A HUDI20024 Tápiógyörgye-Újszilvási szikesek

A HUDI20024 Tápiógyörgye-Újszilvási szikesek kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

ELŐREHALADÁSI JELENTÉS

Budapest 2014

Pályázat azonosítója Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 43/2012. (V. 3.) VM rendeletben foglaltak alapján készült

Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság székhely: 1121 Budapest, Költő u. 21. postacím: 2509 Esztergom, Strázsa-hegy Tel: 0036-391-4610 Fax: 0036-200-1168 E-mail: [email protected] Web: http://www.dinpi.hu

Felelős tervező Baranyai Zsolt Fehér Balázs Vezető szakértők Vidra Tamás (természetvédelem) Vincze Tibor (agrár) Közreműködő szakértők Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Hahn István

© Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 2013

Ez a dokumentáció a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében szerzői jogvédelem alatt áll. A dokumentáció nyilvános, a megfelelő hivatkozások mellett szabadon felhasználható és terjeszthető!

A HUDI20024 TÁPIÓGYÖRGYE-ÚJSZILVÁSI SZIKESEK NATURA 2000 TERÜLET FENNTARTÁSI TERVE

Tartalomjegyzék I. Natura 2000 fenntartási terv………………………………………………………………………………………………... 1. A terület azonosító adatai ………………………………………………………………………………………………… 1.1. Név ………………………………………………………………………………………………………………...... 1.2. Azonosító kód ………………………………………………………………………………………………………. 1.3. Kiterjedés ………………………………………………………………………………………………………….... 1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek …………………………………………………………….... 1.5. Érintett települések ………………………………………………………………………………………………...... 1.6. Egyéb védettségi kategóriák……………………………………………………………………………………….... 1.7. Tervezési és egyéb előírások ……………………………………………………………………………………….. 2. Veszélyeztető tényezők …………………………………………………………………………………………………... 3. Kezelési feladatok meghatározása ……………………………………………………………………………………….. 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése ……………………………………………………………….. 3.2. Kezelési javaslatok ………………………………………………………………………………………………..... 3.2.1. Élőhelyek kezelése ……………………………………………………………………………………………. 3.2.2. Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés ……………………………………………………………………. 3.2.3. Fajvédelmi intézkedések ……………………………………………………………………………………… 3.2.4. Kutatás, monitorozás ………………………………………………………………………………………….. 3.2.5. Mellékletek ……………………………………………………………………………………………………. 3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében .. 3.3.1. Agrártámogatások …………………………………………………………………………………………….. 3.3.2. Pályázatok …………………………………………………………………………………………………….. 3.3.3. Egyéb ………………………………………………………………………………………………………….. 3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja ………………………………………………………………….. 3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök …………………………………………………………………..…… 3.4.2. A kommunikáció címzettjei …………………………………………………………………………………... 3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel …………………………………………………………….. II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció …………………………………………………... 1. A tervezési terület alapállapot jellemzése ………………………………………………………………………………... 1.1. Környezeti adottságok………………………………………………………………………………………………. 1.1.1. Éghajlati adottságok……………………………………………………………………………………………. 1.1.2. Vízrajzi adottságok……………………………………………………………………………………………... 1.1.3. Talajtani adottságok……………………………………………………………………………………………. 1.2. Természeti adottságok………………………………………………………………………………………………. 1.2.1. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek……………………………………………... 1.2.2. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok………………………………………….. 1.2.3. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok …………………………………………….. 1.2.4. A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok………………………………………………………….. 1.1. Területhasználat……………………………………………………………………………………………………... 1.3.1. Művelési ág szerinti megoszlás ………………………………………………………………………………... 1.3.2. Tulajdoni viszonyok……………………………………………………………………………………………. 1.3.3. Területhasználat és kezelés ……………………………………………………………………………………. 2. Felhasznált irodalom ……………………………………………………………………………………………………… 3. Térképek …………………………………………………………………………………………………………………..

„Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa”

I. Natura 2000 fenntartási terv


1. A terület azonosító adatai 1.1. Név Tervezési terület neve:

Tápiógyörgye-Újszilvási szikesek természetmegőrzési terület

kiemelt

jelentőségű

1.2. Azonosító kód Tervezési terület azonosítója: HUDI20024

1.3. Kiterjedés Tervezési terület kiterjedése:

1743,58 ha

1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek 1.4.1. Jelölő élőhelyek (a *-gal jelöltek kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok) SDF adatlapon szereplő Natura 2000 jelölő élőhelyek:

1530 Pannon szikes sztyeppék és mocsarak 3260 Alföldektől a hegyvidékekig előforduló vízfolyások Ranunculion fluitantis és CallitrichoBatrachion növényzettel* 6250 Síksági pannon löszgyepek* Jelen tervkészítés keretei között, a terület 2013. évi élőhelytérképezése során megtalált Natura 2000 jelölő élőhelyek:

1530 Pannon szikes sztyeppék és mocsarak* 1.4.2. Jelölő fajok SDF adatlapon szereplő Natura 2000 jelölő faj: • mocsári teknős (Emys orbicularis) • lápi póc (Umbra krameri) • kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum) • ürge (Spermophilus citellus) • vöröshasú unka (Bombina bombina) • molnárgörény (Mustela eversmannii) • szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus) • réti csík (Misgurnus fossilis) • vágó csík (Cobitis taenia)

1.5. Érintett települések A tervezési terület által érintett helyrajzi számok listáját az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletet (a továbbiakban: KvVM rendelet) tartalmazza. A Natura 2000 területek által érintett 4


helyrajzi számokat és így a Natura 2000 jogi státuszt is a KvVM rendelet rögzíti, térképi megjelenítéssel is. A jogi jelleg a megosztással keletkező utód helyrajzi számokra is kiterjed. Érintett terület (ha)

Település területének érintettsége (%)

Tápiógyörgye

1283

24,08

Újszilvás

459,5

11,84

Település PEST MEGYE

1.6. Egyéb védettségi kategóriák Típus

Kód

Név

Kiterjedés (ha)

Védetté nyilvánító jogszabály száma

országos jelentőségű védett természeti terület

TT

Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet

212,9

19/1998. (VI. 25.) KTM rendelet

ex lege

TT

ex lege védett szikes tó

123,4

1996. évi LIII. törvény

1.7. Tervezési és egyéb előírások 1.7.1. Természetvédelmi kezelési terv • A Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet Természetvédelmi Kezelési Terve (2009-2018.) – jóváhagyás alatt 1.7.2. Településrendezési eszközök • • •

Pest Megye Önkormányzata Közgyűlésének 5/2012. (V. 10.) önkormányzati rendelete Pest Megye Területrendezési tervéről Tápiógyörgye Községi Önkormányzat 14/2003. (XII.15.) rendelete a község helyi építési szabályzatáról Újszilvás Község Önkormányzata képviselő-testületének 8/2010. (XII. 2) rendelete a község helyi építési szabályzatáról

1.7.3. Körzeti erdőtervek és üzemtervek A Tápiógyörgye-Újszilvási szikesek Natura 2000 terület jelenleg a következő erdőtervezési körzethez tartozik: • Alsó-Tápió Erdőtervezési Körzet • Nagykőrösi Erdőtervezési Körzet Hatályos körzeti erdőterv: A 812 sz. Ceglédi Erdészeti Tervezési Körzet második erdőterve (érvényes: 2007. január 1. – 2016. december 31.) 1.7.4. Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek • •

A terület az I/1. Szolnok és dél-hevesi apróvadas vadgazdálkodási körzetbe tartozik. Az érintett vadgazdálkodók: 576010-1-4-1 Tápió-mente Egyetértés Vadásztársaság

5


1.7.5. Halgazdálkodási tervek •

Nagykáta és Vidéke Horgászegyesület

1.7.6. Vízgyűjtő-gazdálkodási terv •

Vízgyűjtő-gazdálkodási terv 2.12 Nagykőrösi-homokhát részvízgyűjtő alegység, 2010. április; Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság; Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi- és Vízügyi Igazgatóság

•

A területet érintő halgazdálkodási tervek beszerzése folyamatban van

1.7.7. Egyéb tervek •

Egyéb tervekről nincs tudomásunk.

1.7.8. Jogerős engedélyek •

6


2. Veszélyeztető tényezők Kód

Veszélyeztető tényező neve

Jelentősége

A01

Földművelés

H

A03.01

intenzív, vagy intenzívebb kaszálás

Érintett terület nagysága (%)

L A04.02.01 alullegeltetés szarvasmarhával L A06.01.01 élelmezési célú, intenzív növénytermesztés M A07

biocid termékek, hormonok, kemikáliák használata M

E03.03

inert hulladék

F02.01.01 varsázás L

M L

F02.01.02 hálózás L

L

G01.03.02 terepjáróval végzett tevékenység L H01.04

diffúz felszíni vízszennyezés áradás, vagy a lefolyó csapadékvíz miatt

H01.05

diffúz felszíni vízszennyezés mezőgazdasági, vagy erdészeti tevékenység miatt

M

L H02.06

mezőgazdasági és erdészeti tevékenységből származó

M

7

Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást? 1530 Pannon szikes sztyeppék és mocsarak Szomszédos szántóterületekről érkező hatások; esetleges elszántások 1530 Pannon szikes sztyeppék és mocsarak Fajösszetétel változása 1530 Pannon szikes sztyeppék és mocsarak Fajösszetétel változása 1530 Pannon szikes sztyeppék és mocsarak Szomszédos szántóterületekről érkező hatások 1530 Pannon szikes sztyeppék és mocsarak Szomszédos szántóterületekről érkező hatások 1530 Pannon szikes sztyeppék és mocsarak Élőhely-degradáció mocsári teknős (Emys orbicularis) lápi póc (Umbra krameri) vöröshasú unka (Bombina bombina) szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus) réti csík (Misgurnus fossilis) vágó csík (Cobitis taenia) mocsári teknős (Emys orbicularis) lápi póc (Umbra krameri) vöröshasú unka (Bombina bombina) szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus) réti csík (Misgurnus fossilis) vágó csík (Cobitis taenia) 1530 Pannon szikes sztyeppék és mocsarak Élőhely-degradáció 1530 Pannon szikes sztyeppék és mocsarak Élőhely-degradáció, szervesanyagfeldúsulás 1530 Pannon szikes sztyeppék és mocsarak Élőhely-degradáció, szervesanyagfeldúsulás 1530 Pannon szikes sztyeppék és mocsarak


diffúz talajvízszennyezés H02.07

Élőhely-degradáció, feldúsulás 1530 Pannon szikes mocsarak Élőhely-degradáció, feldúsulás 1530 Pannon szikes mocsarak Élőhely-degradáció, feldúsulás 1530 Pannon szikes mocsarak Élőhely-degradáció, változások 1530 Pannon szikes mocsarak 1530 Pannon szikes mocsarak

nem csatornázott területről származó diffúz talajvízszennyezés M

H02.08

települések diffúz talajvíz szennyezése M

I01

idegenhonos inváziós fajok jelenléte M

J02.05.03 K01.03

állóvizek vízháztartásának megváltoztatása kiszáradás

M M

8

szervesanyagsztyeppék

és


és


és

fajösszetételsztyeppék

és

sztyeppék

és


3. Kezelési feladatok meghatározása 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése A területen cél az alföldi szikes élőhelytípusok és az ahhoz kötődő fajkészlet minél nagyobb változatosságú megőrzése, melynek eszköze a vízellátottság aktív javítása és a belső fragmentáltság felszámolása. A természetvédelmi kezelés a területen szétválaszthatatlanul fonódik össze a fenntartható tájhasználattal (elsősorban a gyepgazdálkodással), mely az értékes élőhelyek mintázatának stabilizálását is jelenti. Kedvező természetvédelmi helyzet megőrzése: A területen található jó állapotú pannon szikes sztyeppek és mocsarak kiterjedésének, szerkezetének, fajkészletének megőrzése. A területen található ürge, lápi póc, és a kisfészkű aszat állományok fennmaradásának biztosítása. A többlet vízhatástól függő jelölő élő helyek számára a megfelelő vízellátottság és vízháztartás biztosítása, vízjárást negatívan befolyásoló vízrendezési beavatkozások nem végezhetőek. Kedvező természetvédelmi helyzet elérése érdekében szükség es fejlesztés: Inváziós fajok, különösen a selyemkóró, kanadai aranyvessző, zöld juhar, fehér akác, bálványfa, által veszélyeztetett jelölő gyeptársulás megóvása a degradációtól, az inváziós fajok terjedésének megállítása, állományaik csökkentése. Az aktuális természeti állapothoz igazodó legeltetési/kaszálási rendszer kialakítása a jelölő gyeptípusok területén a túlhasználat/alulhasználat elkerülése érdekében, az alulhasznált szikes gyepterületek legeltetésbe vonása. A szikes tavak vízháztartását javítani szükséges, a vízpótlás/vízvisszatartás rendszerét, különösen a tápiógyörgyei Gulya-gyep területén szükséges kidolgozni és megvalósítani. Az Ilike-ér Egyesült- Tápióból történő tartós vízellátását szükséges kidolgozni és megvalósítani. A szikes gyepeket veszélyeztető zárvány szántó területek extenzív gyepterületekké alakítása. A vízelvezető árkok rendszerének felülvizsgálata, az élő helyek vízviszonyaira negatív hatással levő árkok felszámolása.

3.2. Kezelési javaslatok A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 4.§ 5. pontja alapján „(5) A fenntartási terv a Natura 2000 terület kezelésére vonatkozó javaslatokat, valamint ezek megvalósításának lehetséges eszközeit tartalmazza, és jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kötelező földhasználati szabályokat nem állapít meg.” Az alábbi előírások a Tápiógyörgye-Újszilvási szikesek Natura 2000 terület országos jelentőségű védett temészeti területet nem érintő részeire ajánlásként vonatkoznak, azonban az országos jelentőségű védett természeti területeken (Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet, ex lege védett szikes tavak) a hatósági eljárások során egyéb jogszabályok alapján érvényesíteni kell azokat. 3.2.1. Élőhelyek kezelése A terület kezelésére vonatkozó javaslatokat a gazdálkodáshoz nem köthető kezelési javaslatok tárgyalásával kezdjük, utána következnek a gazdálkodáshoz köthető kezelési javaslatok. A gazdálkodáshoz nem köthető kezelési javaslatokhoz tartoznak a beruházásokat, fejlesztéseket, területrendezést, vállalkozásokat, illetve az ipari tevékenységeket és turizmust érintő, az adott területre aktuálisan vonatkozó elvek, előírások, valamint a kritikus pontok beazonosítása. 9


Ezután következnek a mező-, erdő-, vad- és vízgazdálkodáshoz köthető kezelési javaslatok. Ezeket először kezelési egységek, majd gazdálkodási módok szerint csoportosítva adjuk meg. Kezelési egységnek azt a funkcionálisan egybe tartozó csoportot nevezzük, ami azonos kezelést igénylő élőhelyeket foglal magában, az előírt kezelések betartása által biztosítva a területen található jelölő értékek (fajok és/vagy élőhelyek) megőrzését. Az azonos kezelési egységbe tartozó élőhelyek különböző élőhelytípusba is tartozhatnak, és elhelyezkedésük pontszerű, egymástól távoli is lehet; a hangsúly azon van, hogy kezelés szempontjából azonos igényűek. A gazdálkodáshoz köthető kezelési javaslatokat az 1. táblázatban foglaljuk össze, bemutatva a kezelési egységek és a gazdálkodási módok szerinti csoportosítási szempontok metszéspontjait. Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok A területen a vizes élőhelyek fenntartásához, fejlesztéséhez kapcsolódó, a természetvédelmi kezelésekhez tartozó, valamint a terület bemutatását szolgáló beruházások támogatandók. Ilyen beruházások lehetnek: - természetvédelmi célú vízgazdálkodás lehetőségeinek kialakítása, árasztásos vízpótlás megvalósítása érdekében a meglévő árokrendszerek, zsilipek felülvizsgálata, - a Natura 2000 területen húzódó 20 kW-os távvezetékek kereszttartóinak szigetelése, szükség esetén földkábelre cserélése a madárpusztulások megakadályozása érdekében, - oktatási- és bemutatóhelyek létesítése. A gazdálkodáshoz nem köthető, valamint a Natura 2000 terület fenntartásához, fejlesztéséhez, bemutatásához nem szükséges beruházások kerülendők – különösen a területen jellemző következő tevékenységek: 20kV-os és 0,4 kV-os légvezetékek építése, mezőgazdasági földutak burkolt úttá történő kialakítása. Kezelési egységek A tervkészítés során a teljes kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területre vonatkozó ÁNÉR alapú élőhelytérkép készült (2013). Az azonos kezelést igénylő élőhelyek és élőhelykomplexumok alapján az alábbi kezelési egységeket határoltuk le: 1. 2. 3. 4. 5.

Kaszálással és legeltetéssel hasznosítható területek Kizárólag legeltetésre javasolt területek Fasorok, cserje- és erdősávok Szántók Erősen leromlott és beépített élőhelyek

1. Kaszálással és legeltetéssel hasznosítható területek Az Á-NÉR alapú élőhelytérképen feltüntetett élőhelyek közül a következők tartoznak a kezelési egységhez (élőhely Á-NÉR kódja, neve):

F2 – Szikes rétek B5 – Nem zsombékoló magassásrétek F1b – Cickórós puszták F4 – Üde mézpázsitos szikfokok 10


OB – Jellegtelen üde gyepek OC – Jellegtelen száraz-félszáraz gyepek OF – Magaskórós ruderális gyomnövényzet A kezelési egységre vonatkozó előírások kódja és megnevezése: GY01

Felülvetés nem megengedett.

GY02

Vegyszeres gyomirtás nem megengedett.

GY03

Műtrágyázás nem megengedett.

GY05

Tápanyag-utánpóltás csak a legelő állatok által elhullajtott ürülékből származhat, trágya kijuttatása tilos.

GY06

A belvíz gyepterületről történő elvezetése és a gyepterület öntözése tilos.

GY07

Szerves trágyázás nem megengedett.

GY09

Fogasolás nem megengedett.

GY10

Tárcsázás nem megengedett.

GY11

Hengerezés nem megengedett.

GY12

Gyepszellőztetés nem megengedett.

GY13

Kiszántás nem megengedett.

GY14

Felázott talajon mindennemű munkavégzés tilos.

GY16

A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsítása tilos.

GY17

Cserjeirtás nem megengedett.

GY22

Legeltetéssel és/vagy kaszálással történő hasznosítás.

GY23

Biztosítani kell a felhalmozódott fűavar eltávolítását.

GY24

A gyepek természetvédelmi szempontú égetése csak a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság egyedi írásos véleménye alapján történhet. Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelező.

GY26 GY27 GY28 GY29 GY30 GY31 GY33 GY34 GY36

Nem speciális növényvédő szer kijuttatása esetén inváziós fásszárúak vegyszeres irtása, a területileg illetékes hatóság engedélye alapján lehetséges. A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell. Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti időszakban lehetséges. A természetes gyepekben őshonos méretes fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő megjelölése nélkül) megőrzése kötelező. A cserjeirtás megkezdésének időpontját legalább 5 nappal korábban írásban a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a működési terület szerint érintett NPI-gal egyeztetni kell. A gyepterületen előforduló őshonos hagyásfák, hagyásfa csoportok (delelő fák), valamint cserjés foltok eltávolítása nem megengedett. Gyepterületen előforduló, 1,5 m-nél magasabb tájidegen faegyedeket lábon állva kell vegyszeres kezelésben részesíteni (törzs megfúrása, vegyszer injektálása); a hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát a vegetációs időszak kezdetén (április-május) kell elvégezni. A terület túllegeltetése tilos.

11


GY41

Legeltetési sűrűség 0,2-1,0 ÁE/ha.

GY45

A legeltetés április 24. és október 31. között lehetséges.

GY47

Téli legeltetés az illetékes természetvédelmi hatóság engedélye alapján lehetséges.

GY54

Villanypásztor használata esetén egy szakasz területe nem lehet kisebb 20-ha-nál.

GY57 GY58

Villanypásztor csak a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság írásos véleménye alapján alkalmazható. Inváziós növényekkel fertőzött gyepben csak a mentesítést követően lehet legeltetni.

GY61

A gyepen legeléskizárt terület kialakítása szükséges, ami nem haladja meg a parcella 20%-át.

GY64

Kaszáló sarjúlegeltetése megengedett a kaszálás napjától számított 30 napon belül megkezdeni tilos.

GY67

Legeltethető állatfaj: szarvasmarhafélék.

GY68

Legeltethető állatfaj: juh.

GY69

Legeltethető állatfaj: kecske.

GY70

Legeltethető állatfajok: lófélék (ló, szamár).

GY73

Kaszálás június 30. után lehetséges.

GY80

A gyepet évente csak egyszer lehet kaszálni.

GY83

Napnyugtától napkeltéig gépi munkavégzés tilos.

GY84 GY85

Természetkímélő kaszálási módszert kell alkalmazni: a kaszálást a kaszálandó terület középpontjából indulva vagy a táblaszél mellől az ott élő állatok zárványterületre szorítása nélkül kell elvégezni. Vadriasztó lánc használata kötelező.

GY87

Szénát a kaszálást követően 1 hónapon belül le kell hordani a területről.

GY92

A gyepterület kaszálása, szárzúzása esetén min. 10 cm-es fűtarló biztosítása.

GY93

5-10% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként.

GY99

A kaszálatlan területet évente más helyen kell kialakítani.

GY101 Amennyiben inváziós gyomokkal fertőzött területen költ fokozottan védett madár, a terület tisztítását csak a megengedett kaszálási időpont után szabad kezdeni. GY102 A kaszálás során az inváziós fajokat nem tartalmazó szegély élőhelyek a kaszálatlan területbe bele tartozhatnak. GY103 Fokozottan védett földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve a kaszálást azonnal be kell fejezni és haladéktalanul értesíteni kell a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságot és javaslata alapján a talált fészek körül 0,5-1 hektáros védőterületet kell kialakítani. GY104 Tisztító kaszálás csak az inváziós gyomnövényekkel fertőzött foltokon lehetséges. GY109 A lekaszált inváziós növényeket a területről el kell távolítani a kaszálást követő 30 napon belül. GY112 Tisztító kaszálás, szárzúzás szeptember 1. után kezdhető meg, amely alól kivételt képez július 15-ei dátummal az inváziós növényfajok konkrét állományait érintő kaszálás és szárzúzás. GY115 Az inváziós és termőhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédő szer kijuttatásával kell gondoskodni, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos. GY116 Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos. GY117 Éjszakázó helyek és ideiglenes karámok helyét a működési terület szerinti nemzetipark-igazgatósággl egyeztetni szükséges.

12


GY118 Élőhelyrekonstrukció.

2. Kizárólag legeltetésre javasolt területek Az Á-NÉR alapú élőhelytérképen feltüntetett élőhelyek közül a következők tartoznak a kezelési egységhez (élőhely Á-NÉR kódja, neve):

B1a – Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek és tavikákások B6 – Zsiókás, kötő kákás és nádas szikes vizű mocsarak BA – Fragmentális mocsári- és/vagy hínárnövényzet mozaikok álló és folyóvizek partjánál F5 – Padkás szikesek, szikes tavak iszap- és vakszik növényzete A kezelési egységre vonatkozó előírások kódja és megnevezése: GY01

Felülvetés nem megengedett.

GY02

Vegyszeres gyomirtás nem megengedett.

GY03

Műtrágyázás nem megengedett.

GY04

Tápanyag-utánpótlás tilos, kizárólag telepítéskor és felülvetéskor megengedett legfeljebb 90 kg/ha nitrogén hatóanyag mennyiség kijuttatása.

GY05

Tápanyag-utánpóltás csak a legelő állatok által elhullajtott ürülékből származhat, trágya kijuttatása tilos.

GY06

A belvíz gyepterületről történő elvezetése és a gyepterület öntözése tilos.

GY07

Szerves trágyázás nem megengedett.

GY09

Fogasolás nem megengedett.

GY10

Tárcsázás nem megengedett.

GY11

Hengerezés nem megengedett.

GY12

Gyepszellőztetés nem megengedett.

GY13

Kiszántás nem megengedett.

GY14

Felázott talajon mindennemű munkavégzés tilos.

GY15

Tűzpászták létesítése nem megengedett.

GY16

A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsítása tilos.

GY19

Legeltetéssel és szükség esetén tisztító kaszálással történő hasznosítás.

GY28

A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell.

GY29

Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti időszakban lehetséges.

13


GY30

A természetes gyepekben őshonos méretes fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő megjelölése nélkül) megőrzése kötelező.

GY31

A cserjeirtás megkezdésének időpontját legalább 5 nappal korábban írásban a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a működési terület szerint érintett NPI-gal egyeztetni kell.

GY32

A működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság általi kijelölésüket követően a fajgazdag, vagy védett fajokat tartalmazó cserjés foltokat nem szabad eltávolítani.

GY33

A gyepterületen előforduló őshonos hagyásfák, hagyásfa csoportok (delelő fák), valamint cserjés foltok eltávolítása nem megengedett.

GY36

A terület túllegeltetése tilos.

GY40

Legeltetési sűrűség 0,2-0,4 ÁE/ha.

GY45

A legeltetés április 24. és október 31. között lehetséges.

GY47

Téli legeltetés az illetékes természetvédelmi hatóság engedélye alapján lehetséges.

GY48

Szakaszoló legeltetés esetén legeltetési terv készítése és egyeztetése a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal.

GY49

Villanypásztor használata nem megengedett.

GY67

Legeltethető állatfaj: szarvasmarhafélék.

GY68

Legeltethető állatfaj: juh.

GY104 Tisztító kaszálás csak az inváziós gyomnövényekkel fertőzött foltokon lehetséges. GY114 Legelőterületen a tisztító kaszálást és szárzúzást úgy kell végezni, hogy az őshonos legelőgyomokkal terhelt területrészek 50%-nál nagyobb arányban ne sérüljenek. GY115 Az inváziós és termőhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédő szer kijuttatásával kell gondoskodni, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos. GY116 Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos. GY117 Éjszakázó helyek és ideiglenes karámok helyét a működési terület szerinti nemzetiparkigazgatósággl egyeztetni szükséges. GY118 Élőhelyrekonstrukció. V08

Nyílt vízfelületek kialakítása legeltetéses állattartás segítségével.

14


V55

Nádgazdálkodás a területen tilos.

3. Fasorok, cserje- és erdősávok Az Á-NÉR alapú élőhelytérképen feltüntetett élőhelyek közül a következők tartoznak a kezelési egységhez (élőhely Á-NÉR kódja, neve):

P2a – Üde és nedves cserjések RA – Őshonos fajú facsoportok, fasorok, erdősávok S7 – Nem őshonos fajú facsoportok, erdősávok és fasorok A kezelési egységre vonatkozó előírások kódja és megnevezése: Fenti kezelési egységhez tartozó élőhelyek csekély részaránnyal képviseltetik magukat a Tápiógyörgye-Újszilvási szikesek Natura 2000 területen. Kezelést nem igényel (nem őshonos cserje- és faegyedek szomszédos területekre történő esetleges átterjedését ettől függetlenül meg kell akadályozni).

4. Szántók Az Á-NÉR alapú élőhelytérképen feltüntetett élőhelyek közül a következők tartoznak a kezelési egységhez (élőhely Á-NÉR kódja, neve):

T1 – Egyéves, intenzív szántóföldi kultúrák T2 – Évelő, intenzív szántóföldi kultúrák A kezelési egységre vonatkozó előírások kódja és megnevezése: SZ01

Napnyugtától napkeltéig gépi munkavégzés tilos.

SZ04

Pillangósok esetén természetkímélő kaszálás, vadriasztó lánc használata kötelező.

SZ05

Évelő szálas pillangós takarmánynövények betakarítása esetén minden kaszáláskor táblánként legalább 5%, de legfeljebb 10% kaszálatlan területet kell hagyni.

SZ09

A növénytermesztéssel kapcsolatos technológiai munkálatok során bármilyen depóniát csak szántókon lehet létrehozni, és ott legfeljebb 2 hónapig lehet tárolni.

SZ10

Trágya, műtrágya: természetes vizektől mért 200 m-en belül trágya, műtrágya nem deponálható.

SZ19

Kizárólag környezetkímélő besorolású növényvédő szerek alkalmazása engedélyezett.

SZ21

Légi kivitelezésű növényvédelem és tápanyag-utánpótlás tilos.

SZ24

Totális gyomirtó szerek használata nem engedélyezhető a területen.

SZ29

Mozaikos kisparcellás gazdálkodás folytatása, ahol egy tábla mérete legfeljebb 5 hektár.

SZ43

Fás szárú és lágy szárú energetikai ültetvény telepítése tilos.

SZ45

Öntözés tilos.

SZ46

Melioráció tilos.

SZ48

Drénezés tilos.

15


SZ49 SZ53

Az időszakos- és állandó vízállások körül 3 méteres szegélyben talajművelés nem végezhető. Szántó füves élőhellyé alakítása spontán felhagyással.

5. Erősen leromlott és beépített élőhelyek Az Á-NÉR alapú élőhelytérképen feltüntetett élőhelyek közül a következők tartoznak a kezelési egységhez (élőhely Á-NÉR kódja, neve):

U10 – Tanyák, családi gazdaságok U11 – Út- és vasúthálózat A kezelési egységben reális cél az ide tartozó élőhelyek további kiterjedésének megakadályozása. Művelési ág/kezelési egység

Kaszálással és legeltetéssel hasznosítható területek

Kizárólag

Gyep GY01, GY02, GY03, GY05, GY06, GY07, GY09, GY10, GY11, GY12, GY13, GY14, GY16, GY17, GY22, GY23, GY24, GY26, GY27, GY28, GY29, GY30, GY31, GY33, GY34, GY36, GY41, GY45, GY47, GY54, GY57, GY58, GY61, GY64, GY67, GY68, GY69, GY70, GY73, GY80, GY83, GY84, GY85, GY87, GY92, GY93, GY99, GY101, GY102, GY103, GY104, GY109, GY112, GY115, GY116-118 GY01, GY02,

Szántó

Vizes élőhely

V08, V55 16


legeltetésre javasolt területek

GY03, GY04, GY05, GY06, GY07, GY09, GY10, GY11, GY12, GY13, GY14, GY15, GY16, GY19, GY28, GY29, GY30, GY31, GY32, GY33, GY36, GY40, GY45, GY47, GY48, GY49, GY67, GY68, GY104, GY114, GY115, GY116118

Fasorok, cserje- és erdősávok Szántók

SZ01, SZ05, SZ10, SZ21, SZ29, SZ45, SZ48, SZ53

Erősen leromlott és beépített élőhelyek 1. táblázat

Vadgazdálkodás Vízgazdálkodás

3.2.2. Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés

3.2.3. Fajvédelmi intézkedések

17

SZ04, SZ09, SZ19, SZ24, SZ43, SZ46, SZ49,


3.2.4. Kutatás, monitorozás A területen nincs kijelölve sem NBMR protokoll szerinti mintavételi egység sem Natura 2000 mintavételi pont. 3.2.5. Mellékletek

3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében 3.3.1. Jelenleg működő agrártámogatási rendszer A területet 89 MEPAR blokk érinti. Jelenleg 7 MEPAR blokk területén nem vehető fel támogatás, ezen MEPAR parcellák Natura 2000 terület alá eső területe 11 ha. A támogatható MEPAR parcellák Natura 2000 területre eső mérete 1732,59 ha. A támogatható területeknek csak egy része támogatható, azonban nem áll rendelkezésünkre pontosabb fedvény a támogatott területek elhelyezkedéséről. A területek a MEPAR adatlapok alapján, MTET besorolás szerint a nem tartoznak zónához. Natura 2000 kifizetések a 269/2007 (X.18.) Korm. rendelet által meghatározott feltételek betartása mellett kérhetők, ez kizárólag gyep hasznosítású területek esetében van hatályban. A gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatást a 128/2007. (X.31) FVM rendelet szabályozza. Az ebben foglalt a feltételeknek a betartása nem csak a Natura 2000 területekre, hanem a SAPS támogatásokra is vonatkozik. A Natura 2000 gyepterületek esetében viszont ezen, valamint a 269/2007. (X.18.) és a 275/2004. (X.8.) Korm. rendeletben megfogalmazott földhasználati szabályokat abban az esetben is be kell tartani, ha a földhasználó nem igényel a területén támogatást. A SAPS (Single Area Payment Scheme), azaz egységes területalapú támogatás hazánkban azokra a gyep és szántó területekre igényelhető, melyek a MEPAR rendszerben támogatható területként vannak nyilvántartva. A gazdálkodónak az összes bejelentett területét a helyes mezőgazdasági gyakorlatnak megfelelően kell művelnie és megfelelő környezetei állapotban kell tartania. Ezeknek a feltételeknek a teljesítését a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH), külön megállapodás alapján az illetékes szakhatóságok bevonásával térinformatikai módszerekkel, helyszíni bejárással ellenőrzi. A területen az A zónában a gyepgazdálkodás élőhelyfejlesztési előírásokkal és a természetvédelmi gyeptelepítés, B zónában ezt kiegészíti a szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhelyfejlesztési előírásokkal támogathatók zonális célprogramban. Horizontális célprogramban extenzív gyepgazdálkodás célprogramra lehet, valamint ökológiai növénytermesztés és gyepgazdálkodás célprogramra, utóbbira csak akkor lehet pályázni, ha bejelentett biogazdálkodó. Horizontális ültetvényes célprogramban a gyümölcsösök esetében ökológiai gyümölcs valamint hagyományos gyümölcstermesztésre van lehetőség pályázni. Ökológiaira csak bejelentett biogazdálkodóként lehet pályázatot benyújtani.

18


3.3.2. Javasolt agrártámogatási rendszer Az MTÉT „gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram” legalább 10%, de legfeljebb 15% kaszálatlan területet ír elő, amely a vérfüves gyepek és a bennük élő lepkefajok esetében kevés. Javasoljuk a vérfüves gyepekben az elhagyandó területnek nagyobb maximális elhagyást (30%) beépíteni. Jelenleg a cserjeirtás, inváziós növény irtás nem szerepel a támogatható tevékenységek között. Szintén nem támogatható a terület, ha nádas is van rajta. A gyepen a nádas terület nem tartozik bele a támogatható területbe, bár annak fenntartása -illetve kaszálása - természetvédelmi szempontból indokolt lehet, ezért javasolt ezt a támogatható területbe beszámítani. Javasolt előírni az MTÉT „gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram”-ban, hogy kaszálás helyett nem alkalmazható szárzúzás, ugyanis pontosan az avar lehordás lenne a kaszálás lényege a területről, míg a szárzúzó az lezúzott anyagot a területen hagyja. Utóbbi a vérfüves gyepeken nem megfelelő a jelölő élőhely számára. 3.3.1. Pályázatok

3.3.2. Egyéb

3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja 3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök A Tápiógyörgye-Újszilvási szikesek (HUDI20024) Natura 2000 terület fenntartási tervének elkészítése és az egyeztetési folyamat során az alábbi megkeresések történtek: 3.4.2. A kommunikáció címzettjei A Tápiógyörgye-Újszilvási szikesek Natura 2000 terület fenntartási terv egyeztetése során a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság által az alább felsorolt érdekeltek megkeresése történt meg. A beérkezett válaszokat az 1. sz. melléklet tartalmazza. A megkeresettek a következők: - Pest Megyei Kormányhivatal Komáromi Ceglédi Járási Hivatala - Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Erdészeti Igazgatósága Eszköz típusa terepbejárás gazdafórum önkormányzati közzététel honlap

Célcsoport

Címzett

a területileg érintett nemzeti park igazgatóság gazdálkodók, települési önkormányzatok gazdálkodók, tulajdonosok, települési önkormányzatok lakosság

érintettek levélben vagy falugazdászok; e-mailben történő igazgatóság

DINPI Kelet Pest Megyei Tájegység Tápiógyörgye, Újszilvás 2014.04.01- 06.30. Tápiógyörgye, Újszilvás

erdészeti Pest Megyei Kormányhivatal Ceglédi

19

Időpont + kapott észrevétel

2014.07.01-07.15. 2013.01.01 – 2014.08.31. 2013.05.13: visszajelzés

nincs


megkeresése

Járási Hivatala; Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatal Erdészeti Igazgatósága

2013. 11.26: adatszolgáltatásnak díja van, sikertelen

3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel A területileg illetékes falugazdászokkal a DINPI természetvédelmi őrei a projekt indulásakor egyeztettek, valamint minden érintett falugazdászhoz kiment a tájékoztató levél, és a területhasználati kérdőív. Ezen felül a természetvédelmi őrök terepbejárásaik során a gazdákkal kérdőíveket töltetnek ki, szintén a terület használatával kapcsolatban. A személyes találkozók gazdafórumok keretében valósulnak meg. Az egyeztetések eredményeinek összegzése: - A Ceglédi Járási Hivataltól nem érkezett válasz, aminek oka lehet, hogy az új hivatali struktúra kialakulatlan és hivatalon belül sem egyértelmű, hogy a falugazdászoknak mi a munkaköre, és mely hatóság alá tartoznak.

20

„Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa”

II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció


1. A tervezési terület alapállapot jellemzése 1.1. Környezeti adottságok A tervezési terület Pest és Jász-Nagykun-Szolnok megye területén, az Alföld nagytáj Közép-Tiszavidék középtájának Jászsági kistáján fekszik (DÖVÉNYI 2010). 1.1.1. Éghajlati adottságok A mérsékelten meleg-száraz és a meleg-száraz övezet határán helyezkedik el. A hőmérséklet évi és vegetációs időszaki átlaga 10,1-10,3 °C, ill. 17,5 °C. A csapadék évi mennyisége 510 es 520 mm között változik, de a DNy-i részeken kevéssel meghaladhatja az 550 mm-t. A vegetációs időszak csapadéka 320 mm körül van. Az ariditási index 1,35 körüli. Uralkodó szélirány az ÉNy-i, az átlagos sebesség 2,5-3,0 m/s. (DÖVÉNYI 2010) 1.1.2. Vízrajzi adottságok A Zagyva Jászberény alatti 90 km-es szakaszának a medencéje. Ezen szakaszon csak két mellékvize van: balról a Tarna (101 km, 2116 km2), jobbról a Tápió (58 km, 898 km). Vízjárási adatok a három vízfolyásról: Vízfolyás Vízmérce LKV LNV KQ KÖQ NQ cm m3/s Zagyva Jásztelek 69 486 0,8 8,5 550 Tarna

Jászdózsa

15

526

0,18

4

130

Tápió

Tápiószele

-86

174 (260)

0,06

0,9

50

Száraz, gyér lefolyású, erősen vízhiányos terület. A Zagyván és a Tápión a kora tavaszi, a Tarnán a kora nyári árvizek a gyakoriak. A kisvizek ősszel uralkodnak. A vízminőség II. osztályú. A vízfolyásokat védgátak kísérik. A belvizeket mintegy 300 km-es csatornahálózat vezeti le. A "talajvíz" mélysége 2-4 m között van. A szulfáttartalom általában nagyobb 300mg/l-nél. Két kis természetes tava jelentéktelen (7 ha), de öt mesterséges tározója és halastava eléri a 100 ha-t. Legnagyobb a Jánoshida melletti (55 ha). A rétegvíz mennyisége nem éri el az 1 l/s km2-t. Az artézi kutak mélysége kevéssel haladja meg általában a 100 m-t, míg vízhozamuk nem éri el a 100 l/p-et, de vannak bő hozamú kutak is (DÖVÉNYI 2010). 1.1.3. Talajtani adottságok A talajtakaró 97%-a a Zagyva és a Tarna által lerakott finoman szemcsézett, agyagos hordalékanyagokon és az arra 1-4 m vastagságban települt lösztakarón képződött, míg a folyókat kísérő homokdűne-sorokon humuszos- és csernozjom jellegű homoktalajok találhatók, összesen 3%-nyi területen. A humuszos homoktalajok a tájban erdőterületi hasznosításúak, míg a csernozjom jellegű homoktalajok szántóként hasznosulhatnak. A kistáj legnagyobb kiterjedésű talajtípusa a löszös üledéken képződött agyagos vályog mechanikai összetételű, nagy (4%) szervesanyag tartalmú réti talaj. Termékenysége kedvező, az V. talajminősgi kategóriába tartozik.

22


A szikes talajok kiterjedése a tájban jelentős. A szikes talajtípusok közül a sztyeppesedő réti szolonyecek, szolonyeces réti talajok, szoloncsák-szolonyec talajok főként legelőként hasznosíthatók.

1.2. Természeti adottságok 1.2.1. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek SDF adatlapon szereplő Natura 2000 jelölő élőhelyek és adataik: Élőhelytípus kódja

Élőhelytípus megnevezése

1530

Pannon szikes sztyeppék és mocsarak

3260

Alföldektől a hegyvidékekig előforduló vízfolyások Ranunculion fluitantis és Callitricho-Batrachion növényzettel

6250

Síksági pannon löszgyepek

Reprezentativitás (A-D) A B (téves besorolás, a 2013-as élőhelytérkép alapján nem megtalálható.) C (téves besorolás, a 2013-as élőhelytérkép alapján nem megtalálható.)

SDF adatlapon szereplő, a 2013. évi élőhelytérképezés alapján megtalálható Natura 2000 jelölő élőhelyek és adataik: Élőhelytípus kódja 1530

Élőhelytípus megnevezése Pannon szikes sztyeppék és mocsarak

Reprezentativitás (A-D) A

Élőhely neve Pannon szikes sztyeppék és mocsarak Élőhely kódja:

1530

Élőhely előfordulásai a területen:

Az élőhely a Tápiógyörgye-Újszilvási szikesek Natura 2000 terület északi területegységében általánosan jellemző, itt nagy kiterjedésű, összefüggő területekkel. A déli területegységben az élőhely foltjai kisebb kiterjedésűek, a közéjük ékelődött szántókkal egymástól elválasztva találhatók.

Élőhely területi aránya:

~ 40%

Élőhely kiterjedése a területen:

SDF alapján: 1220,51 ha. 2013. évben készült élőhelytérkép alapján: 620,37 ha.

23


Élőhely jellemzése: Az élőhely részben vagy egészében az általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer alábbi élőhelyeinek feleltethető meg: F1a – Ürmöspuszták Definíció: Festuca pseudovina és kodominánsként leggyakrabban az Artemisia santonicum által dominált, rövidfüvű, sziki fajokban gazdag, sztyepréti és réti fajokat nem vagy alig tartalmazó, általában nagy kiterjedésű, időszakosan nedves szárazgyepek. F1b – Cickórós puszták Definíció: Alföldi, rövid vagy magasabb füvű, általában Festuca pseudovina és Achillea fajok dominálta, szegényes fajkészletű, sziki (zömmel pszeudohalofiton) és szárazgyepi, illetve réti generalistákból álló (sziki ürömben és sztenohalofiton fajokban általában szegény) szárazgyep, illetve szárazabb rét egykori ártereken és kiszáradó, kilúgzódó szikes pusztákon, nem ritkán erősebben szikes gyepekkel mozaikolva. F2 – Szikes rétek Definíció: Magasfüvű, a vegetációs időszak kezdeti szakaszán átmenetileg vízzel borított rétek, melyek különböző mértékben szikesedett, illetve szikesedő (szolonyeces vagy szoloncsákos) réti talajokon alakulnak ki. Jellemző fűfajaik: Agrostis stolonifera, Alopecurus pratensis, Beckmannia eruciformis, Glyceria fluitans subsp. poiformis, Alopecurus geniculatus, Festuca arundinacea, Elymus repens.Jellegzetesebb egyéb egyszikűek: Carex distans, C. melanostachya, Juncus gerardii. F3 – Kocsordos-őszirózsás sziki magaskórósok, rétsztyepe Definíció: Sziki, mocsárréti és sztyepfajokból álló, ernyős-magaskórós fiziognómiájú, jellemzően tiszántúli, tavasszal nedves, nyáron száraz szikes rét. Gyakoribb karakterfajai az Aster punctatus, Artemisia pontica, Peucedanum officinale. Előfordul szikes és ártéri környezetben egyaránt. Üde változatai magasfövű, karakterfajokban gazdag rétek, és magaskórós rétsztyepek a szárazabbak részben már alacsonyabb füvűek, a cickórós puszta felé mutatnak átmenetet. F4 – Üde mézpázsitos szikfokok Definíció: Erősen szikes talajú, hosszabb ideig vízborította (tavasszal vizes, nyáron akár csontszáraz), rétszerű gyepek, amelyekben az évelő növényzet összborítása az 50%-ot meghaladja. Domináns fajai aPuccinellia limosa, P. festuciformis subsp. intermedia, Carex divisa. F5 – Padkás szikesek és szikes tavak iszap- és vakszik növényzet Definíció: A vegetációs időszak jelentős részében vízzel borított szikes tavakban az élőhely kiszáradása után megjelenő, zömmel egyéves fajok által alkotott halofiton növényzet, valamint padkaközi pangó vizes területeken kialakult vakszik, szikér és kis borítású (<50%), általában alacsony növényzetű szikfok növényzet, utóbbit főleg évelő fajok alkotják. A5 – Szikes, víziboglárkás, tófonalas vagy csillárkamoszatos hínár Definíció: Kis termetű gyökerező hínárnövények sekély, szikes tavakban vagy tócsákban élő úszó (Ranunculus) vagy alámerült (Zannichelia, Potamogeton, Chara) fajszegény hínárvegetációja. B6 - Zsiókás és sziki kákás szikes mocsarak Definíció: Erősen szikes talajú, a vegetációs időszak jelentős részében (esetleg egészében) szikes vízzel borított mocsarak, amelyek növényzetét uralkodóan Bolboschoenus maritimus, Scirpus lacustrissubsp. tabernaemontani, Eleocharis uniglumis, Scirpus litoralis, esetleg konszociáció alkotóként a Phragmites australis alkotja. U9Nszik – Szikes tavak Az éppen vízborította időszakos szikes tavak; a hínaras részek a szikes hínárnövényzet kategóriájába (A5) tartoznak A legjobban azok a mélyedésekben fekvő szikes mocsarak körülhatárolhatók, melyekhez átlagos években nem tudnak a gazdálkodók hozzáférni gépi kaszával. A többi ÁNÉR2011 kategória nem válik el ennyire élesen egymástól. A sziki mézpázsittal jellemezhető szikfoknövényzet a géppel vagy jószág által taposott felületeken mutatkozik kis foltokban. Az ürmöspuszta tiszta állapotban csak nagyon apró foltokban található. A jelölő élőhely kategória legnagyobb kiterjedésű típusa a szikes rét 385 hektáros becsült kiterjedéssel. A felsorolt élőhelyeket rendszeresen legeltetik és/vagy kaszálják, egy száraz nyár után ősszel gyakorlatilag csak oda nem tudnak bejutni a munkagépek, mely területeket árkok vesznek körül – a legelő jószág viszont bejuthat oda is. Valójában azonban ezen élőhelyeket az emberi tájhasználat alakította ki és tartja fenn, azaz ilyen állapotukat tartjuk megszokottnak. Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése:

Az élőhely természetességi értéke 3-4.

24


Élőhely veszélyeztetettsége:

Az élőhely csekély mértékben veszélyeztetett.

Veszélyeztető tényezők:

vízhiány (K01.03 „n” „n”) (J02.06 „i” „i”), beszántás (A02.03 „i” „i”), trágyázás (A07 „i” „i”), mezőgazdasági használat hiánya (A04.03 „i” „i”) Kiszáradás és az esetleges elszántások.

Alföldektől a hegyvidékekig előforduló vízfolyások Ranunculion fluitantis és CallitrichoBatrachion növényzettel Élőhely kódja:

3260


Nem fordul elő.


0%


0 ha

Élőhely jellemzése: A terepi felmérés során az ebbe a kategóriába sorolható élőhely nem Ennek a magyarázata lehet, hogy: - előfordul, de a felmérés idején nem került megtalálásra. - megtalálásra került de helytelenül lett besorolva, - a kijelöléskor vagy előtte előfordult, de jelenleg, vagy legalábbis tavaly nem volt felismerhető állapotú, - megváltozott egyes élőhelyek besorolása. Ez utóbbi lehetőség valószínűsíthető annak belátásával, hogy a többi magyarázat is lehetséges. Az ÁNÉR 2011 leírása az egyes élőhelyeknél megadja a Natura 2000-es élőhely megfeleltetést is. A 3260-as esetében ez Aa: Források, gyors folyású patakok hínárnövényzete. Sipos és Varga 2003-as kézirata a 3260-as kategóriát az A5: Víziboglárkás, tófonalas vagy csillárkamoszatos szikes hínár élőhelynek felelteti meg. Összességében ezen megfeleltetési problémát kellő információ és kompetencia híján nem lehet feloldani, ha a jelenlegi ÁNÉR kategorizálás szolgál alapként, ezen közösségi jelentőségű élőhelytípus nem fordul elő a vizsgált területen, a kijelölés idején azért kerülhetett a listába, mert akkor (az itt ténylegesen előforduló) A5 ÁNÉR élőhelynek akkoriban ezt feleltették meg. A vizsgált területen lévő időszakos szikes tavak hínárnövényzete az A5 ÁNÉR kódú „Szikes tavak hínárnövényzete” kategóriába tartozik, ami a 1530-as „Pannok szikes sztyeppék és mocsarak” jelölő élőhellyel van megfeleltetve a jelenlegi beosztás szerit. Az Egyesült-Tápiónak a területen átfolyó szakaszán előfordulhatnak hínáros szakaszok, azok Ab ÁNÉR kódúak, melyeknek nincs Natura 2000-es élőhely megfeleltetése. Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése:

-


-

25



-

Síksági pannon löszgyepek Élőhely kódja:

6250


Nem fordul elő - pontosabban a 2013-as terepfelmérések során nem került megtalálásra olyan terület, ami ebbe a kategóriába sorolható lett volna.


0%


0 ha.

Élőhely jellemzése: Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése:

-


-


-

1.2.2. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok

Irányelv melléklete II.

Population (A-D)

Faj név kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum)

C

Faj magyar neve (tudományos neve) kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum) Irányelv melléklete:

II.

Faj előfordulásai a területen:

A vizsgálati területen mezsgyéken, illetve meredek falú nedvesebb

26


mélyedésekben lehet vele találkozni, ahova nem tud a kaszálást végző gép rendszeresen bejutni. Állománynagyság (jelöléskor):

20.000 egyed

Állománynagyság (tervkészítéskor):

20.000 egyed

Állomány változásának tendenciái és okai:

időjárásfüggő egyedszám, hibrid

Faj veszélyeztetettsége:

a faj aktuálisan nem veszélyeztetett, többfelé nagy, stabil állományai vannak.


vízszabályozások (J02 „i” „i”), kiszáradás (K01.03 „n” „n”), fragmentálódó populációk (J03.02 „i” „i”)

populációk rendszertani besorolása

1.2.3. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok

Irányelv melléklete

Population (A-D)

Faj név

II.

mocsári teknős (Emys orbicularis)

C

II.

lápi póc (Umbra krameri)

C

II.

ürge (Spermophilus citellus)

C

II.

vöröshasú unka (Bombina bombina)

C

II.

molnárgörény (Mustela eversmannii)

C

II.

szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus)

C

II.

réti csík (Misgurnus fossilis)

C

II.

vágó csík (Cobitis taenia)

C

II.

vidra (Lutra lutra)*

D

II.

nagy tűzlepke (Lycaena dispar)*

D

II.

dunai tarajosgőte (Triturus dobrogicus)*

D

*Nem jelölő az adott területen.

Faj magyar neve (tudományos neve) mocsári teknős (Emys orbicularis) Irányelv melléklete:

II.

27



Állandó

Állománynagyság (jelöléskor):

11-50 egyed


Nincs adat.


2013-ban a fajra vonatkozó kutatás megállapította, hogy az élőhelyek adottságai, különösen az Egyesült-Tápió érintett szakaszán valószínűsítik a faj előfordulását.


mérsékelten veszélyeztetett


part menti területek használata, vízhiány élőhelyének kotrása, (J02 „i” „i”) (K01.03 „i” „i”) tojásrakóhelyek felszámolása pl. beépítés miatt (E „i” „i”) 8J03.02 „i” „i”)

Faj magyar neve (tudományos neve) lápi póc (Umbra krameri) Irányelv melléklete:

II.

Faj előfordulásai a területen: Állománynagyság (jelöléskor):

11-50 egyed


ritka

Állomány változásának tendenciái és okai: Faj veszélyeztetettsége:

Több, egymástól elszigetelt élőhelyen alkalmanként nagy egyedszámban fordul elő, azonban az élőhelyek sérülékenység e miatt ezek az állományok nem tekinthetők állandónak. Természetvédelmi helyzete rendkívül kedvezőtlen.


Lápok, mocsarak kiszáradása, (K01.03 „n” „n”) 2. Vízügyi fenntartási munkák elvégzése csatornákon (J02 „i” „i”) 3. fragmentáció (J03.02 „i” „i”)

Faj magyar neve (tudományos neve) ürge (Spermophilus citellus) 28


Irányelv melléklete:

II.


Állandó


50-100 egyed

Állománynagyság (tervkészítéskor): Állomány változásának tendenciái és okai: Faj veszélyeztetettsége:

Erősen veszélyeztetett faj,. fragmentálódott populációkkal


legeltetés felhagyása (A04.03 „i” „n”) beépítés (E01 „i” „i”), rágcsálóirtás ?? illegális fogyasztásra történő gyűjtés, fragmentáció (J03.02 „i” „i”)

Faj magyar neve (tudományos neve) vöröshasú unka (Bombina bombina) Irányelv melléklete:

II.


áltlánosan elterjedt gyakori faj. A területen megtalálható összes élőhelytípusban (keréknyomtól a szikestavakig) mindenhol előfordul


gyakori


108


természetvédelmi helyzete jó. Sokfelé előforduló példányszámú populációk, nem veszélyeztetett


szaporodó helyek beépítése, betöltése, (J03.01 „i” „i”) természetes szukcesszó (K02 „i” „i”) vízgazdálkodási gyakorlat (J02 „i” „i”)

Faj magyar neve (tudományos neve) molnárgörény (Mustela eversmannii) 29

nagy


Irányelv melléklete:

II.

Faj előfordulásai a területen: Állománynagyság (jelöléskor): Állománynagyság (tervkészítéskor): Állomány változásának tendenciái és okai: Faj veszélyeztetettsége:

elszórt előfordulásokról van tudomásunk. A faj állománya biztosan kicsi és veszélyeztetett.


elütés (D01.01 „n” „n”), élőhelyeinek csökkenése (J03.02 „i” „n”)

Faj magyar neve (tudományos neve) szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus) Irányelv melléklete:

II.


a vízfolyás mentén nem egyenletes. Egy keresztirányú kőrakás áramlási holtterében volt megtalálható legnagyobb egyedszámban.


1000-2000 egyed


gyakori


Állományának száma utal a számára megfelelő körülmények meglétére.


közepesen veszélyeztetett


1. Vízhiány (K01.03 „i” „i”), 2. Iszaptalanító kotrások, (J02 „i” „i”) 3. kisvízfolyások szennyezése (H01 „i” „i”)

Faj magyar neve (tudományos neve) réti csík (Misgurnus fossilis) Irányelv melléklete:

II.

30



251-500 egyed

Állománynagyság (tervkészítéskor): Állomány változásának tendenciái és okai:

Nagyobb egyedszámban főként állóvizekben fordul elő. A Tápió vízrendszerén stabil állomány található.


aktuális természetvédelmi helyzete kedvezőtlen. helyenként stabil állományok


1. Vízhiány (K01.03 „i” „i”), 2. Iszaptalanító kotrások, (J02 „i” „i”) 3. kisvízfolyások szennyezése (H01 „i” „i”)

Faj magyar neve (tudományos neve) vágó csík (Cobitis taenia) Irányelv melléklete:

II.


3000-4000 egyed


gyakori


stabil, nagy egyedszámú állományok a kisvízfolyások egyes szakaszain


1. iszaptalanító kotrások, 2. mederrendezési munkálatok, (J02 „i” „i”) 3. szennyvíztisztítók vizének élővízbe történő bevezetése (H01 „i” „i”)

1.2.4. A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok

Magyar név

Védettség (V, FV)

Tudományos név

31

Jelentőség (1-2 mondatban leírni miért fontos a területen)


réti őszirózsa Aster sedifolius (incl. Aster V (pettyegetett sedifolius subsp.canus, Aster őszirózsa) sedifolius subsp. sedifolius) érdes csüdfű

Astragalus asper

V

budai imola

Centaurea V scabiosa subsp. sadleriana (syn.:Ce ntaurea sadleriana)

Kárpát-medencei bennszülött, amely az országban sok helyen előfordul. A vizsgált területen gyepekben, mezsgyéken, árokpartokon, szinte mindenhol találkozhatunk vele, egyes réteken szinte közönségesnek mondható, igen nagy példányszámban megtalálható.

fátyolos nőszirom

Iris spuria

V

Szórványos állománya van, árkok, csatornák mezsgyéjére szorulva.

nyúlánk sárma

Ornithogalum brevistylum (syn.:Ornithogalum pyramidale)

V

nagy goda

Limosa limosa

FV

barna ásóbéka

Pelobates fuscus

V

pirosábú cankó

Tringa totanus

FV

dunai tarajosgőte

Triturus dobrogicus

nagy tűzlepke

Lycaena dispar

vidra

Lutra lutra

ÖZÖNNÖVÉNYEK keskenylevelű ezüstfa zöld juhar bálványfa

ÁLLATOK

A területen ritkábban fordult elő, inkább mesterséges csatornákra volt jellemző. Nagyszámú tetem került elő a Nagy-szék vizét ekvezető csatornában elhelyezett ideiglenes elzárás homokzsákjai között.

32


1.3. Területhasználat 1.3.1. Művelési ág szerinti megoszlás

1.3.2. Tulajdoni viszonyok

1.3.3. Területhasználat és kezelés 1.3.3.1. Mezőgazdaság A terület mezőgazdaságát alapvetően meghatározzák a jó talajtani adottságok. A terület közel felén szántóföldi művelést folytatnak, köszönhetően a nagy területet borító alföldi mészlepedékes csernozjom talajoknak. A parcellák mérete nagy, a legtöbb esetben meghaladja a 10 hektárt, de nem ritkák az 50 hektár feletti táblaméretek sem. Intenzív körülmények között főleg gabonaféléket és kapásokat termesztenek, a lucernavetések, esetleg parlagok kiterjedése minimális. A szántók jelentős része adminisztratív okokból lett a hálózat része. A szántók között zárványként fennmaradt gyepfoltok főleg sztyeppesedő réti szolonyecen alakultak ki. 30-40 százalékukat nem használják, ezek ökológiai leromlása előrehaladott. Alig kétharmadukat kezelik, ennek módja elsősorban a kaszálás, vagy szárzúzás. A védett, illetve Natura 2000 területek kaszálására vonatkozó szabályokat a gazdáknak csak egy része tartja be. Sok az engedély nélküli, illetve be nem jelentett kaszálás, búvó sávokat alig hagynak vissza a traktorosok, azok is alig 1-2 m szélesek, vadriasztó lánc használata esetleges. A kaszálást főleg régi, MTZ traktorra szerelt dobkaszákkal végzik. A kaszálás kezdő időpontja a védett területeken július eleje-közepe, míg a Natura 2000 területeken május vége, június eleje. Legeltetés csupán egy helyen, a tápiógyörgyei Gulya-gyepen zajlik, ide a DINPI magyar szürkemarha gulyája települ át a kaszálások befejeztével. Az állatokat lóhátról, szabad láb alól terelik, éjszakai szállásként egy villanypásztoros karám szolgál. A legeltetés általában augusztustól 2-3 hónapig tart. A Tápiógyörgye-Újszász közötti műút mellett a tanyasiak mintegy tucatnyi szarvasmarhát pányvás módszerrel legeltetnek. A gyepek égetése nem jellemző, csak lokálisan jelentkezik, főleg az Újszilvás határában elterülő szikes tavaknál. Egyéb mezőgazdasági használat (pl. nádaratás, gyümölcsös) nem jellemző. 1.3.3.2. Erdészet A terület az Alsó-Tápió-vidéki Erdőtervezési Körzethez tartozik, de a területen nincs üzemtervezett erdő. A fás szárú növényzetet jórészt tájidegen fajokból álló kisebb állományok képviselik: az egykori tanyahelyek főként akácból álló ligetei, szikes gyepek ezüstfa csoportjai, a Rekettyéscsatornát kísérő zöldjuharosok. Üdítő kivételt képeznek az itt-ott meghagyott idős fehér és törékeny fűzek, szürke nyarak, azonban ezek egyike sem képez jelölő élőhelyet. 1.3.3.3. Vadgazdálkodás, halászat, horgászat A terület egészén a budapesti székhelyű Tápió-mente Egyetértés VT gazdálkodik. Alapvetően apróvadas (nyúl, fácán, csapadékos években tőkés réce) térség, ahol a nagyvadak közül csak az őzállomány számottevő. Mesterséges vadkibocsátás nincs a területen. A vadászati objektumok 33


száma alacsony, csak néhány magasles és vadetető látható a területen, ezek tájbaillesztése elfogadható. A 10 éves vadászati üzemtervezés során megállapított természetvédelmi előírásokat a vadásztársaság jórészt betartja, egyedül a gépkocsik gyepen történő közlekedése jelent problémát. Horgászati tevékenység csak az Egyesült-Tápiót érinti, ahol a Nagykáta és Vidéke HE a hasznosító. A vízfolyás védett szakaszán az ún. Gulya-híd és a megyehatár között a horgászat tilos, azon kívül is csak a természetvédelmi hatóság által kiadott engedélynek megfelelően lehet végezni. Főleg nagyvizes időszakban azonban elég jelentős mértékű illegális horgászat, illetve halászat érinti a vízfolyást, illetve a mellette kialakuló sekély elöntéseket, melyek ellen a Természetvédelmi Őrszolgálat a halőrök és a rendőrség segítségével szokott fellépni. A horgászok jelentős mennyiségű szemetet hagynak hátra a területen. 1.3.3.4. Vízgazdálkodás A terület fő vízfolyása az Egyesült-Tápió, amely a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság kezelésében áll. Bal partját árvízvédelmi töltés kíséri, míg a jobb parti védvonalat a folyótól több száz méterre húzódó vasúti töltés alkotja. Árvíz idején így a vízfolyás ki tud lépni a medréből, elárasztva egy mintegy 300 ha-os területet, ami akár 2-3 hónapig is víz alatt lehet. Az EgyesültTápión fenntartási munkálatokat az elmúlt évtizedben nem végeztek, csupán egy esetben történt illegális, vegyszeres vízinövényzet irtás. A területen található nagyobb csatornák (pl. Rekettyéscsatorna, Ilike-ér, Szőrös-ér) a Tápió-Hajta Vízgazdálkodási Társulat kezelésében vannak. Ezek bizonyos szakaszain a 2010-es csapadékos évben zajlottak kisebb kotrási beavatkozások, ezek nyomai (pl. parti depóniák) még ma is látszanak. Viszonylag jelentős számú az önkormányzati tulajdonú árkok száma is, ezeket nem kezelik, de szerepük a terület víztelenítésében jelentős. A Tápió-vidéken itt található a legtöbb szikes tómeder, szám szerint nyolc, azonban ennél jóval több a csapadékosabb években víz alá kerülő szikes laposok száma. Három tómederben (tápiógyörgyei Nagy-szék, újszilvási Zsidó-szék és Bene-szék akár 25-30 ha-os összefüggő vízfelületek is kialakulhatnak. A Szőrös-ér mentén 2013-ban került elő egy közel 10 hektáros jó állapotban lévő szikes mocsár. A tápiógyörgyei Gulya-gyepen a DINPI az 1990-es évek végén egy 3 ha-os mesterséges szikes tavat alakított ki tucatnyi költőszigettel, azonban ennek medre csak extrémen vizes években kerül víz alá. A Természetvédelmi Őrszolgálat tagjai a DINPI vagyonkezelésű területeken több helyen is ideiglenes zsákos elzárásokkal tartják vissza a tavaszi vizeket. Zsilipeket az Egyesült-Tápió töltésébe építve, illetve az Ilike-ér és a vasúti pálya keresztezésénél találunk, ezeket a Vízügyi Igazgatóság munkatársai kezelik. Több helyen láthatjuk az egykori gémeskutak maradványait, legnagyobb számban a tápiógyörgyei Gulya-gyepen. 1.3.3.5. Turizmus A terület idegenforgalmi hasznosítása közepes intenzitású. Jelzett turistaút nem halad rajta keresztül, csupán a 2004-ben átadott Bíbic tanösvény érinti egy rövid szakaszon, illetve a 2007-ben kiadott „Tápió menti tekergés” című kerékpáros programfüzet ajánl két, ide irányuló biciklitúrát. Ezen kívül a Tápiógyörgyei Önkormányzat által 2010-ben útjára indított „Kalandok a pusztában” elnevezésű program keretében alakítottak át pihenőhellyé egy Gulya-gyepen álló gémeskutat. A település ökoturisztikai programjai során a vendégeket sokszor lovas kocsival szállítják végig a Bíbic tanösvényen. Az Egyesült-Tápió töltésén elég jelentős a kerékpározók, kutyát sétáltatók száma. 1.3.3.6. Ipar Ipari jellegű tevékenység a területen nincs. Legközelebb a tápiógyörgyei, ma már bezárt téglagyárat (200 m), illetve az Újszilvás területén 2012-ben átadott napelem parkot (500 m) találjuk. 34


1.3.3.7. Infrastruktúra A Tápiógyörgyét Újszásszal összekötő 3118. számú országos műút mintegy 1,6 km hosszú szakaszon halad a területen. Forgalmas földutak haladnak az Egyesült-Tápió töltésén, illetve az Újszilvástól északra elterülő szikes tavak között. A Budapest Keleti-pályaudvart Szolnokkal összekötő 120 a jelű vasútvonal mintegy 3 km hosszan keresztezi a területet. Nagyobb, vasbeton híd ível át az Egyesült-Tápió felett, míg a kisebb csatornák, árkok és a földutak találkozásánál betonátereszek vannak beépítve. 20 kV-os középfeszültségű vezeték nem halad a területen. Az egykor kiterjedt tanyavilágra ma már csak a fákkal borított tanyahelyek utalnak, néhány lakott tanyát ismerünk a Tápiógyörgyét Újszásszal összekötő műút mellett. 1.3.3.8. Egyéb védett területek, anyagbányák A Tápiógyörgye-Újszilvási szikesek Natura 2000 terület jelentős része részét képezi a 19/1998. (VI. 25.) KTM rendelettel védetté nyilvánított Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzetnek, ami így az országos jelentőségű védett természeti terület térbeli kibővítése is egyben. Ezen kívül 8 ex lege szikes tavat tartunk nyilván: Kis-megyer, Nagy-szék, Görbe-szék, Páskom-dűlő (Tápiógyörgye), Dányi-szél, Bene-szék, Zsidó-szék, Sáros (Újszilvás). Helyi jelentőségi védett természeti terület nincs a területen. Hivatalos bánya, anyagnyerő hely nincs a tervezési területen, régebbi beavatkozások nyomai sem látszanak. 3.3.1.1. Jelenleg működő agrártámogatási rendszer A terület jelenleg nem része egyik MTÉT-nek sem, de a HNPI által most tervezett Jászsági MTÉT érinteni fogja az egész területet. Információink szerint a helyi gazdák a horizontális AKG célprogramokban nem vesznek részt (viszont a DINPI igen), azonban sokuk igényli a Natura 2000 gyepterületek után alanyi jogon járó támogatást.

35


2. Felhasznált irodalom Marosi S. – Somogyi S. (szerk.) 1990: Magyarország kistájainak katasztere I-II. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest.

36


3. Térképek - Áttekintő térkép - Á-NÉR élőhelytérkép

12

A HUDI20024 Tápiógyörgye-Újszilvási szikesek

Recommend Documents