„Ez a föld túl kicsi és túl nagy ahhoz, hogy az összekötő szálak elszakadhatnának, s ha mégis elszakadnának, akkor az emberi mivolt teng-leng a semmiben, és semmivé válik maga is.” /Fekete István/
A SZÜLŐFÖLD ISMERETÉRE ÉS SZERETETÉRE NEVELÉS LEHETŐSÉGEI AZ ÉVENKÉNTI OSZTÁLYKIRÁNDULÁSOK SOROZATÁBAN
Jelige: ROUSSEAU
Tartalomjegyzék Bevezetés ............................................................................................................................................... 3 Az osztályfőnök .................................................................................................................................. 3 Az osztályfőnöki óra ........................................................................................................................... 4 Osztály vagy közösség?....................................................................................................................... 4 Ember és természet ........................................................................................................................ 5 Magyarország=haza=szülőföld=lakóhely… ..................................................................................... 6 Az osztálykirándulás ........................................................................................................................... 8 A mi vezetőnk ................................................................................................................................... 12 Nevelési területek ............................................................................................................................ 12 A mi kirándulásaink .......................................................................................................................... 17 Velem – Nyárbúcsúztató - 2011.10.01.......................................................................................... 17 Budapest - Ősz - Csodák-2012.09.29. .......................................................................................... 18 Kőszegszerdahelyi kirándulás -2012.05.29. .................................................................................. 18 Sümeg-Badacsonytomaj – 2012. 06.12. ....................................................................................... 19 Bérbaltavár - Jeliben jártunk - rhododendront láttunk – 2013.05.10. ............................................ 20 Velemi túra a Szent Vidnél -2013.10.07....................................................................................... 21 Ajka-Herend-(Nagyvázsony)- 2013.06.11. .................................................................................... 21 Szentgotthárd - "Zarándoklat" és élményfürdő - 2014.05.09. ..................................................... 22 Nick – Egy újabb közös élmény– 2014.06.13. ............................................................................... 22 Budapest- Állati élmények- 2015.06.09. ....................................................................................... 23 Ivánc - Az „utolsó”– 2015.06.12. ................................................................................................. 24 Összegzés ............................................................................................................................................. 25 Képek jegyzéke ..................................................................................................................................... 26 Felhasznált irodalom ............................................................................................................................ 27
2
Bevezetés 1997-ben szereztem diplomámat a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola magyar-történelem szakán. Mindig is érdekelt és foglalkoztatott a múlt, a magyarság múltja, országunk, hazánk emlékei és gyönyörű tájai. Nem véletlenül egyik kedvenc idézetem Tamási Áron jól ismert gondolata: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne”. Első tanítványaim kiselsősök voltak, egy évig napközis nevelőként dolgoztam velük. Voltunk kirándulni a közeli Kőszegen, ekkor még – 1997-ben, kezdő pedagógusként - inkább a praktikusság és a közelség vonzott. Amikor átkerültem felső tagozatba tanítani, először a gyerekek világával kellett kicsit megismerkednem; mi érdekli, mi vonzza őket. Hamar kiderült, a kiskamaszoknak mennyire fontos a szabadság, a természet, mégis - a már akkor szervezett kirándulásokon - látszott a tanulmányi kirándulásokat a hátuk közepére sem kívánták. 1999-ben született meg kisfiam, 2001-ben pedig kislányom. Születésük utáni visszatérés nagy lendületet adott a tanításhoz. Egész más dolgok kezdtek engem is foglalkoztatni, s anyaként talán a gyerekekhez való viszonyom is megváltozott. Bár saját gyerekeim még kicsik voltak, beláttam, nem csak az a fontos, amit én akarok, és nem csak az lehet jó, amit én annak gondolok. Jók lehetnek a gyerekek ötletei is, s ha mégis ragaszkodtam a saját terveimhez, tudtam, először meg kell győznöm a diákokat, hogy az miért is jobb így. Első osztályomat, ahol 4 évig lehettem osztályfőnök, 2002-ben kaptam a Jóistentől, azóta – nagy örömömre - folyamatosan élvezhetem az osztályfőnökség szépségeit és nehézségeit. Idén ballagtattam el harmadik osztályomat, így 12 év osztályfőnöki tapasztalat áll mögöttem.
Az osztályfőnök Az „osztályfőnök” kifejezés nem igazán hízelgő, és még azt a szerepkört sem igazán fedi le, amelyet ebben a minőségben egy pedagógusnak el kellene látnia. Ugyanis a megnevezés egy alá-, fölérendeltségi viszonyt feltételez: valakinek a főnöke. Én úgy gondolom és tapasztalom, ha partnerként kezelem tanítványaimat – nem haverként! – akkor a fenti viszonyrendszer oldódik. Ezáltal a hagyományos osztályfőnöki szerepben nem főnöke, és nem adminisztrátora, hanem társa, nevelője, összetartója lehetek diákjaimnak.1 Minden osztály, amit végigviszünk a ránk bízott úton, nyomot hagy bennünk. A pedagógiai kultúránkon, jellemünkön, tapasztalatainkon és ismereteinken is. Szerintem az a pedagógus
1
Bíró I.-Csillag F. 2005. p.20.
3
gazdagodik leginkább az együtt töltött évek alatt, aki azt is nyilvántartja, amit ő tanult a gyerekektől, nemcsak azt, amit ő tanított. 2
Az osztályfőnöki óra Az osztályfőnöki órák beszélgetésein kiderült, a gyerekek azt szeretik legjobban ezeken
az
órákon,
ha
programokról
beszélünk,
vagy
tervezzük
az
év
végi
KIRÁNDULÁSOKAT. Amint kimondtuk e szót, mint egy varázsige hatott rájuk. Elkezdtek fantáziálni, terveket szőttek, kicsit talán túl is képzelődtek. De beleszőtték mindebbe a vágyaikat. Milyen vágyaik is vannak a 10-14 éves gyerekeknek egy kiránduláson? Elsősorban: együtt lehessenek a többiekkel, ne kelljen tanulni, kicsit felszabadulhassanak, énekeljenek-játszanak, nem szólnak rájuk a szüleik. Nem valószínű azonban, hogy sokuknak eszébe jutott volna az, hogy azért menjen szívesen kirándulni, mert megismerheti hazájának egy darabját, szeletét. Nekem viszont, ezt a rejtett célt is az ő vágyaikba kellett csempésznem, észrevétlenül, hogy maradandó emlékké váljanak ezek az együtt töltött percek, órák, esetleg napok.
Osztály vagy közösség? Egy osztály még nem közösség. A közösségfejlesztés nem értékmentes folyamat. Ezért van nagy jelentősége annak, hogy mennyiben vesznek benne részt maguk a diákok. A közösség fejlesztése is különböző formát igényel az egyes évfolyamokon. Az osztályfőnöki tervben minden évfolyamon más és más célok szerepelnek a környezet és a szülőföld megismertetése témakörében. Ötödik osztályban igen érzékenyek még a gyerekek a természeti és történeti értékek iránt. Jó ilyenkor a történelmi ókorral és kora középkorral kapcsolatos tanulmányi kirándulási helyeket felkeresni, és arra kell törekedni, hogy olyan kirándulások legyenek a tarsolyunkban, amelyek a játékos természetismeretet és a szabadban való sportot, mozgást is lehetővé teszik. Magam is tisztában voltam vele, hogy a városi látogató túrák nem szerencsések 5. osztályban. Ez az időszak az érdeklődés fenntartásának, a sokirányú programok szervezésének, élmények megszerzésének, a beszélgetések és rácsodálkozások kifejezésének időszaka. A gyerekek álmodoznak, nagy bennük a tenni vágyás készsége. Ezen osztályoknál tapasztaltam meg először, milyen jók is az ún. „ősember-programok”. A kicsit nomádabb körülmények között lakás 1-2 napig még nem a világ vége, jó kézzel enni, sátorban vagy földön aludni, elszakadni 2
Bíró I.-Csillag F. 2005. p. 54.
4
a wifitől. 3 Ebben a korban a tanulók a közösségi fejlődés különböző szintjén állnak. Vannak már hagyományaik, ezek azonban még nem gyökereznek elég mélyen, ha nem ápoljuk őket, könnyen elhalnak. Az aktívákban már megjelenik a „mi”-tudat. Nemcsak önmagukért éreznek felelősséget, hanem társaikért is, a felelős függést ők azonban még csak az osztályfőnök felé érzik. 4 Hatodik osztályban a szubjektív kapcsolatrendszer összezárul, elsőrendű szerepet kap a közös élmény, a szolidaritás. Ilyenkor tűnik először az osztály homogénnek. A gyerekek közötti kapcsolatok erősek, de még differenciálatlanok. A játék, sport, kirándulás, túra területén is jelentkezik komplexebb tevékenységre törekvés. Ekkor már a rövidebb kirándulásokat maguk is képesek szervezni, bonyolítani, bár annak tartalmi feladatának meghatározása még pedagógus vezetéssel történik.5 Míg az 5-6. osztály fő vonalaiban egységes, a hetedik osztályban már fordulat tapasztalható. Az osztály struktúrája megváltozik, a homogén összetartozás érzése bomlik. A barátságok leszűkülnek két emberre. A kirándulás, sport szervezésében jellemző az önállóságra törekvés. Szeretik, ha az osztályfőnök a túra során nem, mint vezető, hanem mint az egyik résztvevő viselkedik.6 Nyolcadik osztályban gyakori, hogy visszaesik a tanulók közösségi tevékenysége. Ezt az évfolyamot a kettősség jellemzi; mint az iskola legfejlettebb évfolyama irányít, ugyanakkor már kifelé kacsintgat az általános iskolából. Ekkor ugrásszerűen megnő a kirándulások, sport, túrák iránti igény, ehhez a „vándorlási” kedvhez jól fejlett szervezőkészség is párosul. A kirándulások tartalmi részére is képesek már koncentrálni. 7 Ember és természet
Az emberiség versenyt fut önmagával. A technológia fejlesztése saját pusztulásunkat vetíti elő, megfoszt minket az elmélkedéshez szükséges időtől. Egyre zajosabb világban élünk. A modernizáció nemcsak a technikai szintet emelte, hanem a zajszintet is. A városi élet részei: a csörömpölés, a dübörgés, a kattogás, a robbanás, a pufogás, zúgás, zakatolás. E kényszerű zajforrásokat még saját otthonunkban is tetézzük. Bömböltetjük a magnót, rádiót,
3
Bíró I.-Csillag F. 2005. p. 92. Majzik Lászlóné Dr.(szerk.) 1980.p.37. 5 Majzik Lászlóné Dr.(szerk.) 1980.p.50-54. 6 Majzik Lászlóné Dr.(szerk.) 1980.p.60. 7 Majzik Lászlóné Dr.(szerk.) 1980.p.73. 4
5
televíziót, vagy mi magunk üvöltözünk, visítunk. A legszomorúbb és legszörnyűbb, hogy mindezt kezdi megszokni az ember. Pedig ez nemcsak károsít, hanem fáraszt is. A csendről a gyerekeknek – sajnos – a társtalanság, magányosság jut az eszükbe. Számukra is sokszor ez már természetellenes. Pedig vannak olyan pillanatok, napszakok, életszakaszok, amikor az embernek szüksége van a csendre. Ezt biztosítja a természet, ahol megpihenünk, kikapcsolódunk. 8
1. kép
Törekednünk kell arra, hogy minél jobban ismerjük a minket körülvevő világot. Környezetünket nemcsak alakítani, de védeni is kell tudni. Ezt iskolai kirándulással kapcsolatosan is lehet tevékenykedtetni, itt is meg kell határozni környezetvédelemmel kapcsolatos célkitűzéseket. 9 Magyarország=haza=szülőföld=lakóhely…
Magyarország a világ országainak csupán az egyike, de ez a mi hazánk. A hazát és a hazaszeretetet sokan tágan értelmezik. A hazaszeretet ragaszkodás elődeinkhez, szüleinkhez, a szülőföldhöz, az anyanyelvhez, népünk múltjához, hagyományaihoz, ahhoz a közösséghez, amelyikben élünk.10 A mai ember tisztában van-e a hazaszeretet fogalmával? Ezernyi tudós, művész, író és költő munkája bizonyítja, mennyi mindent nyújthat egy apró ország Európa szívében. Mindannyiunk egészen máshogy fejezi ki azt, hogy mi a haza. A haza misztikus fogalom, jelenthet sorsközösséget, nyelvi, faji, történelmi, lelkületi összetartozást, de földrajzi
8
Majzik Lászlóné Dr.(szerk.) 1980.p.211-213. Majzik Lászlóné Dr.(szerk.) 1980.p.209-210. 10 Majzik Lászlóné Dr.(szerk.) 1980.p.222. 9
6
körülhatároltságot is, ahol az ősökhöz köt minden rög, amiből az élet kinőtt; de jelenti a jövőt, a személyes, családi és keresztény sorsot is. A haza magába foglalja családjainkat, barátainkat, az anyanyelvünket, az otthonunkat, de lehetőséget kínál álmaink megvalósításához is. Sajnos manapság tapasztalhatjuk, milyen szörnyűséges hazátlanként élni a nagyvilágban! A haza nem csak egy szó, egy hely vagy egy fogalom. A haza egy érzés, amely bárhová megyünk, bármit teszünk, bárkivé is válunk, elkísér. Magyarnak lenni dicsőséget és kötelességet jelent, mert itt születtünk, és ez az egyetlen hely a világon, ahol otthon lehetünk. Szeressük ennek a kis országnak a színességét, forró nyári napokon a Balaton hűsítő vizét, a Bakony káprázatos csúcsait, a tavaszi szellő illatát, a paprikás krumplit, a pusztaötöst és az alföldi csikósokat! Csodáljuk az őseinket, a legendáinkat, a művészeinket és hőseinket! Magyar népmeséken nőttünk fel, adjuk tovább majd őket! Bármi is történjék, egyet tudjunk: magyarul imádkozni és magyarnak maradni!11 Kevés az a nemzet, akinek himnusza a nemzetére áldást kérő imádság, és nem öndicsőítő, vagy felsőbbséget hangsúlyozó óda. A hazaszeretet kötelesség jellegét Isten jelölte ki, így annak nincs szabadon választható tartalma: „A nagy világon e kivűl Nincsen számodra hely; Áldjon vagy verjen sors keze: Itt élned, halnod kell.” A lakóhely része a hazának, mindenki a lakóhelyéhez fűződő érzelmein keresztül szereti meg tágabb hazáját. Ha foglalkozunk a szülőföld jelenével és múltjával, az sok ismeret, élmény és gazdag érzelmek forrása. Az ismerkedés országunk vagy hazánk tájaival szép közös programja lehet az osztálynak. 12 A mai világban a korábbiakhoz képest hihetetlen mértékben megnőtt azoknak a gyerekeknek, fiataloknak az aránya, akiknek kizárólag az iskolában van esélyük arra, hogy értékes kultúrával találkozzanak. A gyerekek igen nagy hányada az iskola segítsége nélkül sohasem fedezheti fel, hogy van múzeum és könyvtár, vagy, hogy a televízióban nemcsak horrort és thrillert lehet nézni, hanem igazi filmművészetet, vagy itt találkozik először - és lehet, hogy utoljára is – a színházi élménnyel. A pedagógus ill. az osztályfőnök segítsége nélkül a
11 12
http://www.padanyi.uni-pannon.hu/101018_mitjelentszamomraahaza_11r.pdf Majzik Lászlóné Dr.(szerk.) 1980.p.188.
7
gyerekek igen nagy hányadának nincs esélye arra, hogy értelmesen töltse a szabadidejét.
13
Fontos, hogy sok élmény érje a gyerekeket, mégpedig különféle élmények. Kellenek nagy közösségi élmények, amelyek egymás megtapasztalásáról szólnak, arról, hogy együtt lenni jó, közösségben lenni jó.
14
A közösségalakítás legjobb fórumai az osztálykirándulások.
Tapasztalatom szerint egy jó kirándulás lebonyolítása, sőt sikere érdekében komoly előkészületeket kell tenni.
Az osztálykirándulás A kirándulás, mint tanórán kívüli nevelőmunka lényeges szerepet tölt be a nevelés céljának megközelítésében Kiegészíti, elmélyíti, továbbfejleszti a tanórák nevelő hatását. Egy kirándulás több, mert keretében olyan nevelési programozásra kerül sor, amelyre tantárgyi órákon, de még osztályfőnöki órákon sem nyílik lehetőség. Felkészít egy életgyakorlatra is: sokirányú kapcsolat szövődhet az iskola évfolyamai között a szervezett szabadidő alkalmas arra, hogy a gyermekek célszerű, hasznos tapasztalatokat szerezzenek a felnőttek életéről részt vehetnek egy „kisebb családi munkamegosztásban”
2. kép
először látják el maguk önkiszolgálását lehetőségük nyílik a mozgással, testedzéssel, sporttal együtt járó programokra felüdülést, kikapcsolódást is eredményez játék, versengéssel társult testmozgás és az aktív és passzív pihenés különböző módjai
13
Szekszárdi Júlia (szerk.): Nevelési kézikönyv nem csak osztályfőnököknek.2001.p.13.
14
Szekszárdi Júlia (szerk.): Nevelési kézikönyv nem csak osztályfőnököknek. 2001. p.159.
8
3. kép
mivel közvetett pedagógiai irányítással történik, megvédi a tanulókat szabadidejük szétszabdalásától, a programok egymásra halmozásától, az érdeklődés felszínes csapongásától egyúttal segíti őket, hogy egyéni értékeiket, hajlamaikat, képességeiket kipróbálhassák, alkotásra,
kreativitásra,
önmaguk
tehetségének
bizonyítására
módot
adó újabb
tevékenységeket ismerhessenek meg, próbálhassanak ki. 15
4. kép
Iskolánk pedagógiai programjában szerepel, hogy az osztálykirándulásokra mikor és hogyan kell időt szakítani. Idén ballagott osztályom a legfrissebb élményem a kirándulások tekintetében is, és azért is, mert velük sikerült először megélnem és megvalósítanom, hogy minden évben többször, akár több napra is elmenjünk kirándulni. A 21 diák 2011 szeptemberétől az én osztályfőnökségem alatt kezdte az 5. osztályt. Nem volt kitűnő társaság, átlagos gyerekek voltak mind a 21-en, mégis kitűntek és átlagon felülivé váltak az osztálykirándulások tekintetében. A többi osztály és évfolyam irigykedve mutogatott, hogy ők már megint kirándulni mennek, ők már megint miért 15
Majzik Lászlóné Dr.(szerk.) 1980.p.275-279.
9
mehetnek több napra? Bevallom, nagyon büszke voltam rájuk, hogy ők is értékelik azt, hogy én mindig elviszem őket az ígért programra. Nem mondom, hogy nem féltem, kivel milyen gond lesz, de a Jóisten kegyelme és óvása soha nem engedte, hogy bárkivel olyan baj legyen, ami miatt ezt később megbánhattuk volna. Így utólag ezt tényleg Isteni kegyelemnek gondolom. De azért is zökkenőmentesen zajlottak le az utak, mert minden esetben volt egy megállapodás közöttünk. Volt egy egyezség mind a programot, mind a közös szabályokat illetően. Ötödiktől fogva úgy terveztük, hogy legyen egy nap, amikor évfolyamtársainkkal közösen egy napra megyünk kirándulni, de legyen egy olyan több napos együttlét is, ahol csak MI vagyunk ott. Az egynapos kirándulásnak megmaradt jobban a tanulmányi jellege, de ügyeltünk arra, hogy akkor is legyen elég szabadidő, szórakoztató együttlét, senki ne unatkozzon és maradjon emlék is.
5. kép
Csak a legszükségesebb időt töltöttük múzeumokban, inkább csoportos, akár vetélkedős formákban ismerkedtünk a nevezetességekkel.
6. kép
A többnapos kirándulásnak egyáltalán nem volt tanulmányi jellege, kötelezővé sem tettük, mégis nagy szónak tartottuk, hogy az osztály 80-90%-a ezekre is mindig eljött, nem
10
sajnálva a hétvégéjét. Itt – az éjszakai csínyeket is beleértve – a kötetlenség élménye tette különlegessé a napokat.
7. kép
Bármelyik kirándulásra is gondolok, voltak szabályok – nem sok – de azok betartása mindenkinek kötelező volt: 1. szabály: PONTOSSÁG: A találkozó és indulás idejét mindenki tartsa be! 2. szabály: KÖZÖSSÉG: Mindig együtt kell maradni, főleg a nagyvárosokban! 3. szabály: VISELKEDÉS: Nyilvános helyeken megfelelő magatartás! 4. szabály: MÁSOK: Nem hozunk szégyent egymásra!16 Hogy ezek a kirándulások megvalósulhattak kellettek a GYEREKEK, hogy akarják, s ezért képesek voltak összefogni, összetartani, hatni egymásra. Szívesen voltak osztálytársaikkal, vagy azok egy részével. Kellettek a SZÜLŐK, akik jogosan elvárták – de meg is kapták – hogy gyermekük az osztálykirándulás napjaiban is teljes biztonságban legyen, és a családi költségvetést sem akarták túlterhelni. Ezt is
figyelembe
soha nem drága és messzi
úti célokat tűztünk
ki.
kevesebb utazást –
Mindig
inkább
minél
vagy esetleg ingyeneset látnivalóval, legtöbb
s
együtt
ami
a
több legfontosabb,
töltött
idővel.
előfordult, amikor ez egy volt.
véve,
4
órás
ez
persze
gyalogtúra
8. kép
.
16
Szekszárdi Júlia: Szükség van-e egyáltalán osztálykirándulásra? http://www.osztalyfonok.hu/cikk.php?id=660
11
És kellett az, hogy OSZTÁLYFŐNÖKKÉNT, teljes felelősséget vállaljak a rám bízottakért, kemény feladat lett volna olyan gyerekekkel együtt lenni napokig, akik ahol csak módjuk lett volna rá, megszegik a szabályokat. Meg kellett és – hála – meg is lehetett bennük bízni. És persze kellett egy olyan lelkes, bátor, tapasztalt, természetet ismerő VEZETŐ – jelen esetben egy szülő – aki a túrák vezetését minden alkalommal felvállalta. Fontos volt a személye azért is, mert a fiúkra férfiember is rá tudott nézni.
A mi vezetőnk Harmonikus, kiegyensúlyozott, sőt karizmatikus egyéniség, sokoldalú szakmai felkészültséggel. Olyan, mint egy modern polihisztor, aki saját szakterületének ismeretén túl még jó szervező, térképész, geológus, történész, szakács, pedagógus, zenész stb.. Sokoldalú felkészültsége biztosíték volt a túra közben felmerülő problémák hatékony kezelésére. Az egyéniségéből sugárzó testi-lelki harmónia pedig megteremtette azt a hangulatot, amely ünnepi élménnyé emelte a vele töltött órákat, napokat a csoport tagjai számára. Mivel jó kapcsolatteremtő képességgel rendelkezik, könnyen megtalálta a „kulcsot” a gyerekekhez. Mozdulatai, tettei modellértékűek voltak számukra. A túrák során bizonyított pozitív példamutatása tette őt valóban elfogadott vezetővé.
9. kép
A kirándulások időpontját a tervünkben előre meghatároztuk, általában június első hetére esett. Megszervezéséért mindig én – mint osztályfőnök – voltam a felelős. Önkéntes alapon szerveződtek, költségeit (útiköltség, étkezés, belépők) a tanulók fedezték, melyet a szülőkkel mindig előre egyeztettem és megbeszéltem.
Nevelési területek A kirándulásokon az érzéki-megismerő tanulás, a cselekvő-felfedező magatartás dominál. Ösztönzi a kollektív és egyéni érdeklődés kialakulását. A szabad idő megszervezése, az önkiszolgálás, a tanulási helyzeteken kívüli csoportos tevékenységek és együttesen megélt élmények képezik fontos előnyeit. Jelentős személyiség és közösségfejlesztő hatású. 12
Egy-egy túra vezetése komplexen formálja a diákokat, egyszerre több nevelési területet is érint. pl. a közös étkezést előkészítő krumplihámozás a fegyelmezett munkára nevelést, új ismeretek gyarapítását és a közösség szolgálatát is jelenti egyben. A természetjárás során az alábbi nevelési részterületek valósulnak meg: A. B. C. D. E. F. A.
erkölcsi-világnézeti nevelés honismeretre nevelés munkára nevelés egészséges életmódra nevelés esztétikai nevelés közösség építése Világnézet azoknak a véleményeknek az összessége, amelyeket a természetről,
hazáról, az emberiségről, a világmindenségről vallunk, és amelyek meghatározzák belső értékrendünket,
motiválják
mindennapi
tetteinket.
Elsődleges
célunknak
a
Haza
megismertetésének kell lennie. A fokozatosság elve alapján először a lakóhelyet, a szűkebb szülőföldet, majd egyre távolabbi tájegységeket, azoknak természeti, történeti, gazdasági és művészeti értékeit kell megmutatni diákjainknak. B.
Elmondható, csak közvetlen tapasztalati úton, egyéni élmények alapján alakulhat ki
erős érzelmi-értelmi kötődés egy megmászott hegyhez, egy végigkúszott barlanghoz, egy táborhely növény- és állatvilágához,
10. kép
egy vidék népviseletéhez, a földeken, erdőkben dolgozó emberekhez, tájházakhoz, múzeumokhoz. Ebből a sokféle élménymozaikból áll össze a hazáról alkotott képünk. C.
A fizikai erőfeszítést igénylő munkáknak erkölcsi értéke is van, egy túra során például
az, hogy nem csak önmagunk érdekében végezzük el pl. az „erdei nagytakarításokat”, hanem azok kedvéért is, akik kirándulóként majd az erdőben keresnek felüdülést. Az egész héten „ülő ember” számára ezek a munkák változatosságot jelentenek. Az otthoni gépesített konyha kényelme után a szabadban sütött-főzött étel sokszorosan jobb ízű; nem jelent ilyenkor „munkát” a rőzsegyűjtés, a tűzrakás, inkább izgalmas, élvezetes szórakozássá válik. Munkát
13
jelent számtalan egyéb feladat elvégzése: felkészülés egy ismertető kiselőadásra, egy műsorra, vagy épp a túrafelszerelés összeállítása sorolható ide. D.
Az egészség szervezetünk jól működése. Testünk és lelkünk teljes együttes egészségét
jelenti. Ehhez az állapothoz szükség van a szabad levegőn végzett mozgásra, a napfényre, a víz jótékony hatására. A mozgás örömére mindenkinek mindig szüksége lenne. Egy-egy túra során a gyerekek észre sem vették, hogy milyen intenzíven megmozgatták egész testüket. Nem csupán a lábunk dolgozott, hanem a hátizsákot tartó mell- és vállizmok, sőt a tájat pásztázó szem izmai is. Ügyelve a menetsebességre, a mértéktartásra és a fokozatosságra a kimerülést mindig egy kis pihenővel előztük meg.
11. kép
A szabadban való mozgáshoz megfelelő túraöltözék is kellett, többször mondták cserkészeink a találó mondókáikat:„A túra – te kis bohó – nem divatbemutató!”
12. kép
A szabadban való mozgástól általában az étvágyunk is javult, voltak olyan társaink, akik a fogyasztható erdei termésekkel, gyógynövényekkel is megismertettek minket.
13. kép
14
Természetesen a túrák utáni tisztálkodás, az egyéni higiéné fontosságáról sem feledkeztünk meg, amelyet a „nyugodt” éjszakai pihenésnek kellett követnie. E.
A „szép” felfedezése minden évszakban, minden tájon fontos feladat. De nem csak
látni, hanem hallani is kell az erdő hangjait, a vizek csobogását, a madarak dalát vagy épp a csend muzsikáját. Érezni a záporok utáni üde, friss levegőt, az őszi esők áztatta avar fanyar illatát. Nagy szüksége van minderre a benzingőzhöz szokott orrunknak és tüdőnknek, a zajos forgalomtól tompult idegeinknek. Nehéz volt ránevelni a kis túrázókat, hogy nem éppen a legfontosabb túrafelszerelés a menetközben bömbölő magnó, telefon vagy mp3. Egy zajban élő ember sokkal hangosabb. Ebből kell kiszakítani, megnyugtatni, lecsendesíteni őket. Hogy legyen lelki csendjük elgondolkodni. A természeti szépségek mellett megcsodáltuk az emberi kéz alkotásait is, azokat a művészi értékeket, amelyeket elmúlt évszázadok hagytak ránk örökül.
. 14. kép
Értékeltetni kell a gyerekekkel a népművészet kincseit, a népviselet, népi építészet, népköltészet emlékeit, amelyek évszázados csiszolódás folytán nyerték el formájukat. A látnivalók passzív élvezésén túl igyekeztünk maradandó emlékként is megőrizni élményeinket. (fotó, rajz, napló, honlap) F.
Mint korábban már volt róla szó, a közösség közös célok által egyesített emberek
csoportja. A kirándulás egy közös, kollektív sport. Egy alkalmi túracsoport csak folyamatos nevelőmunka során válik igazi közösséggé. Ennek kialakításában döntő szerepe van a túravezetőnek, aki egy olyan értékrendet határoz meg, amely iránytű minden tag számára. Egy jó közösségben már kezdettől fogva mindenkinek éreznie kell a védettséget, a neki járó megbecsülést. Egy jó vezetőnek pedig abból kell kiindulnia, hogy „valamiben mindenki kiváló”. Első feladat tehát a csoport tagjainak alapos megismerése – nemcsak tanórai –, s ennek alapján részükre olyan feladatok adása, amelyet nagy valószínűséggel sikerrel oldanak majd meg.
15
A közös túrák során kiderül, hogy kiből lesz jó tűzmester, aki ért a megfelelő rőzse kiválasztásához, tűzhelyépítéshez, és egy szál gyufával lángra tudja lobbantani mesterien megépített máglyáját.
15. kép
Lesz olyan, aki kiváló szakács, nem csak otthoni süteményeivel bűvöli el társait, de a szabad tűzön is sokféle, ízletes ételt tud készíteni. Jó hangulatot teremt, ha a csoport valamelyik tagja egy esti tábortűznél szájharmonikázik, gitározik, furulyázik. Ilyenkor szerencsés esetben akad néhány széphangú énekes is, akik rázendítenek a nótára. Meghittebb ezeknek az együttléteknek a hangulata, ahol gépi zene (magnó, rádió, telefon) helyett saját magunk teremtjük meg a zenét, nótát.
16. kép
Jó hallgatni azon társainkat is, akik igazi mesemondók, történeteiket érdekesen elő is tudják adni. Ugyancsak értékes, ha valamelyikük ért az elsősegélynyújtáshoz, ismeri a növényeket az erdő életét. Ezek a részfeladatok a közösséget is szolgálják és az egyénnek is megbecsülést, sikerélményt jelentenek. Ilyen módon a legzárkózottabb embert is „ki lehet nyitni”. Egy esti tábortűznél könnyen megnyílnak az emberek. Ezzel az „eszközzel” egy jó kiránduláson mindig élni kell! Tapasztalható volt, hogy az iskolában félszeg, sikertelen gyerekek ezen túrák alkalmával milyen magabiztossá váltak, itteni sikereik pozitívan hatottak még esetleg tanulmányi eredményükre is. Persze a közösség kölcsönös előnyök és kötelezettségek kompromisszuma is, hiszen bizonyos alkalmazkodást is megkövetel az egyénektől. 16
Egyetlen túra során is számtalan nevelési és közösségkovácsolási lehetőség adódik egy osztályfőnök számára. Rendkívül vidámak, bensőségesek voltak azok az évzáró összejöveteleink, ahol az éves munkánk gyümölcseit mutattuk be a szülőknek, vagy épp ők jutalmaztak engem műsorukkal. Ilyenkor rendszerint asztalra kerültek a finom házi készítmények, gyümölcsök is. Jó közösségben jól érzi magát az ember! A közösség az osztályfőnök és egy jó túravezető által életre szóló nemes élményekkel, szellemi kincsekkel, gyakorlati ismeretekkel és emberi tartással lehet gazdagabb.17
A mi kirándulásaink Velem – Nyárbúcsúztató - 2011.10.01.
2011. október 1-jén egy nyárbúcsúztató erdei túrára indult az osztály. A legtöbb diák el tudott jönni a kirándulásra, sokan szüleiket, családtagjaikat is magukkal hozták, volt, aki házi kedvencével vágott neki az útnak.
17. kép
Igazi vénasszonyok nyara volt, jól esett beérni túránk kezdetén az erdő hűs lombjai közé. Bár nem volt túl meredek az út, vándorbotjaink nagy segítséget nyújtottak az akadályok leküzdésében. Utunk felénél végre rátaláltunk arra, amiért mentünk: a gesztenyére. Táskaszám szedtük a tüskébe burkolózó "szörnyecskéket". Csupán az ügyesebbek tudták kibányászni a bundába bújó terméseket. Menet közben elfogyasztottuk batyuinkból az elemózsiát, majd délutánra egy igazi játszóparadicsomhoz érkeztünk. Bunkert találtunk és építettünk, csatáztunk a csordogáló patak feletti hídon, hintáztunk és jókat nevetgéltünk. Visszautunkon a cáki pincesor mellett is elballagtunk, ahol régi épületeket és tárgyakat szemlélhettünk meg.
17
Dr. Tóth József: A túravezető nevelőmunkája http://www.fsz.bme.hu/mtsz/szakmai/tvok07.htm
17
Budapest - Ősz - Csodák-2012.09.29.
2012. szeptember 29-én, szombaton - őszi kirándulásra indultunk Budapestre. Már előző éven tervezgettük, hogy ellátogatunk a fővárosba, de a rengeteg tavaszi program miatt csak ekkor tudtuk megvalósítani ezt. Korán reggel indultunk vonattal, majd Budapestre érve az első állomásunk a Közlekedési Múzeum volt. Már az épülethez közelítve ámultunk, hiszen életnagyságban láthattunk repülőgépet, mozdonyt, a Lánchíd egy régi darabját. Benn a múzeumban még több információt szerezhettünk a közlekedés és a hírközlés múltjáról és jelenéről. Igazi mozdonyban ülhettünk, megcsodálhattuk az egyik legújabb Audit, csőpostán küldhettünk egymásnak üzenetet. Aztán sétáltunk a vidámpark és a Széchenyi fürdő mellett, majd kis-földalattira szálltunk és indultunk tovább. Utunk során emellett utazhattunk metrón, villamoson, és a kombinót is kipróbálhattuk. Nagy élmény volt ez a vidéki gyerkőcöknek. Délután a Csodák Palotájába mentünk. Nagy izgalommal vártuk, mit is fogunk itt látni. Mikor végre „elszabadulhattunk”, mindent elfelejtve végre csak JÁTSZOTTUNK, egész délután. 3 órakor egy érdekes előadást is megnézhettünk, előzetesen is megismerkedhettünk a fizikával (amit 7. osztályban kezdtünk tanulni). A téma: az elektromosság, nagy élmény volt, hogy még mi magunk is részt vehettünk a kísérletekben. Néhányan közülünk Jedi lovagként adtak energiát a kezükbe fogott fénycsőnek, 4 órakor pedig egy szenzációs bűvészbemutatót láthattunk. Ez tényleg a Csodák Palotája volt.
18. kép
Kőszegszerdahelyi kirándulás -2012.05.29.
2012. május 25-én és 26-án – osztályunk alsós hagyományához híven - kisebb túrával egybekötött kirándulásra indult. A pénteki tanórák alatt már nagy izgalommal voltunk, a délutáni
indulásra
és
az
előre
eltervezett
izgalmas
estére
gondoltunk.
14.35-kor szálltunk fel a buszra, 40 perces zötykölődés után meg is érkeztünk Velembe, az Alkotóházhoz. Itt egy jó órácskát játszottunk, felderítettük a terepet, megkongattuk a kis harangot, felkerestük az egykori koronaőrzési kis "bunkert". Tovább már gyalog indultunk Novákfalvára. A liliputi kis házacskák között barangolva rengeteg történelmi vonatkozású 18
dologra bukkantunk: a trianoni emlékharang, az egykori 72 vármegye tiszteletére állított kopjafa, a Trianon előtti Magyarországra emlékeztető emlékmű. A magyarság őstörténetét éppen ekkor tanultuk történelemből, úgyhogy sok - már tanult és ismert - motívum, rajz is előkerült. Pl. a magyarság viseletét, fegyvereit, életmódját ábrázoló és bemutató kopjafák, a jurta formára emlékeztető építmények, oszlopok, a csodaszarvas mondához kapcsolódó "arany"szarvas. Egy kis játék is belefért az itt eltöltött időbe, majd énekelve folytattuk utunkat a kőszegszerdahelyi plébániára, ahol szállásunk volt. 6 óra körül már a konyhában sündörögtünk, de a vacsora még váratott magára, nekünk kellett a hozzávalókat felaprítani, megpucolni. A fiúk nemcsak a konyhában ügyeskedtek, számítani lehetett rájuk a tűzgyújtásnál is. Néhányan ez idő alatt még sátrat is vertek. A tábortűz mellett elfogyasztott vacsora után játék és beszélgetés is várt ránk, sőt ismét megmérettettünk egy bátorságpróbán. Késő este a templomban még együtt is imádkoztunk. Az éjszakai hancúrozás után kicsit fáradtan és korán keltünk. Reggeli után még elmentünk a szerdahelyi vízimalomhoz, ahol Dénes bácsi elmondta az egykori malom működését. Hamarosan a szülők is megérkeztek, így együtt kimentünk a közeli focipályára, ahol a futballozás mellett métáztunk is. Sümeg-Badacsonytomaj – 2012. 06.12.
2012. június 12-én évfolyamunk a Balaton vidékének megismerését tűzte ki úti célul. Első megállónk Sümeg volt. A többség már járt a várban, nem is ez volt a különleges, hanem az, hogy a vár lábánál fekvő „arénában” egy időutazás keretében lovagi tornának is részesei lehettünk. Láthattuk, ahogy megvívnak egymással a vitézek a gyönyörű hölgy kegyeiért, együtt izgulhattunk a nekünk szimpatikus lovagokért. Voltak közöttünk szerencsésebb hölgyek, akik a gáláns lovagoktól virágot is kaphattak. A torna után egy igazi középkori ebéden vehettünk részt, ahol különleges, de finom falatokat csúsztathattunk le a torkunkon. Persze
az
étkezés
kézzel történt. Jóllakva és vidáman folytattuk utunkat
Badacsony felé, ahol
a közeli
badacsonytomaji
strandon a
még hűsnek mondható
habokban
megmártóztunk.
Igazán
felszabadultnak
érezhettük
magunkat.
Felejthetetlen
emlék. 19. kép
19
Bérbaltavár - Jeliben jártunk - rhododendront láttunk – 2013.05.10. 6. osztályban a korábbi évek hagyományaihoz híven kétnapos kiránduláson voltunk, Bérbaltaváron. Május 10-én, pénteken tanítás után indultunk busszal. Csehimindszenten már várt minket Déri Péter atya, aki bemutatta nekünk a szépülő mindszenti templomot.
20. kép
Láthattuk itt a már általunk tanult szentek freskóit - Don Bosco, Calcuttai Teréz anya, Batthyány-Strattmann László. Mindszenty bíboros szülőházát is megnéztük. Innen gyalogtúrával jutottunk el a baltavári plébániáig, szállásunkig. Sátrat vertünk és berendezkedtünk, majd a vacsora készítéséhez láttunk. A tábortűz mellett finom szalonnákat süthettünk, és csepegtethettünk a kenyérre. A falu esti csendjét nemcsak nevetgélésünkkel, de a templomban - Péter atyával - énekelt dalainkkal is felvertük. Este a nagy beszélgetések miatt bár későn feküdtünk le, reggel már 6 órakor talpon voltunk. Krumplit hámoztunk és hagymát, kolbászt aprítottunk a kora délutáni ebédünkhöz. 8 órakor már úton is voltunk - gyalog - a Jeli arborétum felé. Mentünk országúton, kocsiúton, de erdei ösvényen
is,
mire
odaértünk. Szerencsére az
időjárás kegyes volt
hozzánk, nem volt meleg, és
az eső sem esett. Az
arborétum
látványa
minket
kárpótolt
rododendron a
tizenkét
kilométeres túráért. 21. kép
A Hétforrásig még elsétáltunk, majd fáradtan ugyan, de jó hangulatban tértünk vissza szállásunkra. Alig vártuk, hogy ehessünk már a finom - bográcsban főtt - paprikás krumpliból.
20
Velemi túra a Szent Vidnél -2013.10.07. 2013. október 5-én, szombaton a kicsit fagyos reggel ellenére elindultunk családjainkkal egy újabb velemi túrára. Úti célunk a Szent Vid volt. Velemig autókkal mentünk, majd gyalog vágtunk neki a további útnak. Amellett, hogy megcsodáltuk az őszi tájat, gombáztunk, leveleket és terméseket gyűjtögettünk, és közben jókat beszélgettünk.
22. kép
Felérve a kápolnához gyönyörködtünk a szép kilátásban, majd tüzet raktunk, hogy megsüssük a szalonnákat és sült kolbászokat. Amellett, hogy finomat ettünk, még melegedtünk is a tűznél. Ebéd után néhányan még sétáltunk az erdőben és gesztenyét gyűjtöttünk. A hidegtől és a mozgástól testileg felfrissültünk, a beszélgetéstől lelkileg felüdültünk. Élmény volt - kicsit az iskolán kívül is - együtt lenni.
23. kép
Ajka-Herend-(Nagyvázsony)- 2013.06.11.
2013.06.11-én Ajkára kirándultunk, hogy bepillantást nyerhessünk az üveghuta és a csiszolóműhely életébe. Tele voltunk várakozással, kíváncsisággal. Igazán érdekelt minket a műhelytitok. Meglepődve, sőt kissé megdöbbenve tapasztalhattuk, hogy a 21. században is vannak még, akik embertelen körülmények között dolgoznak, közel 50°-ban. Ezután a közeli Herendre indultunk, hisz hallottuk, hogy ez a művészi porcelánkészítés hazai fellegvára. Nemrég csak kevesek pillanthattak be a csodálatos műalkotások születésének rejtelmeibe, ma ezt bárki megteheti. 1999 óta üzemel a Porcelanium látogatóközpont, és kínál akár egész napos kirándulásra lehetőséget. Ezért is választottuk ezt is úti célunknak. Mozifilmen, majd 21
korongosok és festők bemutatásával láthattuk, hogyan lesz a porcelánmasszából tündöklő porcelántárgy. Nagyon vártuk, hogy harmadik célállomásunkra is eljussunk; a nagyvázsonyi Kinizsi várba szerettünk volna bepillantani, de a hirtelen lezúduló eső és vihar miatt ezt sajnos el kellett halasztanunk. Szentgotthárd - "Zarándoklat" és élményfürdő - 2014.05.09.
2014. május 9-én Szentgotthárd-Rábakethelyre kirándultunk a 7. évfolyammal. Vonattal indultunk Szentgotthárdra, megérkezve először a templomot tekintettük meg, s a polgármester
megmutatta nekünk a
városháza
azaz
dísztermét,
refektóriumot
a
(ebédlőt).
régi Ezután
gyalog
mentünk
Rábakethelyre,
végigjártuk
Brenner
János "utolsó" útját. Az
erdőn,
csapásokon
keresztül
ahol
értünk
a
24. kép
Brenner-kápolnához. Az eső ugyan szemerkélt, de ez nem szegte kedvünket, inkább a hely varázsához adott kellő hangulatot. Császár István atya érdekes történetekkel színesítve tárta elénk Brenner atya életét,
és
hallgattuk
körülményeit.
halálának
megrendülten
Visszaindultunk
Szentgotthárdra, ahol az
élményfürdőben töltöttük
a nap további részét. A
szikrázó
vidáman
napsütésben
fürdőztünk, Remekül
szórakoztunk:
csúszdáztunk, játszottunk. éreztük
25. kép
sablonos hétköznapok közé egy vidám
magunkat,
jól
esett
a
- közösséget kovácsoló - napot is beiktatni.
Nick – Egy újabb közös élmény– 2014.06.13.
A korábbi évek kétnapos kőszegszerdahelyi, bérbaltavári kirándulása után ebben az évben Nickre, Répcelakra és környékére jutottunk el. Vonattal érkeztünk - június 13-án délután -Répcelakra, ahol Aigner Géza atya várt már minket. Egy kisebb túrával jutottunk el Nickre, ahol Géza atya biztosította számunkra a szállást, de a helyiek lelkes támogatásának köszönhetően a gyerekeknek a finomabbnál finomabb ételekről sem kellett lemondaniuk. A gyógynövényekből készített hársfa- alma, menta- citromfű teák mellett igazi kapros túrós rétest is kóstolhattunk. A szállás elfoglalása, a sátrak felverése után az "Újevangelizációs
22
teraszon" sokat mesélt az atya a községről, a teremtésvédelmi kertről és a nickiek életéről, szokásairól.
26. kép
Este a helyi ifjúsági csoporttal és a hívekkel közösen egy igazán különleges misén vehettünk részt, még arra is lehetőséget kaptunk, hogy itt bemutatkozzunk a falubelieknek. A fiatalokkal már össze is barátkoztunk, és a mise után még egy kiadós métázásra is jutott idő a falu sportpályáján. A vidám hangulatot még a szúnyogoknak sem sikerült elrontaniuk, pedig nagyon sokan voltak. Jó hangulatban telt az este, sokáig játszottunk az udvaron közösségépítő játékokat is, majd egy esti imával zárult a nap. Másnap Géza atya és Ervin bácsi vezetésével a nicki gáthoz látogattunk el, ott elmagyarázták az erőmű működését, s mellette láthattunk "hallépcsőt" is, sőt hódrágta farönköket mustrálhattunk. Délben már Répcelakon a helytörténeti múzeumot tekintettük meg, ezután pedig a répcelaki Szent István király templomot is bemutatta
az atya, s ismét volt
lehetőség egy rövidebb
közös imádságra is. A
június
tartott
13-15
között
Répce-fesztivál
keretében
bekapcsolódtunk a helyi
programokba;
kóstolhattunk rakott- és
székelykáposztát, ízletes
és különleges sajtokat a
sajtgyár
sajtmesterek termékeiből,
és
helyi
és még kalinkóval is
27. kép
megkínáltak minket. A
népi felvonulás után visszatérve a nicki plébániára hamarosan megérkeztek a szülők is, s csak hosszabb délutáni beszélgetés után indult haza mindenki. Budapest- Állati élmények- 2015.06.09.
Idei évfolyam kirándulásunkat ismét Budapestre terveztük, szerettünk volna még egyszer együtt eljutni a fővárosba. Vidéki gyerekeknek ez mindig nagy szó és nagy élmény. Először a Szent István Bazilikát tekintettük meg kívülről és belülről is, majd jó volt 23
elvegyülni a nagyváros forgatagában. Izgalmas volt a különféle közlekedési eszközökön való utazás is. A Mezőgazdasági Múzeumba értünk. Sokat hallottunk már róla, nagyon dicsérték az érdekes kiállítások miatt. Nem is csalódtunk mi sem, hozzánk közeli volt az erdészeti kiállítás, vagy épp a mezőgazdasághoz tartozó állatkiállítás is. Élmény volt a Vajdahunyad várában helyet foglaló Anonymussal is „kezet fogni”. Az állatok világánál maradva ezután átsétáltunk a Fővárosi Növény- és Állatkertbe. Itt kezdődtek aztán az izgalmak. Bár már nyolcadikosok voltunk, mégis mint a kisóvodások szaladgáltunk ketrecről ketrecre. Egészen addig, míg egy felhőszakadás ránk nem ijesztett.
28. kép
Először még élveztük is, de már a 40 perces jégeső és a csattogó villámok után kezdtünk kicsit aggódni. Sietve indultunk vissza az állomásra, s meglehetősen átázva, de már megnyugodva szálltunk fel a vonatra. Ivánc - Az „utolsó”– 2015.06.12.
Osztályunk – elvileg - utolsó kirándulásához értünk. Megígértük egymásnak a gyerekekkel a tavalyi nicki együttlét után, hogy idén az eddigi leghosszabb kirándulást töltjük együtt. Az Őrségben található Ivánc lett a célpontunk. Vonattal érkeztünk Csákánydoroszlóra, ahonnan egy hosszabb túra vezetett az erdő felé. Kiváló vezetőnk a fáradtabbakat kocsival vitte az erdő közepén álló vadászházhoz. Ez lett a szállásunk, és persze a körülötte levő mező, ahova a fiúk a sátraikat állították. Már rutinosak voltunk, ez igazán gördülékenyen ment. Nem terveztünk hatalmas túrákat, sem múzeumlátogatást, csupán az volt a célunk, hogy az utolsó együtt töltött napok felejthetetlenek legyenek. Rengeteget beszélgettünk, játszottunk, tollasoztunk, számháborúztunk, tábortűz mellett énekeltünk, gitároztunk, s a bátorságpróba sem maradhatott el. Harmadik napon a szülők is megérkeztek, segítségükkel és hozzáértésükkel igazán finom bográcsgulyás készült. Délután a gyerekekkel egy kis műsort
24
adtunk elő a szülőknek a réten Janikovszky Éva egy kis szösszenetével. Ezzel még nem ért véget a program, de a nevetgélések után egy kicsit komolyabbra fordították a szót, és ők készítettek nekem egy búcsúelőadást. Ebbe már a mosoly mellett könnyek is vegyültek, de elhatároztuk, hogy bármi áron folytatjuk hagyományunkat, és jövőre is szervezünk közös kirándulást, új emlékekkel.
Összegzés Sokan azt gondolják, az osztályfőnöknek az a plusz feladta más tanárokhoz, szaktanárokhoz képest, hogy heti egy osztályfőnöki órát megtartson, megírja a bizonyítványokat, naplót és osztálydokumentumokat vezessen, tartson évente 2-3 szülői értekezletet, és kiránduljon egyszer az osztályával. Valóban „papíron” ez a leírt feladat. Mégsem hiszem, hogy ezért jó osztályfőnöknek lenni. Valakihez vagy valakikhez tartozni nagyon fontos az emberek számára, olyanokhoz tartozni, akik majd felnéznek rá, büszkék lesznek rá, vagy akikre épp ő lehet büszke, akik második szülőként tekintenek rá, megbíznak benne, akikért/akikkel akár harcolni is kell, akikkel szigorúnak is kell lenni, vagy meg kell vívni egy pár csatát, hogy lássák, jót akarnak nekik, ez jelenti az osztályfőnök igazi feladatát és örömét. Soha nem volt az a célom, hogy kiváló osztályt, elit osztályt faragjak a gondjaimra bízott tanulócsoportból, inkább az okozott örömet, ha az osztályom jó közösséggé vált. Az ember társas lény. Minden élménye megsokszorozódik azáltal, ha mással vagy másokkal együtt éli át. Sőt az
igazi
együttes átélés. A
gyerek
inkább társas lény,
úgy fedezi fel a világot
és önmagát, hogy
másokkal kapcsolatba
kerül.
nagy
euforikus pillanatok, a
nagy közös titkok, a
nagy közös örömök,
ezek a közösség fő
kincsei.18
A
29. kép
18
Szekszárdi Júlia (szerk.): Nevelési kézikönyv nem csak osztályfőnököknek 2001. p. 154.
25
élmény pedig
az még
Képek jegyzéke 1. kép
Csendélet a rábakethelyi plébániánál ........................................................................... 6
2. kép
Kisebb „családi” munkamegosztás Kőszegszerdahelyen ............................................. 8
3. kép
Számháború közben és után ......................................................................................... 9
4. kép
Mindenki tehetséges valamiben – Ivánci szárnypróbálgatások .................................... 9
5. kép
Évfolyam kirándulás 2015 - Mezőgazdasági múzeum ............................................... 10
6. kép
A herendi porcelánmanufaktúrában ........................................................................... 10
7. kép
A velemi alkotóháznál ................................................................................................ 11
8. kép
Tizenkét kilométeres túra a jeli arborétumba ............................................................. 11
9. kép
A mi vezetőnk............................................................................................................ 12
10. kép Növény- és állatvilág- Ezeket is láthattuk ................................................................. 13 11. kép Bérbaltavárra értünk. Elfáradtunk. ............................................................................ 14 12. kép Cserkészeink, a segítő szervezők- Szentgotthárd ...................................................... 14 13. kép Akácvirágkóstoló ....................................................................................................... 14 14. kép Az értékek: természet és történelem – Jeli és Novákfalva ........................................ 15 15. kép Tűzmesterünk, Lali és a „szakácsok” ........................................................................ 16 16. kép A polihisztor- vezetőnk kiváló zenész is ................................................................... 16 17. kép A velemi túrán készült csapatkép ............................................................................. 17 18. kép Szabi és Atti a „kis Jedik” a Csodák Palotájában ...................................................... 18 19. kép Egy felejthetetlen emlék: Sümeg ............................................................................... 19 20. kép A csehimindszenti és bérbaltavári templomban ........................................................ 20 21. kép A jeli rhododendronok között .................................................................................... 20 22. kép Gesztenyegyűjtés a velemi erdőben .......................................................................... 21 23. kép Együtt a Szent Vidnél ................................................................................................ 21 24. kép István atyát hallgatjuk a Brenner kápolnában ........................................................... 22 25. kép Egy kis élményfürdőzés is belefért- Szentgotthárd ................................................... 22 26. kép Géza atya lelkesen beszél Szent Mártonról ............................................................... 23 27. kép A kalinkó ................................................................................................................... 23 28. kép Anonymus- mezőgazdasági múzeum - állatkert ( mindez jégesővel fűszerezve) ..... 24 29. kép Az igazi öröm, hogy nemcsak egy osztály, hanem egy közösség lehettünk ............. 25
26
Felhasznált irodalom BÍRÓ IBOLYA-CSILLAG FERENC: Osztályfőnöki műhelytitkok. Flaccus Kiadó, Budapest, 2005. MAJZIK LÁSZLÓNÉ DR.(SZERK.): Osztályfőnöki kézikönyv. Tankönyvkiadó, Budapest, 1980. SZEKSZÁRDI JÚLIA (SZERK.): Nevelési kézikönyv nem csak osztályfőnököknek. OKI KiadóDinasztia Tankönyvkiadó, Budapest, 2001. JAKAB GYÖRGY (SZERK.): Osztályfőnöki beszélgetések. Országos Közoktatási Intézet, Budapest SZABÓ KÁLMÁN: Osztályfőnöki kézikönyv. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1997. Mit jelent számomra a haza? http://www.padanyi.uni-pannon.hu/101018_mitjelentszamomraahaza_11r.pdf 2015. szeptember 7. Szekszárdi Júlia: Szükség van-e egyáltalán osztálykirándulásra? http://www.osztalyfonok.hu/cikk.php?id=660 2015. szeptember 7. Dr. Tóth József: A túravezető nevelőmunkája http://www.fsz.bme.hu/mtsz/szakmai/tvok07.htm 2015. szeptember 7. Fenyő D. György:Húsz tézis az osztályfőnöki munkáról http://www.osztalyfonok.hu/cikk.php?id=609 2015. szeptember 7. Baracsy Ágnes - Hagymási Katalin - Márton Sára: Nevelési gyakorlat változó iskolai színtereken http://www.nyf.hu/bgytk/sites/www.nyf.hu.bgytk/files/docs/05f_osztalyfonoki.pdf 2015. szeptember 7. Szekszárdi Júlia: Az osztályfőnöki tevékenység helyzete és fejlesztési feladatai http://www.ofi.hu/az-osztalyfonoki-tevekenyseg-helyzete-es-fejlesztesi-feladatai 2015. szeptember 7. Szekszárdi Júlia: Osztályfőnöknek lenni a mai iskolában http://www.osztalyfonok.hu/cikk.php?id=233 2015. szeptember 7.
27
