A TANÁCSADÓ V. évfolyam 4. szám a pénzügyi szektor magazinja

ENGLISH SUMMARY SEE PAGES 93-96

A TANÁCSADÓ

V. évfolyam 4. szám

a pénzügyi szektor magazinja

PROGRAMOZOTT NÖVEKEDÉS – „Operation NHP”

Nátrán Roland: termékpalettánk és rugalmasságunk a legfejlettebb exporthitel ügynökségekéhez hasonlítható

BANK

Olav Jones: egy változatlan formában megvalósuló Szolvencia II. borzasztóan veszélyes lett volna

BIZTOSÍTÁS

Gyuris Dániel: szívesen visszük tovább több országba a rendszereket és a know how-t

BANK

ELŐSZÓ

Kedves Olvasó!

M

eglepetésekkel tarkított, egy-két piaci szegmens kivételével komoly kihívásokkal teli, változatos évet tudhat maga mögött a magyarországi pénzügyi szektor. Témákban nem volt hiány, sikertörténetekről azonban annál ritkábban tudtunk beszámolni. A biztosítási piacon az élet és nem-élet üzletág díjbevételeinek csökkenése is folytatódik, előbbinél az egyszeri díjas konstrukciók azok, melyek rendre árnyalják valamelyest a képet, ám összességében a 2014-es esztendőtől is további visszaesést vár a szakma. Üde színfoltként talán a nyugdíjbiztosítás, a hosszú távú öngondoskodás területét említhetjük, melyet a szabályozási változások lökhetnek valamelyest előre. Mostanra persze mind megtanultuk: előre nem érdemes pezsgőt bontani erre sem, a számok önmagukért beszélnek majd. A bankszektorral kapcsolatban sok pozitív hír egész évben nem látott napvilágot. Jelenleg mindenki a Növekedési Hitelprogramra figyel, annak hatásait elemzi, a konstrukció részleteit kritizálja. Érdekes lesz nyomon követni, hogy a program második felvonásának elméleti keretösszegéből mennyit tud racionális kockázatvállalás mellett felszívni a piac, illetve hogy a bankpiac számos részesedésért küzdő kis és/vagy újabb szereplője esetében mennyire lesz elég az önmérséklet a prudens hitelezési politika megtartásához. A piaci szereplők szerint az előírt marzs mellett nincs elég finanszírozható vállalkozás, a Nemzeti Bank elemzései azonban mást mutatnak. Meglátjuk, kinek lesz igaza, az igazán nagy kérdést, a portfólióminőségre gyakorolt hatást azonban csak évek múlva tudjuk majd elemezni. A bankszektor konszolidációjának szükségessége egyre szélesebb körben nyíltan kimondott tény, konkrétumot azonban igen keveset tudni, legalábbis megerősített formában. Ennél kevésbé titok, hogy a lakossági hitelezés szegmensében újabb eseménytelen évekre számít a szakma, a vállalati oldalon beinduló kedvező folyamatok átgyűrűzése és a lakossági ügyfélkör bankokkal szembeni hozzáállásának megváltozása ugyanis nem megy egyik pillanatról a másikra. Utóbbi ráadásul a központi kommunikáció nyomán egyre rosszabb irányba mozdul el. Változatlanul a befektetési alapkezelők szegmensét hozhatjuk fel pozitív kivételként, a pénzügyi szektor csillagaként, a csökkenő kamatok ugyanis egyértelműen ezen területnek kedveztek: tömegével áramlottak a pénzek a betétekből az alapok felé. Ügyfél-edukáció terén természetesen továbbra is akad tennivaló, de ezzel a kellemes problémával ma sokan cserélnének. A kockázatkerülő mentalitás miatt a tőkevédett konstrukciók továbbra is népszerűek, ellenpólusként pedig az abszolút hozamú termékek számítanak favoritnak a merészebb ügyfélkörben. Az idei évet a megkérdezett szakértők többsége kiugrónak tartja, és bár a legtöbben a kedvező folyamatok folytatódását várják 2014-től, azért az idei teljesítmény megismétlésében kevesen bíznak. A tervezhetőség mint olyan egy ideje már egyáltalán nem jellemző a magyarországi pénzügyi szektorra, ezért nem meglepő, hogy komolyabb jóslatokba szinte egyetlen vezető sem bocsátkozik. Meggyőződésünk, hogy 2014 is újabb kihívásokat hoz, kérdés, hogy ezt a „harcedzett” szektort meg lehet-e még lepni valamivel. Eddig mindig sikerült… Kitartást, szakmai és üzleti sikereket kívánunk minden kedves Olvasónknak az új évre!

Sólyomi Dávid, felelős kiadó

A Tanácsadó • 2013/IV.

Varga Veronika, felelős szerkesztő

1

TA RTA LOM Befektetés

1 Előszó

Biztosítás 4 Nem esett kavics a biztosítási piac állóvizébe (elemzés) 8 Nem várnak változást a biztosítók az év végén sem (prognózis) 10 Csendes évre számít 2014-ben is a biztosítási piac (körkérdés) 12 Működőképes kompromisszum (interjú: Olav Jones, Insurance Europe) 16 A proaktivitás a kulcs (interjú: Stefan Wojahn, Roland Berger) 18 Látványos növekedésben és további növekedés előtt a banki csatorna (interjú: Kuruc Péter, K&H Biztosító) 21 Rossz, de nem reménytelen (interjú: Juhász László, The Boston Consulting Group) 24 Összefogás a kármegelőzésért (interjú: Szombat Tamás, AEGON) 26 Polarizálódó ügyféligényekre moduláris válaszok (interjú: Simon Zsolt, Generali) 28 Vannak tartalékok a hatékonyságnövelésben (interjú: Harnos András, CONSULARTUS)

Bank 30 Megtévesztő mutatók (elemzés) 34 A kisléptékű növekedés folytatódására számít a szakma (prognózis) 36 Bankot nem vált, de banki tranzakcióit felülvizsgálja a lakosság (körkérdés) 38 Elkerülhetetlen az alternatív eszközök integrálása (kutatás) 40 Növekedési Hitelprogram: nincs közvetlen portfólióminőségi hatás (interjú: Vonnák Balázs, Magyar Nemzeti Bank) 44 Szakértelem kell a megfelelő ügyfelek megtalálásához (interjú: Gyuris Dániel, OTP Bank) 47 Exportﬁnanszírozás: elindult a felzárkózás (interjú: Nátrán Roland, EXIM) 50 Erős alapok és növekedési fókusz (interjú: Huszár Róbert, K&H) 53 Elrugaszkodás előtti megtorpanás (interjú: Csáki Ferenc, Magyar Faktoring Szövetség)

56 Az abszolút hozamú alapok a befektetők kedvencei (elemzés) 60 Kiemelkedő évet zárt a befektetési alapok piaca (körkérdés) 62 Alacsony kamatkörnyezet – Változnak a befektetési szokások 64 Timberland Capital: a konzervatív tőkebefektetés új formája (interjú: Krizsán Károly, Timberland Capital AG)

Öngondoskodás-nyugdíj 66 Nyugdíjas munkavállalók az Európai Unióban: nem csak a megélhetés miatt dolgoznak (elemzés) 70 Növekvő bizalom (interjú: Lehoczky László, Stabilitás Pénztárszövetség)

Közvetítők 72 Garantált kamat: életági kockázatok és mellékhatások 74 Ügyféligény nem maradhat válasz nélkül (interjú: Erdei László, UFS Group)

Marketing 76 Lakossági devizahitel pro és kontra a közösségi médiában 78 Közösségi média megoldások és a pénzügyi szektor

IT 80 Innovációs IT-robbanás előtt a magyar bankszektor (interjú: Szép Péter, Deloitte) 82 Hatékonyabb értékesítés mobilapp támogatással (interjú: Soós István, L&D Solutions)

HR 84 Mi kell a tehetség sikeréhez? 86 Drága az interim menedzsment? 88 A kiválasztás rejtelmei cégszinten és a társkeresésben

Bor és gasztronómia 90 Családban marad

Rendezvény 92 Konferenciaajánló 93

English Summary

A Tanácsadó Felelős kiadó és főszerkesztő: Sólyomi Dávid ([email protected]) | Felelős szerkesztő: Varga Veronika ([email protected]) Szerzők: Binder István, Buzás Gábor, Gáti Marcell, Molnár Péter, Sólyomi Dávid, Straub Erzsébet, Varga Veronika ([email protected]) Fotó: Sás Benedek | Tervezés/tördelés: ColorShop Studio Kft. Értékesítés: [email protected] Kiadó: Extreme Net Kft., 1052 Budapest, Vármegye u. 3–5. | Szerkesztőség: 1051 Budapest, Vármegye u. 3–5. Kézirat lezárva: 2013. november 27. | ISSN: 2060-6028 | Lapengedély száma: 163/099/1/2009. MINDEN JOG FENNTARTVA A hirdetések tartalmáért a kiadó felelősséget nem vállal. A Tanácsadó elektronikus változatát ingyenesen letöltheti a tanacsadomagazin.hu honlapon! Amennyiben nyomtatott formában szeretne előfizetni a magazinra, azt szintén a tanacsadomagazin.hu portálon teheti meg. Szakmai partnereink:

Lapunkat szemlézi:

STABILITÁS

Pénztárszövetség

2

MAGYAR BANKSZÖVETSÉG


BIZTOSÍTÁS

BIZTOSÍTÁS

Nem esett kavics

a biztosítási piac állóvizébe

Miközben a bankszektorban a Növekedési Hitel Program igencsak felborzolta a kedélyeket 2013-ban, a biztosítási piac állóvizébe az idei évben nem esett ekkora kavics – unalmasnak persze nem tekinthető az elmúlt esztendő sem. Ami az eredményeket illeti: kisebb fénysugarak meg-meg tudtak csillanni év közben, a legfrissebb rendelkezésre álló harmadik negyedéves statisztikák azonban megint legfeljebb stagnálást mutattak, és várhatóan az év utolsó hetei sem a váratlan és meglepő fordulatokról szólnak majd. Varga Veronika

A

z elmúlt három hónap összesítéseit vizsgálva jól látszik, hogy a második negyedéves reményteli növekedés csak átmenetileg okozhatott kellemes pillanatokat a biztosítóknak: a Q3-as statisztikák ismét visszaesést mutattak, ráadásul az olyan szegmensekben is, ahol korábban lehetett eredményeket elérni, adott körülményekhez képest. A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) összesítése szerint a biztosítási piac teljes díjbevétele egy százalékkal tudott nőni az egy évvel korábbihoz képest, a korrigált díjbevétel azonban 2,1 százalékkal csökkent, márpedig a valós kép ismeretéhez a MABISZ is ezt az adatot publikálta. Az idei év első kilenc hónapjában az életbiztosítási üzletág teljes (vagy nem korrigált) díjbevétele egy év alatt 4,5 százalékkal növekedett, a nem-életé viszont 2,2 százalékkal csökkent, így a teljes magyar biztosítási piac a tavalyi év azonos időszakához képest 1,1 százalékkal bővült, ha azon-

4

ban figyelembe vesszük az egyszeri, eseti befizetések által hozott korrekciós hatást, úgy már viszszaesésről beszélhetünk. Vagyis: a tényleges biztosításokra, valós biztosítási védelemre költött forintok nem tudnak bővülni a magyar piacon továbbra sem, függetlenül attól, hogy a díjbevételek ide-oda mozgolódnak, egyegy aktuális kampány vagy külső hatás következtében. A díjbevételek negyedéves ingadozásait ugyanis az egyszeri díjas életbiztosításokba befizetett „átmenő” pénzek okozzák, amelyek volumene a befektetési alapokba áramló pénzek mellett nem meglepő módon a jegybanki kamatcsökkentési hullám hatására szépen növekszik, ám ez nem javítja egy biztosító tartós stabilitását vagy eredményességét, legfeljebb az aktuális díjbevételi adatoknak ad egyfajta kozmetikát. Ami a nem-élet ágazatot illeti, ott a harmadik negyedévben valóban komoly mértékű visszaesés látszott, elsősorban a kötelező biztosítás és a casco termék

miatt. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) piacán négyszázalékos csökkenés mutatkozik 2012 azonos időszakához képest, az átlagdíj pedig 3,3 százalékkal mérséklődött. Mindezek alapján jól látszik, hogy a kgfb átlagdíja közel azonos szinten maradt 2013-ban. 2012 hasonló időszakában a kgfb éves átlagdíja 19 796 forint volt, ami 2013 harmadik negyedévére 656 forinttal – 19 140 forintra – csökkent. Ami a bevételek mellett az egyéb adatokat illeti, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái szerint 2013 harmadik negyedévében a biztosítók szerződésállománya az előző negyedévhez képest alig változott, ugyanakkor az előző év azonos időszakához viszonyítva 2,0 százalékkal csökkent, amely az élet ágban ennél is nagyobb mértékű, mintegy 5,7 százalékos visszaesést jelent. A szektor tőkefeltöltöttségi szintje ugyanakkor továbbra is stabil, sőt az előző év azonos időszakához képest az életbiztosítási üzletágban még javult is, a nem-


BIZTOSÍTÁS élet ágban azonban minimálisan romlott. Az eredmények vizsgálatán túl ugyanakkor érdemes más szempontokat is figyelembe venni akár az idei év értékelése, akár a jövő évi kitekintés kapcsán. A termék- és szolgáltatásfejlesztés tekintetében például 2013-ban is aktívak voltak a piaci szereplők, egyre inkább a moduláris, az egyegy szűkebb célcsoportra fókuszáló innovációk mentén. Ezeken túl azonban érdemes kiemelni a jövő évre vonatkozó szabályozói változásokat, legalábbis ezek közül néhányat.

Biztosítási ágak díjbevétele (ezer forintban) 2002-2013. Q3

FORRÁS: MABISZ

400 000 000 É et

Nem-élet

350 000 000 300 000 000 250 000 000 200 000 000 150 000 000 100 000 000 50 000 000 0 2002

2003

2004

2005

2006

2007

Az új nyugdíjbiztosítási kedvezmény valójában adóról való rendelkezési jogosultságot jelent, vagyis a magánszemély, ha nyugdíjbiztosítás szerződője, akkor az általa fizetett díj 20 százalékával megegyező összegről tehet nyilatkozatot, adóévenként legfeljebb 130 ezer forintig. Ha a magánszemély nyugdíj-előtakarékossági számlán való megtakarítása, önkéntes pénztári befizetése vagy nyugdíjbiztosítás alapján is jogosult rendelkezési jogát gyakorolni, akkor a három jogcímen együttvéve is maximálisan 280 ezer forintnyi adójáról rendelkezhet. Hasonlóan fontos változás a whole life biztosításokat érintő módosulás, mely szerint ha magánszemély vásárol whole life biztosítást, úgy ezekre a biztosításokra ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni, mint bármelyik más vegyes biztosításra. Ha pedig a biztosítást más

A biztosítási szerződéseket érintő jövő évi adóváltozások A 2014-es adócsomag a biztosításokat érintően több személyi jövedelemadó (szja) változást tartalmaz. Az egyik ilyen látványosnak mondható változás, hogy 2014-től az szja újra tartalmaz támogatást biztosításokra, igaz, a korábbiakhoz képest szűkebb termékkörre – csak nyugdíjbiztosításokra –, másrészt a kedvezmény nem szabadon felhasználható, azaz az összeg növeli a magánszemély nyugdíjcélú megtakarítását. A változások másik körébe azok a módosítások tartoznak, amelyek a tavaly újrakodifikált biztosítási szabályokat pontosítják, javítják ki.

2008

2009

2010

2011

2012

2013

személy kötötte, és más személy fizeti a díjat, illetve ha nem más személy kötötte, de előre bejelentett módon más személy fizeti a díját, akkor az ilyen biztosítások egyszeri díja adóköteles, a törvényi követelményeket kielégítő rendszeres díja pedig adómentes. A rendszeres díj adómentességének két feltétele van: legalább évente egyszer kell rá díjat fizetni, illetve az évenkénti díjnövekmény ne haladjon meg egy bizonyos mértéket.

Várakozások 2014-re Ami a piaci szereplők jövő évi várakozásait illeti, abban egyetértés látszik, és ez lapunk prognózisából vagy körkérdéséből is kiderül, hogy 2014-ben még továbbra is gyenge esés jellemzi majd a piacot. A fenti adókedvezmények hatására a nyugdíjbiztosítások, a hosszú távú öngondoskodás területén megindulhat

Piaci részesedések (százalékban) 2013. Q3

FORRÁS: MABISZ

18 16 14 12 10 8 6 4


Wáberer Biztosító

Union

UNIQA

Signal

Porsche

QBE Europe Fióktelep

MKB Élet

MKB Általános

MetLife

Medicover

Magyar Posta

Magyar Posta Élet

K&H

KÖBE

ING

Grawe

Groupama

Generali

Genertel

Euler Hermes

Európai Utazási Bizt.

Erste

Dimenzió

CIG Pannónia Élet

AXA

CIG Pannónia Általánoss

ASTRA

Allianz

AIG

AHICO (MetLife)

0

AEGON

2

5

BIZTOSÍTÁS egyfajta átrendeződés és növekedés, emellett sokan továbbra is az egészségbiztosítási területen látnak jelentős fejlődési lehetőségeket. Az sem kérdés, hogy az értékesítési csatornákat bővíteni és erősíteni kell, legyen szó technikai, IT-fejlesztésekről és innovációkról, amelyek elől ma már a biztosítók sem hajolhatnak el. Mindezek mellett többen hangsúlyozzák azt is, hogy a változó ügyféligényeknek megfelelően tovább növekszik majd a személyre szabott, moduláris termékek jelentősége. Egyes vélemények szerint teret nyerhetnek az olyan specializált szolgáltatások, mint a jog-

Kgfb-díjbevételek (ezer forintban) 2004-2013. Q3 100 000 000 80 000 000 60 000 000 40 000 000 20 000 000 0

2004

Valóban csak az európai nyugdíj lehet a megoldás? int végső befektetők és kedvezményezettek, a háztartásokat kellene a hosszú távú befektetésekről folyó vita középpontjába állítani – állítja a Centre for European Policy Studies (CEPS) legújabb, az európai nyugdíjakról szóló jelentésében. A brüsszeli kutatóintézet jelentése szerint Európa kettős kihívással néz szembe: jelentős hosszú távú beruházási igénnyel és növekvő nyugdíjszakadékkal. A Ceps a probléma egyik lehetséges megoldásaként hordozható páneurópai megtakarítási termék létrehozását javasolja, különösen most, hogy az alacsony kamatkörnyezet és a felülvizsgált felügyeleti normák miatt az életbiztosítók és a nyugdíjpénztárak nem képesek garantált hozamokat kínálni ügyfeleiknek. Európában a pénzügyi eszközök 60 százalékának háztartások a közvetlen tulajdonosai vagy kedvezményezettjei, akik kénytelenek egyre többet és hatékonyabban megtakarítani jövőbeni fogyasztói igényeikre és nyugdíjukra. Ahhoz, hogy ez sikerüljön nekik, olyan mobilizált megtakarítási termékekre van szükség, amellyel hosszú távon maximalizálni tudják a hozamot, ehhez pedig le kell bontani a piaci és szabályozói korlátokat. A valódi hosszú távú befektetéshez a végső befektetők szempontjából a likviditás teljes hiányára van

6

2005

2006

2007

védelem vagy a felelősségbiztosítás, illetve a kkv-biztosítások területén is várható némi javulás. Ami pedig a piac összetételét illeti, érdekes tendencia, hogy több, lapunk által megkérde-

A nyugdíjbiztosítás margójára –

M

FORRÁS: MABISZ

120 000 000

2008

2009

2010

2011

2012

2013

zett biztosításpiaci vezető is egyfajta konszolidációra, akár dinamikusabb átrendeződésre számít, amely jelentheti azt is, hogy kevesebb szereplővel működik tovább a szektor.

szükség, ezzel lehet ugyanis egyedül elkerülni az idő előtt történő visszaváltást. A lakossági befektetőknek jobb hozzáférést kell biztosítani a hosszú távú befektetési termékekhez, beleértve a nyugdíj-előtakarékossági termékeket is. Vagyis: könnyen hozzáférhető, jó minőségű és költséghatékony hosszú távú megtakarítási termékekre van szükség Európában. Egyes tagállamok ugyan rendelkeznek ilyen termékekkel, másutt azonban hiányoznak, vagy gyenge minőségűek. A termékek szabványosítása növelné a termékek átláthatóságát, ezzel a verseny középpontjába a termékek minősége és azok költsége kerülhetne – vélik a brüsszeli szakértők. Az ilyen szabályozott befektetési termékeket ráadásul megbízási alapon lehetne értékesíteni. A reformkísérleteknek azt is figyelembe kell venniük, hogy a hosszú távú megtakarítási piacon a pénzügyi kirekesztés jelensége igen elterjedt, amit csak részben lehet a rendelkezésre álló jövedelemmel magyarázni. Könnyen hozzáférhető befektetési megoldásokra van tehát szükség a leginkább kiszolgáltatott háztartások számára is. Az Európai Alap- és Vagyonkezelők Szövetsége (EFAMA) idén szeptemberben adott ki egy jelentést, amelyben javaslatot tett egy európai magán-nyugdíjpénztári termék létrehozására, melyet határokon átnyúlóan lehetne értékesíteni. Ez tulajdonképpen egy európai magánnyugdíj termék terveként is felfogható. Az EFAMA által felvázolt, hivatalos tanúsítvánnyal rendelkező európai nyugdíjtermékre (OCERP) olyan magas színvonalú fogyasztóvédelmi, értékesítési és irányítási előírások vonatkoznának, amely egyfajta minőségi EU-címkét jelentene a termék számára.


BIZTOSÍTÁS

®

Microsoft Dynamics

®

NAV

Egyszer㶤, intelligens, innovatív

A Microsoft Dynamics NAV vállalatirányítási rendszer a teljes üzleti tevékenységre kiterjed㶢 értéket kínál Az üzletmenet egyszer㶤sítése egyetlen megoldással Fokozott hatékonyság Intelligens döntéshozatal megvalósítás A Gyors Tanácsadó • 2013/IV.

www.navision-hungary.hu 7

BIZTOSÍTÁS

Nem várnak változást a biztosítók az év végén sem Az idei évben negyedik alkalommal kérdeztük meg a magyar biztosítók vezetőit arról, mit várnak az év hátralévő részében: milyen irányba mozdulhatnak el a biztosítási díjbevételek akár az életbiztosítási, akár a nem-élet üzletágban. A várakozások összesítése nem hozott meglepetést: lényegében a legminimálisabb kivételtől eltekintve pontosan ugyanazt prognosztizálják, amit három hónappal korábban is. Az életbiztosítási piacon továbbra is legfeljebb a forró, a biztosítókon keresztülfutó pénzek volumenének növekedését tartják elképzelhetőnek, a nem-élet ágban viszont gyakorlatilag továbbra is csak csökkenést valószínűsítenek. Varga Veronika

A

z előző év azonos időszakához képest 2013 első háromnegyed évében egy százalékkal – 502,7 milliárdról 497 milliárd forintra – csökkent a hazai biztosítási piac egyszeri díjas életbiztosításokkal korrigált díjbevétele. Az összesített, nem korrigált díjbevételek összege 617,6 milliárd forintot ért el a 2013. január-szeptemberi időszakban. Az életbiztosítási szegmens 324,2 milliárd forintos összesített díjbevételt könyvelhetett el, miközben a korrigált díjbevétel – amelyben az egyszeri díjas életbiztosítások csak 10 százalékos súlylyal szerepelnek – mintegy 1,7 százalékkal esett vissza az előző év első kilenc hónapjához képest. 2012 első kilenc hónapjában 207 milliárd, az idei első háromnegyed évében 203,6 milliárd forint díjbevétellel zártak az életbiztosítási ágazat szereplői. Az egyszeri díjas életbiztosításokból idén szeptember végéig befolyt 134,1 milliárd forint még így is közel 15 százalékkal marad el a 2007 azonos időszakában elért 157,5 milliárd forinttól. Az életbiztosítási ág összetételét vizsgálva jól látszik, hogy a rendszeres díjas biztosítások volumene továbbra is stagnál, és csak az egyszeri, eseti befizetések volumenében mutatkozik pozitív elmozdulás. A nem-életbiztosítási szegmens 293,4 milliárd forint díjbevétellel zárta az idei első kilenc hónapot, megközelítőleg 1 százalékos csökkenést mutatva az egy évvel korábbi, hasonló időszakhoz képest. Az üzletágon belül a gépjármű-biztosítások piacán az előző év azonos időszakához képest egyes területeken erőteljes visszaesés mutatkozik. A casco termékekből származó díjbevételek csaknem 12 szá-

8

zalékkal, a 2012 első háromnegyed évében elért 54,1 milliárd forintról 47,8 milliárd forintra csökkentek. A szerződések darabszáma 821 ezerről 798 ezerre zsugorodott, miközben az átlagdíj az elmúlt egy évben 79 200 forintról 76 700 forintra – több mint 3 százalékkal – esett vissza. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások piacán négyszázalékos csökkenés mutatkozik 2012 azonos időszakához képest, az átlagdíj pedig 3,3 százalékkal mérséklődött. Mindezek alapján jól látszik, hogy a kgfb átlagdíja közel azonos szinten maradt 2013-ban. 2012 hasonló időszakában a kgfb éves átlagdíja 19 796 forint volt, ami 2013 harmadik negyedévére 656 forinttal – 19 140 forintra – csökkent. Aktuális lapszámunk prognózisához kapcsolódó kérdőívünkben ismét arra kerestük a választ, hogy mire számítanak 2013 hátralévő időszakában a piaci szereplők mind az élet, mind a nem-élet területen. Az első kérdésünk az egyszeri díjas unit-linked biztosítások díjbevétel-változására vonatkozott: a válaszadók több mint 88 százaléka gondolta úgy, hogy ezen a területen a növekedés a tavalyi évhez képest 2013 hátralévő részében 0-5 százalék között alakul majd. Ez csaknem 10 százalékkal haladja meg az előző negyedéves értéket, hiszen akkor a válaszadók háromnegyede számított ilyen mértékű növekedésre. Nagyobb a szórás a folyamatos díjas unit-linked konstrukciók bevétele kapcsán, igaz, annál kisebb, mint amit az előző negyedben tapasztalhattunk. Itt érdekes adat, hogy a válaszadók több mint 66 százaléka úgy véli, 0-2 százalékos csökkenés várható 2013 negyedik negyedévében, további 22 százalék 0-2 szá-


BIZTOSÍTÁS 2013-es várakozások Élet üzletág

2013-es várakozások Nem-élet üzletág

FORRÁS: „A Tanácsadó” magazin gyűjtése

90%

60%

10% < x < 15%

15% < x

2% < x < +4%

10% < x < 15%

-2%<x< 0

8% < x < +10%

15% < x

80% 70%

FORRÁS: „A Tanácsadó” magazin gyűjtése 100%

100%

5%<x<+10

10% < x < 15% 6% < x < +8%

5% < x < +10%

80% 70%

0<x<+5% 0<x<+5%

60%

6% < x < +8%

-5%<x< 0

-4% < x < -2% 8% < x < 10%

50% 40%

20%

40% -6% < x < -4%

2% < x < +4%

30%

-8% < x < -6%

0<x<+2%

20% 10%

10% 0%

50% -5%<x< 0

4% < x < +6%

30%

10% < x < 20%

5%<x<+10

90%

0<x<+2%

-15% < x < -10

Folyamatos díjas UL

Folyamatos Díjas Hagyományos

Élő állomány díj változás

zalék közötti növekedésre számít, míg a maradék valamivel több mint tíz százalék ennél is nagyobb, 2-4 százalék közötti gyarapodást remél. Ami a folyamatos díjas hagyományos termékeket illeti, a válaszadók legnagyobb része – több mint 77 százaléka – arra adta le voksát az idei év elején, hogy az év hátralévő részében 2 és 4 százalék között lesz a visszaesés a díjbevételekben. További 11-11 százalék ennél vagy minimálisan nagyobb, vagy minimálisan kisebb eredményt prognosztizál a jövőre nézve. A teljes rendszeres díjas életbiztosítási termékek élőállomány-változását tekintve gyakorlatilag ugyanazok maradtak az előző negyedéves elképzelések, igaz, a biztosítók válaszaiban látszott eltérés, a végeredményt tekintve azonban kiegyenlítődött a mezőny. Legtöbben ugyanarra a rubrikára voksoltak (66,7 százalék), és azt gondolják: 0-2 százalék közötti lehet a zsugorodás. További 11 százalék ennél valamivel nagyobb visszaesésre számít, viszont voltak olyanok is, akik optimista várakozásaiknak adtak hangot: a megkérdezettek 22 százaléka 2-4 százalékos növekedést sem tart elképzelhetetlennek. A nem-élet területen a díjbevételek tekintetében a válaszadók döntő többsége, pontosan háromnegyede inkább csökkenésre számít, méghozzá 5-10 százalékos mértékűre. További 13 százalék ennél vala-

0%

-5%<x< 0

-10% < x < -5%

Szerződésállomány változása

Kárráfordítás változása

-10% < x < -5%

Díjbevétel változása

mivel szerényebb zuhanást remél, de legalább ennyien válaszolták kérdőívünkre azt, hogy akár 10-20 százalékos is lehet a visszaesés az év hátralévő részében.

HÁTTÉR Biztosításpiaci konszenzusunkban negyedévről negyedévre összegezzük a biztosítási és közvetítőpiaci szakemberek várakozásait az elkövetkezendő egy évre vonatkozólag. A prognózisok minden esetben az élet és nem-élet üzletágra vonatkoznak, több szegmensre osztva ezeket a területeket (díjbevétel, szerződésállomány, kárráfordítás). A konszenzusban a főbb mutatószámokkal kapcsolatos várakozások kerülnek szegmensenként összegzésre, a válaszok átlagolása útján, a grafikonok pedig az egyes válaszok megoszlását mutatják be. A válaszadók az előző időszak záró adatához mint bázishoz képest jelölik meg az általuk valószínűnek vélt elmozdulás mértékét az alkalmazott skála mentén. A válaszokat minden esetben a biztosítók és közvetítő cégek felelős, vezető pozícióban lévő szakértői adják meg. A konszenzus kizárólag összesített formában, a válaszadók megnevezése nélkül kerül közlésre.

Atlasz Assistance Utasbiztosítások

Biztonságban a világban A Tanácsadó • 2013/IV.

=

9

Akár egy csésze kávé áráért!

BIZTOSÍTÁS

Csendes évre számít 2014-ben is a biztosítási piac További szolid visszaesés, egyben piaci konszolidáció is várható a következő évben a magyar biztosítási szektorban. A piaci szereplők ugyanakkor nem pesszimistábbak – mint mondják, alkalmazkodni kell a megváltozott környezethez, de eredményeket itt is el lehet érni. 1. Az idei első háromnegyed év adatai és az év végi előrejelzéseik alapján várhatóan sikerül-e a terveik szerint zárni a 2013-as évet? Hogyan teljesített cége a piaci körülmények függvényében? 2. Véleménye szerint 2014 miről fog szólni a biztosítási piacon? 3. Milyennek értékeli a piac jelenlegi szabályozottságát, mik azok a területek, amelyeken esetleg indokolt lenne a szabályozói finomhangolás, adott esetben a piac önszabályozása is elégséges lehet?

Erdős Mihály elnök-vezérigazgató, Generali 1. A 2013-as év első felében a biztosítási piac egészének korrigált díjbevétele 0,9 százalékkal zsugorodott, a Generali Csoport azonban éppen ekkora növekedést ért el, azaz összesen 59,1 milliárd forintos korrigált díjbevételt könyvelhettünk el ebben az időszakban, amivel piacvezetővé váltunk. A piaci átlag felett sikerült teljesítenünk a rendszeres díjas életbiztosítások, a vagyonbiztosítások, illetve a casco területén is. A Csoport piaci részesedése 17,3 százalékra emelkedett, melyből 16,3 százalék a Generali Biztosító, 0,3 az Európai Utazási Biztosító, és 0,7 százalék a Genertel eredménye. Mindezt a korábban elfogadott vállalati stratégia mentén folytatott stabil építkezésnek köszönhetjük, így hosszú távon további növekedésre törekszik a vállalat. 2. A változó ügyféligényeknek megfelelően növekszik majd a személyre szabott, moduláris termékek jelentősége, ezek keretében a fogyasztó mind a gépjármű-,

10

mind a lakásbiztosításának kockázati elemeit személyre szabottan válogathatja össze. Teret nyernek az olyan specializált szolgáltatások, mint a jogvédelem vagy a felelősségbiztosítás, illetve véleményem szerint a kkv-biztosítások szerepe is egyre fontosabb lesz. Számos technológiai újdonság bevezetésével követjük az újonnan megjelent igényeket, például a tabletre és mobilra kialakított applikációk, illetve a smart eszközökre kidolgozott speciális biztosítási védelem is megjelenik majd a piacon. A háttérfolyamatok is az új technológiák jegyében alakulnak át. 3. A biztosítók már több fontos lépést is megtettek a piaci önszabályozás területén, ilyen például a teljes költségmutató (TKM) szabályozása, valamint a Lakásbiztosítási Standard Termékvázlat alkalmazásának szabályzata. Fontosnak tartanám ugyanakkor a jogi szabályozást a direkt kárrendezésről a kötelező biztosítások esetében, vagyis hogy az ügyfél kárát ne csak az okozó fél biztosítója, hanem a saját, választott biztosítója is rendezhesse, így a kötelező biztosítás

nem egy harmadik félnek, hanem a szerződőnek szolgáltathat. Ez egészségesebb működést teremthet a jelenlegi kgfb-piacon, előtérbe helyezve a szolgáltatások minőségét. Indokolt lenne továbbá az öngondoskodást ösztönző adókedvezmény bevezetése is az életbiztosítások esetében, hasonlóan a többi releváns termékhez.

Csurgó Ottó vezérigazgató, CIG 1. Ahogyan az nemrég a MABISZ által szervezett konferencián is elhangzott, a biztosítási szektor 2008 óta alulteljesít, a GDPnövekedéshez képest is. Sajnos a válság óta az is megfigyelhető, hogy bár növekszik a lakosság öngondoskodással kapcsolatos tudatossága és hajlandósága, leginkább csak rövidebb időtávra tudnak tervezni, több-kevesebb összeget félretenni, így elsősorban nem a hosszú távra szóló megtakarítási termékeket választják. Mindezek ellenére továbbra is fő célunk a profitábilis működés, és



minél teljesebb körű kiaknázása, hogy a tudatos és hosszú távon történő állampolgári öngondoskodás által érdemben mérsékelhetőek a társadalmi közkiadások, aminek lehetőségeit a biztosítási szektorban még korántsem használtuk ki. Vagyis tudatos és okosan előrelátó szabályozással olyan ösztönzők bevezetése kívánatos, amelyek mozgásba hozzák a társadalom és a családok e területen rendelkezésre álló tartalékait. Mindez jelentős közérdek, ami megfelelő szabályozással dinamizálható.

vezérigazgató, Signal 1. Terveinket lényegében október végén teljesítettük, most már a megfelelő jövő évi üzletek előkészítésén dolgozunk. Rendkívüli év volt az idei, nemcsak Társaságunk életében, hanem a magyar gazdaságban is. Remélem, a fordulat a lakossági biztosítási fogyasztás élénkülésében, a hozamvadászat mellett most már a megtakarítások, hoszszú távú felhalmozások területén is látszani fog. Ami pedig cégünket illeti, a SIGNAL Biztosító elindult egy olyan évtizedes fejlődési pályán, amely felfelé húzza a felső-középméretű biztosítók táborába. 2. Látványos „fény- és hangjelenségeket” nem várok. Csendben elindul a piaci konszolidáció, átrendeződés, egyben felkészülés egy új, válság utáni működési korszakra, amelyben sokkal magasabb hatékonyságra lesz szükség a tartósan nyereséges működéshez, egyben kevesebb szereplővel. A 2000-es évek első évtizede már végleg a múlté, új megoldásokon kell dolgozni. 3. A Szolvencia II. komoly szabályozási diktatúrát jelent, amelynek megfelelni erős kihívást és még hosszú távú feladatot eredményez sok élőmunkával. Természetesen

CSURGÓ OTTÓ

Kálózdi Tamás

KÁLÓZDI TAMÁS

úgy gondoljuk, az idei évben is tartani tudjuk a menedzsment által kitűzött eredménycélokat, ezt tükrözi a CIG Pannónia Életbiztosító esetében az elért pozitív eredményünk is. Célunk továbbá az, hogy a méretünknek megfelelő mezőnyben vezető pozíciót foglaljunk el. Törekszünk arra, hogy működésünk során – hazai cég lévén, a helyi döntéshozatal előnyeit kihasználva – gyorsan reagáljunk a piaci változásokra, és ennek megfelelően az új igényekhez igazodó termékeket kínáljunk. 2. Úgy gondolom, 2014-ben még további gyenge esés jellemzi majd a piacot. A fent említett okok következtében fokozódhat a pénzintézetekkel folyó verseny, és e körben az adókedvezmények hiánya miatt hátrányt szenvedhet a szektor. Éppen ezért 2014-ben továbbra is fokozottan oda kell figyelnünk a változó ügyféligényekre, és az igényekhez igazodó, speciális, egyedi termékek fejlesztésére kell törekedni. Továbbra is jelentős potenciált látunk az egészségbiztosításban, erre a területre még fokozottabban kell koncentrálni. A jelenlegi, igen erős versenyben fontos, hogy a koncentrálódó közvetítői piacon hangsúlyt fektessünk az értékesítési csatornák bővítésére, a szakmai színvonal folyamatos növelésére, továbbá a hatékony kiszolgálást biztosító háttérrendszerek fejlesztésére is, hiszen csak így működhet sikeresen a közvetítői hálózat. 3. A biztosítási szektorra vonatkozó szabályozás az utóbbi időszakban számos területen kiegyensúlyozottabbá, áttekinthetőbbé vált, ami mindenképpen üdvözlendő. Nehézségeket sokkal inkább az okoz, amikor a jogalkalmazásban nem jut kellő felkészülési idő egyegy új jogintézmény bevezetésére, illetve a jogi normában kijelölt jogalkotói cél maradéktalan megvalósítására. A szabályozás jövőbeni megújításánál fontos lenne annak

ERDŐS MIHÁLY

BIZTOSÍTÁS

egy új világban a válság előtti folyamatokból tanulni kell, valamint szabályozni, megfelelni a növekvő tőke- és kifinomult kockázatelemzési elvárásoknak. A biztosításközvetítői szabályozás területén érzem most elszántnak a felügyeleti szerveinket, arra kellene csupán vigyázni, hogy az itt foglalkoztatott sok ezer közvetítő valóban magasabb szakmai szinten álljon, de ne forduljon el tömegesen a szakmától, mert a megélhetésének feltételei kiszámíthatatlanokká, teljesíthetetlenekké válnak. Bízom a jó kompromisszumban és a Mabisz felkészültségében az egyeztetési folyamat során.

11

BIZTOSÍTÁS

Működőképes

kompromisszum A biztonságosabb európai biztosítási piac motiválta Szolvencia II. keretrendszerről leginkább bevezetésének folyamatos késlekedése okán hallani. Az Európai Biztosítási Szövetség, az Insurance Europe főigazgató-helyettese, Olav Jones beszélt nekünk az okokról, a kisebb katasztrófáról, amelyet az iparágnak ezáltal sikerült elkerülnie, illetve a tervezett szabályozás várható hatásairól. Buzás Gábor

Mik a Szolvencia II.-bevezetés csúszásának fő okai? Alapvetően a keretrendszer első teljes körű tesztelési fázisa, illetve ennek eredményei okozzák a késést, ezek ugyanis olyan mértékű volatilitást regisztráltak, mely lényegesen nagyobb annál, mint amekkorával jelenleg a biztosítótársaságok szembesülni kénytelenek. Az a tény, miszerint ez a tesztperiódus, név szerint a QIS5, 2009-ben, azaz a válság évében zajlott, jelentősen felerősítette ezt a hatást. A fő probléma, hogy a Szolvencia II. szabályozások teljes egészükben a piaci árakat veszik alapul, feltételezve azt, hogy azok pillanatnyi értékeinek, illetve változásainak valamennyi tényező folyamatosan és teljes mértékben ki van téve. Ez a megállapítás nyilvánvalóan hamis, ha biztosítótársaságokról beszélünk. Egy ilyen alapokon nyugvó mérce a valós kockázatok hű visszaadása helyett éppenséggel komoly mértékben eltúlozza azokat. Példának okáért egy 20 éves lejáratú kötvény értékére elemi erővel hat egy olyan piaci turbulencia, mint amilyen a válság volt. A Szolvencia II. szabályozások 2009-ben, a tesztperiódusban érvényben lévő rendelkezései értelmében a mérleg egyik serpenyőjében óriási csapást szenved a kötvény értéke, miközben a másikon a kötelezettségek változatlanok maradnak. Mivel a Szolvencia II. egy biztosító rendelkezésre álló tőkéjét az eszközök és a kötelezettségek közti különbségként határozza meg, ezért ez a tőke elképesztő mértékű

12

volatilitásnak van kitéve ilyen kiemelkedően turbulens környezetben, ez a 2009-es válság extrémitása révén egyes társaságok esetében akár a tőke negatívba fordulását is eredményezte. A kötvények értéke természetesen relatíve gyorsan helyreállt, ezzel párhuzamosan pedig az érintett biztosítók is újra tőkeerős státuszba kerültek, ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy időközben az érintett tőkeértékek komoly kilengéseket mutattak: erős pozícióból elképesztően gyengére estek, majd hirtelen a korábbihoz hasonló magasságokba ugrottak. Ez ebben a formában gyakorlatilag értelmezhetetlen. Egyszerűbben szólva a Szolvenica II. nem vette figyelembe azt a tényt, hogy a biztosítás kifejezetten hosszú távon gondolkodó, tevékenykedő iparág, melynek szereplői képesek arra, hogy az eszközök értékeiben beálló átmeneti kilengéseknek való kitettségüket csökkentsék, vagy adott esetben teljes mértékben kivédjék. Ami valóban számít, az a kötelezettségek teljesítését lehetővé tévő aktuális cash-flow-eszközök megléte. A tesztperiódus eredményei alapján a biztosítók olyan mesterségesen gerjesztett, kezelhetetlen volatilitással voltak kénytelenek szembenézni, ami éppen ezt a kötelezettségteljesítést lehetetlenítette el, felesleges pénzügyi nehézségeket eredményezett egy biztonságosabb biztosítási iparág megteremtése helyett. Nem szabad elfeledkeznünk a biztosítás hosszú távú mivoltáról, illetve arról, hogy ennek következtében – fenn-


BIZTOSÍTÁS

tartva bizonyos kockázatok meglétét természetesen – a szegmens nincs kitéve olyan mértékben az átmeneti piaci mozgásoknak, mint a gazdaság egyéb szereplői. Ügyfeleink nem fogják – számos esetben nem is tudják – kivonni befektetéseiket az első kisebb probléma jelentkezése esetén. Számos, az egyes konstrukciókba beépített biztonsági kitétel, büntetés jelentősen csökkenti ennek kockázatát.

ráérünk majd akkor foglalkozni velük, amikor előállnak. Sem a felügyeleti szervek, sem az iparág nem látta előre ezt a problémát, illetve annak mértékét. Ugyanakkor felmerülését követően sem mindenki vonta le ugyanazokat a következtetéseket, sokan csupán elhanyagolható jelentőségű fennakadásként érzékelték, amin némi finomhangolással könnyedén úrrá lehet lenni. Szerencsére az EIOPA legutóbbi „Hoszszú távú garanciák” hatástanulmányát alapul véve, sikerült túljutnunk ezeken a vitákon, és gyakorlatilag valamennyi szereplővel sikeresen megértettük a probléma súlyosságát és komolyságát. Változatos javaslatok elemzését követően az EIOPA előállt egy lehetséges megoldással. Az iparág egy lényegesen szofisztikáltabb, kockázatalapú rendszert tartott kívánatosnak, ugyanakkor sok kritika érte már a Szolvencia II.-t arra vonatkozóan, hogy így is követhetetlenül bonyolult, nem akarták tovább bonyolítani a keretrendszert. A kulcs egy olyan kompromisszum megtalálása volt, melyben egyensúlyi helyzetbe kerülnek a prudenciális, az egyszerűségre törekvő és a helyes kockázatok megragadására irányuló érvek. Az EIOPA javaslata nem ideális, ugyanakkor az iparág szereplői felismerték, hogy csak ennek mentén haladva, azt folyamatosan alakítva, kalibrálva kerülhet sor a Szolvencia II. véglegesítésére. Nagyon sokáig tartott olyan megoldást találnunk amely mögé mindenki fel tud sorakozni, lényegében ez okozta a Szolvencia II. sorozatos késlekedését. Sajnálatos, hogy ez ennyi időt vett igénybe, de olyan változtatásokat kellett eszközölni, melyek tulajdonképpen a gyakorlatban is működőképessé teszik a keretrendszert.

Senki sem látta előre ezt a problémát? Nem lehetett volna elkerülni? Bizonyos szempontból Igen is, és nem is. A keretmég szerencsés körülménynek rendszer kialakítását folya„… egyelőre elfogadjuk, is mondható, hogy a tesztelés matos és intenzív vita előzte a válság idején ment végbe. meg, számos különféle metóhogy egyszerűségre és Ha lehet, inkább kerüldust vizsgáltunk meg, és hogy ném a szerencsés jelzőt, de őszinte legyek, egyik javaslat – ami talán még fontoértem, mire gondol. Közelítsem akadályozta meg a tesztsabb – végleges sük meg a kérdést egy másik periódus során előállt probirányból, és mondjuk úgy, lémát. Természetesen volt Szolvencia II.-re van amennyiben nem követkenéhány olyan vélemény, amely zett volna be a pénzügyi vála Szolvencia II. volatilitást szükségünk.” ság, és a Szolvencia II. váltogeneráló hatásaira figyelmeztezatlan formában lépett volna tett, de ez nem vezetett a váréletbe, úgy a következő válság idején kellett volna ható hatások kiterjedt lemodellezéséhez. Minden szembenéznünk ezekkel a problémákkal. Márpedig érintett szereplő tisztában volt vele, hogy kimerítő ebben az esetben éppen annak a feladatának lenne tesztelési periódus elé nézünk, úgy gondolom, az képtelen eleget tenni, hogy enyhítse a válság hatásait, általános vélekedés az volt, hogy valamennyi potenéppen ellenkezőleg, csak újakat generálna. A vállaciális probléma megmutatkozik majd ennek során,


13

BIZTOSÍTÁS latok prociklikusan kezdenének reagálni, ez pedig egész egyszerűen nem látjuk a logikát, az a folyatovább mélyítené a válságot. Ehhez képest valóban matos díjfizetéses termékkör kivétele az illeszkeszerencsésnek mondható az a fejlemény, hogy már dési kiigazítás hatálya alól. Ez egy igen különös helyelőzetesen, a tesztelés során sikerül tetten érnünk és zethez vezet, hiszen számos hosszú távú garanciát kezelnünk ezt a problémát. Nagyon bosszantó olyan nyújtó termék, melyekhez kifejezetten szükségünk véleményekkel találkozni, melyek a válságot teszik lenne illeszkedési kiigazításra, folyamatos díjfizefelelőssé a Szolvencia II. késlekedéséért. Egy váltotéses termék. Ennek következtében a biztosítókzatlan formában megvalósuló Szolvencia II. borzasznak el kell majd magyarázniuk ügyfeleiknek, hogy tóan veszélyes lett volna, ezzel szemben jelenleg egy nem vehetnek igénybe ilyet, helyette ezek átstruktusokkal jobb, biztonságosabb rálásra kerülnek egyszeri díjas keretrendszert mondhatunk termékek sorozataként, amimagunkénak. nek következtében lényege„… reméljük, hogy a sen komplikáltabb, átláthaJobb, de ahogy mondta tatlan lesz a végeredmény. De negatív következmémessze nem ideális. ismét hangsúlyozom, az idő nyek minél kevesebb Mint ahogy egyik komproebben az esetben ellenünk dolmisszum sem az. El kell fogadgozott, mire felvethettük volna vállalatot és minél nunk, hogy nem ideális, azona kritikáinkat, már túl késő volt. ban nem gondolom azt sem, Bele kellett mennünk bizonyos kisebb mértékben hogy nagyon messze állna attól. kompromisszumokba annak érintenek majd.” Ezzel együtt olyan alapot bizérdekében, hogy az Omnibus tosít az iparág számára, melyre II.-t véglegesíteni tudjuk. a jövőben lehet építkezni, lehet Számos ehhez hasonlóan azt tovább fejleszteni, idővel az ideálishoz nagyon irreleváns megkötés akad még, és ez vitán felül ropközeli állapotot elérni. Amennyire mi látjuk, a felpant frusztráló számunkra, hiszen ezek következtéügyeleti szervek egy konzervatív megoldást prefeben úgy kell tekintenünk az illeszkedési kiigazításra, rálnának, egymásra épülő garanciák egész sorával. mintha nem mindenkinek készült volna, csupán Továbbra is alkudozhatnánk, hogy a jelenlegi megolnéhány országot és az azokban jellemző termékedás túlságosan konzervatív és egyszerű ahhoz, hogy ket vette volna figyelembe. Sokkal hasznosabb formegfelelő módon, helyesen tükrözze a kockázatokat. mát is ölthetett volna, de egyelőre ezzel kell együtt Ugyanakkor egyelőre elfogadjuk, hogy egyszerűségre élnünk. Ugyancsak frusztráló egy másik, a túlzott és – ami talán még fontosabb – végleges Szolvencia áringadozás elkerülésére szolgáló mérce kalibráciII.-re van szükségünk. ója: a volatilitási kiigazítás mértékére az EIOPA 20 százalékot javasolt, melynek a számos országra kiterHogyan lehetne jobb a keretrendszer? jedő tesztelés eredményei szerint elhanyagolható A Szolvencia II. egyik mechanizmusa az úgyhatása volt. Harcoltunk egy életképesebb mértékért, nevezett „illeszkedési kiigazítás” („matching és ez részben sikerült is, ugyanakkor az eredmény adjustment”), ami elviekben az eszközértékekben még mindig túl konzervatívnak tekinthető. Ami azt a spread mozgások hatására előálló változásoknak illeti, roppant frusztráló helyzet, de legalább sikerült a társaságok egyenlegére történő átszivárgását hivaelhárítanunk egy olyan veszélyforrást, amely komoly tott megakadályozni olyan portfóliók esetén, amerombolást hajthatott volna végre a teljes élet szeglyekben ezeknek a mozgásoknak a hatását teljesen mensben. kompenzálni tudta az adott társaság. Ugyanakkor az EIOPA által javasolt modell feltételei között akad Az imént elmondottak alapján mit jelent majd néhány gazdasági és kockázati szempontból teljesen a szektor számára a Szolvencia II. bevezetése, irreleváns is. Kicsit olyan a helyzet, mintha az autómilyen hatásokkal kell számolnunk? gyártóknak előírnánk, hogy ezentúl csak piros autóMinden attól függ, milyen profilú biztosítókkat készíthetnek, mert a kékek túlságosan veszélyeról beszélünk. Amennyiben egy általánosabb, diverz sek. Mondhatnánk, hogy a fékrendszer minőségének kínálattal rendelkező társaságról van szó, azt vélheebben nyilván nagyobb szerepe van, mivégre alkaltően nem érik majd különösebb nehézségek rövid mazunk ilyen megkötéseket, de erre azt a választ távon. Az egyes részterületekre specializálódott bizkapnánk, hogy ez túlságosan sok lehetőséget adna tosítóknak azonban lényegesen nagyobb problémáka gyártók kezébe. Az egyik ilyen feltétel, mely mögött kal kell szembenézniük, így például egy kifejezetten

14


BIZTOSÍTÁS folyamatos díjfizetéses termékekkel foglalkozó életbiztosítónak még akkor is komoly problémát okoz majd a Szolvencia II. bevezetés, ha egyébiránt tökéletesen menedzselt portfólióval rendelkezik. Szerencsére a biztosítók többsége az első kategóriába esik, és éppen emiatt tudunk egyelőre együtt élni ezekkel a kompromisszumokkal. Ezzel együtt azonban a bevezetés számos biztosítóra komoly hatással lesz, gyökeresen megváltoztatja például a termékfejlesztési metódusaikat. Úgy gondoljuk mindazonáltal, hogy még így is jobb alternatívát jelent ez a megállapodás, amely nem okoz olyan mértékű károkat, melyekből már nem tudnánk talpra állni. Valamenynyi technikai részletet, szakmai érvet elmagyarázni a döntéshozóknak képtelenség lett volna ennyi idő alatt, különösen hogy a pénzügyminisztériumok fókuszában továbbra is a bankválság foglal el központi szerepet, márpedig ez a vita nagyon gyorsan nagyon szakmaivá tud válni. Lényegében emiatt mondta azt a biztosítási szektor, hogy amennyiben elfogadható megoldást tudunk kidolgozni közösen, akkor arra áldásunkat adjuk. Fenntartva persze mindemellett azt a kitételt, hogy ezt a szabályozást menetközben folyamatosan javítani tudjuk. Addig is reméljük, hogy a negatív következmények minél kevesebb vállalatot és minél kisebb mértékben érintenek majd.

tudnak majd, megindulhat a konkrét alkalmazkodási, felkészülési folyamat. Másodsorban amennyiben sikerül ésszerű mértékekben megállapodnunk – ezalatt pedig nemcsak az Omnibus II. direktívát, hanem a bevezetéssel kapcsolatos mértékeket értem –, akkor számottevően javul majd a kockázatkezelés színvonala. Vegyük csak például a második pillér jelentőségét, ez gyakorlatilag teljes mértékben a kockázatkezelésről szól, ehhez mértékben igen komoly sztenderdjei vannak. Mindez egészen odáig dicséretes, amíg nem temetik maguk alá a bürokratikus jelentési kötelezettségek. A Szolvencia II. lényegében rá fogja kényszeríteni a biztosítókat, hogy bizonyítottan jó kockázatkezelési metódusokat alkalmazzanak. A kevésbé fejlett piacok számára olyan kipróbált keretrendszert biztosít, amelynek révén elkerülhetik mindazokat a buktatókat, melyek egy organikus fejlődés esetén álltak volna elő. Mindennek nyomán fokozottan nő majd a bizalom a piacon, és reményeink szerint egyre több ember vásárol majd ilyen termékeket, részesülve az általuk nyújtott biztonság áldásaiból.

Mik a kompromisszum pozitív oldalai? A Szolvencia II. véglegesítése önmagában óriási pozitívum lesz, már csak azért is, mert eloszlatja a bizonytalanságot. Jelenleg a biztosítók nem tudják, pontosan mire számíthatnak, így pedig igen körülményesen lehet csak előre tervezni. Amint biztosat


15

BIZTOSÍTÁS

A proaktivitás a kulcs Stefan Wojahn, a Roland Berger Stratégiai Tanácsadó partnere szerint a természeti katasztrófák egyre növekvő száma, illetve a belőlük fakadó károk mértéke olyan kihívás elé állítja a szakmát, melynek csak a reaktív megközelítés elvetésével lehet hatékonyan megfelelni. Buzás Gábor

utóbbi időben lényegesen többet hallani róla. A mi nézőpontunkból a klímaváltozásnak tulajdonított extrém időjárási jelenségek hatását értelemszerűen hosszabb időintervallumban kell vizsgálni, hiszen a szezonális megközelítés igencsak eltorzítaná a tényadatokat. Vegyünk csak egy közeli példát, 2011-ben igen eseménydús évünk volt, az iparág profitabilitása közel 400 milliárd dollárnak megfelelő csapást volt kénytelen elszenvedni, miközben a két évvel korábban az extrém időjárásnak betudható veszteség rekordalacsony volt, „mindössze” 80 milliárdot tett ki. Tulajdonképpen mindkét álláspontot bizonyítani tudjuk, pusztán ezt a hároméves időszakot alapul véve. Amennyiben azonban tíz-, húsz-, harmincéves intervallumokat vizsgálunk, úgy világosan kirajzolódik egy határozott növekedési trend. Harminc évvel korábban 300 extrém időjárási eseményt regisztráltak, 2012-ben ugyanez az érték már a 800-nál is nagyobb.

Bár a klímaváltozás napjaink egyik legvitatottabb jelensége, a biztosítási szegmens nem szubjektív vélemények, hanem tények alapján működik. Mit mondanak a számok? Amennyire én látom, a klímaváltozás témája szezonálisan újra és újra felbukkan, de valóban, az

16

Milyen kihívásokat jelent ez a biztosítási szektor számára? Véleményem szerint a legnagyobb kihívás jelenleg a közvetlenül a biztosítókra ható pénzügyi hatás kezelése. Kutatásaink alapján szignifikáns a profitabilitásra gyakorolt negatív hatás, egyes társaságokra nézve pedig kifejezetten katasztrofális következményekről beszélhetünk. Az Allstate társaság esetében például a Katrina hurrikán következtében jelentkező kárigény az elmúlt 75 év összesített profitjával volt megegyező. Ennek ellenére a legtöbb biztosító nem veszi tudomásul az extrém időjárásból eredő veszélyeket, ennek oka pedig elsősorban az, hogy veze-


BIZTOSÍTÁS tőikben eléggé eltorzult kép él az időjárási katasztrófák hatásairól és rendszerességéről. Manapság az információáramlás felgyorsulása következtében hajlamosak vagyunk közömbössé válni a relatíve sűrűn ismétlődő hírekkel szemben, így az extrém időjárás következményeiről szólók is leginkább csak az érintetteket érik el érdemben. A biztosítótársaságok túlnyomó része ennek megfelelően reaktív stratégiát követ, holott egyre sürgetőbbé válik, hogy helyén kezeljük a jelenséget, és a proaktivitás felé mozduljon a szegmens. Jelenleg csak a biztosítók 10-15 százaléka rendelkezik átfogó klímaváltozási stratégiával, ezek többsége is a nagyobbak közül kerül ki. Tapasztalataink szerint az extrém időjárás hatásainak kezelésében, a probléma felismerésében jelenleg a nemélet területen tevékenykedő biztosítók járnak az élen.

vezése, melyek elősegítik az emberek tudatosságát, ilyen értelemben vett öngondoskodásuk intenzitásának növelését.

Mennyiben különbözik ez a terület a biztosítók által hagyományosan lefedettektől, miben igényel más megközelítést? A klímaváltozás kezeléséhez nem szükséges fundamentálisan eltérő megközelítés, mindössze fel kell ismernünk annak létezését és a szegmensre gyakorolt hatásait. Minél tisztábban látjuk a helyzetet, annál gyorsabban tudunk kidolgozni hatékony kockázatkezelési struktúrákat. Jelenleg ez az egyik legnagyobb kihívás, hiszen nem lokális problémákról, hanem egész régiókat sújtó kockázatokról van szó. Ezen a szinten a konvencionális kockázatkezelés és a helyi fókuszú portfóliók rendre elégtelennek bizonyulnak, ezzel párhuzamosan pedig nő a viszontbiztosítás és az egyéb globális kockázatcsökkentő eljárások fontossága.

Az ilyen típusú kockázatok korábban a biztosíthatatlan kategóriába estek, manapság azonban gyakran hallani a bennük rejlő potenciálról? Milyen értelemben váltak lehetőséggé a biztosítási szegmens számára? A közép-európai biztosítási piac növekedése drasztikusan visszaesett, ennélfogva valamennyi „kiaknázatlan” terület potenciális lehetőséget, kitörési pontot jelenthet. Mindent egybevéve a végső döntést az ügyfél hozza meg, személy szerint én inkább választanék egy proaktív, pénzügyi biztonságot kínáló, teljes lefedettséget nyújtó biztosítót. Tisztában vagyok vele, hogy jelenleg az értékesítési érvek az egyes termékek közti különbségeken alapulnak, és elismerem azt is, hogy sok esetben valóban nem lehet összevetni két biztosító kínálatát. Azonban az ügyfelek többnyire nem analizálják ekkora mélységben ezeket, őket ezzel nem igazán lehet elérni. A biztosítóknak világosabb üzenet kell, tisztább, jobban megfogalmazható előnyt kell magukénak tudniuk, hogy ténylegesen elkülönüljenek a konkurenciától. Meggyőződésem, hogy érdemes lenne felhasználni a klímaváltozásra való felkészülést egy proaktívabb hozzáállás elsajátítása érdekében, mely adott esetben más termékekben is jelentkezhet, a megelőzésre helyezve a hangsúlyt. Biztos vagyok abban, hogy ez nemcsak jól kommunikálható előnyöket, de ezzel párhuzamosan kiemelt növekedést is kölcsönözhet az adott biztosítónak.

Közép-Európában tagadhatatlanul az árvíz az egyik legnagyobb rizikófaktor. Hogyan lehet hatékonyan szétteríteni a kockázatokat egy ilyen viszonylag kicsi, mégis több szempontból szétszabdalt régióban? Az itt jelen lévő biztosítók stabil pénzügyi helyzetben vannak, ráadásul a nagyobb piaci szereplők regionális lefedettséget is magukénak mondhatnak, továbbá hamarosan a Szolvencia II. pozitív hatásaival is számolni lehet ebben a tekintetben, végezetül pedig nem szabad elfelejteni a viszontbiztosítókat sem. Ugyanakkor bármennyire is sikeresen tevékenykedjen egy biztosító akár regionális értelemben is, egy Közép-Európához hasonló szétszabdalt piacon nem lehet egy árvíz súlyú problémát szisztematikusan megoldani nagymértékű infrastrukturális befektetések nélkül. Kifejezetten ajánlatos az itteni szereplők számára olyan, a nyilvánosság figyelmét a problémára irányító kampányok közös szer-

Hogyan látja a magyarországi biztosítókat ebből a szempontból? Milyen lépéseket tartana kívánatosnak? Közép-Európa és ezen belül Magyarország is roppant érdekes képet mutat ebből az aspektusból. A viszonylag széttöredezett és kisebb méretű piacok az itt megfigyelhető vállalkozói szellemmel párosulva kifejezetten alkalmassá teszik az újszerű kezdeményezések bevezetésére. Ismét csak azt tudom elmondani, hogy erősségeiket kihasználva az itteni biztosítóknak érdemes az új, innovatív, proaktív termékekre fókuszálni, melyek nem csupán az ügyfelek szemében különítik majd el őket a versenytársaktól, de általuk olyan értékes tapasztalatokra tehetnek szert, melyek új fejlesztési irányokat jelölhetnek ki. Érdemes végignézni a Roland Berger 10 pontos ajánlását, melynek kulcsa lényegében a szektoron belüli és adott esetben az azon kívüli együttműködésekben, illetve az ügyfél újszerű megszólításában rejlik.


17

BIZTOSÍTÁS

Látványos növekedésben és további

növekedés előtt a banki csatorna A legjelentősebb bankbiztosítói modellben működő piaci szereplők által kezelt vagyon 2006 végén 221 milliárd forint volt, tavaly év végén pedig 440 milliárd, ezzel piaci részarányuk mintegy tíz százalékponttal növekedett. A bankfióki értékesítés szerepe a jövőben tovább erősödik – mondja Kuruc Péter, a K&H Biztosító élet- és bankbiztosítási üzletágának vezetője, aki szerint a fióki értékesítés adottságaiból fakadó hosszú távú szemlélet kedvező megmaradási rátához vezet, így folyamatosan gyarapítható a kezelt vagyon. Emiatt a K&H is tovább erősíti a biztosítások értékesítésében banki csatornájának súlyát a következő években. Varga Veronika

Szakmai körökben gyakran hangoztatott érvelése, hogy a biztosítási piac aktuális helyzetét, eredményeit alapvetően nem a díjbevételek, hanem a kezelt vagyon alapján kell megítélni. Mire alapozza ezt a megközelítést, miért e szerint releváns a piac helyzetének megítélése? Az életbiztosítások elsöprő része megtakarítás. Ezért gondolom, hogy a kezelt vagyon az a mutató, amelynek alapján releváns képet adhatunk a piacról. A megtakarítások esetén csak másodlagos, hogy mennyit fizetnek be az ügyfelek. Ha hosszú távon gondolkodunk, márpedig a megtakarítási életbiztosítások hosszú távú instrumentumok, akkor igazán az fontos, hogy mekkora az a vagyontömeg, amelyet az ügyfelek a szektor szereplőire bíznak. Nem véletlen, hogy a befektetési alapoknál sem azt méri a piac, hogy mennyi pénzt fizetnek be az ügyfelek egy adott időszakban, hanem azt, hogy az alapokban mekkora vagyontömeg van. Az életbiztosítási szektorban napjainkban a kezelt vagyon jobban mutatja a szektor helyzetét, mivel egyes piaci szereplők olyan, jellemzően egyszeri díjas termékeket értékesítenek, amelyek rövid idő alatt, akár egy éven belül „szaladnak át” a piacon. Ezért mi a K&H-nál a kezelt vagyon adatok mellett már csak a rendszeres termékek piaci díjbevételének alakulását figyeljük, az egyszeri díjas termékek díjbevételét nem.

18


BIZTOSÍTÁS Közelíthetünk más irányból is: egy életbiztosító hosszú távú profitabilitását 2 tényező alapozhatja meg: a vagyonkezelésért felszámított díj és a megfelelően árazott kockázat. Ezek a tényezők sem kapcsolódnak közvetlenül a díjbevételhez, a piac megtakarítási túlsúlya miatt itt is a kezelt vagyon mérete a perdöntő. Az elmúlt időszakban más, konkurens biztosító vezetőjétől hallom, hogy ők is a kezelt vagyon alapján (is) mérik saját eredményességüket, és igyekeznek meggyőzni anyavállalatukat is arról, hogy e szerint lehet relevánsabban megítélni a piacon betöltött szerepet és súlyt.

ben az ügyfelek portfóliója kockázattűrő-képességük és befektetési időhorizontjuk alapján kerül megosztásra a különböző befektetési formák között. Segítünk ügyfeleinknek diverzifikálni a termékek között, napjainkban az egyszeri díjas életbiztosítás már legalább 7-8 éves időhorizontot jelent. Ez a megközelítés kedvező megmaradási rátához vezet az egyszeri díjas szegmensben, hiszen így nagyobb eséllyel marad nálunk a pénz valóban hosszú távon, ami – azt gondolom – közös érdek. A MIFID „szellemiség” korábban is jellemezte értékesítési folyamatunkat, ezt igazolja, hogy az idén lejárt számos tőkevédett struktúránk 80-85%-a bő 5 éves futamidő elteltével megA K&H Biztosító milyen érte a lejáratot egy válsággal és pozícióban van a jelenlegi piaci végtörlesztéssel tarkított idő„Az életbiztosítási szekstruktúrában tisztán a kezelt szakban. Sőt, ügyfeleink jelentorban napjainkban vagyon alapján, és ez menytős része újra befekteti a lejáró nyiben más, mint a díjbevétetételeket immáron 7-8 éves a kezelt vagyon jobban lek szerinti rangsorban betölstruktúrákban gondolkodva. mutatja a szektor tött helye? Itt jegyzem meg, hogy ezek A K&H Biztosító 2012 a volumenek meg sem jelennek helyzetét, mivel egyes végén a kezelt vagyon tekinaz egyszeri díjbevételünkben, piaci szereplők olyan, tetében a kilencedik helyen mivel szerződésen belül törtéjellemzően egyszeri állt 4,4%-kal, viszonyításképnik az áthelyezés. pen a korrigált díjbevételA hosszútávúságot erődíjas termékeket értében (egyszeri díj 10%-os súlysíti, hogy az alkalmazotti lét kesítenek, amelyek lyal kerül figyelembevételre) miatt a bankfiókokban a kolléa piaci részesedésünk ugyanekgák azzal a tudattal értékesítik rövid idő alatt, akár egy kor 1,7% volt. Ezt úgy értük el, termékeinket, hogy lejáratkor, éven belül »szaladnak hogy az egyszeri díjbevételben jó pár év múlva, jó eséllyel ők át« a piacon.” a 7., a rendszeres díjbevételben találkoznak az ügyféllel ismét, pedig mindössze 15. helyen állés együtt fogják elemezni tunk. A szerényebb díjbevételek ellenére azt gondoa befektetés sikerességét; tehát nem az a cél, hogy lom, hogy a K&H ma egy közepes méretű szereplője egyszer valamit értékesítsenek, hanem hogy valóaz életbiztosítási piacnak. Az első félévben sikerült ban hosszú távú kapcsolat alakuljon ki az ügyfél és tovább növelnünk kezelt vagyonban a piaci részesea K&H Csoport között a fióki kollégákon keresztül. désünket, év végére reményeink szerint megközelítMinél több pozitív ügyfélélmény a siker kulcsa! jük az 5%-ot. Amikor értékeljük teljesítményünket, nemcsak azt nézzük, hogy hány százaléka törlőA nem-élet ági termékek esetén mennyire tud dik a rendszeres állománynak, hanem az is fontos, előretörni ez a sikeres banki modell, hiszen ott más mekkora tőkét visznek el tőlünk. Az egyszeri díjas értékesítési csatornáknak van stabilan piacvezető szegmensben pedig a díjbevétel és a tőkekiáramlás szerepük. egyenlege van fókuszban. Ez a hosszú távú megköA nem-élet ágat vizsgálva ketté kell választani zelítés illeszkedik a banki portfóliószemlélethez. Mit a piacot: a kötelező biztosításnál az alkuszoknak, jelent ez? ezen belül is az online területnek van igen komoly Amíg egy ügynök, legyen függő vagy független, súlya, ugyanakkor a K&H esetében a banki csatora rendelkezésére álló termékpaletta fényében igyeknának már itt is számottevő a részesedése. A banki szik ügyfele megtakarításainak minél nagyobb részét csatornán érkező ügyfelek márkához való lojalitása életbiztosításban elhelyezni; addig a K&H bankfiegyre erősebb. A kötelezőn kívüli nem-élet terüleókokban az értékesítési folyamat a MIFID szabályok ten a fő csapásirányaink a kapcsolt biztosítások (törszerint zajlik. Tudomásom szerint a magyar piacon lesztési biztosítás, bankkártyához kapcsolt utasbizelsőként, november elsejétől ez a szemlélet kiterjed tosítás) mellett jelenleg a lakásbiztosítás, valamint a megtakarítási életbiztosításokra is. Ennek keretéa kkv-k számára kínált biztosítások, de a casco is sze-


19

BIZTOSÍTÁS gosan) banki csatornával rendelkező biztosító 2006ban a kezelt vagyon alapján 17,5%-os piaci részesedéssel bírt, 2012-ben ez már 27,2%-ra gyarapodott. E 8 piaci szereplő életbiztosítási díjtartaléka 6 év alatt lényegében megduplázódott, és meghaladja a 440 milliárdot. A K&H 2006-ban 36 milliárd forintnál járt, tavaly év végén alig maradtunk el a 70 milliárdtól. Úgy gondolom, ezek beszédes számok, és jól mutatják az irányokat. Termékoldalon van olyan fókuszpont, amelyre a jövőben nagyobb hangsúllyal koncentrálnának? A baleset- és az egészségbiztosítás például mennyire prioritás? Úgy vélem, meg kell megtalálnunk, hogy mely ügyfélszegmensnek mire van szüksége. Az idei évben például 40%-kal nőtt az egyéni tisztán kockázati termék értékesítése 2012-höz képest. Ezt két oldalról lehet közelíteni: egyfelől azok az ügyfelek, akik nem tudnak megtakarítani, nincsenek tartalékaik, ki tudnak gazdálkodni havi pár ezer forintot, és ezzel pénzügyi biztonságot tudnak teremteni maguknak azokra repel a palettán. Korábban megteremtettük a kapcso- az esetekre, amikor „igazán baj van”. De létezik olyan latot a bankfiókok és a saját hálózatunk értékesítői réteg is, amely képes nagyobb vagyontömeget is félközött: a fiókok praktikusan átirányították a nemretenni, nekik azért érdemes tisztán kockázati életéletbiztosítások iránt érdeklődő ügyfeleket helyi biztosítást kötniük, hogy baj esetén ne a felhalmozott képviselőinkhez. Napjainkra a termékek többségét tőkét kelljen felélniük. a bankfiókok a helyi képviseAmi a kérdésben szereplő lők közreműködése nélkül meg két konkrétumot illeti: önáltudják kötni. A nem-életbiztolóan a balesetbiztosítás értéke„A bankbiztosítók elsősítások területén a teljes piac sítése nem szerepel a terveink tekintetében a banki csatorna között. Az egészségbiztosítássorban az életjelenlegi súlya jelentősen elmaban nem a K&H lesz az „élharbiztosítási szegmensrad az életbiztosítási szegmenscos”. Az egészségügy jelentőben folyamatosan hez képest, de a növekedés itt sebb átalakítására a parlamenti is jelentős. Csak kötelező bizválasztásokat követően nyítörnek előre, ez már tosításból az idei évben hetente lik nagyobb lehetőség. Ezért is most is jól látszik.” 5-900 darabot adtunk el a K&H figyeljük a lehetőségeket folyabankfiókokban a kampányidőmatosan, de nem elsőszámú szakon kívül, vagyis év közben. prioritás ez a terület. UgyanakA banki csatorna súlya egyre markánsabb a kkv-knak kor nyilvánvalóan a K&H Csoport méretéből fakaszóló biztosítások és a lakásbiztosítások területén. Ez dóan számottevő ügyféligény esetén lépni fogunk, és utóbbiban úgy, hogy a hitelpiacon a fellendülés még ezeket az igényeket ki fogjuk szolgálni. várat magára. Mik a K&H Biztosító konkrét tervszámai A saját, nagy hálózatot működtető vagy az 2014-ben? online értékesítésre koncentráló szereplőkkel szemMi hosszabb távon tervezünk, jelenleg 2018-ig. ben a bankbiztosítók látványos piaci átrendeződést Az élet területen a cél nagyon egyszerű: nagyságrenrealizálhatnak a következő években? dileg növelni a kezelt vagyon méretét. A nem-életA bankbiztosítók elsősorban az életbiztosítási biztosítási területen is növekedésben gondolkodunk, szegmensben folyamatosan törnek előre, ez már ebben pedig komoly szerepe lesz a banki csatornámost is jól látszik. Csatornabontású piaci statisztika nak. A teljes piac szintjén a banki csatorna további nincs, de a 8 erős (több esetben lényegében kizárólatérnyerését várom az elkövetkező időszakban.

20


BIZTOSÍTÁS

Rossz, de

nem reménytelen A biztosítási piac konszolidációja továbbra sincs elérhető közelségben. Hiába indokolnának a körülmények akár drasztikusabb átrendeződést is, a piaci struktúra sajátosságaiból kifolyólag egyelőre a kilátások még nem hordozzák magukban a komolyabb akvizíciók, tranzakciók lehetőségét – tudhattuk meg Juhász Lászlótól, a The Boston Consulting Group partner ügyvezető igazgatójától. Buzás Gábor

Egyre gyakrabban találkozni a szakmán belül olyan véleményekkel, melyek a hazai biztosítási piac hamarosan bekövetkező konszolidációját vetítik előre. Látszik-e már ennek valamiféle jele? Elöljáróban elmondanám, hogy nem látok bele minden társaság gondolkodásmódjába, stratégiájába, némelyiket jobban, némelyiket kevésbé ismerem. Egészen más kérdés azonban, hogy milyen piaci tendenciák figyelhetők meg a piacon, melyekből következtetni lehet egy esetleges konszolidáció valószínűségére. Jelenleg ezek igen sajátságos képet festenek: ha egyfajta tankönyvszerű megközelítést alkalmazunk, akkor egyértelműnek tűnik, hogy úgynevezett „case of consolidation” helyzet áll fenn, azaz a piacnak tagadhatatlanul jót tenne egy bizonyos mértékű átrendeződés. Ennek oka meglehetősen összetett, több tényező összejátszásáról van szó, alapvetően azonban a probléma gyökerét a piac relatíve kis mérete jelenti. Utóbbi nem arányos a Magyarországon kialakult szereplőszámmal, és azt se felejtsük el, hogy ez számottevően nem változott az elmúlt években. Voltak ugyan piaci mozgások, strukturális változások, ám alapvetően nem változtatták meg a már évek óta fennálló piacszerkezetet. Mindemellett azt is figyelembe kell venni, hogy a piac közelmúltbeli változásai, illetve jövőbeli kilátásai nem olyanok, hogy jelentősebb növekedést vetítenének előre, azaz nem sok reménnyel szolgálnak arra nézve, hogy a mostani kis- és közepes méretű szereplők kellő mértékben ki tudják nőni magukat. Ezen kívül a szereplők működésének vizsgálata révén azt is megállapíthatjuk, hogy bár a szektor összességében profitábilis, ám nem EVA pozitív, továbbá az az érték, amely a szereplők között teremtő-


21

BIZTOSÍTÁS és nemzetközi szinten egyaránt gondokkal küzdenek a biztosítók az értékteremtést, a tőkepiaci értékeléseket illetően. A jó akvizíciós stratégia – véleményem szerint – éppen erre jelenthet megoldást, a különbség mindössze annyi, hogy a magyar piac méret- és attraktivitásbeli sajátosságai, korlátai miatt kevésbé megvalósítható.

dik, túlnyomó részben a legnagyobbak kezében koncentrálódik. Ebből is következik, hogy a kis és közepes szereplőknek roppant nehéz a jelenlegi környezetben sikeresnek lenniük, ráadásul erre a hatásra sok esetben a méretgazdaságosság hiánya is ráerősít. Arról sem szabad azonban elfeledkezni, hogy a hazai piacon egyértelműen a leányvállalatok dominálnak, aminek következtében a konszolidációs stratégiák kialakításában elsősorban nem a hazai, sokkal inkább a nemzetközi, regionális szükségszerűségek a döntőek. Éppen ezért roppant nehéz megjósolni, hogy bekövetkezik-e a közeljövőben Magyarországon a biztosítási piac konszolidációja, vagy sem. Úgy gondolom, a gazdasági szükségszerűség mindenesetre megvolna. Távolodjunk akkor el egy kicsit a magyar piactól. Nemrégiben a nemzetközi biztosítási szektort érintő, akvizíciós aktivitásra vonatkozó jelentős visszaesésekről hallhattunk híreket. Mennyiben csökkenti ez a körülmény a hazai konszolidáció esélyeit? Véleményem szerint itt nem feltétlenül a számszerűség az érdekes. Ha hosszabb intervallumban vizsgáljuk az intenzitást, akkor komoly visszaesésről nem beszélhetünk, sokkal inkább a stagnálás jellemző. Nem esett vissza akkora mértékben, mint azt sokan feltételeznék egy adott válság következtében, sőt, még ennek a párhuzamnak a jogosságával sem feltétlenül értek egyet, hiszen éppen az akvizíció, a konszolidáció jelentheti a választ a válságkörnyezet hatására előálló problémákra. Sokkal inkább azt látom, hogy itthon

22

Mindezek alapján nemzetközi, regionális szándék hiányában elképzelhetetlen a hazai piac konszolidációja? Mindent összevetve azt gondolom, hogy a magyar biztosítási piac helyzete rossz, azonban még közel sem annyira, hogy ez azonnali válaszlépéseket generáljon. A bankszektor helyzetével összevetve nagyon jól kiviláglanak a különbségek, hiszen ott már akkora problémák jelentkeznek, hogy egyre határozottabb válaszokat indukálnak, több szereplőnek már el kellett kezdenie azon gondolkodni, hogy fenntartható-e a jelenléte ezen a piacon. A biztosítási piacon közel sem olyan drasztikus a veszteségtermelés vagy akár az állami beavatkozás, ezért lényegesen lassabb kifutásra lehet számítani. Nyilvánvalóan a piaci szereplők regionális stratégiája nagyban meg fogja határozni, hogy a válságkezelésben jut-e szerep az akvizíciónak, vagy sem. Akár már rövid távon is elképzelhetőnek tartok egy-két kisebb lépést, de földcsuszamlás-szerű piaci átstrukturálódásra nem számítok. Ahogy már mondtam, egész egyszerűen nem éri el a jelenlegi helyzet azt az ingerküszöböt a tulajdonosoknál, amely azonnali cselekvésre ösztönözné őket. Nem áll fenn az a veszély, hogy a helyzet további súlyosbodásával a bankszektoréhoz hasonló helyzet áll elő? Gondolok itt arra, hogy a piacról való kivonulás hiába lenne elemi szükségszerűség egyegy szereplőnél, annak feltételei nem adottak, nincs vevő a portfóliókra. A biztosítási piac helyzete nem ennyire szélsőséges. A bankszektorban az állam deklaráltan érdekelt abban, hogy a pozícióit erősítse, illetve a magyar tulajdonú szereplők súlya növekedjen. Lehet vitatkozni rajta, hogy ez jó vagy rossz, mindenesetre az államon kívül jelenleg nem lehet tudni olyan befektetőről, aki a szektorban fantáziát látna, és ne lenne jelen már eleve a piacon. A biztosítás esetében ez lényegesen tompítottabban jelentkezik, nem annyira rossz a piaci szereplők és a szegmens helyzete sem, hogy adott esetben egy potenciális befektetőt elriaszszon. Elképzelhetőnek tartom, hogy egy regionális megállapodás keretében valaki pozícióinak megerősítésére törekedjen, ebben pedig Magyarország is szerepet kapjon. Az esetleges akvizíciókhoz szüksé-


BIZTOSÍTÁS ges források hiányáról egyelőre nem beszélhetünk, effektívebb korlát, hogy egyáltalán lát-e potenciált a magyar piacban valaki, mintsem az, hogy képes-e egy adott akvizíciót megfinanszírozni.

ha lesz is konszolidáció, az mindenképpen egy lassú folyamat végpontjaként következik majd be.

Hogyan látja a nem akvizíciós jellegű piactisztulási folyamatokat? Mennyire alkalmasak a legtöbb Mennyire jelenthet potenciális akvizíciós irányt piaci szereplő által meghirdetett költségoptimalizáaz elenyésző részesedést képviselő, de adott nichelást, fokozott ügyfélélményt előtérbe helyező stratépiacokon sikeresen működő kisebb szereplők felvágiák arra, hogy egészségesebb struktúrát teremtsesárlása? nek? Elképzelhetőnek tartom ezt is, de éppen az elenyéKettéválasztanám ezt a kérdést, hiszen nem mindsző méretből adódóan ezek a mozgások nem hoznáegy, milyen területen tevékenykednek az adott biztonak érdemi változást. A magyar piacon összességében sítók, ennek megfelelően a választott stratégiák között túl sok szereplő van, egy egészis komoly eltérések mutatkozségesebb struktúra eléréséhez nak, ezek hatásai pedig abszolút „…egy biztosítónak a lényegesen nagyobb horderejű érzékelhetők a piacon. Vegyük tranzakciókra lenne szükség. Itt csak például a hazai biztosítási jelenlegi példákhoz azonban megint csak egyfajta piac kevés zöld szigetének, att22-es csapdájaként jelentkezik, raktív szegmensének egyikét, a képest lényegesen hogy a legnagyobb piaci szereplakáshoz köthető biztosításokat. lők egy-egy nemzetközi hálózatEz messze nem romlott annyira, nagyobb mértékben nak a részei, jelenlegi helyzetük mint mondjuk az életbiztosítás kell átalakítania üzleti nem ösztökéli az anyacégeiket egyes területei, abszolút diffeilyen drasztikus lépések megtérenciálja a piacot, milyen súlymodelljét…” telére. lyal rendelkeznek adott szegmensekben, mennyire vegyes, Mi lenne az egészségesebb szereplőszám? illetve specializált a portfóliójuk. Azaz már ebben a Nehéz erre válaszolni. Általában a hasonló méretű tekintetben sem lehet homogénnek tekinteni a piapiacokon kialakul az a jellemző struktúra, melycot, mint ahogy az alkalmazott költségcsökkentő straben 3-4 nagyobb szereplő a piac legnagyobb részét tégiák szemszögéből nézve sem. Felületesen nézve lefedi. Természetesen mindig akadnak olyan nichelényegében valamennyi szereplő ugyanazon elképzeszegmensek, melyekre érdemes lesz fókuszálni, ezt lések mentén mozgott, hasonló konklúziókat vont le. pedig nyilván egy nemzetközi hálózat részeként tevéAzt látom azonban, hogy egyszerre vannak jelen olyan kenykedő biztosító is megteheti, azonban a hagyomászereplők a piacon, akiknél valóban drasztikus költnyosabb, kompozit szereplők esetében elképzelhetetségcsökkentő lépések történtek, melyek látszanak is a lennek tartom, hogy hosszú távon 7-8 ekkora méretű számaikban, illetve olyanok is, akiknél – mondhatni is megférjen egymás mellett egy ilyen kicsi piacon. – csak a szándék fogalmazódott meg, igazán érdemi intézkedéseket nem foganatosítottak. Mennyi ideig tartható fenn ez az állapot? MásMindehhez kapcsolódva azt is meg kell jegyezképpen fogalmazva: mi kell ahhoz, hogy kimozdulnünk, hogy bár alapvetően ezek az intézkedések helyes jon az ágazat ebből az állóvízből? irányokat képviselnek, a költségcsökkentés és az ügyfélÚgy gondolom, megint csak a bankpiac erre a lak- élmény, ügyfél-tájékoztatás, kiszolgálás komolyabban musz. Egyszerűen fogalmazva: a biztosítási piacon vétele, javítása mind üdvözlendő fejlemények, az ezek a helyzet rossz, de nem reménytelen, a bankpiacon mentén tett lépések mértékét tekintve hagynak még ezzel szemben egy-két szereplő esetében kifejezetten kívánnivalót maguk után. Azt gondolom, hogy egy reménytelennek látom. Ha valaki néhány évvel ezelőtt biztosítónak a jelenlegi példákhoz képest lényegesen felvázolta volna, milyen helyzetbe kerülnek a bankok nagyobb mértékben kell átalakítania üzleti modelljét az állami szabályozás, illetve saját döntéseik követahhoz, hogy ezen a kicsi, illetve a válság előtti állapotkeztében, a túlnyomó többség nonszensznek tartotta hoz képest sokkal kevésbé attraktív piacon fenntarthavolna, hogy komolyabb átrendeződés nélkül működtóan sikeresen tudjon tovább működni. Csak egy kis jön tovább a piac. Ehhez képest azt látjuk, hogy a szeköltségcsökkentés, csak egy kis termékfejlesztés nem replők túlnyomó többsége folytatja tevékenységét az fogja megoldani a problémákat, ennél sokkal drasztiaktuális szabályokhoz igazodva. Úgy is mondhatkusabb változásokra van szüksége véleményem szerint juk, óriási a tűréshatára ezeknek az ágazatoknak, így a piaci szereplők túlnyomó részének.


23

BIZTOSÍTÁS

Összefogás a kármegelőzésért Bővelkedett természeti csapásokban ez az év: nyár elején az évszázad árvize vonult le a Dunán, a nyár viharokkal telt, és jó néhány földrengés is megrázta hazánk különböző területeit. A természeti csapások mellett sajnos mindennaposak a vagyon elleni bűncselekmények, betörések, lopások, de előfordultak olyan nagy horderejű balesetek is, mint a Tímár utcai robbanás. A most kezdődő fűtési szezon a kémények, kazánok állapotára, az általuk okozott esetleges károkra irányítja a figyelmet. A természeti csapásokat, baleseteket elkerülni ugyan nem lehet, de előrelátással, felkészültséggel a károk minimalizálhatóak. Ez a célja az AEGON Magyarország Országos Kármegelőzési Programjának is – mondja Szombat Tamás, az AEGON Magyarország Zrt. vezérigazgató-helyettese. Varga Veronika

Hogyan értékelné ezt az évet az AEGON Biztosító szempontjából? Az idei időjárás mindenképpen rendkívülinek számít, hiszen március 15-én a hirtelen havazás bénította meg az országot, nyár elején az évszázad árvize vonult le a Dunán, nyáron pedig rendszeresek voltak az intenzív, nagy viharok. Ugyanakkor azt is fontos megemlíteni, hogy bár a Duna vízszintje több helyen is rekordot döntött, a hatékony felkészülésnek köszönhetően a károk nagyságrendje elmaradt a korábbi években megszokottól. Összehasonlításképpen: a 2002-es dunai árvíz 429 kárbejelentés mellett összesen 74 millió 300 ezer forint kárt okozott az AEGON ügyfeleinek, a 2006-os szintén dunai áradás pedig 919 kárbejelen-

24

tés mellett 158,5 milliónyit. A 2010-es tiszai ár viszont kiemelkedően nagy, 1,58 milliárd forintos kárral járt együtt, ami 4663 esetből adódott össze. Volt olyan nyári hétvége, amikor a viharos időjárás két nap alatt közel 450 milliós kárt okozott, és rövid idő alatt 3400 bejelentés érkezett az AEGON-hoz, ez pedig már tömeges kárt jelent. Meg kell említeni a földrengéseket is, hiszen ebben az évben szinte minden hónapban akadt egy-egy rengés Magyarország különböző területein. Ezek általában nem vagy csak kisebb károkat okoztak, de a lakástulajdonosoknak így is hoztak kellemetlen perceket. Rendkívülinek számít a fővárosi Tímár utcában történt házrobbanás is, amely az AEGON-t mint a társasház biztosítóját kiemelkedően érintette. Tipikus példája ez egy olyan eseménynek, amelyre nem lehet felkészülni, nem lehet elkerülni, ám a lakosok gyors és hatékony megoldást várnak el a biztosítójuktól is. Az idei rendkívüli események azonban egy nagyon fontos tapasztalattal gazdagítottak bennünket: nyilvánvalóvá vált, hogy a károk egy részét meg lehet előzni, ha a védekezés időben megkezdődik. Mennyire tudatosak és felkészültek a kármegelőzésben a magyar lakástulajdonosok? Általános az a vélekedés, hogy ha lakásbiztosításokról van szó, hazánk elmarad Nyugat-Európától, én azonban azt gondolom, némelyik országnál még előrébb is járunk ebben e tekintetben. Ennek az az oka, hogy Magyarországon sokkal magasabb a magántulajdonban lévő ingatlanok aránya, mint Nyugat-Európában. A legtöbb embernek a lakása a legjelentősebb vagyontárgya, amit szeretne biztonságban tudni, éppen


BIZTOSÍTÁS ezért viszonylag sokan kötnek lakásbiztosítást. Az már más kérdés, hogy a lakástulajdonosok megtesznek-e mindent lakásuk, vagyontárgyaik védelme érdekében. Mi a biztosítók szerepe a kármegelőzésben? Azt gondolom, a biztosítóknak kiemelkedő szerepük van a megelőzés terén is. Amikor lakásbiztosítást ajánlunk ügyfeleinknek, igyekszünk azt személyre szabni, azaz figyelembe venni azokat a kártípusokat, amelyek az adott ügyfelet leginkább fenyegethetik. Felhívjuk a figyelmüket azokra a kiegészítő biztosításokra, amelyekről esetleg még nem hallottak, de mindenképpen hasznosak lehetnek számukra például egy nyári vihar esetén. Betöréses lopásnál a biztosító előírhatja például biztonsági, vagyonvédelmi eszközök használatát. Ezek lényegesen csökkentik a betörés esélyét, ráadásul a betörők is kerülik azokat az ingatlanokat, ahol megfelelő a védelem. Az utóbbi időben egyre gyakoribb, hogy villámcsapások után a biztosítók felhívják az ügyfél figyelmét: bár a biztosítás fedezi az okozott károkat, ezek többsége megelőzhető lenne egy túlfeszültséglevezető beépítésével. Fontosnak tartjuk azt is, hogy saját kollégáink, akik az ügyfeleinkkel találkoznak, felkészültek legyenek a kármegelőzési kérdésekben, hiszen ezáltal egyfajta pluszszolgáltatást tudnak nyújtani ügyfeleinknek. Hiszek abban is, hogy az olyan nagy múlttal rendelkező biztosítóknak, amilyen az AEGON is, meg kell osztaniuk a lakossággal a felgyűlt tapasztalatot és tudást, mert ennek birtokában jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink is felkészültebbé és tudatosabbá válnak. Hozzánk hasonlóan ez a tudásanyag ott van több más szervezetnél, például a rendőrségnél, a polgárőrségnél, a Magyar Tudományos Akadémiánál (MTA) vagy a meteorológiai szolgálatnál. Meg kell találnunk annak módját, hogyan tudjuk megosztani tapasztalatainkat egymással és a lakossággal, és hogyan lehet ebből hasznosítható tudást létrehozni.

Igaz, hogy meg tudjuk téríteni a valós, vagyoni kárt, de a lakásokban, az ingóságokban keletkezett kár érzelmi megrázkódtatást is jelent. Egy tűzben megsemmisülő fényképalbum eszmei értéke például felbecsülhetetlen. Ezt a legjobb, legnaprakészebb biztosítás sem tudja pótolni, ezért is tartom fontosnak, hogy igyekezzünk elkerülni az elkerülhető károkat.

Ezért indították útjára Kármegelőzési Programjukat? Ősz óta az Országos Rendőr-főkapitánysággal, az Országos Polgárőr Szövetséggel, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanáccsal és az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Geodéziai és Geofizikai Intézetével együttműködve folyamatosan naprakész adatokkal tájékoztatjuk a lakosságot. A megállapodás szerint kampányt indítunk azért, hogy a kármegelőzést segítő információk minél szélesebb körben elterjedhessenek. A részt vevő szervezetek több online felületen – így a karmegelozes.hu honlapon – folyamatosan fejlesztik a megjelenő tartalmakat, gyűjtik és feldolgozzák azokat az információkat, amelyek náluk külön-külön ugyan rendelkezésre állnak, de együttesen érdemi információs bázist hozhatnak létre. Az oldalon olyan szolgáltatásokat is tervezünk, amelyek személyre és területre szabottan képesek azonnal ellátni információkkal az érdeklődőket. Ezek az információk saját tanácsadóinkat is segítik a mindennapi munkában, hiszen naprakész információk birtokában ők is gyorsan, pontosan és hitelesen tájékoztathatják ügyfeleinket – vagy adott esetben megcáfolhatnak téves híreszteléseket. Szakmai konferenciákat is szervezünk majd, ahol a különböző szervezetek hasonló területen dolgozó szakemberei megoszthatják egymással tapasztalataikat, véleményt cserélhetnek. Így a köztük lévő együttműködés is hatékonyabbá, gördülékenyebbé válhat.

A

z Országos Rendőr-főkapitányság, a Magyar Tudományos Akadémia Geodéziai és Geofizikai Intézete, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács, az Országos Polgárőr Szövetség és a legnagyobb hazai lakásbiztosító, az AEGON Magyarország vezetői írtak alá együttműködési megállapodást közös kampány indításáról és információs bázis létrehozásáról. A cél: hiteles információkkal segíteni a vagyon elleni bűncselekmények és általában a lakossági vagyont érintő károk visszaszorítását.


25

BIZTOSÍTÁS

Polarizálódó ügyféligényekre

moduláris válaszok Reális esély van rá, hogy a következő 1-2 évben törvényi szabályozás keretei közé kerül Magyarországon is a direkt kárrendezés, amennyiben a szakma egységes álláspontot tud megfogalmazni a jogalkotó felé – véli Simon Zsolt, a Generali gépjármű-biztosítási igazgatója. A független alkuszok szolgáltatásminőségi díját gépjármű kategóriában hetedik éve kiérdemlő Generali egyértelműen a szolgáltatások színvonalának erősítésében és a polarizált ügyféligények kielégítésében hisz. Varga Veronika lódni látszanak: jóval kevesebben mondták fel szerződésüket az első két hétben a Generalinál, mint az előző évben, években.

Milyennek értékeli az idei kampányt az előzetes várakozások függvényében? Mi a Generalinál előzetesen is kevesebb váltóra számítottunk, mint akár a tavalyi évben. Az elmúlt években ugyanis olyan mértékben csökkentek a kötelező díjak, hogy egyre kisebb megtakarítást tudtak csak elérni az ügyfelek abban az esetben, ha váltottak. Tavaly is jelentős csökkenés látszott már a váltók számában, akkor kevesebb mint 500 ezren váltottak. Az idei várakozásunk pedig ezt a számot is alulmúlja: úgy gondoljuk, hogy a tényleges váltók száma 300-350 ezer körül lesz, illetve 100-150 ezren valószínűleg a saját biztosítójuknál kötnek újra. Beszélgetésünkkor, az első bő két hét tapasztalatai alapján ezek a várakozások beigazo-

26

Mivel készült a Generali az idei kampányra? Az idei évben kialakítottunk egy egészen komoly kiegészítő biztosítási portfóliót, amelyben jelenleg kilenc kiegészítő termék található. A kötelező biztosítás rákfenéje az árfókusz, az ügyfelek jelentős része csak a díjakat nézi, ami mindaddig érthető, amíg a megkötött biztosítás valaki másnak szolgáltat. Mi viszont az ügyfeleink saját biztonságát helyezzük előtérbe, ezért már a kötelező biztosítás mellé is számos olyan kiegészítőt kínálunk, melyek nekik térítenek, nem pedig egy harmadik félnek. Korábban a casco mellé bevezettük a Generali-AGIP mobilitás kártyát, amely kedvezményes tankolásra jogosít fel, ugyanezt kínáljuk most a kötelező biztosítás mellé is. Emellett továbbra is népszerűek az egyéb kiegészítő termékeink, amelyek közül kiemelném a vad- és háziállatkár-biztosításunkat, illetve a kátyúkár-biztosítást, mint a legkeresettebb kiegészítő lehetőségeket. Van valós igény ezekre a kiegészítő biztosításokra? Azt gondolom, hogy mindenképpen, hiszen sokan nem engedhetik meg maguknak, hogy egy jelentős szolgáltatási fedezettel bíró cascót vásároljanak, jellemzően azért, mert már idősebb a gépjárművük. Ezekre az igényekre igyekeztünk reagálni, amikor kifejlesztettük a casco-típusú kiegészítőket. Itt ugyanis néhány ezer forintos éves díjról beszélünk, cserébe komoly fedezetet nyújtunk. Az ügyfelek harmada fogékony az ilyen típusú megoldásokra, az idei évben több ezer kiegészítő biztosítást értékesítettünk.


BIZTOSÍTÁS Mit gondol az idei kampány tendenciái alapján: megállt a kötelező piacon a díjcsökkenés? Illetve tarthatóak lesznek hosszabb távon az évközi és év végi évfordulós szerződések közötti díjszintkülönbségek? Az elmúlt 2-3 évben folyamatosan azt vártuk, hogy megáll a díjak csökkenése, ennek ellenére évről évre egyre lejjebb mentek a tarifák, de azt gondolom, hogy 2014 fordulópont lesz ebből a szempontból. Most úgy tűnik, megállt a díjcsökkenés, a biztosítók többsége minimális díjemelést is végrehajtott, bár természetesen maradtak olyanok is, akik még tovább csökkentettek az idei évben is. Ennek összességében az a következménye, hogy a piacon az előző évhez képest stagnálásról beszélünk. Ami az évközi díjakat illeti, azok a Generalinál legfeljebb csak annyival magasabbak, amennyivel adott ügyfelek alacsonyabb bónuszfokozattal rendelkeznek. A január elsejei ügyfelek jellemzően B10-ben vannak már, míg az évköziek inkább B1-B4-es fokozatban, ez magyarázza a nagyjából 30 százalékos díjkülönbséget. A direkt kárrendezés évek óta hangsúlyos téma a piacon, a Generali a kezdetektől támogatja. Várható e kérdésben a törvényi szabályozás létrejötte rövid vagy akár középtávon? Úgy gondolom, a direkt kárrendezés bevezetése pozitív lenne az egész piac számára. A probléma ebben a kérdésben Magyarországon az, hogy mivel egy harmadik félnek szolgáltatnak a biztosítók, az ügyfelek jelentős része nem érdekelt abban, hogy azt is megvizsgálja, az adott biztosítók milyen színvonalon szolgáltatnak. A direkt kárrendezés ebben hozhat változást, és véleményem szerint a következő években ki fog alakulni a szakmán belül egyfajta konszenzus e tekintetben. Amennyiben pedig egységesen tudunk fellépni ebben a kérdésben a jogalkotó felé, úgy sikerülhet megváltoztatni a jelenlegi gyakorlatot, és kialakítani egy szabályozói keretrendszert. A kisbiztosítók érdeke ebben némileg más, emiatt nem sikerült eddig az egységes fellépés… Optimista vagyok ebben a kérdésben. Való igaz, hogy az elmúlt években különbözőképpen látták a kisebb és a nagyobb biztosítók ezt a kérdést, Nyugat-Európában ugyanakkor vannak jó példák erre is. Sikeres az a megoldás például, amely arról szól, hogy átalánydíjon számolnak el a biztosítók egymással az átlagos károk esetén, ez pedig bizonyos keretek között szabadságot ad nekik. Abban az esetben, ha egy biztosító olcsó szeretne lenni a piacon, úgy a kárrendezési oldalon az átalánydíjak miatt profitot tud elérni, mivel alacsonyabb szinten szolgáltat. Ezzel szemben azon biztosítók részéről, amelyek úgy gondolják, hogy


magasabb szolgáltatási színvonalat szeretnének nyújtani, invesztícióra van szükség, és nyilván előbb-utóbb a díjakban is érvényesülni fog ez a különbség. Emiatt úgy gondolom, továbbra is megmaradhatna a szolgáltatás- vagy a stratégiaválasztás szabadsága. A casco-piac drámai mértékben csökkent az elmúlt években és a legutóbbi negyedévben is. Mivel lehet ebben a szegmensben még állományt építeni, vagy akár a meglévőt megtartani? A Generali stratégiája az, hogy minden autósnak tudjon valamilyen megoldást kínálni, személyre szabottan. Sajnos a válság azt hozta magával, hogy polarizálódtak az ügyféligények: megjelent egy olyan réteg, amely az eddigi teljes körű cascóhoz képest is magasabb szolgáltatási színvonalat igényelne, és hajlandó is ezért fizetni, de a másik oldalon egyre többen vannak, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy fiatal autót vásároljanak, és arra teljes körű cascót fizessenek. A Generali az új termékével az összes igényt megpróbálja lefedni: 8 casco alapfedezetünk mellé 17 kiegészítő szolgáltatást kínálunk, ez pedig olyan modularitást ad a cascónak, amelyben mindenki megtalálhatja a saját magának megfelelő szolgáltatási színvonalat. A piac jelenlegi szabályozását Ön megfelelőnek tartja, vagy lát még olyan részterületeket, amelyek finomhangolásra szorulnának? Februárban ismét lehetőségük lesz a biztosítóknak, hogy a kártörténetet már ne csak a bónuszbesoroláshoz használhassák fel, ami azért is fontos, mert az ügyfelek kockázati besorolását elsősorban a kártörténetük határozza meg, vagyis további kármentességi kedvezményt vagy károkozói pótdíjat is lehet majd használni. Ez valószínűleg el fog vezetni oda, hogy előbb-utóbb az egész kártörténeti kérdés, bónusz-rendszer a biztosítók által szabadon meghatározható lesz, ami, úgy gondolom, pozitív fejlemény lenne. Mik a Generali tervei a gépjármű-biztosítási szegmensben? A Generali minden szegmensre egyformán koncentrál, tudatos stratégia mentén. Mindig is egy hoszszú távon fenntartható üzletmenetre alapoztunk, ez a jövőben is célunk, vagyis irreális árversenybe nem megyünk bele, hiszen a szolgáltatási színvonalunkból nem engedünk. Nagyon fontos még, hogy a Generali ügyfélben gondolkodik, és nem termékben, ezért kiemelt célkitűzésünk, hogy lehetőleg portfóliót építsünk az ügyfeleinknek, és az egész család igényét lefedjük termékeinkkel.

27

BIZTOSÍTÁS

Vannak tartalékok a hatékonyságnövelésben

A biztosításnak stabil jövője van, így azok a biztosítótársaságok, amelyek most képesek megtenni néhány komoly hatékonyságnövelő lépést, illetve a változó piaci környezetre reagálva képesek ezeket minden évben finomhangolni, újra növekedési pályára tudnak majd lépni – mondja Harnos András, a CONSULARTUS Üzleti Tanácsadó és Szolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója. Varga Veronika

Évtizedekig a biztosítói oldalon dolgozott, most külső tanácsadóként máshogy látja-e a piacot, a piac működését, esetleges hiányosságait, mint a szektoron belülről? Valóban hosszú múltam van a szektorban, de a mostani tanácsadói szerepkörömből adódóan talán még nagyobb rálátással rendelkezem a teljes piacra, mint korábban. Az aktuális pozíciómtól függetlenül én is látom, hogy a jelenlegi helyzet valóban nagyon nehéz időszak a piac számára. Azt gondolom ugyanakkor, hogy igenis vannak ebből a mai helyzetből kitörési pontok, amelyeket meg kell keresni és találni, és ezek mentén kell továbblépnie egy biztosítónak. Nyilván a gazdasági környezet is kereteket szab ennek, az ügyfelek pénzügyi szektorral kapcsolatos bizalma is csökkent, miközben fizetőképességük és hajlandóságuk is korlátozottabb, ugyanakkor ebben a helyzetben is vannak lehetőségek, például kedvező díjakkal bizonyos ügyfélcsoportoknak most is el lehet adni a biztosításokat. Az állomány mozogni fog, ez jól látszik. A gfb-piacon az elmúlt években látott portfóliómozgás – gondolom – más termékek esetében is el fog jönni, hiszen sokkal árérzékenyebbek az ügyfelek. Főleg a nem-élet ágban a biztosítók közötti váltás jellemzőbb lesz, mint a korábbi időszakokban. Ugyanakkor a mostani gazdasági környezet a befektetési termékekre is hatással van, nagy kérdés, hogy a korábban húzóterméknek számító unit-linked biztosítások hogyan teljesítenek a jövőben. Véleményem szerint érdemes a kockázati termékek felé fordulni, közép- és hosszú távon ugyanakkor, azt gondolom, a nyugdíj- és egészségbiztosítások játszhatnak majd fontos szerepet. Igaz, lassabban jön e két termék esetén az áttörés, mint amire a piac számított, de egyértelműen ez a jövő.

28

Említette, hogy kedvezőbb díjakkal lehet látványosabb mozgolódás a piacon, miközben sok termék esetén a jelenlegi díjszintek a profitabilitás megtartása mellett már legfeljebb a szolgáltatási színvonal módosítása mellett csökkenthetőek. Amikor a díjszinteket nézzük, valóban mindig nézni kell azt is, hogy ehhez milyen szolgáltatási színvonal kapcsolódik, milyen kockázatot vállal a biztosító. Ami jól látszik, hogy az ügyfelek hajlandóak leadni a szolgáltatási szintből, de nem a kiszolgálás minőségéből, hanem a fedezetekből, hiszen ma már sok esetben az árérzékenység a fő szempont. Ezt hosszú távon mindenképpen egyensúlyban kell tartani, és nyilván a biztosítók is a szerint áraznak, hogy a megfelelő szolgáltatásokhoz, kockázatokhoz kalkulálják a díjakat, ugyanakkor ahhoz, hogy azonos kockázatvállalási szinthez kedvezőbb árakat tudjanak adni, még inkább költséghatékony működésre van szükség, innentől kezdve pedig ez már költségkérdés is. Az tud ugyanis kedvezőbb árat adni, akinek a belső működése hatékonyabb. A jövőben még inkább előtérbe fog kerülni a belső hatékonyság és a költségszintek kérdése. Nyilván az elmúlt időszakban nagy lépéseket tettek ilyen irányban a biztosítók, de nem az volt eddig az elsődleges szempont, hogy az olcsóbb működés következményeképp árelőnyt tudjanak nyújtani az ügyfeleknek. Hol látja Ön még a lehetőségeket, ami a racionalizálást, a költségszintek további csökkentését illeti? Úgy gondolom, több ponton is lehet még javítani. Az egyik az emberi hatékonyság kérdése, beleértve a tudást, a tapasztalatot és a különböző motivációs lehetőségeket. Az emberi hatékonyságnövelésben a legtöbb biztosítónál még jelentős tartalékok vannak, a motivációs rendszerek modernizálása, a tudás- és tapasztalat-


BIZTOSÍTÁS menedzsment hatékonyabb kihasználása jó eszköz lehet ezen „rejtett” tartalékok kiaknázására. Természetesen a technológiai lehetőségek kihasználása is lehetőséget jelent, de ezen a területen is megfontoltan kell előrukkolni az újdonságokkal. Fókusz lehet a mobil innováció, illetve a folyamatinnováció is. Az üzleti és adminisztrációs folyamatok modernizálása, további automatizálása, papírmentessé tétele, vagy akár „mobilizálása”, azt gondolom, sok biztosítónál még mindig potenciális lehetőség. Kitörési pont lehet még az üzleti és ügyféladatok hatékony kihasználása. Itt nagyon fontos lehet a CRM-rendszerek szerepe, vagyis hogy az ügyféladatokat milyen szinten tudják összesíteni, rendszerezni, elemezni, ezekből milyen következtetéseket tudnak levonni, és ezek a következtetések tudják-e hatékonyan támogatni a döntéshozókat abban, hogy milyen irányba tegyenek lépéseket akár a termékfejlesztésben, ügyfélkiszolgálásban, vagy akár az értékesítésben, a keresztértékesítésben. A keresztértékesítés az egyik legevidensebb prioritás, a gyakorlatban mégsem minden esetben működik a tervek szerint. Ez a potenciál tényleg nincsen még kellően kihasználva. Vannak kisebb szabályozói-jogi akadályok is, az ügyféladat-kezelési szabályzatok korlátosak, és a biztosítók nem voltak eddig elég aktívak, hogy beszerezzék az ügyfelektől a hozzájárulási engedélyeket. Másrészt az ügyfelek jelentős része is tart ezek megadásától, így azonban korlátozottak az eszközök. Ha viszont megvannak az adatok és a hozzájárulások, nagyon fontos lenne egy megfelelő elemzési bázis kialakítása, ahol mindenfajta fókuszon lehetne vizsgálni és értékelni az adatokat. A szegmentálás lenne a célszerű, bizonyos ügyfélcsoportokat célorientáltan megkeresni, összehangoltan, többfajta értékesítési csatornán is. Itt persze kiemelten fontos az is, hogy a biztosítók akár az ügyfél szintjén is nézzék a profitabilitást, nem biztos ugyanis, hogy csak a termékszintű vizsgálat elegendő. Hogyan látja az egyes értékesítési csatornák szerepét jelen piaci helyzetben, és a jövőben? Az életbiztosításokat elsősorban az üzletkötői hálózatokon keresztül, személyesen lehet megkötni,


a kulcskérdés az, hogy milyen saját hálózattal, illetve alkuszi, többes ügynöki kapcsolatrendszerrel rendelkezik az adott biztosítótársaság. Jelentősen növekedhet az elektronikus csatornák szerepe is. Az ügyfelek ma már máshogy reagálnak, mást várnak el, az üzletkötői érvanyagoknak és eladástechnikáknak is változniuk kell, mert a fogadókészség is változott. Ezt néhány biztosító már felismerte, ők folyamatosan képzik át partnereiket, ám néhányan még nem léptek aktívan. Most talán még inkább igaz, hogy az egyetlen állandó a piacon a változás. Az a biztosító lehet nyertes, amelyik ezekhez a leggyorsabban tud alkalmazkodni, és kihasználja azokat az innovációs lehetőségeket, amelyeket korábban említettem. Nyilván ezek erőforrás oldali kérdéseket is felvetnek, hiszen a legtöbb helyen kisebb a kapacitás, és nagyobb a terhelés, de itt jöhet elő a tanácsadók szerepe, akik ezekben valós megoldási javaslatokkal tudnak segíteni a biztosító vezetésének, és tudnak segíteni a változások menedzselésében, támogatásában is. Természetesen a folyamatok átalakításánál a megtérülést is számolni kell, hiszen a profitelvárás adott. A motivációról már érintőlegesen beszéltünk, mit gondol a jutalékrendszerek átalakításáról, a porlasztott jutalékstruktúra bevezetéséről? Ez várhatóan jelentős tisztulást fog eredményezni a piacon, de emellett a nyugati tapasztalatok alapján időszakos visszaesést, stagnálást is. Ám miután ez tisztulással egybekötött visszaesés lesz, úgy vélem, hoszszú távon jót fog tenni a piacnak és az ügyfeleknek is. Nagyon fontos, hogy erre az átmeneti időszakra kellően felkészüljenek a biztosítók, hiszen tervezetten kell lemenedzselni, adott esetben ehhez pótlólagos finanszírozási forrásokat is érdemes bevonni, hiszen sok olyan üzletkötő dolgozik a piacon, aki jól teljesít, de nem fogja tudni anyagilag átvészelni az előre nem jósolható hosszúságú átmeneti időszakot. Őket viszont érdemes segíteni, támogatni, mert értéket jelentenek az adott biztosítónak és a teljes biztosítási piacnak egyaránt.

29

NK BB AA NK

BANK

Megtévesztő mutatók

Eseménytelennek semmiképp, ellentmondásosnak már annál inkább tekinthető a harmadik negyedév a magyarországi bankszektorban. A szolid élénkülés és a biztató kezdeményezések szinte minden apró jelére jut egy-két olyan csattanós pofon, amiből már korábban is bőségesen „akadt raktáron”, és amilyenből sokat már aligha fog tudni szótlanul elviselni a szektor. Buzás Gábor

N

emcsak azoknak kellett csalódniuk, akik három hónappal korábban a pénzügyi szektor – ha bármilyen minimális mértékben is, de – pozitív irányba történő elmozdulását várták, de a pusztán tisztább kilátásokra számítók sem örülhetnek, sőt. Azt gondolhatnánk, hogy a pénzintézetek világa, azok gazdasági élettel való szimbiózisa többnyire jól kiszámítható, a résztvevők és a felügyeleti szervek által ismert szabályokon alapul, nagyjából konszenzus figyelhető meg a felek között abban a tekintetben, hogy mik a helyes lépések a rendszer egyes pontjainak gyengélkedése esetén, hogy milyen hatások milyen ellenhatásokat váltanak ki. A hazai bankszektort annak teljes spektrumában vizsgálva azt láthatjuk, hogy ez mégsem teljesen így van. Az aktuális igazságok valahogy mindig attól függenek, hogy éppen melyik felet kérdezzük. Hovatovább már odáig fajult a helyzet, hogy a számok, a tényadatok sem beszélnek magukért, minden trend és változás mögött áll egy odaillő magyarázat, bármilyen fejlemény beilleszthető az éppen kívánatos világképbe. Nem tisztünk, és nem is áll szándékunkban igazságot tenni, ám a vélemények között húzódó szakadék révén már a vita definíciója sem állja meg a helyét, sokkal inkább süketek párbeszédéhez hasonlít a helyzet. Márpedig abból ritkán válik élhető kompromisszum.

Fizetési hajthatatlanság Némi meglepetésre bizonyos élénkülés figyelhető meg a lakossági hitelek piacán, úgy tűnik, az alacsony árak, az olcsó hitelek és a támogatott konstrukciók valamelyest sikeresen felkavarták az állóvizet. A növekedés mértékétől nyilvánvalóan nem kell hanyatt esni, de

30

mindenképpen pozitívnak kell értékelni a folytatódó felívelést. A Gfk Piackutató Intézet kutatása is valamelyest javuló attitűdökről számol be, hitelfelvételre azonban továbbra is csak a lakosság mintegy negyede tartja alkalmasnak az időt, változatlanul jelen van egyfajta kivárás, bizonytalanság a jövőt illetően. Nehéz azonban a kisebb mozgolódást jó hírként értékelni akkor, mikor számos negatív tényező árnyalja a képet. A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb adatai szerint mára tökéletesen beigazolódott a szakma abbéli félelme, ami a lakossági hitelekhez kapcsolódó, sokszorosan elhibázottnak minősített kormányzati kommunikáció káros hatásától féltette a piacot. Egyszerűbben szólva a nem teljesítő devizahitelek állományának tavaly óta tartó rohamos növekedése sosem látott csúcsra ugrott, egyre nő azoknak az adósoknak a száma, akik a kormány egyelőre kiszámíthatatlan intézkedéseiben bízva már abban az esetben is megtagadják a fizetést, ha egyébiránt arra minden lehetőségük meglenne. A nem teljesítő devizaalapú lakáshitelek aránya ennek következtében történelmi csúcsra, 53,21 százalékra ugrott az előző negyedévben, és sajnálatos módon nincs okunk feltételezni, hogy ez a mutató nem romlik tovább számottevően. A devizahitelesek „tűzzel-vassal” történő mentését taglaló nyilatkozatok elképesztően destruktív hatása talán még sosem volt ennyire egyértelmű, a március óta stabil frankárfolyamot ugyanis csak bajosan lehetne bűnbaknak megtenni, pláne a csökkenő infláció és a rezsicsökkentés lakossági fizetőképességet javító tényezőjének tükrében. Nem újdonság, és nem is feltétlenül nemzeti sajátosság, hogy a bankszektor – különös tekintettel a nem is olyan régen még virágzó lakossági hitelezésre – vál-


BANK sághelyzetben van. Ahhoz azonban, hogy a hazai pénzintézetek legalább esélyt kapjanak arra, hogy a folyamatos válságkezelésből kilépjenek, tervezhetőbb és kiszámíthatóbb környezetre, világos üzenetekre és az erőből történő diktálás helyett valódi kompromiszszumokra, partneri együttműködésre lenne szükségük. Még mindezek teljesülése esetén is hosszú éveknek kell eltelniük ahhoz, hogy a fogyasztói bizalom helyreálljon, a lakossági hitelpiac ismét egészségesebb arcát mutassa. Erre nincs gyors megoldás, Varga Mihály később magánvéleménynek minősített, az NHP lakossági hitelpiacra való kiterjesztését szorgalmazó nyilatkozata sem változtat ezen. Valószínűleg a választások közeledtével sok hasonlóan vad ötletet hallunk még, igyekezzünk ezeket a helyükön kezelni. A fantáziálásokon túlmenően azért konkrét várható fejlemények is borzolják a lakossági hitelpiacot, hiszen továbbra sem sikerült rendezni a devizahiteleseket mentő legújabb tervezett csomagot. A Bankszövetség javaslatának elutasítását követően a kormány most a Kúria állásfoglalására vár, mely várhatóan december 16-án születik meg. A kéz tehát már lendül, de hogy a mozdulat vége kézfogás vagy a bankszektornak adott újabb övön aluli ütés lesz, az még messze nincs eldöntve.

Jóból is megárt a sok? Nincs azonban lakossági szegmens jól működő vállalati hitelezés nélkül. Ebben a tekintetben egyértelműen a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramjának jegyében telt a harmadik negyedév. A realitások talaján maradva a program vitán felül sikeresnek bizonyult, a válság óta komoly hitelhez jutási problémákkal küszködő vállalati szektor kapva kapott az alkalmon, és a lehetőséggel élve a 750 milliárdos keretösszeg 93,5 százaléka felhasználásra került. Ahogy az várható volt, a kedvező kamatozású alternatívát jelentős részben a meglévő, bizonyos keretek között meghatároBankváltások bankméret szerinti megoszlása (I. és II. pillér együtt) FORRÁS: MNB Takarékszövetkezetek

Kis- és közepes bank

zott forint- és devizaalapú hiteleik kiváltására fordították. Ugyanakkor messze felülmúlta a várakozásokat az új hitelek, ezen belül is a beruházási hitelek aránya, ami látványosan igazolta azt a feltételezést, miszerint a hazai vállalatok, különösen a kkv-k felől igen határozott kereslet mutatkozik a hitelpiac felé. Az I. pilléren belül a mikrovállalkozásoknál az igénybe vett konstrukciók háromnegyede új, túlnyomóan beruházási hitel volt, míg a kisvállalkozások esetében 60 százalék volt ezek aránya. A középvállalkozásoknál volt a legkisebb a beruházási aktivitás, amit az MNB elsősorban a magasabb átlagos hitelmérettel magyaráz, melyeknek megtervezése időigényesebb, erre egyszerűen az első kör alatt nem volt idő. Az eredményen felbátorodva az MNB szinte azonnal kilátásba helyezte az NHP következő fázisát, jelentősen felhizlalt, mintegy 2000 milliárdos elméleti maximális keretösszeg mellett. A vállalati hitelezés körül támadt mozgolódást még üdvözlő bankok ezt azonban már nem fogadták olyan egyértelmű örömmel, különösen a keretösszeg nagysága, az abból eredő indirekt negatív hatások keltenek aggodalmat a hazai pénzintézetek körében. Az MNB álláspontja ugyanakkor bizonyos szempontból érthető. Az NHP eddigi egyik legfőbb tanulsága volt, hogy a hazai vállalati hitelezés piaca kvázi tetszhalott állapotban van, hiába létező igény a banki finanszírozás határozottabb igénybevétele, csak akkor mozdulnak a vállalatok, ha olyan olcsó konstrukciót tolnak eléjük, amelyre már nem tudnak nemet mondani. Erre az NHP újabb köre nélkül gyakorlatilag zéró esély van, ebből a szemszögből nézve kifejezetten üdvözlendő minden olyan kezdeményezés, amely energizálja a piacot addig, amíg az magára nem talál. Ez azonban már némileg túlmutat az eredeti piacösztönző szándékon, a bankszektor aggodalmai szerint ugyanis az új kör keretösszege elképesztően nagy, gyakorlatilag a teljes vállalati hitelpiac mintegy harmadát Az I. pillérben nyújtott hitelek cél szerinti megoszlása Hitelkiváltás

Nagybank

100%

Új forgóeszköz hitel

FORRÁS: MNB Új beruházási hitel

100% 19

21

23

80%

80% 17 31

60%

40%

43

42 14

60%

40%

29

19 65

64 46

20%

20%

28

39

0%

0% Ahonnan jöttek


Ahova mentek

Nagybankok

Kis-és közepes bankok

Takarékszövetkezetek

31

BANK teszi ki, ráadásul az az idő is roppant rövid, amely alatt ezt a 2000 milliárdot bevezethetik a piacra. A szakmai körökből szivárgó vélemények vissza-visszatérő eleme, hogy egész egyszerűen nincsen meg Magyarországon az a vállalati kör, amely ilyen feltételek mellett hitelezhető lenne. A 2,5 százalékos marzs a bankszakma képviselőinek jelentős része szerint irreális, gyakorlatilag csak az uniós kkv-besorolásnak megfelelő cégek esetében folyhat emellett biztonságos hitelezés. A helyzet fonákja azonban, hogy az utóbbi feltételeknek megfelelő cégek hazai viszonylatban már kifejezetten nagyvállalatnak számítanak, a fennmaradóknál pedig a bedőlési valószínűségre tekintettel reálisabb lenne a 4 százalékos marzs. A Magyar Nemzeti Bank ezzel szemben másképp látja a helyzetet, elemzésére hivatkozva a hivatalos álláspont, hogy 2,5 százalék mellett is elegendő számú magyarországi kkv ügyfél hitelezhető a bedőlési valószínűségek vizsgálatát alapul véve. Bármelyik forgatókönyv is bizonyuljon a későbbiekben igaznak, minden bizonnyal gyilkos verseny kezdődik a bankok között a mindkét fél véleménye szerint jól hitelezhető körbe tartozó vállalatokért, kérdés azonban, hogy mi lesz a többiekkel. Elképzelhető, hogy az 1-2 megjelenő új szereplő felvállalja ezek megfinanszírozását is, ez azonban nagyon kockázatos játéknak bizonyulhat abban az esetben, ha a banki oldal véleménye bizonyul reálisnak. A szakma berkein belül sokan tartanak attól, hogy ezáltal rengeteg rossz adós kerülhet be a rendszerbe, olyanok, akik a hitelezésből kockázatos mivoltuk révén jogosan maradtak ki, komoly mértékben tovább rontva a vállalati hitelportfólió minőségét. Nem kötelező persze a 2000 milliárdos teljes keretösszeg kihelyezése, kérdés ugyanakkor, hogy mennyire irányítja majd a piacot az önmérséklet, és mennyire tartja féken az esetleges kedvezőtlen folyamatokat a szabályozó.

Nincs maradásuk Bízzunk benne, hogy ezúttal az optimista jóslatok bizonyulnak igaznak, a vállalati hitelpiac beindulása nélkül ugyanis el lehet felejteni a lakossági hitelezés érdemi fejlődését. Csodát persze továbbra se várjunk. Mindenképpen években mérhető az az idő, mire az új beruházások, az új munkahelyek, a gazdaság felpörgése által kifejtett jótékony hatások a lakossági hitelpiacon is érezhetőek lesznek. Kérdés azonban, hogy ki marad itt, mire ez bekövetkezik. A Gazdasági Versenyhivatal által kiszabott 9,5 milliárdos óriásbírság jogossága vagy épp nem jogossága felett nem tisztünk pálcát törni, de nem kell különösebben ecsetelnünk, mekkora csapást jelent ez az amúgy is súlyos problémákkal küszködő bankszektor számára. Teljes joggal merül fel a kérdés, hány ilyen pofont képes még jelenlegi felállás mellett elviselni

32

a piac. A jelek szerint már egyáltalán nem sokat, szó nélkül semmiképp. Eddig konkrét intézkedések híján a banktulajdonosok, banki vezetők kommunikációjának élesedése mentén próbáltunk rávilágítani a konszolidáció lehetséges irányaira. Mára azonban eljutottunk arra a pontra, hogy a lehetőségek akár záros határidőn belül konkrétumokká is érhetnek. A legnagyobb port vitathatatlanul az egyik osztrák tulajdonú bankra beérkező vételi ajánlatról, illetve az annak tényleges megfontolásáról szóló hírek sajtóban való felröppenése kavarta. Nem hivatalos értesüléseink szerint ugyan ezek valóságtartalma megkérdőjelezhető, lapzártánkig az érintett pénzintézet részéről még nem érkezett hivatalos állásfoglalás. Mindenesetre azt biztonsággal kijelenthetjük, hogy új szintre érkezett, illetve bizonyos szemszögből nézve süllyedt az elmúlt hónapokban tapasztalható nyilatkozatháború. A kezdetben megnyugtató, regionális stratégiákat felemlegető, majd csipkelődő hangvételű megnyilvánulások ideje a múlté, a jég megtört, célozgatások helyett már konkrét kivonulásról szóló hírektől hangos a sajtó. Ugyancsak az egyre inkább küszöbön lévő konszolidáció megindulására erősít rá az MKB feldarabolásának híre. Az anyavállalat BayernLB pénzügyi igazgatójának bejelentése nem sok találgatnivalót hagy maga után, az egyben értékesíthetetlen pénzintézet tulajdonosának lépése mögött egyértelműen az érdeklődő befektetők körének bővítése, a bank mihamarabbi eladási szándéka áll. Banki körökben sem finomkodnak már a sokkoló jóslatokat illetően. Az általános vélekedés szerint az elkövetkezendő öt éven belül mintegy két-három hazai nagybank tulajdonosa vonul ki a piacról, de még az optimistább vélemények is legfeljebb ennek minimális időbeli kitolódásáról szólnak. A piaci szereplők számának csökkenése immár az érintettek szerint is elkerülhetetlen tény, a kérdés már inkább csak az időzítés és a vevő-eladó relációkban megjelenő szereplők pontos kiléte.

Kiszámíthatóság kell Szomorú, hogy a bankszektor egyöntetű és gyakran hangoztatott véleménye mára ennyire elcsépeltté vált, ettől függetlenül továbbra is helytálló és megalapozott az igény. Probléma azonban, hogy a jelek szerint ennek továbbra sincs semmi nyoma, a szakma szinte már nem is arra kíváncsi, jön-e újabb csapás, hanem átvitt értelemben véve folyamatosan az eget fürkészi, vajon honnan érkezik majd. A felek partneri együttműködése helyett tovább folytatódik az adok-kapok, a történetnek pedig még közel sem látni a végét, pedig lassan már ideje lenne a felelősség áthárítása helyett jó mélyre elásni azt a csatabárdot, hiszen egészséges hitelpiac nélkül elfelejthetjük a tartós növekedést, és vica versa.


BANK

Az Ön pénzügyi biztonságának megteremtése és befektetései értékének növelése a mi sikerünk is 6zemélyi bankárának kiemelt ¿gyelme keGvezményes prémiXm banki szolgáltatásaink és egyeGi leKetĘségeink biztos alapot ny~Mtanak pénzügyi tervei megvalysttásáKoz 3rémiXm *olG szolgáltatásXnk a prémiXm banking valamennyi elĘnyét egyestti Kogy Ön iGĘktmélĘ myGon szakértĘ tanáFsaGyk segttségével intézKesse bankügyeit

www.fhb.hu

Fodor Béla

Széplaki Barbara

prémiXm ügyfélkapFsolati

prémiXm ügyfélkapFsolati

igazgató

referens

+36 1 452 9213

+36 1 483 8591

A Tanácsadó • 2013/I.

33

BANK

A kisléptékű növekedés folytatódására számít a szakma Eseménydús hónapokat tudhat maga mögött a lakossági hitelezés, a jelek szerint lassan, de egyre biztosabban élénkül a piac, legalábbis ami a lakáscélú hiteleket illeti. A fogyasztási hiteleknél tovább folytatódott a minimális növekedés, de még korai lenne az alagút végén felderengő fényről beszélni. A megkérdezett banki vezetők többségének véleménye mindenesetre szokatlanul bizakodó, persze ez leginkább csak a közelmúlt várakozásaihoz viszonyítva igaz.

Buzás Gábor

Túlhaladott várakozások A legfrissebb tényszámokat áttekintve, a lakáshiteleket illetően a szakértők azon elenyésző kisebbségének lett ezúttal igaza, akik az előző év azonos időszakához képest 20 százalékot meghaladó növekedést jósoltak a harmadik negyedévre előző lapszámunkban, a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb statisztikái alapján ugyanis mintegy 35 százalékos növekedést regisztráltunk a hitelállományban. Ezzel együtt továbbra is csak mérsékelten örüljünk, hiszen rettentően alacsony a bázis, mindenesetre már az is valami, hogy két negyedéve viszonylag stabilnak mondható az emelkedés.

Lakáshitelezés: Mozdulásra várva A banki vezetők véleménye szerint ráadásul minden esély megvan rá, hogy folytatódjon a pozitív irány, bár a korábban jósoltakhoz képest lényegesen alacsonyabb mértékben. Míg előző prognózisunkban az 50 százalékot is meghaladta azoknak a válaszadóknak az aránya, akik 5 százalékot meghaladó növekedést vártak az idei év utolsó negyedévére, addig mára közel kétharmados túlsúlyba kerültek a stagnálásra számítók. Némi vigaszt jelenthet, hogy komoly visszaeséssel gyakorlatilag senki sem számol.

Biztató jelek a fogyasztási hiteleknél is Az MNB adatai szerint a fogyasztási hitelállomány növekedése is folytatódott a harmadik negyedévben. Trendfordulóról beszélni még korai lenne, hiszen ebben az

Negyedéves új lakáshitel-szerződések FORRÁS: „A Tanácsadó” magazin gyűjtése állományváltozása

Negyedéves új fogyasztásihitel-szerződések FORRÁS: „A Tanácsadó” magazin gyűjtése állományváltozása

100%

100%

20%<x

90% 80%

20%<x

10%<x<20%

5%<x<10% 5%<x<10%

60%

90% 80%

70%

5%<x<10%

5%<x<10%

70% 50%

40%

40%

-5%<x<5%

-5%<x<5% -5%<x<5%

-5%<x<5%

-10%<x<-5%

-10%<x<-5%

20% 10% 0%

2013-4Q 2014-1Q 2014-2Q X=változás%, az előző év azonos időszakához viszonyítva

10%<x<20%

5%<x<10% 5%<x<10%

5%<x<10%

-5%<x<5%

-5%<x<5%

-10%<x<-5%

-10%<x<-5%

5%<x<10%

60%

50% 30%

34

A jövő évet elnézve már nem ennyire egyszerű a képlet, bár az világosan látszik, hogy a szereplők aktívabb piacra számítanak. Érezhetően optimistább irányba mozdultak a várakozások, azonban míg a mérleg egyik serpenyőjében a 20 százalékot meghaladó növekedést látjuk, a másikban már nemcsak a stagnálást, hanem a komolyabb visszaesést prognosztizáló vélemények is megjelentek. A piaci szereplők ilyetén széthúzása valamelyest érthető annak fényében, hogy továbbra sem lehet biztosat tudni számos olyan tényezőről – így például az újra és újra napirendre kerülő, majd onnan ismét eltűnő félszocpolról –, melyek pozitív irányba adhatnának lökést az ingatlanpiacnak, ezáltal a hitelezésnek is. Mindenesetre az államilag támogatott lakáshitelek iránti kereslet elmúlt hónapokban tapasztalt megugrása kifejezetten biztató fejlemény, de egyelőre a jövő kérdése marad, mennyire járul hozzá a hitelekkel szembeni lakossági bizalom visszanyeréséhez.

30%

-5%<x<5% -5%<x<5%

20%

-10%<x<-5% 2014-3Q

10% 0%

2013-4Q 2014-1Q 2014-2Q X=változás%, az előző év azonos időszakához viszonyítva

-10%<x<-5% 2014-3Q


BANK Magyarországon... esetben is elképesztően alacsony bázisokról beszélünk, a vártnál pozitívabb fejlemények ugyanakkor a jelek szerint meglepték a piacot, hiszen előző prognózisunkban senki nem mert számottevő növekedést jósolni, sőt, minden idők egyik legkiegyensúlyozottabb előrejelzését láthattuk, mely a következő évre nézve sem vetítette előre a pozitív vagy akár negatív elmozdulás leghalványabb esélyét sem. Átütő változásokról most sem beszélhetünk, azonban valamelyest erősödött a jövőbe vetett hit, különösen, ami az idei év utolsó negyedévét illeti. Bár a megkérdezett banki vezetők közel hetven százaléka legfeljebb csak stagnálásra számít, addig gyakorlatilag nullára redukálódott a csökkenésre számító vélemények aránya, sőt, mintegy 15 százalék újabb 10 százalékot is meghaladó növekedésre számít. A jövő évre nézve is láthatóan felerősödtek a pozitív várakozások, 2014 első három negyedévében csak kevesen számítanak visszaesésre, ugyanakkor az optimizmus az első félév után valamelyest mérséklődik.

…minden harmincadik családban

van patikakártya.

A realitások talaján A lakossági hitelezés esetében régen számolhattunk be ennyire pozitív kicsengésű várakozásokról, de természetesen ez csak az elmúlt időszak tükrében igaz. Jóllehet pillanatnyilag egyértelműen folytatódó növekedésről beszélhetünk, ennek mértéke legfeljebb a százalékos mutatókban kifejezve szignifikáns, a teljes hitelvolumen azonban továbbra is csak töredéke a válság előtti értéknek. Egyre valószínűbbnek tűnik, hogy a mélypont már mögöttünk van, jelen körülmények között pedig már ennek is örülni kell.

HÁTTÉR Hitelpiaci konszenzusunkban negyedévről negyedévre összegezzük a banki szakemberek piaci várakozásait. A prognózisok minden esetben a lakossági hitelezésre vonatkoznak, két szegmensre osztva ezt a területet: a lakáscélú jelzáloghitelekre és a fogyasztási hitelekre. (Utóbbi terület magában foglalja a szabad felhasználású jelzáloghiteleket és a személyi kölcsönöket, az autóhitelekkel azonban nem számol.) A konszenzusban a folyósítási volumenekkel kapcsolatos várakozások kerülnek szegmensenként összegzésre. Az előrejelzéseknél a viszonyítási alapot minden esetben az előző év azonos időszakára, azaz az adott negyedévre vonatkozó, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos statisztikák képezik. Ezen bázishoz képest jelölik meg a válaszadók az általuk valószínűnek vélt elmozdulás mértékét az alkalmazott skála mentén. A válaszokat minden esetben a bankok lakossági hitelezésért felelős, vezető pozícióban lévő szakértői adják meg. A konszenzus kizárólag összesített formában, a válaszadók megnevezése nélkül kerül közlésre.


Tagjaink közül valaki

félpercenként költ az egészségére.

Kiszámíthatóan, generációkon keresztül. www.patikapenztar.hu www.ujpiller.hu

35

BANK

Bankot nem vált, de banki tranzakcióit

felülvizsgálja a lakosság Elmozdulások, racionalizálási intézkedések látszanak, de jelentősen még nem alakultak át a bankolási szokások, ahogy a bankváltási hajlandóság sem nőtt meg az elmúlt időszaknak a bankszektorban történt változásai hatására. 1. Hogyan érintette a tranzakciós adó bevezetése a lakossági szegmensben a bankolási szokásokat, vannak-e szemmel látható változások az ügyfelek szokásaiban, a kezdeményezett tranzakciók számában, típusában? 2. Mi hajtotta a lakossági banki területet az elmúlt egy évben: milyen termékeket lehetett eladni, mekkora kereslet mutatkozott a fedezetlen hitelek iránt? (hitelkártya, személyi kölcsön stb.) 3. Ügyfelek megtartása, új ügyfelek szerzése: tapasztaltak-e a közelmúltban jelentősebb mozgolódást az ügyfélkörben, kialakult-e látványosabb bankváltási tendencia a piacon az árérzékenység hatására, illetve hogyan, milyen eszközökkel lehet a leghatékonyabban új ügyfeleket akvirálni jelen piaci környezetben?

Tóth Henrik vezető elemző, MKB Bank 1. Az idén valóban megfigyelhető a bankkártya használata a fizetéseknél a korábban jellemző készpénz helyett. A jelenség azonban több okra vezethető vissza. Az egyik a kártya-elfogadóhelyek számának folyamatos bővülése. Míg a kisebb településeken két-három éve nehéz volt a készpénz-helyettesítő eszközök értékesítése a POS terminállal rendelkező kereskedelmi egységek elenyésző száma miatt, mára ez már nem számít akadálynak. Az internetes kereskedelem robbanásszerű fejlődése szintén a készpénzmentes fizetési formák terjedésének kedvez. Jelentős változást hozott az érintésmentes fizetés elterjedése. Mindezek mellett az áthárított tranzakciós illeték is a készpénz-helyettesítő eszközök terjedését gyorsította. Azok a készpénzben megszerzett jövedelmek ugyanakkor, amelyek elkerülhették a bankokat, innentől kezdve még nagyobb ívben tették ezt. A pénzintézetek a kész-

36

pénz felvételénél és a sima átutalásnál hamar felszámolták az állami terhet, míg a bankkártyás – de különösen a hitelkártyás fizetések során – a legkülönbözőbb kedvezményeket alkalmazták, egyes bankok teljesen eltekintettek az extradíj alkalmazásától. Meglátásom szerint a szűk esztendők mély nyomot hagytak az emberek hangulatában, amit banki szokásaik is tükröztek. A reálbérek korábbi csökkenése, a munkahely bizonytalansága és a lakáshitelezéssel szemben mesterségesen gerjesztett bizalmatlanság negatív hatással volt a bankokra is. De talán a legkedvezőtlenebb tendencia a – korábban nem várt mértékű – kivándorlás és külföldi munkavállalás. Ez egy pénzügyileg is fogékony réteget érint leginkább, amelynek – jellemzően karrierjük elején tartó – tagjai nem itt bankolnak, előtakarékoskodnak, nem itt vesznek fel lakáshitelt, vagy kérnek hitelkártyát. 2. Bár 2013-ban a lakáshitelezés kezdett magához térni, a leginkább keresett és értékesített terméktípusok

a hitelkártya és a folyószámlahitel voltak. A folyószámla-egyenleg és a személyi kölcsön közötti átjárhatóság az elnyújtott visszafizetési lehetőség és a kedvező kamatozás miatt szintén sikeres konstrukció. A hitelkártyák népszerűségét növelte még a jól megválasztott tematikus jelleg is. 3. A rövid távú hozamvadászat időszaka lejárt. Ilyen alapkamat mellett a felkínálható hozamprémium kevésbé motivál bankváltásra. Azok, akik korábban 2-3 havonta más bankhoz csoportosították a megtakarításaikat a magasabb akciós kamat reményében, a tranzakciós illeték hatására ezt ma már aligha teszik. Valóban van olyan szegmens, ahol az árérzékenység mindenek feletti, de az ügyfelek jelentős részénél a szolgáltatások minősége a fő szempont – ahogyan fogorvost sem csupán az árak alapján választunk. A fiatalok körében nő az online kapcsolatot előnyben részesítők tábora. Az elvándorlás az MKB-ban viszonylag alacsony, még nemzetközi sztenderdek szerint is. A banki ügyfelek hosszú távú elégedettsége a bank számára is előnyös.


1. A nyáron publikált Banki Mobilitási Index kutatásunk szerint a tranzakciós illeték bevezetését követően a magyarok több mint fele nem érzékelt költségnövekedést, és nem is vizsgálta felül bankja díjszabásait. Azok, akik észlelték a díjak emelkedését, a leggyakrabban úgy reagáltak, hogy csökkentették azoknak a tranzakcióknak a számát, amelyek költsége növekedett (30%), 25 százalékuk szerint viszont olyan alacsony mértékű volt a változás, hogy az nem indokolta a bankolási szokásai megváltoztatását. A kutatási eredményeket megerősítik a Budapest Bank tapasztalatai is, hiszen a lakossági szegmens bankolási szokásaiban a tranzakciós illeték bevezetése óta nem észleltünk szignifikáns változást. Az elmúlt időszakban növekedett ugyan a számlabezárások száma, ez a tendencia azonban elsősorban nyugdíjas és külföldön munkát vállaló ügyfeleink esetében jellemző. 2. A Budapest Bank lakossági üzletága számára az elmúlt évben is kiemelt fókuszterületnek számított a folyószámla-értékesítés, illetve ezzel együtt az elsődleges banki kapcsolatok erősítése, ahol 10 százalékos növekedést tudtunk elérni 2013 első felében. A megtakarítások terén is átrendeződés figyelhető meg: az alapkamat csökkenésének hatására jelentősen nőtt az érdeklődés a befektetési alapok iránt mind itthon, mind pedig Csehországban, ahol szintén elérhetőek a Budapest Alapkezelő alapjai. Hitelkártya területen – ahol talán a legkevésbé érzékelhető a hiteligények visszaesése – a Budapest Bank továbbra is a piac egyik legnagyobb szereplője, elsődlegesen partneri programjaink révén. Bár a piaci tendenciáknak megfelelően idén a Budapest Banknál is csökkent összességében a lakossági hitelállomány, jelentős eredmény, hogy az új sze-


ÁKOS TAMÁS

lakossági üzletágvezető, Budapest Bank

mélyi kölcsönök folyósítása terén az első félévben növekedni tudtunk az elmúlt évhez képest prémium kölcsön termékünknek köszönhetően, illetve a Credigen-portfólió egy részének megvásárlásával. 3. A már említett Banki Mobilitási Indexünk eredményei és saját tapasztalataink is azt mutatják, hogy az ügyfelek kis része fontolgatja csupán a bankváltást. (Kutatásunk szerint 2% mondta biztosra, és 8% tartotta valószínűnek, hogy egy éven belül bankot vált.) Az új ügyfelek elérésében az egyre fontosabbá váló online csatornákon túl továbbra is kiemelt szerepet szánunk a harmadik feles értékesítési csatornáknak. A partneri együttműködésekre építő értékesítési modell jelentősen hozzájárult a hitelkártya-kibocsátásban és az új folyószámla-nyitások terén elért eredményeinkhez is.

Becsei András ügyvezető igazgató, OTP Bank 1. Az elmúlt időszakban megfigyelhető tendencia a számlák összevonása. Azon ügyfelek, akiknek több bankban is volt számlájuk, megszüntetik a fölöslegesnek vélt számláikat, és összevonják pénzügyeiket. Ebből a szempontból jónak mondható az OTP helyzete, mivel az ügyfelek általában a legszélesebb szolgáltatási palettával rendelkező bankot választják fő bankjuknak. 2. Hasonlóan a 2012-es évhez, 2013-ban is stagnálás, illetve csak kisebb mértékű növekedés volt tapasztalható az új fogyasztási hitelek piacán. Továbbra is kedveltek az ügyfelek körében a keret jellegű termékek (hitelkártya és folyószámlahitel), valamint a személyi kölcsönök is. A fogyasztási hitelekkel azonban óvatosan kell bánni banki oldalon, jelentős kockázati költséget tudnak rövid távon generálni ezen termékek: egyrészt a klasszikus hitelezési nemfizetési kockázattal, másrészt a jelentős csalási kísérletek miatt. Az OTP Bank

BECSEI ANDRÁS

Ákos Tamás

TÓTH HENRIK

BANK

folyamatosan fejleszti a hitelbírálati függvényeit, amit segít, hogy több országban is piacvezető a fogyasztási hitelezésben. 3. Az elsődleges bankkapcsolatok száma stabilnak mondható. Ennek fő oka az, hogy az OTP Bank minden egyes ügyfélcsoportban releváns és költségszempontból is piacvezető ajánlatokkal rendelkezik. Ezt bizonyítja több sajtótermék legutóbbi időben végzett vizsgálata, amelyek a piacon legkedvezőbb árazású termékként nevezték meg például az elektronikus csatornákat preferáló ügyfeleknek kínált Simple vagy az alacsony tranzakciós és egyéb bankolási igényű ügyfeleknek szánt Alap számlacsomagot.

37

BANK

Elkerülhetetlen

az alternatív eszközök integrálása Egyre inkább a farkast kiáltó fiú esetéhez válik hasonlóvá az alternatív elektronikus fizetési metódusok története. A csattanó ugyan még hátravan, de a klasszikus banki tranzakciók záros határidőn belüli térvesztését vizionáló sorozatos okfejtések nyomán a bankszakma jelentős része mostanra hajlamos múló divatnak, komoly alapot nélkülöző hype-nak felfogni a pénzintézeteket megkerülő pénzforgalom előretörését. Az A.T. Kearney az Efma Journal 2013. szeptember-októberi számában megjelent legfrissebb jelentése szerint azonban ez óriási hiba lenne.

A

European Payments Strategy Report-ban foglaltak a puszta számokból, statisztikákból kiindulva talán minden eddiginél hitelesebb képet festenek az alternatív pénzmozgás jelenlegi, illetve közeljövőben várható piacon elfoglalt helyéről. Szigorúan a tényeknél maradva a banki csatornákat megkerülő alternatívák aránya jelenleg Európában minimális. A 2010-ben mért egyszázalékos részesedésüket 2012-re mindössze újabb egy százalékkal tudták növelni, ami a nagy képet elnézve nem túl meggyőző adat, vélhetően egyetlen pénzintézet vezetője sem fog miatta álmatlanul forgolódni. A növekedési ütemet elnézve azonban már egészen más a helyzet, hiszen ez az egyszázaléknyi piaci részesedésnövekmény éves szinten 30 százalékos növekedést jelent, ami mellett már nem lehet szó nélkül elmenni. Az ennek hátterében munkálkodó piaci erők terén nincs nagy meglepetés, egyfelől az e-kereskedelem előretörésének köszönhető a személyes vásárlással szemben, habár ez az elektronikus pénzforgalom hagyományos csatornáira is élénkítő hatással bír. Ezzel párhuzamosan azonban az online kereskedésben megszokott fizetési módozatok egymáshoz viszonyított aránya is változik, a kártyás tranzakciók, elektronikus utalások dominanciája egyre kevésbé tud érvényesülni.

Minden csatornán előretörés Ez persze nem jelenti utóbbiak visszaszorulását, sőt. A belátható jövőben gyakorlatilag garantálható a hagyományos elektronikus megoldások stabil éves növekedése, az elektronikus fizetési módozatokon belül azonban súlyuk egyre csökken majd. A kártyás tranzakciók folytatólagos előretörése azonban mindenekelőtt a tényleges készpénzforgalom személyesen lebonyolított vásárlások területén tapasztalható visszaesésének a következménye, vagyis valamelyest behatárolt

38

keretek között mozog. A jelentésben foglalt előrejelzések szerint esetükben éves szinten közel 8 százalékos növekedést jelent egészen 2020-ig, ugyanakkor piaci részesedésük csak 2015-ig emelkedik, ezt követően fokozatosan csökkenő arányt képviselnek majd. A keletkező űrt teljes bizonyossággal a jelenleg még nagyon visszafogott bázissal rendelkező alternatív megoldások töltik majd be, 2020-ra a várakozások szerint már minden ötödik elektronikus tranzakció ilyen csatornákon zajlik. Ráadásul a személyes vásárlások területére való kilépésük egyben a nem-készpénzes fizetési módozatok visszaszorulását is felgyorsítja. A felmérés szerint a fenti várakozások majdnem teljesen egybevágnak a pénzintézetek döntéshozóinak várakozásaival, leszámítva az alternatív módozatok előretörését. Ennek okai egyrészt abban keresendők, hogy bizonyos körök ‒ beleértve sok esetben a szenzációra éhes médiát ‒ sok esetben indokolatlanul felnagyítják a banki csatornákat megkerülő alternatívák piacra gyakorolt hatását, nemcsak annak mértékét, de gyorsaságát is. Ez ráadásul nem egyszeri, alkalmankénti, hanem az utóbbi években abszolút tartósnak bizonyuló jelenség volt, miközben a napvilágot látott rengeteg alternatív megoldásból alig néhány bizonyult valóban sikeresnek. Ebből a szemszögből nézve abszolút érthető is a bankszektor jelentős részén uralkodó szkepticizmus, ugyanakkor óriási hiba lenne egy legyintéssel lesöpörni az asztalról az egyre markánsabban megfigyelhető folyamatok jelentőségét.

Egyszerűbb és kifizetődőbb Elképesztő potenciálról van ugyanis szó. Jelenleg ugyanazon tranzakció alternatív megoldást alkalmazva akár 30-szor nagyobb árbevételt generálhat a fizetési szolgáltatónál, mint hagyományos elektronikus banki csatornán bonyolítva. Nyilvánvalóan ez


BANK a különbség belátható időn belül drasztikusan csökkenni fog, a pillanatnyilag érvényben lévő várakozások szerint valószínűleg kétharmadával esik majd az alternatívok költsége. Utóbbiak alacsonyabb arányuk ellenére az Európai Unió országaiban 2020-ra éppen akkora részt hasíthatnak ki maguknak a teljes elektronikus tranzakciókból származó árbevételek tortájából, mint a hitel- és bankkártyás tranzakciók. Még ha bizonyos értelemben ez az előretörés nem is közvetlenül a pénzintézetek részesedésének rovására történik – bár jobban belegondolva így van –, a bankok számára egyáltalán nem mindegy, hogy ez a 18-26 milliárd eurós szelet náluk vagy piacon kívüli szolgáltatóknál realizálódik.

Jobbnak lenni mindenáron A kihívás tehát adott, a versenyt felvenni azonban csak úgy lehet, ha a banki termékfejlesztés irányainak meghatározásakor három alapvető tényezőt szem előtt tartanak a pénzintézetek döntéshozói. Az első szabály mindenképpen a minél kézenfekvőbb megoldásokra való törekvés kell legyen, ez azonban nem feltétlenül keverendő össze az egyszerűséggel. Nem feltétlenül az a megoldás utasítja majd maga mögé a piacot, ahol a legkevesebb klikkeléssel oldható meg ugyanaz a feladat, hanem az, amelyik a legintuitívabb megoldást kínálja. Minél inkább sikerül olyan terméket fejleszteni, amelynek használata magától értetődő, nem igényel komolyabb oktatást, és valamennyi platformon ugyanazt az élményt nyújtva érhető el, annál inkább valószínűsíthető a siker. Másodjára a jelenleginél vertikálisabb, szegmensspecifikusabb megoldásokra van szükség. Az e-kereskedelemben nem alkalmazható minden esetben a személyes vásárlásnál tapasztalt formula lemásolása. Az üzletek túlnyomó része ugyanazt a logikát követi, kategorizálva helyezi el a terméket, a vásárló ennek alapján megtalálja azt, kiválasztja, a kasszához fárad, majd valamilyen módon fizet. Az online vásárlásnál ennél specifikusabb megoldásokra van szükség: a letölthető, nem fizikai áruk – például játékok, egyéb médiatartalmak – esetében speciális kockázatok kezelésére kell felkészülni, az ételrendelésnél a vásárlásnak egy kiszállítási procedúrát is el kell indítania, a ruhanemű rendelésénél speciális garanciákat kell biztosítani a vevői elégedettséghez. Ez csak néhány kiragadott példa, de a hétköznapi gyakorlatban közel 20 olyan speciális igény léphet fel, melyek mindegyike különböző, adott esetben nagyobb rugalmasságot biztosító fizetési funkcionalitást kíván meg. Végezetül, de nem utolsósorban kulcsfontosságú a biztonság kérdése, illetve az a mód, ahogyan ez megvalósításra kerül. Azt gondolhatnánk, a klasszikus csa-


A fizetési ágazat várható árbevételei az EU-27 országaiban 2005-2020 között (milliárd euró) FORRÁS: A.T. Kearney European Payment Market Model

80

alternatív módozatok

bank- és hitelkártyák

átutalások, csoportos beszedési megbízások +6%

+7%

60

18-26 +2% 10-16

40 6 6

20

0

13

18-26 16-22

15

16

18-22

20-24

14 2005

2010

2015

2020

tornák ebből a szempontból előnyt élveznek, a területen szerzett évtizedes tapasztalat azonban csak akkor jelent majd tényleges versenyelőnyt, ha új megoldások keresésének igényével is párosul. A legszofisztikáltabb e-wallet és egyéb alternatív megoldások fejlesztői már jelenleg is olyan innovatív rendszerek megvalósításán dolgoznak gőzerővel, melyek nemcsak egyszerűbb beazonosíthatóságot, ezáltal kényelmesebb használatot eredményeznek, de segítségükkel könnyebben elkerülhetők az ügyféloldali figyelmetlenségekből, esetleges lopásokból, visszaélésekből eredő károk. A legintenzívebb munka a kvázi digitális ujjlenyomatok irányában történik. Ez lényegében annyit takar, hogy minden egyes felhasználóról külön profil készül, mely tartalmazza az általa használt eszközöket, böngészőket, azok beállításait, földrajzi elhelyezkedéseket, felhasználói szokásokat, majd ezt is számításba veszik annak mérlegelésekor, hogy az adott tranzakció elindítója valóban az arra jogosult személy-e, vagy, hogy a tranzakció mértéke, célja mennyiben felel meg az addig tapasztalt mintának.

Az A.T. Kearney stratégiai tanácsadó mintegy 3200 főt foglalkoztat világszerte, konzultációs szolgáltatásaival valamennyi jelentősebb iparág és szolgáltatói szektor területét lefedi. Cikkünk alapjául szolgáló tanulmányának elkészítéséhez több mint 50 európai szakembert és banki döntéshozót vont be annak érdekében, hogy megbízható, komplex piacfejlődési előrejelzést készítsen a tranzakciós szokások és módozatok várható alakulását illetően. A tanulmány kivonata az Efma Journal 240. számában jelent meg. This article appeared in the Efma Journal no. 240 © Efma Journal.

39

BANK

Növekedési Hitelprogram:

nincs közvetlen portfólióminőségi hatás Pozitív meglepetéseket hozott a Növekedési Hitelprogram első szakasza, a folytatást a fokozatosság és a piaci visszajelzések beépítése jellemzi. A 2,5 százalékos marzs mértéke a jegybank szerint megfelelő. Vonnák Balázs, a Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Rendszer Elemzése Igazgatóság vezetője válaszolt kérdéseinkre. Sólyomi Dávid

A Növekedési Hitelprogram első körével kapcsolatban szinte mindenki szívesen mond véleményt. Hogyan értékeli az MNB a tapasztalatok fényében ezt a programot? Sok szempontból kellemes meglepetést okozott számunkra az első kör. Már az elején látszott, hogy az érdeklődés jóval nagyobb lesz, mint arra bárki számított, ezért is történt, hogy az 500 milliárdos keretet megemelte a Monetáris Tanács 750 milliárdra. A kihasználtság a végső adatok tükrében kifejezetten magasnak mondható: 701 milliárd forintnyi szerződés került megkötésre. A program végén volt egy változtatás, miszerint a második pillérből át lehetett csoportosítani forrást az elsőbe, mivel utóbbi iránt volt nagyobb érdeklődés. A devizahitelek forintra váltására mutatkozó hajlandóság ugyanis függött az éppen aktuális árfolyamtól: gyengülő forintárfolyam mellett csökkent a kkv-k konverziós kedve. A kimenő hitelek megoszlását tekintve is pozitív meglepetésről tudok beszámolni, kifejezetten magas ugyanis az új hitelek aránya. Az első pillérről van értelme e tekintetben beszélni – hiszen a második hitelkiváltásról szólt –, ezen belül viszont 60 százalékos volt az új hitelek szelete, ami magasnak mondható. Emellett a hitelek regionális felhasználása Budapest dominanciájának csökkenése irányába mutat, vagyis nagyobb arányban vették igénybe a Növekedési Hitelprogram forrásait olyan régiókban, ahol a hitelezés mélysége eleve alacsonyabb volt. A szektorális megoszlás szintén kiegyenlítődést mutat, és ugyanez igaz a hitelintézetek részvételére is. Utóbbi kapcsán

40

érdemes megjegyezni, hogy a kisebb piaci részesedéssel rendelkező bankok és a takarékszövetkezetek piaci részarányuknál nagyobb arányban vettek részt a programban. Ettől persze még nem rendeződtek át teljesen az erőviszonyok, az elmozdulás azonban említésre méltó. Milyen visszajelzések érkeztek a bankok irányából az első körrel kapcsolatban? Az egyik legfontosabb visszajelzés az idő rövidségére vonatkozott, melynek eredményeként az eredetileg három hónapra szabott rendelkezésre állási időt a Monetáris Tanács négy hónapra hosszabbította meg. Ugyanezen oknál fogva a második szakaszra jóval hosszabb időt hagyott jóvá a Tanács, a kedvezményes hitel 2014 végéig lesz elérhető. A másik gyakran hangoztatott korlát a 2,5 százalékos felár volt. A bankok már a program elején is jelezték, hogy ez esetleg túl alacsony lehet, összességében azonban azt mutatják az eredmények, hogy mégsem bizonyult szűk keresztmetszetnek. Mindemellett számos, apró részletet érintő visszajelzés érkezett, amelyeket természetesen beépítettünk, illetve jelenleg is építünk be a folytatásba. Több helyről hallottuk, hogy a 2,5 százalékos hitelek döntő többsége hitelkiváltásra fordítódott, így a program növekedési hatása megkérdőjelezhető. Mit gondol erről? Ez tényszerűen nem igaz. Ahogy korábban is szóba került, a második pillér eleve hitelkiváltás-


BANK nak a bankok, és nem látunk arra utaló jeleket, hogy ezt úgy érték volna el, hogy túlzottan kockázatos hiteleket helyeztek ki. Utóbbi nekik sem érdekük, ezért a nem túl magas, 2,5 százalékos marzs miatt talán még jobban megválogatják az ügyfeleiket, ami biztonsági elemként is értékelhető a programban. Mindemellett fontos elkülöníteni azt az esetet, amikor egyetlen bank kezd el bátrabban hitelezni, attól a helyzettől, amikor egy program a bankrendszer egészében élénkíti a hitelezési hajlandóságot. Első esetben a banknak később jelentős hitelezési veszteségei keletkezhetnek. Utóbbinak viszont már a gazdasági növekedésre is visszahatása van, így ha összességében nő a bankrendszer – jelenleg alacsony – kockázatvállalási hajlandósága, az utólag mérsékelheti is a hitelkockázatot. Az alacsony kamat emellett már önmagában is javítja az ügyfél cash flow-ját, mérsékli a bedőlési valószínűséget.

ról szólt, ezért az a releváns kérdés, hogy az első pillérnél mekkora volt a kiváltások aránya. Statisztikáink azt mutatják, hogy több mint 60 százalék új hitel volt. Emiatt úgy gondoljuk, hogy az első szakasz növekedési hatása nagyságrendileg annyi lesz, amennyit annak idején beépítettünk az előrejelzésbe, ez pedig a GDP 0,2-0,5 százalékos emelésének felel meg. Király Júlia nyilatkozata szerint „a most nyújtott hitelek egy nem elhanyagolható része be fog dőlni”. Milyen NPL rátával tervez a jegybank? Az NPL rátára vonatkozóan van előrejelzésünk, melyet a Stabilitási jelentésben publikáltunk. A vállalati hiteleknél a jelenlegi, 20 százalék körüli szinten maradást valószínűsítjük. Korábban még tovább emelkedő NPL-t jeleztünk előre, a gazdasági környezet javulásával azonban ezt stagnáló prognózisra módosítottuk. A Növekedési Hitelprogramot illetően érdemes megjegyezni, hogy a 2,5 százalékos marzs a bankokat is óvatossá teheti, mivel a hitelkockázatot ők viselik. Úgy tűnik ráadásul, hogy ez a marzs megfelelő szintű volt ahhoz, hogy elegendő hitelképes ügyfelet találja-


Több banknál elmondták kérdésünkre, hogy a magyarországi kkv-szegmensben a jellemző kockázatokat sokkal inkább egy 4 százalék körüli marzs tükrözi, mint az adminisztratívan előírt 2,5 százalék. Szükséges-e ez a rögzítés, nem elég a bankok közti verseny? Ha magasabb lenne a felár, akkor kétségkívül több ügyfél jöhetne szóba a bankoknál, figyelembe kell azonban venni, hogy a 2,5 százalékos plafon a bankok kockázatvállalásának visszafogására is jó eszköz. Végeztünk számításokat a vállalatok hitelképességére vonatkozóan, és az egyik legfontosabb megállapítás szerint a kockázati profilok 2,5 százalékos marzsig kifejezetten sok finanszírozható kkv-ügyfelet mutatnak. A bedőlési valószínűségek eloszlása alapján a kkv-k jelentős része belefér a finanszírozható körbe az adott felár mellett. Emellett érdemes figyelembe venni, hogy garanciák igénybevételével a bankok tovább csökkenthetik várható hitelezési veszteségeiket, így 3-3,5 százalékos kockázati szintnek megfelelő ügyfelek is szóba jöhetnek a Növekedési Hitelprogram kapcsán. A Növekedési Hitelprogram második körének keretösszege a teljes vállalati hitelállomány nagyságához mérten is óriási. Reális ekkora hitelvolumen kihelyezése ilyen rövid idő alatt? Nem lehetnek ennek nem kívánatos mellékhatásai? A 2000 milliárd forint egy elméleti határ. Úgy kell értelmezni a Monetáris Tanács döntését, hogy a második szakaszban jelenleg 500 milliárdot kínál a bankoknak, azzal a lehetőséggel, hogy ha a körülmények indokolják, és a piac a gazdaság élénkülését elősegítő célokra fel tudja szívni ezt az összeget, akkor újabb összegek rendelkezésre bocsátásával növelhető

41

BANK a program mérete, egészen 2000 milliárd forintig. Ettől függetlenül az 500 milliárd forint is nagy összeg, figyelembe véve, hogy 701 milliárd már kihelyezésre került. Ezért is indokolt a fokozatos megközelítés, hiszen látnunk kell a piaci visszajelzéseket. Az sem jelentene problémát, ha az első 500 milliárd forint sem fogyna el teljesen, ugyanis ez azt jelentené, hogy a hitelszűke nem olyan mértékű már a gazdaságban, hogy a jegybanknak ilyen stimuláló eszközt kellene használnia. A program elsődleges célja ugyanis, hogy a hitelpiac zavarait kezelve, a kkvszektorra célzott monetáris lazítással élénkítse a gazdasági növekedést. Nagyságrendileg mekkora kihelyezéssel számolnak a második szakaszban? Vannak erre vonatkozó számításaink, melyek elég bizonytalanok, ugyanis ezt nagyon nehéz felmérni. Emiatt pontos számokkal nem szolgálhatok, de annyit azért elmondhatok, hogy az első 500 milliárdot nagy valószínűséggel fel fogja tudni szívni a piac. Jelentős nem kívánatos mellékhatásokra, azaz rossz hitelezésre a fokozatosság és a már említett banki érdekeltség miatt sem számítunk; várakozásaink szerint a Növekedési Hitelprogram nem rontja a banki hitelportfóliókat. A jó minőségű, felelősen finanszírozható ügyfelekért eddig is komoly verseny folyt a bankok között. Nem gondolja, hogy a mesterségesen olcsó források tömeges rendelkezésre bocsátása eltolja a versenyt a „subprime” vállalati ügyfél-kategória felé is? A kisebb hitelintézetek kifejezetten piacot szeretnének nyerni. Hogyan szabhat gátat az esetleges kedvezőtlen folyamatoknak a jegybank? Folyamatosan figyeljük az eseményeket, belső elemzéseket készítünk arról, milyen körbe kerül ki a pénz, ezért ha olyan irányt látnánk, amely egyes intézmények vagy az egész rendszer működését veszélyeztetné, akkor közbe tudunk lépni. Nem gondolom, hogy erre szükség lesz, mivel a Növekedési Hitelprogram jelenléte önmagában nem kellene, hogy elvigyen piaci szereplőket abba az irányba, hogy a várható kockázatokhoz képest olcsóbb hiteleket helyezzenek ki. Ha egy bank tudja, hogy 2,5 százalékos felárat realizálhat egy hitelnél, akkor kétféle megközelítést választhat: prudens módon csak olyan ügyfeleket finanszíroz, akiknél a várható veszteségeket kompenzálni tudja ez a marzs, vagy az agresszív piacszerzés reményében túlzott kockázatot vállal. Utóbbi magatartást a Növekedési Hitelprogram nem ösztönzi. A bankok, takarékszövetkezetek jelentős többségének a hitelezési képessége eddig is megvolt, ha akartak volna, eddig

42

is növelhették volna piaci részesedésüket kockázatos ügyfeleknek nyújtott, alulárazott hitelekkel. A legtöbb bank elsősorban az exportorientált kkv-kat tartja a leginkább kiemelt célcsoportnak, számukra viszont elérhetők az EXIM igencsak kedvező finanszírozási konstrukciói is. Szükség van erre a két megoldásra egymás mellett? Semmiképp nem versengő konstrukciókról beszélünk, hiszen más az érintett ügyfélkör. Van természetesen átfedés, ami önmagában nem probléma, de a Növekedési Hitelprogram kapcsán azt figyeltük meg, hogy döntően nem az exportőr kkv-kat érte el, hanem sokkal inkább olyan kört, amelyet más programok nem fednek le. Mivel itt forinthitelről van szó, ez a nem közvetlenül exportra termelő vállalatokat ösztönözheti arra, hogy bekapcsolódjanak a programba. Az exportőrökhöz kapcsolódó széles kkv-körnek viszont már jó lehetőség lehet az NHP. A programok semmiképp nem szorítják ki, sokkal inkább támogatják egymást azáltal, hogy a termelési lánc különböző pontjain fejtik ki hatásukat. Mekkora inflációs hatással számol a jegybank a Növekedési Hitelprogram által a gazdaságba pumpált többletlikviditás miatt? Mekkora növekedés szükséges ennek kompenzálására? Fontos, hogy a bekerült többletlikviditás automatikusan sterilizálódik, kéthetes kötvényben kicsapódik a jegybanknál, ezért direkt inflációs hatása nincs. Az alacsony kamat beindít egy beruházási kedvet a vállalati szektorban, aminek elvben már lehetne inflációs hatása. Látni kell ugyanakkor, hogy a beruházások importtartalma elég magas, ezért nem feltétlenül nyomják fel a hazai árakat. Emellett a Növekedési Hitelprogram, ellentétben egy konvencionális monetáris politikai lépéssel, a termelőkapacitások megóvását és bővítését eredményezi, tehát kínálati oldalon lép be a reálgazdaságba, ellensúlyozva ezzel a keresleti tényezőket. Így összességében a kibocsátási résre, amely alapvetően mozgatja az inflációt, kismértékben hat csak. Készítettünk modellszámításokat arra vonatkozóan, hogy a kamatpolitika szempontjából fontos változókra, amilyen az infláció is, és azon keresztül a „hagyományos” monetáris politikára milyen hatással van a Növekedési Hitelprogram, és arra az eredményre jutottunk, hogy a kamatpolitika vitelét érdemben nem befolyásolja. Miként kerülhető el az olcsó forrás arbitrázs célú felhasználása? Elvárás a bankok felé a felhasználás ellenőrzése. Emellett szúrópróbaszerűen mi is megtesszük ezt,


BANK

támaszkodva az MNB felügyeleti ágára. Igyekszünk tehát megakadályozni a program szándékával nem összeegyeztethető felhasználást, és a célnak megfelelő felhasználási területre terelni a forrásokat. Hogyan látják a vállalatok beruházási hajlandóságát? Az NHP első szakasza a bankok szerint a rövid határidő miatt nem gyakorolt erre jelentős hatást. Az első szakaszban is azt láttuk, hogy elég magas a beruházási hitelek aránya: az új hitelek közel kétharmada tartozott ebbe a kategóriába. Igaz, hogy az idő rövidsége miatt nehéz volt új projekteket előkészíteniük a vállalatoknak. A most rendelkezésre álló több mint egy év azonban már a bankok visszajelzései alapján is elegendő a megfelelő előkészítésre. A beruházási hajlandóság szintjére indirekt módon tudunk következtetni. A következő évekre gazdasági fellendülést várunk, 2 százalék körülire emelkedhet a növekedés, amihez természetesen a Növekedési Hitelprogram is hozzájárul, összességében azonban nem ennek köszönhető, sokkal inkább a külső konjunktúra alakulásának, amivel párhuzamosan a beruházási hajlandóság is növekedhet. Ez lehet az egyik olyan tényező, amely a program kihasználtságát emelheti.


Előrejelzéseik szerint hogyan alakulhat a magyarországi vállalati hitelállomány nagysága? Korábbi előrejelzéseinkben még jelentős, évi 4-5 százalék körüli visszaesést vártunk a következő két évre, az NHP második szakaszának elindításával és a folytatódó kamatcsökkentéssel azonban most azt valószínűsítjük, hogy a teljes vállalati szektorban a hitelállomány 2008 óta tartó folyamatos visszaesése megállhat 2013 végén, 2014 elején. Ezen belül pedig a kkv-hitelállományok érdemi növekedésére számítunk az idei év végétől. Mennyi idő kellhet a vállalati szektor kedvező folyamatainak lakossági szegmensbe történő átgyűrűzésére? A Növekedési Hitelprogramnak valószínűleg csak áttételes hatása lesz a lakossági hitelezésre. A konjunktúra élénkülésével javulnak a jövedelmi kilátások, élénkülhet az ingatlanpiac, és mindez keresleti és kínálati oldalon egyaránt a lakossági hitelezés élénkülését vonhatja maga után. Ez már a következő 1-2 évben bekövetkezhet, de fontos megjegyezni, hogy a lanyha lakossági hitelezés jelentős részben annak köszönhető, hogy a háztartások, tanulva a válságból, óvatosabbak, és a hitelből történő költekezés helyett inkább megtakarító magatartást tanúsítanak, ami a gazdaság egyensúlya szempontjából nem feltétlenül előnytelen.

43

BANK

Szakértelem kell a megfelelő ügyfelek megtalálásához Banki partnerként együtt kell élni az agráriummal, nem lehet hátradőlve finanszírozást nyújtani. A teljes vertikum felállítása stabilitást ad, az eddig vezető út azonban kétségkívül kockázatos. Gyuris Dániel, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese, az Ingatlan, Kisvállalkozási és Agrár Divízió vezetője válaszolt kérdéseinkre. Sólyomi Dávid

dálkodók részéről, betakarításkor pedig már többen betételhelyezői pozícióba kerülhetnek. Az agrárium vállalkozói köre is joggal várja el, hogy elérhető legyen a közelükben a szolgáltatás, melyhez megfelelő alapot ad az OTP négyszázas fiókszáma. Ezen szegmens elszigeteltsége okán kifejezetten igényli, hogy minél közvetlenebb legyen a tanácsadói segítségnyújtás, ezért az elmúlt években a bank folyamatosan építette az agrárszakemberekre támaszkodó regionális tanácsadói hálózatát. Úgy véljük, az agrárium további előrelépését hozhatja, hogy szektorszinten a kelet-közép-európai régióban is meghatározó Magyarország szerepe. Minden olyan országban, ahol az OTP jelen van leánybankjaival, egy már bejáratott rendszert tudunk bevezetni, a helyi sajátosságok ismerete mellett. Nagyon jó lett volna, ha Magyarország uniós csatlakozásakor mi is megkaphattuk volna ezt valakitől, ám ennek hiányában magunknak kellett felépíteni a megoldásokat. Miután sikeresen elvégeztük a feladatot, szívesen visszük tovább több országba a rendszereket és a know how-t.

Milyen szerepet játszik az agrárium az OTP Bank stratégiájában, és milyen tényezők alapján számíthat kiemelkedően fontos területnek? Az OTP Bank a legnagyobb magyarországi hálózattal rendelkező hitelintézetként 2011-ben döntött úgy, hogy létrehoz egy önálló részleget, melyben a kisvállalkozói és az ingatlan profil mellett kiemelt szerepet kap az agrárium. Az agrárszektor pénzügyi igényeinek kezelése az egyik legkomplexebb feladat. Ezek a szereplők a legtermészetesebb hitelfelvevők: ágazati specialitás, hogy minden év jelentős invesztícióval indul a gaz-

44

Korábban elmondta, hogy az elmúlt két évben közel 50 százalékkal emelkedett a bank agrárhitelállománya. Minek tudható be ez a növekedés? A növekedés üteme természetesen a bázisidőszaki abszolút volumen fényében értelmezhető, ám azt kell mondanom, hogy már utóbbi tekintetében is a három legnagyobb aktív agrárfinanszírozó között vagyunk. Az elkövetkező időszak fő célkitűzése, hogy a meghirdetett speciális programok esetében meg tudjunk jelenni egy hatékony, szakmai kockázatkezelésre támaszkodó, versenyképes finanszírozási árral és szolgáltatással. Ennek a háttere természetesen nem teremthető meg egyik napról a másikra, ugyanakkor már a Növekedési Hitelprogram első szakasza esetén is lát-


BANK tuk, hogy az összes kihelyezett kkv-hitelállományon belül az agrárium részére nyújtott összeg nálunk mintegy 10 százalékkal felülsúlyozott a többi finanszírozóhoz képest. Egyre inkább realizálódik tehát a szakmai stáb felépítésébe történt befektetés. Az agráriumot vertikumként érdemes szemlélni, melyben az integráció bázisára támaszkodva jelentős továbblépést tervezünk, és végeredményben a magyarországi agrárszektor legmeghatározóbb pénzügyi szereplője kívánunk lenni. Mit lehet tudni az agrár-hitelportfólió minőségéről? A portfólióminőség alapvetően attól függ, hogy az előbb említett szakmai háttérrel képesek vagyunk-e megtalálni azokat a vállalkozásokat, melyeket érdemes finanszírozni. Példaként érdemes megemlíteni a 2012-es aszályos évet, melynek során a megfelelő öntözőkapacitással és magas szintű technológiákkal termelő gazdálkodók ki tudták használni a magasabb terményárakat, miközben a komolyabb természeti kiszolgáltatottság mellett termelők negatív spirálba kerülhettek. Sokkal élesebb az agrárszektorban a jó és rossz portfólióelemek szétválasztása, mint például egy zárt technológiájú gépgyártás esetében. Ehhez azonban a kockázatvállalásról döntő kollégáknak megalapozott szakmai döntést kell tudni hozniuk. Összességében, aki jól választ az agrár ügyfélkörből, az átlagos ágazati minőségnél jobb portfólióra számíthat, aki azonban rosszul választ, az duplán rosszul jár. Mekkora jelenleg az OTP Bank agrárszakértői csapata? A hálózatot is beleszámítva több mint ötven ember az, aki kimondottan specialistaként tud a legfelső vezetéstől elindulva egészen a végpontokig jelen lenni a folyamatban. Egyes vélemények szerint az agráriumban a legstabilabb terület, a szántóföldi növénytermesztés nem szorul finanszírozásra, mivel „pénzbőség” jellemzi a gazdákat, miközben a többi szegmens sokkal labilisabb, ezáltal kockázatosabban finanszírozható. Egyetért ezzel? Milyen eszközökkel kezelhetők ezek a kockázatok? Minden ágazatra jellemző, hogy a megfelelő tartalékokkal rendelkező szereplőket finanszíroznák legszívesebben a bankok. Ugyanakkor tény, hogy a növénytermesztés területén az éven belüli ciklikusság és az EU-támogatások előfinanszírozása természetes partnerré teszi a jól működő gazdákat is, hiszen a betakarítás előtti pillanatig jelentős összegeket kell finanszí-


rozni. Emellett hosszú távon a magyar mezőgazdaság versenyképessége és munkahelyteremtése akkor tartható fenn, ha egy integráltabb, a gabonától a feldolgozóiparig terjedő vertikum felállításában gondolkodunk. Aki tehát komoly szerepet kíván vállalni az agrárágazatban, az nem teheti meg, hogy csak a legkényelmesebb, legstabilabb területeket finanszírozza. Ennél komplexebb gondolkodásra van szükség, melynek megvan a maga kockázatmérséklő hatása is, a végeredményként felálló teljes vertikum ugyanis már stabil lehet, a felállításhoz vezető időszaknak viszont kétségkívül megvannak a kockázatai. Ennek az integrált, vertikumra összpontosító megközelítésnek a velejárója kell legyen a megfelelő kockázatkezelés. Az említett szakembergárda mellett milyen eszközöket érdemes még kiemelni ezen a téren? Látjuk azokat a természetes termelő és feldolgozó szövetségeket, amelyekkel egy-egy kritikus helyzetbe kerülő vállalkozás problémás időszakai veszteségmérséklő módon áthidalhatók. Van olyan periódus, amikor a finanszírozott partner sem saját erejéből, sem egy hátradőlve, passzívan figyelő hitelintézet mellett nem képes átvészelni a nehéz helyzetet, mi azonban ekkor segítő partnereket tudunk felvonultatni mellette, akár regionális szinten is. Amelyik bank sikeres akar lenni ezen a pályán, annak többet kell nyújtania hűvös, távolságtartó finanszírozásnál, együtt kell tudni élni a vállalkozásokkal, amihez szükséges a szakértelem és a konkrét területet ismerő, képzett csapat. Mennyiben rendezi át a piacot az új földtörvény? Banki oldalról milyen változásokat várnak tőle? A törvény előkészítése során több olyan változatot láttunk, ami finanszírozó hitelintézetként fenyegetettséget jelentett volna a meglévő és jövőbeli állományok kockázatainak kezelhetőségét illetően. Mai ismereteink szerint úgy tűnik, hogy ezek a viták lezárultak, a keretek felálltak, és ugyan szükségeltetnek apró korrekciók a partner- és ügyfélminősítés területén, de talán olyan keretek között maradt az új földtörvény, melyekkel hosszú távon együtt lehet élni. Az Ön vezetése alatt álló területek közül az agrárium mellett miben lát leginkább perspektívát? Az előttünk álló években a mikro, kis- és középvállalkozói kör válhat a gazdaság súlypontjává, miközben fel kell készülnünk a 2014-2020-as EU-költségvetésre, a döntő mértékben inkább visszatérítendő támogatásokkal operáló struktúrára, melyhez szintén egy jól működő hitelközvetítői rendszer szükséges. Sok mun-

45

BANK kahelye elvesztése hatására nehéz helyzetbe került, és leginkább a szabályozói oldalról érkező segítségben bízik. Látjuk, hogy ezek az ügyfelek kisebb arányban vállalnak részteljesítést, mint az a kiszámíthatóbb, stabilabb szabályozói környezettel rendelkező országokban megszokott. Nálunk sajnos a felkeltett várakozások hatásának egyik legerősebb tünete, hogy ha egy ügyfél úgy érzi, nem tud 100 százalékosan eleget tenni kötelezettségének, akkor inkább semmit nem fizet. Ennek következtében gyorsan olyan csapdahelyzetbe kerülhet, amiből már nehéz kiutat találni, hiszen a kötelezettség értéke meghaladhatja az ingatlan fedezeti értékét. A bajba jutott és a rendesen fizető ügyfélkör mellett létezik egy harmadik szegmens is, akik tudnának fizetni, de a taktikázás mellett döntenek valamiféle extra kedvezmények elérésének reményében. Mostanra beigazolódott, hogy ez a megközelítés komoly kárt okozhat, hiszen eredményeként sokan kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek, holott ez esetükben elkerülhető lett volna. Ez a fajta felelőtlenség nagyon súlyos morális és gazdasági károkat okoz. kával jár a mikro- és kisvállalati ügyfélkör hatékony banki kiszolgálása, ezt azonban fel kell vállalni. Az ingatlanszektor – reményeink szerint – már a mélyponton jár, és innen már felfelé vezet az út. Kihívást jelent persze, hogy megtaláljuk azokat a fejlesztő cégeket, melyek ebben a piaci környezetben is felelősen finanszírozhatók. Sikerült érdemi veszteségek nélkül átvészelnünk az elmúlt nehéz éveket, ezért az OTP Bank azon hitelintézetek közé tartozik, amely a kereslet megjelenésével szívesen visszatér erre a területre. Az ingatlan területen a lakás-takarékpénztár tűnik leginkább üde színfoltnak. Mit vár ettől a szegmenstől? Nagyon jelentős tartalékok vannak még ebben a szegmensben. A magyarországi penetráció a háztartások 15-16 százalékára tehető, míg Csehországban 60 százalék feletti a szint, Németországban pedig még ennél is magasabb. Válság idején, amikor nagy döntésekre, nagy kockázatok vállalására alig nyitottak az emberek, az öngondoskodást segítő lakás-takarékpénztári termék valóban előtérbe kerül, és értelemszerűen mi is arra biztatunk mindenkit, hogy éljen a konstrukció adta lehetőségekkel, köztük az állami támogatással. A választások közeledtével reális veszély lehet a hiteltörlesztésekhez kapcsolódó morális kockázat növekedése? A felelősen gondolkodó ügyfél továbbra is törleszt, és nem enged semmiféle ígérgetés csábításának. Természetesen adott egy ügyfélkör, aki a recesszió, a mun-

46

Mik a bank eddigi tapasztalatai és várakozásai a Növekedési Hitelprogrammal kapcsolatban? Az első kör ugyan nagyon feszített volt, ám élni tudtunk az OTP Csoport által kapott lehetőséggel, és 100 százalékban kihelyeztük a legnagyobb keretet. Számos új ügyfelet és projektet is meg tudtunk szólítani, ami valós gazdaságélénkítő hatással bír. Továbbra is úgy látjuk, hogy a mai magyar gazdaságban a hitelfelvevői kör bátorsága és a hitelezhető üzleti tervek hiánya a legfőbb gátja a finanszírozás melletti érdemi növekedésnek, a forrás ugyanis rendelkezésre áll, méghozzá versenyképes áron. Ettől függetlenül segíthet a Növekedési Hitelprogram, és több ügyfelet kimozdíthat a holtpontról. Azt ugyanakkor látni kell, hogy az ügyfél kockázata teljes mértékben a hitelintézet terhe, ezért csak olyan ügyfeleket finanszírozhatunk, akik a hosszú futamidő alatt is beleférnek a diktált marzsok által meghatározott kockázati profilba. Véleménye szerint mik lesznek 2014 legnagyobb kérdései a magyarországi bankszektorban? Kettéválasztanám az évet, melynek első harmada még turbulens lesz, akár újabb szabályozási meglepetéseket is tartogathat. Ebből eredően a hitelezői stratégia változatlan lesz, óvatosság jellemezheti a szereplőket. Az év második fele egy újabb négyéves gazdasági periódus indulása lehet, amikor mindenki lelkes, végiggondolja a 2014-2020-as EU-támogatási programok függvényében a lehetőségeket, így ez az időszak már hozhat jelentősebb élénkülést.


BANK

Exportfinanszírozás:

elindult a felzárkózás Dinamikus eszközállomány-növekedés, folyamatosan bővülő szolgáltatáspaletta és partnerkapcsolatok: erről szól az exportfinanszírozás elmúlt éve és közeljövője. A részeredmények figyelemre méltóak. Nátrán Roland, az Eximbank és a MEHIB vezérigazgatója válaszolt kérdéseinkre. Sólyomi Dávid

Hogyan alakul az EXIM eszközállománya, és milyen tényezőknek köszönhető a dinamikus bővülés? Az Eximbank és a MEHIB (együttesen EXIM) 2012 májusában került a Nemzetgazdasági Minisztérium irányítása alá. A tavalyi év közepén a bank esetében 190 milliárd, a biztosítónál is mintegy 190 milliárd, azaz összesen 380 milliárd forint volt az eszközállomány. Ehhez a bázishoz érdemes viszonyítani, hogy idén nyár végére a bank mérlegfőösszege 400 milliárd fölé emelkedett, a biztosító esetében pedig 230 milliárd forint fölé került a globállimit kihasználtsága, azaz összességében másfélszeresére nőtt az aktivitás. Az EXIM küldetése, hogy gazdaságpolitikai ösztönző eszközként működjön a hazai exportáló vállalkozásokat illetően. Így teljes mértékben az üzleti tervnek megfelelően haladunk. A banknál egyértelműen a jelentős hitelkiáramlásnak köszönhető a növekedés, ezzel párhuzamosan bővül természetesen a biztosítói kockázatvállalás is. A 2016 végéig terjedő stratégiánk 1200 milliárdos banki és 750-800 milliárd forintos biztosítói állománnyal számol. Időarányosan jól haladunk tehát, és az előttünk álló évekre is az ideivel hasonló dinamikájú hitelkiáramlással számolunk, ami a flow tekintetében jelentős bővülést jelent. Mit lehet tudni a tervezett és korábbi kötvénykibocsátásokról? Az EXIM piaci forrásokat von be, és ezeket csatornázza az exportőrökhöz. Ennek a forrásszerzésnek egyik legfontosabb bázisa a 2012 végén elindított kötvénykibocsátási program. Kétmilliárd eurós, kétéves programról beszélünk, ami devizanemet és


struktúrát tekintve is igencsak rugalmas. Ennek keretében került sor tavaly decemberben egy 500 millió dolláros forrásbevonásra, majd idén szeptemberben a 400 millió eurós kibocsátásra. Rendkívül jelentős lépések ezek, hiszen az Eximbank történetének első nemzetközi benchmarkul szolgáló kötvénykibocsátásai, utóbbi tranzakció ráadásul olyan speciális struktúrában valósult meg, amely lehetővé tette a nemzetközi hitelminősítők általi legmagasabb, AAA besorolású kötvények kibocsátását. Ez 2,125 százalékos kamatot eredményezett, ami egyedülállóan kedvező a régióban. A világon először került sor

47

BANK ilyen kibocsátásra a Világbankkal közösen kialakított struktúrában. Örömmel tölt el bennünket, hogy a nemzetközi pénzügyi környezetben már „magyar modellként” kezdenek hivatkozni erre a tranzakcióra. Olyan pénzügyi innováció ez, amely a megszokottnál jóval bővebb befektetői kört célozhatott meg, olyan tőkét is ide vonzva, akik alapvetően nem vásároltak volna magyar kockázatot. A kötvénykibocsátás mellett multilaterális nemzetközi pénzügyi intézményektől is szerzünk forrásokat, valamint társintézményekkel is folytatunk akár finanszírozási együttműködést is, továbbá bilaterális megállapodások keretében piaci, banki forrásbevonást is végzünk. Ily módon diverzifikált finanszírozási stratégiával rendelkezünk. Az exportlefedettségi mutató alapján bőven van még potenciál a magyarországi piacban. Mennyire keresik a kkv-k a finanszírozást? Mi a reális célszám lefedettség tekintetében? A stratégiai célkitűzéseink az exportlefedettségen alapulnak. Ez a mérőszám összehasonlítási alapul tud szolgálni a más országok exporthitel ügynökségeinek tevékenységével való összevetéskor, hiszen adott ország exportvolumenét hasonlítja a helyi exporthitel intézmény által finanszírozott és/vagy biztosított összeghez. Magyarország esetében az exportvolumen részaránya rendkívül nagy a GDP-ben, megközelíti a 85 százalékot. Ehhez képest a tavalyi bázis mintegy 1,3 százalékos exportlefedettségi mutatót hozott. Ausztriában ez az arány 19, Szlovéniában 14 százalékos, míg a negatív kiugró érték éppen mi vagyunk az OECD és fejlett EU-országok sorában. Összességében a régiós átlagot céloztuk meg, ami 3,5-4 százalékot jelent. 2013-as bővülésünk a dinamikus előrejelzési pályát mutatja, amivel 2016 végéig 4 százalékos szintet érhetünk el. Mit értett korábbi állítása alatt, miszerint „Az EXIM eszközrendszere alkalmas a bankrendszer káros mérlegalkalmazkodásának bizonyos mértékű ellensúlyozására.”? A válságot követően az Európai Unió tagállamai két jól elkülöníthető csoportra oszlanak: a home országokban székelnek az anyabankok, míg a host országokban működnek leánybankjaik. Látható, hogy a leánybankokból likviditáskivonás történt, aminek a Vienna Initiatives nevű nemzetközi összefogás sem tudott elegendő mértékben gátat szabni, hiszen a válság újabb hullámai is elérték a bankokat. Ez a folyamat a gazdaság finanszírozási csatornái szempontjából növekedési áldozattal járó, azaz káros mérlegalkalmazkodás.

48

Ennek kompenzálására az Eximbank a magyarországi pénzügyi közvetítőrendszert olcsó devizaforrással látja el, refinanszírozást nyújt a kereskedelmi bankok számára, melyet az OECD- és EU-szabályozásnak megfelelően exportfinanszírozásra használnak fel. Végeredményben olyan exportáló magyar kkv-k jutnak ezzel forráshoz, amelyek a káros mérlegalkalmazkodás eredményeként kikerültek a finanszírozott körből. Idén 400 millió eurós összegű keretmegállapodást kötöttünk 13 kereskedelmi bankkal, miközben a program tovább bővül, mind újabb kereskedelmi bankok, mind pedig takarékszövetkezetek bevonásával. Év végére mintegy 20 hitelintézettel lesz ilyen megállapodásunk. Refinanszírozási politikánk kibővítése eredményeként egy speciális, kis- és közepes méretű pénzintézetekre kialakított programunk is fut, azaz takarékszövetkezetek és kisbankok is beléphetnek az exportfinanszírozási tevékenységbe. Hasonló a konstrukció a jegybank Növekedési Hitelprogramjához, azonban mégsem verseng egymással a két megoldás, hiszen egyik esetben olcsó forint-, másik esetben kedvező devizaforrásról van szó. Így a két finanszírozási program szinergikusan erősíti egymást. Első látásra különbségnek tűnik, hogy az EXIM konstrukciója esetén a bankok beárazhatják a reális kockázatot, míg az NHP-nál rögzített marzzsal kell dolgozniuk. A mi esetünkben is van felső korlátja a banki feláraknak, 400 bázispont. Jelképes, 0,1 százalékos kamaton nyújtjuk a kereskedelmi bankoknak a refinanszírozást, így az exportőrökre maximálisan kiróható kamat 4,1 százalék. Az átlagos kamatfelár ezzel szemben csak 1,89 százalék volt az elmúlt évben, ami mindenképp pozitív. Természetesen a konstrukciónk lehetőséget ad arra, hogy a partnerbank beárazza az ügyfél kockázatát, míg a jegybanki programnál az állami garancia eszközével igyekeznek ezt kezelni. Az Eximbanknak is van hitelfedezeti garancia terméke, mely ugyancsak képes igény esetén mérsékelni a kockázatokat. Jelenleg milyen megoszlást mutatnak a hitelkihelyezések disztribúciós csatorna szerint? Mik a várakozások? A kihelyezések több mint 70 százaléka a kereskedelmi bankokon keresztül történik, és a fennmaradó rész a közvetlen finanszírozás. A stratégiánk nem irányoz elő változást ezen a téren, ez is mutatja, hogy nem versenyzünk a kereskedelmi bankokkal, hanem együttműködő partnerként tekintünk rájuk.


BANK Mennyire látja szélesnek a magyarországi kkv-kört, amely kockázati profilja alapján reálisan finanszírozható az EXIM által is elérhetővé tett kedvezményes kamatszint mellett? Meglehetősen széles körről beszélünk. Az érintett exportőr kkv-knál a kockázati tartomány igen tág, a skála ugyanis az egyéni vállalkozóktól a nagyvállalati kategória határán lévő cégekig terjed. Más kategorizálás szerint elkülönítünk bejáratott exportpiacokkal rendelkező, ezek megtartására és bővítésére törekvő, valamint a külpiacra történő kilépést most tervező vállalatokat. Standard programjaink a kkv-kört célozzák, egyéni elbírálás alapján azonban akár nagyvállalati vagy multinacionális exportfinanszírozásra is lehetőség van, amennyiben az adott vállalat magyar gazdaságban generált hozzáadott értéke ezt indokolja. Az összhang megteremtésében játszik szerepet a beszállítói programunk, melynek keretében a nagyvállalatok exportcélú beszállítóit finanszírozzuk az említett kedvező feltételekkel. Igen széles kört említett. Mennyire tájékozottak ezek a cégek az EXIM által kínált lehetőségről? Rendkívül alacsony bázisról indulunk ismertségben. Emellett ugyan pozitívumként értékeljük, hogy termékstruktúránkkal igyekszünk minél szélesebb körben kielégíteni a kkv-k finanszírozási igényeit, ezért folyamatosan vezetjük be az újdonságokat, ugyanakkor látni kell, hogy ez egyben nehézséget is jelent, mivel potenciális partnereinket újabb és újabb finanszírozási lehetőségekkel kell megismertetnünk. Kommunikációs célra használjuk természetesen a kereskedelmi banki csatornákat, számos stratégiai együttműködésünk van szakmai szervezetekkel, az állami intézményrendszer is segít üzeneteink terjesztésében, továbbá oktatási együttműködéseink is vannak. Mindemellett célzott marketingkampányt is tervezünk. Ugyanakkor az exportáló cégeket is hatékony információszerzésre biztatjuk, mert a tájékozottság mindenképpen versenyelőnyt jelenthet egy új célpiac tekintetében. Milyen eszközrendszer és termékpaletta lehet alkalmas az ambiciózus célkitűzések elérésére? Az OECD és az EU által szabott kereteket nem léphetjük át, ezen belül azonban fontos, hogy ne legyen megszorító erejű hazai szabályozás, gyakorlat. Ennek szellemében fejlesztjük folyamatosan az új termékeket, szolgáltatásokat. Ma már elmondhatjuk, hogy az általunk nyújtott szolgáltatások köre, termékstruktúránk szélessége és rugalmassága magasan


a régiós átlag feletti, a legfejlettebb exporthitel-ügynökségekéhez hasonlítható. A növekedéshez szükséges tőke rendelkezésre áll, vagy szükség lehet tőkeemelésre? Portfóliónk rendkívül jó, a nem teljesítő hitelek aránya a kereskedelmi banki szintnek kevesebb, mint az ötöde. Ennek köszönhetően tőkénket nem kötik le ezek a problémás hitelek, és nincs szükség veszteségpótlásra sem. Tőkehelyzetünk stabil és kiegyensúlyozott, tőkepótlásra kizárólag az aktivitás fokozása miatt van szükség. 2014-ben mintegy 18 milliárd forintos tőkeemelésre kerülhet sor a költségvetési törvényjavaslat szerint, ami összhangban van az üzleti tervünkben bemutatott bővülés tőkeszükségletével. Miről szól majd az EXIM 2014-es éve, és összességében mit vár a hazai bankszektortól jövőre? Legfontosabb célkitűzésünk a 2013-ban elindított növekedési pálya és programjaink folytatása. Régiós vezető szerepünkkel összhangban szeretnénk a bankközi vevőhitelek aktivitását növelni. Ezen hitelkeretekkel a magyar exportőrök vevőinek finanszírozását oldjuk meg, segítve ezáltal is a piacszerzést. 2012-ben még a bank saját finanszírozása is problematikus volt, ehhez képest ma már az exportőrökön túl a magyar bankrendszert, sőt az exportőrök vevőit is refinanszírozzuk. Ezen folyamatok további szélesítését várom 2014-re. A bankrendszert illetően a vállalati finanszírozás enyhe bővülését prognosztizálom. Azt gondolom, hogy az exportfinanszírozás nagyobb mértékben fog bővülni, mint a belföldi fogyasztásra való termelés finanszírozása.

49

BANK

Erős alapok és növekedési fókusz Nehéz 2014-es évre számít Huszár Róbert, a K&H Vállalati és intézményi banki szolgáltatások üzletágának vezetője, miközben bankja komoly növekedési célokat tűzött ki a vállalati piacon. A Növekedési Hitelprogram második felvonása számos kérdést vet fel, miközben a legjobb minőségű ügyfelekért továbbra is kiélezett lesz a verseny. Sólyomi Dávid

Éppen ezért szeretnénk tovább növekedni, ahogy említettem. Részben történelmi okai vannak ezen eredményeknek, hiszen régen megszülettek azok a hitelezési politikai döntések, melyek a piac egyik legjobb minőségű portfóliójához vezettek. Régóta megfontolt hitelezési politika mellett dolgozunk, különösen az ingatlanprojekt-finanszírozások és az építőipar esetében. Milyen mértékben mozgatja meg a vállalati piacot a hazai kamatkörnyezet jelentős változása? Bő egy éve folyamatos csökkenésről beszélhetünk, ami az ügyfelek kamatteher-mérséklődésén keresztül nyilvánvalóan segít, önmagában azonban nem látunk ettől érzékelhető keresletélénkülést. Ennél komolyabb hatással bír a nyáron elindított első Növekedési Hitelprogram. Mik a K&H Bank stratégiai céljai a magyarországi vállalati piacon? Egyértelműen növekedni szeretnénk, mivel mind likviditás, mind tőkeerő szempontjából kedvező pozícióban vagyunk. Jelenleg 8 százalék körüli piaci részesedéssel rendelkezünk, amit jelentősen szeretnénk emelni a következő 3-5 évben, a piaci trendektől függően. Hogyan alakul a vállalati hitelportfólió minősége és ezzel együtt a szegmens jövedelmezősége? A publikus számok azt mutatják, hogy a teljes vállalati piacon a nem teljesítő hitelek aránya 17 százalékra tehető, azaz minden hatodik forintot nem fizetik. Esetünkben ez a ráta a 7 százalékot sem éri el, ebből következően még a mai körülmények között is igen jövedelmező, nyereséges ez a szektor nálunk.

50

Ha már említette, mik a tapasztalatai az első Növekedési Hitelprogrammal kapcsolatban? 95,5 milliárdos kvótát kaptunk, melyből 93 milliárdot ki is használtunk. Ez közel ezer ügyfélszerződést jelent. A pénz kétharmada hitelkiváltásra fordítódott, a fennmaradó része jelentett új folyósítást. Utóbbiból nagyságrendileg 18,5 milliárd forint volt az új beruházási célú hitelek szerződött összege. A számok fényében tehát azt mondhatom, hogy ez az első program önmagában a gazdaság élénkítéséhez csak kismértékben járul hozzá, amennyiben a piacon a miénkhez hasonló tendenciák érvényesültek. Az új beruházási hitelek között is főként gépberuházások szerepeltek, tehát új projektek indításáról nem beszélhetünk. A gépberuházások sem kapacitásbővítő, sokkal inkább korszerűsítő célúak voltak, az amortizáció pótlására irányultak.


BANK Ágazati szinten a programban tapasztalt megoszlás többé-kevésbé jól tükrözi a teljes portfóliónk megoszlását. Jelentős szereplők vagyunk az élelmiszeriparban, gépiparban, kereskedelem és szállítmányozás terén. A nagyobb vállalatok körében elsősorban a meglévő ügyfeleket szolgáltuk ki, ügyfél-akvizíció inkább a klasszikus kkv-szegmensben volt. Jó döntés volt véleményem szerint a Nemzeti Banktól a két pillér közötti átjárhatóság megteremtése, hiszen az egyes pillérre sokkal nagyobb ügyféligény mutatkozott, mint a kettesre, így át tudtunk csoportosítani közel 20 milliárd forintot. Hogyan tudná összegezni az ügyfelektől érkező visszajelzéseket? A legmarkánsabb visszajelzés, hogy 2,5 százalékkal ez nagyon olcsó finanszírozási lehetőség, ezért is volt túljelentkezés. Mivel a keretek nagy része refinanszírozásra ment, ezért jelentősen csökkent az érintett cégek törlesztési terhe. A kettes pillér kisebb népszerűsége pedig azt mutatja, hogy kivettünk ugyan valamennyi devizakockázatot a rendszerből, de már eleve nem volt benne sok. A K&H saját maga nyújtotta a Nemzeti Bank számára a fedezetet a program mögé, ezért a másik viszszajelzés esetünkben az volt, hogy egyszerű folyamattal dolgoztunk. Az idő rövidségét természetesen szintén megkaptuk visszajelzésként, ugyanis így nem volt idő komolyabb projekteket előkészíteni. A második programban ez már orvoslásra került. Mik a várakozások a folytatás kapcsán? A program keretösszege hatalmas, ami olyan szempontból előnyös, hogy nem éreznek nyomást az ügyfelek, van idő előkészíteni komolyabb fejlesztéseket is. Érzékelhető ügyféligényt látunk már kapacitásbővítésre és fejlesztésre is, ezért élénkítő hatással számolunk. Konkrét makrogazdasági előrejelzésbe nem bocsátkoznék, a program hatásának előjele azonban mindenképp pozitív. A második programban 1800 milliárd van új hitelekre, 200 milliárd refinanszírozásra. Nincsenek kvóták, „first come first served” alapon működik a rendszer. Az első körből 11,5 százalékos részesedést szereztünk, ezért a folytatásban sem szeretnénk ennél alábbadni. Összességében azonban nehéz ezzel a programmal tervezni, hiszen az ügyféligények determinálják majd a kihasználtságot. Az ügyféligények mellett az adott marzzsal racionális kockázatvállalással finanszírozható ügyfélkör nagysága is érdekes. Ezt hogy látja?


A 2,5 százalékos marzs az EU kkv-val átfedésben lévő hazai nagyvállalati körben teljesen elfogadható, a hazai kkv-szektorban azonban ez nagyon kevés, főleg beruházási célra, hosszabb futamidőre. Véleményem szerint utóbbi körben éppen ezért szűkebb lehet a fejlesztési célú kihelyezés, és inkább a forgóeszköz-finanszírozás lehet jellemző. Mi lenne Ön szerint a reális szint? Hogyan kezelik jelenleg a nem megfelelő árazásból eredő problémákat? A kiemelkedően jó ügyfeleknél megpróbálunk ügyfél életciklus jövedelmezőség alapon eljárva döntést hozni, és átgondolni, hogy ha 5 évre 2,5 százalékon adunk nekik hitelt, holott a kockázati szint 4 százalékos árazást indokolna, akkor az adott futamidő alatt termelnek-e akkora többletnyereséget a banknak, ami miatt megérheti ez a finanszírozás. Összességében az a kör lesz szűkebb, melynél ez a megközelítés pozitív eredményre vezet, a többieknél pedig kisebb lesz a kihelyezés. Célszámot nem mondanék, összességében azonban az említett 4 százalék körüli szintet gondolom elfogadhatónak a magyarországi kkv-szektorban. Véleményem szerint nem is lenne igazán szükség adminisztratívan szabályozott marzsra, hiszen mindenki ismeri a keretösszeget, tudja, hogy a bankok 0 százalékon kapják a forrást, innentől pedig a verseny kikényszerítené a reális árazást. Talán egy magas plafont meg lehetne határozni, de a jó ügyfeleknél a verseny úgyis leszorítaná az árat. Többen mondták az első kör kapcsán, hogy az alacsony marzs és a szűkös határidők miatt kifejezetten a magasabb összegű hitelek felé tolódhat el a finanszírozás. Egyetért ezzel? Elkülönítettünk bizonyos keretet kisebb ügyfeleknek, miközben a maximális keretösszeget mindössze egyetlen ügyfélcsoportunk kapta meg. Arra törekedtünk tehát, hogy inkább több ügyfél igényeit elégítsük ki részlegesen, és minél több vállalatnak jusson a keretből. Végeredményben 92 millió forintos lett az átlagos hitelösszeg nálunk, ami sokat elmond. Alkalmas a NHP új ügyfelek akvirálására, vagy jellemzően a legtöbb vállalat az első számú bankjánál próbál hozzájutni a konstrukcióhoz? Az első programnál a kvótarendszer miatt nehéz lett volna akvizícióra fókuszálni. A mikro- és kkvszegmensben tettünk félre pénzt e célra, és sikerült is jó ügyfeleket megnyerni ezzel, a nagyobb középvállalatok és nagyvállalatok körében azonban örültünk, hogy a meglévő ügyfeleink igényeit ki tudtuk elégíteni.

51

BANK a mezőgazdaság és élelmiszeripar, mely területeken nagy hagyományaink vannak, tavaly 18 százalékos hiteloldali részesedésünk volt ezen szegmensekben. 20-25 éves, jól működő ügyfélkapcsolatokról beszélünk, miközben ezek az ágazatok stabilak. Ezek mellett a gépiparban is erősek vagyunk, 15 százalékos piaci részesedéssel. Az exportra termelő vállalatok igen jól működnek, szívesen bővülünk ezen a téren. A többi szektorban átlagos étvággyal rendelkezünk. A teljes képhez hozzátartozik, hogy szigorúbb megítélés alá esnek az ingatlanprojekt-finanszírozások, ahol az érdeklődés szintje is igen alacsony. Az agráriumot több bank is kiemelt célcsoportként kezeli. Mennyire érzik ennek hatását? Kommunikációban egyelőre jobban érzékeljük ezt, mint üzletkötésben. Területenként eltérő a hatás, több nagy partnerünknél bejelentkeztek már más bankok is, de jól tartjuk a pozícióinkat. Az ambíciót mindenképp látjuk.

A második kör keretösszege óriási. 6700 milliárd forint a teljes magyarországi vállalati hitelállomány, ehhez érdemes a jövő év végéig kihelyezendő 2000 milliárdot hasonlítani. Ennyi idő alatt nincs szükség ennyi pénzre, ennek ellenére jó, hogy van, és ad teret az ügyfél-akvizícióra. A jó minőségű ügyfelekért minden bizonnyal továbbra is komoly verseny lesz. Megítélésük szerint hogyan alakul a vállalatok beruházási hajlandósága? A NHP változtathat ezen? A pesszimistábbak táborába tartozom ezen a téren. Jól illusztrálja a jelenlegi helyzetet, hogy a nagyvállalati ügyfélkörből származó betétállományunk egy év alatt több mint 20 százalékkal nőtt. A cégek tehát parkolják a pénzüket ahelyett, hogy fejlesztésekre költenék. 2014-ben számítunk a beruházások mérsékelt élénkülésére, ugyanakkor a hitel kérdésénél érdemes látni, hogy a vállalatok először a betéteiket fogják felhasználni, csak ezt követően kérnek külső finanszírozást. Jelentősebb fellendülést összességében nem várok, mivel ennek nincsenek meg a gazdasági alapjai. Vannak a K&H vállalati üzletága által finanszírozási szempontból kifejezetten preferált, illetve diszpreferált ágazatok? Szigorú kizárás nem létezik, preferált ágazatokat azonban tudok kiemelni, ebbe a körbe tartozik

52

A bankfiók mellett milyen értékesítési csatornák jutnak szerephez a vállalati ügyfelek elérésénél? Nagyvállalati értékesítési csatornáknál jelenleg még egyértelműen az ügyfélreferensek dominálnak. Markánsan elválik ugyanakkor az értékesítés és kapcsolattartás csatornája, a tranzaktálás ugyanis döntően elektronikus úton történik. Komplexszé teszi a helyzetet az is, hogy a vállalati szektorban egy nagy cégnél a kapcsolattartás több szinten zajlik. Nagy kérdés, hogy a mobileszközök és tabletek jövőbeli szerepe mi lehet ebben a szektorban. Jelentőségük szerintem megkérdőjelezhetetlen, a konkrétumok azonban egyelőre nem tiszták. Külső értékesítési csatornák előtt nem látok lehetőséget a vállalati szektorban. Ott kell lennünk az ügyfél megszerzésénél, hogy később könnyebben megtarthassuk, emellett pedig a kockázatkezelés számára is fontos a direkt kapcsolat. Mit vár a 2014-es évtől? Nehéz évet várok, az ideihez hasonlót. A gazdaság növekedése igen visszafogott lehet, a hozzáadott érték tekintetében mindenképpen, egy-egy komoly beruházás beágyazódásához ugyanis idő kell. Sok bank szenvedni fog meglévő portfóliójával, ami erőforrást és tőkét egyaránt felemészt, nyomot hagyva ezzel a finanszírozási képességen. Folytatódhat az ötödik éve tartó deleveraging, miközben a csökkenés üteme mérséklődhet. A jó ügyfelekért megmarad a kiélezett verseny, a hozzánk hasonló erős bankok próbálják megszerezni őket.


BANK

Elrugaszkodás előtti megtorpanás A stagnálás ellenére komoly átalakulások zajlanak jelenleg is a magyar faktoringpiacon. Csáki Ferencet, a Magyar Faktoring Szövetség elnökét, az OTP Kereskedelmi Faktoring főosztályvezetőjét a közelmúlt és a közeljövő várható folyamatairól kérdeztük. Buzás Gábor Regionális, illetve tágabb értelemben véve hol tart most a hazai faktoringpiac? Mennyire tekinthető fejlettnek? A piac fejlettségét sokféle számmal lehet mérni. Bizonyos mutatók alapján a magyar faktoringpiac közepesen fejlettnek vagy akár az átlagosnál fejlettebbnek tekinthető, de sajnos vannak lemaradásra utaló jelenségek is. Ha a szolgáltatók számát tekintjük, akkor egy sokszereplős, fejlett piacról beszélhetünk. A területen jelen lévő cégek igen komoly tőkeerőt képviselnek, és széles termékskálát kínálnak az ügyfeleknek, ebben a tekintetben, úgy gondolom, nemzetközi mércével mérve is kifejezetten jól teljesítünk. A teljes igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy az utóbbi években a termékkör alakulása negatív fordulatot vett, bizonyos kockázatosabbnak minősülő faktoring termékek visszaszorulóban vannak, illetve egyesek el is tűntek. Ennek ellenére elmondhatjuk, hogy a magyar faktoring termékek szolgáltatástartalma és sokszínűsége nemzetközi összehasonlításban is megállja a helyét. Ugyancsak nincs miért szégyenkeznünk, ha az árazást, az eljárások sebességét, a szakmai színvonalat, a szolgáltatások minőségét veszszük alapul. Akadnak azonban olyan mutatók, amelyek fejlődésünk lassulására mutatnak rá, sőt, lemaradásunk is keletkezett a környezetünkhöz képest. Az egyik ilyen fontos indikátor a faktoring piaci penetrációja, ami sajnos regionális összevetésben is alacsony szintű Magyarországon. A faktoring elterjedtségét, használatát a piaci szereplők vonatkozásában világszerte egy mesterséges mutatószámmal, a GDP-hez mért faktoringforgalommal mérik, ennek értéke hazánkban 2,8 százalék. Összehasonlításképp: Csehországban 4 százalék környékén van ez az érték, de még Szlovákiában is 3 száza-


lék fölött. A nyugat-európai átlag 9 százalék, de a fejlett faktoringpiacokon, így például Angliában 15 százalékot is lehet regisztrálni, Németországban és Franciaországban is 7 százalék felett van. Mindezek tükrében a hazai penetráció igen szerénynek mondható, ha ezt vesszük alapul, még van hova fejlődnünk. Azt is el kell mondani azonban, hogy a szolgáltatás technikai háttere tekintetében az egész piacon komoly fejlesztések voltak tapasztalhatók, gyakorlatilag valamennyi jelentős szereplő előrelépett a fejlett technológia irányába. Ez alatt elsősorban a számítástechnikai modernizációt, valamint korszerűbb szoftverek alkalmazását kell érteni. Ugyanakkor ezen a téren is van még továbblépési lehetőség, például az elektronikus számlaküldés irányába, vagy éppen az internetes bankoláshoz hasonlóan a teljes internetes faktoring megvalósítása felé. Sajnos ebben a tekintetben is némi megtorpanás, lassulás figyelhető meg. Minek tudható be az alacsony penetráció? Több oka is van, de a fő problémát az okozza, hogy az utóbbi években a magyar gazdaság válságban van. Ez többek között azt is eredményezte, hogy a teljes ügyfélkör igen jelentős hányadát kitevő mikrovállalkozások gyakorlatilag eltűntek a faktoringpiacról. Egy részük sajnálatos módon kényszerűen felhagyott a vállalkozói tevékenységével, és a gazdaság vérkeringéséből is kikerült. Bízunk benne, hogy sokan maradtak, akik inkább csak óvatosabbá váltak. Ezek a vállalkozások az évek óta fennálló válságkörnyezet hatására kevéssé mernek halasztott fizetéssel értékesíteni, inkább vállalják az árbevétel csökkenését, az alacsonyabb eladási mutatókhoz igazítják az üzemméreteket, és egyéb olyan költségcsökkentő intézkedéseket foganatosítanak, amelyekbe

53

BANK a faktoring jelenleg nem fér bele. Hagyományosan ez az a réteg, amely a nemzetgazdaságok alapját képezi, és a faktoringpiac mozgatórugójaként funkcionál mindenütt a világon. Sajnos a válság negatív hatásainak is jellemzően ők vannak a legjobban kitéve. Ennek következtében a korábbi 40 százalék körüli arányuk a magyar faktoringpiacon mára 9 százalék alá került. Ez óriási veszteség, ráadásul viszonylag rövid idő – mindöszsze 3-4 év – alatt. Emellett a GDP sem növekszik számottevően, ami szintén nem szerencsés körülmény, bár önmagában még nem felelős a penetráció alacsony szintjéért. Mindezek tükrében hogyan alakult az összvolumen az eltelt évek során? Ebből a szempontból valamivel szerencsésebb a helyzet, azzal együtt, hogy évek óta nem tudunk látványos növekedésről beszámolni e tekintetben sem. Az az igazság, hogy 2010 óta stagnálás jellemzi a faktoringpiacot, különösen igaz ez a belföldi piacra. Az export dinamikus növekedése néhány éve még növekedésbe tudta fordítani a piac egészét, azonban a tavalyi és az idei részidős adatok alapján már az export faktoring dinamikája is oly mértékben lecsökkent, hogy 2013-ban nagy valószínűséggel stagnálást, rosszabb esetben néhány százalékos csökkenést fogunk regisztrálni. A hiteltermékek volumene azonban ettől nagyobb mértékben csökkent, azért a faktoring jelentősége a vállalkozások – különösen a kkv-k – finanszírozásában mégis növekedett. Fokozott edukációval csökkenthetőek lennének a negatív hatások? Kell-e még egyáltalán edukálni a hazai piacot faktoring tekintetében? Azt gondolom, hogy ez az edukációs feladat még hosszú távon megmarad, függetlenül attól, hogy igen komoly eredményekről tudunk beszámolni ezen a területen. Lényegesen nőtt a vállalkozók ismeretanyaga a faktoringról, nagyon sokan próbálták ki az egyes termékeket, és szereztek pozitív tapasztalatokat. Úgy látom, a faktoringhoz kötődő negatív attitűdök megkopóban vannak, de nem ápolunk különösebb illúziókat azzal kapcsolatban, hogy ezeket végérvényesen el tudjuk oszlatni, ezzel a problémával még a fejlettebb piacokon is számolni kell. Korábbi üzleti tapasztalataim a német és az osztrák faktoringpiacokra terjednek ki, melyeken a hazai, hozzávetőlegesen 15 éves múlttal szemben, legkevesebb 40 éve találhatók meg ezek a termékek, ennek ellenére a vállalkozók jelentős részét a mai napig fel kell világosítani a faktoring szolgáltatások működéséről. Éppen ezért azt gondolom, hogy az edukáció még hoszszú ideig a feladataink között marad, hozzátéve, hogy a tájékoztatást ma már nem feltétlenül a faktoring fogal-

54

mának megismertetésével kell kezdeni. Az egyes szolgáltatók termékei között igen komoly különbségek vannak, így a vállalkozóknak kifejezetten érdemes megismerniük, melyikük milyen bonyolítási rendszert, milyen árazási struktúrát alkalmaz, milyen követelésekkel kapcsolatos kötelezettségeket vállal, illetve kér az ügyfeleitől. A faktoringszolgáltatók termékei sokszor nehezen összemérhetők, bár ez a jelenség a szolgáltatások fejlődésével egyre enyhül. A Magyar Faktoring Szövetségnek vannak törekvései arra, hogy sztenderd minőségi kategóriákat állítson fel, ezzel is segítve a vállalkozók orientálódását a szolgáltatásokkal kapcsolatban. Ez közel sem egyszerű feladat, és nem is jelenti feltétlenül, hogy akik ezekbe a sztenderdekbe nem férnek bele, azok rosszabb minőség mellett szolgáltatnak. A faktoring eleve egy testre szabott finanszírozási forma, és mivel két ügyfél sohasem azonos, ezért a vállalkozók számára a legkülönfélébb szolgáltatások jelenthetnek előnyös konstrukciót. Még azonos területen működő, azonos vevőkörnek szállító vállalkozások között is óriási eltérés lehet. Eltérhetnek az értékesítési arányok, a szállítási megállapodások, gyakorlatilag minden apró részlet komoly különbségeket indukálhat a faktoringszerződésekben. A faktoring nem tud más lenni, mint testre szabott pénzügyi szolgáltatás. Hány szolgáltató osztozik a hazai piacon? Megfigyelhető-e valamiféle átrendeződés? Pontos számot nem tudok mondani, minden bizonnyal 50 fölött lehet az aktív szolgáltatást nyújtó cégek száma, de ha csak a tevékenységi engedély meglétét nézzük, akkor már száznál is több vállalatról beszélhetünk. A Magyar Faktoring Szövetség jelenleg 20 tagot és 2 pártoló tagot számlál, akik a piac mintegy 85-90 százalékát fedik le. A szolgáltatók között kifejezetten éles verseny folyik, aminek következtében olyan kedvező szinten alakul az árszínvonal, hogy adott esetben a faktoring termékek a hitellel is összevethetők, és nem ritkán az összevetésben a faktoring felé billen a mérleg nyelve. Annak ellenére lehet ez így, hogy a faktoringgal nem puszta pénzszolgáltatáshoz, hanem a vevők pénzügyi értékeléséhez, credit menedzsment és követelésbiztosítási, beszedési, behajtási és más hasznos szolgáltatáshoz is jut az ügyfél. Csupa olyan eszközt kap, mellyel értékesítési kockázatait, a vevők nemfizetéséből keletkező veszteségeit jelentős mértékben csökkentheti, sőt akár ki is zárhatja. Elbír ennyi szolgáltatót a piac? A kérdés jogos, hiszen relatíve magas szolgáltatói számokról beszélünk. E tekintetben még azt az Olaszországot is megelőzzük, ahol pedig rengeteg mikrovállalkozás tevékenykedik. Az utóbbi években


BANK ugyan nagyobb volt a piacot elhagyó faktorok száma, mint az újonnan érkezőké, de minden jel arra mutat, hogy a piac hosszabb távon is sokszereplős és erősen versenyző piac marad. Az éles verseny következtében az elmúlt években 6-7 szövetségi tag is úgy döntött, felfüggeszti szolgáltatói tevékenységét különféle refinanszírozási nehézségeik, illetve beszűkülő ügyfélkörük miatt. Az engedélyüket azonban fenntartották, így egy esetleges gazdasági élénkülés során szinte azonnal viszsza tudnak térni a piacra. Új szereplők is megjelennek, ebben az évben egy külföldi, privát hátterű szolgáltató kezdte meg működését, illetve a legnagyobb hazai bank, az OTP is elindította professzionális faktoring szolgáltatását. Akadnak olyan faktorok is, melyek felvásárlásukat követően egy-egy pénzintézet részeként folytatják tevékenységüket. Ágazati szempontból kik élnek jellemzően a faktoring eszközével? Ezen a téren is megfigyelhető az átalakulás. A mezőgazdaság sajnálatos módon továbbra is minimális piaci részarányt képvisel, mint ahogy az építőipar is komoly mértékben visszaesett. A korábban 45 százalékos arányt képviselő kereskedelem jelenleg 30 százalékával továbbra is jelentős tényező, de immár hozzávetőlegesen tíz százalékkal meghaladja ezt a termelő vállalatok aránya. Utóbbi jelenség véleményem szerint abból fakad, hogy egyre több ügyfél ébred rá, hogy a faktoring nem, vagy nem csak egy hitelt pótló, adott esetben kényszerként felfogott finanszírozási lehetőség. Felismerték, hogy az értékesítési volumen megtartásához, illetve növeléséhez új üzleti stratégia kell, melynek fontos eleme az – akár az árszínvonalat is meghaladó attraktivitással bíró – halasztott fizetés felkínálása. A vevőkör igényeihez igazított értékesítési ajánlattal az árbevétel dinamikusan növelhető, ugyanakkor többletkockázat, többlet finanszírozási igény is keletkezik. Ezek a problémák azonban a faktoringgal tökéletesen kizárhatók: a vállalkozó a faktoringgal azonnali készpénzbevételi-értékesítési feltételekhez jut, a faktor által nyújtott beszedési és követelésbiztosítási szolgáltatással pedig a vevők nemfizetéséből fakadó kockázatait csökkentheti, akár teljes mértékben ki is zárhatja. A faktoring kedvező indirekt hatása, hogy a magas szintű követelésmenedzsmenti, behajtási szolgáltatással, a vevők pénzügyi, kockázati elemzésével a vállalkozás működési színvonala és biztonsága emelkedik, ami a faktoring szolgáltatás megszűnése után beépülhet a vállalkozás működési kultúrájába. Ez hosszú távon fontos elem a kkvszektor növekedése és stabilitása szempontjából. Milyenek a piac kilátásai? Úgy gondolom, középtávon lehet számítani arra, hogy a faktoringpiacon újabb élénkülési periódus kezdő-


dik. Ennek előfeltétele, hogy a magyar és a nemzetközi gazdaság is újra dinamikusabb növekedési szakaszba lépjen. Ugyancsak bizakodásra ad okot a faktoringban 5-6 éve még ismeretlennek számító nagyvállalati szektor megjelenése, amely jelenleg a piac 20 százalékát adja. Bízom benne, hogy ez az ügyfélkör továbbra is igénybe fogja venni ezt a szolgáltatást, miközben a kkv-szektor is visszatér a piacra. A korábban említett GDP-hez viszonyított alacsony forgalom hosszabb távon azt vetíti előre, hogy a felzárkózás során nagyobb növekedésre lehet majd számítani. Sajnálatosnak tartom azonban, hogy egyelőre nem tartunk együtt a nemzetközi trendekkel, holott ezek is a faktoring kiemelt válságállóságát bizonyítják. Határainkon túl változatlanul dinamikus növekedés jellemző, nem csupán a régi, de az olyan új, feltörekvő piacokon is, mint például Törökország, Görögország vagy épp Lengyelország. A szövetség oldaláról évek óta szorgalmazzuk egy támogatott faktoring termék megjelenését is a támogatott forgóeszköz-finanszírozási formák mellé, akár a Növekedési Hitelprogram forrásainak faktoring célokra való felhasználási lehetőségeként is. Meggyőződésünk, hogy nemcsak a versenysemlegesség miatt kellene ezt meglépni, hanem mert ezen a terméken keresztül érhető el a leghatékonyabban az a kkv-réteg, amely dinamikusan növekszik, exportképes, és jelentős munkahelyteremtő potenciállal rendelkezik. A faktoringgal finanszírozást és biztonságot tudunk nyújtani piaci bővülésükhöz, még aktívabb értékesítési politika kialakításához, nemzetközi versenyképességük növeléséhez. Úgy véljük, egy ilyen támogatott termék nemcsak a faktoringpiacon, de indirekt módon a gazdaság érintett szegmensében is élénkülést hozna.

55

BEFEKTETÉS

BEFEKTETÉS

Az abszolút hozamú alapok

a befektetők kedvencei A csökkenő kamatkörnyezet hatására folytatódott a megtakarítási piac átrendeződése: a betétekkel szemben egyre népszerűbbek a befektetési alapok, amelyekben közel 60 milliárd forinttal nőtt a kezelt vagyon az idei harmadik negyedévben. A legtöbb megtakarítás abszolút értelemben a pénzpiaci alapokba áramlott, a második helyen pedig a kockázatosabb, de nagyobb hozampotenciált kínáló abszolút hozamú befektetések végeztek. Molnár Péter

J

elentősen, mintegy 30 százalékkal növekedett a befektetetési alapokban kezelt vagyon 2013 első háromnegyed évében. Igaz, szeptemberben az intézményeknél a visszaváltások voltak túlsúlyban, a lakossági befektetőknek köszönhetően azonban így is folytatódott a vagyon gyarapodása. Júliusban és szeptemberben a világ tőzsdéi emelkedtek, a fejlett piacok erősebben, augusztus hónapban azonban csökkenés volt megfigyelhető. A magyar index a negyedév első két hónapjában csökkent, szeptemberre azonban már emelkedni tudott. A negyedév nyertesei egyértelműen a vegyes alapok voltak, azonban a tőkevédett és az abszolút hozamú alapok is jól teljesítettek. A növekedés ugyanakkor mindhárom hónapban mérsékeltebb volt, mint az első félév során. A BAMOSZ-tagok által kezelt befektetési alapok összvagyona 209 milliárd forinttal, azaz több mint 5 százalékkal növekedett 2013 harmadik negyedévéA hazai befektetési alapokban kezelt vagyon alakulása (Mrd Ft) FORRÁS: BAMOSZ 4600 4300 4000 3700 3400 3100 2800 2500 2008.03 2008.05 2008.07 2008.09 2008.11 2009.01 2009.03 2009.05 2009.07 2009.09 2009.11 2010.01 2010.03 2010.05 2010.07 2010.09 2010.11 2011.01 2011.03 2011.05 2011.07 2011.09 2011.11 2012.01 2012.03 2012.05 2012.07 2012.09 2012.11 2013.01 2013.03 2013.05 2013.07 2013.09

2200

56

ben. Havi bontást tekintve ez júliusban 74 milliárd, augusztusban 91milliárd, szeptemberben pedig 43 milliárd forintos növekedést jelentett. A nettó eszközérték az egyes hónapokban a tőkevédett alapoknál, az árupiaci alapoknál és a zártkörű alapoknál mutatott csökkenést, összességében azonban szeptember végére kizárólag az árupiaci alapok eszközértéke csökkent 11 százalékkal a június végi állományhoz képest. Az abszolút hozamú alapok és a vegyes alapok ezzel szemben 13-15 százalékkal növelni tudták vagyonukat. A vagyongyarapodás erősen összefüggött a tőkeáramlás irányával, szeptemberben azonban a növekedést elsősorban a hozamok biztosították, a tőkebeáramlás mindössze 16,1 milliárd forint volt. A negyedév során összesen 148,8 milliárd forintnyi friss tőke érkezett az alapokba. Arányait tekintve a legnagyobb tőkebeáramlás az abszolút hozamú és a vegyes alapokat jellemezte, míg az árupiaci alapoknál a visszaváltások kerültek erősen túlsúlyba. Szeptember végén a BAMOSZ-tagok összesen 4 341 milliárd forintot kezeltek befektetési alapokban. A nyilvános nyíltvégű „hagyományos” értékpapír alapok alkották a harmadik negyedév végén is az összvagyon többségét (65,4 százalékát). Az ilyen típusú termékekben kezelt vagyon három hónap alatt összességében 5,3 százalékkal nőtt. A pénzpiaci alapokba a negyedév során több mint 47 milliárd friss tőke áramlott. Ezen belül a hazai likviditási alapok voltak a legnépszerűbbek – igaz, szeptemberben itt a visszaváltások voltak túlsúlyban –, ahova 16,5 milliárd forint érkezett. Összességében, a hoza-


BEFEKTETÉS


A hazai befektetési alapokban kezelt vagyon alakulása nettó értékesítés és hozamok szerint (Mrd Ft) FORRÁS: BAMOSZ 200 150 100 50 0 -50 -100 -150 -200

2009.04 2009.05 2009.06 2009.07 2009.08 2009.09 2009.10 2009.11 2009.12 2010.01 2010.02 2010.03 2010.04 2010.05 2010.06 2010.07 2010.08 2010.09 2010.10 2010.11 2010.12 2011.01 2011.02 2011.03 2011.04 2011.05 2011.06 2011.07 2011.08 2011.09 2011.10 2011.11 2011.12 2012.01 2012.02 2012.03 2012.04 2012.05 2012.06 2012.07 2012.08 2012.09 2012.10 2012.11 2012.12 2013.01 2013.02 2013.03 2013.40 2013.05 2013.06 2013.07 2013.08 2013.09

mokkal együtt a pénzpiaci alapokban kezelt vagyon a második negyedévben 3,9 százalékkal növekedett. A kötvényalapok népszerűsége töretlen volt a negyedév során, több mint 27 milliárd forint friss tőkét vonzottak, ami a június végi állományhoz képest 3,7 százalékos bővülést jelent. A hozamok kedvező alakulásának köszönhetően azonban a kategória vagyona összesen 5,2 százalékkal tudott növekedni. A kategórián belül az euróövezeti rövid kötvényalapok iránt volt arányaiban a legnagyobb az érdeklődés, ide három hónap alatt közel 1,5 milliárd friss tőke érkezett, ami a hozamokkal együtt 13,5 százalékos vagyongyarapodást eredményezett. A részvényalapokból a negyedév során több mint 6,2 milliárd forint távozott, amit a hozamok ugyanakkor ellensúlyozni tudtak, így a negyedév során a kategória vagyona 5,5 milliárd forinttal, vagyis 2,3 százalékkal emelkedni tudott. Legjobban a fejlett piaci alapok teljesítettek, ahova az időszak során több mint 1,3 milliárd friss tőke érkezett, és a hozamok kedvező alakulása is növelte az eszközértéket. A kelet-középeurópai alapokból azonban igen jelentős, 9 százalékos tőkekivonás történt. A tőkevédett alapokból a negyedév során több mint 10 milliárdnyi tőke távozott. Ez teljes egészében a nyíltvégű alapoknak volt betudható, a zártvégű alapokba továbbra is érkezett friss tőke. A hozamoknak köszönhetően azonban a kategória eszközállománya stagnálást mutatott a június végi állományhoz képest. Az abszolút hozamú alapok esetében a már megszokottá vált kimagasló eszköznövekedés ebben a negyedévben is megmutatkozott. A kategóriába összesen több mint 40 milliárd friss tőke érkezett, a vagyon így a hozamokkal együtt 13,5 százalékkal emelkedett a június végi állományhoz képest. Ezzel az abszolút hozamú alapokban 2012 év végéhez képest duplájára nőtt az elhelyezett vagyon nagysága. A konstrukció elsősorban annak köszönheti népszerűségét, hogy célja nem egy adott piac teljesítményének felülmúlása, hanem a fix kamatozású befektetések – bankbetétek, állampapírok – hozamát középtávon meghaladó, stabil teljesítmény biztosítása kifejezetten aktív befektetési politikán keresztül. A csökkenő alapkamat és a tőkepiacok bizonytalansága mellett így vonzó hozamlehetőséget kínálnak. Az ingatlanalapok az elmúlt hónapok tanúsága szerint ismét kezdik felkelteni a befektetők érdeklődését. A nyilvános ingatlanalapokba ugyanis a harmadik negyedévben több mint 20 milliárd friss tőke érkezett, így a hozamokkal együtt 5,1 százalékkal nőtt az eszközállomány. A vegyes alapokba igen jelentős mértékű, közel 34,4 milliárd forintnyi tőke áramlott be a három hónap

alatt. A hozamokkal együtt a vagyon 15,9 százalékkal növekedett, ami a legnagyobb vagyonnövekedés a harmadik negyedévben a kategóriák között. Az árupiaci alapok esetében igen jelentős tőkekiáramlás volt megfigyelhető a negyedévben, összesen közel 1,8 milliárd forint hagyta el a kategóriát, ami az eszközállományhoz mérten 14,4 százalékos forráskivonást jelent. Ezt a csökkenést ugyan a hozamok némiképp enyhíteni tudták, de még így is 11 százalékkal csökkent a nettó eszközérték. Az elsősorban intézményi befektetők vagyonát kezelő zártkörű alapok esetében az elmúlt negyedévben tőkekivonást tapasztalhattunk – jelentősebb mértékűt szeptemberben, a részvényalapokból. Összesen 6,2 milliárd forint hagyta el a kategóriát, a hozamokkal együtt a vagyon stagnált.

Másra buknak az európaiak Ami az európai alapkezelői piacot illeti, az európai sztenderdeknek megfelelő úgynevezett UCITSalapokat immár a hetedik egymást követő negyedévben tőkebeáramlás jellemzi – derül ki Európai Alap-és Vagyonkezelők Szövetsége (EFAMA) statisztikáiból. Az idei év harmadik negyedévében összesen 36 milliárd euró friss tőke érkezett az alapokba, ha csak a hoszszú távú – pénzpiaci alapok nélküli – alapokat nézzük, A hazai befektetési alapokban kezelt vagyon megoszlása kategóriák szerint FORRÁS: BAMOSZ Pénzpiaci

35,41%

Kötvény

17,91%

Részvény Tőkevédett

5,60% 11,14%

Abszolút hozamú 9,29% Ingatlan

9,39%

Vegyes

6,32%

Árupiaci

0,26%

Zártkörű

4,42%

Egyéb

0,23%

Származtatott

0,04%

57

BEFEKTETÉS Az európai UCITS alapok tőkeáramlása kategóriák szerint (Mrd Ft) FORRÁS: EFAMA 40

Egyéb

Vegyes

Pénzpiaci

Kötvény

Részvény

30 20 10 0

-10 -20 -30 -40

2013. július

2013. augusztus

Hiba volt az elitista szemlélet

2013. szeptember

akkor ennél is nagyobb, 44,5 milliárd eurós volt a tőkebeáramlás. A negyedév az egyes hónapokat tekintve azonban meglehetősen vegyes képet fest, az alapok iránti kereslet folyamatosan csökkent: míg júliusban és augusztusban még 35,7 és 14,9 milliárd eurós tőkebevonás, addig augusztusban már 14,6 milliárd eurós tőkekivonás jellemezte a piacot. Az EFAMA adatai szerint a negatív fordulatért elsősorban a pénzpiaci alapokból történő jelentős forráskivonás a felelős, amely a három hónap alatt 8,5 milliárd eurót tett ki. Hasonló folyamatok zajlottak le az európai kötvényalapoknál is, ahol a negyedév során összesen mintegy 10,2 milliárd eurót vontak ki a befektetők. Ezzel szemben a részvényalapok iránt továbbra is erős érdeklődés mutatkozott, ennek megfelelően 30,4 milliárd eurónyi tőkét sikerült bevonzaniuk a harmadik negyedévben. A vegyes alapokba 17,8 milliárd euró érkezett ez idő alatt. Összességében 2013. szeptember végén 6753 milliárd euró vagyont kezeltek az európai UCITS alapok. Az intézményi befektetők számára fenntartott speciális, nem-UCITS alapokba immár több mint egy éve töretlenül áramlik a pénz, 2013 harmadik negyedévében összesen 33 milliárd euró érkezett. A javuló befektetői hangulat tehát meghozta áldásos hatását a részvényalapok számára, míg a a kötvénypiacok tartós bizonytalansága, az emelkedő hosszú lejáratú kamatlábak egyértelműen rányomták bélyeAz európai befektetési alapokban kezelt vagyon FORRÁS: EFAMA megoszlása kategóriák szerint

58

güket a kötvényalapokra. Mindezzel együtt azt lehet mondani, hogy a hazai befektetőkhöz képest az európaiak kockázatvállalási hajlandósága jóval magasabb, amit jól mutat az egyes kategóriák eltérő részesedése az összvagyonon belül. Míg hazánkban a pénzpiaci alapok részaránya 35 százalék feletti, addig Európában a részvényalapok részesedése ekkora. Ebben természetesen a befektetői kör összetétele is szerepet játszik.

Részvény

36%

Kötvény

29%

Pénzpiaci

14%

Vegyes

16%

Egyéb

5%

Európában a vagyon többsége intézményi ügyfeleknél van, míg a lakossági befektetői bázis az utóbbi években drámai mértékben csökkent. A luxemburgi alapkezelők szervezete, az Alfi szerint ez elsősorban azzal magyarázható, hogy az európai alapkezelők a lakosság legfelsőbb decilisét célozták meg. Jelenleg mindössze minden 10. háztartásnak van Európában befektetési alapja, miközben Amerikában szinte minden második háztartásnak. Az Alfi becslései szerint legalább 1000 milliárd eurós vagyontól esett el az európai alapkezelési piac azzal, hogy a legvagyonosabb és szofisztikált lakossági befektetőkre fókuszáltak. Nincs azonban minden veszve az ágazat számára, hiszen hosszú távon komoly növekedési lehetőséget tartogat a lakossági ügyfelek maradék 90 százaléka. A vagyon szerinti ügyfélkör-szélesítésen kívül a szervezet azt tanácsolja az európai alapkezelőknek, hogy az ügyfelek életkora és befektetési célja szerint is törekedjenek fókuszváltásra. Korábban ugyanis elsősorban az 50 év feletti, nyugdíjra készülő korosztály volt a célpont, ezzel szemben érdemes lenne a fiatalabb korosztályokat is megkörnyékezni, méghozzá olyan befektetési célokkal, amelyek az ő életszakaszukhoz közelebb állnak – például lakásvásárlás, oktatás. Az Alfi tanulmányában megszólaltatott alapkezelők szerint igazán nagy növekedést akkor lehetne elérni az európai piacon, ha sikerülne a nyugdíjcélú öngondoskodást a lakossági ügyfelekben erősíteni. A legfőbb probléma szerintük az amerikai piaccal összehasonlítva, hogy nincs egy sztenderdizált, egységes, hordozható, kedvező adózású nyugdíjprogram Európában. Más szakértők szerint a lakossági ügyfelek bizalmának visszaállításához az alapok teljesítményének javítása is szükséges: egy részvényalap teljes költséghányadosa Európában 170 bázispont, miközben Amerikában ugyanez az érték 77 bázispont. A kitörési lehetőség iránya tehát adott: az átlagos befektetők felé érdemes nyitni, amihez egyszerűbb kommunikáció, olcsóbb alapok, erősebb ügyfél-edukáció és komplexebb vagyonkezelési megoldások szükségesek.



59

BEFEKTETÉS

Kiemelkedő évet zárt a befektetési alapok piaca Kedvezett az idei kamatkörnyezet a befektetési alapoknak, a lakossági ügyfelek által befektetési alapban elhelyezett megtakarítások összege 2013-ban csúcsokat döntögetett. Jó évre számít a piac 2014-et illetően is, bár az idei látványos növekedést valószínűleg nem lehet megismételni. 1. Milyennek értékeli a befektetésialap-piac idei teljesítményét? 2. Okozott-e valamely alaptípus népszerűsége 2013-ban meglepetést: melyek voltak a legnépszerűbb alapok, és melyek a legkevésbé? 3. A jelenlegi kamatkörnyezet kedvez a befektetésialap-piacnak: számít-e rá, hogy 2014 az idei évnél is jóval eredményesebb lehet ebben a szegmensben? Mit vár 2014-től ezen a piacon?

Mesterházy György vezérigazgató, Erste Alapkezelő 1. Idén tovább erősödött a 2012-ben megindult élénk kereslet. Most már jól látható az is, hogy a befektetési alapok számára kedvező piaci környezet akkor nem átmeneti állapot volt, ennek is köszönhető, hogy az idei első félévet is igazán jó eredménnyel zártuk. Ha megnézzük a szeptemberi számokat, akkor jól látható, hogy a magyarországi alapkezelők által kezelt vagyon – havi szinten – nettó 43 milliárd forinttal nőtt. Ebből a növekedésből mi is kivettük a részünket, mert míg a részesedésünk júniusban 15,1 százalékos volt, addig szeptember végén már a piac 16,3 százalékát mondhattuk a magunkénak. A második félévben sincs okunk panaszra, az általunk befektetési alapokban kezelt vagyon ugyanis dinamikusan növekszik, 2013 októberében újabb 31 milliárddal növekedve elérte a 703 milliárd forintot. Ami

60

az idei évi terveinket illeti, az egész év során láttuk, hogy folyamatosan növekszik az érdeklődés a befektetési alapok iránt. A nyári adóváltozásokat követően a befektetők részéről egyre érzékelhetőbb volt, hogy szívesen látnának ehomentes befektetési alapot is az Erste kínálatában. Ezért az egyik már meglévő befektetési alapunk átalakítását meg is kezdtük, november közepétől pedig elérhető lesz. Szeretnénk egy új alapcsaláddal is megjelenni a következő év elején, de erről most még korai lenne beszélni. 2. A 2013-as évben a lakosság körében eddig népszerű volt a kamatoptimum nevű rövid kötvényalapunk, a megtakarítási célú vegyes alapunk, valamint az ingatlanalapunk. Korábban az ingatlanalap volt nálunk túlsúlyban, de úgy gondoltuk, hogy érdemes lenne az értékpapíralapok felé nyitni. A lakossági ügyfeleket rövid kötvényalapokkal, valamint egy eszközallokációs

vegyes alappal szeretnénk megismertetni. Erősen hiszünk az aktívan kezelt vegyes alapokban, mert az alacsony kamatkörnyezet új területek felé tereli a befektetőket. 3. Nagyon nehéz előrejelzésekbe bocsátkozni hosszabb időtávon, a magunk részéről természetesen arra törekszünk, hogy a kezelt vagyon állománya emelkedjen, és hogy megfelelő jövedelmezőséget érjünk el. Egyébként azt gondolom, hogy a jelenlegi kamatkörnyezet még egy ideig ilyen kedvező marad, ami a befektetési alapok piacát tovább erősíti majd. Az Erste Alapkezelő nem titkolt célja egyébként, hogy megszerezzük a piacon a második helyet. Nagy előnyünk, hogy egy rendkívül felkészült szakembergárdával rendelkező csoport, az Erste Asset Management támogatásával működünk, tehát nemzetközi szinten nagyon erős alapkezelői üzletág részei vagyunk.



KOMM TIBOR

vezérigazgató, CIB Alapkezelő 1. Kiemelkedő teljesítményt nyújtott idén a befektetésialappiac, mind a nettó vagyongyarapodás, mind az elért hozamok tekintetében. Az összesített teljesítmény hatására a nyilvános, nyíltvégű alapok vagyona ezermilliárd forintot meghaladó mértékben növekedett, ami 30 százaléknál is nagyobb emelkedést jelent százalékos arányban. A növekedés forrása elsősorban a lakossági szegmens volt, és a bankbetétekből áramlott a pénz az alapok felé, de érdemes megemlíteni a kis- és középvállalati szektort, ahol szintén nőtt a kezelt vagyon az alapokban. Idén folytatódott az abszolút hozamú alapok térnyerése, ami azonban nem volt meglepetés. Ezenkívül a kötvényalapok is jelentős növekedést értek el. Ez a két kategória a tavalyi évben igen sikeres volt, és ez előrevetítette idei gyarapodásukat. Továbbá töretlenül népszerűek a likviditási/pénzpiaci alapok is. Az egyetlen kategória, amelyben csökkenést látunk eddig, az a részvényalapok kategóriája, ami elsősorban az ez évi gyenge teljesítményeknek köszönhető. 2. A megtakarítási trendeket vizsgálva megállapítható, hogy miközben a lakosság tudatosabban bánik a pénzével, az ügyfelek továbbra is konzervatív befektetési politikát folytatnak, azaz változatlanul fontos számukra a biztonság. Ennek megfelelően a tőkevédett alapok egyre nagyobb teret hódítanak a befektetési alapok között. A CIB alapokban kezelt állomány piaci átlag feletti növekedést produkált az elmúlt időszakban: míg az idei év első nyolc hónapjában a hazai alappiac 30 százalékkal növekedett, addig a CIB állománya több mint 50 százalékkal gya-

rapodott. Ez az eredmény részben annak köszönhető, hogy a befektetési alapokba több mint 60 százalékkal nagyobb összeg áramlott az idei évben a CIB megtakarítási termékein belül. 3. Véleményem szerint 2014 is jó év lesz az alapok szempontjából, de az idei bővülés már nem ismételhető meg. A növekedés forrása továbbra is a lakosság lesz, de itt már mostanra is jelentős átrendeződés volt megfigyelhető, ami nem tűnik fenntarthatónak a jövő évben. Nagy kérdés persze a kamatkörnyezet, hiszen ha folytatódik a kamatcsökkentés, az továbbra is kedvezni fog az alapoknak, de ha lenne egy hosszabb stabil időszak vagy egy kis emelkedés a kamatpályában, a pénzpiaci és kötvényalapok máris sokkal kevésbé lennének vonzóak az ügyfeleknek, és megindulhatna egy ellenkező irányú pénzvándorlás. Összességében azonban pozitív évre számítok.

Pázmándi László vezérigazgató-helyettes, Budapest Alapkezelő 1. Eredményes évet hagyhat maga mögött az alapkezelői piac 2013-ban. Az alacsony kamatkörnyezetnek köszönhetően a lakosság egyre tudatosabban kezeli a megtakarításait, olyan lehetőséget keresve, amellyel a betéti kamatokat meghaladó mértékben gyarapíthatja félretett pénzét. Ennek köszönhetően a betéti konstrukciókkal szemben jelentős teret hódítottak a befektetési alapok. 2. A befektetők az elmúlt időszakban is elsősorban a biztonságosabb befektetési lehetőségeket keresték, így rendkívül népszerűek voltak például a pénzpiaci, a rövid kötvényalapok, illetve a tőkevédett alapok. Továbbá nagy forgalma volt a kicsit nagyobb

PÁZMÁNDI LÁSZLÓ

Komm Tibor

MESTERHÁZY GYÖRGY

BEFEKTETÉS

kockázati étvágyú befektetőknek ajánlott abszolút hozamú alapoknak, amelyekben a duplájára nőtt a kezelt vagyon az elmúlt évben. 3. A következő évben további növekedésre számítunk: az alacsony betéti kamatok várhatóan továbbra is kedvezőbb hozamlehetőség felé terelik a megtakarításokat. Ennek köszönhetően egyre többen ismerkedhetnek meg a befektetési alapok működésével, és egyre többen választják majd a befektetési alapok kínálta változatos megtakarítási lehetőségeket.

61

BEFEKTETÉS

Alacsony kamatkörnyezet

Változnak a befektetési szokások A rekordalacsony kamatkörnyezet a hazai befektetési alapok piacára is jelentős hatást gyakorolt. Az év első 10 hónapjában az alapokban kezelt vagyon közel 30 százalékkal nőtt, egyes alapkategóriákban pedig duplázódott a vagyon. Varga Veronika

A

hazai befektetési alapokban kezelt vagyon az első 10 hónapban eddigi csúcsára, több mint 4433 milliárd forintra nőtt, ami 29,9 százalékos növekedés. A folyamatosan csökkenő betéti kamatok miatt egyre többen keresnek magasabb megtérülést megtakarításaiknak, így a befektetési alapok is jelentős új tőkét vonzottak. A piaci környezet változása azonban új trendeket indított. Míg a korábbi magasabb kamatszintek mellett az elmúlt években a pénzpiaci alapok voltak a pénzáramlás legfőbb nyertesei, az idén már a kicsit magasabb kockázatú eszközök felé mozdultak el a befektetők. Míg a pénzpiaci alapokban kezelt vagyon október végéig 15,5 százalékkal nőtt, addig a kötvény, a vegyes és az abszolút hozam alapok duplázni tudtak, mindhárom kategória több mint 100 százalékkal gyarapította vagyonát. A befektetők tehát reagáltak a kamatcsökkenésre, a megváltozó igényekre pedig az alapkezelőknek is reagálniuk kell. Megkérdeztük Gáti Lászlót, az OTP Alapkezelő marketing & értékesítési igazgatóját, milyen folyama-

62

tokat tapasztaltak, hogyan kezelik azokat, és milyen ajánlatokkal várják a továbbra is mérsékelt kockázatvállalási hajlandósággal rendelkező befektetőket, akik szeretnének a betéti kamatszintek feletti hozamot elérni. A befektetők az elmúlt években kényelmes helyzetben voltak, hiszen kockázatmentesnek tekinthető befektetésekkel, akár pénzpiaci alapokkal is egyszerűen érhettek el reálhozamot. A jelenlegi kamatkörnyezet azonban ezt már nem teszi lehetővé, így a pénzpiacokon elérhető megtérülésnél magasabb hozam érdekében mindenképpen szükség van kockázatvállalásra. Első lépésként igyekszünk újra pozicionálni alapjainkat befektetőink számára, és világossá tenni mindenkinek, milyen eszközöket milyen pénzügyi célra érdemes használni, és milyen teljesítmény várható el ezektől. Kezdjük mindjárt a pénzpiaci alapokkal! A hazai piacon az eszközök több mint egyharmada ilyen alapokban van. Bár az OTP Alapkezelőnél valamivel kisebb ez az arány, az eltérés nem számottevő. Fontos, hogy befektetőink megértsék, a jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben ezek az alapok nem a közép- és hosszú távú megtakarítás eszközei, hanem önmagukban likviditáskezelésre, rövid távú megtakarításokra valók. Szerepük az, hogy a portfólióval rendelkező ügyfeleink megtakarítási kosarában a rövid távú, likvid részt tegyék ki, egyfajta folyószámla-kiegészítőként, illetve kockázatcsökkentő, árfolyamsimító szerepet tölthetnek be a kockázatosabb befektetések mellett. A hazainál alacsonyabb kamatkörnyezetben, a fejlett piacokon is nagyszerűen működnek a pénzpiaci alapok, csak szerepük szerint kell használni azokat. A kötvényalapokkal kapcsolatosan is fontosnak tartjuk, hogy ügyfeleink minél tájékozottabbak legyenek, milyen terméket is vásároltak. Az idén eddig a hazai piacon a kötvényalapok vagyona 390 milliárd forintról 800 milliárd forint fölé nőtt, még mindig


BEFEKTETÉS ebbe a kategóriába volt a legmagasabb a tőkebeáramlás mértéke. Véleményünk szerint ez az elmúlt másfél-két év kimagasló kötvénypiaci teljesítményének köszönhető, vagyis a magas visszatekintő hozamok vezérelték a vásárlásokat, hiszen ma már jóval alacsonyabb megtérülést várhatunk a közeljövőre vonatkoztatva. Lényegesnek tartjuk tehát azt tudatosítani, hogy a kötvényalapok révén elérhető a bankbetétek szintjét meghaladó megtérülés, de nem szabad a közelmúlt hozamait elvárni, illetve számolni kell mérsékelt kockázatokkal, árfolyam-ingadozásokkal. Az abszolút hozam alapok is rekordgyorsasággal nőttek. Itt arra törekszünk, hogy minél szélesebb befektetői kör számára tegyük ezeket elérhetővé, vagyis azokat az ügyfeleket is igyekszünk elérni, akik a pénzpiacinál magasabb hozamok érdekében csak mérsékelt kockázatot vállalnának. Számukra olyan óvatos vegyes alapot ajánlunk, amelyben kisebb súllyal van abszolút hozam stratégia, nagyobb súllyal pedig pénzpiaci és kötvénybefektetések. Megjelentek tehát új termékkel, ajánlattal? Van új termékünk, de eddigi kínálatunkban is szerepelt olyan ajánlat, amelyet a jelenlegi piaci környezetben javasolunk. Kezdjük már meglévő, többéves hozamtörténettel rendelkező termékeinkkel. Még 2006-ban elindítottuk az OTP Prémium Válogatás Alapokat, amelyek alapok alapja formában egy-egy kész portfóliót alkotnak saját befektetési alapjainkból összeállítva. Jelenleg öt ilyen termékünk van. Ezek közül kettőt emelnék ki, a kockázati skála két végéről. Mérsékelten kockázatvállaló, de reálhozamra törekvő befektetőknek ajánljuk az OTP Prémium Klasszikus Alapot. Ebben 75 százalék célsúllyal pénzpiaci és kötvényalapok szerepelnek, 25 százalék megcélzott aránnyal pedig sikeres abszolút hozam alapjaink befektetési jegyei. Az alap eddigi közel hét éve alatt mérsékelt árfolyam-ingadozás mellett ért el kedvező teljesítményt: Időszak

Évesített hozam

Időszak

Évesített hozam

1 év

6,01

5 év

11,73

3 év

6,78

Indulástól

8,29

Évesített hozamok, 2013.10.31.

Az alapot legalább 1-3 éves befektetésre ajánljuk. Előnye, hogy ügyfeleink egyetlen tranzakcióval, költséghatékonyan jutnak olyan diverzifikált portfólióhoz, amelyben legalább öt különböző OTP alap szerepel.


A magasabb hozam érdekében számottevő kockázatot is vállaló ügyfeleknek a legsikeresebb abszolút hozam alapjainkból összeállított OTP Prémium Származtatott Alapot ajánljuk. Az alapban öt portfóliómenedzserünk alapjai szerepelnek 20-20 százalék súllyal. Nagy előnye, hogy ügyfeleink olyan portfólióhoz jutnak, amelyben eltérő stratégiájú, egymással alacsony mértékben korreláló, együtt mozgó abszolút hozam alapok szerepelnek, így a diverzifikáció révén a várható árfolyam-ingadozás jelentősen csökkent. Az OTP Prémium Származtatott Alap összetétele: Alap neve

Súly

OTP Supra Alap

20%

OTP EMDA Alap

10%

OTP G10 Euró Alap

10%

OTP Abszolút Hozam Alap

20%

OTP Új Európa Alap

20%

OTP Föld Kincsei Alap

20%

Az alapot legalább 3-5 éves befektetésre ajánljuk. Előnye, hogy ügyfeleink egy portfólióban juthatnak kötvény, deviza részvény és árupiaci stratégia mentén kezelt abszolút hozam alapokhoz. Az OTP Prémium Származtatott Alap 2011 áprilisában indult, teljesítménye az alábbiak szerint alakult: Időszak

Évesített hozam

Időszak

Évesített hozam

1 év

7,06

Indulástól

13,42

Évesített hozamok, 2013.10.31.

Szeretnék egy új termékről is beszámolni. Idén ősszel indítottuk első ehomentes termékünket, az OTP Prémium Tőkegarantált Pénzpiaci Alapot. Pénzpiaci alapként önmagában rövid távú befektetésre ajánljuk ugyan, de emellett portfólió építéséhez is javasoljuk. Amennyiben ügyfeleink az OTP Prémium Pénzpiaci Alap mellé kisebb, legfeljebb 35 százalék súlylyal az OTP Prémium Származtatott Alapba is befektetnek, máris kész egy olyan diverzifikált, óvatos vegyes portfólió, amely hét alapból áll, ráadásul az eho is csökkenthető általa. Az alapjainkat forgalmazó tanácsadó munkatársakat is arra biztatjuk, hogy ügyfeleik egyéni kockázatvállalási hajlandóságának megfelelően javasoljanak ehhez hasonló portfóliót, mert a jelenlegi piaci környezetben csak a kockázatmentes termékektől való elmozdulással érhető el reálhozam.

63

BEFEKTETÉS

Timberland Capital a konzervatív tőkebefektetés új formája A privát vagyonkezelésre fókuszál a hazai piacon a német Timberland Capital Management GmbH vagyonkezelő a Timberland Befektetési Alapokkal, amely felügyelt német pénzügyi szolgáltató intézetként határon átnyúló tevékenység keretei között működik az uniós szabályozás alapján. Befektetési politikájuk konzervatív, mint ezt számos ügyfelük igényli. Krizsán Károllyal, a Timberland Capital AG Kelet-közép-európai igazgatójával beszélgettünk. Varga Veronika

burgban is tevékenykedik, ahol különböző befektetési alapok alapkezelő menedzseri feladatait látja el. A Timberland immár hét EU-tagállamban rendelkezik a szükséges engedélyekkel. A magyar piacon 2010 óta működünk. Ami pedig az eddigi eredményeinket illeti: maga a szolgáltatás, amellyel jelen vagyunk, rendkívül újszerű, ezért az első két évben elsődleges célunk volt, hogy megismertessük tevékenységünket az együttműködő partnereinkkel, és kiválaszthassuk azokat, akikkel valóban szeretnénk együtt dolgozni. Igaz, a 2012-es év második fele már Magyarországon is egyértelműen jelentős piaci felfutást hozott, de 2013 az az év, amikor már valóban tudtuk hozni az elvárt eredményeket.

Vállalatuk évtizedes hagyományokkal rendelkezik Németországban, de mi jellemzi a Timberland Capital tevékenységét a magyar piacon? Milyen eredményeket tudnak eddig felmutatni? A Timberland Capital AG menedzsmentje valóban húszéves szakmai múlttal rendelkezik a német és a luxemburgi piacon a vagyonkezelés és az alapkezelés területén, alapvetően saját befektetési alapokat hoz létre és kezel. A Timberland Capital Management GmbH által végzett portfóliókezelés Németországban 1998 óta rendelkezik önálló pénzügyi szolgáltató intézményi engedéllyel, 2000 óta pedig Luxem-

64

Mi az a stratégia és a másoktól eltérő üzleti modell, amely szerint tevékenykednek, és milyen termékeket, szolgáltatásokat kínálnak jelenleg a magyar piacon? Először is, az általunk nyújtott szolgáltatás minden tekintetben német, illetve luxemburgi színvonalú. A Timberland a németországi piacon túl is innovatív és megbízható partnerként szerzett nevet magának. Úgy látjuk, Magyarországon óriási tere van a befektetésialap-piac fejlődésének, így a stratégiánk egyértelmű: ebből a piacból a befektetési formáinkkal minél nagyobb szeletet kihasítani, és a magyar piacon a további fejlődést mind az értékesítési, mind pedig a termékoldalon aktívan alakítani. Magyarországon túlnyomó részben banki vagy biztosítói befektetésialap-vásárlások valósulnak meg, mi ettől eltérő üzleti modellben működünk, és gondolkodunk. Különlegességünket egyfelől a jogi keretrendszer adja,


BEFEKTETÉS amelynek számos előnyt köszönhetünk, így a hasonló termékekhez képest alacsony költségszintet és az ügyfelek számára kínált rendkívül rugalmas szolgáltatási kört. Szakmai oldalról nézve szintén ennek eredménye egy olyan befektetési portfólió logika, amelyben szerepel a befektetési arany mint értékőrző elem, szerepelnek kamatozó befektetések, különösen német záloglevelek, valamint elismert, vezető partneralapok osztalékorientált részvényei. Mindez a konzervatív befektetési stratégiával, az úgynevezett osztalékstratégiával, melyet Benjamin Graham professzor dolgozott ki, aki nem kisebb hírességnek, mint Warren Buffettnek is mestere volt.

mára, hiszen 20 éve ezzel foglalkozunk. Együttműködő partnereinknek természetesen nem csak a közvetítésben van jelentős szerepük. Azt szeretnénk, hogy az a pénzügyi tanácsadó, akivel együtt dolgozunk, valóban tanácsadó legyen, ne üzletkötő. Szigorú szempontok szerint szűrjük a partnereket, hogy ugyanazt a minőségi színvonalat képviseljék az ügyfeleink felé, amelyet mi is képviselünk, következésképpen el is várunk. Mi biztosítjuk a terméket, a termék supportot és az oktatási rendszert a partnercégek számára, ők pedig a tanácsadói know how-t. Jelenleg mintegy 15 együttműködő partnerünk van, e tekintetben egyértelműen a minőségre törekszünk, nem célunk a puszta mennyiségi növelés.

Mit jelent ez a gyakorlatban? Filozófiánk konzervatív, és lehetőség szerint a folyamatos hozamok, valamint a biztonságorientált befektetés kiegyensúlyozott arányát helyezi előtérbe. Befektetési stratégiánk jelenleg három részből áll: a hozam, a nemesfém és a biztonsági portfóliókból. A hozam portfólió célbefektetései osztalékorientált blue chipek, vagyis a nemzetközi tőzsdén a legnagyobb forgalmú, leglikvidebb és legnagyobb tőkekapitalizációjú vállalatok papírjai. Az osztalék minden évben egy realizált hozam, melyet a célalap szintjén újra befektetnek, és független az egyes részvénybefektetések árfolyam-ingadozásától. Így közép-, illetve hosszú távon magasabb hozam érhető el. Ez az úgyMik a terveik, célkitűzéseik a 2014-es évben, nevezett osztalékstratégia lényege, amelyet fentebb illetve hosszabb távon? említettem. 2014 az európai piacnyitás és Magyarországról A második részt kitevő nemesfém portfóliónk kiindulva a kelet-közép-európai piacok felfedezésélényegében fizikai arany, melyet intézményi vásárlóknek éve lesz. Várhatóan még ebben az évben megkeznak járó kondíciók szerint vásárolunk az alapjaink dődik az együttműködés a horvát, a román és a szloszámára. Az arany stabilizáló, infláció elleni vagyonvák szakmai szereplőkkel. Továbbá jövőre zárt végű elem. Úgy gondoljuk, valamilyen mértékben minden befektetési alapokat vezetünk be a piacra, valamint befektetésnek része kell, hogy legyen az arany, hiszen az értékpapírok egy különleges formáját, amelyek mindenkor értékálló. Végezetül a harmadik elem a összvolumene mintegy 3,5 milliárd euró lesz. Emellett biztonsági portfóliónk, melynek elemei kamatozó továbbra is arra törekszünk, hogy megfeleljünk megbefektetések, különösen német záloglevelek. Ennek a lévő és potenciális új ügyfeleink és partnereink elváhárom portfóliónak a különböző arányú keverékéből rásainak. Nem a kiugró, óriási hozamokban, hanem állítottuk össze öt befektetési osztályunkat, melyeket – egy konzervatív befektetési politika mentén – a bizügyfeleink mindenkor az adott élethelyzetükhöz igatos, kiegyensúlyozott és folyamatos eredményekben zíthatnak. hiszünk. Milyen modellben, kiken keresztül értékesítenek? Ügyfeleket direkt módon nem szolgálunk ki, tanácsadó cégekkel dolgozunk együtt, amelyek megszűrik számunkra a potenciális ügyfeleket. Alapvetően két komoly kategóriát emelnék itt ki: olyan ügyfeleket is tudunk fogadni, akik rendszeresen szeretnének befektetni, akár évi ezer eurótól is, de a fő irány számunkra a privát vagyonkezelés mind egyéni befektetők, mind pedig vállalatok és intézmények szá-


TIMBERLAND CAPITAL AG Magyarországi Képviselet [email protected] www.timberland-capital.hu

65

ÖNGONDOSKODÁS-NYUGDÍJ

Nyugdíjas munkavállalók az Európai Unióban:

nem csak a megélhetés miatt dolgoznak 65 év felett az Európai Unióban szinte minden ember jogosult nyugdíjra, mégis a 65-69 év közöttiek mintegy 11 százaléka áll fizetett alkalmazásban. Az elmúlt években egyre gyakoribbá vált, hogy 65 éves koruk után is dolgoznak az emberek. Az EU szakosított munkaügyi szervezete, az Eurofound legutóbbi tanulmányában azt vizsgálta, hogy kik ezek a dolgozó nyugdíjasok, milyen típusú munkát végeznek, mennyiben járul hozzá ez jövedelmükhöz, és a cégek miért alkalmazzák őket? Straub Erzsébet

P

olitikai szempontból ez, vagyis a nyugdíjasok mind gyakoribb munkavállalása igen fontos fejlemény, különösen azért, mert az öregedő társadalmakról szóló negatív forgatókönyvek hajlamosak azt feltételezni, hogy ez a korosztály gazdaságilag inaktív, miközben sokuk számára a munkából származó jövedelem jelenti az egyik legfontosabb bevételi forrást nyugdíjas éveikben. Az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound) nemrégiben készült tanulmánya ezt a kérdést járja körül a szakirodalom, a különféle adatok és nyugdíjasokat foglalkoztató vállalatokról szóló esettanulmányok áttekintésén keresztül.

Negyedéves foglalkoztatási ráta (%) a 65-69 évesek körében az Európai Unióban (2005 Q1 - 2013 Q2) FORRÁS: Eurostat 11,5 11,0 10,5 10,0 9,5 9,0 2005Q1 2005Q2 2005Q3 2005Q4 2006Q1 2006Q2 2006Q3 2006Q4 2007Q1 2007Q2 2007Q3 2007Q4 2008Q1 2008Q2 2008Q3 2008Q4 2009Q1 2009Q2 2009Q3 2009Q4 2010Q1 2010Q2 2010Q3 2010Q4 2011Q1 2011Q2 2011Q3 2011Q4 2012Q1 2012Q2 2012Q3 2012Q4 2013Q1 2013Q2

8,5

Negyedéves foglalkoztatási ráta (%) a 65-69 évesek köréFORRÁS: Eurostat ben Magyarországon (2005 Q1 - 2013 Q2) 5,5 5,0 4,5 4,0

3,0

2005Q1 2005Q2 2005Q3 2005Q4 2006Q1 2006Q2 2006Q3 2006Q4 2007Q1 2007Q2 2007Q3 2007Q4 2008Q1 2008Q2 2008Q3 2008Q4 2009Q1 2009Q2 2009Q3 2009Q4 2010Q1 2010Q2 2010Q3 2010Q4 2011Q1 2011Q2 2011Q3 2011Q4 2012Q1 2012Q2 2012Q3 2012Q4 2013Q1 2013Q2

3,5

66

Mennyire fontos a nyugdíjasoknak a munka? A nyugdíjba vonulást követő munkavállalás igen fontos bevételi forrása lehet a nyugdíjasoknak, az állami- és magánnyugdíj, valamint az egyéb magánmegtakarítások mellett. Az Eurofound szerint a 65 év feletti európai állampolgárok bruttó egyéni jövedelmeinek mintegy 7 százalékát teszi ki a munkából származó jövedelem. Tekintve, hogy az Európai Unióban a 65-80 év közöttiek többsége nem dolgozik, ha pusztán a munkavállaló nyugdíjasokat tekintjük, esetükben a bruttó egyéni jövedelem több mint fele származik a vállalt munkából. Ráadásul a 65-80 év közötti dolgozó nyugdíjasok kétötödénél az összes jövedelem több mint 80 százalékát a munkabér adja.

Kik ezek a dolgozó nyugdíjasok? A 65 év feletti nyugdíjasok közül a fiatalabbak körében viszonylag gyakori a munkavállalás az Európai Unióban. Az Eurostat adatai szerint 2013 második negyedévében az Európai Unió 27 tagállamában a 65-69 évesek mintegy 11,1 százaléka dolgozott. Ez az arány 2005 óta – amikor arányuk még csak 8,6 százalék volt – szinte töretlenül emelkedik. Ugyanez a tendencia elmondható hazánkról is, ahol a 2005 eleji 4 százalékról az idei év második negyedévére 5,2 százalékra nőtt a vizsgált korcsoportban a foglalkoztatottság. Az idősebb, 70-74 éves korosztályban azonban ennél jóval alacsonyabb, 5,4 százalékos a foglalkoztatottság (2005-ben még csak 4,2 százalék volt), a 75 év feletti európaiaknak pedig mindössze 1,3 százaléka dolgozik (2005-ben 1,1 százalék).A statisztikákból az is kiderül, hogy a férfiak körében jellemzőbb, hogy


ÖNGONDOSKODÁS-NYUGDÍJ 65 év felett is munkát vállalnak, mint a nők körében. Azokban az országokban viszont, ahol a nők nyugdíjkorhatára alacsonyabb, mint a férfiaké, a nyugdíjba vonulás utáni munkavállalás inkább a nők körében jellemző. Az életkor és a nem mellett az iskolázottság szintén fontos megkülönböztető ismérv. Azon 65 év felettiek körében ugyanis, akik felsőoktatásban vettek részt, jóval gyakoribb a munkavállalás nyugdíj után. Abszolút értelemben ugyanakkor jóval több az alacsonyabb iskolázottságú nyugdíjas dolgozó. A jelentés azt is megállapítja, hogy az elmúlt években megfigyelhető növekvő munkavállalási kedv a nyugdíjasok körében leginkább a középiskolai végzettségűekre jellemző.

Miért dolgoznak a nyugdíjasok? Sokan azért, mert több pénzre van szükségük a megélhetéshez. Számukra a munkából származó jövedelem jelentős részét képezi a nyugdíjas kori bevételnek. Az Európai Unióban a 65 év felettiek mintegy ötöde olyan kevés nyugdíjból él, amely közelít a szegénységi küszöbhöz. Ez azt jelenti, hogy viszonylag kis jövedelemcsökkenés esetén jelentős különbség állna elő az időskorúak szegénységi rátájában. Még ha egy háztartás nem is esik a szegénységi küszöb alá, akkor is nehézséget okoz a megélhetés. Az alábbi táblázat azt mutatja, hogy a háztartások hány százalékának jelent saját bevallása szerint (komoly) nehézséget a megélhetés. Ezen háztartások aránya láthatóan jóval magasabb, mint a szegénységi küszöb közelében élőké. A 65 év feletti, egyfős háztartásban élők körében jóval többen küzdenek megélhetési problémákkal, mint a nagyobb háztartásban élők. A 65 évnél idősebb egyfős háztartások 53,6 százaléka számára jelent nehézséget a megélhetés. A nagyobb családok esetében ez az arány 44,5 százalék. A nyugdíjasok természetesen az egyes tagállamokban eltérő mértékben vannak kitéve az elszegényedés kockázatának. Bulgáriában, Romániában, Litvániában és hazánkban a 65 év felettiek jóval nagyobb százalékának vannak megélhetési problémái, mint a német, dán, luxemburgi vagy svéd nyugdíjasoknak, ahol a 65 év felettieknek csak igen kis százalékát fenyegeti szegénység. Az Eurofound jelentése szerint azonban messze többen vállalnak munkát az EU-ban nem pénzügyi okokból, hanem inkább azért, mert így próbálnak társadalmilag aktívak és integráltak maradni. A munkával tehát aktívak és egészségesek kívánnak maradni, továbbá tájékozottak azokon a területeken, amelyek érdeklik őket. A felmérés szerint azok a 65 év feletti európai nyugdíjasok, akik továbbra is dolgoznak, relatíve elégedettek a munkájukkal: 10-ből 8,4 pontra értékelték meglévő


Megélhetési problémákkal küzdő háztartások FORRÁS: Eurofound aránya (%), EU, 2010

Bulgária Románia Magyarország Litvánia Lettország Görögország Szlovákia Portugália Lengyelország Olaszország Ciprus Málta Cseh Köztársaság Szlovénia Észtország Spanyolország Franciaország Írország EU Belgium Ausztria UK Hollandia Finnország Dánia Németország Luxemburg Svédország

Egy felnőtt 65+

Két felnőtt, legalább egyik 65+

97,7 94,2 90,5 94,8 89,1 88,5 86,8 82,7 81,7 78,5 80,9 69,1 72,0 72,9 71,8 61,3 64,3 47,6 53,6 55,2 50,9 29,5 24,3 22,1 19,5 21,4 13,5 21,9

94,5 89,2 88,4 88,0 83,8 81,8 81,7 76,5 75,9 71,6 70,7 68,8 62,2 61,0 57,7 54,5 53,9 45,6 44,5 38,9 32,5 25,9 17,1 11,9 11,7 11,2 7,5 6,5

munkájukat, míg a 18-64 év közöttiek csak 7,4 pontot adtak.

Hol dolgoznak? A nyugdíjasok körében végzett munka az EU egyes tagállamaiban jellemzőbb. Az Eurostat adatai szerint Romániában, Portugáliában, Észtországban és az Egyesült Királyságban a legmagasabb a 65-69 év közöttiek foglalkoztatottsága: ezekben az országokban közülük nagyjából minden ötödik dolgozik. Az utóbbi években, 2005 és 2012 között jelentősen, átlag 4-6 százalék között növekedett körükben a foglalkoztatottság Litvániában, Svédországban, Finnországban, Ausztriában és Németországban. A 65 év feletti európai dolgozó nyugdíjasok közül négyből több mint egy a mezőgazdaságban, erdőgazdálkodásban és a halászati szektorban tevékenykedik. A 15-64 év közöttiekhez képest erősen felülreprezentáltak ezekben az ágazatokban, hiszen körükben csak nagyjából minden huszadik ember dolgozik ezeken a területeken. Nem meglepő módon ugyanakkor az építőipari

67

ÖNGONDOSKODÁS-NYUGDÍJ munka csak fele olyan gyakori a 65 év felettiek, mint az aktív korúak körében. Az egészségügy és szociális ellátás területén, illetve a kereskedelemben alkalmazzák a legtöbb nyugdíjast. A szakmai, tudományos és műszaki tevékenység a harmadik legnagyobb szektor, ahol a 65 év felettiek dolgoznak, miközben a 15-64 év közöttiek körében ez csak a nyolcadik helyen áll. Az aktív korúakéhoz képest ugyanakkor csak fele olyan gyakori a 65 év felettiek körében a közigazgatásban történő foglalkoztatás.

Milyen szerződéssel dolgoznak a nyugdíjasok? A kor előrehaladtával a részmunkaidős foglalkoztatás egyre gyakoribb, a nyugdíjkor környékén pedig meredek ugrás figyelhető meg ennek a foglalkoztatási formának a gyakoriságában. A 65 év feletti foglalkoztatott európaiak 58 százaléka részmunkaidős, szemben az 50-64 év közöttiek 20 százalékával. Szintén gyakori a munkaerő-kölcsönzés, a határozott idejű munkaszerződés a 65 év feletti nyugdíjasok körében, csakúgy, mint a 15-29 évesek körében. Azonban míg utóbbiak inkább határozatlan idejű munkaszerződést, vagyis állandó munkát keresnek inkább, a nyugdíjasok kifejezetten előnyösnek tekintik az ilyen feltételekkel történő munkavégzést. Az Eurofound szerint igen gyakori a be nem jelentett munkavégzés is a nyugdíjasok körében, mivel nekik nem áll mindig érdekükben bejelenteni munkajövedelmüket, különösen ha ezzel csökkentik az állami nyugdíjjogosultságukat. A dolgozó nyugdíjasok körülbelül fele önfoglalkoztató. Ezt az Eurofound két indokkal magyarázza: egyrészt azok, akik aktív koruban önfoglalkoztatók voltak, jóval nagyobb eséllyel folytatják a munkát a kötelező nyugdíjkorhatár elérése után is. Másrészt nagyobb esélylyel lesz valaki alkalmazottból önfoglalkoztató nyugdíjas korára, mint fordítva, önfoglalkoztatóból alkalmazott. A vállalkozók eltérő motivációk miatt folytatják a munkát a nyugdíjkorhatár elérése után: sokan közülük nem rendelkeznek kellő megtakarítással, csak minimális összeget tettek félre nyugdíjcélra. Másrészt a vállalkozók általában jobban élvezik a munkát, mint az alkalmazottak. Akik csak nyugdíjas korukra váltak vállalkozóvá, gyakran már régóta ezt szerették volna tenni, de likviditási okokból vagy a családi akadályok miatt nem tehettek így. Mások azért választják ezt a formát, mert ez felel meg leginkább az igényeiknek, harmadrészt sokan nem találnak munkát, így csak a vállalkozás marad számukra. Emellett számos országban csak formailag egyéni vállalkozók a nyugdíjasok, valójában egyetlen cégnek dolgoznak, gyakran annak, ahol nyugdíjba vonulásuk előtt alkalmazottak voltak.

68

Miért alkalmaznak nyugdíjasokat a cégek? Az Eurofound jelentése több mint 20 esettanulmányt is tartalmaz, nyugdíjasokat foglalkoztató állami és magánvállalatokról, intézményekről. Ezek eltérő motivációi a nyugdíjasok alkalmazása terén rávilágítanak arra, hogy mivel lehet rávenni az EU-ban a munkáltatókat arra, hogy nyugdíjasokat alkalmazzanak. Egyes foglalkoztatók azt állítják, hogy egyáltalán nem szempont a munkavállaló megtartása vagy felvétele során, hogy nyugdíjas-e az illető, vagy sem, más esetekben kifejezetten a pozitív oldalait hangsúlyozták ki a munkáltatók az idősebb – nem feltétlenül nyugdíjas – munkavállalók alkalmazásának, de sokan a kor szerint diverzifikált munkaerő-állomány mellett tették le voksukat. Igen sok munkáltató ugyanakkor kifejezetten releváns tényezőként tekint arra, hogy alkalmazottja nyugdíjas. Sokan úgy vélik, hogy ők jobban megértik az ügyfeleik igényeit, főként ha azok is idősebb korúak. A nyugdíjasok által elfogadott alacsonyabb bérek, rugalmasabb időbeosztás, projekt jellegű, bizonytalan foglalkoztatás is fontos motivációt jelentenek. Igen sok munkáltató jegyezte meg azt is, hogy a nyugdíjasok különösen motivált dolgozók, mivel gyakran nem csupán anyagi okok miatt vállalnak munkát. A betanítás és az új munkaerő toborzásának költségei szintén abban teszik érdekeltté a munkáltatókat, hogy megtartsák alkalmazottaikat a nyugdíjkorhatár betöltése után is. A tanulmány tanulsága szerint egyre többen vállalnak tehát munkát az után is, hogy betöltötték a törvényes nyugdíjkorhatárt. A 65 év feletti európaiak közel fele, akik jelenleg nem dolgoznak, szívesen vállalnának munkát, elsősorban részmunkaidőben. Továbbá a 65 év feletti partnerrel rendelkező nyugdíjasok kétötöde jelezte azt, hogy örülne, ha partnere több órában dolgozna. Az Eurofound jelentése arra is kitér, mit tehetnek a kormányok, a munkaadók és a nyugdíjasok annak érdekében, hogy növeljék a nyugdíjasok körében a munkavégzést. Ezek közé tartozik például az olyan nyugdíjrendszer kialakítása, amely mellett megéri a nyugdíjasnak munkát vállalni, az így szerzett jövedelmüket bejelenteni és a nyugdíjrendszer fenntarthatóságához hozzájárulni. Figyelembe véve a fiatalabb és az idősebb munkavállalók között folyó versenyt a munkahelyekért, az Eurofound szerint a kormányoknak inkább olyan intézkedéseket kellene hozniuk, amely a vállalkozói szellemet ösztönzi, mentorálási és részmunkaidős lehetőségeket kínál a nyugdíjasok számára. Ez utóbbi ráadásul egybeesik sok nyugdíjas preferenciájával is. Ezen túlmenően a munkáltató-munkavállaló közötti kommunikáció is hozzájárulhat azoknak a téves információknak az eloszlatásához, amelyek eltántorítják az embereket attól, hogy nyugdíjba vonulás után is dolgozzanak.



5XJDOPDVDQY£OWR]WDWKDWµWHOMHVN¸UĳV]ROJ£OWDW£VXQNU«Y«Q DOHJMREE£UDNRQEL]WRV¯WMXNDN¾O¸QI«OHQ\RPGDLSURPµFLµV DQ\DJRNEL]WRV¯W£VLN¸WY«Q\HNHJ\«EQ\RPWDWY£Q\RN szállítását, raktározását, illetve szortírozását.

0L«UWȴ]HWQHW¸EEHWDQQ£ODPHQQ\LWIHOW«WOHQ¾OV]¾NV«JHV"

www.storesoncloud.com [email protected]


69


Növekvő bizalom A kedvezőtlen piaci körülmények dacára is elismerésre méltóan teljesítenek az önkéntes nyugdíjpénztárak. Lehoczky László, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke szerint kifejezetten kedvezőek a kilátások, belátható időn belül határozottabban növekedő trendbe is fordulhat a szegmens. Buzás Gábor

Hogyan teljesítenek a Szövetséghez tartozó önkéntes pénztárak? Mit mutatnak a legfrissebb adatok? A Stabilitással együttműködő önkéntes nyugdíjpénztárak kiváló eredményeket értek el az év eddig eltelt időszakában. A szóban forgó kasszák összesített vagyona a harmadik negyedév végén meghaladta a 880 milliárd forintot, ami 8 százalékos növekedést jelent a tavalyi év azonos időszakához képest. Ezzel párhuzamosan minimálisan, de csökkent a taglétszám, így az egy főre vetített vagyon még nagyobb mértékben, több mint 10 százalékkal gyarapodott. A harmadik negyedév végén a Stabilitáshoz tartozó önkéntes pénztárak egy-egy tagja átlagosan 790 ezer forintos összeggel rendelkezett a számláján. Az összvagyon növekedésének mértéke és az egy főre jutó vagyon bővülése is többszöröse az inflációnak és a betéti kamatoknak, ez pedig megerősíti azt a tényt, hogy az önkéntes pénztárak attraktív célpontot jelentenek a megtakarítási piacon, és kedvező megoldást kínálnak a hosszú távú öngondoskodásra. A Stabilitásnál most arra számítunk, hogy az első kilenc hónapban elért 5 százalék feletti realizált hozamból adódóan az egész évet az inflációt meghaladó növekedéssel zárják a szervezethez tartozó önkéntes nyugdíjkasszák. Hogyan változott az önkéntes nyugdíjkasszák taglétszáma, és mire számít a jövőben ezen a téren? A harmadik negyedév végén a stabilitásos önkéntes pénztárak létszáma 1,15 millió tagot számlált. Ez mindössze 27 ezer fővel marad el az egy évvel korábbi adattól, negyedéves szinten pedig még ala-

70

csonyabb, 13 ezer fős a lemorzsolódás. A változás mértéke tehát a teljes létszámhoz képest marginálisnak mondható, és a jövőben várhatóan már növekedésről lehet majd beszélni. Úgy látom, a kasszák az eredményeikkel tehetnek a legtöbbet azért, hogy növeljék a népszerűségüket, a legfrissebb adatok alapján mért teljesítmény önmagáért beszél. Az egy tagra eső két számjegyű vagyonbővülés, ha nem is egyedülálló, mindenképpen elismerésre méltó a mostani piaci környezetben, gondolok itt elsősorban az alacsony kamatkörnyezetre. Az önkéntes pénztári tagok is bíznak a pénztárakban, erre utal az a tény, hogy az utóbbi időszakban az egyéni, tagi befizetések összege rendre meghaladta a munkáltatói befizetésekét. A múlt év harmadik negyedévében a munkaadók összesen 9,4 milliárdot fizettek be a számlákra, 1,4 milliárddal többet, mint a tagok. A múlt év utolsó negyedévében fordult a kocka, azóta a tagok fizetnek többet, az idei harmadik negyedévben 10,6 milliárd érkezezett a tagoktól, míg a munkáltatók összesen 8,9 milliárd forintot fizettek. Ezek a számok is egyértelműen bizonyítják az önkéntes pénztárakba vetett bizalmat. Az önkéntes pénztárak vonzerejét növel-


ÖNGONDOSKODÁS-NYUGDÍJ heti az szja-törvény azon változása is, amely szerint a jelenlegi 130 ezerről 150 ezerre emelkedne jövőre az egyéni befizetések után járó adókedvezmény felső határa. Az is kedvező, hogy az adókedvezményt korhatár nélkül igénybe lehet venni, ráadásul nem kell minimum két pénztárban tagnak lenni és tagdíjat fizetni, hanem egyetlen pénztárnál is érvényes lesz a kedvezmény. Az önkéntes pénztári szektor bővüléséhez továbbá szükség van gazdasági növekedésre is. A legfrissebb GDP-adat talán már némi óvatos bizakodásra is okot adhat e tekintetben. Bízom abban, hogy mindezek arra ösztönzik az embereket, hogy nyissanak az önkéntes kasszák felé, így már rövid távon megállhat a létszámcsökkenés, és emelkedhet a tagok száma.

számba vesszük, akkor kiderül, hogy nőtt a pénztárak működési tartaléka.

Tapasztalataik szerint mekkora nyitottságot mutat a fiatal célcsoport az önkéntes pénztári megoldások iránt? Bár vannak jelek arra, hogy a fiatalok körében is egyre fontosabbá válik az öngondoskodás, kétségtelen, hogy az önkéntes pénztárak nehezen tudják őket megfogni. Pedig számukra különösen jó megtakarítási alternatívát kínálnak az önkéntes pénztárak. Ennek azonban fejben kell eldőlnie. Azaz a fiataloknak is tisztában kell lenniük azzal, hogy szükség van a hosszú távú megtakarításokra, nem csak a mában kell élni. Legalább két-három évtizedes takarékoskodásra van Mennyire jelentenek alterszükség ahhoz, hogy a megfe„Legalább két-három natívát az öngondoskodás lelő tartalékkal kezdhessék meg évtizedes takarékoskoiránt elkötelezettek számára nyugdíjas éveiket. Máshogy a jelenlegi alacsony kamatkörfogalmazva, leginkább a 30 dásra van szükség nyezetben az önkéntes nyugév körüli korban kell megkezdíjpénztárak? deni az öngondoskodást, ekkor ahhoz, hogy a megfeleHa összevetjük a betéti éri meg a leginkább, minden lő tartalékkal kezdheskamatokkal a vagyonbővülés egyes elvesztegetett év a nyugmértékét, akkor egyértelműen díjas korban elkölthető összesék meg nyugdíjas látszik az önkéntes pénztáget csökkenti. rak vonzereje. A Magyar NemAmikor az öngondoskoéveiket...” zeti Bank adatai szerint a betéti dásról beszélünk, akkor minkamatok szeptemberben átladenképpen ki kell térni az gosan 3,1 százalékosak voltak. Egy évvel korábegészségpénztárakra, ez is az öngondoskodás egyik ban pedig 6,48 százalékon álltak. Még az utóbbinál fontos formája. A pénztárak hozzájárulnak ahhoz, is jóval magasabb vagyonbővülést produkáltak az hogy idősebb korban is egészségesek maradjanak önkéntes kasszák — ha kizárólag a két számot vetjük a tagjaik. Szeptember végén 723 ezer tagot számlálössze, akkor több mint 1 százalékpontos a különbség. tak a Stabilitáshoz tartozó egészségpénztárak, az egy főre jutó vagyon szeptember végén megközelítette Meddig működhet veszteséggel ez a szegmens? a 60 ezer forintot. Az egészségpénztárak népszerűMilyen jövőképet valószínűsít a Stabilitás Pénztárségét az is mutatja, hogy a harmadik negyedévben szövetség? 1,9 millió szolgáltatás árát fedezték a tagok számára. A kép összetett, ha minden tényezőt figyelembe Vagyis a negyedév alatt átlagosan egy-egy tag legveszünk, akkor veszteségről szó sincs, sőt, a tartaalább kétszer vett igénybe valamilyen szolgáltatást. lékok növekedéséről beszélhetünk. A Stabilitáshoz A másik érdekes átlag, hogy az egészségpénztári tagok tartozó önkéntes pénztárak jelentősen csökkentetnaponta 21 ezer szolgáltatást vettek igénybe a kérdéték működési veszteségeiket az idén. A harmases időszakban. dik negyedévben 200 millió mínusz jött össze ezen a soron, ami 30 százalékos csökkenést jelent éves Mit érdemes tudni a magán-nyugdíjpénztári szinten. Beszédes az is, hogy az idén eltelt három szektorról? Hogyan teljesít most ez a terület? negyedévben az összesített működési veszteség közel A magán-nyugdíjpénztári szektorban mára 500 millió forint volt, miközben a múlt év utolsó mindössze közel 63 ezer tag maradt a legfrissebb két negyedévében még 650 millió volt ez az összeg. adatok szerint. Az adatok kedvezőek, csakúgy, mint A trend tehát kedvező, az önkéntes nyugdíjpénzaz önkéntes kasszáknál. Bár az összvagyon éves szintári szektorban várható bővüléssel pedig a veszteten 192 milliárd forinton stagnált, az egy főre eső ség rövid távon eltüntethető. Ha pedig a hozamból vagyon jelentősen, 15 százalékkal nőtt, így több mint a működési tartalékba történő átcsoportosításokat is 3 millió forintra rúgott a harmadik negyedév végén.


71

KÖZVETÍTŐK

Garantált kamat: életági kockázatok és mellékhatások A unit-linkedre fókuszáló biztosítási hírversenyben elsikkadt a bejelentés: a nemzetgazdasági tárca januártól jócskán csökkentette az euróalapú hagyományos életbiztosítások technikai kamatát. Jöhet-e még forintos kamatvágás? Mi számít inkább: a fogyasztói versenyelőny vagy a kiszámíthatóbb biztosítói működés? Binder István

A

lakossági banki betéti kamatok radikális csökkenése (és az állampapírok versenyének, adóelőnyeinek elfelejtése) idején egyes biztosítók akár el is játszhatnak a gondolattal: nemcsak az öngondoskodási, de a megtakarítási piacon is versenyképessé válhatnak-e a hosszú futamidejű klasszikus életbiztosítások. Úgy tűnik, a 2006 áprilisa óta e hagyományos, biztonságos – és forintalapú – életbiztosításokra kínált évi 2,9 százalékos garantált, más néven technikai kamat lassan csábítóvá lehet a fogyasztóknak – főképp, ha a jogszabályok szerint az e feletti elért többlethozam legalább 80 százaléka is az ő markukat üti. A mértékkel nem járnának rosszul a most újonnan forintban szerződők sem. Euróalapú életbiztosítás esetén – igaz, ezek aránya a piacon az érintett összdíjbevételre vetítve csak jó 2 százaléknyi, mintegy 15 milliárd forint – viszont egyenesen a bankoknál elérhető legjobb hosszú távú euróbetétek felé közelíthetett a szintén évi 2,9 százalékos ajánlat. Ám el nem érhette azokét. Egy biztosító ugyanis a befolyt díjak egy részét értelemszerűen a biztosítási kockázatok fedezésére fordítja, másrészt – hitelek és azok kamatmarzsa híján – működési költségei is nagyobbak egy hitelintézetéhez képest. Ráadásul az euróalapú garantált kamat plafonja a – témára vonatkozó rendeletalkotási jogot a pénzügyi felügyelettől (PSZÁF) hosszú évek után csak október 1-jétől frissiben visszaszerző – Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) vezetőjének döntése szerint 2014. január 1-jétől jelentősen, évi 1,9 százalékra csökken. Vagyis sietnie kell szilveszterig a szerződéskötéssel annak az ügyfélnek, aki még az „öngondoskodás plusz szinte banki kamatok” szlogen előnyeit szeretné élvezni. Az új kamatplafon ugyanis természetesen csak az ezt követően megkötendő szerződésekre lesz kötelező.

72

A piacnak jó hír, hogy a forintkamat maximuma változatlan maradt. Még rózsásabb a kép a régebben hazai pénzben életbiztosítási szerződést kötött fogyasztók számára. Vannak köztük (igaz, gyorsan apadó számban a szerződések fokozatos lejártával), akiknek jelenleg évi 7 százalékot fial forintos életbiztosításuk. Ami a nagyobb piaci játékosokat illeti: az AEGON Biztosító érintett portfóliójának fele például 2,9 százalék feletti kamatú, a Generali esetében az állomány közel háromnegyede 3,5 százalék vagy ezt meghaladó kamatozású, az Uniqánál pedig 55 százaléknyi a 4-5 százalékos kamatú portfólió aránya a díjtartalékra vetítve. Mi motiválhatta az NGM döntését? Az egyik kimondatlan kormányzati szempont bizonyára a forintban való megtakarítás előnyben részesítése volt, ami több hazai állampapír-vásárlást generál. Másodsorban, ami az ügyfeleknek kedvező, biztosítói oldalon befektetési kockázatot jelenthet, rossz esetben a tartalék- és tőkehelyzet átgondolását is hozhatja számukra. A technikai kamatláb ugyanis a megkötött szerződések teljes futamideje alatt „kőbe vésett”, nem változtatható meg. Márpedig ismeretes olyan eset is jó néhány évvel korábbról, amikor egy biztosító szerződésállományának egy részét túlárazta, s nem tudta volna tartani az általa vállalt kamatmértéket. Ha viszont a befektetések nem fedeznék a garantált kamatot, azt végső soron a tőkéből kellene pótolniuk a piaci szereplőknek. Járhatott még más szempont is a jogalkotó fejében. Például, hogy a magasabb mértékű technikai kamatnál a biztosítóknak a jogszabály szerint kevesebbet kell tartalékolniuk az érintett szerződésekre, márpedig a tartalékhiány, az alultartalékolás mindig az egyik legnagyobb rizikó. Az ügyfelek és a piac melletti harmadik szereplő, az állam szabályozói felelőssége végső soron abban


KÖZVETÍTŐK áll, hogy a valós hozamkörnyezethez igazítsa a technikai kamatlábat. Ha túl magas e mérték, az kockázatos – vagyis magasabb hozamú – állampapírok, esetleg egyéb eszközök vételére sarkallhatja a biztosítókat. Ha viszont esetleg túl alacsony szinten állapítják meg azt, és esetleg egyszer megfordul a csökkenő kamattrend, akkor hamar elveszik az életbiztosítások kamatának vonzó szerepe más megtakarításokhoz képest. Az Európai Unió (EU), s nyomában a technikai kamatot ma szabályozó pénzügyminisztériumi (PM) rendelet nyújt fogódzókat a megfelelő mértékre. Egy uniós irányelv szerint az állam által kibocsátott kötvények hozamának 60 százalékánál nem lehet magasabb az azonos pénznemű klasszikus életbiztosítások technikai kamata. Arról azonban már nem rendelkezik az EU, hogy melyik futamidejű kötvényeket kell figyelembe venni. Az Unióban elérhető leghosszabb, akár 20-30 éveseket? Vagy a magyar piacon jellemző 8-10 éves életbiztosításokénak megfelelőket? És csak a legbiztonságosabb minősítésű (AAA) papírokat érdemes nézni, vagy egyebeket is (a díjtartalék kis hányada akár részvényekbe is fektethető, csak ez a rizikó miatt nem célszerű)? Az NGM mindenesetre a biztosítók – az ügyfelek számára is fontos – biztonságosabb működése mellett az „eurózónában megfigyelhető tartósan alacsony hozamkörnyezettel” indokolta a kamatvágást. A tárcának igaza van: az eurózóna államkötvényeinek átlagos hozama tavaly év vége óta csökken (mintegy 4 százalékra). Ráadásul számos EU-tagállamban – így Németországban, Ausztriában – még a mostani új eurókamatnál is 0,25 százalékponttal alacsonyabb a garantált kamat. Ezeket figyelembe véve az NGM pontosan a reális csökkentési sáv közepéig vágott. Az állomány döntő részét adó, most változatlanul maradt forintkamat mértékének befektetési kockázata miatt – legyen szó akár régi, akár új szerződésekről – sem kell aggódniuk egyelőre a piaci szereplőknek. Számosan közülük a meglévő portfólióhoz illeszkedő futamidejű, jó hozamú, úgynevezett HTM kötvényekkel (amelyet nem kell átértékelni, mert a biztosító garanciát vállal arra, hogy a futamidő alatt nem adja el) fedezték le a magasabb technikai kamatot. Az ING Biztosítónál körkérdésünkre pedig egyenesen úgy fogalmaztak: a viszonylag még így is alacsony technikai kamathoz képest jóval nagyobb kockázatot jelent a fedezetet adó hosszú lejáratú papírokba fektetett eszközök piaci értékének leértékelődése egy esetleges felfelé ívelő kamatsokk miatt. Befektetői aggodalom tehát az egyelőre csökkenő kamatkörnyezet ellenére sincs, sőt. Az összképhez azért hozzátartozik: több biztosító különösebb feltűnés nélkül ma is a technikai kamatplafonnál alacso-


nyabb, mondjuk csak valamivel 2 százalék feletti garantált kamatot szavatol (ezt a jogszabály nem korlátozza) új szerződőknek ajánlott konstrukcióinál – igaz, ez úgy is ellentételezhető, hogy cserébe esetleg 90 százalékot térítenek vissza a többlethozamból. De a biztosítók azt is pontosan tudják: a technikai kamatláb csökkentése az ügyfelek számára díjemelést, drágulást jelent – ráadásul egy hosszú ideje stagnáló vagy visszaeső életbiztosítási piacon. Ugyanakkora biztosítási összeget elérni egy szerződésnél kisebb kamattal ugyanis csak úgy lehet, ha azt a fogyasztó a díjból pótolja. Az újonnan kötendő euróalapú életbiztosításoknál pontosan ez lesz a helyzet, aminek (a forintos életbiztosításokkal szembeni) versenyhátrányát a például többletszolgáltatásokkal, költségeik lefaragásával próbálhatják – ha bírják – ellentételezni a piaci szereplők. Az új helyzetet nem csak az élet ágban kell átgondolni: a technikai kamatláb plafonja a klasszikus életbiztosítások mellett az egészségbiztosításoknál és a balesetbiztosítási járadéktartalék számításánál is irányadó.

A technikai kamat alakulása Változtatási döntés időpontja

Mérték (éves %)

1996. szeptember 29.

5,5

2001. december 22.

4,0

2005. március 30. 2013. november (várhatóan)

2,9 (0*) 2,,9**, 1,9*** (0*)

* felelősségbiztosítási járadéktartalékoknál; ** forintalapú biztosítások; *** euróalapú biztosítások Forrás: PM és NGM rendeletek

Vegyes életbiztosítási díjbevételek biztosítótársaságoknál Időpont

Díjbevétel (Mrd Ft)

2009. jún. 30.

47,502

2010. jún. 30.

49,278

2011. jún. 30.

43,477

2012. jún. 30.

44,176

2013. jún. 30.

48,138

Forrás: MNB

Két éven túli lekötött lakossági betétek átlagkamata Időpont

Kamat (éves %)

2009. aug. 31.

3,87

2010. aug. 31.

3,00

2011. aug. 31.

3,15

2012. aug. 31.

3,42

2013. aug. 31.

2,80

Forrás: MNB

73

KÖZVETÍTŐK

Ügyféligény

nem maradhat válasz nélkül A független tanácsadói pozíció nem a kezdők pályája – vallja Erdei László, aki közel egy éve tölti be az UFS Group vezérigazgató-helyettesi pozícióját. Arról kérdeztük, hogyan látja sok éves biztosítói múlt után a független tanácsadói piacot, és mik az eddigi tapasztalatai. Varga Veronika Amikor csatlakozott a céghez, döntő indokként azt fogalmazta meg egy nyilatkozatában, azért döntött így, mert úgy látja, a cégvezetés élen jár az értékesítéstámogató rendszerek fejlesztésében, valamint csak független pozícióból lehet az ügyfelek komplex igényeit maradéktalanul kiszolgálni. Hogy látja ezt most, közel egy év tapasztalatai alapján? Azóta még inkább meggyőződésemmé vált , hogy a független, komplex ügyfélkiszolgálást nyújtó szakemberek számára a jövő nagy lehetőségeket tartogat még. Ami pedig a fejlesztéseket illeti, olyan értékesítéstámogató rendszereket sikerült 10 hónap alatt kifejleszteni és bevezetni, amelyekre a nagy multicégeknél dolgozók is büszkék lehetnének, köszönhetően a gyors és hatékony döntéshozatali folymatainknak. Ez optimistán hangzik. Nem érzi úgy, hogy egyre nagyobb kihívások előtt áll a szakma? A szakmában dolgozók sokat beszélnek arról, hogy a tanácsadói piac egyre nehezebb. A panaszkodók széles táborába való beállás helyett az UFS-nél a munkát őszinte önvizsgálattal kezdtük. Fel-

74

mérjük-e alaposan és szakszerűen ügyfeleink igényeit? Kihasználjuk-e a rendkívül széles termékpaletta által kínált lehetőségeket? Igazán hatékony értékesítéstámogató rendszerekkel segítjük tanácsadóink munkáját? Ügyfeleink valóban érzik-e, hogy van tanácsadójuk, és ha kell, segítségükre tud lenni befektetéssel és biztosítással kapcsolatos kérdéseik megválaszolásában? Jó dolgokat és jól csinálunk-e? A válaszunk több esetben az volt, hogy van még hova fejlődni. Ma nem engedhetjük meg magunknak, hogy alacsony képzettséggel, szegényes eszközparkkal végezzük a munkánkat. Ennek tudatában vágtunk bele a közös munkába, és ahol fejődési lehetőségeket láttunk, ott beavatkoztunk. A piacot átalakítani nincs módunk, de annak megváltoztatása, hogyan és milyen hangulatban végezzük a munkánkat, az csak rajtunk múlik! Milyen lépéseket tesznek ennek érdekében? Mindennek az alapja a független tanácsadói pozíció újraértelmezése. A függetlenség számunkra már nem csak azt jelenti, hogy például unit-linked termékből több biztosító termékeit mutatjuk be

ügyfeleinknek. Ha az igényfelmérés kapcsán jól körvonalazható érdeklődést mérünk fel, ott a megoldási lehetőségek széles palettájáról kínálunk megoldást. Egy befektetési igényre biztosítási, befektetési alapok, nemesfém-befektetési vagy lakás-takarékpénztári termékek nyújthatnak megoldást. Ha a tanácsadónk még nem rendelkezik a szükséges vizsgával vagy szaktudással, ajánlás útján a terméket jól ismerő szakértők segítenek. Célunk, hogy ügyféligény ne maradjon válasz nélkül! Milyen jövőképet kínálnak az UFS-nél dolgozó vagy csatlakozó tanácsadóknak? Minden eszközt meg kívánunk adni a tanácsadóinknak, hogy a komplex ügyfélkiszolgálás ne csak álom maradjon. Hiszünk a személyes és online tanácsadás együttes jelenlétében. A nálunk dolgozók számára lehetőséget kínálunk az országos lefedettséget célul kitűző Franchise Partneri irodarendszerünkhöz való csatlakozáshoz, az UFS rendszereit térítésmentesen biztosítjuk irodáink számára. Minden tanácsadónk kínálhatja a teljes biztosítási, pénzügyi, befektetési termékpalettánkat, és való-


KÖZVETÍTŐK ban hosszú távú ügyfélkapcsolatokat tudnak építeni. Ügyfeleik számára mindig tudnak új, hasznos és aktuális információkkal, ajánlatokkal szolgálni. Számukra a jövőkép arról szól: jó helyen vagyok, mert biztos egzisztenciát tudok építeni, mert megvannak az eszközeim hozzá! Az UFS Group-nál hogyan készítik fel a tanácsadókat a szakma változó kihívásaira? A független tanácsadói pozíció nem a kezdők pályája. Az a tapasztalatunk, hogy a szakmában már tapasztalatot szerzett tanácsadók tudnak azzal a szabadságfokkal mit kezdeni, amit az UFS kínál. Aki csak tervnyomás és folyamatos kontroll alatt tud teljesíteni, annak az UFS nem alternatíva. Nem a tervkiadási és beszámolási rendszerek alatt tartott tanácsadói munkában hiszünk, hanem a hatékony, önálló, a saját vállalkozásukat építeni kívánók számára vagyunk lehetőség. Ezt azért fontos hangsúlyoznom, mert a kifejlesztett és bevezett értékesítéstámogató rendszereink ezen stratégia mentén tudnak hatást kifejteni. Mivel máshol már tapasztalatot szerzett tanácsadókkal dolgozunk, az időrabló és drága személyes oktatási rendszerek helyett portál felületről szerezhető meg minden tudás, illetve a független tanácsadó cégek között elsőként bevezett e-learning oktatási és vizsgarendszerünk ad lehetőséget arra, hogy tanácsadóink akkor és úgy tanuljanak, amikor időbeosztásuk lehetővé teszi. Az értekezletre utazgatás ismeretlen fogalom számunkra, a videokonferencia alkalmas ennek kiváltására. A tanácsadói bevételek növelése mellett munkatársaink költségeinek csökkentése is kimelt célunk. A személyes értékesítői munka mellett az alacsony díjak miatt személyes eladással nem kifizetődő termékek


értékesítését online rendszerekkel végezzük. Mennyire elvárás ezeknek a rendszereknek a használata? Sok olvasónk szerint talán ez túl szép ahhoz, hogy igaz legyen. Minden rendszer annyit ér, amenynyit használnak belőle, az implementáláson múlik minden! A franchise filozófia arról szól, hogy a használónak nem kell mindent magának kifejlesztenie, megfinanszíroznia, hiszen itt drága alkalmazásokról beszélünk. Aki azonosul, és elfogadja az UFS filozófiáját, annak számára nagy segítség lehet a velünk való együttműködés. A munkatársak részéről az új ismeretek megszerzésére irányuló ambíció, részünkről a türelem és a támogatás együttese a megoldás. Talán naivnak tűnik a kijelentés, de a korábbi tapasztalatom mondatja velem: a dolgok nem azért működnek, mert kell, hanem azért, mert hasznos és megéri!

A komplex kiszolgálás nem mehet egyről a kettőre… Ez komoly kihívás olyanoknak, akik nem ilyen kultúrához szoktak. A piaci körülmények hatására viszont egyre több szakemberben merül fel a komplex kiszolgálás igénye, amit saját vállalkozásuk keretében tudnak nyújtani, ezt pontosan látjuk abból, hogy az elmúlt időszakban egyre többen jelentkeznek hozzánk. Az átállás természetesen komoly kihívás, mert eddig nem ilyen kultúrában dolgoztak. Az önvizsgálat fontos, és a tanácsadói piacnak is tanulnia kell a korábban elkövetett hibákból. Minden problémánkat a piac nyakába varrni könnyű áthárítás lenne, nézzünk magukba, és kezdjük magunknál a „mit kéne tenni másképpen” vizsgálatot. A piaci nehézségek mindenki számára léteznek, tekinthetjük tehát úgy, hogy a piaci versenyben nem is léteznek. Mi az UFS-nél a mindig jobbra való törekvésben látjuk a jövőt!

75

MARKETING

Lakossági devizahitel pro és kontra a közösségi médiában 2013-ban továbbra is téma a devizahitelesek megmentése, a megoldásokat ugyanakkor nem fogadják egyöntetűen pozitívan a közösségi média használói.

A

Replise közösségi média monitoring rendszerével megvizsgáltuk, hogyan jelennek meg a devizahiteles panaszok a közösségi médiában, melyek a közösségi beszélgetéseket meghatározó események, kik a leghangosabb userek, melyek a legaktívabb csatornák, és milyen a devizahiteles beszélgetések szövegkörnyezete. Az elemzés a lakossági hitelekre koncentrál. Az adatokat a Replise rendszere 2013 januárjától egészen október közepéig vizsgálta. Ezalatt az idő alatt több mint 3300 cikk és poszt született, ennek 40 százaléka híroldali, a fennmaradó 60 százalék pedig közösségi média említés. A trendeket tekintve júliustól figyelhető meg jelentős emelkedés az említésszámokban, ezen belül is az egyes hetek munkanapjain jellemző a nagyobb számú poszt. A híroldali említések időbeli alakulását nagyobb arányú közösségi média poszt és megosztás követi. A közösségi médiában a devizahiteles említések jelentős részének a Facebook felülete ad otthont. Az összes social media poszt 78 százaléka erről a platformról származik, a tartalmak jellemzően hírek megosztásai, részben felhasználói vélemény nélkül. A posztok egy másik részében azonban önszerveződő, civil vagy politikai csoportok aktivitásáról beszélhetünk, akik devizahiteles perek jogi szituációival, tüntetések szerveDevizahitel – lakossági hitelek – említések száma idősoron (összesen 3346)

FORRÁS: „A Tanácsadó”

140 blog

videó

fórum

Twitter

hír

Facebook

120 100 80 60 40 20 2013.05.01. 2013.05.07. 2013.05.13. 2013.05.19. 2013.05.25. 2013.05.31. 2013.06.06. 2013.06.12. 2013.06.18. 2013.06.24. 2013.06.30. 2013.07.06. 2013.07.12. 2013.07.18. 2013.07.24. 2013.07.30. 2013.08.05. 2013.08.11. 2013.08.17. 2013.08.23. 2013.08.29. 2013.09.04. 2013.09.10. 2013.09.16. 2013.09.22. 2013.09.28. 2013.10.04. 2013.10.10.

0

76

zésével vagy közvetítésével kapcsolatban kommunikálnak. Az egyik legnagyobb Facebook-csoport egy devizahiteles 2011-ben kezdődött peréhez kapcsolódik, aki mögé egész mozgalom szerveződött. Blogokon és fórumokon a Facebookhoz képest sokkal kisebb a bejegyzések aránya. Blogokon a témában összesen 250 poszt, míg fórumokon 150 hozzászólás érkezett lakossági devizahitel témában. A blogokra is jellemző a hitelkárosultak és a politikai, néhol szélsőséges mozgalmak megnyilvánulása. Több bejegyzés témája egy-egy bírósági ítélet, kormány- és bankellenes felbujtás. Ugyanakkor szakmai blogok is foglalkoztak a témával, például pénzügyes témájúak, hitelkárosultak panaszaival foglalkozók vagy speciálisan például az ingatlanhiteles témákra fókuszálók. A kommunikáció a fórumok esetében érdekesen alakul, ugyanis ezen a platformon már megjelenik a devizahitelesek elleni csoport is. Az „Unom már a devizahitelesek nyivákolását” fórumtopik 2010-ben alakult, és a vizsgált időszakban több mint 14 ezer hozzászólás történt rajta. A győztes devizahiteles perekkel, illetve a számukra kialakított mentőcsomagokkal szintén külön-külön topikok foglalkoznak. Twitteren a lakossági devizahitel témája nem számottevő, az összes social media említés csupán 1 százaléka származik innen. Jellemzően híroldalak tweetjei jelennek meg, magán Twitter-felhasználók nem aktívak a témát illetően. A közösségi média említéseket tovább vizsgálva látszik, hogy elsősorban a hazai és külföldi lakossági devizahiteles perek eredményei és a kormány intézkedései, kormánytagok felszólalásai generáltak buzzt. Idén július elején terjedt el a Facebookon az a két hír, amelyekben zágrábi és lengyel bíróságok devizahitelesek mellett, illetve a bankok ellen hoztak döntéseket. Majd július végén sokkal nagyobb visszhangot váltott ki Varga Mihálynak a kormányülés utáni bejelentése, amelyben elmondta: ki kell vezetni a hazai hitelpiacról a lakáscélú devizaalapú jelzáloghiteleket, ezzel kapcsolatban pedig a bankokhoz fordul. A userek nemcsak megosztják a devizahitelesek helyzetének javításáról szóló cikkeket,


MARKETING Devizahitel – lakossági hitelek (összesen 2014)

FORRÁS: „A Tanácsadó” Facebook (1583) 78,6%

blog (251)

12,5%

fórum (151)

7,5%

Twitter (21)

1,0%

videó (8)

0,4%

de aktívan kommentelik azokat, és beszélgetnek egymással. A legtöbb hozzászólás a kormányt bírálja, már egészen korábbi okokra visszamenőleg, például, hogy a Fidesz-kormány vezette be a devizahitel lehetőségét. A forint gyengülését szintén a kormány intézkedéseivel hozzák összefüggésbe, mások pedig összességében elégtelennek tartják a belpolitikai helyzetet, amihez még további negatívumot jelent a devizahitelesek megsegítésének programja a többi magyar állampolgár pénzéből. A forinthitelesek sem nézik jó szemmel a devizahiteleseknek nyújtott kedvezményeket. Előfordulnak olyan kommentek is, amelyekben a bankokat tartják a jelenlegi devizahiteles helyzet elsődleges okozóinak. Idézetek: „Nesze semmi fogd meg jól. […] semmi értelme az egésznek, már nincs olyan marha az országban, aki ezek után devizahitelt venne fel. Miről beszélnek ezek?????????????????????” „Az a baj, hogy mikor arról beszélünk, hogy a kormány, az állam kártalanít, az a mi zsebünkből, állampolgárokéból történik! Szerintem az állam csak az általa felvállalt feladatokért vállalhat kártérítést, “maszek” hitelekért stb. nem! Ahogy a „liba” ügyben sem az államnak kellett volna fizetni!” “ Végre be kéne látni,hogy itt már nem az eddigi kormányok dirigálnak ill. dirigáltak. Bankfüggő ország vagyunk, itt nem az történik, amit a kormány szeretne. Négyévente egyszer 1 percet vagyunk irtó demokratikusak […]” „miért kellene??? a devizahitelesek összességében még mindig kevesebbet fizettek vissza az eddig eltelt időszakban, mint ha forintban vették volna fel ugyanazt az összeget... s ne felejtsük el, hogy a legtöbb esetben még jócskán van hátra a futamidőből... tehát alakulhatnak a dolgok kedvezően is, akár...” A következő nagy hírhullám szintén júliusban árasztotta el a közösségi médiát, amikor Varga Mihály már megkezdte a tárgyalásokat a Civil Összefogás Fórum-Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖFCÖKA) tagjaival. A userek szintén nem fogadták túl


pozitívan ezt az eseményt, a vélemények szerint ez inkább mondvacsinált intézkedés, és nem erre a típusú támogatásra számítanak. Nagy megosztásszámot generált a Gazdasági Rádió Online-on megjelent cikk, miszerint nem a devizahitel felhasználási célja, ami az ügyfeleket kellemetlen helyzetbe hozta, hanem maga a hitelkonstrukció. “CÖF? Eszik vagy isszák! Bejegyzés szám? A kormány által kreált szervezettel könnyű lesz tárgyalni!!!!!! A tüntetések szeptemberben itt is beindulnak, jövőre meg kaptár tömés!!!! Ja meg majd az európai Bíróság, nagy érvágást tesz majd a bankoknak! Alig várom! Nyakkendős uzsora! ...............................” “Nem mentés.. Kártérítés kell!A deviza alapú hitelezés, akár lakás célú, akár szabadfelhasználású, bizonyítottan, elismerten csaláson alapul! Mit kell ezen agyon szelektálni, ragozni!? És már megint az illetékes és érdekelt szervezetek bevonása nélkül majomkodnak!! Ez már tényleg Hungaricum, nevetséges, ilyen sehol nincs a Világban!!” A közösségi média említések lakossági devizahitel témában augusztus és szeptember hónapra jelentősen csökkentek. A témában ugyan megjelentek még hírek, elsősorban a devizaalapú lakáshitelek támogatásával kapcsolatban, de ezek nem okoztak olyan mértékű reakciót a userek részéről, mint a júliusi események.

Októberben az utolsó kiemelt téma a közösségi beszélgetésekben egy, a Magyar Hírlap oldalán megjelent cikk, amelyben a devizahiteles törlesztők növekedésének egyik okaként egy technológiai „csavarra”, kvázi termékhibára hívják fel a figyelmet. A lakossági devizahitelesek ügye tehát több szegmensre osztja a közösségi média használóit is, a fogyasztók kommentjeiből sok esetben a saját helyzet hangsúlyozása és elégedetlenség tükröződik vissza. További információk:

1122 Budapest, Maros utca 19–21. Tel.: +36 1 457 83 50 E-mail: [email protected]

77

MARKETING

Közösségi média megoldások és a pénzügyi szektor

Létezik-e működőképes modell? Akár a hazai, akár a nemzetközi trendeket vizsgáljuk, a közösségi média felületek népszerűsége és felhasználótábora már évek óta folyamatosan növekszik, ebből következően pedig a bennük rejlő üzleti lehetőségek is egyre jelentősebbek. A pénzügyi szektor szereplői azonban az ún. „low-engagement” kategóriába tartoznak, azaz a felhasználó jóval kevesebb eséllyel lép interakcióba egy bank vagy biztosító közösségi felületével. Miért érdemes akkor mégis közösséget építeni? Miként lehet folyamatosan aktivizálni a felhasználókat? Hogyan lehet szerethetővé tenni egy pénzügyi szereplőt a fogyasztók számára? A kérdések néhány külföldi esettanulmányon keresztül kerülnek megválaszolásra. Gáti Marcell

M

ilyen előnyei lehetnek a bankok és biztosítók számára egy erős közösségi média jelenlétnek? Számos szereplő ügyfélkapcsolati és panaszkezelési célokra használja a közösségi oldalakat, lehetőséget adva ezzel ügyfeleik számára, hogy bármilyen kérdés vagy panasz esetén azonnal felvehessék a kapcsolatot az illetékesekkel. A meglévő ügyfelek körében történő lojalitásfokozás mellett marketing- és értékesítési eszközként szolgálhatnak a különböző közösségi megoldások. Ideális esetben egy felhasználón keresztül elérhető annak összes ismerőse, így a vírushatásra építve akár egy kisebb méretű, de aktív közösségen keresztül több millió felhasználó, egyben pedig potenciális ügyfél érhető el akár hazai viszonylatban is, költséghatékony alternatívát biztosítva ezzel az ügyfél-akvirálási céloknak. Egy jelentős méretű közösség pedig kitűnő értékesítési bázisként is szolgál, hiszen

78

később bármikor, bármilyen ajánlattal megszólíthatók anyagi ráfordítás nélkül. A közösségi oldalak további előnye, hogy a felhasználói visszajelzésekből pontos ügyféligények mérhetőek fel, így akár releváns piackutatási platformként is működhetnek. Ahhoz azonban, hogy a korábban említett üzleti előnyök közül bármit realizáljon a vállalat, nagyméretű, napi aktivitású közösségre van szükség. A kihívás ezzel kapcsolatosan pedig kettős: 1 Hogyan ösztönözhető arra a felhasználó, hogy csatlakozzon egy bank vagy biztosító közösségéhez? 2 Hogyan lehet biztosítani azt, hogy a felhasználó folyamatosan aktív maradjon? A cikk további részében néhány olyan, a szokásos keretek közül kilépő, közösségi megoldás kerül bemutatásra, amely sikeresen teljesítette ezeket a kihívásokat.

Az indiai IndusInd Bank „What’s your lucky number” közösségi kampányának keretében a bank lehetővé tette a fogyasztók számára, hogy a szerencseszámaik alapján hozzanak létre bankszámlát. A felhasználók megadhatták a születési dátumukat és a telefonszámukat, egy Facebookalkalmazás pedig számmisztika alapján kiszámolta, hogy az adott felhasználónak mi a szerencseszáma. Ezt követően lehetőség nyílt arra, hogy olyan bankszámlát nyissanak, amely tartalmazta az adott szerencseszámot. A kampány támogatására vírusvideó is készült, amely bemutatta, hogy milyen szerencsétlen helyzetek kerülhetőek el, ha bankszámlájukat szerencseszámuk alapján nyitják a fogyasztók. A kampány átütő sikert aratott, azok a felhasználók pedig, akik a konverziós tölcsérben elakadtak, azaz megtekintették a szerencseszámukat, de nem nyitottak bankszámlát, később bármikor elérhetők személyes értékesítés


MARKETING keretében, a megadott telefonszámon keresztül. Az amerikai Travis Credit Union ezzel szemben egyszerűbb, nyereményjáték-alapú megközelítést alkalmazott: a „Giveaway” kampány során több hónapon át hetente 500 dollárt osztott ki Facebook-közössége számára. A felhasználók egy Facebookalkalmazásban virtuális szerencsekeréken tehették próbára szerencséjüket, a győztes pedig elvihette a heti nyereményt. A kampány végén a játék szervezői tovább emelték a tétet. Amennyiben megadott időn belül a közösség mérete eléri az 50 000 felhasználót, több nagyobb értékű pénznyeremény kerül kisorsolásra, a főnyeremény pedig 10 000 dollárra emelkedik. Ezzel a módszerrel egyrészt biztosították a hosszabb távú rajongói érdeklődést, másrészt fokozták a vírushatást, hiszen a közösség tagjainak így már mindenképpen érdekük, hogy értesítsék ismerőseiket, és felkérjék őket a csatlakozásra. A Citibank motivációs faktorként pénznyeremény helyett olyan exkluzív szolgáltatásokat biztosít ügyfelei számára, mint korai jegyvásárlási lehetőség népszerűbb eseményekre, filmekre, koncertekre. A közösség tagjai így a jegyirodák áraihoz képest kedvezményesen tudják megvásárolni a belépőket, illetve biztosítva vannak arra az esetre is, ha a jegyek a fokozott keresletnek köszönhetően elfogynának. A bank a legújabb akciót pedig minden esetben közösségi média felületein (Facebook, Twitter és Youtube) tünteti fel saját rajongói és követői számára. A közösség tagjai így kellően motiváltak arra, hogy naponta akár többször is meglátogassák az adott oldalt, és interakcióba lépjenek vele. Napjainkban a pénzügyi szolgáltatók esetében kifejezetten


népszerűek a CSR-alapú, közösségi adománygyűjtő kampányok. Az első ilyen megoldást 2009ben a Chase Bank alkalmazta, az alaplogika pedig egyszerű és hatékony: a rajongók az oldalhoz való csatlakozásukkal hozzájárulnak valamilyen – általában a vállalat szponzorációs vagy CSR-stratégiájába illő – adományhoz vagy jótékonysági célhoz, így a felhasználó számára olyan adományozási lehetőséget biztosít a vállalat, amely valójában az ő szemszögéből nézve teljes mértékben ingyenes. A közösségépítésen túl cél, hogy az adomány során létrejött pozitív érzelmeit automatikusan az adott márkához társítsa a felhasználó, előnyösebb irányba mozdítva ezzel a bankkal vagy biztosítóval szembeni attitűdjét. A megvalósítás terén alapvetően két irányvonal jellemző. Az első esetben a szervezők egy fix adományt neveznek meg, amely abban az esetben kerül átadásra, ha a felhasználótábor mérete eléri az előre meghatározott értéket. Ilyenkor jelentős mértékben érvényesül a vírushatás, hiszen az adomány csak akkor valósul meg, ha a csatlakozott felhasználók szólnak az ismerőseiknek is. A második esetben minden egyes új tag után egy egységnyi, illetve az ismerősök meghívása után további egységnyi adomány kerül átadásra. Az ausztrál biztosítási szektorban piacvezető AAMI díjnyertes, „Applause” nevű, Facebookalapú, integrált kampányát a mai napig az egyik legjobb közösségi megoldásként tartják számon, amely a felhasználói interaktivitást új szintre emelte. Meghirdetésre került egy játék, mely lehetőséget adott a közösség tagjai számára, hogy profilképükkel bekerüljenek az Ausztráliában nagy sikerű AAMI televíziós reklámok egyikébe. Az aktuális „drive safer” kommunikációs irányvonal fő üze-

nete volt, hogy az óvatos sofőrök nyilvános elismerést érdemelnének, ezt kötötték át az interaktív kampányba, azaz meghirdették, hogy a Facebook-rajongók is hasonló elismerést érdemelnének. A játék végén kiválasztott felhasználók profilképe több tévéreklámban is megjelent, a rajongók pedig fokozatosan követhették ezeket a Facebook-oldalon. A kampány sikere kiemelkedőnek nevezhető, a jelenlegi 100.000 fős közösség legnagyobb része akkor érkezett az oldalra.

79

IT

Innovációs IT-robbanás előtt a magyar bankszektor Az ügyféligények kielégítése (a lojalitás erősítése), a piaci részesedés megtartása és növelése jelenti ma a legnagyobb kihívást a bankok számára, ehhez pedig az informatikai megoldások jelentős támogatást adnak. A legfontosabb trendeket a cloud megoldások, az applikációfejlesztések, a layerek és architektúra kialakítása, az interaktivitás biztosítása, az információbiztonság, valamint a big data megoldások jelentik. Erőteljesen közeledik egymáshoz a telekommunikáció és a bankszektor – mondta Szép Péter, a Deloitte Üzletviteli tanácsadás üzletágának vezetője. Varga Veronika

Hol tart a magyar bankszektor a fenti trendek követésében? A magyar bankszektor az IT területen sem költött túl sokat az elmúlt időszakban, ám az jól látható, hogy a karbantartásra és bizonyos fejlesztésekre komoly figyelmet fordítottak. Ami nagyon fontos volt, különösen a válságban, hiszen a mérlegfőösszegek nem nőttek, sőt csökkentek, hogy költséghatékonyabban tudjanak működni. Jó néhány megoldás tehát a költséghatékonyság irányába mutatott, ennek erősítésére jó eszköz a cloud-típusú megoldások bevezetése, így ugyanis a szolgáltatást használók adatai részben vagy egészben távoli adatközpontok rendszereiben tárolhatók. Nagyon leegyszerűsítve, ezzel csökken a hardware-szükséglet, ami nagyon komoly előnyöket jelenthet a következő időszakban a bankok számára, igaz, ez kérdéseket is felvet, például az ügyféladatok kezelését illetően.

80

Egy bank esetében adatvédelmi szempontból mennyire kockázatos vagy aggályos a cloud computing? Ezeket a kérdéseket nagyon erősen körbe kell járni ebből a szempontból, hiszen onnantól kezdve, hogy a cloud felé nyit egy bank, megjelenik a sérülékenység problémája, vagyis: hogyan férhetnek hozzá idegenek és nem dedikált személyek az adatokhoz, milyen típusú változásokat kell levédeni, milyen típusú útvonalakat kell biztosítani, és milyeneket kell lezárni annak érdekében, hogy ebben a rendszerben a bizalmi faktor ne sérüljön. A másik kérdés, amely ebből a szempontból érdekes, hogy a legtöbb banknak igen gazdag és széles körű, valamint egymástól eltérő a maga IT-architektúrája, miközben alapvetően a standard irány a 3 layeres megoldás kellene, hogy legyen, illetve remélhetőleg lesz. Miből is áll ez a megoldás? Egyrészt a számlavezető, másrészt egy közvetítői rendszerből, amely üzenetközvetítő rendszerként funkcionál, efölött pedig az úgynevezett csatornarendszerek vannak, ide tartozik a CRM is például, de az internetbank, a call center vagy a mobilbank is. Az, hogy az ilyen típusú, sokkal szabványosabb és strukturáltabb rendszerre át tudnak majd állni a bankok, felvetheti azt a nagyon erősen megfontolandó kérdést, hogy milyen típusú költséghatékonyságot tudnak elérni a vendorokkal szemben. Ez igen komoly kihívása a következő éveknek. Hasonlóan fontos az applikációk fejlesztése. Rendkívüli módon átalakultak a felhasználási szokások, felgyorsult, és interaktívabbá vált a bankolás. Ma már arról beszélhetünk, hogy a banki ügyintézéshez szükség van wifire, a Facebookra vagy más platformra, egy megfelelő eszközre, okostelefonra vagy tabletre, illetve a megfelelő információbiztonságra. A kérdés: hányféle applikációt tudnak létrehozni a bankok a jövőben,


IT hogy az ügyfél a lehető leggyorsabban tudja igénybe venni a banki szolgáltatásokat? Innentől lesz érdekes, hogy az információbiztonságot hogyan tudják ehhez hozzákapcsolni.

ket kap. Először a call centert, azután az internetbankot stb. A fiókok viszont nem szűntek meg, csak a funkciójuk alakult át. Az összetett szolgáltatások, ügyletek maradnak a fiókban, de a jövőre nézve kérdés lesz, ezek hogyan alakulnak majd át. Átlépünk egy másik szolgálApplikációfejlesztésben egyes szereplők már fel tatási irányba, ami a fióki szerepeket teljesen újra fogja tudnak mutatni kezdeményezéseket, de igazán nagy kalibrálni. Itt kiemelt kérdés lesz, a jog hogyan fogja kultúrája ennek a pénzügyi szektorban még nincsen… követni a szabályozás terén az informatika által kínált Nem gondolom, hogy e tekintetben le van legújabb innovációs megoldásokat. A jogi környezetmaradva a magyar bankszektor, ebben inkább az a nek át kell alakulnia, hogy új szabályozási alapokon tanulságos, hogy annyira gyorsan fejlődik a technika, teremtse meg a biztonságos működési feltételeket. hogy minden szereplő folyamatosan kísérletezik, próItt lép be a szegmentációs igény is, vagyis hogyan bálkozik, nincsenek tömegmegoldások, folyamatos tudja egy bank megfelelően szegmentálni a saját ügyinnovációk vannak, és óriási verseny rajzolódik ki az félkörét, és ahhoz hogyan tud csatornát, terméket, árat applikációfejlesztésben. Itt kulcskérdés lesz az adatbizés szolgáltatási színvonalat rendelni. Ez 5-7 év lesz, tonság megfelelő szintű biztosítása, mivel az applikáamíg egyrészt technológiailag beérik, másrészt definiciós fejlesztésben az adattovábbítás biztonságos útvoálják, hogy az egyes korosztályoknak mire lesz igényük. nala kiemelt fontosságú lesz. Az új igényeket pedig a tudatos fogyasztók generálhatják: a 25-34 éves, magasan képzett és magas jövedelmű A magyar bankok jellemzően a magyar piacra és fogyasztók, akik aktívan használják netbankjukat, igényekre helyben fejlesztetnek, vagy döntően a külokostelefonnal rendelkeznek, bankválasztásuk tudatos. földi anyabankok megoldásait választják, amennyiNem ez azonban a legnépesebb réteg: náluk sokkal többen lehetséges ezeket átvenni? ben vannak, sőt nagyobb vásárló- és megtakarítási erőIs-is, de azért általában az a jellemző, hogy vel rendelkeznek az 50-60 évesek. országspecifikusan, az adott piacon tevékenykedő bank E két korosztály „megfogása” és megtartása a cél, step by step igazítja saját igényeire ezeket a megoldáhiszen a populáció nem nő, az új ügyfelek szerzésésokat még akkor is, ha a folyamatot a külföldi anyanek lehetősége korlátozott, ezért abban versenyeznek a banktól veszi át. Innen térhetünk át arra az érdekes bankok, hogy egymástól szereznek új ügyfeleket, illetve problémára, amit az úgynevezett big data típusú meghogy az adott szegmensek igényeit mennyire tudják közelítés, vagyis az adatközponti szolgáltatások jelenaz IT-eszközökkel hatékonyan és költséghatékonyan tenek. Korábban a bank egy kockázatokkal kereskedő kiszolgálni. business volt. Ez volt az alap, ezért kellett speciálisan szabályozni, de ma már ez eltolódott, leginkább az adat Mi az, ami itthon már relatíve jól működik ezen irányába. Ma korlátlan mennyiségű adattal rendelkea területen, és miben vár látványos fejlődést a követzik egy hitelintézet. Hogy mi mindenre használható az kező években? A költséghatékonyság gátat szab ezekadat, az egyszerűen újradefiniálódik abból a szempont- nek a fejlesztéseknek 1-2 éves távlatban, vagy éppen ból, hogyan tudja értelmezni és gyűjteni, és mire akarja ennek jegyében mozdulnak majd megint el a banki felhasználni. Ebben a tekintetben a mobil és a banki innovációk? szolgáltatások tempósan közelednek egymásnak, és az A költséghatékonyság miatt érdemes befektetni lesz az egyik fő irány a jövőben, hogy a banki szolgálezekbe a fejlesztésekbe. Az ügyfélközpontúság mint tatások áttérnek az applikáció és a nem helyhez kötött alapérték fontos stratégiai eleme az új IT-architektúrák szolgáltatás igénybevételére. kialakításának. És hogy jelenleg mi működőképes már? A több layeres architektúrán több bank is aktívan dolMindez inkább a meglévő ügyfelek kiszolgálására gozik: ezáltal tisztább lesz a környezet, transzparensebb vonatkozik, de mi a helyzet az új ügyfélszerzéssel, új a működés, egyszerűsödnek a rendszerek. A cloud értékesítéssel? Milyen szinten tűnhet el a klasszikus megoldásokkal szintén többen ismerkednek, vannak csatornák szerepe egy ilyen fejlődési folyamatban? bankok, amelyek már el is indultak különböző cloud Nem tűnik el. Ahogy 1997-ben például még úgy rendszerekkel. Az applikációfejlesztés arról szól, hogy láttuk, hogy megszűnnek a bankfiókok 3-4 éven belül, mit akarunk adni az egyes szegmenseknek. Itt a mobil és teljesen átveszi a szerepüket az internet mind az bankolás egyértelműen jelen van, a következő kérértékesítésben, mind az ügyfélkiszolgálásban, addig dés azonban a micropayment, a mobilfizetési megolez messze nem így történt. Az ügyfél az átalakuló eszdás lesz. Ebben is vannak már kísérletek, de ettől még közök és csatornák eredményeképpen új lehetőségemesszebb vagyunk.


81

IT

Hatékonyabb értékesítés

mobilapp támogatással Hogyan kapcsolható össze az értékesítés pszichológiája a legmodernebb technológiai platformokkal? Milyen szerepet játszhat egy mobil applikáció az értékesítési hatékonyság fokozásában? Soós István, szervezetfejlesztési tanácsadó, az L&D Solutions Kft. szakembere válaszolt az egyre aktuálisabbá váló kérdésekre. Sólyomi Dávid

A Sales Professional mobil applikáció az értékesítési hatékonyság, ezáltal a volumen és a profit növelését ígéri. Mit tud az alkalmazás, ami megfelelővé teszi erre? Az értékesítésihatékonyságnövelés egyik fontos pontjának azt látjuk, hogy az értékesítők és az ügyfelek között kialakuljon egyfajta bizalmi viszony. Ezáltal az értékesítő olyan helyzetbe kerül, hogy az ügyfél érzelmileg elköteleződhet felé. Ennek az érzelmi elköteleződésnek az eredménye a kölcsönösségen alapuló kommunikáció, amelynek segítségével az ügyfelek érzik, hogy nemcsak el akarnak nekik adni valamit, nem paszszív, csak vétójoggal rendelkező alanyai egy személytelen tranzakciónak, hanem a hangsúly azon van, hogy„NEKEM akarnak eladni valamit”, ily módon személyesen vannak megszólítva. A személyesen megszólított ügyfél vásárol.

82

Ha vásárol, akkor nő az értékesítési volumen. Ennek a személyes viszonynak az elérésében játszik fontos szerepet az alkalmazás. Minden emberre jellemző ugyanis egy sajátos viselkedés stílus. Erről több modellben is gondolkodik a pszichológia, egyik sem jobb vagy rosszabb a másiknál, mindegyiknek megvan a maga sajátos használati spektruma. Mi egy üzleti életben sikeresen elterjedt viselkedési modellből indultunk ki. Elöljáróban fontos megemlíteni, hogy az egyes viselkedési stílusokra jellemző egy-egy viselkedésbeli hangsúly. Az egyik ember számára például a személyesség, az emberi kapcsolatokban való lubickolás a fontos, a másiknak a hatalom, a saját akarat érvényesítése. Ezek inkább orientációk, nem előre elrendelt viselkedéssémák. Az egyes viselkedéscsoportokba tartozó emberek közötti hasonlóság mellett persze az egyéni különbségek is megjelennek. Viselkedés alapján jól elkülöníthetőek és megállapíthatóak az egyes viselkedési stílusok. Az egyes viselkedési stílusoknak megfelelően minden embernél leírható egy „használati útmutató”, melyet ha követünk, elérjük, hogy azt kapja meg egy kommunikációs helyzetben, amire szüksége van, ami számára komfortos. Az applikáció abban segíti a felhasználót, hogy ezeket a jellegze-

tes viselkedésbeli jellemzőket azonosítsa. Az azonosítás után egyrészt egy egyszerűen használható, felhasználóbarát „használati útmutató” jelenik meg az ügyfélről, másrészt a tárgyalást és értékesítést támogató közvetlen instrukciók, amelyekben az értékesítő világos útmutatást kap arról, hogy konkrétan mit csináljon. Azt gondolnám, hogy az értékesítés pszichológiai oldala abszolút emberi. Hogyan lehet ezt leprogramozni, standardizálni és applikációba foglalni? Nem csak az értékesítők számára fontos, hogy az ügyfelek számukra komfortos helyzetben találják magukat. Ugyanannyira fontos az ügyfeleknek is, hogy úgy bánjanak velük, ahogy szeretnék. Ebben a kölcsönösségben rejlik az app lélektani ereje: az értékesítő kulcsot kap az ügyfélhez, amelynek használatával komfortosan érezheti magát ‒ így mindenki jól jár. A fejlesztés során törekedtünk arra, hogy az egyes viselkedésjegyek jól el legyenek különítve egymástól. Például a kézfogásoknál ‒ viselkedésjegyként vizsgálva ‒ elkülöníthető az egyes viselkedési stílusoknak megfelelő kézfogástípus: erőteljes, döglött hal, hosszan szorító és rázogató stb, mind egyegy viselkedési stílusnak a viselkedésjegyeit jelentik.


IT Az appban az egyes viselkedési stílusoknak megfelelő viselkedésjegyeket programoztuk le, ezek észlelését a felhasználóra bízzuk. Így mankót nyújtunk az értékesítőknek, melynek segítségével egyszerűen megragadható az ügyfél profilja. A Sales Professional inkább az értékesítők készségfejlesztésében játszik szerepet, vagy végigkíséri az értékesítés folyamatát, és a gyakorlatban is használja az értékesítő az ügyféltalálkozó közben? Az eddigi értékesítési tapasztalataink szerint az appot sokféleképpen lehet használni. Az alapfunkció az értékesítő és ügyfél személyes kommunikációjának hatékonyságát növeli. Ám az app nagyon sokféleképpen tudja még támogatni az értékesítési folyamatot. Ez sokszor az adott nagyvállalat értékesítési stratégiáján múlik. Van olyan nagyvállalati felhasználónk, akinél a készségfejlesztésen van erősebb fókusz, mások az ügyfél-elégedettség növelését tűzték ki célul. Létezik hasonló jellegű értékesítéstámogató eszköz modern platformokra? A válasz nagyon rövid: nem, nem létezik ilyen app. Ami azért is érdekes, mert közel 1.500.000 letölthető alkalmazás között nincs még csak hasonló sem. Nem véletlen, hogy az app fejlesztését végző cégünk, az L&D Solutions Kft. start-up cég lett, hátunk mögött egy elnyert „seed” alappal. Mit lehet tudni az eddigi referenciákról? Milyen eredményekről számolnak be, akik használják? Több nagyvállalatnál kezdik használni, ebből többen a gyógyszeriparban dolgoznak, mások a biztosítási üzletágban. A legrégebbi felhasználóink közel fél éve használják sikerrel. Nagyon sok tárgyalást folytatunk jelenleg, ami azért kifejezetten


biztató, mert bár közel másfél éves fejlesztés eredménye az app, az értékesítést mintegy 3 hónapja kezdtük csak el. Sokat elmond az érdeklődésről, hogy a naptáramban két-három hetekre tudok csak időpontot egyeztetni.

hallani fog rólunk. Az előkészületek során nemcsak lefordítottuk az appot az adott ország nyelvére, hanem az adott kulturális jellemzőket figyelembe véve adaptáltuk.

Hogyan lehet hozzáférni az applikációkhoz? Letölthetők az Hogyan fogadják a hazai pénz- AppStore-ból és a Google Play-ről? ügyi szektor szereplői ezt az újdonA Sales Professional értékesíságot? Milyenek a visszajelzések? tést támogató eszköz fejlesztéseNagyon sok tárgyalás zajkor törekedtünk arra, hogy a fellik, mindenhol üdvözlik az használók minél szélesebb köre értékesítéstámogató megoldásuntudja használni, és minél több platkat. Szinte minden tárgyalás során formon fusson. Ennek érdekében kell profiloznunk, zömmel a tárelkészítettük az app verziót (mind gyaló feleket, de az appunk megios, mind android platformra), győzően „teljesít”. ami okostelefonokra és tabletekre, Kezdetben, az ötlet fázisban, valamint egy weben futtatható akinek mutattuk, mindenki be online verziót is, ami PC- és Macakart szállni a cégbe. Most, hogy felhasználókra van optimalizálva. készen van a termék, csak poziWebhelyünkről egy tív visszajelzéseket kapunk. Fontos webshopból egyszerűen megvásáviszont, hogy a bevezetés átgondolt rolható az eszköz, ekkor a felhaszlegyen, mert csak akkor jönnek az náló kap egy kódot. Ezt a felhasznáeredmények, akkor viszont jönnek. lói kódot, ha beírja az AppStore-ból Hogy idézzem a legrégebbi nagyvagy a Google Play-ről ingyen letölvállalati felhasználónkat: „Jó a cucc!” tött appba, akkor már működik is. Ilyen egyszerű. Külföldi piacon is tervezik a A felhasználó egyszerre két megjelenést? platformon is használhatja a Sales Mindenképpen. A külföldi Professionalt, egy online számítópiacra lépéshez természetesen nem gépes és egy okostelefonos, tabletes elegendő, hogy tud angolul az alkal- app verzióban. mazás. Folyamatosan alakítjuk ki a nemzetközi értékesítési stratégiánkat. Hamarosan bevezetjük az appot német, román, szerb nyelvL&D Solutions Kft. Tel.: 36-30-387-3237 területre: Németország, Ausztria, www.Indapps.com Svájc, Románia, Szerbia nemsokára

83

HR

Mi kell a tehetség

sikeréhez? Az elmúlt hetekben érettségi találkozón voltam, ahol elgondolkodtam, mennyire korrelál az, hogy ki milyen tanuló volt, és mi lett belőle. Vagy egyáltalán mit is gondoltam akkoriban az osztálytársakról, és az akkori jellemrajzok mennyire igazolódtak be 25 év után. Iker Bernadett, a Next Consulting ügyvezető igazgatója A másik közös pont az volt, hogy már akkor tudták, mi érdekli őket igazán, hittek abban, hogy ezen a területen jók lesznek, és a céljaik már akkor konkrétak voltak, és azoktól csak kismértékben tértek el a későbbiekben. Ez így visszagondolva furcsának tűnik, de tényleg azzá váltak, amit akkor elképzeltek. Az okokat kerestem, tudni akartam, tényleg ennyire egyszerű-e a magyarázat? Valóban az a legfontosabb, hogy idejében felismerjük a képességeinket, és ennek megfelelő érdeklődési kört válasszunk, ami aztán a döntéseink meghatározójává válik, hogy sikert érjünk el benne? Érdemes ezen elgondolkodni, hiszen ha ez igaz, akkor jó, ha levonjuk a tanulságokat, és alkalmazzuk azokat az üzleti életben, az oktatásban vagy akár a gyermeknevelésben is.

Kit tartunk tehetségesnek?

A

kik igazán sikeresek most, nagyon eltérő tanulmányi eredményekkel rendelkeztek, közös bennük azonban, hogy volt mindenkiben valami, ami miatt fel lehetett rá nézni, és ez már akkor egyértelműen megkülönböztette őket másoktól. Volt egy olyan adottsága, amelyben különleges volt: a matematikai logikája, a kommunikációja, az elemzőkészsége, a szorgalma, a kreativitása, a befolyásoló képessége, az állatok iránti érdeklődése, a helyzetfelismerő képessége, a vagánysága vagy éppen az önbizalma.

84

Megoszlanak arról a vélemények, hogy a genetikának vagy a környezetnek van-e nagyobb hatása az életünkre, a személyiségünkre és a viselkedésünkre. Az „arany középút híveként” abban hiszek, hogy mindkettőnek fontos szerepe van, és egymásra hatva formálják az embert. Számomra nehéz elképzelni, hogy valaki őstehetségként születik, és determinálva van arra, hogy élete végéig sikeres lesz valamiben, vagy ugyanígy irreális ennek az ellenkezője is. Nehogy azt higgyük, hogy a tehetség az csak egy szűk kiváltságos körnek jár, amelyen mi kívül esünk. Tanácsadóként azt tapasztaltam az elmúlt 16 évben, hogy mindegy, kivel találkozom, mindenkiben van valami, ami miatt érdekes, és különbözik másoktól, véleményem szerint mindenki tehetséges valamiben. A kérdés az, hogy felismerjük-e ezt magunkban, vagy nem, illetve tud-e minket támogatni ebben a környezetünk. A tudatosulás az alapja annak, hogy a tehetségünket kamatoztassuk, hiszen ha nem tudjuk, miben


HR vagyunk jók, hogyan tudnánk azt használni vagy fejleszteni. Jó esetben erre már gyerekkorban ráébredünk, de az sem kizárt, hogy ez csak a felnőttkorban következik be. A lényeg, hogy soha nincs későn. Érdemes időt szánni arra, hogy felkutassuk a tehetségünket, és ideális esetben a munkánkat is úgy válasszuk meg, hogy ebből minél többet tudjunk használni.

Hogyan válthatjuk eredményekre a tehetségünket? Talán a sportban a legkönnyebb nyomon követni azokat az elemeket, amelyek szükségesek a sikerhez, túl az adottságokon. Nagy érdeklődéssel hallgatom a sikeres edzők és szövetségi kapitányok véleményét a tehetségek, a szorgalom, a tudatosság és a tűrőképesség összefüggéséről. Legtöbben azt állítják, hogy a tehetség nagyon fontos, de a legmagasabb szinteken elsősorban a szorgalom, az akarat, a tudatosság és a kitartás dönt. Nem ritka, hogy a legjobb sportolókról kiderül, annak idején voltak náluk sokkal jobb adottságokkal rendelkező gyerekek, hosszú távon azonban ők voltak azok, akik leginkább szem előtt tartották a célokat, ennek rendeltek alá mindent, és törekedtek arra, hogy fizikailag és szellemileg is a legtöbbet hozzák ki magukból. Maga az elhatározás és a motiváció az egyénből jön, a megvalósításhoz azonban támogatókra van szükség: az edzőkre, a szövetségre, a szponzorokra és a többi szakemberre, akik részt vesznek a fejlesztésben. A hétköznapi életre lefordítva nem a veleszületett adottságok a legfontosabbak. Természetesen rendelkeznünk kell valamilyen szintű képességekkel, amelyek alkalmassá tesznek bennünket egy-egy területre, de az igazán döntő elem az, hogy valóban érdekel-e bennünket az a dolog, amelyben tehetségesek vagyunk. Leköt-e minket annyira, hogy teljesen elmerüljünk az ehhez kapcsolódó feladatokban, okoz-e annyi örömet, hogy új motivációt adjon a nehéz szituációkban is, és képesek vagyunk-e sok mindent ennek alárendelni, amikor döntéseket kell hoznunk? Ha ez mind igaz, ez azt jelenti, hogy flow-ban tudunk dolgozni, tehát nem figyelünk az időre, csak a feladat és a megoldás a fontos, hiszen ez ad sikerélményt, és maga a tevékenység a legfőbb motiváció. A gyerekeknek sokszor okoz nehézséget, hogy az iskolai és a szülői elvárások nyomása alatt megtalálják azt, ami igazán érdekli őket. Ezért aztán sok fiatal választ úgy iskolát, hogy nincs ezzel tisztában, jó képességű, jó tanuló, teljesíti az elvárásokat, ezért elmegy egy jónak tűnő egyetemre, majd ugyanígy választ munkát is. Tanácsadóként szinte min-


den hónapban találkozom olyan esettel, amikor egy sikeres ember hirtelen más területen szeretne dolgozni, mert ráébred, hogy amivel foglalkozik, az nem is érdekli. Sokkal többre vagyunk képesek akkor, ha motiváltak vagyunk, hiszen jól érezzük magunkat a feladatban, és nagyobb eséllyel leszünk sikeresek, ami pedig újabb pozitív visszacsatolásokat ad. A vállalatoknak sem mindegy, hogy milyen kollégákkal dolgoznak, hiszen a motivált, feladatuk iránt érdeklődő emberek többre képesek, és mindezt úgy, hogy élvezik, amit csinálnak. Nem beszéltünk még a szorgalomról, amit talán szerencsésebb kitartásnak, következetességnek, akaratnak és tudatosságnak hívni. A tehetség önmagában nem elég, hiszen a pillanatnyi előny gyorsan elvész, ha nem szánunk elég időt és energiát a fejlődésre és a gyakorlásra. Befektetett munka nélkül nincs hosszú távú eredmény sem az üzleti életben, sem a sportban, de a tanulásban sem. A befektetett energiát sokszorosára növeli, ha a céljaink konkrétak, mindig a szemünk előtt vannak, és kisebb mérföldkövekre bontva, szinte éles képként jelennek meg a tudatunkban – így nem kell gondolkodnunk, hogy mi a következő lépés a folyamatban. Ez teszi lehetővé, hogy biztosak legyünk az eredményességünkben, ami újabb pozitív motivációt ad a munkához.

Mit kell tennünk ahhoz, hogy a tehetség eredménnyé váljon? Törekedjünk arra, hogy megtudjuk, miben vagyunk tehetségesek! Tudatosan használjuk a képességeinket olyan tevékenységekben, amelyek igazán érdekelnek minket! Fogalmazzunk meg konkrét célokat, fókuszáljunk a feladatra, és kontrolláljuk a szituációkat! Fektessünk minél több energiát a feladatokba, és képezzük magunkat! A kudarcok tanulságait fogalmazzuk meg, és használjuk fel a jövőben! Higgyünk az eredményben! Keressük meg a megfelelő mentorokat, támogatókat, akik segíteni tudnak a fejlődésünkben! Támogassuk a többi tehetséges embert!

85

HR

Drága az interim menedzsment? Időről időre előkerül a felvetés, hogy „drága az interim menedzsment?”. Megalapozatlan válaszok helyett tegyük fel inkább úgy a kérdést, hogy mit hasonlítunk össze mivel! Kristóf Györgyi és Virágh Rajmund, a Hammel & Hochreiter Interim Management Partnership ügyvezetői, az Interim Menedzser Akadémia alapítói segítettek több oldalról megvilágítani a kérdéskört. Sólyomi Dávid Amikor terméket vagy szolgáltatást szerzünk be, mindenképpen felmerül a kérdés: fair módon árazott? Az interim ilyen szempontból is elég speciális terület. Kristóf Györgyi: Kezdjük egy analógiával! Egy festőművész vagy grafikus is elkészíthet rövid idő alatt egy alkotást, a mű értékét azonban nem ez az idő adja, hanem a művész felkészültsége, tehetsége, tudása, amiben rendszerint hosszú évek, évtizedek alázatos munkája van. Az interim feladatot ellátó vezető is csak akkor tud megfelelő szinten teljesíteni, ha rendelkezik a szükséges képzettségekkel és ismeretekkel, dolgozott már több cégkultúrában, több iparágban, 15-20 éves karrierje során legalább 5-10 évig felsővezető volt. Mit nevezünk tehát drágának? Ennek az embernek minimum 30 éve benne van a „megvehető” teljesítményben. Az óradíjakat természetesen sokan önmagukban nézik, ezáltal torz képet kaphatnak, mindemellett azért is vagyunk kénytelenek időegységben kifejezett díjazással dolgozni, mert a hazai számviteli és jogi környezet ezt követeli tőlünk. Virágh Rajmund: A díjazás országonként is jelentősen eltérő lehet. Valahol 1750 eurós napidíjon is megveszik az interim CEO-t, míg más nyugat-európai országban harmadával csökkentek a napidíjak a válság hatására. Ettől persze még nem lettek értéktelenebbek az interimek, legtöbbjük a befektetett évtizedek mellett ma is tanul, és aktualizálja ismereteit, a piaci körülményekhez azonban alkalmazkodni kell. Az a legfontosabb, hogy a hatalmas rendelkezésre álló tudást egy konkrét projektbe át tudja vinni az interim, az adaptációs folyamat során hazai tapasztalataink szerint mind az interimnek, mind az ügyfélnek jól jön a szolgáltató támogatása, akinek a jelenléte szintén pénzbe kerül, amellett, hogy hozzáadott értéket is képvisel. Mennyire jellemző, hogy az ár alapján döntenek a megbízók? K.Gy.: Az idei évben gyakrabban fordult elő, hogy az ügyfél számos ajánlatot bekérve, majd a tartalmat figyelmen kívül hagyva a legolcsóbb megoldást választotta. Több esetben a projekt előzetes felmérése nélkül,

86

a feladatot és annak korrekt ellenértékét teljesen félrelőve ajánlatot tevő „szolgáltató” vagy egyéni jelölt került kiválasztásra a kizárólag árfókuszú döntéshozatal miatt. Sokszor azt sem különíti el a szolgáltató az ajánlatadáskor, hogy gap menedzsment projektről vagy szakértői munkáról van-e szó. A rosszul definiált projektek lesznek aztán igazán drágák, mert nem azt kapja a megbízó, amire számított, különösen, ha az ár alapján meghozva a döntést, az ajánlati tartalom alapos ismerete nélkül fel sem merülnek benne a releváns kérdések. De természetesen bizonyos iparágakra és tulajdonosi struktúrákra igaz csupán ez a megközelítés. Vannak mindig kivételek, akik szolgáltatásvásárlásban gyakorlottabbak, az iparáguk miatt is akár, és főleg a tartalmat, a kapott szolgáltatás minőségét helyezik inkább a fókuszba, és pontosan tudják – ha nem is ismerik a magyar mondást –, hogy olcsó húsnak híg a leve… Így nagyon előnyös, hogy a piacon több szolgáltató és egyéni interim is dolgozik, ezáltal minden ügyfél megtalálhatja a neki legmegfelelőbb tartalommal és árkategóriában működő szolgáltatást. Az ügyfél hajlamos az alkalmazott vezető költségével összevetni az interim díjazását. Mennyire áll meg a lábán ez a direkt összehasonlítás? K.Gy.: Leginkább a klasszikus gap menedzsment projekteknél tudunk közvetlen összevetést tenni az alkalmazott vezető és az interim költségei között. Ezekben az esetekben meglévő pozíciók pótlásáról van szó, adott feladatkörrel és korábbi költségadatokkal, az összehasonlítás azonban még itt is sántít. Interim szolgáltatóként vállaljuk, hogy 2-7 nap alatt a megfelelő szakembert szállítjuk, ennek pedig kétségkívül hozzáadott értéke van. Nyilvánvaló, hogy minél rövidebb interim megbízásról van szó, arányaiban annál drágábbnak tűnik az árak közvetlen összevetésekor az alkalmazott vezetővel szemben ez a megoldás. Ne hagyjuk figyelmen kívül azt sem, hogy gyakorlott, kész embereket adunk. Alkalmazottat hosszú távra, több évre keresnek a cégek, így általában elég nekik egy


Hammel & Hochreiter IC. Kft. Képzési és Ügyfélkapcsolati központ: 1124 Budapest, Vas Gereben u. 22. Tel.: +36 1 213 15 39 www.hammelhochreiter.com

80 százalékos tudás- és tapasztalatszintű jelölt is, aki majd beletanul mindenbe. Az interimnek ezzel szemben 120 százalékot kell tudnia a pozíció elvárásaihoz képest ahhoz, hogy azonnali eredményeket érhessen el. Almát hasonlítunk tehát a körtéhez, amikor az alkalmazott vezetői fizetéseket az interim díjazáshoz mérjük. Természetesen ezt az interim jelöltekkel is meg kell értetni, ugyanis a volt alkalmazott vezetők többsége eleve késznek érzi magát erre a hivatásra, nem akarnak tanulni, holott tapasztalataink szerint nagyságrendileg másfél évet vesz igénybe az átalakulás, életmódváltás. A megbízások összetétele is a komplexebb projektek irányába mozdult el, a tisztán gap menedzsment feladatok háttérbe szorultak. Meglátszik ez az ügyfelek árhoz való hozzáállásán is? K.Gy.: A multinacionális vállalatoknál valóban háttérbe szorulnak a gap menedzsment projektek, ők ugyanis gyakran küldenek egy külföldit a megüresedett pozícióba, ezzel szemben a nemzetközi cégek hazai vidéki telephelyein óriási számú gap menedzsment jellegű igény mutatkozik, ezeket a helyeket azonban alkalmazottal szeretnék betölteni. A vidéki termelő vállalatoknál komoly hiányokat látunk, ám nem minden esetben elsősorban az interimben keresik a megoldást. Emellett fontos, hogy esetükben a legtöbb megbízásnál kiderül, komplexebb a feladat a tiszta gap menedzsmentnél. Ettől függetlenül az ügyfelek az árazásnál ezt nem veszik figyelembe, természetesen az is dolga a szolgáltatónak, hogy az ügyfelet támogassa ebben a kérdésben is. A megbízó az interim idejét vagy a konkrét eredményt veszi meg? V.R.: Nem érdemes az alkalmazott vezetői napszámból kiindulni egy-egy projekt tervezésénél, mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy az interim gyorsabban eléri a kitűzött célt. Ennek ellenére a legtöbb ügyfél nem nagyon tud kisebb egységekben gondolkodni, és amint megtapasztalják, mennyire jó az interim, min-


VIRÁGH RAJMUND

KRISTÓF GYÖRGYI

HR

den feladatot hozzá akarnak rendelni. Nincs ezzel baj, ha belátják, hogy ekkor már nem az eredeti projektről beszélünk. K.Gy.: Kultúrától függően viszonyulnak a megbízók az árhoz. Ha amerikai vagy észak-európai cégkultúráról beszélünk, akkor ők maximálisan támogatják a magasabb díjazású külső erőforrás bevonását, hiszen ismerik ezt az eszközt, tudják, hogy az eredményt veszik meg. Velük szemben az osztrák, német vagy éppen magyar kultúrában sokkal inkább az alkalmazotti státusz dominanciájából indulnak ki, ezért „kilóra vásárolnak”. Azt látják, hogy az interim is napi meghatározott mennyiségű órát tud dolgozni, ezért nehezen fogadják el, hogy többe kerül. A megrendelő cég mellett természetesen a megbízó egyén kultúrája is sokat nyom a latban. A Hammel & Hochreiter interim árszint hasonló a fejlettebb piacon megszokotthoz, ugyanakkor az alkalmazott felsővezetői fizetések más szinten vannak hazánkban. Lehet, hogy ezért érzi nagynak a szakadékot több megbízó? K.Gy.: Ebben lehet valami, mivel a hazai interim árszinten a Hammel & Hochreiter tudatosan a prémium kategóriát képviseli. A konkrét díjazás tekintetében ugyanakkor úgy gondolom, hogy a magyarországi, képzést végzett, komoly tapasztalattal rendelkező interimek egyáltalán nem érnek kevesebbet a magyarországi terepen holland, német vagy brit társaiknál, ezért semmi nem indokolja, hogy az ezen piacokon megszokottnál lényegesen alacsonyabb áron vállaljanak megbízásokat. Az interim szolgáltatás fair és korrekt árazottságára utal az is, hogy a megbízó az interim szolgáltatás vásárlásakor nem zsákbamacskát vesz, pontosan ismeri a tartalmat és az árat is, ezekre, valamint a kapott garanciákra alapozva hozza meg döntését, a magyarországi interim menedzsment piaca pedig mindezek mellett dinamikusan növekszik. A piacnál nem ismerek hitelesebb visszaigazolást a szolgáltatás és az ár korrektségére vonatkozóan.

87

HR

A kiválasztás rejtelmei cégszinten és a társkeresésben A kiválasztás – legyen az vezető vagy munkatárs kiválasztása, avagy párválasztás – komoly szempontrendszer szerint történik, bármilyen mulatságosnak is gondoljuk ezt a kijelentést. Varga Krisztina, a Workplus Kft. ügyvezető igazgatója

V

alójában mindkét esetben előre elképzeljük a számunkra ideális jelöltet. Történhet ez úgy, hogy klónozni szeretnénk, esetleg olyat választunk, aki semmiben nem hasonlít az előzőre, vagy azonnal „beleszeretünk” abba, aki a másikból hiányzó képességgel rendelkezik. Felvázoljuk magunk számára, mit is várunk el a jelölttől, hogyan kell kinéznie, viselkednie, mivel töltse a szabadidejét, meghatározzuk végzettségét, korát és fittségi állapotát is. A web világában ma sokkal egyszerűbb – mindkét céllal – szebbet, jobbat, fiatalabbat, képzettebbet találni, mint akár 10-15 évvel ezelőtt. A dömping, ami a „piacon” tapasztalható, elképesztő. Felmérjük-e a folyamat beindítása előtt valójában, hogy a „cserére” miért is vágyunk? Volt-e az előzővel baj, vagy csak megváltoztunk? Egyszerűbb váltani, mint helyben megoldani a problémákat, felvállalva a konfrontációt? Végiggondoltuk, kit keresünk? Házvezetőnőt, menedzsert, egyszeri alkalomra vagy egy életre szólóan? A felhasználók között a partnerkereső portálokon megtalálhatók a szingli, elvált, jelenleg valóban egyedül élők mellett a kikapcsolódást, alkalmi partnert kereső, egyébként nem független nők és férfiak. Csakúgy, mint az állásportálokon. Ma – akár van állásunk, akár nincs – nézelődünk, hátha jobbat találunk: jobb főnököt, magasabb fizetést, biztosabb munkahelyet, divatosabb feladatot. Korjelenség? Igen, mert a lehetőségek végtelenek és vonzóak is. 24 éves kiválasztási és coaching tapasztalattal a hátam mögött elmondhatom, hogy ma is ugyanazokat a hibákat követjük el, mint 20 éve, pár- vagy munkahelyválasztás és munkaerő-kiválasztás területén is. A párhuzam egyértelmű, még a lépések is megegyeznek.

Hogyan kezdődik? Az első bátor lépések Elkészítjük a profilunkat az unalmas és fárasztó kérdőív-töltögetéssel. Lehet, hogy a profilunk/önéletrajzunk kidolgozásában profik vagyunk: minél feltűnőbb, eladha-

88

tóbb legyen a piacon. Utána ülünk és várjuk, hogy álmaink hercege, hercegnője, avagy állása fehér paripán, netán fehér paripa felajánlásával betoppanjon életünkbe. Ja, hogy ez meseszerű? És nem is működik? Hiszen annyi állás, csinos nő vagy jóképű férfi van ezen a portálon. Miért csak olyanok jelentkeznek, akik nálam nem rúgnak labdába? Sikertelenség esetén mindenki hibás, csak mi nem. Hiszen mi szépek, képzettek, okosak vagyunk, csak ez a portál nem jó! És valóban, mi csodálatosak vagyunk, aki biztosan a legjobb lehet valamelyik állásra, és aki a leginkább megfelelő lehet valaki számára! Csak ezt senki nem veszi észre, mert lehet, hogy még magunk sem tudjuk, illetve hisszük el. Mit felejtünk el? Ismerjük meg a kiválasztás folyamatának sikeres alaplépéseit!

1 Önismeret Egy állás- vagy partnerkeresést sok esetben megelőzhet akár tragédiának is beillő esemény. Az ilyen események pár évvel későbbi értékelésekor általában egyértelműen látható, hogy a tragikus esemény megtörténte (pl. válás, munkahely elvesztése) egyben a fejlődés és változás útja is. Egyfajta drasztikus jelzés arra, hogy szükséges változnom, és változtatnom az életemen. Stabilitásra törekszünk: párkapcsolatot egy életre szeretnénk választani, munkahelyet húsz évre. Nem vesszük figyelembe, hogy a körülmények változtak. Fájdalmas felismerés, de nagyon igaz. Sokan úgy menekülnek ebből, hogy a ló túloldalát választják, partnert és munkahelyet is sűrűn váltanak. Mi a módja az arany középút megtalálásának, hogyan lehet tudatosan végiggondolni életünket? Ennek egyik alappillére az önismeret. Felmérni azt, miért kaptuk a lehetőséget, és miben változtunk az idők folyamán. Kik vagyunk ma, és mit szeretnénk az elkövetkező időben?


HR Milyen célokat tűztünk ki a magunk számára, egyáltalán vannak-e céljaink? Hogyan szeretnénk élni az életünket a közeli és távoli jövőben? Ha ezeket a kérdéseket őszintén megválaszoljuk, nagy ugrást tehetünk életünk jobbá tételében. Tapasztalatom szerint az önértékelés ritkán van a helyén. A múlt által befolyásolva le- és felértékeljük magunkat, és ez a keresésben is okozhat zökkenőket. A Wikipédia meghatározását ajánlom mindenkinek a figyelmébe! Az önismeret folyamat, és nem állandó tényszerűség! Minden történéssel életünkben egy-egy új fejezet nyílhat meg saját magunk megismerésében. Az önismeret, önmegismerés egy olyan önmagunkra irányuló lelki folyamat, amely során megismerjük személyiségünk tulajdonságait, képességeit, szándékait, érzelmeinket, gondolatainkat és mindezek együttes működését. Az önmegismeréshez szükség van őszinteségre, hogy be tudjuk vallani magunknak azokat az igazságokat is, amelyek bevallása fájdalommal jár. Az önismereti folyamatot jó esetben önelfogadás követi.

„Kőbe vésett” szempontok helyett vizsgáljuk meg, hogy a jelöltben és bennünk, vagy akár a szervezetben benne van-e a tanulás, fejlődés lehetősége. Ne felejtsük el, nem vagyunk tévedhetetlenek! Ha senki nem felel meg elképzelésünknek, azért kételkedjünk magunkban is, és kezdjük elölről a folyamatot, szakember segítségével. Tapasztalható, hogy az elsőre gyengének tűnő kiválasztott megtáltosodhat egy jó pozíció elnyerése esetén vagy egy motiváló, inspiráló párkapcsolatban. Döntésünket nagyban befolyásolják a felszínen levő dolgok, melyek egyébként könnyen változtathatóak. Sokszor döntünk elhamarkodottan a „jelölt” ruházata, stílusa alapján, mely az egyik legkönnyebben befolyásolható képlet lehet. Gondoljunk csak arra, hogy egyetemi öltönyünkben, körömcipőnkben mennyire esetlenül mentünk el életünk első interjújára. Egy jó párkapcsolat, a sikeres munkahely „látszik” a nő és a férfi viselkedésén, stílusán egy vadidegen számára is. Hiszen magabiztosságunk nő az által, ha elhisszük, szerethetőek vagyunk, vagy minket választottak álmaink állására.

4 Két kulcsszó: bátorság és őszinteség 2 Prioritásaim és szempontjaim száma? Elkövetjük azt a hibát, hogy szempontrendszerünket precízen, minden részletre kiterjedően állítjuk össze, számos számunkra elengedhetetlennek tűnő feltétellel. Az esetek többségében igaznak bizonyul az a tény, hogy elvárásainknak megfelelő jelöltet nem lehet fellelni a piacon. Ha mégis találunk valakit, akkor – a kivétel erősíti a szabályt alapon – a jelölt nem minket akar. A helyzet bonyolódik, ha a jelölt először igent mond (akár saját önismeretének hiányosságai miatt), és próbaidőn belül távozik a pozícióból vagy az életünkből. Meglepő tanácsot szeretnék adni: válasszuk ki az öt legfontosabb szempontot, amely nélkül valóban nem tudunk meglenni. Ha munkahelykeresésnél a kötött munkaidő fontosabb, mint a kreativitás, vagy párkapcsolatunkban a vasárnapi ebéd előbbre való, mint a kémia, akkor azt. Amíg ezt az öt szempontot végiggondoljuk, magunk is önismereti utazáson mehetünk keresztül.

3 A kiválasztás folyamata Elvárásainkkal megöljük annak a lehetőségét, hogy kincsekre bukkanjunk. A kincsek itt vannak előttünk, ha meghagyjuk annak a lehetőségét, hogy megismerjünk valaki mást, sémáink és beidegződéseink használata nélkül. Vállalati oldalon is annyira félünk a beválasztás felelősségétől, hogy nem merünk elrugaszkodni az előre idealizált jelöltképtől. A rugalmasság hiánya korlátozza az alternatívákat, és azt eredményezheti, hogy jó jelölteket utasítunk el múltbeli, de főként szubjektív tapasztalatok alapján.


Magunkkal és másokkal szemben is elengedhetetlen az őszinteség. Ne felejtsük el, hiába írunk profilunkra hamis adatokat, információs világunkban pillanatok alatt kiderül, és ezzel el is vágtuk a további utat. A fénykép használata mindig kényes kérdés. Energikus, vidám, boldog embereket szeretnénk magunk körül látni. Nagy érték, ha valaki mosolyogni tud. Gyakoroljuk a tükör előtt, és találjuk meg a mindennapokban azokat a helyzeteket, melyek mosolyt csalnak arcunkra, akár akkor is, mikor sírni szeretnénk. A bátorság is sokféleképpen értelmezhető: Beválasztok-e beosztottnak okosabb, tanultabb jelöltet? Van-e merszem kezdeményezni, ha meglátom egy csinos hölgy adatlapját? Proaktivitás itt is! Felejtsük el a mások által – jól-rosszul – felállított ideának való megfelelést! Birkózzunk meg és nézzünk szembe gyengeségeinkkel, hiszen lehet, hogy ez a gyengeség más szempontból előny, sőt, szerethető momentum lehet. Ne felejtsük el, érték, ha kilógunk a sorból, egyéniségek vagyunk, vállaljuk magunkat, és nem csak belesimulunk a tömegbe. Sok sikert kívánok!

Workplus Munkatárs közvetítő, Személyügyi és Vezetési Tanácsadó Kft. Telefon: 36-20-9414-614 E-mail: [email protected]; [email protected] www.workplus.hu

89

BOR ÉS GASZTRONÓMIA

Családban marad A Villányi borvidék nyugati szélén található Babarcszőlőst túlzás nélkül a Ruppert család áldozatos munkája helyezte vissza a hazai bortérképre. A feltörekvő pincészet borászával, Ruppert Ákossal beszélgettünk. Buzás Gábor

Ha jól tudom, építőmérnöknek készült, ehhez képest kissé éles váltásnak tűnik a borászat. Honnan jött az indíttatás? Nem csupán készültem, dolgoztam is két évet az építőiparban, de hogy őszinte legyek, nem igazán találtam meg magam a szakmában. Fogalmazzunk úgy, hogy inkább csak a családi hagyományok hatására indultam el abba az irányba, de szerencsére az élet lehetőséget adott arra, hogy megtaláljam a saját utam. Bár sok mindent műszaki szemmel vizsgálok, az építőipar nem fért össze a merengő, álmodozó természetemmel, egy igazi „szórakozott professzor” vagyok, akinek a kicsit lassabb tempóban pulzáló, végtelenül izgalmas, morálisan tisztább szakma – mint amilyennek a borászatot látom – a telitalálat. Még ötéves korom-

90

ban vetődtünk Babarcszőlősre, akkor kóstoltam bele az itteni szabadságba, paraszti életmódba és a természet lenyűgöző világába. 10-12 éves koromra már imádtam a növényekkel foglalkozni, saját kertem volt, és észrevétlenül belém ivódott ennek a gyönyörű környezetnek a légköre. Amikor 2002ben lehetőség adódott arra, hogy szőlőt telepítsünk, édesapám döntése nyomán megragadtuk az alkalmat, hiszen mind a terület, mind az adottságok rendelkezésre álltak, és a kezdetektől fogva egyértelmű volt, hogy ez az én feladatom lesz. Mögöttem állt a család, kiegészülve leendő feleségemmel, és elképesztő energiával, lelkesedéssel ugrottunk fejest a munkába. Mindenhonnan azt hallottuk persze, hogy nem vagyunk normálisak, és hogy tényleges tapasztalatok és családi hagyományok nélkül 35 hektárnyi szőlőt telepíteni minimum őrültség. De a szerencse. a lendület és az Égiek minden kezdeti nehézségen átsegítettek. Korábban ezen a területen, a Villányi borvidék nyugati csücskén nagy hagyományokkal rendelkező szőlőművelés folyt, de az előző rendszerben ez gyakorlatilag teljesen szétdarabolódott, majd leépült, nem volt már effektíve része a borvidéknek. A kezdeti tervünk pusztán a szőlő értékesítése volt, mondhatnám, „pillanatnyilag jó ötletnek

látszott”. És mivel jó minőséget tudtunk produkálni, ennek hamar híre is ment, szakmai berkekben talán még mindig nagyobb presztízzsel bírunk szőlészetként. A borászat azonban a teremtés egy magasabb szintje, és úgy éreztem, több van bennem, mint hogy mások keze alá dolgozzak. Időközben elvégeztem a szőlész-borász szakmérnökit a Corvinuson, és már 2005-ben elkezdtem próbálgatni, mit tudnék kihozni a szőlőnkből. Talán az ott kapott szakmai rálátás töltött fel – visszatekintve szokatlanul nagy – önbizalommal, vagy csak egyszerűen magával ragadott a hely szelleme, mindenesetre kétely sem volt bennem, hogy ez a föld villányi top borokat fog „teremni”. Mára nem az hajt, hogy bebizonyítsam a borászoknak, a mi vidékünk is van olyan jó, mint a Villány fölötti dűlők, hanem hogy kihozzam saját adottságainkból a maximumot. És mivel a borászat sokrétegű, izgalmas hivatás, és a változások újabb kapukat nyitnak, nem hiszem, hogy valaha is unatkozni fogok. 26 hektár azért igen jelentős terület, hogyan győzik munkával? Ez nyilvánvalóan óriási munka. Sokszor sajnálom a befektetett energiákat annak fényében, hogy mennyi szőlőt értékesítünk. Ennek ellenére ugyannyi munkát fordítunk az eladásra kerülő szőlők művelésére is, mert minden partnernek elégedettnek kell lennie (a szőlőpiac is a bizalomra épül), és az is előfordul, hogy nem tudhatom előre, melyikből készül saját bor. Ez a művelés felemészti a cég forrásainak nagy részét. Ezt nyilván lehet abból a szempontból is nézni, hogy egy befektetővel esetleg gyorsabban, nagyobb lépésekben lehetne fejlődni, de számunkra ez nem erről szól. Az a véleményem, hogy a szakmai szabadság a pénzügyi függetlenségnél kezdődik.


BOR ÉS GASZTRONÓMIA Hogyan és milyen elvek mentén születnek a szakmai döntések a borászatban? Első generációs borászatként nálunk nincsenek olyan családon belüli szakmai viták, amelyek gátolják az innovatív döntéseket, sem szokások, melyek nehezítik az évjáratokhoz igazodó változtatások lehetőségét. Lehet, sőt remélem, hogy egyszer a fiammal részt vehetek efféle szakmai vitákban, és még leszek annyira objektív, hogy igazat tudok neki adni. De most senki nem szól bele abba, amit csinálok, minden döntést nekem kell meghoznom, és vállalnom a következményeit. Sokszor intuitív módon döntök, és gyakran van szerencsém. Fontos, hogy finom, izgalmas, nehezen megunható, természetes ízvilágú, jó ár-érték arányú borokat készítsünk, amelyeket nemcsak megisznak, hanem beszélnek is róluk az emberek. Ez egy mondatban könnyen összefoglalható, a megvalósításához viszont piszok jó szőlő kell, a jó technológia csak lehetőséget és biztonságot ad. A borászat fiatalsága ellenére azért az eredmények is érkeznek. Melyekre a legbüszkébb? Az igazsághoz hozzátartozik, hogy leginkább helyi megmérettetéseken indulok el, ezek számomra elegendő visszajelzést adnak, és tudok tanulni belőlük. Ennek fényében mindenképpen megemlíteném a 2010-es villányi champion díjunkat, amit ezen a jellemzően vörösboros borvidéken éppen egy muskotálylyal nyertünk el, nem kis megrökönyödést okozva. Azóta nem is történt meg ez a „csúfság”. A legelső boromra is nagyon büszke voltam, és nehezen tudtam feldolgozni a sikerét. Ez egy 2006-os cabernet franc volt, amely a Siklósi borversenyen 213 borból a második legnagyobb pontszámú bor lett. Lényegében ez volt az első „írá-


sos dokumentum”, amely megerősített abban, hogy jó helyen keresgélek. De legutóbb a Portugieser Du Monde champion-díját sikerült elhoznunk 4 ország 9 borvidékének borai közül a 2012-es évjáratunkkal, ez különösen a szakértő nemzetközi zsűri miatt nagy elismerés számomra. De mondhat-

nám, hogy mindez eltörpül a mellett, mikor egy kedves cimboránk felhív, és húsz percen át ecseteli, milyen élményt jelentett neki egy borunk elfogyasztása. Ez ad igazán erőt, hogy ne akarjam leegyszerűsíteni a feladataimat. Hogyan képzelik el a fejlődést? Alapvető, hogy távolabbi jövőre tervezünk, nem a rövid távú meggazdagodásra hajtunk. Szeretnénk a szőlőnkben rejlő lehetőségeinket teljes egészében magunk palackba tölteni. A bővülést az igényeket követve, lépésről lépésre tervezzük, elégedett és boldog fogyasztókra támaszkodva exponenciális módon (talán ez a megfogalmazás illik legjobban egy gazdasági témájú lapba).

Létrehoztunk egy olyan vállalkozást, ahol jól érezzük magunkat, szeretjük csinálni, amely hosszú távon működni tud, és amelyet át tudunk majd adni a gyerekeinknek. Ennek a kulcsa, mint minden fiatal borászatnál, hogy nagyon oda kell figyelni arra, mi kerül a palackba, hogy ne okozzunk csalódást senkinek. Ehhez minden borral kicsit együtt kell élni, szigorúnak és következetesnek lenni. Lehet, hogy így lassabb a fejlődés, de ebből nem vagyok hajlandó engedni. Inkább dolgozom tíz évvel többet, de a saját utamon, biztos lábakon lépkedek. Ahogy már mondtam, mi egy olyan családi pincészetért dolgozunk, amelyben megbízhatnak az emberek. A természet nagy úr, és ha úgy adódik, nem biztos, hogy ugyanaz a bor minden évben megtalálható lesz nálunk, de akkor majd kínálunk valami mást helyette, ami szintén a tőlünk elvárható minőségben készült. Nem leszünk soha „nagyüzem”, nagyon jól tudjuk a birtokot működtetni családi szinten. A szőlő és a bor az én reszortom, míg Annamária, a nővérem ehhez biztosítja a szükséges hátteret, amellett, hogy saját álmát, a nemrégiben felépített fedett lovardánk ügyeit is menedzseli. A két területet igyekszünk a lehetőségek szerint összekapcsolni, ami – úgy gondolom – teljesen egyedi hangulatot kölcsönöz a pincészetünknek. A sógorom, Szilárd egy „igaz Ember”, akinél alkalmasabbat nem tudok elképzelni a borok közvetítésére a borivók felé. Nyilvánvalóan borászként az én nevem és arcom többször kerül reflektorfénybe, de túlzás nélkül állíthatom, hogy igazi csapatmunka eredménye az, ahol most tartunk. Mindannyian ugyanazt a lelkesedést és energiát tesszük bele, ez a közös szenvedély tükröződik mindabban, amit eddig sikerült elérnünk.

91

RENDEZVÉNY Business Development Manager 2 napos szeminárium Budapest, 2014. január 20-21. Szemináriumunkon megtanulja felismerni a piaci réseket, illetve a projekt- és megvalósíthatósági tervek lehető legjobb elkészítési módját; megismeri az eredményes értékesítés-, marketing- és üzleti stratégiák csínját-bínját, és megtudja, hogy az integrált vállalati kommunikáció segítségével hogyan javíthatja a munkatársakkal folytatott párbeszédét. Ezeken felül részt vesz egy izgalmas üzleti szimulációs társasjátékban, mely nagyszerű lehetőséget biztosít arra, hogy új tapasztalatokat szerezzen az üzletfejlesztés terén.

Tudásmenedzsment Sokszorosan megtérülő befektetés a tudástőkébe Budapest, 2014. január 22-23. „A szervezet legfőbb értéke a munkatársaiban és az ő fejükben lévő tudásban rejlik!” – Ezzel a közhely szintjére emelkedett állítással kevesen vitatkoznak. Legtöbb helyen azonban csak üres frázis marad a tudástőke jobb kihasználása. Pedig a szervezet hatékonysága döntően azon múlik, hogy a munkatársak az adott pillanatban milyen tudás birtokában hozzák meg döntéseiket. Hatalmas kockázat rejlik a tudásvagyon nem megfelelő kezelésében: kritikus tudások elvesztése, ismétlődő hibák, veszteségidők, …! A nehezedő piaci körülmények hatására a fejlettebb gazdaságokban az elmúlt másfél-két évtizedben hatalmas fejlődésen ment keresztül a tudásmenedzsment. Most kiváló lehetőség adódik ezeknek a hasznos tapasztalatoknak az átvételére.

Banki Outsourcing jogszabályi, adatvédelmi kérdései 2 napos szeminárium 2014. február 24-25. A magyarországi bankok outsourcing tevékenységéhez számos jogi, adatvédelmi, adatbiztonsági kérdés és kötelezettség kapcsolódik. Szemináriumunk bemutatja mindazokat a közelmúltban bekövetkezett szabályozási változásokat, amelyek meghatározzák a banki outsourcing jogszabályi hátterét és azokat a jogértelmezéseket, állásfoglalásokat, melyek megkönnyíthetik a rendelkezések gyakorlati alkalmazását a hatóság (Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság), a felügyeleti (Magyar Nemzeti Bank) és hitelintézeti részről egyaránt.

Acces Haladó

2 napos tréning friss vezetők számára

Budapest, 2014. február 24-26. A háromnapos programon – amelyen való részvétel feltétel az Access alapok ismerete – a résztvevők megismernek összetettebb lekérdezéseket, űrlapokat és jelentéseket. Megismerkednek a makrók használatával. Az Acces relációs adatbáziskezelő program segítségével egyszerűen alakíthat ki olyan egyedi igényeknek megfelelő alkalmazásokat, amelyek megkönnyítik napi munkáját. A kurzus végén a hallgatók képesek lesznek saját céljaiknak megfelelő adatbázisok, nyilvántartások létrehozására. A képzés szakembere: Kovalcsik Géza, ügyvezető, Help Key Bt.

Budapest, 2014. január 27-28.

Delivering Powerful & Charismatic Presentations

„Ha az, amit teszel, arra inspirál másokat, hogy többet álmodjanak, többet tanuljanak, többet tegyenek, és többé váljanak, akkor vezető vagy” (John Quincy Adams, az USA 6. elnöke). A tréninget ajánljuk mindazon frissen kinevezett vezetőknek, akik szeretnék megismerni és jobban érteni azt az új világot, amelyet a szerepváltás jelent, elindulni saját vezetői stílusuk kialakításában, valamint szeretnének gyorsan alkalmazható koncepciókat és könnyen beépíthető apróbb technikákat elsajátítani a vezetővé váláshoz.

Budapest, 2014. március 17-18. Az Ön teste is képes önálló életet élni közönség előtt? Ön figyel a hangjára a prezentáció során? Ön sem tudja az önmagától várt szintet produkálni közönség előtt? Szeretné professzionálisan felépíteni az előadását? Ön is látott már „túlcsicsázott” prezentációt? Szeretne csillogó szemeket, bólogató fejeket látni a hallgatóság soraiban? Már előre fél, milyen kérdéseket fognak feltenni a végén a hallgatók? Mindezeknek szeretne ANGOL nyelven megfelelni? Intenzív és gyakorlatorientált tréningünkön egy amerikai születésű angol anyanyelvi tréner, dr. Troy Wiwczaroski lehetővé teszi, hogy magabiztos és kompetens prezentáló legyen Ön is!

Kollégából felettes

Likviditásmenedzsment a cash flow és cash pool tükrében 2 napos szeminárium

92

alkalmazni, miként mentesülnek a cash pool csoporttagok a tranzakciós illeték megfizetése alól, és melyek a cash flowhoz, cash poolhoz kapcsolódó EU-s és hazai szabályozások, számviteli és adózási vonatkozások.

Budapest, 2014. január 28-29.

Kártyapiac 2014

Minden cég életében meghatározó jelentőségű a cash flow tervezése, a likviditásmenedzsment, melynek célja, hogy biztosított legyen a vállalat fizetőképessége. Számos vállalat számára nem kevés gondot jelent bevételeik tervezhetősége szempontjából a számlák teljesítési időpontjától való esetleges eltérés, a vevői fizetési magatartás előrejelzése. A finanszírozás sem teljesen megoldott azokban a szektorokban, ahol vagy a vállalatok nagy részére jellemző a tőkehiány, vagy hosszú fizetési határidőkkel teljesülnek csak a kifizetések. Forrásoptimalizáció szükséges tehát a vállalati szektor majd egészében. Szemináriumunk bemutatja azokat a megoldásokat, amelyek segítségével likvidebbé válhatnak a cégek, valamint azokat a cash pool rendszereket, amelyek alkalmasak a csoporton belüli egyszerűbb, gyorsabb utalásokra, és biztosítják a folyamatos hitelezést. Résztvevőink megismerhetik, hogy a használhatóság szempontjából mikor melyiket érdemes

Budapest, 2014. március Fontos változások jönnek a bankkártya-fronton!? A magas készpénzforgalom évente több mint százmilliárdos költséget jelent a gazdasági szereplők számára. Vajon milyen irányban változik 2014-ben a bankolási szokások trendje? Még tovább nő a készpénzforgalom, s emellett újra növekedésnek indul a sárgacsekkes forgalom is? Vagy a jövő az érintésmentes technológiáé, illetve a mobilfizetésé? És vajon a mobilfizetés a készpénztől vagy a bankkártyától von-e el ügyfelet, a torta mely szeletébe harapunk majd bele? Többek között ezekre a kérdésekre keressük majd a válaszokat 2014 tavaszán, az IIR Magyarország éves kártyapiaci rendezvényén, ahol első kézből tájékozódhat a legfontosabb kártyapiaci trendekről, technológiai újdonságokról kiváló szakértők tolmácsolásában.

2 napos szakkonferencia


Insurance The Hungarian insurance market shrunk by 1.1 percent falling to HUF 497 billion in the third quarter of 2013 according to MABISZ; and this data is corrected by the single premium life insurance products’ premium income. Total premium income reached HUF 324.2 billion, which is a 1.7 percent fall back compared to last year’s results. In the first 9 months of 2012 the life insurance segment realized a total premium of HUF 207 billion, this year they only managed HUF 203.6 billion. Single premium life insurance shows a total premium income of HUF 134.1 billion, however, it is still about 15 percent lower than the results of 2007, which was HUF 157.5 billion during the same months. The non-life sector achieved a HUF 293.4 billion result in the first 9 months, which shows a one percent decrease compared to last year’s results.

Olav Jones Deputy General Director at Insurance Europe However frustrating the repeated delays of Solvency II might be, the industry managed to reach a compromise. As the results of the first full testing (QIS5) of the framework showed, the proposed framework measured far too much volatility, much more than insurance companies are really facing. The main problem was that Solvency II was based entirely on market values, and when you use market values you assume that everything is fully and always


exposed to the price at the given time. That is clearly not the case when we are talking about insurance companies, it does not reflect the true risks, it exaggerates them. Since Solvency II measures the available capital as the difference between the value of assets and value of liabilities, this means that the company’s capital during market turbulence would be very volatile and it could even have gone negative for some companies. Solvency II did not take into account the long-term nature of the industry, the fact that insurers are able to reduce or eliminate their exposure to actual losses due to temporary falls in asset prices. What really matters is the actual asset cashflows that are used to match liability payments. The result was an artificial and unmanageable volatility in the balance sheets, creating unnecessary financial distress instead of creating a safer business. There are still some irrelevant constraints in several aspects of Solvency II, and it is way more conservative than what the majority of the industry would prefer, however, it represents an acceptable compromise with the promise of a possible improvement as we go forward. In the meantime, we hope that any negative consequences will be very moderate for most of the companies. Péter Kuruc Head of Life- and Bank Division at K&H Biztosító Most life insurance constructions are definitely savings, that is why I firmly believe that the volume handled by insurance companies is the most sig-

PÉTER KURUC

There is only one quarter left from the year, and the financial sector still remains pretty unsure about what the future might have in store for them. There is a slight increase on the banking market but nothing too significant or promising, while the insurance market again shows signs of stagnation after a short period of minimal growth. Hopefully, the air might clear a bit more before the last quarter ends.

OLAV JONES

English summary

nificant and relevant indicator when we are talking about the state of the market. It is of secondary importance how much is actually paid in by our clients at any moment as these are long-term instruments and we must think accordingly. Just like in the case of investment funds. Now at K&H, besides the regular premium products’ deposits, the handled volume is the sole indicator we watch out for. According to this, we are doing well on the market, as while we are only a medium-strength player on the market, we have managed to increase our share in managed volume in the first half of the year and hopefully will reach 5 percent by the end of it. We sell our life products according to MIFID rules in our bank branches, and this model proved to be quite successful, a significant part of our clients not only kept its deposit during a time of crisis and market turbulence, but also reinvested the amount they got after the expiration of the given product. Naturally, our sales method must be different regarding non-life products, mostly brokers and online channels are emphasized in case of mandatory insurances. How-

93

STEFAN WOJAHN LÁSZLÓ JUHÁSZ TAMÁS SZOMBAT ever, our branch channel is also quite successful regarding other kinds of non-life insurance, as a matter of fact, we experience more client loyalty in case of that sales method. As I see it, bank insurance companies have a large potential to grow, especially in the life segment. Stefan Wojahn Partner at Roland Berger Debates on climate change are seasonal, but from our perspective the impacts of extreme weather events resulting from climate change should be assessed over a longer period of time, as seasonality might skew one's view. If we assess the changes in the number of extreme weather events for the last ten, twenty or thirty years we can see a clear and unmistakable

94

increasing trend. To be more concrete, thirty years ago there were approximately 300 extreme weather events reported, while in 2012 it was more than 800. Still, the majority of insurers does not acknowledge it or does not associate part of its claims with extreme weather events. Nowadays, the information flow is very intense and we lose interest in the news if we hear them too often, and as a result, most of the insurers pursue a reactive strategy, but we should move towards the proactive approach. Climate change does not require fundamentally new approaches, just a better understanding of risks and better mitigation strategies. The mitigation of these risks might be difficult as we are no longer talking about local risks, therefore I believe in the increasing importance of reinsurance, other global risk spreading options and a pricing that reflects the real risk profile. László Juhász Partner Managing Director at Boston Consulting Group Although I am not familiar with the logic of every insurance company on the Hungarian market, I can see the market tendencies, and by evaluating them I can make a pretty good presumption about the probability of a more significant consolidation. Still, the current outlook of the market paints a very antinomic picture. On the one hand, the market is in a typical “case of consolidation” state, meaning that a certain amount of rearrangement would do it good. The root of the problem lies in several factors, but the most significant one is the small size of the market, which is way too undersized for this many active companies. There were certain smaller movements in the past few years, but nothing really serious and the number of players was certainly not affected in any way, the market structure basically remained the same. All in all, the whole sector is profitable, but not EVA positive, and the

largest part of the realized profit is concentrated at the biggest companies. Small and medium-sized competitors have no real chance to grow, they cannot work effectively. However, the situation is still not bad enough for it to call forth a consolidation reaction from the market, unlike in the banking sector, and although I can see the need for it, I do not see it happening yet. Tamás Szombat Deputy CEO at AEGON This year abounded in extreme weather events, just think about the snow storm on 15th March or the record flood of the Danube. Just to make a quick comparison, the floods of 2002 had caused 429 claims and damages of more than HUF 74 million, while in 2006 the number of claims reached 919 and damages were more than HUF 158 million. The flood of the Tisza in 2010 was exceptionally damaging, and generated 4663 claims and HUF 1.58 billion in damages. There were exceptional cases like earthquakes, extreme summer storms and even a gas explosion at Tímár street, Budapest. However, if we have learned one thing this year, it is that a certain amount of the damage can be averted if the appropriate defensive measures get applied in time. I believe insurance companies can and must play a big part in it, we need to inform our clients about the risks most relevant and threatening to them. Even if the damage is already done, we must raise the clients’ awareness of how it could be avoided, or handled by another product of ours. We need to share our experience, not only with insurance companies, but also with other civilian and public services, organizations, we must find a way to cooperate and effectively communicate our findings and knowledge to the people. I believe our Damage Prevention Program is a step in the right way in this regard.



RÓBERT HUSZÁR

The sector experienced minimal growth in the past three months, however it is still too small to be perceived as significant or even as a continuing trend. The first phase of Central Bank of Hungary’s growth scheme is over, with varied but overall positive results, but it is doubtful that it will be able to generate a growth in itself. Still, the scheme continues next year, with an upper limit of HUF 2000 billion, which raised some eyebrows in the banking sector, as it represents one third of the current total corporate loan market. There is a small increase in the home loan segment as cheap and subsidized loans are seemRóbert Huszár ingly getting the market into a miniHead of Corporate Banking Division malistic motion, however there are at K&H many people still waiting for “better While we definitely plan to grow, I opportunities”. Chances of a consolidation in the near expect 2014 to be a very hard year for future grew closer, as bankers now the banking sector. We are doing well, openly talk in the media about leaving regarding both capital and liquidity, the Hungarian market. Nothing solid and we aim to increase our current can be known yet, but these declaramarket share of 8 percent in the next tions represent a turning point in the 3-5 years significantly. We are above banks’ communication strategy, and the market average in other regards very possibly soon in their practice, too. too, for example, our less than 7 percent NPL rate in the corporate segDániel Gyuris ment is far below the 17 percent marDeputy CEO and Head of Real Estate, ket average, and as a result we can still Small Enterprises and Agriculture conduct a profitable business in a very Division at OTP difficult environment. After the first As the bank with the most extensive round of the Central Bank of Hungabranch network throughout Hungary, ry’s Funding for Growth Scheme, we OTP decided to create an exclusive used up a total of HUF 93 billion. Two division with a profile of real estate, thirds of it were used to exchange forsmall enterprises and also agriculture. eign currency loans, and only about The latter is undoubtedly the most a third of it has been realized as new complex task, these clients are the loans. If the tendencies were the same most natural borrowers, as they need at other banks, I must say that this a significant investment at the beginscheme would be able to revitalize the ning of every working season, and economy only to a small degree. Only make deposits just as naturally at the a very small portion of it was used for end of it. They expect their bank to be new projects, the majority of investpresent and as close as possible, which ments were aimed at handling the our 400 branch network can easamortization of machinery, the time ily provide. They also need extensive was insufficient to plan significant, counsel and that is exactly the reason larger projects. The second round why we have started to build our advi- will surely be better in some regards,

DÁNIEL GYURIS

sor network of agriculture professionals – to fulfill this need. I believe our results speak for themselves, as we are among the three biggest agriculture financers in Hungary. We have built up a very professional base for serving the agriculture sector, and the results are already presenting themselves. Building a healthy portfolio in this segment, however, is no easy task, the wrong selection of unprepared clients can mean the difference between good and bad. There is certainly a niche for banking in agriculture and we aim to exploit it, but it cannot be done by keeping a cool distance, we need to get more involved and that is exactly what we do.

ROLAND NÁTRÁN

Banking

finally there will be enough time, and the overall amount of the scheme will be able to allow these large projects to be realized, and we can also see the demand on our clients’ side. The 2.5 percent margin, however, can be a bit risky, and I am also pessimistic about the effect FGS will have on investment willingness. Roland Nátrán CEO at Eximbank and MEHIB Eximbank and MEHIB (together: EXIM) got under the guidance of the Ministry of National Economy in May 2012, when the bank and the insurance company had assets at a sum value of HUF 380 billion. By the end of this summer our activities grew by half as much. The mission of EXIM is to provide help and motivation for

95

KÁROLY KRIZSÁN

BALÁZS VONNÁK

Balázs Vonnák Head of Directorate Financial System Analysis at Central Bank of Hungary

exporting companies, and we fulfill this role very well. We aim to reach HUF 1200 billion in banking and HUF 750-800 billion in insurance assets by the end of 2016. We still have much to do, our strategy is based on export-coverage. This measure compares the volume of export to the volume of loans provided by the export-loan agency of the given country. Right now we are the negative example in Europe, with our 1.3 percent value, which is 19 percent in Austria and 14 percent in Slovenia. Our aim is to reach the regional average, which is 3.5-4 percent, and this could certainly happen by the end of 2016. Our main lending channels are still the commercial banks, 70 percent of our lending activity is realized through them, the rest we handle directly. We do not plan to change this structure in the near future, as we are not competing with these banks, we perceive them as cooperating partners, as what they really are. My opinion is that the SME segment able to apply for EXIM loans is quite wide and we still have a very large potential, which we aim to utilize with the help of our specialized programs.

96

The first phase of the Funding for Growth Scheme provided very pleasing experience for us. Even at the start we could see that the demand will be much more than anyone expected, and that was the main reason why the Monetary Council raised the original HUF 500 billion to HUF 750 billion. The division of loans was a nice surprise as about 60 percent of the funds were used for new loans, which is much higher than the expected 40 percent. The main criticism from banks mainly covered two areas: the shortness of available time and the 2.5 percent margin, which they thought too low, however, it proved to be adequate in light of the results. We are optimistic about the NPL rates of these new loans, we believe it will not be higher than the current 20 percent market average. The second phase will start next year with HUF 2000 billion, but it is more like an upper limit. The first round will involve HUF 500 billion, and if necessary and the economy requires it, then we can increase it further up to HUF 2000 billion. We do not believe we should be afraid that this remaining 2.5 margin will damage the overall loan portfolio. I admit that it is a possibility to use the FGS for raising market shares aggressively, however it could have been done without the scheme and it did not happen. It will more likely result in stopping the decrease of the corporate loan portfolio by the end of 2013 or early 2014, and in a few years it will give an indirect push to the area of personal loans.

Investment The still decreasing interest rates resulted in a continued restructuring of the market. Term deposits are rapidly losing popularity to investment funds, which again came out on top. The value of the total assets managed

by BAMOSZ members increased by HUF 209 billion in the third quarter, which equals a 5 percent growth. Open-end instruments still represent the majority, although they only managed to increase their share by 0.1 percent to 65.4 percent. Money market funds experienced an influx of capital of about HUF 47 billion, while bond funds still remain popular with their HUF 27 billion increase. Absolute return funds still prove to be one of the quickest growing funds; their HUF 40 billion capital influx represented a 13.5 percent growth in the past three months. Károly Krizsán Head of the Hungarian Branch of Timberland Capital AG Timberland Capital AG looks back to 20 years of experience, our mother company has had its licenses since 1998 in Germany, and since 2005 in Luxemburg. Our activities in Hungary date back to 2010 under the strict rules of AIFM-2 regulatory framework, which is very uncommon in Europe and, naturally, we are very proud of it. However, we perceive 2013 as the first true year of our Hungarian branch, our aim in the first two years is to introduce our products to the market and to our potential clients as our products represent something completely different compared to what they are used to. We want to increase our market share, naturally, but under our own rules. Our German background and heritage provide us with the tools to do so. Our strategy and portfolio logic is very different from the common practice, it was developed by professor Benjamin Graham, and its biggest personality today is Warren Buffett. We conduct our sales through our advisory partners, who direct the potential clients towards us. We prefer quality over quantity regarding our partners, and that is why we do not plan to increase their number significantly in the near future.


" %! & "! %! (!& ! +!! ,$ www.postabiztosito.hu/alkuszportal( %!&)# ! #$ $' '' " !&!)'&% ! %&

' %!*'*+ ! %& #$( "(

A TANÁCSADÓ V. évfolyam 4. szám a pénzügyi szektor magazinja

Recommend Documents