Egy régi templomrom a romániai Gîrbova de Jos-ban Szerző: Mălina Stâncel, az EVEHD projekt önkéntese Bevezető Az alábbi leírások és képek az EVEHD által a Kultúra 2007-2013 Program keretében megvalósított “Engaging Volunteers in European Heritage Discovery” (fordításban “Az önkéntesek bevonása az európai kulturális örökség felfedezésébe”) projektbe bevont fiatal helyi önkéntesek által összegyűjtött helyi kulturális örökség példái. Ezek mintául szolgálhatnak arra, miként mutathatják be a turisták által nem látogatott vidéki területeken élők a saját kulturális örökségüket a széles európai közönség számára. Mindkét önkéntes, Malina és Antonia részt vett az EVEHD tevékenységében az Egyesült Királyságban és Szlovákiában, a kulturális örökség elhivatott felfedezőivé váltak otthon és külföldön egyaránt. Gîrbova de Jos régi templomának romjai a Teiuș és Aiud községeket összekötő E70-es út mentén található, Gîrbova de Jos község előtt. A templomot a 13. század elején építették. Napjainkban már csak néhány rom elékeztet rá. A kőből készült templomfalak még mindig lenyűgözőek, feltűnő a magasságuk és vastagságuk. Virgil Vatasianu szerint Gîrbova de Jos római-katolikus temploma napjainkban ugyan csak rom, de tudjuk, hogy a főhajó teteje kereszt alakú volt. A Hunyadi János uralkodásának idejére datált ablakok pedig a késő gótika változtatásait tükrözik. Teleki József műveiben arról ír, hogy Hunyadi János sok templomot épített, köztük ezt is, mégpedig az Oszmán Birodalom felett aratott 1442-es győzelme emlékére. A helyiek szerint a templomot a falut átszelő patak rombolta le. Az intenzív esőzések miatt a patak vize annyira megduzzadt, hogy elöntötte a templomot és tönkretette berendezése nagy részét. Az EVEHD önkéntesei a templom romjainál 1989 -1890 között Gîrbova de Jos-ban új templomot építettek. Az építész neve ugyan nem ismert, de sok helybeli és a szomszédos Gîrbovița és Geomal lakói is részt vettek benne. A helyi hiedelem szerint az új templom elkészülte után néhányan megpróbálták lerombolni a régi templom romjait, de többen meghaltak, amikor a fal rájuk omlott. 17-20 évvel ezelőtt ketten újra megpróbálták, hogy traktor segítségével ledöntsék a falmaradványokat, de baleset következtében ők is meghaltak. Mindezek után már senki sem mer megpróbálkozni a romok ledöntésével, mivel attól tartanak, hogy a történelem megismétli magát.
A „Szűz Mária születése” műemléktemplom Gîrboviţa községben A „Szűz Mária születése” műemléktemplom a falu északi részében egy dombon áll. A Szűz Máriának ajánlott szentélyt 700 évvel ezelőtt építették és ez számít Erdély legrégibb templomának. Kőből épült és vastag falai régi építészetre utalnak. Az épületet már többször átalakították, ezek közül a legfontosabb az 1818-as volt, amikor kibővítették az ablakait és renoválták a tornyot. 1928-ban a tornyot vaslemezekkel fedték, a tetőt pedig zsindellyel, amely kitartott egészen az 1966-os felújításig.
Templom Gîrbovița községben A templomot Toma Gherasimescu pap szerint, aki 1965-ben itt szolgált a 13 század második felében, az 1241-es tatárdúlás után építették. Ez alapján gondoljuk úgy, hogy ez Erdély legrégebbi temploma. Úgy tartják, hogy a templomot egy nagyenyedi földesúr építette, aki a templom északi falán is megörökítette: „én, Mihai a felemmel Jézusnak templomot építettünk”. A falu lakói segítettek a templom építése során. Ez óriási erőfeszítést igényelt a részükről, főleg úgy, ha figyelembe vesszük, hogy abban az időben legfeljebb 30 család lakott ott. A falut teljes mértékben románok lakták. Felirat az északi falon 1942-ben a suvadások következtében megrepedeztek a falak és a tető, a torony pedig elvált az épülettől. A belső berendezést az iskola egyik termébe költöztették és az emberek 1950-ig itt imádkoztak, később pedig a miséket plébánián tartották. A templom elhagyása után megkezdődött az épület pusztulása. A falak repedésein keresztül juhok és más állatok jártak benne. 1966-ban Toma Gherasimescu pap Gheorghe Arion művészettörténésszel és másokkal megkezdte a templom felújítását. A falakat és a tetőt megjavították, azokra a részekre pedig, ahol a főhajó az oltárhoz illeszkedik két támfalat építettek. A zsindelytetőt cseréptetőre cserélték és az oltárt fedő meszet eltávolítva felfedték a freskókat. A javítási munkálatok 1971ben fejeződtek be, azt követően a helyiek egy 30 évig tartó szünet után újra imádkozhattak a templomukban.
Mălina, Antonia, Petra és Ionel helyi önkéntesek beszélgetnek az EVEHD projekt résztvevőivel a gîrbovițai templomról
A három falu lakossága mind a mai napig nagyon vallásos, a templomnak fontos szerepe van a kultúrájuk megőrzésében és gondoskodik a helyi lakosság lelki üdvéről. A helyi emberek (balra) és az önkéntesek részt vesznek a falusi misén
A romániai kőgolyók Szerző: Antonia Popa, az EVEHD projekt önkéntese Costești municípiumban (Târgu Jiu) a természet anyácska lenyűgöző kőszobrokat alakított ki. A tudósok szerint egészen 6 millió évesek és a homok helyben történt cementálódásával jöttek létre a régió szeizmikus tevékenységének következményként. Konkréciókról van szó – porózus szerkezetű üledékes kőzethalomról, ahol a pórusokat ragasztóként viselkedő ásványi anyagok töltötték ki. Ezek meglehetősen ritka képződmények, amelyek csak nagyon távoli helyszíneken találhatóak meg, például Bowling Balls Beach (Mendocino County, California) és Jameson Land, East Greenland; Romániában ilyen konkréciók előfordulnak még Costești-ben és Cașolț-ban (Sibiu) és a Buzău-hegységben. A ritkaságok előfordulásának köszönhetően Romániában új természetvédelmi területet hoztak létre a ”Konkréciók természeti előfordulása és múzeuma” néven (angolul Trovanti Museum Natural Reserve) Costeşti, Vâlcea községben (nem messze Horeztől). A csodálatos és egyedi konkréciók mérete néhány centimétertől két méterig terjed. Érdekesség, hogy mindegyik saját alakkal rendelkezik, nem találunk kettő egyformát. Ebben a 11 ezer négyzetméteres geológiai rezervációban több tucat különleges és szép kőgolyó fordul elő. A turisták nem tartanak a helyi legendától, amely szerint ezek szerencsétlenséget hoznak, de még a babonásak is igyekeznek a saját szemükkel látni ezt a csodálatos képződményt. A helyi földművesek „növekedő köveknek” nevezik ezeket, mégpedig azért, mert nem voltak idehozva, hanem „itt nőttek ki”. Évmilliókkal ezelőtt keletkeztek, a felsőmiocén időszakában. A csapadék következtében a kőgolyók valóban a mai napig nőnek. .
Konkréciók természeti előfordulása és múzeuma, Costești, Vâlcea
Kőgolyók Gîrbovița-ból a helyi örökséget felfedező önkéntesekkel A faluban az EVEHD projekt nemzetközi önkénteseivel tett sétáink során a főút mellett láttuk ezeket a bizarr köveket, a házak kapui előtt, az udvarokon vagy pedig fent a dombon. Az eredetük iránt érdeklődve a helybeliek elmondták, hogy a köveket a folyó hozta le az árvizek során. A múltban ezeket a köveket malomkőként vagy szőlőprésként használták, napjainkban főként székként vagy a telkek határjelzőiként használják, bár ülésre éppen nem túl kényelmesek! Állítólag szerencsét hoznak, így majdnem minden helybelinek van ilyen a kapuja előtt, vagy pedig az udvarán. Monca Oprean a Satul Verde Egyesületből (a kőgolyó mellett) a felfedezés jelentőségéről beszél az EVEHD számára A gîrbovițai kőgolyókat a helyi lakosok, illetve a kultúrát és történelmet kutató külföldi önkéntesek bevonásával fedezték fel. A felfedezés a faluban a mai napig élő vitát indított el az eredetükről és szerepükről. Amióta
felfedeztük a kőgolyókat, a helybeliek a falba érkező minden csoportnak mutogatják azokat. A látogatók részéről megnyilvánuló nagy érdeklődés láttán a helybeliek azt tervezik, hogy a gîrbovițai kőgolyókat bevonják a „Fedezzék fel helyi kincseinket” tanösvénybe és így népszerűsítsék a régiót és a kulturális örökségét. Az EVEHD projekt 2013-as kezdetekor Girbovita község külföldi projektpartnereink önkénteseinek fogadására készült. A faluból származó önkéntesek is megkezdték a helyi történelem és örökség kutatását. Ily módon sok érdekes információt állapítottak meg a faluról, lakosairól, legendáiról és így jelent meg a két templom sorsa. Ezeket az információkat megosztották az EVEHD projekt keretében a faluba érkezett külföldi önkéntesekkel. A helyi történelem és örökség feltárása fontos, mert: - lehetőséget ad a fiataloknak, hogy a részletes kutatásnak köszönhetően jobban megismerjék a helyi kultúrát - arra buzdítja a helyi embereket, hogy ezeket a történeteket másoknak is elmeséljék: az EVEHD projekt során a helyi önkéntesek a külföldi résztvevők „idegenvezetőiként” tevékenykedtek és bemutatták nekik a falut és a történelmét - példaként szolgál arra, miként járulhat hozzá a helyi történelem és kulturális örökség a régió idegenfogalmának fejlődéséhez - a helyi emberekben büszkeséget ébreszt arra, hogy mijük van és milyenek ők maguk - összeköti a hasonló adottságú régiókat
Malina és Antonia (jobbról negyedik és ötödik) az angol Crosscanonby templomának meglátogatásakor z EVEHD projekt keretében. Részleteket fedeztek fel vikingek északnyugat Európában hagyott örökségével kapcsolatban.
A román Malina és Antonia (rózsaszínű és fehér ruhába öltözve) az EVEHD projekt szlovákiai eseményén, ahol segítettek a szent kút felújításában és a hozzá kötődő helyi legendák felfedezésében
