műegyetem helyett Freund Vilmos és Hauszmann Alajos építészeti irodájában képezte magát. Tanulmányai végeztével Budapesten nyitott önálló irodát. Ebben az időben bízták meg a kecskeméti városatyák a későbbiekben Cifrapalotaként ismertté vált épület tervezésével. Így írt a korabeli helyi újságíró a Kecskeméti Lapok hasábjain: „…hogyha Kecskemét városa székházat emeltetett, rábízta Lechnerre, a legnagyobb magyar építőművészre…, ha freskókat festetett, festette Székely Bertalannal, ha bérházat építtetett, akkor is egy zseniális művészemberre, az agg mester legnagyobb erejű tanítványára, Márkus Gézára esett a választás.” Folytatás a 2. oldalon
A tanyák népének segítője
150
Érdemei közül messze kiemelkedik a magyar Alföld lelki és szellemi kultúrájának felemelése érdekében kifejtett munkássága. A tanyai nép vallási értelemben való magárahagyottságát ő tette szóvá először. Az 1913. no vember 21-i Katolikus Nagygyűlés záróülésén megrázó erővel világított rá a tanyákon élők szörnyű lelki nyomorára. A történelmi jelentőségű beszéd adta meg gróf Klebelsberg Kuno kultuszminiszter programjához a lökést, hogy az alföldi tanyavilágban iskolákat építsen. 1926. október 4-én Horthy Miklós Kecskeméten avatta fel az első tanyai iskolát. A program ösztönzőjét Magyarország kormányzója így méltatta: „A mai napsugaras, szép ünnepségünkön elismerésemet kívánom kifejezni Kecskemét városának egyik kiváló polgára, Révész István
váló szervezőképesség és jó szónoki képesség jellemezte, ugyanakkor a társadalmi és politikai életbe is aktívan bekapcsolódott. Szorgalmazására iskolát építettek, hitelszövetkezetet alapítottak és megszervezték a Katolikus Kört. 1903-ban pápai kamarássá nevezték ki. 1906 októberében az elhunyt Bogyó Pál prelátus-plébános helyébe gróf Csáky Károly Emánuel váci megyéspüspök Kecskemétre küldte admi nisztrátornak. Folytatás a 3. oldalon
pápai prelátus iránt, aki tizennégy évvel ezelőtt a Katolikus Nagygyűlésen mondott beszédében elsőnek vetette fel a tanyai iskolák eszméjét, s aki azóta is apostoli lélekkel és hittel buzgólkodott azon, hogy eszméje megvalósulhasson. Érdemei elismeréséül a magyar érdemkereszttel tüntetem ki.” Révész István 1862. november 12-én Vácott született földműves szülők gyermekeként. Elemi és középiskoláit szülővárosában a piaristáknál, illetve Kassán a premontreieknél végezte, utóbbiaknál érettségizett. Vácott tanult teológiát, és ott szentelték pappá is 1885. július 18-án. Két évig káplán volt Fóton, majd Dunakeszin lett plébániai adminisztrátor, illetve plébános. Ki- Révész István tábori püspök
(Fotó: Csillag – Kecskemét, 1925)
HEGEDŰS ZOLTÁN „KETTŐS ÉLETE” 60 éves a Hegedűs Együttes vezetője és a Kecskeméti Főiskola tanára
60
Akik a színpadon látják Hegedűs Zoltánt a talpalávalót húzni és nem ismerik közelebbről, biztosan nehezen tudják elképzelni ipari robotok tervezése közben, pedig neki így teljes az élete, ezzel a kettősséggel. S nem kell tartania attól, hogy a népzenészek között a legjobb mérnöknek tartják, a mérnökök között pedig a legjobb népzenésznek, mert egymástól függetlenül mindket-
tőben a legjobbak között van. Valóban lehet azt mondani, hogy van egy „kettős életem”, a mérnöki munka, tanítás, kutatás-fejlesztés és a zene párhuzamosan és egyformán fontosan jelen vannak az életemben. Igazából hozzátehetnénk a harmadikat, a teniszt, aminek a jó kondíciómat köszönhetem, és a negyediket is, a horgászatot. Folytatás a 7. oldalon
Hegedűs Zoltán a Pilinszky-díj átadási ünnepségén (Fotó: Szász Angéla – Kecskemét, 2012)
A HÓNAP MŰVÉSZE Márkus Géza, a Cifrapalota tervezője
5. évfolyam 4 szám
Források: Farkas László: A Kecskeméti Római Katolikus Plébánia története • ifj. Gyergyádesz László: Könyvecske a Kecskeméti Képtárról és a Cifrapalotáról • Katona József Könyvtár • Kecskeméti Életrajzi Lexikon • Kölcsey Ferenc Városi Könyvtár • Magyar Kereskedelmi és Iparkamara • Magyar Színművészeti Lexikon • Művészet, 1913 • Napkút Kiadó – Napút Online kulturális folyóirat • OSZK Színháztörténeti Tár • Révész István Helytörténeti Gyűjtemény • Somogyi Harold: 60 + 40 • Vasárnapi Újság, 1912 • www.artportal.hu
mátus kollégiumban végezte. A harmadik jogi év közepén, 1831-ben azonban összekülönbözött atyjával, és 1832-ben az éppen Debrecenben működő Kilényi Dávid színtársulatához állt be. Később a kassai színházhoz szerződött másodtenoristának, ahol 1833 és 1838 között előbb Berzeviczy Vince, utána pedig Komlóssy Ferenc volt az igazgatója. Ezután Kolozsvárra ment, ahol a közönség kedvence lett. 1842-ben a Nemzeti Színházhoz beadott pályázata nem sikerült, így saját társulatot hozott létre, amit több mint 30 évig irányított. 1849 után fontos szerepet játszott a vidéki színészet újjászervezésében és továbbélésében. 1850-től többször játszott Kecskeméten. 1854ben felavatta társulatával a szabadkai, 1857-ben a miskolLatabár Endre énekes színész, színigazgató, fordító ci színházat, ahol kisebb-na(Fotó: Lengyel – OSZK Színháztörténeti Tár) gyobb kihagyásokkal 1861-ig működött. Ezután még Győrött és Szegeden is sikereket ért el. 1864-ben ismét Kecskeméten játszott társulatával, a hírös városban operaelőadásokat is tartott. 1865 és 1873 éve, 1812. tia első tagja. Nemesi csa- között Kassán volt igazgató. november ládból származott, atyja váLatabár Endre mint 15-én született id. Latabár rosi tanácsnok, földbirtokos színidirektor igen ügyes kezűEndre színész, színigazga- és többszörös háztulajdonos nek bizonyult, bár – a régi feltó, zeneszerző, színpa- volt. Szülei ügyvédi pályára jegyzések szerint – a közönségdi fordító, a legnevesebb szánták, ezért a középiskolát gel szemben nem volt udvarias, magyar színészdinasz- és a jogot a debreceni refor- kurtán bánt el mindenkivel. A
vidéki színészetre sok tekintetben reformáló hatást gyakorolt. Kiválóan értett a zenéhez, maga is sok zeneszámot szerzett és számos operát és operettet ültetett át magyarra. Jól értette a latin, francia, görög, olasz nyelvet. Mindig a legjobb társulatáról volt híres, együttese prózát, operát és operettet is játszott. Tagjai között volt többek között Paulay Ede, Benedek József, Szathmáry Árpád, Szentgyörgyi István, Lászy Vilmos, Bercsényi Béla, Bokor József, Horváth Vince, Krasznay Mihály, Újházi Ede, Halmi Ferenc, Együd István, a két Mátray-nővér: Laura és Mari, Mándoky Béla, Zajonghy Elemér, Szabó Bandi stb. Takarékos ember volt, ami azt eredményezte, hogy Miskolcon saját szőlővel és villával is rendelkezett. Idősebb korában már csak kedélyes apaszerepekben jelent meg a színpadon. 1870-ben az első országos színészkongresszuson az ott létrehozott „színészkebelzet” igazgatósága tagjává választották. Utódai között számos neves színészt találunk: napjainkban „már a színészdinasztia hatodik nemzedéke áll a színpadon.” Dédunokája, a Kecskeméten született Latabár Kálmán – Latyi – talán a 20. század legnépszerűbb magyar komikusa volt.
A HÓNAP MŰVÉSZE
kísérte az illusztrációkat: „Elragadó ez a buja sokfélesége a munkának, amelyben nincs egy párkány se, ami a másé, ez a Márkus Gézáé mind.” Az 1910-es évek elején egészsége megromlott, látását szinte teljesen elvesztette. Utolsó terveit már csak mások segítségével tudta elkészíteni, nagy széndarabokat adtak kezébe, azokkal húzta széles, vastag vonalait, amelyeket végül már csak kitapogatni tudott. 100 éve, 1912. december 6-án hunyt el. Néhány nappal később, a Nyugat december 16-i számában Ignotus, a folyóirat főszerkesztője így méltatta: „Márkus Géza született művész volt, a művész, kinek ujja alól természetesen nőnek ki a dolgok, törvényszerűen, az eleven növés
A Latabár-színészdinasztia alapítója
200
Márkus Géza, a Cifrapalota tervezője Folytatás az 1. oldalról
2
Az épület stílusában jelen van a nemzetközi (bécsi) szeces�szió is, amiben Márkus szobrászi hajlamai is szerepet kaphattak, azonban a legtöbb megoldás a Lechner-iskola jellemzőit mutatja, így például a hullámzó vonalú attikának mint a felvidéki pártázatos reneszánsz jellegzetes elemének tudatos felhasználása. Különösen jól látható ez a Cifrapalota külső díszítésén, a vakolatarchitektúrával is tagolt homlokzat színes majolikabetétein, a plasztikus, kék, zöld és piros pirogránit ornamensein, illet-
ve a magas tető mázas cserepein és fantáziadús pirogránit „kéményein”, „gombáin”, melyek mind a pécsi Zsolnay-gyár termékei. A cifraszűrök rátéteihez hasonlatosan megjelenő, változatos formájú majolikamezőkön kibontakozó floreális szecessziós ornamentika magyar népművészeti motívumokkal keveredik. Márkus többször dolgozott együtt más építészekkel, közös munkái, tervei voltak mindenekelőtt Spiegel Frigyessel (pl. Kolozsvár, Nyári Színház), illetve Komor Marcellel és Jakab Dezsővel (pl. Nép-
opera, mai nevén Erkel Színház), de együtt dolgozott a szobrászok közül Telcs Edével és Kallós Edével is. Emellett újságírói munkássága is jelentős, munkatársa volt a Művészetnek, a Magyar Hírlapnak és a Színháznak, ezenkívül számos írása és grafikája jelent meg más lapokban, folyóiratokban is. Készített könyvillusztrációkat (pl. Erdős Renée: Versek), sőt szcenikusként is dolgozott 1903–1904 között a Budapesti Népszínház számára. Összetett, csapongó, dinamikus, a szecesszióhoz méltó Gesamtkunstwerk-egyéniség volt, számos meg nem valósult tervvel, amelyek közül néhányat a Művészet is leközölt 1906-ban. Bródy Sándor, a neves író kortárs jellemrajza
Révész István sírja (Kecskemét, Szentháromság temető)
A tanyák népének segítője Folytatás az 1. oldalról
Október 27-én érkezett meg Kecske métre és mindenszentek ünnepén mondta első beszédét a nagytemplomban. 1907. február 10-én az Egyháztanács megválasztotta plébánosnak. A döntést a megyéspüspök jóváhagyta szerkezetével. Amihez nyúlt, az mind kisarjadt, kiterebélyesedett, mintegy magból fejlett s magából táplálkozott tovább – mintha ő maga csak éppen hogy megtermékenyítette volna s csak megindította volna a természet erőinek alakító folyamatát. Erre sokáig nem gondoltunk, mialatt fiatal volt s próbálkozott s kereste az alkalmat, melyet eljegyezzen. S ezt nem mertük elhinni, mikor, alig megérkezve, máris elbúcsúzott s oszlopos feszülése derékban roppant meg. Most kezdjük elhinni s egymást figyelmeztetni rá - most, mikor élete lángja kialudt, ráeszmélünk arra, hogy élt – sajnos, már csak élt – köztünk valaki, aki teremtésre született, aki bírt, aki tudott.” ifj. Gyergyádesz László művészettörténész
és megerősítette, és így 1907. szeptember 26-án Gossmann Ferenc kanonok, későbbi váci segédpüspök ünnepélyesen is beiktatta. A király 1909-ben Mislye-i címzetes préposttá nevezte ki, X. Pius pápa őszentsége pedig 1912-ben pápai prelátusi címet adományozott neki.
Révész István sokat fáradozott a hívek buzgóságának felkeltése és ébrentartása érdekében. Ebben az időben 55 000-en tartoztak a plébániához, a város lakosságának száma pedig 76 000 fő volt. Az 1909-ben általa szervezett első népmisszió, melynek 10 napja alatt 15 000 hívő járult a szentségekhez, valamint az 1913. évi Katolikus Nagygyűlésen tartott beszéde a hitbuzgóságnak és a katolikus öntudat kialakulásának hatalmas lökést adott. Szorgalma zására 1923-ban a II. Alföldi Katolikus Nagygyűlést és a második népmissziót is Kecskeméten tartották meg. Ezek eredményeképp új egyesületeket alapított. Az iparos és földműves lányok számára megszervezte a Sarlós Kongregációt, amely az angolkisasszonyok vezetése alatt az egyszerű lányok vallásos nevelésével foglalkozott. Ezekben az években létesült a Férfi-liga, a Szent József kongregáció, a Szent Margit Kongregáció, az Urak Kongregációja, az Úrinők Mária Kongregációja, a Katolikus Nővédelmi Misszió, a Katolikus Leányklub, a Katolikus Egylet, illetve Leánykörök és Szívgárda minden iskolában. Nagy érdeme volt abban, hogy plébánossága idején négy szerzetesrend – az angolkisasszonyok, a Jó Pásztor
Nővérek, a Jézus Szíve Népleányok és Assisi Szent Ferenc Leányai - is letelepedett Kecskeméten. 100 éve, 1912 karácsonyán része volt a katolikus érdekek védel mére létrehozott Kecskeméti Napló megindításában, valamint az 1924től közkedveltségnek örvendő Katolikusok Lapját is szerkesztette. Egyházi és nemzeti érdemei elismeréséül XI. Pius pápa 1928. március 3-án trebennai címzetes püspöknek, Horthy Miklós kormányzó március 20án tábori püspöknek nevezte ki. 1928. június 13-án szentelték püspökké Kecskeméten. Az új püspök köszöntőjében a következőket mondta: „Atyjuk akarok lenni lelkészeimnek, és arra fogok mindenkor törekedni, hogy együttes erővel, a Szentlélek kegyeinek fölhasználásával munkálkodjunk hadseregünk lelki gondozásán”. Néhány hónappal később, 1929. január 18-án hunyt el. Sírhelye Kecskeméten, a Szentháromság temetőben található. Születésének 150. évfordulója tiszteletére ünnepségsorozatot szerveztek a Kecskeméti Római Katolikus Főplébánián. Révész István tiszteletére emléktáblát avattak, melyet a közeljövőben a plébánia épületének falára helyeznek majd el. Varga Géza
Márkus Géza: A Cifrapalota első tervvázlata (Művészet, 1902)
3
HATVAN PLUSZ NEGYVEN A kecskeméti baptista misszió száz éve
100
4
Az első kecskeméti baptisták a múlt század második évtizedében ideköltöző hívők voltak. Hat évtizeden át csupán néhány tagot számlált a kis közösség, 1972 óta azonban létszámuk megsokszorozódott. Hosszú ideig a nagy létszámú orgoványi gyülekezethez tartoztak, 1996-ban váltak önállóvá. Kristóf Domokos írásaiból tudjuk, hogy a városban 1912 óta tartottak baptista istentiszteleteket. A kecskeméti középiskolai tanár a kis közösség ismertté válását evangéliumi cikkek írásával a Kecskeméti Lapokban és a Magyar Alföld című újságban akarta előmozdítani. A legkorábbi híradás így szól: „Vallásos előadás Kecskeméten. Ebbe a földrengés által megostromolt városba kaput nyitott az Úr az evangéliumnak, hová karácsony 2-ik ünnepén vonult be az irsai gyülekezet ének- és zenekara. […] A délelőtt folyamán mintegy 2000 «Olvasd» osztatott szét a városban, melyekre külön meghívót nyomattunk a következő felírással: «Meghívó a Vigadó nagytermében tartandó vallásos előadásra. Kezdete du. két órakor. Szabad bemenet.»” A rendszeres összejövetelek 1919-ben kezdődtek el Kristóf Domokos vezetésével egy városszéli magánházban. Mindössze négy főből állt a gyülekezet, de bíztak a jövőben és imádkoztak növekedésért. Istentiszteleteiket a későbbiekben is családi házaknál tartották, majd az 1948. évi első bemerítést követően egy ideig a pünkösdi hívek adtak helyet számukra, azután pedig Lőrincz Imre, a KecskemétOrgovány körzet lelkipásztora lakásának egyik szobáját alakították át imateremmé. Ebben a szobában már 30 ülőhely volt. Az első önálló imaházat 1972 kora őszén egy Kaszap utcai családi házból alakították ki. Ennek a munkának a mo-
torja Láng Mátyás lelkipásztor volt. Az imaház megvételének körülményeire így emlékezett vissza: „Alkalmanként hatan-nyolcan jöttünk össze Békési testvérék házánál vagy Lőrincz néni lakásán. Emberileg semmi sem indokolta, hogy imaház létesítésére gondoljunk. Az idők és alkalmak az Atya hatalmában voltak akkor is, amikor bátorított Igével: «Nékem sok népem van ebben a városban». Egyszer, amikor a kecskeméti strandon jártam és ott bizonyságot tettem egy idős bácsinak, megkérdezte: kik vagyunk, van-e templomunk? Mondtam, hogy nincs, de jó lenne. Ő felajánlotta a kecskeméti Kaszap utcai, két szobás, tornyos házrészét, megvételre. Akkor úgy éreztem, ezt az Úrtól vehetjük, és hit alapján beígértem a vételi összeget, üres zsebbel. […] Az Úr azonban gondoskodott rólunk, mint népe mannájáról, a kellő időben, kellő mértékben.” Isten gondoskodását a következő évtizedekben is átélte a gyülekezet. 1977 és 1990 között a közösség egy, a méretéhez képest intenzív növekedési perióduson ment keresztül, azonban ez az időszak amolyan improduktív volt, hiszen más településekről ideköltöző, már hívő emberekkel és azok gyermekeivel gyarapodott. A Kaszap utcai imaházból – városrendezési okokból – 1988ban egy Vágó utcai családi házba költöztek. A gyülekezet belakta a házat, az utcafronton a két szobát egybenyitotta, az udvart parkosította, az omladozó melléképületet és a kerítést rendbe tette. 1992ben bemerítő medencét építettek és a belső felújítást is elvégezték. A misszió kibontakozása ezt követően kiscsoportokban, házi közösségekben éledt föl, melyeket az 1995-ben érkező, a gyülekezetépítésben is tapasztalt lelkipásztor, Kovács Géza fogta össze. Ő korát és kortársait messze felülmúló lendülettel vetette bele ma-
gát a lelki munkába. Mindent megragadott az evangélium terjedése, az emberek elérése érdekében. Mindenütt, ahol lehetőség nyílt, szólt az evangélium: sátorban, angol táborban, gyülekezeti újságban, stb. A gyorsan növekedő gyülekezet 1996-ban ismét építkezésbe kezdett. A város önkormányzatától kapott telken óriási összefogással – Kecskemét templomtornyokkal körülölelt városképére utalva – modern imaházat emeltek, melyet néhány éve óvodával bővítettek. Napjainkban közel 200 tagot számlál a közösség, alkal-
maikat ennél is többen látogatják. A jelenről és a jövőről Mike Sámuel, a közösség jelenlegi lelkipásztora így vall: „Csodálom Isten szépségének, kreativitásának gazdagságát növekedő gyülekezetünk tagjaiban, és valóban nagy felelősség munkálni azt, hogy «minden egyes rész saját adottságának megfelelően működve gondoskodjék önmaga növekedéséről, hogy épüljön szeretetben». Az is nagy felelősség, hogy az a csodálatos eszközkészlet (új imaház, közösségi tér, óvoda és a fölötte lévő épületrész, frissen kialakított sportpálya), amivel Isten bennünket megáldott, mind a misszió szolgálatában álljon Jézus Krisztus dicsőségére, egyháza növekedésére. Épüljünk, és építsünk tovább együtt a Tervezővel.” Somogyi Harold
Az első önálló imaház (Kaszap utca, 1973)
Gyülekezeti kirándulás (Szlovákia, 2004) A gyülekezet új, nemrég óvodai szárnnyal bővített imaháza
VALLOMÁSOK Mikesi Károly református lelkész
Mikesi Károly
75
vagy az erősebb» – mondta római katolikus édesapám a kálvinista hitű édesanyámnak, így lettünk mi gyerekek reformátusok. A vasúttársaság apánkat gyakran helyezte át egyik városból a másikba, ezért gyerekko-
A három testvér, középen Mikesi Károly
„Édesapánk vasúti tisztként, édesanyánk földrajz-rajz szakos tanárnőként dolgozott. Négyen voltunk testvérek, de egyik bátyám 16 hónapos korában betegségben elhunyt, így igazából hárman nőttünk fel. «Hitedben Te
1937. november 6-án, Medgyesegyházán született. A kecskeméti Katona József Gimnázium nyelvi tagozatán érettségizett 1955-ben, majd a fővárosban, a református teológián szerzett diplomát. Előbb Cecén, azután 1962-től 1966-ig Kecskeméten beosztott lelkész volt, 1966-tól 1973-ig missziói lelkész Tázláron, 1973-tól 1986-ig gyülekezeti lelkész Baján. 1986-tól nyugdíjba vonulásáig Kiskunhalason szolgált. Közben 1989-től 1992-ig a Magyar Református Lelkészegyesület alelnöke, 1992-től 1998-ig a Dunamelléki Református Lelkészegyesület elnöke volt. 2004 óta ismét a hírös városban él, 2005 óta kórházlelkész.
A kecskeméti református templom szószékén (Jézus mennybemenetelének ünnepe, 2008. május 1.)
Bátyjával, feleségével, gyermekeivel és azok családjával (családi összejövetel, 2008 novembere)
rom vissza-visszatérő élménye volt a költözés. A háború vége felé az országot is el akartuk hagyni, közel a határhoz, Petőházán azonban szerelvényünket egy légi ütközet megállította. Édesanyánk az Úristen jelének látta a kényszermegállást, így a maradás mellett döntött. Évtizedekkel később néném és bátyám is megpróbált az Újvilágban élni, a rendszerváltozás után azonban mindketten hazaköltöztek. Több településen: szülőhelyemen, Orosházán, Muronyban és Békésen jártam az általánost, az utolsó három évet Kecskeméten végeztem. A Szabadság téri iskolához sok szép emlékem fűződik, ott kötöttünk mai napig tartó barátságot Tímár Sándorral, napjaink egyik legismertebb kardiológusával, és Frigyesi tanár úrra is – akitől egyébként életem legnagyobb pofonját kaptam – jó szívvel emlékezem. Később a Katona József Gimnázium nyelvi tagozatára iratkoztam be, az orosz és a latin mellett különórákon angolt is tanultam. Szerettem tanáraimat: Bába Viktóriát, aki megértette velünk, hogy az orosz nyelv nemcsak Sztálin, hanem Tolsztoj és Dosztojevszkij nyelve is, amit érdemes tanulni, valamint Szőts Rudolfot (ő latinra tanított), illetve Szabó Lászlót, aki egy életre szóló hobbival, az angol nyelv tanulásának örömével ajándékozott meg. Érettségi után politikai jellegű kérdések miatt egyetemi felvételim nem sikerült, így egy évig dolgoztam, majd a református gyülekezet ifjúsági lelkésze biztatására – «Te nem vagy sem túlvilági, sem túl világi!» – a
református teológiára felvételiztem, immár sikerrel. Csak másodikos koromban tudtam meg, hogy anyám éveken át imádkozott azért, hogy egyik gyermeke lelkész legyen. Sajnos, ő ezt már nem élhette meg – igen fiatalon, 1954-ben elment (még nem volt 55 éves) –, de Istennek mondott könyörgése valóra vált! Teológiai tanáraimnak, különösen dr. Nagy Barnának és dr. Czeglédy Istvánnak is sokat köszönhetek, a legnagyobb hatással azonban két lelkigondozóm: Joó Sándor, a pasaréti és Gyökössy Endre, az újpesti gyülekezet pásztora volt rám. A pasaréti közösségbe be is épültem, a serdülő fiúk lelki vezetőjeként szolgáltam ott. Tanulmányaim befejeztével egy évre Cecére kerültem, majd 1962-ben Kecskemétre rendeltek ki beosztott lelkésznek. Hatvani Lajos mellett 1966-ig szolgáltam a városban. Csodálatos évek voltak ezek: itt kaptam az Úristentől páromat – az Osváth Viktor vezette gyülekezeti énekkarban ismertem meg őt –, és itt született első gyermekünk, Tibor is. Később Tázláron, majd 1973tól Baján – ott született második gyermekünk, Tünde –, 1986-tól 2004-ig, nyugdíjazásomig pedig Kiskunhalason voltam lelkész. Óriási ajándékként fogadtam, hogy a Református Világszövetség ösztöndíjasaként közben fél évet Cambridge-ben tölthettem. 2004 óta ismét Kecskeméten élünk, 2005 óta részmunkaidőben kórházlelkészként szolgálok, időnként igehirdetésre is kapok felkérést a gyülekezetben. A Kecskeméti Vég Mihály Énekkarban is énekelek. Felemelő öröm, amikor a gyülekezet kántora, Tibor fiam kezére a zsoltárok megszólalnak. Tizenévesen itt tértem meg, és a teológia mellett is itt döntöttem. Feleségem népes rokonsága is ideköt, így nem hiszem, hogy meglepő, ha azt mondom: bár életem során sok helyen megfordultam, mégis itt, Kecskeméten érzem igazán otthon magam.” Varga Géza
5
KECSKEMÉTI EMLÉKEIM Lapis András szobrászművész
70
Lapis András a munkássága emblémájának tekintett Kalap Alatt szobor készítése közben, 1975-ben...
éve, 1942. dec- Czollner téri általános iskolába téglás Nagykőrösi utcában séember 8-án, jártam. Tanáraim közül elsősor- tálva úgy tűnt, az idő mintha Kecskeméten született. ban Kálnoki Lászlóra emlékeDiplomáját 1974-ben a Ma- zem hálával vissza. Hihetetlenül gyar Képzőművészeti Főisko- sokat köszönhetek neki, tanári lán szerezte, ahol Szabó Iván mentalitása éveken, évtizedeés Rozanits Tibor volt a mes- ken át hatással volt rám. Miatta tere. Elsősorban éremmű- mindig is kecskemétinek érezvészként ismert, emlékérme- tem magam! Később a Katona ket, éremportrékat tervez és József Gimnázium tanulója letkészít, egyúttal épületplasz- tem. Fantasztikus volt az iskola tikákat, köztéri alkotásokat, szelleme, kiváló tanárok – Urportré-szobrokat, kisplaszti- bán Sándor, Orosz László – takákat, aktszobrokat is mintáz. nítottak. Ezek az évek életem Sokoldalú szobrászegyéni- legszebb évei voltak, a tökéletes ség, aki ugyanúgy otthonosan szabadság érzetét adták. mozog a természetelvű és Az 56-os események száexpresszív kisplasztikák meg- momra is változást hoztak. Apáteremtésében, mint a legkü- mat, akit Gyöngyösön a munlönfélébb ünnepi és alkalmi kástanács elnökévé választottak, érmek előállításában. Alkotá- november 4-ike után főmérnösaira a szimbolikus ábrázolás ki munkájából felmentették, és és az emblematikus tömörí- Szegedre helyezték. A gimnáziutés egyaránt jellemző. Művei mot már ott fejeztem be, és éleaz ország számos városában tem azóta a napfény városával – többek között Kecskemé- fonódott össze. ten, a Katona József MúzePersze nem szakadtam el umban –, valamint Angliában, teljesen Kecskeméttől. Az elCsehországban és Szerbiá- múlt évtizedek során nagyon ban is megtekinthetők. Pá- sok éremmegbízást kaptam a rizsi szobra révén az év ele- megyétől – már meglévő munjén Franciaországból kapott káim alapján, és nem szeméújabb megbízást, munkáját lyi kapcsolatok révén korábban ...és 2012 nyarán, Párizsban 2012 nyarán avatták Troyes- Romány Páltól, később főleg Kőban. törő Miklós elnöknek köszönhe„Apám MÁV-alkalmazott tően –, így például a könyvtár volt, s mivel gyakran helyezték alapkőletételi, illetve átadási egyik városból a másikba, csa- okmánya az én munkám, valádom sűrűn váltott lakhelyet. lamint több szakmai elismerés1942-ben Kecskeméten kapott hez is készítettem emlékplaketelső ízben osztálymérnöki ál- tet. Ez utóbbi éremsorozat 16 lást, így én a hírös városban év után sajnálatos módon, szászülettem. Életem első emléke momra megszűnt. A Czollner az, hogy tudok járni, a második téri iskolának emléktáblát adoazonban már az újabb költözés- mányoztam, és külön örömmel hez kapcsolódik: egy végtelen tölt el, hogy egykori alma mahosszú tehervonat vagonjában teremtől is kaptam felkérést: a lakunk, amelyik erdős-dombos legjobb katonás diákokat évvidéken kanyarog. Talán még ről évre az általam vert ezüst egy éves sem lehettem ekkor, éremmel jutalmazzák. Évek óta a németek parancsára a vas- szeretnék egy köztéri szobrot is úttársaság ingóságaival együtt készíteni Kecskeméten, néhány nekünk is nyugatra kellett me- éve egy később balul végződő nekülnünk. Egészen Landshutig pályázaton ez majdnem meg is jutottunk el, ahonnan visszafor- valósult. Így egyelőre hiába állt dultunk, és előbb Mezőtúron, össze bennem egy konkrét terv, azután Gyulán, majd Békéscsa- ez ma még számomra csak ábbán laktunk. ránd. 1953-ban ismét KecskeNyáron a fiammal Kecskemétre jöttünk. Három évig a méten jártam. A sárga keramit-
6
megállt volna: pont olyannak láttam, mint ötven évvel ezelőtt. Még a napjainkban is működő bicikliüzlet egykori olajpadlójának illatát is éreztem.” (Lejegyezte: Varga Géza)
HEGEDŰS ZOLTÁN „KETTŐS ÉLETE”
60 éves a Hegedűs Együttes vezetője és a Kecskeméti Főiskola tanára Folytatás az 1. oldalról
Ez az év különleges volt számomra, hiszen a zenekar 30 éves lett, nem sokkal utána pedig betöltöttem a 60-at. A két évforduló megható módon óriási társadalmi elismerést hozott: az együttes idén megkapta a Pilinszky-díjat, igazán sikeres volt a jubileumi koncertünk is és sokfelé hívnak táncházakba. Nagyon sok elismerés övezi a munkánkat, néhány évvel ezelőtt Kodálydíjjal tüntettek ki, az együttes pedig Bartók-emlékdíjas lett. Itt a Kecskeméti Főiskola GAMF Karán is minden kitüntetést megkaptam már, amit csak lehetett. Ez egy veszélyes dolog, mert ezeket az életkor is hozza, az is igaz, hogy ahhoz idő kell, hogy az ember letehessen valamit az asztalra. A mérnöki munka, a géptervezés és a népzene látszólag egymástól távol eső dolgok. Valóban így van? Azt hiszem kimutatták, hogy akik matematikával foglalkoznak, könnyebben elsajátítják a zenét is. Mindenki azt hiszi, hogy az ember a kezével muzsikál, pedig ez nem így van, az ember az agyával muzsikál, és nemcsak arra gondolok, hogy magát a kézkoordinációt is az agy végzi. A zenélés nem egy fizikai tevékenység, aminek a hatására létrejön valami mások számára is kellemes dolog, hanem egy rendkívül koncentrált agyi tevékenység. Amikor játszunk egy táncházban, az embernek állandóan mozog az agya, mert elő kell jönni a következő dallamnak és annak stimmelni kell hangnemben is. Éppen ezért nem érzek ellentmondást a mérnöki munka és a muzsikálás között. Azt szokták mondani, hogy a mérnökök szakbarbárok, pedig ez nem így van. A kollégáim is nagyon tájékozottak, műveltek, zenét hallgatnak, sokat olvasnak. Fordítva ez nem működik, egy bölcsész nem fogja értelmezni a szabadesést. Akkor most ki a szakbarbár? Én
is szeretek olvasni és irkálok is egy kicsit, az írásaim el vannak dugva a számítógépemben. Általában az élet különös fordulatairól írok, amelyek velem vagy a környezetemben megtörténtek. Valami olyasmik ezek az írások, mint Roald Dahl meghökkentő meséi. Ezeket angolul is szívesen olvasom, mert így karban tudom tartani a nyelvtudásom is. Most tavasszal is lesznek angol nyelvű kurzusaim a főiskolán.
fantázianevet. Ahogyan volt Scampolo, úgy lett Garabó vagy Muzsikás. Én éreztem, hogy valami nem stimmel a névadással. Amikor az eredeti felvételeket hallgattuk, a végén mindig bemondták, hogy ki játszott, és nem azt mondták, hogy Kocsikerék vagy Fügefa együttes, hanem azt, hogy Ádám István és bandája, vagyis a prímás alapján tartották számon a zenekarokat. Így merült fel a Hegedűs Együttes név. Milyen szerencse, hogy nem A mérnöki munkával és a Lantzendorfernek hívnak. A népzenéléssel is évtizedek Hegedűs név ráadásul jól pas�óta foglalkozol. Melyiknek szolt is, és a zenekarnak sem a közege változott jobban volt ellenére ez a hagyományos ez alatt az idő alatt? névválasztás. Ami a szerveA főiskolán egyik évről a másik- zést illeti, régen nagyon sokra is változtatnom kell egy-egy szor voltam nehéz helyzetben, kurzus anyagán, mert olyan mert nem volt elég zenész, ma határtalanul gyors a változás már ez másként van. Ráadámérnöki területen. Szoktam is sul a 80-as években még csak néha mondani, hogy angol vagy otthoni telefonom sem volt, a matematika tanárnak kellett vállalattól szerveztem a fellévolna mennem. De igaz a zene pésekre a zenészeket, de volt területére is ez az állandó vál- olyan, hogy beültem a Trabanttozás. Valamikor azt mondták ba és összeszedtem őket, akár egy táncházban, hogy játsszál Bajáról is, amikor jött egy hirtemezőségit. Ma azt mondják a len megkeresés. Később ezen táncosok, hogy játsszál székit, bonchidait, magyarpalatkait: ezek mind a mezőségi dialektushoz tartoznak. Manapság minden zenész mélyrehatóan belemegy a dialektusok megismerésébe, falvanként ismerik a dallamokat, sőt zenészekre le lehet bontani, hogy Kozák Zsiga vagy Koboda Béla után játsszunk valamit. Abban is van változás, hogy míg ’82-ben volt három zenész és a Kecskemét Táncegyüttesben 35 táncos, addig most az évfordulós koncert után 500-an voltak a táncházban és 1500-nál is többen táncolnak a városban, és nem három zenész van, hanem öt nagyon jó zenekar. Te nemcsak zenész vagy, hanem a névadó vezetője, „összetartója”, szervezője is az általad alapított zenekarnak. Régebben a népzenekarok is a rock, beat együttesek mintájára választottak maguknak
nagyon sokat könnyített a rádiótelefon. Jól érzem, hogy alapvetően elégedett ember vagy, aki a helyén van? Igen, azt mondhatom. Ekkora társadalmi elismerésre én soha nem számítottam, soha nem gondoltam, hogy azért, amit csinálok, az évek egymásra rakodó munkájáért kitüntetést lehet kapni. Sohasem felejtem el megemlíteni azt sem, hogy a zenei tevékenységnek az ajándéka az, hogy rengeteg emberrel baráti kapcsolatba kerültem. Én semmit sem csinálnék másként. Mindhárom gyerekem zenész lett, Máté, Gergő és Luca is. Ennek én örülök, de mindegyik gyerekemben láttam a nagyszerű tehetséget más pályák iránt, és reméltem, hogy át tudom nekik adni azt az életmodellt, az én „kettős életemet”, ami nekem annyira bejött, hogy egymás mellett lehet csinálni dolgokat egyforma színvonalon. Kállai Erzsébet Ipari robot mellett a Kecskeméti Főiskolán
7
BKMKIK: a válságból kivezető iránytű A gazdaság élénkítése a megoldás kulcsa
Gaál József a BKMKIK elnöke
2008-2012 A
kereskedelmi és iparkamara elmúlt 4 éves ciklusa egybeesett a pénzügyi-gazdasági válsággal. Éppen 2008 végén kezdődtek azok az események, amelyek a mai nehézségek nagy részét is okozzák. Nagyon nehéz időszak volt ez sok vállalkozás számára például az építőiparban vagy a mikro- és kisvállalatok körében. Azok a cégek tudták sikerrel venni az akadályokat, amelyek versenyké pes termékkel, tudatosan kialakított jövőképpel és persze az ehhez szükséges tőkével rendelkeztek. Térségünk számára kedvező, hogy a Daimler Kecs keméten 2012-ben felavatta új gyárát. Bízunk abban,
hogy a gyár növekvő számú hazai beszállítót alkalmaz. A kamara – szoros együttműködésben Kecskemét önkormányzatával, a térség szakképző iskoláival és a Kecskeméti Főiskolával – létrehozta a Hírős Képző Konzorciumot, mely kezdettől koordinálta az oktatási kérdéseket, a szakemberután pótlást. A közös munka eredménye, hogy a felkért oktatási, ipari és kamarai szakemberek közösen létrehozták az 5 „MERCEDES-SZAKMÁT”, melyek sikeres akkreditációt követően OKJ-számot kaptak. Az új szakmák kidolgozásánál figyelembe vettük a duális szakképzést célzó, a magyar szakképzési rendszert átalakító országos koncepciót. Mintaprojektként indult el a Kecskeméti Főiskola GAMF Karán a „duális felsőoktatás”, melynek törvénybe kerülését szintén támogatta a kamara. A kihívásokra adott másik válasz a kamara által létrehozott Hírős Beszállítói Klaszter (HBK), amely DAOPtámogatással létrehozta
menedzsmentszervezetét, el készült az internetes honlapja (www.himsklaszter.hu), képzési terve és klaszter-stratégiája. További terv az akkreditált innovációs cím megszerzése, projektek létrehozása, valamint a beszállítói képességek és a beszállító-vevő kap csolatok fejlesztése. Alapítóként a ka mara az AIPA iparfejlesztő társaságban is részt vesz. Az elmúlt négy év során nemzetközi kapcsolataink is gazdagodtak. A luccai kamarával közös környezetvédelmi zöldenergia-programot indítottunk, míg a falusi turizmus témában a szabadkai kamarával interregionális pályázatokat bonyolítottunk le. Ezenkívül segítjük tagjaink üzleti kapcsolatainak építését is. A Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara sikeresen vesz részt a „Széchenyi Kártya” progr amban. Megyénkben 78 milliárd forint került ki helyezésre, 11.505 vállalkozás kapott hitelkártyát. Ezzel az eredménnyel országos szinten az előkelő harma-
IN MEMORIAM Miszory Franciska szakfordító, tolmács
8
zetben, Polgárdiban a vizitációs nővérek nyelvmester-képző intézményében, valamint Baján és Kecskeméten a kertészeti technikumban folytatta. Budapesten az ELTE nyelvvizsga bizottságánál angol, német, francia felsőfokú nyelvvizsga bizonyítványt szerzett. Néhány évig Dombóváron nyelvtanításból tartotta fenn magát, 1966-tól Kecskeméten a Zöldségtermesztési Kutató Intézet szakfordítója és tolmácsa volt. Komoly humán műveltsége, természettudományos érdeklődése, stabil nyelvismerete szakmája egyik legjobb művelőjévé tette. A kertészeti Budapesten született, 1923. témában jártas, munkájában november 3-án. Tanulmánya- precíz és pontos volt, mesteit Dombóváron kezdte, majd re a lényegre törő fordításnak. Putnokon a leánynevelő inté- Soha egyetlen kiadótól, szer-
kesztőtől nem kapott vissza kéziratot azzal, hogy rövidíteni, tömöríteni kell. Az intézetben eltöltött évtizedek alatt ezernél több dolgozatot fordított idegen nyelvre, melyek nemzetközi kongres�szusokon hangoztak el, vagy könyvekben, periodikákban jelentek meg. A magyarra fordított szakcikkek száma ennek többszöröse, a ZKI könyvtárának állományát képezi. Nagy érdeme van az intézeti bulletin két évtizedes megjelenésében is. Tolmácsként gyakran mutatta be az intézetet, a munkatársakat, kutatási témáinkat, eredményeinket a hozzánk érkezőknek. A kollegák közül többen nyelvismeretüket Franciskának köszönhetik. Társszerzőként számos
dik helyet foglaljuk el. Az elmúlt időszakban jelent meg a mikrohitelcsomag, mely önerő, vissza nem térítendő támogatás és kedvezményes hitel egységekből áll. A közelmúltban elindult az „Agrár Széchenyi Kártya” program is. A kamarai rendszer szempontjából azonban talán a legfon tosabb eredmény a vállalkozások teljes körű re gisztrációja, mely lehetővé teszi, hogy a gazdaságról teljes képet kapva képviselhesse a kamara a magyar gazdaság érdekeit a jövőben. Gaál József, a BKMKIK elnöke
6000 Kecskemét, Árpád krt. 4. Tel.: 76/501-500 Fax: 76/501-538 E-mail: titkarsag@ bkmkik.hu Web: www.bkmkik.hu
munkánál megtaláljuk nevét, de több szakkönyv magyarra vagy idegen nyelvre fordítójaként is tiszteljük. Lakása múzeum, kertje arborétum. Féltve őrizte szülei, nagyszülei hagyatékát. Anyai nagyapja Vadas Jenő, a magyar erdészeti kutatás megteremtője, a selmecbányai Erdészeti Akadémia tanára volt. Dédapja Péch Antal, az MTA levelező tagja, bányaigazgató, Selmecbánya díszpolgára. Az értékes családi dokumentumokat a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetemnek, szülei és saját hagyatékából a játékokat a Szórakaténusz Játékmúzeumnak, illetve a Katona József Múzeumnak adományozta. 2012. október 11-én, Kecskeméten kórházba került, 21én örökre elaludt. Úgy ment el, ahogy élt: csendesen, békében Istenével, környezetével. Kerekes Magdolna
