Budapesti Corvinus Egyetem
Társadalomtudományi Kar
Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézet Pedagógus-szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzés „D” modul: Szervezet- és minőségfejlesztési szakértő
A szervezeti kultúra változása egy intézményösszevonás során
Készítette: Szikszai Zoltán Témavezető: Dr. Szívós Ágota
Budapest 2009. 2009.
v. 349.
Tartalomjegyzék 1 Bevezető..................................................................................................................................4 2 A vizsgált intézmény...............................................................................................................4 3 Elméleti bevezető....................................................................................................................7 3.1 Változás...........................................................................................................................7 3.2 Változás és kultúra..........................................................................................................7 3.3 Kultúra.............................................................................................................................9 3.3.1 A szervezeti kultúra fogalma...................................................................................9 3.3.2 Kulturális dimenziók...............................................................................................9 3.3.3 A szervezeti kultúra típusai....................................................................................11 3.3.4 A szervezeti kultúra szintjei...................................................................................12 3.3.4.1 Látható szint...................................................................................................13 3.3.4.2 Nem látható szint...........................................................................................13 3.3.4.2.1 Felszíni réteg..........................................................................................13 3.3.4.2.1.1 A felszíni réteg vizsgálata...............................................................13 3.3.4.2.1.1.1 A klímamérés szerepe a szervezeti kultúra kutatásában.........13 3.3.4.2.1.1.1.1 A kérdőívek szerepe a klímamérésben............................14 3.3.4.2.2 Mélyréteg...............................................................................................14 3.3.5 A nemzeti kultúra és a szervezeti kultúra összefüggései.......................................15 3.3.5.1 A GLOBE felmérés........................................................................................15 3.3.6 A kultúra és a gazdasági társadalmi fejlettség összefüggései................................19 3.3.6.1 A kultúra és a gazdaság összefüggései...........................................................19 3.3.6.2 A kultúra és életminőség összefüggései.........................................................21 3.3.6.3 Milyenek vagyunk mi Magyarok?.................................................................23 3.3.6.3.1 Adottságaink...........................................................................................24 3.3.6.3.2 Lehetőségeink.........................................................................................25 4 A szervezeti kultúra és változásának vizsgálata....................................................................27 4.1 Kutatási terv..................................................................................................................27 4.1.1 Adatgyűjtési terv....................................................................................................28 4.1.1.1 Alkalmazásra kerülő módszerek ...................................................................28 4.1.1.1.1 A szervezeti klíma és változásának vizsgálata.......................................28 4.1.1.1.2 A Vezetési kultúra változásának vizsgálata............................................28 4.1.2 Adatfeldolgozás, elemzés......................................................................................29 2
4.1.3 Az kutatási eredmények hasznosítása....................................................................29 4.2 A kutatás megvalósítása.................................................................................................31 4.2.1 Az adatgyűjtés, feldolgozás ..................................................................................31 4.2.1.1 A tantestületi klímára vonatkozó adatok gyűjtése, feldolgozása...................31 4.2.1.1.1 A kérdőív kiválasztása, átalakítása.........................................................31 4.2.1.1.2 A kérdőívek kitöltése..............................................................................32 4.2.1.1.3 Az adatok feldolgozása...........................................................................32 4.2.1.1.3.1 Az adatok bevitele..........................................................................33 4.2.1.1.3.2 A bevitt adatok előkészítése a felhasználásra.................................33 4.2.1.1.3.3 Az elemzéshez használt számolótáblák elkészítése, használata.....34 4.2.1.2 A vezetési stílus változására és a vezetési konfliktuskezelés változására vonatkozó adatok gyűjtése, feldolgozása........................................................................39 4.2.1.2.1 Az interjúk és a kérdőív felvétele...........................................................39 4.2.1.2.2 Az adatok feldolgozása...........................................................................39 4.2.2 Az adatok elemzése................................................................................................41 4.2.2.1 A szervezeti klíma változása..........................................................................41 4.2.2.2 A vezetési kultúra változása...........................................................................49 4.2.2.2.1 Vezetéselméleti bevezető........................................................................49 4.2.2.2.2 A vezetés változása.................................................................................50 4.2.2.2.3 A vezetési stílus változása......................................................................51 4.2.2.2.4 A vezetési konfliktuskezelés változása...................................................52 4.3 A kutatás eredményeinek hasznosítása..........................................................................55 4.4 A kutatás lehetséges továbbfejlesztése..........................................................................56 5 Összefoglalás........................................................................................................................58 Név- és tárgymutató..................................................................................................................60 Felhasznált irodalom.................................................................................................................63 Ábrajegyzék..............................................................................................................................65 Táblázatjegyzék.........................................................................................................................66 Mellékletek jegyzéke................................................................................................................67 Mellékletek................................................................................................................................68
3
BEVEZETŐ
1
Bevezető
Kultúra. — Pozitív érzéseket keltő, kellemes hangzású szó. Mindenki hallotta már, mégis kevesen használják, mert csak néhányan tudják, mit is jelent valójában. Akik ismerik, elismerik, jelentősége mára megnőtt, kutatása slágerkorát éli. Természettudományos beállítódású ember lévén megfogott, hogy e terület lendületes feltérképezése során milyen figyelemreméltó eredmények születtek. Hogy egyáltalán születtek konkrét eredmények. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy az iskolát, ahol tanítok ősztől összeköltöztették egy másikkal, adódik a téma: Nézzük meg, hogy egy ilyen drasztikus beavatkozás milyen kulturális következményekkel jár az intézmény(ek) életében! Hogy jár-e, és ha igen, a kultúraprofil mely területeit érinti, milyen irányú és milyen mértékű a változás, s hogyan élték ezt meg az érintettek? A megszületett dolgozat elkészítéséhez sok-sok nélkülözhetetlen segítséget kaptam a Bródy Imre Oktatási Központ kollektívájától és témavezetőmtől, Dr. Szívós Ágotától. Ezer köszönet érte!
2
A vizsgált intézmény
Újpest önkormányzata a Bródy Imre Gimnáziumot 2008. szeptember 1-jén összevonta a Langlet Waldemar Általános Iskolával Bródy Imre Oktatási Központ néven. Az új intézmény alsó tagozata, felső tagozata és gimnáziumi tagozata három különálló épületben kapott helyet, így eredeti helyükről a felsősök az utca másik oldalára, az alsósok 300 méterre (gyalog 4 perc), a gimnazisták pedig 680 méterre (gyalog 8 perc) kerültek1. Így jelenleg a központi épülettől az alsósok vannak a legtávolabb. Látni fogjuk, hogy ennek a földrajzilag csekély távolságnak a szervezeti légkörre gyakorolt hatása meglepően erős. Az intézmények, illetve az intézményegységek területi elhelyezkedését az 1. ábra mutatja2, a hozzá tartozó magyarázatot az 1. táblázat tartalmazza.
1 Forrás: Nav N Go: iGO 8 2 Google Earth formátumú fájl letölthető innen: http://szikszaizoli.rksz.hu/BIOK.kmz
4
A VIZSGÁLT INTÉZMÉNY
1. ábra: Az intézmények területi elhelyezkedése[Google Maps 2009.]
Összevonás előtt 1: Bródy Imre Gimnázium
2: Langlet Waldemar Általános Iskola
Összevonás után 3: Bródy Imre Oktatási Központ gimnáziumi tagozat 4: Bródy Imre Oktatási Központ felső évfolyamos általános iskolai tagozat 5: Bródy Imre Oktatási Központ alsó évfolyamos általános iskolai tagozat
1. táblázat: Magyarázat az intézmények területi elhelyezkedését szemléltető ábrához A vezetőváltás csak a gimnáziumi tagozatot érintette. Az intézmény szervezeti felépítése3 a 2. ábrán látható.
3 Forrás: [BIOK SZMSZ 2008.] (1. sz. melléklet) 15. oldal
5
A VIZSGÁLT INTÉZMÉNY
Igazgató 3. számú, tanügyigazgatási igazgatóhelyettes
Minőségbiztosítási vezető
Fizikai dolgozók (titkárság, gondnok )
Gazdasági vezető
2. számú igazgatóhelyettes 1-8. évfolyam
Általános iskolai szakmai munkaközösségek
1.
sz ám ú
i ga zg at óh el ye t t es
1. számú igazgató h. a 9.-13. évfolyam irányítása
5. számú igazgatóhelyettes felnőttképző szervezeti egység
4. számú igazgatóhelyettes Gimnáziumi szaktárgyi munkaközösségek
2. ábra: A Bródy Imre Oktatási Központ szervezeti felépítése
6
ELMÉLETI BEVEZETŐ
3 3.1
Elméleti bevezető Változás
Környezetünk napról napra és egyre gyorsuló ütemben változik. A környezet változása magával hozza a szervezetek változását is. Szervezeti változásról beszélünk, ha átalakulnak a folyamatok, a hatalmi viszonyok, a struktúra, vagy a kultúra. A nagyfokú komplexitás miatt egyiksem változhat meg anélkül, hogy a többire hatással ne lenne. Az iskola-összevonás közvetlenül strukturális jellegű változás, hatása azonban kiterjed a folyamatokra, a hatalmi viszonyokra és a kultúrára is.
3.2
Változás és kultúra
Napjainkban a környezethez való spontán alkalmazkodás már túl lassú folyamat. Lassú, mert a szervezeti kultúra ereje a meglévő értékek megőrzése felé hat. A változásmenedzsment4 feladata, hogy ezt a problémát feloldja, úgy, hogy magát a változást és az arra való képességet teszi megőrzendő értékké. A folyamat elején például elhatározzuk, hogy az eredményesség és a hatékonyság további növelésével fogjuk megőrizni versenyképességünket. Ehhez mindenképpen tudatosan megtervezett irányított változásra van szükség, legyen az akár inkrementális, vagy – mint esetünkben – radikális, akár csak részleges, vagy szubkulturális. Ehhez már csak egy jól bevált recept kell – például Kotter 8 lépéses modellje – és a siker garantált. – Vagy mégsem? Csodálkoznánk, ha így lenne, hisz a valóságban ritka, hogy a tervek szerint zajlanak le a változások. Mindjárt a 2. lépésnél gondok adódnak. Hiába van szó akár a túlélésről, mindig akadnak a status quo-t védelmezők. Ellenállásuk okai inkább személyi-társadalmi, s csak kisebb mértékben szervezeti eredetű (3. ábra)5. Például a bizonytalanságérzés, az ismeretlentől való félelem, a konformizmus személyi, a hatalmi pozíciók féltése a szervezeti okok közé sorolható, míg a kulturális tényezők mindkét területen hatnak. Kultúrafüggő, hogy a különböző változásvezetési taktikák – esetünkben felvilágosító-oktató, manipulatív és hatalmi6 – mennyire 4 Change Management 5 [Heidrich 1998.] 3. o. 6 Zaltman-Duncan-féle változási taktikák
7
VÁLTOZÁS ÉS KULTÚRA vezetnek célra. Megjegyzendő, hogy az erős kultúrák7 általában jobban ellenállnak.
Változási képesség Magas
Alacsony
SZERVEZETEK
EGYÉNEK
TÁRSADALMAK
3. ábra: Egyének, szervezetek, társadalmak változási képessége Így a jövőre nézve is nagyon fontos a változás legutolsó lépése, amely a kulturális menedzsment szerepét hangsúlyozza: „8. lépés. Segítsd a változások meggyökerezését a vállalati kultúrában!”8 A fixálási folyamat során azonban nemcsak a sikerhez vezető új technikákat, módszereket rögzítjük a kultúrában, hanem azt is, hogy a változás és az arra való képesség maga is érték, amely a sikerhez elvezetett. Eközben ne felejtsük azt sem, hogy a kultúrát sikeresen megváltoztatni viszont csak akkor lehet, ha jól ismerjük azt! Elmondhatjuk tehát, hogy nemcsak a változás hat a kultúrára, hanem a kultúra is a változásra, sőt, meghatározhatja annak sikerességét. Ez a tény nem elhanyagolható napjainkban, a változások korában, s a terület kutatása talán ennek is köszönheti népszerűségét.
7 Schein 8 [Kotter 1996.] 21.o. → [Farkas et al. 2007.] 9. o.
8
KULTÚRA
3.3
Kultúra
3.3.1
A szervezeti kultúra fogalma
A sok-sok definíció lényeges elemeit kiemelő Bakacsi-féle megfogalmazás: „A szervezeti kultúra nem más, mint a szervezet tagjai által elfogadott, közösen értelmezett előfeltevések, értékek, meggyőződések, hiedelmek rendszere. Ezeket a szervezet tagjai érvényesnek fogadják el, követik és az új tagoknak is átadják, mint a problémák megoldásának követendő mintáit, és mint kívánatos gondolkodási és magatartásmódot.”9
3.3.2
Kulturális dimenziók
A fogalomfejlődés során a dimenziók és azok száma is szinte kutatásról kutatásra10 változott. Hofstede, Hall, Trompenaars, Robbins mind-mind kialakították a saját – esetenként igen eltérő – kulturális dimenzió-rendszerüket. Én a Robbins és Bakacsi-féle 11 dimenziós változatot közlöm. [Bakacsi 1996.] 227. o. •
„Munkakörrel vagy a szervezettel való azonosulás: a szervezettel vagy a szakmával, szakterülettel való azonosulás
•
Egyén- vagy csoportközpontúság: (individualizmus – kollektivizmus) – mennyire helyezi az egyén a saját céljait a csoporté elé, vagy az egyéni célok a csoportcélok alá rendelődnek
•
Humán orientáció: (feladat – kapcsolat) – mennyire veszi figyelembe a vezetés a szervezeti feladatok megoldásának emberekre gyakorolt következményeit
•
Belső függés – függetlenség: mennyire elfogadott az egyes szervezeti egységek önállósága, vagy mennyire elvárt a koordinált cselekvés
•
Erős vagy gyenge kontroll: mennyire kontrollált a szervezet tagjainak viselkedése előírások, szabályok, felügyelet révén
•
Kockázatvállalás – kockázatkerülés: (bizonytalanság tűrése vagy kerülése) – mennyire elvárt a tagoktól az innovatív, kockázatkereső, rámenős magatartás
9 [Bakacsi 1996.] 226. o. 10 Dimenziószámok a kutatások során: 2,4,5,6,7,9,10,12,17 [Toarniczky 2006.] 17. o.
9
KULTURÁLIS DIMENZIÓK •
Teljesítményorientáció: a szervezeti jutalmak mennyire kötöttek a teljesítményhez és mennyire múlnak más tényezőkön (pl. protekció, szenioritás)
•
Konfliktustűrés – konfliktuskeresés: milyen mértékben nyilváníthatók ki nyíltan a konfliktusok, nézeteltérések, kritikák
•
Cél (eredmény) – eszköz (folyamat) orientáció: mennyire koncentrál a vezetés a végső eredményre, vagy inkább az azokhoz vezető folyamatokra, technikákra
•
Nyílt rendszer (külső) – zárt rendszer (belső) orientáltság: mennyire reagál a szervezet a külső változásokra, vagy csak a saját belső működésére koncentrál
•
Rövid vs. hosszú távú időorientáció: a szervezet rövid vagy hosszú távra tekint előre, milyen időhorizonton tervezi jövőjét”
Szemléletesnek tartom a Kluckhohn – Strodtbeck-féle megfogalmazást az időorientációra és a humán-orientációra: •
Időorientáció: Annak mértéke, hogy egy kultúra mennyire bátorítja és jutalmazza a tervezést, a jövőbeli eseményekre való felkészülést, a jövőbe irányuló invesztíciót, illetve késlelteti a felhalmozott javak felélését a jövőbeli növekedés, fejlődés érdekében.
•
Humán orientáció: Annak mértéke, hogy egy kultúra mennyire bátorítja és jutalmazza tagjait arra, hogy méltányosak, önzetlenek, előzékenyek, nagylelkűek és kedvesek legyenek másokhoz.
Fons Trompenaars néhány érdekes dimenziója [Trompenaars Wiki]: •
Univerzalizmus – partikularizmus: Mi a fontosabb a szabály, vagy a személy?
•
Semleges – érzelmes: Mennyire mutatjuk ki érzelmeinket.
•
Belső kontroll – külső kontroll: A környezetet mi alakítjuk, vagy az alakít minket.
Végül még Edward T. Hall •
erős kontextusú és
•
gyenge kontextusú 10
KULTURÁLIS DIMENZIÓK kultúráját említeném meg [KKH 2008.].
3.3.3
A szervezeti kultúra típusai
4. ábra: Handy kultúratipológiája Schein erős és gyenge, Handy hatalom, szerep, feladat és személyiség kultúrája (4. ábra) mellett szót kell ejtenünk Quinn Versengő értékek modelljéről is. Ennek két változója a szervezeti tag felett gyakorolt kontroll (szoros-gyenge), illetve a szervezet irányultsága (befelé-kifelé). A szervezet e két jellemzőjét Descartes-féle koordináta-rendszerben ábrázolva a négy síknegyednek megfelelően négyféle szervezettípust különböztetünk meg, amelyekhez négyféle vezető is illeszkedik (5 ábra).
11
A SZERVEZETI KULTÚRA SZINTJEI
Gyenge kontroll
Támogató kultúra: Személy-orientált vezető
Innováció-orientált kultúra: Bróker vezető
Befelé összpontosító szervezet
Kifelé összpontosító szervezet Célorientált kultúra: Teljesítményorientált vezető
Szabály-orientált kultúra: Autokratikus vezető
Szoros kontroll
5. ábra: Quinn kultúratipológiája
3.3.4
A szervezeti kultúra szintjei
A szervezeti kultúra szintjeit megkülönböztethetjük kiterjedés szerint, melyek halmaz-részhalmaz viszonyban állnak egymással11 és a – nem feltétlenül diszjunkt – részhalmazok szervezeten belüli szimbiotikus viszonya – normál esetben – eltérő kultúratípusok esetén is megvalósul12: •
globális kultúra,
•
nemzeti (szervezeti) kultúra,
•
munkahelyi szervezeti kultúra
•
munkahelyi szubkultúrák.
11 Az érdekesség kedvéért: Jelenleg (2009.05.11. 18:47 UTC) a földön elméletileg
26779174638 =102040734912 kultúra létezhet, amely sokszorosan több, mint a világegyetem csillagainak a száma: kb.
1023 Forrás: U.S. Census Bureau, International Data Base.
12 Például a Handy-féle kultúra tipológiára vetítve: termelés: szerepkultúra, fejlesztés: feladatkultúra, kríziskezelés: hatalomkultúra
12
A SZERVEZETI KULTÚRA SZINTJEI Schein13 jéghegyhasonlatát alapul véve14 pedig két szintet különböztetünk meg. A látható (víz feletti) és a nem látható (víz alatti) szintet. A felszín fölött szemlélődve is eljuthatunk néhány, a mélyben megbúvó láthatatlan részre vonatkozó óvatos következtetésig.
3.3.4.1
Látható szint
Gyakran hívják gyakorlati, tapasztalati szintnek, a magatartás szintjének, vagy a követett értékek szintjének is. Leíró kutatások vizsgálják. •
ceremóniák, szertartások
•
történetek, sztorik, legendák, mítoszok
•
nyelvezet, szakzsargon
•
szimbólumok, öltözködés, külső megjelenés
A látható jegyek a beilleszkedés során különösen hasznosak hiszen a tag ezeket könnyebben megfigyelheti, a szervezet pedig azt, hogy az elsajátítás éppen milyen fokon áll. A későbbiek során pedig megerősítési funkciójuk kerül előtérbe.
3.3.4.2
Nem látható szint
Ezt, a többnyire normatív kutatások tárgyaként szereplő szintet gyakran nevezik az értékek, vagy a vallott értékek szintjének is, amit még tovább bonthatunk felszíni rétegre és mélyrétegre.
3.3.4.2.1
Felszíni réteg
Érzelmek, érzések, beállítódások rétege, ami attitűdvizsgálattal tárható föl. A dolgozat döntően a szervezeti kultúra e felszíni rétegét vizsgálja, amit szervezeti klímának is nevezünk.
3.3.4.2.1.1 3.3.4.2.1.1.1
A felszíni réteg vizsgálata. A klímamérés szerepe a szervezeti kultúra kutatásában
Hogyan illeszkedik a klímamérés a szervezeti kultúra kutatásba? 13 és Goldman 14 Létezik hagymamodell is.
13
NEM LÁTHATÓ SZINT Ismert tény, hogy a minőségfejlesztés számára a legfontosabb cél a partneri igények kielégítése. A külső partnerek mellett az igény- és elégedettségmérést a belső partnerek körében is el kell végezni, hiszen ez a szervezetfejlesztés első lépése, melynek célja a szervezet eredményességének, hatékonyságának és egészségi állapotának javítása. A csapatépítő és a vezetői tréningek mellett a klímamérés is a legfontosabb szervezetfejlesztési (OD)15 technikák közé tartozik16, amely segít feltérképezni a kultúra ezen nem látható felszíni rétegét, lehetővé téve a tervezést, amely végső soron a szervezeti kultúra fejlődéséhez vezet.
3.3.4.2.1.1.1.1
A kérdőívek szerepe a klímamérésben
A szervezeti klíma vizsgálatában igen népszerű a – gyakran attitűdskálás – kérdőíves kutatási módszer. Nagy előnye a reprodukálhatóság. A vizsgálatot könnyű megismételni, és összehasonlításokat végezni. Nagyszámú adatot szolgáltat hatékonyan17, eleve rendezett formában. A kérdőívfejlesztés azonban nagy körültekintést igényel. Több fázist és visszacsatolási hurkot kell magába foglalni ahhoz, hogy valóban megfeleljen a reliabilitás (megbízhatóság), a validitás (érvényesség) , és az objektivitás kritériumának.
3.3.4.2.2
Mélyréteg
Alapvető hiedelmeket, feltevéseket, meggyőződéseket, premisszákat rejtő réteg, amelyek döntően az emberi természetre, az ember és természet viszonyára, illetve az ember-ember viszonyra vonatkoznak. Kutatása résztvevő megfigyeléssel, illetve kultúrantropológiai módszerekkel történhet. A szervezeti kultúra kutatásánál meg kell említeni még a leíró, összehasonlító, kategorizáló és a teljesítmény alapú felmérések mellett, a különböző illeszkedési vizsgálatokat18 (Pl.: P-O fit19, P-J fit20), valamint az interjút és a kérdőíveket, mint népszerű kutatási módszert, amely a 15 OD: Organization Development 16 [Bakacsi 1996.] 304. o. 17 Például az önkitöltős kérdőívnél a kódolást is a vsz. végzi. Leghatékonyabb a tisztán informatikai alapú megoldás. Például az Interneten kitöltött kérdőívet automatikusan azonnal fel lehet dolgozni, ki lehet értékelni. 18 A hasonló értékrendű (pl. szakmai, etnikai, stb.) szubkultúrákhoz vonzódás alapján. 19 Person-Organization fit: Azt vizsgálja, hogy a személy mennyire illeszkedik az adott szervezethez. 20 Person-Job fit: Azt vizsgálja, hogy a személy mennyire illeszkedik az adott munkakörhöz.
14
NEM LÁTHATÓ SZINT dolgozatban komoly szerephez jut.. A fejezet lezárásaként tekintsük át a kultúra szintjeinek egymásra hatását fejlődése során! Már említettük, hogy a szervezeti tanulási folyamatban a külső és belső környezeti problémákra adott helyes válaszok kikísérletezése történik. Az eredmények rögtön megjelennek a gyakorlatban, majd később a normákban is rögzülnek mintegy a priorinak tűnő helyes kiindulópontként a megjelenő újabb gyakorlat számára. A folyamat ezek szerint tehát inkább a posteriori jellegű21, mégis aki a kultúrán belül él, úgy érzi, hogy a normák irányítják az emberi viselkedést, s ez fordítva nem is lehetséges. Pedig a normák csak tapasztalatok közötti, lassan változó átmeneti állapotok. A gyakorlatnak és a normáknak ebben a sajátos táncában felfedezhető egyfajta inga hatás is22, amely kellő csillapítás23 nélkül a szélsőségek között csapong, míg túlcsillapítva lomhán, lemaradva az események után kullog.
3.3.5
A nemzeti kultúra és a szervezeti kultúra összefüggései
Hofstede már a 60-as években kezdte vizsgálni a nemzeti kultúra hatását a szervezeti kultúrára.
3.3.5.1
A GLOBE felmérés
Hofstede után a Robert J. House által 1993. októberében elindított, 6124 országra kiterjedő GLOBE25 kutatási projekt is vizsgálta a nemzeti és a szervezeti kultúra összefüggéseit (6. ábra).
21 Az evolúció módszere. A szervezeti kultúra a szervezet evolúciójának egybesűrített, lassan halványuló története. Az evolúciós események egy idősíkba vetített képével találkozó idegen először csak tömör káoszt lát. A mítoszok, legendák, történetek választják szét számára az idősíkokat. Ekkor rajzolódnak ki a felismerhető minták, amelyek már nem lesznek annyira idegenek, hisz az élet alapvető problémáinak már saját kultúrájában is jelentkezniük kellett. 22 Bakacsi. 23 A műszaki életből kölcsönzött fogalom. A rezgő rendszerek dinamikájának leírásánál használjuk. 24 (62) 25 Global Leadership and Organizational Behavior Effectiveness
15
A GLOBE FELMÉRÉS A többfázisú kutatás meglehetősen komplex volt, mert nemcsak a nemzeti kultúra és a szervezeti kultúra viszonyát, hanem ezek és a leadership viszonyát is vizsgálta, továbbá elvégezte a
Leadership
Nemzeti kultúra
Szervezeti kultúra
6. ábra: A GLOBE összefüggés-vizsgálata szervezeti kultúrák26 és a nemzeti kultúrák27 összehasonlító vizsgálatát is, ráadásul mindezeket leíró módon28 és normatív módon29 is megtette. Kulturális dimenziói a következők30: •
Teljesítményorientáció: ◦
Azt mutatja, hogy egy szervezet, vagy társadalom mennyire értékeli tagjai növekvő teljesítményét és kiválóságát. A teljesítményorientált kultúrákban a megelégedettség forrása maga a munka.
◦
Annak a mértéke, hogy a sikeres teljesítmény kínálta elégedettség mennyire fontos. Az ilyen kultúrákban az emberek magától a munkától várnak megelégedettséget, ennek érdekében próbálnak mást, jobbat csinálni, keményebben dolgozni a maguk szabta teljesítménymércék elérésére. Nem sajnálják az eredmények eléréséhez pénzüket, szabadidejüket.
•
Jövőorientáció: ◦
Annak mértéke, hogy mennyire fontosak a szervezetben a hosszú távú előretekintés, és az ehhez kapcsolódó tevékenységek, mint a tervezés, hosszú távú befektetések és a kutatás-fejlesztés.
26 27 28 29 30
GLOBE α GLOBE β Itt az észlelt, magatartás szintjén vizsgálódó. A kívánatos, értékek szintjén vizsgálódó. Forrás: [KKH 2008.] és [Cseh 2005.]
16
A GLOBE FELMÉRÉS ◦
Annak mértéke, hogy egy kultúra mennyire bátorítja és jutalmazza a tervezést, jövőbeli eseményekre való felkészülést, a jövőbe irányuló invesztíciót, illetve késlelteti a felhalmozott javak felélését a jövőbeli növekedés, fejlődés, jutalmak érdekében. A jövőorientáció hangsúlyozza a tervezést, szemben a jelenben élők által értékelt spontaneitással illetve a múlt felé fordulók megőrző, konzerváló gondolkodásmódjával
•
Asszertivitás: ◦
Annak mértéke, hogy az emberek szociális kapcsolataikban, milyen mértékben mutatnak asszertív, konfrontációs és agresszív jellemzőket.
•
Hatalmi távolság: ◦
Annak mértéke, hogy egy szervezet, vagy egy társadalom tagjai milyen mértékben fogadják el és értenek egyet a hatalom egyenlőtlen elosztásával. A magasabb értékek az egyenlőtlenség nagyobb elfogadottságára utalnak, amely autokratikusabb vezetésfelfogást jelenthet, míg az alacsony értékeket kisebb egyenlőtlenségek és a delegáló, bevonó vezetésfelfogás jellemzik.
◦
Annak a mértéke, hogy az adott kultúra legkisebb hatalommal bíró tagjai mennyire várják el és fogadják el, hogy a hatalom egyenlőtlenül oszlik el szervezetükben. A magas értékkel jellemezhető kultúrák az egyenlőtlenségek nagyobb elfogadottsága jellemzi.
•
Humán-orientáció: ◦
Annak mértéke, hogy egy társadalom, vagy szervezet mennyire értékeli és támogatja tagjai igazságos, önzetlen, barátságos, nagyvonalú és másokkal törődő magatartását.
◦
Annak a mértéke, hogy egy kultúra mennyire bátorítja és jutalmazza tagjait, hogy méltányosak, önzetlenek, nagylelkűek és kedvesek legyenek másokhoz. Mennyire támogatják a társadalmi normák, törvények az elesetteket, a kisebbségeket. Szervezeti szinten a humán orientáció az egészséges munkafeltételekben, a munkatársak tiszteletében és a jólétükre fordított figyelemben érhető tetten.
17
A GLOBE FELMÉRÉS •
Individualizmus-kollektivizmus: ◦
Annak a mértéke, hogy a társadalom és annak szervezetei mennyire bátorítják és jutalmazzák az egyéni cselekvést és hozzájárulást. ▪
Individuális kultúrák: egyének között laza kötelék
▪
Kollektív kultúrák: az egyének közötti szoros kötelékek; az emberek születésüktől fogva erős, összetartó csoportokba integrálódnak, amelyek cserében megvédik a csoporttagokat.
◦
Intézményi kollektivizmus: Annak mértéke, hogy a társadalmi és szervezeti gyakorlat mennyire támogatja a kollektív cselekvést és az erőforrások és jutalmak kollektív elosztását. Az alacsony értékek individualista hangsúlyt, míg a magas értékek törvényekkel, szociális programokkal és intézményekkel támogatott kollektivista hangsúlyt mutatnak.
◦
Csoport kollektivizmus: Azt mutatja, hogy az egyének milyen mértékben mutatnak büszkeséget, hűséget és összetartozást családjaikkal, szervezeteikkel szemben.
•
Bizonytalanságkerülés: ◦
Annak mértéke, hogy az adott kultúrához tartozó emberek, szervezetek mennyire érzik fenyegetőnek az ismeretlen helyzeteket, és mennyire igyekeznek ezeket szociális normák, szokások és bürokratikus gyakorlatokkal csökkenteni.
◦
Annak a mértéke, hogy a kultúrához tartozók mennyire éreznek fenyegetettséget bizonytalan vagy ismeretlen helyzetekben: hogyan birkóznak meg a változásokkal, és a változásokkal együtt járó bizonytalansággal. Az alacsony értékkel jellemezhető kultúrák elfogadják a bizonytalanságot, vállalják a kockázatot. A bizonytalanságkerülő kultúrák a kockázatmentes jövőt részesítik előnyben, növelik a biztonságot, fontosnak tartják a tervezést, stabilitást.
•
Nemi egyenjogúság: ◦
Annak mértéke, hogy egy szervezet, vagy társadalom mennyire törekszik a nemi szerepek különbségének és diszkrimináció mértékének csökkentésére.
18
A KULTÚRA ÉS A GAZDASÁGI TÁRSADALMI FEJLETTSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI
3.3.6 A kultúra és a gazdasági társadalmi fejlettség összefüggései 3.3.6.1
A kultúra és a gazdaság összefüggései
A GLOBE felmérés által gyűjtött adatokat a nemzetek gazdasági mutatóival összehasonlítva (3-4. táblázat31) érdekes és értékes megállapításokat tehetünk. Gazdaságilag azok az országok sikeresek, ahol •
•
magas a ◦
Bizonytalanságkerülés
◦
Jövőorientáció
◦
Teljesítményorientáció
◦
Intézményi kollektivizmus
alacsony a ◦
Hatalmi távolság
◦
Csoport kollektivizmus
2. táblázat: A GLOBE társadalmi gyakorlat és a gazdasági mutatók összefüggése 1.
31 Forrás: [House et al. 2004.] → [Bakacsi 2006.] 39. o. → [Bakacsi 2008.] . Az adatok megbízhatósága >95%.
19
A KULTÚRA ÉS A GAZDASÁG ÖSSZEFÜGGÉSEI
3. táblázat: A GLOBE társadalmi gyakorlat és a gazdasági mutatók összefüggése 2. Megjegyzendő, hogy mindez a magatartás szintjére vonatkozik. Az értékek szintjén a csoport kollektivizmus kivételével mindennek az ellenkezője igaz (4. táblázat32).33
4. táblázat: A GLOBE társadalmi érték és a gazdasági mutatók összefüggése
32 Forrás: [House et al. 2004.] → [Bakacsi 2006.] 39. o. 33 Jelentheti ez azt, hogy saját kultúránk foglyai vagyunk? Hogy minél jobban ki akarunk szabadulni, annál kevésbé sikerül? Vagy egyszerűen csak a kulturális inga hatás áll a jelenség mögött?
20
A KULTÚRA ÉS A GAZDASÁG ÖSSZEFÜGGÉSEI A gazdasági mutatók forrásai: •
Az ENSZ Fejlesztési Programja által kiadott Human Development Report.
•
Az International Institute for Management Development által kiadott World Competitiveness Report.
•
A Világbank által kiadott World Development Indicators.
•
A World Economik Forum által kiadott Global Competitiveness Ranking
3.3.6.2
A kultúra és életminőség összefüggései
Az életminőségi mutatók azokban az országokban magasak34, ahol •
•
magas a ◦
Bizonytalanságkerülés
◦
Jövőorientáció
◦
Teljesítményorientáció
◦
Intézményi kollektivizmus
◦
Nemi egyenlőség
alacsony a ◦
Hatalmi távolság
◦
Csoport kollektivizmus
◦
Humán-orientáció
34 5. táblázat, forrás: [House et al. 2004.] 40. o. → [Bakacsi 2006.] 40. o.
21
A KULTÚRA ÉS ÉLETMINŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI
5. táblázat: A GLOBE társadalmi gyakorlat és az életminőség összefüggése Láthatjuk, hogy többnyire ugyanazok a dimenziók szerepelnek itt is, de megjelenik a nemi egyenlőség és a humán-orientáció is. Érdekes, hogy ez utóbbi már a magatartás szintjén is negatívan korrelálva. Az értékek szintjén az átfordulás többnyire itt is megfigyelhető (6. táblázat35).
6. táblázat: A GLOBE társadalmi érték és az életminőség összefüggése Az életminőségi mutatók forrásai: •
A GLOBE kutatócsoport által kidolgozott Human Health.
•
Az ENSZ Fejlesztési Programja által kiadott Human Development Report.
35 Forrás: [House et al. 2004.] 41. o. → [Bakacsi 2006.] 40. o.
22
A KULTÚRA ÉS ÉLETMINŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI •
Az International Institute for Management Development által kiadott World Competitiveness Report.
•
A World Values Survey Association által kiadott World Values Survey.
3.3.6.3
Milyenek vagyunk mi Magyarok?
Attribútumok
Magyar Magyar tény vágyott
Eltérés
Világ átlag
Magyar helyezés
Bizonytalanság kerülés
3,12
4,66
49,36%
llllllllllll
4,16
60 llllllllllllllllllllllllllllll
Jövőorientáció
3,21
5,7
77,57%
lllllllllllllllllll
3,84
58 lllllllllllllllllllllllllllll
Hatalmi távolság
5,56
2,49
-55,22%
5,12
12 llllll
Intézményi kollektivizmus
3,53
4,5
27,48%
llllll
4,24
60 llllllllllllllllllllllllllllll
Humán-orientáció
3,35
5,48
63,58%
lllllllllllllll
4,09
58 lllllllllllllllllllllllllllll
T eljesítményorientáció
3,43
5,96
73,76%
llllllllllllllllll
4,09
58 lllllllllllllllllllllllllllll
Csoportkollektivizmus
5,25
5,54
5,52%
l
5,12
37 llllllllllllllllll
Nemi egyenlőség
4,08
4,63
13,48%
lll
3,4
3
l
Asszertivitás
3,23
4,49
39,01%
lllllllll
3,86
8
llll
lllllllllllll
7. táblázat: A magyar nemzeti kultúraprofil Ezen megbízható összefüggések36 ismeretében nézzük meg, hogy a kultúra szempontjából Magyarországnak milyen adottságai és milyen lehetőségei vannak! A magyar eredményeket a 7. táblázat szemlélteti37.
36 A táblázatokban (2-6.) szereplő korrelációs együtthatók szignifikancia és konfidencia szintjei: *: ε<0,05 → α>95%, **: ε<0,01 → α>99% 37 A GLOBE skálaértékek 1-től 7-ig terjednek. A adatok forrásaként használt irodalmat [Herneczki 2006.] módosítottam (pirossal jelölt érték a táblázatban) az eredeti mű (2. sz. melléklet: [House et al. 2004.] 468. o.) alapján.
23
MILYENEK VAGYUNK MI MAGYAROK?
3.3.6.3.1
Adottságaink
Hazánk a felmérésben szereplő 61 ország legszélsőségesebb kultúrája. Egyedül a csoportkollektivizmus tekinthető átlagosnak. A gazdasági egészségesség és az életminőség szempontjából fontos mutatók a következőképpen alakulnak:
Attribútumok
Gazdasági szempontból előnyös
Bizonytalanság kerülés
magas
Jövőorientáció
magas
Hatalmi távolság Intézményi kollektivizmus
alacsony magas
Az életminőség szempontjából előnyös
Humán-orientáció magas
Csoportkollektivizmus
alacsony
Nemi egyenlőség
?
Magas
alacsony
60
-------------------------------I-
58
------------------------------I--
12
-------I-------------------------
60
-------------------------------I-
58
------------------------------I--
magas
58
------------------------------I--
alacsony
?
37
-------------------I-------------
magas
3
--I------------------------------
8
-----I---------------------------
magas magas alacsony magas alacsony
T eljesítményorientáció
Magyar helyezés
Asszertivitás
8. táblázat: Az előnyös gazdasági és életminőségi prediktorok és a magyar eredmények öszszevetése A két pipához is hozzá lehetne fűzni néhány megjegyzést, de az eredmények már így is eléggé lehangolóak. Persze a gazdasági és életminőségi mutatókat már eddig is ismertük. Ha azokat közvetlenül is vizsgálhatjuk, így pedig csak áttételesen, akkor mégis mire jó ezeknek az összefüggéseknek38 a feltárása? Arra, hogy meg tudjuk magyarázni, hogy a pusztán gazdasági alapon felismert és megfogalmazott erőfeszítések legtöbbször miért futnak zátonyra, hogy a kultúra milyen nagy szerepet játszik ebben, s hogy a kultúra mely területén van égető szükség a változtatásra a siker érdekében. Napjainkra különösen fontossá vált ennek megértése.
38 Amelyek közül néhány egyébként már a népi bölcsességekben is megfogalmazódott.
24
MILYENEK VAGYUNK MI MAGYAROK?
3.3.6.3.2
Lehetőségeink
A GLOBE kutatás a követett értékek mellett a vallott értékek szintjét is felmérte (7. ábra). A vágyak tükrében az az érzésünk támadhat, mintha pontosan tudnánk, hogy mit kellene tennünk, de „Nem elég a jóra vágyni, a jót akarni kell! És nem elég akarni, De tenni-tenni kell!!” (Váci Mihály)
Bizonytalanság kerülés Jövőorientáció
6
Asszertivitás
5 4 3 2 Hatalmi távolság
1
Nemi egyenlőség Magy ar tény
0
Intézményi kollektivizmus
Magy ar v ágy ott
Csoportkollektivizmus
Humán-orientáció Teljesítményorientáció
7. ábra: Kitörési lehetőségek a magyar nemzeti kultúra hálójából Nagyon jól látjuk, hogy a fellendülés érdekében a teljesítményorientációt, a jövőorientációt a bizonytalanságkerülést, az intézményi kollektivizmust növelni, a hatalmi távolságot pedig csökkenteni kellene. Ha tudjuk jól, mi a teendő, miért nem tesszük meg mégis? Hát éppen ezért, mert túl kicsi a teljesítményorientációnk, a jövőorientációnk, a bizonytalanságkerülésünk, … 25
MILYENEK VAGYUNK MI MAGYAROK? A szervezeti kultúra kutatása és a változás menedzsment fényt deríthet a problémák eredetére, s még a helyes útirányt is kijelölheti, de sajnos „Más dolog ismerni az utat...és más járni rajta...” (Morpheus, Matrix) A sorsunk tehát a saját kezünkben van, s a tudomány segíthet. Ha azonban továbbra sem élünk a lehetőséggel, csak puszta vágyaink maradnak: Isten, áldd meg a magyart!, s végül már csak kesergés: Szánd meg isten a magyart!
26
A SZERVEZETI KULTÚRA ÉS VÁLTOZÁSÁNAK VIZSGÁLATA
4
A szervezeti kultúra és változásának vizsgálata
4.1
Kutatási terv
A terv a Jager-Matteklott39 algoritmus alapján készült, amelyet folyamatábra40 szemléltet (8. ábra). A kutatás a szervezeti kultúra – az intézmények összevonásának hatására bekövetkezett – változásait vizsgálja. Erre vonatkozóan a kultúra nem látható szintjén lévő felszíni rétegének – azaz a szervezeti klímának – és a vezetési kultúrának a vizsgálatával próbál következtetéseket levonni. A következő kérdésekre keressük a választ. •
A Bródy Imre Gimnázium és a Langlet Waldemar Általános Iskola összevonása során létrejött új intézmény, a Bródy Imre Oktatási Központ szervezeti klímájának mik a legjellemzőbb vonásai?
•
Külső mintával összevetve mik a legszembetűnőbb különbségek?
•
Az összevonás során mely klímaösszetevők változtak meg a legmarkánsabban?
•
Milyen további változásokat igényelnek a szervezet tagjai leginkább, s melyek azok, amelyek a legnagyobb csalódást okozták?
•
Megállja-e a helyét az az általános tapasztalaton alapuló feltevés amely azt feltételezi, hogy ◦
H0,1: Az összevonás során romlott a szervezeti klíma.
•
A klíma érzékelésében van-e lényeges eltérés a különböző szervezeti egységek között?
•
Van-e a klímára nézve lényeges hatása a szervezeti egységek földrajzi távolságának a központi épülettől?
•
A klíma érzékelésében van-e lényeges eltérés a különböző vezetési szintek között?
•
Megállja-e a helyét az a feltevés, hogy
39 Reinhold S. Jager, Axel Matteklott 40 A legnépszerűbb algoritmusleíró eszköz.
27
KUTATÁSI TERV
•
◦
H0,2: Magasabb hierarchiaszintű vezető, pozitívabban ítéli meg a klímát.
◦
H0,3: Magasabb hierarchiaszintű vezető, pozitívabban ítéli meg a klímaváltozást.
Az összevonás hogyan változtatott a vezetési kultúrán: Milyen mértékben és milyen irányban változott
•
•
a vezetési stílus
•
a vezetési konfliktuskezelés?
Úgy vélem, a kérdések elég differenciáltak ahhoz, hogy konkrét kvalitatív és kvantitatív válaszok születhessenek, ugyanakkor eléggé átfogó képet nyújtanak az átalakulás szervezeti klímáját és kultúráját érintő körülményeiről, következményeiről, tanulságairól. A szervezeti kultúrával és a változásmenedzsmenttel kapcsolatban bőséges szakirodalom áll rendelkezésre. Ezekből az irodalomjegyzék tartalmaz néhányat.
4.1.1
Adatgyűjtési terv
4.1.1.1
Alkalmazásra kerülő módszerek
Az adatgyűjtést önkitöltős tesztekkel és személyes interjúval végzem. Klímateszttel a szervezeti kultúra nem látható szintjének felszíni rétegét és annak változását szeretném feltárni, interjú és konfliktuskezelési kérdőív segítségével pedig a vezetési kultúra változására szeretnék fényt deríteni. Az adatgyűjtést tavaszra, az összevonás után körülbelül fél évvel – remélhetőleg nyugodt, semleges időszakra – tervezem.
4.1.1.1.1
A szervezeti klíma és változásának vizsgálata
A klímaméréshez Dr. Tímár Éva ismert kérdőívét szeretném használni. Ezt alakítom át a kutatás céljának megfelelően úgy, hogy a múltra és a vágyott értékekre is rákérdezzen.
4.1.1.1.2
A Vezetési kultúra változásának vizsgálata
A vezetési kultúra azon területeit vizsgálom, amelyeknél a leginkább érezhető a változás. Ez a vezetési stílus és a vezetési konfliktuskezelés. A jelenlegi vezetési konfliktuskezelés vizsgálatára a Thomas-Killmann kérdőívet alkalmazom. 28
ALKALMAZÁSRA KERÜLŐ MÓDSZEREK A vezetési konfliktuskezelés változására és a vezetési stílus változására pedig személyes interjúk során keletkezett adatokból vonhatók majd le következtetések.
4.1.2
Adatfeldolgozás, elemzés
A kérdőívekből kinyert és az interjúk során keletkezett adatok elektronikus rögzítése után statisztikai elemzést végzek. A feldolgozást táblázatkezelővel (Calc) és statisztikai elemzőprogrammal (SPSS) valósítom meg. Az elemzéshez szükséges információ terén felfedezett hiányosságok miatt további interjúkra és további szakirodalom-elemzésre lehet szükség.
4.1.3
Az kutatási eredmények hasznosítása
Az elemzés során keletkező kutatási eredmények hasznosításának első lépése a vezetés tájékoztatása, majd az intézkedési tervek elkészítése, programok kidolgozása, és megvalósítása következik.
29
AZ KUTATÁSI EREDMÉNYEK HASZNOSÍTÁSA
Kérdésfeltevés
Eléggé differenciált a kérdés?
Megbízás
n
i
Eleget tudunk a kérdés megválaszolásához?
n
A tudás növelése
A megbízás visszaadása
i Átfogalmazható a kérdés az oktatás keretei közé?
i
n
Lehetséges ez az iskolában?
n
Átruházás
i
Adatgyűjtési terv
Adatfeldolgozás, elemzés
n
Elég az információ a kérdés megválaszolásához?
i Döntés, a kérdés megválaszolása
8. ábra: A. Matteklott és R. S. Jager: A diagnosztikus folyamat lépései 30
A KUTATÁS MEGVALÓSÍTÁSA
4.2
A kutatás megvalósítása
4.2.1
Az adatgyűjtés, feldolgozás
4.2.1.1 A tantestületi klímára vonatkozó adatok gyűjtése, feldolgozása 4.2.1.1.1
A kérdőív kiválasztása, átalakítása
A klímamérés során Dr. Tímár Éva már kipróbált és bevált PKP jelű kérdőívét [Tímár 1998.] használtam, amit az intézmény megvásárolt. Ehhez fedlapot készítettem, amely a mérés előnyeit, kitöltési instrukciókat, beosztásra vonatkozó kérdést és egy kitöltési példát tartalmaz 41. Az név nélküli kérdőíven 70 zárt végű kérdés szerepel. Az 5 fokú Likert-skálán bejelölt válaszok mátrix elrendezésűek: Múlt (T1) Jelen (T2) Jövő (T3)
Kérdések
1 2 3 4 5 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5
Item 1.
1 2 3 4 5 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5
Item 2.
1 2 3 4 5 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5
...
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
Item 70.
9. táblázat: A kérdőív válaszainak elrendezése A skálaértékek a következőket jelentik: 1 2 3 4 5
Egyáltalán nem így van Kismértékben jellemző Többé-kevésbé jellemző Inkább igen, mint nem Nagyon jellemző
Az attitűdskáláknál megszokott páratlan fokúság közepesérték-anomáliáját42 ellensúlyozza, a skála pedagógus gyakorlatban betöltött jelentős szerepe. Szintén ez segít abban, hogy a szomszédos skálaértékek között egyenlő távolságot érzékelve ordinális mérési szint helyett a köny41 A módosított kérdőív a 3. sz. mellékletben található. 42 Kahnemann és Tversky: centrális tendencia jelensége
31
A TANTESTÜLETI KLÍMÁRA VONATKOZÓ ADATOK GYŰJTÉSE, FELDOLGOZÁSA nyebben használható intervallum skála szinten végezhetjük a statisztikai kiértékelést. Így lehetőség nyílik az átlagszámításra. Az alkalmazható, illetve alkalmazott mérési szintek tulajdonságait a 2. táblázat foglalja össze.
nem metrikus, kategória, kvalitatív
rendezhető43
differenciálhahtó44
arányosítható45
nominális46
-
-
-
ordinális47
●
-
-
●
●
-
●
●
●
metrikus, intervallumskála48 skála, kvantiarányskála tatív 10. táblázat: Mérési szintek, skálatípusok
4.2.1.1.2
A kérdőívek kitöltése
A kérdőíveket április elsején személyesen adtam át a 3 szervezeti egység pedagógusainak, majd megkértem őket, hogy kitöltés után április 8-ig az épületben elhelyezett gyűjtődobozokba visszajuttatni szíveskedjenek. Az összesen kiosztott 51 kérdőívből 35-öt kaptam vissza. Ez a 68,6%-os arány nagyon jónak mondható49.
4.2.1.1.3
Az adatok feldolgozása
Az adatok feldolgozásához és statisztikai kiértékeléséhez az OpenOffice.org nyílt forráskódú, ingyenes irodai programcsomag Calc50 nevű táblázatkezelőjét és az SPSS statisztikai elemzőprogramot használtam. Utóbbit szinte be se kell bemutatni. 41 éve csiszolgatott, népszerű program tele gyorsan és kényelmesen használható funkciókkal. A Calc előnye viszont, hogy 3 adatdimenzióban is kényelmesen dolgozhatunk, míg az SPSS-ben egy kétdimenziós táblába 43 44 45 46 47 48 49 50
Az értékekhez létezik rendezési reláció, természetes sorrendiség, rang. Az értékek között távolsági arány értelmezhető. Az egymástól való távolságok is meghatározhatók. Az értékek közötti abszolút arány is értelmezhető. Létezik zérópont. Névleges Rangsor Minősítő Önkitöltős kérdőíveknél: 50%-elfogadható, 60%-jó, 70%-nagyon jó. [Babbie 2003.] 249. o. Az Excelhez hasonló program.
32
A TANTESTÜLETI KLÍMÁRA VONATKOZÓ ADATOK GYŰJTÉSE, FELDOLGOZÁSA kell belezsúfolni mindent. Megnyitható egyszerre több adatforrás is, de ezekkel nehézkes a munka. Gondoltam még az Open Office Base adatbázis-kezelőjére is, de a tetszőleges számú adatdimenzió mellett statisztikai függvénytára szegényes. Ezzel szemben a Calc 3.0.1 verziójában 87 darab51 statisztikai függvényt használhatunk. Emellett itt van még az automatikus kitöltés funkció a $ horgonnyal, ami függvénydisztribúció52 során is egy nagyon rugalmasan használható eszköz, ráadásul munkalapok között is működik. Szintén nagy előny, hogy az SPSS-el és a Base-el szemben a Calc nem tesz éles különbséget sorok és oszlopok között. Azok - például exportáláskor - egy egyszerű mátrixtranszponálással felcserélhetők egymással. Az SPSS kényelmesebb, viszont a Calc-nál jobban a kezemben érzem a kontrollt, mert tudom, hogy mi történik a háttérben.
4.2.1.1.3.1
Az adatok bevitele
Az adatbevitelt a Calc-ban kezdtem. Egy cellába a 3 időszaknak megfelelően 3 egyjegyű szám került. Így egy kérdőív bevitele során 4
leütés ⋅71item=284 leütés összesen pedig item
9940 leütés történt. Ezzel a módszerrel 1 adat bevitele átlagosan 0,9 másodpercig tartott. A bekarikázás ennél valamivel gyorsabb, az „x-elés” lassabb bevitelt eredményezett.
4.2.1.1.3.2
A bevitt adatok előkészítése a felhasználásra
A bevitt nyers cellatartalmat (T1, T2, T3) függvénnyel53 válogattam szét külön munkalapokra. A külön lapok előnye az időbeli összehasonlításkor jelentkezik. A függvény rögtön elvégzi a negatív itemek átfordítását is! Értékeléskor erre figyelni kell! A folyamatot követően szúrópróba-szerűen adatellenőrzést végeztem az esetleges beviteli, szétbontási, átfordítási hibák felderítése érdekében.
51 A Excelben (v 2003.) 81. 52 Egy bizonyos szabályszerűségeknek megfelelő előrelátással megkonstruált függvény átalakítással egybekötött másolása más cellákba azok értékének meghatározása végett. 53 Pl.: T1.B2=IF(VALUE(MID(TEXT($Adatbevitel.B2;"000");1;1))>0;IF($Adatbevitel.$BA2="NEG";6VALUE(MID(TEXT($Adatbevitel.B2;"000");1;1));VALUE(MID(TEXT($Adatbevitel.B2;"000");1;1)));"")
33
A TANTESTÜLETI KLÍMÁRA VONATKOZÓ ADATOK GYŰJTÉSE, FELDOLGOZÁSA
4.2.1.1.3.3 Az elemzéshez használt számolótáblák elkészítése, használata A Calc-ban 19 munkalapot készítettem. A gyakrabban hivatkozottakat a 6. sz. mellékletben nyomtatva is megtaláljuk. Az adatelemzés követéséhez, ellenőrzéséhez szükséges ezek ismertetése. Az eredeti - és az Excel formátumba exportált - munkafüzetet fájlban is mellékelem. Erre a függvények bemutatása végett van szükség. A nagyobb táblák jobb áttekinthetősége érdekében ablakrögzítést alkalmaztam. Először az Adatbevitel tábla készült el. Ez oszloponként mezőazonosítóval (A1-A6, F1-F8, G1-G21), soronként itemszámmal ellátva ír le egy-egy kérdőívet. A jobb oldalon az egyes kérdésekre, alul az egyes kérdőívekre (vizsgált személyre) vonatkozó egyéb jellemzők állnak. Ezek: •
AL-AN oszlopok ◦
Vál: A kérdésre adott válaszok száma54.
◦
Neg: Negatív item jelölése. Értékeit a Neg munkalapról veszi55.
◦
Alskála: Annak a klímaösszetevőnek a jele, amelybe a kérdést besorolták. Értékeit a T2Alskála munkalapról veszi56.
•
73-74 sorok ◦
Vál: Az adott kérdőív megválaszolt itemjeinek száma57. AL73: A kitöltött kérdőívek száma58.
◦
Új: Annak jelölése, hogy az adott kolléga az összevonással egy időben került az iskolába. Ezt csak a gimnáziumi tagozatnál tudtam követni. A flag által jelzett item-
54 Pl.: AL3=COUNTIF(B3:AK3;">0") 55 Pl.: AM3=IF(TYPE(MATCH(A3;Neg.$A$1:$A$40;0))=16;"_";"N") 56 Pl.: AN3=IF(COUNTIF($T2Alskála.A$4:A$15;$A3)=1;"a";IF(COUNTIF($T2Alskála.A$18:A$25;$A3)=1;"b"; IF(COUNTIF($T2Alskála.A$28:A$36;$A3)=1;"k";IF(COUNTIF($T2Alskála.A$39:A$55;$A3)=1;"K"; IF(COUNTIF($T2Alskála.A$58:A$64;$A3)=1;"m";IF(COUNTIF($T2Alskála.A$67:A$81;$A3)=1;"v";"_")) )))) 57 Pl.: B73=COUNTIF(B2:B72;">0") 58 =COUNTIF(B73:AK73;">0")
34
A TANTESTÜLETI KLÍMÁRA VONATKOZÓ ADATOK GYŰJTÉSE, FELDOLGOZÁSA nél a múltra vonatkozó válaszokat (T1) az értékelésnél figyelmen kívül hagytam. A T1, T2, T3 tábla majdnem azonos szerkezetű. Eltérés – a fent említettek szerint – csak abban van, hogy T1 csak a fúziót végigélt eseteket vizsgálja59. A táblák a szétbontott és átfordított értékek mellett átlagot, szórást és válaszarányt számol szervezeti egységenként és összesítve is. Az átlag és szórás értékeit az egyes esetekre is meghatározza. Ezen értékek közül tartalmazza az AS73:BE76 tartomány az esetekre vonatkozó, az AK80:BM101 tartomány pedig az itemekre vonatkozó 5 legnagyobb értéket, 5 legkisebb értéket és azok pozícióját. A T1T2T3 tábla az előzőek összesítését tartalmazza, de azzal az elvi törekvéssel, hogy a számításokhoz nem az eddigi részösszegeket használja fel, hanem mindig az elemi egységekhez nyúl vissza. Az Alskálák munkalap az itemek klímaösszetevők szerinti csoportosítását tartalmazza. A további alskála táblák a PKP kiértékeléséhez és szemléltetéséhez használt mintatáblázat adaptációja. T1Alskálák, T2Alskálák, T3Alskálák
A múltra, jelenre és jövőre vonatkozó átlagokat és szórásokat összesítik, valamint minimum és maximum (érték, hely) keresést végeznek alskálánként és öt fokozatban itemenként. T2-T1Alskálák
A T2Alskálák és a T1Alskálák különbsége. A jelen értékeit szemlélteti a múlthoz képest. A bekövetkezett tendenciák vizsgálatára alkalmas. T3-T2Alskálák
A T3Alskálák és a T2Alskálák különbsége. A kívánatos értékeket mutatja a jelenhez viszonyítva. A vágyott tendenciák vizsgálatára alkalmas. T2-T1-(T3-T2)Alskálák
Azt szemlélteti, hogy a változás következtében előállt helyzet mennyire illik bele az általunk kívánt folyamatokba, illetve mekkora a negatív, vagy pozitív értelemben vett törés. Matematikailag kifejtve a jelen mennyire illeszkedik a múltat a jövővel összekötő egyenesre. A Beosztások lap az egyes beosztások kódját, a Neg munkalap pedig a negatív itemek felso59 Vagyis kihagyja az új kollégákat.
35
A TANTESTÜLETI KLÍMÁRA VONATKOZÓ ADATOK GYŰJTÉSE, FELDOLGOZÁSA rolását tartalmazza. Ezeket az adatokat más munkalapok használják fel. Az Items tartalmazza az egyes itemeket sorszámukkal együtt. Az SPSS-be való sikeres exportálás végett az ékezetes karakterek némelyikén módosítani kell. Bal oldalon az eredeti, jobb oldalon pedig a korrigált lista látható. Az ExportItems táblázatra azért van szükség, mert azt szeretnénk, hogy az SPSS-be átvitt adatok elemzésekor ne csak egyszerű változóneveket, vagy itemszámokat lássunk. Amit akkor kellene csinálnunk, azt megteszi nekünk előre ez a munkalap60: •
Jelöli az adott időszakot ◦
T1: múlt
◦
T2: jelen
◦
T3: jövő
•
Jelöli az item sorszámát
•
Az Adatbevitel munkalapon megadott szintaxissal jelöli a negatív itemet
•
◦
N: negatív item
◦
_: pozitív item
Az Adatbevitel munkalapon megadott szintaxissal jelöli, hogy az adott item melyik alskálához tartozik
•
◦
a: arculat
◦
b: beleszólás
◦
k: kommunikáció
◦
K: Kollégákhoz való viszony
◦
m: munkához való viszony
◦
v: vezetési stílus
Leírja az item szövegét.
60 Pl.: ExportItems.A1=CONCATENATE("T1_";TEXT(CELL("row");"00");$Adatbevitel.$AL3;"_";$Adatbevitel.$AM3;"_";REPLACE($Items.$B1;1;SEARCH(". ";$Items.$B1;1)+1;""))
36
A TANTESTÜLETI KLÍMÁRA VONATKOZÓ ADATOK GYŰJTÉSE, FELDOLGOZÁSA A nagyra sikerült61 Export táblázat az Adatbevitel, a T1, a T2, a T3 és a Beosztások, munkalapokról összegyűjtött adatokat gyúrja az SPSS által már majdnem fogyasztható formára62. De még mielőtt az átvitelt megkezdenénk tanácsos a sorokból meghatározható statisztikai mutatókat itt kiszámítani. Ez az SPSS-ben sok változó esetén nehézkesen megy, mivel a Compute Variable63 párbeszédpanelon a változók függvény-paraméterkénti megadása csak egyenként lehetséges (9. ábra). Ha ugyanazt a 11 származtatott változót ki akarnánk számoltatni, – ami a
9. ábra: Új változóérték kiszámítása más változókból az SPSS-ben Calc-ban néhány perc – itt több órát emésztene fel a több ezer kattintás miatt. Ezért jobban járunk ha a Syntax Editort használjuk. Ebben lehet programozni, vagy inkább automatizálni az SPSS-t. Innen olyan funkciók is elérhetők, amelyek a menüből nem. Először az ábra alapján
61 Sorok száma:35, oszlopok száma:230, cellák száma: 8050. 62 Az elkészült fájlok nevei: Export.xls, BIOK_PKP.sav 63 Transform menü
37
A TANTESTÜLETI KLÍMÁRA VONATKOZÓ ADATOK GYŰJTÉSE, FELDOLGOZÁSA egy-két (független) változóval elkészítjük a kívánt függvényt64, majd a Paste gombra kattintva a Syntax Editorba másoljuk. Ha ez nem látszik, előtte a menün keresztül – File/New/Syntax – meg tudjuk jeleníteni ablakát. Az így kapott vázba be tudjuk illeszteni a máshonnan kimásolt itemlistát (10. ábra). A felsorolt elemeket vesszővel választjuk el, de ügyelni kell még azokra a megkötésekre is, amelyek a változókra vonatkoznak. Tehát ne legyen vessző, vagy szóköz a változóban. Bizonyos ékezetes karakterek nem, vagy rosszul jelennek meg, stb.
10. ábra: Az SPSS syntax editora Azért próbáltam felvillantani néhány nehézséget is, mert így talán jobban tudjuk értékelni a teljesen ingyenes Calc ezen a téren nyújtott szerepét. A kicsit hosszúra nyúlt Export táblaismertetés után végül említsük meg a Vezetés munkalapot, amely az Export táblából vesz adatokat és a vezetési szintek összehasonlítását segíti. Az elmondottakból talán kitűnt, hogy a munkafüzet meglehetősen dinamikus felépítésű. Ennek előnye, hogy könnyebben adaptálható más felmérésekhez. Követő felmérés során pedig mindössze az adatok táblát kell feltölteni új adatokkal, s az automatikus újraszámításnak köszönhetően azonnal megkezdődhet az elemzés. 64 Pl.: Mean: átlag, Sd: szórás (Standard deviation), stb.
38
A VEZETÉSI STÍLUS VÁLTOZÁSÁRA ÉS A VEZETÉSI KONFLIKTUSKEZELÉS VÁLTOZÁSÁRA VONATKOZÓ ADATOK GYŰJTÉSE, FELDOLGOZÁSA
4.2.1.2 A vezetési stílus változására és a vezetési konfliktuskezelés változására vonatkozó adatok gyűjtése, feldolgozása 4.2.1.2.1
Az interjúk és a kérdőív felvétele
A vezetői kultúrát a vezetési stílus és a konfliktuskezelés szempontjából vizsgáltam. Az alkalmazott vizsgálati módszerek a vezető közvetlen munkatársaival külön-külön felvett személyes interjú, illetve a Thomas-Killmann-féle konfliktuskezelési kérdőív voltak. Az interjúk első részében – később részletezett módon – a vezetési stílus változásának vizsgálatához, majd a vezetési konfliktuskezelés változásának vizsgálatához szükséges adatokat gyűjtöttem össze. Ez utóbbihoz – T2 – referenciaként társult a vezetővel felvett konfliktuskezelési kérdőív.
4.2.1.2.2
Az adatok feldolgozása
11. ábra: Konfliktuskezelési mintaeloszlás A változások bemutatásához a Calc és a Writer programokkal65 szemléltető ábrákat, a Thomas-Killmann kérdőívhez automatikusan működő kiértékelő programot készítettem. Ez térbeli oszlopdiagramon ábrázolja az öt mező eloszlását (11. ábra). Sajnos azonban ez nem igazán alkalmas a változás szemléltetésére, ezért más ábrázolási mód után kellett néznem. A rektan65 Mindkét program az Open Office nyílt forráskódú programcsomag része.
39
A VEZETÉSI STÍLUS VÁLTOZÁSÁRA ÉS A VEZETÉSI KONFLIKTUSKEZELÉS VÁLTOZÁSÁRA VONATKOZÓ ADATOK GYŰJTÉSE, FELDOLGOZÁSA guláris koordináta-rendszerben való ábrázoláshoz a legegyszerűbbnek az tűnt, ha a múlt és a jelen értékeit egy-egy kétdimenziós vektorként adom meg. Ekkor szimpla különbségük adja meg a változás irányát és nagyságát. A vektorkoordináták előállításához a kapott eloszlásokat csoportosítottam az együttműködés (x) és az önérvényesítés (y) tengelyek mentén. A középső értéket figyelmen kívül lehet hagyni. A 12. ábrán látható példa szerint ekkor az
y=125−6−2=9 és az x=52−12−6=−11 értékeket kapjuk. Ezt – a tengelyenkénti ±19-es maximumot és minimumot figyelembe véve – koordinátatranszformációval a ±1-es tartományba konvertálhatjuk. A számítás végleges formája tehát: y=
125−6−2 52−12−6 =0,47 ,valamint x= =−0,58 , amit a 13. ábra mutat66. 19 19
12
5
y= 0,47 x= -0,58
5
6
2
12. ábra: Példa az eloszlás-koordináta függvény alkalmazására 1 0,8 0,6 0,4 0,2 0 -0,2 -0,4 -0,6 -0,8 -1 -1
-0,8
-0,6
-0,4
-0,2
0
0,2
0,4
0,6
0,8
1
13. ábra: A minta ábrázolása
66 Innen az 500 középpontú skálára konvertálás módja: (x+1)*500 , illetve (y+1)*500
40
AZ ADATOK ELEMZÉSE
4.2.2 4.2.2.1
Az adatok elemzése A szervezeti klíma változása
A klímamérő kérdőív egy a vezetési szintre és 70 a klímára vonatkozó kérdést tartalmazott. Ez utóbbiak 3 időtartományra – a múltra, a jelenre, és a jövőre – vonatkoztak. A múlt az összevonás előtti állapotot, a jövő a jövőben elérni kívánt állapotot jelöli. Szerencsére az átalakulás nem járt jelentős migrációval, így az értékelés során csak két esetnél kellett figyelmen kívül hagyni a T1-es adatokat. Elemzés megkezdése előtt még egyszer fontos előrebocsátani, hogy a negatív itemek már az adatfeldolgozási folyamat elején átfordításra kerültek. Tehát az előkelő helyezés nem azt jelenti, hogy a kollégák maximálisan egyetértenek tartalmával, hanem épp ellenkezőleg.67 A kérdéseket átlagosan 95%-ban válaszolták meg a kollégák. A legkevesebb válasz a „61.A klikkeken kívülrekedtnek érzem magam.” itemre érkezett68. Ez legfőképp az alsós kollégáknál érzékeny, vagy értelmezhetetlen kérdés, mivel itt a válaszarány csak 33%69. Az utóbbira lehet magyarázat, hogy az alacsony létszám (7 fő) miatt nem igazán alakulhatnak ki klikkek, az előbbire pedig, hogy a kollégákhoz való viszony indexe itt a legalacsonyabb70. És nemcsak a teljes iskolai átlaghoz71 és a külső mintához72, hanem a többi klímaösszetevőhöz képest is. Ennek jelentőségét nem szabad elhanyagolni. A külső tényezők közül - az iskolán belülieknél maradva - a vezetés, a kollégák és a diákok jelenthetik azt a kóros “nyomást”, ami rossz közérzethez, s áttételesen gyengülő teljesítményhez vezethet. [Tímár NKV] 4. o. Mind a közoktatási innovációs politikák, mind pedig az iskolai szervezettel foglalkozó szakirodalom kiemelt fejlesztési területként tekint a munkatársi együttműködésre. [Szívós] 4.o. 67 68 69 70 71 72
Tehát mindig a nagyobb érték a jobb. T1T2T3.AO89=81% T1T2T3.AU89=33% T2Alskálák.F56=3,17 T2Alskálák.D56=3,72 T2Alskálák.B56=3,85
41
A SZERVEZETI KLÍMA VÁLTOZÁSA A legfájóbb73 kérdés is az alsósoknál jelent meg74: „43.Néhány kollégát alig ismerek.” Itt már szépen körvonalazódik a kép, ha arra gondolunk, hogy nyilván nem az egy épületben dolgozó másik 6 munkatárs megismerése jelent gondot, hanem az, hogy távol kerültek az intézmény központjától, megszokott helyüktől, régi és új kollégáiktól, a vezetéstől. Szintén ezt erősíti, hogy a teljes iskolai átlag legalacsonyabb pontszámát elért75 – „28Megbeszélem a kollégákkal a privát problémáimat” – item azért az alsósoknál nem szerepelt ilyen rosszul.
Descriptive Statistics
T2_28__k_Megbeszélem a
N
Minimum
Maximum
Mean
Std. Deviation
35
1
5
2,37
1,003
35
1
5
2,57
1,220
35
1
5
2,60
1,265
35
1
4
2,80
1,023
33
1
5
2,82
1,074
kollégákkal a privát problémáimat. T2_50N_a_Határozottabb arculatot kellene adni az iskolánknak. T2_43N_K_Néhány kollégát alig ismerek. T2_38N_a_A tanulóink modortalanok. T2_26N___Az iskolai klímát javítani kellene.
11. táblázat: A T2 Teljes iskolai átlagának 5 leggyengébb eredménye (file: T2_Less.sps) Ha még mélyebbre merülünk az adatok tengerében76 és a tendenciákat is vizsgálni kezdjük, észrevesszük, hogy a „43.Néhány kollégát alig ismerek.” item a változással összefüggésbe hozva77 már nemcsak az alsós, hanem a felsős és a gimnáziumi kollégák körében is a legmarkánsabb problémaként jelentkezik. Ha még ezen is továbbmenve megnézzük a szervezeti egységek kívánságlistáit78, mit veszünk észre? Hogy a 43-as item itt is vezet, csakúgy, mint a csaló73 Az iskolai minimum: T2Alskálák.F46=1,33 74 Bár ez az összeköltözésből adódóan máshol is előjön: A felsősöknél a 4., a gimnáziumi kollégáknál az 5. leggyengébb eredményt produkálta. 75 T2.AM89=2,37 , 11. táblázat 76 Csak el ne vesszünk benne! :-) 77 T2-T1Alskálák 111. sor 78 T3-T2Alskálák 102. sor
42
A SZERVEZETI KLÍMA VÁLTOZÁSA dottsági listán79. Ennek tükrében már nem is tartjuk olyan meglepőnek, hogy komoly szervezetek átalakuláskor miért nyitnak rögtön csapatépítő tréninggel. Tantestületi kiránduláson mi is részt vettünk, de ez a terület mindenképpen további figyelmet és fejlesztést igényel különösen az alsósoknál, ahol a probléma magányosság esetleg a mellőzöttség érzésével párosulva sokkal erősebben jelentkezik. Jelenleg a legnagyobb egyetértés80 abban van, hogy „4Az órarenddel kapcsolatos kéréseimet teljesítik.” Mindemellett ez a 3. legmagasabbra értékelt item81 is egyben. Az első 5 helyezett82: Descriptive Statistics
T2_57N_m_Úgy érzem, hogy
N
Minimum
Maximum
Mean
Std. Deviation
34
1
5
4,59
,988
35
2
5
4,54
,852
34
3
5
4,53
,662
35
1
5
4,49
,887
34
3
5
4,41
,857
elhibáztam a pályaválasztásomat. T2_56__m_A tanítás számomra hivatás. T2_04__b_Az órarenddel kapcsolatos kéréseimet teljesítik. T2_45__b_Nagy önállósággal végezhetem a munkámat. T2_30N_m_Nem vagyok hajlandó munkaigényes tanítási formát alkalmazni.
12. táblázat: Az 5 legmagasabb helyezés a T2 csoportból (fájl: T2_Top.sps) Nyilvánvalóan a kollégák szeretik a munkájukat83.
79 80 81 82 83
T2-T1-(T3-T2)Alskálák 111. sor Jelenleg iskolai szinten a legkisebb szórás: T2.AN89=0,66 T2.AM82=4,53 A sorok elején az itemazonosítók találhatók. A negatív itemek átfordítva értendők. T2.AM80:AM84. Bár úgy érzem a vonzó eredményben egy ici-picit jelen van Festinger kognitív disszonancia redukciós hatása is.
43
A SZERVEZETI KLÍMA VÁLTOZÁSA „A klíma szempontjából a belső tényezők közül kiemelt fontosságú a pedagógus pályaszeretete, hivatástudata, a munkához való pozitív hozzáállás.” [Tímár NKV] 4. o. Az ötből három item a munkához való viszony alskálához tartozik, ami a legjobb eredményt produkálta84, ezzel szemben a kommunikáció viszont a leggyengébbet.85 Ez megegyezik a külső mintánál kapottakkal86. Az alskálák eredményei a 14. ábrán láthatóak.
5
4
3
T eljes iskolai átlag Külső minta
2
KL ÍM A
s tílu t és ze Ve
ló v va oz
is
on is z
zo aló
v is Mu nk áh
zv ák ho
Ko llé g
y
ny
ió Ko mm un
iká c
s ólá sz Be le
Ar
cu
lat
1
14. ábra: Klímaösszetevő-eredmények
84 T2Alskálák.D115=4,17 , ugyanakkor érdekes, hogy – bár még így sem jelentős mértékben, de – mégis ez marad el a külső mintához képest a legjobban. T2Alskálák.B65,D65 85 T2Alskálák.D116=3,5 86 T2Alskálák.B119:B120
44
A SZERVEZETI KLÍMA VÁLTOZÁSA Rendezés és a munkatartomány kiemelése után pedig a 15. ábrán.
4,5
4
Teljes iskolai átlag Külső minta
ió iká c Ko mm un
lat cu Ar
KL ÍM A
is tés Ve ze
zo v is aló zv
ák ho
tílu s
ny
s ólá sz Be le Ko llé g
Mu n
ká h
oz
va
ló v
is z
on y
3,5
15. ábra: A rendezett alskálaelemek és külső minta Látható, hogy intézményünk klímája nem marad el számottevően a külső mintától87. Az együttfutás csak az arculatnál törik meg. Ehhez tartozó itemekkel már találkoztunk a leggyengébb eredmények között, a 11. táblázatban: „50. Határozottabb arculatot kellene adni az iskolánknak.”, „38. A tanulóink modortalanok.” A szervezeti egységeket tekintve a kollégák igen eltérően nyilatkoztak a „47. A tanulókat semmi nem érdekli.” és a „21. A folyosófelügyeleteket hanyagul végzik.” itemeknél. Előbbi az általános iskola, utóbbi a gimnázium legnagyobb gondja a másikhoz képest. Sajnos a kommunikáció a leggyengébb láncszem. Ez azért baj, mert így nemcsak privát, hanem szakmai problémák megoldását sem segíti.
87 A külső minta átlaga: T2Alskálák.B83=3,93 , a teljes iskola átlaga: T2Alskálák.D83=3,75
45
A SZERVEZETI KLÍMA VÁLTOZÁSA Már említettük, hogy a kollégák szeretik munkájukat. Ehhez kapcsolódva kell említést tenni a „7. Szerintem sok kolléga túl kevés energiát fektet a munkájába.” (NEG!) itemről, amely a változás során a legdicséretesebben javulók egyike. Bár még a jövőben is javítani szeretnének rajta a kollégák88, a kifulladás jelei már mutatkoznak.89 Az átalakulás során az alskálákat vizsgálva az általános iskolánál a beleszólás90, a gimnáziumnál pedig az arculat91 változott a legkedvezőbben92. Összességében a beleszólás változott a legkedvezőbben93, a kollégákhoz való viszony a legkedvezőtlenebbül94. Időszerű meghozni 1. hipotézisünkkel kapcsolatos döntésünket. ◦
H0,1: Az összevonás során romlott a szervezeti klíma.
Döntést a legegyszerűbben a T2-T1Alskálák munkalap D83-as cellája alapján hozhatunk. Ennek értéke -0,13. Ez alapján a hipotézis igazolást nyert95. A szervezeti egységeket tekintve a légkörben különbségek tapasztalhatók: a legjobb légkör a felsős tantestületre jellemző, majd a gimnáziumi, végül az alsós kollektíva következik96. A különböző vezetési szintek és az érzékelt klíma összefüggését vizsgálva választ kell kapnunk a következő hipotéziseinkkel kapcsolatban is: •
H0,2: Magasabb hierarchiaszintű vezető, pozitívabban ítéli meg a klímát.
•
H0,3: Magasabb hierarchiaszintű vezető, pozitívabban ítéli meg a klímaváltozást.
Az összefüggés-vizsgálatot elvégezve látható (13-14. táblázat), hogy nagyon gyenge a változók korrelációja, ráadásul ehhez nagyon magas szignifikanciaérték is társul, ami nagyfokú megbízhatatlanságot jelez.
88 89 90 91 92 93 94 95 96
T3-T2Alskálák.D6=0,2 T2-T1-(T3-T2)Alskálák.D102 T2-T1Alskálák.J119 T2-T1Alskálák.L119 A beleszólás a legkevésbé kedvezőtlenül T2-T1Alskálák.D119 T2-T1Alskálák.D120 A hipotéziselmélet szerint, ha egy igaz hipotézist nem fogadunk el, elsőfajú hiba keletkezik. T2Alskálák 83.sor: felső: 4,15 , gimnázium: 3,64 , alsó: 3,58
46
A SZERVEZETI KLÍMA VÁLTOZÁSA
Correlations Legmagasabb beosztás Legmagasabb beosztás
Pearson Correlation
T2_mean 1
Sig. (2-tailed)
,434
N T2_mean
,136
35
35
Pearson Correlation
,136
1
Sig. (2-tailed)
,434
N
35
35
13. táblázat: A vezetési szint és a klímapercepció kapcsolata. file: LMB_T2_Correl.sps
Correlations Legmagasabb beosztás Legmagasabb beosztás
Pearson Correlation
T2_T1_mean 1
Sig. (2-tailed) N T2_T1_mean
,035 ,846
35
33
Pearson Correlation
,035
1
Sig. (2-tailed)
,846
N
33
33
14. táblázat: A vezetési szint és a klímapercepció változásának kapcsolata. file: LMB_T2_T1_Correl.sps
A legmagasabb beosztás csak ordinális szintű és a normalitásvizsgálat is kimaradt97, de a következő ábrákra pillantva ez lényegtelen, mert azok alapján hipotéziseinket nyugodtan elvethetjük98.
97 Egyébként ez nem normál eloszlású változó. 98 A hipotéziselmélet szerint, ha egy hamis hipotézist elfogadnánk, másodfajú hiba keletkezik.
47
A SZERVEZETI KLÍMA VÁLTOZÁSA
16. ábra: A vezetési szint és a klímapercepció kapcsolata. file: LMB_T2_Graph.sps
17. ábra: A vezetési szint és a klímapercepció változásának kapcsolata. file: LMB_T2_T1_Graph.sps A boxplot diagramok az átlagokat, a minimumokat, maximumokat és a 95%-os konfidenciaintervallumokat mutatják99. A lineáris korreláció hiánya jól látszik. 99 A kategóriatengely beosztásának jelentése: 1:pedagógus, 2:osztályfőnök, 3:munkaközösség-vezető, 4:igazgatóhelyettes, 5:igazgató.
48
A VEZETÉSI KULTÚRA VÁLTOZÁSA
4.2.2.2
A vezetési kultúra változása
A beleszólás kedvező változása mellett a vezetési stílus, mint klímaösszetevő közepes eredményét is láthattuk már a 15. ábrán. Most másképpen, más módszerrel, a vezetési konfliktuskezeléssel kiegészítve vizsgálom. A vezetés minőség- és szervezetfejlesztésben játszott komoly szerepe miatt indokolt a további vizsgálódás. „A szervezeti kultúra folyamatos fejlesztéséhez szükséges szemlélet kialakítása az intézmény vezetésének feladata. Szerepe egyszerre irányító, mintaadó, támogató, ellenőrző és értékelő. A vezetés erre irányuló munkája folyamatos legyen, hiszen minden döntése kapcsolatban van a szervezeti kultúrával: vagy arra, abba épül, vagy azt befolyásolja. Ez irányú tevékenysége akkor megfelelő, ha valamennyi partner elismeri a szervezet eredményességét, hatékonyságát, mert az képes megfelelő válaszokat adni a szervezetet érő belső és külső kihívásokra.” [Com II.]
4.2.2.2.1
Vezetéselméleti bevezető
A tulajdonságalapú leadership-elméletek szerint személyes hatalomforrás a szakértelem mellett a karizma is. Weber is ilyen vezetőt képzelt bürokratikus szervezeti modelljének élére. French és Raven referens hatalom felfogása is hasonló. Eszerint a vezetőnek bizonyos karizmatikus személyiségjegyekkel kell rendelkeznie.[Bakacsi 1996.] Ha az intelligencia, az önbizalom és a motiváltság jelen van, a vezetőt vonzónak találjuk, csodálva követjük viselkedését és értékrendjét is. Ez a felfogás, bár helyesnek tűnik, megbukott.
Vezetési stílus
Kívánatos gyakoriság
Tényleges gyakoriság
Autokratikus
3,2
19,9
Paternalista
14,3
17,1
Konzultatív
54,8
35,9
Demokratikus
27,7
14,6
Egyikkel sem azonosítható
-
12,5
15. táblázat: A vezetési stílus eloszlása Átadta helyét a döntésközpontú elméleteknek, melyek a döntéshozatal módja szerint kategori49
A VEZETÉSI KULTÚRA VÁLTOZÁSA zálnak. A legtöbb ember szeretné, ha őt is figyelembe vennék a döntés meghozatalakor. A kívánatoshoz képest kétszer annyi vezető van, aki nem ilyen. Autokratából pedig hatszor annyi, mint amennyit a munkavállalók kívánatosnak tartanának. (15. táblázat100, 18. ábra101) Ide tartozik Lewin csoportdinamikai modelljében szereplő laissez-faire „vezetési stílus” is. Általánosan eredményesség szempontjából nem tehető lényeges különbség közöttük, de egy adott helyzettől függően már igen. Mivel ezek nem tulajdonságok, hanem szerepek, tanulhatók, így már itt nagy jelentőséget tulajdonítanak a vezetők képzésének, melynek jelentőségét – bár eltérő mértékben – később a kontingencia elméletek (Fiedler, Hersey-Blanchard) hangsúlyozzák ki igazán. Ennek értelmében a vezető rugalmasan, a képzés során elsajátított leghatékonyabb módon a csoportérettséghez és az adott szituációhoz alakítja a vezetői szerepet.
Autokratikus Paternalista Konzultatív Demokratikus Egyikkel sem azonosítható
18. ábra: A vezetési stílus eloszlása
4.2.2.2.2
A vezetés változása
A gimnáziumi tagozat tagjaként éltem meg az összevonást, így sokszor ebből az aspektusból fogalmazódnak megállapításaim. Az átalakulás tagozatunknál vezetőcserével is járt, így egy új épület mellet, egy új vezetői kultúrát is meg kellett szokni. Az igazgató neme is megváltozott102, de ez általában csak minimális mértékben hat ki103 a klímára.104 A gimnáziumi tagozat két igazgatóhelyettese a régi tantestületünk tagja. 100 N=2566 [Bakacsi 1996.] 217. o. 101 Tényleges belül, kívánatos kívül 102 :-) Nő → Férfi. 103 Nőknél javít. 104 [Tímár 1998.] 28. o.
50
A VEZETÉSI KULTÚRA VÁLTOZÁSA Fontos elmondani, hogy még a legégetőbb kényszer hatására létrejött, legnagyobb szabású átalakulás során sem szabad – és nem is lehet - a régi kultúrától teljesen „megszabadulni". Ki kell választani és meg kell tartani olyan értékeket, amelyekre az új helyzetben – mint biztos alapra – építeni tudunk. Másrészről a vezetés eredményességét döntően befolyásolja, hogy az új, egyedi arculat megteremtésének gondja mellet mennyire képes a szervezeti célokat, értékeket, normákat az általános emberi értékekhez, normákhoz kapcsolni, azokból meríteni. Esetünkben a sikeres átalakuláshoz reorganizáló, integráló vezetés kell, amely eredményesen tudja a két eltérő szubkultúrát egyesíteni.
4.2.2.2.3
A vezetési stílus változása
Az interjúk során az autokratikus, a paternalista, a konzultatív, a demokratikus és a laissezfaire vezetési stílus közül kellet – mindkét vezetőre vonatkozóan – a legjellemzőbbeket kivá-
Autokratikus Paternalista Konzultatív Demokratikus Laissez-faire
19. ábra: A vezetési stílus változása lasztani, illetve rendezni. Ezek alapján megállapítható, hogy a vezetési stílus változását a demokratikus-konzultatív → paternalista-autokratikus átmenettel jellemezhetjük leginkább (19. ábra).
51
A VEZETÉSI KULTÚRA VÁLTOZÁSA
4.2.2.2.4
A vezetési konfliktuskezelés változása
A szakirodalom105 szerint nem az a jó vezető, akinek sikerül lefojtani a konfliktusokat, hanem aki – személyes példaadással, informális, esetleg formális hatalommal – megfelelő szinten tudja tartani azokat. A túl kevés konfliktus éppen olyan negatív következményekkel járhat, mint a túl sok. A számosságon kívül a konfliktusok minősége is számít. Van rossz és van jó konfliktus. A rossz konfliktus destruktív, valóban rombol, de a konstruktív felszínre hoz lappangó problémákat106, segít tisztábban látni, így a szervezet javára válik. 1 0,9 0,8 0,7
Problémamegoldás
Versengés
0,6 0,5
A szervezeti átalakulás előtti vezetői konfliktuskezelés a közvetlen kollégák becslése alapján
Önérvényesítés
0,4 0,3 0,2 0,1
Kompromisszumkeresés
0 -0,1 -0,2 -0,3 -0,4 -0,5 -0,6
Elkerülés
-0,7
Alkalmazkodás
A szervezeti átalakulás utáni vezetői konfliktuskezelés a közvetlen kollégák becslése alapján A szervezeti átalakulás utáni vezetői konfliktuskezelés a Thomas-Killmann teszt alapján
-0,8 -0,9 -1 -1
-0,9 -0,7 -0,5 -0,3 -0,1 0,1 0,3 0,5 0,7 0,9 -0,8 -0,6 -0,4 -0,2 0 0,2 0,4 0,6 0,8 1
Együttműködés
20. ábra: A vezetői konfliktuskezelés becsült változása a szervezeti átalakulás során Az optimális szint behatárolásához felhasználtam Gregory B. Northcraft és Margaret A. Neale
105 [Bakacsi 1996.] 258. o. 106 Például hibásan tervezett, vagy nem elég világosan rögzített feladat-felelősség-hatáskör megosztás.
52
A VEZETÉSI KULTÚRA VÁLTOZÁSA (21. ábra)107, valamint Stephen P. Robbins (22. ábra)108 munkáit. Az általuk közölt ábrákat ötvöztem (23. ábra), majd ebbe rajzoltam be az összevonás során tapasztalt becsült vezetői konfliktus-intenzitás változást109. Az ábra szerint örömmel állapítható meg, hogy az összevonás optimális szintet eredményezett. Ezzel összecseng az a tapasztalatom, mely alapján a felsős kollégák110 problémamegoldó képessége – hatékonyabb, menedzser típusú vezetőjük éveken át tartó hatásának köszönhetően – jobb, a gimnáziumi tagozathoz képest. Ők jobban ki tudnak bontakozni. A beleszólás alskála eredménye111 is tükrözi ezzel kapcsolatos elégedettségüket. A konfliktusintenzitásra visszatérve legyünk azonban óvatosak! Az optimális átlagos szint mellett a szórásnak is van jelentősége. Kerüljük a rossz szervezeti teljesítményt okozó szélsőségeket! Átgondolandó például, hogy egy értékközvetítő, kultúraátadó intézmény döntően értelmiségi környezetében a fenyegetések, ultimátumok, agresszív, durva, trágár megnyilvánulások mennyire tehetők a napi vezetői gyakorlat hatékony részévé.
A szervezeti teljesítmény változása Pozitív
Közömbös Negatív Alacsony
Közepes
Magas
A konfliktus szintje 21. ábra: A szervezeti teljesítmény változása a konfliktus erősségének függvényében
107 Forrás: [Northcraft-Neale] 224. o. → [Bakacsi 1996.] 258. o. 108 Forrás: [Robbins 1993.] 453. o. → [Bakacsi 1996.] 260. o. 109 Referenciaként a Thomas-Killmann teszt szolgált. 110 Az általános iskolából őket ismerem jobban 111 A többiektől eltérően az 1. helyen végzett. T2Alskálák.H119
53
A VEZETÉSI KULTÚRA VÁLTOZÁSA
Megsemmisítő konfliktus
Nincs konfliktus
A másik fél megsemmisítésére tett nyílt erőfeszítés Agresszív fizikai támadások Fenyegetések, ultimátumok Nyers szóbeli támadás Mások nyílt számonkérése, felelősségre vonása Kisebb félreértés, egyet nem értés Harmónia
22. ábra: A konfliktus-intenzitás skála
A szervezeti teljesítmény változása Pozitív
Nyers szóbeli támadás M ások nyílt számonkérése, felelősségre vonása
Közömbös Kisebb félreértés, egyet nem értés
ás z o lt Vá
Negatív
Agresszív fizikai támadások A másik fél megsemmisítésére tett nyílt erőfeszítés
Harmónia
Alacsony
Fenyegetések, ultimátumok
Közepes
Magas
A konfliktus szintje 23. ábra: A szervezeti teljesítmény változása a becsült vezetői konfliktus-intenzitás változásának következtében
54
A KUTATÁS EREDMÉNYEINEK HASZNOSÍTÁSA
4.3
A kutatás eredményeinek hasznosítása
A dolgozat feltárta szervezetünk kultúrájának bizonyos összetevőit, azok változását. Megállapításainkban kiemeltük a vezetés jelentőségét, ezért külön is foglalkoztunk vele. A vezetőképzés fontosságának hangsúlyozására gondolva remélhető, hogy az elméleti leírások ebből a szempontból sem haszontalanok. Megállapításaink, következtetéseink mellett a jövőre vonatkozóan javaslatok is megfogalmazódtak, amit érdemes figyelembe venni a további minőségés szervezetfejlesztési munka során. •
A vezetési stílus demokratikus vonásait erősíteni kell. ◦
A beleszólást a felsősök jó példája alapján növelni, a hatalmi távolságot csökkenteni kell.
◦ •
A döntési folyamatnál nagyobb szerepet kell kapnia a munkatársak bevonásának.
A vezetői konfliktusintenzitás átlagos szintjének megtartása mellett ügyelni kell a negatív hatású szélsőségek elkerülésére.
•
Növelni kell a vezetői szerepvállalást a szervezeti kultúra fejlesztésében – többek között – a munkatársi elköteleződés segítésének céljából.
•
Folytatni kell az új intézmény arculatának kialakítását, annak megerősítését, s e folyamat hatékony kommunikációját.
•
Figyelmet kell fordítani a belső kommunikációs kapcsolatok javítására112 is, az alsó tagozaton tanító kollégáknál pedig ezen túlmenően a munkatársakhoz fűződő viszony és az együttműködés javítására.
A kutatás eredményei hozzájárulhatnak a vezetés magasabb színvonalú szervezet- és minőségfejlesztési munkájához ezáltal teremtve meg a lehetőséget, hogy iskolánk egy eredményesebben, hatékonyabban működő kellemes légkörű hellyé váljon.
112 A szervezeti egységek közöttire is!
55
A KUTATÁS LEHETSÉGES TOVÁBBFEJLESZTÉSE
4.4
A kutatás lehetséges továbbfejlesztése
A következő lépés lehetne a szervezet Quinn-féle Versengő értékek modellje alapján történő helyzet és útirány-meghatározása. Ehhez először a szervezet irányultsága kérdőívet alkalmaznám, majd a 24-26. ábrának megfelelő számítógépes modellt készítenék a döntéstámogatáshoz, amelynek segítségével kijelölhetőek lennének a szervezet fejlesztési irányai. Jelenlegi
Preferált 1. Szervezetünk barátságos hely, ahol a kollégák megosztják problémáikat egymással, csapatszerűen együttműködnek. 2. Szervezetünk egy nagyon dinamikus, vállalkozó szellemű munkahely. A munkatársak elfogadják a kihívást. 3. Szervezetünk, előírásszerűen és olajozottan működő hely. Az eljárások hivatalos rendje mindenkinek meghatározza mit kell tennie. 4. A kollégák nagy mértékben hatékonyság-, eredmény és teljesítmény-centrikusak. Számunkra a leglényegesebb a munkánk eredménye.
100,00%
100,00%
16. táblázat: A szervezet irányultsága (teszt)
24. ábra: A szervezet irányultsága
56
A KUTATÁS LEHETSÉGES TOVÁBBFEJLESZTÉSE
25. ábra: A szervezet optimális működésének tartományai
26. ábra: A szervezet változásának, változtatásának lehetséges irányai 57
ÖSSZEFOGLALÁS
5
Összefoglalás
Láttuk, hogy szervezetünk átalakulása nem ment teljesen zökkenőmentesen, de a nem kis feszültséggel és bizonytalansággal járó költözésen túljutva viszonylag csendesen, igen kis migrációval zajlott le a fúzió. Fél évvel az esemény után még jól látszanak a régi jegyek, s az új sebek, de éppen ezek felderítésére, s talán gyógyítására is lehetőséget teremt ez a dolgozat. Az intézmények bemutatása után az elméleti bevezetőben megismerkedtünk az alapvető fogalmakkal. Tisztáztuk, hogy mit jelent a változás, a kultúra, milyen dimenziói, típusai és szintjei vannak, mit és milyen módszerrel érdemes vizsgálni. A kultúra gyakorlati megragadására egy jelentős nemzetközi felmérés példáját láttuk. Ez segített megmutatni olyan összefüggéseket, amelyeket eddig csak sejtettünk. Rávilágított a nemzeti és szervezeti kultúra kölcsönhatására, s arra is, hogy a kultúra bizonyos összetevői a gazdaságra és az életminőségre is jótékony hatással vannak. Megállapítottuk, hogy Magyarországnak még sok tennivalója van ezen a téren, de talán majd egyszer oktatási rendszerünknek sikerül kinevelni egy olyan vezetői kultúrát, amely a tudományos eredményekre alapozva elindít minket a fellendülés útján. Addig is a legjobb, amit tehetünk, hogy nap mint nap keressük a hatékony együttműködés lehetséges formáit azokkal az emberekkel, akikkel együtt küzdünk saját magunk és szeretteink fennmaradásáért, a munkatársainkkal, vezetőinkkel, beosztottjainkkal. S, ha majd gondolatainkkal átlépve szervezeti, nemzeti, faji határokat, megértjük e küzdelem okát és felfogjuk következményeit, rájövünk, hogy hosszútávon, véges térben a mennyiségi növekedés zsákutcája mellett csak egy út vezet felfelé, a minőségé.
58
59
Név- és tárgymutató Névmutató..................................................... Bakacsi...................................................9 Blanchard.............................................50 Bródy Imre..............................4p., 27, 69 Dr. Szívós Ágota....................................4 Dr. Tímár Éva.................................28, 31 Fiedler..................................................50 French...................................................49 Hall......................................................9p. Hersey..................................................50 Hofstede...........................................9, 15 House...................................................15 Kluckhohn............................................10 Kotter.....................................................7 Langlet Waldemar.........................4p., 27 Lewin...................................................50 Likert....................................................31 Neale....................................................52 Northcraft.............................................52 Raven...................................................49 Robbins............................................9, 53 Schein.............................................11, 13 Strodtbeck............................................10 Trompenaars........................................9p. Weber...................................................49 Tárgymutató.................................................. Adatdimenzió....................................32p. Alskála..........................34pp., 44, 46, 53 Arculat.................36, 42, 45p., 51, 55, 74 Asszertivitás.........................................17 Attitűdskála....................................14, 31 Attitűdvizsgálat....................................13 Autokratikus...................................17, 51
Base......................................................33 Beállítódások rétege.............................13 Beleszólás...............36, 46, 49, 53, 55, 73 Belső kontroll.......................................10 Bevonás................................................55 Bizonytalanságkerülés..........18p., 21, 25 Boxplot.................................................48 Bürokratikus szervezeti modell............49 Calc................................29, 32pp., 37pp. Csapatépítő tréning..............................43 Csoportdinamika..................................50 Csoportkollektivizmus.........................24 Demokratikus.................................51, 55 Döntésközpontú elméletek...................49 Együttműködés......................40p., 55, 58 Elégedettségmérés................................14 Életminőség...........................21p., 24, 58 Eredményesség......................7, 14, 49pp. Értékek............9, 13, 17p., 20, 22, 25, 51 Érvényesség.........................................14 Eset.7, 9, 12, 17, 33, 35, 37, 41, 51p., 73, 77 Felszíni réteg............................13p., 27p. Gazdaság..................................19, 21, 24 GLOBE........................15, 19, 22, 25, 70 Hatalmi távolság..........17, 19, 21, 25, 55 Hatékonyság.........................7, 14, 49, 56 Hipotézis...........................................46p. Humán-orientáció.................9p., 17, 21p. Időorientáció........................................10 Individualizmus................................9, 18 Inga hatás.............................................15 Interjú..............................14, 28p., 39, 51 60
Intézkedési terv....................................29 Irányultság............................................11 Item...........31, 33pp., 38, 41pp., 45p., 72 Jéghegyhasonlat...................................13 Jövőorientáció.................16p., 19, 21, 25 Karizma................................................49 Klíma....13p., 27p., 31, 34p., 41p., 44pp., 49p., 72, 74, 81 Klímamérés...........................13p., 28, 31 Klímaösszetevő...............27, 34p., 41, 49 Kollégákhoz való viszony........36, 41, 46 Kollektivizmus.............9, 18pp., 24p., 70 Kommunikáció..................1, 36, 44p., 55 Konfidenciaintervallum.......................48 Konfliktus10, 28p., 39, 49, 52p., 55, 75p. Konfliktuskezelés............28p., 39, 49, 52 Kontextus.............................................10 Kontingencia elméletek........................50 Koordinátatranszformáció....................40 Korreláció.................................22, 46, 48 Környezet.............................7, 10, 15, 53 Követett értékek.............................13, 25 Kultúra.........4, 7pp., 21, 23p., 26pp., 39, 49pp., 53, 55, 58 Kulturális dimenzió..........................9, 16 Kulturális menedzsment.........................8 Kultúrantropológiai módszerek............14 Kultúraprofil...........................................4 Kultúratípusok......................................12 Kutatás...........................4, 8p., 16, 25pp. Kutatási módszer..................................14 Külső kontroll......................................10 Laissez-faire......................................50p. Látható jegyek......................................13 Leadership......................................16, 49 Légkör..................................4, 46, 55, 72
Leíró............................................13p., 16 Likert-skála..........................................31 Lineáris korreláció...............................48 Magatartás............1, 9, 13, 17, 20, 22, 73 Megbízhatóság.....................................14 Mélyréteg..........................................13p. Mérési szint.......................................31p. Arányskála.......................................32 Intervallumskála..............................32 Nominális........................................32 Ordinális.................................31p., 47 Migráció...............................................41 Minőség....1, 14, 21p., 24, 49, 52, 55, 58, 72 Minőségfejlesztés.......................1, 14, 55 Minta.................................9, 27, 41, 44p. Módszer..................................................8 Munkához való viszony.................36, 44 Negatív item..............................33pp., 41 Nemzeti kultúra.................................15p. Név nélküli kérdőív..............................31 Normák..................................15, 17p., 51 Normalitásvizsgálat..............................47 Normatív........................................13, 16 Normatív kutatás..................................13 OpenOffice.org.....................................32 Önérvényesítés.....................................40 Önkitöltős teszt....................................28 Összevonás.................................5, 28, 72 Partikularizmus....................................10 Partneri igények...................................14 Paternalista...........................................51 PKP..........................................31, 35, 71 Problémamegoldó képesség.................53 Referens hatalom..................................49 Reliabilitás...........................................14 61
Résztvevő megfigyelés........................14 Skálaérték.............................................31 SPSS...................................29, 32p., 36p. Személyes hatalomforrás.....................49 Szenioritás............................................10 Szervezet....1, 4p., 7, 9pp., 26pp., 32, 35, 41pp., 45p., 49, 51pp., 55p., 58, 69, 74 Szervezetfejlesztés...............................14 Szervezeti célok...................................51 Szervezeti kultúra......................7, 9, 12p. Szervezeti légkör....................................4 Szignifikancia.......................................46 Tábla......................4p., 19p., 22p., 46, 80 Teljesítményorientáció. 10, 16, 19, 21, 25 Teljesítményorientált............................16 Teszt...................................28, 72, 76, 81 Univerzalizmus....................................10 Válaszarány....................................35, 41 Validitás................................................14 Vallott értékek................................13, 25 Változás..4, 7p., 10, 18, 26pp., 35, 39pp.,
46p., 49pp., 55, 58, 72 Változás.................................................... Inkrementális.....................................7 Irányított............................................7 Részleges...........................................7 Szubkulturális....................................7 Változásmenedzsment......................7, 28 Változásvezetési taktikák.......................7 Változó..........................11, 15, 36pp., 46 Versengő értékek modellje.............11, 56 Vezetés. .7, 9p., 17, 27pp., 36, 38p., 41p., 46p., 49pp., 55, 72 Vezetési konfliktuskezelés. . .28p., 39, 49, 52 Vezetési stílus.......28p., 36, 39, 49pp., 55 Vezető.....1, 4p., 7p., 10, 28, 39, 46, 49p., 53, 72 Vezetői tréning.....................................14 Vizsgálat...................................16, 27, 72 Writer...................................................39 Zárt végű kérdés...................................31
62
Felhasznált irodalom Google Maps 2009. : Google Maps, 2009. , http://maps.google.com BIOK SZMSZ 2008.: A Bródy Imre Oktatási Központ Szervezeti és működési szabályzata,
2008. Heidrich 1998.: Heidrich Balázs, A szervezeti kultúra változtatásáról és vezetési kérdéseiről ,
Vezetéstudomány, 1998. január Kotter 1996.: John P. Kotter, Leading Change, Harvard Business School Press, 1996. Farkas et al. 2007.: Dr. Farkas Ferenc - Barabás Zoltán - Hadinger Britta, Változásmenedzs-
ment, de hogyan? : Érvényesek-e még a Kotter-modell tanításai?, CEO Magazin, 2007 január Bakacsi 1996.: Bakacsi Gyula, Szervezeti magatartás és vezetés, Aula Kiadó, 1996. Toarniczky 2006.: Toarniczky Andrea, A szervezeti kultúra mérése kultúrája : Kérdőív-tipoló-
gia és kulcsdimenziók, Vezetéstudomány, 2006. decemberi különszám Trompenaars Wiki : Fons Trompenaars, 2008. , http://en.wikipedia.org/wiki/Fons_Trompena-
ars KKH 2008. : Kulturális különbségek honlapja, 2008. , http://www.interkulturalis.hu/pagesMO/
Dimenzio_Globe.html Cseh 2005.: Cseh Györgyi,Csapatépítés,2005.,
http://www.onfejlesztoiskolak.hu/XIIIkonf/csapatepites.ppt House et al. 2004.: Robert J. House - Paul J. Hanges - Mansour Javidan - Peter W. Dorfman -
Vipin Gupta, Culture, leadership, and organizations, SAGE, 2004. Bakacsi 2006.: Bakacsi Gyula, Kultúra és gazda(g)ság - A gazdasági fejlődés és fejlettség és a
GLOBE kultúra-változóinak összefüggései, Vezetéstudomány, 2006. december Bakacsi 2008.: Bakacsi Gyula,A szervezeti kultúra hatása a versenyképességre a székelyföldi
vállalatok körében,2008., http://kpi.sapientia.ro:8080/kpi/upload/file/16239/16239_7.doc Herneczki 2006.: Szervezeti kultúra - minőség , 2006. Tímár 1998.: Dr. Tímár Éva,A nevelőtestületi klíma mérése a PKP jelű eszközzel,1998., Babbie 2003.: Earl Babbie, A társadalomtudományi kutatás gyakorlata, Balassi Kiadó, 2003. Tímár NKV: Dr. Tímár Éva,Nevelőtestületi Klíma Vizsgálata,, Szívós: Dr. Szívós Ágota, A továbbképzés és más HR-folyamatok általános iskolai helyzete
63
az igazgatói interjúk tapasztalatai alapján, , Com II.: COMENIUS 2000 közoktatási minőségfejlesztési programII. intézményi modell,
2002. Robbins 1993.: S.P. Robbins, Organizational Behavior, Prentice -Hall International Inc.,
1993. Northcraft-Neale: G. B. Northcraft-M. A. Neale, Organizational Behavior. A management
challenge, The Dryden Press, Chicago, 1990.
64
Ábrajegyzék 1. ábra: Az intézmények területi elhelyezkedése[Google Maps 2009.]......................................5 2. ábra: A Bródy Imre Oktatási Központ szervezeti felépítése...................................................6 3. ábra: Egyének, szervezetek, társadalmak változási képessége...............................................8 4. ábra: Handy kultúratipológiája..............................................................................................11 5. ábra: Quinn kultúratipológiája..............................................................................................12 6. ábra: A GLOBE összefüggés-vizsgálata...............................................................................16 7. ábra: Kitörési lehetőségek a magyar nemzeti kultúra hálójából...........................................25 8. ábra: A. Matteklott és R. S. Jager: A diagnosztikus folyamat lépései..................................30 9. ábra: Új változóérték kiszámítása más változókból az SPSS-ben........................................37 10. ábra: Az SPSS syntax editora..............................................................................................38 11. ábra: Konfliktuskezelési mintaeloszlás...............................................................................39 12. ábra: Példa az eloszlás-koordináta függvény alkalmazására..............................................40 13. ábra: A minta ábrázolása.....................................................................................................40 14. ábra: Klímaösszetevő-eredmények.....................................................................................44 15. ábra: A rendezett alskálaelemek és külső minta..................................................................45 16. ábra: A vezetési szint és a klímapercepció kapcsolata. file: LMB_T2_Graph.sps..............48 17. ábra: A vezetési szint és a klímapercepció változásának kapcsolata. file: LMB_T2_T1_Graph.sps...........................................................................................................48 18. ábra: A vezetési stílus eloszlása...........................................................................................50 19. ábra: A vezetési stílus változása..........................................................................................51 20. ábra: A vezetői konfliktuskezelés becsült változása a szervezeti átalakulás során.............52 21. ábra: A szervezeti teljesítmény változása a konfliktus erősségének függvényében............53 22. ábra: A konfliktus-intenzitás skála......................................................................................54 23. ábra: A szervezeti teljesítmény változása a becsült vezetői konfliktus-intenzitás változásának következtében.....................................................................................................................54 24. ábra: A szervezet irányultsága.............................................................................................56 25. ábra: A szervezet optimális működésének tartományai......................................................57 26. ábra: A szervezet változásának, változtatásának lehetséges irányai....................................57
65
Táblázatjegyzék 1. táblázat: Magyarázat az intézmények területi elhelyezkedését szemléltető ábrához..............5 2. táblázat: A GLOBE társadalmi gyakorlat és a gazdasági mutatók összefüggése 1...............19 3. táblázat: A GLOBE társadalmi gyakorlat és a gazdasági mutatók összefüggése 2...............20 4. táblázat: A GLOBE társadalmi érték és a gazdasági mutatók összefüggése.........................20 5. táblázat: A GLOBE társadalmi gyakorlat és az életminőség összefüggése..........................22 6. táblázat: A GLOBE társadalmi érték és az életminőség összefüggése.................................22 7. táblázat: A magyar nemzeti kultúraprofil..............................................................................23 8. táblázat: Az előnyös gazdasági és életminőségi prediktorok és a magyar eredmények összevetése.........................................................................................................................................24 9. táblázat: A kérdőív válaszainak elrendezése.........................................................................31 10. táblázat: Mérési szintek, skálatípusok.................................................................................32 11. táblázat: A T2 Teljes iskolai átlagának 5 leggyengébb eredménye (file: T2_Less.sps)......42 12. táblázat: Az 5 legmagasabb helyezés a T2 csoportból (fájl: T2_Top.sps)..........................43 13. táblázat: A vezetési szint és a klímapercepció kapcsolata. file: LMB_T2_Correl.sps........47 14. táblázat: A vezetési szint és a klímapercepció változásának kapcsolata. file: LMB_T2_T1_Correl.sps...........................................................................................................47 15. táblázat: A vezetési stílus eloszlása.....................................................................................49 16. táblázat: A szervezet irányultsága (teszt)............................................................................56 17. táblázat: GLOBE Beta Intézményi kollektivizmus.............................................................69 18. táblázat: A Thomas-Killmann kérdőív automatikus kiértékelését végző táblázat mintaadatokkal.........................................................................................................................................79 19. táblázat: Az Adatok tábla....................................................................................................81 20. táblázat: A T2 tábla..............................................................................................................82 21. táblázat: A T1T2T3 tábla.....................................................................................................83 22. táblázat: A T2Alskálák tábla...............................................................................................84 23. táblázat: A T2-T1Alskálák tábla..........................................................................................85 24. táblázat: A T3-T2Alskálák tábla..........................................................................................86 25. táblázat: A T2-T1-(T3-T2)Alskálák tábla...........................................................................87 26. táblázat: Az ExportItems tábla............................................................................................88
66
Mellékletek jegyzéke 1.sz. melléklet: A Bródy Imre Oktatási Központ Szervezeti és működési szabályzatát a mellékelt CD-n található BIOK SZMSZ 2008.doc fájl tartalmazza..................................................68 2.sz. melléklet: GLOBE Beta Intézményi kollektivizmus........................................................69 3.sz. melléklet: Az átalakított PKP kérdőív...............................................................................70 5. A Thomas-Killmann kérdőív automatikus kiértékelését végző táblázat mintaadatokkal.....79 6.sz. melléklet: A KlímaTesztKiértékelő.xls munkafüzet.........................................................80
67
Mellékletek 1. sz. melléklet: A Bródy Imre Oktatási Központ Szervezeti és működési szabályzatát a mellékelt CD-n található BIOK SZMSZ 2008.doc fájl tartalmazza.
68
2. sz. melléklet: GLOBE Beta Intézményi kollektivizmus
17. táblázat: GLOBE Beta Intézményi kollektivizmus
69
3. sz. melléklet: Az átalakított PKP kérdőív
70
KEDVES KOLLÉGÁK! Ezzel a klímateszttel azt mérjük fel - a jelen helyzet mellett -, hogy az iskolai légkör hogyan változott a megélt összevonás során, illetve milyen változásokat tartanátok kívánatosnak a jövőben. Ez azért fontos, mert a vezetőség ennek segítségével tud kellemesebb munkahelyi légkört kialakítani, s ezzel az iskolában folyó munka minőségén javítani. A teszt névtelen, kitöltése nem kötelező. A 71 kérdés kényelmes tempóban körülbelül 20 percet igényel. Az első item célja nem a beazonosítás – bár van, akinél ez elkerülhetetlen -, hanem annak vizsgálata, hogy miben és mennyire tér el az egyes vezetési hierarchiaszintek klímapercepciója.
Kérlek, jelöld (pl. bekarikázással, x-eléssel) a megfelelő állítást! Mi a jelenlegi beosztásod?
Nem szeretnék válaszolni erre a kérdésre. Igazgató Igazgató helyettes Munkaközösség-vezető Osztályfőnök Pedagógus
A vizsgálat céljának megfelelően a további kérdéseket az összevonás előtti állapotra (MÚLT), a jelen helyzetre (JELEN), valamint a jövőben elérni kívánt állapotra (JÖVŐ) is vonatkoztatnunk kell. (Gondoljuk át tehát azt is, hogy mit válaszoltuk volna tavaly, illetve mit szeretnénk válaszolni jövőre.) A válaszokban oszloponként jelölj meg egyet-egyet a következő skálafokozatok közül! 1 2 3 4 5
Egyáltalán nem így van Kismértékben jellemző Többé-kevésbé jellemző Inkább igen, mint nem Nagyon jellemző
Példa:
Múlt
Jelen
Jövő
1 2 3 4 5 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5
Kérdések 0. Munkám során a tantestületi klímával kapcsolatos kérdőíveket töltöm ki legszívesebben.
Jó munkát!
71
Múlt
Jelen
Jövő
Kérdések
1 2 3 4 5 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5
1. Szívesen veszek részt a tantestületi kirándulásokon.
1 2 3 4 5 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5
2. A tantestületünkben vannak kiközösített kollégák.
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
3. A tanulókhoz személytelen kapcsolatok fűzik a kollégákat.
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
4. Az órarenddel kapcsolatos kéréseimet teljesítik.
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
5. Megbeszélem a kollégákkal a tanítással kapcsolatos problémáimat.
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
6. Pedagógusaink sok gondot fordítanak a tanulók fegyelmezett magatartására.
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
7. Szerintem sok kolléga túl kevés energiát fektet a munkájába.
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
8. Túl sok szorongást okozunk a tanulóinknak.
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
9. Meglehetősen ridegnek tartom az iskolánkban a tanár-diák kapcsolatokat.
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
10. Mindig csak ugyanazzal a néhány emberrel beszélek a tantestületben.
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
11. Ebben az iskolában fejlődhetek.
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
12. Tudomásom van minden lényeges dologról, ami az iskolában történik.
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
13. Mindenkivel van beszédtémám.
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
14. Az igazgató döntéseibe senkinek nincs beleszólása.
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
15. A szaktanárok keveset beszélgetnek az osztályfőnökkel.
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
16. Szívesen tanítok.
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
17. Értekezleteken elmondhatom a személyes véleményemet anélkül, hogy következményektől kellene tartanom.
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
18. Túl nagy a távolság a tanulók és a tanárok között.
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
19. Alig várom az utolsó tanítási óra végét.
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
20. Nálunk torzulnak az információk.
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
21. A folyosófelügyeleteket hanyagul végzik.
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
22. Az igazgató bátorít engem.
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
23. A tantárgyfelosztásnál nem veszik figyelembe a kívánságaimat.
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
24. Az iskolai gondjaim megoldásához meghallgatom a kollégák tanácsát.
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
25. Kielégítően tudok mindenről informálódni.
72
Múlt
Jelen
Jövő
Kérdések
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
26. Az iskolai klímát javítani kellene.
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
27. A mi iskolánk gyermekközpontú.
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
28. Megbeszélem a kollégákkal a privát problémáimat.
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
29. Az értekezletek mindig idegesítők.
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
30. Nem vagyok hajlandó munkaigényes tanítási formát alkalmazni.
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
31. A tanáriban jókat szoktunk beszélgetni.
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
32. A kollégákkal való beszélgetés segít az iskolai problémáimnál.
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
33. Az igazgató visszatart fontos információkat.
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
34. A foglalkozásom frusztrál engem.
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
35. Hiányzik a bizalom a kollégák között.
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
36. Egyesek privilégiumot élveznek nálunk.
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
37. Néhány kolléga árt az iskolánk hírnevének.
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
38. A tanulóink modortalanok.
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
39. Lehetségesnek látom az iskolai klíma javítását.
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
40. Nem jól érzem magam ebben az iskolában.
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
41. Túl alacsonyak a követelmények ebben az iskolában.
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
42. Nem mindig találják meg a kollégák a megfelelő hangnemet a beszélgetéseikkor.
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
43. Néhány kollégát alig ismerek.
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
44. Nálunk jól szervezett az információátadás.
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
45. Nagy önállósággal végezhetem a munkámat.
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
46. A mi iskolánkban a tanárok véleménye is számít a fejlesztések tervezésekor.
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
47. A tanulókat semmi nem érdekli.
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
48. A munkámat nem ismerik el a kollégák.
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
49. Nálunk bátran kezdeményezhetik a pedagógusok valamilyen új módszer kipróbálását.
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
50. Határozottabb arculatot kellene adni az iskolánknak.
73
Múlt
Jelen
Jövő
Kérdések
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
51. A tehetséges tanulók kellő támogatást kapnak nálunk.
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
52. Zavarónak tartom néhány tantárgy kiemelt kezelését.
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
53. Az igazgató túl sokszor avatkozik bele a dolgokba.
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
54. Egyeseknek bármit szabad mondani.
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
55. A mi iskolánkban van spicli.
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
56. A tanítás számomra hivatás.
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
57. Úgy érzem, hogy elhibáztam a pályaválasztásomat.
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
58. Meghallgatják a nevelési értekezletek témájára tett javaslataimat.
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
59. Az igazgató elismeri a munkámat.
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
60. Minden kollégával együtt tudok dolgozni.
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
61. A klikkeken kívülrekedtnek érzem magam.
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
62. Megvalósíthatom az elképzeléseimet.
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
63. Sok kollégával nem beszélhetek nyíltan.
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
64. Egyes kollégákkal semmit sem szeretnék együtt csinálni.
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
65. Nálunk a kollégák kéréseit elutasítják.
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
66. A kollégák közötti konfliktusok nincsenek elintézve.
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
67. Figyelembe veszik a továbbképzési igényeimet.
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
68. A mi iskolánkban van a tanárok között összetartozási érzés.
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
69. Nem adják tovább az információkat.
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
70. Az iskolánk nyitott az új elképzelések iránt.
Mindnyájunk nevében köszönöm, hogy segítettél! Szikszai Zoltán .......................
74
4. sz melléklet: A Thomas-Killmann kérdőív
Konfliktusok kezelése Thomas-Killmann teszt Hogyan reagálunk azokban a helyzetekben, mikor eltérés van saját szándékaink és mások szándékai között? A következőkben párokba rendezett állítások találhatók, melyek lehetséges reagálási módokat írnak le. Kérjük, mindegyik párnál karikázza be, vagy az A, vagy a B. állítást, azt, amelyik jobban jellemzi saját viselkedését. Előfordulhat, hogy sem az A, sem a B. állítás nem mondható jellemzőnek saját viselkedésére, de akkor is válassza ki és karikázza be azt, amelyiknek az előfordulása valószínűbb. 1.
A. B.
Vannak helyzetek, mikor hagyom, hogy másoké legyen a problémamegoldás felelőssége. Ahelyett, hogy olyasmiről tárgyaljunk, amiben nem értünk egyet, inkább azokat a dolgokat igyekszem hangsúlyozni, melyekben mindketten egyetértünk.
2.
A. B.
Kompromisszumos megoldást próbálok találni. Igyekszem mindazzal foglalkozni, ami neki és nekem fontos.
3.
A. B.
Általában határozott vagyok céljaim követésében. Igyekszem a másik érzéseit kímélni és megóvni a kapcsolatot.
4.
A. B.
Kompromisszumos megoldást próbálok találni. Néha lemondok saját kívánságaimról, engedve a másik kívánságainak.
5.
A. B.
Állandóan keresem a másik segítségét a megoldás kialakításában. Igyekszem megtenni, ami a haszontalan feszültségek elkerülése érdekében szükséges. 75
6.
A. B.
Igyekszem elkerülni, hogy kellemetlenséget csináljak magamnak. Igyekszem nyerő helyzetbe kerülni.
7.
A.
Megpróbálom későbbre halasztani az ügyet, hogy legyen egy kis időm átgondolni. Kölcsönösségi alapon engedek bizonyos pontoknál.
B. 8.
A. B.
Általában határozott vagyok céljaim követésében. Azon vagyok, hogy a dolog minden vonatkozása és minden vitás kérdés nyíltan kifejtésre kerüljön.
9.
A. B.
Úgy érzem, nem mindig érdemes a nézeteltérések miatt gyötrődni. Nem sajnálom az erőfeszítést, hogy a magam útján járhassak.
10.
A. B.
Határozott vagyok céljaim követésében. Kompromisszumos megoldást próbálok találni.
11.
A.
Azon vagyok, hogy a dolog minden vonatkozása és minden vitás kérdés nyíltan kifejtésre kerüljön. Igyekszem a másik érzéseit kímélni és megóvni a kapcsolatot.
B. 12.
A. B.
Néha elkerülöm az állásfoglalást olyan esetben, mikor az vitát eredményezne. Nem bánom, ha megtart valamit az állításaiból, ha ő is hagyja, hogy megtartsak valamit a magaméból.
13.
A. B.
Közös alapot javasolok. Azon vagyok, hogy elfogadtassam az érveimet.
14.
A. B.
Elmondom a gondolataimat és érdeklődéssel hallgatom az övéit. Igyekszem megvilágítani számára álláspontom logikáját és előnyeit.
15.
A. B.
Igyekszem a másik érzéseit kímélni és megóvni a kapcsolatot. Igyekszem megtenni, ami a feszültségek elkerülése érdekében szükséges.
76
16.
A. B.
Igyekszem nem megsérteni a másik érzéseit. Igyekszem meggyőzni a másikat arról, hogy álláspontom helytálló.
17.
A. B.
Általában határozott vagyok céljaim követésében. Igyekszem megtenni, ami a haszontalan feszültségek elkerülése érdekében szükséges.
18.
A. B.
Ha ez a másikat boldoggá teszi, nincs ellenemre, hogy ráhagyjam elképzeléseit. Nem bánom, ha megtart valamit az állításaiból, ha ő is hagyja, hogy megtartsak valamit a magaméiból.
19.
A.
Azon vagyok, hogy a dolog minden vonatkozása és minden vitás kérdés nyíltan kifejtésre kerüljön. Megpróbálom későbbre halasztani az ügyet, hogy legyen egy kis időm átgondolni.
B.
20.
A. B.
A nézeteltérések haladéktalan megbeszélésére törekszem. Próbálom megtalálni a nyereség és veszteség mindkettőnkre nézve méltányos kombinációját.
21.
A. B.
Úgy tárgyalok, hogy igyekszem tekintetbe venni a másik kívánságait. Mindig kész vagyok a probléma közvetlen megvitatására.
22.
A. B.
Megpróbálok átmeneti álláspontot találni az övé és az enyém között. Érvényesítem kívánságaimat.
23.
A.
Gyakran igyekszem gondoskodni arról, hogy a megoldás mindnyájunkat elégedettséggel töltsön el. Vannak helyzetek, mikor hagyom, hogy másoké legyen a problémamegoldás felelőssége.
B.
24.
A. B.
Ha úgy tűnik a másikról, hogy álláspontja nagyon fontos a számára, megpróbálok igazodni a szándékaihoz. Igyekszem rávenni, hogy érje be egy kompromisszummal.
77
25.
A. B.
Igyekszem megvilágítani számára álláspontom logikáját és előnyeit. Úgy tárgyalok, hogy igyekszem tekintetbe venni a másik kívánságait.
26.
A. B.
Közös alapot javasolok. Szinte mindig törődöm vele, hogy a megoldás mindkettőnk számára kielégítő legyen.
27.
A. B.
Néha elkerülöm az állásfoglalást olyan esetben, amikor az vitát eredményezne. Ha ez a másikat boldoggá teszi, nincs ellenemre, hogy ráhagyjam elképzeléseit.
28.
A. B.
Általában határozott vagyok céljaim követésében. Általában keresem a másik segítségét a megoldás kialakításában.
29.
A. B.
Közös alapot javasolok. Úgy érzem, nem mindig érdemes a nézeteltérések miatt gyötrődni.
30.
A. B.
Igyekszem nem megsérteni a másik érzéseit. Mindig megosztom a problémát a másikkal, a megoldás érdekében.
78
5. A Thomas-Killmann kérdőív automatikus kiértékelését végző táblázat mintaadatokkal
Kompromisszumker esés
Elkerülés
Alkalmazkodás
A
B
B
A
B
Válasz
Sorszám
Versengés
Problémamegoldás
b
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30
b a a b b a a b a a b b b b b a b b a b b b b a a b a b b
A
A
A
A
B
A
A
B
B
A
B
B
B
A
B
A
B
A
B
A
B
A
A
B
A
B A
B
B
B
A
A
B
A
B
B
B
A
A
B
B
A
B
A
A
B
A
B
A
B
A
6
2
A
B
A
B
A bejelölt betűk száma oszloponként:
12
5
5
18. táblázat: A Thomas-Killmann kérdőív automatikus kiértékelését végző táblázat mintaadatokkal
79
6. sz. melléklet: A KlímaTesztKiértékelő.xls munkafüzet
80
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 Vál Új
A1 600 535 500 555 555 305 202 505 202 202 501 444 215 111 551 555 555 345 533 111 441 105 444 000 222 115 555 333 111 333 111 111 333 331 111 555 555 301 331 555 111 221 301 151 225 555 335 221 331 555 555 335 111 221 222 000 555 111 555 555 224 000 555 441 555 221 331 445 000 555 555 67
A2 500 535 101 333 555 555 335 335 111 333 111 555 333 222 111 000 445 555 335 111 111 111 555 000 555 333 135 445 111 111 111 000 505 333 221 222 000 155 221 533 221 111 331 353 333 555 335 331 111 555 335 445 111 111 000 000 555 121 445 555 555 000 555 000 000 121 000 333 335 331 555 61
A3 600 333 111 111 555 555 555 111 111 111 111 555 325 555 332 111 555 555 111 222 111 111 555 111 555 335 131 555 222 221 111 555 555 111 111 111 111 111 551 030 111 111 111 132 325 555 555 111 111 555 131 555 111 111 111 111 555 111 555 555 555 000 555 111 121 111 111 555 555 331 555 70
A4 450 555 111 111 355 555 445 321 111 111 111 455 115 444 555 111 555 345 111 444 441 551 555 111 555 125 335 555 233 431 131 214 335 321 111 231 551 111 441 445 221 331 231 151 115 555 235 441 111 555 555 555 444 322 111 551 555 111 115 545 555 121 435 452 452 221 221 455 525 451 445 71
A5 100 425 552 121 445 435 445 221 421 111 441 332 114 324 432 222 445 114 111 231 111 211 112 442 335 125 353 555 333 223 222 213 323 000 111 342 552 231 452 433 233 221 242 554 213 555 524 352 442 312 243 545 222 222 552 342 555 111 234 314 434 453 334 442 342 545 452 555 424 332 435 70
A6 000 530 111 333 555 555 555 111 212 233 555 333 333 313 443 000 545 555 133 444 341 000 555 111 555 345 431 444 555 221 111 000 555 331 131 321 222 111 441 333 111 141 333 151 333 555 555 351 211 555 555 445 345 111 231 331 555 111 445 555 555 000 555 111 000 000 000 335 000 000 555 61
F1 500 555 111 111 555 555 555 111 111 111 111 445 555 555 111 111 555 555 111 111 111 111 555 111 555 555 222 555 333 111 111 555 555 111 111 111 111 111 445 555 111 111 111 141 555 555 555 231 111 555 111 555 111 111 111 111 555 111 555 555 555 111 555 111 111 111 111 555 555 111 555 71
F2 300 555 221 111 445 345 445 111 221 111 141 555 425 425 111 111 545 555 111 111 111 311 555 111 444 424 135 545 222 111 111 434 444 111 111 132 222 221 231 534 121 111 111 151 335 555 445 331 111 555 345 445 111 111 222 111 555 111 444 555 444 111 444 222 222 111 111 444 425 231 444 71
F3 300 555 111 222 555 555 444 223 221 111 111 444 555 444 344 111 555 555 111 111 222 111 444 111 555 555 222 444 233 111 111 455 444 222 111 222 444 111 342 444 111 232 222 111 333 555 444 232 555 444 242 434 111 233 344 333 444 111 555 444 345 111 444 222 222 222 122 555 444 223 444 71
F4 456 555 111 111 555 444 555 221 111 111 111 555 332 555 222 111 555 334 111 111 111 221 333 543 445 234 121 555 222 111 111 445 445 211 111 111 241 111 321 555 111 321 211 121 445 445 334 232 111 555 555 555 211 111 221 111 555 111 555 444 555 444 555 221 333 111 111 555 455 211 555 71
F5 600 555 121 111 555 545 334 221 111 121 231 444 444 333 222 111 545 555 111 111 111 221 555 111 444 555 112 555 414 111 111 555 444 111 222 111 221 111 442 000 211 332 111 132 444 555 544 222 111 545 121 545 111 121 222 111 555 111 444 555 555 111 444 111 111 111 111 555 444 111 445 70
F6 600 555 111 121 555 555 545 231 222 111 131 555 555 545 222 121 555 555 221 222 121 131 555 122 222 545 131 555 333 111 111 545 555 111 111 121 221 121 231 231 111 121 111 241 435 545 545 331 121 555 244 445 111 111 111 111 555 211 545 555 555 221 435 221 111 111 111 555 545 111 555 71
F7 200 444 224 111 444 333 221 221 111 111 221 444 445 444 222 222 444 555 222 333 222 333 555 112 444 444 234 444 333 121 222 323 444 222 111 221 333 222 222 344 111 222 222 232 332 111 444 332 121 444 434 444 221 443 333 222 444 111 555 555 444 222 444 121 333 222 222 444 444 222 434 71
F8 456 555 242 111 534 555 444 233 111 111 112 313 432 444 343 112 423 444 113 555 221 444 322 331 554 543 222 544 443 231 234 544 444 343 251 223 553 111 251 333 132 233 111 133 324 555 423 343 122 434 333 433 222 222 333 443 422 253 333 534 555 133 444 113 113 332 122 434 544 232 544 71
G1 600 534 121 111 234 444 333 222 123 111 222 444 444 434 232 111 555 555 111 222 121 221 545 222 545 455 342 555 322 222 211 444 444 221 222 222 222 221 221 445 121 233 221 151 435 445 435 231 221 334 234 111 111 122 221 111 555 121 555 555 445 111 444 222 111 121 221 555 545 121 455 71
G2 560 344 111 231 444 444 344 221 221 222 111 224 324 434 131 332 445 535 122 121 221 441 535 111 444 334 445 545 323 231 332 444 444 221 111 221 221 221 221 334 121 212 222 221 334 545 334 332 111 445 123 334 442 124 111 121 435 111 334 545 445 221 444 221 111 111 121 545 435 221 445 71
G3 600 434 111 111 555 555 445 111 111 111 444 224 555 434 444 111 555 555 111 223 111 555 324 221 555 555 444 555 222 333 111 424 434 000 111 232 444 444 332 320 130 222 111 232 444 444 444 221 111 444 555 111 111 132 000 000 555 111 000 434 444 000 333 000 222 111 000 324 324 333 434 64
G4 000 311 421 444 442 444 345 333 432 433 555 321 321 333 311 333 543 411 433 432 432 444 311 432 444 322 355 522 222 345 222 333 333 244 344 445 444 222 421 211 333 333 444 222 432 421 222 444 432 444 432 322 444 345 433 234 555 400 322 321 333 222 421 245 444 222 244 433 322 322 432 70
G5 100 333 222 220 440 444 333 222 222 222 453 445 444 323 444 221 545 445 221 121 221 333 444 444 333 444 443 444 222 443 332 333 333 333 111 332 443 222 222 434 111 334 332 342 334 445 444 222 332 445 223 334 222 244 222 221 555 111 444 444 434 111 444 332 554 222 222 445 333 332 333 71
G6 300 555 122 221 555 434 444 333 324 234 211 434 555 555 433 222 555 555 222 322 222 544 545 111 444 555 222 544 333 221 111 555 444 121 111 221 111 221 222 555 111 222 222 111 445 555 545 222 445 445 435 445 111 111 111 111 555 111 555 545 555 111 555 111 221 111 111 555 555 445 555 71
19. táblázat: Az Adatok tábla 81
G7 460 555 000 433 153 333 333 334 113 111 222 334 334 444 233 234 444 444 111 222 111 333 333 222 333 334 344 334 111 222 333 333 223 222 111 122 223 222 333 224 444 333 111 222 333 444 324 223 222 444 334 223 222 233 222 222 555 111 333 333 444 333 334 444 222 444 222 444 333 333 334 70
G8 600 222 111 444 555 344 223 333 223 111 332 123 224 555 123 111 544 344 333 111 223 113 434 111 333 333 333 444 222 334 111 444 222 411 111 333 555 344 222 444 222 444 111 333 333 555 333 222 333 444 455 333 333 321 222 354 444 222 333 534 555 434 333 222 333 111 333 222 333 333 334 71
G9 500 222 222 444 545 222 333 333 222 333 555 222 444 222 444 444 333 444 555 555 444 555 444 000 222 444 444 444 443 444 333 333 444 444 355 555 444 555 555 444 555 555 555 444 444 555 555 444 555 555 555 333 555 333 555 555 555 111 444 244 222 444 444 555 555 444 555 444 222 555 555 70
G10 300 555 334 221 555 524 344 333 222 221 322 334 445 445 222 333 555 555 121 222 221 442 455 111 333 455 333 555 111 321 111 334 334 321 111 221 432 331 332 445 445 332 222 332 115 455 445 221 221 445 322 221 111 222 211 241 555 111 333 345 222 111 445 221 223 111 221 445 333 000 345 70
G11 500 434 121 555 555 435 235 321 111 111 231 445 434 444 121 000 231 545 111 111 332 551 545 111 444 335 131 555 323 221 111 435 445 121 111 221 121 221 331 445 121 111 221 151 335 445 535 332 111 555 455 445 221 332 111 111 444 111 324 545 445 111 444 111 222 111 221 555 445 332 335 70
G12 600 345 411 222 344 424 324 321 321 211 122 344 344 433 433 242 223 244 212 454 321 421 224 322 444 455 433 344 322 211 432 434 445 311 153 421 322 222 332 444 222 332 432 543 355 444 345 312 221 234 322 345 111 221 211 421 223 443 333 223 333 344 223 422 422 222 421 334 445 233 244 71
G13 000 033 000 022 000 044 044 000 022 011 044 000 033 033 011 022 044 044 022 022 011 022 000 000 044 033 010 040 022 000 011 023 023 000 111 033 011 011 022 044 000 022 011 055 044 055 044 022 000 000 033 055 022 022 011 000 044 022 000 000 044 033 044 000 011 011 000 000 000 000 034 51 1
G14 456 135 121 111 555 333 335 221 222 111 111 444 334 444 131 224 435 445 111 111 111 220 535 555 555 334 231 445 333 131 111 445 334 201 111 111 111 111 221 004 111 331 131 121 334 444 555 111 111 434 115 445 111 241 111 000 555 111 444 545 444 111 445 220 221 111 331 555 445 335 555 70
G15 600 345 000 005 444 455 345 305 331 221 221 221 055 345 335 335 345 555 211 200 111 331 555 111 555 445 000 405 334 111 111 405 455 111 111 111 225 225 341 405 111 000 201 221 455 545 405 221 201 055 345 445 111 121 111 121 555 111 455 555 445 111 445 121 121 111 121 555 555 445 455 68
G16 600 444 111 222 555 444 444 333 111 444 333 333 444 444 222 111 555 555 222 111 111 444 333 111 444 444 222 444 111 111 111 333 444 111 111 222 222 333 333 444 111 333 222 444 444 555 555 222 111 444 444 444 111 222 222 222 555 111 555 333 444 111 555 444 333 111 111 444 444 444 444 71
G17 600 444 232 111 555 330 333 111 222 111 234 345 222 555 221 222 444 355 222 334 333 334 555 211 344 344 034 444 122 533 123 344 344 523 111 433 422 222 244 442 311 243 222 232 345 355 144 333 323 344 533 344 111 022 533 521 543 111 333 353 343 243 444 333 444 211 333 455 444 111 345 71 1
G18 500 222 111 111 555 444 333 000 444 111 222 444 444 444 000 555 555 555 333 222 000 000 555 111 444 555 444 555 444 111 111 555 555 000 111 333 000 111 333 444 111 111 222 222 544 555 555 111 111 555 555 555 555 111 111 111 555
111 444 555 444 111 555 333 222 111 222 555 333 333 444 65
G19 500 500 111 000 445 555 335 445 111 111 442 555 222 224 443 111 555 444 111 111 222 333 555 111 444 333 500 555 233 330 000 445 555 111 111 221 551 221 441 445 111 333 332 221 555 555 555 333 221 555 333 333 111 111 111 111 555 111 555 445 445 000 555 440 330 111 333 540 444 112 445 68
G20 100 111 122 222 332 454 134 444 223 222 433 321 222 111 422 333 444 334 333 222 111 445 524 222 123 555 544 333 111 333 111 111 111 555 222 444 555 222 444 555 123 333 434 444 222 555 333 221 222 333 444 222 444 444 222 111 555 112 333 333 233 321 444 222 555 222 444 222 533 222 333 71
G21 600 344 222 222 555 224 334 233 342 232 432 334 334 444 341 332 335 434 222 442 221 442 325 332 224 445 555 434 333 442 332 435 444 441 331 231 452 352 442 334 231 233 242 342 334 555 334 442 222 344 322 224 333 142 253 221 334 442 333 444 434 222 444 222 232 322 342 234 334 332 233 71
Vál 32 35 32 34 34 35 35 33 35 35 35 34 35 35 34 32 35 35 35 35 34 33 34 31 35 35 34 35 35 34 34 33 35 31 35 35 33 35 35 34 34 34 35 35 35 35 35 35 34 34 35 35 35 35 33 30 35 35 33 34 35 29 35 32 33 34 31 34 32 32 35 35
Neg
Als kála
_ N N _ _ _ N N N N _ _ _ N N _ _ N N N N _ N _ _ N _ _ N N _ _ N N N N N N _ N N N N _ _ _ N N _ N _ N N N N _ N _ _ _ N _ N N N N _ _ N _
k K a b k a a a a k v v k b a m v a m K a v b k v _ a k v m k k b m K K K a _ K a K K v b v m K v a v K b K K m m v v k K v K K b K v K b v
A1 A2 A3 A4 A5 A6 F1 F2 F3 F4 F5 F6 F7 F8 G1 G2 G3 G4 G5 G6 G7 G8 G9 G10 G11 0 5 5 5 6 6 1 3 3 3 5 2 3 5 5 5 5 5 5 4 5 3 4 3 1 3 5 5 2 2 5 3 2 5 5 1 5 5 4 5 5 4 5 4 2 4 5 5 4 4 4 5 4 3 4 3 1 3 5 5 4 3 5 5 4 5 5 4 5 5 5 3 5 2 4 4 3 2 2 4 1 4 5 5 5 5 4 5 5 4 5 5 5 5 4 3 3 4 5 4 4 5 5 5 4 5 5 5 5 5 5 3 5 5 4 5 4 4 5 3 5 4 4 5 4 4 3 3 4 2 2 3 6 3 5 4 4 5 5 4 4 5 3 4 2 4 3 4 4 4 3 4 3 2 3 4 3 7 3 5 4 4 5 5 5 4 4 4 3 4 3 4 4 5 3 4 3 3 3 3 3 4 8 5 5 5 4 5 5 4 4 5 5 4 5 5 4 4 5 3 4 4 5 4 4 4 5 9 3 5 5 5 3 5 5 5 5 4 5 5 5 5 4 5 3 4 3 5 5 3 4 5 10 5 5 5 2 1 5 2 5 5 3 3 4 5 4 5 2 1 1 5 4 3 1 4 3 11 4 5 5 5 3 3 4 5 4 5 4 5 4 1 4 2 2 2 4 3 3 2 2 3 4 12 1 3 2 1 1 3 5 2 5 3 4 5 4 3 4 2 5 2 4 5 3 2 4 4 3 13 1 2 5 4 2 1 5 2 4 5 3 4 4 4 3 3 3 3 2 5 4 5 2 4 4 14 1 5 3 1 3 2 5 5 2 4 4 4 4 2 3 3 2 5 2 3 3 4 2 4 4 15 1 5 5 4 5 5 5 5 5 4 4 5 5 3 5 3 4 4 3 5 2 3 16 5 4 5 5 4 4 5 4 5 5 4 5 4 2 5 4 5 4 4 5 4 4 3 5 3 17 4 5 5 4 1 5 5 5 5 3 5 5 5 4 5 3 5 1 4 5 4 4 4 5 4 18 3 3 5 5 5 3 5 5 5 5 5 4 4 5 5 4 5 3 4 4 5 3 1 4 5 19 5 5 4 2 3 2 5 5 5 5 5 4 3 1 4 4 4 3 4 4 4 5 1 4 5 20 2 5 5 2 5 2 5 5 4 5 5 4 4 4 4 4 5 3 4 4 5 4 2 4 3 21 5 5 1 5 5 5 5 4 4 3 3 2 4 2 1 2 3 2 3 5 1 2 1 22 4 5 5 5 1 5 5 5 4 3 5 5 5 2 4 3 2 1 4 4 3 3 4 5 4 23 5 5 2 5 5 5 5 2 5 4 5 3 4 5 4 3 2 5 4 5 5 5 24 2 5 5 5 3 5 5 4 5 4 4 2 4 5 4 4 5 4 3 4 3 3 2 3 4 25 1 3 3 2 2 4 5 2 5 3 5 4 4 4 5 3 5 2 4 5 3 3 4 5 3 26 1 3 3 3 1 3 4 3 4 4 5 3 3 4 2 2 2 1 2 4 2 3 2 3 3 27 3 4 5 5 5 4 5 4 4 5 5 5 4 4 5 4 5 2 4 4 3 4 4 5 5 28 1 1 2 3 3 5 3 2 3 2 1 3 3 4 2 2 2 2 2 3 1 2 4 1 2 29 3 5 4 3 4 4 5 5 5 5 5 5 4 3 4 3 3 2 2 4 4 3 2 4 4 30 5 5 5 3 4 5 5 5 5 5 5 5 4 3 5 3 5 4 3 5 3 5 3 5 5 31 1 5 1 1 5 3 5 4 5 4 2 4 4 4 2 3 3 5 3 4 3 3 3 32 3 5 3 2 5 5 4 4 4 4 5 4 4 4 4 3 3 3 4 2 2 4 3 4 33 3 3 5 4 3 5 5 4 5 5 5 4 2 4 4 2 3 4 4 5 2 4 4 34 5 4 5 5 5 3 5 5 5 5 4 5 5 1 4 5 5 2 5 5 5 5 1 5 5 35 1 4 5 3 2 4 5 3 4 5 5 4 4 4 4 4 3 2 3 4 4 3 1 4 4 36 1 5 1 1 4 5 4 2 2 4 4 3 1 4 4 2 2 2 5 4 1 2 3 4 37 1 5 5 3 5 5 4 5 5 5 4 4 5 4 4 2 4 4 4 4 2 1 3 4 38 3 4 1 2 1 2 2 3 2 4 2 3 4 1 4 4 3 4 4 4 3 4 1 3 3 39 5 3 3 4 3 3 5 3 4 5 3 4 3 4 3 2 1 3 5 2 4 4 4 4 40 5 4 5 4 3 5 5 4 5 5 5 5 5 3 4 4 3 3 5 5 2 4 1 2 4 41 4 5 5 3 4 2 5 5 3 4 3 4 4 3 3 5 4 3 3 4 3 2 1 3 5 42 3 5 3 2 3 5 5 4 5 5 5 4 5 4 4 5 2 3 4 5 5 1 4 4 43 1 1 3 1 1 1 2 1 5 4 3 2 3 3 1 4 3 4 2 5 4 3 2 3 1 44 2 3 2 1 1 3 5 3 3 4 4 3 3 2 3 3 4 3 3 4 3 3 4 1 3 45 5 5 5 5 5 5 5 5 5 4 5 4 1 5 4 4 4 2 4 5 4 5 5 5 4 46 3 3 5 3 2 5 5 4 4 3 4 4 4 2 3 3 4 2 4 4 2 3 5 4 3 47 4 3 5 2 1 1 3 3 3 3 4 3 3 2 3 3 4 2 4 4 4 4 2 4 3 48 3 5 5 5 2 5 5 5 1 5 5 4 4 4 4 5 5 3 3 2 4 3 1 4 5 49 5 5 5 5 1 5 5 5 4 5 4 5 4 3 3 4 4 4 4 4 4 4 5 4 5 50 1 3 3 1 2 1 5 2 2 1 4 2 3 3 3 4 1 3 4 3 3 1 1 4 1 51 3 4 5 5 4 4 5 4 3 5 4 4 4 3 1 3 1 2 3 4 2 3 3 2 4 52 5 5 5 2 4 2 5 5 5 5 5 5 4 4 5 2 5 2 4 5 4 3 1 5 4 53 4 5 5 4 4 5 5 5 3 5 4 5 2 4 4 4 3 2 2 5 3 4 3 4 3 54 4 5 5 1 3 5 4 2 4 4 5 3 3 4 5 3 4 5 4 4 1 5 5 55 5 1 2 3 5 5 3 5 5 5 4 2 5 4 3 4 5 4 1 1 2 5 56 5 5 5 5 5 5 5 5 4 5 5 5 4 2 5 3 5 5 5 5 5 4 5 5 4 57 5 4 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 1 4 5 5 5 5 5 4 5 5 5 58 5 4 5 1 3 4 5 4 5 5 4 4 5 3 5 3 2 4 5 3 3 4 3 2 59 5 5 5 4 1 5 5 5 4 4 5 5 5 3 5 4 3 2 4 4 3 3 4 4 4 60 2 5 5 5 3 5 5 4 4 5 5 5 4 5 4 4 4 3 3 5 4 5 2 2 4 61 4 1 5 5 5 2 5 4 4 3 5 4 4 5 5 3 3 2 5 5 62 5 5 5 3 3 5 5 4 4 5 4 3 4 4 4 4 3 2 4 5 3 3 4 4 4 63 2 5 1 2 5 5 4 4 4 5 4 4 5 4 4 2 3 5 2 4 1 4 5 64 1 4 1 2 5 4 4 3 5 5 3 5 5 5 4 2 1 4 4 3 1 4 4 65 4 4 5 4 2 5 5 4 5 5 5 4 3 4 5 5 4 4 5 2 5 2 5 5 66 3 5 4 1 5 5 4 5 5 5 4 4 4 4 2 4 5 4 3 1 4 4 67 4 3 5 5 5 3 5 4 5 5 5 5 4 3 5 4 2 3 4 5 4 2 4 4 5 68 3 5 2 2 5 2 4 5 4 4 4 4 4 3 2 2 3 5 3 3 2 3 4 69 1 3 3 1 3 5 3 4 5 5 5 4 3 4 4 3 4 3 2 3 3 1 3 70 5 5 5 4 3 5 5 4 4 5 4 5 3 4 5 4 3 3 3 5 3 3 5 4 3 S 174 227 313 244 192 229 338 287 289 304 303 297 269 235 277 261 230 187 241 300 240 242 176 260 262 n 56 58 69 70 69 61 70 70 70 70 69 70 70 70 70 70 63 69 70 70 69 70 69 69 69 Avg 3,11 3,91 4,54 3,49 2,78 3,75 4,83 4,1 4,13 4,34 4,39 4,24 3,84 3,36 3,96 3,73 3,65 2,71 3,44 4,29 3,48 3,46 2,55 3,77 3,8 StD 1,58 1,14 0,96 1,54 1,38 1,34 0,61 1,05 0,96 0,98 0,81 0,86 0,79 1,23 0,89 0,82 1,3 0,99 0,91 0,82 0,93 1,11 1,36 1,02 1,07
G12 G13 G14 5 4 3 3 5 4 4 4 5 4 5 2 4 3 2 4 3 4 4 4 4 4 5 5 5 4 2 5 4 4 4 3 3 3 3 4 3 5 3 2 4 4 2 4 3 4 4 4 5 4 5 1 4 5 4 5 5 4 4 4 2 3 4 1 4 4 5 5 3 3 3 5 3 4 4 4 2 2 3 5 3 3 5 5 3 2 4 4 2 3 5 1 5 5 4 3 5 4 5 5 4 5 5 3 4 4 4 4 4 5 3 4 3 3 5 3 2 1 4 5 4 3 4 5 4 4 4 5 5 4 5 4 5 3 3 4 3 5 4 5 4 5 4 5 4 4 2 5 5 5 4 2 4 5 2 4 5 3 4 2 4 3 4 4 2 3 5 2 4 4 4 4 4 5 4 4 5 5 4 3 3 5 4 4 3 3 4 3 5 247 199 271 70 51 67 3,53 3,9 4,04 1,03 0,96 0,93
G15 G16 G17 G18 G19 G20 G21 4
4 4 2 1 4 5 3 5 5 4 4 4 5 5 4 4 4 5 5 5 4 3 5 5 4 3 4 5 5 2 4 4 3 3 3 3 3 3 5 2 2 3 3 5 4 2 5 4 2 4 2 5 5 5 4 3 4 3 3 4 2 3 3 2 3 4 4 5 2 3 5 4 2 4 2 2 3 4 4 5 4 2 1 4 3 4 4 2 4 2 3 5 4 1 5 3 3 4 5 4 5 5 4 3 5 5 5 5 4 3 3 5 4 4 3 5 3 4 5 3 4 5 4 2 5 5 3 4 5 4 3 2 3 3 2 2 5 3 5 5 5 2 2 5 5 5 5 5 4 3 5 4 4 4 4 2 2 4 4 4 5 3 5 4 4 3 2 2 1 4 4 5 5 3 3 3 1 2 4 3 1 3 5 5 3 5 3 3 2 5 5 4 5 5 3 3 4 5 4 1 3 5 4 4 5 5 1 4 5 5 4 5 1 2 5 5 5 5 5 4 3 5 4 3 3 4 2 3 4 4 4 1 1 1 4 3 4 5 4 4 1 2 3 2 3 2 2 2 4 4 4 4 5 3 5 5 5 5 5 4 3 3 2 5 3 3 3 4 4 4 3 3 2 4 2 3 4 4 2 2 5 4 4 4 5 2 3 4 5 5 5 5 5 5 5 4 5 5 3 3 4 4 3 5 3 4 2 5 4 5 4 4 4 5 4 4 5 5 3 4 2 2 3 1 3 2 4 4 4 4 5 3 2 2 5 5 5 1 5 2 3 4 4 4 5 5 2 2 5 4 3 5 5 4 1 4 4 4 5 5 5 4 5 5 4 5 5 5 3 5 5 5 5 5 5 2 5 5 3 4 5 3 3 5 3 5 5 4 3 4 4 4 4 4 4 3 3 5 5 2 5 4 4 4 5 4 5 5 4 4 4 2 3 3 2 4 4 4 3 2 4 3 1 3 5 5 5 5 5 4 4 4 5 3 4 3 2 2 5 4 5 5 4 2 3 5 4 4 3 4 3 3 2 2 5 3 5 4 3 5 4 4 4 4 3 3 247 280 268 268 261 214 206 58 70 70 64 65 70 70 4,26 4 3,83 4,19 4,02 3,06 2,94 0,89 0,99 0,9 1,11 1,11 1,23 0,92
20. táblázat: A T2 tábla 82
S 32 123 127 129 154 133 121 115 144 149 116 119 112 118 110 124 146 147 147 129 139 100 128 130 135 129 93 143 83 129 150 106 125 116 152 125 99 131 98 116 141 119 126 91 112 157 126 116 132 142 90 122 141 133 130 114 159 156 126 136 139 114 140 114 112 148 115 139 112 105 141
n 6 34 30 33 34 34 34 31 34 34 34 34 35 35 34 32 35 35 35 34 34 32 34 31 35 35 33 34 35 34 34 32 34 30 35 35 33 34 35 32 34 34 33 35 35 35 34 35 33 34 35 35 35 35 33 30 35 34 33 34 35 29 35 32 33 34 31 34 32 32 35
Avg 5,33 3,62 4,23 3,91 4,53 3,91 3,56 3,71 4,24 4,38 3,41 3,5 3,2 3,37 3,24 3,88 4,17 4,2 4,2 3,79 4,09 3,13 3,76 4,19 3,86 3,69 2,82 4,21 2,37 3,79 4,41 3,31 3,68 3,87 4,34 3,57 3 3,85 2,8 3,63 4,15 3,5 3,82 2,6 3,2 4,49 3,71 3,31 4 4,18 2,57 3,49 4,03 3,8 3,94 3,8 4,54 4,59 3,82 4 3,97 3,93 4 3,56 3,39 4,35 3,71 4,09 3,5 3,28 4,03
StDev 0,52 1,23 0,97 1,21 0,66 1,03 0,82 0,86 0,82 0,89 1,37 1,13 1,23 1,21 1,16 1,21 0,86 1,05 0,96 1,27 1 1,36 1,3 1,17 1 1,11 1,07 0,77 1 1,04 0,86 1,26 1,04 1,17 1,26 1,07 1,48 1,21 1,02 0,94 1,08 1,02 1,1 1,26 1,08 0,89 0,97 1,05 1,17 0,9 1,22 1,12 1,32 1,05 1,25 1,35 0,85 0,99 1,07 1,04 0,92 1,22 0,84 1,22 1,34 0,92 1,16 1 0,98 1,17 0,82
VA 17% 97% 86% 94% 97% 97% 97% 89% 97% 97% 97% 97% 100% 100% 97% 91% 100% 100% 100% 97% 97% 91% 97% 89% 100% 100% 94% 97% 100% 97% 97% 91% 97% 86% 100% 100% 94% 97% 100% 91% 97% 97% 94% 100% 100% 100% 97% 100% 94% 97% 100% 100% 100% 100% 94% 86% 100% 97% 94% 97% 100% 83% 100% 91% 94% 97% 89% 97% 91% 91% 100%
159 157 156 154 152 98 93 91 90 83
35 35 35 35 35 31 30 30 30 29
4,59 4,54 4,53 4,49 4,41 2,82 2,8 2,6 2,57 2,37
1,48 1,37 1,36 1,35 1,34 0,82 0,82 0,82 0,77 0,66
56 45 57 4 34 38 26 43 50 28
12 12 12 12 12 7 2 2 2 61
57 56 4 45 30 26 38 43 50 28
36 10 21 55 64 6 70 8 27 4
A
StDe v 0 0,35 1,04 0,46 0,76 0,74 0,99 0,76 0,52 0,35 1,2 1,31 1,13 0,99 1,16 0,46 1,04 0,74 0,46 1,46 0,53 1,13 1,16 1,16 0,99 1,07 0,71 0,53 0,92 0,74 0,74 1,07 0,46 1,06 1,41 0,71 1,36 0,52 1,06 0,9 0,74 0,83 0,46 1,25 0,92 1,39 0,89 0,53 1,36 0,74 1,28 0,76 0,46 1,13 1,04 1,16 1,06 1,41 0,74 0,76 0,52 1,13 0,64 0,52 0,89 0,76 0,52 0,76 0,93 0,89 0,71 F1 A4 F1 A1
S 5 19 16 21 29 23 21 21 24 21 18 25 11 15 15 15 27 24 24 21 21 16 25 17 25 15 14 26 15 23 27 8 18 18 27 19 12 19 13 21 26 23 16 8 12 30 21 16 25 26 11 25 23 27 18 11 30 29 22 25 25 5 26 15 8 19 13 25 12 11 27
n 1 6 4 6 6 5 5 5 5 5 5 6 6 6 6 4 6 6 6 6 6 4 6 4 6 6 6 6 6 6 6 4 5 5 6 6 5 5 6 6 6 6 5 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 5 4 6 6 6 6 6 2 6 5 4 5 4 6 4 5 6
Avg StDev VA F S n #ZÉ5 RÓ17% 10 2 3,17 OSZTÓ! 0,98 100% 39 8 4 2 67% 34 8 3,5 1,52 100% 38 8 4,83 0,41 100% 36 8 4,6 0,89 83% 35 8 4,2 0,84 83% 31 8 4,2 0,84 83% 32 8 4,8 0,45 83% 37 8 4,2 1,1 83% 39 8 3,6 1,95 83% 32 8 4,17 0,98 100% 32 8 1,83 0,98 100% 31 8 2,5 1,64 100% 31 8 2,5 1,52 100% 30 8 3,75 1,89 67% 38 8 4,5 0,55 100% 34 8 4 1,55 100% 37 8 4 1,1 100% 38 8 3,5 1,38 100% 33 8 3,5 1,64 100% 36 8 4 2 67% 31 8 4,17 1,6 100% 34 8 4,25 1,5 67% 34 8 4,17 1,33 100% 33 8 2,5 1,05 100% 32 8 2,33 1,03 100% 30 8 4,33 0,82 100% 36 8 2,5 1,52 100% 21 8 3,83 0,75 100% 37 8 4,5 0,84 100% 37 8 2 2 67% 32 8 3,6 1,34 83% 34 8 3,6 0,89 83% 35 8 4,5 0,84 100% 35 8 3,17 1,47 100% 34 8 2,4 1,95 83% 25 8 3,8 1,79 83% 37 8 2,17 1,17 100% 21 8 3,5 0,84 100% 27 7 4,33 0,82 100% 37 8 3,83 1,17 100% 31 8 3,2 1,1 83% 38 8 1,33 0,82 100% 23 8 2 0,89 100% 27 8 5 0 100% 34 8 3,5 1,22 100% 30 8 2,67 1,63 100% 24 8 4,17 1,33 100% 33 8 4,33 1,63 100% 35 8 1,83 0,98 100% 22 8 4,17 0,75 100% 32 8 3,83 1,47 100% 38 8 4,5 0,55 100% 33 8 3,6 1,67 83% 30 8 2,75 1,71 67% 34 8 5 0 100% 35 8 4,83 0,41 100% 36 8 3,67 1,51 100% 35 8 4,17 1,6 100% 36 8 4,17 1,33 100% 37 8 2,5 2,12 33% 33 8 4,33 1,03 100% 33 8 3 1,87 83% 35 8 2 1,41 67% 34 8 3,8 1,1 83% 36 8 3,25 1,71 67% 37 8 4,17 0,98 100% 36 8 3 1,41 67% 32 8 2,2 1,1 83% 34 8 4,5 0,84 100% 34 8 338 313 304 187 176 174 70 70 70 58 56 51 4,83 4,54 4,39 2,78 2,71 2,55 1,58 1,54 1,38 0,81 0,79 0,61
Avg 5 4,88 4,25 4,75 4,5 4,38 3,88 4 4,63 4,88 4 4 3,88 3,88 3,75 4,75 4,25 4,63 4,75 4,13 4,5 3,88 4,25 4,25 4,13 4 3,75 4,5 2,63 4,63 4,63 4 4,25 4,38 4,38 4,25 3,13 4,63 2,63 3,86 4,63 3,88 4,75 2,88 3,38 4,25 3,75 3 4,13 4,38 2,75 4 4,75 4,13 3,75 4,25 4,38 4,5 4,38 4,5 4,63 4,13 4,13 4,38 4,25 4,5 4,63 4,5 4 4,25 4,25
1 1 1 1 1 0,89 0,86 0,86 0,86 0,83
30 30 29 29 27 11 8 8 8 5
6 6 6 6 6 4 4 4 4 2
5 5 4,83 4,83 4,8 2 2 1,83 1,83 1,33
2,12 2 2 2 1,95 0,45 0,41 0,41 0 0
1 1 1 1 1 0,67 0,67 0,67 0,67 0,33
39 39 38 38 38 24 23 22 21 21
8 8 8 8 8 8 8 8 8 7
4,88 4,88 4,75 4,75 4,75 3 2,88 2,75 2,63 2,63
1,46 1,41 1,41 1,39 1,36 0,46 0,46 0,46 0,35 0,35
12 12 12 12 12 7 2 2 2 61
45 45 4 4 16 12 31 31 31 61
1 1 1 1 1 2 2 2 2 61
45 45 4 4 8 31 31 12 12 43
61 2 2 2 10 8 4 4 45 45
1 1 1 1 1 2 2 2 2 61
1 1 3 3 3 47 43 50 28 28
1 1 1 1 1 1 1 1 1 39
1 1 3 3 3 47 43 50 28 28
19 57 34 45 36 3 3 3 1 1
VA A+F 25% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 88% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% A3 F4 A4 A4 A3 F5 A4 A5
S 15 58 50 59 65 58 52 53 61 60 50 57 42 46 45 53 61 61 62 54 57 47 59 51 58 47 44 62 36 60 64 40 52 53 62 53 37 56 34 48 63 54 54 31 39 64 51 40 58 61 33 57 61 60 48 45 65 65 57 61 62 38 59 50 42 55 50 61 44 45 61 G4 A2 A5 F5
n 3 14 12 14 14 13 13 13 13 13 13 14 14 14 14 12 14 14 14 14 14 12 14 12 14 14 14 14 14 14 14 12 13 13 14 14 13 13 14 13 14 14 13 14 14 14 14 14 14 14 14 14 14 14 13 12 14 14 14 14 14 10 14 13 12 13 12 14 12 13 14 G9 A1 G4 F7
Avg StDev VA 5 0 21% 4,14 1,1 100% 4,17 1,34 86% 4,21 1,19 100% 4,64 0,63 100% 4,46 0,78 93% 4 0,91 93% 4,08 0,76 93% 4,69 0,48 93% 4,62 0,77 93% 3,85 1,46 93% 4,07 1,14 100% 3 1,47 100% 3,29 1,44 100% 3,21 1,42 100% 4,42 1,16 86% 4,36 0,84 100% 4,36 1,15 100% 4,43 0,85 100% 3,86 1,41 100% 4,07 1,21 100% 3,92 1,38 86% 4,21 1,31 100% 4,25 1,22 86% 4,14 1,1 100% 3,36 1,28 100% 3,14 1,1 100% 4,43 0,65 100% 2,57 1,16 100% 4,29 0,83 100% 4,57 0,76 100% 3,33 1,67 86% 4 0,91 93% 4,08 1,04 93% 4,43 1,16 100% 3,79 1,19 100% 2,85 1,57 93% 4,31 1,18 93% 2,43 1,09 100% 3,69 0,85 93% 4,5 0,76 100% 3,86 0,95 100% 4,15 1,07 93% 2,21 1,31 100% 2,79 1,12 100% 4,57 1,09 100% 3,64 1,01 100% 2,86 1,1 100% 4,14 1,29 100% 4,36 1,15 100% 2,36 1,22 100% 4,07 0,73 100% 4,36 1,08 100% 4,29 0,91 100% 3,69 1,25 93% 3,75 1,48 86% 4,64 0,84 100% 4,64 1,08 100% 4,07 1,14 100% 4,36 1,15 100% 4,43 0,94 100% 3,8 1,4 71% 4,21 0,8 100% 3,85 1,34 93% 3,5 1,51 86% 4,23 0,93 93% 4,17 1,19 86% 4,36 0,84 100% 3,67 1,15 86% 3,46 1,39 93% 4,36 0,74 100% A1 G13 G9 F1
1 1 1 1 1 1 1 1 1 0,88
65 65 65 64 64 37 36 34 33 31
14 14 14 14 14 12 12 12 12 10
4,69 4,64 4,64 4,64 4,62 2,79 2,57 2,43 2,36 2,21
1,67 1,57 1,51 1,48 1,47 0,74 0,73 0,65 0,63 0,48
1 1 1 1 1 1 1 1 1 39
4 4 4 30 30 36 28 38 50 43
1 1 1 1 1 2 2 2 2 61
8 4 4 4 9 44 28 38 50 43
31 36 64 55 12 70 51 27 4 8
G
S 17 65 77 70 89 75 69 62 83 89 66 62 70 72 65 71 85 86 85 75 82 53 69 79 77 82 49 81 47 69 86 66 73 63 90 72 62 75 64 68 78 65 72 60 73 93 75 76 74 81 57 65 80 73 82 69 94 91 69 75 77 76 81 64 70 93 65 78 68 60 80
n 3 20 18 19 20 21 21 18 21 21 21 20 21 21 20 20 21 21 21 20 20 20 20 19 21 21 19 20 21 20 20 20 21 17 21 21 20 21 21 19 20 20 20 21 21 21 20 21 19 20 21 21 21 21 20 18 21 20 19 20 21 19 21 19 21 21 19 20 20 19 21
Avg StDev VA 5,67 0,58 14% 3,25 1,21 95% 4,28 0,67 86% 3,68 1,2 90% 4,45 0,69 95% 3,57 1,03 100% 3,29 0,64 100% 3,44 0,86 86% 3,95 0,86 100% 4,24 0,94 100% 3,14 1,28 100% 3,1 0,97 95% 3,33 1,06 100% 3,43 1,08 100% 3,25 0,97 95% 3,55 1,15 95% 4,05 0,86 100% 4,1 1 100% 4,05 1,02 100% 3,75 1,21 95% 4,1 0,85 95% 2,65 1,14 95% 3,45 1,23 95% 4,16 1,17 90% 3,67 0,91 100% 3,9 0,94 100% 2,58 1,02 90% 4,05 0,83 95% 2,24 0,89 100% 3,45 1,05 95% 4,3 0,92 95% 3,3 0,98 95% 3,48 1,08 100% 3,71 1,26 81% 4,29 1,35 100% 3,43 0,98 100% 3,1 1,45 95% 3,57 1,16 100% 3,05 0,92 100% 3,58 1,02 90% 3,9 1,21 95% 3,25 1,02 95% 3,6 1,1 95% 2,86 1,2 100% 3,48 0,98 100% 4,43 0,75 100% 3,75 0,97 95% 3,62 0,92 100% 3,89 1,1 90% 4,05 0,69 95% 2,71 1,23 100% 3,1 1,18 100% 3,81 1,44 100% 3,48 1,03 100% 4,1 1,25 95% 3,83 1,29 86% 4,48 0,87 100% 4,55 0,94 95% 3,63 1,01 90% 3,75 0,91 95% 3,67 0,8 100% 4 1,15 90% 3,86 0,85 100% 3,37 1,12 90% 3,33 1,28 100% 4,43 0,93 100% 3,42 1,07 90% 3,9 1,07 95% 3,4 0,88 95% 3,16 1,01 90% 3,81 0,81 100%
1 1 1 1 1 0,86 0,86 0,86 0,86 0,71
94 93 93 91 90 60 57 53 49 47
21 21 21 21 21 19 18 18 18 17
4,55 4,48 4,45 4,43 4,43 2,86 2,71 2,65 2,58 2,24
1,45 1,44 1,35 1,29 1,28 0,75 0,69 0,69 0,67 0,64
1 1 1 1 1 0,9 0,86 0,86 0,86 0,81
1 1 1 1 1 2 2 2 2 61
56 45 45 57 34 43 50 21 26 28
5 5 5 5 5 3 2 2 2 33
57 56 4 45 45 43 50 21 26 28
36 52 34 55 64 45 4 4 2 6
5 5 5 5 5 3 2 2 2 33
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 S n Avg StD
A1
A2
A3
A4
A5
A6
F1
F2
F3
F4
F5
F6
F7
F8
G1
G2
G3
G4
G5
G6
G7
G8
G9
G10
G11
G12
G13
G14
G15
G16
G17
G18
G19
G20
G21
632 187 3,38 1,63
732 178 4,11 1,18
964 205 4,7 0,79
819 210 3,9 1,45
696 207 3,36 1,33
737 182 4,05 1,23
1023 210 4,87 0,54
923 210 4,4 0,89
881 210 4,2 0,89
928 210 4,42 0,96
944 207 4,56 0,67
956 210 4,55 0,79
818 210 3,9 0,85
777 210 3,7 1,09
888 210 4,23 0,85
857 210 4,08 0,87
723 187 3,87 1,23
578 208 2,78 1,07
752 208 3,62 0,9
910 210 4,33 0,93
724 207 3,5 0,92
730 210 3,48 1,09
529 207 2,56 1,35
810 207 3,91 1,05
864 207 4,17 1,05
744 210 3,54 1,01
392 100 3,92 0,93
864 202 4,28 0,96
805 188 4,28 1,07
840 210 4 0,99
529 139 3,81 0,96
805 192 4,19 1,11
800 193 4,15 1,1
638 210 3,04 1,27
714 210 3,4 0,94
21. táblázat: A T1T2T3 tábla
83
S 188 386 401 383 449 414 375 352 430 450 372 366 357 372 341 368 448 447 430 392 428 310 412 390 403 401 289 439 253 398 446 351 391 363 469 390 311 412 338 358 432 371 404 360 363 471 412 379 412 430 265 379 417 415 393 362 475 471 387 424 420 346 425 348 337 438 364 422 366 324 429 27514
n 40 100 92 97 100 101 102 96 102 102 102 101 102 103 100 94 103 103 103 101 100 95 101 92 103 103 97 101 103 100 100 96 102 91 103 103 97 102 103 94 100 100 101 103 103 103 102 103 100 100 103 103 103 103 97 89 103 101 98 101 103 85 103 93 96 100 92 100 95 95 103 7011
Avg 4,7 3,86 4,36 3,95 4,49 4,1 3,68 3,67 4,22 4,41 3,65 3,62 3,5 3,61 3,41 3,91 4,35 4,34 4,17 3,88 4,28 3,26 4,08 4,24 3,91 3,89 2,98 4,35 2,46 3,98 4,46 3,66 3,83 3,99 4,55 3,79 3,21 4,04 3,28 3,81 4,32 3,71 4 3,5 3,52 4,57 4,04 3,68 4,12 4,3 2,57 3,68 4,05 4,03 4,05 4,07 4,61 4,66 3,95 4,2 4,08 4,07 4,13 3,74 3,51 4,38 3,96 4,22 3,85 3,41 4,17 3,92
StD 1,52 1,26 1,01 1,28 0,83 0,91 0,99 1,11 0,89 0,88 1,39 1,13 1,18 1,14 1,22 1,24 0,89 0,97 1,07 1,26 0,95 1,45 1,16 1,15 1,01 1,09 1,3 0,74 1 1,08 0,83 1,18 0,99 1,16 0,98 1,16 1,47 1,16 1,18 0,99 1,09 1,04 1,06 1,36 1,08 0,88 0,94 0,99 1,2 0,81 1,32 1,21 1,31 1,03 1,12 1,25 0,76 0,83 1,01 0,99 0,93 1,16 0,81 1,21 1,31 0,98 1,14 0,95 0,96 1,23 0,84
ReQ 38% 95% 88% 92% 95% 96% 97% 91% 97% 97% 97% 96% 97% 98% 95% 90% 98% 98% 98% 96% 95% 90% 96% 88% 98% 98% 92% 96% 98% 95% 95% 91% 97% 87% 98% 98% 92% 97% 98% 90% 95% 95% 96% 98% 98% 98% 97% 98% 95% 95% 98% 98% 98% 98% 92% 85% 98% 96% 93% 96% 98% 81% 98% 89% 91% 95% 88% 95% 90% 90% 98% 95%
A
S 27 69 62 65 86 80 71 64 77 72 63 73 49 52 51 45 85 75 70 66 73 57 76 53 77 55 49 79 44 71 85 31 68 58 86 63 43 72 56 61 81 79 65 56 50 90 73 65 78 81 38 81 69 81 60 42 90 89 72 82 79 20 82 54 33 59 46 77 48 43 85
475 471 471 469 450 311 310 289 265 253
103 103 103 103 103 92 92 91 89 85
4,66 4,61 4,57 4,55 4,49 3,26 3,21 2,98 2,57 2,46
1,47 1,45 1,39 1,36 1,32 0,83 0,81 0,81 0,76 0,74
0,98 0,98 0,98 0,98 0,98 0,88 0,88 0,87 0,85 0,81
90 90 89 86 86 42 38 33 31 20
56 45 45 34 9 36 21 26 50 28
13 13 13 13 13 2 2 33 55 61
57 56 45 34 4 21 36 26 50 28
36 21 10 43 50 57 62 49 56 27
13 13 13 13 13 2 2 33 55 61
45 45 57 4 4 55 50 64 31 61
n 6 17 15 18 18 17 17 17 17 17 17 18 18 18 18 12 18 18 18 18 18 14 18 12 18 18 18 18 18 18 18 12 17 15 18 18 15 17 18 16 18 18 17 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 15 12 18 18 18 18 18 6 18 15 12 15 12 18 12 15 18
Avg 4,5 4,06 4,13 3,61 4,78 4,71 4,18 3,76 4,53 4,24 3,71 4,06 2,72 2,89 2,83 3,75 4,72 4,17 3,89 3,67 4,06 4,07 4,22 4,42 4,28 3,06 2,72 4,39 2,44 3,94 4,72 2,58 4 3,87 4,78 3,5 2,87 4,24 3,11 3,81 4,5 4,39 3,82 3,11 2,78 5 4,06 3,61 4,33 4,5 2,11 4,5 3,83 4,5 4 3,5 5 4,94 4 4,56 4,39 3,33 4,56 3,6 2,75 3,93 3,83 4,28 4 2,87 4,72 1023 210 4,87 1,63
StD 1,38 0,34 0,88 0,38 0,56 0,78 1,1 0,74 0,46 0,2 0,83 0,93 1,06 0,82 0,95 0,41 0,78 0,64 0,55 1,39 0,49 1,12 1,04 1,13 0,95 0,94 1 0,49 0,78 0,48 0,77 0,86 0,46 0,83 0,87 0,66 1,29 0,44 1,24 1,12 0,51 0,8 0,46 1,2 0,95 1,35 0,78 0,78 1,34 0,59 1,41 0,69 0,44 1 0,96 1,04 0,88 0,92 0,72 0,58 0,58 1,07 0,53 0,59 0,87 0,66 0,46 0,58 0,69 0,71 0,58 964 210 4,7 1,45
ReQ 33% 94% 83% 100% 100% 94% 94% 94% 94% 94% 94% 100% 100% 100% 100% 67% 100% 100% 100% 100% 100% 78% 100% 67% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 67% 94% 83% 100% 100% 83% 94% 100% 89% 100% 100% 94% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 83% 67% 100% 100% 100% 100% 100% 33% 100% 83% 67% 83% 67% 100% 67% 83% 100% 956 210 4,56 1,35
18 18 18 18 18 12 12 12 12 6
5 5 4,94 4,78 4,78 2,72 2,72 2,58 2,44 2,11
1,41 1,39 1,35 1,34 1,29 0,44 0,41 0,38 0,34 0,2
3 3 3 3 3 15 15 15 15 61
45 45 57 4 4 12 12 31 28 50
50 19 45 48 36 37 15 3 1 9
F
S 55 117 107 116 112 107 96 102 113 119 109 101 98 100 93 115 109 112 113 99 111 97 103 104 99 102 95 111 67 116 111 103 103 106 112 107 84 114 80 80 115 99 113 97 89 105 98 86 104 109 72 103 114 103 92 103 107 112 107 111 111 102 102 107 100 109 113 110 103 105 106 529 139 2,78 0,67
n 12 24 24 24 24 24 24 24 24 24 24 24 24 24 24 24 24 24 24 24 24 24 24 24 24 24 24 24 24 24 24 24 24 24 24 24 24 24 24 21 24 24 24 24 24 24 24 24 24 24 24 24 24 24 24 24 24 24 24 24 24 24 24 24 24 24 24 24 24 24 24 392 100 2,56 0,54
Avg 4,58 4,88 4,46 4,83 4,67 4,46 4 4,25 4,71 4,96 4,54 4,21 4,08 4,17 3,88 4,79 4,54 4,67 4,71 4,13 4,63 4,04 4,29 4,33 4,13 4,25 3,96 4,63 2,79 4,83 4,63 4,29 4,29 4,42 4,67 4,46 3,5 4,75 3,33 3,81 4,79 4,13 4,71 4,04 3,71 4,38 4,08 3,58 4,33 4,54 3 4,29 4,75 4,29 3,83 4,29 4,46 4,67 4,46 4,63 4,63 4,25 4,25 4,46 4,17 4,54 4,71 4,58 4,29 4,38 4,42
StD 1,56 1,29 0,84 1,29 0,96 0,88 0,82 1,01 0,93 0,96 1,28 1,11 1,03 1,04 1,15 1,2 0,99 0,93 1,06 1,19 0,91 1,28 1,14 1,17 0,93 0,88 1,13 0,79 0,91 1,12 0,9 0,99 1,04 1,29 1,1 1,14 1,44 1,16 1,06 0,97 1,28 1 1,13 1,24 1 0,74 0,95 0,93 1,17 0,71 1,21 1,25 1,42 1,08 1,12 1,24 0,79 0,89 0,91 1,02 0,88 1,14 0,86 1,21 1,3 0,94 1,16 1,05 0,94 1,14 0,89 F1 A4 F1 A1
1 1 1 1 1 0,67 0,67 0,67 0,67 0,33
119 117 116 116 115 84 80 80 72 67
24 24 24 24 24 24 24 24 24 21
4,96 4,88 4,83 4,83 4,79 3,58 3,5 3,33 3 2,79
1,44 1,42 1,3 1,29 1,29 0,82 0,79 0,79 0,74 0,71
1 1 1 1 1 1 1 1 1 0,88
201 198 198 197 196 133 127 122 111 110
3 3 3 3 3 15 15 15 15 61
9 1 3 3 15 36 38 38 50 28
1 1 1 1 1 1 1 1 1 39
9 1 3 3 15 47 36 38 50 28
36 52 64 33 3 6 27 56 45 49
1 1 1 1 1 1 1 1 1 39
57 4 4 56 30 64 36 61 28 50
529 178 3,04 0,79
ReQ A+F S n 50% 82 18 100% 186 41 100% 169 39 100% 181 42 100% 198 42 100% 187 41 100% 167 41 100% 166 41 100% 190 41 100% 191 41 100% 172 41 100% 174 42 100% 147 42 100% 152 42 100% 144 42 100% 160 36 100% 194 42 100% 187 42 100% 183 42 100% 165 42 100% 184 42 100% 154 38 100% 179 42 100% 157 36 100% 176 42 100% 157 42 100% 144 42 100% 190 42 100% 111 42 100% 187 42 100% 196 42 100% 134 36 100% 171 41 100% 164 39 100% 198 42 100% 170 42 100% 127 39 100% 186 41 100% 136 42 88% 141 37 100% 196 42 100% 178 42 100% 178 41 100% 153 42 100% 139 42 100% 195 42 100% 171 42 100% 151 42 100% 182 42 100% 190 42 100% 110 42 100% 184 42 100% 183 42 100% 184 42 100% 152 39 100% 145 36 100% 197 42 100% 201 42 100% 179 42 100% 193 42 100% 190 42 100% 122 30 100% 184 42 100% 161 39 100% 133 36 100% 168 39 100% 159 36 100% 187 42 100% 151 36 100% 148 39 100% 191 42 A3 F6 G9 G9 A4 A4 A2 G17 A3 F5 G20 G4 A4 G9 A3 F5
Avg 4,56 4,54 4,33 4,31 4,71 4,56 4,07 4,05 4,63 4,66 4,2 4,14 3,5 3,62 3,43 4,44 4,62 4,45 4,36 3,93 4,38 4,05 4,26 4,36 4,19 3,74 3,43 4,52 2,64 4,45 4,67 3,72 4,17 4,21 4,71 4,05 3,26 4,54 3,24 3,81 4,67 4,24 4,34 3,64 3,31 4,64 4,07 3,6 4,33 4,52 2,62 4,38 4,36 4,38 3,9 4,03 4,69 4,79 4,26 4,6 4,52 4,07 4,38 4,13 3,69 4,31 4,42 4,45 4,19 3,79 4,55 G13 G13 G9 F1
StD 1,5 0,84 1,22 1,18 0,55 0,74 1,08 1,14 0,62 0,69 1,38 0,95 1,38 1,29 1,33 1,13 0,66 1,02 1,08 1,37 1,01 1,33 1,19 1,13 1,06 1,34 1,38 0,63 1,1 0,83 0,69 1,45 0,8 0,92 0,74 1,15 1,53 0,98 1,36 1,02 0,61 0,85 0,85 1,53 1,18 1,06 0,95 1,08 1,22 0,89 1,48 0,7 1,08 0,85 1,12 1,28 0,72 0,72 1,06 0,8 0,8 1,23 0,66 1,13 1,33 1,06 0,94 0,74 0,89 1,28 0,59
ReQ 43% 98% 93% 100% 100% 98% 98% 98% 98% 98% 98% 100% 100% 100% 100% 86% 100% 100% 100% 100% 100% 90% 100% 86% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 86% 98% 93% 100% 100% 93% 98% 100% 88% 100% 100% 98% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 93% 86% 100% 100% 100% 100% 100% 71% 100% 93% 86% 93% 86% 100% 86% 93% 100%
42 42 42 42 42 36 36 36 36 30
4,79 4,71 4,71 4,69 4,67 3,31 3,26 3,24 2,64 2,62
1,53 1,53 1,48 1,45 1,38 0,63 0,62 0,61 0,59 0,55
3 3 3 3 3 15 15 15 15 61
57 4 4 56 30 44 36 38 28 50
36 43 50 31 12 27 8 40 70 4
G
S 106 200 232 202 251 227 208 186 240 259 200 192 210 220 197 208 254 260 247 227 244 156 233 233 227 244 145 249 142 211 250 217 220 199 271 220 184 226 202 217 236 193 226 207 224 276 241 228 230 240 155 195 234 231 241 217 278 270 208 231 230 224 241 187 204 270 205 235 215 176 238
n 22 59 53 55 58 60 61 55 61 61 61 59 60 61 58 58 61 61 61 59 58 57 59 56 61 61 55 59 61 58 58 60 61 52 61 61 58 61 61 57 58 58 60 61 61 61 60 61 58 58 61 61 61 61 58 53 61 59 56 59 61 55 61 54 60 61 56 58 59 56 61
Avg 4,82 3,39 4,38 3,67 4,33 3,78 3,41 3,38 3,93 4,25 3,28 3,25 3,5 3,61 3,4 3,59 4,16 4,26 4,05 3,85 4,21 2,74 3,95 4,16 3,72 4 2,64 4,22 2,33 3,64 4,31 3,62 3,61 3,83 4,44 3,61 3,17 3,7 3,31 3,81 4,07 3,33 3,77 3,39 3,67 4,52 4,02 3,74 3,97 4,14 2,54 3,2 3,84 3,79 4,16 4,09 4,56 4,58 3,71 3,92 3,77 4,07 3,95 3,46 3,4 4,43 3,66 4,05 3,64 3,14 3,9
StD 1,56 1,29 0,84 1,29 0,96 0,88 0,82 1,01 0,93 0,96 1,28 1,11 1,03 1,04 1,15 1,2 0,99 0,93 1,06 1,19 0,91 1,28 1,14 1,17 0,93 0,88 1,13 0,79 0,91 1,12 0,9 0,99 1,04 1,29 1,1 1,14 1,44 1,16 1,06 0,97 1,28 1 1,13 1,24 1 0,74 0,95 0,93 1,17 0,71 1,21 1,25 1,42 1,08 1,12 1,24 0,79 0,89 0,91 1,02 0,88 1,14 0,86 1,21 1,3 0,94 1,16 1,05 0,94 1,14 0,89
ReQ 35% 94% 84% 87% 92% 95% 97% 87% 97% 97% 97% 94% 95% 97% 92% 92% 97% 97% 97% 94% 92% 90% 94% 89% 97% 97% 87% 94% 97% 92% 92% 95% 97% 83% 97% 97% 92% 97% 97% 90% 92% 92% 95% 97% 97% 97% 95% 97% 92% 92% 97% 97% 97% 97% 92% 84% 97% 94% 89% 94% 97% 87% 97% 86% 95% 97% 89% 92% 94% 89% 97%
1 1 1 1 1 0,86 0,86 0,86 0,86 0,71
278 276 271 270 270 176 156 155 145 142
61 61 61 61 61 55 54 53 53 52
4,58 4,56 4,52 4,44 4,43 3,14 2,74 2,64 2,54 2,33
1,44 1,42 1,3 1,29 1,29 0,82 0,79 0,79 0,74 0,71
0,97 0,97 0,97 0,97 0,97 0,87 0,86 0,84 0,84 0,83
3 3 3 3 3 15 15 15 15 61
56 45 34 57 57 69 21 50 26 28
6 6 6 6 6 3 63 2 2 33
57 56 45 34 65 69 21 26 50 28
36 52 64 33 3 6 27 56 45 49
6 6 6 6 6 3 63 2 2 33
Kérdés
Külső minta átlag
szórás
Teljes iskolai átlag átlag
szórás
Alsó átlag
Felső szórás
átlag
3 6 7 8 9 15 18 21 27 38 41 50 AR
4,36 3,85 3,95 3,75 4,53 4 4,22 4,02 3,93 3,38 4,56 3,08 3,97
0,85 0,92 0,99 1,09 0,78 1,03 0,93 0,96 1,02 0,93 0,82 1,38 0,98
3,91 3,56 3,71 4,24 4,38 3,88 4,2 3,13 4,21 2,8 3,5 2,57 3,67
1,21 0,82 0,86 0,82 0,89 1,21 0,96 1,36 0,77 1,02 1,02 1,22 1,01
4 14 23 33 45 53 65 69 BE
3,88 3,99 4,16 4,46 4,4 4,61 4,45 3,98 4,24
1 1,22 1,21 0,99 0,85 0,82 0,84 1,05 1
4,53 3,24 4,19 3,87 4,49 3,8 4,35 3,28 3,97
0,66 1,16 1,17 1,17 0,89 1,05 0,92 1,17 1,02
1 5 10 13 24 28 31 32 60 KO
3,78 3,96 3,81 3,52 3,92 2,49 3,62 3,78 3,84 3,64
1,26 1,04 1,27 1,15 1,04 1,1 1,28 1,12 0,95 1,13
3,62 3,91 3,41 3,37 3,86 2,37 3,31 3,68 3,97 3,5
1,23 1,03 1,37 1,21 1 1 1,26 1,04 0,92 1,12
2 20 35 36 37 40 42 43 48 52 54 55 61 63 64 66 68 KV
4,08 4,08 3,56 3,4 3,7 4,41 3,83 3,67 4,18 4,14 3,95 3,9 4,01 3,57 3,75 3,78 3,47 3,85
1,03 1,04 1,11 1,38 1,29 1,04 0,85 1,13 0,99 1,16 1,28 1,34 1,34 1,21 1,36 1,21 0,99 1,16
4,23 4,09 3,57 3 3,85 4,15 3,82 2,6 4 4,03 3,94 3,8 3,93 3,56 3,39 3,71 3,5 3,72
0,97 1 1,07 1,48 1,21 1,08 1,1 1,26 1,17 1,32 1,25 1,35 1,22 1,22 1,34 1,16 0,98 1,19
16 19 30 34 47 56 57 MV
4,69 4,02 4,7 4,52 4,22 4,59 4,58 4,47
0,68 1,1 0,74 0,84 0,88 0,84 0,87 0,85
4,17 3,79 4,41 4,34 3,31 4,54 4,59 4,17
0,86 1,27 0,86 1,26 1,05 0,85 0,99 1,02
11 12 17 22 25 29 44 46 49 51 58 59 62 67 70 VS KLÍM A
3,6 3,55 3,96 3,55 3,49 4,06 3,45 3,75 3,99 3,72 4,07 3,86 3,96 4,02 4,17 3,81 3,93
1,13 1,12 1,16 1,3 1 1,07 1,04 1,09 0,99 1 1,04 1,07 1,01 1,12 0,92 1,07 1,06
3,5 3,2 4,2 3,76 3,69 3,79 3,2 3,71 4,18 3,49 3,82 4 4 4,09 4,03 3,78 3,75
1,13 1,23 1,05 1,3 1,11 1,04 1,08 0,97 0,9 1,12 1,07 1,04 0,84 1 0,82 1,05 1,08
Arculat 3,5 1,52 4,75 4,2 0,84 3,88 4,2 0,84 4 4,8 0,45 4,63 4,2 1,1 4,88 3,75 1,89 4,75 4 1,1 4,75 4 2 3,88 4,33 0,82 4,5 2,17 1,17 2,63 3,83 1,17 3,88 1,83 0,98 2,75 3,73 1,15 4,1 Beleszólás 4,83 0,41 4,5 2,5 1,52 3,75 4,25 1,5 4,25 3,6 0,89 4,38 5 0 4,25 4,5 0,55 4,13 3,8 1,1 4,5 2,2 1,1 4,25 3,84 0,88 4,25 Kommunikáció 3,17 0,98 4,88 4,6 0,89 4,38 3,6 1,95 4 2,5 1,64 3,88 4,17 1,33 4,13 2,5 1,52 2,63 2 2 4 3,6 1,34 4,25 4,17 1,33 4,63 3,37 1,44 4,08 Kollégákhoz való viszony 4 2 4,25 3,5 1,64 4,5 3,17 1,47 4,25 2,4 1,95 3,13 3,8 1,79 4,63 4,33 0,82 4,63 3,2 1,1 4,75 1,33 0,82 2,88 4,17 1,33 4,13 3,83 1,47 4,75 3,6 1,67 3,75 2,75 1,71 4,25 2,5 2,12 4,13 3 1,87 4,38 2 1,41 4,25 3,25 1,71 4,63 3 1,41 4 3,17 1,55 4,19 Munkához való viszony 4,5 0,55 4,25 3,5 1,38 4,13 4,5 0,84 4,63 4,5 0,84 4,38 2,67 1,63 3 5 0 4,38 4,83 0,41 4,5 4,21 0,81 4,18 Vezetési stílus 4,17 0,98 4 1,83 0,98 3,88 4 1,55 4,63 4,17 1,6 4,25 2,5 1,05 4 3,83 0,75 4,63 2 0,89 3,38 3,5 1,22 3,75 4,33 1,63 4,38 4,17 0,75 4 3,67 1,51 4,38 4,17 1,6 4,5 4,33 1,03 4,13 4,17 0,98 4,5 4,5 0,84 4,25 3,69 1,16 4,18 3,58 1,22 4,15
26 39
2,98 3,65
1,27 1,05
2,82 3,63
1,07 0,94
2,33 3,5
1,03 0,84
Top1 Top2 Top3 Top4 Top5 Les s 5 Les s 4 Les s 3 Les s 2 Les s 1
4,7 4,69 4,61 4,59 4,58 3,4 3,38 3,08 2,98 2,49
1,38 1,38 1,36 1,34 1,34 0,82 0,82 0,78 0,74 0,68
4,59 4,54 4,53 4,49 4,41 2,82 2,8 2,6 2,57 2,37
1,48 1,37 1,36 1,35 1,34 0,82 0,82 0,82 0,77 0,66
5 5 4,83 4,83 4,8 2 2 1,83 1,83 1,33
2,12 2 2 2 1,95 0,45 0,41 0,41 0 0
Top1 Top2 Top3 Top4 Top5 Les s 5 Les s 4 Les s 3 Les s 2 Les s 1
30 16 53 56 57 36 38 50 26 28
50 50 64 55 55 41 41 9 30 16
57 56 4 45 30 26 38 43 50 28
36 10 21 55 64 6 70 8 27 4
45 45 4 4 8 31 31 50 50 43
61 21 21 21 10 8 4 4 45 45
Max Min
4,47 3,64
1,16 0,85
4,17 3,5
1,19 1,01
4,21 3,17
1,55 0,81
Max Min
MV KO
KV 3
MV KO
KV AR
MV KV
KV MV
3,75 3,86
Ált. Isk. (A+F)
Gimnázium
szórás
átlag
szórás
átlag
szórás
0,46 0,99 0,76 0,52 0,35 0,46 0,46 1,13 0,53 1,06 0,83 1,28 0,74
4,21 4 4,08 4,69 4,62 4,42 4,43 3,92 4,43 2,43 3,86 2,36 3,95
1,19 0,91 0,76 0,48 0,77 1,16 0,85 1,38 0,65 1,09 0,95 1,22 0,95
3,68 3,29 3,44 3,95 4,24 3,55 4,05 2,65 4,05 3,05 3,25 2,71 3,49
1,2 0,64 0,86 0,86 0,94 1,15 1,02 1,14 0,83 0,92 1,02 1,23 0,98
0,76 1,16 1,16 1,06 1,39 1,13 0,76 0,89 1,04
4,64 3,21 4,25 4,08 4,57 4,29 4,23 3,46 4,09
0,63 1,42 1,22 1,04 1,09 0,91 0,93 1,39 1,08
4,45 3,25 4,16 3,71 4,43 3,48 4,43 3,16 3,88
0,69 0,97 1,17 1,26 0,75 1,03 0,93 1,01 0,98
0,35 0,74 1,2 0,99 0,99 0,92 1,07 0,46 0,52 0,8
4,14 4,46 3,85 3,29 4,14 2,57 3,33 4 4,43 3,8
1,1 0,78 1,46 1,44 1,1 1,16 1,67 0,91 0,94 1,17
3,25 3,57 3,14 3,43 3,67 2,24 3,3 3,48 3,67 3,3
1,21 1,03 1,28 1,08 0,91 0,89 0,98 1,08 0,8 1,03
1,04 0,53 0,71 1,36 0,52 0,74 0,46 1,25 1,36 0,46 1,04 1,16 1,13 0,52 0,89 0,52 0,93 0,86
4,17 4,07 3,79 2,85 4,31 4,5 4,15 2,21 4,14 4,36 3,69 3,75 3,8 3,85 3,5 4,17 3,67 3,82
1,34 1,21 1,19 1,57 1,18 0,76 1,07 1,31 1,29 1,08 1,25 1,48 1,4 1,34 1,51 1,19 1,15 1,25
4,28 4,1 3,43 3,1 3,57 3,9 3,6 2,86 3,89 3,81 4,1 3,83 4 3,37 3,33 3,42 3,4 3,65
0,67 0,85 0,98 1,45 1,16 1,21 1,1 1,2 1,1 1,44 1,25 1,29 1,15 1,12 1,28 1,07 0,88 1,13
1,04 1,46 0,74 1,41 0,53 1,06 1,41 1,09
4,36 3,86 4,57 4,43 2,86 4,64 4,64 4,19
0,84 1,41 0,76 1,16 1,1 0,84 1,08 1,03
4,05 3,75 4,3 4,29 3,62 4,48 4,55 4,15
0,86 1,21 0,92 1,35 0,92 0,87 0,94 1,01
1,31 1,13 0,74 1,16 1,07 0,74 0,92 0,89 0,74 0,76 0,74 0,76 0,64 0,76 0,71 0,87 0,88
4,07 3 4,36 4,21 3,36 4,29 2,79 3,64 4,36 4,07 4,07 4,36 4,21 4,36 4,36 3,97 3,93
1,14 1,47 1,15 1,31 1,28 0,83 1,12 1,01 1,15 0,73 1,14 1,15 0,8 0,84 0,74 1,06 1,1
3,1 3,33 4,1 3,45 3,9 3,45 3,48 3,75 4,05 3,1 3,63 3,75 3,86 3,9 3,81 3,64 3,64
0,97 1,06 1 1,23 0,94 1,05 0,98 0,97 0,69 1,18 1,01 0,91 0,85 1,07 0,81 0,98 1,03
0,71 0,9
3,14 3,69
1,1 0,85
2,58 3,58
1,02 1,02
1,46 1,41 1,41 1,39 1,36 0,46 0,46 0,46 0,35 0,35
4,69 4,64 4,64 4,64 4,62 2,79 2,57 2,43 2,36 2,21
1,67 1,57 1,51 1,48 1,47 0,74 0,73 0,65 0,63 0,48
4,55 4,48 4,45 4,43 4,43 2,86 2,71 2,65 2,58 2,24
1,45 1,44 1,35 1,29 1,28 0,75 0,69 0,69 0,67 0,64
19 57 34 45 36 3 3 3 9 9
8 4 4 4 9 44 28 38 50 43
31 36 64 55 12 70 51 27 4 8
57 56 4 45 45 43 50 21 26 28
36 52 34 55 64 45 4 4 2 6
1,09 0,74
4,19 3,8
1,25 0,95
4,15 3,3
1,13 0,98
MV AR
MV KO
KV AR
MV KO
KV BE
Item értéke 4,88 4,88 4,75 4,75 4,75 3 2,88 2,75 2,63 2,63
Item sorszáma 9 9 3 3 3 47 43 50 38 38
Alskála értéke 4,25 4,08
Alskála jele BE KO
22. táblázat: A T2Alskálák tábla 84
Kérdés
Külső minta átlag
szórás
Teljes iskolai átlag átlag
szórás
Alsó átlag
Felső szórás
átlag
3 6 7 8 9 15 18 21 27 38 41 50 AR
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
-0,03 0,2 0,15 0,11 -0,01 -0,13 0,02 0,09 -0,22 -0,14 -0,22 -0,25 -0,03
-0,08 -0,17 -0,08 -0,14 0,02 0,01 -0,19 -0,06 0,06 0,09 0,03 -0,14 -0,05
4 14 23 33 45 53 65 69 BE
0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0 0 0
0,17 -0,05 0,09 0,1 -0,09 -0,41 0,04 -0,04 -0,02
-0,33 -0,12 -0,16 0,03 0,1 0,12 -0,14 0,06 -0,05
1 5 10 13 24 28 31 32 60 KO
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
-0,29 -0,15 -0,13 -0,26 0,01 -0,14 -0,36 -0,11 -0,03 -0,16
-0,05 0,13 -0,09 0,13 -0,12 -0,03 0,15 0,08 -0,05 0,02
2 20 35 36 37 40 42 43 48 52 54 55 61 63 64 66 68 KV
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
-0,06 -0,04 -0,19 0,03 -0,21 -0,28 -0,06 -1,31 -0,03 0,03 -0,06 -0,2 -0,22 -0,11 -0,09 -0,22 -0,44 -0,2
-0,24 -0,04 -0,08 0,01 0,24 0,05 0,05 0,03 -0,06 0,02 0,15 0,1 0,09 -0,01 0,01 0,02 0,13 0,03
16 19 30 34 47 56 57 MV
0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0 0
-0,22 -0,08 -0,03 -0,32 -0,2 -0,12 -0,05 -0,15
-0,04 -0,02 -0,02 0,61 0,22 0,16 0,09 0,14
11 12 17 22 25 29 44 46 49 51 58 59 62 67 70 VS KLÍMA
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
-0,05 -0,21 -0,04 -0,42 0,05 -0,11 -0,07 -0,29 -0,07 -0,06 -0,06 -0,27 -0,12 -0,06 0 -0,12 -0,13
0,1 0,13 0,02 0,23 -0,09 0 0,1 0 0,1 -0,03 0,03 0,07 0,1 0,02 -0,06 0,05 0,01
Arculat -0,17 -0,12 -0,13 0,37 -0,33 -0,13 0,7 -0,68 -0,25 0,63 -0,72 0 -0,13 0,28 -0,13 0 0 -0,13 0 -0,58 0 0 0,27 0 0 0 -0,25 -0,17 0,14 -0,63 -0,5 0,35 -0,25 -0,67 -0,78 -0,63 0,01 -0,18 -0,21 Beleszólás 0,33 -0,43 -0,25 0,17 0,01 -0,25 0 0 0 0,2 0 0 0 0 -0,13 0,17 -0,27 -0,25 0 -0,55 0 -0,2 0,2 -0,13 0,08 -0,13 -0,13 Kommunikáció -1,33 0,15 0 0,1 0,06 0 0,43 -0,09 -0,75 -0,5 0,23 -0,38 0 0 0 0,17 0,01 -0,25 -0,5 0,27 -0,38 -0,4 0,25 0 -0,17 0,12 0,13 -0,24 0,11 -0,18 Kollégákhoz való viszony 0,33 -0,07 -0,38 -0,17 0,14 -0,13 -0,17 0,11 -0,38 0 0 -0,25 -0,7 0,95 -0,13 -0,17 0,27 -0,25 -0,47 0,28 0,13 -2,67 -0,86 -1,88 0,17 0,06 -0,38 -0,17 0,21 0,13 -0,2 0,03 -0,13 -0,25 0,07 0 -1 0 -0,25 -0,2 0,23 -0,13 -0,75 -0,29 0 -0,25 0,42 -0,25 -1,25 0,46 -0,38 -0,46 0,12 -0,27 Munkához való viszony -0,17 0,03 -0,5 -0,17 0,01 0 -0,33 0,43 -0,13 -0,33 0,43 -0,38 -0,67 0,6 -0,5 0 0 -0,25 -0,17 0,41 -0,25 -0,26 0,27 -0,29 Vezetési stílus 0,17 0,09 -0,25 -0,33 0 -0,38 0,33 -0,08 0 0 0 -0,13 0,5 -0,05 -0,38 0,17 -0,28 -0,25 -0,33 0,08 -0,25 -0,33 -0,1 -0,5 -0,33 0,82 -0,25 -0,17 -0,06 -0,38 0,17 -0,14 -0,13 -0,5 0,79 -0,25 -0,17 0,2 -0,13 0,17 0,09 -0,13 -0,17 0,32 -0,25 -0,06 0,11 -0,24 -0,19 0,04 -0,23
26 39
0 0
0 0
-0,37 -0,21
-0,28 0,03
-0,83 -0,7
-0,57 0
Top1 Top2 Top3 Top4 Top5 Les s 5 Les s 4 Les s 3 Les s 2 Les s 1
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0,2 0,17 0,15 0,11 0,1 -0,37 -0,41 -0,42 -0,44 -1,31
0,61 0,24 0,23 0,22 0,16 -0,17 -0,19 -0,24 -0,28 -0,33
0,7 0,63 0,5 0,43 0,37 -0,83 -1 -1,25 -1,33 -2,67
0,95 0,82 0,79 0,6 0,46 -0,58 -0,68 -0,72 -0,78 -0,86
Top1 Top2 Top3 Top4 Top5 Les s 5 Les s 4 Les s 3 Les s 2 Les s 1
3 3 3 3 3 3 3 3 3 3
3 3 3 3 3 3 3 3 3 3
6 4 7 8 33 26 53 22 68 43
34 37 22 47 56 6 18 2 26 4
7 8 25 10 6 26 61 68 1 43
37 49 59 47 68 18 7 8 50 43
Max Min
0 0
0 0
-0,02 -0,2
0,14 -0,05
0,08 -0,46
0,27 -0,18
Max Min
3 3
3 3
BE KV
MV AR
BE KV
MV AR
-0,75 0
Ált. Isk. (A+F)
Gimnázium
szórás
átlag
szórás
átlag
szórás
0,11 -0,08 0,29 0 0,35 0,11 0 0 0,07 0,17 0 -0,13 0,08
-0,14 0,07 0,15 0,26 -0,1 -0,08 0 -0,01 -0,14 -0,43 -0,36 -0,64 -0,12
-0,03 -0,16 -0,31 -0,37 0,16 0 -0,31 0,06 0 0,06 0,15 -0,35 -0,09
0,1 0,34 0,17 0,06 0,08 -0,12 0,05 0,26 -0,27 0,05 -0,08 0,03 0,05
-0,07 -0,06 0,1 -0,13 -0,01 0,01 -0,13 -0,01 0,08 0,04 0,05 0,03 -0,01
0,29 0,41 -0,32 0,32 -0,02 0,07 0 0,37 0,14
0 -0,07 0 0,08 -0,07 -0,07 0 -0,15 -0,04
0 0,04 -0,21 0,12 0,01 -0,01 -0,24 0,2 -0,01
0,29 -0,03 0,16 0,12 -0,1 -0,63 0,06 0,05 -0,01
-0,48 -0,26 -0,12 -0,01 0,23 0,09 -0,09 -0,01 -0,08
0 -0,17 0,73 0,28 0 0,08 0,33 0 -0,24 0,11
-0,57 0,03 -0,23 -0,43 0 -0,07 -0,42 -0,14 0 -0,2
0,49 -0,08 -0,08 0,23 0 0,01 0,25 0,14 0 0,11
-0,07 -0,22 -0,02 -0,15 0,04 -0,18 -0,33 -0,05 -0,02 -0,11
-0,13 0,17 -0,03 0,06 -0,2 -0,07 0,08 0,06 -0,09 -0,02
0,52 0,02 0,19 0,05 0,05 0,39 -0,05 0,78 -0,06 -0,05 0,2 0 0,07 -0,02 0 0,16 0,41 0,16
-0,05 -0,14 -0,29 -0,15 -0,34 -0,21 -0,06 -2,21 -0,14 0 -0,15 -0,08 -0,4 -0,15 -0,25 -0,25 -0,67 -0,33
-0,09 0,08 0,05 -0,01 0,55 0,29 0,27 0,15 -0,03 0,15 0,11 0,08 0,17 0,12 0,15 0,2 0,5 0,16
-0,08 0,04 -0,1 0,16 -0,06 -0,31 -0,03 -0,67 0,05 0,07 -0,01 -0,28 -0,12 -0,08 0,02 -0,19 -0,28 -0,11
-0,39 -0,15 -0,15 0,01 0,21 -0,06 -0,07 0,02 -0,07 -0,05 0,17 0,13 0,04 -0,08 -0,06 -0,07 0 -0,03
0,57 0 0,28 0,94 0 0,54 0,95 0,47
-0,36 -0,07 -0,21 -0,36 -0,57 -0,14 -0,21 -0,28
0,37 0,02 0,33 0,73 0,34 0,42 0,72 0,42
-0,11 -0,09 0,13 -0,29 0,04 -0,1 0,08 -0,05
-0,2 -0,05 -0,12 0,58 0,02 0,04 -0,18 0,01
0,6 0,42 0 0,25 0,01 0,39 0,17 0,18 0,23 0,24 -0,01 0,29 0,18 0,24 0,17 0,22 0,17
-0,07 -0,36 0,14 -0,07 0 -0,07 -0,29 -0,43 -0,29 -0,29 0 -0,36 -0,14 0 -0,21 -0,16 -0,21
0,37 0,13 -0,1 0,11 -0,32 -0,1 0,12 0,01 0,52 0,1 -0,13 0,54 0,17 0,1 0,23 0,12 0,1
-0,01 -0,11 -0,17 -0,66 0,06 -0,13 0,06 -0,2 0,11 0,15 -0,09 -0,2 -0,09 -0,1 0,18 -0,08 -0,06
-0,03 0,14 0,12 0,24 0,18 0,03 0,02 0 -0,12 0,1 0,19 -0,17 0,07 -0,03 -0,08 0,04 -0,01
0,17 -0,32
-0,79 -0,31
-0,17 -0,19
-0,03 -0,14
-0,13 0,19
0,95 0,94 0,78 0,73 0,6 -0,13 -0,17 -0,24 -0,32 -0,32
0,26 0,15 0,14 0,08 0,07 -0,57 -0,64 -0,67 -0,79 -2,21
0,73 0,72 0,55 0,54 0,52 -0,31 -0,31 -0,32 -0,35 -0,37
0,34 0,29 0,26 0,18 0,17 -0,31 -0,33 -0,63 -0,66 -0,67
0,58 0,24 0,23 0,21 0,19 -0,2 -0,2 -0,26 -0,39 -0,48
57 34 43 10 11 50 5 60 39 23
8 7 17 33 6 1 50 68 26 43
34 57 37 59 49 18 7 25 50 8
6 4 21 70 7 40 31 53 22 43
34 22 45 37 39 24 16 14 2 4
0,47 0,08
-0,04 -0,33
0,42 -0,09
0,05 -0,11
0,04 -0,08
MV AR
BE KV
MV AR
AR KO
VS BE
Item érté ke 0,13 0,13 0,13 0 0 -0,63 -0,63 -0,75 -0,75 -1,88
Ite m sorszáma 60 42 52 8 17 38 38 10 10 43
Alskála érté ke -0,13 -0,29
Alskála jele BE MV
23. táblázat: A T2-T1Alskálák tábla 85
Kérdés
Külső minta átlag
szórás
Teljes iskolai átlag átlag
szórás
Alsó átlag
Felső szórás
átlag
3 6 7 8 9 15 18 21 27 38 41 50 AR
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0,09 0,53 0,02 0,05 0,07 0 -0,06 0,5 0,21 1,29 0,41 -0,23 0,24
0,16 0,19 0,58 0,07 0,03 0,13 0,15 0,16 -0,03 0,12 0,06 0,15 0,15
4 14 23 33 45 53 65 69 BE
0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0 0 0
0,05 0,47 0,23 0,46 0,17 0,29 0,12 0,34 0,26
0,17 0,06 -0,21 -0,03 0,08 0,04 0,07 0,24 0,05
1 5 10 13 24 28 31 32 60 KO
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0,44 0,41 0,56 0,46 0,17 0,11 0,66 0,35 0,29 0,38
0,02 -0,26 -0,06 -0,12 -0,08 -0,02 -0,15 -0,08 -0,04 -0,09
2 20 35 36 37 40 42 43 48 52 54 55 61 63 64 66 68 KV
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0,32 0,53 0,46 0,64 0,35 0,25 0,47 1,4 0,32 0,09 0,27 0,6 0,21 0,44 0,26 0,52 0,63 0,45
-0,16 -0,26 0,18 -0,07 0,07 0,09 -0,12 -0,13 0,03 0,03 -0,23 -0,25 -0,07 -0,01 -0,06 -0,07 -0,04 -0,06
16 19 30 34 47 56 57 MV
0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0 0
0,31 0,18 0,12 0,31 0,89 0,09 0,18 0,3
0,06 -0,03 -0,07 -0,35 -0,18 -0,12 -0,43 -0,16
11 12 17 22 25 29 44 46 49 51 58 59 62 67 70 VS KLÍMA
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0,32 0,69 0,37 0,53 0,66 0,45 0,89 0,69 0,29 0,51 0,33 0,32 0,26 0,34 0,4 0,47 0,37
0,08 -0,1 -0,27 -0,24 -0,27 0,11 -0,1 -0,2 -0,2 0,18 -0,17 -0,1 0,01 -0,13 -0,04 -0,1 -0,02
Arculat 0,17 0,12 0,13 0,3 0,39 0,25 -0,53 1,23 0,5 -0,13 0,07 0,25 -0,03 -0,11 0,13 0 0 0 -0,33 0,54 -0,13 0,2 -0,21 0,5 0,17 0,02 0,13 2,67 -0,76 1,5 1,17 -1,17 0,5 0,17 0,69 0,13 0,32 0,07 0,32 Beleszólás 0,17 -0,41 0,25 1,17 -0,01 0,13 0,5 -1 0,25 1 0 0,13 0 0 0,25 0,17 -0,03 0,25 0,4 0,69 0,13 1,8 0,64 0,25 0,65 -0,02 0,2 Kommunikáció 1,43 -0,09 0 0,4 -0,89 0,25 0,73 -0,32 0,88 0,67 -0,17 0,5 0,33 -0,1 0 0 0 0,25 1,25 -0,29 0,5 0,73 -0,31 0,13 0,5 -0,81 0,13 0,67 -0,33 0,29 Kollégákhoz való viszony 0,8 -1,55 0,25 1,5 -1,64 0,25 0,83 0,08 0,25 1,4 -0,31 0,88 0,53 -0,16 0,25 0,33 0 0,25 1,3 -0,26 0 2,67 0,45 1,63 0,67 -0,92 0,25 -0,17 0,28 0,13 1 -1,13 0,13 2 -1,21 0,13 1,5 -0,71 0,13 1,6 -1,32 0,13 1,5 0,32 -0,25 1,5 -1,21 0 1,75 -0,91 0,5 1,22 -0,6 0,29 Munkához való viszony 0,5 -0,55 0,38 0,33 0,09 0 0,33 -0,43 -0,13 0,5 -0,84 0,5 2,17 -1,22 1,25 0 0 0 0,17 -0,41 0,25 0,57 -0,48 0,32 Vezetési stílus -0,17 0,28 0,38 2,33 0 0,25 0,83 -1,14 0,13 0,17 -0,39 0 2,17 -0,23 0,38 0,5 0,28 0,38 2 0,2 0,75 1,33 -0,82 0,5 0,17 -0,41 0,25 0,83 -0,75 0,5 1,17 -1,1 0,13 0,67 -1,19 0,13 0,5 -0,62 0,25 0,5 -0,17 0,13 0,5 -0,84 0,25 0,9 -0,46 0,29 0,77 -0,31 0,28
26 39
0 0
0 0
0,12 0,34
0,38 0,15
0,33 0,3
0,93 0,26
Top1 Top2 Top3 Top4 Top5 Les s 5 Les s 4 Les s 3 Les s 2 Les s 1
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
1,4 1,29 0,89 0,89 0,69 0,05 0,02 0 -0,06 -0,23
0,58 0,38 0,24 0,19 0,18 -0,26 -0,27 -0,27 -0,35 -0,43
2,67 2,67 2,33 2,17 2,17 -0,13 -0,17 -0,17 -0,33 -0,53
1,23 0,93 0,69 0,69 0,64 -1,21 -1,22 -1,32 -1,55 -1,64
Top1 Top2 Top3 Top4 Top5 Les s 5 Les s 4 Les s 3 Les s 2 Les s 1
3 3 3 3 3 3 3 3 3 3
3 3 3 3 3 3 3 3 3 3
43 38 47 47 46 4 7 15 18 50
7 26 69 6 51 5 25 17 34 57
43 38 12 47 47 8 52 52 18 7
7 26 65 50 69 55 47 63 2 20
Max Min
0 0
0 0
0,47 0,24
0,15 -0,16
1,22 0,32
0,07 -0,6
Max Min
3 3
3 3
VS AR
AR MV
KV AR
AR KV
-0,13 -0,14
Ált. Isk. (A+F)
Gimnázium
szórás
átlag
szórás
átlag
szórás
-0,11 0,37 0,17 -0,16 -0,35 0 0,28 0,06 -0,02 0,3 -0,09 0,36 0,07
0,14 0,29 0,07 0,09 0,03 0 -0,21 0,39 0,14 2 0,79 0,14 0,32
0,03 0,35 0,75 -0,05 -0,02 0 0,4 0 0 0 -0,32 0,44 0,13
0,05 0,67 -0,02 0 0,1 0 0,05 0,51 0,25 0,81 0,15 -0,48 0,17
0,24 0,16 0,49 0,11 0,07 0,21 0,02 0,33 -0,02 0,23 0,03 -0,05 0,15
-0,29 -0,17 -0,41 -0,3 0,03 -0,21 -0,24 -0,13 -0,22
0,21 0,57 0,33 0,46 0,14 0,21 0,23 0,85 0,38
-0,27 -0,24 -0,55 -0,26 -0,02 -0,15 0,2 -0,21 -0,19
-0,08 0,4 0,16 0,46 0,19 0,33 0,05 0 0,19
0,33 0,3 -0,06 0,08 0,17 0,18 0 0,37 0,17
0 0 -0,84 -0,25 0 -0,28 -0,31 0,05 -0,05 -0,19
0,63 0,32 0,8 0,57 0,14 0,14 0,75 0,36 0,29 0,44
-0,5 -0,2 -0,38 -0,21 -0,03 -0,09 -0,43 -0,17 -0,47 -0,27
0,35 0,43 0,38 0,38 0,19 0,1 0,6 0,33 0,29 0,34
0,14 -0,3 0,01 -0,05 -0,12 0,02 0,07 -0,05 0,18 -0,01
0,03 -0,07 0,05 -0,16 -0,16 -0,39 0 -0,49 0,05 -0,11 0,09 -0,25 0,04 0,24 0,04 0 -0,39 -0,09
0,45 0,79 0,5 1,08 0,34 0,29 0,49 2,07 0,43 0 0,46 0,75 0,4 0,69 0,33 0,5 0,92 0,62
-0,47 -0,84 -0,05 -0,25 -0,1 -0,18 -0,43 -0,32 -0,2 0,2 -0,26 -0,69 -0,26 -0,68 -0,31 -0,7 -0,64 -0,37
0,22 0,35 0,43 0,35 0,33 0,21 0,45 0,95 0,26 0,14 0,15 0,5 0,11 0,22 0,22 0,53 0,45 0,34
0,12 0,03 0,34 0,02 0,17 0,2 0,02 0,01 0,17 -0,04 -0,18 -0,01 0,04 0,26 0,08 0,2 0,16 0,09
-0,29 0 0,33 -1,05 0,17 0 -0,71 -0,22
0,43 0,14 0,07 0,5 1,64 0 0,21 0,43
-0,26 0,01 0,09 -0,89 -0,45 0 -0,55 -0,29
0,24 0,2 0,15 0,19 0,38 0,14 0,15 0,21
0,19 -0,06 -0,16 -0,22 0,03 -0,2 -0,37 -0,12
-0,57 0,23 -0,28 0 -0,33 -0,74 0,21 -0,18 -0,23 0 0,01 -0,24 -0,12 -0,24 -0,17 -0,18 -0,1
0,14 1,14 0,43 0,07 1,14 0,43 1,29 0,86 0,21 0,64 0,57 0,36 0,36 0,29 0,36 0,55 0,47
-0,17 -0,3 -0,72 -0,17 -0,52 -0,1 -0,05 -0,36 -0,3 -0,12 -0,51 -0,68 -0,29 -0,21 -0,28 -0,32 -0,21
0,45 0,38 0,33 0,85 0,33 0,44 0,62 0,58 0,35 0,43 0,16 0,3 0,19 0,36 0,43 0,41 0,3
0,35 0,04 -0,07 -0,2 -0,05 0,24 -0,04 -0,11 -0,09 0,26 -0,09 0,19 0,12 -0,08 0,08 0,04 0,07
0,7 0,48
0,07 0,06
0,57 0,36
0,14 0,52
0,26 0
0,7 0,48 0,37 0,36 0,33 -0,57 -0,71 -0,74 -0,84 -1,05
2,07 2 1,64 1,29 1,14 0,03 0 0 0 -0,21
0,75 0,57 0,44 0,4 0,36 -0,69 -0,7 -0,72 -0,84 -0,89
0,95 0,85 0,81 0,67 0,62 0 0 -0,02 -0,08 -0,48
0,49 0,37 0,35 0,34 0,33 -0,2 -0,2 -0,22 -0,3 -0,37
26 39 6 50 30 11 57 29 10 34
43 38 47 44 12 9 15 15 15 18
7 26 50 18 39 55 66 17 20 34
43 22 38 6 44 8 8 7 4 50
7 69 11 35 21 22 56 34 5 57
0,07 -0,22
0,62 0,32
0,13 -0,37
0,41 0,17
0,17 -0,12
AR MV
KV AR
AR KV
VS AR
BE MV
Ite m é rté ke 1,63 1,5 1,25 0,88 0,88 -0,13 -0,13 -0,13 -0,14 -0,25
Ite m sorszáma 43 38 47 10 10 18 18 18 39 64
Alskála é rté ke 0,32 0,2
Alskála je le AR BE
24. táblázat: A T3-T2Alskálák tábla 86
Kérdés
Külső minta átlag
szórás
Teljes iskolai átlag átlag
szórás
Alsó átlag
Felső szórás
átlag
3 6 7 8 9 15 18 21 27 38 41 50 AR
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
-0,12 -0,33 0,13 0,06 -0,09 -0,13 0,08 -0,41 -0,42 -1,43 -0,63 -0,02 -0,27
-0,24 -0,36 -0,66 -0,22 -0,01 -0,12 -0,35 -0,22 0,09 -0,03 -0,03 -0,29 -0,2
4 14 23 33 45 53 65 69 BE
0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0 0 0
0,12 -0,52 -0,13 -0,36 -0,26 -0,7 -0,08 -0,39 -0,29
-0,5 -0,18 0,05 0,06 0,01 0,08 -0,22 -0,17 -0,11
1 5 10 13 24 28 31 32 60 KO
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
-0,73 -0,56 -0,69 -0,72 -0,16 -0,26 -1,02 -0,46 -0,31 -0,55
-0,07 0,39 -0,03 0,25 -0,04 -0,01 0,3 0,16 -0,01 0,1
2 20 35 36 37 40 42 43 48 52 54 55 61 63 64 66 68 KV
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
-0,37 -0,57 -0,64 -0,6 -0,55 -0,52 -0,53 -2,71 -0,35 -0,06 -0,33 -0,8 -0,42 -0,55 -0,35 -0,74 -1,06 -0,66
-0,08 0,21 -0,26 0,08 0,17 -0,05 0,16 0,16 -0,09 -0,01 0,38 0,34 0,16 0,01 0,07 0,09 0,17 0,09
16 19 30 34 47 56 57 MV
0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0 0
-0,54 -0,26 -0,14 -0,64 -1,09 -0,21 -0,22 -0,44
-0,1 0,01 0,05 0,97 0,4 0,28 0,53 0,3
11 12 17 22 25 29 44 46 49 51 58 59 62 67 70 VS KLÍMA
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
-0,37 -0,89 -0,41 -0,95 -0,61 -0,56 -0,96 -0,99 -0,37 -0,57 -0,39 -0,6 -0,38 -0,4 -0,4 -0,59 -0,5
0,02 0,23 0,29 0,47 0,18 -0,11 0,2 0,2 0,3 -0,21 0,2 0,17 0,09 0,15 -0,02 0,14 0,04
Arculat -0,33 -0,23 -0,25 0,07 -0,72 -0,38 1,23 -1,91 -0,75 0,77 -0,79 -0,25 -0,1 0,39 -0,25 0 0 -0,13 0,33 -1,12 0,13 -0,2 0,48 -0,5 -0,17 -0,02 -0,38 -2,83 0,9 -2,13 -1,67 1,52 -0,75 -0,83 -1,47 -0,75 -0,31 -0,25 -0,53 Beleszólás 0,17 -0,02 -0,5 -1 0,02 -0,38 -0,5 1 -0,25 -0,8 0 -0,13 0 0 -0,38 0 -0,24 -0,5 -0,4 -1,24 -0,13 -2 -0,44 -0,38 -0,57 -0,11 -0,33 Kommunikáció -2,77 0,24 0 -0,3 0,95 -0,25 -0,3 0,22 -1,63 -1,17 0,4 -0,88 -0,33 0,1 0 0,17 0,01 -0,5 -1,75 0,56 -0,88 -1,13 0,56 -0,13 -0,67 0,93 0 -0,92 0,44 -0,47 Kollégákhoz való viszony -0,47 1,49 -0,63 -1,67 1,78 -0,38 -1 0,03 -0,63 -1,4 0,31 -1,13 -1,23 1,11 -0,38 -0,5 0,27 -0,5 -1,77 0,54 0,13 -5,33 -1,31 -3,5 -0,5 0,99 -0,63 0 -0,07 0 -1,2 1,16 -0,25 -2,25 1,28 -0,13 -2,5 0,71 -0,38 -1,8 1,55 -0,25 -2,25 -0,61 0,25 -1,75 1,62 -0,25 -3 1,37 -0,88 -1,68 0,72 -0,56 Munkához való viszony -0,67 0,58 -0,88 -0,5 -0,08 0 -0,67 0,86 0 -0,83 1,27 -0,88 -2,83 1,82 -1,75 0 0 -0,25 -0,33 0,82 -0,5 -0,83 0,75 -0,61 Vezetési stílus 0,33 -0,19 -0,63 -2,67 0 -0,63 -0,5 1,06 -0,13 -0,17 0,39 -0,13 -1,67 0,19 -0,75 -0,33 -0,56 -0,63 -2,33 -0,12 -1 -1,67 0,71 -1 -0,5 1,22 -0,5 -1 0,69 -0,88 -1 0,96 -0,25 -1,17 1,98 -0,38 -0,67 0,82 -0,38 -0,33 0,26 -0,25 -0,67 1,16 -0,5 -0,96 0,57 -0,53 -0,96 0,35 -0,51
26 39
0 0
0 0
-0,49 -0,55
-0,66 -0,12
-1,17 -1
-1,5 -0,26
Top1 Top2 Top3 Top4 Top5 Les s 5 Les s 4 Les s 3 Les s 2 Les s 1
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0,13 0,12 0,08 0,06 -0,02 -1,02 -1,06 -1,09 -1,43 -2,71
0,97 0,53 0,47 0,4 0,39 -0,35 -0,36 -0,5 -0,66 -0,66
1,23 0,77 0,33 0,33 0,17 -2,77 -2,83 -2,83 -3 -5,33
1,98 1,82 1,78 1,62 1,55 -1,24 -1,31 -1,47 -1,5 -1,91
Top1 Top2 Top3 Top4 Top5 Les s 5 Les s 4 Les s 3 Les s 2 Les s 1
3 3 3 3 3 3 3 3 3 3
3 3 3 3 3 3 3 3 3 3
7 4 18 8 50 31 68 47 38 43
34 57 22 47 5 18 6 4 7 26
7 8 18 18 28 1 38 38 68 43
59 47 20 66 63 65 43 50 26 7
Max Min
0 0
0 0
-0,27 -0,66
0,3 -0,2
-0,31 -1,68
0,75 -0,25
Max Min
3 3
3 3
AR KV
MV AR
AR KV
MV AR
-0,63 0,14
Ált. Isk. (A+F)
Gimnázium
szórás
átlag
szórás
átlag
szórás
0,22 -0,44 0,12 0,16 0,71 0,11 -0,28 -0,06 0,09 -0,12 0,09 -0,49 0,01
-0,29 -0,21 0,08 0,17 -0,13 -0,08 0,21 -0,4 -0,29 -2,43 -1,14 -0,79 -0,44
-0,05 -0,51 -1,06 -0,32 0,18 0 -0,71 0,06 0 0,06 0,46 -0,79 -0,22
0,04 -0,33 0,19 0,06 -0,02 -0,12 0 -0,25 -0,52 -0,76 -0,23 0,51 -0,12
-0,32 -0,22 -0,39 -0,24 -0,09 -0,2 -0,15 -0,33 0,1 -0,19 0,02 0,08 -0,16
0,59 0,58 0,09 0,62 -0,04 0,28 0,24 0,5 0,36
-0,21 -0,64 -0,33 -0,38 -0,21 -0,29 -0,23 -1 -0,41
0,27 0,28 0,34 0,39 0,03 0,14 -0,44 0,41 0,18
0,37 -0,43 0 -0,34 -0,29 -0,96 0,01 0,05 -0,2
-0,81 -0,56 -0,06 -0,09 0,06 -0,08 -0,09 -0,38 -0,25
0 -0,17 1,57 0,53 0 0,36 0,64 -0,05 -0,18 0,3
-1,2 -0,29 -1,02 -1 -0,14 -0,21 -1,17 -0,5 -0,29 -0,65
0,99 0,12 0,3 0,44 0,03 0,1 0,68 0,31 0,47 0,38
-0,42 -0,65 -0,4 -0,53 -0,16 -0,28 -0,94 -0,38 -0,3 -0,45
-0,27 0,48 -0,04 0,1 -0,08 -0,1 0,02 0,11 -0,27 -0,01
0,48 0,09 0,14 0,21 0,22 0,78 -0,05 1,27 -0,11 0,05 0,11 0,25 0,03 -0,26 -0,04 0,16 0,8 0,24
-0,5 -0,93 -0,79 -1,23 -0,67 -0,5 -0,55 -4,29 -0,57 0 -0,62 -0,83 -0,8 -0,85 -0,58 -0,75 -1,58 -0,94
0,38 0,93 0,1 0,24 0,65 0,47 0,7 0,47 0,17 -0,04 0,37 0,77 0,43 0,8 0,46 0,9 1,14 0,53
-0,3 -0,31 -0,53 -0,19 -0,39 -0,52 -0,48 -1,62 -0,2 -0,07 -0,16 -0,78 -0,22 -0,3 -0,2 -0,72 -0,73 -0,45
-0,5 -0,18 -0,48 -0,01 0,04 -0,26 -0,09 0,01 -0,23 -0,01 0,36 0,14 0 -0,34 -0,14 -0,27 -0,16 -0,13
0,86 0 -0,04 2 -0,17 0,54 1,66 0,69
-0,79 -0,21 -0,29 -0,86 -2,21 -0,14 -0,43 -0,7
0,64 0,01 0,24 1,62 0,79 0,42 1,27 0,71
-0,35 -0,29 -0,02 -0,48 -0,34 -0,25 -0,07 -0,26
-0,39 0,01 0,04 0,8 -0,01 0,24 0,19 0,13
1,17 0,19 0,28 0,25 0,33 1,13 -0,04 0,36 0,45 0,24 -0,02 0,53 0,3 0,48 0,35 0,4 0,28
-0,21 -1,5 -0,29 -0,14 -1,14 -0,5 -1,57 -1,29 -0,5 -0,93 -0,57 -0,71 -0,5 -0,29 -0,57 -0,71 -0,68
0,54 0,43 0,62 0,28 0,2 0 0,17 0,37 0,82 0,22 0,38 1,22 0,46 0,31 0,51 0,43 0,3
-0,46 -0,49 -0,5 -1,51 -0,27 -0,57 -0,56 -0,78 -0,24 -0,28 -0,25 -0,5 -0,28 -0,46 -0,25 -0,49 -0,35
-0,38 0,11 0,19 0,44 0,23 -0,2 0,06 0,11 -0,03 -0,16 0,28 -0,36 -0,05 0,05 -0,16 0,01 -0,08
-0,53 -0,8
-0,86 -0,37
-0,74 -0,55
-0,18 -0,66
-0,38 0,19
2 1,66 1,57 1,27 1,17 -0,28 -0,44 -0,49 -0,53 -0,8
0,21 0,17 0,08 0 -0,08 -1,57 -1,58 -2,21 -2,43 -4,29
1,62 1,27 1,22 1,14 0,99 -0,55 -0,71 -0,74 -0,79 -1,06
0,51 0,37 0,19 0,06 0,05 -0,78 -0,94 -0,96 -1,51 -1,62
0,8 0,48 0,44 0,36 0,28 -0,39 -0,48 -0,5 -0,56 -0,81
34 57 10 43 11 18 6 50 26 39
18 8 7 52 15 44 68 47 38 43
34 57 59 68 1 39 18 26 50 7
50 4 7 8 69 55 31 53 22 43
34 5 22 54 58 16 35 2 14 4
0,69 0,01
-0,41 -0,94
0,71 -0,22
-0,12 -0,49
0,13 -0,25
MV AR
BE KV
MV AR
AR VS
MV BE
Ite m értéke 0,25 0,14 0,13 0,13 0 -1,13 -1,63 -1,75 -2,13 -3,5
Ite m sorszáma 64 39 18 18 1 36 10 47 38 43
Alskála é rté ke -0,33 -0,61
Alskála jele BE MV
25. táblázat: A T2-T1-(T3-T2)Alskálák tábla 87
T1_01__k_Szívesen veszek részt a tantestületi kirándulásokon. T2_01__k_Szívesen veszek részt a tantestületi kirándulásokon. T3_01__k_Szívesen veszek részt a tantestületi kirándulásokon. T1_02N_K_A tantestületünkben vannak kiközösített kollégák. T2_02N_K_A tantestületünkben vannak kiközösített kollégák. T3_02N_K_A tantestületünkben vannak kiközösített kollégák. T1_03N_a_A tanulókhoz személytelen kapcsolatok fûzik a kollégákat. T2_03N_a_A tanulókhoz személytelen kapcsolatok fûzik a kollégákat. T3_03N_a_A tanulókhoz személytelen kapcsolatok fûzik a kollégákat. T1_04__b_Az órarenddel kapcsolatos kéréseimet teljesítik. T2_04__b_Az órarenddel kapcsolatos kéréseimet teljesítik. T3_04__b_Az órarenddel kapcsolatos kéréseimet teljesítik. T1_05__k_Megbeszélem a kollégákkal a tanítással kapcsolatos problémáimat. T2_05__k_Megbeszélem a kollégákkal a tanítással kapcsolatos problémáimat. T3_05__k_Megbeszélem a kollégákkal a tanítással kapcsolatos problémáimat. T1_06__a_Pedagógusaink sok gondot fordítanak a tanulók fegyelmezett magatartására. T2_06__a_Pedagógusaink sok gondot fordítanak a tanulók fegyelmezett magatartására. T3_06__a_Pedagógusaink sok gondot fordítanak a tanulók fegyelmezett magatartására. T1_07N_a_Szerintem sok kolléga túl kevés energiát fektet a munkájába. T2_07N_a_Szerintem sok kolléga túl kevés energiát fektet a munkájába. T3_07N_a_Szerintem sok kolléga túl kevés energiát fektet a munkájába. T1_08N_a_Túl sok szorongást okozunk a tanulóinknak. T2_08N_a_Túl sok szorongást okozunk a tanulóinknak. T3_08N_a_Túl sok szorongást okozunk a tanulóinknak. T1_09N_a_Meglehetõsen ridegnek tartom az iskolánkban a tanár-diák kapcsolatokat. T2_09N_a_Meglehetõsen ridegnek tartom az iskolánkban a tanár-diák kapcsolatokat. T3_09N_a_Meglehetõsen ridegnek tartom az iskolánkban a tanár-diák kapcsolatokat. T1_10N_k_Mindig csak ugyanazzal a néhány emberrel beszélek a tantestületben. T2_10N_k_Mindig csak ugyanazzal a néhány emberrel beszélek a tantestületben. T3_10N_k_Mindig csak ugyanazzal a néhány emberrel beszélek a tantestületben. T1_11__v_Ebben az iskolában fejlõdhetek. T2_11__v_Ebben az iskolában fejlõdhetek. T3_11__v_Ebben az iskolában fejlõdhetek. T1_12__v_Tudomásom van minden lényeges dologról, ami az iskolában történik. T2_12__v_Tudomásom van minden lényeges dologról, ami az iskolában történik. T3_12__v_Tudomásom van minden lényeges dologról, ami az iskolában történik. T1_13__k_Mindenkivel van beszédtémám. T2_13__k_Mindenkivel van beszédtémám. T3_13__k_Mindenkivel van beszédtémám. T1_14N_b_Az igazgató döntéseibe senkinek nincs beleszólása. T2_14N_b_Az igazgató döntéseibe senkinek nincs beleszólása. T3_14N_b_Az igazgató döntéseibe senkinek nincs beleszólása. T1_15N_a_A szaktanárok keveset beszélgetnek az osztályfõnökkel. T2_15N_a_A szaktanárok keveset beszélgetnek az osztályfõnökkel. T3_15N_a_A szaktanárok keveset beszélgetnek az osztályfõnökkel. T1_16__m_Szívesen tanítok. T2_16__m_Szívesen tanítok. T3_16__m_Szívesen tanítok. T1_17__v_Értekezleteken elmondhatom a személyes véleményemet anélkül, hogy következményektõl T2_17__v_Értekezleteken kellene tartanom. elmondhatom a személyes véleményemet anélkül, hogy következményektõl T3_17__v_Értekezleteken kellene tartanom. elmondhatom a személyes véleményemet anélkül, hogy következményektõl kellene T1_18N_a_Túl nagy a távolság a tanulók és a tanárok között. T2_18N_a_Túl nagy a távolság a tanulók és a tanárok között. T3_18N_a_Túl nagy a távolság a tanulók és a tanárok között. T1_19N_m_Alig várom az utolsó tanítási óra végét. T2_19N_m_Alig várom az utolsó tanítási óra végét. T3_19N_m_Alig várom az utolsó tanítási óra végét. T1_20N_K_Nálunk torzulnak az információk. T2_20N_K_Nálunk torzulnak az információk. T3_20N_K_Nálunk torzulnak az információk. T1_21N_a_A folyosófelügyeleteket hanyagul végzik. T2_21N_a_A folyosófelügyeleteket hanyagul végzik. T3_21N_a_A folyosófelügyeleteket hanyagul végzik. T1_22__v_Az igazgató bátorít engem. T2_22__v_Az igazgató bátorít engem. T3_22__v_Az igazgató bátorít engem. T1_23N_b_A tantárgyfelosztásnál nem veszik figyelembe a kívánságaimat. T2_23N_b_A tantárgyfelosztásnál nem veszik figyelembe a kívánságaimat. T3_23N_b_A tantárgyfelosztásnál nem veszik figyelembe a kívánságaimat. T1_24__k_Az iskolai gondjaim megoldásához meghallgatom a kollégák tanácsát. T2_24__k_Az iskolai gondjaim megoldásához meghallgatom a kollégák tanácsát. T3_24__k_Az iskolai gondjaim megoldásához meghallgatom a kollégák tanácsát. T1_25__v_Kielégítõen tudok mindenrõl informálódni. T2_25__v_Kielégítõen tudok mindenrõl informálódni. T3_25__v_Kielégítõen tudok mindenrõl informálódni. T1_26N___Az iskolai klímát javítani kellene. T2_26N___Az iskolai klímát javítani kellene. T3_26N___Az iskolai klímát javítani kellene. T1_27__a_A mi iskolánk gyermekközpontú. T2_27__a_A mi iskolánk gyermekközpontú. T3_27__a_A mi iskolánk gyermekközpontú. T1_28__k_Megbeszélem a kollégákkal a privát problémáimat. T2_28__k_Megbeszélem a kollégákkal a privát problémáimat. T3_28__k_Megbeszélem a kollégákkal a privát problémáimat. T1_29N_v_Az értekezletek mindig idegesítõk. T2_29N_v_Az értekezletek mindig idegesítõk. T3_29N_v_Az értekezletek mindig idegesítõk. T1_30N_m_Nem vagyok hajlandó munkaigényes tanítási formát alkalmazni. T2_30N_m_Nem vagyok hajlandó munkaigényes tanítási formát alkalmazni. T3_30N_m_Nem vagyok hajlandó munkaigényes tanítási formát alkalmazni. T1_31__k_A tanáriban jókat szoktunk beszélgetni. T2_31__k_A tanáriban jókat szoktunk beszélgetni. T3_31__k_A tanáriban jókat szoktunk beszélgetni. T1_32__k_A kollégákkal való beszélgetés segít az iskolai problémáimnál. T2_32__k_A kollégákkal való beszélgetés segít az iskolai problémáimnál. T3_32__k_A kollégákkal való beszélgetés segít az iskolai problémáimnál. T1_33N_b_Az igazgató visszatart fontos információkat. T2_33N_b_Az igazgató visszatart fontos információkat. T3_33N_b_Az igazgató visszatart fontos információkat. T1_34N_m_A foglalkozásom frusztrál engem. T2_34N_m_A foglalkozásom frusztrál engem. T3_34N_m_A foglalkozásom frusztrál engem. T1_35N_K_Hiányzik a bizalom a kollégák között. T2_35N_K_Hiányzik a bizalom a kollégák között. T3_35N_K_Hiányzik a bizalom a kollégák között. T1_36N_K_Egyesek privilégiumot élveznek nálunk. T2_36N_K_Egyesek privilégiumot élveznek nálunk. T3_36N_K_Egyesek privilégiumot élveznek nálunk. T1_37N_K_Néhány kolléga árt az iskolánk hírnevének. T2_37N_K_Néhány kolléga árt az iskolánk hírnevének. T3_37N_K_Néhány kolléga árt az iskolánk hírnevének. T1_38N_a_A tanulóink modortalanok. T2_38N_a_A tanulóink modortalanok. T3_38N_a_A tanulóink modortalanok. T1_39____Lehetségesnek látom az iskolai klíma javítását. T2_39____Lehetségesnek látom az iskolai klíma javítását. T3_39____Lehetségesnek látom az iskolai klíma javítását. T1_40N_K_Nem jól érzem magam ebben az iskolában. T2_40N_K_Nem jól érzem magam ebben az iskolában. T3_40N_K_Nem jól érzem magam ebben az iskolában. T1_41N_a_Túl alacsonyak a követelmények ebben az iskolában. T2_41N_a_Túl alacsonyak a követelmények ebben az iskolában. T3_41N_a_Túl alacsonyak a követelmények ebben az iskolában. T1_42N_K_Nem mindig találják meg a kollégák a megfelelõ hangnemet a beszélgetéseikkor. T2_42N_K_Nem mindig találják meg a kollégák a megfelelõ hangnemet a beszélgetéseikkor. T3_42N_K_Nem mindig találják meg a kollégák a megfelelõ hangnemet a beszélgetéseikkor. T1_43N_K_Néhány kollégát alig ismerek. T2_43N_K_Néhány kollégát alig ismerek. T3_43N_K_Néhány kollégát alig ismerek. T1_44__v_Nálunk jól szervezett az információátadás. T2_44__v_Nálunk jól szervezett az információátadás. T3_44__v_Nálunk jól szervezett az információátadás. T1_45__b_Nagy önállósággal végezhetem a munkámat. T2_45__b_Nagy önállósággal végezhetem a munkámat. T3_45__b_Nagy önállósággal végezhetem a munkámat. T1_46__v_A mi iskolánkban a tanárok véleménye is számít a fejlesztések tervezésekor. T2_46__v_A mi iskolánkban a tanárok véleménye is számít a fejlesztések tervezésekor. T3_46__v_A mi iskolánkban a tanárok véleménye is számít a fejlesztések tervezésekor. T1_47N_m_A tanulókat semmi nem érdekli. T2_47N_m_A tanulókat semmi nem érdekli. T3_47N_m_A tanulókat semmi nem érdekli. T1_48N_K_A munkámat nem ismerik el a kollégák. T2_48N_K_A munkámat nem ismerik el a kollégák. T3_48N_K_A munkámat nem ismerik el a kollégák. T1_49__v_Nálunk bátran kezdeményezhetik a pedagógusok valamilyen új módszer kipróbálását. T2_49__v_Nálunk bátran kezdeményezhetik a pedagógusok valamilyen új módszer kipróbálását.T3_49__v_Nálunk bátran kezdeményezhetik a pedagógusok valamilyen új módszer kipróbálását. T1_50N_a_Határozottabb arculatot kellene adni az iskolánknak. T2_50N_a_Határozottabb arculatot kellene adni az iskolánknak. T3_50N_a_Határozottabb arculatot kellene adni az iskolánknak. T1_51__v_A tehetséges tanulók kellõ támogatást kapnak nálunk. T2_51__v_A tehetséges tanulók kellõ támogatást kapnak nálunk. T3_51__v_A tehetséges tanulók kellõ támogatást kapnak nálunk. T1_52N_K_Zavarónak tartom néhány tantárgy kiemelt kezelését. T2_52N_K_Zavarónak tartom néhány tantárgy kiemelt kezelését. T3_52N_K_Zavarónak tartom néhány tantárgy kiemelt kezelését. T1_53N_b_Az igazgató túl sokszor avatkozik bele a dolgokba. T2_53N_b_Az igazgató túl sokszor avatkozik bele a dolgokba. T3_53N_b_Az igazgató túl sokszor avatkozik bele a dolgokba. T1_54N_K_Egyeseknek bármit szabad mondani. T2_54N_K_Egyeseknek bármit szabad mondani. T3_54N_K_Egyeseknek bármit szabad mondani. T1_55N_K_A mi iskolánkban van spicli. T2_55N_K_A mi iskolánkban van spicli. T3_55N_K_A mi iskolánkban van spicli. T1_56__m_A tanítás számomra hivatás. T2_56__m_A tanítás számomra hivatás. T3_56__m_A tanítás számomra hivatás. T1_57N_m_Úgy érzem, hogy elhibáztam a pályaválasztásomat. T2_57N_m_Úgy érzem, hogy elhibáztam a pályaválasztásomat. T3_57N_m_Úgy érzem, hogy elhibáztam a pályaválasztásomat. T1_58__v_Meghallgatják a nevelési értekezletek témájára tett javaslataimat. T2_58__v_Meghallgatják a nevelési értekezletek témájára tett javaslataimat. T3_58__v_Meghallgatják a nevelési értekezletek témájára tett javaslataimat. T1_59__v_Az igazgató elismeri a munkámat. T2_59__v_Az igazgató elismeri a munkámat. T3_59__v_Az igazgató elismeri a munkámat. T1_60__k_Minden kollégával együtt tudok dolgozni. T2_60__k_Minden kollégával együtt tudok dolgozni. T3_60__k_Minden kollégával együtt tudok dolgozni. T1_61N_K_A klikkeken kívülrekedtnek érzem magam. T2_61N_K_A klikkeken kívülrekedtnek érzem magam. T3_61N_K_A klikkeken kívülrekedtnek érzem magam. T1_62__v_Megvalósíthatom az elképzeléseimet. T2_62__v_Megvalósíthatom az elképzeléseimet. T3_62__v_Megvalósíthatom az elképzeléseimet. T1_63N_K_Sok kollégával nem beszélhetek nyíltan. T2_63N_K_Sok kollégával nem beszélhetek nyíltan. T3_63N_K_Sok kollégával nem beszélhetek nyíltan. T1_64N_K_Egyes kollégákkal semmit sem szeretnék együtt csinálni. T2_64N_K_Egyes kollégákkal semmit sem szeretnék együtt csinálni. T3_64N_K_Egyes kollégákkal semmit sem szeretnék együtt csinálni. T1_65N_b_Nálunk a kollégák kéréseit elutasítják. T2_65N_b_Nálunk a kollégák kéréseit elutasítják. T3_65N_b_Nálunk a kollégák kéréseit elutasítják. T1_66N_K_A kollégák közötti konfliktusok nincsenek elintézve. T2_66N_K_A kollégák közötti konfliktusok nincsenek elintézve. T3_66N_K_A kollégák közötti konfliktusok nincsenek elintézve. T1_67__v_Figyelembe veszik a továbbképzési igényeimet. T2_67__v_Figyelembe veszik a továbbképzési igényeimet. T3_67__v_Figyelembe veszik a továbbképzési igényeimet. T1_68__K_A mi iskolánkban van a tanárok között összetartozási érzés. T2_68__K_A mi iskolánkban van a tanárok között összetartozási érzés. T3_68__K_A mi iskolánkban van a tanárok között összetartozási érzés. T1_69N_b_Nem adják tovább az információkat. T2_69N_b_Nem adják tovább az információkat. T3_69N_b_Nem adják tovább az információkat. T1_70__v_Az iskolánk nyitott az új elképzelések iránt. T2_70__v_Az iskolánk nyitott az új elképzelések iránt. T3_70__v_Az iskolánk nyitott az új elképzelések iránt.
26. táblázat: Az ExportItems tábla
88