A TANÍTÁSI ÉV RENDJE, A TANÍTÁSI,KÉPZÉSI IDŐ,AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 27. § (1) Az iskolában a nevelés-oktatást – ha e törvény másképp nem rendelkezik – a nappali oktatás munkarendje szerint a kötelező és választható, egyéni és csoportos, tanórai és egyéb foglalkozásokat csoportbontásokkal kell megszervezni (a továbbiakban: nappali rendszerű iskolai oktatás). 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet 7. § (1) A nemzeti köznevelésről szóló törvény 27. § (1) bekezdés szerinti tanórai foglalkozások megszervezhetők a hagyományos, tantermi szervezési formáktól eltérő módon, így különösen projekt oktatás, erdei iskola, múzeumi foglalkozás, könyvtári foglalkozás, művészeti előadáshoz vagy kiállításhoz kapcsolódó foglalkozás formájában is, amennyiben biztosított az előírt tananyag átadása, a követelmények teljesítése, a tanítási órák ingyenessége, a tanulói terhelés korlátozására vonatkozó rendelkezések megtartása. (2) Ha az iskolai nevelés-oktatást összevont osztályban szervezik meg, a tanórai foglalkozásokat az osztatlan nevelés-oktatás sajátosságainak figyelembevételével, a közös és az osztott órák arányát meghatározva kell beépíteni a helyi tantervbe. (3) Ha az iskola emelt szintű oktatást szervez, az emelt szintű oktatásban érintett évfolyamokon és tanulócsoportokban a) idegen nyelv, matematika, magyar nyelv és irodalom, továbbá nemzetiségi nyelv és irodalom esetén legalább heti öt, b) minden egyéb tantárgy esetében legalább heti négy tanórai foglalkozást kell biztosítani.
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 13. § (1) Az iskolában a helyi tanterv alapján kell megszervezni a tanulók, az egyes évfolyamok, ezen belül az egyes osztályok, valamint az osztályokon belüli csoportok tanítási óráit. A tanítási órák megszervezhetők különböző évfolyamok, különböző osztályok tanulóiból álló csoportok részére is. (2) A tanulói részvétel szempontjából a tanítási óra lehet kötelező, kötelezően választandó és szabadon választható tanítási óra. (3) A helyi tanterv határozza meg, hogy melyek azok a kötelező tanítási órák, amelyeken egy adott osztály valamennyi tanulója köteles részt venni, valamint hogy melyek azok a kötelező tanítási órák, amelyeken a tanulónak a választásra felkínált tantárgyak közül kötelezően választva, a helyi tantervben meghatározott óraszámban részt kell vennie. 13/A. § (1) Az iskolai foglalkozásokat az iskola tantermeiben, illetve egyéb, a foglalkozás megtartására alkalmas helyen kell megszervezni. Az iskolán kívül akkor szervezhető foglalkozás, ha a tanulók intézményi felügyelete a külső helyszínen, továbbá az oda- és visszajutás közben biztosított. Az iskolán kívül szervezett foglalkozásról a szülőt előzetesen tájékoztatni kell. Abban az esetben, ha a külső 1.
helyszínre történő eljutás akadályozza más tanítási óra megtartását, gondoskodni kell a kiesett tanítási óra pótlásáról. (2) Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény tantermeiben a műszaki, működési feltételek tartós hiánya miatt a hőmérséklet legalább két egymást követő oktatási napon nem éri el a húsz Celsius-fokot, az intézményvezető a fenntartó és a működtető egyidejű értesítése mellett rendkívüli szünetet rendel el, és a rendkívüli szünet elrendeléséről tájékoztatja a szülőket. (3) A (2) bekezdésben meghatározott rendkívüli szünet időtartama alatt az intézmény fenntartója saját fenntartásában működő másik intézményben köteles gondoskodni a) a szülők kérésére a tanulók felügyeletéről és étkeztetésük megszervezéséről, 14. § (1) Ha a tanulót – kérelmére – felvették a szabadon választott tanítási órára, a tanítási év végéig, vagy, ha a tanítási év vége előtt befejeződik, az utolsó tanítási óra befejezéséig köteles azon részt venni. Erről a tényről – a szabadon választott tanítási órára történő jelentkezés előtt – a tanulót és a tizennyolc év alatti, továbbá a gondnokság alatt álló tanuló (a továbbiakban a tizennyolc év alatti és a gondnokság alatt álló együtt: kiskorú tanuló) szülőjét írásban tájékoztatni kell. (2) A szabadon választott tanórai foglalkozást az értékelés és a minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. A tanulónak – kiskorú tanuló esetén a szülőnek – írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a szabadon választott tanítási órákra történő jelentkezés jogkövetkezményeit tudomásul vette. (3) Ha az iskola helyi tantervében meghatározott tananyag elsajátítása, a követelmények teljesítése csak a szabadon választott tanítási órákon való részvétellel teljesíthető, az iskolába történő beiratkozás – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – a szabadon választott tanítási órákon való részvétel vállalását is jelenti. (4) A kötelező felvételt biztosító iskolának, valamint a nemzetiségi iskolai nevelést és oktatást nyújtó iskolának lehetőséget kell biztosítania arra, hogy azok is megkezdhessék, valamint folytathassák tanulmányaikat, akik a szabadon választott tanítási órákon nem kívánnak részt venni. (5) Az iskolának – az alapfokú művészeti iskola kivételével – minden év május 20-áig fel kell mérnie, hogy a tanuló a következő tanítási évben milyen szabadon választott tanítási órán kíván részt venni. (6) A tanulónak, vagy kiskorú tanuló esetén a szülőnek írásban kell bejelentenie, ha a tanuló a következő tanítási évben már nem kíván részt venni a szabadon választott tanítási órán, továbbá ha jelentkezni kíván a szabadon választott tanítási órára. (7) Az (1)–(2) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell azoknál a tanulóknál is, akik az egységes iskolában vesznek részt az alapfokú művészetoktatásban. 15. § (1) Az iskola igazgatója minden év április 15-éig elkészíti és a fenntartó jóváhagyását követően közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók választhatnak. A tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni. A tájékoztató elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék, ennek hiányában a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményét. Ha az iskolában nemzetiségi iskolai nevelés és oktatás folyik, ki kell kérni az érintett helyi nemzetiségi önkormányzat véleményét is. 2.
(3) A tanuló a tanév során egy alkalommal az igazgató engedélyével módosíthatja választását. (4) Kiskorú tanuló esetén a tantárgyválasztás jogát a szülő gyakorolja. A szülő ezt a jogát attól az évtől kezdődően, amelyben gyermeke a tizennegyedik életévét eléri – ha a gyermek nem cselekvőképtelen –, gyermekével közösen gyakorolja. 16. § (1) Az első tanítási órát reggel nyolc óra előtt – az iskolaszék, ennek hiányában az iskolai szülői szervezet, közösség és az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével – legfeljebb negyvenöt perccel korábban meg lehet kezdeni. (2) Elméleti oktatás keretében a tanítási óra ideje negyvenöt perc. Az iskola ennél rövidebb vagy hosszabb tanítási órát is szervezhet azzal a megkötéssel, hogy a tanítási óra ideje harmincöt percnél nem lehet rövidebb és százharmincöt percnél nem lehet hosszabb, és az egy tanítási napon a tanulók kötelező tanórai foglalkozásainak felső határára vonatkozó rendelkezések szerint tartható kötelező tanórai foglalkozások számításánál a tanítási órákat negyvenöt perces órákra átszámítva kell figyelembe venni. (3) A tanítási órák és az egyéb foglalkozások között a tanulók részére szünetet kell tartani. A szünetek, ideértve a többi szünet időtartamánál hosszabb, főétkezésre biztosított szünet rendjét az iskola házirendje határozza meg. Egész napos iskola 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet Az általános iskola a nemzeti köznevelésről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően egész napos iskolaként is működhet. Az egész napos iskola olyan iskolaszervezési forma, amelyben a tanórai és egyéb foglalkozásokat az iskola délelőtt és délután, egyenletesen szétosztva 16 óráig szervezi meg az intézmény elfogadott pedagógiai programja szerint. Ez a tanulásszervezési forma lehetővé teszi mind a felzárkóztatás, mind a tehetséggondozás sajátos tevékenységeit, így támogatva a képességfejlesztés hatékony pedagógiai eljárásait. A kötelező tanórákon túli foglalkozások teret adhatnak a művészeti nevelésnek, a testmozgásnak vagy más, az iskola arculatához illő szakköri és egyéb foglalkozásoknak, illetve az önálló tanulásnak. A nemzeti köznevelésről szóló törvény értelmében valamennyi általános iskola választható foglalkozásokat szervez 16 (szülői igény esetén 17) óráig, ily módon teremtve meg a fokozatos átmenetet az egész napos iskolák széles körű elterjedéséhez.
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 27.§ (2) Általános iskolában a nevelés-oktatást a délelőtti és délutáni tanítási időszakban olyan módon kell megszervezni, hogy a foglalkozások legalább tizenhat óráig tartsanak, továbbá tizenhét óráig – vagy addig, amíg a tanulók jogszerűen tartózkodnak az intézményben – gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről. Az általános iskola e törvény rendelkezéseinek megfelelően egész napos iskolaként is működhet.
3.
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 19. § (1) Egész napos iskolai nevelés-oktatást akkor szervezhet az általános iskola, ha szükség esetén másik osztály indításával, ha pedig ez nem oldható meg, az érintett tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő egyetértésével a tanuló másik iskolába történő átvételével gondoskodnak annak a tanulónak az ellátásáról, aki – kiskorú tanuló esetén akinek a szülei – nem kívánja ezt az ellátást igénybe venni. Egész napos iskolai nevelés és oktatás esetében a kötelező tanórai és egyéb foglalkozásokat a délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen szétosztva, egymást váltva, a tanulók arányos terhelését figyelembe véve kell megszervezni. Az iskola a pedagógiai programját az Nkt. 26. § (3) bekezdésében meghatározottak alapján készíti el. (3) Az egész napos iskolai nevelés-oktatás keretében kell biztosítani a) a segítségnyújtást a házi feladatok elkészítéséhez, b) a tananyag megértéshez és elsajátításához kapcsolódó többlet pedagógiai támogatást azon tanulók részére, akik bármely okból kifolyólag egyéni tanulási nehézséggel, a tananyag értelmezési problémájával küzdenek, c) a felzárkóztatással és a tehetséggondozással kapcsolatos feladatok ellátását. (4) A fenntartónak az egész napos iskolai nevelés és oktatás megszervezése esetén is biztosítania kell az ingyenes tankönyvellátást és étkezést mindazon tanulók számára, akik a külön jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelnek. A fenntartónak az intézményvezető közreműködésével meg kell teremtenie továbbá a feltételeket a tankönyvek, füzetek és más tanulói felszerelések biztonságos iskolai tárolásához. (5) E szakasz rendelkezéseit az iskolaotthonos nevelés-oktatásra kifutó rendszerben kell alkalmazni. A tanulók heti kötelező óráinak számítása, az osztályok engedélyezett időkerete 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 27.§ (3) A tanév, ezen belül a tanítási év rendjét az oktatásért felelős miniszter rendeletben állapítja meg. Az iskola éves munkatervet készít, amely tartalmazza a szabadon meghatározható tanítás nélküli munkanapokat. (4) A tanuló heti kötelező tanóráinak számát, beleértve a választható tanóráinak számát a 6. melléklet határozza meg. Az iskola a tanuló heti kötelező tanóráinak száma és az osztályok engedélyezett heti időkerete különbözetét tanórai foglalkozás, egyéb foglalkozás megtartásához és osztálybontáshoz veheti igénybe. (5) Az általános iskola köteles megszervezni a tanuló heti kötelező óraszáma és az osztályok engedélyezett heti időkeret különbözete terhére a tehetség kibontakoztatására, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására, a beilleszkedési, tanulási nehézség, magatartási rendellenességgel diagnosztizált tanulók számára, továbbá az első–negyedik évfolyamra járó tanulók eredményes felkészítésére szolgáló, differenciált fejlesztést biztosító egy–három fős foglalkozásokat. Tehetséggondozásra és felzárkóztatásra osztályonként legalább további heti egy-egy óra biztosított az osztályok 6. mellékletben meghatározott időkerete felett. (6) Ha az elsőtől a negyedik évfolyamokra járó tanuló eredményes felkészülése azt szükségessé teszi, lehetővé kell tenni, hogy legalább heti két alkalommal egyéni 4.
foglalkozásokon vegyen részt. E rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a tanköteles tanuló tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt második vagy további alkalommal ismétli ugyanazt az évfolyamot. (7) A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség vagy a sajátos nevelési igény miatt a szakértői bizottság véleménye alapján, vagy súlyos betegség miatt magántanulóként tanulmányokat folytatók egyéni foglalkozás keretében történő felkészítésére az iskolának tanulónként az osztályok heti időkeretén felül átlag heti tíz óra áll a rendelkezésre. Az időkeret az egyes hetek és tanulók között átcsoportosítható. (8) A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a sajátos nevelési igényű tanulók részére kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat kell szervezni. A tanuló annyi egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozáson vesz részt, amennyi a sajátos nevelési igényéből eredő hátránya csökkentéséhez szükséges. A kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezésének heti időkeretét a 6. melléklet határozza meg. A heti időkeret a tanítási hetek között a tanuló érdeksérelme nélkül különösen indokolt esetben átcsoportosítható.
6. melléklet a 2011. évi CXC. törvényhez A tanulók finanszírozott heti foglalkoztatási időkerete A
B
C
D
E
osztályok heti időkerete
nemzetiségi iskolai nevelésoktatás többlet tanórai foglalkozásainak száma
sajátos nevelési igényű tanulók heti egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásainak száma
1
évfolyam
gyermek, óraszáma
tanuló
heti
BA testnevelés nélkül
BB testnevelés
BC órák testneveléssel
CA engedélyezett
CB a hittan többlet órakerete egyházi intézményekben
2
CC 6 és 8 évf. gimnázium többletórái
DA nemzetiség
EA értelmi fogyatékos
EB gyengénlátó
EC vak, nagyothalló, mozgásés beszédfogyatékos
EE siket és autista
EF egyéb
4
első évfolyam
20
5
25
52
1
2
3
7
8
10
3
5
második évfolyam
20
5
25
52
1
2
3
7
8
10
3
6
harmadik 20 évfolyam
5
25
52
1
2
3
7
8
10
3
7
negyedik évfolyam
22
5
27
55
1
2
3
7
8
11
3
8
ötödik évfolyam
23
5
28
51
1
2
2
3
8
9
11
3
9
hatodik évfolyam
23
5
28
51
1
2
2
3
8
9
11
3
10 hetedik évfolyam
26
5
31
56
1
2
2
4
8
10
12
4
5.
11 nyolcadik évfolyam
26
5
31
56
1
2
2
4
8
10
12
4
(10) Ha az összevont osztályban az egyes évfolyamokra a 6. melléklet eltérő mértékű heti kötelező tanórai foglalkozást és az osztályok számára eltérő órakeretet határoz meg, a magasabb évfolyamra megállapított óraszámokat kell alkalmazni.
6.
Általános iskola HETI ELLÁTANDÓ ÓRÁK SZÁMA 2016/2017-es tanévtől felmenő rendszerben bevezetve (számítási alap) a 2011.évi CXC.törvény a nemzeti köznevelésről 6.sz.melléklet alapján a nemzetiségi óraszámokat tartalmazza
Évf.
Oszt . Sz
1. és 5. évf. Knt. 27. § (4), és a 6. melléklet BC oszlopa szerint, a 2-3-4,67-8. évf. tantárgyi óraszámai a régi kerettanterv szerint számolva+ mindennapos test. az érintett évfolyamokon.
Knt. 27.§ (4) alapjén és 6.sz. mell. Tantárgyi óraszámok összesen
Alapján tanórai foglalkozás és eng. Heti időkeret különb. *****
Összesen ,max.,
Knt.
Az Nkt. 6. melléklet CA oszlop , az engedélyezett
6.sz.mell éklet
tantárgyi órák + egyéb foglalkozások
nemzetis égi ****
Knt.27.§ (5)
Knt. (8),6.sz.mell.
tehetség.
EA Ért.fogy.tan.
27.§ Öszszes
vagy felz. *** Számítás: 20/2012.138.§(2) alapján
1.
1
25
25
27
52
2
1
3
2.
1
25
25
27
52
2
1
3
3.
1
25
25
27
52
2
1
3
4.
1
27
27
28
55
2
1
3
5.
1
28
28
23
51
2
1
3
6.
1
28
28
23
51
2
1
3
7.
1
31
31
25
56
2
1
4
8.
1
31
31
25
56
2
1
4
Ö
8
220
205
425 ******
16
8
SNI-s tanulók létsz.függ.
Összeállította: Aranyosiné Borsodi Éva 2013. szeptember
6. mellékletének E oszlopában meghatározott heti óraszám ötven százalékát kell biztosítani. /20/2012.138.§ (2)/ A heti időkeret a tanítási hetek között a tanuló érdeksérelme nélkül különösen indokolt esetben átcsoportosítható./ Knt.27.§ (8)/
7.
**** Az óraszámot a nemzetiségi iskolai nevelés oktatás esetén szükséges számolni. ***** felhasználása: Knt. 27.§ (1),(2),(4),(5),(6),(13) alapján ( a kötelező óra és az osztály heti időkeret különbözete terhére), a heti időkeret az egyes évfolyamok , osztályok, a tanítási hetek között átcsoportosítható / Knt.28.(4)/. -
Egyéb foglalkozások ( pl napközi ,tanulószoba, stb. )
-
Osztálybontás
-
Tehetség kibontakoztatása
-
HH , HHH-s tanulók felzárkóztatása
-
Beilleszkedési, tanulási nehézség, magatartási rendellenességgel küzdő tanulók számára ,az első –negyedik évfolyamon az eredményes felkészítést szolgáló egy - három fős differenciált fejlesztést biztosító foglalkozások, - szakértői vélemény figyelembe vétele fontos
-
Egyéni foglalkozás 1-4. évfolyamon a tanuló eredményes felkészítésére vagy magasabb évfolyamon a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt második vagy további alkalommal ismétel , legalább heti 2 alkalom.
-
Sportkör, sportágak és tevékenységi formák szerint heti 2 x 45 perc óra (ha az iskola a mindennapos testnevelés óráiba nem építi be a sportköri foglalkozásokat).
Figyelembe kell venni az Nkt.27.§(2) bekezdését, a tanórai és egyéb foglalkozások 16 óráig tartó megszervezését, amelyet kötelező megszervezni az iskolának. A szülői kérésre történő tanulói mentesítést a 16 óráig tartó bent lét alól a pedagógiai programban és a házirendben megfogalmazott kritériumok alapján végezheti az iskola.
****** Nem kötelező 100%-ban felhasználni az órakeretet, ám a fentebb felsorolt feladatokat az intézménynek el kell látnia! E felett biztosított a Ktn.27.§ (7) alapján: -
egyéni foglalkozás súlyos betegség vagy a szakértői bizottság véleménye alapján magántanuló (BTM, SNI): 10 óra- Az időkeret az egyes hetek és tanulók között átcsoportosítható . /Knt.27.§(7)/
-
Továbbá: Knt.27.§ (5) utolsó mondata alapján :
„Tehetséggondozásra és felzárkóztatásra osztályonként legalább további heti egy-egy óra biztosított az osztályok 6. mellékletben meghatározott időkerete felett
8.
A tanulók heti és napi terhelésének korlátai 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet 8. § (1) A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak száma – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – egy tanítási napon nem lehet több a) hat tanítási óránál az első–harmadik évfolyamon, b) hét tanítási óránál a negyedik évfolyamon, c) hét tanítási óránál az ötödik–nyolcadik évfolyamon, (2) Két tanítási nyelvű iskolai oktatásban, továbbá ha az iskolában nemzetiségi nevelésoktatás folyik, az (1) bekezdésben meghatározott tanítási órák száma eggyel megnövelhető. (3) A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak összege – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – egy tanítási héten a nemzeti köznevelésről szóló törvény 6. melléklet B és D oszlopában az adott évfolyamra meghatározott időkeretet a) az első–negyedik évfolyamon legfeljebb kettő, (MEGJ.: 1-3.évfolyam: 25 óra (heti óraszám)+2= 27 óra , negyedik évfolyam: 27 óra (heti óraszám)+2= 29 óra b) az ötödik–hatodik évfolyamon legfeljebb három, (MEGJ.: 28 óra (heti óraszám)+3= 31 óra ) c) a hetedik–tizenharmadik évfolyamon legfeljebb négy, (MEGJ.: 31 óra (heti óraszám)+4= 35 óra ) d) két tanítási nyelvű iskolai oktatásban, továbbá ha az iskolában nemzetiségi nevelés-oktatás folyik, da) az első–nyolcadik évfolyamon legfeljebb négy, ( MEGJ.:1-3.évfolyam: 25 óra (heti óraszám)+4= 29 óra , negyedik évfolyam: 27 óra (heti óraszám)+4= 31 óra , ötödik-hatodik évfolyam 28 óra (heti óraszám)+4= 32 óra , hetediknyolcadik évfolyam 31 óra (heti óraszám)+4= 35 óra ) 9. § (1) A 8. §-ban a tanuló napi és heti terhelésével összefüggésben meghatározottak alkalmazásakor figyelmen kívül kell hagyni a) az egyházi köznevelési intézményben szervezett hitéleti oktatásra vonatkozó tantárgy, b) a tanuló heti kötelező tanóráinak száma és az osztályok engedélyezett heti időkerete különbözete terhére megszervezett egyéb foglalkozások, c) a nemzeti köznevelésről szóló törvény 7. § (6) bekezdése szerinti sportiskolában a mindennapos testnevelési órákat meghaladó többlet testnevelési óra, valamint a mindennapos testnevelés keretében szervezett iskolai sportköri foglalkozások,
9.
d) a nemzeti köznevelésről szóló törvény 27. § (5)–(8) bekezdése alapján szervezett foglalkozások, (MEGJ.: a tehetség kibontakoztatására, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására, a beilleszkedési, tanulási nehézség, magatartási rendellenességgel diagnosztizált tanulók számára, továbbá az első–negyedik évfolyamra járó tanulók eredményes felkészítésére szolgáló, differenciált fejlesztést biztosító egy–három fős foglalkozások, tehetséggondozásra és felzárkóztatásra osztályonként legalább további heti egy-egy óra, elsőtől a negyedik évfolyamokra járó tanuló eredményes felkészülésére heti két alkalommal egyéni foglalkozás, ha a tanköteles tanuló tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt második vagy további alkalommal ismétli ugyanazt az évfolyamot, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség vagy a sajátos nevelési igény miatt a szakértői bizottság véleménye alapján, vagy súlyos betegség miatt magántanulóként tanulmányokat folytatók egyéni foglalkozása). e) a nemzeti köznevelésről szóló törvény 6. melléklet E oszlopában foglaltak alapján szervezett egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozás óraszámait. (2) Azokon a tanítási napokon, amikor a tanuló a tanév rendjében meghatározott mérési feladatok végrehajtásában vesz részt, más tanórai foglalkozáson való részvételre a művészeti és a testnevelési órák kivételével nem kötelezhető.
Mindennapos testnevelés 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet A nemzeti köznevelésről szóló törvényben foglalt kivételekkel az iskola a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében szervezi meg. A heti öt órából legfeljebb heti két óra a Nat Testnevelés és sport műveltségterületében jelzett sporttevékenységekre (úszás, néptánc, közösségi és más sportjátékok, szabadtéri sportok, természetjárás, kirándulás), vagy - az iskola lehetőségeinek és felszereltségének megfelelően - különféle más sporttevékenységekre fordítható (hagyományos magyar történelmi sportok, mozgásos és ügyességi játékok, csapatjátékok). A heti két óra kiváltható továbbá sportolással iskolai sportkörben, vagy - a tanuló kérelme alapján - sportszervezet, sportegyesület keretei között végzett igazolt sporttevékenységgel.
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 27.§ (11) Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azokban az osztályokban, amelyekben közismereti oktatás is folyik, azokon a tanítási napokon, amelyeken közismereti vagy szakmai elméleti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést legalább napi egy testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra a) a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással, b) iskolai sportkörben való sportolással, c) versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel, d) egyesületben legalább heti két óra sporttevékenységet folytató tanuló kérelme alapján – amennyiben délután szervezett testnevelés órával ütközik – a félévre érvényes, az egyesület által kiállított igazolással váltható ki. 10 .
(11a) Amennyiben a testnevelésóra keretében megvalósított úszásoktatás infrastrukturális feltételei a nevelési-oktatási intézményben nem állnak rendelkezésre, akkor heti egy alkalommal legfeljebb két testnevelésórát egy tanítási napon összevonva lehet megszervezni. 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet A mindennapos testnevelés, testmozgás megszervezése 141. § (1) A mindennapos testnevelést azokon a napokon, amikor közismereti oktatás folyik, az Nkt. 27. § (11)–(11a) bekezdésében foglalt kivétellel testnevelésóra megtartásával kell biztosítani. (2) Amennyiben a tanuló – választása alapján – a mindennapos testnevelésből heti két testnevelés órát iskolai sportkörben történő sportolással vált ki, függetlenül attól, hogy az iskolai sportkör feladatait az iskolával kötött megállapodás alapján diáksport egyesület látja-e el, az iskola a tanulótól a két tanórai sportköri foglalkozáson való részvétel tekintetében sportköri tagdíjat nem szedhet. Átmeneti rendelkezések 193.§ (3) Az iskola azon évfolyamain, ahol a mindennapos testnevelés bevezetése még nem kötelező, a második–negyedik évfolyamon a helyi tantervbe évfolyamonként legalább heti három, a többi évfolyamán heti átlagban két és fél testnevelési órát be kell építeni. A helyi tantervbe – a nem kötelező tanórai foglalkozások időkeretének terhére – további egy vagy több testnevelés óra is beépíthető. A többlet testnevelés órákkal a közoktatási törvény 52. § (3) bekezdésében meghatározott tanulói kötelező tanórai foglalkozások száma megnövelhető. Ha az iskolában iskolaotthonos nevelés, oktatás folyik, a helyi tantervbe minden tanítási napra – a délelőtti vagy a délutáni tanítási időszakra – be kell építeni a testnevelés órát. Könnyített testnevelés 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 27.§ (12) Az iskola a kötelező tanórai foglalkozások keretében gondoskodik a könnyített testnevelés szervezéséről. 20/2012. EMMI A könnyített és a gyógytestnevelés szervezésének, a tanulók könnyített vagy gyógytestnevelési órára történő beosztásának rendje 142. § (19 A tanulót, ha egészségi állapota indokolja, az iskolaorvosi, szakorvosi szűrővizsgálat alapján könnyített testnevelés- vagy gyógytestnevelés-órára kell beosztani. Az orvosi szűrővizsgálatot – kivéve, ha a vizsgálat oka később következik be – május 15-éig kell elvégezni. Az orvos által vizsgált tanulókról az iskolának nyilvántartást kell vezetnie, amelyben fel kell tüntetni a felvételi állapotot és az ellenőrző vizsgálatok eredményét.
11 .
(2) A könnyített testnevelés-órát az iskolaorvosi, szakorvosi vélemény alapján a testnevelésóra vagy az iskola által megszervezett külön foglalkozás keretében úgy kell biztosítani, hogy a mindennapos testnevelés ezekben az esetekben is megvalósuljon. (3) A gyógytestnevelés-órákat a pedagógiai szakszolgálat feladatainak ellátására kijelölt nevelésioktatási intézményben kell megszervezni legkevesebb heti három, de legfeljebb heti öt tanóra keretében. Amennyiben a tanuló szakorvosi javaslat alapján a testnevelésórán is részt vehet, akkor számára is biztosítani kell a mindennapos testnevelésen való részvételt. Ebben az esetben a gyógytestnevelés- és a testnevelésórákon való részvételnek együttesen kell elérnie a heti öt órát, ezek arányára az iskolaorvos, a szakorvos tesz javaslatot. (4) Fel kell menteni a tanulót a testnevelésórán való részvétel alól, ha mozgásszervi, belgyógyászati vagy egyéb, szakorvos által megállapított egészségkárosodása nem teszi lehetővé a gyógytestnevelés-órán való részvételét sem. (5) E § vonatkozásában a 64. § (1) bekezdésében foglaltak alkalmazandóak azzal, hogy amennyiben a tanuló a) csak gyógytestnevelés órán vesz részt, értékelését a gyógytestnevelő, b) gyógytestnevelés és testnevelés órán is részt vesz, értékelését a testnevelő és a gyógytestnevelő együtt végzi. Sportkör 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 27.§ (13) A legalább négy évfolyammal működő iskola biztosítja az iskolai sportkör működését. Az iskolai sportkör feladatait – az iskolával kötött megállapodás alapján – az iskolában működő diáksport egyesület is elláthatja. Az iskolai sportköri foglalkozások megszervezéséhez – sportágak és tevékenységi formák szerint létrehozott iskolai csoportonként – hetente legalább kétszer negyvenöt perc biztosítható. A sportköri foglalkozásokat olyan szakedző vagy a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló külön jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező szakember is vezetheti, aki a felsőoktatási intézmény által szervezett, legalább 120 órás pedagógiai továbbképzésben vett részt. (4) A heti időkeret az iskolában az egyes évfolyamok, osztályok, tanítási év közben a tanítási hetek között. Tanítási napok 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 30. § (1) Az iskolában a tanítási év ötnapos tanítási hetekből áll. A szombat és a vasárnap tanítás nélküli pihenőnap. Tanítás nélküli pihenőnap jár a tanulónak a munkaszüneti napokon is. A tanítási időbeosztás a munkaszüneti napok miatti munkaidő-beosztásnak megfelelően változik, a tanítási év utolsó napját követően pedig legalább hatvan összefüggő napból álló nyári szünetet kell biztosítani. 12 .
(2) Alapos indokkal, a fenntartó egyetértésével a tanítási hetek – a szombat igénybevételével – hat tanítási nappal is megszervezhetők abban az esetben, ha a tanulók részére legalább harminchat óra megszakítás nélküli heti pihenőidő és az elmaradt heti pihenőnapok igénybevétele – egy vagy több összefüggő tanítási szünetként – a tanítási félév során biztosítható. (3) A fenntartó egyetértésével az iskola igazgatója – az elmaradt heti pihenőnapok igénybevételének biztosítása nélkül is – elrendelheti a hat tanítási napból álló tanítási hét megszervezését, valamint a tanuló heti kötelező óraszámát meghaladó tanítás megszervezését, ha a rendkívüli tanítási szünet miatt az előírt követelmények átadását, elsajátítását nem lehet megoldani. (4) A tanulónak – a tanév rendjében meghatározottak szerint – a tanítási évben legalább három alkalommal, legkevesebb hat összefüggő napból álló tanítási szünetet kell biztosítani. (5) Ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem lehetséges, a)az intézményre kiterjedő veszélyhelyzet esetében az intézményvezető a fenntartó és a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi körzeti) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal) egyidejű értesítése mellett, b)101 a településre kiterjedő veszélyhelyzet esetében a jegyző a fenntartó és a járási hivatal egyidejű értesítése mellett, c) a megyére, fővárosra kiterjedő veszélyhelyzet esetében a kormányhivatal vezetője az oktatásért felelős miniszter egyidejű értesítése mellett rendkívüli szünetet rendel el.
13 .
14 .
