A szocializáció szintjei
A tágabb kontextus
elsődleges a család
szocializáció
másodlagos a
szocializáció
különféle intézményi közegek
harmadlagos a
Jurij Bronfenbrenner (1979) Ökológiai modell A környezet és az egyén(ek) kölcsönhatása
szocializáció
szakmára/hivatásra felkészítés
Bronfenbrenner (1979) Ökológiai rendszer elmélete
Fejlődési fülke Super és Harkness 1994. (1) a gyermek fizikai és társas környezete a mindennapi életben (2) A gyermekgondozás és –nevelés kulturálisan meghatározott szokásrendszere (3) A gondozó személyek pszichológiája
I D Ő
Kagitcibasi A gyermek értéke Gazdasági környezet + kulturális értékek Típusok
Kölcsönos
függés Függetlenség Pszichológiai függés
1
A család definíciói
Az interakciós nézőpont Burgess
A strukturális-funkcionális definíció Parsons
A fejlődési nézőpont Hayley
Az interakciós nézőpont A családtagokat a szerepkövetelményeknek való megfelelés motiválja Az előforduló szerepeket meghatározza: nukleáris vs. kiterjedt család a családi alrendszerek:
szülők
koalíció
A strukturális-funkcionális nézőpont
A családot a társadalomban betöltött szerepe mentén vizsgálja: reprodukció szocializáció rekreáció
Fejlődési szakaszok:
0. udvarlás 1. házasságkötés 2. az első gyermek érkezése és a kisgyermekes család 3. a középső szakasz 4. fészekhagyás 5. nyugdíjas kor
kötések
A fejlődés szemléletű nézőpont
Hayley - családterapeuta A család nem egy statikus szerveződés, hanem állandóan fejlődik, változik
– stressz csökkentés
A fejlődés szemléletű nézőpont
és gyermekek
A fejlődés szemléletű nézőpont UDVARLÁS cél – a másikkal tartós kapcsolat kiépítése kölcsönös tisztelet és elfogadás alapján vagy más? menekülés gyermek mások egyéb
érkezése
elvárásainak megfelelés rejtett szükségletek kielégítése
2
A fejlődés szemléletű nézőpont HÁZASSÁGKÖTÉS Két családi rendszer egyesül Új szerepek jönnek létre
A fejlődés szemléletű nézőpont AZ ELSŐ ÉS TOVÁBBI GYERMEKEK az első gyermek érkezése: új szerepek alakulnak
nő
→ feleség férfi → férj anya → anyós apa → após stb…
A fejlődés szemléletű nézőpont AZ ELSŐ ÉS TOVÁBBI GYERMEKEK A második gyermek érkezése az első gyermek „trónfosztása” feszültség forrás lehet: anya: gyermekek gondozása apa: pénzkereső, „kimarad”
A fejlődés szemléletű nézőpont
A LEGFIATALABB GYERMEK
A legkevésbé kompetens Mások döntenek helyette Kevés felelőssége van Kedvezményezett helyzete van Gyakran tehetetlen v. elkényeztetett A legidősebbel köt koalíciót a középsővel szemben
feleség
→ anya
férj
→ apa anya → nagymama apa → nagypapa, stb…
a szülők a gyermeket, a gyermek a szülőket szocializálja
A fejlődés szemléletű nézőpont
AZ ELSŐSZÜLÖTT – A LEGIDŐSEBB
Szocializálja a szülőket szerepükre A legtöbb előjoggal rendelkezik A legtöbb felelősséggel rendelkezik A testvérek között a legkompetensebb Alesete: az „egyke”
A
legkisebb gyermek jellemzői igazak rá
A fejlődés szemléletű nézőpont
A KÖZÉPSŐ GYERMEK
Nincs meghatározott szerepe Nincs kitűntetett jellemzője: nem a legkompetensebb nincsenek előjogai Gyakran egyedül marad A legtöbb „eset” közülük kerül ki
3
A fejlődés szemléletű nézőpont
A KÖZÉPSŐ SZAKASZ
a NŐ visszamegy dolgozni társadalmi kívánatossága alacsony
A fejlődés szemléletű nézőpont
FÉSZEKHAGYÁS
A család „fogyásának” kezdete Szülők szembenézni:
gyermekek
ellátása
nincs
szakmailag
kezdő
a
a FÉRFI társadalmi kívánatossága magas karrierje csúcsán
A fejlődés szemléletű nézőpont NYUGDÍJAS KOR A szülők „magukra” maradnak A társadalomnak sincs már szüksége rá Magánélet minősége = párkapcsolat
rájuk szükség párkapcsolat marad
A legidősebb helyzete nehéz neki kell kitaposnia az utat A legfiatalabb helyzete nehéz a szülők jobban ragaszkodnak
Gyermekbántalmazás „Szűk” definíció fizikai bántalmazás – maradandó nyomok
Tág definíció minden olyan szülői magatartás, amely veszélyezteti a gyermek egészséges testi, lelki, szellemi fejlődését
Ha a párkapcsolat kiürült - problémák A ciklus újrakezdődése
Gyermekbántalmazás Statisztikai gyakoriság mérése nehéz Nincs megállapodás definícióban Balesetnek állítják be Más-más orvoshoz viszik Nem viszik orvoshoz a gyermeket
Gyermekbántalmazás okai a gyermekfejlődés ismeretének hiánya másság észlelése
fogyatékkal
élők
koraszülöttek
„engem is vertek” az „utolsó csepp” effektus Patterson: hatalom-kényszerítési elmélet
4
Gyermekbántalmazás okai
Gyermekbántalmazás okai
Patterson: hatalom-kényszerítési elmélet
Patterson: hatalom-kényszerítési elmélet
gyermek sír az anya kiabál
ez váratlan inger →orientációs reakció a gyermek elhallgat ez „megjutalmazza” az anyát az anya legközelebb is ezt a megoldást választja
Válás
Minden harmadik házasság felbomlik OKAI a kiterjedt családok száma csökken a családok gazdasági funkciója csökken a nők társadalmi helyzete megváltozott a nők független keresettel rendelkeznek a válás társadalmi megítélése megváltozott
A válás hatásai ÉLETKORFÜGGŐ hatások ● Kisgyermek-óvodáskorú
legközelebbi alkalmazásnál kevésbé hatékony, mert a gyermek hozzászokik =habituálódik az anya erőteljesebb fellépést kezdeményez
Válás „forgatókönyve” a döntés belső elhatározása a döntés bejelentése megegyezés a vagyon elosztásában megegyezés a gyermek/ek láthatásában fizikai elválás, elköltözés
jogi válás érzelmi válás
A válás hatásai ÉLETKORFÜGGŐ hatások ● Gyermekkor
a bizalmi szeretet kapcsolat sérülése nincs jelen = nem szeret gyakran saját magát okolja
…és kialakul egy önmagát felerősítő kör…
teljesítmény csökkenés a gyermeket érzelmileg a válás foglalkoztatja teljesítmény növekedés az érzelmi feszültségek elől a tanulásba menekül
5
A válás hatásai ÉLETKORFÜGGŐ hatások ● Serdülőkor bizalmatlanság az ellentétes neműekkel párkapcsolatok kialakításának nehézsége
menekülés otthonról a kortárskapcsolatok jelentőségének aránytalan növekedése
Kolosi Tamás _ Hátrányos helyzet
azok a személyek, illetve családok élnek, akiknek a szükséglet kielégítési, életkörülményei, lehetséges életmódja a társadalom többségénél lényegesen rosszabb
A „csonka” család problémái A szülők közötti együttműködés kialakítása és fenntartása A vasárnapi szülő A zsaroló gyerek Az apa és férfi modell hiánya Egy szülő két szerep A gyermek alul- vagy felülterhelése A gyermek partner szerepbe helyezése
Dimenziói
Hátrányos helyzetűeknek azokat nevezzük, akiknél egynél több hátrány jelentkezik, amit nem tudnak kompenzálni, és élethelyzetük javítására önmaguk nem képesek.
Veszélyeztetettség
olyan – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult – állapot, amely a gyermek testi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. (GYVT)
Fogyasztás Kultúra, életmód. szülők iskolai végzettség Érdekérvényesítés: munkahelyi beosztás Lakás: komfortossága Lakókörnyezet: település fejlettsége, lakóövezet jellegzetességei Anyagi színvonal: jövedelem, vagyoni elemek Munkamegosztás a családon belül valamint az egészségi állapot (tartós betegség, fogyatékosság), nem, etnikum (cigányság megítélése) , életkor
Veszélyeztetettség
Okait és tüneteit egyrészt a gyermekek szocializációjának környezeti feltételeinek, másrészt a gyermek viselkedési zavaraiban találhatjuk meg. A veszélyeztetettség akkor jelenik meg, amikor a gyermek pszichés diszpozíciói és a környezeti feltételek találkozása kiváltja ezt. Veszélyeztetettségről elsősorban a gyermekek esetében beszélünk.
6
