A talajmarók szerepe az erdőművelési munkák gépesítésében H O U V Í I I S Í
LAJKÓ
ILONA
A korszerű nagyüzemi erdő- és mezőgazdaságban egyre nagyobb teljesít m é n y ű gépek szükségesek. A nagy teljesítményű gépek esetében, h o g y teljesít ményüket a vonóhorgon realizálni tudják, nagy súly is szükséges. A követelmé nyeket viszont m i n d könnyebb gépekkel tudjuk kielégíteni. Ezzel a kérdéssel előtérbe kerül a munkagépek súlyának csökkentése. A kényszermeghajtás alkal mazása ennek kézenfekvő formája. A kényszermeghajtású munkagépek egyik csoportjába soroljuk a talajmarókat. A talajmarók alkalmazásának előnye, hogy a területegységre eső energiaszükséglet csökken, gyomirtása, talajkeverő, lazító és porhanyító hatása legjobb az összes ápológépek között. A talajmarók egyre inkább tért hódítanak külföldön is, s igen előkelő helyet foglalnak el az erdő- és mezőgazdasági gépgyártásban. A legkülönbözőbb teljesítményű és munkaszélességű talaj marókkal kísérleteznek jelenleg is a világ minden táján. Ezeket főleg tömődött és mocsaras területeken alkalmazzák, de sikerrel dolgoznak laza talajokban is. Megállapították, hogy a megfelelő fordulattal dolgozó talajmarók n e m rombolják a talaj szerkezetét. A talajmarókkal 1959-ben kezdtünk foglalkozni. A z ezzel kapcsolatos k u t a tásoknak a célja egy olyan talajmaró szerkesztése volt, amely maradéktalanu megfelelt volna az erdő- és agrotechnikai, műszaki, gazdaságossági és egyét követelményeknek. A kialakítandó talajmarót erdősítések ápolásában kívántuk alkalmazni. A talajmarók kialakításának a következő szakaszai voltak: kinematikai számítások, kétféle talaj maró kísérleti példányának gyártása, minősítése, újabb talajmaró gyártása, végül ennek a minősítése. Kinematikai számításokkal határoztuk m e g a talaj marók jellemzőit. V i z s gálataink során megállapítottuk, hogy a maró fordulatszáma függ a művelési mélységtől, a haladási sebességtől és a kapa átmérőjétől. A talajmarónak ugyanis teljes egészében m e g kell művelnie a talajt, de n e m szabad ugyanazon talajszeletet a kelleténél többször megforgatnia. Utóbbi esetben elrombolhatja a talaj szerkezetét. 1
foni./perc
1. ábra. A dob fordulatszáma és a hala dási sebesség összefüggése egy 500 mm átmérőjű kapa esetében
A z 1. ábrán a dob fordulatszáma és a haladási sebesség összefüggését láthatjuk egy 600 m m átmérőjű kapa esetében különböző művelési mélységek nek megfelelően. A két talajmaró kialakításakor ebből az összefüggésből indul tunk ki. A z egyik talajmaró RS-09, a másik Zetor 25 K traktorra szerelhető.
i
-É
2 . ábra. Az RS-09 és a Zetor
talajmaró
vázlata
A talajmarók két fordulattal működnek: 4—5 cm munkamélységben 400-at, viszont 8—10 cm mélységben 250-et fordult a dob. A Zetor talajmaró m e g h a j tását az erőgép szíj tárcsa tengelyén elhelyezett lánckerékről kapta, az RS-09 talajmaró meghajtása viszont a traktor kardántengelyéről történt. Zetor forqókapa 0 ZK KULTIVÁTOR
12)
Zetor h elemes
9
u
CTOR <• eiB«« TÁRCSA
tárcsa
RS-09 tárcsa
ErOR FORSÖKAPA
12
KN-170 KULTIVÁTOR 2 elemes
32 U
tárcsa
RS-08 kultivátor
91
RS-09 kultivátor
20
Oá
fis
PF-6
kultivátor
OJt ZK-Kultivátor U.
KN-170 Kultivátor;
S2 1
1
r
1
100
200
300
400
r 5D0 ro
tábla hosszúság 3. ábra. Az ápológépek, teljesítményének változása a művelendő tábla hosszúsá gának függvényében
0
25
50
művelés előtt
75
100
művelés után
mirés hoai cm.
200
müveit réteo alott
4. ábra. A talajprofil alakulása előtt és után
művelés
A talajmarókkal összehasonlító minősítő vizsgálatokat végeztünk. Egyszerre tíz ápológépet minősítettünk: két talajmarót, három tárcsát és öt kultivátort. A 3. ábrán a vizsgált ápológépek teljesítményét láthatjuk. Bár a Zetor forgókapa teljesítménye kissé lemarad, az RS-09 kapa teljesítménye az eszköz hordozó traktorral m ű k ö d ő gépek között az első helyen van. A Zetor talajmaró teljesítménye 3, az RS-09 kapáé 1,5 ha 8 óra alatt. A z ábrán jól látható, hogy mindkét talajmaró teljesítménye 200 m táblahosszúságig számottevően nő. A z ápológépek munkaminőségét több jellemző összevetése alapján határoztuk meg. A talajmarók munkamélysége egyenletes, a beállított művelési mélység nem változik a munka során. Gyomirtásuk kiváló, az útjukba kerülő g y o m n ö v é n y e ket 100%-ig kivágják. A talajmarók iránytartása is megfelelő, maximálisan 5 cm-re térnek el az egyenestől. Ez azt jelenti, hogy a kapák a csemetesort 10 cm-re közelítik meg. A talajmarók a talajt jól lazítják. Ennek megállapításá hoz először a megmunkálatlan talaj felszínének változását rögzítettük. A m ű v e lés után ugyanazon a helyen végeztük a talaj profilírozását. A két érték közötti különbségből következtetünk a talaj lazításának mértékére. Sokat vitatott kérdés a talajmarók porosító hatása. Vizsgálataink ennek a kérdésnek a tisztázására is kiterjedtek.
5. ábra. Az ápológépek
morzsaképző
és porosító
hatása
A z 5. ábrán az ápológépek morzsaképző és porosító hatása látható. Százalé kos arányban ábrázoltuk az egyes gépeknél a rög-, morzsa- és porfrakció alaku lását művelés előtt és után. A tárcsa és a talajmarók morzsaképző hatása k e d vezőnek mondható. Jóllehet a talajmarók teljesítménye és munkaminőségi mutatói megfeleltek a követelményeknek, az üzemi m u n k a során nem voltak megbízhatók. A kapa szárakat felerősítő csavarok törtek, a kapák deformálódtak, a Zetor kapa m e g hajtó lánca az üzemi vizsgálatok során többször elszakadt. A mélységállító csúszótalpak csak „asztallap simaságú" talajon biztosítottak egyenletes m u n k a mélységet. A talajmarók munkaszélessége sem volt elegendő. A hibákat a meglevő gépeken m á r nem tudtuk kijavítani, ezért új kísérleti példány kialakítása vált szükségessé.
6. ábra.
Az
ERTI-talajmaró
kísérleti
példánya
A z új talajmaró 1963-ban készült el a mezőgazdaságiban használt szabvá nyos alkatrészekből. Ez az UE-28 traktor kardántengelyéről kapott meghajtást. A csúszótalpak helyett mélységállító kereket szereltek. A kapákat erősebb anyagból készítették és vastagabb csavarokkal erősítették a tárcsákhoz. A z új talajmaró munkaszélessége 2,40 m, két sort művel egyszerre. A dobok fordulata 213, átmérője 500 mm. Egy dobra három tárcsát, tárcsánként 6 kést rögzítettek. A z ERTI Gépkísérleti Üzemében gyártott talajmarót 1964-ben minősítettük. A vizsgálatok során megállapítottuk, hogy az új talajmaró 8 órás műszak alatt kereken 1 ha-val művel többet, mint az eddig alkalmazott gépek. A z ERTI talajmaró teljesítménye közel 4 ha naponta. A 7. ábrán a talajmaró teljesítményének alakulását láthatjuk a tábla hoszszúságának függvényében. A talajmaró teljesítménye 200—250 m táblahosszig számottevően növekszik. teljesítmény
7. ábra. Az ERTI talajmaró teljesítmé nyének változása a táblahosszúság függ vényében
50
100 ISO 200
300
W
500
m
tábta hosstúsat
művelés után művelés előtt tnüvett réteg alatt Profit
"2
munkaszélesség
8. ábra. A talajprofil
alakulása művelés előtt és után az végzett munka esetén
ERTI-talajmaróval
A z új talajmaró munkamélysége egyenletes, mélységingadozása 1—2 c m volt. A gép iránytartása megfelelőnek bizonyult, a m a x . eltérés 4 cm volt, vagyis 16 cm-re közelítette meg a csemetesort. A gyomnövényeket 100%-ban. kiirtotta. A 8. ábrából a talaj lazításának mértékére következtethetünk. A talaj f e l színe művelés után egyenletes. A kisebb gödrök, mélyedések eltűnnek az ápolás után. Jóllehet a kísérleti talajmaró az üzemi vizsgálatok során megbízhatóan működött, ennek ellenére néhány kisebb hiányosságot tapasztaltunk. Ezek a következők voltak: a kardán-keresztet és -tengelyt n e m burkolták kellően,, ezért munka közben megsérthette a csemetéket. N e m takarták kellően a h a j t ó m ű h á z alsó részét sem. A felerősítő csavarok kilógtak, sok volt a szögletes felület. A talajmaró javítása nehézkes volt, lánc-cserénél az egész gépet szét kellett szerelni. A mélységállító kerék orsójának kézi mozgatása nehézkes voltA z említett hibák kijvitására javaslatot tettünk. Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a kísérleti talajmaró az említett hibák kijavítása után megfelel az erdő- és agrotechnikai, műszaki, gazdaságossági é s egyéb követelményeknek. A gép üzembiztos, teljesítménye legjobb az összes vizsgált ápológépek között. A talajmaró sorozatgyártására javaslatot tettünk. XopeamxHe JlaüKO B E H H b l X PABOT.
H.WHa :
POJib
nOHBEHHblX
<J>PE30B B
MEXAHH3ALIHH
JIECOBOACT-
O ö m a f i T o n n a 3 p e H n f l KOHCTpyKUHH MaujHH BbiABHraioT Ha n e p e A H H H nJiaH (j>pe3bi n o y x o f l y 3 a H a c a > K f l e H H 5 J M H . A B T O p B HayiHOHCCJieAOBaTeJlbCKOM HHCTHTYTe JieCHOrO X03HÍÍCTBa nOCJie KHHeMaTHMeCKHX p a c M e T O B , H3rOTOB7ieHHH H OUeHKH OnblTHblX 3 K 3 e M n j I f l p O B , CKOHCTpyHpOBajia TaKOií (J)pe3, KOTOpbIH C HeÖOJIbUJHM H 3 M e HeHneM y w e cooTBeTCTByeT j i e c o - H a r p o T e x H H M e c K H M , T G X H H H C C K H M H n p o ^ H M T p e ö o B a H H H M p e H T a ö e J i b H o c T H . B b i p a ö O T K a MauiHHbi c a n i a n j i y ™ a > i c p e f l H B c e x HcarieAOBaHHbix M S I X I H H n o y x o A y 3 a j i e c o M .
DER
Horváthné, La)k.ó I.: DIE BEDEUTUNG W A L D B A U L I C H E N ARBEITEN.
DER
BODENFRASEN
IN
DER
MECHANISIERTJNG
Aus a l l g e m e i n e n G e s i c h t s p u n k t e n der M a s c h i n e n k o n s t r u k t i o n w e r d e n in der K u l t u r p f l e g e die B o d e n f r a s e n bevorzugt. I m Institut für Forstwissenschaften entwickelte Verfasser nach kinema- ' tischen Errechnungen sowie nach der Herstellung und Prüfung von Versuchsexemplaren Bodenfrase, die nach kleineren Verbesserungen den forsttechnischen, agrotechnischen, technischen, ökonomischen und sonstigen A n f o r d e r u n g e n entspricht. V o n allén geprüften Fflegegeröten weist diese B o d e n f r a s e die grösste Leistung auf.
eine
