A szikesek, mint természetesféltermészets. ökoszisztémák 2012

A szikesek, mint természetesféltermészets ökoszisztémák 2012

A szikesedés specifikumai a növényzet szempontjából Normális talajon a növényi vízforgalom hajtóereje vízpotenciál különbség az atmoszféra és a talaj között, ami a növényen keresztül valósul meg. A szárazság kiszívja a vizet a talajból.

Szikes talajon a talaj meg akarja kötni a vizet, nincs ilyen grádiens, tehát a növénynek speciális mechanizmussal kell a vizet felvennie. A növények válaszreakciója a magas sótartalomra és kicserélhető Na százalékra A kettő, egymástól olykor csak kevésbé elválasztható tényező részben hasonló hatást válthat

A) A növények a nagy víztartalmú nem sós talajból könnyen felveszik a vizet

Egészséges feszes növény

Nem sós talajoldat Víz

Sejtfal

2008.XI.5. PE GMK Keszthely|Szikes talajok

Sejt plaz ma

Nagy összes 3 vízpotenciál

B) A szárazság vagy az oldódó sók jelenléte csökkenti az összes talaj vízpotenciált, emiatt a növények vízfelvétele lecsökken

Pusztuló hervadt növény

Sós talajoldat Víz

2008.XI.5. PE GMK Sejtfal

Keszthely|Szikes talajok

Kis összes vízpotenciál az oldódó 4 sók miatt

Nagy sótartalom Ozmotikus hatások

Specifikus ion hatások

Rendellenes vízháztartás

ásványi táplálkozás

Nátriumosság

A növények válaszreakciója a magas sótartalomra és kicserélhető Na százalékra A kettő, egymástól olykor csak kevésbé 2008.XI.5. PE GMK elválasztható tényező 5 Keszthely|Szikes részben hasonló hatást válthat ki. talajok

Ozmotikus szabályozás Legismertebb a talajok magas sótartalma által előidézett ozmotikus hatás, amit a növények ozmotikus szabályozással (osmotic adjustment) védenek ki. Sós talajban a talaj ozmotikus nyomása nagyobb mint a növényi sejtben uralkodó, így a sejt nem tud *passzívan, azaz az ozmózis grádiens következtében* vizet felvenni, hanem védekeznie kell a vízvesztés ellen. Megoldásképpen a növényi sejtnek növelni kell a belső oldat koncentrációját, amit tehet vagy a szervetlen vagy a szerves oldott anyagok mennyiségének növelésével is. A szervetlen anyagokként ott vannak a talaj sói, a szerves anyagokat pedig újonnan kell szintetizálni. A halofiták és a glikofiták (nem halofiták) közötti különbség az ozmotikumok (az ozmotikus szabályozást szolgáló oldott anyagok) megoszlásában van.

A halofiták képesek a talajból felvett sót ozmotikumként használni, azért, hogy képesek legyenek a talajból vizet felvenni. Mivel nagy só koncentráció károsítja a sejtszervecskéket és enzimeket azok halofitákban jórészt a vakuólumokba jutnak és a citoplazmában szerves vegyületek az ozmotikumok. A tonoplaszt, a vakuólum membránja biztosítja, hogy a szerves vegyületek ne jussanak be és a sók ki a citoplazmába. A glikofiták nem képesek így megosztani a szerves és szervetlen oldott anyagokat, hanem a sókat a gyökérből és szárból ki akarják zárni, hogy csökkentsék a sók levélsejtekre gyakorolt hatását. Amikor nagy a talaj sótartalma akkor a glikofitáknak nagyobb mértékben kell oldódó szerves vegyületeket szintetizálnia ahhoz, hogy a vízfelvételhez szükséges ozmotikus nyomást biztosítani tudja, mint a

A halofita növények enzimrendszere is érzékeny a magas sókoncentrációra. A felvett ionokat a vakuolumban tárolják, a kialakult vízpotenciál különbséget a citoplazma és a vakuolum között pedig szerves molekulák felhalmozásával egyenlíti ki. Ezek az anyagok nem mérgezőek az enzimekre, emiatt kompatibilis ozmotikumoknak nevezik őket. Sőt ezek segítenek a fehérjék szerkezezének fenntartásában. Az oldott szerves anyagokat, ozmotikumokat "compatible solute"-nak nevezik, ezek lehetnek aminosav (prolin), aminosav származékok (betain), cukrok (szorbitol) stb. A leírt folyamatok, (ion transzport, szerves ozmotikumok szintézise és ozmotikum elosztás) energia igényesek, ezért a só nélküli viszonyokhoz képes csökkent növényi fejlődést eredményeznek.

Specifikus ion hatások Táplálkozási rendellenességek A talaj nagy sótartalma esetén egyes ionok, leggyakrabban a nátrium és klorid nagy koncentrációban vannak jelen. Ezen ionoknak más ionokhoz képest vett aránya magas lehet és ez táplálkozási rendellenességekhez vezethet. Tipikus eset, hogy a kálium felvétele megnehezül, és bár a kálium transzport nagyfoku szelektivitást mutat még a sótűro növények is szenvedhetnek kálium hiánytól. A szulfát és klorid ionok gátolják a nitrát ionok felvételét, a nátrium ion felborítja a kalcium ion háztartást, és a kalcium transzport és anyagcsere egyéb táplálkozási rendellenességgel függhet össze.

Toxicitás Kétfajta hatást figyeltek meg. Egyrészt egyes ionok (nátrium, klorid szulfát, stb.) kis koncentrációban főleg a fásszárú növények esetén a növekedést gátolhatják, másrészt ugyonlyan ozmotikus nyomású, de különböző összetételu oldatok eltérő hatást gyakorolnak a növényre. Sótűrés a növény fejlődése alatt Csirázás, vegetatív növekedés és reproduktív növekedés szakaszokat különítenek el a sóérzékenység szempontjából. A legérzékenyebb a vegetatív növekedés szakasza, a csírázás a glikofiták esetén érzékeny szakasz, a reproduktív növekedés a legkevésbé érzékeny szakasz.

Hanson et al., 1994 a Plumbaginaceae, egy stressztűroképességéről ismert növénycsaládon belül az ozmoprotektáns anyagok (a compatible solute szinonímája, a fehérjék és a membránok stabilitását erősítik és negatív hatás nélkül növelik a stressz által sújtott sejtek ozmotikus nyomását), párhuzamot vélt felfedezni a családon belül talált ozmoprotektáns anyag és a növény által elviselt stressz között.

Azonfelül, hogy ozmoprotektáns, megfigyelésük szerint a kolin-O-szulfát mérsékli a szulfát ionok toxicitását, a béta-alanin-betain mérsékli a levegőtlen talaj kedvezőtlen hatásátés a prolin-ból szintetizálódott betainok segítenek a szárazság stressz leküzdésében. Mivel az ismertetett ozmoprotektáns anyagok biológiai szintézise ismert, a cikk szerzői javasolják a rezisztenciát génsebészeti úton a haszonnövényekbe bevinni.

A szikeseken megfigyelhető vízfelvételt korlátozó tényezőket Várallyay a következő módon tüntette fel

 Plowland on Sodic solonchak (Herke, 1950)

 Plowland on Sodic solonchak after rain (Herke, 1950)



 ALFALFA on Solonetz (Prettenhoffer, 1969)

RYE on Solonetz (Prettenhoffer, 1969)

 WHEAT on Sodic solonchak (Herke, 1950)

Füzy et al., 2008 18

Relatív termés

A talaj sótartalmának hatása a termésre

Talaj sótartalom, EC


19

Különböző talaj EC értékeknél várható termés becslése

YR=100-S * (ECm- ECt) YR relatív termés S százalékos termés csökkenés  50 / (Y50-ECt) ECm átlagos gyökérzóna EC ECt a talaj küszöb-EC értéke Faj

ECt (mS/cm) Y50 (mS/cm) 50% terméscsökkenést okozó EC

Árpa

8

18

Búza

6

13

Paradicsom 0.5

7.6

Tök

9.9

4.7

20


21

A talaj sótartalom ismert módon hat a haszonnövények termésére

Összefüggés a Kiskunságban a talaj sóforgalma és a növényi borítás között


23


24


25


26

27

Magyar, 1928

Bodrogközy, 1965

Nagykunság, 1990

Hummock&Hollow =Padkásszik, 1990 2008.XI.5. PE GMK Keszthely|Szikes talajok

28

Scatterplot of plant cover and soil properties in the case of Bodrogközy data


29

Scatterplot of plant cover and soil properties in the case of Magyar data


30

Scatterplot of plant cover and soil properties in the case of Nagykunság data


31

Scatterplot Scatterplot of plant of plant cover cover andand soilsoil properties properties in the in the casecase of hummockof hummockhollow hollow mosaic mosaic (= Padkásszik) data data


32

Scatterplot of plant cover andand soilsoil properties in the casecase of Bodrogközy Scatterplot of plant cover properties in the of hummock-da hollow mosaic (= Padkásszik) data


33

Példa egy kazah száraz sztyepp Petrova után.

A növényfajok előfordulásának pNa értéktartományai

Gyakoriság: nagyon sok, sok, kevés, nagyon kevés stb

Száraz sziken előforduló növények pNa értéktartományai Kazahsztánban

Gyakoriság: nagyon sok, sok, kevés, nagyon kevés stb

Gyengén szikes folt

Nedves sziken előforduló növények pNa értéktartományai Kazahsztánban

A talaj pNa értékének becslése az egyes faji borítások által előrejelzett pNa értékek átlagolása alapján elvégezhető.

Erősen szikes folt

Hazai szikes növénytársulások Itthon Soó (Conspectus associationum regionis Pannonicae. Soó VI. 1980, p528) szerint a Puccinellio-Salicornea divízió foglalja össze a sziki növénytársulásokat Ezen belül 2 asszociációosztály, 4 asszociációsorozat, 7 asszociációcsoport és 25 asszociációt tartalmaz. Ezek közül fontosabbak: Salicornietum prostratae Suadetum pannociae

Salsoletum sodae Crypsidetum aculeatae Puccinellietum limosae Pholiuro-Plantaginetum tenuiflorae Hordeetum hystricis Camphorosmetum annuae Lepidio crassifolii-Puccinellietum limosae

Agrostio-Alopecuretum pratensis Eleochariti-Alopecuretum geniculati

Agrostio-Beckmannietum Achilleo-Festucetum pseudovinae Artemisio-Festucetum pseudovinae Ezen kívül egyes, a szikesekkel összefüggésben lévő társulás pld.

Bolboschoenetum maritimae continentalis Glycerietum maximae

Szikes tölgyes: Galatello-Quercetum roboris a tisztásokon sziki erdőssztyepp-rét: Peucedano-Galatelletum ůjszentmargita, Ohat, Fáspuszta

Összefüggések a szikes talajok típusai és a növényzet között Correspondance between 'Sigmond’s salinity/sodicity (numerical limits in Table 5) classes and Magyar’s (Magyar, 1928) botanical classification of plant associations for “dry” and “wet” stands --------------ON DRY SURFACES-------------SZÁRAZ SZIKES-----------------Class I Lolium perenne-Cynodon dactylon-Poa angustifolia Class II Festuca pseudovina association, Achillea-Inula subassociation Class III Festuca pseudovina association, Artemisia-Statice subassociation Class IV. Camphorosma annua association

--------------ON WET SURFACES---------------NEDVES SZIKES---------------Class I Agrostis alba-Alopecurus pratensis, Glyceria fluitans var. poiformis association Class II Agrostis alba-Eleocharis uniglumis-Alopecurus geniculatus association Class III Agrostis alba-Beckmannia eruciformis association Class IV. Puccinellia distans association

Bodrogközy (1965) talajtípus és növénytársulás rendszere a Hortobágy északi részére (1/4) ----------------------------------------------------------------------------------

TALAJTÍPUS Talajaltípus/változat

ASSZOCIÁCIÓ CSOPORT Növénytársulás

---------------------------------------------------------------------------------SZOLONYECES RÉTI TALAJ BECKMANNION Kilúgzott sz.r.t.

Agrosti-Glycerietum

Szolonyecesebb réti t.

Agrosti-Beckmannietum

Kissé szolonyeces r.t.

Agrosti-Alopecuretum

RÉTI SZOLONYEC Erősen kilúgzott

PUCCINELLION LIMOSAE Pholiuro-Plantaginetum

40

(2/4)

Erősen kilúgzott

Pholiuro-Plantaginetum

iszapos r.sz.

normale

Enyhén kilúgzott iszapos r.sz. Mérsékelten kilúgzott iszapos r.sz.

Pholiuro-Plantaginetum puccinellietosum Puccinellietum limosae hung. polygonetosum

Enyhén szoloncsákos

Puccinellietum limosae

kérges r.sz.

hung. normale

Mérsékelten szoloncsákos

kérges r.sz. Mérsékelten szoloncsákos annuae


camphorosmetosum Camphorosmetum41

(3/4)

Erősen szoloncsákos kérges r.sz.

Camphorosmetum annuae typicum

SZTYEPPESEDŐ R. SZOLONYEC FESTUCION PSEUDOVINAE Szoloncsákos kérgesen

Artemisio-Festucetum

sztyeppesedő r. sz.

camphorosmetosum

Enyhén kilúgzott


kérgesen sztyep. r.sz.

limonietosum

Mérsékelten kilúgzott



normale

Erősen kilúgzott



ceratodontetosum

42

Soil-Plant interrelations and vegetation boundaries along an elevation gradient in a Hungarian sodic grassland M. Zalatnai–L. Körmöczi–T. Tóth. elevation 80(cm) Bolboschoenetum


maritimi

Artemisio santonici-Festucetum pseudovinae

Csikóspuszta

Salvio nemorosae-Festucetum rupicolae

60 40

A

20 0 0

1

2

pH SOM (%) w12 11(%) 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 SOM 0 -1 -2 0 1 2 -3 -4 -5 -6 EC -7 Na+ -8 -9 -10 -11

0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30

4.5

B

pH

4 3.5

w%

3 -1

EC (dS m ) Na (%) 2.5

2

3

4

5

6

7

8

9

10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 1.5

C

1 0.5 0

3

4

5

6

7

8

9

10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30

4 Bolboschoenus mar. Agrostis stolonif era Eleocharis palustris Plantago maritima Puccinellia limosa Cerastium dubium Cynodon dactylon Festuca pseudov. Artemisia sant. Bromus mollis Podospermum can. Erophila verna Cruciata ciliata Veronica prostrata Potentilla neglecta Fragaria viridis Alopecurus prat. Galium verum Poa angustif olia Carex stenophylla Festuca rupicola Convolvulus arv. Potentilla anserina Agropyron repens Eryngium camp. Achillea setacea Koeleria glauca

average Z-scores

pittalajsed

3

SED level of significance

D

2 1 0 -1

0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29

average Z-scores

4

average SED

3 80

average DREN

E

60

2

level of significance

40 20

1

100

0

0

0

0

1

2

3

4

5

6

7

8 8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30

2008.XI.5. PE GMK 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 Spatial -1 distribution of local frequency of the plant populations and soil properties Keszthely|Szikes talajok transect (m)

43

Miklapuszta


45

Larger gradients of abiotic factors result in more vegetative zones in saltaffected habitats.1.

Larger gradients of abiotic factors result in more vegetative zones in saltaffected habitats.2. Irodalmi feldolgozás.

A növények sótűrés szerinti rangsora Wendelberger rendszere Hygrobientypen I. Xerobien=száraz termőhelyen, Festuca pseudovina II. Oligohygrobien=száraz-félignedves termőhelyen, Bupleurum tenuisssimum III. Mesohygrobien=nedves, de nem vizes termőhely, Plantago maritima IV. Polyhigrobien=vizes termőhely, Bolboschoenus maritimus V. Hydrohygrobien=vizinövény, Potamogeton pectinatus Halobientypen IV. Extrém nagy sótartalom, Camphorosma annua III. Nagy sótartalom, Puccinellia limosa

II. Jelentős sótartalom, Artemisia maritima I. Só csak nyomokban, Lotus corniculatus tenuifolius Termőhely típusonként ezeknek a kombinációjából 3 tényező:

-sok vagy kevés só -száraz vagy nedves -agyagos vagy homokos ezen belül: obligát, sókedvelő és sótűrő növények

Bodrogközy hydro- és halo-ökológiai rendszer Stenohalophyton Astenohalophyton Pseudohalophyton I-V. szikességi skála A talaj A szintjében az ESP és a só% alapján Borhidi rendszere a sótűrés fokozatairól 0 (sókerülő) - 9 extrém sós talajokon élő (>2,3% Cl) növények

Az értékszámok működnek fajokra Egyes növényfajok ökológiai értékei

----------------------------------------------------------Faj

T

F

N

R

Salt Raunkiaer

----------------------------------------------------------Agropyron repens Artemisia santonicum

0

2,5 3,5

0

0

3

3,5

2

2

0

2

4,5

Camphorosma annua

4

1,5

1

5

2

1

Carex stenophylla

3

2

2

4

1

3

Festuca pseudovina

3

2

1

0

1

4

Hordeum hystrix

4

2

3

0

2

1

Pholiurus pannonicus

4

0

1,5

0

2

1

Plantago tenuiflora

3

3

1

3

2

1

Polygonum aviculare

0

2,5

0

3

1

1

Puccinellia limosa

4

0

1,5

4

2

4

Scorzonera cana

4

3

1,5

5

1

4

Trifolium fragiferum

0

3,5 2,5

4

1

4

-----------------------------------------------------------

Soó: növényfoldrajzi

Bodrogközy: cönológiai, geobotanikai

Borhidi: autökológiai

A három sótűrési rendszer egyezésének tesztelésére létrehozott adatfile szerkezete

Name Achillea asplenifolia Vent. Achillea collina J. Becker Achillea setacea W. et K. Agropyron repens (L.) P. B. ...

Number 1251 1253 1255 2037

Code ACHIL ASP ACHIL COL ACHIL SET AGROP REP

SB 2 3 3 1

SZIK 0-I. 0-II.

SOà 1 0 1 .5

Crosstabulation:

IV_BOR

Borhidi Indicator Value

By IV_BOD

Count IV_BOD->

Bodrogk”zy Indicator Value

|Not men-|0-I. |0-II. |O-III. |I-II. |I-III. |II-III. |II-IV. |II-V. |III-IV. |IV-V. | |tioned | | | | | | | | | | | Row | 0.0 | 1.00| 2.00| 3.00| 4.00| 5.00| 6.00| 7.00| 8.00| 9.00| 10.00| Total IV_BOR----+--------+--------+--------+--------+--------+--------+--------+--------+--------+--------+--------+ 0.0 | 24 | 9 | 3 | | | | | | | | | 36 +--------+--------+--------+--------+--------+--------+--------+--------+--------+--------+--------+ 1.00 | 4 | 11 | 3 | 1 | 1 | | | | | | | 20 +--------+--------+--------+--------+--------+--------+--------+--------+--------+--------+--------+ 2.00 | | 2 | 2 | 1 | | | | | | | | 5 +--------+--------+--------+--------+--------+--------+--------+--------+--------+--------+--------+ 3.00 | 2 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | | | | | | 7 +--------+--------+--------+--------+--------+--------+--------+--------+--------+--------+--------+ 4.00 | | 1 | | | 3 | | | | | | | 4 +--------+--------+--------+--------+--------+--------+--------+--------+--------+--------+--------+ 5.00 | 1 | 1 | 2 | | | | | | | 1 | | 5 +--------+--------+--------+--------+--------+--------+--------+--------+--------+--------+--------+ 6.00 | 1 | | | | 2 | | | | 1 | | | 4 +--------+--------+--------+--------+--------+--------+--------+--------+--------+--------+--------+ 7.00 | | | | | | | | 2 | 2 | 1 | | 5 +--------+--------+--------+--------+--------+--------+--------+--------+--------+--------+--------+ 8.00 | | | | | | 1 | 1 | | | 1 | | 3 +--------+--------+--------+--------+--------+--------+--------+--------+--------+--------+--------+ 9.00 | | | | | | | | | | | 1 | 1 +--------+--------+--------+--------+--------+--------+--------+--------+--------+--------+--------+ Column 32 25 11 3 7 2 1 2 3 3 1 90

Statistic --------Uncertainty Coefficient

Symmetric --------.41520

With IV_BOR Dependent ------------.41144

With IV_BOD Dependent ------------.41902

Crosstabulation: Count IV_SOO->

IV_BOR

Borhidi Indicator Value

By IV_SOO

|Not rela-|Occurs on |Halotole- |Halophyte | |ted to s |saline s |rant | | Row | 0.00| 1.00| 2.00| 3.00| Total --------+---------+----------+----------+----------+ 0.0 | 18 | 9 | 9 | | 36 +---------+----------+----------+----------+ 1.00 | 2 | 7 | 11 | | 20 +---------+----------+----------+----------+ 2.00 | | | 4 | 1 | 5 +---------+----------+----------+----------+ 3.00 | 1 | | 3 | 3 | 7 +---------+----------+----------+----------+ 4.00 | | | 3 | 1 | 4 +---------+----------+----------+----------+ 5.00 | | | 3 | 2 | 5 +---------+----------+----------+----------+ 6.00 | | | 1 | 3 | 4 +---------+----------+----------+----------+ 7.00 | | | | 5 | 5 +---------+----------+----------+----------+ 8.00 | | | | 3 | 3 +---------+----------+----------+----------+ 9.00 | | | | 1 | 1 +---------+----------+----------+----------+ Column 21 16 34 19 90 Total 23.3 17.8 37.8 21.1 100.0

IV_BOR


Symmetric ---------

.33355

With IV_BOR Dependent -------------

.28973

With IV_SOO Dependent ----------

.39298

So¢ Indicator Value

Crosstabulation:

IV_BOD

Bodrogk”zy Indicator Value

By IV_SOO

Count IV_SOO->

|Not rela-|Occurs on |Halotole- |Halophyte | |ted to s |saline s |rant | | Row | 0.00| 1.00| 2.00| 3.00| Total IV_BOD --------+---------+----------+----------+----------+ 0.0 | 17 | 8 | 6 | 1 | 32 Not mentioned | | | | | 35.6 +---------+----------+----------+----------+ 1.00 | 3 | 5 | 16 | 1 | 25 0-I. | | | | | 27.8 +---------+----------+----------+----------+ 2.00 | 1 | 3 | 5 | 2 | 11 0-II. | | | | | 12.2 +---------+----------+----------+----------+ 3.00 | | | 2 | 1 | 3 O-III. | | | | | 3.3 +---------+----------+----------+----------+ 4.00 | | | 4 | 3 | 7 I-II. | | | | | 7.8 +---------+----------+----------+----------+ 5.00 | | | | 2 | 2 I-III. | | | | | 2.2 +---------+----------+----------+----------+ 6.00 | | | | 1 | 1 II-III. | | | | | 1.1 +---------+----------+----------+----------+ 7.00 | | | | 2 | 2 II-IV. | | | | | 2.2 +---------+----------+----------+----------+ 8.00 | | | 1 | 2 | 3 II-V. | | | | | 3.3 +---------+----------+----------+----------+ 9.00 | | | | 3 | 3 III-IV. | | | | | 3.3 +---------+----------+----------+----------+ 10.00 | | | | 1 | 1 IV-V. | | | | | 1.1 +---------+----------+----------+----------+ Column 21 16 34 19 90 Total 23.3 17.8 37.8 21.1 100.0


Symmetric --------.27310

With IV_BOD Dependent ------------.23907

With IV_SOO Dependent ---------.31841

So¢ Indicator Value

Hazai szikesek talajai, növényei és állatai hőmérséklet: Tóth Albert

Nagy Barnabás vizsgálta az egyenesszárnyúak lőfordulásának törvényszeruségeit a Hortobágyon. A társulás típusától, és a füvek magasságától függött a szöcske és sáska sszetétel.

Hasonlóképpen a madarak is eltérő gyakoriságban látogatják meg a szikes puszta eltérő biotópjait

Madár

fészkelés tartózkodási idő

bíbic

fű

II-XI

mezei pacsirta

rét

II-XI

ugartyúk

rét

IV-X

székicsér

gyér fű

IV-IX

szikipacsirta

sztyepp

III-VIII



Camphorosma annua Bárányparéj karbonátos/szulfátos vakszik

A vakszik fajösszetétele jelzi a talajoldat domináns anionját kloridos vakszik

Salicornia europaea Sziksófű

Suaeda maritima Sóballa

62

Kiskunság: management of drying saline lakes for bird protection

HU/Kiskunság National Park: management of PUSZTA (grassland) and traditional animal husbandry to attract tourists and produce high quality meat with Hungarian Grey Cattle

SITUATION IN HORTOBÁGY REGION

Hortobágyi szikes terület felülről telepített erdő löszgyep foltok változatos szikes padkákkal, vakszikkel

rét 2008.XI.5. PE GMK Keszthely|Szikes talajok

66

Változatos szikes puszta Cegléd mellett

A növényzet a nádastól a kissé szikes löszpusztagyepig változik

67

As the result of elevation differences there is considerable variation of vegetation in a Festuca pseudovina dominated Hortobágy grassland

Priority in Hortobágy National Park (HU) is bird habitat conservation (Végvári, 2001) -320 of 374 total number of species in Hungary -only Hungarian region for breeding of Aquatic warbler (Acrocephalus paludicola) & Glossy ibis (Plegadis falcinellus) -here breeds mostly Pygmy cormorant (Phalacrocorax pigmaeus), Spoonbill (Platalea leucorodia) & White winged black tern (Chlidonias leucopterus) -significant number of Great bustard (Otis tarda), Bean goose (Anser fabalis), Ferruginous duck (Aythia nyroca), Moustached warbler (Acrocephalus melanopogon)

-95% of cranes (Grus grus) in Hungary overwinters here -European importance for migration of protected Lesser white-fronted goose (Anser erythropus)

-only continental moulting site of Dotterel (Charadrius morinellus) -80 White-tailed eagles (Haliaetus albicilla) each winter

„sweep-pole” well

Fata Morgana/mirage „optical effect having appearance of a pool of water or a mirror in which distant objects are seen inverted, caused by bending or reflection of rays of light by a layer of heated air of varying density”

Signs of military use

Przewalski wild horse

fishponds occupy places of previous wetland areas and now are managed mainly for birds

Locks remaining Canals

Earlier rice field

HU/Hortobágy: management of areas with abandoned ricefields from the 1960-s Aerial view of ricefields

Festuca rupicola telepítés korábbi szántón

Canals are filled up

HORTOBÁGY Hungary

Disturbance takes long time to recover

A szikesek ökológiai jelentősége Speciális növényzetük és állatviláguk hasonló, de a földrajzi elszigetelődés miatt erősen diverzifikálódott, jelentős természeti értéket képviselnek. Jelentőségüket emeli, hogy mivel a hidrológiai viszonyok meghatározóak a kialakulásukban a hasznosításukhoz is azokat a viszonyokat kell megváltoztatni, azaz a hasznosításuk a nehézség (csatorna építés, kiszárítás, öntözés stb.) később következik be mint a könnyebben (erdőirtás, szántás) termelésbe vontható területeké. Ezért az állatvilágnak gyakran utolsó menedékeit képezik.

A hidrológiai és klimatikus változások ökológiai hatásai a Kiskunságban

A megfigyelt hidrológiai változások következményeit már több dolgozat ismertette. Bagi, 1987 aki a kisapaji szigorúan védett terület vegetáció térképét készítette el beszámolt arról, hogy a vízrendezés következtében a terület jellegtelenedik, az érzékeny karakterfajok előfordulása csökken. Bagi, 1988, Bagi, 1989, Bagi, 1991 és Bagi 1989b szerint a Dunavölgyben a talajvízszint csökkenése az 1920-as években kezdődött, és az 1950-es években tetőzött csatornázás váltotta ki. A száradás következményeképpen terjednek a szárazságkedvelő növénytársulások, a ritka növények eltunnek. terjed a Bromus mollis, ami követi a talaj pH csökkenést és a szerves anyag felhalmozódást. Gypsophila muralis jelenik meg ott ahol a felszín közelében nagyobb a kicserélhető Na %, ami pedig jelzi a kérgesedést. Terjed a Bolboschoenus maritimus, mivel nő sótartalom. A Szappan-székkel kapcsolatosan Bagi, 1990 ismerteti elképzeléseit a talajvízszint ciklikus változásairól, miszerint abban 50 éves ciklus van: 20-25 évig nő, majd ugyanennyi ideig csökken a talajvízszint. A Kiskunságban a klimatikus változások ökológiai hatását Iványosi Szabó, 1993 a következőkben foglalta össze:a regionális vízhiány következményeként a fauna szegényedik. Csökken a fészkelőfajok száma. Bugac-Bócsán eltűnt a széki lile és a nagygoda. No a rágcsálók száma. 80-tól látható a kiszáradás, 83-tól folyamatosan. Minden tó végveszélybe került. Egyes tavak szikes gyepterületekké váltak. Ahol volt szikes mikrorelief, ott az összeomlott, a terület sziktelenedik. A szikes tavak parti zónája a kiédesedés miatt gyomosodik, elhóditja a tómedret. A mocsarak ritka növényfajai eltűnnek. A Hátságon a buckaközi mocsarak befásodnak, a buckaközi laposok eltűnnek. A hidrológiai változások azok ökológiai és gazdálkodási hatásai mellett (Molnár 1994) lehetőséget biztosítanak a sófelhalmozódási folyamatok tudományos vizsgálatához is.

Az Aral tó krízise 1960 és 1992 között az Amu- és Szir-darja (nem éri el a tavat) öntözésre való használata miatt 13 m-el csökkent a vízmélység, ennek következtében a tó kb. fele területre (33 000 km2) csökkent, a víz sótartalma 1-ről 3 %-ra növekedett, elszennyeződött az alkalmazott kemikáliák miatt. A szárazra került tófenékből a szél port és sót hord a környező területekre, ami eléri a 10 t/ha menniséget. A halak kipusztultak a tóból, a vízszennyezés és jóminőségu ivóvíz hiánya következtében számos egészségi (szájüreg, tüdő, mentális), szociális (válások, munkaalkalmak megszunése, a lakosság elvándorlása) probléma vetődött fel.

Kesterson Reservoir (California) 1971-1986 között fogadta az öntözött táblákról elvezetett felszíni és felszínalatti drénvizeket. A vizek toxikus elem (szelén) tartalma miatt az elvezetést megszüntették.

A fásítás hatása a talaj sóforgalmára

76

Debrecen Budapest

Püspökladány

Pampa Deprimida

Püspökladány (Alföld)

Elhelyezkedés

34º36’ – 38º00’ S 56º43’ – 63º26’ O

46º00’ – 48º25’ N 19º00’ – 22º55’ E

Kiterjedés (km2)

90.000

47.000

Évi közepes hőmérséklet(ºC)

13.8 – 15.9

10 – 12

Évi köz. csapadék (mm)

850 – 900

525 – 585

Domborzat

Sík 0 – 30 m tszf

Sík 75 – 125 m tszf

Természetes növényzet

legelők (Sporobolus, Stipa, Panicum, Paspalum, Agrostis)

legelők (Agrostis, Alopecurus, Artemisia, Festuca)

Natraquoll, Natraqualf, Natralboll + Argiudoll, Hapludoll magasabban

Endoaquoll, Calciaquert, Natrustoll +Calciustoll magasabban

1- 3

1 – 3 (korábban) 4 – 5.5 (jelenleg)

Talajok Talajvízszint (m)

77

A szikesedés helyzete (E helyszín)

50 m

Szikes rét

Szikes rét

Tölgytelepítés

5 dS/m 504 cm

GWcond 1.5 dS/m GWprofund 478 cm

2.8 dS/m 480 cm

3.5 3.0

ECa (dS m-1)

2.5 2.0 1.5 1.0 0.5 0.0 -40

-20

0

0

20

40

Elektromágneses indukciós szonda ami 1.5 m mélységig észleli a talaj elektromos vezetőképességét

Távolság a határvonaltól (m)

78

Felszínközeli (0-1.5 m) sótartalom (ECa) összehasonlítás 7 párban (szikes rét – tölgytelepítés)

3.5

forestación Tölgytelepítés pastizal Szikes rét

3.0

ECa (dS m-1)

2.5 2.0 1.5

2.2X 1.0 0.5 0.0 A

B

C

D

E

F

G

Average

sitio

79

Sótartalom a felszín alatti rétegekben EC (dS m-1) 1 2 ** **

0

3 ** **

100

Chloride (me l -1) 2.5 5.0 7.5 10.0 12.5 *

Depth (cm)

**

200

**

** **

300

Sodium (me l-1) 10 20 30 40 ** ** ** ** ** ** Sitio

E

**

N=3

400 500 600 1

0

2

**

50

3

**

1 **

2

3

4

**

Depth (cm)

**

100

**

**

**

**

200

** **

300 0.2

0.4

0.6

0.8

1.0

1

2

3

4

5

Depth (cm)

2.5

5.0

7.5

10.0

**

50 100

Sitio F

**

250

0

30 **

**

**

150

10 20 ** ** **

**

**

**

Sitio G

150 200 250 300

**

**

**

Tölgytelepítés

Szikes rét

80

100

Tölgytelepítés forestación pastizal Szikes rét

75 50 25

15X

0 E

F

G

Ave rage

Sitio 2.5

Evaporación (mm d-1)

Infiltración (mm h-1) Tasa de sebessége Beszivárgás

Beszivárgás (infiltráció) és párolgás

2.0 1.5

5X 1.0 0.5 0.0

81

A fák gyökereinek vízfelvétele

50 m

mélysége talajvízszintnapa A freática (cm) Profundidad

Szikes rét

450

Tölgytelepítés

Szikes rét

475 25 cm

60 cm

500

Tölgytelepítés

10 34

10

E B

525

5

550 250

260

270

280

290

300

310

día juliano

82

A vízrendezés utáni állapot

A vízrendezés előtti állapot

Folyamatos sófelhalmozódás/kilúgzás, a sekély talajvízből feljutott sók egy részét a felszíni vizek elszállíthatták.

T ECh

T ES

ES ECh

FS AI Zona de salinización

AI Zona de salinización Zona capilar

Descarga Zona capilar Acuífero Aquifer

Acuífero

A helyzet értékelése A vízrendezés és fásítás utáni állapot

A fásítás következtében („biológiai talajjavítás”) a kilúgzás megnőtt és a sófelhalmozódás maximuma mélyebbre került. A fák gyökere miatt a talajvízből a sók folyamatosan az altalajba jutnak.

A talajvíz mélyebben van, emiatt a talajfelszín közelében nincs aktív sófelhalmozódás, a kilúgzás a nátriummal telített talajban lassú.

T

T ES

ECh

FS AI Zona de salinización

AI Zona de salinización

Zona Capilar

Descarga Acuífero

FD

AI: Agua de infiltración; ECh: evaporación de charco FS: Flujo superficial; FD: Flujos darcianos T: Transpiracion, ES: Evaporación del suelo

Vapor Agua líquida

83

Nosetto et al., 2008 2008.XI.5. PE GMK Keszthely|Szikes talajok

84

Nosetto et al., 2008 85

Nosetto et al., 2008 86

A szikesek növényzete és azok elterjedése a MÉTA adatbázis alapján

87

Az AGROTOPO térképi adatbázis szikes talajfoltjai: 20, 21, 22, 23 1986 Méretarány 1:100 000

Szikes talajok főtípus 88


89

90

http://www.novenyzetiterkep.hu/?q=magyar/katalogus/node/73#0.1_F

91

http://www.novenyzetiterkep.hu/?q=magyar/katalogus/node/73#0.1_F

92

93

94

95

96

97

Növényzeti váltás és szukcesszió

Magyar 1928 szerint a növényzet változása megelőzi a talajét amikor a

legeltetés következtében csupasz, vagy pedig az erózió miatt kicsi a növényi borítás. A talaj változása megelőzi a növényét amikor kiszárítás miatt vagy sófelhalmozódás miatt kedvezőtlenné vált a talaj tulajdonságok egy része, de a növényzet még szinte a régi. Tehát amikor a növényzet alapján követHeztetnek a talajra jól kell ismereni a fajok természetét és a megítélésnél körültekintőnek kell lenni. "...a szíkeseken nagyon könnyen megtörténhetik, hogy a kapott elemzési eredményekre épített s nagyobb területre kiterjesztett következtetések, térképezések egyáltalán nem fedik a valóságot, mert véletlenül a minduntalan változó területen az átlagnál sokkal jobb vagy rosszabb foltról vették a mintákat. Aki ismeri a talajtakaró természetét, azzal ez nem történhetik meg, s ebből nyilvánvalóan következik, hogy annak, aki ilyen, sokszor mozaikszerű talajok felvételével foglalkozik, ismernie kell a növényfajok elofordulási viszonyait." A növényzet nem követi teljesen a 'Sigmond féle talajtani besorolást, de az összes só és szóda jól megválasztott tulajdonság, figyelembe kell venni a mélységi eloszlást is.

Balmazújvárostól keletre és délkeletre sós talajon tömegesen van Suaeda és Spergularia. Nagyivánnál van a Plantago schwarzbergiana legészakibb lelőhelye. Florisztikailag leggazdagabb a Mátai lapos, és kaszáló, és a vasúttól északra a Hortobágy folyó keleti partja. A nagyobb Camphorosma-s padkák tömegesen a régi árterületek határain vannak. A vizes helyeken nem a talajminősége a fő tényező, hanem a vízborítás magassága.

Magyar 1928 írja, hogy a Hortobágy nyugati felén terjed a Polygonum av. és a keletin az Eragrostis pilosa. A puszta legnagyobb részén xerofita fajok vannak, utánuk jönnek a halofiták. Ezek adjék meg a puszta jellegét. Ezután jönnek a ruderális és mezofita fajok és a higrofiták a legkisebb borításúak.

"A szikesek talaja nem egynemű, hanem minosége gyakran hol fokozatosan, hol ugrásszerűen, lépten-nyomon változik s ennek megfeleloen egymástól élesen elkűlönülo kisebb-nagyobb foltokra bukkanunk más-más természetű növénycsoportokkal..." A szikesek 2 helyen a legtarkábbak : egyik a Juhosháti erdő környékén, tőle északra a volt Papegyháza helyén. A másik Margitapusztánál, a Hollós ér jobb partján.(az urfelvételek alapján ez nem látszik!) A második esetén nincs a felszínen nagy változás, minden átmenet nélkül 11 növényzet foltot lehetett elkülöníteni. Az ilyen változatos területek egykori vízfolyások mentén vannak haol nagyobb szemű iszap rakódott le és az agyag valamennyire homokos. itt van Plantago maritima.Kevésbé változatos terület sok van. Ĺrkus közelében zsombékos sok zúzmóval. A zsombék alján higrofita fajok é s10-15 cm-vel feljebb a legxerofitább fajok, ami mutatja, hogy a felszíni talajréteg nem ereszti át a vizet és ez a szikes agyagra jellemző.

A Wendelberger 1950 által ismertetett, a Fertő tavon és másutt megfigyelt lehetséges szukcessziós utak a következők.

A. A növényi növekedés által előidézett szukcesszió. Ilyet figyeltek meg az Artemisio-Festucetum pseudovinae (Camphorosmás facies) - Achilleo-Festucetum pseudovinae - száraz gyep átmenetben. Hasonló, Camphorosmetum annuae-ből kiinduló szukcessziót nem sikerült megfigyelni. B. A következő asszociáció úttörő fajainak előrenyomulása. Megfigyelték, hogy a Puccinellietum limosae-ba behatolhat szárazgyep vagy az Artemisio-Festucetum pseudovinae, a Carex distans-os zsombékok tetején megtelepedhet Cynodon dactylon avagy az Artemisio-Festucetum pseudovinaebe benyomulhat a Puccinellietum limosae és viszont. C. Külső körülmény (vízszintingadozás) miatt fellépő szukcesszió. A Bolboschoenetum maritimae a vízszint süllyedés következtében átalakulhat Puccinellietum limosae-vá. D. Szekunder, emberi beavatkozás következtében fellépő szukcesszió A Puccinellia salinaria (nem kárpát-medencei, tengerparti faj) taposás következtében átalakulhat Salicornietumba. Ha a taposás megszűnik az eredeti Puccinellia s. visszano, a Salicornia csak foltokban marad meg.

Varga 1984 szerint a növényzet elhelyezkedésének döntő tényezője a felszíni erózió. Az erózió folyamatosan tölti fel a szikes mocsarakat és nagy kiterjedésű réteket hoz létre. A lepelerózió a gyephézagokban mohásodással és szologyosodott foltok megjelenésével jár együtt. A padkásodás és lepelerózió más-más szubasszociációval kapcsolható össze. 1. Cynodonti-Poetum / 2. Achilleo-Festucetum /

\

3. Gypsophili-Artemisietum

4. Artemisio-Festucetum

°

°

5. Pholiuro-Plantaginetum ° °

°

- 6. Camphorosmetum \

° \

7. Puccinellietum

\

°

8. Agrosti-Beckmannietum - 9. Agrosti-Alopecuretum °

°

10. Eleochari-Alop gen. 11. Agrosti-Glycerietum

° 12. Bolboschoenetum Megjegyzés A 2.-3. között lepelerózió, míg a 2.-4.-6. között padkásodás a meghatározó folyamat. Az 5.-

A hazai szikesek növényeinek eredete

Boros, 1958 feltételezi, hogy a szikes növények két időszakban terjedtek el.

Először, mint Wendelberger vélte, a posztglaciális melegkorban, a tölgykorszak erdős-sztyeppidőszakában, a mai kor előtt 4-7000 évvel vándoroltak be az ősi sziki növények keletről (Lepidium cartilagineum, Limonium gmelini, Aster puctatus, A. canus, Artemisia salina, Camphorosma annua). A kultúra terjesztette el nagyobb területre a korábban kisebb területet elfoglaló következő társulásokat Achilleo-Festucetum, Artemisio-Festucetum, Camphorosmetum annuae, Puccinellietum limosae. Ezek szoloncsáktalajon részben ősik, de szolonyectalajon másodlagosak.

Rapaics, 1916 a Hortobágy flórájának legtöbb elemét fiatal, behurcolt vagy

szándékosan megtelepített fajnak tartja (Matricaria chamomilla, Artemisia salina, Lepididum ruderale, L. draba, L. perfoliatum, Atriplex spp., Chenopodium spp., Potentilla supina, Verbena officinalis, Suaeda maritima, Spergularia salina, Cerastium anomalum, Bupleurum tenuissimum, Crypsis aculeata, Heleochloa schoenoides, Puccinellia limosa, Trifolium striatum, T. parviflorum, Limonium gmelini, Camphorosma annua, Plantago tenuiflora, Alopecurus geniculatus, Pholiurus pannonicus, Hordeum hystrix, Beckmannia eruciformis)

A szikeseken élő növényi formációk nemzetközi osztályozása Chapman után Tengerparti sós mocsarak Főként a mérsékelt égövben terjedtek el, főleg füvekből és kevés cserjéből állnak.

Arktikus csoport -Kevés fajból állnak, jellemző a Puccinellia phryganodes, Carex suspathacea és C. maritima

Észak-Európai csoport Spanyolországtól északra terjed. -az alcsoportokat a talaj, a sótartalom és az agresszív fajok jelenléte alapján különítik el. Ĺltalában jellemzo a Puccinellia maritima, Juncus gerardi és Salicornia fajok és az Ĺltalános sósmocsár növényzet (General Salt Marsh Community). Ennek fajai Ch p121. szerint: AT=Alacsony térszínen, FT=Felso térszínen: Limonium vulgare (AT, FT), L. humile (AT), Plantago maritima (AT,FT), Spergularia marginata (AT,FT), Aster tripolium (AT), Armeria maritima (AT,FT), Salicornia appressa (AT,FT), S. ramosissima (AT,FT), Suaeda maritima (AT), Puccinellia maritima (AT), Halimione portulacoides (AT), Glaux maritima (FT), Juncus gerardi (FT), Parapholis strigosa (FT). Skandináv alcsoport: Puccinellia spp, Festuca rubra, Agrostis stolonifera, homokos part Északi tengeri alcsoport: Spartina spp miatt átalakulóban van Balti alcsoport: Carex paleaca, Juncus bufonius, Scirpus spp La Manche alcsoport: az Északi tengeri alcsoportra hasonlított, de a Spartina townsendii és S. anglica terjeszkedése miatt változik

Mediterrán csoport -Arthrocnemum spp és Limonium spp Nyugati alcsoport: az Észak-Európai csoportra hasonlít Keleti alcsoport: az eurázsiai sós sivatagokra hasonlít (Halocnemum strobilaceum, Petrosimonia crassifolia, Suaeda altissima) Kaszpi tengeri alcsoport: Kalidium caspicum, Anabasis aphylla

Nyugati atlantikus csoport A Szent Lőrinc folyótól Floridáig terjed. Északon az arktikus csoportba, délen a mangrovékbe megy át. Az alcsoportok között a talajban van különbség, mivel a parti kőzet mállékonysága határozza meg az iszapréteg vastagságát.

Pacifikus amerikai csoport Dél-Alaszkától Californiáig terjed.

Szino-japán csoport Limonium japonicum, Suaeda japonica, Limonium tetragonum és Puccinellia kurilensis a jellemző fajok.

Ausztrálázsiai csoport Ausztráliában jellemző fajok Salicornia australis, Samolus repens, Suaeda novae zelandiae, Arthrocnemum spp. ůjzélandon jellemzo az Arthrocnemum arbuscula, A. halocnemoides, Limonium australis és Frankenia pauciflora.

Dél-amerikai csoport Jellemző fajaik Spartina spp, Distichlis spp, Heterostachys spp és Allenrolfea spp.

Trópusi csoport A mangrovék mögötti magasabb tereplépcsőn fordulnak elő, típikus fajok a Sesuvium portulacastrum és Batis maritima.

Példa a mediterrán csoportra (Alicante) Legfontosabb növények: Arthrocnemum spp, Limonium spp, Salicornia spp, Inula crithmoides, Juncus subulatus Társulások: Puccinellio festuciformis-Arthrocnemetum fruticosi: a sósmocsár északi szegélyén homokos talajon, ahol időnként kivirágzanak a sók, jellemző a névadó Puccinellia és Sarcocornia fruticosa Frankenio corymbosae-Arthrocnemetum macrostachyi: déli szegélyen, tömődött talajon, száraz évszakban kivirágzanak a sók, jellemzők a névadó fajok. Cystancho luteae-Arthrocnemetum fruticosi: az előbbihez hasonló elterjedésu, kevésbé sós és nedves talajon, jellemző a névadó Arthrocnemum és Orobanche lutea. Arthrocnemo macrostachyi-Halocnemetum strobilacei: szárazabb homokos-kavicsos helyeken, jellemző a két névadó faj. Senecio auriculae-Limonietum furfuracei: a tengervíz által el nem öntött gipszes-sós talajokon, jellemzők a névadók és Lygeum spartum. Az előbbi tisztásain szárazabb helyen él a Salicornia emerici, S. ramosissima, Suaeda splendens, S. maritima. Amikor a víz sótartalma csökken és a talaj nem szárad ki teljesen Juncus maritimus, Elymus elongatus, Carex extensa és Linum maritimum jellemző. Szárazabb időszak és sókivirágzások esetén az előbbi növényzetet felváltja a Plantago crassifolia és Schoenus nigricans.

Mangrovék A szubtropikus és trópusi régiókban a tengerparti sós mocsarak helyén jelentkeznek, a jellemző növényzet fák, cserjék és liánok. Az óvilági mangrovék fajszáma nagyobb, mintegy 60, ezzel szemben az újvilági mangrovéket kb 10 faj alkotja.

ůjvilági csoport Amerika-i mangrovék Nyugat-Afrika-i mangrovék

Rhizophora racemosa R. mangle R. harrisonii Avicennia germinans A. africana

Kelet-afrikai csoport Észak felé haladva csökken a fajok száma, a Vörös tengerbe csak két faj hatol be (Avicennia marina és Rhizophora mucronata).

Indiai csoport A Bengáli öbölben a mangrove az év bizonyos szakaszaiban édesvízűvé válik a monszun és a hóolvadás miatt, ezeket a viszonyokat a Heritiera minor kedveli.

Indo-maláj csoport A legnagyobb fajszám jellemzi, Chapman szerint valószínűleg itt alakultak ki a mangrovék és innen terjedtek szét. Jellemző fajok a Bruguiera cylindrica és B. parviflora.

Ausztrálázsiai csoport Rhizophora stylosa a legfontosabb faj.

Fülöpszigetek, ůj-Guinea és ňceánia csoport Camptostemon spp és Rhizophora stylosa a jellemző fajok.

Példa egy kubai mangrove Manzanillo környékén. A tenger felől először Rhizophora mangle van, utána Avicennia nitida, majd Laguncularia racemosa, legbelül messze a szárazföldre behatol a Conocarpus erecta, amit nem tekintenek valódi mangrove fajnak. Élőviláguk gazdag, lamantin (Trichechus manatus, szirén), jutía-k (Capromys sp., a nutria rokonsága), madarak, krokodilok, rákok, halak, osztrigák, rovarok. Az általunk vizsgált, a tengertől viszonylag távol eső mangrovét a Conocarpus erecta uralta. A pálmás tisztásokon a keménytörzsűek közül volt: Acacia farnesiana, Bucila spinosa, Caesalpinea vesicaria, Conocarpus erecta, Copernicia yarey, Copernicia sueroana, Cryptostegia grandiflora, Jacquinea aculeata. A lágyszárúak közül volt: Chloris barbata, Cynodon dactylon, Dicanthium caricosum, Leptochloa uninervia, Paspalum distachyon, Sporobolus pyramidatus. Az egyes lágyszárúakkal borított foltok között jelentős különbségek voltak az elektromos vezetőképességben. Domináns faj

0-20 cm-es réteg becsült ECe-je

Paspalum distachyon

10.9 mS/cm

Leptochloa uninervia

13.8 mS/cm

Sporobolus pyramidatus

15.2 mS/cm

Sesuvium portulacastrum

20.7 mS/cm

és csupasz

A mangrovék és egyéb tengerparti talajokban nagyok a sótartalom ingadozások. A pirit tartalmú talajokban oxidációval kénsav szabadul fel, és a pH hamar lecsökken. Jellemző a savanyú szulfát talajok jelenléte. A tengervízben jellemzően nagyobb a kénvegyületek koncentrációja és a tengerparti övezetben a kén szulfidként halmozódik fel. Szerepet játszik ebben a Desulfovibrio desulfuricans ami a szerves anyagok oxidálásához szulfátból szulfidot redukál energianyeréshez. A vas(III) vas(II)-vé redukálódik és FeS-á, illetve FeS2-á (pirit) alakul. Amikor a terület szárazra kerül (lecsapolás) a pirit oxidálódik, jarozit (KFe3(SO4)2(OH)6 és kénsav keletkezik, emiatt a pH 3.5 alá csökken. Később a pH stabilizálódik egy magasabb értéken.

A talajnak nem csak a sótartalma, hanem a pH-ja is csökken a vízparttól távolodva.

A mangrovét felépítő fák különböző stratégiát alkalmaznak a szélsőséges sótartalom elviselésére. Jellemzők a speciális gyökérrendszerek. Ezek sekélyek, a kép a három fő funkció térbeli megoszlását mutatja 3 genus esetén: felvétel, levegőzés (szellőzőgyökerek) és támaszkodás.

Gyakori a viviparizmus (elevenszülés), ez azért jelentős, mert a csirázás alatt a növények különösen érzékenyek a magas sótartalomra.

A mangrovék erős zonalitást mutatnak, aminek fő tényezője a sótartalom

Kontinentális sós mocsarak és sós sivatagok

Kontinentális európai csoport Puccinellia distans a jellemző az északi alcsoportban és Crypsis aculeata, Aster tripolium var. pannonicus és Lepidium cartilagineum a délkeleti alcsoportban.

Kontinentális ázsiai csoport Kalidium foliatum, K. caspicum, Halostachys caspicum, Halostachys caspia s Halocnemum crassifolia a jellemző az aral-kaszpi alcsoportban, Suaeda vermiculata, S. palestina, Seidlitzia rosmarinus az irak-közép-ázsiaiban, és Atriplex és Artemisia fajok a kelet-ázsiaiban.

Afrikai csoport Salicornia fruticosa és Sphenopus divaricatus jellemző északon, Holopeplis perfoliata, Aeluropus lagopoides keleten és Scirpus robustus, S. spicatus délen.

Kontinentális észak-amerikai csoport A két óceán sósmocsarainak fajai is előfordulnak, valamint Salicornia utahensis, Allenrolfea occidentalis, Sarcobatis vermiculata, Atriplex confertifolia. Az észak-nyugati alcsoportra jellemző a Salicornia rubra és Puccinellia nuttallii, a délnyugatira pedig a Sporobolus airoides és Tamarix pentandra.

Dél-amerikai csoport Heterostachys ritteriana, Allenrolfea patagonica, Spartina montevidensis és Salicornia gaudichaudiana a jellemző fajok.

Ausztáliai kontinentális csoport Atriplex fajok és Arthrocnemum halocnemoides a jellemző növények.

A szikes növénytársulások osztályozása Chapman (1958) szerint (Waisel módosításával) a következő rendeket tartalmazza. 1. Halobenthalia Víz alá merült tengeri növénytársulások.

2. Salicornietalia Nedves, illetve időnként elöntött pionír tengerparti társulások agyagon.

3. Suaedetalia Waisel illesztette be a kontinentális szikes növényzet, főleg a sivatagi szikesek képviselete érdekében.

4. Puccinellietalia Kevésbé nedves, pionír tengerparti társulások durvább talajon.

5. Spartinetalia Az északi félteke mérsékelt égövi parti sósmocsarainak főként füvekből álló társulásai.

6. Staticetalia A parti szikes növényzet középső és felső szintjeit alkotó füves és egyéb lágyszárú növényzet, kontinentális szikes is van közte.

7. Festucetalia A jó drénviszonyokkal rendelkező, vagy magasan elhelyezkedő parti szikes növényzet.

8. Halostachyetalia Sekély talajvízállású helyeken cserjék és lágyszárúak által felépített növényzet.

9. Juncetalia Keverten sósvizű társulások, a magasan fekvo tengerparti mocsarakban vagy a kontinentális sósforrások partjain.

10. Phragmitetalia Édes, vagy gyengén sósvízű társulások.

A növénytársulások rendszere Oberdorfer et al., 1990 szerint:

Osztály Rend Csoport 1 Édesvízi és mocsári növényzet 1.5 Phragmitetea

1.51 Phragmitetalia 1.512 Bolboschoenion maritimi 2. Sósvízi és tengerparti növényzet 2.1 Zosteretea 2.11 Zosteretalia 2.111 Zosterion marinae 2.2 Ruppiaetea 2.21 Ruppietalia 2.211 Ruppin maritimae 2.3 Spartinetea maritimo-anglicae

2.31 Spartinetalia maritimae 2.311 Spartinion maritimae

2.4 Thero-Salicornietea 2.41 Thero-Salicornietalia 2.411 Salicornion dolichostachyae 2.412 Salicornion ramosissimae 2.5 Saginetea maritimae

2.51 Saginetalia maritimae 2.511 Saginion maritimae 2.6 Asterete tripolii 2.61 Glauco-Puccinellietalia 2.611 Puccinellion maritimae 2.612 Armerion maritimae 2.613 Puccinellio-Spergularion salinae 2.7 Honckenyo-Elymetea 2.71 Honckenyo-Elymetalia 2.711 Honckenyon-Elymion

2.712 Honckenyo-Crambion

2.8 Cakiletea 2.81 Cakiletalia 2.811 Salsolio-Honckenyon 2.812 Atriplicion litoralis 2.9 Ammophiletea

2.91 Ammophiletalia 2.911 Ammophilion arenariae 2.912 Agropyrion junceiformis szám nélkül Crithmo-Limonietea Crithmo-Armerietalia Crithmo-Limonion

A szikesek, mint természetesféltermészets. ökoszisztémák 2012

Recommend Documents