"A szürke zóna" - a legális és az illegális szerzői jogi cselekmények határterülete
1. Bevezetés A tartalomszolgáltatók a bővülő kreatív tartalmat egyre több platformon keresztül törekednek a nyilvánosság felé közvetíteni, ezáltal új üzleti modelleket létrehozva. A szerzői jog szürke zónája a jogosultak jogai és a felhasználók jogai közötti képzeletbeli frontvonalat jelenti. A frontot pedig a gyakorlaton kívül az INFOSOC Irányelv nyitotta meg, amelynek céljai között szerepel a belső piac megvalósítása oly módon, hogy a szellemi tulajdon, a véleménynyilvánítás szabadsága és a közérdek együttesen védelemben részesüljenek. Jelen rövid előadás keretében olyan kérdésekkel fogok foglalkozni, amelyeket a hétköznapi gyakorlatból merítettem. Például a magáncélú másolás körébe tartozik-e, ha illegális forrásból másolok? Hogyan őrizhetjük meg a kulturális örökség részét képező javakat (könyvek digitalizációja)? Milyen kérdéseket vet fel a keresőmotorok működtetése? És a link használata? 2. Mi a szerző jogi védelem keletkezésének feltétele? Ki lehet szerző? Mi a tartalma? Az alkotásnak egyéni, eredeti jelleggel kell bírnia. A védelem pedig automatikusan, a mű létrejöttével keletkezik. A művek az irodalom, a tudomány és a művészet területéhez kapcsolódnak (például regény, film, festmény, grafikai alkotás, szoftver, adatbázis). Ki a szerző? A szerzői jog azt a természetes személyt illeti meg, aki a művet megalkotta. A védelmet a személyhez fűződő és a vagyoni jogok biztosítják. A szerzők általában azért alkotnak, hogy alkotásukat majd nyilvánosságra hozzák, és a közönségnek bemutassák. A nyilvánosságra jutás teszi lehetővé a mű élvezetét. Ezen a ponton találkozik a szerző és a műélvező. Kettőjük között általában van egy közvetítő: pl. zenekiadó, könyvkiadó, műsorszolgáltató, tartalom- illetve internetszolgáltató. Ahhoz, hogy a közvetítő a műveket be tudja mutatni, a szerzőtől engedélyt kell beszereznie, ami felhasználási szerződés útján történik. Az engedélyezésre úgy kerül sor, hogy a szerző „kiválasztja” azokat az ún. vagyoni jogokat, amelyek tekintetében engedélyt nyújt. Kétfajta vagyoni jogot szeretnék megemlíteni: a többszörözést és a nyilvánossághoz való közvetítést. Ehhez kapcsolódnak ugyanis azok a szabad felhasználási esetek, amelyek szorosan kötődnek az újonnan létrejövő üzleti modellekhez. Itt szeretnék röviden utalni arra, hogy a digitális környezetben az említett kétfajta vagyoni jog közötti határvonal nem mindig húzható meg egyértelműen. Emiatt számos gyakorlati probléma vetődött fel, így például: számos esetben dupla jogosításra, kerül sor, annak ellenére, hogy valójában egy felhasználási cselekményről van szó (pl. webcasting). Ez pedig piaci torzuláshoz vezethet és az új üzleti modellek kialakulását gátolhatja. Ezért a többszörözés szűkebb értelmezése merülhet fel .
1
3. Mi a szabad felhasználás? A törvény lehetővé teszi bizonyos esetekben a szerzői művek felhasználását anélkül, hogy ahhoz a szerző engedélye, illetve díj fizetése kötelező lenne. Az ilyen felhasználásokat a törvény szabad felhasználásnak nevezi. A szabad felhasználás is szigorú feltételekhez kötött. Így csak olyan mű eshet szabad felhasználás körébe, amelyet már nyilvánosságra hoztak, pl. internetre feltették, vagy újságban, könyvben tették közzé. Ezen a feltételen kívül az ún. háromlépcsős tesztet is figyelembe kell venni. A háromlépcsős teszt a szabad felhasználás határát jelenti, azaz a korlátok korlátját („limit to limitations”), amely a jogosultak és a felhasználók érdekei közötti egyensúly kialakítására törekszik.
3.1. Az illegális forrásból történő másolás is a magáncélú másolás körébe tartozik? A szabad felhasználás egyik legelterjedtebb formája a magáncélú másolás. Természetes személy magáncélra a műről másolatot készíthet, ha az a jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. Kivételek pl: a szoftver, számítástechnikai eszközzel működtetett adatbázis. A fenti kérdéssel kapcsolatban megosztott mind a hazai, mind pedig a tagállami gyakorlat. Az Szerzői Jogi Szakértő Testület (a továbbiakban: „SzJSzT”) az alábbi módon foglalt állást. Az ASVA megkeresésére járt el a SzJSzT a következő kérdésben (SzJSzT 17/2006). Az eset a fájlmegosztó rendszerekkel foglalkozott, amelyek illegálisan feltett zenék és filmek elérhetőségét tette lehetővé. Az SzJSzT az esetet a háromlépcsős teszten keresztül vizsgálta meg. A Testület megállapította, hogy az első “lépcső:” a kivételek és korlátozások csak olyan “különleges esetekre” vonatkozhatnak, amelyek magalapozott társadalmi, jogpolitikai indokokon alapulnak. Jogellenes forrásból való magáncélú másolás ellentmondana a különleges eset feltételének. Második “lépcső:” a kivételek és korlátozások nem lehetnek sérelmesek a művek rendes felhasználásra. A mű felhasználása a mű gazdasági kiaknázásához kötődik. A harmadik “lépcső:” a kivételek és korlátozások indokolatlanul nem károsíthatják a szerzők jogos érdekeit. A szerző érdekeit csak mások – és végső soron a társadalom egésze – érdekeinek az egyidejű mérlegelésével lehet megállapítani. Itt ki kell emelni, hogy az „üres” hordozók utáni jogdíjigény nem lehet alkalmas az okozott hátrány kompenzálására. Ide kapcsolódnak a fájlcserélő programok elterjedésével kialakult műszaki megoldások, amelyek segítségével a szerzők ellenőrizhetik műveik felhasználását. Érdemes utalni itt a francia bírósági Mulholland ügyben hozott ítéletére. A francia fogyasztóvédelmi egyesület a DVD-k másolásvédelmi műszaki intézkedéseiről állította azt, hogy azok sértik a fogyasztók szabad másolási jogát. A bíróság a háromlépcsős tesztre hivatkozva a keresetet visszautasította. Mind a belga, mind pedig a francia bírósági gyakorlat rámutatott arra, hogy a magáncélú másolás nem kikényszeríthető jog.
2
3.2. Milyen lehetőségek szolgálják a kultúra terjesztését és megőrzését? A kultúra terjesztésében jelentős szerepet vállaló intézmények a művek felhasználása tekintetében bizonyos kedvezményeket kapnak. Nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtár, iskolai oktatás célját szolgáló intézmény, muzeális intézmény, levéltár, valamint kép- és hangarchívum a műről másolatot készíthet. A másolás azonban jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálhatja. A másolás módja és mértéke a célnak megfelelő kell, hogy legyen. Célok közé tartoznak: -
tudományos kutatáshoz szükséges, saját példányról archiválásként tudományos célra vagy a nyilvános könyvtári ellátás céljára készül, megjelent mű kisebb részéről, illetve újság- vagy folyóirat cikkről készül; külön törvény azt kivételes esetben, meghatározott feltételekkel megengedi (ezek a jelenlegi szabályozási környezetben a NAVA-pontok)
NAVA-pontokká (jelenleg több mint 550 NAVA-pont létezik országszerte) válhatnak nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtárak, iskolai oktatás célját szolgáló intézmények, muzeális intézmények, levéltárak, valamint kép- és hangarchívumok. Ezen művek megtekintésére csak a NAVA zárt hálózatát alkotó NAVA-pontokban van lehetőség. Az engedélyezett NAVA-hozzáféréssel rendelkező intézményekben üzembe helyezett számítógépes terminál képernyőjén kizárólag a műsorok megjelenítésére van lehetőség tudományos kutatás vagy egyéni tanulás céljából. A műsorok letöltése, kimásolása vagy egyéb felhasználása nem engedélyezett, illetve a műsorok jogtulajdonosának a hozzájárulásához kötött. Ezek megakadályozására a kedvezményezett intézmény köteles a megfelelő műszaki intézkedés alkalmazni. A kultúra megőrzésében fontos szerepet játszik a könyvek digitalizációja. A kulturális anyagok digitalizálása és online hozzáférhetősége, továbbá a könyvtárak, archívumok és múzeumok gyűjteményeinek digitális archiválása nagy figyelmet kapott a közelmúltban, főleg az Európai Bizottság „i2010 kezdeményezése” („i2010 initiative”) kapcsán. A kitűzött célok elérése során elkerülhetetlenül felmerülnek szerzői jogi kérdések. „Imagine all the world’s books at your fingertips”, azaz „Képzeld el, hogy a világ összes könyve a kisujjadban van” – így szól a „Google Book Search” mottója. A Google jelenleg az egyik legjelentősebb tényező a könyvek digitalizációs folyamatában. Neves amerikai és európai egyetemek (Harvard, Stanford, Oxford stb.) kötöttek megállapodásokat a Google-lal, abból a célból, hogy könyvtári állományukat digitalizálják. A „Google Book Search” célja a könyvek keresőmotorral történő keresésének lehetővé tétele. A könyvek digitalizálásának ellenzői kifogásolják, hogy a Google ún. opt-out rendszerben gondolkodik, azaz a szerző utólag jelezheti, amennyiben nem ért egyet könyvének beszkennelésével és internetre való feltételével. A könyvek digitalizácójának ellenzői továbbá arra hivatkoznak, hogy a könyvek internetre való felkerülése megszünteti a szerző/kiadó kontrollját a mű felett. Az Amazon, az egyik legnagyobb online könyvterjesztő pedig példa az új üzleti modell kialakítására. Az Amazon új szolgáltatást kínál fel: ma már lehetőség nyílik 3
ugyanis a teljes könyv megvétele helyett csupán annak néhány oldalához vagy fejezetéhez való alacsony költségen történő hozzáférésre, továbbá a megvásárolt könyvpéldányhoz online hozzáférés igényelésére. Az újfajta igényekhez gyorsan alkalmazkodó egyéb piaci szereplők, nem régiben bocsátották a piacra azt a berendezést ($2,600), amely 500 oldal/óra sebességgel alakítja át a kézzel fogható könyvet e-könyvvé. Lehetséges, hogy átalakulnak az olvasási szokások és a jövőben az olvasó közönség iPodon keresztül olvassa majd az e-könyveket?
3.3. Engedély alá esik-e az időleges többszörözés? Szó esett a keresőmotorokról, amelyekhez szorosan kapcsolódik az időleges többszörözés kérdésköre. A többszörözés esetében közömbös a rögzítés időtartama. Az időleges többszörözés is többszörözésnek minősül. Amennyiben azonban valamennyi időleges többszörözés engedélyhez kötődne, az internetszolgáltatónak valamennyi esetben engedélyt kellene kérnie a jogosulttól. Az időleges többszörözés szabad felhasználás körébe történő sorolásának az a célja, hogy az igen tágan meghatározott többszörözés joga alól kivételt teremtsen, az egyes érdekek közötti egyensúly megteremtése érdekében. Szabad felhasználásnak azonban kizárólag a mű járulékos vagy közbenső többszörözése minősül, és csak abban az esetben, ha az időleges többszörözés a felhasználásra irányuló műszaki folyamat elválaszthatatlan része. További feltétel, hogy nem bírhat önálló gazdasági jelentőséggel. Célja pedig, hogy a köztes szolgáltató által lehetővé tegye az átvitelt harmadik személyek között a hálózaton, vagy a műnek a szerző által engedélyezett, illetve e törvény rendelkezései alapján megengedett felhasználását. Átvitelre példa lehet az internet-routerek (ún. terelőgépek”, amelyek a tartalomcsomagokat irányítják), illetve a proxy szerverek (amelyek helyben tárolják a tartalmat abból a célból, hogy a közvetítés gyorsabbá váljon.) Közbenső időleges többszörözésről beszélhetünk például az Internet-routerekben létrejövő, az internetes böngészés során keletkező, vagy a számítógép véletlen hozzáférésű memóriájában (RAM) létrejövő másolatok tekintetében, amelyek automatikusan törlődnek a munkafolyamat végén. Ezzel a kérdéssel függ össze az internetszolgáltatók felelősségének kérdése, amely ugyancsak a zökkenőmentes adatátvitelt szolgálja. A szolgáltató a tartalomszolgáltató által felajánlott tartalmat nem ismerheti, ezért felelőssége az ún. értesítési eltávolítási eljárásra korlátozódik. Az alábbi esetek a háromlépcsős teszthez és a catching funkcióhoz kapcsolódnak. A következő eset az illegális forrás és az időleges többszörözés kérdésével foglalkozik: Az IFPI (International Federation of Phonographic Industries) dán csoportja eljárást kezdeményezett a dán Tele2 szolgáltató ellen az Allofmp3 orosz fájlmegosztó honlap ügyében. A Koppenhágai Városi Bíróság a Tele2 terhére döntött, és kötelezte arra, hogy szüntessen meg minden elérhetőséget az Allofmp3.com honlaphoz, úgy ítélve meg, hogy a Tele2 szándékosan követ el szerzői jogi jogsértést, amennyiben az ügyfelei arra használják az Allofmp3-t, hogy zenét töltsenek le róla. A bíróság elutasította a Tele2 védekezését, amelyet a dán szerzői jogi törvénynek az időleges többszörözésre vonatkozott, rámutatva a kivétel alkalmazásának arra az előfeltételére, hogy a többszörözés alapjául legális példánynak kell szolgálnia.
4
A másik érdekes eset a catching funkcióhoz kapcsolódik. A Perfect 10 Inc beperelte a Google-t, mert annak képkereső motorja elősegíti, hogy a látogató olyan képekhez is hozzáférjen, amelyek a Perfect 10 szerzői jogait sérti. A Google keresőmotorja ugyanis a harmadik személyek honlapját is indexálja és ezáltal elérhetővé teszi a látogató számára ezeknek a weboldalaknak a megtekintését. A bíróság visszautasította a Perfect 10 keresetét és megállapította, hogy a Google nem jogosult arra, hogy harmadik személyeket megakadályozzon abban, hogy honlapukra a Perfect 10 szerzői jogait sértő képeket tegyenek fel. További érdekes eset a Copiepresse v Google esete. A belga lapkiadó álláspontja szerint a Google megsértette a szerzők jogait, amikor olyan cikkeket is elérhetővé tett, amelyeket az eredetileg megjelentető kiadó saját honlapjáról korábban már levett. A bíróság elrendelte, hogy a Google köteles az ezekhez vezető linkek keresőoldalról történő eltávolítására.
3.4. Minden esetben megengedett a link használata? A keresőmotorok találati listája ún. belső linkeket tartalmaz, amelyek a hiperlink egyik fajtáját jelentik. A hivatkozás, azaz a hiperlink alkalmazása a legális és az illegális felhasználás határán mozgó szabad felhasználás egyik esete. A hiperlink segítségével az egyik honlapról a másik honlapra ugorhatunk. A felszíni link (surface link) a honlap látogatóját egy másik honlap fődalára vezeti el. Ez áltálban megengedett formája a hivatkozásnak, ami hasonlóan „viselkedik”, mint az idézés. Itt szeretnék utalni arra, hogy valamely szerzői mű feltöltése egy nyílt honlapra a legtöbb esetben hallgatólagos engedélyt jelent arra, hogy ahhoz mások hozzáférhessenek. A felszíni linkkel szemben már határesetet jelent a belső link (deep link) megítélése. A belső link ugyanis a látogatót nem a másik honlap főoldalára, hanem annak egy belső, a főoldalról további kattintással elérhető oldalra, vezeti. Érdekes kérdésként merült fel több ízben is, hogy vajon a belső link nyilvánossághoz közvetítésnek minősül-e? Erre a fajta link elhelyezésére nézzünk meg egy példát. Live Nation beperelte a Davist arra hivatkozva, hogy Davis honlapján található belső link közvetlenül vezet a Live Nation streaming technikával közvetített motor-rali verseny videójára, megkerülve a Live Nation főoldalát. Live Nation motorversenyekről készült videókat állít elő, amelyeknek élőben való közvetítésének jogát kizárólagosan fenntartja. Live Nation a bíróság előtt sérelmezte, hogy Davis honlapján található belső link szerzői jogát sérti azáltal, hogy a főoldalt megkerülve teszi lehetővé a versenyek megtekintését és így reklámbevételei csökkennek. A bíróság a keresetnek helyt adott. 4. Összegzés A cél tehát az új üzleti modellek és a védelem biztosítása közötti egyensúly kialakítása. E tekintetben több eszközre is szükség van, többek között a tagállamok közötti szabályok (pl. a digitalizálásra vonatkozó szabályok) harmonizálására. A különbségekből fakadó jogbiztonság hiánya ugyanis a határon átnyúló szolgáltatások nyújtását (így pl. online zeneáruház, könyvtárak, archívummal foglalkozó
5
szolgáltatások, műsorszolgáltatás) nehézkessé teszi. Ehhez kapcsolódik a WIPO azon törekvése, hogy nemzetközi szinten legyen szabályozva a szerzői jog korlátozása. Ezzel elkerülhetővé válna a háromlépcsős teszt különböző értelmezése az egyes nemzetek között, ami nagymértékben hozzájárulna egy dinamikus, innovációt elősegítő környezet kialakulásához. Az igazi kihívást a jogbiztonság és a technológiához való alkalmazkodás egyidejű biztosítása jelenti. Az Európai Bizottság kreatív online tartalom belső piaci helyzetéről szóló közleményére szeretnék utalni. Manapság komoly nehézséget jelent, hogy a gazdasági szereplők - és itt elsősorban a szerzőket, az őket képviselő kiadókat és egyéb piaci szereplőket értjük – nincsenek tisztában az új terjesztési formák értékével, azok lehetőségeivel. A szerzők ugyanis az online környezetbe került művök feletti kontroll elvesztése miatt félnek, ezért ragaszkodnak a korábbi hasznosítási módokhoz, ahelyett, hogy új felhasználási engedélyek lehetőségeit keresnék.
6
