Világörökség a Duna mentén
Berzsényi Brigitta világörökségi referens Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ Világörökségi és Nemzetközi Főosztály
http://www.forsterkozpont.hu/
Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ Világörökségi és Nemzetközi Főosztály
http://www.vilagorokseg.hu
A Világörökség Listán szereplő magyar helyszínek (8) Kulturális Budapest - a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út (K) (1987 + 2002) Hollókő ófalu és környezete (K) (1987) Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete (K) (1996) Hortobágyi Nemzeti Park - a Puszta (K-kultúrtáj) (1999) Pécs (Sopianae) ókeresztény temetője (K) (2000) Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj (K-kultúrtáj) (2001) Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj (K-kultúrtáj) (2002) Természeti
Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai (T) (1995)
BUDAPEST
BUDAPEST
HOLLÓKŐ
HOLLÓKŐ
AGGTELEK
AGGTELEK
PANNONHALMA
PANNONHALMA
HORTOBÁGY
HORTOBÁGY
PÉCS
PÉCS
FERTŐTÁJ
FERTŐTÁJ
TOKAJ-HEGYALJA
TOKAJ-HEGYALJA
A Magyar Várományosi Listán szereplő helyszínek • • • • • • • • •
1. A római birodalom határai – a római limes pannóniai Duna-parti határvonalának magyarországi szakasza (Kulturális) nemzetközi sorozatjelölés 2. Lechner Ödön művei (kulturális) 3. Esztergom, Visegrád, középkori magyar királyi központok és az egykori Pilisi királyi erdő területe (Kulturális – kultúrtáj) 4.
Balaton-felvidéki kultúrtáj (Kulturális – kultúrtáj)
5.
Magyarországi tájházak hálózata (Kulturális)
6.
Mezőhegyesi Ménesbirtok (Kulturális – kultúrtáj)
7.
Felső-Tisza-vidéki fa harangtornyok ((Kulturális)
8. A Komárom / Komarnoi erődrendszer a Duna és a Vág folyók összefolyásánál - Az erődrendszer magyarországi elemei: Monostori Erőd, Csillag Erőd, Igmándi Erőd (Kulturális) 9.
Budai termálkarszt barlangrendszerei – a Bp-i helyszín bővítése
10.
Ipolytarnóci ősélőhely (Természeti)
A Magyar Várományosi Listán szereplő helyszínek Az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság Világörökség Szakbizottsága javaslatot tesz arra, hogy mely helyszíneket tartja esélyesnek és érdemesnek egy valamikori felvételre a Világörökségi Listára.
2011. évi LXXVII. törvény a világörökségről 8. § (1) A világörökségi helyszínek által hordozott kiemelkedő egyetemes érték ..megőrzése, és a fennmaradást nem veszélyeztető hasznosíthatósága érdekében ..a világörökségi területek .. világörökségi kezelési tervét a Kormány rendeletben hirdeti ki. A törvény 11 pontban sorolja fel, hogy mire kell a kezelési tervek kiterjedni, milyen szempontok figyelembe vételével készül -
315/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet a világörökségi kezelési tervről, a világörökségi komplex hatásvizsgálati dokumentációról és a világörökségi várományos helyszínekről A Kormányrendelet tér ki a kezelési terv készítésének elemeire, a tervkészítés folyamatára. A folyamat első eleme az un. megalapozó dokumentáció (MAD), melyet a kezelési terv készítőjének a megrendeléstől számított 90 napon belül kell elkészíteni és megküldeni a kultúráért felelős miniszter részére. A miniszter a MAD-dal és a kezelési tervvel kapcsolatos feladatainak ellátására a Forster Központot jelölte ki. A miniszter a MAD (illetve a kezelésit terv / KET) véleményezésénél kikéri a hazai világörökségi testület UNESCO MNB VöSzB állásfoglalását.
A kezelési terv készítője a miniszter véleményének figyelembevételével módosított megalapozó dokumentációt, és az annak alapján kidolgozott kezelési terv tervezetét a miniszter véleményének kézhezvételét követő 90 napon belül elkészíti. Az elfogadott kezelési terv Kormányrendeletben kerül kihírdetésre
VÉDELEM ÉS KEZELÉS
INTEGRITÁS és/vagy HITELESSÉG
KRITÉRIUMOK ( i – X)
KIEMELKEDŐ EGYETEMES ÉRTÉK
KRITÉRIUMOK Kulturális örökség -olyan műemlékek (építészeti, monumentális festészeti vagy szobrászati művek, régészeti elemek); - (épület)együttesek (összefüggő vagy különálló építmények); - helyszínek (az ember, vagy az ember és a természet közös alkotása) minősülhetnek, amelyek megfelelnek a hitelesség (történelmi autentikusság) kritériumának és a következő hat kritérium legalább egyikének: (i)
az emberi alkotószellem remekműve (pl. a Tadzs Mahal, az athéni Akropolisz vagy a gízai és dahsuri piramisok); (ii) egy meghatározott időszakon vagy kulturális területen belül jelentős mértékben hatott az építészet / a technológia / a műemlékek / a várostervezés / a tájkialakítás fejlődésére (pl. Budapest Duna-parti látképe és a Budai Várnegyed); (iii) egyedi (de legalábbis kivételes) megtestesítője egy élő vagy már letűnt civilizációnak (pl. a Pécsi ókeresztény sírkamrák vagy a Tokaji történelmi borvidék); (iv) egy építészeti stílus / együttes / technológia, vagy az emberiség történelme egy vagy több korszakát tükröző táj kiemelkedő példája (ennek a kritériumnak hazánk több helyszíne is megfelel: Budapest, Pannonhalma, Pécs és a Hortobágy); (v) egy vagy több kultúrát képviselő, hagyományos emberi letelepedés vagy területfoglalás kiemelkedő példája (pl. Hollókő ófalu, a Hortobágy és Fertő kultúrtáj); (vi) kapcsolódik kivételes, egyetemes jelentőségű eseményekhez vagy élő hagyományokhoz, ideákhoz vagy meggyőződésekhez, művészeti vagy irodalmi művekhez – ez a kritérium csak egy másik kritériummal együtt alkalmazható (pl. a Pannonhalmi Bencés Főapátság).
A kulturális örökségek között tartjuk számon az ún. kultúrtájakat (történeti tájakat), amelyek az ember és a természet kölcsönhatása révén alakultak ki
KRITÉRIUMOK Természeti örökség - esztétikai vagy tudományos szempontból rendkívüli értékű fizikai és biológiai képződmények vagy képződménycsoportok; - a tudomány vagy a megőrzés szempontjából rendkívüli értékű geológiai és fiziográfiai képződmények, a kihalástól fenyegetett állat- és növényfajták lakó- ill. termőhelyéül szolgáló, pontosan körülhatárolt területek; - természeti tájak minősülhetnek, amelyek megfelelnek az integritás (érintetlenség, sértetlenség) kritériumának és a következő négy kritérium legalább egyikének: (vii) rendkívüli természetes szépségű és esztétikai jelentőségű természeti jelenség vagy terület; (viii) kiemelkedő példa a nagy földtörténeti korszak(ok) megjelenítésében, beleértve az élet kialakulásának nyomait; a földfelszín alakulásának jelentős, folyamatban lévő geológiai folyamatait, illetve jelentős geomorfológia vagy terepalakulati jelenségeket; (xi) kiemelkedő példája a jelenleg is folytatólagos ökológiai és biológiai folyamatoknak - a földi, vízi, partmenti és tengeri ökoszisztémák, állat- és növénytársulások evolúciós fejlődésében; (x) a biológiai sokrétűségnek az „in situ” fenntartása szempontjából a legjellegzetesebb és legjelentősebb természeti élőhelyeit tartalmazza, beleértve a veszélyeztetett, a tudomány és a megőrzés szempontjából kiemelkedő egyetemes értéket képviselő fajokat. „Vegyes” világörökségi helyszínek
A KRITÉRIUM / KEÉ ATTRIBÚTUMOKBAN nyilvánul meg
ATTRIBÚTUMOK: - forma, tervezés, anyagok; - használat és funkció; - hagyományok, - kezelési módok; - környezet; - nyelv, érzés, stb.
VÉDELEM és KEZELÉS: hogy a felvételkori KEÉ fennmaradjon és még jobban kibontakozhasson Az ATTRIBÚTUMOKNAK forrásokkal igazoltan HITELESNEK kell lenniük és meg kell felelniük az INTEGRITÁS szempontjainak, azaz minden attribútumot magukban foglalni
A kezelési terv
integrált, minden szempontra kiterjedő
1. kultúráért felelős miniszter / Forster Központ (Vö Titkárság)
pragmatikus, lényegre törő, koherens egyszerűen továbbfejleszthető
2. hatóságok és a gondnokság
felhasználóbarát, közérthető szerethető, vállalható, kommunikálható
3. állami és önkormányzati szervek, egyházak, társadalmi és egyéb szervezetek, természetes személyek
megfeleljen a felhasználónként eltérő elvárásoknak
A világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény által előírt KEZELÉSI TERV ELŐKÉSZÍTÉSÉNEK MENETRENDJE (a 315/2011. Kormányrendelet szerint) A kezelési terv elkészítése: ≈ 330 nap; Kormányrendeletben történő kihirdetése: ≈ 420 nap 0. nap
A kezelési terv készítőjének (KTK) megbízása
90. nap
Megalapozó dokumentáció (MAD) elkészül
105. nap
Miniszteri (Világörökség Szakbizottság) vélemény a MAD-ról
195. nap
A módosított megalapozó dokumentáció és a kezelési terv tervezete elkészül A kezelési Terv nyilvános Közigazgatási egyeztetés Társadalmi egyeztetés ↓ ↓ A kezelési terv tervezetének írásos Véleménynyilvánítás véleményezése (tulajdonosok, egyházi, társadalmi (önkormányzatok, államigazgatási szervek, és egyéb szervezetek) szakig. szervek, gondnokság)
210. napig
225. napig
„Közigazgatási” (egyeztető) tárgyalás a kezelési terv tervezetéről (önkormányzatok, államigazgatási szervek, szakig. szervek, gondnokság)
Társadalmi egyeztető tárgyalás a kezelési terv tervezetéről (tulajdonosok, egyházi, társadalmi és egyéb szervezetek)
240. nap
A Miniszter dönt a fennmaradt vitás kérdésekről ↓
A Miniszter a KTK részére javasolja az egyeztető tárgyaláson elhangzottak figyelembe vételét
255. nap
A módosított kezelési terv tervezet elkészül
270. nap
A Világörökség Szakbizottság véleménye a kezelési terv tervezetéről: módosítás kell / elfogadja Ennek alapján a Miniszter dönt:
300. nap
330. nap
↓ A Miniszter módosítási javaslata
↓ Módosítás nem szükséges
↓ Az újramódosított kezelési terv tervezet elkészül ↓ A Miniszter a Kormány elé terjeszti a kezelési tervet
420. nap
↓ A kezelési terv kormányrendeletben kihirdetésre kerül
A mad-ket készítés vezetője Forster Központ
A Forster Központ mad-ket készítés minőségbiztosítási csapata Koordinátor:
Mad-ket-készítő vállalkozó: és bevont szakértők (beleértve a világörökségi gondnokság munkatársait)
Műemlékbemutatási és műemlékgondozási konzulens:
Régészeti örökségvédelmi konzulens:
Településfejleszt ési és turisztikai Konzulens: Világörökségi helyszíni egyeztetések facilitátora:
A KEZELÉSI TERV ELEMEI MEGALAPOZÓ DOKUMENTÁCIÓ (MAD) I.
Bevezető
II.
Azonosító adatok
I.
Azonosító adatok
III.
Leíró rész
II.
A KEÉ összegzése
IV.
Elemző rész
III.
V.
Háttéranyagok és előzmények
A KEÉ megőrzésének, fenntartásának és bemutatásának céljai és stratégiái
KEZELÉSI TERV KEZELÉSI KÉZIKÖNYV I.
A megalapozó dok. naprakészen frissítve
II.
A kezelési tervben foglalt stratégiák és célok elérését szolgáló cselekvési programok, rövid- és középtávú akciótervek
IV.
Kezelési módok, korlátozások, tilalmak részletes leírása
V.
Társadalmi-szakmai részvétel a kezeléssel kapcsolatos döntéshozatalban
III.
A kezelési terv szerinti folyamatos követőfigyelés (monitoring) eszközei
VI.
Finanszírozás
IV.
Operatív együttműködési címlista
VII. Monitoring
A KEZELÉSI TERV ELEMEI MEGALAPOZÓ DOKUMENTÁCIÓ (MAD) Adatok összesítése
KEZELÉSI TERV
Elemzés
Normatív tartalom KEÉ alapján
Értékelés
KEZELÉSI KÉZIKÖNYV Operatív végrehajtás Helyszín kezelője
Állam
Állam - helyi szereplőkkel egyeztetve
Jelenlegi állapot
Célok
Eszközök
7 évente felülvizsgálat
