A szlovák és a magyar határmenti régió a Duna két oldalán
A szlovák-magyar határmenti partnerség (EURES-T) régiónak vizsgálatára irányuló megvalósíthatósági tanulmány Készítette a Kopint-Datorg Zrt. munkacsoportja a Kopint-Datorg Konjunktúra Kutatási Alapítvány közreműködésével Témavezető: Hárs Ágnes Résztvevők: Hárs Ágnes Nagy Katalin Nagy Ágnes Vakhal Péter
Budapest, 2006. december
1
Készült az Állami Foglalkoztatási Szolgálat, Foglalkoztatási Hivatal megbízásából (székhelye: 1089 Budapest, Kálvária tér 7.) Kapcsolattartó: Kövi László EU projekt koordinátor Tel.: (1) 303-0810/120, Fax: (1) 299-0259 E-mail:
[email protected] www.afsz.hu Megbízott: Kopint-Datorg Zrt. (székhelye: 1081 Budapest, Csokonai u. 3. Tel: 459-4200) Munkaszám: 21302
A tanulmány kidolgozásában közreműködött a
Kopint-Datorg Konjunktúra Kutatási Alapítvány (székhelye: 1081 Budapest, Csokonai u. 6. Tel.: 210-3037)
2
Tartalomjegyzék Bevezetés 1. A régió ismertetése, főbb mutatók bemutatása 1. 1. Módszertani megjegyzések 1. 2. A határmenti partnerségi régió definiálása 1. 3. A régió demográfiai sajátosságai 1. 4. A régió etnikai összetétele
5 7 7 8 11 14
2. A régión belüli kapcsolatok bemutatása
16
2. 1. A régió főbb mutatói NUTS3 szinten 2. 2. A határmenti régió gazdasági jellemzői 2. 3. A határmenti régió munkaerő-piaci jellemzői
16
2. 3. 1. A szlovák és a magyar munkaerőpiac strukturális eltérése 2. 3. 2. A határmenti régió két oldalának munkaerő-piaci sajátosságai 2. 3. 3. Munkaerő-piaci változások a határmenti régió két oldalán 2001-2005 között 2. 3. 4. Bérkülönbségek a régió két oldalán
27 28 33 35
3. A határon átnyúló munkapiac – határmenti migrációs pool
38
3. 1. A határon átnyúló munkavállalás – munkavállalási célú migráció 3. 2. Push és pull hatások – a munkavállalási célú migráció ösztönzői 3. 3. A migrációs pool terjedelme 3. 4. A határon átnyúló munkaerőpiac szerkezete
38
3. 4. 1. A munkaerőpiac szerkezete a határmenti régióban 3. 4. 2. Kereslet és a kínálat a határmenti régióban. 3. 4. 3. A külföldi munkavállalók ágazati és foglalkozási szerkezete
49 51 52
3. 5. Közlekedés és elérhetőség
52
3. 5. 1. Határátkelők a kialakítandó partnerségi régió területén 3. 5. 2. Becslés az elérhetésre 3. 5. 3. A határátkelés lehetséges bővítése
55 57 61
3. 6. Hagyományos, történeti kapcsolatok a régiók között
63
4. A határon átnyúló partnerség jövője, kilátások, lehetőségek Irodalomjegyzék Függelék Mellékletek
64
3
19 27
41 44 49
69 71 74
Ábrák, táblázatok és térképek jegyzéke 1. ábra Főbb gazdasági mutatók a határ két oldalán, 2003 2. ábra A külföldi működőtőke területi eloszlása Szlovákiában és Magyarországon 3. ábra Vállalati és exportpotenciál területi különbségei, 2004 4. ábra A külföldi tőke meghatározó szerepe az exportteljesítmény alakulásában, 2004 5. ábra A vállalati nettó árbevétel alakulása kistérségenként és ágazatonként, 2004 7. ábra Munkaerő-piaci mutatók alakulása Szlovákiában és Magyarországon, 2001-2005 8. ábra Ágazati bérek és az átlagos bérek aránya Magyarországon és Szlovákiában 9. ábra Ágazati bérarányok a határmenti magyar megyékben, versenyszféra, 2005 10. ábra Munkavállalási céllal legálisan Magyarországon dolgozó szlovák állampolgárok 11. ábra Az összes és a szlovák munkavállalás dinamikája Magyarországon 12. ábra A három érintett megye határmenti régióba tartozó kistérségei területén foglalkoztatottak ágazati szerkezete, TEÁOR, 2005 13. ábra A három érintett megye határmenti régióba tartozó kistérségei területén a feldolgozóiparban foglalkoztatottak alágazati szerkezete, TEÁOR, 2005 14. ábra A három érintett megye határmenti régióba tartozó kistérségei területén foglalkoztatottak foglalkozási szerkezete, FEOR, 2005 15. ábra Magyar határszakaszok forgalmának változása, 2001-2005 16. ábra Az észak-dunántúli határátkelőhelyek utasforgalmának változása 17. ábra Szlovák települések és magyarországi ipari parkok közötti közúti útszakaszokon a lehetséges átlagsebesség, becslés 18 ábra Ipari parkoktól való átlagos távolság 19. ábra Eltérő ütemű felzárkózás 20. ábra A szlovák magyar kereskedelmi kapcsolatok alakulása 1. táblázat Határmenti régió területe, összesítve 2. táblázat Határmenti régió népessége a lakhely településtípusa szerint, 2001 3. táblázat Határmenti régió népességének korstruktúrája, 2001 4. táblázat Határmenti régió népességének iskolázottsága, 2001 5. táblázat Regionális gazdasági mutatók a határ két oldalán 6. táblázat A határmenti régió magyar oldalán levő kistérségek statisztikai besorolása 7. táblázat A határmenti régió magyar szakaszán található gazdasági központok jellemzői 8. táblázat Duális vállalatszerkezet a magyar határmenti régióban, 2001 és 2004 9. táblázat Határmenti régió népességének munkaerő-piaci helyzete, 2001 10. táblázat A foglalkoztatottak ágazati szerkezete a határmenti régió két oldalán, %, 2001 11. táblázat Bérek a régió két oldalán (GDP alapú PPS) 12. táblázat Bérek a régió két oldalán (fogyasztói ár alapú PPS) 13. táblázat A munkáltatók által keresett szakmák 14. táblázat A szlovák munkavállalás az iparban alágazatonként, TEÁOR, 2005 4
15. táblázat A szlovák munkavállalás foglalkozásonként, FEOR, 2005 16. táblázat Magyarországon dolgozó szlovák állampolgárok és a határátkelésig szükséges idő 1. térkép A partnerségi régió kiterjedése és népsűrűsége 2. térkép Határmenti régió népességének etnikai összetétele 3. térkép Határmenti régió foglalkoztatottsági aránya, 2001 4. térkép Határmenti régióban foglalkoztatottak ágazati szerkezete, 2001 5. térkép Határmenti régió munkanélküliségi rátája és dinamikája, 2001-2005 6. térkép A szlovák állampolgár munkavállalók koncentrálódása Észak Magyarországon 7. térkép A szlovákiai magyar népesség és a vendégmunka jellege Magyarországon, 2005 8. térkép A szlovák állampolgár vendégmunkások elterjedtsége Magyarországon, létszámuk alapján, településenként 9. térkép A szlovák vendégmunka elterjedtsége és aránya az összes külföldi vendégmunkáshoz 10. térkép Határátkelőhelyek és lehetséges határátkelőhelyek a leendő régióhatáron 11. térkép Vonzáskörzetek változása a határ menti területeken M. 1. táblázat Határmenti szlovák régió nagysága M. 2. táblázat Határmenti magyar régió nagysága M. 3. táblázat Határmenti szlovák régió lakosságának száma, népsűrűsége M. 4. táblázat Határmenti magyar régió lakosságának száma, népsűrűsége M. 5 táblázat Határmenti szlovák régió lakosságának korstruktúrája M. 6. táblázat Határmenti magyar régió lakosságának korstruktúrája M. 7. táblázat Határmenti szlovák régió 15 év feletti népességének iskolai végzettsége 2001 M. 8. táblázat Határmenti magyar régió népességének iskolai végzettsége a megfelelő korúak %-ában és a továbbtanulási arány M. 9. táblázat A magyar nemzetiségűek aránya a szlovákiai állandó népességben, 2001, % M. 10. táblázat A szlovák nemzetiségűek aránya a magyar állandó népességben, 2001, % M. 11. táblázat A határmenti magyar régió vállalkozásainak legfőbb mutatói (2004) M. 12. táblázat Munkaerő-piaci mutatók Szlovákiában, 2001 M. 13. táblázat Munkaerő-piaci mutatók Magyarországon, 2001 M.14. táblázat A foglalkoztatottak ágazatonkénti megoszlása, határmenti régió magyar oldal, %, 2001 M. 15. táblázat A foglalkoztatottak ágazatonkénti megoszlása, határmenti régió szlovák oldal, %, 2001 M. 16. táblázat Magyarországon bejelentett külföldi munkavállalók M. 17. táblázat Magyarországon bejelentett külföldi munkavállalók megoszlása a vizsgált régión belül M. 18. táblázat A munkáltatók által keresett szakmák a régió magyarországi területén 5
Bevezetés A határmenti partnerség célja és lényege a régióban érintett partnerek együttműködése a határon átnyúló foglalkoztatási térségben, az ehhez kapcsolódó foglalkoztatási és egyéb feladatokban. A partnerség célja – az EURES alapokmány értelmében – olyan határmenti együttműködési formák kialakítása, mindenekelőtt a közös munkaerő-piaci lehetőségek kihasználása érdekében, melyek képesek hatékonyan kooperálni a munkaközvetítés, álláspályázatok, élet-és munkakörülmények és egyéb kapcsolódó, munkaerő-piaci szempontból releváns információk cseréje, az információáramlás javítása, szakképzési lehetőségek és ezek fejlesztése területén, és a határmenti régiók munkaerőpiacának javítását szolgáló projektekben való közreműködést is szolgálják. A határmenti régiók olyan foglalkoztatási térségek, amelyekben az ingázás jelentős méreteket ölt, vagy adottak a lehetőségei – fogalmazza meg az EURES kézikönyve a körülhatárolandó terület kritériumait.1 A szlovák-magyar határon kialakítandó határmenti partnerség (EURES-T) a magyar oldalon az észak-nyugati határszakaszt, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom valamint Pest megye határhoz közeli régióit érinti, míg szlovák oldalon dél-nyugat szlovákiai a Nagyszombati és a Nyitrai kerület határmenti járásait. A tanulmány a tervezett határmenti régió gazdasági, történeti, munkaerő-piaci összetartozását, az egymáshoz kapcsolódó területek összetartozásának szorosságát és tartósságát, összességében tehát a határmenti régió megvalósításának lehetőségét vizsgálja. A terület definiálása után bemutatja a régió két oldalának főbb mutatóit, demográfiai sajátosságait. Ezt követően a magyar és a szlovák oldal közötti kapcsolatok elemzésére kerül sor, elsőként a régió gazdasági sajátosságainak bemutatására és a két oldal összehasonlító elemzésére kerül sor, majd a határ két oldalának munkaerőpiacát vizsgáljuk meg. A régión átnyúló munkapiac elemzése kitér a munkavállalási célú migráció elemzésére, helyére és szerepére és várható alakulására a régió munkaerőpiacán. Megvizsgáljuk a migrációs pool kiterjedését, az ösztönző és akadályozó tényezőket, az elérés lehetőségeit és a hagyományos kapcsolatok fontosságát. Végül mindezek alapján prognózist fogalmazunk meg az együttműködés várható jövőjéről.
1
EURES Kézikönyv, III. 1. 6
1. A régió ismertetése, főbb mutatók bemutatása 1. 1. Módszertani megjegyzések A határon átnyúlói partnerségi régiót – a pályázat kiírása alapján – NUTS3 szintű területekre lehet megfogalmazni.2 A NUTS3 régiók Magyarországon a megyék, míg a megfelelő szintű szlovák közigazgatási egységek a kerületek (kraje). A határmenti régió kialakításában magyar részről a nyugat magyarországi határ mellett fekvő Győr-Moson-Sopron, KomáromEsztergom és Pest megye érintett, a szlovák oldalon pedig a dél-nyugat szlovákiai Nagyszombati és a Nyitrai kerület. A kérdéses régió vizsgálata alapján egyértelműnek mutatkozott, hogy a terület így túlságosan nagy, és heterogén gazdasági és munkaerő-piaci egység lenne ezért célszerű a valóban összekapcsolódó területeket és nem a teljes NUTS3 régiót bevonni a határmenti partnerségi együttműködésbe. A szlovák oldalon a közigazgatási határok kialakítása úgy történt, hogy a kerületek nagyon eltérő területeket ölelnek fel, ami elfedi a ténylegesen összekapcsolódó térség gazdasági és munkaerő-piaci sajátosságait. A magyarországi határmenti megyék területének egy része pedig túlnyúlik a határmenti területen, kapcsolódásai nem indokolják, hogy a megye egésze bekapcsolódjon a határmenti régióba. Ezért szűkebb területben határozhatjuk meg a határmenti régiót, a tényleges kapcsolatokat figyelembe véve NUTS4 régiók alapján. A magyar NUTS4 régióknak az ún. kistérségek, míg a megfelelő szlovák NUTS4 régióknak a nagyobb kiterjedésű járások (okresy) felelnek meg.3 A régió határait úgy kellett kialakítanunk, hogy azok a határmenti régió adminisztrációját és érdemi ügyintézését végző munkaügyi szervezet által felölelt szervezetekkel egybeessenek. A magyar munkaügyi szervezet megfelelő szintű szervezetei a 2
3
Az EUROSTAT által kidolgozott közös statisztikai besorolási rendszer, a NUTS rendszer (Nomenclature des Unites Terrioriales Statistiques) alapján történik, a tagállamok nemzeti statisztikai hivatalaival együttműködve. A különböző NUTS szinteket a népesség nagysága alapján határolják le. Így a NUTS I szint 3-7 milliós népességet takar, a NUTS II 800 ezertől 3 millióig, míg a NUTS III szint 150 ezertől 800 ezerig. A régióhatárok sok esetben nem felelnek meg a gazdaságilag, történetileg és kulturálisan egységes területeknek, a határok kialakítása erősen függ a kialakítás pillanatában érvényes politikai és államigazgatási elképzelésektől. Tekintettel a két ország határainak többszöri átalakulására, és arra, hogy a határon átnyúló régió kialakítása szempontjából fontos a ténylegesen összetartozó régió definiálása, figyelemmel kell lennünk a két ország közigazgatási rendszerének a kialakítására is. A jelenlegi szlovák regionális beosztás 1996-ban alakult ki, Szlovákia különválását követően, a kerületek és a járások lehatárolását élénk vita kísérte a délszlovákiai területen. A jelenlegi beosztás így kedvezőtlenül és logikátlanul megalkotott 8 megyés felosztás, amelyben a megyehatárok kevéssé igazodnak a történelmi régiókhoz, a történelmi vármegyékhez (vö. Ádám J. I. (2004/b). Ezáltal a közigazgatási lehatárolás és a viszonylag nagy NUTS4 területek megnehezítik a régió pontos definiálását. A jelenlegi magyar közigazgatási egységek, a megyehatárok kialakítására 1950-ben került sor, a mai megyék és megyeközpontok kialakításával, a néha túl nagy régiók a ténylegesen összetartozó vagy az 1918 utáni határok hatására átalakult és többé-kevésbé összetartozó területeket fűznek egybe. (Kovács 1990). A magyarországi kistérségek statisztikai egységek, kialakításuk célja az egész országot lefedő, földrajzilag összefüggő, a települések közötti valós munka-, lakóhelyi, közlekedési, középfokú ellátási kapcsolatokon alapuló rendszer. (A területfejlesztési-statisztikai kistérségek, 1994) Kialakítására 1994-ben került sor, azóta több módosításon ment keresztül, a jelenlegi 2004. január 1-je óta érvényes állapotot vettük figyelembe a tanulmányunkban. 7
munkaügyi kirendeltségek, így azokat meg kellett feleltetnünk a NUTS regionális hierarchiájába illeszkedő megfelelő NUTS4 régióknak. Ezt a megfeleltetést a tanulmány I. Függelékében tárgyaljuk. Elemzésünk bemutatja az ily módon kijelölt régió sajátosságait, és arra a határozott következtetésre jut, hogy a kijelölt régió tényleges, múltban gyökerező és jövőbemutató kapcsolatokkal rendelkezik.
1. 2. A határmenti partnerségi régió definiálása A határmenti partnerségi régió Szlovákia dél-nyugati és Magyarország észak-nyugati határán, a Duna két oldalán fekvő, a két ország közötti teljes Duna-menti határszakaszt mintegy 50-60 km szélességben felölelő közel 10 ezer km2 nagyságú terület, ahol több mint 1,2 millió ember él. A régió a szlovák oldal két kerületének összesen 4 járását, és a magyar oldal három megyéjének összesen 12 kistérségét öleli fel, pontosabban és részletesebben az alábbi, gazdasági, közigazgatási területen: A régió szlovák oldalán: A Nagyszombati (Trnavsky) kerülethez tartozó Dunaszerdahelyi (Dunajska Streda), valamint a Nyitrai (Nitriansky) kerülethez tartozó Komáromi (Komarno), Érsekújvári (Nové Zámky), valamint a Lévai (Levice) járás. A régió magyar oldalán: A Győr-Moson-Sopron megyéhez tartozó Győri, Mosonmagyaróvári és Pannonhalmi kistérség, a Komárom-Esztergom megyéhez tartozó Dorogi, Esztergomi, Komáromi, Tatai és Tatabányai, valamint a Pest megyéhez tartozó Váci, Szobi, Dunakeszi és Szentendrei kistérség. A régió két oldala közel hasonló kiterjedésű, a különbségek éppen a régió magyar és szlovák oldalának eltérő karakteréből adódnak. A terület valamivel több mint a fele, 52 százaléka a szlovák oldalra esik, 48 százalék a magyar oldalra, míg a tervezett partnerségi régió népességének nagyobb részét a magyar oldal adja, a 2001-es népszámlálás adatai alapján a tervezett régióban élő népesség 60 százaléka a magyar településeken él, 40 százaléka Szlovákiában.4 A két régió kiterjedését összesítve az 1. táblázat mutatja be.
4
2001-ben egységesen volt népszámlálás Magyarországon és Szlovákiában is, az alapvető mutatók összehasonlításához ezért a közös időpont adatai szolgáltak alapul. Az elmúlt öt év változásait természetesen nem hagyhatjuk figyelmen kívül, a 2001. évi népszámlálási adatokat kiindulópontként megtartva írjuk le a változásokat. A népszámlálás adatai alapján történő összehasonlítás egyébként a tanulmánytól előzetesen várt feladat is volt, az összehasonlíthatóság érdekében. 8
1. táblázat Határmenti régió területe, összesítve Mutató Régió Határmenti régió NUTS4 régiói Határmenti régióból kimaradó NUTS4 régió Érintett NUTS3 régiók
Terület (km2)
Népesség (fő) Együtt
Szlovák
Magyar
Népsűrűség (fő/km2)
Szlovák
Magyar
Együtt
5073
4 716
9 789
490 555
743265
1233820
5415 10488
8154 12867
13 569 23 355
773 870 1264425
1116710 1859973
1890580 3124398
Megoszlás, % Határmenti régió NUTS4 régiói Határmenti régióból kimaradó NUTS4 régió Érintett NUTS3 régiók
Szlovák
97
Magyar
158
143 137 121 145 Arány, %
52
48
100
40
60
100
100
163
40 45
60 55
100 100
41 40
59 60
100 100
100 100
96 120
Forrás: Magyar ill. szlovák népszámlálás, 2001
A régió terület és népességszám szerinti megoszlásában tapasztalt jelentős eltérés abból adódik, hogy a szlovák oldal határmenti régiója alacsony népsűrűségű terület, a határ magyar oldala viszont határozottan magas népsűrűségű. Összességében a szlovák oldal alacsonyabb népsűrűségű, míg a magyar terület magasabb népsűrűségű NUTS3 régiókat ölel fel. A határ két oldala ezen belül is határozottan eltérő: a szlovák oldal határmenti járásainak a településein élőkhöz képest a magyar oldalon a határmenti régióban átlagosan a népsűrűség több mint másfélszerese a szlovákénak (97, illetve 158 fő/km2). A régió tágabb, NUTS3 régiókkal definiált területének azon régióiban viszont, amelyek már kívül esnek a partnerségi régión, a két oldalon nagyjából azonos a népsűrűség (143 vs. 137 fő/ km2). Ez másként azt jelenti, hogy a magyar oldalon a megyék nagyobb népsűrűségű, míg a szlovák oldalon a kerületek kisebb népsűrűségű területei esnek a régióba, ami a két terület határozott komplementaritására utal. A régió határon átnyúló területét és a népsűrűség szerinti különbségeket az 1. térkép mutatja be.
9
1. térkép A partnerségi régió kiterjedése és népsűrűsége
Forrás: Magyar illetve szlovák népszámlálás, 2001
10
1. 3. A régió demográfiai sajátosságai A határmenti régió két oldalán élők létszáma, a régiók népsűrűsége, mint láttuk, jelentősen eltér. Eltérő a régió két oldalának településszerkezete, és az ott élők demográfiai szerkezete is. A partnerségi régió magyar oldala városias terület, a határmenti régióban élők 65 százaléka él városban, ami alig marad el az országos átlagtól. (Az országos átlag kialakulásában Budapest meghatározó súlya nagy szerepet játszik) A NUTS3 szintű régiókkal definiált három megyéből álló tágabb régión belül a népsűrűség különbségei arra utalnak, hogy a magyar oldalon a definiált partnerségi régióba esnek a megyék különösen városias részei, a megyék régión kívül maradó területein ugyanis a népességnek már csak 50 százaléka él városban, a különbség szembeszökő. Fontos megemlíteni, hogy a határmenti régió magyar oldalán a városias településszerkezet egyben viszonylag sok nagyobb várost takar, hiszen a fenti arányok mellett a megye közel 50 települése közül a régióba mindössze 18 tartozik, éspedig határozottan nagy települések, Győr mellett több nagyobb ipari központ is a régióba esik. A régió szlovák oldala kevésbé városiasodott terület, amint azt a 2. táblázat első oszlopa mutatja. Sajnos egymásnak pontosan megfeleltethető bontású adatokat nem tudunk bemutatni, a magyar adatok a határ menti kistérségekre vonatkoznak, a szlovákok csak a nagyobb NUTS4 egységekre De a kerületekre illetve kistérségekre rendelkezésre álló adatok alapján is láthatjuk, hogy a szlovák oldalon a két érintett kerületben, melyeknek kisebb népsűrűségű részei találhatóak a határ mentén, a városi népesség aránya lényegesen elmarad a magyarországi érintett területtől. 2. táblázat Határmenti régió népessége a lakhely településtípusa szerint, 2001 Városi népesség aránya, % Szlovák Magyar 62
Régió Határmenti régió NUTS4 régiói Határmenti régióból kimaradó NUTS4 régió Érintett NUTS3 régiók Nyitrai kerület Nagyszombati kerület Országosan
50 55 48 50 56
65
Forrás: magyar adatok KSH Népszámlálás, 2001, Szlovák adat a Szlovák KSH honlapján.
A régióban élők korstruktúrája nem nagyon különbözik egymástól a határ két oldalán, a 2001. évi népszámlálás időszakában a 14 év alattiak aránya a népességben a régió mindkét oldalán 17 százalék volt, ez Magyarországon megfelel az alacsony országos átlagnak, elmarad viszont Szlovákiában az átlagtól, s a határmenti régióban mindkét oldalon alacsonyabb a gyermekek aránya, mint a NUTS3 térség régión kívül eső többi területén. A szlovák oldalon
11
az országos átlaghoz képest valamivel idősebb a régió településeinek a népessége, a magyar oldalon valamivel fiatalabb. A két ország közötti, eltérően definiált aktív életkori határt is figyelembe véve a régió két oldalán tapasztalt eltérés nem jelentős.5 (Vö. 3. táblázat.) 3. táblázat Határmenti régió népességének korstruktúrája, 2001
Régió Határmenti régió NUTS4 régiói Határmenti régióból kimaradó NUTS4 régió Érintett NUTS3 régiók Országosan
0-14 évesek aránya % Szlovák* Magyar 17 17 18 17 19
18 17 17
Aktív korúak aránya % Szlovák Magyar 63 65 63 63 62
64 64 63
Aktív kor felettiek aránya % Szlovák Magyar 20 19 19 19 18
19 19 20
* Szlovák és magyar statisztikai hivatal, Népszámlálás 2001
A magyar és a szlovák oldal lakosságának iskolázottsága nagyon eltérő. Sajnos a megfelelő összehasonlításra alkalmas adatot nem találtunk, de azt meg tudjuk mutatni, hogy a szlovák illetve a magyar oldalon a megfelelő régiókban a képzettségi szint nagyon eltérő. Ezt összegzi a 4. táblázat. A szlovák oldalon a partnerségi régióba tartozó településeken az átlagost jóval meghaladja az aktív korú legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezők aránya, különösen a Dunaszerdahelyi és a Komárnói járásban magas az alacsony képzettségűek aránya a népszámlálás időpontjában, 2001-ben. A felsőfokú végzettségűek aránya – megerősítve az általánosan elmaradott iskolázottsági szintet – fordított képet, a felsőfokú végzettségűek alacsony arányát mutatja. A partnerségi régió szlovák oldalán minden járásban határozottan alacsonyabb a felsőfokú végzettségűek aránya, mint az országos átlag, az elmaradottság ismét a Dunaszerdahelyi és a Komárnói járásban a legnagyobb, de nem sokkal kedvezőbb a határmenti régió többi járásában sem. Határozottan azt látjuk, hogy a régióban minél magasabb a magyar népesség aránya, annál alacsonyabb az iskolázottság (vö. 2. térkép a későbbiekben). A magyar oldalon a partnerségi régióba tartozó területeken viszont a megyéken belül is határozottan kedvezőbb az iskolázottság szintje. A magyar adatok a megfelelő korosztályok már befejezett iskoláira vonatkoznak, azt tudjuk tehát, a 15 évnél idősebbek közül a valószínűleg tovább nem tanulók aránya a tervezett régióban lényegesen alacsonyabb, mint az országos átlag, és jelentősen elmarad a régióból kívül eső területekhez képest is. Ennek
5
Az aktív korú népesség Szlovákiában a 15-54 éves nőket és a 15-59 éves férfiakat jelenti, Magyarországon a kilencvenes években a nyugdíjkorhatárhoz kötődő hasonló kategóriahatárt megváltoztatva az aktív korúak a 15-59 évesek. 12
megfelelően a továbbtanulók aránya magasabb a határmenti régióban, és hasonlóképpen a felsőfokúak esetében is. Ezek az arányok inkább utalnak a továbbtanulásra, mint a teljes megfelelő népességben a végzettség szintjére, de jól mutatják, hogy a régió magyar oldalán kvalifikáltabb népesség él. 4. táblázat Határmenti régió népességének iskolázottsága, 2001*
Régió Dunaszerdahelyi Komárnói Érsekújvári Lévai Országosan Határmenti régió NUTS4 régiói Határmenti régióból kimaradó NUTS4 régió Érintett NUTS3 régiók
Aktív korú ált. isk. végzettsé gű aránya %
15-X ált iskolai végzettséggel a teljes népességből %
Aktív korú középfokú végzettsé gű aránya %
Szlovák* 18,9 18,9 15,1 14,6 12,4
Magyar
Szlovák
18-X éves középfokú és 15-X alapfokú végzettség űek aránya, % Magyar
Aktív korú felsőfokú végzettségű aránya % Szlovák 8,0 8,6 9,2 10,2 13,1
25-X éves felsőfok ú és 15X alapfokú végzettsé gűek aránya % Magyar
41,7
44,2
14,2
49,5 46,3
39,0 41,1
11,5 12,6
*15-59 éves férfiak és 15-54 éves nők Forrás Szlovák és magyar statisztikai hivatal, Népszámlálás 2001
Az iskolázottsági szint és a munkaerő-piaci helyzet természetesen szorosan összefügg. Lelkes (2004) tanulmánya az alacsony képzettség és a foglalkoztatottságban jelentős agrárium jelenlétére utal. Ugyanakkor szerkezetváltás megy végbe az agrárágazaton belül, ahol nő a kvalifikáltabb agrármunkaerő aránya, ami a fenti statisztikai adatokból ugyan nem látszik, de a szlovák régió gazdasági aktivitására, a mezőgazdaság modernizálódására és foglalkoztatási képességének megújulására kedvezően hat.
1. 4. A régió etnikai összetétele A kialakítandó határmenti partnerség olyan régió, amely etnikai arányai alapján is szoros kötődést mutat. A régió szlovák oldalán fekvő járások magyar etnikumhoz tartozó népességének az aránya rendkívül magas, és a magyar oldalon inkább a határhoz közel élnek olyanok, akik magukat szlovák nemzetiséghez tartozónak, a szlovák hagyományokhoz kötődőnek vallják. Nem tekinthető azonban azonos jelentőségűnek a két oldalon az etnikai hovatartozás.
13
A határon átnyúló régió szlovák oldalán – a 2001. évi népszámlálás adatai szerint – meghatározó a magyarok aránya. Szlovákiában – a valamikori Magyarországhoz tartozó területeken – magas a magyar nemzetiséghez tartozók aránya, országosan összesen közel 10 százalék. A kialakítandó régiót tartalmazó Nagyszombati kerületben 24 százalék, ezen belül a partnerségi régióhoz tartozó Dunaszerdahelyi járásban 83 százalék, a Nyitrai kerületben 28 százalék, s a partnerségi régióhoz tartozó részen 44 százalék, ezen belül is nagyok az eltérések a járások között: Komáromban közel 70 százalék, a többi járásban ennél alacsonyabb, de meghatározó az arány, az Érsekújvári járásban 38, a Lévai járásban 28 százalék. Az ország keleti kerületeiben, a magyar határhoz közel fekvő részeken, bár számottevő, de dél-nyugat Szlovákiához képest lényegesen alacsonyabb a magyar lakosság aránya: a Besztercebányai és a Kassa-vidéki járásban alig 10 százalék, másutt lényegesen kevesebb. A tervezett határmenti régió magyar oldalán élő szlovákok aránya lényegesen kisebb, ami természetesen a történeti tények alapján korántsem meglepő. A szlovák nemzetiségűek jelenléte a határmenti régióban mégis fontos eleme a határmenti régió két oldalán kialakítandó partnerségnek. A Magyarországon élő szlovák nemzetiségűek aránya országosan 0,2 százalék, ami töredékes, ebből a régió által érintett magyar megyék közül Komárom megyében a legmagasabb a szlovákok aránya, 1 százalék, Pest megyében 0,3 százalék, Győr-MosonSopron megyében viszont lényegében nincsenek szlovák nemzetiségűek. Ahol élnek a régióban szlovákok, arányuk ott is – egy-két település kivételével – legfeljebb 1-5 százalékot ér el. A megvalósuló határmenti régióban mindazonáltal határozottan magasabb a szlovák nemzetiségűek aránya, mint az érintett megyékben összesen. Valamivel magasabb ez az arány akkor, ha nem a nemzetiséghez, hanem a szlovák kultúrához és hagyományhoz kötődést vizsgáljuk, az országos arány így is mindössze 0,3 százalék, a tervezett régió átlaga viszont 1,1 százalék, míg a régiókból kimaradó, s az érintett megyékhez tartozó településeken mindössze 0,2 százalék, Pest és Komárom megye határmenti régióhoz tartozó területén 1,6 százalék. Azt mondhatjuk tehát, hogy a határ magyar oldalán is élnek a régió szlovák oldalához kulturális hagyományaik alapján kapcsolódó kisebbségek, és az arány – Győr-Moson-Sopron megye kivételével – a tervezett határmenti térségben koncentrált. Ezt mutatjuk be a 2. térképen. A határon átnyúló régió két oldalának eltérő településszerkezetéből valószínűsíthető a régió magyar oldalának gazdasági vonzereje és dominanciája, a demográfiai mutatók is hasonló irányba mutatnak. Az állítás igazolásához azonban további elemzésre van szükség, amire a következő fejezet vállalkozik.
14
2. térkép Határmenti régió népességének etnikai összetétele Magyar kisebbséghez, illetve szlovák kultúrához és hagyományhoz kötődők aránya
* Szlovák és magyar statisztikai hivatal, Népszámlálás 2001 15
2. A régión belüli kapcsolatok bemutatása A megvalósíthatósági tanulmány a kialakítandó határmenti régión belüli sajátos, gazdasági, munkaerő-piaci, migrációs kapcsolatok és specifikumok bemutatására koncentrál. A régió meghatározásakor a határmenti NUTS3 régiókon (megyéken illetve kerületeken) belüli NUTS4 régiók (kistérségek, illetve járások) közötti kapcsolatok bemutatására vállalkozunk, az elemzés során a viszonyítási pont az országos, illetve a NUTS3 szintű régió lehet. Ugyanakkor hangsúlyoznunk kell, hogy minél alacsonyabb területi szintet vizsgálunk, annál nehezebb elemzésre és összehasonlításra alkalmas, egymásnak megfeleltethető adatokat találni. Éppen ezért az elemzés során arra törekedtünk, hogy a határmenti régió legmarkánsabb jellemzőit emeljük ki, és kiragadjuk azokat az elemeket, amelyre egy határon átnyúló együttműködés építhet.
2. 1. A régió főbb mutatói NUTS3 szinten A Duna-menti régiót első és nagyon általános mutatók alapján vizsgálva jelentős különbségeket tapasztalunk. A magyar oldal, megyei mutatók alapján, kedvező munkaerőpiaci helyzetű régió, ahol egyes területeken és szakmákban közismerten munkaerőhiány is tapasztalható, a munkanélküliség viszonylag alacsony. Az egy lakosra eső GDP alapján a fővárost követő leggazdagabb megyék esnek bele a régióba, különösen Győr-Moson-Sopron és Komárom megye. Pest megye az országos rangsorban a 7., a határmenti régióba a megye határ-közeli része tartozik. A határ túloldalán, a szlovák részen kedvezőtlenebb a munkaerő-piaci helyzet, magas a munkanélküliség (vö. 5. táblázat.), és kisebb a jólét a magyar területekhez viszonyítva. Ugyanakkor a NUTS3 szintű vizsgálódás fölértékeli a régió jóléti-gazdasági helyzetét, különösen a Nagyszombati kerületét, a közvetlenül a határ szélén elterülő járások a kerület átlagánál szegényebbek. Ahogy az 1. ábra jelzi, NUTS3 szinten a Pest megyei és a GyőrSopron megyei térségek azok, amelyek látványosan nagyobb gazdasági potenciállal rendelkeznek, a határmenti régió másik három térsége azonban nagyjából azonos szinten van, azzal a különbséggel, hogy a mezőgazdaság súlya a szlovák oldalon nagyobb. A 2003. évi adatokat az összehasonlítás kedvéért választottuk: a magyar adatok jelzik, hogy a KomáromEsztergom megyei térség felzárkózása tovább erősödött, és az utóbbi időben mindhárom megye GDP-hez való hozzájárulása nőtt, az ország többi régiójával szemben. A szlovák oldal magyar többségű járásai közül a Dunaszerdahelyi és a Nyitrai részesül a főváros-központú fejlődés húzóhatásaiból, és esik bele a befektetők, és nem utolsó sorban a külföldi befektetők érdeklődési körébe.6 A nyugati határon fekvő főváros, ahol a legfejlettebb az infrastruktúra, ahol az összes minisztérium és fontosabb központi hatóság székhelye
6
Vö. Ádám János Imre (2004/a) 16
megtalálható, és amely az EU országokhoz közel fekszik, vonzó célpont volt a külföldi befektetők számára, akik 1998 után kezdtek érdeklődni a szlovák lehetőségek iránt. A határmenti régióhoz tartozó többi járás már kevéssé élvezi ezt a hatást. A magyar többségű dél-szlovákiai régió Szlovákiában a munkanélküliség által leginkább sújtott és gazdaságilag is a legelmaradottabb területek közé tartozik. Ez – számos helyi adottság mellett – a szlovák gazdaságfejlesztés Pozsony-központúságának, illetve a vizsgált térséget háttérbe szorító területfejlesztési koncepciónak a következménye. Ezt a gazdasági koncentrálódást a főváros, Pozsony körül jól mutatja a 2. ábra bal oldala is. 5. táblázat Regionális gazdasági mutatók a határ két oldalán Nuts3 régió Győr-Moson-Sopron Komárom-Esztergom Pest Országosan Nyitrai Nagyszombati Országosan
Havi bruttó átlagkereset * Euro (PPS) 1103 1001 973 1087
országos %-a 101 92 89 100
Munkanélküli ráta * % 4,3 7,5 5,9 7,5
661 732 790
84 93 100
23,4 13,2 17,4
Egy lakosra jutó bruttó hazai termék ** ezer euro (PPS) országos %-a 16,5 116 16,0 112 12,7 89 100
* Magyarország. 2005, Szlovákia 2004, ** Magyarország. 2004, Szlovákia 2003 Forrás: KSH STADAT online adatbázis, www.statistics.sk
17
10,1 12,2 8,3
86 104 100
1. ábra Főbb gazdasági mutatók a határ két oldalán (2003)
8000 GDP folyóáron
7000
NACE A-B
mio euró
6000
NACE C-F
5000
NACE G-P
4000 3000 2000 1000 0 Pest
KomáromEsztergom
Győr-Moson- Nagyszombati Sopron kerület
Magyarország
Nyitrai kerület
Szlovákia
Forrás: Eurostat Megjegyzés: Az adatok folyóáras GDP-t, illetve a főbb gazdasági ágazatok által előállított bruttó hozzáadott értéket tartalmazzák folyó euró árakon. NACE A-B = mező-és erdőgazdaság, halászat NACE C-F = bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-ipar, gáz-, vízellátás, építőipar NACE G-P = kereskedelem, vendéglátás, szállítás, pénzügyi szolgáltatások, közigazgatás, oktatás, egyéb szolgáltatások
2. ábra A külföldi működőtőke területi eloszlása Szlovákiában és Magyarországon Szlovákia
Magyarország
70,0 összes működőtőke=100
60,0 2001
50,0
2005
40,0 30,0 20,0
60,0 50,0
20,0
Budapest
Prešovský
Banskobystrický
Žilinský
0,0 Nitriansky
0,0 Trenčiansky
2004
30,0
10,0
Trnavský
2001
40,0
10,0
Bratislavský
Összes működőtőke =100
70,0
Forrás: Szlovák Statisztikai Hivatal, KSH, APEH
18
Pest
GyőrMoson Sopron
KomáromEsztergom
2. 2. A határmenti régió gazdasági jellemzői Miközben makrogazdasági szinten felzárkózási folyamat ment végbe, Magyarországon belül a különbségek az elmúlt években nem csökkentek. A magyar fejlesztési régió (NUTS2) szintű különbségeket elemezve megállapítható, hogy a legfejlettebb és a legkevésbé fejlett régió között 2,6-szeres a különbség (1 főre jutó vásárlóerő-paritásos GDP alapján számítva, 2003), ami nagyjából megfelel a jelenlegi EU tagországokban is tapasztalható különbségeknek7. A statisztikai adatok tanúsága szerint a Közép-Magyarországi régió, illetve ezen belül a főváros meghatározó súlya tovább nőtt. A nálunk jellemző különbségek ugyanakkor nagyon hasonlítanak a nemzetközileg is megfigyelhető trendekhez, illetve a néhány újonnan csatlakozott EU-tag ország (pl. Cseh Köztársaság vagy Szlovákia) hasonló mutatóihoz. A hazánkkal közvetlenül határos NUTS2 szintű régiók összehasonlító adatainak elemzése arra hívja fel a figyelmet, hogy az egymással közvetlenül határos régiók hasonló fejlettségi jellemzőket mutatnak, továbbá nyugatról keletre haladva a fejlettségi szint csökken. Mindennek fontos szerepe lehet a régiók közötti, határon átnyúló együttműködési lehetőségek kiaknázásában. Az elemzésünk tárgyát képező határmenti régió magyar oldala hazai összehasonlításban is viszonylag fejlett, sőt az elmúlt években pozícióját javítani tudó kistérségekből áll. A KSH besorolása szerint kialakított öt összevont fejlettségi térségtípus8 közül egyetlen stagnáló vagy lemaradó sem található a határmenti régió magyar oldalán. Az
7
Az egyes régiók gazdasági potenciáljának összehasonlítása három alapvető tendenciára hívja fel a figyelmet: a) a főváros-vidék, illetve a központi régió kontra egyéb régiók közötti szakadék továbbra is jellemző; b) ugyanakkor a Nyugat-Dunántúli és a Közép-Dunántúli régió lassú felzárkózása megindult; c) a nyugat kontra kelet, illetve déli régiók közötti diszparitás tovább nőtt. Régió szinten is egyértelműen megmutatkozik, hogy a növekedés alapvető motorja, illetve a különbségek magyarázata a külföldi tulajdonú vállalatok exporttevékenysége. Annak ellenére, hogy az export mintegy egyharmada a közép-magyarországi régió vállalatainál realizálódik, az egy vállalatra jutó exportárbevétel a két dunántúli régió vállalatai esetében jóval nagyobb, és csak az elmúlt években kezdett némileg csökkenni. Számításaink azt igazolják, hogy míg az ország nyugati részében egyértelmű felzárkózás indult meg – legalábbis a gazdasági teljesítmény oldaláról –, addig ez a keleti régiókról már nem állítható. Sőt inkább az olló szétnyílása mutatkozik. Egy-egy kistérség, illetve egy-egy város esetében természetesen tapasztalható kiugrás, de összességében minden mutató arra enged következtetni, hogy míg az egyik oldalon a gazdaság egészének versenyképessége javult, és megindult a felzárkózás a fejlettebb európai régiókhoz, az országon belüli különbségek, amelyeknek az elmélyülése a transzformáció egyik természetes velejárója, szemmel láthatóan – rövidtávon – nem lesznek csökkenthetőek. 8 A kistérségek fejlettségi típusainak meghatározásához a gazdasági-társadalmi helyzetüket és fejlődésüket jól jellemző kilenc mutatót alkalmazott a KSH: 1. Külföldi érdekeltségű vállalkozások külföldi saját tőkéje egy lakosra, 2002; 2. Személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem egy lakosra, 2002; 3. Személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem egy lakosra, 2002/1992; 4. Működő gazdasági szervezetek ezer lakosra jutó száma, 2002; 5. Működő gazdasági szervezetek száma, 2002/1996; 6. Munkanélküliek aránya, 2002; 7. Vándorlási különbözet ezer lakosra jutó száma, 1990-2002; 8. Távbeszélő-főállomások ezer lakosra jutó száma, 2002; 9. Személygépkocsik száma ezer lakosra, 2002. 19
országban lehatárolt 23 dinamikusan fejlődő kistérség9 közül 6 található a határmenti régióban, és a felzárkózó kistérségek közül is a Szobi kistérség korábban a stagnáló kategóriába tartozott, és az utóbbi időben lépett „előre”. Ld. 6. táblázat. 6. táblázat A határmenti régió magyar oldalán levő kistérségek statisztikai besorolása Megnevezés
Dinamikusan fejlődő
Fejlődő
Pest megye
Szentendrei, Dunakeszi
Váci
Győr-MosonSopron
Győri
Mosonmagyaróvári, Pannonhalmai
KomáromEsztergom
Esztergomi, Komáromi, Tatai
Tatabányai
Felzárkózó
Stagnáló
Lemaradó
Szobi
Dorogi
Forrás: Faluvégi (2004/a, 2004/b)
Korábbi tanulmányaink is azt igazolják, hogy kiemelkedő kistérségi fejlődés ott valósul meg, ahol négy tényező – nevezetesen: külföldi tőkével működő nagyvállalat(ok), nagyváros, mint vállalkozási centrum, Budapesthez, mint európai léptékű agglomerációs centrumhoz tartozás, valamint a jó közlekedési kapcsolat (elsősorban autópálya) – legalább egyike jelen van.10 Kombinációjuk esetében a teljesítmény nagyobb. Ezen túlmenően természetesen egy-egy térség tartósan sikeres vállalati teljesítményét számos, településszerkezeti, illetve egyéb társadalmi-szociális keretfeltétel is magyarázza. A határmenti régió gazdasági jellemzőit az APEH vállalati adatbázisának aggregált adatai felhasználásával kíséreljük meg jellemezni. Az elemzés elején szeretnénk felhívni a figyelmet a statisztikai adatok bizonyos hiányosságaira. Mindenekelőtt az adatszolgáltatás vállalati székhely és nem telephely szerint történik. Az elemzés alapjául szolgáló adatok a 2004-ben kettős könyvvitelt vezető valamennyi TÁSA-alany vállalkozás, amelynek a székhelye (egy telephellyel rendelkező vállalkozás esetében a telephelye) az általunk vizsgált kistérségben volt.11 Az adatok elemzése abban mindenképpen segítséget nyújt, hogy képet kaphassunk a határ mentén elhelyezkedő magyar kistérségek gazdasági potenciáljáról.
9
Dinamikusan fejlődőnek tekintenek egy kistérséget, ha a jelzőszámok zöme több mint 10%-kal haladja meg a vidéki átlagot. A fejlődő térségek azok, ahol a mutatók zöme a vidéki átlag felett van, de az eltérés mértéke nem haladja meg a 10%-ot. A felzárkózó térségek azok, ahol a mutatók zöme közelíti a vidéki átlagot, s a növekedés jeleit is mutatják. (Lásd: www.ksh.hu ) 10 Lásd részletesen: A 2010-ig szóló iparpolitika tudományos megalapozása (2004) 11 Az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozások gazdasági teljesítménye, miután körük 2004-ben, a számviteli törvény korábbi módosítása következtében, már országosan mindössze néhány ezer volt, teljesen jelentéktelen. 20
A 7. táblázat adatai jelzik, hogy a határmenti régió magyar oldala a vizsgálatban érintett három megye gazdasági potenciáljának mintegy felét lefedi. A 2001. évi adatok jelzik, hogy a határmenti régió szerkezetében, súlyponti struktúrájában jelentősebb átrendeződésre az elmúlt években nem került sor. A táblázat adatai, illetve a 3. ábra egyértelműen mutatják, hogy a gazdaságilag legerősebb kistérség az általunk vizsgált határmenti kistérségek közül a Győri kistérség. Itt termelődik meg a határmenti régió összes árbevételének 39,2 százaléka, ide jut az exportértékesítés 46 százaléka, a külföldi működőtőke 22 százaléka, a régióban jegyzett vállalati tőke 36 százaléka. Itt foglalkoztatják a határmenti régió munkavállalóinak 32 százalékát. A másik két, a határmenti régió gazdasági teljesítményét jelentősen befolyásoló kisrégió a Komárom-Bábolnai és az Esztergomi kistérség. Az előbbire jut a határmenti térség összes nettó árbevételének 21 százaléka, exportárbevételének 28 százaléka. A megfelelő adatok az Esztergomi kistérségre vonatkozóan már jóval szerényebbek: 8,6 és 7,4 százalék. A határmenti régió magyar oldalán letelepedett tőke 19,6 százaléka jut az Esztergomi, és 9,6 százaléka a Komárom-Bábolnai kistérségre. A külföldi működőtőke szempontjából az Esztergomi régió a legmeghatározóbb az általunk vizsgált határmenti övezetben (33%), míg a Komárom-Bábolnai kistérségre 10,7 százalék jut. A határmenti régió szempontjából meghatározó vállalatok elhelyezkedése is magyarázza a gazdasági teljesítmény koncentrált megjelenését: az Esztergomi Ipari Parkban letelepedett Magyar Suzuki Rt, a Komáromi Ipari Parkban található Nokia Komárom Kft, és a Győrben megtalálható AUDI Hungária Motor Kft. tekinthető a régió meghatározó gazdasági szereplőjének.12 A határ másik oldaláról lényegesen kevesebb adat áll rendelkezésünkre, de a vállalatszámok összehasonlítása is jelzi, hogy kisebb a gazdasági potenciál, amit a makroszintű adatok (GDP, foglalkoztatás) is megerősítenek. Valamennyire összehasonlítható adat NUTS3 szinten adott, ebből arra következtethetünk, amint azt az 5. táblázat is megerősíti, hogy a gazdasági aktivitás, illetve potenciál a határ magyar oldalán erősebb, mint a vizsgált szlovák kistérségekben. Ugyanakkor egyéb források azt is megerősítik, hogy a határ mentén közvetlenül elhelyezkedő kistérségek még annál is szegényebbek, mint amit a NUTS3 szintű adatok sejtetni engednek. Ahogy a 2. ábra is jelzi, a működőtőke, amelynek a szerepe a 12
Komáromi Ipari Park: NOKIA Komárom Kft., Perlos Műanyag Tervező Kft., Savcor Hungary Kft., Foxconn Hungary Gyártó Kft., Kayser Automotive Hungary Kft.Sunarrow Kft. Esztergomi Ipari Park Magyar Suzuki Rt., Tyco Elektronics Hungary Kft., Rába Mór Kft. ,Diamond Electric Mo. Kft. Tatabányai Ipari Park Suoftec Könnyűfémtermék Gyártó és Forgalmazó Kft., FCI Connectors Hungary Kft., Grundfos Magyarország Gyártó Kft., Euro Wire & Cable Hungary Kft., ALPLA Műanyag Csomagolóip.Kft., Worldmark Magyarország Kft., Colorplast Hungary Kft., Raflatac Kft., AGC Hungary Kft., Bridgestone Tatabánya Ipari Terület: Sanmina SCI Hungary Kft., Zenon Kft., Grabofloor Kft. Dorogi Ipari Park: SANYO Hungary Kft., Sellcom Italy Kft. Győri Ipari Park: Audi Hungaria Kft, Philips, Rudolph Logistics, Cooper Tools, Austrotherm, Erbslöh, Büchl Hungaria, Owens- Illinois Plastics, Hydro Alumínium Győr, Robust Plastik Assembling, Győri Keksz stb. 21
szlovák járások esetében is meghatározó, elsősorban Pozsony környékén talál helyet, és az utóbbi időben észak-keleti irányú elmozdulás is megfigyelhető, amelyből azonban a határmenti járások mint Komárom vagy Érsekújvár kimaradnak.13 Ez utóbbi két járás egyébként is a 7 legelmaradottabb közé tartozik Szlovákiában. Ugyanakkor a Nagyszombati kerület északabbra fekvő részein híradástechnikai ágazatok (Sony Slovakia), vagy gépipari vállalatok (Skoda Slovakia) is megtalálhatók, míg a délebbi részeken a mezőgazdasági tevékenységnek nagyobb a súlya. 7. táblázat A határmenti régió magyar szakaszán található gazdasági központok jellemzői (megoszlási viszonyszámok, adatok %-ban, 2001 és 2004)
Régió
Vállalkozá sok száma (%)
Foglalkoztatottak megoszlása(%)
ÉrtékeExport sítés nettó nettó árbevéárbevétele tele (%) (%) 2001 37,9 41,8 6,7 5,4 13,9 15,6 100,0 100,0
Jegyzett tőke (%)
Külföldi jegyzett tőke (%)
38,4 19,5 11,2 100,0
32,2 29,8 10,5 100,0
82,3
48,2
46,8
Győri Esztergomi Komárom-Bábolnai Határmenti régió együtt Határmenti régió súlya a vizsgált három megyében
26,5 5,6 4,4 100,0
32,6 7,0 8,6 100,0
43,1
48,7
54,2
Győri Esztergomi Komárom-Bábolnai Határmenti régió együtt Határmenti régió súlya a vizsgált három megyében
26 6,8 4,2 100,0
32,3 7,7 8,6 100,0
39,2 8,6 20,9 100,0
45,9 7,4 27,5 100,0
36,1 19,6 9,6 100,0
22,2 33 10,7 100,0
41,6
44,7
48,6
76,3
44,8
40,3
2004
Forrás: APEH, aggregált adatok, 2004
13
Lásd Morvay Károly (2004) 22
3. ábra Vállalati és exportpotenciál területi különbségei, 2004
000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 0
Értékesítés nettó árbevétele
GYŐRMOSONSOP RON
KOMÁROMESZT ERGOM MEGYE
Szentendrei
Dunakeszi
Váci
Szobi
Tatabányai
Tatai
Komáromi
Esztergomi
Export értékesítés nettó árbevétele
Dorogi
000 000 000 000 000 000 000 000 000 000
Pannonhalmai
000 800 600 400 200 000 800 600 400 200
Mosonmagyaróvári
2 1 1 1 1 1
Győri
1000 HUF
Vállalati és exportpotenciál területi különbségei
PEST MEGYE
Forrás: APEH,2004
Forrás: APEH, aggregált adatok
4. ábra A külföldi tőke meghatározó szerepe az exportteljesítmény alakulásában (2004)
hattármenti régió összesen=100
50,0
Exportértékesítés területi eloszlása
45,0 40,0
Külföldi működőtőke területi eloszlása
35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0
Forrás: APEH, aggregált adatok, 2004
23
Pannonhalmai
Tatai
Szobi
Dorogi
Szentendrei
Mosonm agyaróvári
Dunakeszi
Váci
Tatabányai
Komáromi
Győri
Esztergomi
0,0
A külföldi működőtőke meghatározó szerepét az exportteljesítmény alakulásában jelzi, hogy a határmenti régióban az exportbevételek 78%-a a 100%-ban külföldi tulajdonban levő vállalatokra jut, és a többségi külföldi tulajdonban levő vállalatok adják az összes exportbevétel több mint 80 százalékát (vö. 4. ábra). A vállalati méretstruktúrát vizsgáló adatok – az ország egészéhez hasonlóan – jelzik, hogy a gazdasági teljesítményt döntően kevés (2004-ben 80 darab 250 főnél többet foglalkoztató) nagyvállalat nyújtja. Ezek adják a határmenti régió vállalati bevételének 63 százalékát, az export 91 százalékát, rájuk jut a jegyzett tőke 62 százaléka és a határmenti régióban letelepedett külföldi működőtőke 80 százaléka. A külföldi jegyzett tőke aránya az összes vállalati jegyzett tőkén belül ebben a vállalatkategóriában a legmagasabb (2004-ben 72%). A foglalkoztatásban betöltött szerepük ennél szerényebb, csupán 34 százalék. Ez a helyzet az elmúlt években nem változott (vö. 8. táblázat). Nemcsak helyi, hanem országos probléma, hogy az alacsony termelékenység és a piaci kapcsolatok hiánya következtében a KKV-k exportkapacitása is alacsony, sőt az utóbbi időben csökkenő tendenciát is mutatott. 8. táblázat Duális vállalatszerkezet a magyar határmenti régióban, 2001 és 2004 Vállalati méretkategóriák
mikró vállalat (1-9 fő) kisvállalat (10-49 fő) középvállalat (50249 fő) nagyvállalat (250 főtől) Határmenti régió összesen
Vállalatok száma (db)
Részesedés a határmenti régió teljes nettó árbevételében (%)
Részesedés a határmenti régió nettó export árbevételében (%)
2001
2001
2001
2004
2004
2004
Részesedés a határmenti régióban letelepedett külföldi működőtőkében (%)
2001
2004
8150
15333
9,5
11,8
2,1
1,1
2,8
5,6
1665
1885
11,2
12,8
1,9
2,6
6,5
6,6
363
345
11,6
12,5
4,8
5,2
9,8
8,5
99
80
67,8
62,9
91,1
91,0
80,9
79,2
10277
17643
100,0
100,0
100,0
100,0
100,0
100,0
Forrás: APEH, aggregált adatok, 2001, 2004
Az ágazati szerkezet alapján történő összehasonlítás is megerősíti, hogy a vállalatok teljesítményében, akárcsak a foglalkoztatásban, a feldolgozóiparé a döntő szerep. Az 5. ábra még inkább rámutat a Győri, az Esztergomi és a Komárom-Bábolnai kistérség növekedési pólus funkciójára, és arra a tényre, hogy ebben a folyamatban a külföldi működőtőke nemcsak meghatározó szerepet játszik, hanem sérülékennyé is teszi ezeket a térségeket a külföldi befektetők rövid távú döntéseivel szemben. A feldolgozóiparon belül a külföldi működőtőke súlya az átlagosnál jóval nagyobb, és az említett növekedési pólusokban 80-90 százalék között mozog.
24
5. ábra A vállalati nettó árbevétel alakulása kistérségenként és ágazatonként, 2004
1 200 000 000
D Feldolgozóipar F Építőipar
1 000 000 000 1000 HUF
G Kereskedelem 800 000 000
I Szállítás K Gazdasági szolgáltatás
600 000 000
T T öbbi szektor
400 000 000 200 000 000
Szentendrei
Dunakeszi
Váci
Szobi
Tatabányai
Tatai
Komáromi
Esztergomi
Dorogi
Pannonhalmai
Mosonmagyaróvári
Győri
0
Forrás: APEH, aggregált adatok. 2004
6. ábra A foglalkoztatás ágazati szerkezete kistérségenként, 2004 fő
D Feldolgozóipar
25000
F Építőipar G Kereskedelem
20000
I Szállítás 15000
K Gazdasági szolgáltatás T T öbbi szektor
10000 5000
Szentendrei
Dunakeszi
Váci
Szobi
Tatabányai
Tatai
Komáromi
Esztergomi
Dorogi
Pannonhalmai
Mosonmagyaróvári
Győri
0
Forrás: APEH, aggregált adatok 2004
A gazdasági tevékenység területi koncentrációját mutatja az is, hogy a működő vállalkozások jelentős része a megyeszékhelyeken (jelen esetben Győrben és Esztergomban) 25
található. Ennek egyértelműen az a magyarázata, hogy az ipari, építőipari vállalkozások esetében a letelepedést, illetve a későbbi működést elősegítette a kiépített infrastruktúra, a helyi szakképzett munkaerő jelenléte, valamint a potenciális felvevőpiac közelsége. A szolgáltató szektorban, a magasabb urbanizáltsági szintnek köszönhetően is, a nagyobb piac elérhetősége elsősorban a nagy, illetve közepes méretű városok felé tereli a vállalkozásokat. A határmenti régió magyar oldalán az ipari parkok kialakítása, illetve a klaszterek kiépítése terén kedvezőek voltak a tapasztalatok. A klaszteresítés célja a vállalati együttműködések elősegítése, a térség gazdaságában meghatározó kulcságazatok és az azokhoz kapcsolódó és háttéripara számára speciális szolgáltatások, valamint infrastruktúra nyújtása. Ezek a fejlesztési irányok támaszkodni tudtak a magasan képzett munkaerőre, a viszonylag fejlett technológiára és műszaki infrastruktúrára is, és elsősorban a térségben már működő gazdasági szereplők mobilizálásával, új vállalkozások elindításával próbálták a klaszteresítést elősegíteni.14 Az első klaszterek egyike a 2000-ben létrehozott Győri PANAC volt az autóipar területén.15. A szakmai alapítók az Audi Hungaria Motor Kft., a Magyar Suzuki Rt., az Opel Magyarország Autóipari Kft., LuK Savaria Kft. és a Rába Járműipari Holding Rt. voltak. A Komárom-Esztergom megyében levő kistérségek közül a Komárom-Bábolnai és az Esztergomi helyzete javult az utóbbi években, ami elsősorban a külföldi működőtőke remobilizációjának tudható be. A klasztereresedés itt is megindult, de ahogy különböző felmérések jelezték, elsősorban a nagyvállalatok a haszonélvezői. A KKV-k felé integrátori funkciót ellátni képes nagyvállalatok száma csekély, és inkább az ország belseje felé haladva, mint a határszélen található.16 Az Esztergomi Ipari Park, ahol a Suzukin kívül még három jelentősebb külföldi tőkével rendelkező cég telepedett meg, valódi gazdaságszervezői funkciókat lát el. A gazdasági súlyukat tekintve kisebb kistérségek, mint a Tatabányai, a Dorogi, a Tatai is számos befektetőt tudott odavonzani. Az ipari parkok kialakulását a szlovák oldalon nehezíti a fejletlen infrastruktúra, a telkek tisztázatlan tulajdonosi helyzete, az érintett önkormányzatok kedvezőtlen pénzügyi helyzete, a képzett munkaerő elvándorlása, az ipari parkok állami ösztönzésének kialakulatlan intézményés eszközrendszere. Ezeket a problémákat jól példázza a Lévai Ipari Park, amelynek a fejlődését az elérhetőség és a tulajdoni viszonyok is gátolják.17 A határmenti magyarlakta területek
14 15
16 17
Lásd Nyugat-Dunántúli Regionális Operatív Program helyzetértékelését. (2006. szept. 22. változat.) Érdemes megjegyezni, hogy míg Nyugat-Európában a klaszter képzés kezdeményezése valóban a KKV-k köréből indul, tehát alulról felfelé történő építkezés jellemzi, addig nálunk és a hozzánk hasonló országokban a multinacionális vállalatok helyi cégei, leányvállalatai próbálkoznak ezzel. Ebből következően elsősorban ott alakultak ki klaszterek, ahol volt egy-két meghatározó multinacionális vállalat, vagy ahol a régiófejlesztés országos szinten kiugróan fejlett és átgondolt, mint például a Nyugat-Dunántúlon. (Lásd részletesen: A 2010ig szóló iparpolitika tudományos megalapozása (2004)) Lásd Közép-Dunántúli Regionális Operatív Program helyzetértékelését. (2006. szept. 22. változat.) Morvay Károly (2004) alapján 26
szempontjából igen nagy jelentősége van az élelmiszeriparnak, ami a helyi mezőgazdasági termelés egyik fontos értékesítési piaca. 18 Magyarországi vállalkozók közül – információink szerint – egyelőre nem sokan telepedtek le a határmenti régió szlovák oldalán. Mindössze 3 vállalkozásról tudunk az Érsekújvári járásban, illetve hat esetben van hivatalos magyar vállalati képviselet. Ugyanakkor Szlovákia egészére vonatkozóan már jóval élénkebbek a befektetői kapcsolatok, hiszen Magyarország (az OTP és a Mol jelenléte következtében) az egyik legnagyobb külföldi tőkebefektetőnek számít.
2. 3. A határmenti régió munkaerő-piaci jellemzői 2. 3. 1. A szlovák és a magyar munkaerőpiac strukturális eltérése A határmenti régiót körülölelő két országban eltérő a munkaerőpiac jellege és struktúrája is. A két ország munkaerőpiaca egészében fontos szerkezeti különbségeket mutat, amire az elemzésünkben tekintettel kell lennünk. Mindenekelőtt szem előtt kell tartanunk, hogy Szlovákiában a munkaerő-piaci aktivitás határozottan magasabb, mint Magyarországon, ami a munkanélküliség lényegesen magasabb szintjével jár együtt, miközben a foglalkoztatottság – országos szinten vizsgálva – a két országban nagyjából azonos. Ezt az országos arányt a két ország eltérő munkaerőpiaca és munkaerő-piaci politikája magyarázza, ennek elemzésére azonban a jelen tanulmány keretei között nem térhetünk ki. Az Európai Unióhoz csatlakozást megelőző és azt követő időszakban – noha a különbség változatlanul megmaradt – a két ország mutatói egyértelműen közelítettek, a nagyon hasonló foglalkoztatottsági trend mellett az aktivitási arány Szlovákiában csökkent, míg Magyarországon lassan emelkedik, a munkanélküliség pedig éppen fordított tendenciát mutat, Magyarországon valamelyest emelkedik, miközben Szlovákiában a nagyon magas ráta lassan csökken, noha még mindig lényegesen magasabb a magyarországinál, ezt mutatja az 7. ábra. Fontos, hogy Magyarországon a munkanélküliség emelkedése a foglalkoztatottsági szint stagnálása és a rendkívül alacsony aktivitási ráta emelkedése mellett ment végbe, ami a munkanélküliség lassú növekedésének megítélése szempontjából semmiképpen nem hagyható figyelmen kívül, s hasonlóképpen a szlovák munkanélküliség csökkenését az aktivitási ráta csökkenése kíséri az aktív korú, 15-64 éves korosztályban.
18
Lásd részletesen Reiter - Semsey -. Tóth (2004) 27
7. ábra Munkaerő-piaci mutatók alakulása Szlovákiában és Magyarországon, 2001-2005
75
20 18
70
16 14
65
12 10
60
8 6
55
4
Munka nélküliségi ráta, %
Foglalkoztatottság i és aktivitási arány, %
15-64 évesek, %
2
50
0
2001
2002 2003 2004 2005 Szlovákia - foglalkoztatotti arány Magyarország - foglalkoztatotti arány Szlovákia - aktitvitási ráta Magyarország - aktitvitási ráta Szlovákia - munkanélküliségi ráta Magyarország - - munkanélküliségi ráta
Forrás: OECD Employment outlook, 2006
2. 3. 2. A határmenti régió két oldalának munkaerő-piaci sajátosságai
A határmenti régióban fokozottan tapasztaljuk a két ország munkaerő-piaci mutatói közötti különbségeket, a magyar oldal az országos átlaghoz képest fejlett, míg a szlovák oldal Szlovákia fejletlenebb régiójához tartozik. Mint láttuk, a két ország foglalkoztatottságának hasonlósága mellett nagyon eltérő az aktivitás és a munkanélküliség szintje. A régión belüli különbségeket a két országban összehasonlítható módon az egy időpontra vonatkozó 2001. évi népszámlálás adatai alapján mutatja a 9. táblázat.19 (Az elmúlt öt év változásainak elemzésére ezt követően kerül sor.)
19
Hangsúlyoznunk kell, hogy a két ország népszámlálása a munkaképes (aktív) kort eltérően definiálja, míg a szlovák adatközlés – alkalmazkodva a korábbi nyugdíjszabályokhoz – a 15-54 éves nőkre és a 15-59 éves férfiakra vonatkozik, a magyar adatok a 15-59 éves népességre, korcsoportos bontásban. Az alacsony – és folyamatosan emelkedő – nyugdíjkorhatár érdemben nem okoz gondot, de az összehasonlításkor a megfelelő aktív korú népességhez viszonyított munkaerő-piaci aktivitás értelmezésekor árnyalatnyi eltéréseket okozhat, amit figyelembe kell vennünk. 28
9. táblázat Határmenti régió népességének munkaerő-piaci helyzete, 2001
Régió Határmenti régió NUTS4 régiói Határmenti régióból kimaradó NUTS4 régió Érintett NUTS3 régiók Országosan
Aktív/aktív korú népesség % Szlovák Magyar 79,9 67,6 79,9 79,9 79,9
65,1 66,1 64,0
Foglalkoztatott/aktív korúak aránya % Szlovák Magyar 49 63,3 59 60,3 55 61,5 57,5
Munkanélküliek/ aktív korúak aránya Szlovák Magyar 31 4,3 21 4,9 25 4,7 6,5
Megj. Aktív korúak Szlovákiában 15-54 éves nők és 15-59 éves férfiak, Magyarországon 15-59 évesek Forrás: Szlovák és magyar statisztikai hivatal, Népszámlálás 2001
A szlovák oldalon alig van különbség az országos és a régión belüli és kívül maradó területek aktivitási rátájában, a régió magyar oldalán viszont nyilvánvaló, hogy a régióhoz tartozó területeken határozottan magasabb a népességen belül a foglalkoztatottak és az aktívak aránya, mint a kimaradó területeken, a munkanélküliség pedig alacsonyabb. A foglalkoztatottak és a munkanélküliek aránya viszont a szlovák oldalon éppen fordított volt 2001-ben, a tervezett régió területén a foglalkoztatottsági arány lényegesen elmaradt az érintett megye egészétől, a munkanélküliség viszont lényegesen meghaladta azt, és nagyon nagy volt a különbség a kerületek régióba eső illetve az onnan kívül maradó részében. A területi különbségeket a 3. térkép mutatja be. A foglakoztatási szint eltérése összefügg a régió foglalkoztatási szerkezetével, ami nagyon eltérő a Duna két oldalán. A szlovák oldalon a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya rendkívül magas, 12 százalék körül van, míg a magyar oldalon alig 4 százalék. Az ipari-és építőipari ágazatok foglalkoztatják ugyanakkor a leendő régió magyar oldalán a dolgozók közel 40 százalékát, ami messze meghaladja a magyarországi átlagot is. A szlovák oldalon ezzel szemben határozottan alacsony az ipari foglalkoztatottak aránya, alig 30 százalék (vö. 10. táblázat). A termelő szolgáltatásokban, mindenekelőtt a kereskedelemben foglalkoztatottak aránya a szlovák, a nem termelő szolgáltatási ágazatokban foglalkoztatottaké Magyarországon magasabb. A dél-szlovákiai foglalkoztatottak a hagyományosan alacsony bérű ágazatokban dolgoznak, amilyen a mezőgazdaság, az építőipar vagy kereskedelem, stb., ahol az alacsonyan képzett munkaerő iránt van bőven kereslet, vö. Estélyi és szerzőtársai (2006)
29
3. térkép Határmenti régió foglalkoztatottsági aránya, 2001
Forrás: Szlovák és magyar statisztikai hivatal, Népszámlálás 2001
30
10. táblázat A foglalkoztatottak ágazati szerkezete a határmenti régió két oldalán, 2001, % Régió (kerület/járás)
Határmenti régió együtt Határmenti régióból kimaradó Érintett kerületek együtt Ország
Mező- és erdőgazdálkodás Magyar Szlovák 4 12 4 7 4 6
9
Ipar és építőipar Magyar Szlovák 39 31 34 38 36 33
36
Termelő szolgáltatás Magyar Szlovák 28 33 30 33 29 30
33
Nem termelő szolgáltatás Magyar Szlovák 29 24 31 22 30 31
22
Forrás: Szlovák és magyar statisztikai hivatal, Népszámlálás 2001
A két régió foglalkoztatási szerkezetét mutatja be a 2001. évi népszámlálási adatok alapján a 4. térkép. Szlovákia mezőgazdasági népessége a jelentős magyar népességű déli régióban koncentrálódik, Szlovákiában a mezőgazdaságban foglalkoztatottak több mint 20 százaléka, 25 ezer fő, volt magyar a népszámlálás pillanatában (Lelkes, 2004). A mezőgazdaságban foglalkoztatottak magas aránya a rendszerváltást követően DélSzlovákiában gyorsan csökkent és jelentős munkanélküliséget eredményezett, Dél-Szlovákia nyugati felében azonban a szlovák és magyar nagyvárosok és ipari központok szívó hatása gyorsan rombolta a mezőgazdasági munkahelyeket, míg a keleti területeken ilyen szívó hatás alig befolyásolja a munkaerő-piaci szerkezet átalakulását, vö. Lelkes (2004). Szlovákia 16 déli járásában a mezőgazdaságban foglalkoztatottak és a magyar nemzetiségű mezőgazdasági dolgozók számát hasonlítja össze Lelkes (2004) idézett tanulmánya. Eszerint a legmagasabb mezőgazdasági népességet a 2001. évi népszámlálás szerint a Nógrád megyével határos Nagykürtös járásban mértek (13,6%), de nem sokkal marad el ettől a mezőgazdasági foglalkoztatottak aránya a Révkomáromi (10,6%), Lévai (8,5%) és a Dunaszerdahelyi (8,2%) járásban sem, Érsekújváron az arány valamivel alacsonyabb (7,5%). Hasonlóan magas vagy magasabb arány Kelet-Szlovákiában is csak néhány járásában volt. A mezőgazdaságban foglalkoztatott magyar nemzetiségű szlovák népesség érthetően a magas arányban magyarlakta területeken magas, a tervezett régiókba tartozó Érsekújvári, Komáromi, Dunaszerdahelyi és Lévai járásokban messze a legmagasabb a magyar etnikumú mezőgazdasági dolgozók száma.
31
4. térkép Határmenti régióban foglalkoztatottak ágazati szerkezete,2001
Forrás: Szlovák és magyar statisztikai hivatal, Népszámlálás 2001 32
A mezőgazdasági népesség magas aránya rendszerint alacsony iskolázottsággal, alacsony jövedelmekkel, munkanélküliséggel és kedvezőtlen társadalmi státusszal jár együtt, ez alól Szlovákia sem kivétel. Lelkes (2004) tanulmánya kitér arra is, miért maradt fenn az alacsony iskolázottság és a kedvezőtlen státusz. Három okot nevez meg: 1) az országos átlagot messze meghaladóan magas a legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya, 2) alacsony Dél Szlovákiában az urbanizáltság, 3) a régió fejlesztésének elmaradása, diszkriminatív módon a többségében magyarok lakta határvidék periférikus kezelése. 2. 3. 3. Munkaerő-piaci változások a határmenti régió két oldalán 2001-2005 között A határmenti régió összehasonlító elemzésének fontos kiindulópontja a két országra és a kérdéses régióra összehasonlítható demográfiai és alapvető munkaerő-piaci mutatókkal szolgáló népszámlálás, mint adatforrás. Alapvető szerkezeti és strukturális különbségek leírására alkalmas, melyek állandósága fontos, és a két ország határrégiójának meghatározott történeti gyökerei alapján is nyilvánvaló Az alapvetően komplementer munkaerőpiacon a 2001-es – statikusan leírt – állapothoz képest fontos változások mentek azonban végbe. A magyar és a szlovák gazdaságban is jelentős változások mentek végbe az elmúlt néhány évben, a szlovák oldalon a gazdaság élénkülése, magyar oldalon lassulás, ami csak részben érintette a két ország népszámlálásának 2001. évi adataival a fentiekben leírt képet. A szlovák területen A legkisebb területű Dunaszerdahelyi járásban, amely az érintett járások között a legnagyobb népsűrűséggel rendelkezik, a népesség növekedett is, míg a rgió többi járásában az elvándorlás volt a jellemző. Mind a négy szlovákiai járásban továbbá a munkaképes korú nők száma meghaladta a férfiakét. A változások fontos kísérőjelensége volt mindenekelőtt a rendkívül magas szlovákiai munkanélküliség csökkenése, miközben a magyar mutatók romlottak, a munkanélküliség emelkedett, (amint ezt a két ország makrogazdasági mutatóit bemutató 7. ábrán is láthattuk). Kérdés természetesen az, hogy a két ország határán kialakítandó partnerségi régió szempontjából ezek a változások mit jelentenek. Az 5. térkép ezt a változást szemlélteti, az alaptérképen a munkanélküliek arányát a népszámláláskor láthatjuk: rendkívül magas a szlovák és alacsony a magyar oldalon a munkanélküliek aránya. A változásokat a hasábdiagramokkal jeleztük, jól látható az ellentétes irányú változás a két oldalon, gyorsan csökkenő munkanélküliség a szlovák és lassan növekvő munkanélküliségi ráta a magyar oldalon, az eltérés a magyar ráta javára azonban még mindig jelentős. A határ szlovák oldalán elhelyezkedő régiók jelentős mezőgazdasága és lassú iparosodottsága az évezred eleje óta nem változott sokat. A régióba áramló tőke és ipari beruházás is szerény. Így a szlovák gazdaságban végbement változásokat aligha érzékelheti gyorsan a régió gazdasága.
33
5. térkép Határmenti régió munkanélküliségi rátája és dinamikája, 2001-2005
Forrás: 2001 népszámlálás, 2002-2005 szlovák adat a szlovák partner adatközlése (regisztrált adatok), illetve magyar munkaerő-felmérés
34
2. 3. 4. Bérkülönbségek a régió két oldalán A szlovák és a magyar gazdaság eltérő fejlettsége és az átmenet fejlődési pályája a két ország bérszínvonalában tartós eltéréseket eredményezett. Az átlagos bérszínvonal egyértelműen magasabb Magyarországon, mint Szlovákiában, vásárlóerő-paritáson számolva a szlovákiai átlagbér a magyarországinak 85 százaléka, a minimálbérek különbsége ennél nagyobb, vásárlóerő-paritáson átszámítva a szlovákiai minimálbér a magyarnak 79 százaléka. Ld. 11. táblázat. A két ország határrégiójában a bérek eltérnek a két ország átlagához képest is. A régió magyar oldalán az ország magasabb bérű régiói helyezkednek el, míg a szlovák oldalon az átlagtól elmarad a régió átlagos keresete. A határmenti régió átlagos béreit NUTS3 szinten tudjuk megmutatni a 11. táblázatban, az eltérés a határ két oldalán fekvő megyék, illetve kerületek átlagbérei között nagyobb, mint a két ország átlagos bérkülönbségei alapján számítva. A régió legmagasabb, illetve legalacsonyabb béreit összehasonlítva azt látjuk, hogy a régióban a szlovák bérek a magyarországinak 70 és 79 százaléka között szóródnak, (vásárlóerő-paritáson). 11. táblázat Bérek a régió két oldalán (GDP alapú PPS) Szlovákia Euró (PPS)/ hó***
Átlagbér %ában
6900 17274*
339,8 850,7
39.9 100,0
14257 16038
702,1 789,8
82.5 92.8
Sk/hó
minimálbér átlagbér NUTS3 régiónként Szlovák kerületek • Nyitrai • Nagyszombati Magyar megyék • Pest • Komárom--Esztergom • Győr-Moson-Sopron
Ft/hó
Magyarország Euró Átlag(PPS)/ bér %hó*** ában
62500 147221**
429,9 1012,8
42.5 100.0
eltérés
79.0 84.0
max 70.0 min 79.3 144833 145666 145876
996,4 1002,0 1003,6
98.4 98.9 99.1
* Szlovák adatközlés, 2005-re **Magyar bértarifa számított adatok, 2005 év, versenyszféra *** Eurostat, nem végleges adatok 2005-re
A 12. táblázat ugyanezeket az arányokat vizsgálja, feltételezve azonban, hogy a bérszínvonal összehasonlításakor a fogyasztói árak különbözősége, és nem a két ország gazdasági potenciálját tükröző GDP különbség a fontos. A fogyasztói ár alapú vásárlóerő-
35
paritáson mérve a szlovák bérek 1-2 százalékkal még inkább elmaradnak a magyarországiakétól, mint az eddigiekben bemutatott vásárlóerő-paritásos bérkülönbségek. 12. táblázat Bérek a régió két oldalán (fogyasztói ár alapú PPS) Sk/hó minimálbér átlagbér NUTS3 régiónként Szlovák kerületek • Nyitrai • Nagyszombati Magyar megyék • Pest • Komárom--Esztergom • Győr-Moson-Sopron
6 900 17 274
14 257 16 038
Szlovákia Euró (PPS)/ hó 321,8 805,6
664,9 748,0
Átlagbér %ában 39.9 100,0
Magyarország Euró (PPS)/ hó 62 500 410,6 147 221 967,2 Ft/hó
Átlagbér %ában 42.5 100.0
82.5 92.8
eltérés 78 % 83%
max 69.4 min 78.6 144833 145666 145876
951,6 957,0 958,4
98.4 98.9 99.1
Forrás: Szlovák adatközlés, 2005-re, Magyar bértarifa számított adatok, 2005 év, versenyszféra
Láttuk, hogy a határ szlovák oldalán, a Duna menti régióban magas a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya, de a régió többi munkahelyén is inkább alacsonyan képzett és alacsony bérű munkaerő iránt van kereslet. A régió két oldalán a fentiekben bemutatott bérkülönbséget a foglalkoztatás ágazati szerkezetének eltérése is befolyásolja. Az ágazati béreket is fontos tehát megvizsgálnunk a régió két oldalán. Ennek alapján végezhetünk ugyanis becsléseket arról, hogy a munkaerőpiac két oldalán mekkora a bérek tényleges eltérése, eltekintve a szerkezeti eltérésektől. Összehasonlítható adatunk a két ország ágazati bérarányairól van csupán, ezek alapján a 8. ábrán megmutatjuk, hogy az átlagos bérektől az ágazati bérek a két országban hogyan térnek el. Láttuk, hogy a szlovák bérek a magyar bérek 83-84 százalékát érik el átlagosan. Az alacsony bérű ágazatokban (mezőgazdaság, építőipar, szolgáltatások) a magyar keresetek jobban elmaradnak a magyar átlagtól, mint Szlovákiában a szlováktól, itt tehát a két ország megfelelő ágazatai között a különbség kisebb, mint az átlagbérek alapján a fentiekben láttuk. (Nem tudjuk, mennyiben befolyásolja ezeket az arányokat, hogy a szlovák béreket a nem-regisztrált bérekkel kiigazítják, vö. www.statistics.sk, míg a magyarokat nem). A magyar bérek viszont az átlagot meghaladóan magasabbak a szlovákokénál a közigazgatásban és a közszolgáltatásban, a kiugróan magas jövedelmű pénzügyi szektorban. A feldolgozóipari bérek mindkét országban közel vannak az átlagoshoz, összességében a bérek ágazati szerkezete nem nagyon tér el egymástól.
36
8. ábra
225 200 175 150 125 100 75 50 25
szlovák %
egészségügy egyéb közösségi minimálbér
oktatás
szálláshely. szállítás, rakt., posta pénzügyi tev. ingatlan, gazd. szolg. közigazgatás
kereskedelem
építőipar
energia
feldolgozóipar
bányászat
magyar %
mezőgazdaság
%
Ágazati bérek és az átlagos bérek aránya Magyarországon és Szlovákiában
Forrás: Szlovák illetve magyar bérstatisztika: www.statistics.sk és www.ksh.hu
Végül a magyar ágazati bérek regionális eltéréseit is megvizsgáltuk a határmenti régió megyéiben, feltételezve, hogy az ott megtelepült jelentős ipar a bérekben is érzékelhető különbségeket jelent. A három határmenti megyében az ágazati átlagos bérek – a versenyszférában – lényegesen eltérnek az országostól, ld. 9. ábra.20 Összességében a Pest megyei átlagbérek egybeesnek az országos átlaggal, Győr-Moson-Sopron megyében kevéssel maradnak el az országos átlagtól (97%), míg Komárom-Esztergom megyében az átlagos keresetek az országos átlag 90 százalékát érik el. A magas jövedelmű pénzügyi és egyéb gazdasági szolgáltatások bérei a régióban, érthető módon, jócskán elmaradnak a főváros által dominált országos átlagtól (Győr-Moson-Sopron megyében a legkevésbé), Pest megye kivételével a kereskedelem és a szállítás átlagos bérei is elmaradnak az észak-nyugat magyarországi határmenti megyékben az országostól. A régió feldolgozóipari bérei viszont az országos átlag felettiek, a feldolgozóiparban főleg Győr-Moson-Sopron és Pest megye feldolgozóipari bérei emelkednek az országos átlag fölé (összhangban a tanulmányunk 2. 2 fejezetének gazdasági helyzetelemzésével). A mezőgazdasági bérek is meghaladják az átlagot, ez különösen Komárom-Esztergom és Pest megyében jellemző.
20
Hangsúlyoznunk kell, hogy az adatok a versenyszférára vonatkoznak, a költségvetésből finanszírozott közszolgáltatás nélkül, tehát az egészségügyi, oktatási stb. bérek is csak a versenyszférához tartozó tevékenységekre vonatkoznak. 37
9. ábra Ágazati bérarányok a határmenti magyar megyékben, versenyszféra, 2005 eltérések az országos ágazati átlagtól, % 120 110 90 80 70
Total
oktatás
ingatlan, gazd . szolg.
pénzügyi tev.
szállítás, rakt., posta
szálláshely .
kereskedelem
építőipar
energia
feldo lgozóipar
mező gazdaság
50
egyéb k özösség i
Győr Komárom Pest
60
egészségügy
%
100
Forrás: Magyar bértarifa (2005) adatok alapján végzett számítások
3. A határon átnyúló munkapiac – határmenti migrációs pool A határmenti régió fontos jellemzője, hogy a régióhatár – és nem az országhatár – a munkaerőpiac határa. A szlovák magyar határ menti terület sajátos helyzete fokozatosan rajzolódik ki, s alakul át a határ két oldalán fekvő peremrégió munkaerőpiaca természetes munkaerő-piaci egységgé.
3. 1. A határon átnyúló munkavállalás – munkavállalási célú migráció A kapcsolatok élénkülésének nyilvánvaló jele az utóbbi években gyorsan és erőteljesen megindult munkavállalás Dél-Szlovákia egyes részeiből Magyarországra. A folyamat valójában már az uniós csatlakozást megelőzően, a két ország közötti 1999-ben kötött kölcsönös foglalkoztatásról szóló kormányközi egyezménnyel elkezdődött. A szabályozás kvótát határozott meg mindkét ország számára állampolgárai másik országban történő foglalkoztatására. A kvóta kezdetben kölcsönösen 400 fő volt, 1 éves időtartamra, és további egy évre hosszabbíthatóan. A kezdetektől egyoldalú volt az érdeklődés a kölcsönös keretegyezmény iránt, a keret a szlovák állampolgárok foglalkoztatására szűknek bizonyult, azt 2001-ben 800 főre, 2002-be 1600 főre 2003-ban 2000 főre emelték, és főleg alacsonyabb képzettségű munkavállalók foglalkoztatására került sor. 2001-ben a keretegyezmény időbeli
38
korlátját is feloldották, ezzel lényegében állandó és tartós munkavállalásra nyílt mód a szlovák állampolgárok számára.21 Az Unió kibővülésével, 2004 májusa óta Magyarország és Szlovákia is tagja az Uniónak, a munkavállalás korábbi trendje folytatódik, szabadon és minden korlátozás nélkül vállalhatnak munkát a két új EU tagország polgárai a másik országában. A munkavállalási engedélyek számával mérhetően a folyamat az ezredfordulón elkezdődött, az EU csatlakozással hirtelen felgyorsult, azóta lassabban, de tovább nőtt és állandósult, a szlovák munkavállalók regisztrált száma a 20 ezer főt közelíti. Ezt mutatja a 10. ábra. 10. ábra
szlovák munkavállalók, fő
20 000
30
15 000
szlovák munkavállalalók
25
arány az összes külföldi munkavállalóhoz
20
10 000
15 10
5 000 5
2006 I.*
2005*
2004*
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
1996
1995
1994
0 1993
0
arány az összes munkavállalóhoz, %
Munkavállalási céllal legálisan Magyarországon dolgozó szlovák állampolgárok
* A munkavállalási engedélyes (nem EU állampolgár), regisztrált (EU 2004-ben csatlakozott országainak polgárai, Málta és Ciprus kivételével) és zöld kártyával ( többi EU állampolgár) dolgozókat összevonva Forrás: munkavállalási engedélyek statisztikája, ÁFSZ
A szlovák munkavállalók szerepe hirtelen és jelentősen megnőtt a magyar munkaerőpiacon, a kilencvenes években a szerepük még marginális volt, s az ezredfordulót követően, a csatlakozást megelőzően – a fokozatos növekedés ellenére – sem érte el az összes Magyarországon dolgozó külföldi 10 százalékát. Az Uniós csatlakozást követően viszont részarányuk gyorsan az összes külföldi munkavállalás egynegyedére ugrott. A 3. 1. ábra jobb skálája mutatja az összes magyarországi munkavállalóhoz viszonyítva a szlovák munkavállalók arányát. A szlovák munkavállalók számának a gyors növekedése egyedüli volt, sem más EU-n kívüli régióból, sem más Magyarországgal együtt csatlakozó országokból nem volt érzékelhető a korábbi időszakhoz képest további számottevő növekedés. A 11. ábra a szlovák 21
Hasonló sikeresen és egyoldalúan működő egyezmény van máig érvényben az osztrák és a magyar határmenti régióban, időbeli korlátozás nélkül, folyamatosan növekvő létszámkerettel, de földrajzilag a határmenti régióra és bizonyos szakmákra korlátozva. 39
munkavállalás növekedésének munkavállalókhoz képest.
dinamikáját
mutatja
a
magyarországi
külföldi
11. ábra Az összes külföldi és a szlovák munkavállalás dinamikája Magyarországon 300 250
szlovák munkavállalalás növekedése
200
összes munkavállalás növekedése
150 100 50 2006 I.*
2005*
2004*
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
1996
1995
1994
1993
0
* A munkavállalási engedélyes (nem EU állampolgár), regisztrált (EU 8 állampolgára) és zöld kártyával (többi EU állampolgár) dolgozókat összevonva Forrás: munkavállalási engedélyek statisztikája, ÁFSZ
A határmenti régió szempontjából különös fontossággal bír az a sajátos jelenség, hogy – minden más külföldi munkavállalói csoporttól eltérően – a szlovákok magyarországi munkavállalása jelentősen koncentrálódik a határ, különösen az észak-nyugati szlovák határ közeli megyékben. Több mint 80 százalékuk a határmenti három megyében dolgozik, zömük Komárom-Esztergom megyében, ahol a határon átjárás a határnyitás óta leginkább tért nyert (62-67%-ra), miközben a Győr-Moson-Sopron megye szerepe arányában csökken (15-ről 7%ra). A központi régióban, ahol egyébként a külföldi munkavállalók zöme elhelyezkedik, csak nagyon szerény az arányuk. Ezt a különbséget illusztrálja a 6. térkép.
40
6. térkép A szlovák állampolgár munkavállalók koncentrálódása Észak Magyarországon, 2005*
megoszlás megyénként % 67
szlovák munkavállalók összes külföldi
szlovák munkavállalók száma fő 300 — 10 800 (5) 100 — 300 (3) 0 — 100 (12)
* A munkavállalási engedéllyel (nem EU állampolgár), regisztrációval (EU 8 állampolgára) és zöld kártyával (többi EU állampolgár) dolgozókat összevonva Forrás: munkavállalási engedélyek nyilvántartása, ÁFSZ
A szlovák állampolgárok magyarországi munkavállalásának a folyamata egyirányú, magyarok munkavállalás céljából lényegében nem dolgoznak Szlovákiában. Kérdés, mi indította be a korábban szerény kapcsolatok élénkülését, és van-e olyan erő, ami fenntarthatja, esetleg tovább erősítheti a kapcsolatokat. Az államközi egyezmény által teremtett formális munkavállalási csatornák nyilvánvaló keresletet igazoltak, a munkavállalásra vonatkozó számos hatás együttesen olyan folyamatokat indított meg, amelyek figyelemreméltó és tartós kapcsolatokon alapulnak, ezt mutatjuk be az alábbiakban.
3. 2. Push és pull hatások – a munkavállalási célú migráció ösztönzői A szlovák és a magyar határ két oldalán elhelyezkedő régió, amint azt az előző fejezetben már bemutattuk, sajátos etnikai és munkaerő-piaci helyzete alapján komplementer módon rajzolódik ki. A Dél-Szlovákiában élő jelentős magyar nemzetiségű lakosság munkalehetősége döntően mezőgazdasági, kevés perspektívát nyújtó és alacsony jövedelmet kínáló munkalehetőségekkel. A népesség iskolázottsága alacsony és a régió egészében a munkanélküliség magas. A régió magyar oldalán viszont a fejlett ipari területeken, bizonyos szakmákban tartós a munkaerő-hiány és a kedvező, a magyar bérszínvonalhoz képest szerényebb jövedelmeket, illetve kedvezőtlenebb munkafeltételeket is elfogadó szlovák munkaerő kínálata komoly vonzerőt jelent. Összességében tehát a határ két oldalán tartósan fenntartható migrációs egyensúly feltételei rajzolódnak ki, a határ közeli területeken élő,
41
döntő többségben magyar anyanyelvű népesség, igen kedvezőtlen gazdasági feltételek mellett a migrációra ösztönző hatás tartós fennmaradását eredményezi (push hatás), a magyar oldalon a fejlett ipari régió gazdasági vonzereje (pull hatás) különösen kedvező feltételeket teremt a magyarországi munkavállalásra. A munkavállalási migráció egyik alapfeltétele, a nyelvismeret a régió munkavállalásának nem lehet korlátja, hiszen a régióban szinte korlátlan a magyar anyanyelvű munkakínálat. A migráció nagyságát és a szlovák oldalon a munkakínálat forrását, a jelentős magyar népesség arányát a 7. térkép szemlélteti. A munkavállalás nem feltétlenül arányos a magyar népesség arányával. A határmenti régióban is azt tapasztaljuk, hogy nem a legnagyobb arányú magyarlakta népességű régióval (Dunaszerdahely) szemközt van a legjelentősebb munkavállalás. A magyarországi munkavállalást sokkal inkább határozza meg a munkaerő iránti kereslet, mint a kínálat, és a magyar népesség aránya a régió egészében biztos kínálatot jelent. A kínálatot behatárolja az otthoni munkalehetőségek szűkössége vagy megléte, a magyarországi munkalehetőségek szerkezete és elérhetősége, távolsága (térben és időben). Figyelemreméltó, hogy a rendkívül kedvező feltételek ellenére a munkavállalási célú migráció az államközi egyezmény, majd az Uniós csatlakozás körüli időszakban, néhány év alatt – bárha igen gyorsan – emelkedett Szlovákiából Magyarországra, s a szlovák munkavállalók zöme kétségtelenül a határmenti megyékbe érkezett. A kérdés fordítva is feltehető: miért nem indult be korábban a munkavállalás utóbbi években tapasztalt trendje. Más határmenti magyarlakta területekről, mindenekelőtt Erdélyből, de a Délvidékről is államközi szerződés nélkül, sőt annak megléte ellenére, más formákban ment végbe a munkavállalási célú migráció folyamata Magyarországra. A kérdés fontos a magyar oldal munkaerőpiacán várható kedvező pótlólagos munkaerő megjelenése, vagy esetleg a hazai foglalkoztatottak számára versenyhátrányt jelentő hatások vizsgálatához, a szlovák oldal elvándorlásának otthoni munkaerő-piaci hatásai miatt, de azért is, mert a határmenti régió kialakításának kulcskérdése, hogy mennyire tartós és a határ két oldalának munkaerőpiaca számára komplementer előnyöket jelentő a munkaerőpiac határon átnyúló partnerségének a kialakítása.
42
7. térkép A szlovákiai magyar népesség és a vendégmunka jellege Magyarországon, 2005
Forrás: Szlovák népszámlálás 2001, külföldiek magyar munkavállalási adatai, EMMA adatbázis
43
A munkavállalási migráció még olyan esetekben sem szükségképpen indul be, amikor a push és a pull hatások szinte optimális módon együtt vannak, amikor a két ország között elegendően nagyok a bérkülönbségek, azaz a várható bérnyereség, a migráció egyik fontos hajtóereje, különösen ha a kapcsolatok költsége magas vagy kapcsolatok hálója nem könnyíti a kapcsolatok alakulását. A munkavállalás elegendően nagy nyereségét korlátozó költségeket ez esetben valószínűleg a szervezett módon ösztönzött munkavállalás csökkentette, egyben a munkavállalást ösztönözve. A munkaadókat az Uniós csatlakozás teremtette szabad munkaerő-áramlás hatása, a könnyen elérhető pótlólagos munkaerő kínálata és alacsonyabb összköltsége ösztönözte a szlovák munkaerő alkalmazására. A munkavállalási korlátok felszabadulásával lett a szlovák munkaerő elegendően vonzó ahhoz, hogy magyar vállalkozások szlovák munkaerőt alkalmazzanak. A hatások és a várható folyamatok elemzése előtt a továbbiakban elsődleges kérdés annak vizsgálata, hogy a beindult munkavállalási folyamatok milyen földrajzi kiterjedésű régiót ölelnek fel.
3. 3. A migrációs pool terjedelme Az ezredforduló óta, s különösen az Unió bővülése után fokozatosan erősödő mértékűvé váló munkavállalás, jórészt ingázás a szlovák oldalról Magyarországra, a határmenti települések gyáraiba, mindenekelőtt Esztergomba, Győrbe és Komáromba kiugró. Mint láttuk, a folyamat már az Uniós csatlakozást közvetlenül megelőző években megkezdődött és hirtelen megugrott a csatlakozás pillanatában, s azt is láttuk, hogy a szlovákok munkavállalása nyilvánvalóan az északi régióban koncentrálódik. Ez a regionális koncentráció különösképpen azért figyelemreméltó, mert az összes többi, jelentős küldő országból származó munkavállaló esetében, akik döntően szintén a szomszéd országok magyar kisebbséghez tartozó lakosságából rekrutálódnak (Erdély, kisebb részben Kárpátalja, Vajdaság), hasonló regionalitás nem figyelhető meg, a vándorlás – egybeesve szokásos migrációs mintákkal – főleg az ország közepe, a főváros és Pest megye felé irányul. A szlovák munkavállalási célú migráció regionális jellege egyértelműen arra utal, hogy a régióban, amint erre a határok szabad átjárása lehetőséget teremtett, a munkavállalási migráció megtalálta lehetséges irányait, jelenleg még főleg Magyarországra. A migrációs pool határának kirajzolásához magyar oldalról két forrásból származó adatokat használunk. Egyrészt a munkavállalási engedélyek, másrészt a munkavállalási regisztrációból származó EMMA adatbázis adatai alapján rajzolhatjuk meg a szlovák munkavállalás Magyarországra átnyúló határát. A munkaügyi szervezet által nyilvántartott adatok a szlovák munkavállalók foglalkoztatására vonatkoznak, a vállalatok által a külföldi munkavállalókról bejelentett adatok alapján. A bejelentés kötelező de elmaradása nem jár semmilyen szankcióval, tehát nem tudjuk, a ténylegesen foglalkoztatottaknak mekkora aránya jelenik meg a regisztrációban is. A bejelentés a foglalkoztató székhelye alapján 44
történik, így a tényleges munkavégzés helyének meghatározásakor feltételezzük, hogy a bejelentett munkahely a tényleges munkahely is. Az EMMA rendszerben nyilvántartottak a foglalkoztatás helye szerint vannak bejelentve, tehát a más régióban regisztrált de ténylegesen itt dolgozók is szerepelnek az adatokban, s fordítva, a másutt dolgozók, bárha a székhely épp az adott településen, régióban van, nem. Az EMMA rendszerbe bejelentkezés továbbá kötelező, elmulasztása szankcionálással is jár, azaz adatai pontosabban mutatják a vizsgált régió foglalkoztatását. A kétféle adatforrás alapján a szlovák munkavállalás lényeges eltérést nem mutat, ami azt jelenti, hogy a regisztráció elég pontos. Nem ismerjük a szlovák állampolgárságú munkavállalók lakhelyét, ezért a migráció vonzáskörzetét, ami a munkavállalók lakhelye alapján rajzolható ki, nem tudjuk megbízhatóan körülírni.22 A régió Dél-Szlovákiát jellemző sajátosságai alapján élhetünk bizonyos feltételezésekkel, a részletes szlovák adatok alapján kirajzolható a két ország migrációs tere. NUTS3 (megye) szinten a határmenti három magyar megyében összesen a munkavállaló külföldiek fele, mint láttuk, Szlovákiából származik, arányuk a csatlakozás (2004) óta növekedett is, 42 százalékról 50 százalék körüli arányra, a munkavállalási engedélyezés alapján. A határ mentén azonban már a megyék között is jelentősek az eltérések: a szlovákiai vendégmunka (munkavállalási engedélyek alapján) messze a legjelentősebb Komárom-Esztergom megyében, ahol a külföldi munkások jóval több mint ¾e, 85-86 százaléka Szlovákiából származik, Győr-Moson-Sopron megyében közel 50%-uk, míg Pest megyében alig 10%-uk. Azokban a megyékben, ahol jelentős a szlovákiai munkavállalás, ott az arány is jelentősen nőtt, 2004-2006 között Komárom-Esztergom megyében 78-ról 86 százalékra, Győr-Moson-Sopron megyében 43-ról 50 százalékra, míg Pest megyében az arány is változatlan, 10 százalék körüli. A megyéken belül az egyes kistérségek között finomabb különbségeket figyelhetünk meg. Ehhez település-mélységű illetve kistérségre számított adatokkal az EMMA rendszer adatai alapján számoltunk. A migrációs pool kiterjedtségét kétféle mutató alapján vizsgálhatjuk. A tényleges munkavállalói létszám alapján azt látjuk, hol koncentrálódik, és meddig húzódik a migrációs tér, a szlovák munkavállalás jelentőségét pedig a szlovák munkavállalók külföldi munkavállalókon belüli súlya alapján mérhetjük. A 8. térkép a három határ-menti megye – Győr-Moson Sopron, Komárom-Esztergom és Pest megye – szlovák állampolgárságú munkavállalóinak a megyék által kirajzolt területen belüli koncentrálódását, földrajzi elhelyezkedését mutatja, munkavégzésük helye szerint, településekre lebontva. A térkép egyértelműen rajzolja ki a jelentősebb szlovák munkaerőt 22
Természetesen a szlovák partnerek rendelkezhetnek ilyen információkkal, ami segíthet a régió migrációs terjedelmének kirajzolásában. 45
foglalkoztató régiót, Győr, Komárom, Esztergom, Tatabánya, Dorog települések kiemelkedő súlyát, s látjuk, hogy a többi településeken kisebb létszámban foglalkoztatott szlovák munkavállalók is nagyjából abban a régióban helyezkednek el, ahol a határmenti régió határait meghatároztuk. A pannonhalmi kistérség lóg kicsit ki, a migrációs pool nem húzódik idáig. Pest megyében viszont kevésbé markáns a kép, itt a központi régió vonzereje egyértelműen megmutatkozik, a határ menti – Váci, Szobi – kistérségek mellett a fővárost körülölelő körgyűrű egészében, ha kis létszámban is, szinte minden településen dolgoznak szlovák vendégmunkások. A szlovák munkavállalás szerepét és arányát a 9. térkép alapján mutathatjuk meg. A határ-közeli kistérségekben határozottan magasabb a szlovák munkavállalók aránya a külföldi munkavállalók összességében, mint a határtól távolabb esőkben, ami arra utal, hogy a kapcsolatok jelentős része regionális jellegű. Komárom-Esztergom megyében egyes kistérségekben, főleg a Komáromi, de a Dorogi kistérségben is, az ott dolgozók zöme, 89-97 százaléka szlovák állampolgár. A Tatai, Tatabányai és az Esztergomi kistérségben az arány 2006-ban 70 százalék felett volt és emelkedő trendet mutat, és a megye többi kistérségében is, amelyek kívül esnek a határon átnyúló partnerségi régión, magas a szlovák munkavállalók aránya, és gyorsan növekszik (2004 és 2006 között 54-ről 77 százalékra emelkedett). Igaz, ezek a kistérségek kicsit távolabb helyezkednek el a határtól, ami talán elég ahhoz, hogy már ne legyenek részei a régiónak, de a vizsgált migrációs pool-nak egyértelműen részei. GyőrMoson-Sopron megyében egyértelmű különbség látszik, míg a szlovák határhoz közel eső Győri és Mosonmagyaróvári kistérségekben a szlovák munkavállalók aránya magas, 50 százalék feletti az összes külföldiekhez képest, a határmenti régióba nem tartozó területeken alig 7-8 százalék. Az arány mindenekelőtt a Győri kistérségben növekvő, 2004-2006 között 42-ről 55 százalékra. Végül Pest megyében is nagyok az eltérések. Néhány határ-közeli kistérségben a szlovák munkavállalás aránya jelentős, így különösen a határ mellett fekvő Szobi és ennél szerényebb mértékben a közeli Váci kistérségben (45 ill. 33% körül), s ettől elmaradó, de még mindig számottevő a Dunakeszi kistérségben. (23%). Figyelemreméltó, hogy ezekben a kistérségekben nem növekszik a külföldi munkavállalás, s a szlovákoké sem, nagyjából stagnál a szlovákok aránya az összes külföldi között. A kirajzolódó migrációs pool mindkét fontos és megvizsgált kritérium szerint – koncentráció és szerep – egybeesik a tervezett határmenti térség területével, a migráció kirajzolódó terjedelme csak néhány kistérség esetében tér el valamelyest a definiált régiótól. Így a Pannonhalmi kistérség mindkét mutató alapján kívül esik a területen, de a munkaügyi kirendeltségek határai alapján bekerült a régióba. Komárom megye déli kistérségei pedig beletartoznak ugyan a migrációs pool területébe, de a munkaügyi szervezet határain már kívül esnek. Összességében így nagyon koherens a definiált határon átnyúló partnerség térsége.
46
8. térkép A szlovák állampolgár vendégmunkások elterjedtsége Magyarországon, létszámuk alapján, településenként Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Pest megye területén, 2005
Forrás: EMMA adatbázis, a külföldiek munkavégzésének a helye alapján 47
9. térkép A szlovák vendégmunka elterjedtsége és aránya az összes külföldi vendégmunkáshoz Településenként, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Pest megye területén, 2005
Forrás: EMMA adatbázis, a külföldiek munkavégzésének a helye alapján
48
3. 4. A határon átnyúló munkaerőpiac szerkezete A szlovákiai munkavállalók Magyarországon főleg – de nem kizárólag – az iparban és az észak-nyugati megyékben dolgoznak. Természetesen nem teljesen egységes a kép, hiszen, amint láttuk a 8. térképen, egyrészt nagyon koncentráltan, ipari területeken dolgoznak a határ menti magyarországi területeken, de a régióban elszórtan másutt is, kis létszámban. Az alábbiakban azt vizsgáljuk meg, a munkavállalási engedélyek információi alapján, hogy milyen szakmákban és milyen ágazatokban dolgoznak a kialakítandó régióban szlovákiai munkavállalók, és ez mennyire felel meg a magyarországi munkaerő-piaci keresletnek és hiánynak. A szlovák munkavállalás a három határ-közeli megyében lényegében a kialakítandó partnerségi régió határáig nyúlik le (vö. 8. és 9. térkép). Ezért a munkavállalás megyénként nyilvántartott, a szlovák állampolgárok magyarországi munkavállalását regisztráló adatait használhatjuk a régióban foglalkoztatott szlovák munkavállalás vizsgálatakor. Ezt a képet szembesítjük a kialakítandó régióban keresett szakmák munkaügyi kirendeltségek által adott információival és a régió munkaerőpiacának a szerkezetével. Utóbbi vizsgálatához a KSH munkaerő-felmérés 2005. évi adatai alapján végzünk számításokat 3. 4. 1. A munkaerőpiac szerkezete a határmenti régióban Megvizsgáltuk, a tervezett régióba bevonandó területeken – NUTS4 kistérségi szinten – a hazai foglalkoztatottság ágazati és foglalkozásonkénti szerkezetét. Azt láttuk, hogy a régióban az ágazatok szerint vizsgálva nagyon egyoldalúan magas a feldolgozóiparban (D) foglalkoztatottak aránya (ld. 12. ábra), messze az országos átlag felett, éspedig a nem könnyűipari ágazatokban, ami egyértelműen egybecseng a határmenti régió gazdaságát leíró 2. 2. fejezettel. A régióban foglalkoztatottak feldolgozóiparon belüli alágazatok szerinti megoszlását mutatja be a 13. ábra, és itt nagyon egyértelmű az egyes fémfeldolgozó és elektronikai ágazatokban kiugró foglalkoztatás a régióban.
12. ábra A három érintett megye határmenti régióba tartozó kistérségei területén foglalkoztatottak ágazati szerkezete, TEÁOR, 2005 40 35
Pest megye Győr-Moson-Sopron megye Komárom-Esztergom megye ország
megoszlás, %
30 25 20 15 10 5 0 A,B
C
D
E
F
G
H
I
J
K
L
M
N
O-Q
TEÁOR ág azat kód
Forrás: KSH munkaerő felmérés 2005 adataiból számítva
13. ábra A három érintett megye határmenti régióba tartozó kistérségei területén a feldolgozóiparban foglalkoztatottak alágazati szerkezete, TEÁOR, 2005
megoszlás, %
9 8 7 6
Pest megye Győr-Moson-Sopron megye Komárom-Esztergom megye o rszág
5 4 3 2 1 0 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 TEÁOR feldolgozóipari kódok
Forrás: KSH munkaerő felmérés 2005 adataiból számítva
Teljesebb képet kapunk a régióban foglalkoztatottakról, ha a foglalkozás szerint (FEOR) is megvizsgáljuk a határmenti régióban dolgozók megoszlását. A 14. ábrán egyes 50
kategóriákat, ahol a foglalkoztatottak aránya csekély volt, összevontunk, viszont az ipari és építőipari foglalkozásokat (FEOR 7) kétjegyű bontásban, részletesebben mutatjuk be. Láthatjuk, hogy a foglalkozások szerint is nagyon egyértelmű a kép, a határmenti régióban a feldolgozóiparban a gépkezelő munkakörökben foglalkoztatottak aránya kiugró, különösen Komárom-Esztergom megyében, de a többi nem könnyűipari foglalkozásokban is az országos átlagot számottevően meghaladja az ilyen foglalkozásokban foglalkoztatottak aránya a többiekét. 14. ábra A három érintett megye határmenti régióba tartozó kistérségei területén foglalkoztatottak foglalkozási szerkezete, FEOR, 2005 18 16 14
Pest megye Győr-Mos on-So pron megye Komárom-Eszterg om megye Ország
megoszlás, %
12 10 8 6 4 2
fe
lső fo ve k z eg ú v ető yé ég k z b iro sze . fo g ll d l sz o l ai f em i . og g. f o l je ll. alk gl. oz fo á gl al so k ko m ez zás ok ő b á gaz d fo él n yá el m s zat gl. is ze i f o k ö rip a g l. n r v a ny ű i fo g si és p ar l. if fé h á mip og l . zi , é ari s v fog eg l. fe ye ld épít sip ol ar g. őip a ip ar r i f o i g eg gép l. ke yé ze b m g ép lő ob ke z i sz ak l g é elő ké pk e pz et zel ő le n fo gl .
0
kiválasztott FEOR k ategó riák
Forrás: KSH munkaerő felmérés 2005 adataiból számítva
3. 4. 2. Kereslet és a kínálat a határmenti régióban A munkáltatók által keresett szakmák összetétele a határmenti régióban, a munkaügyi kirendeltségek közlése alapján, nagyon hasonlít a fentiekben bemutatott képhez, tehát nem csak az ágazati szerkezet jellegzetessége, hanem egy határozott és folyamatos fejlődés eredménye a munkaerő kereslete az országos átlagot meghaladó arányú foglalkozásokban. A keresett foglalkozások számszerűsítésére, alkalmas adatforrás hiányában, a keresletet úgy értékeltük, hogy a kétjegyű FEOR alapján csoportosított szakmákhoz tartozó keresett és rokonszakmák említését tekintettük a kereslet intenzitásának. Amennyiben a hasonló szakmák közül többet említenek a kirendeltségek, úgy a szakmában (és helyettesítő
51
szakmákban) nagyobb a hiány, ha csak egy-egy szakmában jeleznek keresletet, akkor kisebb. A kirendeltségek által értékelt munkaerő-piaci helyzetet a régióban a 13. táblázat összegzi. 13. táblázat A munkáltatók által keresett szakmák KomáromEsztergom megye FEOR1 FEOR13 FEOR2 FEOR21 FEOR25 FEOR3 FEOR36 FEOR5 FEOR51 FEOR53 FEOR7 FEOR72 FEOR73 FEOR74 FEOR75 FEOR76 FEOR8 FEOR81 FEOR9 FEOR91 FEOR92
Győr-MosonSopron megye
Pest -megye érintett területe
Vezetői foglalkozások X Önálló felsőfokú foglalkozás X X Egyéb felső- és középfokú végzettségű foglalkozás X Szolgáltatás jell. foglalkozás Kereskedelmi foglalkozások Vendéglátói-ipari foglalkozások Ipari- és építőipari foglalkozás
X
XX XX
X
X
Vas-és fémipari foglalkozások
XXXX
XX
Építőipari foglalkozások Gépkezelő, összeszerelő, járművez. Feldolgozóipari gépek kezelői Egyszerű foglalkozások Egyszerű nem mezőgazdasági Egyszerű mezőgazdasági
X
X
X X X XXX
XXXX
XX
X
X X
XX
A kereslet gyakoriságával mérhető intenzitást jelzik az „X”-ek., részleteket ld. a melléklet 18. táblázatában. Forrás: Munkaügyi kirendeltségek adatközlése
3. 4. 3. A külföldi munkavállalók ágazati és foglalkozási szerkezete Láttuk, hogy a szlovák állampolgárok magyarországi munkavállalása, a kereteket kihasználva, már az Uniós csatlakozást megelőzően megindult, de a csatlakozás kínálta szabad munkavállalási lehetőségeket kihasználva gyorsult fel. Az első teljes, EU csatlakozást követő évre, 2005-re vizsgáltuk a munkavállalás szerkezetét, s az esetleges változásokat a 2006 I. félévi adatokkal ellenőrizhetjük. Az ágazati megoszlást vizsgálva egységes képet látunk, a szlovák munkavállalás néhány ágazatban, illetve alágazatban koncentrálódik, így a feldolgozóiparban, ezen belül is a híradástechnikai eszközök gyártásában, mindhárom megyében, a villamossági gépgyártásban és a közúti járműgyártásban, főleg Komárom-Esztergom megyében. Utóbbiban volt a legelterjedtebb továbbá a kölcsönzött munkaerő foglalkoztatása, a szlovák állampolgárságú munkavállalók 30 százaléka kölcsönzött dolgozó volt. Győr-Moson-Sopron megyében 52
munkaerő-kölcsönzőn keresztül foglalkoztatott szlovákok aránya 10 százalék. Kevésbé elterjedt a kölcsönzés Pest megyében (ld. 14. táblázat). 14. táblázat A szlovák munkavállalás az iparban alágazatonként, TEÁOR, 2005 2005
A,B D
K F G I N
Mezőgazdaság Feldolgozóipar ebből Villamos gépgyártás 31 Híradástechnika 32 Közúti járműgyártás 34 Többi feldolgozóipar Kölcsönzés Építőipar Keresk, vendéglátás Szállítás, raktározás Egészségügy
C;E;H;J;L többi ágazat ;M; O-Q
nincs kitöltve Összesen Fő
Győr 2.1 60.6
2005
2005
Komárom Pest 0.2 6.4 62.8 66.2
0.2 37.2 1.5 21.7 9.3 6.8 3.5 1.4 11.3
10.6 33.5 10.6 8.2 30.9 1.5 1.1 0.5 1.1
4.0 1.1 100.0 853
1.7 0.1 100.0 10422
0.0 44.9 5.3 16.1 2.6 6.7 3.2 1.7 0.7 1.5 10.9 100.0 1273
2005 2005 2005 3 megye más együtt megye ország 1.0 0.7 0.9 63.0 35.1 58.3 8.8 34.9 9.4 9.9 26.5 2.4 1.5 0.7 1.8 1.9 1.3 100.0 12548
8.4 4.6 2.0 20.1 21.7 5.5 3.5 10.2 3.2 6.1 14.1 100.0 2568
8.7 29.7 8.2 11.6 25.7 2.9 1.8 2.3 2.0 2.6 3.5 100.0 15116
Forrás: Munkavállalási engedélyek nyilvántartása, ÁFSZ
Jelentősebb változás a szlovák állampolgárok régióbeli foglalkoztatásában 2005 és 2006 között nem történt, a regisztrált szlovák állampolgárságú munkavállalók száma 5-6 százalékkal nőtt, a nagyobb létszámban foglalkoztató Komárom-Esztergom megyében kevésbé, Győr-Moson-Sopron és Pest megyében az alacsonyabb létszám arányában gyorsabban. Győr-Moson-Sopron megyében tapasztalhattuk, hogy a kölcsönzött munkaerő aránya nőtt, a feldolgozóiparban közvetlenül foglalkoztatott rovására. A főbb ágazatok szerint a foglalkoztatottság struktúrája viszont nem változott. Hasonlóan egységes a kép, hogyha a foglalkozások szerint vizsgáljuk meg, milyen munkát végeznek, akik Magyarországra járnak dolgozni. Ld. 15. táblázat. Fele részben gépkezelők és összeszerelők, valamint ipari és építőipari foglalkozásokban dolgoznak, ezen belül is zömében vas és fémipari foglalkozásokban. Emellett elég magas az egyszerű, szakképzést nem igénylő ipari foglalkozások aránya is. (Itt nem tudjuk a változást, a 2006 I. félévi adatbontásban nincsen FEOR szerinti bontás).
53
15. táblázat A szlovák munkavállalás foglalkozásonként, FEOR, 2005
FEOR1 FEOR2 FEOR3 FEOR4 FEOR5 FEOR6 FEOR7 FEOR8 FEOR9
többi megnevezés Győr Komárom Pest 3 megye megye ország Vezetői foglalkozások 1.1 0.2 0.6 0.3 1.4 0.5 Önálló felsőfokú foglalkozás 3.2 0.6 1.3 0.9 4.8 1.5 Egyéb felső- és középfokú végzettségű foglalkozás 2.6 2.1 3.0 7.6 3.8 9.7 Irodai foglakozások 1.6 0.1 0.1 0.2 1.7 0.5 Szolgáltatás jell. foglalkozás 3.3 0.7 1.2 0.9 5.6 1.7 Mezőgazdasági foglalkozás. 0.5 0.1 5.0 0.6 0.7 0.6 Ipari- és építőipari foglalkozás 7.4 20.9 25.9 12.5 21.8 9.8 Gépkezelő, összeszerelő, járművez. 20.7 25.8 56.8 44.7 69.8 63.2 Egyszerű foglalkozások 13.7 18.3 20.7 7.6 18.5 45.3 Nincs adat 0.5 0.2 2.8 0.5 19.0 3.6 Összesen 100.0 100.0 100.0 100.0 100.0 100.0 N fő 853 10422 1265 12540 2568 15108
Forrás: Munkavállalási engedélyek nyilvántartása, ÁFSZ
Vas- és fémipari és feldolgozóipari gépkezelői munkakörökben dolgoznak a leggyakrabban a már Magyarországon dolgozó pótlólagos munkaerő-kínálatot jelentő szlovák állampolgárok és a legnagyobb kereslet is ezekben a foglalkozásokban jelentkezik. Jól érzékelhető a Győr-Moson-Sopron és Komárom, illetve Pest megye eltérő munkaerő-piaci kereslete. Míg az előbbiekben határozottan feldolgozóipari munkaerőt keresnek, addig a Pest megyei kereslet a kereskedelmet és vendéglátóipart, az építőipart és az egyszerű nem mezőgazdasági segédmunkákat érinti, a megye tervezett régióba tartozó részén is. Összességében a munkaerő-kereslet és a munkaerő ágazati szerkezet egyértelműen megfelel a külföldi munkavállalás ágazati, illetve foglalkozási szerkezetének. A Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium foglalkozási prognózisa is a vállalatok külföldi munkaerő iránti növekvő keresletével számol. (Munkaerő-piaci, 2005). Természetesen a fentiekben bemutatott képet árnyalja a nem regisztrált munkavállalás, ennek feltérképezése és terjedelmének ismerete szintén fontos, hiszen a legalitás megteremtése esetén ez a – gyaníthatóan számottevő – csoport a legális munkavállalók között is megjelenhet, ám ha maradnak nem regisztráltak, akkor is szereplői a régió munkaerőpiacának. A nem regisztrált külföldi munkavállalás elemzése azonban túlmutat a jelen tanulmány keretein.
3. 5. Közlekedés és elérhetőség A határon átnyúló régió magyar vonzásterülete – láttuk – közel egybeesik a NUTS4 területekkel leírt régióval. A határon átnyúló munkapiac, amint ezt szintén bemutattuk, jelenleg egyirányú, a dél-szlovákiai országrészből járnak dolgozni Magyarország határközeli régiójába. A küldő régió területét, a munkavállalás kiterjedését meghatározza a határ 54
túloldaláról történő munkavállalás lehetősége. A határok szabad átjárhatósága megvalósult, az elérhetés fizikai korlátja azonban tartósabb: a határon átnyúló munkaerőpiacot behatárolja és korlátozza a munkahelyek elérhetősége, megközelíthetősége, az elérés időben mért távolsága. A partnerségi régió területén jelenleg a határon átnyúló munkaerőpiac jelentős részben ingázást jelent. Napi vagy heti ingázást, erre a határ mindkét oldalán munkásszállások, a munkáltató által fizetett vagy nem fizetett átjáró buszok és az ingáztatás lebonyolítására kialakult külön „iparág” áll rendelkezésre, a hétköznapi tapasztalatok ezt a jelenséget az ingázókat szállító buszok látványával is nyilvánvalóvá teszik. A legális munkavállaláson belül az ingázás pontos arányát mégsem tudjuk. A hivatalos adatok a munkaszerződés hosszát meg tudják adni, de a munkavállalók magyarországi életvitelszerű tartózkodására vonatkozó adatunk nincsen. Az ismert, nagy létszámú munkavállalót foglalkoztató komáromi, esztergomi és más munkahelyekről köztudott, hogy itt napi ingázással, részben busszal érkeznek a munkások a magyar munkahelyekre, de sokszor a napi ingázás is munkásszállásokról történik. (Ld. Vári 2002/a, b). A határon átnyúló munkapiac jelenleg mindenképpen az ingázás feltételezésével kapcsolja egybe a határ két oldalának munkaerőpiacát, ami fontossá teszi a közlekedés és az elérhetőség elemzését, a napi ingázás feltételeinek és akadályainak vizsgálatát. 3. 5. 1. Határátkelők a kialakítandó partnerségi régió területén Szlovákiából pillanatnyilag 12 határállomáson keresztül lehet eljutni Magyarországra, ebből 6 található az ország nyugati részén, amit a két ország természetes határa, a Duna szel ketté, korlátozva a határátkelés lehetőségének egyszerű bővítését, az hidakkal vagy kompokkal valósítható meg. A Nyugat-Magyarországot a dél-szlovákiai területekkel összekapcsoló átkelőhelyek között négy híddal valósul meg, egy vasúti, s kettő közúti, éspedig – megyénként – a következők: Átkelő típusa Közúti
Győr-Moson-Sopron megye
Komárom-Esztergom megye
Pest megye
Rajka közút - Rusovce Rajka autópálya - Čúnovo Szob (vasúti) - Štúrovó
Vasúti Híd
Vámosszabadi Medved’ov (Duna-híd, nagyon jó állapotú, 1993)
Komárom- Komárno (Duna-híd, jó állapotú, 1892)
Letkés – Salka (Ipoly-híd, jó állapotú, 1951)
Esztergom- Štúrovó/Párkány (Duna-híd, kíváló állapotú, 2001)
A magyar határszakaszok forgalma az Európai Uniós csatlakozás óta dinamikusan növekszik, ezen belül a legélénkebb határmozgást a szlovák-magyar szakaszon mérték. A munkaerőpiac 2004. évi megnyitását követően az érintett határszakaszokon kétszeresére nőtt az utasforgalom (vö. 15. ábra).
55
15. ábra Magyar határszakaszok forgalmának változása, 2001-2005 22 000 000
Határszakaszok összesen
összes határszakasz, fő
Szlovák határszakasz
35 000 000
15 000 000
30 000 000
szlovák határszakasz, fő
40 000 000
8 000 000 2001
2002
2003
2004
2005
Forrás: Határőrség, KSH
Szlovák állampolgárok az uniós csatlakozás óta hónapról hónapra egyre többen lépik át a határt Magyarországra. 2004-ben 80 százalékuk egynapos látogató volt, de hasonló arány a jellemző fordítva is, a szomszédos országok állampolgáraira is, a határt átlépők 70 százaléka még aznap visszatér hazájába. A magyar-szlovák határt átlépők a nyugat-magyarországi határátkelőhelyeket preferálják, 2004-ben itt történt az átlépések 63 százaléka. Abban, hogy az utasforgalom a nyugat-magyarországi határszakaszon koncentrálódik, nagy szerepet játszott – a kelet-és nyugati határmenti területek eltérő gazdasági pozícióján túl – az országot összekötő, 1998-ban átadott egyetlen, M15-ös autópálya is, valamint a 2001-ben felavatott esztergomi Mária Valéria híd. Ugyanezen a határszakaszon közepes a komáromi és esztergomi határátkelő keresettsége, míg a Pest megyei Letkés és Szob határállomások súlya nem számottevő.
56
16. ábra Az észak-dunántúli határátkelőhelyek utasforgalmának változása Szob Letkés Rajka Vámosszabadi Esztergom Komárom
60%
részarány
50% 40% 30% 20% 10% 0% 2000
2001
2002
2003
2004
2005
Forrás: Határőrség információja alapján
A 16. ábra jól mutatja az egyes határátkelők szerepének átalakulását, Esztergom – Sturovo átkelő 2001 óta tartó térnyerését. A Mária Valéria híd az utasforgalomnak több mint 32 százalékát bonyolítja le, de a komáromi határátkelőhely használata, bár csökkent a részesedése, még mindig preferáltabb. Korlátot jelent, hogy az esztergomi hídon tilos a 3,5 tonnánál nehezebb teherforgalom, így az átlépők nagy része gyalogos, illetve személygépkocsival, busszal és motorkerékpárral közlekedő. Ez a migrációnak ugyan nem, de a szorosabb gazdasági együttműködéseknek és tőkebefektetéseknek komolyabb akadálya. A tehergépjárművek számára 20 tonnáig a komáromi, 20 tonna felett a rajkai és vámosszabadi határátkelő áll rendelkezésre (veszélyes anyagot szállító járművek pedig csak a rajkai állomáson keresztül léphetik át a határt). A Letkés és Szob átkelőhelyek mellett nem egyértelmű a rajkai határátkelő szerepe sem. A szlovák határig vezető 15-ös út és M15-ös autópálya és azok szlovákiai folytatása a Duna jobb oldalán halad, a legközelebbi híd a 20 km-re lévő Pozsonyban van, így a Rajkán keresztül Magyarországra érkezők keresztülhaladnak a szlovák fővároson, ami egy esetleges napi ingázás menetidejét bizonytalanná teszi. 3. 5. 2. Becslés a lehetséges munkahelyek elérésére Becslések alapján a határátlépéshez az érintett járásokban átlagosan eltérő időre van szükség, a legkevesebbre, alig negyedórára a komáromi járásban, de sehol nem haladta meg a szükséges idő átlagosan a háromnegyed órát. Az egyes járásokhoz tartozó településeken élő munkaképes lakosság számával súlyozott módon számítva ki a legközelebbi határátkelőhöz eljutás átlagos idejét, így tehát a települések határtól való távolságát és nagyságát is 57
figyelembe véve azt láthatjuk, hogy 2006-ban a Komáromi járásban nem egészen 17 perc volt az átlagos idő a határig, a Lévai járásban közel 42 perc, az Érsekújváriban valamivel több, mint 36 perc és a Dunaszerdahelyi járásban közel 38 perc. A határátlépéshez szükséges rövid időigény különbségei csak részben magyarázzák az egyes járásokból Magyarországra ingázók létszámának különbségét is befolyásolja (vö. 16. táblázat). 16. táblázat Magyarországon dolgozó szlovák állampolgárok és a határátkelésig szükséges idő Járások Komárom Léva Érsekújvár Dunaszerdahely
Ingázók létszáma (2006-ban) 6500 800 1500 3200
a határátlépéshez átlagosan szükséges idő (ó:p:mp) 0:16:53 0:41:44 0:36:13 0:37:46
Forrás: Munka-, Szociális és Családügyi Hivatal, Trexima Pozsony
Az ingázás elterjedtségét és terjedelmét az elérhetőségekkel becsültük, feltételezve, hogy az elérésnek korlátot szab az időtartam és az ingázással járó fáradság mértéke. Feltételezésünk a következő volt: a magyarországi ipari parkok és a határmenti szlovák települések közötti közlekedési lehetőségek vizsgálatára fogalmaztunk meg becsléseket és stilizált tények alapján megkíséreltük az elérhetőséget – időben meghatározva – mérni. Ezért mindenekelőtt az út-és közlekedési viszonyokat, majd a távolságokat vizsgáljuk meg. • Az elérhetőségi vizsgálathoz 23 határmenti szlovák település és a magyar ipari parkok közötti közlekedési lehetőségeket mértük meg. • A vizsgálat szempontjából fontos magyarországi útszakaszok a következők voltak: • • •
•
15-ös út Rajka – Mosonmagyaróvár 14-es út Vámosszabadi – Győr 1-es út: o Győr – Komárom o Komárom – Almásfüzitő o Komárom – Tatabánya 111-es út Esztergom – Dorog
A legforgalmasabb útszakasz az átlagos napi forgalmat tekintve23 az Esztergomot Doroggal összekötő 111-es főút, itt 2005-ben az átlagos napi személygépkocsi és autóbuszforgalom több mint 8800 járművet jelentett, ami 23 százalékkal több, mint 2001-ben. A többi vizsgált úton az átlagos napi forgalom 10-15%-al növekedett, ezen belül is az autóbuszforgalom jelentősebb növekedése volt tapasztalható. Kiemelkedő a 15-ös út, amelyen 200123
Az érintett útszakaszok forgalomvizsgálatához a Magyar Közút Állami Közútkezelő, Fejlesztő, Műszaki és Információs Közhasznú Társaság éves forgalomstatisztikáját használtuk fel. 58
hez viszonyítva kétszeres a napi forgalom. A személygépkocsi-forgalom folyamatos nő. A 15ös út személygépkocsi-forgalma, az autóbusz-forgalomhoz hasonlóan, megduplázódott. Nem egyértelmű az 1-es út busz és autóforgalma közötti különbség. Az érintett területek közúti forgalmán egyértelműen tapasztalható az Unióhoz való csatlakozás hatása, mely különösen a buszforgalom esetén érzékelhető. Az érintett területek útsűrűsége közepes, ami megfelel az európai átlagnak, a közutak kiépítettsége és teherbírása azonban nem kielégítő (Veres, 2004). Az utak 40 százalékán elégtelen a teherbírás és az útszélesség, az Unióhoz való csatlakozást követően a közutak tengelyterhelése 10 tonnáról 11,5 tonnára, a megengedett össztömeg pedig 40 tonnáról 44 tonnára nő. A közúthálózat másik problémája, hogy a főutak negyede beépített, lakott területen halad keresztül, ami jelentősen növeli az utazások idejét. Lassítja a közlekedést, továbbá hogy a főutakon az útkereszteződések közel fele közlekedési lámpa nélküli (Veres 2004). Nyugat-Magyarországon a közúton való elérhetőség – elsősorban a meglévő gyorsforgalmi úthálózatnak köszönhetően – mégis sokkal jobb, mint az ország keleti részén. (Ld. melléklet 1. ábra) ábra. Ez az utazást akár fele időre rövidítheti.24 Az autópályától és az elsőrendű főúttól távolodva ugyanakkor megnőnek az elérési idők, a kevésbé centralizált másodrendű főutak több lakott területen haladnak keresztül, így az átlagsebesség 50 km/óra körüli. Eltérő a közlekedési lehetőség a határ szlovák és magyar oldalán. A magyarországi 10-es elsőrendű főút közvetlenül a határ mentén fut, ennek előnye, hogy az országba való belépés után viszonylag gyorsan lehet közlekedni. A rajkai határállomástól ugyancsak elsőrendű út visz Mosonmagyaróvárra, ami az előbb említett 10-es útba torkollik. A Vámosszabadi határátkelőt a 10-es úttal összekötő 14-es másodrendű útnak nincs magasabb rendbéli kereszteződése, csakúgy mint az esztergomi 111-es, illetve 11-es utaknak. A településeken való áthajtás miatt a határállomásoktól a határmenti ipari parkokig vezető úton az átlagsebesség 70km/óra.25. A szlovák határmenti településekről a magyar határhoz való eljutást nehezíti az E575-ös (63-as) illetve a 64-es elsőrendű főúthoz való csatlakozás korlátozottsága. A városok nagy része az előbb említett két utat csak egyéb alacsonyabb rendű utakon tudják megközelíteni. Ezért egy határmenti szlovák településről Magyarországra vezető út szlovák útszakaszának átlagsebessége – az elérhetőségek települések alapján kalkulált átlagos ideje alapján– alig több mint 50km/óra. Az elérési időre vonatkozó becslést a 17. ábra mutatja be.
24 25
Gyorsforgalmi úton a sebességhatár 130km/óra, egyéb úton lakott területen kívül 90km/óra Saját számítás a http://terkep.t-online.hu útvonaltervező alapján 59
17. ábra Szlovák települések és magyarországi ipari parkok közötti közúti útszakaszokon a lehetséges átlagsebesség, becslés
80 70 60 50 40 30 20
Szlovák útszakasz átlagsebessége M agyar útszakasz átlagsebessége
Tatabánya
Tata
Mosonmagyaróvár
Komárom
Győr
Esztergom
Dorog
10 0
Forrás: saját számítás a http://www.rac.co.uk/web/routeplanner útvonaltervező alapján.
A két ország közötti ingázást nehezíti a határátkelőhelyek alacsony száma. Az elérhetőségi vizsgálat során értelemszerűen a vizsgált terület közepén elhelyezkedő komáromi átkelő van a legjobb helyzetben, rajta keresztül könnyen elérhető a győri, komáromi, tatai és tatabányai ipari park. A 23 vizsgált szlovák település átlagos távolsága a komáromi ipari parktól alig több mint 40 kilométer.26 Az átlagos távolság a vizsgált régiók két szélső ipari parkjához a legnagyobb, Mosonmagyaróvár és Esztergom elérhetősége mindkét esetben 70 km. Idő szempontjából ez azt jelenti, hogy a komáromi határátkelőt használva, a közeli ipari parkok átlagosan akár kevesebb, mint 50 perc alatt elérhetők, míg a távolabbi területek elérése átlagosan 80 percet is igénybe vehet. Ld. 18. ábra.
26
a vizsgálat során leválasztottuk az irreális, 100 km-nél messzebb lévő településeket 60
18 ábra Ipari parkoktól való átlagos távolság Település Baka Bodza Dolny stal Dunajska Streda Dvory Gabcikovo Holice Horny Bar Hurbanovo Kolárovo Levice Marcelová Moca Nesvady Nové Zámky Okoc Pribeta Samorin Sap Trávnik Tvrdosovice Vel'ky meder Zemianska Olca
Távolság Idő (km) (perc) 47 29 57 42 51 42 48 52 44 39 37 57 61 35 55 37 48 53 60 46 27 40 56 51 57
39 38 39 61 53 54 51 52 54 51 51 53 57 59 61 58 54 58 64
54
72
Szlovák települések átlagos távolsága a magyar ipari parkoktól
Samorin Kolárovo 72 Levice 61 Okoc Horny Bar 35 58 64 Vel'ky meder 57 60 Moca 27 42 37 42 54 29 Bodza 57 Holice 39 37 58 38 39 Hurbanovo 57 Sap 39 40 61 56 Trávnik Gabcikovo 44 61 59 55 80
70
60
50
40
30
20
10
0
Marcelová
46 53 Pribeta
5754
4754 Baka 53 53 48 52 51 51 51 48 Nové Zámky 51 Dunajska Streda 51 54 52 Dvory Nesvady Tvrdosovice Dolny stal
Zemianska Olca
Távolság (km)
Idő (perc)
Forrás: saját számítás a http://www.rac.co.uk/web/routeplanner útvonaltervező alapján
Közlekedés szempontjából a komáromi határátkelőhely a legpreferáltabb, A számítások során a legrövidebb útvonalat vettük számba, ezek háromnegyede a Komarno – Komarom vonalon át fut, itt van a szlovák 63-as és 64-es, valamint a magyar 10-es elsőrendű főutak hármas találkozása. 20 százalék körüli a Vámosszabadi határátkelő preferáltsága, amit elsősorban a szlovák régió nyugati része vesz igénybe. A rajkai és az esztergomi határállomások az elérhetőségek vizsgálata során csak az érintett régiók és a hozzájuk közeli települések között jönnek számításba, azok forgalmát bonyolítják le. Az egyetlen Pest megyei határállomás, Letkés nem szerepel a preferált útvonalak között. 3. 5. 3. A határátkelés lehetséges bővítése Az EU-csatlakozás óta formálisan eltűntek ugyan a határok Magyarország és Szlovákia között, a két ország közötti átjárás azonban a gyakorlatban még mindig nehéz és körülményes, kevés az átlépési pont. A nyugati határszakaszon – természetes határként – a Duna majd az Ipoly választja el a régió két oldalát. A kapcsolatok és az elérhetések javítására
61
a Dunán keresztül számos lehetséges határátlépési pont alakítható ki – szakértői tervek alapján.27 A Duna mentén 11 új átlépési pont megnyitására van lehetőség, ezek:28 • • • • • • • • • • •
Rajka – Čúnovo közúti átkelőhely Dunakiliti – Dobrohošt’ komp vagy híd Kisbodak – Bodíky komp vagy híd Lipót – Gabčikovo komp vagy híd Vének – Čičov komp Gönyű – Klížska Nemá komp Dél-Komárom – Komárno híd Dunaalmás – Patince komp Neszmély – Radvaň nad Dunajom komp Lábatlan – Kravany nad Dunajom komp Esztergom – Štúrovó autópálya híd
A tervek változó költséggel alakíthatóak ki, a kompátkelés nem kielégítő, de átmenetileg mégis lehetséges megoldás lehet. A 3 híddal összeköthető átkelési pont (Dunakiliti, Kisbodak, Lipót) légvonalban körülbelül 20 km-es sávot fed le. A települések közötti elérhetőségi vizsgálatból megállapítható, hogy jelentősen rövidíthetné a sávba eső szlovák települések és magyarországi célok közötti távolságot egy-egy átkelő kialakítása, ami a határmenti partnerség számára különösen fontos lehet. A jelenlegi útviszonyok között például a Mosonmagyaróvártól nyugatra eső magyar ipari parkokhoz továbbra is a már meglévő határállomásokon keresztül lehet eljutni, ami az esetenként néhány kilométeres távolságokat akár másfél-két órányira távolítja. Ráadásul bármelyik ponton kiépítendő összekötő híd, a kerülőút lerövidítésén túl, nagymértékben javíthatná a Dunaszerdahely és Pozsony közötti szlovák települések közlekedési helyzetét, kikerülhetővé válna a szlovák
27
„Az Európai Unióhoz történő csatlakozás utáni belső határvonalakon a közúti átkelési lehetőségek sűrűségének vizsgálata” c szakértői tanulmány, melyet 2004 nyarán a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Közlekedési Főosztály megrendelésére, az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság megbízásából a TETTHELY Mérnöki és Szolgáltató Kft. készített, tételesen számba vette az összes lehetséges határátkelőhely megnyitásának eshetőségét 28 A listát Ádám (2004/b) alapján közöljük. 62
10. térkép Határátkelőhelyek és lehetséges határátkelőhelyek a leendő régióhatáron
Forrás: Határátkelőhelyek és tervezett átkelők, Ádám (2004/b)
63
főváros, ami ma közel 1 órát vesz igénybe. A kialakítandó átkelők egy részéhez utakat is kell vezetni, ami természetesen a kialakítást költségessé teszi. Ádám (2004/b) sorra veszi a lehetséges átkelőhelyeket, a korábban létezett úthálózat javításának lehetőségét. A létező és a kialakítható átkelőhelyeket mutatja meg a 10 térkép, jól láthatóak a hosszú átkelőhely nélküli határszakaszok. Összevetve ezt a térképet, a rossz közlekedési és a szerény munkalehetőségekkel, magas munkanélküliséggel, nyilvánvalónak tűnik, hogy a partnerségi régió ezeken a részeken további fontos lehetőségekkel bír.
3. 6. Hagyományos, történeti kapcsolatok a régiók között A határmenti régió két oldala közötti természetes kötődést a régió egészének története, a területet egybefűző korábbi kapcsolatok is meghatározzák. A partnerségi régió fentiekben elemzett sajátosságai: közös nyelv, komplementaritás a régió két oldalának gazdaságát és munkaerőpiacát vizsgálva máig hatóan összefügg a korábbi közigazgatás és gazdaságföldrajzi egységet jelentő, Trianon előtti ország térképének megváltoztatásával. A határmenti városok vonzáskörzeteinek szerepváltozása a régió térképének megváltozásával a jelenlegi regionális sajátosságokat is befolyásolja. Fazekas Károly (2006) tanulmánya, részben Kovács Zoltán (1990) munkájára is építve, azt igazolja, hogy a magyarországi, illetve a szomszédos országbeli határmenti térségek egy részében az alacsony foglalkoztatottság – a határ valamelyik oldalán – olyan térségekben van, ahol a korábbi vonzásközpont a határ túloldalára került, és ezeknek a vonzásközpontoknak a jobb érvényesülésében a határmenti régiók fontos revitalizáló erővel bírnak. Míg a kelet és északkelet magyarországi részeken a vonzáskörzet a határ túloldalán van, a Duna-menti régió vonzáskörzetei jórészt Magyarországon Győr, Esztergom, s a határ által kettészelt Komárom.
64
11. térkép Vonzáskörzetek változása a határ menti területeken
Forrás: Kovács (1990)
A határ két oldalán tehát olyan munkaerőpiacok működnek, amelyek kapcsolatai egyrészt hosszabb regionális hagyományokra, település és útszerkezetre vezethetőek vissza, másrészt a határok a mobilitás irányait módosították, átalakították. A munkavállalási célú migráció a határok szabad átjárhatóságával, az EU kibővülését követően felgyorsul és mobilizálhatja, újraalakíthatja a korábbi kapcsolatokat is.
4. A határon átnyúló partnerség jövője, kilátások lehetőségek A határmenti régió mint egységes régió gazdaságstatisztikai kezelése jelentős korlátokba ütközik, hiszen, ahogy az a tanulmány korábbi fejezeteiben, különösen a régión belüli kapcsolatokat bemutató 2. fejezetben már bebizonyosodott, nehéz valóban összehasonlítható adatsorokat, idősorokat találni a határ két oldalán. Összehasonlítható GDP adatok – nagy fenntartásokkal – csak NUTS3 szinten találhatók, kistérségi, illetve járási szinten hosszabbtávú növekedési pálya definiálására alkalmas számszerű adatok nincsenek, és jószerével nem is lehetséges ilyen adatok kiszámítása. Ezért a kutatás során feltárt folyamatok, trendek alapján a határmenti kapcsolatok alakulásáról, a magyar kistérségek és a szlovák járások kooperatív partnerségi térséggé alakításáról elsősorban verbális proprognózist fogalmazunk meg, és eltekintünk a látványos, de számokkal megalapozhatatlan modellre 65
épülő előrejelzéstől. Elemzésünk alapján az elkövetkező időszakra a következő fejlődési irány vázolható. (1) A határmenti régió gazdasági kapcsolatainak alakulására minden bizonnyal hatással lesz a két ország által követett gazdaságfejlődési pálya. A jelenlegi adatok, előrejelzések azt sugallják, hogy Szlovákia a jövőben is a kelet-közép-európai térség egyik legdinamikusabban fejlődő gazdasága marad.29 Magyarországon a növekedés az elkövetkező években lassulni fog. Folytatódik mindkét ország felzárkózása az Európai Uniós átlaghoz, de tekintettel arra, hogy a magyar növekedés az elkövetkező években várhatóan jócskán elmarad a szlovákétól, a két ország közötti jóléti különbség enyhén csökken. Vö. 19. ábra. A jelenleg elérhető adatok szerint az egy főre jutó vásárlóerő-paritásos GDP alapján számolva a határmenti régión belüli különbségek nagyobbak, mint a két ország közötti különbség (lásd 2. 1. fejezet), de a már említett eltérő növekedési pálya a határmenti régión belül is ezeknek a különbségeknek a csökkenése irányába hathat. Ez a várható fejlődési trend nyilvánvalóan érezteti majd hatását a határmenti régió gazdaságában is, összességében azonban nem feltételezzük, hogy ez a kapcsolatokat kedvezőtlenül befolyásolná, tekintettel arra, hogy a magyar oldalon a határmenti régióhoz tartozó kistérségek a legdinamikusabbak, míg van esély arra, hogy a határ szlovák oldalán levő kistérségek – jelenlegi fejlődési hátrányuk ellenére – a jövőben jobban profitálhassanak az ország egészében megindult felzárkózási folyamatból. (2) A vállalatközi kapcsolatok fellendülését elősegítené, ha a határmentén a közlekedés és az átjárhatóság javulna (lásd 3.5. fejezet), és mind a magyar, mind pedig a szlovák oldalon a horizontális úthálózat fejlesztése előrehaladna. A szlovák adórendszer komparatív előnyei Magyarországgal szemben a befektetőket a következő időszakban is vonzani fogják. A bilaterális tőkeáramlás tekintetében összességében még kiegyensúlyozatlan a helyzet: míg a rezidens magyar befektetők számára Szlovákia az egyik legfőbb célterület,30 addig a szlovák rezidensek magyarországi befektetései ez ideig szerények maradtak. Ez utóbbi azonban összefügg azzal, hogy Szlovákiát a külföldi tőke később fedezte fel, és a szlovák vállalatok tőkeereje is szerényebb, mint a magyarországiaké. Gyorsabb fejlődés, és a meginduló szerkezetátalakulás ezen a helyzeten is változtathatna.
29
30
A Szlovák Pénzügyminisztérium legfrissebb előrejelzése 2009-ig évi 5-7%-os GDP növekedést jelez előre. www.ministerstvofinancii.sk/en/ A felvázolt növekedési pálya egy export- és beruházás vezérelt gazdasági növekedést vetít előre. Magyarország Hollandia, Németország és Ausztria után a negyedik legnagyobb működőtőke-befektető Szlovákiában. 66
19. ábra Eltérő ütemű felzárkózás Egy főr jutó GDP (PPS), 2003
Várható gazdasági növekedés középtávon
80
8
70
7 előző évhez képest, %
50 40 30 20 10
5 4 3
Magyarország
2
Szlovákia
1
Nitriansky
2010
2009
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
0 2000
Tr navszky
Szlovákia
Pest
Ko márom Esztergom
Győr-MosonSopron
Magyarország
0
6
2001
EU25=100
60
Forrás: Eurostat, PM, MoF Sk
(3) A kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok a két ország között az elmúlt időszakban viszonylag gyorsan bővültek .vö. 20. ábra, különösen, ami a magyar kivitelt illeti. A hazai exporton belül a gépek és villamossági termékek, valamint a járművek és szállítóeszközök együttesen mintegy 42 százalékos részarányt képviselnek, a vegyipari termékek részaránya 10 százalék, míg az ásványi termékeké 13 százalék. A magyar import szerkezete kevésbé koncentrált, a súlyponti területek az ásványi termékek, nem nemesfémek, illetve a gépek, villamossági cikkek. Ez utóbbiak súlya azonban csupán 14 százalék (2005. évi adatok.). A kereskedelmi kapcsolatok bővülését a befektetői kapcsolatok alakulása is segíti, és valószínűleg a jövőben is segíteni fogja. A legfrissebb adatok szerint Szlovákiában a logisztika, a média és a kis ipari cégek vonzzák leginkább a befektetőket, miután a nagy autógyártók már korábban letelepedtek. A határmenti régió szempontjából elsősorban a Nagyszombat és környékén történő befektetések (tervezett új logisztikai központok, a Peugotgyár) jelentenek húzóerőt. Az itt megindult vagy meginduló új fejlesztések a térség vállalatainak is lökést adhatnak, illetve egyéb, másodlagos keresletet teremthetnek. (4) A kereskedelmi kapcsolatok erősödésére pozitív hatással lehetne az euró egyidejűleg történő bevezetése, de a jelenleg belátható folyamatok alapján valószínűsíthető, hogy Szlovákia Magyarországot megelőzve fog belépni az euróövezetbe. Más országok tapasztalatai arra engednek következtetni, hogy egy ilyen lépés megerősíti a valutaunión belüli országokkal való kereskedelmi kapcsolatokat. A határmenti régió összenövése szempontjából úgy gondoljuk, hogy ennek talán kisebb lesz a jelentősége, mert itt a már megindult együttműködések másodlagos hatásaira épülhet a további összefonódás. 67
20. ábra A szlovák magyar kereskedelmi kapcsolatok alakulása
határparitásos érték 1000 eurób an
2500000 Szlovákiából származó magyar import
2000000
Szlovákiába irányuló magyar exportExport
1500000
1000000
500000
0 2001
2003
2004
2005
2006
Forrás: KSH
(5) Kistérségi szinten a jövőbeli folyamatok alakulását egy-egy nagyobb beruházó egyedi döntései is jelentős mértékben módosíthatják. (Lásd külföldi működőtőke szerepét kistérségi szinten a 2. 2. fejezetben.) Magyarország esetében a megindult bérkonvergencia és a különböző adóintézkedések a külföldi működőtőkét arra késztethetik, hogy más telephelyet válasszon, ami kedvezőtlenül érintheti a határmenti régió magyar oldalának gazdaságát és prosperáló régióit, és jelentős mértékben befolyásolhatja a határ magyar oldalán megtelepedett cégek által gerjesztett munkaerő-keresletet, ami a határ szlovák oldaláról Magyarországra irányuló ingázó munkavállalás meghatározó forrása. Elemzésünk alapján mégis azt prognosztizálhatjuk, hogy a régió magyar oldalán a munkaerő iránti stabil és hosszabb távon fennmaradó kereslet van tartósan jelen. (vö. 3. 4. fejezet). Az FMM munkaerő-piaci prognózisa (2005) szerint határozott és növekvő a kereslet a külföldiek munkavállalása iránt. A szlovák oldalon – a regionális munkaerő-migrációs nyomás vizsgálatok eredményei alapján, vö. Hárs (2003) – tartós és kiegyensúlyozott dél-szlovákiai munkaerő utánpótlásra számíthatunk a határmenti területen, éspedig inkább a kisebb haszonáldozat-költséget jelentő legális csatornákon, mint nem-regisztrált formában. (6) Az új fejlesztési terv keretében előirányzott hálózatosodási programok hatására ugyanakkor erőteljesebb kis- és középvállalati együttműködés indulhat meg a határmenti régión belül is. Ez utóbbi lehetőséget teremthetne a szlovák és a magyar vállalatok közös fellépésére is uniós források elérése érdekében. A gazdasági szerkezet különbségei ugyan ezt a folyamatot nem könnyítik meg, de mindenesetre az esély adott. A jelentős szerkezeti eltérések ugyanakkor a képzési és tapasztalatcsere programoknak is esélyt adhatnak.
68
(7) Számos kutató felhívja a figyelmet a gazdasági együttműködés mellett, illetve annak előfeltételeként a „határon átnyúló valódi párbeszéd” kialakításának, azaz a kulturális, emberi kapcsolatok megteremtésének a fontosságára. (Novotny, 2005) Az idézett forrás megállapítja, hogy „a gazdasági hálózatépítést nem ösztönözhetik kívülálló felek, hanem ... a már meglevő társadalmi hálózatokra alapozódik”. „A formális eurorégiók nem csodaszerek, hanem az európai redisztribucióban való hatékonyabb részvétel eszközei, a nemzeti perifériák régióinak identitását erősítő instrumentumok, és elősegíthetik a funkcionális szinergiák kihasználását (közlekedési hálózat, egészségügyi szolgáltatások, kommunális szolgáltatások, határmenti elhelyezkedésből következő gazdasági, kereskedelmi, szolgáltatási, logisztikai szerep)”. (Novotny, 2005) (8) Összegezve: elemzésünk bemutatta a kijelölt határmenti EURES-T régió sajátosságait, a szoros és virulens kapcsolatok fejlődését, a kapcsolatokat és együttműködést akadályozó tényezőket, melyek elhárítása éppen a partnerségben gyökerezhet, és arra a határozott következtetésre jut, hogy a kijelölt régió tényleges és jövőbemutató kapcsolatokkal rendelkező, prosperáló határ menti térség lehet.
69
Irodalomjegyzék A 2010-ig szóló iparpolitika tudományos megalapozása. (2004), Munkacsoport vezető: Nagy Katalin, február, Kopint-Datorg Rt, Budapest, GKM megbízásából A területfejlesztési-statisztikai kistérségek fontosabb adatai (2004), A kistérségek 2002. évi fontosabb adatai a 2004. január 1-jei területbeosztás alapján. KSH, Budapest Ádám János Imre (2004/a): A határon túli magyarok részvétele a gazdasági átalakulásban, Szlovákia. in Réti (2004) 267-302. o. Ádám János Imre (2004/b): A dél-szlovákiai régió fejlődése a helyi kezdeményezések és a határon átnyúló együttműködések tükrében. in Réti (2004) 21-59. o. Dr. Kovács Zoltán (1990): A határmenti területek közúthálózatának átalakulása az I. világháború utántól napjainkig. Földrajzi Közlemények. XXXVIII köt. 1-2. szám, 316. o. Estélyi Krisztina – Keszegh Béla – Kovács Péter – Mikóczy Ilona (2006): Munkaerőmozgás a szlovák-magyar határ mentén. in Keszegh – Török (2006) 25-62. o. Faluvégi Albert - Fazekas Károly - Nemes-Nagy József - Németh Nándor (2006): A hely és a fej. Munkapiac és regionalitás Magyarországon, MTA KTI Faluvégi Albert (2004/a): A társadalmi-gazdasági jellemzők területi alakulása és várható hatásai az átmenet időszakában. MTA KT, Műhelytanulmányok, MT-DP/2004/6 Faluvégi Albert (2004/b): Kistérségeink helyzete az EU küszöbén. Területi Statisztika 7. (44.) évf. 5. szám Fazekas Károly (2006): A hazai és a külföldi tulajdonú vállalkozások területi koncentrációjának hatása a foglalkoztatás és munkanélküliség területi különbségeire. In Faluvégi és szerzőtársai (2006) http://econ.core.hu/doc/KTI_books/kti6_3.pdf Hárs Ágnes (2003): A kedvezménytörvény várható hatása a magyar munkaerőpiacra. in Örkény (2003) 67-97 o. Keszegh Béla – Török Tamás, szerk. (2006) Gazdasági váltás Szlovákiában. Kempelen Farkas Társaság, Komárno Kovács Nóra – Szarka László, szerk. (2002) Tér és Terep, Tanulmányok az etnicitás és az identitás témaköréből, Akadémia Kiadó, Budapest Kovács Zoltán (1990): A határmenti területek közúthálózatának átalakulása az I. világháború utántól napjainkig. Földrajzi Közlemények. No. 1-2. 3-16. o. Lelkes Gábor (2004): Dél-Szlovákia és az Alsó-Nyitra régió agráriuma és agrártársadalma a 3. évezred küszöbén. in Réti (2004) 60-98. o.
70
Morvay Károly (2004): A külföldi tőkebefektetések és az ipari parkok Dél-Szlovákiában. in Réti (2004) 303-330. o. Munkaerő-piaci előrejelzés 2006-ra, (2005) FMM Budapest Novotny Gábor (2005): A sikeres határon átnyúló együttműködés kulcskérdései nemzetközi minták alapján, http://www.magyarorszag2015.hu/tanulmanyok/Novotny_Gabor05.11.07.pdf Örkény Antal, szerk. (2003): Menni vagy maradni? Kedvezménytörvény és migrációs várakozások. MTA Kisebbségkutató Intézet, Budapest Reiter Flóra - Semsey Ilona - Dr. Tóth Attila (2004): Kelet-Szlovákia régió gazdasági átalakulása. in Réti (2004) 331-362. o. Réti Tamás, szerk. (2004): Közeledő régiók a Kárpát-medencében I.-II. Dél-Szlovákia, Erdély és a Vajdaság gazdasági átalakulása. Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány Vári András (2002/a): A határon átnyúló munkavállalás jelentősége és problémái az esztergom–párkányi régió példáján. in Kovács – Szarka (2002) 219-239. o. Vári András (2002/b): Határkerülés: a vállalkozók szomszéd országhoz fűződő gazdasági kapcsolatai az esztergom-párkányi kistérségben. Régio 13. évf. 2. sz. Veres Lajos (2004): A közlekedési rendszerek a regionális fejlesztési stratégiában, Budapest, Magyar Közlekedési Közalapítvány
71
Függelék A NUTS régiók és a munkaügyi kirendeltségek összehasonlítása A határmenti régió kialakításának magyar partnere és a reménybeli régió érdemi ügyeinek kezelője a magyar oldalon a munkaügyi szervezet, az Állami Foglalkoztatási Szolgálathoz tartozó Foglalkoztatási Hivatal. A szervezet munkaügyi központokra (országosan 20, megyei szervezet alapján) és a hozzájuk tartozó kirendeltségekre épül (országosan összesen 173 kirendeltség). A tervezett határmenti régió három megyét érint, és ezen belül a hozzá tarozó munkaügyi kirendeltségek egy részére vonatkozna. A határmenti régiót ugyanakkor az EU regionális területi elve alapján célszerű definiálni, a kiírás szerint NUTS3 régióra, ami Magyarország esetében azonos a megyével. A tervezett határmenti régió a magyar oldalon (a szlovák oldalhoz hasonlóan) ennél szűkebb területre vonatkozna azonban. A tervezett lehatárolás a munkaügyi szervezet megfelelő munkaügyi kirendeltségeinek a szervezeteihez kapcsolódóan fogalmazódott meg, Ezek a munkaügyi kirendeltségi határok csak részben esnek egybe azokkal a közigazgatási NUTS4 kistérségekkel, amelyek egyébként a határmenti régiók határainak kijelölésének természetes egységei, egyben számos (statisztikai számbavétel egységei is. A határmenti régió területét a NUTS régiók hierarchiája alapján fogalmazzuk meg, ami egyébként így konzisztens a NUTS4 régiók alapján definiált szlovák régió lehatárolásával. Tekintettel a kétféle területi kategorizálásra és arra, hogy a feladat a munkaügyi kirendeltségekhez kötődik, szükségesnek tűnik, hogy áttekintsük, hogyan kapcsolódnak össze a munkaügyi kirendeltségek és a megfelelő területet jelölelő kistérségek Az első táblázat az érintett három megye kirendeltségeit és kistérségeit sorolja fel. Komárom-Esztergom megye esetében egybeesik a két területi kategorizálás, a másik két megye esetében ez már első ránézésre is látszik, hogy nem így van. (Függelék 1. táblázat) A határmenti régió magyar oldalának a területét a megvalósíthatósági tanulmány elkészítését megelőzően a munkaügyi kirendeltségek szerint definiálta a magyar fél. A határmenti régiót eszerint a következő munkaügyi kirendeltségekre javasolták megvalósítani: Győr-Moson-Sopron megyéből a Győri és a Mosonmagyaróvári kirendeltség érdekeltségi körébe tartozó települések, Komárom-Esztergom megyéből a Dorogi, Esztergomi, Komáromi, Tatabányai, Tatai munkaügyi kirendeltség körébe tartozó települések, míg Pest megyéből a Szentendrei és a Váci munkaügyi kirendeltségek tartoznának a régióba. A javasolt régió kistérségek alapján nagyjából a megfeleltetethetőek a munkaügyi kirendeltségek által kijelölt kistérségnek (ld. Melléklet 2. táblázat). Győr-Moson-Sopron megyében a Győri, a Mosonmagyaróvári, a Pannonhalmi kistérség, valamint a Téti kistérség településeinek egy része; Komárom-Esztergom megyében a Dorogi, Esztergomi, Komáromi, Tatabányai, Tatai kistérség; Pest megyében a Szentendrei, Szobi, Váci, Dunakeszi kistérségek, valamint a Veresegyházi kistérségek egy része tartozna a határmenti régióba. A határmenti régió kijelölésekor a régió határán fekvő kistérségeket, amelyek települései csak részben esnek bele a munkaügyi kirendeltségek hatókörébe, javasoljuk a régióból kihagyni. Ez két kistérséget érint: a Téti kistérség csak részben esik a Mosonmagyaróvári munkaügyi kirendeltségbe, és a Veresegyházi kistérség, amelyik csak részben tartozik a Váci munkaügyi kirendeltséghez.
72
Függelék 1. táblázat Munkaügyi kirendeltségek és kistérségek a vizsgált megyékben Győr-Moson-Sopron megye (NUTS3) munkaügyi kirendeltségek Kistérségek (NUTS4) Csornai Győri Kapuvári Mosonmagyaróvári Soproni
Csornai Győri Kapuvári Mosonmagyaróvári Pannonhalmi Sopron-Fertődi Téti
Komárom-Esztergom megye (NUTS3) Dorogi Esztergomi Kisbéri Komáromi Oroszlányi Tatabányai Tatai
Dorogi Esztergomi Kisbéri Komáromi Oroszlányi Tatabányai Tatai
Pest megye (NUTS3) Budaörsi Ceglédi Dabasi Érdi Gödöllői Monori Nagykátai Ráckevei Szentendrei Váci Zsámbéki
Aszódi Budaörsi Ceglédi Dabasi Dunakeszi Gyáli Gödöllői Monori Nagykátai Pilisvörösvári Ráckevei Szentendrei Szobi Váci Veresegyházi
73
Függelék 2. táblázat Munkaügyi kirendeltségek és kistérségek alapján javasolt határmenti régiók Győr-Moson-Sopron megye (NUTS3) munkaügyi kirendeltségek Kistérségek (NUTS4) Győri Mosonmagyaróvári
Győri Mosonmagyaróvári Pannonhalmi Téti Sopron-Fertődi Csornai Kapuvári
RÉSZBEN A TERVEZETEN KÍVÜL Soproni Csornai Kapuvári
Komárom-Esztergom megye (NUTS3) Dorogi Esztergomi Komáromi Tatabányai Tatai Oroszlányi Kisbéri
Dorogi Esztergomi Komáromi Tatabányai Tatai Oroszlányi Kisbéri
Pest megye (NUTS3) Szentendrei Váci
Szentendrei Szobi Váci Dunakeszi Veresegyházi Aszódi Budaörsi Ceglédi Dabasi
RÉSZBEN A TERVEZETEN KÍVÜL Budaörsi Ceglédi Dabasi Érdi Gödöllői Monori Nagykátai Ráckevei Zsámbéki
Gyáli Gödöllői Monori Nagykátai Pilisvörösvári Ráckevei
TERVEZETT régió a munkaügyi kirendeltségek illetve a megfelelő kistérségek szerint TERVEZETT régióból – részben kilógó kistérség TERVEZETT régión kívül eső kirendeltségek ill. kistérségek
74
Mellékletek M. 1. táblázat Határmenti szlovák régió nagysága kerület (NUTS 3) Nagyszombati Határmenti régió együtt ebből Határmenti régión kívül* Kerület összesen Nyitrai Határmenti régió együtt ebből
Terület (km2)
Járás (NUTS 4)
Terület (km2)
1 075 Dunaszerdahelyi (Dunajska Streda),
1 075
Komáromi (Komarno) Érsekújvári (Nové Zámky) Lévai (Levice)
1 100 1 347 1 551
3 069 4 144 3 998
Határmenti régión kívül** 2 346 6 344 Kerület összesen * Galánta, Galgóc, Pöstyén, Szenic, Szakolca, Nagyszombat járások ** Nyitra, Vágsellye, Nagytapolcsány, Aranyosmarót járások Forrás: Szlovák népszámlálás, 2001
75
M. 2. táblázat Határmenti magyar régió nagysága Megye (NUTS 3) Győr-Moson-Sopron Határmenti régió együtt ebből Határmenti régión kívül* Megye összesen Komárom-Esztergom Határmenti régió együtt ebből
Határmenti régión kívül** Megye összesen Pest Határmenti régió együtt ebből
Terület (km2)
kistérség (NUTS 4)
Terület (km2)
1995 Győri Mosonmagyaróvári Pannonhalmi
743 931 321
Dorogi Esztergomi Komáromi Tatai Tatabányai
233 305 379 307 332
Váci Szobi Dunakeszi Szentendrei
432 315 91 327
2215 4208
1556
710 2265 1165
Határmenti régión kívül*** 5229 6394 Megye összesen * Téti, Csornai, Kapuvári, Sopron – Fertődi kistérségek ** Oroszlányi, Kisbéri kistérségek *** Veresegyházi, Aszódi, Gödöllői, Nagykátai, Monori, Gyáli, Ráckevei, Ceglédi, Dabasi kistérségek Forrás: Magyar népszámlálás, 2001
76
M. 3. táblázat Határmenti szlovák régió lakosságának száma, népsűrűsége Régió (kerület/járás)
Népesség1 ezer fő
Nagyszombati kerület Határmenti régió járásai 112 384 Dunaszerdahelyi 112 384 Határmenti régión kívül* 438 619 551 003 Nagyszombati kerület Nyitrai kerület Határmenti régió járásai 378 171 Komárnói 108 556 Érsekújvári (Nové Zámky) 149 594 Lévai (Levice) 120 021 Határmenti régión kívül** 335 251 713 422 Nyitrai kerület Érintett kerületek együtt 1 264 425 Határmenti régió együtt 490 555 Határmenti régióból kimaradó 773 870 1 ottlakó népesség *, ** ld. M 1. táblázat Forrás: Szlovák népszámlálás, 2001
ebből nő ezer fő
Népsűrűség fő/km2
Aktív népesség ezer fő
ebből nő ezer fő
57 570 57 570 224 960 282 530
105 105 143 133
58 031 58 031 220 927 278 958
27 517 27 517 104 017 131 534
51.6 51.6 50.4 50.6
196 202 55 922 77 773 62 507 172 482 368 684 651 214 253 772 397 442
95 99 111 77 143 112 121 97 143
188 194 54 616 74 953 58 625 168 436 356 630 635 588 246 225 389 363
88 813 25 564 35 442 27 807 79 436 168 249 299 783 116 330 183 453
49.8 50.3 50.1 48.8 50.2 50.0 50.3 50.2 50.3
77
aktív/állandó népesség %
M. 4. táblázat Határmenti magyar régió lakosságának száma, népsűrűsége régió
Népesség1 ezer fő
Győr-Moson-Sopron megye Határmenti régió együtt 265 681 Győri 176 026 Mosonmagyaróvári 72 327 Pannonhalmi 17 328 Határmenti régión kívül* 173 365 439 046 Megye összesen Komárom-Esztergom megye Határmenti régió együtt 265 848 Dorogi 40 640 Esztergomi 55 451 Komáromi 41 434 Tatai 39 407 Tatabányai 88 916 Határmenti régión 49 667 kívül* 315 515 Megye összesen Pest megye Határmenti régió együtt 211 736 Váci 67 926 Szobi 13 060 Dunakeszi 61 648 Szentendrei 69 102 Határmenti régión 893 678 kívül* 1 105 412 Megye összesen Érintett megyék együtt 1 859 973 Határmenti régió együtt 743 265 Határmenti régióból kimaradó 1 116 710 1 ottlakó népesség *, **, *** ld. M 2. táblázat Forrás: Magyar népszámlálás, 2001
ebből nő ezer fő % 136 406 90 898 36 862 8 646 89 216
Népsűrűség fő/km2
Aktív népesség ezer fő
ebből nő ezer fő %
aktív/áll. népesség %
51,3 51,6 51,0 49,9
159 237 78 54
120 250 80 650 32 441 7 159
53 340 36 470 14 090 2 780
44,5 45,2 43,4 41,4
45 46 45 41
51,5 51,4
78 104
74 506 194 306
32 100 85 440
43,1 44,0
43 44
52,1 51,7 52,1 52,0 51,1 52,8
171 175 182 109 128 268
113 488 16 595 23 165 18 718 17 584 37 426
50 871 7 509 10 370 8 369 7 419 17 204 8 769
44,8 45,2 44,8 44,7 42,2 46,0
43 41 42 45 45 42 40
51,3 51,9
70 139
20 055 133 543
51,5 269, 2 10,0 51,1 51,5
182
90886
157 41 680 212
28 683 4 790 27 786 29 627
561 881 951 408 383 305
50,7 50,8 51,2 51,7
171 173 145 161
361129 452 015 779 864 324 624
568 103
50,8
137
455 690
225 622 138 456 21 011 28 864 21 533 20 140 46 908 25 499 163 905 108 173 35 156 6 778 31 497 34 732 453 718
78
59 640 40 966 12 894 2 074 12 687 13 311 158 805 199 771 344 851 145 177 199 674
43,7 44,7
42
45,1
43
45,0 43,3 45,7 44,9
42 37 45 43
44,0 44,2 44,2 44,8
40 41 42 44
43,8
41
M. 5 táblázat Határmenti szlovák régió lakosságának korstruktúrája Aktív korúak aránya %
Aktív kor felettiek aránya %
65 65 63 64
17 17 18 18
62 63 62 62 63 62 63 63 63
21 20 21 20 19 20 19 20 19
Régió (kerület/járás) 0-14 évesek ezer fő
Aktív kor felett2 ezer fő
Aktív korúak1
ezer fő
ismeretlen ezer fő
0-14 évesek aránya %
Nagyszombati kerület Határmenti régió járásai 19 873 72 880 19 121 510 18 Dunaszerdahelyi 19 873 72 880 19 121 510 18 Határmenti régión kívül* 77 686 81 065 2 700 18 277 168 97 559 100 186 3 210 18 Nagyszombati kerület 350 048 Nyitrai kerület Határmenti régió járásai 63 610 77 724 1 550 17 235 287 Komárnói 17 827 67 994 22 209 526 16 Érsekújvári (Nové Zámky) 24 872 93 091 31 090 541 17 Lévai (Levice) 20 911 74 202 24 425 483 17 Határmenti régión kívül** 59 825 63 858 1 393 18 210 175 141 582 2 943 17 Nyitrai kerület 123 435 445 462 Érintett kerületek együtt 241 768 6 153 17 220 994 795 510 Határmenti régió együtt 96 845 2 060 17 83 483 308 167 Határmenti régióból kimaradó 144 923 4 093 18 137 511 487 343 Szlovákia összesen 1015493 3349231 967207 47 524 19 1 2 15-59 éves férfiak és 15-54 éves nők, 60 éves és idősebb férfiak, 55 éves és idősebb nők *, ** ld. M 1. táblázat, Forrás: Szlovák népszámlálás, 2001
79
62
18
M. 6. táblázat Határmenti magyar régió lakosságának korstruktúrája Régió (kerület/járás)
0-14 évesek ezer fő
Győr-Moson-Sopron megye Határmenti régió 42 944 Győri 27 447 Mosonmagyaróvári 12 329 Pannonhalmi 3 168 Határmenti régión kívül* 27 317 70 204 Megye összesen Komárom-Esztergom megye Határmenti régió 44 903 Dorogi 7 273 Esztergomi 9 284 Komáromi 7 029 Tatai 6 405 Tatabányai 14 911 Határmenti régión kívül** 8 905 53 820 Megye összesen Pest megye Határmenti régió 35 676 Váci 11 422 Szobi 2 277 Dunakeszi 10 301 Szentendrei 11 676 Határmenti régión kívül*** 157 222 192 930 Megye összesen Érintett megyék együtt 316 954 Határmenti régió együtt 123 523 Határmenti régióból kimaradó 193 444 Országosan 1 692 920 1 15-59 évesek, 2 60 évesek és idősebbek *, **, *** ld. M 2. táblázat, Forrás: Magyar népszámlálás, 2001
Aktív kor felett2 ezer fő
Aktív korúak1
ezer fő
0-14 évesek aránya %
Aktív korúak aránya %
Aktív kor felettiek aránya %
172 602 115 208 47 069 10 326 109 888 282 570
48 852 32 167 13 055 3 630 36 984 86 000
16 16 17 19 16 16
65 66 65 60 63 64
19 18 18 21 21 20
170 931 25 215 35 469 26 420 25 979 57 848 30 883 201 984
51 110 7 920 10 785 7 938 7 400 17 067 9 838 61 102
17 18 17 17 16 17 18 17
64 62 64 64 65 64 62 64
19 20 19 19 19 19 20 19
136 775 44 322 8 343 40 107 44 003 558 870 694 765 1 179 319 480 307
38 029 12 722 3 013 10 484 11 811 157 301 195 098 342 199 137 992
17 17 17 17 17 18 18 17 17
65 65 61 66 65 64 64 64 65
18 19 22 17 18 18 18 19 19
699 641 6 414 740
204 123 2 080 456
18 17
64 63
19 20
80
M. 7. táblázat Határmenti szlovák régió 15 év feletti népességének iskolai végzettsége 2001 járás NUTS IV
Alapfokú
Középfokú
érettségi
felsőfokú
alapfokú
középfokú
érettségi
felsőfokú
Nagyszombati kerület Határmenti régió járásai Dunaszerdahely 31 016 Nagyszombat 131 983 Nyitrai kerület Határmenti régió járásai Komárom 32 332 Érsekújvár 41 890 Léva 32 545 Nyitra 184 053
29 951 146 009
23 261 129 818
6 046 35 720
33,5
32,4
25,1
6,5 7,9
27 120 36 627 29 160 177 455
23 450 35 454 28 251 168 175
6 105 8 787 7 458 49 214
35,6 33,6 32,8 29,1
29,9 29,4 29,4 32,2
25,8 28,4 28,5 28,6
6,7 7,0 7,5 8,3
SZK
1264 144
1351 429
449 972
31,2
30,1
28,5
10,3
1197 356
Forrás: Infostat, 2001. évi népszámlálás adatai
81
M. 8. táblázat Határmenti magyar régió népességének iskolai végzettsége a megfelelő korúak %-ában és a továbbtanulási arány Régió (kerület/járás) 15-X éves, 25-X éves, A megfelelő legalább ált egyetemi, A megfelelő korú 18-X éves, alános legalább főiskolai korú ált és felsőfokú iskolai középiskolai végzettségg középiskolás végzettség végzettséggel érettségivel el aránya aránya ezer fő % Győr-Moson-Sopron megye Határmenti régió Győri Mosonmagyaróvári Pannonhalmai Határmenti régión kívül* Megye összesen Komárom-Esztergom megye Határmenti régió Dorog Esztergom Komárom Tata Tatabánya Határmenti régión kívül** Megye összesen Pest megye Határmenti régió Váci Szobi Dunakeszi Szentendrei Határmenti régión kívül*** Megye összesen Érintett megyék együtt Határmenti régió együtt Határmenti régióból kimaradó
243543 162759 66288 14496 155740 399283
108615 81929 22990
240987 35923 50591 37418 36482 80574 43944 284931
95556 11920 21904 13768 15357 32607
4332 57680 166295
13351 108907
35057 27797 6165 1096 16279 51336
44,6 50,3 34,7 29,9 37,0 41,6
14,4 17,1 9,3 7,6 10,5 12,9
27668 2748 6671 3556 5172 9522 3041 30709
39,7 33,2 43,3 36,8 42,1 40,5 30,4 38,2
11,5 7,6 13,2 9,5 14,2 11,8 6,9 10,8
49,2 46,6 33,8 51,1 53,0 39,9 41,7 41,1 44,2 39,0
17,2 13,6 8,1 17,3 22,4 12,0 13,0 12,6 14,2 11,5
33416 29206 8550 3981 954 29075 9874 14038 33272 93398 310921 126814 974405 406454 208859 1658619 681656 96141 678738 299704 112718 979881 381952 1 15-59 éves férfiak és 15-54 éves nők, 2 60 éves és idősebb férfiak, 55 éves és idősebb nők *, **, *** ld. M 2. táblázat, Forrás, Magyar népszámlálás, 2001 194208 62721 11792 56930 62765 780197
95533
82
M. 9. táblázat A magyar nemzetiségűek aránya a szlovákiai állandó népességben, 2001, % szlovák
magyar
egyéb
Bratislavský kraj Trenčiansky kraj Žilinský kraj Banskobystrický kraj Prešovský kraj Košický kraj
91.3 97.3 97.5 83.7 90.7 81.8
4.6 0.2 0.1 11.7 0.1 11.2
4.1 2.5 2.4 4.6 9.2 7.0
Nagyszombati kerület Határmenti régió Dunaszerdahely (Dunajská Streda) Határmenti régin kívül Galanta Hlohovec Piešťany Senica Skalica Trnava
73.9 14.0 14.0 89.3 59.5 98.3 97.6 97.2 95.7 97.8
23.7 83.3 83.3 8.5 38.6 0.2 0.2 0.1 0.1 0.2
2.4 2.7 2.7 2.3 1.9 1.5 2.2 2.7 4.2 2.0
70.1 53.4 27.7 69.1 59.5 88.8 91.1 61.9 98.3 97.0 85.8
27.6 43.8 69.1 27.9 38.3 9.2 6.7 35.7 0.2 1.1 9.7
2.3 2.7 3.2 3.0 2.2 2.0 2.2 2.4 1.5 1.9 4.5
Nyitrai kerület Határmenti régió együtt Komárno Levice Nové Zámky Határmenti régin kívül Nitra Šaľa Topoľčany Zlaté Moravce Ország összesen Forrás: Szlovák Statisztikai Hivatal, 2001 évi népszámlálás
83
M. 10. táblázat A szlovák nemzetiségűek aránya a magyar állandó népességben, 2001, % Területi egység
Népesség összesen* fő
Pest megye Váci 73 756 Szobi 8 969 Dunakeszi 61 788 Szentendrei 68 496 Határmenti régió 213 009 Határmenti régión kívül* 844 780 Megye együtt 1 057 789 Komárom-Esztergom megye Dorogi 40 408 Esztergomi 54 076 Komáromi 40 355 Tatai 34 483 Tatabányai 88 536 Határmenti régió 257 858 Határmenti régión 38 449 kívül** 296 307 Megye együtt Győr-Moson-Sopron megye Határmenti régió 199 729 Határmenti régión 91 069 kívül*** 290 798 Megye együtt Érintett megyék együtt 1 644 894 Határmenti régió együtt 670 596 Határmenti régióból kimaradó 974 298 Ország összesen 8 291 732 *Nem teljes népesség, válaszadás alapján *, **, *** ld. M 2 táblázat Forrás: KSH Népszámlálás, 2001
nemzetiséghez tartozók
hagyományhoz kötődők fő
nemzetiséghez hagyományhoz tartozók kötődők részarány
326 63 52 1 843 2 284
720 79 149 2 410 3 358
0,4 0,7 0,1 2,7 1,1
1,0 0,9 0,2 3,5 1,6
1 188 3 472
2 119 5 477
0,1 0,3
0,3 0,5
1 795 387 22 288 215 2 707
2 750 489 31 493 468 4 231
4,4 0,7 0,1 0,8 0,2 1,0
6,8 0,9 0,1 1,4 0,5 1,6
88 2 795
185 4 416
0,2 0,9
0,5 1,5
55
72
0,0
0,0
29 84
34 106
0,0 0,0
0,0 0,0
6 351
9 999
0,4
0,6
5 046
7 661
0,8
1,1
1 305 17 693
2 338 26 631
0,1 0,2
0,2 0,3
84
M. 11. táblázat A határmenti magyar régió vállalkozásainak legfőbb mutatói (2004) régió Vállalkozá sok száma (db)
Foglalkoztatottak száma (fő)+
Értékesítés nettó árbevétele (mió Ft)
Export nettó árbevétele (mió Ft )
Jegyzett tőke (mió Ft)
Külföldi jegyzett tőke aránya %
Győr-Moson-Sopron megye Határmenti régió kistérségei 5977 71241 2110803 1256790 228576 37,2 Győri 4588 54147 1850824 1127220 193837 34,5 Mosonmagyaróvári 1206 16006 250363 129303 32879 54,8 Pannonhalmai 183 1088 9614 266 1860 2,2 Határmenti régión kívül* 2806 28153 366906 98126 52090 47,8 8783 99394 2477709 1354916 226716 39,1 Megye összesen Komárom-Esztergom megye Határmenti régió kistérségei 5495 56573 1831365 961196 217132 74,9 Dorogi 576 4388 60456 11618 7881 24,1 Esztergomi 1193 12987 406062 182137 105406 94,5 Komárom-Bábolnai 748 14378 985683 675943 51581 62,8 Tatai 976 6108 85689 10732 7364 16,9 Tatabányai 2002 18712 293475 80767 44898 61,2 Határmenti régión kívül** 593 8985 114548 37332 45899 13,5 6088 65558 1945914 998528 263031 64,2 Megye összesen Pest megye Határmenti régió kistérségei 6171 39787 775991 240371 91583 59,0 Váci 1520 13310 310292 154786 35025 73,4 Szobi 132 1235 14679 4288 1896 76,4 Dunakeszi 1906 12382 271660 72932 34032 68,5 Szentendrei 2613 12860 775991 240370 20629 17,3 Határmenti régión kívül*** 21390 170281 4499123 761324 537292 73,8 27561 210068 5275115 866236 655084 71,8 Megye összesen Érintett megyék együtt 42432 375020 9698739 3219682 1198784 62,5 Határmenti régió együtt 17643 167601 4718161 2458357 537292 56,2 Határmenti régióból kimaradó 24789 207419 4980578 761324 661491 67,6 Forrás: APEH, +átlagos statisztikai létszám *, **, *** ld. M 2. táblázat Megjegyzés: A táblázat adatai az APEH-nek benyújtott 2004. évi vállalati adóbevallás adatait tartalmazza. Pest megye Budapest adatait nem tartalmazza. A vállalatszám kategória alatt a 2004-ben kettős könyvvitelt vezető valamennyi TÁSA-alany vállalkozás, amelynek a székhelye (egy telephellyel rendelkező vállalkozás esetében a telephelye) az adott kistérségben volt. Minden olyan vállalatot figyelembe vettünk, amelynek a székhelye (egy telephellyel rendelkező vállalkozás esetében a telephelye) az adott kistérségben volt, értékesítésének nettó árbevétele > 0, az átlagos állományi létszáma > 0, normál, bejegyzett, élő vállalkozás (nem tartozik speciális szabályozás alá, pl. nem off-shore, nem pénzintézet, nem célszervezet stb.
85
M. 12. táblázat Munkaerő-piaci mutatók Szlovákiában, 2001 Régió (kerület/járás)
Foglalkoztatottak az aktív korúak arányában
Munkanélküliek az aktív korúak arányában
Nagyszombati kerület Határmenti régió járásai 53 Dunaszerdahelyi 53 Határmenti régión kívül* 59 58 Nagyszombati kerület Nyitrai kerület Határmenti régió járásai 48 Komárnói 50 Érsekújvári (Nové Zámky) 47 Lévai (Levice) 47 Határmenti régión kívül** 58 53 Nyitrai kerület Érintett megyék együtt 55 Határmenti régió együtt 49 Határmenti régióból kimaradó 59 Országos Forrás: Szlovák népszámlálás, 2001 *, ** ld. M 1 táblázat Megj. Aktív korú népesség: 15-55 éves nő, 15-60 éves férfi
86
aktívak az aktív korúak arányában
27 27 21 22
79,6 79,6 79,7 79,7
32 31 34 32 22 27 25 31 21
80,0 80,3 80,5 79,0 80,1 80,1 79,9 79,9 79,9 79,6
M. 13. táblázat Munkaerő-piaci mutatók Magyarországon, 2001 Régió (kerület/járás)
Foglalkoztatotta k az aktív korúak arányában
Munkanélküliek az aktív korúak arányában
Aktívak az aktív korúak arányában
3,8 3,9 3,4 4,2 3,1 3,5
69,7 70,0 68,9 69,3 67,8 68,8
4,7 4,2 4,5 4,3 5,5 5,0 4,7 4,7
66,4 65,8 65,3 70,8 67,7 64,7 64,9 66,1
4,5 4,3 4,7 4,3 4,5 5,2 5,1 4,7 4,3 4,9 6,5
66,4 57,4 64,7 69,3 67,3 64,6 65,1 66,1 67,6 65,1 64,0
Győr-Moson-Sopron megye Határmenti régió 65,9 Győri 66,1 Mosonmagyaróvári 65,5 Pannonhalma 65,1 Határmenti régión kívül* 64,7 65,3 Megye összesen Komárom-Esztergom megye Határmenti régió 61,6 Dorog 61,6 Esztergom 60,8 Komárom 66,6 Tata 62,2 Tatabánya 59,7 Határmenti régión kívül** 60,2 61,4 Megye összesen Pest megye Határmenti régió 62,0 Szobi 53,1 Váci 60,0 Dunakeszi 65,0 Szentendrei 62,9 Határmenti régión kívül*** 59,4 60,0 Megye összesen Érintett megyék együtt 61,5 Határmenti régió együtt 63,3 Határmenti régióból kimaradó 60,3 Országosan 57,5 Forrás Magyar népszámlálás, 2001 *, **, *** ld. M 2. táblázat Megj: aktív népesség 15-59 éves népesség
87
M. 14. táblázat A foglalkoztatottak ágazatonkénti megoszlása, határmenti régió magyar oldal, %, 2001 Régió (kerület/járás) Mező- és erdőgazdálkodás
Ipari és építőipar
Termelő szolgáltat ás
Nem termelő szolgáltatás
Györ-Moson-Sopron Határmenti régió 5 40 27 28 Győri 3 38 29 30 Mosonmagyaróvári 8 45 23 24 Pannonhalma 11 43 23 24 Határmenti régión kívül* 7 38 26 27 6 40 27 28 Megye összesen Komárom-Esztergom Határmenti régió 4 44 26 27 Dorogi 2 56 21 22 Esztergomi 2 48 24 25 Komáromi 11 42 23 24 Tatai 6 35 29 30 Tatabányai 2 41 28 29 Határmenti régión kívül** 7 54 19 20 4 45 25 26 Megye összesen Pest Határmenti régió 2 32 33 34 Szobi 7 28 32 33 Váci 2 38 30 31 Dunakeszi 1 32 33 34 Szentendre 2 26 35 37 Határmenti régión kívül*** 4 32 31 33 3 32 32 33 Megye összesen Érintett kerületek együtt 4 36 29 30 Határmenti régió együtt 4 39 28 29 Határmenti régióból kimaradó 4 34 30 31 6 33 30 31 Ország Forrás: KSH Népszámlálás adatai, 2001 *, **, *** ld. M 2. táblázat Megj. Termelő és nem termelő szolgáltatások szétbontása az országos arányok szerint
88
Szolg. jellegű ágazatok együtt
Összesen
55 59 47 46
100 100 100 100
54 55
100 100
52 43 50 47 60 57
100 100 100 100 100 100
39 50
100 100
67 65 61 67 72
100 100 100 100 100
64 65 60 57
100 100 100 100
61 62
100 100
M. 15. táblázat A foglalkoztatottak ágazatonkénti megoszlása, határmenti régió szlovák oldal, %, 2001 Régió (kerület/járás)
Mező- és erdőgazdálkod ás Határmenti régió járásai 14 Dunaszerdahelyi 14 Határmenti régión kívül* 7 8 Nagyszombati kerület Határmenti régió járásai 12 Komáromi 14 Érsekújvári 10 Lévai 11 Határmenti régión kívül** 7 9 Nyitrai kerület Érintett kerületek együtt 9 Határmenti régió együtt 12 Határmenti régióból kimaradó 7 Forrás: Szlovák népszámlálás adatai, 2001 *, ** ld. M 1. táblázat
Ipari és építőipar 33 33 39 38 30 31 27 33 38 34 36 31 38
Termelő szolgáltat ás 31 31 33 33 34 31 39 30 33 33 33 33 33
Nem termelő szolgáltat ás 22 22 21 22 24 24 23 26 22 23 22 24 22
Szolg. jellegű ágazatok együtt 53 53 54 54 58 54 62 57 55 57 55 57 55
Összesen
100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100
M. 16. táblázat Magyarországon bejelentett külföldi munkavállalók Szlovák Egyéb külföldi munkavállalók száma, fő 2005 2006 2004 2005 2006
2004 Pest megye Váci kistérség 114 155 133 206 263 Szobi kistérség 31 37 27 28 45 Dunakeszi kistérség 110 116 148 418 481 határmenti régió 255 308 308 652 789 Határmenti régión kívül* 527 685 634 6284 8096 782 993 942 6936 8885 megye összesen Komárom-Esztergom megye Dorogi 780 1371 1231 128 177 Esztergomi 697 1295 1762 673 740 Komáromi 2724 5667 5423 160 187 Tatai 273 347 241 87 99 Tatabányai 577 741 705 287 313 határmenti régió 5051 9421 9362 1335 1516 Határmenti régión kívül** 131 551 516 113 143 5182 9972 9878 1448 1659 megye összesen Győr-Moson-Sopron megye Győri 392 701 743 544 621 Mosonmagyaróvári 482 396 365 342 468 határmenti régió 874 1097 1108 886 1089 Határmenti régión kívül*** 16 16 25 309 328 890 1113 1133 1195 1417 megye összesen Három megye együtt 6854 12078 11953 9579 11961 Forrás: EMMA adatbázis, a külföldiek munkavégzésének a helye alapján *, **, *** ld. M 2. táblázat
89
Szlovák munkavállalók aránya a külföldiekben, % 2004 2005 2006
279 32 495 806 8638 9444
35,6 52,5 20,8 28,1 7,7 10,1
37,1 45,1 19,4 28,1 7,8 10,1
32,3 45,8 23,0 27,6 6,8 9,1
150 714 173 88 290 1415 153 1568
85,9 50,9 94,5 75,8 66,8 79,1 53,7 78,2
88,6 63,6 96,8 77,8 70,3 86,1 79,4 85,7
89,1 71,2 96,9 73,3 70,9 86,9 77,1 86,3
597 236 833 305 1138 12150
41,9 58,5 49,7 4,9 42,7 41,7
53,0 45,8 50,2 4,7 44,0 50,2
55,4 60,7 57,1 7,6 49,9 49,6
M. 17. táblázat Magyarországon bejelentett külföldi munkavállalók megoszlása a vizsgált régión belül szlovák 2004 2005
egyéb 2005
2006 2004 Pest megye Váci 1.7 1.3 1.1 2.2 2.2 Szobi 0.5 0.3 0.2 0.3 0.4 Dunakeszi 1.6 1.0 1.2 4.4 4.0 Szentendrei 0.2 0.2 0.2 7.1 7.5 Veresegyházi 0.0 0.0 0.1 1.3 1.3 6.8 6.6 határmenti régió 3.7 2.6 2.6 Határmenti régión kívül* 7.7 5.7 5.3 65.6 67.7 11.4 8.2 7.9 72.4 74.3 megye összesen Komárom-Esztergom megye Dorogi 11.4 11.4 10.3 1.3 1.5 Esztergomi 10.2 10.7 14.7 7.0 6.2 Komáromi 1.7 1.6 39.7 46.9 45.4 Tatai 4.0 2.9 2.0 0.9 0.8 Tatabányai 8.4 6.1 5.9 3.0 2.6 határmenti régió 73.7 78.0 78.3 13.9 12.7 Határmenti régión kívül** 1.9 4.6 4.3 1.2 1.2 75.6 82.6 82.6 15.1 13.9 megye összesen Győr-Moson-Sopron megye Győri 5.7 5.8 6.2 5.7 5.2 Mosonmagyaróvári 7.0 3.3 3.1 3.6 3.9 1 Pannonhalmi határmenti régió 12.8 9.1 9.3 9.2 9.1 Határmenti régión kívül*** 0.2 0.1 0.2 3.2 2.7 13.0 9.2 9.5 12.5 11.8 megye összesen teljes régió (3 megyéből) 100.0 100.0 100.0 100.0 100.0 Forrás: EMMA adatbázis, a külföldiek munkavégzésének a helye alapján *, **, *** ld. M 2. táblázat 1 Területi átszervezés miatti adathiány
90
2006
összesen 2004 2005
2006
2.3 0.3 4.1 6.8 1.3 6.6 71.1 77.7
1.9 0.4 3.2 4.3 0.8 5.5 41.4 47.0
1.7 0.3 2.5 3.8 0.7 4.6 36.5 41.1
1.7 0.2 2.7 3.5 0.7 4.6 38.5 43.1
1.2 5.9 1.4 0.7 2.4 11.6 1.3 12.9
5.5 8.3 17.6 2.2 5.3 38.9 1.5 40.3
6.4 8.5 24.4 1.9 4.4 45.5 2.9 48.4
5.7 10.3 23.2 1.4 4.1 44.7 2.8 47.5
4.9 1.9
5.7 5.0
5.5 3.6
5.6 2.5
6.9 2.5 9.4 100.0
10.7 2.0 12.7 100.0
9.1 1.4 10.5 100.0
8.1 1.4 9.4 100.0
M. 18. táblázat A munkáltatók által keresett szakmák a régió magyarországi területén FEOR
Komárom
FEOR
Győr-Moson-Sopron
FEOR
Pest
FEOR 1 FEOR 13
1323 1325
építőip. részegység vez vendéglátó. egység vez
3642 3643 3644
idegenvezető recepciós hostess
5112 5119 5122 5123 5124
eladó-pultos vendéglátó üzletvezető cukrász felszolgáló, pultos Szakács, szakács, kínai gazdaasszony, szobaasszony
FEOR 2 FEOR 21
2117 2118
Gépészmérnök +nyelvs Villamosmérnök + nyelv
FEOR 25
biztosítási /egyéb 2522 üzletkötő FEOR 3 FEOR 36
FEOR 5 FEOR 51
5123 5124
felszolgáló szakács
5125 FEOR 53
5314
masszőr
7341 7342
asztalos épületasztalos
7421
lakatos
7449
villanyszerelő
7527
Betonelem-gyártó
FEOR 7 FEOR 72 721 7211 Húsfeldolgozó (hentes, mészáros) 7216 Sütő-, tésztaip. munkás, pék
7216 pék
FEOR 73
FEOR 74 742 7423 7422 7421 7425 743
Forgácsoló Szerszámkészítő Lakatos Hegesztő, lángvágó
7422 szerszámkészítő, 7421 géplakatos,
Gépjármű-és motorszerelő7431 javító Egyéb gépek, berendezések 7439 szerelői, javítói 744 7441 7443 7445
Műszerészek Mechanikai műszerész Elektroműszerész Villamossági szerelők
7443 elektroműszerész, 7445 villanyszerelő, egyéb fém- és 7490 gépipari szakmunkás
FEOR 75
M 18. táblázat folytatása a következő oldalon
91
M 18 táblázat folytatása az előző oldalról FEOR 76 761 Építőmesteri foglalkozások 7611 Kőműves
7611
kőműves
ács-állványozó, 7612 Ács-állványozó
7612
7611 7612 7613 7621 7633
7634 burkoló,
kőműves ács-állványozó vasbetonszerelő víz- és csőhálózat szerelő épület-, építménybádogos
7635 7649
festő és mázoló csővezeték-építő
8193
gyártósori összeszerelő
8199
egyéb feld.ip. gépek kezelôi, gyártósori összeszerelők
9114 9116 9119 9140
konyhalány mosónő, vasalónő takarító kubikos
9190
betanított épip munkás
FEOR 8 Vegyipari alapanyag- és 813 termékgyártók Vegyi alapanyagot és terméket 8133 gyártó gépkezelő
8136 Műanyag-feldolgozó 8193 Gyártósori összeszerelő 8192 Fémmegmunkáló gépkezelő
betanított gyártósori 819 szerelő NC és CNC 8192 gépkezelő,
FEOR 9
betanított építőipari 9190 munkás betanított mezőgazd. 92 munkás
92
M. 1. ábra Elérési lehetőségek Magyarországon, kistérségek szerint
Az "Elérés a hétköznapokon” mutató kiszámításánál az alábbi tényezőket vették figyelembe: • Saját megye székhelye, illetve a legközelebbi megyeszékhely közúti elérési idejének átlaga percben, 40%-os súllyal, • Saját kistérség központja, illetve a legközelebbi kistérség központ közúti elérési idejének átlaga, 40%-os súllyal, • Saját szerep, az adott település intézményi ellátottsága (mennyire van ráutalva más település felkeresésére), pontszám, 20%-os súllyal. A települési pontszámok a fenti három tényezőből adódnak. Értékük: legjobb: 6,00 - leggyengébb: 1,00 pont. Forrás: Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció I. rész (2005)
93
