A szexturizmus városi terei

ÉLETMINİSÉG-LAKÓKÖRNYEZET-REKREÁCIÓ _______________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Dr. Dávid Lóránt1 A szexturizmus városi terei 1. Devianciák a turizmusban Áttekintésünkben a globalizálódó turisztikai piacon zajló legfontosabb tendenciák és jelenségek közül néhányat tekintünk át annak reményében, hogy árnyaltabbá tehetjük a képet olyan tények közlésével, amelyet a turisztikai kézikönyvek csak néhány sorban vagy egyáltalán nem tárgyalnak. 2. Fogalommagyarázat 2.1. Devianciák A deviancia olyan társadalmi normáktól való eltérést jelent, amelyeket egy közösség vagy a társadalom egy része elfogad. A mai szóhasználat deviánsnak nevez mindent, ami a társadalomban a szokásostól, az elfogadottól eltér. A deviáns viselkedés relatív, alapvetıen a történelmi kortól, az adott társadalomtól, sıt a társadalom meghatározott csoportjától függ az, hogy egy cselekvés deviánsnak számít-e, vagy sem. A deviancia szó a köznyelv részévé vált, egyre szélesebb értelemben kezdték használni. A szociológia és a pszichológia szakszavaként ma is a bőnözés, az alkoholizmus, az öngyilkosság, a droghasználat, illetve az elmebetegség társadalmi okainak vizsgálatakor használatos. A turizmusban mi azokat a cselekvési formákat értjük alatta, amelyek általában akkor jelentkeznek, amikor az utazó megszokott környezetébıl kiszabadulva az otthonitól eltérıen viselkedik, olyan tevékenységet végez és próbál ki, amelyet csak az „idegen”, ıt nem ismerı közegben hajt végre. Ilyen tevékenységek kapcsolódnak például jellemzıen a szexuális élethez, az alkoholhoz, a droghoz, és a szerencsejátékokhoz. 2.2. Turizmus és szex A nemzetközi turizmus dinamikus bıvülése a legtöbb turisztikai cél-ország számára nem csupán a gazdasági fellendülést hozza meg. Néha olyan, egyértelmően negatív társadalmikulturális hatásokat is kivált, melyek egyik, különös formája az emberek kizsákmányolásával együtt járó szex-turizmus. A jelenség mindenhol felbukkan, ahol turizmus létezik. Az utazás és a turizmus számos országban a mindennapi élet szerves része, a nemzetközi utazás pedig sok ember életében immár megszokott eseménnyé vált. A prostitúció és más szexuális erkölcstelenségek nem a XX. század szüleményei, azonban a szervezett szexipar kialakulása és rohamos fejlıdése már igen. Több emberjogi szervezet kutatásai is alátámasztják, hogy a szexipar kialakulásához fıként a második világháborús körülmények járultak hozzá, amikor is idegen országokban állomásozó katonai kontingensek számára helyi fiatal lányok összegyőjtésével és prostitúcióra kényszerítésével bordélyházakat hoztak létre. „Szabadság”, „egzotikum”, „élvezet”, ilyen és ehhez hasonló kifejezésekkel hirdeti magát manapság egy olyan iparág, mely valójában emberek millióinak nyomorúságából tartja fenn magát 1

Dr. Dávid Lóránt Károly Róbert Fıiskola, Turizmus és Területfejlesztési Tanszék, Gyöngyös E-mail: [email protected]

93


mélységesen romlott, gonosz, aberrált eszközökkel. A szexipar jelenlegi burjánzása húszharminc évvel ezelıtt még ismeretlen volt, fellendülésében gazdasági, politikai és társadalmi tényezık is nagy szerepet játszottak. Nyomorgó nık és gyermekek lesznek évente áldozatává ennek a diabolikus piacnak, ahol olyan mértékő hasznot hoznak a mőködtetıknek, amelyrıl azok soha még csak nem is álmodtak (1. kép).

1. kép. Gyermekprostitúció ellenes plakát, Kampala-Uganda 2007. október (a szerzı saját felvétele)

Azt pedig már végképp kevesen tudják, milyen nagy helyet foglal el a szexipar egyes országok gazdaságában. A szexipar egy másik ágazata, a pornográfia úgyszintén elképesztı bevételeket produkál. A prostitúció és a szexipar manapság egyre szélesebb körökben elfogadott, rendkívül összetett szórakoztató iparággá növi ki magát, és ez a térnyerés sajnos egyre inkább megnehezíti a felszámolását [3]. 3. A szex- és gyermekszex-turizmus kialakulása és fejlıdése A prostitúció és más szexuális erkölcstelenségek nem a XX. század szüleményei, azonban a szervezett szexipar kialakulása és rohamos fejlıdése már igen. Több emberjogi szervezet kutatásai is alátámasztják, hogy a szexipar kialakulásához fıként a második világháborús körülmények járultak hozzá, amikor is idegen országokban állomásozó katonai kontingensek számára helyi fiatal lányok összegyőjtésével és prostitúcióra kényszerítésével bordélyházakat hoztak létre. Ezek az akciók többnyire hivatalos, kormányközi segédlettel zajlottak le. Ilyen volt például a japán megszállók esete Koreában, az amerikai hadsereg esete Vietnámban, de nem volt ismeretlen ez a „gyakorlat” a német, a brit és a szovjet csapatoknál sem. Hogy egy közelebbi példát is említsünk, az Amnesty International jelentése szerint a volt Jugoszlávia területén – Bosznia-Hercegovinában, Koszovóban – a NATO és az ENSZ békefenntartó katonái nem csak fellendítették a bordélyipart, hanem jó néhányan tevılegesen is részt vettek a szervezett prostitúció és emberkereskedelem üzelmeiben. Ezen a vidéken az elmúlt öt évben virágzó leány- és gyermekpiac alakult ki. A bárok porondjairól az embereket szabályosan adják-veszik, mint a rabszolgákat. A háborús körülményekhez kapcsolódó, szervezett 94


prostitúció tulajdonképpen melegágya volt a ma már sajnálatos módon virágzónak mondható szexturizmus kialakulásának. A franciaországi Gyermekprostitúció Ellenes Szervezet, az ACPE kiadványa szerint, bár a szexturizmus fogalma húsz éve még ismeretlen volt, ma már szexturisták sokasága özönlik fıként Európából, Japánból, Ausztráliából, az USA-ból és Kanadából olyan fejlıdı országokba, ahol a szexipar nyújtotta szolgáltatásokat élvezhetik. A szexturizmus népszerősége annak tudható be, hogy az azt igénybevevık, távol a hazájuktól, úgy érzik, felszabadultak a szociális és morális kötöttségek alól, és olyan dolgokat tesznek, amiket otthon soha nem mernének megtenni. A gyermekvédelmi szervezet szerint a szexturizmus alapját az képezi, hogy a jómódú, iparosodott országok gazdasági fölényük segítségével hasznot húznak a fejlıdı országok nyomorúságából [1,2]. A vietnami háború alatt a Pentagon segédletével „felvirágoztatott” szexturizmusú Thaiföldön például a prostituáltak túlnyomó többsége nincstelen vidéki családból származik, az ország északi és északkeleti térségeibıl. Számukat jelenleg 2 millióra becsülik, ebbıl 300 ezer a gyermek [3]. 4. A szexturizmus motivációi „...lakosságunknak legalább a fele... viselkedett már gyakorló szexturistaként.” „A szexturista számára az általa fölkeresett üdülıhelyek a fantázia szigetei.” „...a szexturistának minısített nık nem úgy tekintenek magukra, mint prostitúciós tevékenység vásárlóira.” (LÉDERER, P. 2006). A fenti idézetek egy rendkívül bonyolult problémakörre mutatnak rá, amelyek részletes kifejtése meghaladja e tanulmány kereteit. A lenti összefoglaló ábrák viszont érzékletes keresztmetszetet adnak a jelenség értelmezéséhez (1. 2. és 3. ábra).

1. ábra. A szex és a turizmus közötti kapcsolat (BAUER, T. G. – MCKERCHER, B. eds. 2003.)

95


2. ábra. A szexturizmusban részt vevık felosztása a szándék és a gyakoriság szerint (RYAN, C. – HALL, M. 2001.)

3. ábra. A szexturizmusban részt vevık felosztása szabadságfok szerint (RYAN, C. – HALL, M. 2001.)

96


5. A szexturizmus területisége Minden kétséget kizáróan egyre határozottabb területisége is van ennek az iparágnak (fıutak, határmenti térségek, nagyvárosok) (JOHNSTON, L. 2005). Az utóbbiak városszerkezeti szempontból is fontos tanulságokat hordoznak (1. táblázat). Az európai nagyvárosok: Párizs (Pigalle), London (Soho), Amszterdam (De Wallen-Red Light District), Hamburg (St. Pauli), Budapest (Rákóczi tér) mellett a távol-keleti és a közép-amerikai nagyvárosokban is megvannak ennek a térbeliségnek a nyomai [4]. 1. táblázat. A szexturizmus városi terei (saját szerkesztés) A SZEXTURIZMUS VÁROSI TEREI MunkásLepusztult Harmadik világ negyedek/ Üdülıközpontok nagyvárosi nyomornegyedei/ iparvárosok/ negyedek (slum) favellák bolygóvárosok Kuba Uxbridge Nowa Huta Rio de Janeiro Dominika Haarlem Bogota Józsefváros/ De Wallen Thaiföld Buenos Aires Rákóczi tér St. Pauli Kenya MOTIVÁCIÓ-KERESLET Szórakozás-kikapcsolódás Vegyes „Helyi piac” kielégítése

Európai városközpontok/ alközpontok Soho Pigalle

Irodalom BAUER, T. G. – MCKERCHER, B. (eds.) 2003: Sex and Tourism. Journeys of Romance, Love, Lust. The Haworth Hospitality Press, New York-London-Oxford, 216p. JOHNSTON, L. 2005: Queering Tourism. Routledge, London and New York, 145p. LÉDERER, P. (szerk.) 2006: Tanulmányok a szexturizmusról. Budapesti Negyed, XIV./1 (http://www.bparchiv.hu/magyar/kiadvany/bpn/51) RYAN, C. – HALL, M. 2001: Sex Tourism. Marginal people and liminalities. Routledge, London and New York, 172p. [1] Child Sex Tourism, First European Meeting of the main partners in the fight against child sex tourism, Participant’s speeches and contributions, European Comission, Directorate-General XXIII, Tourism Directorate 24-25 November 1998, 214p. [2] Europeans and their views on Child Sex Tourism, A Eurobarometer Survey conducted on behalf of the European Comission Directorate General XXIII, Executive summary, July 1998, 29p. [3] http://hetilap.hetek.hu/index.php?cikk=46073 [4] http://www.internationalsexguide.info

97

A szexturizmus városi terei

Recommend Documents