Mitõl jók a legjobbak?

Ta r t a l o m

|

J e g y z e t

Mitõl jók a legjobbak?

Tartalomjegyzék X

Reflektorban az útépítések 4–6. oldal

X

Brüsszelbõl jelentjük 7 oldal

X

A régióknál a területfejlesztés 8–10. oldal

X

Kistérségek: elnöki vétó 11. oldal

X

Közbeszerzési tanácsok 12. oldal

X

A Szonda-Ipsos életminõség mérése 17–19. oldal

X

Mitõl jók a legjobbak? 20–21. oldal

X

Pályázatfigyelõ 22–23. oldal

X

Visszatekintõ 24–25. oldal

X

Nyitott Pincék Napja 26. oldal

A Localinfo szerkesztõsége szakmai lapunkon keresztül is igyekszik friss, hasznosítható információkkal és tartalmas, az álláspontok kialakítását elõmozdító cikkekkel segíteni az önkormányzati tisztségviselõk és közalkalmazottak mindennapos felelõsségteljes munkáját. Kiadványunk azonban támaszkodni kíván olvasóink észrevételeire is, ezért várjuk az önök véleményét, reflexióit az önkormányzati hírekre, megjelent cikkeinkre és konferenciáinkon elhangzott elõadásainkra. Címünk: 1106 Budapest, Fehér út 10. Telefon: 264-3333, fax: 264-3232, e-mail: [email protected]

Leninnek mégis igaza volt? Mármint abban, hogy az egyik legfontosabb feladatunk: tanulni, tanulni, tanulni. Nyugaton ezt a ma népszerû elvet lifelong learningnek, vagyis élethosszig tartó tanulásnak nevezik. Ez csak azért jutott eszembe, mert egy minap közzétett tanulmány szerint, mely a legfejlettebb országok növekedésének titkait vizsgálta, a folyamatos tanulás is a gyors fejlõdés egyik kulcstényezõje. A kutatást magyar nyelven közzétévõ Állami Számvevõszék szerint sok megszívlelendõt találhatnak az eredmények között a hazai önkormányzatok is. Elsõ hallásra valószínûleg mindenki csak legyint majd, mondván: hol vagyunk mi még ettõl! Hiszen a tudósok szerint a növekedés négy legfontosabb motorja a következõ: a legfejlettebb infokommunikációs eszközök használata, az innováció és az új technológiák terjesztése, a humán erõforrás fejlesztése minden eszközzel, a vállalkozások támogatása az állam és az önkormányzatok által. És tényleg, nehéz visszafojtani a keserû indulatokat, hiszen ha nekünk minderre lenne pénzünk… akkor már fejlõdnünk se kellene! – mondhatnánk, látszólag joggal. Mégis érdemes kicsit lehiggadni, és jobban belegondolni ebbe. Elõször is tudomásul kell vennünk, hogy ez a recept az, ami bizonyítottan mûködik. Másodszor, ha elemeire szedjük az egyes témaköröket, és elolvassuk az egész tanulmányt, egyértelmûvé válik, hogy azért nekünk is van itt mit keresnünk. Mert például a vállalkozások támogatása egyáltalán nem csak azt jelenti, hogy az önkormányzat anyagi forrásokkal segíti a piaci alapon mûködõ cégeket. Mint kiderült, a finneknél, Amerikában vagy épp Angliában az üzleti életben elért sikerek egyik titka, hogy már az általános iskolában elkezdik tanítani a vállalkozói ismereteket. Vagy valljuk be õszintén, egy-egy polgármesteri hivatal alig különbözik ma attól, mint, amilyen mondjuk a XIX. században lett volna, márpedig a modern technika alkalmazása gyakran megtakarítást jelent. Nem egy településen bizonyosodott be, hogy ha valamennyi intézményt saját telefonközpontra kapcsolták, és belsõ hálózaton folytak ezentúl a beszélgetések, akkor hónapok alatt töredékére csökkent a telefonszámla. Azok a vezetõk és azok a települések, akik és amelyek bátor lépeseket is meg mernek tenni, nyitottak az újra, a szokatlan ötletekre, bevonnak tudósokat, mûvészeket munkájukba, meglepõdve tapasztalják, hogy olyan pozitív folyamatok indulnak el, amilyenekre álmukban sem számítottak Na jó – dünnyöghetnek valószínûleg sokan, mi mégis szerettünk volna kimaradni ebbõl. Nekünk nem kell az ITtechnológia, nem akarunk e-kormányozni, megvagyunk mi lifelong learning nélkül is, pláne nincs szükségünk innovációra, vezetõi teamekre és tenderekre. Rossz hírem van: senki nem fogja megúszni! L. László János [email protected] Önkormányzati havilap 2007 július

3

w w w . l o c a l i n f o . h u

Reflektor

|

Útépítés

Vetélkedõ települések az autópályák mentén A városokban milliárdok kellenek a belterületi utak felújítására is

Versenyképesség-növekedés, gazdasági, illetve idegenforgalmi fellendülés – általában ezt várják a települések az autópályáktól. Ahova már elért valamelyik, ott örömmel számoltak be az új vállalkozók érkezésérõl – ahová a közeljövõben érnek el, keményen készülõdnek, közben egymással is versenyeznek. Mindenki megpróbál minél több kedvezményt adni a betelepülni vágyó cégeknek, hiszen ezek nemcsak az árbevételt növelik, hanem, ami gyakran fontosabb, munkahelyeket is teremtenek.

Nagykanizsának többféle elõnyt is jelent, hogy elérte az autópálya, hiszen sok vállalkozás azért költözött a városba, mert számítottak a könnyebb elérhetõségre; nõtt a város versenyképessége – tudtuk meg Tárnok Ferenctõl, a Városfejlesztési Osztály vezetõjétõl. Az autópályának köszönhetõen jelenleg Nagykanizsán keresztül bonyolódik a tranzit teherforgalom az ország belseje és a letenyei, valamint a lenti határátkelõ között, ami több céget is településre vonzott. További elõny, hogy a túlterhelt 7-es út helyett immár sokan választják az autópályát, ennek köszönhetõen jelentõsen csökken az egyes városrészek közlekedési terhelése. A város szerint, ha megépül a 74-es és a 61-es elkerülõ út is, akkor még élhetõbbé válhat Nagykanizsa; ezt kihasználva szeretnék növelni a település idegenforgalmát, hiszen a már csöndesebb, nyugodtabb városba szívesebben látogatnak a turisták, mint a korábbi túlzsúfoltba. Ennek kapcsán tervezik egy termálfürdõ kialakítását is, ami számításaik szerint további szállodaépítéseket, ezúton turisztikai vonzerõ növekedést hozhat.

4

Önkormányzati havilap 2007 július

w w w . n y i r e g y h a z a . h u

Hogy a vállalkozóknak is kedvezõ feltételeket tudjanak nyújtani, az önkormányzat modernizálná a már meglévõ ipari parkot, épp közlekedésfejlesztéssel is – ennek célja az lenne, hogy könnyebben érhessék el az autópályát az érintettek. A cégek könnyebb betelepülése érdekében már 2005-ben olyan rendeletet alkotott a település – melyet 2006-ban még kedvezõbbé tettek –, amellyel kedvezményeket nyújtanak a beruházni kívánó vállalkozóknak. Az autópálya megérkezése természetesen nem csak örömmel járt, hiszen az építkezés ideje alatt jelentõsen növekedett a forgalom a kisebb utakon – például az anyagszállító jármûvek miatt –, s ennek természetes velejárója volt, hogy ezeken az utakon gyakrabban jelentkeztek hibák Ám ezek a bosszúságok elhanyagolhatóak a városnak nyújtott elõnyökhöz képest, hiszen tudatos felkészüléssel az autópálya jelentõs gazdasági fellendülést is hozhat Nagykanizsának.

NYÍREGYHÁZA K E D V E Z M É N Y E K K E L C S A LO G AT Az autópályának köszönhetõen jelentõsen javult Nyíregyháza megközelíthetõsége, ami több beruházást is ge-

nerált – nyilatkozta a Localinfo megkeresésére Zolnai Gábor, a település közlekedésmérnöke. Hozzátette: a vállalkozók növekvõ érdeklõdése már akkor látható volt, amikor még csak terv volt, hogy az új út eléri a várost. Ennek megfelelõen a helyi ipari park jelentõs mértékben fejlõdött az elmúlt idõszakban, s hogy ne más városokba menjenek a nagy mamutcégek, Nagykanizsához hasonlóan itt is kedvezményeket adtak nekik. Ám hogy milyeneket, az mindig különbözõ: minden egyes érdeklõdõvel külön tárgyalnak, és megeshet, hogy az építkezéseknél gyors engedélyezést ígérnek, esetleg adókedvezményeket ajánlanak fel az érdeklõdõknek. Az idetelepülõ cégeknek a közlekedésmérnök szerint elõnyt jelenthet a határ közelsége, a jó forgalmi kapcsolatok (reptér, vasút is található itt), éppen ezért sok cég látja úgy, hogy akár logisztikai bázist is kiépíthetnek Nyíregyházán. A beruházásokkal kapcsolatban azonban nem az árbevétel a legfontosabb, hanem az, hogy több száz, sõt néha akár ezer munkahelyet is tudnak teremteni, ami nemcsak a városban, hanem az agglomerációjában élõknek is jobb megélhetést jelenthet – emelte ki Zolnai Gábor. Munkahelyeket nem-

Reflektor

|

Útépítés

csak a cégek, hanem az önkormányzat is próbál teremteni, hiszen az autópályának köszönhetõen számolnak az idegenforgalom növekedésével, így õk is próbálnak fejleszteni. E beruházások közül kiemelkedik a Sóstói élményfürdõ megépítése, ami több száz millió forintba kerülne, ezt a település zömmel önerõbõl, részben pedig pályázati pénzbõl fedezné. Ehhez a beruházáshoz kapcsolódna szállodaépítés is, és hogy igényes programokkal tudják várni az idelátogatókat, fejlesztenék a helyi programkínálatot is. Hátrányként itt is a jelentõs forgalomnövekedést emelték ki, amit nagymértékben enyhítene, ha megépülne egy, a várost nyugatról megkerülõ út. A keleti kerülõút már megépült, a nyugatiról azonban a kormánynak kell határoznia?: így egyelõre nem tudni, hogy mikor készülhet el – bár a tervek már készen állnak. Zolnai Gábor tájékoztatása szerint ígéretet már kaptak, ám az állandó pénzhiány miatt egyelõre húzódik a kivitelezés. Az autópálya megérkeztével, azonban nemcsak a városon kívül, hanem azon belül is szükség van közlekedésfejlesztésre, hiszen a mostani úthálózatnál ha valaki csak át akar utazni Nyíregyházán, akkor is be kell mennie a városközpontba – márpedig egy úgynevezett gyûrû irányú úthálózattal elérhetõ lenne, hogy csak az menjen be a centrumba, akinek dolga van ott.

SZOLNOKON

MÉG CSAK

NYOMVONAL VAN Bár Szolnokot csak évek múlva érheti el az autópálya, a város már készül – nyilatkozta a Localinfónak Szabó István, a település alpolgármestere. Szerinte Szolnok és a térség érdeke az lett volna, ha már tíz éve odaért volna a pálya, mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy ennek köszönhetõen nõ a beruházókedv. Szerinte jó példa erre Nyíregyháza, ahol sok munkahely jött létre az autópályának köszönhetõen, és éppen ez az a pont, ahol az Alföldi régió egyelõre le van maradva. A vállalkozók még nem jelentkeztek az önkormányzatnál, ám mint azt Szabó István elmondta, az autópálya tervezésének kezdetekor lesz igazán érdekes, hányan érdeklõdnek. Bár az építkezés még nem kezdõdött el, már több egyeztetés is lezajlott Szolnok és a környékbeli települések között, hogy merre lenne érdemes vezetni az autópályát. A megbeszéléseken két lehetõség merült fel: a várostól délre avagy északra épüljön az út. A helyzetet bonyolítja a Tisza közelsége, mert így mindkét verziónál komoly környezetvédelmi szempontokat kellett figyelembe venni. A felek végül márciusban egyeztek meg; eszerint a várost északról fogja megközelíteni az autópálya, ami jó hír Szolnoknak,

hiszen településük mûködtetése szempontjából régebben is ezt támogatták – magyarázta Szabó István. A déli út vezetés kettészelné a várost, egy kertvárosi részt és az ipari parkot is „“evágná” a többi résztõl. Ráadásul a település keleti és déli irányból eddig is megközelíthetõ volt a Tisza-hidaknak köszönhetõen, így az északi kapu tehermentesíthetné ezeket a részeket is, s szinte egy teljes körgyûrû jöhet létre. Ezekkel az érvekkel szemben a déli út egyetlen elõnye az alpolgármester szerint az lett volna, hogy könnyebben elérhetõvé vált volna a kereskedelmi központ: ez elhanyagolható az elõbb említettekhez képest.

ÁSZ:

MILLIÁRDOS

T Ö B B L E T K Ö LT S É G Az állami beruházásokra vonatkozó normatívákat tartalmazó, egységesen alkalmazandó jogi szabályozás hiányában az állami beruházások kormányzati szinten nem koordináltak, megvalósításuk a piaci körülmények hatásai alapján esetleges, szervezetfüggõ, elsõsorban finanszírozási és nem rendszerszemléletû – áll az Állami Számvevõszék 2006-ban lezárt, autópálya-beruházások ellenõrzésérõl szóló anyagában. A gyorsforgalmi úthálózat (autópályák és autóutak) fejlesztése a 2000es években kiemelt állami feladattá


5

w w w . s z o l n o k . h u

Reflektor

vált, amelynek koncepcióját 2003 végéig a kormány határozatokban rögzítette. Ez azonban az ÁSZ szerint nem lett idõtálló, mert a fejlesztési célok összetétele és prioritásai folyamatosan változtak (autópályává fejleszthetõ autóút-, majd autópálya-építés; a beruházások eltérõ szakaszolása; a kezdési és befejezési határidõ módosulásai). 2004 eleje óta a gyorsforgalmi közúthálózat közérdekûségérõl és fejlesztésérõl, a megvalósítandó beruházásokról és azok határidejérõl törvény rendelkezik (Aptv.), amely hatályba lépése óta nyolc alkalommal módosult. Ez nem segítette az autópálya-fejlesztések törvényi szabályozásának kiszámíthatóságát, növelte a végrehajtás kockázatát – állapította meg az ÁSZ. Szerinte mindez szerepet játszott abban, hogy a 2006 végéig átadni tervezett 313 km gyorsforgalmi út (17 szakasz) 68 százalékát (10 szakasz, 212 km) helyezték ideiglenesen forgalomba. A jelentés szerint a 2006-ban átadott autópályák és fõutak 143,4 milliárdjába kerültek az országnak, ám ezen felül is el lehet számolni 136 milliárdot az M5-ös és M6-os új szakaszainak építési költségeként, de mert ezeket koncessziós szerzõdés keretében építették, a költségek késõbb jelentkeznek. Bár a kivitelezõi pályázatokat minden esetben a legalacsonyabb árat ajánló pályázó nyerte, ugyanekkor az ÁSZ szerint a legalacsonyabb ár önmagában nem jelenti a leggazdaságosabbat. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztõ Zrt-nél (NIF) nem készültek olyan elõzetes számítások– a tulajdonosi jogokat gyakorló sem követelte meg ezeket – , melyek alapján a beruházások gazdaságossága megítélhetõ lenne. Problémát okozott az ellenõrzés szerint, hogy az NIF egységár adatbázisa nem adott viszonyítási alapot az ajánlatok értékeléséhez, mert az abban szereplõ árak képzése és elemei nem ismertek. (A mélyépítésekre – köztük az autópálya-építésekre – egységes árképzési elv országos szinten nem áll rendelkezésre.) Az Aptv. alapján az ellenõrzött gyorsforgalmi útszakaszokat 2006. végéig kellett átadni. A gazdasági és közlekedési miniszter által jóváhagyott, illetve aláírt kivitelezési szerzõdésekben a befejezési határidõket a törvényi elõíráshoz képest több hónappal elõrehozták (2006. március 30-ra, az M7-

6


w w w . n i f . h u

nél április 30-ra), amelynek azonban az ÁSZ szerint nem volt szakmai indoka, mert meghatározásakor nem vették figyelembe az elõkészítettség tényleges helyzetét és a kivitelezés idõszükségletét. Ennek következtében például az M7 beruházásánál a határidõ betartása érdekében a mûszaki tartalmat megváltoztatták, s ennek többletköltsége nettó 987,4 millió forint volt.

BUDAPESTEN

F O LY TAT Ó D N A K

AZ ÚTFELÚJÍTÁSOK Ha el is ért egy települést az autópálya, akkor sem rendezett okvetlen minden, hiszen Nyíregyházán is szükség lesz a belterületi utak fejlesztésére. Ezen utak hiányosságai hátrányként is érheti a településeket, mivel a befektetõknek az is fontos, hogy a településen belül is rendezett legyen a közlekedés. A legnagyobb útfenntartó önkormányzat a fõvárosi, amely 2005-ben – a Podmaniczky Program keretében – három éves útfelújítási programot indított. A beruházás során a tervek szerint 2007 végéig a fõvárosi kezelésû utak negyven százaléka újul meg, ami a városvezetõk szándékai szerint gyorsabb közlekedést, kevesebb kátyút és átjárhatóbb Budapestet jelent. A fõvárosban nem minden halad az eredeti tervek szerint, hiszen januárban az önkormányzat a közmûvállalatokkal Fõvárosi útfelújítás egyeztet-

ve átdolgozta a korábbi tervezetet, majd a közlekedési ügyosztály javaslatot tett néhány, a csatornázásban érintett útszakasz elhagyására – mivel felújított útra a fõváros öt éven belül nem adhat ki burkolatbontási engedélyt. Az új listán nem szerepelnek a Budapest Szíve projekt által érintett belvárosi útszakaszok sem, mivel ezek a városrehabilitációs program során teljesen átépülnek. Ennek megfelelõen idén az említett okok miatt, illetve mivel a kormány a tervezetthez képest ötmilliárddal kevesebb összeggel járul hozzá az útfelújításokhoz, a teljes útfelújítási programot valószínûleg nem fogják tudni végrehajtani.

|

Útépítés

Örülhetnek viszont a biciklisek, hiszen az önkormányzat dekralált célja, hogy 2015-re a hétköznapi közlekedésben a kerékpározás részaránya elérje az öt százalékot. Ennek érdekében még legalább száz kilométer bicikliutat terveznek átadni. Az elmúlt években 2005-ben a Bajcsy-Zsilinszky úton épült kerékpárút, míg tavaly közel harminc kilométert avattak fel. Az idei tervek között tizenhét kilométer átadása szerepel.

ZALAEGERSZEGEN TÍZMILLIÁRDOK KELLENÉNEK A BELSÕ UTAKRA Országos viszonylatban megfelelõ Zalaegerszeg úthálózata, az igényektõl azonban messze elmarad – közölte a Localinfo érdeklõdésére Tombi Lajos, a település alpolgármestere. Hozzátette: bár az elmúlt idõszakban jelentõs hangsúlyt fektettek az útfelújításra, a kétszáz kilométeres belterületi úthálózat negyven százaléka így is felújításra vár. Valamivel jobb a helyzet a külterületeken, a teljes felújítás azonban így is több tízmilliárd forintjába kerülne a városnak. Erre azonban nincs fedezete Zalaegerszegnek, így egyelõre különféle (hazai és uniós) pályázatokon szeretnének támogatást kapni erre a célra. Probléma, hogy egyre kevésbé tudják kifizetni a kért önerõt, ráadásul a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács által meghirdetett burkolatja-

vítási pályázatok összege is egyre csökken: korábban ötvenmillió forintra lehetett tenderezni, majd harmincra, míg mára már csak tizenötmillió az elnyerhetõ összeg – magyarázta Tombi Lajos. Elmondta, hogy a jelenlegi finanszírozási keretek között – hiába költenek évente kilencvenszázmilliót útfelújításra – az elmaradásaikat nem tudják pótolni, véleménye szerint ha öt éven keresztül kapnának egymilliárd forintot, akkor utána csak „szintentartási“ beavatkozásokra lenne szükség. Dzindzisz Sztefan [email protected]

E u r ó p a i

U n i ó

Tarolnak a magyarok az Unióban Az újonnan felvett köztisztviselõk ötöde hazánkból érkezett

Bár Magyarország már több mint három éve az Európai Unió tagja, a csatlakozás folyamata bizonyos értelemben még nem ért véget. Javában folyik például az uniós intézmények „feltöltése” az új tagállamokból érkezett tisztviselõkkel és alkalmazottakkal, akiknek száma csak a jövõ év végére érheti el a bõvítéskor elõirányzott szintet. Noha nem léteznek hivatalos nemzeti kvóták arra, hogy az egyes tagállamokból hány tisztviselõt és alkalmazottat vesznek fel az uniós intézményekbe, az Európai Unió, és mindenekelõtt a Bizottság igyekszik bizonyos arányosságot tartani a különbözõ tagok között.

legeredményesebben pályázók közé tartoznak a 2004-es „EU-tízek” közül. A hazánkkal nagyjából azonos lélekszámú Csehországból például csak 324 fõ került eddig az Európai Bizottság állományába, míg a négyszer nagyobb népességû Lengyelországból is csak 753-an találtak állást az EU legnagyobb intézményében. A magyarok jó szereplése különösen a vezetõi és középvezetõi posztokon szembetûnõ. Eddig összesen nyolc, új tagállamból érkezett hivatalnokot neveztek ki fõigazgató-helyettesnek (ez a második legmagasabb funkció a hierarchiában), és közülük ketten magyarok (két-két lengyel és cseh, egy szlovén és egy ciprusi mellett). Kazatsay Zoltán korábbi helyettes államtitkár az energia- és közlekedésügyi fõigazgatóság fõigazgató-helyettese lett, míg Balás Péter ugyanezt a tisztséget kapta meg a külkereskedelmi fõigazgatóság felsõ vezetésében. Igazgatói és vezetõ tanácsadói posztokra eddig 27 személyt vettek fel az új tagállamokból, és a magyarok itt is nagyon jól reprezentáltak. Összesen heten vannak, noha a bizottság csak hat ilyen magas beosztást tervezett a ma-

Az Európai Bizottság, legfrissebb adatai szerint, jól halad az új tagállamokból érkezett tisztviselõk felvételével. Ez év május 1-jéig már 2 701 tisztviselõt és ideiglenes alkalmazottat vettek fel a tizenkét új tagállamból, és ezen a számon belül 2 520 fõt a 2004. május 1-jén csatlakozott országokból. Ez a létszám a 20042007-es idõszakra kitûzött felvételi Basch Péter Siegler András Terták Elemér Zupkó Gábor célok több mint gyaroknak. A hét magyar: Basch Péter kilencven százalékát jelenti. Csak az év (gazdasági és pénzügyi fõigazgatóság), elsõ négy hónapjában 350 állást töltötCsiszár Pál (versenyügyi fõigazgatóság), tek fel a tíz új tagállam tisztviselõivel, ez Herman János (külkapcsolatokért felelõs az éves elõirányzat 57 százalékának felel fõigazgatóság), Siegler András (kutatási meg. fõigazgatóság), Szûcs Tamás (kommuniA május 1-jéig felvett új tagállami kációs fõigazgatóság), Terták Elemér tisztviselõk közel ötöde, összesen 434 fõ (belsõ piaci fõigazgatóság) és Zupkó GáMagyarországról érkezett, ami megerõbor (infrastrukturális és logisztikai iroda). síti azt a trendet, hogy honfitársaink a

Összehasonlításképpen: a cseheknek elõirányzott hat igazgatói hely közül négy még mindig betöltetlen, a lengyelek pedig csak hat posztot töltöttek be a nekik szánt tizenhatból. Ezek a számok azonban nincsenek kõbe vésve, csupán indikatívak, hiszen a felvételi vizsgák során a Bizottság szerint legalábbis az alkalmasság számít a legfontosabbnak. A tíz új tagállamnak „fenntartott“ 54 helynek egyébként eddig csak a felét foglalták el, a többi még betöltésre vár. Közülük tizenét igazgatói tisztséget a következõ hónapokban hirdetnek meg. Középvezetõi szinten a Bizottság eddig 111 fõt vett fel a tíz 2004. május elsején csatlakozott tagállamból, ami a 2009 végére elérendõ indikatív célkitûzés közel 60 százalékának felel meg. A magyarok felvétele az átlagnál itt is jobban halad, hiszen a számunkra elõirányzott huszonhét középvezetõi poszt közül huszonnégyet már betöltöttek. Egyetlen ország sem ad ennyi középvezetõt az Európai Bizottságba, az utánunk következõ lengyelek is csak huszonkettõt. Igaz, itt a kis országok még jobban teljesítenek, Ciprust például az elõirányzott hat helyett tízen, Máltát öt helyett heten képviselik a középvezetõi szinteken (osztályvezetõk és helyettesek). A fenti adatokból is látszik, hogy nincs még egy új tagország, amelynek polgárai ilyen magas számban nyertek volna el fel- és középvezetõi posztokat az Európai Bizottságban. Ennek megfigyelõk szerint több oka is lehet. Az egyik, hogy a magyarok a többieknél nagyobb arányban pályáznak uniós állásokra, így a nagyobb létszámból matematikailag is nagyobb az esély a sikerre. Emellett az is sokat nyomhat a latban, hogy a magyar közigazgatásban dolgozók, úgy látszik, átlagon felül megütik az Európai Unióban elvárt szintet. Gyévai Zoltán • Brüsszel Önkormányzati havilap 2007 július

7

w w w . e u r o p a . e u

K i s t é r s é g e k

A régiók kezében a fejlesztéspolitika Finomodnak a települések és a kistérségek fejlettségét megállapító mutatók

Önkormányzati és területfejlesztési miniszterként Lamperth Mónika egyik utolsó expozéját az utóbbi évek önkormányzati slágertémájának, a területfejlesztésnek szentelte. A fejlesztési támogatásokról és a decentralizáció elveirõl, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételeirõl szóló országgyûlési határozati javaslat a nyári ülésszak finisében összetorlódott feladatok ellenére élénk érdeklõdést váltott ki a parlamentben. Ékes bizonyítékául annak, hogy a képviselõk meghatározó többsége kezdi belátni: a választóik jól felfogott érdekében lassan be kellene fejezni az árokásást; még ha egyelõre a zárószavazásnál a frakciófegyelem felül is írja ezt a politikai szentenciát. Amikor 1996-ban a Magyar Országgyûlés megalkotta a területfejlesztésrõl és a területrendezésrõl szóló törvényt, úgy határozott, hogy a kedvezményezett térségek besorolási feltételeirõl országgyûlési határozat döntsön. Ezért meghatározott idõnként az Országgyûlés górcsõ alá veszi a feltételeket. Ez ‘97ben és 2001-ben is megtörtént, és most is eljött az igazság pillanata. A 2007-es felülvizsgálat során egyszerre került mérlegre a támogatáspolitika jövõje és eddigi egész gyakorlata.

LAPOS

BUKSZA

–

AMBICIÓZUS TERVEK Természetes, hogy még a legkisebb település is szeretne egy saját kis zsebet látni, amibõl támogatást kap – fogalmazott a plénum elõtt a miniszter. Ám e tisztességes szándék és az ezt mérlegelés nélkül kiszolgáló döntéshozatali

8


w w w . k i s t e r s e g . l a p . h u

eljárás manapság mégis gyakran oda vezet, hogy a területfejlesztési támogatás hatékonysága itt-ott mérsékelt, nem képes egy-egy térséget egy adott, netán hátrányos helyzetbõl kibillenteni. A kormányzat ezért, a fejlesztéspolitika prioritásait újra értékelve, bõvítené a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe utalt fejlesztési források körét. További célkitûzés, hogy a leghátrányosabb helyzetû kistérségek gyorsabban fejlõdjenek, kapjanak nagyobb támogatást, hogy a hátrányos helyzetbõl ki tudjanak törni. Nem mellesleg, a fejlett régiók is kapjanak megerõsítést, muníciót, lendületet. Csakhogy pusztán európai uniós pénzekkel nem lehet minden területen kiváltani a területfejlesztési támogatási rendszert. A kormányzat ezért világossá tette: középszinten a régióé a fejlesztés, és a fejlesztéspolitika, tehát a régiót, a regionális területfejlesztési tanácsot szeretné erõsíteni. A parlament által tárgyalt elõterjesztés célja épp az volt, hogy a leszakadó avagy már leszakadt térségek felzárkóztatását segítse, és partnerkapcsolatot építsen a kormány, a területi szereplõk, a régiók és a kistérségek, a helyi szereplõk között, egymást erõsítõ folyamatokat indítva kistérség, régió és kormányzat szintjein. Miután a magyar népesség 67 százaléka városokban él, érthetõ a városok kitüntetett szerepe: fejlõdésük húzza magával az egész térséget – mondatja a tapasztalat. Azt a tévhitet azonban a jelek szerint a parlamentben is el kell idõnként oszlatni, hogy minden faluban biztosan lesz elegendõ munkahely. Ugyanakkor, ha egy városban lehet munkahelyet teremteni, az húszharminc kilométeres körzetben adhat munkát az embereknek. Nemrég tárgyalta az Országgyûlés a kistérségek elhatárolásának módosításáról szóló elõterjesztést is, amelybõl kiderült: az kistérségek eddigi 168-as száma 174-re nõ. Azt azonban gyakran nehéz eldönteni, hogy kedvezménye-

zett egy-egy kistérség a hátrányos vagy leghátrányosabb besorolást kapja-e vagy sem. Ezért döntött úgy a kormány sok hatástanulmányt nyomán, hogy olyan komplex mutatórendszert visz az Országgyûlés elé, amely magában foglalja nemcsak a gazdasági, foglalkoztatási mutatókat, hanem – erõs hangsúlylyal – a társadalmi és a szociális mutatókat is. A polgármesterek természetesen azt is joggal igénylik, hogy informálják õket: mi alapján dönt a kormány a besorolásnál, s hogy ezt transzparens módon, alkotmányosan tegye. A tények makacs dolgok: tudjuk, 168 kistérségbõl 95 az úgynevezett hátrányos helyzetû kistérség, és 48 úgynevezett leghátrányosabb helyzetû. Az új országgyûlési határozat nyomán körülbelül hasonló a nagyságrend. Az ország lakosságának leghátrányosabb, „alsó” tíz százalékát érintõ kistérségeknél egy Zászlóshajó programot indít a kormány, ami az európai uniós források koncentrált, célzott felhasználását jelenti épp a leghátrányosabb helyzetû kistérségek érdekében – ezt jelentette be a kabinet képviselõje a parlamentben.

(VEZÉR)SZÓNOKI

FOGÁS?

A felszólalások visszaigazolni látszottak, hogy mindez nem puszta (vezér)szónoki fogás. Határozott szándék áll a javaslat mögött. Az önkormányzati és területfejlesztési bizottság elõadója szerint összességében az alapvetõ célt jól szolgálja a tervezet, és biztos, hogy a beterjesztett országgyûlési határozat 2013-ig eredményesen szolgálja a magyar területfejlesztés ügyét. Voltaképp az országgyûlési határozat megújításáról van szó, amelyet az Orbán-kormány 2001-ben terjesztett a parlament elé. A bizottság egyetértett azzal, hogy a jövõbeli változásokra is kellõ rugalmassággal kell reagálnia a szabályozásnak; ennek megfelelõen a szervezeti és jogi hátteret is korszerûsíteni kell.


Ami a legtöbb vitára, kritikára, észrevételre okot adott, hogy a regionális fejlesztési tanácsok – amelyek delegált képviselõkbõl állnak – mire jogosultak, és helyes-e, hogy a régiók egészére vonatkozóan nagy fontosságú és igen jelentõs anyagi vonatkozású döntéseket hozzanak. Ám tudomásul kell venni: a regionális átszervezés úgy, ahogy a kormányzat szerette volna, az ellenzék ellenállása miatt nem valósulhatott meg. Így egyre inkább fókuszba került a delegált régiók gondolata. Az önkormányzati és területfejlesztési bizottság kisebbségi véleményének ismertetõje szerint a kormányoldal végérvényesen temeti a megyei szintet, és a kormány szándékosan gyengíti az átláthatóságot, miközben úton-útfélen azt sulykolja: csak egy úton lehet a forrásokhoz jutni. Felrója az ellenzék, hogy a kistérségi fejlesztési tanácsok szerepét nem erõsítik. A „kitörölt“ megyei szint helyett az ellenzék szerint a kistérségi területfejlesztési tanácsokat kellene forráselosztó szerephez juttatni, így a választott tisztségviselõk közvetlenül gyakorolnák a rájuk ruházott hatalmat. Az ellenzéki és kormánypárti honatyák ugyanakkor vállvetve szorgalmazták, hogy a jelenlegi besorolás felülvizsgálata történjen meg, különben több hátrányos helyzetû kistérség is kimaradhatna a többlettámogatásból. Ez kistérségenként pluszban három-négymilliárd forintot, de jobb esetben hatmilliárd forintot is jelenthet.

ELÕREMUTATÓ

MUTATÓK

A „mutatók“ is kaptak hideget-meleget. „Le kellene számolnunk az álszeméremmel, és az egyszeri, soha vissza nem térõ lehetõséggel élve figyelembe kellene venni, hogy azokon a településeken, ahol a roma lakosság aránya nagyobb, mint az országos átlag, ott a megoldandó probléma is nagyobb az országos átlagnál“ – fogalmazott a vitában az egyik honatya. A legsúlyosabb ellenzéki kritika továbbra is az, hogy a kormány úgymond megerõsíti a jelenlegi viszonyokat, a közvetlenül választott tisztségviselõket pedig kiszorítja a döntéshozatal minden szintjérõl, és egy újabb hálózattal csak bonyolítja a túlszabályozott rendszert. Amíg a költségvetési, pénzügyi és számvevõszéki bizottság kormánypárti elõadója beérte azzal, hogy felértékelõ-

dik a kistérségek szerepe, a kisebbségi vélemény képviselõje bõbeszédûbb volt. Súlyos hibaként értékelte a területfejlesztési hierarchia módosulását, a megyei területfejlesztési tanácsok súlyának csökkenését, a túlzott koncentrációt a regionális tanácsoknál, amelyek nem választott testületként fogják majd elosztani a pénzeket. Új szervezetek jönnek létre, és mindig, amikor a rendszer bonyolódik, az átláthatóság egyre nehezebb lesz – fogalmaztak.

MSZP:

C S A K J Ó T,

VAGY SEMMIT A vezérszónoki felszólalások hasonló nyomon haladtak. Kárpáti Tibor az MSZP nevében azzal kezdete, „Mérleget vonva jót és rosszat is tudok mondani.“ Persze inkább az elõzõre helyezte a hangsúlyt. A komplex mutatórendszer módosul a 2001-es szabályozáshoz képest: olyan részmutatók kerülnek a rendszerbe, amelyek révén pontosabb kép kapható egy-egy kistérség fejlettségérõl. Nagyobb hangsúlyt kap a társadalmi és szociális mutatócsoport: huszonöt százalék helyett negyven; és kisebb súllyal szerepelnek a gazdasági, infrastrukturális, foglalkoztatási mutatók, hetvenöt százalék helyett hatvan százalékkal. Csak néhány közérthetõ példa erre: A gazdaság területén a helyi iparûzési adóerõ-képesség is megjelenik, amely sokkal jobban fejezi ki a gazdasági erõt egy településen. Infrastrukturális területen a hétköznapi elérés mutatója, tehát a kistérségi központ elérési lehetõsége; a kábeltelevízió elõfizetõinek aránya. Társadalmi vonatkozásban a személygépkocsik kor szerint súlyozott, ezer lakosra jutó száma például egy meghatározó és pontosabb mutató a korábbinál – szociális területen a rendszeres önkormányzati szociális segélyben részesítettek átlagos évi száma, vagy a foglalkoztatási mutatóknál a nyilvántartott álláskeresõk aránya a munkaképes korú népességbõl, az aktivitási ráta. Az új feltételrendszer politikamentesen, egyszerre biztosítja a kiválasztottak részére az esélyegyenlõséget, a versenyt, és remélhetõleg a megfelelõ pénzforrást is a felzárkózáshoz – szögezte le az MSZP vezérszónoka. A Fidesz-képviselõcsoport fejtegetéseiben a kritikai elem dominált, s ebbõl a média is megkapta a magáét. „Az uniós

források érkezése, azok várható és remélt hatásai, felhasználásuk formája és körülményei erõsen foglalkoztatják a közvéleményt. A média világának szereplõi természetesen hovatartozástól függõen eltérõ információkat és alkalmanként mesterséges híreket is terjesztenek, szándékosan vagy éppen akaratlanul is megtévesztve a tájékozódókat“ – érvelt Tasó László. Persze, nincs olyan polgármester, nincs olyan képviselõ, nincs olyan országgyûlési képviselõ vagy gazdasági vezetõ, aki ne rendelkezne konkrét elképzelésekkel az uniós források számára legkedvezõbb felhasználási rendjérõl. Az ellenzéki párt szerint azonban az elõterjesztés meghagyja a jelenlegi szabályozásban rejlõ centralista törekvéseket és gyakorlatot, miközben jó tanulónak látszó módon ismétli a területfejlesztés alapvetéseit. „Nincs még egy esély, és ezen kívül nem lesz újabb rendkívüli élethelyzet; közös európai létünkben ez az utolsó nagy jelentõségû és mindent eldöntõ lehetõség.

MIRE AZ

G O N D O LTA K

EU-BAN?

Ezért nem teheti meg egyetlen kormány, egyetlen politikai erõ sem azt, hogy sajátjaként kezelje a magyarok évszázados teljesítménye alapján kiérdemelt jogosultságot, az erõs Európa létrejöttében meghozott áldozataink jóváírását, és a legújabb Európa-paradigma elfogadásával járó lemondások értelmét“ – intett egy ellenzéki honatya. Bár elismerte, hogy az ország szeme elõtt zajlik a folyamat, mégis úgy vélte, „a klientúra helyzetbe hozásával pártkatonákat illesztenek be a rendszerbe.“ Vajon erre gondoltak-e az Európai Parlament képviselõi, amikor jóváhagyták a közösségi költségvetésben az erre a célra meghatározott forrásokat? Vajon egyetértenek-e azzal a módszerrel és rendszerrel, amelynek az esélyegyenlõség, a kiegyenlítõdés megteremtése, a felzárkóztatás és a szintre hozás az elsõdleges célja? – tette fel sorjában a szónoki kérdéseket, rögtön megelõlegezve a választ is:“Meggyõzõdésem, hogy nem erre gondoltak“. Többen „historizálva” felrótták, hogy másfél-két évvel ezelõtt, „még a megyék azonosságtudatának erõsítésérõl, a megyei önkormányzatok új küldetésérõl, imázsának formájáról zengett a szocialista tábor“, közpénzek milliárdÖnkormányzati havilap 2007 július

9

w w w . o t m . g o v . h u


jait áldozták fel a megyei szint megerõsítésére, milliárdos presztízsberuházások hirdették a megyei szint fontosságát – s most újra meg kell fizetni a pálfordulást. A szenvedélyes vitákból kitûnt: az ellenzék saját befolyása csökkenésének veszélyét már érzékeli, de a kormányzat lépéseit valójában nem tudja parlamentáris módszerekkel megakasztani. Talán épp ez a patthelyzet vezethet a politikai kompromisszumig… Herényi Károly, az MDF-képviselõcsoport vezérszónoka az eddigi elosztási rendszer legnagyobb hibájaként a szubjektivitást említette – talán okkal. Ugyanakkor összességében elõrelépésként könyvelte el a javaslatot. A Magyar Demokrata Fórum álláspontja korábban az volt, hogy a megyét, a megyerendszert mint közigazgatási egységet meg kell õrizni, de ez nem jelenti azt, hogy fejlesztési egységként a régió nem léphet be ebbe a rendszerbe. A kormány javaslata az MDF szerint „nagyjából ennek tesz eleget, hiszen itt a régió mint fejlesztési egység jelenik meg“. Mindazonáltal az ellenzéki párt vezérszónoka

a magyar önkormányzati rendszert is bírálta, utalva arra, hogy ennek a kis országnak van háromezer-kétszáz önkormányzata, és legalább ezerötszáz az olyan település, ahol a legnagyobb munkaadó az önkormányzat: Európában kétféle a gyakorlat. Az egyikre példa Anglia, amely szinte egy birodalom, mégis mindössze négyszáz önkormányzata van hivatallal, nagy hatáskörrel. Az ellenkezõ példa Franciaország, amely szintén nagy ország, ott majdnem negyvenezer önkormányzat van, de mindössze ezerkétszáz olyan hivatal, mely a negyvenezer önkormányzat ügyeit intézi. „Mi a kettõ között megtaláltuk a legrosszabb és legdrágább megoldást: 3 200 önkormányzattal, elvileg 3 200 hivatallal.“– fogalmazott Herényi. Egyébiránt Franciaországban, ahol nagyszámú önkormányzat található, legfeljebb a város zászlaját, címerét meg a település indulóját határozhatja meg az önkormányzat, tehát meglehetõsen korlátozott a hatásköre – fûzte hozzá, társaira bízva a tanulságok levonását. Bár ellenzéki oldalon visszatérõ félelem a centralizáció,

kormányoldalról igyekeztek eloszlatni ezt az aggodalmat, mondván, a kistérségek még nem oly mértékben felkészültek, hogy önállóan és egyedül hozzanak döntéseket. Másrészt a kistérségi fejlesztési tanácsokban döntõen polgármesterek ülnek, hiányoznak a gazdaság és a társadalom egyéb szféráinak a képviselõi. Így esetenként belterjes különalkuk is születnek. Ám a pártkatonák és hivatalnokok a regionális fejlesztési tanácsban címû ellenzéki észrevételekre adott válaszból sem hiányzott az irónia: „Kérem, tetszettek volna megszavazni a választott regionális önkormányzatokat, akkor a kormánynak sokkal kisebb lenne a felelõssége, és nem kellene odaküldeni szakembereket a kormány érdekeinek a képviseletére.“ Pozitívum, hogy négy parlamenti vezérszónok, köztük a fideszes és MDFes is üdvözölte az új mutatórendszert. Ez pedig egyfajta elõzetes garancia arra, hogy – Magyarország egészének érdekeit nézve – jövõbe mutató, modern rendszer alapjait rakta le az Országgyûlés. Bodnár Lajos [email protected]

A kistérségek és települések társadalmi-g g azdasági és infrastrukturális elmaradottságát/fejlettségét mérõ komplex mutató kiszámításánál használt adatok köre I Gazdasági mutatók : 1 . A mûködõ gazdasági szervezetek 1000 lakosra jutó száma, db. 2.A kereskedelmi és magánszálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák 1000 lakosra jutó száma, db. 3 .A kiskereskedelmi boltok 1000 lakosra jutó száma, db. 4.A mezõgazdaságban foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatottakból 5 .A szolgáltatásban foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatottakból 6.A mûködõ gazdasági szervezetek számának változása 7.Az önkormányzatok helyi adóbevétele, Ft. 8.A tudományos kutatók, fejlesztõk 1000 lakosra jutó száma, db.* II. Infrastrukturális mutatók : 1 .A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya, 2.Az egy km vízvezeték-hálózatra jutó zárt csatornahálózat hossza, méter 3.A vezetékes gázt fogyasztó háztar-

10


w w w . p a r l a m e n t . h u

tások száma a lakásállomány százalékában 4.A rendszeres hulladékgyûjtésbe bevont lakások aránya 5 .A hétköznapi elérés mutatója 6.A telefon-fõállomások (ISDN-nel együtt) 1000 lakosra jutó száma, db. 7. A kábeltelevízió elõfizetõinek 1000 lakosra jutó száma, db. IIL Társadalmi mutatók: 1 .Az épített 3-x szobás lakások aránya az idõszak végi lakásállományból 2.Személygépkocsik kor szerint súlyozott 1000 lakosra jutó száma, db. 3.Vándorlási különbözet ; idõszak közepi 1000 fõ népességre jutó évi átlag, fõ 4. Halálozási ráta (az 1000 lakosra jutó halálozások száma), db. 5.Az egy áilandó lakosra jutó szjaalapot képezõ jövedelem, Ft. 6. Urbanitás/ruralitás indexe (az adott kistérség népességének hány %-a él 120 fõ/km2 -nél nagyobb népsûrû-

ségû településen), % 7.Népsûrûség, fõ/km2 IV. Szociális mutatók: 1 .Fiatalodási index (a 15 évesnél fiatalabbak a 60-x népesség százalékában) 2.A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 3.A 18-x éves, legalább középiskolai érettségivel rendelkezõk aránya, 4.Az önkormányzatok által rendszeres szociális segélyben részesítettek évi átlagos száma1000 lakosra, fõ 5. A rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesítettek aránya a 0-24 éves népességbõl V. Foglalkoztatási mutatók : 1 .Nyilvántartott álláskeresõk aránya a munkaképes korú népességbõl, % 2006 átlaga 2.Tartósan – legalább 12 hónapja folyamatosan – nyilvántartott álláskeresõk aránya a munkaképes népességbõl, 3 . Aktivitási ráta, %


Államfõi nem a kistérségi átsorolásra Az új miniszter több támogatást ígér a hátrányos helyzetben lévõknek

Mérföldkõnek nevezte az egykori, de az új önkormányzati és területfejlesztési miniszter is, hogy az ország egész területét lefedték a kistérségek. Lamperth Mónika szerint az elsõ szakaszon már túl vagyunk, az új vezetésnek új irányokat kell találnia. Bajnai Gordon védettséget ígért az elmaradott kistérségeknek, mondván, hogy több támogatást kapnak a jövõben, és az állam jelentõs forrásokkal támogatja a humán infrastruktúra fejlesztését is. Ami a kistérségi rendszer beindulásakor még csak remény volt, az mára megvalósult: az egész országot behálózták a kistérségi társulások – vont mérleget az elmúlt évek eredményeirõl Lamperth Mónika, a június végéig hivatalban lévõ önkormányzati és területfejlesztési miniszter. Hozzátette: egy eredményes, sikeres folyamat elsõ szakaszán vagyunk túl, most az a feladat, hogy új irányokat határozzanak meg. A miniszter asszony szerint a rendszernek több elõnye is van: területfejlesztési szempontból nem elhanyagolható, hogy beleilleszkedik az európai NUTS rendszerbe, így könnyebben tud uniós forrásokra pályázni; de ami még ennél is fontosabb, hogy a kistérségi szereplõk megtanultak együttmû-

ködni, megismerhették egymás gondjait és közös projekteket indítottak. Lamperth Mónika szerint a fejlesztések igen fontos elemét alkotják a kistérségek, amelyek a létrehozandó szolgáltatóközpontok segítségével képesek lehetnek a legjobb minõségû ellátást nyújtani az ott élõknek. A kistérségi szolgáltatóközpontokat a fejlesztési programok megindítására, míg velük párhuzamosan az úgynevezett fejlesztési irodákat a fejlesztési tanácsok, a kistérségi elnökök, illetve a polgármesterek és a szaktárcák közötti információáramlás érdekében hozzák létre. Az önkormányzati minisztérium volt vezetõje elmondta, hogy jelenleg 98 kistérség tartozik a „hátrányos helyzetû” kategóriába, ebbõl 48 a „leghátrányosabba”. Ez azonban hamarosan változni fog, mivel jelenleg egy modellszámítást végeznek, ami alapján újra besorolják a kistérségeket. Mérföldkõnek nevezte az ország „lefedését” Bajnai Gordon új önkormányzati és területfejlesztési miniszter is, aki szerint ezzel eredményesebb és hatékonyabb fejlesztéseket lehet majd végrehajtani. A mostani legfontosabb feladat, hogy július végéig sikerüljön lezárni a kétéves akcióterveket, mivel ebben az idõszakban 633 milliárd forint sorsáról döntenek. Az uniós tapasztalatok szerint a fejlett régiók gyakran elszívják a forrásokat a szegényebbek elõl, ezért Bajnai Gordon szerint oda fognak figyelni, hogy valamilyen védettséget adjanak a lemaradottaknak: minél hátrányosabb

helyzetben van valaki, annál több pénz kaphat. Az önkormányzati társulásokkal kapcsolatban elmondta, hogy megint lehet majd pályázni ipari parkok, innovációs területek létrehozására. Figyelni kell azonban arra, hogy ezek tényleg jó célokat szolgáljanak, ugyanis az elsõ fejlesztési terv során sok olyan park is létrejött, amelyet még mindig nem sikerült rendesen kihasználni. Jelentõs források jelennek meg a közeljövõben a humán infrastruktúra erõsítésére, fõként az egészségügy, az oktatási intézmények fejlesztésére, akadálymentesítésekre. Az ígéret szerint ennek a programnak a részeként az elkövetkezõ hét évben mintegy hétszáz iskolát újítanak fel. Mivel az uniós szabályozás szerint a kétezer fõnél nagyobb településeken 2015 után kötelezõ lesz a szennyvízhálózat kiépítése, ezért a központi kormányzat nagyobb támogatást ad majd erre a célra. Könnyíteni is próbálnak a pályázati lehetõségeken, elképzelhetõ, hogy az erre a célra igényelhetõ eddigi tíz százalék helyett a közeljövõben húsz százaléknyi önrészt támogatna az állam. Sólyom László visszaküldte az Országgyûlésnek a kistérségek társulásáról szóló törvény módosítását. Indoklása szerint bár a kormány által eredetileg benyújtott törvényjavaslat csak olyan átsorolásokra tett javaslatot, melyet a törvényi elõírásoknak megfelelõen az érintett önkormányzatok kezdeményeztek, azonban a parlamenti vita során az Országgyûlés elfogadott két módosító indítványt, melyekben olyan települések – Sarkad és Debrecen – kistérségi átsorolása is szerepel, amelyek képviselõtestülete az átsorolást nem kezdeményezte. Munkatársunktól

w w w . n f u . g o v . h u

K ö z b e s z e r z é s

Egy ajánlatkérõ kettõs minõsítése

Lehetséges az, hogy egy szervezet „duplán“ tartozzon a közbeszerzési törvény hatálya alá? Igen. Esetünkben egy városi önkormányzat részvénytársaságot hozott létre vagyongazdálkodási feladatok ellátására. A részvénytársaság (rt.) részvényeinek 100%-os tulajdonosa az önkormányzat, az ellátandó feladatok között szerepel a gõz-, melegvíz ellátás, a szennyvíz gyûjtése, kezelése, a hulladékgyûjtés,-kezelés, és temetkezési tevékenység. Az rt. saját üzletági tevékenységként látja el a település közigazgatási területén található önkormányzati tulajdonú erdõk, parkok fenntartásával kapcsolatos tevékenységet, valamint a piac és vásár rendezésével és üzemletetésével kapcsolatos feladatokat, továbbá az önkormányzati tulajdonú helyi köztemetõ üzemeltetésével kapcsolatos teendõket. Ezen kívül ellátja az önkormányzati tulajdonú lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségek kezelésével kapcsolatos feladatokat. Az elsõ kérdés az, hogy klasszikus ajánlatkérõnek minõsül-e az rt., tehát közbeszerzéseiben alkalmazni köteles-e a Kbt. általános eljárásokra megállapított szabályait. E minõsítés megállapításánál azt kell vizsgálni, fennállnak-e a Kbt. 22.§ (1) bekezdése i) vagy j) pontjában meghatározott ismérvek. Az rt. mindkét pontban elõírtaknak megfelel. Egyrészt olyan jogi személy, amely közérdekû tevékenységet lát el, és az önkormányzat meghatározó befolyást képes felette gyakorolni. Tevékenységének közérdekû jellege a közhasznú szervezetekrõl szóló 1997. évi CLVI.tv. 26.§ -ának c) pontjából levezethetõ , hiszen az erdõ és park fenntartás, a köztemetõ üzemeltetése, az önkormányzati tulajdonú lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségek kezelése, a közmûves ivóvízellátással és

12


w w w . k o z b e s z e r z e s . h u

szennyvízelvezetési szolgáltatásokkal valamint a távhõ szolgáltatással kapcsolatos tevékenysége a köz érdekében végzett szolgáltatás, még akkor is, ha a gazdasági élet szereplõjeként piaci versenyben vesz részt, és mint részvénytársasági formában mûködõ gazdálkodó szervezet nyereségorientált. Másrészt az rt.-t részben olyan feladatok ellátásra hozta létre az önkormányzat, amely a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 8. § (1) bekezdése szerinti alaptevékenysége körébe tartozik, pl. lakásgazdálkodás, vízrendezés és csapadékvíz-elvezetés, ivóvízellátás, csatornázás, köztemetõ- és közterület-fenntartás, településtisztaság biztosítása és közremûködés a helyi energiaszolgáltatásban. Az elõzõekben kifejtettek alapján megállapítható, hogy az rt. egyaránt megfelel a Kbt. 22.§ (1) bekezdése i) pontjában és a Kbt. 22.§ (1) bekezdése j) pontjában meghatározott feltételeknek, azaz a Kbt. alanyi hatálya alá tartozó klasszikus ajánlatkérõnek minõsül. De még nem fejeztük be! A Kbt. V. és VII. fejezete a vízügyi, az energia, a közlekedési és a postai SDR KÖZBESZERZÉSI IRODA ÉS PÁLYÁZATI TANÁCSADÓ KFT. • közbeszerzési, tervpályázati és koncessziós eljárások teljes körû bonyolítása • bírálati szempontok kidolgozása, az értékelésben való szakértõi közremûködés • építési beruházásoknál mûszaki (tervezõi szakértelem és mûszaki ellenõri háttér) biztosítása Tel: 0620 9270-910 [email protected]

ágazatokban mûködõ egyes ajánlatkérõk esetében speciális eljárási szabályokat állapít meg, ezek a különös közbeszerzési eljárások. Az érintett ajánlatkérõk a közszolgáltatók. A klasszikus ajánlatkérõ abban az esetben köteles a különös közbeszerzési eljárások szabályai szerint eljárni, ha a Kbt. 163.§ (1) bekezdése szerinti tevékenységek valamelyikét folytatja. Idetartozó tevékenység az ivóvíz, vagy hõenergia termelése, szállítása vagy elosztása. Az rt. tehát olyan a Kbt. 22.§ (1) bekezdése i) és j) pontja hatálya alá tartozó klasszikus ajánlatkérõ, amelynek feladata az ivóvíz, és hõenergia hálózat üzemeltetése, tehát közszolgáltatói minõsége is megállapítható. Mit tegyen az olyan ajánlatkérõ, amely klasszikus és egyben közszolgáltató is? Klasszikus ajánlatkérõi minõségében az általános közbeszerzési eljárások lefolytatására köteles – mint közszolgáltatónak minõsülõ ajánlatkérõ a Kbt. V. és VII. fejezete szerinti különös közbeszerzési eljárások lefolytatására köteles, azokban a közbeszerzésekben, melyek közvetlenül összefüggenek az általa végzett közszolgáltatói tevékenységgel, ún. releváns tevékenységgel (esetünkben ezek az ivóvíz-, és hõenergia-hálózat üzemeltetése), és ezen eljárások becsült értéke eléri a különös eljárásokra megállapított közbeszerzési értékhatárt. Ezért rt.-nél felmerülõ minden beszerzési igény esetén meg kell vizsgálni, hogy az adott közbeszerzés a közszolgáltatói tevékenységhez kapcsolódik-e (ez esetben a különös eljárások szabályai szerint kell lefolytatni az eljárást), vagy nem (akkor az általános szabályok szerint kell lefolytatni a közbeszerzési eljárást). Dr. Littmann Éva hivatalos közbeszerzési tanácsadó

Manapság az önkormányzatok szinte egyetlen módon tudnak fejleszteni, ha sikerül pályázati forrásokhoz jutniuk. Ezért kulcskérdés, hogy a települések vezetõi, a helyi képviselõk, és a vezetõ tisztségviselõk tájékozottak legyenek ezen a területen. Ezért döntött úgy lapunk szerkesztõsége, hogy a piacon legjobbnak tartott céget, a „K+F“ Tanácsadó Központ Kft. hónapra tájékoztassa olvasóinkat az aktuális pályázati lehetõségekrõl. Pályázati Irodáját kéri fel, hogy hónapról-h

Aki nyerni akar, annak biztosra kell mennie... KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TANÁCSADÓ KÖZPONT

• az Országos Pályázati Minõsítõ Testület által auditált szervezet (2005, 2006) • a Pályázatírók és Tanácsadók Országos Szövetsége teljes jogú tagja (2005) • ISO 9001:2002 tanúsítvány: Fejlesztési tervek és pályázati dokumentációk kidolgozása (2004) • a Joint Venture Szövetség tízéves jubileumi elismerõ oklevéllel kitüntetett tagja (2003) • „A legjobb cégek pályázati tanácsadója“ – Világgazdaság (2003) Referenciáink: több mint tízéves pályázatkészítési tapasztalat, több mint ötszáz nyertes pályázat, több mint százmilliárd forint elnyert támogatás és adókedvezmény.

A cég 1993-ban alakult, az elmúlt több mint tíz év alatt a megbízóik – köztük számos önkormányzat – számára több mint ötszáz nyertes pályázatot dolgoztak ki különféle kormányzati támogatások elnyeréséhez, és sikeresen közremûködtek a támogatások folyósításához szükséges szakértõi munkákban is. Megbízóik elsõdlegesen gazdálkodó szervezetek, a pályázatkészítés terén szerzett széleskörû tapasztalatok azonban az önkormányzatok számára is jól hasznosíthatók: megbízóiknak mostanáig közel kettõszázmilliárd forint vissza nem térítendõ támogatást és fejlesztési adókedvezményt sikerült megszerezni, a pályázatokon kívüli pénzforrások megszerzéséhez pedig széleskörû banki kapcsolatrendszert sikerült kialakítani, ami lehetõvé teszi a legkedvezõbb finanszírozási forrásszerkezet kialakítását a megbízók számára. A „K+F“ Tanácsadó Központ Kft. 2004 óta rendelkezik ISO 9001:2002 szerinti minõségbiztosítási tanúsítvánnyal („Fejlesztési tervek kidolgozása, pályázatírás és tanácsadás), valamint 2005 óta az Országos Pályázati Minõsítõ Testület által tanúsított pályázatíró / tanácsadó / pályázatmenedzselõ cég. A cég húsz fõs fõállásos és hasonló külsõs létszámmal mûködik, évente 180-200 pályázatot dolgoz ki, és emellett 20-30 projektmenedzselési feladatban közremûködik. Éves árbevétele folyamatosan növekszik, 2006-benmeghaladta az 530 millió Ft-ot. A „K+F“ Tanácsadó Központ Kft. a Budapest Business Journal „Listák Könyve 2007“ címû kiadványa szerint – a pályázatíró cégek összesített rangsorában országos elsõ helyezést ért el. A „K+F“ TANÁCSADÓ KÖZPONT KFT. PIACI POZÍCIÓJA: • a legrégebben alakult magántulajdonú pályázati tanácsadó cég Magyarországon, • mostanáig az összes többi tanácsadó céghez

képest a legtöbb pályázatot nyújtotta be, • a legnagyobb számú nyertes pályázattal ez a tanácsadó cég rendelkezik, • elsõ helyezett az összes pályázati úton elnyert és az egyedi kormánydöntés alapján odaítélt támogatások darabszáma tekintetében, • elsõ helyezett az elnyert támogatások és fejlesztési adókedvezmények összege tekintetében, • a pályázati tanácsadó cégek közül a legnagyobb szerzõdésszámmal, legnagyobb rendelésállománnyal és a vállalkozások, gazdasági társaságok körében a legnagyobb ügyfélkörrel rendelkezik. Az egyedüli pályázati tanácsadó cég, mely tagja az összes hazai és külföldi gazdasági kamarának valamint több mint tíz szakmai szövetségnek, és abban is egyedüli, hogy évek óta naponta jelentet meg hirdetést a szolgáltatásairól a Világgazdaságban és a Napi Gazdaságban. Az egyes pályázati fajtákon belül a K+F Tanácsadó Központ Kft. piacvezetõ az alábbi területeken, dbszám és összeg tekintetében egyaránt: • kiemelt egyedi kormánydöntéses támogatások terén, • fejlesztési adókedvezmények odaítélése terén, • a gazdaságfejlesztési pályázatok esetében a 100 millió Ft-nál nagyobb beruházású pályázók körében, • a feldolgozóiparból benyújtott pályázatok körében, • a beszállítói típusú beruházási és mûszaki fejlesztési pályázatok tekintetében, • a Magyarországon létesült egyetemi és vállalati kutatóközpontok támogatása tekintetében. A K+F Tanácsadó Központ Kft.-nek van a legtöbb ügyfele a legnagyobb vállalkozások körében (TOP 100 estében, TOP 200 esetében, valamint a TOP 50 exportáló esetében) és a legnagyobb külföldi befektetõk körében (TOP 100 Foreign Investors esetében).

A KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TANÁCSADÓ KÖZPONT KFT. ÖNKORMÁNYZATOKNAK NYÚJTOTT SZOLGÁLTATÁSAI

• A PÁLYÁZATI LEHETÕSÉGEKRÕL ÉS A LEGKEDVEZÕBB BANKI FINANSZÍROZÁSI FORRÁSOKRÓL FOLYAMATOS ÉS INGYENES TÁJÉKOZTATÁS • MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNYOK, ÜZLETI TERVEK ÉS PÁLYÁZATI DOKUMENTÁCIÓK KIDOLGOZÁSA A FEJLESZTÉSEK FINANSZÍROZÁSÁHOZ • AZ EURÓPAI UNIÓS ÉS HAZAI PÁLYÁZATOKHOZ, VALAMINT AZ ÖNERÕPÓTLÓ BANKI HITELEKHEZ SZÜKSÉGES ADMINISZTRATÍV FELADATOK ELVÉGZÉSE TELJESKÖRÛ SZAKÉRTÕI SEGÍTSÉG A FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓTÓL A ZÁRÓJELENTÉSEK ELFOGADÁSÁIG, SIKERDÍJAS KONSTRUKCIÓBAN. CÉGÜNK ALKALMAZÁSÁNAK ELÕNYEI

• AZ EURÓPAI UNIÓS ÉS HAZAI TÁMOGATÁSOK VALAMINT A BANKI FINANSZÍROZÁSI LEHETÕSÉGEK NAPRAKÉSZ ISMERETE • ÁLLANDÓ MUNKAKAPCSOLAT A PÁLYÁZATOKAT KIÍRÓ KORMÁNYZATI HIVATALOKKAL, VALAMINT A KERESKEDELMI BANKOKKAL ÉS MÁS PÉNZINTÉZETEKKEL • IGÉNYES, MAGAS SZÍNVONALÚ PÁLYÁZATI ÉS BANKI DOKUMENTÁCIÓK KÉSZÍTÉSE ÉS GYORS SZERZÕDÉS ELÕKÉSZÍTÉS • ISO 9001 ÉS KAMARAI MINÕSÍTÕ AKKREDITÁCIÓ, SOKÉVES GYAKORLATI TAPASZTALATOK, SZÉLESKÖRÛ SZAKÉRTÕI HÁTTÉR, SZÁMÍTÓGÉPPEL SEGÍTETT ÜZLETI TERV ÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIAKÉSZÍTÉS • ELSÕRE JÓ PÁLYÁZAT, KISEBB ELUTASÍTÁSI KOCKÁZAT ÉS IDÕMEGTAKARÍTÁS A SZAKÉRTÕI KÖZREMÛKÖDÉS EREDMÉNYEKÉPPEN • FORRÁSHIÁNY ELKERÜLÉS ÉS OPTIMÁLIS FINANSZÍROZÁSI SZERKEZET AZ ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA

Székhely: 1055 Budapest, Alkotmány utca 12. • Tel:06-1-354-2250 Fax: 06-1-354-2259 Telephely: Székesfehérvár, Kadocsa u 3/A. • Tel/FAX: 22- 327-940, 327-939, FAX: 22-327-595 Postacím: 8003 Székesfehérvár, Pf. 59. • E-mail: [email protected] www.consultingcenter.hu Ingyenes zöld számunk: 06-80-204-327

Aktuális pályázati összeállításunk a 22–23. oldalon található

Tisztelt Érdeklõdõnk! A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2007-ban számos pályázati kiírást jelentet meg önkormányzatok számára. Ezen pályázatok esetében a „K+F“ Kutatás-fejlesztési Tanácsadó Központ Kft. ingyenesen vállalja az érdeklõdõ önkormányzatoknak a kiválasztott pályázatokról a bõvebb tájékoztató anyagok megküldését, a pályázati feltételek részletes ismertetését személyes konzultáció keretében, valamint – igény esetén – a pályázati dokumentáció teljes körû kidolgozását, majd a beadott pályázattal kapcsolatos összes adminisztratív feladat elvégzését, megbízási szerzõdés keretében, figyelembe véve a közbeszerzési elõírásokat és együttmûködve az önkormányzat saját pályázati referenseivel. Éljen Ön is az ingyenes konzultáció lehetõségével, válassza az ország piacvezetõ pályázati tanácsadó cégének szolgáltatásait! Referenciáink: több mint tízéves sikeres mûködés, több mint ötszáz nyertes pályázat, több mint százmilliárd forint elnyert támogatás és fejlesztési adókedvezmény. Várom szíves válaszát. Kutatás-fejlesztési Tanácsadó Központ Kft.

Tisztelettel:

Központ: 1055 Budapest, Alkotmány u 12. Pályázati iroda: 8000 Székesfehérvár, Kadocsa u 3/A. Regionális hálózat: Gyõr – Miskolc – Nyíregyháza – Szeged – Zalaegerszeg Honlap: www.consultingcenter.hu

Dr. Lõrincz Sándor ügyvezetõ igazgató

V Á L A S Z L A P

az aktuális önkormányzati fejlesztési feladatok tervezéséhez Önkormányzat neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Címe: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Polgármester neve, elérhetõsége (tel., fax, e-mail): ........................................... A település lakossága: . . . . . . fõ Munkaképes korúak száma kb . . . . . fõ Munkanélküliek aránya kb. . . .% Önkormányzatunknál 2007-2008 között az alábbi fejlesztési feladatok megvalósítását tervezzük, amennyiben a feltételek kedvezõen alakulnak számunkra: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ........................................... ........................................... ........................................... (zárójelben kérjük megadni azok becsült pénzigényét is, amennyiben lehetséges) A fejlesztések elkezdésének hiányzó feltételei: ................................. ................................. ................................. ................................. .................................

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

Az elmúlt három évben sikeresen megvalósult ill. folyamatban lévõ fejlesztések (zárójelben kérjük megadni azok finanszírozási forrásait is, pl. saját erõ, címzett támogatás, valamilyen nyertes pályázat) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ........................................... ........................................... ...........................................

A pályázati úton az elmúlt három évben pályázati úton elnyert támogatások összege, témakörönként: ........................................ ........................................ ........................................ ........................................ ........................................ ........................................ ........................................ ........................................ ........................................ ........................................ ........................................

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

A fejlesztési témakörben önkormányzatunk részérõl illetékes vezetõ (név, beosztás, tel. és fax szám): ........................................... ........................................... ........................................... A válaszlapot kitöltötte (név, beosztás, tel. és fax szám): ........................................... ........................................... ........................................... Dátum: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ................... aláírás

P i a c k u t a t á s

A helyi életminõség fogalma és mérhetõsége III/II. „Bõrünkön érezzük“ A Localinfo júniusi számában bemutattuk a helyi életminõség vizsgálatának elméleti alapjait. Ebben az írásunkban vizsgálati eredményekre támaszkodva folytatjuk az ismerkedést az életminõségbarométerekkel. A júniusi számban közölt cikkünkben már említettük, hogy a helyi lakossági barométerek által szolgáltatott adatok egy része a mindennapi életet meghatározó (továbbá a várospolitika által befolyásolt) tényezõk minõségét számszerûsítõ mutató, ún. minõség-indikátor. A minõség ebben az értelemben a lakosság által megélt valóságot, nem pedig az objektív, mûszaki paraméterekkel leírható (instrumentális) állapotokat jelenti. Ez a közszolgáltatások minõségmérésének alapvetése. Jelentõségét könnyû belátni: a lakosság attitûdjeit, viselkedését – nem mellékesen pedig szavazatát – nem a közszolgáltatások papíron nyilvántartott normáknak való megfelelése, hanem azok mindennap tapasztalt állapota befolyásolja. Lehet például a tömegközlekedés színvonala a „hivatalos“ normák alapján megfelelõ, végeredményben (ha úgy tetszik, a szavazóhelyiségben) kizárólag az számít, hogy a lakosság milyennek éli meg a tömegközlekedést. Ha a normák alapján végzett állapotfelmérésbõl, illetve a kutatásokból kirajzolódó kép túl távol áll egymástól, akkor nem a lakosság percepciójával van baj, hanem a normákkal. Ez még akkor is így van, ha egy szolgáltatás lakossági megítélése akár komolyabb erõfeszítések hatására sem javul. Ez szinte szükségszerûen bekövetkezik, ha bizonyos fejlesztéseket nem lakossági igények, hanem a valóságtól elszakadt bürokratikus szemlélet alapján terveznek. Az életminõség-barométerek legfontosabb célja így nem is lehet más, mint az adminisztratív logika közelítése a felhasználói logikához. Az ezen a téren elért sikerekben gyökerezik a szolgáltatói szemlélet.

A helyi életminõség-barométer módszertanát egy budapesti kutatás eredményein keresztül mutatjuk be. Az elemzéshez egy, a Szonda Ipsos által 2007 májusában készített felvételt használtunk. Ez a kb. 300 fõs minta nem, korcsoport, iskolai végzettség és kerületek alapján reprezentálja a budapesti választókorú (18 évesnél idõsebb) népességet, összesen kb. 1,44 millió lakost. (A továbbiakban lakosság alatt mindig a budapesti választókorú népességet értjük.) A mintában nem szerepelnek a budapesti agglomerációban, a fõváros közigazgatási határán kívül élõ lakosok. E népesség nagy hányada „kvázi-budapestinek“ tekinthetõ, amennyiben rendszeresen használják a város infrastruktúráját. Bár a budapesti közállapotok az õ életminõségükre is hatással vannak, attitûdjeik és preferenciáik nem (vagy csak áttételesen) befolyásolják a fõváros, illetve az egyes kerületek politikáját. A közölt eredményekkel kapcsolatban szükséges még hangsúlyozni, hogy a vizsgálat középpontjában a fõvárosi életminõség és a budapesti közszolgáltatások, nem pedig egyes kerületek megítélése áll. Az ismerkedést a barométer legalapvetõbb adataival kezdjük. Ezek között kiemelt jelentõségû a vizsgált város életminõségének globális megítélése. Ez leginkább spontán reakciókban érhetõ tetten. A mindennapi életüket az emberek nem bonyolult intellektuális szûrõkön keresztül értékelik, hanem rendelkeznek egy jól kialakult képpel arról, hogyan is mennek a dolgaik. Egy életminõség-vizsgálattal szemben alapvetõ elvárás, hogy képes legyen megragadni ezt a primér, „zsigeri“ reakciót. A megkérdezés során gyûjtött további információk is mind ennek a globális képnek az alakítását befolyásoló tényezõk és mechanizmusok feltárására szolgálnak. A budapesti életminõség általános megítélése önmagában is tanulságos (1. ábra). Ezt egyértelmûen jónak a válasz-

tókorú lakosság 60%-a (kb. 860 ezer fõ) gondolja. A válaszadáshoz használt négyfokú skála két szélsõséges kategóriáját választók aránya még érdekesebb: míg 3% (~40 ezer fõ) nyilatkozott úgy, hogy a budapesti élet „irigylésre méltóan jó“, addig 8% (110 ezer fõ) számára „borzalmas, nagyon rossz“. Az enyhébb mértékben elégedetlen további 30%-ot figyelembe véve kb. félmillióra, a választókorúak közel 40%-ára tehetõ azon fõvárosi felnõttek tábora, aki szerint nem jó Budapesten élni.

Mindent figyelembe véve Ön szerint a mai Budapesten élni:

1. ábra A budapesti életminõség globális megítélése

Ez a félmillió választó jelentõs tömeg. A minõségvizsgálatokban járatos szakemberek számára szinte közhely, hogy akár kis arányú elégedetlen is kritikus tömeggé válhat, azaz veszélyeztetheti egy szervezet, szolgáltató sikerét, hosszabb távon pedig az azt irányító menedzsment túlélését. A többség viselkedését befolyásoló hangadók ugyanis jellemzõen nem az elégedettek, hanem az elégedetlenek közül kerülnek ki. Miért? Egyszerûen azért, mert a kielégítõ, jó minõségre az emberek nem mint rendkívüli kegyre, különlegességre, hanem alapelvárásként tekintenek. Különösen akkor, ha fizetnek is érte. Ugyanez a közszolgáltatásokról is elmondható. A jó életminõséget lehetõvé tevõ infrastruktúrától önmagában még senki sincs elragadtatva, senki sem hálás érte. Nincs is miért. (A nem is várt, „extrának“ számító életminõségnek esetünkben az „irigylésre méltóan jó“ kategória felel meg.) A kielégítõ színvonalú mûködés normális, a diszfunkció abnormális. A Önkormányzati havilap 2007 július

17

w w w . s z o n d a i p s o s . h u


versenypiacon elérhetõ szolgáltatásokhoz képest azonban némi különbséget jelent, hogy a közszolgáltatásokat kötelezõen befizetendõ adókból tartják fenn, így elégedetlenség esetén a választópolgárnak (a büntetõjog tárgyát képezõ adókerülést leszámítva) igen korlátozottak a lehetõségei „költségei mérséklésére“. A helyi lakosság globális közérzetét persze rendkívül sok tényezõ bonyolult interakciója alakítja. Kérdés tehát, hogy mik ezek a tényezõk, és milyen mértékben befolyásolják az életminõségét. Az alábbiakban (valamint a Localinfo következõ számában esedékes folytatásban) az erre a kérdésre adott válaszhoz vezetõ utat járjuk végig a budapesti felvételre támaszkodva. A városi életminõség egyik dimenzi-

2. ábra A budapesti városi lakókörnyezet higiéniai szempontjainak értékelése

ója az ún. higiéniai (vagy infrastrukturális) tényezõk. Ez a halmaz az élhetõ mindennap alapfeltételeit tartalmazza, amelyekkel kapcsolatban hangsúlyozottan igaz, hogy akár kiváló minõségük sem eredményez önmagában elégedettséget, jó közérzetet. Ha ezekkel minden rendben van, az legfeljebb az elégedetlenség hiányához elég – az elfogadható szintet meghaladó, a kiváló életminõség gyökereit azonban nem itt, hanem a másik dimenzióban, az ún. humán tényezõk között találjuk. Ez utóbbiak magas színvonala szükséges ahhoz,

18



3. ábra A budapesti életminõség néhány humán összetevõjének értékelése

hogy a polgár egyértelmûen jónak lássa a városi életet. Az elégedetlenség tehát elsõsorban a higiénés, az elégedettség a humán tényezõkre vezethetõ vissza. A budapesti élet higiéniai szempontú értékelése sajátos képet mutat (2. ábra). Sõt, a diagnózis szinte zavarba ejtõen egyértelmû. Egyöntetûen jó megítélésrõl ugyanis csupán pár kommunális szolgáltatás (áram- és vízellátás, csatornázás, szemétszállítás, világítás) tekintetében beszélhetünk – ezek értékelése közel áll a tökéleteshez, vagy legalábbis elfogadható viszonyokra utal. Az összes többi higiéniai tényezõ tekintetében azonban éppen ellentétes a helyzet. (Az értékeléshez a válaszadók itt is négyfokú, szimmetrikus – két pozitív és két negatív válaszlehetõséget tartalmazó – skálát használtak. A gyorsabb átláthatóság érdekében a skála negatív tartományán tüntettük fel az egyes tényezõket „nem megfelelõnek“ illetve „nagyon rossznak“ értékelõk arányát.) A fizikai környezettel kapcsolatos tényezõk – az ábrán feltüntetett elsõ kilenc szempont – értékelése komoly hiányosságokról árulkodik. Ezeket a budapesti lakosság nagyobbik hányada nem megfelelõ minõségûnek tartja. Nagyvárosban magától értetõdõen a fizikai környezet ré-

szét képezik a közlekedéssel összefüggõ szempontok is. Az összképet így jelentõsen rontja az elvárható szintet sem elérõ közlekedési infrastruktúra megítélése. A legkritikusabb a parkolási helyzet (az erre vonatkozó kérdésben a város belsõ körzeteinek parkolási körülményeit értve ez alatt), ezt ugyanis a fõvárosiak többsége nagyon rossznak értékeli. A humán szempontok közül – hely hiányában – csak a legfontosabbakat emeltük ki (3. ábra). Ezek megítélése – a szociális ellátórendszer kivételével – viszonylag kedvezõ. Jó lakossági közérzetet azonban csak akkor eredményeznek, ha a mindennapi élet tekintetében elsõdleges dimenzió, azaz a higiéniai szempontok minõsége megfelelõ. Analógiaként az emberi szükségletek hierarchiáját ábrázoló, ún. Maslow-piramis kínálkozik: a magasabb szintû emberi szükségletek kielégítése csak abban az esetben vezet jó közérzethez, ha az elementárisabb igények nem kielégítetlenek. Sõt, ennél többrõl van szó: magasabb szintû igények csak akkor jelentkeznek, ha az alacsonyabb szintû igények tekintetében az emberek nem szenvednek hiányt. Az emberek többségében nem merül fel az önmegvalósítás vagy az esztétikai kiteljesedés igénye mindaddig, amíg éheznek vagy fizikai biztonságuk nem garantált. Lényegében ugyanerrõl van szó a helyi életminõség tekintetében is: hiába gazdag egy város kulturális kínálata, ha a higiéniai (mindenekelõtt a fizikai környezettel összefüggõ) szempontok nem felelnek meg a lakosság elvárásainak. Amíg a lakosság ezeken az elementáris szinteken küszködik mindennapi gondokkal, a magasabb szintû igényeknek megfelelõ kínálat nem képes pozitív irányba befolyásolni az életminõséget. Ezekre a gondokra vezethetõ vissza, hogy a budapestiek sok-


lasztókat tekintjük.) A fõvárost irányító koalíciót támogatók nagy többsége (közel 70%-a) is úgy gondolja, hogy az elmúlt öt évben Budapesten nem javult az életminõség. A politikai preferencia legfeljebb a hangsúlyokban érhetõ tetten: a fõváro4. ábra A budapesti életminõség változásának megítélése si ellenzéket támogatók között a javulást nem észlelõk kökal nagyobb hányada (~40%-a, kb. félzött túlsúlyban vannak a romlást tamillió polgár) érzi úgy, hogy életminõsépasztalók, míg javulást egyedül a koalíge az elmúlt években romlott , mint ció szavazótáborában észlelnek értékelahányan javulást észleltek (4. ábra). Fihetõ arányban. Ugyanakkor még ez gyelembe véve, hogy a higiéniai szemutóbbiak között kb. ugyanannyian tapontok tekintetében milyen kedvezõtlen Budapest megítélése, a lakossági közérzet egyik kritikus mutatójaként is értelmezhetjük ezt az eredményt. Hiszen ahol a mindennapokat ilyen alapvetõ infrastrukturális gondok terhelik, ott elvárható, hogy a polgárok legalább érezzék, hogy a körülmények, ha lassan is, de évrõl évre javulnak. Budapesten azonban tíz emberbõl kilenc (!) úgy gondolja, hogy a fõvárosi életminõség nem javult. Az élet5. ábra A budapesti életminõség változásának megítélése pártpreferenciák alapján minõség romlását tapasztalók aránya pedig a javulást észelõkéhez képest közel öt az egyAz Ön elvárásaihoz képest Budapest fejlõdése hez. az utóbbi öt évben? Júniusi cikkünkben említettük, hogy a helyi közéletben a pártpolitika egészen mást jelent, mint országos szinten. A helyi életminõség megítélésében a pártokat az országos politikában szembeállító ideologikus és szimbolikus küzdelmek alig számítanak. Ezt 2007. májusi kutatásunk eredményei 6. ábra Budapest észlelt fejlõdése sem cáfolják. Kimutathatók ugyan eltérések az életminõség alakulásával kapcsolatos véleÖn szerint hogyan látja el feladatát ményekben aszerint, hogy valaki a jelenlegi fõvárosi koalíciót Budapest jelenlegi vezetése? vagy az ellenzéket támogatja, de ezek a különbségek igen kismértékûek (5. ábra). (A koalíció támogatóinak egy „most vasárnap tartott“ esetleges választás alkalmával a fõvárosi listán az MSzP-t és az SzDSz-t, az ellenzék támogatóinak a többi – a Fõvárosi Közgyûlésben nem feltétlenül képviselt – pártot vá7. ábra Budapest vezetésének globális megítélése

Ön szerint a budapestiek életminõsége az utóbbi öt évben összességében:

pasztalnak romlást, mint javulást. Még fontosabb azonban, hogy a fõvárosi koalíciót támogató polgárok körében a pozitív változást nem tapasztalók aránya a javulást észlelõkéhez képest több mint három az egyhez. A városi élet minõségérõl kialakult kép tehát a fõbb kontúrokat tekintve meglehetõsen egységes, azt a helyi pártpreferencia nem írja felül, legfeljebb árnyalja. (Ez annak ellenére is így van, hogy a többi magyar várossal összehasonlítva Budapesten élesebbek a pártpolitikai konfliktusok. A kisebb településekben – vagy budapesti kerületekben – alighanem még egységesebb a fejlõdés megítélése.) Az 5–7. ábrák szerint logikusan következik, hogy a többség a fõváros fejlõdését túl lassúnak érzi (6. ábra), és csak egy kisebbség (a választók kb. egyharmada) gondolja úgy, hogy a fõvárosi vezetés megfelelõen látja el a feladatát (7. ábra). (A fõvárosi vezetéssel kapcsolatos kérdésnél a megkérdezetteket a Fõpolgármesteri Hivatalt irányító pártok és személyek globális teljesítményének értékelésére kértük.) Ne feledjük: a budapestiek életminõségét szignifikánsan befolyásoló tényezõket keressük, ezeknek a lakosság közérzetében játszott szerepét szeretnénk megérteni. Mélyebb elemzés nélkül is jó okkal feltételezhetõ, hogy a fõvárosi életet szélsõségesen rossznak ítélõk problémái a higiéniai tényezõkre, azon belül is a fizikai környezet kritikusnak ítélt állapotára vezethetõk vissza. Ezt a polgárok a bõrükön érzik. Elsõsorban tehát ezen a területen szükséges elõrelépés annak érdekében, hogy a budapesti élettel elégedetlenek aránya csökkenjen, és a fõvárosiak életminõségének fókuszába a fizikai dimenzión túli, humán tényezõk kerüljenek. A sorozat következõ fejezetében az imént ismertetett tényezõk relatív fontosságát és a választói magatartásra gyakorolt hatását vesszük nagyító alá. Lakatos Zoltán vezetõ kutató, Szonda Ipsos


19


Te l e p ü l é s f e j l e s z t é s

Mitõl jók a legjobbak? OECD-elemzés a legfejlettebb országok bevált gyakorlatairól

Melyek egy ország versenyképességének mozgatói, és hogyan tudja ezeket a közszféra pozitívan befolyásolni? Ezekre a kérdésekre keres választ A növekedés és termelékenység mikropolitikái címmel megjelent OECD-tanulmány, tanulságos szempontokat kínálva az önkormányzati szféra számára is, fejlesztési stratégiáik súlypontjainak meghatározásához. A nemzetközi tendenciákat elemezõ OECD-tanulmány fõbb megállapításait Czakó Erzsébet, a Corvinus Egyetem Vállalatgazdaságtan Intézete igazgatója foglalta össze az Állami Számvevõszék által az elmúlt hetekben kiadott A közszféra és a gazdaság versenyképessége címû tanulmánykötetben. Az OECD tanulmány a XXI. század elején legeredményesebbnek bizonyult országok közpolitikai tapasztalatait dolgozta fel, és úgy találta, hogy négy tényezõ jelenti a növekedés motorját (growth drivers). Ezek a következõk: az információs és kommunikációs technológiák (IKT) jótékony eredményeinek kihasználása; az innováció és technológia terjedésének ösztönzése; a humántõke megerõsítése és potenciáljának kihasználása; végül a vállalatalapítás és a vállalkozási tevékenység ösztönzése. E négy hajtóerõ – úgynevezett mikroszintû politika – együttes hatása szükséges a növekedéshez – állapítja meg a tanulmány. Az alábbiakban nem ismertetjük a teljes tanulmányt, illetve annak valamennyi megállapítását, csupán azokra az elemekre hívjuk fel a figyelmet, amelyek a helyi tervezésnél is irányadók lehetnek, s amelyekre helyi szinten is befolyással lehetnek az önkormányzatok.

20


w w w . a s z . h u

VÁLL ALKOZÁSBARÁT POLITIKA Az elsõ vizsgált mikropolitika a vállalatalapítás és vállalkozási tevékenység ösztönzése. Ezen a téren az Egyesült Államok, Finnország, Kanada és DélKorea teljesítményét találták az OECD kutatói kiemelkedõnek. A vállalkozásbarát környezet kialakításában meghatározó szerepe van többek között a vállalkozói ismeretek oktatásának. Ezen a téren az USA és Anglia példája kiemelkedõ – ahol a 1970-es évek óta része az általános és a középfokú oktatásnak a vállalkozói ismeretek tanítása –; Finnország a vállalkozói készségek fejlesztésében ért el kiemelkedõ eredményt. A tapasztalatok alapján megfontolandó a vállalkozói ismeretek tanításának bevezetése, a vállalkozói attitûdök közvetítése már az oktatás korai szakaszában is, az egyetemi tantervekbe pedig a magasabb szintû vállalkozói ismereteket célszerû integrálni. A vállalkozásbarát politika részei a vállalkozásoknak adott közigazgatási könnyítések, egyszerûsítések, a közpénzekbõl támogatott képzések, üzleti és technológiai szolgáltatások, továbbá a vállalkozási tevékenységet népszerûsítõ kampányok is. Mindezek helyi szinten is elõsegíthetik a térség prosperitását.

I K T- T E C H N O L Ó G I Á K ALKALMAZÁSA Szintén kiemelkedõ szerepe van az oktatásnak a második vizsgált területen, az információs és kommunikációs technológiák (IKT) adta lehetõségek megfelelõ kihasználásában. Ezen a téren az USA, Ausztrália és Finnország, némileg lemaradva tõlük Svédország végzett az élen. Ezekben az országokban stratégiai szintû döntést hoztak

arról, hogy az IKT-ismeretek szerepeljenek már az általános iskolai tananyagban. Az e-kormányzási megoldásokkal kapcsolatban a tanulmány azt hangsúlyozza, hogy az élbolyba tartozó országokban az e-kormányzási megoldások bevezetése igen fontos szerepet játszott abban, hogy az üzleti világ és a társadalom is profitálni tudjon az IKTtechnológiák nyújtotta lehetõségekbõl. Elengedhetetlen azonban a digitális tartalomfejlesztés is, ezen belül a közintézmények információinak digitalizálása és hozzáférhetõvé tétele. Igaz, ezen részterületeknek nincs közvetlen befolyása az IKT-szektor által kiváltott termelékenységjavulásra, azonban e téren a kormányzat mintaadása, elkötelezettsége nagymértékben ösztönzi a magáncégeket arra, hogy befektessenek ebbe a szektorba.

TUDOMÁNY

ÉS INNOVÁCIÓ

Noha a harmadik növekedési motor, a tudományos és technológiai eredmények felhasználása terén az üzleti és magánszektor vállal meghatározó szerepet, az IKT-fejlesztésekhez hasonlóan ebben is mintaadó szerepet játszhat az állami, önkormányzati szféra az innovációk alkalmazásával. Ennek eszköze például, hogy a közszféra beszerzéseinél elõnybe részesítsék az új, innovatív termékeket. Emellett szerepe lehet az innovatív megoldások támogatásában, az új termékek, eljárások és szolgáltatások iránti kereslet ösztönzésében, az új technológiák társadalmi elfogadottságának növelésében. Az elemzések során az OECD kimagaslóan fontosnak ítélte az állami, közpénzekbõl végzett kutatások színvonalának növelését, amely szempont az önkormányzatok, mint lehetséges megrendelõk számára szintén megszívlelendõ. A tudományos és techno-

Te l e p ü l é s f e j l e s z t é s

lógiai eredmények felhasználása terén legsikeresebb országok jó megoldásai: kutatási központok létrehozása; az ipar képviselõinek bevonása a központok megtervezésébe és finanszírozásába; végül a versenyzési mechanizmusok kialakítása a kutatási területeken.

A

HUMÁNTÕKE

A NÖVEKEDÉS LEGFÕBB MOTORJA A humántõkét – ami köztudottan a gazdasági tevékenység szempontjából az alkalmazottak tudását, ismereteit, kompetenciáit jelenti, régóta a növekedés legfõbb motorjának tartják. Ennek két fõ eleme a képzett munkaerõ és a fejlett szervezeti és vezetési struktúrák.

Utóbbi téren az OECD-tanulmány a közigazgatás számára is megszívlelendõ teljesítménymutatókat vet fel. Ilyen például a felelõsség beosztottakra történõ delegálásának hajlandósága vagy a célok által vezérelt alkalmazottak aránya. Mindenesetre felhívják a figyelmet, hogy „a képzett munkaerõ-állomány szükséges, de nem elégséges feltétele a termelékenység erõteljesebb növekedésének“. A humántõke fejlettsége szempontjából Finnország, Hollandia, Svédország és az USA érte el a legjobb eredményt. Ebben szerepe van az élethosszig tartó tanulás kiemelt ösztönzésének, amely során mind a munkavállalókat, mind a munkaadókat igyekeznek érdekeltté tenni a kép-

zéseken való részvételben. A kutatási eredmények vállalati szinten azt bizonyítják, hogy a tudásra és ismeretekre alapozott vezetési és szervezeti megoldások jelentõsen hozzájárulnak a hatékonyság javulásához. A legjobb eredményeket felmutató országok gyakorlatának közös elemei a rugalmas foglalkoztatási megoldások (például részfoglalkoztatás, az egyetemi és az ipari szféra közötti rugalmas foglalkoztatási átjárás), a tudásra alapozott menedzsment-megközelítések a közszférában, és a vezetõi ismeretek karbantartásának ösztönzése a kisvállalatoknál. Nagy Ildikó Emese [email protected]

A korrupció melegágyai: közbeszerzések, alacsony javadalmazás, pártfinanszírozás Az Állami Számvevõszék Fejlesztési és Módszertani Intézet felkérésre a Budapesti Corvinus Egyetem Versenyképesség Kutató Központja 2006. februárjában kidolgozott egy kutatási koncepciót a hazai közszféra versenyképességének többirányú elemzésére. Ennek a munkának az elsõ része jelent most meg, amelyben a hazai és nemzetközi tények, tendenciák feltárására vállalkoztak a kutatók, köztük Czakó Erzsébet, a kötet egyik szerkesztõjének, tanulmánya is. Érdekes kérdést feszeget a kötet egy másik tanulmánya is, amelyet egy számvevõszéki szerzõpáros, Báger Gusztáv (a kötet másik szerkesztõje, az ÁSZ Módszertani Intézet fõigazgatója) és Kovács Árpád, az ÁSZ elnöke jegyez, Korrupció és közigazgatás címmel. A korrupció teljes felszámolása helyett a korrupció visszaszorítása lehet reális cél – állapítják meg –, amelynek az átgondolt prevenció és a teljes nyilvánosság – vele a hatásos civil ellenõrzés – lehet a legfõbb eszköze. A szerzõk megállapítása szerint a piacgazdaság és az államháztartás fejlõdésével járó új korrupciós kockázatok elsõsorban a közbeszerzések, az ellenõrzési rendszer és a politikai pártok finanszírozása területén hangsúlyosak. Bár a rendszerváltó országok

közül – az átláthatóságot és a verseny tisztaságát segítendõ – Magyarországon alkottak elsõként, 1995-ben törvényt a közbeszerzésekrõl, a rendszer korrupciós kockázata mégis rendkívül magas. Ennek oka, hogy a törvény helyi alkalmazását segítõ intézmények belsõ szabályozásai hiányosak, gyenge a jogalkalmazók felkészültsége, valamint a jogszabályok betartásának személyi és tárgyi feltételei nem kielégítõek. A helyzeten némileg enyhített a 2003-ban elfogadott „üvegzsebtörvény”. Ugyanakkor tény, hogy a közbeszerzések korrupciós veszélyeztetettsége nemzetközi szinten is a legmagasabb. A korrupciós kockázatok másik jelentõs területe a belsõ ellenõrzés gyengesége – erre egyébként az Állami Számvevõszék önkormányzati ellenõrzései során évrõl évre folyamatosan felhívja a figyelmet. A szerzõpáros szerint a belsõ ellenõrzés – kétségtelen fejlõdése ellenére – még most is jelentõs hiányosságokkal terhelt, ezért sürgetõ feladat az állami pénzügyi ellenõrzés (számvevõszéki, kormányzati és intézményi belsõ ellenõrzés) rendszerszerû mûködésének hatékonyságán javítani, a különbözõ szintû ellenõrzéseket jobban összehangolni, valamint az együttmûködéshez, a tapasztalatok kölcsönös hasznosításához szükséges feltételeket megteremteni. A kampányfinanszírozásban rejlõ

korrupciós kockázatok visszaszorítása érdekében a kutatók új választási törvény megalkotását tartják szükségesnek. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a közigazgatáson belüli korrupció visszafogása érdekében nagyon fontos megreformálni a közigazgatásban dolgozó hivatalnokok alkalmazásának rendszerét – jelölik ki szerzõk a korrupció elleni harc fõ irányait. A közigazgatásban alkalmazottak alacsony szintû javadalmazása olyan káros következményekkel járhat, hogy a közigazgatás túlnyomó részben kétféle alkalmazotti csoport gyûjtõhelyévé válik – fogalmaz a tanulmány. Az egyikbe azok tartoznak, akik nem képesek olyan színvonalú teljesítményre, hogy az üzleti szférában helyezkedjenek el, a másikba pedig azok, akik hajlandóak elfogadni a vesztegetési pénzeket. Innen pedig a bérek rendezésével már szinte lehetetlen kitörni, s minõségi közigazgatási kart felépíteni. Szabályozni szükséges emellett a köz- és magánérdekek összefüggésrendszerét – például a köztisztviselõk másodállás-vállalását –, valamint erõsíteni a közigazgatási hierarchián belüli korrupció ellenõrzését. Mindezt pedig egy komplex reformcsomagba szükséges ágyazni – vallják az ellenõrzésben nagy jártasságot szerzett szakemberek.


21

w w w . l o c a l i n f o . h u / r e f l e k t o r

A k t u á l i s

|

P á l y á z a t o k

Aktuális pályázatok Q DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ

Q ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ

• Térségi közigazgatási és közszolgálati rendszerek informatikai fejlesztése • A régió vállalkozásai üzleti hátterének ÉMOP-2007-4.3.2. fejlesztése ÉAOP-2007-1.1.1. • Közúti elérhetõség javítása ÉMOP-2007• Versenyképes turisztikai termék- és • Közösségi közlekedés fejlesztése ÉMOPattrakciófejlesztés ÉAOP-2007-2.1.1. 2007• Kereskedelmi szálláshelyek és szolgáltatások minõségi fejlesztése ÉAOP-2007Q KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ 2.1.2 • KKV-k részére vállalkozás-, üzlet- és piac• Önkormányzati utak fejlesztése ÉAOPfejlesztési (tanácsadói) szolgáltatások 2007-3.1.2. igénybevételének támogatása KMOP• Regionális hivatásforgalmú kerékpárút2007-1.5.1. hálózat kialakítása ÉAOP-2007-3.1.3. • Gazdasági együttmûködések és hálóza• Közösségi közlekedés fejlesztése ÉAOPtok fejlesztése KMOP-2007-1.5.2. 2007-3.1.4. • Oktatási-nevelési intézmények fejlesztése • Vállalkozásfejlesztési létesítmények infÉAOP-2007-4.1.1. rastruktúra- és szolgáltatás-fejlesztése • Egészségügyi intézmények fejlesztése KMOP-2007-1.5.3. ÉAOP-2007-4.1.2. • Közúti elérhetõség javítása KMOP-2007• Szociális intézmények fejlesztése ÉAOP2.1.1. 2007-4.1.3. • Kerékpárutak fejlesztése KMOP-2007• Közösségi és rekreációs intézmények 2.1.2 fejlesztése ÉAOP-4.1.4. • A közösségi közlekedés versenyképessé• Akadálymentesítés ÉAOP-2007-4.1.5. gének javítása KMOP-2007-2.1.3. • Integrált, szociális jellegû városrehabilitá• Természeti értékek védelme KMOP-2007ció ÉAOP-2007-5.1.1. 3.2.1. • Funkcióbõvítõ integrált települési fejlesz• Élõhely-megõrzõ mezõ- és erdõgazdálkodás infrastrukturális alapjainak megtetések ÉAOP-2007-5.1.2. remtése KMOP-2007-3.2.2. • Helyi településfejlesztési akciók ÉAOPQ DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ • Erdei iskola hálózat infrastrukturális • Üzleti infrastruktúra fejlesztése DDOP2007-5.1.3. fejlesztése KMOP-2007-3.2.3. 2007-1.1.1 • Környezeti értékek védelme, környezet• Vízgazdálkodási és rekultivációs tevé• Komplex turisztikai termékcsomagok biztonság ÉAOP-2007-5.1.4. kenységek KMOP-2007-3.3.2. kialakítása DDOP-2007-2.1.1. • Megújuló energia-hordozó felhasználás • Szálláshelyek és turisztikai szolgáltatáQ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ növelése KMOP-2007-3.3.3. sok fejlesztése DDOP-2007-2.1.2. • Regionális kiegyensúlyozott, térségi és • Kistérségi járóbeteg szakellátás fejleszté• A turizmusban érintett szereplõk együtthelyi jelentõségû ipari területek fejlesztése a Közép-magyarországi régióban mûködésének ösztönzése DDOP-2007se ÉMOP-2007-1.1.1. KMOP-2007-4.3.2. 2.1.3. • Klaszter menedzsment szervezetek létre• Bentlakásos intézmények korszerûsítése, • Közszolgálati intézmények akadálymenhozása, megerõsítése, közös eszközbekiváltása KMOP-2007-4.4.1. tesítése DDOP-2007-3.1.1. szerzései és beruházásai ÉMOP-2007• Gyermekek napközbeni ellátását végzõ • Integrált kis- és mikrotérségi oktatási 1.2.1. hálózatok és központjaik fejlesztése • Régió innovációs potenciáljának fejleszintézmények szolgáltatásának fejlesztése DDOP-2007-3.1.2. tése ÉMOP-2007-1.3.1. és kapacitásának bõvítése KMOP-2007• Egészségügyi és szociális szolgáltatások • Versenyképes turisztikai termék- és 4.5.1. fejlesztése DDOP-2007-3.1.3 attrakciófejlesztés ÉMOP-2007-2.1.1. • Szociális és gyermekjóléti alapszolgálta• Városfejlesztési akciók támogatása • Kereskedelmi szálláshelyek és szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása és a DDOP-2007-4.1.1. tások minõségi fejlesztése ÉMOP-2007szolgáltatások minõségének fejlesztése • Leromlott városi területek közösségi célú 2.2.1. KMOP-2007-4.5.2. integrált rehabilitációja DDOP-2007• Desztináció-menedzsment fejlesztés • Közoktatási intézmények beruházásainak 4.1.2. ÉMOP-2007.2.3.1. támogatása KMOP-2007-4.6.1. • Pécs EKF 2010 programhoz kapcsolódó • Integrált, szociális jellegû városrehabilitá• Települési és mozgókönyvtárak, valamint fejlesztések megvalósítása DDOP-2007ció ÉMOP-2007-3.1.1. közmûvelõdési intézmények fejlesztése 4.1.3. • Funkcióbõvítõ városrehabilitáció ÉMOPKMOP-2007-4.6.2. • A hivatásforgalmú kerékpáros közleke2007-3.1.2. • Elektronikus helyi közigazgatási infradés feltételeinek megteremtése DDOP• Környezeti értékeink védelme, környezetstruktúra fejlesztése KMOP-2007-4.7.1. 2007-5.1.1. biztonság ÉMOP-2007-3.2.1. • Integrált városrehabilitáció KMOP-2007• A közösségi közlekedés színvonalának • Vidékfejlesztési programot kiegészítõ 5.1.1. javítása DDOP-2007-5.1.2. településfejlesztés ÉMOP-2007-3.2.2. • Települési központok fejlesztése KMOP• A hálózati jelentõségû mellékút hálózat • Alap és járóbeteg ellátás fejlesztése 2007-5.2.1. fejlesztése DDOP-2007-5.1.3. ÉMOP-2007-4.1.1. Q KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ • A kistelepülések szennyvízkezelésének • Rehabilitációs, geriátria és ápolási elláfejlesztése DDOP-2007-5.1.4. tás fejlesztése ÉMOP-2007-4.1.2. • Regionálisan kiegyensúlyozott, vonzó • Környezeti veszélyelhárítás DDOP-2007• Szociális ellátás fejlesztése ÉMOP-2007telephelyi, iparterületi infrastruktúra ki5.1.5. 4.2.1. alakítása KDOP-2007-1.1.1. • Akadálymentesítés ÉMOP-2007-4.2.2. • Kiemelt és integrált vonzerõ-, termék- és • Oktatásfejlesztés ÉMOP-2007-4.3.1. • Turisztikai fogadóképesség javításaDAOP-2007 • Üzleti infrastruktúra regionálisan kiegyensúlyozott fejlesztése- DAOP2007-1.1.1. • Régió innovációs infrastruktúrájának fejlesztése, innovatív programok DAOP2007-1.3.1. • Közúti elérhetõség javítása DAOP-20073.1.1. • Kerékpárút hálózat fejlesztése DAOP2007-3.1.2. • Közösségi közlekedés fejlesztése DAOP2007-3.2.1. • Alap- és járóbetegellátás fejlesztése DAOP-2007-4.1.1. • Szociális ellátás fejlesztése DAOP-20074.1.3. • Akadálymentesítés DAOP-2007-4.3.1. • Integrált, szociális jellegû városrehabilitációs akciók DAOP-5.1.1. • Város- és városrészmegújító akciók DAOP-2007-5.1.2. • Környezeti értékeink védelme, környezetbiztonság DAOP-2007-5.2.1.

22



A k t u á l i s

|

P á l y á z a t o k

infrastruktúra-fejlesztések támogatása • A közoktatási infrastruktúra és szolgálta• A) Szennyvízelvezetés és tisztítás KEOPKDOP-2007-2.1.1. tások fejlesztése NYDOP-2007-5.3.1. 2007• Szálláshelyek és a turisztikai termékkíná• Regionális információs társadalom kitel• B) Ivóvízminõség javítása KEOP-2007lat értékét növelõ egyéb szolgáltatások jesítése NYDOP-2007-5.4.1. • C) Települési szilárd hulladékgazdálkodáinfrastrukturális és minõségi fejlesztése si rendszerek KEOP-2007KDOP-2007-2.1.2. TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA • D) Önkormányzati felelõsségi körbe Q • Térségi és helyi turisztikai együttmûköOPERATÍV PROGRAM tartozó állati hulladék kezelése KEOPdési rendszerek, az információs rendsze• AGÓRA TIOP-2007-1.2.1. 2007rek és a marketing fejlesztése KDOP• AGÓRA PÓLUS TIOP-2007-1.3.4. • Fenntartható életmódot és az ehhez 2007.2.2.1. • Sürgõsségi ellátás fejlesztése TIOP-2007kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönzõ • Település- és város(rész)központok kiala• Korszerû regionális onkológiai hálózat kampányok (szemléletformálás, informákítása, értékmegõrzõ rehabilitációja kialakítása TIOP-2007lás, képzés) KEOP-2007KDOP-2007-3.1.1. • Bentlakásos intézmények kiváltása TIOP• Fenntarthatóbb életmódot és fogyasztási • Leromlott vagy leromlással veszélyezte2007-3.4.1. lehetõségeket népszerûsítõ, terjedésüket tett városrészek rehabilitációja (20 000 • Bentlakásos intézmények korszerûsítése elõsegítõ mintaprojektek, beruházások fõ feletti városok) KDOP-2007-3.2.1. TIOP-2007-3.4.2. KEOP-2007• Környezeti értékek védelme, környezet• Környezetvédelmi célú informatikai biztonság növelése KDOP-4.1.1. TÁRSADALMI MEGÚJULÁS fejlesztések a közigazgatásban Q • Az elérhetõség fejlesztése KDOP-2007OPERATÍV PROGRAM (e-környezetvédelem) KEOP-20074.2.1. • „Építõ közösségek“ TÁMOP-2007-3.2.4. • Hõ- és/vagy villamosenergia-elõállítás • Közoktatási infrastruktúrális fejlesztés • Lemorzsolódás kezelését célzó progratámogatása KEOP-2007KDOP-2007-5.1.1. mok mûködtetése, halmozottan hátrá• KEOP támogatásból megvalósítandó • Az egészségügyi és szociális ellátórendnyos helyzetû tanulók iskolai pályafutáprojektek elõkészítése KEOP-2007szer fejlesztése, hatékonyságának növesának nyomon követése TÁMOP-2007• Önkormányzati árvízvédelmi fejlesztések lése 5.2.1. 3.2.4. KEOP-2007-2.1.2. • Önkormányzati épületek utólagos • Egészségre nevelõ és szemléletformáló • Tájgazdálkodást megalapozó vízi infraakadálymentesítése KDOP-2007-5.3.2. életmódprogramok TÁMOP-2007-5.1.2. struktúra kiépítése (VTT) KEOP-2007• Szûrõprogramok országos kommunikáci2.1.3. Q NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ ója TÁMOP-2007-5.1.3. • Vízbázis-védelem (3 komponens) KEOP• Befektetési környezet fejlesztése NYDOP• Integrált helyi programok a gyereksze2007-2.2.3. 2007-1.3.1. génység csökkentésére TÁMOP-2007• A települési szilárd hulladéklerakókat • A gazdaság fejlõdését szolgáló humán5.4.3. érintõ térségi szintû rekultivációs progerõforrás-fejlesztés regionális eszköz• Biztos Kezdet program országos elterramok elvégzése KEOP-2007-2.3.1 rendszerének fejlesztése NYDOP-2007jesztése TÁMOP-2007-5.4.4. • Szennyezett területek kármentesítési 1.4.1. • Gyermekek és fiatalok integrációs progfeladatainak elvégzése KEOP-2007• Kiemelt jelentõségû turisztikai fejlesztéramjai TÁMOP-2007-5.4.5. 2.4.1. sek a kastélyok megújítása és a nemzet• Alacsony foglalkoztatási eséllyel rendel• Élõhelyvédelem, -helyreállítás, vonalas közi célpontú gyógyfürdõk érdekében kezõk képessé tevõ és önálló életvitelt létesítmények természetkárosító hatásáNYDOP-2007-2.1.1. elõsegítõ programjai TÁMOP-2007nak mérséklése KEOP-2007• A régió történelmi és kulturális öröksé5.5.1. • Gyûjteményes növénykertek, védett gének fenntartható hasznosítása és ter• Hajléktalan emberek társadalmi és muntörténeti kertek megõrzése és helyreállímészeti értékeken alapuló aktív turisztikaerõ-piaci integrációja TÁMOP-2007tása KEOP-2007kai programok fejlesztése NYDOP-20075.5.3. • Élõhely-megõrzõ mezõ-és erdõgazdálko2.2.1. • A gyermekvédelmi ellátórendszerben élõ, dás infrastrukturális fejlesztése KEOP• Helyi, térségi desztináció menedzsment illetve onnét kikerülõ fiatalok önálló élet2007szervezetek, turisztikai klaszterek létrevitel programjai TÁMOP-2007-5.5.4. • Az erdei iskola hálózat infrastrukturális hozása, fejlesztése NYDOP-2007-2.4.1. • Házi segítségnyújtás fejlesztése TÁMOPfejlesztése KEOP-2007• Városközponti területek és leromlott vá2007-5.6.3. rosrészek fejlesztése NYDOP-2007-3.1.1. • Szociális képzések fejlesztése, szakemGAZDASÁGFEJLESZTÉSI Q OPERATÍV PROGRAM • Helyi és helyközi közösségi közlekedés berek képzése, továbbképzése és készinfrastrukturális feltételeinek javítása ségfejlesztése valamint a helyi fejlesztési • Ipari parkok telephely- és szolgáltatásaiNYDOP-2007-3.2.1 kapacitások megerõsítése TÁMOP-2007nak fejlesztése GOP-2007-3.2.1. • Helyi környezetvédelmi infrastruktúra és 5.6.4. Q KÖZLEKEDÉSI OPERATÍV PROGRAM szolgáltatások fejlesztése NYDOP-2007• Foglalkoztatásba Ágyazott Képzés 2 4.1.1. TÁMOP-2007-5.8.2. • Közlekedési módok összekapcsolása, • Felszíni vizek minõségének javítása és • A társadalmi kohézió növelése a biztongazdasági központok intermodalitásáfelszíni vizek okozta kockázatok csökság megerõsítésével TÁMOP-2007nak és közlekedési infrastruktúrájának kentése NYDOP-2007-4.2.1. 5.9.2. fejlesztése KÖZOP-2007• Térségi közlekedési kapcsolatok fejleszté• A budapesti 4-es (DBR) metró fejlesztése se NYDOP-2007-4.3.1. 91 KÖZOP-2007KÖRNYEZET ÉS ENERGIA Q • Szociális infrastruktúra és szolgáltatá• A városi kötöttpályás közlekedés fejleszOPERATÍV PROGRAM sok fejlesztése NYDOP-2007-5.1.1. tése KÖZOP-2007• Energetikai hatékonyság fokozása KEOP• Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése • Projekt elõkészítés KÖZOP-20072007NYDOP-2007-5.2.1. • Harmadik feles finanszírozás3- KEOP kiegészítés KEOP-2007Önkormányzati havilap 2007 július

23


V i s s z a t e k i n t õ

Júniusban történt Visszaküldött polgármesteri fizetés Karsai József, Battonya város polgármestere, a térség szocialista párti országgyûlési képviselõje visszaküldte polgármesteri fizetését az államkincstárnak, mert tiltakozik az „elnyomorított önkormányzatok önhibáján kívül hátrányos helyzetbe (önhiki) került települések támogatásainak teljes megnyirbálása ellen“. A Magyar Államkincstár Békés Megyei Igazgatóságának eljuttatott levél tanúsága szerint a polgármester azért tiltakozik és küldte vissza nettó 254 ezer forintos javadalmazását, mert Battonya városa az idei esztendõben ötvenmillió forinttal kevesebb állami finanszírozást kapott, mint tavaly. Karsai József nehezményezi továbbá, hogy az energiaár-emelés ötvenszázalékos mértéke további negyvenmillió forintos kiesést okoz majd idén. A dologi kiadások hat százalékos inflációja további ötvenmillió forintos kiesét jelent Battonyának. Karsai József szerint a csõdeljárás elkerülésének egyetlen lehetséges útja, ha a felhalmozási alapot teljes egészében az állami feladatok finanszírozására fordítják, így az uniós pályázatokra egyetlen fillér sem marad. A polgármester jelezte a kincstárnak azt is, hogy havi fizetését december 31-ig nem hajlandó felvenni, s ha mégis átutalják neki, akkor „akár százszor is“ visszaküldi a feladónak. 2007.06.05.

Népszavazás Széphalom önállóságáról Szeptemberben népszavazást tarthatnak a jelenleg Sátoraljaújhelyhez tartozó Széphalom lakói, akik – immár nem elõször – a városrész önállóvá válását szeretnék elérni; a zempléni város önkormányzata zöld utat adott a voksolásnak. A nyelvújító Kazinczy Ferenc faluja, a zempléni Széphalom korábban önálló volt, majd a szomszédos Sátoraljaújhelyhez, Zemplén székhelyéhez csatolták. Széphalom lakói közül sokan ezt akkor is nehezményezték, és jelenleg is

24



nehezményezik, mondván, a városhoz csatolt település nem fejlõdik megfelelõen. Ez idáig háromszor kezdeményeztek népszavazást az elszakadás érdekében, de egyetlen voksoláskor sem gyûlt össze az ehhez szükséges számú szavazat, Széphalom így megmaradt csatolt városrésznek. Magánszemélyek most ismét, immár negyedszer aláírásgyûjtést indítottak a népszavazás újbóli kiírása érdekében. A negyedik szavazásért az aláírásgyûjtés februárban kezdõdött meg. 2007.06.05.

Jegyzõk: elfogadhatatlan az igazgatási szünet Az állampolgárok érdekét sértené, és megbénítaná a helyi közigazgatást, ha igazgatási szünetet vezetnének be a polgármesteri hivatalokban – foglalta össze a megyei jogú városok jegyzõinek véleményét a jegyzõi kollégium alelnöke Tatabányán, a szervezet kétnapos ülésén. „Nem életszerû, hogy nyáron vagy a decemberi ünnepek közelében igazgatási szünetet lehessen tartani a polgármesteri hivatalokban“ – mondta Szekeres Antal, aki Debrecen jegyzõjeként tölti be az alelnöki tisztet. Kollégái rámutattak: legutóbb a választási felkészülés idején volt egynapos üzemszünet az okmányirodákban, és az is gondot jelentett az ügyfeleknek. A jegyzõk kérik, hogy a kormány a vonatkozó törvény módosításánál vegye ki a lehetõségek közül az igazgatási szünet elrendelését, mert a többnapos nyári vagy téli szünet komoly problémákat okozna az anyakönyvezés, az építési hatóság és az okmányirodák ügyfeleinek. 2007.06.06.

Parlagfû-mentesítési akció Pest megyében Az idén is meghirdeti Pest megye önkormányzata a parlagfû-mentesítési akciótervet, amelyre hárommillió forintot, a tavalyinál egymillióval többet különített el. Imre Zsolt, az önkormányzat elnöki

|

J ú n i u s

kabinetfõnöke elmondta, hogy a megyét különösen veszélyezteti a parlagfû, mert sok a jogviták miatt megmûveletlen földterületük. Az önkormányzat évek óta minden évben meghirdeti a mentesítési programot, amelyen tavaly a 186 településbõl 155 vett részt, s az idén hasonló érdeklõdésre számítanak – tette hozzá. Az idei akcióterv szerint június 19-ig lehet jelentkezni a megyei önkormányzatnál a résztvevõknek; maga a mentesítési program mindenütt július 25-én indul, és egy héten át tart. A helyi önkormányzatok, civil szervezetek, iskolák bevonásával szervezik majd meg a parlagfûvel borított területeken az allergiát okozó gyomnövény irtását, s az a település nyer, amelyik a lakosság lélekszámához viszonyítva a legtöbb embert képes mozgósítani e feladatra. 2007.06.08.

Fejlesztési források KözépMagyarországon A Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács (KMRFT) döntött a hazai decentralizált forrásokra beérkezett pályázatokról és a Közép-Magyarország Regionális Operatív Programban javasolt kiemelt projekt listáról – közölte Szabó Imre, a Tanács elnöke. A KözépMagyarországi Regionális Fejlesztési Tanácshoz a decentralizált forrásokra kiírt pályázatokra 519 pályázat érkezett, ebbõl 364 részesült támogatásban összesen 3,7 milliárd forint értékben. A tanács a Közép-Magyarország Regionális Operatív Program 2007–2008. évi akciótervében öt prioritás mentén tizenkét intézkedésre nyolcvanegy projektet javasol, 159,7 milliárd forint uniós támogatásra. A hazai decentralizált 3,7 milliárd forint támogatásból a területi kötöttség nélküli önkormányzati fejlesztésre – egészséges ivóvízre, okmányiroda belsõ felújítására, közvilágítás korszerûsítésre, járda, parkoló építésre – 946,5 millió forintot, területi kiegyenlítést szolgáló önkormányzati fejlesztésre 20,2 millió forint támogatást ítélt oda. A vis major keretbõl 54,5 millió forint támogatást kapott nyolc önkormányzat kilenc pályázata. A Dunakeszi Város Önkormányzata 1,5 kilométer szennyvízcsatorna-hálózat második ütemének megépítésére

V i s s z a t e k i n t õ

|

J ú n i u s

8,4 millió forint támogatást ítélt meg. Legtöbb támogatást, 2,7 milliárd forintot a szilárd burkolatú települési közutak felújítására adtak. 2007.06.11.

Új fejlesztési területek Miskolcon Új fejlesztési területeken indulhat meg a munka Miskolcon; a tervek szerint Mechatronikai Ipari-, Nano-, és Science Park létesülhet, kiemelt figyelmet fordítanak majd a helyi vízbázis védelmére, a szennyvíziszap kezelésére, illetve megkezdõdhet a történelmi Avas-Belváros rehabilitációja – jelentették be a város vezetõi. Káli Sándor, Miskolc szocialista polgármestere beszámolt arról, hogy a magyarországi fejlesztési pólusprogramban részt vevõ városok között Miskolc is jelen volt azon a franciaországi rendezvényen, ahol ismertethették a településeik terveit. A polgármester úgy fogalmazott, hogy Miskolc a találkozó alkalmával „Európában is letette védjegyét“. Kiemelte, hogy a borsodi megyeszékhely az egyetlen magyar város, amely francia testvérvárosi kapcsolattal rendelkezik. Miskolc fejlesztési projektjeit a következõ közgyûlés is tárgyalja majd – mondta. A részletekkel kapcsolatban kiemelte a Mechatronikai Ipari Park kialakítását a 26-os számú fõút mentén. Ennek elsõ lépéseként a Miskolci Ipari Park bõvítését említette – mintegy negyvenöt hektárnyi zöldmezõs területtel és a megfelelõ infrastruktúra kialakításával. A fejlesztési program része a Nano Park is, amely a nanotechnológiára épül, valamint a Miskolci Science Park, amely a város egyetemének közelében helyezkedik majd el. 2007.06.13.

Viharjelzõ rendszer a Tisza-tavon A Balatonon, illetve a Velencei-tavon mûködõhöz hasonló viharjelzõ rendszer kiépítését tervezi a Tisza-tónál is a Tiszatavi Térségi Fejlesztési Tanács – a beruházás terveit elfogadta a testület. Az elképzelések szerint a hét jelzõbázisból

álló hálózat 2008. tavaszán kezd mûködni, közel négyszázmillió forint beruházása nyomán. Mint azt Kivágó Tamáss, a Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság helyettes vezetõje elmondta: a tervezett rendszer a balatonihoz hasonlóan elsõ- és másodfokú viharjelzést ad majd a vízen tartózkodóknak. Elsõfokú jelzés esetén percenként hatvanat, másodfokú figyelmeztetésnél pedig percenként kilencvenet villannak majd a jelzõfények – ismertette a rendszer mûködését a dandártábornok. A Balatonon egyébként huszonöt, a Velencei-tavon pedig két jelzõbázis üzemel – tette hozzá. Scitovszky Angelika, a tanács vezetõje hangsúlyozta, hogy a kiviteli tervek elfogadása után megkezdõdhet az engedélyeztetési eljárás. Az ütemezés annak is függvénye, hogy milyen segítséget kapnak a rendszer megépítéséhez. 2007.06.14.

Kevesebb forrás a hajdú-bihari kistérségeknek? Jelentõs fejlesztési forrásoktól eshetnek el a hajdú-bihari települések, ha az Országgyûlés a végszavazásnál elfogadja az új kistérségi csoportosulásokat – közölte Rácz Róbert országgyûlési képviselõ (Fidesz), a hajdú-bihari közgyûlés elnöke. Tájékoztatása szerint egy hajdú-bihari szocialista képviselõ, Hajdú Attila indítványára az országgyûlés megszavazott egy módosító indítványt, amelyet korábban senkivel nem egyeztettek, s amely megváltoztatta a kistérségek összetételét. Így a debreceni kistérséghez került Mikepércs, de szándéka ellenére nem került a kistérségbe Derecske, Konyár és Sáránd. A hajdúhadházi kistérségbõl pedig Bocskaikertet a debreceni kistérséghez csatolták. Ezzel – mint azt Szõllõs Sándor, Bocskaikert polgármester elmondta – százmillió forint óvodafejlesztési és további százmillió forint útfejlesztési támogatástól esnek el. Béres László, a Hajdúhadházi központi többcélú kistérségi társulás elnöke hozzátette: Bocskaikert kiválásával nem vehetik igénybe a szociális kiegészítõ normatívákat, így az egész ellátóhálózatot újra kell szervezniük. 2007.06.15.

Feloszlatta önmagát a kéki önkormányzat Feloszlatta önmagát a kéki önkormányzati képviselõ-testület; az idõközi választás kiírásáról és idõpontjáról a helyi választási bizottság dönt majd – közölte a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei település jegyzõje. A kéki testület egyhangú, százszázalékos arányú szavazással döntött az önfelosztatás mellett, azaz mind a tíz helyi képviselõ igennel szavazott a javaslatra – mondta Halász Erzsébet. A törvényességet felügyelõ hivatali vezetõ megerõsítette a távirati iroda munkatársának információját, miszerint az önkormányzat feloszlatását a képviselõ-testületben kialakult kibékíthetetlen ellentét váltotta ki. 2007.06.21.

Feloszlatná a pécsi közgyûlést az ellenzék A pécsi közgyûlés feloszlatását kezdeményezi a Fidesz és az Összefogás Pécsért Egyesület. Véleményük szerint ugyanis a város önkormányzata megválasztása óta nem demokratikus keretek között mûködik. Révész Mária, a közgyûlés feloszlatását kezdeményezõ Fidesz–KDNP-frakció vezetõje kijelentette: a várost vezetõ koalíció politikáját megválasztásuktól kezdve az önkényesség és a lakosság megsarcolása jellemzi. Kitért arra is, hogy véleményük szerint a demokrácia megcsúfolása volt, amikor az önkormányzati tulajdonú cégek felügyelõbizottságaiba az ellenzéknek egyetlen helyet sem akart adni a várost vezetõ koalíció. Többórás vitát követõen mindössze hat, stratégiailag fontos cég irányításába nyerhettek végül bepillantást, miközben több városvezetõ honatya kettõ vagy annál több igazgatótanácsi, illetve felügyelõbizottsági hellyel rendelkezik. A helyi MSZP véleménye szerint a Fidesz megint sajátos logikát követ, amikor úgy értelmezi a demokráciát, hogy az akkor mûködik, ha olyan döntések születnek, amik nekik kedvezõek. Szóba került: a választások óta az ellenzék folyamatosan vitatja a mandátumok kiosztását, mert másként szeretnék értelmezni a vonatkozó jogszabályt. 2007.06.27.


25


I d e g e n f o r g a l o m

Borral a turistákért Sikeresnek tartják a Nyitott Pincék Napját

Akárcsak az elmúlt évben, idén is megtartotta a Nyitott Pincék Napját a Magyar Turizmus Zrt. Az eseménnyel kapcsolatban megkérdezték a szereplõ pincéket, mi a véleményük a programról – mi most ezekbõl a válaszokból szemezgetünk.

A Nyitott Pincék Napját idén az úgynevezett „Nagy Ízutazás“ kampány folytatásaként hirdették meg és a benne résztvevõ pincék 95,3 százaléka jó ötletnek tartja, mert ezáltal lehetõségük nyílik bemutatni a helyi tájegységeket, a borvidékek jellegzetes borait. Nem elhanyagolható szempont, hogy ezt jó reklámlehetõségnek is tartják, ami által bõvülhet a vendégkör. Ez utóbbiból persze nemcsak a pincék, hanem az azoknak helyt adó települések is profitálhatnak, mivel az odaérkezõ vendégek, ha megfelelõnek tartották a körülményeket, akkor a következõ években is visszalátogathatnak. A tizenötezer vendég többsége itthonról érkezett, ám természete-

Localinfo

Polgármesterek, döntéshozók és vállalkozók független havilapja

sen akadtak külföldi látogatók is: általában Németországból, Ausztriából, az Amerikai Egyesült Államokból és Szlovákiából jöttek az érdeklõdõk – amire a pincék többsége felkészült, hiszen a személyzet beszél valamilyen idegen nyelvet: angolt, németet, franciát, olaszt, szerbet, horvátot és/vagy szlovákot. Az akció különféle kedvezményekre adott lehetõséget, amelyeket a pincék tetszés szerint bõvíthettek. A kérdõívet kitöltõ pincék fele (53,5%) ingyenes borkóstolásra, 39,5 százalék pedig kedvezményes kóstolásra invitálta a borbarátokat. Emellett vásárlási kedvezményt a pincék 60,5 százaléka nyújtott, átlagosan valamivel több, mint harminc százalékkal olcsóbban kínálva borait. Ezeknek az akcióknak köszönhetõen a pincék 72,1 százaléka említette, hogy a betérõ vendégek vásároltak is termékeikbõl. Természetesen az esemény nemcsak a borivásról szólt: a pincék majd’ negyven százalékában ettek is a vendégek, egyéb programokon hét százalék vett részt, s mindemellett közel húsz

százalékuk ott is aludt a helyszínen. A Magyar Turizmus Zrt megkérdezte az akcióban szereplõ pincéket, szerintük milyen módszerekkel lehetne tovább népszerûsíteni a magyar gasztronómiát és a borokat a hazai lakosság körében. A válaszokból kiderül, hogy a legtöbben (69,8 %) a prospektust, 65,1 százalék a sajtóban való megjelenést, 67,4 százalék a televíziós hirdetést tartja a megfelelõ eszköznek. A megkérdezettek évente többször (húsvétkor, szüreti idõszakban) hasonló akció szervezését, több reklámot, például ismert emberekkel való népszerûsítést is javasoltak. Véleményük szerint minõségi kiadványok, térképek készítésével, szervezett csoportok, bortúrák, szakmai bemutatók, borfesztiválok segítségével és a borversenyek eredményeinek ismertetésével lehetne ismertebbé, sikeresebbé tenni az akciót. Az idei Nyitott Pince Napok a felmérés eredményei szerint sikeres volt, és a pincék jelentõs többsége (83,7 %a) máskor is csatlakozna hasonló akciókhoz. Munkatársunktól

A lapot ingyenesen kapja Magyarország valamennyi polgármestere, országgyûlési képviselõje, megyei önkormányzati vezetõje, kistérségi megbízottja, régióvezetõje, minisztériuma, valamint a jelentõsebb közszolgáltatók, bankok, biztosítók vezetõi.

Kiadja a Localinfo Információ Szolgáltató Kft.

Hirdetési és terjesztési igazgató: Perutek János

Nyomás: Press+Print Kft.

Felelõs kiadó: Énekes Zoltán

telefon: 264-3333

2340 Kiskunlacháza

ügyvezetõ igazgató

mobil: 06-30-933-5070,

Gábor Áron u. 2/a

telefon: 264-3333, fax: 264-3232

fax: 264-3232

www.press-print.hu

e-mail: [email protected]


Felelõs vezetõ: Tóth Imre telefon: 06-24-433-433

Fõszerkesztõ: L. László János

Hirdetésfelvétel és elõfizetés:

ISSN nyomtatott: 1589-3103

Szerkesztõség: 1106 Budapest, Fehér út 10.

1106 Budapest, Fehér út 10.

on-line: 1589-4029

telefon: 264-3333, fax: 264-3232

telefon: 264-3333

Terjeszti:


mobil: 06-70-333-5070,

Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletág

Tervezõszerkesztõ: Neményi Zsolt

fax: 264-3232

információ: 06 80/444-444



A lap ára számonként 250 Ft

26


w w w . i t t h o n . h u

Az EURO ONE Számítástechnikai Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság a HP Preferred Partnereként professzionális megoldásokat kínál az Önök intézménye számára. Bízunk benne, hogy az ebben a hónapban kiemelt termékként kezelt, új hp hordozható és kézi számítógépek elnyerik tetszését. Ultrakönnyû számítógépek: HP Compaq 2510p hordozható számítógép Jellemzõk: • Élvezze a megbízhatóságot, melyet az elõtelepített operációs rendszerek, az eredeti Windows Vista Business, eredeti Windows Vista Home Basic, eredeti Windows XP Professional vagy FreeDOS nyújt. • A 12,1“-os Illumi-Lite széles képernyõ, a kettõs mutatóeszközök, integrált vezeték nélküli és biztonsági megoldások mind-mind a hatékonyságot szolgálják. Az opcionális integrált optikai meghajtó beépített rugalmasságot és kényelmet kínál. • Az Intel® Centrino® Pro mobiltechnológia és az Intel® Core™2 Duo ULV processzorok a rendelkezésre állás új szintjét valósítják meg, miközben csökkentik a számítógép üzemeltetési és felügyeleti költségeit. • A HP professzionális és innovatív megoldásai: a kockázatcsökkentõ Drive Encryption for HP ProtectTools, a hatékonyságnövelõ HP QuickLook a megbízhatóságnövelõ HP DuraKeys és a csatlakozást megkönnyítõ HP szélessávú vezeték nélküli modul. Kiegyensúlyozott hordozhatóság: HP Compaq 6710b hordozható számítógép Jellemzõk: • Élvezze a megbízhatóságot, melyet az elõtelepített operációs rendszerek, az eredeti Windows Vista Business, eredeti Windows Vista Home Basic, eredeti Windows XP Professional vagy FreeDOS nyújt. • Kategóriaelsõ mobilitás 15,4 hüvelykes széles képernyõvel. Válasszon a tükrözõdésmentes WSXGA+ WVA, WXGA vagy HP BrightView kijelzõ közül. A legkönnyebb típus mindössze 2,6 kg súlyú és 34,9 mm vastag. • Az Intel® Core™2 Duo processzorok a rendelkezésre állás új szintjét valósítják meg. Több alkalmazás futtatásakor az intelligens akkumulátormûködés növeli a mobilitást, és beépített funkció gondoskodnak az adatvédelemrõl. • Ez a vállalati környezetbe tervezett informatikai eszköz egyszerûbbé teszi a felügyeletet és a karbantartást, és a hordozható számítógépek sorozatával azonos rendszerképpel használható. • A HP professzionális és innovatív megoldásai: a kockázatcsökkentõ Drive Encryption for HP ProtectTools, a

hatékonyságnövelõ HP QuickLook, a megbízhatóságnövelõ HP DuraKeys és a csatlakozást megkönnyítõ HP szélessávû vezeték nélküli modul. Smartphone (okostelefon): HP iPAQ 514 Voice Messenger – az okos telefon Jellemzõk: • Dolgozzon menet közben. Vigye magával az útra irodáját az irodai funkciók és alkalmazások segítségével. Válaszoljon könnyedén e-mailjeire. A személyre szabott parancsikonokkal gyorsan és könnyedén elérheti a legfontosabb Smartphone feladatokat. • A több órás beszélgetési idõnek köszönhetõen nem kell a hívások megszakadásától tartania. A vezeték nélküli LAN hálózaton és az irodai telefonos alközponti rendszeren használható VoIP (Voice over IP) szolgáltatással megtakaríthatja a percdíjakat. • Mondja ki, amit gondol. A Voice Commander Voice Valet funkcióját saját igényeire szabhatja. A hangparancsokkal elolvastathatja e-mailjeit, és billentyûzés nélkül is válaszolhat, kapcsolattartóit pedig név vagy telefonszám alapján is felhívhatja. • Méretben törpe, szolgáltatásban óriás. A praktikus Setup Assistant programmal a rendszergazdák több HP iPAQ kéziszámítógépet is felügyelhetnek. A nagy belsõ tárolókapacitás és az SD-kártyás bõvítésnek köszönhetõen több munkát vihet magával. • Védje mobil adatait. E-mailjei és dokumentumai biztonságáról az Outlook gondoskodik. A tartós memória védi az adatokat, a beállításokat és a telepített alkalmazásokat, az elveszett iPAQ készülékrõl pedig távolról törölheti az adatokat.

Amennyiben mûszaki-technikai segítségre van szüksége, kérje kollégáink segítségét! Egyedi igényei alapján – szükség esetén személyes konzultációt követõen – testre szabott megoldást ajánlunk az informatika minden területén. Cégünk egyedi árajánlat alapján, közbeszerzési pályázat útján, és központosított közbeszerzésben történõ értékesítésben is készséggel áll az Önök rendelkezésére. Bõvebb információért hívja a 06 1 469-6357-es vagy a 06 1 4696450-es telefonszámot, vagy küldjön e-mailt a [email protected] e-mail címre.

2007 Preferred Partner

w w w . e u r o o n e . h u

Mitõl jók a legjobbak?

Recommend Documents