A tanulás mobilitásáról, a hálózaton történő tanulás Kvaszingerné Prantner Csilla Eszterházy Károly Főiskola, Informatika tanszék
[email protected] Hazánkban szerencsére egyre több közoktatásban dolgozó tanár és oktató vonja be oktatási folyamatába a hálózat adta ingyenesen elérhető, web 2.0-es eszközöket1 és lehetőségeket. A közösségi oldalak és az újonnan megjelenő – on-line kommunikációt, megosztást és kapcsolattartást segítő – alkalmazások tanítás-tanulás folyamatba való bevonása bizonyítottan hatékony motiváló erő a diákok számára. 2003-tól oktatásomba bevontam a hálózat adta lehetőségek egy-egy eszközét, úgy, mint például fórumok, blogok, csevegő-rendszerek (skype, msn, isq), központi oktatói weboldal. Diákjaim nagyon szívesen használták ezeket az eszközöket, volt eset, mikor a levelező tagozatos hallgatók maguk készítettek fórumot, arra a célra, hogy az oktatás körüli adminisztratív kérdéseket, oktatási feladatokat, tanulási folyamatokat, és az egyes tárgyak feladott házi feladatait megvitassák. Örömömre szolgált, mikor meghívtak erre a fórumra és kérték ott fejtsem ki bővebben a beadandó feladat kiírását és követelményét, mivel ott kérdezni is tudnak a kiadott feladattal kapcsolatban. Ez volt az a pont mikor elkötelezett híve lettem a hálózati eszközök oktatásba történő bevonásának. Előadásomban azokat a tényezőket veszem sorra, melyek alátámasztják ma a hálózati tanulás és hálózat adta eszközök létjogosultságát a felsőfokú oktatásban2. Az előadás végén szót ejtek három korábbi webes alapú saját munkáról, melyeket ma is jó gyakorlattal használnak az oktatók az Eszterházy Károly Főiskolán.
1. A hálózati tanulás létjogosultsága a közoktatásban 1.1. Élethosszig tartó tanulás Az „élethosszig tartó tanulás” elve mára gyakorlattá vált, hiszen sokan nem tudják munkájuk mellett megoldani továbbképzéseken, tanfolyamokon való részvételüket, így az egyetem/főiskola vagy egy szakma megszerzése után az emberek a hálózat segítségével valamilyen formában, továbbképzik vagy átképzik magukat. Egyesek az intézményi tanulás mellet párhuzamosan kapcsolódnak hasznosnak vélt kurzusokhoz. A hétköznapi embereknek természetes tanulási közegévé vált az internet és természetes használati eszközévé a számítógép, mely a mobil eszközök segítségével a nap 24 órájában rendelkezésükre áll. A társadalom nagy – és egyre bővülő – rétege számára ez a tendencia természetes folyamat, viszont irányítottan tanítani ezen eszközökkel még éppen annyira új, hogy a diákság számára igen vonzó és motiváló tényező, s nem utolsó sorban, elérhető kényelmes eszköz. George Siemens a következő tanulással kapcsolatos trendeket fogalmazta meg 2005-ben3:
1
A web 2.0 (vagy webkettő) kifejezés olyan internetes szolgáltatások gyűjtőneve, amelyek elsősorban a közösségre épülnek, azaz a felhasználók közösen készítik a tartalmat vagy megosztják egymás információit. (wikipedia web 2.0 szócikk) 2 A hagyományos oktatási formák megtartása mellett. A kevert oktatási módszerekben (blended learning) hiszek 3 George Siemens Connectivism: A learning theory for the digital age (Konnektivizmus: egy tanuláselmélet a digitális korszak számára) cikkből fordítva
A tanulási tapasztalataink fontos aspektusa az informális tanulás. A formális oktatás már többé nem foglalja magába a tanulók többségét. Tanulás most is többféle módon előfordul: közösségi gyakorlás, szociális hálózatok (social networks), munkával kapcsolatos feladatok elvégzése. A tanulás egy folyamatos, életen át tartó folyamat. Tanulással és munkával kapcsolatos tevékenységek már nem különülnek el egymástól, sok esetben azonosak. A technológia megváltoztatja (rewiring) az agyunkat. Az általunk használt eszközök meghatározzák és formálják a gondolkodásunkat. A szervezetek (intézmények) és az egyén egyaránt „tanulási-rendszerek”. Szükség van egy elméletre, ami megpróbálja elmagyarázni a kapcsolatot az egyéni és a szervezeti tanulás között. A korábbi tanuláselméletek által tárgyalt sok folyamat ma már technológiával támogatott (elsősorban a kognitív információfeldolgozás) (erre példa: az internetről való információszerzés, social networks-ok segítségével nyert információ). A tudni-hogyan és a tudni-mit kiegészül a tudni-honnan elvvel (Azaz tudni, hogy az információ honnan szerezhető meg).
1.2. M-tanulás – a hardver erőforrások adottak Az M-tanulás, mobil-tanulás hallatán elsőre sokan a mobiltelefon készülékkel történő tanulásra gondolnak, de a fogalom valamennyi wireless berendezéssel segített tanulást magába foglal. Azaz minden használható hordozható számítástechnikai készüléket, mint például laptopokat, tablet PC-ket, PDA-kat és intelligens telefonokat, melyek vezeték nélküli hálózatokhoz kapcsolódva lehetővé teszik a tanulás mobilitását. Az M-tanulás címke sok dolgot takarhat, ha mobilkészülékünkön keresztül tanulunk, akkor maga az eszköz adja a mobilitást. A mobiltelefon ma ott van minden diák zsebében. Sok diák rendelkezik laptoppal és vezeték nélküli interneteléréssel otthonában, az iskolában vagy a mobilszolgáltatóknak köszönhetően bárhol. Az internet-hálózatok köztereken, távolsági autóbuszokon, kávéházakban és sok közintézmény területén ingyenesen elérhetők. Az internet biztosította mobil-tanulás így a társadalom nagy része számára egy nagyon jó lehetőség. A diákok és az „élethosszig tanulók” sokat ingáznak lakhelyük és iskolájuk vagy lakhelyük és munkahelyük között, e kihasználatlan „szabadidejükben” egyre többen használják számítógépüket vagy nagy képernyős telefonjukat tanulásra. Mindezzel a tanítás és a tanulás kiterjedt a hagyományos tantermi tereken túlra. Az Eszterházy Károly Főiskolán minden hallgató kötelező taneszközként egy hordozható (mobil) számítógépet, azaz laptopot kap tanulmányai megkezdéséhez. 2007-ben közel 250 db számítógép került a diákokhoz, azon belül az informatikai könyvtárosokhoz, mozgókép- és médiaismeret szakos hallgatókhoz. 2009-ben minden oktató kapott laptopot, ma közel 2000 darab laptop van az EKF hallgatói és tanárai használatában. Internet a főiskola egész területén elérhető, több mint 1300 munkaállomás rendelkezik interneteléréssel, mindezek mellett a főiskola épületében és terein wifi hálózat érhető el.
1.3. Internet és web 2.0 – „a szoftver a neten hever” Ma a weben való böngésző és fogyasztói szokások a korábbi 3-4 évhez képest is, jelentősen megváltoztak. A társadalom egy rétege rendszeresen az interneten keresztül fogyasztja a napi híreket, hirdet, vásárol-elad, ételt, italt és könyvet rendel, a hálózaton ismerkedik, kommunikál, tartja karban kapcsolatait. Ezek a tendenciák egyértelműen a tanulási szokásokat is befolyásolják. E változások felgyorsult információs világunknak, a
web 2.0-es forradalomnak, a közösségi oldalak nagymértékű szaporodásának, az élethosszig tartó tanulás eszmeiségének és a hardver-eszközök mobilitásának egyaránt nagy szerepe van. Az egyes webes alkalmazások kezelését az informatika terén nem dolgozó személyek is könnyen elsajátítják: leginkább egymástól és a webes közösségektől tanulják (mondhatnánk: közösségi tanulás 1.0). Ma minden kicsit is internetet használó személy tagja valamiféle közösségi oldalnak, de leginkább többnek (pl: iwiw, facebook, myspace). Egyre gyakoribb, hogy a hálózati közösségek valamilyen szakma, vagy hobbi köré szerveződnek (pl: drupal.hu – tartalomkezelő rendszer közösségi oldala; moly.hu – magyar könyves közösségi oldal), ez természetes és egyben szerencsés fejlődési folyamat. Rengeteg tanulást támogató, ingyenes, információs adatbázis (pl.: SDT, wikipédia, különböző lap.hu), tanulást és kutató munkát segítő, web 2.0-es eszköz, mint linkgyűjtemények (pl: delicious.com), szakmai közösségi oldalak (pl: LinkenIn), szakmai internetes folyóiratok (pl: weblabor.hu), google szolgáltatások használhatók a neten. Napjainkban temérdek kurzus és tanfolyam végezhető el ingyen vagy igen olcsón a hálózaton és rengeteg eszköz állítható a tanítás-tanulás, információcsere és megosztás szolgálatába (pl: fórumok, blogok), nem beszélve az on-line kapcsolattartási lehetőségekről (pl: twitter, skype, google wave). A web 2.0-es alkalmazásoknak köszönhetően egyre hitelesebbek az úgynevezett akadémiai tudáson kívüli tudásanyagok, melyeket a közösség, a tömeg hoz létre, értékel, forr ki magából és formál tudássá4. A közösségek vagy csoportok alkotta hiteles információforrások (pl: hivatkozások gyűjteménye, szakmai oldalak) egyre gyakoribbak és a közösség használatukkal legitimálja e források tudásértékét. A közösségi oldalakon5 regisztráció után lehet kommunikálni a közösség többi tagjaival, szöveges-, képi-, hang- és videó-dokumentumokat küldeni, megosztani, azokat véleményezni, annotálni. A közösségi oldalak, mint már fentebb is említettem, gyakran szerveződnek egy-egy konkrét téma, szakma vagy szakterület köré, létük az egyéni és a közösségi tanulást és kutatómunkát egyaránt jól támogatják. A wikipedia a következő web 2.0-es szolgáltatásokat, illetve alkalmazásokat tartja számon6: „Közösségi oldalak (Social networking, például: iWiW, Orkut, Facebook, MySpace, LinkedInWeb_2.0.htm - cite_note-2, Mindenki.hu, Barátikör.com, MyVIP) Képmegosztó oldalak (például: Flickr, Indafotó, Picasa, Photobucket, SmugMug, Zooomr, Open Photo Project) Videómegosztó portálok (Például: YouTube, Google Videos, IndaVideó) Blogok, mikroblogok (például Twitter, Jaiku.com, Plurk) Online irodai alkalmazások (Például: Google Calendar, Google Docs & Spreadsheets, Zoho) Wikipédia és más wikik (szabadon szerkeszthető ismerettárak) Fórumok Aukciós oldalak (például: eBay, Vatera) Online kiskereskedelemmel foglalkozó vagy azt támogató oldalak (PayPal, Abaqoos) Linkmegosztó szolgáltatások (például: del.icio.usWeb_2.0.htm - cite_note-5, Diigo, kedvenceim.com, mylink.hu, Ma.gnolia.com), Más oldalakat értékelő szolgáltatások, például a Digg Hírforrások (feedek) (RSS, Atom (feed)) és a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtó alkalmazások (például a tartalmat szűrő Yahoo Pipes, AideRSS, FeedHub, a hírcsatornákat egyesítő FeedRinse, FeedBlendr) 4
A témához kapcsolódó könyv: James Surowieck: A tömegek bölcsessége Közösség hozza létre és szervezi a tartalmak jelentős részét (Social Network) 6 Wikipedia Web_2.0 szócikke 5
Hírek újrakeverését (remixelését) támogató egyéni kezdőlapok (iGoogle, Netvibes, HírfigyelőWeb_2.0.htm - cite_note-9) és RSS-olvasók (Google Reader) Podcast-ok Előre megírt licencszerződések, melyek megkönnyítik a publikációt (Creative Commons, GPL) Közösségi zeneajánló oldalak (Pandora.com, Last.fm) Az internet-hozzáférés megosztását segítő közösségek (Fon, MerakiWeb_2.0.htm cite_note-11) Online tárhely-szolgáltatók (Box.net, Dropbox) Virtuális világok (Second Life) és online játékok Egyesített beléptetőrendszerek (OpenID, TypeKey) Mashupok és a létrehozásukat támogató szolgáltatások Online térképalkalmazások (Google Maps, Yahoo! Maps) Nyílt forráskódú szoftverek közös fejlesztését támogató ún. verziókezelő rendszerek (CVS, SVN, Git, Mercurial, Bazaar) Pastebin-ek Az internet felhasználásával futó tudományos programok (SETI@Home, Galaxyzoo) valamint meteorológiai közösségek (Metnet.hu, www.időkép.hu, Viharvadász.hu)”
1.4. A tartalomkezelő rendszerek A neten nyüzsögnek azok az eszközök, melyekkel könnyen oktatási célú weboldalakat illetve tanulást segítő közösségi hálózatokat lehet létrehozni. Ezek közül kiemelném a CMSek (Content Management System), magyarul TKR, azaz tartalomkezelő rendszereket, melyek mindezekre igen alkalmas, könnyen használható és viszonylag könnyen elsajátítható eszközök. Előnyük, hogy a már létrehozott oldalak könnyen frissíthetők és karbantarthatók. A magyar felhasználók körében a Drupal és a Joomla a két nagy versenytárs. Ma ezekkel a nyílt forráskódú, rendszerekkel könnyedén készíthetők saját oktatói portálok, a diákságnak vagy az oktatóknak belső szakmai közösségi site-ok, tananyagok, tananyag-segédletek. Összeszedve: mi mindenre jó egy tartalomkezelő rendszer az oktatás terén? - oktatói portál - e-portfólió - szakmai közösségi portál - virtuális osztálytermek létrehozás - kurzusok lebonyolítása - tananyagfejlesztés A tartalomkezelők előnyei - könnyen kezelhető rendszerek - nyílt forráskódú - modulokkal bővíthetők - jogosultságok könnyű kezelhetősége (több felhasználó általi egyidejű használat és kezelhetőség) - könnyen előállítható felhasználóbarát felület - előre elkészített sminkek (design sablonok) - könnyen frissíthető és karbantartható híroldal-kezelés - keretrendszerbe beépített fórum és blog-bejegyzések kezelése támogatott - címkézési lehetőség (könnyen kereshető tartalom)
2. Három korábban készített oktatást segítő website A következőkben három saját projektet szeretnék felidézni korábbi évekből, melyek mindegyike, oktatói célú weboldal elkészítése volt. 2004-ben, ugyanezen a konferencián, Szegeden mutattam be a Remittenda című sajtótörténeti kép-, és szöveggyűjteményt (CDROM és netes változat is létezik), melyet ma is több felsőoktatási intézményben felhasználnak a kommunikáció szakos hallgatók képzésében. A demó változat megtalálható a következő címen: http://www.ektf.hu/remittenda, használatáról olvasható a neten egy anyag7. A soron következő projekt egy oktatói weboldal, mely az összes tartott kurzusom segédanyagait és tematikáját tartalmazta. Végül a harmadik, az Egri Borvidékről szóló ismeretterjesztő jellegű oktatási segédanyag, mely egy konkrét tárgy tematikáját és tanóráinak anyagát tartalmazza. Az alábbiakban e két utóbbiból látható ízelítő. 2.1. Oktatói weboldal Weboldalamnak köszönhetően ritkán kerestek meg általános jellegű kérdésekkel, hiszen minden fontos adatot a tárgyakkal, fogadóórával, határidőkkel kapcsolatban megtalálhattak az oldalamon. Diákjaim mellett nekem is nagy segítségemre szolgált a site, hiszen így mindig tisztában voltam azzal, hogy melyik csoportban pontosan mi volt a feladatkiírás, hol tartunk a tematikában, és az adott félévben mi volt a tárgy megszerzéséhez szükséges követelmény. Az alábbi három képernyőképen az oktatói weboldalról látható pár képernyőkép.
1. ábra: oktatói website nyitó oldala
7
Informatika az oktatásban konferencia anyaga: http://agrinf.agr.unideb.hu/if2005/kiadvany/papers/F52.pdf
2. ábra: órarend és az oktatott tárgyakra történő hivatkozások nappali képzésen
2.2. Az Egri Borvidék Az Egri borvidékről szóló webes oktatói segédanyagot ma is használják az Eszterházy Károly Főiskolán a borkultúra fejezetei tantárgy oktatásánál. A kurzus szabadon választható és érdekessége az, hogy minden tanórát más külső előadó oktat. A weboldal a kurzus minden egyes tanórájához egy-egy, az adott oktató által összeállított vázlatot és ismertetőt tartalmaz. Az alábbi két képernyőkép közül első a nyitó oldal a második pedig a szőlőfajták menüpont kezdő oldala. A teljes anyag megtalálható az alábbi url címen: http://www.ektf.hu/user/csilla/wwwroot/index2.html. A projekt 2003-ban készült. Az anyag megtekintésekor ajánlom a tananyag menüpont alaposabb áttekintését, hiszen a site maga a kurzus tananyagsegédlete köré épült, ennek ad egy homogén átfogó keretet. A weboldal az Egri borvidékről átfogó ismeretanyagot nyújt, bevezetve ezzel a felhasználót az egri borkultúra világába. A site mesél a borvidék történelmi múltjáról, a jelen célkitűzéseiről és eredményeiről. Képet ad a borászati és szőlészeti kutatásokról. Felsorolja és jellemzi a térség termesztett szőlőfajtáit, zamatos borait, továbbá kiemelten foglalkozik a borok „királynőjével”: az Egri Bikavérrel. A weblap digitális térkép segítségével végigvezeti a felhasználót az egri borúton, bemutatja a helyi művészetekben és a vallás területén gyakran megmutatkozó szőlő-, és borszimbólumokat, emellett szőlőről és borról szóló költeményeket és egri hanganyagokat ismertet. A site-on borászati lexikon is található. .
3. ábra: Az Egri Borvidék webes oktatási segédanyag nyitó oldala
4. ábra: A szőlőfajták menüpont kezdő designképe
Összegzés Mára oly mértékben megváltoztak a weben történő tevékenységek, melyek önkéntelenül is gerjesztik, hogy az emberek a tanulás terén, az önképzés és szakmai továbbképzés folyamataiban is az internet felé forduljanak. A diákok igénylik a hálózat segítette tanulást, weboldalak és alkalmazások használatát, ezért lehet őket ezekkel könnyen motiválni. Ezért is gondolom oktatóként, hogy egyértelműen ezen – általában ingyenes – eszközöket (blogok, wikik, csevegő szoftverek, oktatói portál/blog stb.) be kell hozni az iskolák falai közé. Másrészt teljes egész webes-oldalakat segédleteket létrehozni a diákok számára. A bemutatott anyagok már jóval korábban készültek mégis ma is jól használható segédletek, a mai szoftverekkel ezeknél jóval hatékonyabbak is készíthetők, esetleg közösségi oldalak szervezhetők köréjük. Nekünk, oktatóknak – akik didaktikai és pedagógiailag rátermettek vagyunk – kell rávezetnünk, megtanítanunk és rászoktatnunk a diákokat arra, hogy ezeket az ingyenesen elérhető eszközöket, hogyan tudják egyéni tanulási és kutatási tevékenységükben hatékonyan hasznosítani; és nekünk oktatóknak kell jó oktatási keretet tervezni tananyagainkhoz. Igaz nem kevés idő és energia befektetést jelent a hálózati, új eszközök mind didaktikai mind használhatósági szempontból jól szervezett beépítése oktatási folyamatukba (nem beszélve oktatást segítő hálózati oldalak tervezéséről és készítéséről) de ezzel saját tanóráikat is élvezetesebbé tehetjük diákjaik és önmaguk számára egyaránt. Az, hogy a hálózati tanulást és a hálózati eszközöket milyen mértékben és hogyan vonjuk be a közoktatásba, nagyon sok összetevőn múlik és egy újabb előadás témája lehet.
