A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT TARTALOMJEGYZÉKE

A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT TARTALOMJEGYZÉKE I.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA

II. III.

IV.

2. A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI RENDJE 1. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI EGYSÉGEI, VEZETŐI SZINTJEI 2. A VEZETŐK ÉS A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPOCSLATTARTÁS RENDJE A KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY VEZETÉSE 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

V.

SZERVEZETI FELÉPÍTÉS ÉS EGYSÉGEK AZ INTÉZMÉNY FELELŐS VEZETŐJE A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNY VEZETŐJÉNEK FELADATKÖRÉBE TARTOZIK AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ KIADMÁNYOZZA AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ (IGAZGATÓ) KÖZVETLEN MUNKATÁRSAI AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE AZ INTÉZMÉNYVEZETÉS A VEZETŐK ÜGYELETI RENDJE A VEZETŐK KAPCSOLATTARTÁSI RENDJE A VEZETŐK HELYETTESÍTÉSI RENDJE

10. AZ INTÉZMÉNY NEVELŐTESTÜLETE ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK 1. AZ INTÉZMÉNY NEVELŐTESTÜLETE 2. A NEVELŐTESTÜLET ÉRTEKEZLETEI, MIKROÉRTEKEZLETEI 3. A NEVELŐTESTÜLET DÖNTÉSEI, HATÁROZATAI 4. A NEVELŐTESTÜLET ÁLTAL ÁTRUHÁZOTT FELADATKÖRÖK ÉS AZ INTÉZMÉNY ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGAI 5. A NEVELŐ TESTÜLET SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEI 6. A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK TEVÉKENYSÉGEI 7. MUNKAKÖRI LEÍRÁS MINTÁK

VI.

AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, VALAMINT A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE AZ ISKOLAKÖZÖSSÉG AZ ALKALMAZOTTI KÖZÖSSÉG AZ ALKALMAZOTTI KÖZÖSSÉG JOGAI DIÁKKÖRÖK A DIÁKÖNKORMÁNYZAT AZ OSZTÁLYKÖZÖSSÉG AZ OSZTÁLYKÖZÖSSÉG VEZETŐJE: AZ OSZTÁLYFŐNÖK A SZÜLŐI KÖZÖSSÉG 9. AZ INTÉZMÉNYI TANÁCS 10. BELSŐ KAPCSOLATTARTÁS ÁLTALÁNOS FORMÁI ÉS RENDJE 11. AZ INTÉZMÉNY KÜLSŐ KAPCSOLATAI 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

VII.

AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE A KÖZALKALMAZOTTAK MUNKARENDJE A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT KÖZVETLENÜL SEGÍTŐ ÉS MÁS KÖZALK. MUNKARENDJE A PEDAGÓGUSOK MUNKARENDJE AZ INTÉZMÉNY TANULÓINAK MUNKARENDJE A TANÉV HELYI RENDJE A TANÍTÁSI (FOGLALKOZÁSI) ÓRÁK, ÓRAKÖZI SZÜNETEK RENDJE, IDŐTARTAMA A GYAKORLATI OKTATÁS MUNKARENDJE AZ INTÉZMÉNYBEN TARTÓZKODÁS RENDJE AZ INTÉZMÉNY LÉTESÍTMÉNYEINEK ÉS HELYISÉGEINEK HASZNÁLATI RENDJE A LÉTESÍTMÉNY FELÜGYELETE AZ INTÉZMÉNYEK HELYISÉGEINEK BÉRBEADÁSI RENDJE 12. A REKLÁMTEVÉKENYSÉGRŐL 13. ALKALMAZOTTI KÁRTÉRÍTÉSEK SZABÁLYAI 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

-1-

3 3 3 5 11 11 11 14 14 14 15 15 16 18 19 19 20 20 21 21 22 23 23 24 25 26 33 33 33 33 34 34 37 38 39 41 42 43 45 45 45 46 47 48 49 49 50 50 53 54 55 55

VIII.

A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁJA ÉS RENDJE 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.

IX.

A TANULÓVAL LEFOLYTATOTT FEGYELMI ELJÁRÁS SZABÁLYAI 1. 2. 3.

X.

XII.

A TANULÓK FELVÉTELÉNEK RENDJE A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE DOHÁNYZÁS AZ INTÉZMÉNY TERÜLETÉN A TÉRÍTÉSI ÉS TANDÍJ FIZETÉSÉNEK RENDJE GYERMEK ÉS IFJÚSÁGVÉDELMI FELADATOK A TITOKTARTÁSRÓL ADATSZOLGÁLTATÁS ELEKTRONIKUS ADATOK

AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE 1.

XVI. XVII.

AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓ –ÉS GYERMEKBALESETEK MEGE. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK AZ ISKOLA DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓBALESETEK ESETÉN EGÉSZSÉGES ÉS BIZTONSÁGOS FELTÉTELEK MEGTEREMTÉSE GYAKORLATI KÉPZÉS BIZTONSÁGI SZABÁLYAI VAGYONBIZTONSÁGI ELŐÍRÁSOK

EGYÉB RENDELKEZÉSEK 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

XV.

A HAGYOMÁNYÁPOLÁS TARTALMI VONATKOZÁSAI A HAGYOMÁNYÁPOLÁS KÜLSŐSÉGEI

INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK 1. 2. 3. 4. 5. 6.

XIV.

AZ ISKOLA I BELSŐ ELLENŐRZÉS FELADATAI A BELSŐ ELLENŐRZÉST VÉGZŐ ALKALMAZOTT JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI AZ ELLENŐRZÖTT ALKALMAZOTT JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI A BELSŐ ELLENŐRZÉST VÉGZŐ DOLGOZÓ FELADATAI A BELSŐ ELLENŐRZÉSRE JOGOSULT DOLGOZÓK ÉS KIEMELT ELLENŐRZÉSI FELADATAIK

A PEDAGÓGIAI (NEVELŐ ÉS OKTATÓ) MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA 1. 2.

XIII.

A TANULÓVAL LEFOLYTATOTT FEGYELMI ELJÁRÁS RÉSZLETES SZABÁLYAI A FEGYELMI ELJÁRÁST MEGELŐZŐ EGYEZTETŐ ELJÁRÁS RÉSZLETES SZABÁLYAI AZ EGYEZTETŐ ELJÁRÁS RÉSZLETES SZABÁLYAIT AZ ALÁBBIEK SZERINT HETÁROZZUK MEG

AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ BELSŐ ELLENŐRZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 1. 2. 3. 4. 5.

XI.

A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK CÉLJA SZAKKÖRÖK DIÁKKÖRÖK MINDENNAPOS TESTEDZÉS KORREPETÁLÁSOK TANULMÁNYI, SZAKMAI ÉS SPORTVERSENYEK IFJÚSÁGI KLUB A TANULÓKÖZÖSSÉGEK EGYÉB RENDEZVÉNYEI TANULMÁNYI ÉS KÖZÖSSÉGFEJLESZTŐ KIRÁNDULÁSOK A FELNŐTTOKTATÁS FORMÁI TÉRÍTÉSES TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK TEHETSÉGGONDOZÁS TANULÓSZOBA

A TANKÖNYVELLÁTÁS

AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE ZÁRÓRENDELKEZÉSEK

-2-

56 56 56 57 57 57 57 57 57 58 58 60 60 60 62 62 63 63 66 66 66 67 67 67 71 73 73 73 75 75 76 79 80 80 81 83 83 84 88 88 89 90 91 93 96 96 98 101

I.

ÁLTANÁLOS RENDELKEZÉSEK

1. A szervezeti és működési szabályzat célja A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél-és feladatrendszerek, tevékenységek - csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. 2. A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya a) A szervezeti és működési szabályzat és a mellékletét képező egyéb belső szabályzatok, igazgatói

utasítások

betartása

az

intézmény

valamennyi

tanulójára,

közalkalmazottjára nézve kötelező érvényűek. b) A közoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatát a közoktatási intézmény vezetőjének kell elkészítenie és azt a nevelőtestület fogadja el. Elfogadásakor és módosításakor az iskolai szülői szervezet és a diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol egyes meghatározott kérdésekben. c) Az SZMSZ összeállításánál a következő (többször módosított) magasabb szintű jogszabályok előírásait kell szem előtt tartani:

-

1992. évi XXXIII. törvény A közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.)

-

1993. évi LXXIX. törvény A közoktatásról

-

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

-

229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról

-

2011.

évi

CXII.

Törvény

az

információs

információszabadságról -3-

önrendelkezési

jogról

és

az

-

Az emberi erőforrások miniszterének 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelete a nevelésioktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

-

1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről

-

2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről

-

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

-

2012. évi LXXXVI. törvény a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról

-

26/1997. (IX.3.) NM rendelet iskola-egészségügyi ellátásról

d) Az intézmény szervezeti és működési szabályzatának a magasabb szintű jogszabályok rendelkezésein túl elveiben és tartalmában illeszkednie kell az iskola más belső szabályzataihoz, alapdokumentumaihoz is. E dokumentumok a következők: Az iskola tartalmi munkáját és működését meghatározó helyi szabályok Alapító okirat Pedagógiai program (nevelési program és a helyi tanterv) Intézményi minőségirányítási program Házirend Belső szabályzatok (igazgatói utasítások) Munkaügyi, munkajogi helyi (belső) szabályok Közalkalmazotti szabályzat Kollektív szerződés Az iskola egyes közösségeiből szerveződő testületek (szervezetek) működését meghatározó szabályok A közalkalmazotti tanács szervezeti és működési szabályzata A szülői szervezet (munkaközösség) szervezeti és működési szabályzata A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata Intézményi Tanács működési szabályzata e) A szervezeti és működési szabályzat kihirdetése a tanári szobában történik. Írott formában megtalálható a titkárságon, a kollégiumvezetőnél, illetve a mindenki által elérhető könyvtárban. A CD lemez az iskolatitkárnál kerül elhelyezésre. Megtalálható az intézmény honlapján és azokon a felületeken, melyeket jogszabály ír elő. -4-

II. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Dunaújvárosi Hild József Szakközépiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium szakmai alapdokumentuma A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21.§ (3) bekezdése szerinti tartalommal, figyelemmel a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 123. § (1) bekezdésében leírtakra, az alábbi szakmai alapdokumentumot adom ki: A köznevelési intézmény 1. Megnevezései Dunaújvárosi Hild József Szakközépiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium

1.1. Hivatalos neve: 2. Feladatellátási helyei 2.1. Székhelye:

2400 Dunaújváros, Bercsényi Miklós utca 8.

2.1.1. telephelye:

2400 Dunaújváros, Erdősor 37/a.

3. Alapító és fenntartó neve és székhelye 3.1. Alapító szerv neve:

Emberi Erőforrások Minisztériuma

3.2. Alapítói jogkör gyakorlója:

emberi erőforrások minisztere

3.3. Alapító székhelye:

1054 Budapest, Akadémia utca 3.

3.4. Fenntartó neve:

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

3.5. Fenntartó székhelye:

1051 Budapest, Nádor utca 32.

4. Típusa

közös igazgatású köznevelési intézmény

5. OM azonosító:

030223

6. Köznevelési és egyéb feladata 6.1. 2400 Dunaújváros, Bercsényi Miklós utca 8. 6.1.1. szakközépiskolai nevelési-oktatás 6.1.1.1. nappali rendszerű iskolai oktatás 6.1.1.2. felnőttoktatás – nappali, esti, levelező -5-

6.1.1.3. évfolyamok: négy 6.1.1.4. sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos, értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) 6.1.1.5. érettségire felkészítő négy évfolyam 6.1.1.6. kizárólag szakképző évfolyamok

Szakképesítések a 2011/2012. tanévtől kifutó rendszerben a szakközépiskolai képzésben

1. 2.

A Szakképesítés megnevezése

B Szakképesítés azonosítószáma

C Szakmacsoport

Magasépítő technikus Mélyépítő technikus

545820300000000 545820400000000

9. Építészet 9. Építészet

D OKJ rendelet szerinti szakképző évfolyamok száma 2 2

Szakképesítések a 2012/2013. tanévtől felmenő rendszerben a szakközépiskolai képzésben

1. 2.

3. 4.

A

B

C

D

E

Szakképesítés megnevezése

Szakképesítés azonosítószáma

Szakközépiskolai ágazat

Szakmacsoport

Faipari technikus Lakberendező

5454301

XVIII. Faipar

11. Faipar

OKJ rendelet szerinti szakképző évfolyamok száma 2

5521401

V. Képző-és iparművészet

1

2

Magasépítő technikus Mélyépítő technikus

5458203

XVI. Építőipar

4. Művészet, közművelődés, kommunikáció 9. Építészet

5458204

XVI. Építőipar

9. Építészet

-6-

2

Szakképesítések a 2012/2013. tanévtől kifutó rendszerben a szakközépiskolai képzésben

A Szakképesítés megnevezése

B Szakképesítés azonosítószáma

C Szakmacsoport

545430200105401 545430200105402

11. Faipar 11. Faipar

3.

Bútoripari technikus Fafeldolgozó technikus Lakberendező

522140100000000

4. 5.

Magasépítő technikus Mélyépítő technikus

545820310000000 545820410000000

4. Művészet, közművelődés, kommunikáció 9. Építészet 9. Építészet

1. 2.

D OKJ rendelet szerinti szakképző évfolyamok száma 2 2 2

2 2

6.1.2. szakiskolai nevelési-oktatás 6.1.2.1. nappali rendszerű iskolai oktatás 6.1.2.2. felnőttoktatás – nappali, esti, levelező 6.1.2.3. sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos, értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) 6.1.2.4. sajátos nevelési igényű tanulók gyógypedagógiai neveléseoktatása (mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos, értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) 6.1.1.5. kizárólag szakképző évfolyamok 6.1.1.6. speciális szakiskola 6.1.2.7. Általános műveltséget megalapozó oktatás, pályaorientáció, gyakorlati oktatás, szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás 2 évfolyamon Csak felnőttképzésben indítható: 32 582 01 Betonszerkezet-készítő, betonelemgyártó képzés 31 582 01 0000 00 00 Betonelemgyártó képzés

-7-

Szakképesítések a 2011/2012. tanévtől kifutó rendszerben a szakiskolai képzésben

A Szakképesítés megnevezése

B Szakképesítés azonosítószáma

C Szakmacsoport

1. 2.

Ács, állványozó Bolti eladó

335820100000000 313410100000000

3. 4. 5.

Bútorasztalos Épületasztalos Festő, mázoló és tapétázó Kőműves

335430100000000 315820800000000 335820400000000

9. Építészet 17. Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció 11. Faipar 11. Faipar 9. Építészet

335820500000000

9. Építészet

6.

D OKJ rendelet szerinti szakképző évfolyamok száma 2 2

2 2 2 2

Szakképesítések a 2012/2013. tanévtől felmenő rendszerben a szakiskolai képzésben

A Szakképesítés megnevezése

B Szakképesítés azonosítószáma

C Szakmacsoport

1. 2. 3. 4.

Ács Asztalos Asztalosipari szerelő Eladó

3458201 3454302 2154301 3434101

5.

3134101

3458204 3458208

9. Építészet

3

8.

Élelmiszer-, vegyi áru és gyógynövény eladó Festő, mázoló, tapétázó Kőműves és hidegburkoló Műszakicikk-eladó

9. Építészet 11. Faipar 11. Faipar 17. Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció 17. Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció 9. Építészet

3134103

2

9. 10.

Szobafestő Zsaluzóács

2158201 3158206

17. Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció 9. Építészet 9. Építészet

6. 7.

-8-

D OKJ rendelet szerinti szakképző évfolyamok száma 3 3 2 3

2

3

2 2

Szakképesítések a 2013/2014. tanévtől kifutó rendszerben a szakiskolai képzésben

A Szakképesítés megnevezése

B Szakképesítés azonosítószáma

C Szakmacsoport

1. 2. 3.

Ács, állványozó Bútorasztalos Élelmiszer- és vegyi áru eladó

335820110000000 335430110000000 313410100103102

4. 5.

Épületasztalos Festő, díszítő, mázoló és tapétázó Kőműves

315820810000000 335820410000000

9. Építészet 11. Faipar 17. Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció 11. Faipar 9. Építészet

335821510000000

9. Építészet

6.

D OKJ rendelet szerinti szakképző évfolyamok száma 2 2 2

2 2 2

6.1.3. Köznevelési Hídprogram keretén belül zajló nevelés-oktatás (HÍD II.) 6.1.4. iskola létszáma: 905 fő 6.1.5. iskolai tanműhely 6.1.6. iskolai tanműhely maximális létszáma: 120 6.1.7. iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel 6.1.8. iskolarendszeren kívüli képzésben való részvétel nyilvántartási szám: 00347-2008 képzési forma megnevezése: csoportos képzés, távoktatás, egyéni felkészülés 6.1.9.

Bútorgyártás Fafeldolgozás (kivéve bútor) fonottáru gyártása Egyéb, oktatást kiegészítő tevékenység Munkaerőpiaci felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatások

6.2. 2400 Dunaújváros, Erdősor 37/a. 6.2.1. kollégiumi ellátás 6.2.1.1. externátus 6.2.1.2. kollégiumi maximális létszám: 96 fő 6.2.1.3. Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

-9-

7. A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés és használat joga 7.1. 2400 Dunaújváros, Bercsényi Miklós utca 8. 7.1.1. Helyrajzi száma:

dunaújvárosi 1/2. hrsz.

7.1.2. Hasznos alapterülete:

bruttó 1690 nm

7.1.3. Intézmény jogköre:

ingyenes használati jog

7.1.4. KLIK jogköre:

vagyonkezelői jog

7.2. 2400 Dunaújváros, Erdősor 37/a. 7.2.1. Helyrajzi száma:

dunaújvárosi 671. hrsz.

7.2.2. Hasznos alapterülete:

bruttó 2939,05 nm

7.2.3. Intézmény jogköre:

ingyenes használati jog

7.2.4. KLIK jogköre:

ingyenes használati jog

7.2.5. Működtető neve:

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata

7.2.6. Működtető székhelye:

2400 Dunaújváros, Városháza tér 1-2.

8. Vállalkozási tevékenységet nem folytathat.

- 10 -

III.

AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI RENDJE

1. Az intézmény szervezeti egységei, vezetői szintjei A

közoktatási

intézmény

belső

szervezeti

egységeinek,

vezetői

szintjeinek

meghatározásánál legfontosabb alapelv, hogy az intézmény feladatait zavartalanul és zökkenőmentesen láthassa el a követelményeknek megfelelően. 2. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje a) Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét – a megbízott vezetők, s a választott közösségi képviselők segítségével – az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést. A kapcsolattartás formái: különböző értekezletek, megbeszélések, stb. A közös nevelőtestületi értekezletet az igazgató, a helyettesek vagy felkért előadók tartják. b) Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkaterv tartalmazza, melyet a hivatalos közlések helyén kell kifüggeszteni. Az értekezlet időpontjáról egy héttel korábban értesülnek a tantestület tagjai. c) A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy a különböző döntési fórumokra nevelőtestületi – alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatokat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A teljes alkalmazotti közösség értekezletét az intézményvezető akkor hívja össze, amikor ezt a jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Ezekről is jegyzőkönyvet kell készíteni. d) Tagintézményekkel (tanműhely, kollégium) való kapcsolattartás rendje. A tanműhely és a kollégium külön épületben működik. A gyakorlati munkaközösségvezető, illetve a kollégium vezetője gondoskodik arról, hogy a pedagógusokat és a tanulókat érintő intézkedések kellő időben és módon kihirdetésre kerüljenek. A kollégiummal és a tanműhellyel a kapcsolattartás közvetlen, rendszeres és kölcsönös a vezetők között. A gyakorlati munkaközösség-vezető, kollégiumvezető köteles minden, a

- 11 -

megszokottól eltérő eseményről az igazgatót azonnal értesíteni. A napi kapcsolattartás személyesen, telefonon illetve e-mail-en történik. e) A gazdasági főelőadó közvetlen kapcsolatot tart fenn az egységvezetőkkel, és köteles minden, a megszokottól eltérő eseményről az igazgatót tájékoztatni. f) A kapcsolattartásban nagy szerepet játszik az iskolatitkár, mint az információáramlás központi figurája. Lényeges az üzenő füzetek naprakész vezetése mely elsősorban a technikai területet érinti és a gondnok összegzi a tapasztalatokat.

- 12 -

- 13 -

IV.

A KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY VEZETÉSE

1. Szervezeti felépítés és egységek

a) Az intézet belső szervezeti egységeinek, vezető szintjének meghatározásánál alapelv, hogy a feladatokat zavartalanul és a legeredményesebben láthassák el, a szakmai felkészültségüknek megfelelően. b) Az iskola az alábbi szervezeti egységekre tagolódik (részlegek): 

elméleti oktatás vezetői: az általános és közismereti igazgatóhelyettes illetve a nevelési és szakképzési igazgatóhelyettes



gyakorlati képzés vezetője: a gyakorlati munkaközösség-vezető



kollégium vezetője: a kollégiumvezető (intézményegység-vezető)



gazdasági és technikai terület vezetője: a gazdasági főelőadó

2. Az intézmény felelős vezetője a) A közoktatási intézmény vezetője felelős - a közoktatási törvény alapján - az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, ő gyakorolja a KLIK által átruházott

munkáltatói jogokat és dönt az intézmény

működésével kapcsolatosan minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy a kollektív szerződés nem utal más hatáskörbe. A dolgozók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. - 14 -

A közoktatási intézmény vezetője képviseli az intézményt. Jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. b) Az intézményvezetőt helyettesítheti: a munkamegosztás rendje szerint, valamint a vezető tartós akadályoztatása esetében általános helyettese. c) Távolléte esetén: Szintén az általános igazgatóhelyettes látja el az iskola vezetői feladatait. Ha ő is távol van a nevelési igazgatóhelyettesre hárul ez a feladat. 3. A nevelési-oktatási intézmény vezetőjének feladatkörébe tartozik: -

az intézmény képviselete,

-

a nevelőtestület vezetése,

-

a munkáltatói jog, kivéve jogviszony létesítés, megszüntetés, fegyelmi ügyek

-

a nevelő-és oktatómunka irányítása és ellenőrzése,

-

a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése,

-

a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása,

-

kiadmányozási jog, kötelezettségvállalási jogkör a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által kiadott szabályzat alapján.

-

a

szülői

szervezettel,

a

munkavállalói

érdekképviseleti

szervekkel

és

a

diákönkormányzattal való együttműködés, -

a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése,

-

az intézményi tanács működtetése

4. Az intézményvezető kiadmányozza: a.)

a jogviszony létesítése, a jogviszony megszüntetése, a fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi

büntetés

kiszabása

kivételével,

az

intézmény

közalkalmazottaival

kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait,

b.)

a tankerületi igazgatóval történt előzetes egyeztetést követően, az intézményben helyettesítés céljából határozott időre történő jogviszony létesítésére irányuló munkáltatói intézkedést,

- 15 -

az egyéb szabályzatban meghatározott, a szervezeti egység jogi személyiségéhez

c.)

kapcsolódó kötelezettségvállalásokat, az

d.)

intézmény

napi

működéséhez

kapcsolódó

döntéseket,

tájékoztatókat,

megkereséseket, egyéb leveleket, az intézmény szakmai feladatai ellátásához kapcsolódó azon döntéseket, amelyek

e.)

kiadmányozási jogát az elnök a maga vagy a KLIK központi szerve szervezeti egysége, illetve a tankerületi igazgató számára nem tartotta fenn,

f.)

a közbenső intézkedéseket,

g.)

a rendszeres statisztikai jelentéseket, érdemi döntést nem igénylő továbbítandó iratokat, a központi, illetve területi szerv által kért adatszolgáltatásokat.

5 . Az intézményvezető (igazgató) közvetlen munkatársai a) Az igazgató a feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai: -

intézményvezető helyettesek,

-

a gyakorlati munkaközösség-vezető,

-

a kollégiumvezető (intézményegység-vezető),

-

a gazdasági főelőadó,

-

az iskolatitkár

b) Vezetői megbízatások Az intézményvezető-helyettesek megbízatása maximum 5 évre szól, és a tankerület vezetője adja, illetve vonja vissza, az intézményvezető javaslata alapján. Intézményegység-vezető (kollégiumvezető) megbízása is öt évre szólhat, a KLIK Elnöke adhatja a tankerület vezetőjének javaslata alapján.

- 16 -

Magasabb vezetői funkció lévén pályáztatni szükséges. Ha a közalkalmazott a megbízást megelőző 1 évben közalkalmazotti munkaviszonyban áll a munkáltatóval, pályázat nem szükséges. A többi közvetlen munkatárs kijelölését az intézményvezető végzi. b) Vezetési felelősség megosztása, helyettesi hatáskörök Az intézmény vezetője közvetlen munkatársaival a munkaköri leírásban rögzítve megosztja a nevelő-oktató munka tervezését, szervezését és ellenőrzését, valamint a tevékenységek irányítását, a személyi és szervezési feltételekről való gondoskodást, a tanórán kívüli tevékenység szervezését, az iskolai diákmozgalom segítését, működési feltételeinek biztosítását és az ezen tevékenységek felügyeletét. Az általános és közismereti igazgatóhelyettes felel a humán, illetve a reál munkaközösségek, a testnevelés szakszerű működéséért. Feladata a könyvtáros, az oktatástechnikus

munkájának szervezése, ellenőrzése

illetve a rendszergazda

(tantárgyfelosztás, órarendkészítés, helyettesítéssel kapcsolatos döntési jog, érettségi vizsgák szervezésével kapcsolatos döntési jog). A nevelési és szakképzési igazgatóhelyettes felel a műszaki munkaközösség illetve a speciális munkaközösség (benne a HÍD-programmal), valamint az osztályfőnöki munkaközösség szakszerű működéséért. Feladatai közé tartozik a diákönkormányzati illetve a gyermekvédelmi

munka irányítása, ellenőrzése (szakképesítő vizsga

megszervezésével, tanulmányok alatti vizsga megszervezésével kapcsolatos döntési jog).

A

kollégiumvezető

felelős

Intézményegység-vezetőként

a

kollégium

felügyeli,

szakszerű,

segíti

a

törvényes

működéséért.

diákönkormányzati,

valamint

gyermekvédelmi tevékenységet, munkájában a kollégiumi munkaközösség-vezető segíti. Minden fontos kérdésben egyeztet az igazgatóval, jelenti a különleges eseményeket (szabadság, távollétek engedélyezése, munkaköri leírások elkészítése, alkalmazottak ellenőrzése, értékelése). A gyakorlati munkaközösség-vezető felel a tanműhely szakszerű, biztonságos működtetéséért, kapcsolatot tart a külső képzőhelyekkel. Feladatát az igazgató - 17 -

közvetlen

irányításával

végzi,

szorosan

együttműködve

a

szakképzési

igazgatóhelyettessel, meghatározott esetekben annak koordináló szerepe mellett. A gazdasági főelőadó irányítja a gazdasági, technikai dolgozók munkáját, felel az élet és vagyonvédelemért. Segíti az igazgatót az ésszerű és gazdaságos intézményi működtetésben

(írásbeli

meghatalmazás

alapján

gazdasági-pénzügyi

feladatokkal

kapcsolatos ügyintézés a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Székesfehérvári Tankerületénél). Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat a munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányításával végzik és neki tartoznak felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. 6. Az intézmény vezetése a) Intézményvezetés Az intézmény vezetőjének munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő) segítő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal felruházott szerv az intézményvezetés. Lényeges, hogy ellenőrzési feladatokat is ellátnak az igazgató meghatározása szerint, illetve az általuk képviselt szervezetben. b)Az intézményvezetés tagjai intézményvezető intézményvezető-helyettesek kollégiumvezető gazdasági főelőadó gyakorlati munkaközösség-vezető c) Az intézményvezetés működési rendje Az intézményvezetés hetente megbeszélést tart. A megbeszélés tárgyától függően kibővített ülés tartható. Az ülésekre az említett személyeken túl az érintett területek felelősei kapnak meghívást. (pl.: gondnok) A tanácskozásról emlékeztető készül, amit az iskolatitkár készít.

- 18 -

7. Az intézményvezetés

a)

Az intézmény vezetőségének munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő) segítő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal felruházott szerv. Tagjaik ellenőrzési feladatokat is ellátnak az igazgató meghatározása szerint, illetve az általuk képviselt szervezetben.

b)

Kibővített vezetőség: intézményvezetés tagjai a munkaközösségek vezetői az ifjúságvédelmi felelősök, diákönkormányzatot patronáló tanárok az érdekképviseletek vezetői a szülői szervezet elnöke az intézményi tanács képviselője

c)

Kibővített vezetőség működése: Az intézményi tanács évente legalább 2 alkalommal, szeptemberben, illetve májusban megbeszélést tart a tanév feladatairól, azok végrehajtásáról. Lényeges feladata a stratégiai döntések előkészítésében való részvétel.

8. Vezetők ügyeleti rendje a)

Az iskolában napi elosztásban (heti ciklikussággal) a munkatervben kerül meghatározásra a tanév elején. Ennek időtartama: reggel 6.30 – 15.30 óráig tart.

b)

A kollégiumban A kollégiumvezető vagy a munkaközösség-vezető hétköznap a pénteki hazautazás kivételével 14.00 órától 20.00 óráig a kollégiumban tartózkodik. A halaszthatatlan esetekben eltérő intervallumban a mindenkori ügyeletes jár el oly módon, hogy elsősorban a kollégiumvezetőt értesíti.

c)

Gyakorlaton A gyakorlat fő idejében (7.00 órától 14.00 óráig) a gyakorlati munkaközösségvezető lehetőség szerint a tanműhelyben tartózkodik. Akadályoztatása esetén kijelöli - 19 -

azt az oktatót, aki távolléte alatt felügyeli az oktatást, különös tekintettel a biztonságos munkavégzésre.

9. A vezetők kapcsolattartási rendje Az intézmény vezetője és az intézményvezetés további tagjainak kapcsolattartása folyamatos, a szükségletnek megfelelő rendszerességgel történik. Vezetői megbeszélések általában hétfőn délelőtt. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. A vezetők kapcsolattartási folyamatában kiemelt szerepe van az iskolatitkárnak, aki fókuszát képezi az információáramlásnak.

10. A vezetők helyettesítési rendje Az iskolában az igazgatóhelyettesek távolléte esetén egymást helyettesítik. Törekedni kell arra, hogy valamelyik igazgatóhelyettes akadályoztatva van, akkor az igazgató lehetőleg az intézményben tartózkodjon. Bizonyos kérdésekben a helyetteseket a munkaközösség-vezetők helyettesítik a munkaköri leírás tükrében (pl. pedagógusok helyettesítése, egyéb szakmai kérdések, stb.). Törekedni kell arra is, hogy a gyakorlati munkaközösség-vezető távolléte esetén a szakképzési igazgatóhelyettes lehetőleg az intézményben tartózkodjon, és szükség esetén intézkedjen. A kollégiumvezetőt a kollégiumi munkaközösség-vezető helyettesítheti, szintén a munkaköri leírása függvényében.

- 20 -

V.

AZ INTÉZMÉNY NEVELŐTESTÜLETE ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK

1. Az intézmény nevelőtestülete a) A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagjai a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottai, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozói. b) A nevelőtestület legfontosabb feladata a pedagógiai program elkészítése és egységes megvalósítása, ezáltal a tanulók magas színvonalú nevelése és oktatása. Ennek a komplex feladatnak megfelelően a nevelőtestület véleményező és javaslattévő jogkörrel rendelkezik minden, az intézményt érintő ügyben. c) A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. d) A nevelőtestület véleményét ki kell kérni: Tantárgyfelosztás elfogadása előtt, az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, valamint az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt. Ezen kívül a tankönyvosztás-, tankönyvtámogatás rendjének meghatározásakor. A tartós tankönyvek meghatározásánál, segélyezésre jogosult tanulók kiválasztásánál, továbbképzési program elfogadásánál. A nevelőtestület maga határozza meg, hogy milyen módon alakítja ki véleményét. Az intézmény vezetésére vonatkozó program és fejlesztési elképzelések támogatásáról vagy elutasításáról

szakmai

vita

és

a

szakmai

- 21 -

munkaközösségének

véleményének

megtárgyalását követően titkos szavazással határoz. A nevelőtestület véleményét írásba kell foglalni, melynek tartalmaznia kell a szakmai munkaközösség véleményét is. e) A nevelőtestület döntési jogkörei: -

a pedagógiai program elfogadása,

-

az SZMSZ és a házirend elfogadása,

-

a tanév munkatervének jóváhagyása,

-

átfogó értékelések és beszámolók elfogadása,

-

a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása,

-

a tanulók fegyelmi ügyeiben való eljárás,

-

az intézményvezetői programok szakmai véleményezése,

-

a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása,

-

a diákönkormányzat működésének jóváhagyása,

-

saját feladatainak és jogainak részleges átruházása,

-

a tanév helyi rendjének meghatározása.

2. A nevelőtestület értekezletei, mikro értekezletei a) A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: -

tanévnyitó-, tanévzáró értekezlet,

-

félévi és év végi osztályozó értekezlet,

-

őszi és tavaszi nevelési értekezlet,

-

operatív jelleggel minden második hét hétfőjén.

b) Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak megoldására, amennyiben a nevelőtestület tagjainak 50 % - a, valamint az intézmény igazgatója vagy az érdekvédelmi szervek vezetősége szükségesnek látja. c) A nevelőtestület 1-1 osztályközösség tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének elemzését, értékelését (osztályozó értekezletek) az osztályközösségek problémáinak megoldását mikro értekezleti formában végzi. A nevelőtestület mikro értekezletén csak az adott osztályközösségben tanító pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. A mikro értekezletek állandó időpontjait a munkaterv rögzíti, felelősök az osztályfőnökök.

- 22 -

Mikro értekezlet szükség szerint - az osztályfőnök megítélése alapján - bármikor tartható az osztály aktuális problémáinak megoldására. A kollégiumi nevelők hetente egyszer, míg a gyakorlati oktatók kéthetente tartanak megbeszélést. 3. A nevelőtestület döntései, határozatai A nevelőtestület döntéseit és határozatait - a jogszabályokban meghatározottak kivételével - nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. 4. A nevelőtestület által átruházott feladatkörök és az intézmény állandó bizottságai A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, a szülői közösségre, vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles - a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon - azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. (Felvételi Bizottság, Fegyelmi Bizottság stb.) Az átruházott jogkör gyakorlói: a bizottságok, az osztályközösségek tanárai és a szakmai munkaközösségek vezetői beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek a munkatervben rögzített félévi értekezletek időpontjában. A nevelőtestület a következő bizottságokat hozza létre: a) Felvételi Bizottság: Feladata az iskolába jelentkező tanulók megítélése a tanulói jogviszony létesítésének javaslata és annak indoklása (tagjai: igazgató helyettesek, a műszaki munkaközösség vezető, illetve a felvételi tárgyak munkaközösség vezetői) b) A Fegyelmi Bizottság feladata: A házirendet súlyosan megszegő tanulók fegyelmi ügyeinek vizsgálata az érintettek meghallgatása után tárgyilagos döntés hozatala. (Tagjai: A Fegyelmi Bizottság elnöke, az intézmény nevelési igazgatóhelyettese, az érintett

tanuló

osztályfőnöke,

a

diákönkormányzat

ifjúságvédelmi felelős, osztálytitkár)

- 23 -

képviselője,

gyermek-és

5. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei a) Az intézményben a következő munkaközösségek működnek: A

nevelési-oktatási

intézményben

legalább

öt

pedagógus

hozhat

létre

szakmai

munkaközösséget, melyből a jogszabályok értelmében intézményenként maximum 10 lehet. A Humán munkaközösség feladata a pedagógiai program alapján a közismereti igazgatóhelyettes irányítása mellett a humán tantárgyak gondozása. Reál munkaközösség feladata a reál tantárgyak (matematika, fizika, biológia, kémia, stb.) felügyelete szintén a közismereti igazgatóhelyettes irányítása mellett. A műszaki munkaközösség feladata a szakmai programok alapján a szaktantárgyi

követelmények

megvalósítása.

Munkáját

a

szakképzési

igazgatóhelyettes koordinálja. (A munkaközösségi tagok számának illetve a feladatok függvényében dönthet úgy a nevelőtestület, hogy két műszaki közösség is működhet, jól elhatárolt tevékenységi körrel). A gyakorlati munkaközösség feladata a tanműhely szakszerű működtetése, a gyakorlat tartalmi és módszertani követelményeinek meghatározása, teljesítése. Az osztályfőnöki munkaközösség az osztályfőnökök tevékenységét integrálja a nevelési igazgatóhelyettes irányításával. A kollégiumi munkaközösség feladata a nevelők tevékenységét rendszerbe foglalva segíteni a kollégiumvezető munkáját. A speciális munkaközösség feladata a speciális képzési forma felügyelete, melyet a nevelési igazgatóhelyettes irányításával végez. Ebbe a közösségbe tartoznak a HÍD-program pedagógusai is.

- 24 -

A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján a szakmai munkaközösségek tevékenységét a 6. pont részletesen tartalmazza. b) A közoktatási törvény szerint a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak szakmai, módszertani munkaközösségei segítséget adnak a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő-és oktatómunka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. c) A szakmai munkaközösség tagjai munkaközösség-vezetőt választanak 2 évenként, a munkaközösségi tevékenység szervezésére, irányítására, koordinálására. 6. A szakmai munkaközösségek tevékenysége a) A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján - a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban - a szakmai munkaközösségek feladatai: -

javítják,

koordinálják

az

intézményben

folyó

nevelő-oktatómunka

szakmai

színvonalát, minőségét, -

fejlesztik a szaktantárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat, javaslatot tesznek a fakultációs irányok megválasztására,

-

végzik a tantárgycsoportjukkal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését,

-

kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók ismeretszintjét,

-

szervezik a pedagógusok továbbképzését, véleményezik a pedagógus álláshelyek pályázati anyagát,

-

összeállítják az intézmény számára a vizsgák írásbeli és szóbeli feladat- és tételsorait, ezeket értékelik,

-

az intézmény fejlődése érdekében pedagógiai kísérleteket végeznek,

-

javaslatot adnak a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására,

-

támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget,

-

véleményezik, javaslatot tesznek tankönyvekre,

-

meghatározzák a méréses vizsgálatok rendjét a tantárgyi értékelésben,

- 25 -

b) A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai:

-

összeállítja az intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves programját,

-

irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a munkaközösség szakmai munkájáért, a szaktárgyi oktatásért,

-

módszertani és szaktárgyi értekezleteket tart, bemutató foglalkozásokat (tanórákat) szervez, segíti a szakirodalom felhasználását,

-

elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak tanmeneteit, felügyeli a tanmenetek szerinti előrehaladást és a követelményrendszernek való megfelelést,

-

javaslatot

tesz

a

tantárgyfelosztásra,

a

szakmai

továbbképzésekre,

a

munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, -

ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, munkafegyelmét, intézkedést kezdeményez az igazgatónál,

-

képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt, és az iskolán kívül,

-

összefoglaló

elemzést,

értékelést,

beszámolót

készít

a

munkaközösség

tevékenységéről a nevelőtestület számára, igény szerint az intézményvezető részére, -

állásfoglalása, javaslata, vélemény nyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait,

-

aktívan részt vesz a hiányzó pedagógusok helyettesítésének koordinálásában,

-

összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában.

7. Munkaköri leírás minták TANÁR A.) Főbb felelősségek és tevékenységek összefoglalása -

ellenőrzi a tanulók felszerelését /tankönyv, füzet írószer/

-

könyvtárlátogatást végez, számba veszi az ajánlott irodalmat

-

szaktárgya fejlesztésére irodalomjegyzéket nyújt be a könyvtárosnak

-

felkutatja az általa megfelelőnek tartott tankönyveket

-

szaktanárként a szakmai munkaközösség tagja, munkáját az elfogadott tanterv szerint magas színvonalon végzi

-

végzős osztályait jó színvonalon felkészíti a szakmunkásvizsgára - 26 -

-

részt vesz a pedagógiai program kialakításában

-

ügyeletesi teendőket lát el az adott napokon az óraközi szünetekben, illetve időszakonként a reggeli nyitáskor

-

részt vesz a nevelőtestület munkájában, az iskola kulturális és sportéletének megszervezésében

-

aktívan részt vesz az iskolai hagyományok ápolásában

-

figyelemmel kíséri a versenyfelhívásokat

-

aktívan részt vesz az egyes értekezleteken, megbeszéléseken

-

elvégzi azokat a tanév során felmerülő egyéb oktatási és nevelési feladatokat, mellyel felettesei megbízzák

B.) Különleges felelőssége Személyekkel kapcsolatban -

figyeli az osztályban tanító kollégák tevékenységét

-

támogatja, segíti a kezdő kollégákat

Vagyonérdekeltséggel kapcsolatban -

a rábízott szaktanterem eszközeiért nyilvántartási felelősséggel tartozik

-

köteles időszakonként ez irányú ellenőrzést tartani

Tervezéssel kapcsolatban -

együttműködik az mk. vezetővel, valamint az ig. helyettessel az egyes tervek kidolgozásában

-

tervezi tantárgyának tanévi ütemezését a tanév időkeretében

-

az ajánlott és választott osztályfőnöki témaköröket

-

bemutató tanítási tervet készít, szervez, levezeti az óraelemzést

-

szem előtt tartja a differenciált képességfejlesztést

C.) Ellenőrzés foka -

a fentiekről a félévi és év végi értekezleten beszámol ,illetve szükség munkaközösségi értekezleten

-

ellenőrzi és értékeli a tanulók közösségi teljesítményét - 27 -

esetén

-

ellenőrzi a kiemelt feladatok teljesítésének ütemét, fokát

-

tudásszint felmérést végez feladatlapos módszerrel, a munkaközösség tagjaként

D.) Kapcsolatok -

alkotó kapcsolatot alakít ki kollégáival

-

a könyvtárossal

-

az adott funkcionáriusokkal

-

a kollégiumi nevelőkkel

-

szakoktatókkal

-

az intézmény többi dolgozójával

E.) Munkakörülményei -

íróasztala, szabad polca van a tanáriban

-

felsőruházatát fogason helyezheti el

-

munkájához szükséges telefonbeszélgetéseit az intézmény telefonján bonyolítja le

-

magánbeszélgetéseiért díjat fizet

-

használhatja a forrásszoba technikai berendezéseit

-

a tanári illetve munkájához fénymásolási lehetőséget kap, a tantermében televízió és írásvetítő, valamint egyéb eszközök állnak rendelkezésre.

F.) Járandósága -

bérbesorolás szerinti fizetés

-

az adott pótlékok

-

utazási hozzájárulás az érvényes rendelet szerint

-

útiköltség – térítés az előírtak szerint

SZAKOKTATÓ A. Főbb felelősségek és tevékenységek A szakképzés területén szakoktatói feladatok ellátása: -

a szakmunkástanulók gyakorlati oktatása

-

elsősorban építőipari, illetve faipari feladatok ellátása

- 28 -

-

a tanműhelyekben és tanudvarban a rend, a vagyonvédelem szabályainak megtartása és megtarttatása

-

az oktatáshoz felhasznált erő- és munkaképek előkészítése, a javításban való közreműködés

-

az oktatási segédanyagok előkészítése

-

ellátni azokat az oktatással kapcsolatos feladatokat, mellyel felettesei megbízzák

- munkavégzése során megilletik a Munka Törvénykönyvében, valamint a Közalkalmazotti Szabályzatban lefektetett jogok Személyekkel kapcsolatban: -

a munkája során köteles betartani és betartatni a munkavédelmi előírásokat, az iskola házirendjét

Vagyonért: -

személyi és anyagi felelősséggel tartozik a tantárgy oktatásához rábízott gépek, eszközök megóvásáért, üzemképes állapotban tartásáért

Tervezés területén: -

elkészíti az éves tanmeneti munkához szükséges kész- és félkész termékek listáját, azt jóváhagyásra átadja a tanműhely vezetőjének

-

részt vesz az innovációs programban, munkakörében törekszik az újítási és ésszerűsítési megoldások bevezetésére, különös figyelemmel a költségek csökkentésére, a takarékosságra

-

megtervezi a tanmeneti munkák óraterveit, a kapacitáskihasználást

Technikai döntések területén: -

a gépek, berendezések üzemeltetését csak a biztonsági előírásoknak megfelelően engedélyezi

-

a hibák elhárításáról a karbantartó részleg vezetőjével közösen azonnal gondoskodik

B. Ellenőrzés foka -

összefüggő /évközbeni és nyári/ gyakorlatokon az előre elkészített ütemezés szerint oktatási, felügyeleti, ellenőrzési feladatokat lát el - 29 -

-

értékeli és minősíti a tanműhelyben végzett oktatás hatékonyságát és a tanulók teljesítményét, előrehaladásukat

C. Kapcsolatok -

a szakmai munkaközösség tagja, rendszeresen részt vesz a munkaértekezleten

-

együttműködik a tervezési és gyártás-előkészítő munkacsoporttal

-

a tanműhelyi csoport osztályfőnökével rendszeresen konzultál a tanulók teljesítményéről, fejlődésükről

-

kapcsolatot tart fenn a kihelyezett képzést végző cégek műhelyfőnökeivel

D. Munkakörülmények -

munkaterme a kijelölt tanműhely, illetve külső építési terület

-

használja az üzemi blokk kommunális létesítményeit

E. Járandósága -

bérbesorolás szerinti fizetés

-

az adott pótlékok

-

utazási hozzájárulás az érvényes rendelet szerint

-

útiköltség – térítés az előírtak szerint

NEVELŐTANÁR A. Főbb felelősségek és tevékenységek összefoglalása -

kollégiumi csoportvezető tanárként ellátja tanulócsoportjának vezetését

-

nevelési programja megvalósulásával biztosítja a csoportközösség fejlődését, egyénre szabott fejlesztési terve alapján differenciált képesség és személyiségfejlesztést valósít meg

-

felelős tanulócsoportja -

tanulmányi munkájáért,

-

művelődéséért,

-

erkölcsi fejlődéséért,

-

kultúrált és egészséges életmódjáért

- 30 -

-

gondoskodik számukra a szükséges tanulmányi segítségről /korrepetálás, konzultáció, előkészítők/

-

segíti pályaválasztásukat

-

szaktárgyaiból korrepetál /órarendi kimutatás szerint/

-

munkájával kapcsolatos adminisztrációját elvégzi /naplóvezetés, statisztikák, írásos beszámolók, szülők értesítése/

-

gondoskodik a betegek egészségügyi ellátásáról

-

segíti az általa irányított csoport önkormányzati tevékenységét, a tervező-, szervező-, irányító-, ellenőrző munkáját, az érdekvédelmi feladatok végrehajtását

-

őszinte, nyílt tanár-diák kapcsolatot alakít ki, törekszik annak megerősítésére, és arra, hogy igényeljék tanácsait, segítségét

-

rendszeresen /naponta/ ellenőrzi a tanulók által használt helyiségek rendjét, tisztaságát

B. Különleges felelőssége -

kidolgozza és lebonyolítja az egyes házi vetélkedőket

-

felelős az intézményi ünnepi műsorok elkészítéséért

-

a rábízott szint adott helyiségének leltárba vett eszközeiért nyilvántartási felelősséggel tartozik

-

a szabadidős programok felnőtt felügyeletéért

Tervezéséért -

tervezi csoportja irányított, kötött és szabadidős programját

-

egyénre szabottan tervezi a differenciált személyiségfejlesztést

-

megtervezi nevelési óráinak tematikáját, tanévi ütemezését

-

munkáját a kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata, nevelési terve, munkaterve, csoportnevelési terve, az iskola ütemterve, valamint az igazgató utasítása és a szülők kérése alapján tervezi, végzi

C. Ellenőrzés foka -

rendszeresen ellenőrzi és értékeli csoportja tanulóinak tanulmányi, magatartási és közösségi eredményét, melyekről a tervezett időpontokban nevelőtestületi, illetve munkaértekezleten beszámol.

-

napi rendszerességgel ellenőrzi a tanulók által használt helyiségek rendjét, tisztaságát

-

naponta ellenőrzi a házirend betartását, betartatását, a kimenők, hazautazások rendjét - 31 -

D. Kapcsolatok -

részt vesz a nevelőtestületi értekezleteken, fórumokon

-

bekapcsolódik a többi kollégiummal közösen tervezett nevelői, továbbképzési programokba

-

a témakör ismeretében érdemi korreferátummal segíti a közös nevelési értekezlet sikeres megtartását

-

havonta tájékozódik a kapcsolatos iskolába járó tanulók osztályfőnökeivel, szaktanáraival a tanulók előmenetelét illetően

-

félévente hospitál az iskolában

-

kéthavonta írásban értesíti a szülőket, gondviselőket tanulóinak iskolai tanulmányi eredményéről, kollégiumi magatartásáról

-

szülői értekezletet, fogadóórát tart

-

folyamatosan tájékozódik tanulói korrepetáláson való megjelenéséről a testület szakos tanáraitól

-

kapcsolatot tart a kollégium ifjúságvédelmi és diákönkormányzatot segítő felelősével

E. Munkakörülmények -

a kollégiumban kijelölt irodája van, illetve tanulószoba áll rendelkezésére

-

a helyiségekben lehetősége van: -

korrepetálásra

-

konzultációk vezetésére

-

nevelési órák megtartására

-

szülők, osztályfőnökök fogadására

-

egyéni foglalkozások, beszélgetések megtartására

-

szaktanári, csoportvezető tanári munkájához fénymásolási lehetőség

-

a könyvtárat önállóan használhatja

-

szülői, iskolai kapcsolattartáshoz a portai telefont igénybe veheti

F. Járandóság -

bérbesorolás szerinti fizetés

-

az adott pótlékok

-

utazási hozzájárulás az érvényes rendelet szerint

-

útiköltség – térítés az előírtak szerint - 32 -

VI.

AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, VALAMINT A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE

1. Az iskolaközösség Az alkalmazotti, szülői és tanulói közösségek összessége. 2. Az alkalmazotti közösség Az iskola nevelőtestületéből és az intézmény közalkalmazotti jogviszonyban álló valamennyi dolgozójából áll. 3. Az alkalmazotti közösség jogai: Az alkalmazotti értekezletre meg kell hívni mindazokat, akik a nevelési-oktatási intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban állnak. Akiknek a munkaviszonya szünetel, az alkalmazotti értekezlet határozatképtelenségének meghatározásakor figyelmen kívül kell hagyni. Az alkalmazotti közösségeket és azok képviselőit a jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló minden személyt és közösséget. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az írásban kifejtett javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölni kell. Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója, az adott kérdésben a hatályos jogszabályok alapján, akkor intézkedhet, ha az egyetértésre jogosult személy, vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért. A döntési jog a rendelkező személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy személyben, - testületi jogkör esetén a testület abszolút többség (50% + 1 fő) alapján dönt. A testület akkor határozatképes, ha kétharmad része jelen van.

- 33 -

4. Diákkörök A törvény alapján "az iskola, a kollégium tanulói közös tevékenységük megszervezésére a házirendben meghatározottak szerint - diákköröket hozhatnak létre",melyeknek meghirdetését, szervezését, működtetését a diákok végzik. Az intézmény a pedagógiai program céljainak megfelelő diákköri tevékenységet támogatja. Az a diákkör, amelyik az iskola helyiségeit vagy szabadtéri területét igénybe kívánja venni, működésének engedélyeztetésére kérvényt nyújt be az intézmény igazgatójához. A diákköri kérvénynek tartalmaznia kell: a diákkör célját, a diákkör tagjainak nevét és osztályát, az intézményben tartózkodás rendjét (időtartam, helyiségigény), a diákkör választott felelős vezetőjének nevét és osztályát. Az igazgató a diákkör céljától és tagjainak magatartásától függően engedélyezi az iskola épületének házirend szerinti használatát. Az intézményben működő diákköröket a vezető helyettes tartja nyilván. 5. A diákönkormányzat a) Érdekképviselet "A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre." A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá." Az intézmény diákönkormányzatának a nevelőtestület által jóváhagyott szervezeti és működési rendjét önálló szabályzat tartalmazza (kollégiumi is). b) A diákönkormányzat jogai A diákönkormányzat véleményezési és javaslattételi joggal rendelkezik az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a következőkben: az intézmény szervezeti és működési szabályzatának elfogadásakor és módosításakor, a házirend elfogadásakor és módosításakor, - 34 -

a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, a tankönyvterjesztési szabályzatról, benne a tankönyvtámogatás rendjéről, a tandíj és térítési díjról. A diákönkormányzat döntési jogköre kiterjed: saját működésére és hatásköre gyakorlására, a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználására, egy tanítás nélküli munkanap programjára (HILD- napok), tájékoztatási rendszerének létrehozására és működtetésére, vezetőinek, munkatársainak megbízására. c) Az iskolai diákönkormányzat élén működési rendjében meghatározottak szerint választott iskolai diákbizottság áll. A tanulóifjúságot az iskola vezetősége és a nevelőtestület előtt az iskolai diákbizottság képviseli (jogait gyakorolja). A diákönkormányzat tevékenységét az iskolai diákmozgalmat segítő tanár - akit a diákönkormányzat ajánl erre a feladatra az igazgatónak - támogatja és fogja össze. A diákönkormányzat az említett pedagóguson keresztül is érvényesítheti jogait, és fordulhat az iskola vezetőségéhez. d) A diákközgyűlés (iskolagyűlés) Az iskola tanulóközösségének a diákközgyűlés a legmagasabb tájékoztató fóruma. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti észrevételeit, javaslatait. A diákközgyűlés az igazgató által, illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. Tanévenként legalább egy alkalommal kell diákközgyűlést tartani, amelyen az iskola tanulói, vagy – a diákönkormányzat döntése alapján – a diákok küldöttei vesznek részt. A diákközgyűlés napirendjét a közgyűlés rendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákközgyűlésen az iskola igazgatója és a diák-önkormányzati vezetők beszámolnak az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről. A közgyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a - 35 -

diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez, érhetik gondjaik, problémáik megoldását. A diákok kérdéseire, kéréseire az igazgatónak 30 napon belül választ kell adnia. Rendkívüli diákközgyűlés is összehívható, ha ezt a diákönkormányzat vezetői vagy az iskola igazgatója kezdeményezi. A diákönkormányzat vezetője részt vesz az SZMSZ, a házirend, a szociális juttatások, és a szabadidős programok tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezleten. A diákokat érintő kérdésekben az intézmény vezetése, illetve igazgatója a fentieken túl tájékoztatást ad a: faliújságokon, honlapon, iskolaújságon, iskolai stúdión, az osztályfőnökön keresztül. A diákokat érintő helyi határozatokról a diákönkormányzatot az igazgató írásban is tájékoztatja. Az igazgató rendszeres kapcsolatot tart a diákönkormányzat vezetőjével. e) A működés feltételei Az intézmény tanévenként megadott időben és helyen biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit az intézményi SZMSZ és a Házirend használati rendszabályai szerint térítésmentesen veheti igénybe. f) Kapcsolattartás A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy (Diákönkormányzatot patronáló tanár) segíti, aki a diákönkormányzat megbízása alapján – eljárhat az IDB képviseletében. A diákönkormányzatot képviselő felnőtt személy vagy diákküldött folyamatos kapcsolatot tart az intézmény igazgatójával.

- 36 -

Az Iskolai Diákbizottság megbízottja képviseli a tanulók közösségét, az iskola vezetőségi, a nevelőtestületi értekezletek vonatkozó napirendi pontjainál. Az Osztály Diákbizottságának képviselője járhat el az osztályközösség problémáinak megoldásában. A tanulók egyéni gondjaikkal, valamint kéréseikkel közvetlenül felkereshetik az intézmény vezetőjét. Az intézményvezető heti fogadóórájának időpontja tanévenként változik. Az adott tanév intézményvezetői fogadóóráját az intézmény munkaterve tartalmazza. Az időpont közzététele az osztályfőnök feladata. Sürgős, illetve rendkívüli esetekben az intézményvezető soron kívül fogadhatja a diákokat. g) Hátrányos megkülönböztetés A jogszabályok kiemelten foglalkoznak a hátrányos megkülönböztetés tilalmával, definiálva a hátrányos megkülönböztetés főbb megnyilvánulási formáit, a javaslat során tett intézkedések alapelveit. Ezzel kapcsolatos feladatokat a nevelési igazgatóhelyettes koordinálja. A nevelőtestület tagjai (osztályfőnökök, szaktanárok, gyermek és ifjúságvédelmi felelős tanár), a diákönkormányzat képviselői kötelesek tájékoztatni az igazgatóhelyettest, vagy az igazgatót, amennyiben a tanulót sérelem éri. Jogorvoslati kérelemmel fordulhat a diákönkormányzaton keresztül a tanuló is az iskola igazgatójához, illetve a szülő közvetlenül az igazgatóhoz intézett levélben kérheti a jogorvoslati eljárás lefolytatását. Az eljárást a közoktatási törvény előírásainak megfelelően kell lefolytatni, az érintett tanulót és szüleit a vizsgálat eredményéről az iskola igazgatója írásban értesíti. 6. Az osztályközösség Az

azonos

évfolyamra

járó,

és

közös

tanulócsoportot

alkotó

tanulók

egy

osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség diákjai a tanórák (foglalkozások) túlnyomó többségét az órarend szerint közösen látogatják. Az osztályközösség, mint az intézmény diákönkormányzatának egysége -

megválasztja az osztály diákbizottságát és az osztály titkárát, - 37 -

-

küldöttet delegál az intézmény diákönkormányzatának vezetőségébe.

-

Az osztályközösség így önmaga diákképviseletéről dönt.

7. Az osztályközösség vezetője: az osztályfőnök Az osztályközösség élén, mint pedagógus vezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az igazgatóhelyettesek és az osztályfőnöki munkaközösség-vezető javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök jogosult az egy osztályban tanító pedagógusok mikro értekezletének összehívására. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre: -

alaposan ismernie kell tanítványait,

-

az

intézmény

pedagógiai

elvei

szerint

neveli

osztályának

tanulóit,

a

személyiségfejlődés tényezőit figyelembe veszi, -

együttműködik az osztály diákbizottságával,

-

koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját és látogatja óráikat,

-

aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői munkaközösségével, a tanítványaival foglalkozó nevelő tanárokkal, oktatókkal és a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel.

-

figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére,

-

minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti,

-

mikro- és szülői értekezletet tart, szükség esetén családot látogat, az ellenőrző könyv útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről, - ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli

-

feladatokat (az osztálynapló precíz vezetését, a félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatását, stb.)

-

saját hatáskörében - indokolt esetben - évi három nap távollétet engedélyezhet osztálya tanulójának, igazolja a gyerekek hiányzását,

-

gondoskodik osztálya kötelező orvosi vizsgálatáról,

-

tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében,

-

az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, büntetésére, - 38 -

-

részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában javaslataival és észrevételeivel

a

kijelölt

feladatok

elvégzésével

elősegíti

a

közösség

tevékenységének eredményességét, -

nevelő-oktató munkájához tanmenetet készít,

-

Osztályrendezvényeket szervez, mozgósítja diákjait az iskolai rendezvényekre.

-

A nevelőtestület felé való beszámolási kötelezettség az osztályközösségek esetében az osztályfőnökre hárul. Az adott tanulói közösségért felelős osztályfőnök szükség

esetén

–

a

felelős

igazgatóhelyettes

tudtával

–

un.

nevelői

osztályértekezletet hívhat össze, melyen az osztály pedagógusainak jelen kell lenniük. 8. A szülői közösség a)

Szülői közösség és kapcsolattartása A közoktatási törvény alapján a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői szervezetet hozhatnak létre. A szülői szervezet dönt saját

szervezeti

és

működési

rendjéről,

munkatervének

elfogadásáról,

tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről. Amennyiben az intézményben nem működik iskolaszék, minden olyan alkalommal, amikor a hatályos jogszabályok szerint az iskolaszéket egyetértési jog illetné meg, a szülői szervezet véleményét ki kell kérni.

b)

A szülői szervezet jogkörei Egyetértési jogot gyakorol (egyeztetni kell): A fakultatív tárgyak, illetve a tanórán kívüli foglalkozások meghatározásában. A kirándulások megszervezésében, illetve minden anyagi terhet jelentő kérdésben. A működés rendjét illetően a tanulók fogadásának, rendjével kapcsolatban, illetve a belépés és benntartózkodás rendjét illetően. A szülői szervezet az intézménnyel való kapcsolattartás formájával és az egészségügyi illetve szociális kérdésekkel kapcsolatban. A tankönyvrendeléssel összefüggésben, valamint a házirenddel kapcsolatban. Véleményt nyilváníthat az SZMSZ illetve a pedagógiai program elfogadása előtt. - 39 -

Javaslattevő jogkörrel rendelkezik a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos kérdésekben, különös tekintettel az intézmény irányítását, a vezető személyét, az intézmény egészét vagy a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésekben. c) Szülői tájékoztatás A közoktatási törvény megfelelően az iskola a tanév során -

szóbeli tájékoztatást tart az éves munkatervben rögzített, az általános munkaidőn túli időpontokban (szülői értekezletek, fogadóórák),

-

rendszeres írásbeli tájékoztatást ad (a tanulók tájékoztató füzetében). A szülői értekezletek

Az osztályok szülői közössége számára a szülői értekezletet az osztályfőnök tartja. A szülők a tanév rendjéről, feladatairól a szeptemberi értekezleten kapnak tájékoztatást. A leendő első évfolyamosok szüleit a felvételi értesítőn tájékoztatja az iskola a tanév kezdetét megelőző első szülői értekezletről - a beiratkozott tanulók iskolakezdésének zavartalansága érdekében. Az új osztályközösségek szeptemberi szülői értekezletén az osztályfőnök bemutatja az osztályban tanító valamennyi pedagógust. Az iskola tanévenként 2 szülői értekezletet tart. Rendkívüli szülői értekezletet az osztályfőnök és a szülői munkaközösség elnöke hívhat össze - a felmerülő problémák megoldására. Szülői fogadóórák Az iskola valamennyi pedagógusa tanévenként nyolc alkalommal tart szülői fogadóórát. Amennyiben a gondviselő fogadóórán kívüli időpontban is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon, e-mailben vagy írásban időpontot kell egyeztetnie az érintett pedagógussal. Rendszeres írásbeli tájékoztatás Valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló tájékoztató füzetében feltüntetni. A tájékoztató füzetben a pedagógusnak minden bejegyzést dátummal és kézjeggyel kell ellátnia, a szóbeli feleleteket aznap, az írásbeli teljesítményeket a kiosztás napján. Amennyiben a tanuló tájékoztató füzete hiányzik, a hiányt az osztálynaplóba dátummal és kézjeggyel ellátva be kell jegyezni. A rendszeres visszajelzés szükségessége miatt a heti egy- vagy kétórás tantárgyakból félévenként minimum 4, a heti három vagy ennél - 40 -

nagyobb óraszámú tárgyakból havonta legalább 1-2 érdemjegy alapján osztályozható a tanuló. Elektronikus tájékoztatás Ha az intézmény feltételrendszerétől függően elektronikus naplót használ a szülők tájékoztatása ezen keresztül is szükséges d) Fizetési kötelezettség A szülői szervezet minden a szülőket érintő anyagi kérdésben állást foglal. A tanulók, illetve a szülők egészét érintő kérdések a szülői testület (választmány) egyetértésével valósulnak meg. A sport és kulturális hozzájárulás díjának mértékét, befizetés módját, idejét a szülői testület határozza meg. Az osztályokat érintő fizetési kötelezettség esetében (tanulmányi kirándulás, szalagavató, ballagás, egyéb osztályrendezvény) az osztályok szülői képviselői döntenek. Osztályrendezvények alkalmával az osztályfőnök minden esetben kikéri az osztály szülői közösségének véleményét. e.) Tanulók díjazása Megállapodás hiányában az intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan „dolognak”, melyet a tanuló állít elő jogviszonyából eredően és annak elkészítéséhez az intézmény biztosította a feltételeket. Ebben az esetben a tanulót díjazás illeti meg. A díjazás szempontjai: - csak a megállapítható eredmény (nyereség) terhére fizethető, - ez a megállapított eredmény maximum 25 %-a lehet, - a tanulók között a teljesítmény függvényében differenciálni szükséges, - ezt a csoport vezetője illetve a gyakorlati munkaközösség-vezető határozza meg a diákönkormányzat egyetértésével.

9) Az intézményi tanács Az intézményi tanács a helyi közösségek érdekeinek képviseletére, a szülők, a nevelőtestület, az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat képviselőiből alakult egyeztető fórum, mely a nevelési-oktatási intézmény működését érintő valamennyi

- 41 -

lényeges

kérdésben

véleménynyilvánítási

joggal

rendelkezik

a

jogszabályban

meghatározottak szerint. Az iskola intézményi tanáccsal való kapcsolattartásáért az igazgató a felelős. Az intézményi tanácsot az ügyrendjében megnevezett tisztségviselője illetve tagja képviseli az iskolával való kapcsolattartás során. Az igazgató félévenként egy alkalommal beszámol az intézményi tanácsnak az iskola működéséről. Az intézményi tanács elnöke számára az igazgató a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott határidőn belül elküldi a nevelőtestület félévi és a tanévi pedagógiai munkájának hatékonyságáról szóló elemzést elvégző nevelőtestületi értekezletről készített jegyzőkönyvet. Az intézményi tanács képviselőjét meg kell hívni a szülői választmány és a diákönkormányzat vezetője részére tartandó tájékoztató értekezletre, melyet az iskola igazgatója és helyettese(i) évente három alkalommal (tanév elején, félév végén és a tanév szorgalmi időszakának végén) hívnak össze. Az értekezleten az igazgató véleményezteti az éves iskolai munkatervet, a tanév helyi rendjéről szóló nevelőtestületi javaslatot, szól a tanév kiemelt feladatairól, valamint a tanulmányi munka értékeléséről, a munkatervben rögzített feladatok teljesítéséről. Szükséges esetben az intézményi tanács képviselője az iskolavezetőség, valamint a nevelőtestület értekezleteire is meghívható. 10) A belső kapcsolattartás általános formái és rendje Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét, a kapcsolattartás rendszeres formáit a megbízott pedagógus vezető segítségével az intézményvezető fogja össze. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartásában a rendszeres és konkrét időpontokat az iskola éves munkaterve tartalmazza, melyeket az iskola faliújságján ki kell függeszteni (a kapcsolattartás helyszíneit valamennyi esetben az intézmény biztosítja).

- 42 -

11. Az intézmény külső kapcsolatai a) Cél Az

intézmény a

pedagógiai

programjának

megvalósítása,

illetve

szakszerű

működésének érdekében összetett külső kapcsolatrendszerrel rendelkezik. Az alapelv, hogy ezek a kapcsolatok elsősorban a tanulók érdekeit szolgálják. Egészségügy, gyermekvédelem, szociális kérdések, élet és vagyonvédelem, munkaügy, továbbtanulás, szabadidős tevékenységek, stb. b) Az intézmény és a fenntartó közötti információáramlás kapcsolattartó az intézmény intézményvezetője, vagy írásban meghatalmazott gazdasági ügyintéző, a gazdasági-pénzügyi feladatok intézése esetén. kapcsolattartás formái: - írásban, - személyesen, - telefonon, de azt mindenféleképpen írásos anyag követi, ha nem konzultációs célú a megbeszélés, kapcsolattartás kiterjed: - a fenntartó által elvárt határidők betartására, a fenntartó által kért információk átadására, a törvényben előírt kötelező dokumentumok átadására (munkaterv, értekezletek jegyzőkönyvei, tantárgyfelosztás, szabályzatok, adatszolgáltatások, jelentések, stb.), - az intézményi gazdálkodás szigorú rendjének betartása, végrehajtása. Az intézményegységek vezetői, pedagógusok csak az intézményvezetőn keresztül kereshetik meg a fenntartót hivatalos ügyekben. A fentieken túlmenően bárminemű napi feladat végrehajtása, amivel a fenntartó megbízza, illetve amire megkéri az intézményt. c) Az intézmény egyéb rendszeres külső kapcsolatai önkormányzattal (igazgató, általános igazgatóhelyettes) a gyakorlati oktatást szervezőkkel (gyakorlati munkaközösség-vezető, szakképzési igazgatóhelyettes) - 43 -

Gazdasági Ellátó Szervezet (kollégiumvezető) egészségügyi, szociális és gyermekvédelmi feladatot ellátó intézmények (nevelési igazgatóhelyettes) rendőrséggel (nevelési igazgatóhelyettes, kollégiumvezető) tűzoltóság (gyakorlati munkaközösség-vezető) katasztrófavédelemmel (gyakorlati munkaközösség-vezető, kollégiumvezető) társintézményekkel (a feladatellátás rendje szerinti vezető) helyi kamara (szakképzési igazgatóhelyettes) Munkaügyi Központ (szakképzési igazgatóhelyettes) felsőoktatási intézmények (általános igazgatóhelyettes) Nevelési Tanácsadó (nevelési igazgatóhelyettes, kollégiumvezető) történelmi egyházak (nevelési igazgatóhelyettes) kulturális intézmények (nevelési igazgatóhelyettes, kollégiumvezető) sportszervezetekkel (általános igazgatóhelyettes, kollégiumvezető) A kapcsolattartás szintjeinek illetve a protokoll szabályainak szem előtt tartása mellett lehetőleg minden esetben az igazgató járjon el.

- 44 -

VII. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE 1. A közalkalmazottak munkarendje a) A közoktatásban alkalmazottak körét az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés egyes szabályait a köznevelési törvény tartalmazza. b) A közalkalmazottak munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait az intézmény kollektív szerződése, ill. a közalkalmazotti szabályzat tartalmazza összhangban a Munka Törvénykönyve, ill. a Közalkalmazotti Törvény rendelkezéseivel. 2. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más közalkalmazottak munkarendje

a) Az intézményben a nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét a fenti jogszabályok betartásával az intézményvezető állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében. Munkaköri leírásaikat az igazgató készíti el a gazdasági főelőadó javaslata alapján. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az egyes részlegvezetők (igazgatóhelyettesek,

gyakorlati

munkaközösség-vezető,

gazdasági

főelőadó,

kollégiumvezető), tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására, és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. b) A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendje Az iskolában, illetve a kollégiumban a gazdasági dolgozók naponta 7,30-tól 15,30-ig tevékenykednek. Az oktatástechnikus 7,00-kor kezd. Az iskolai portaszolgálat 6,00-tól 14,00-ig működik, utána a délutános takarítók adnak portaszolgálatot felváltva, egészen 17.00 óráig. Ezután eseti jelleggel szintén ők gondoskodnak a be és kiléptetésről. c) Az alkalmazottak jogait és kötelességeit a Munka Törvénykönyve, a Közalkalmazotti Törvény, a Közalkalmazotti Szabályzat, valamint a Kollektív Szerződés rendelkezéseivel összhangban az intézményvezető állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében.

- 45 -

Ezeket részleteiben a személyi anyagban megtalálható munkaköri leírások tartalmazzák.

d)

A beosztás szerinti dolgozói felelősség általános szempontjai. Minden dolgozó a saját beosztásában különösen felel a munkafegyelemre, a hatékonyságra, kiemelten kezeli az élet- és vagyonvédelmet. Munkavégzése során gondot fordít a takarékosságra, az előírt intézményi szabályok betartására. Személyes példát mutat a tanulóknak, és hangsúlyt fektet az iskola hírnevének öregbítésére. Az ezzel kapcsolatos egyéb részleteket a munkaköri leírások tartalmazzák.

3. A pedagógusok munkarendje a) A törvény szerint a nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje a kötelező órából, valamint a nevelő, illetve a nevelő-oktató munkával vagy a gyermekkel, tanulókkal, a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. b) A pedagógusok teljes munkaideje 40 óra, mely az iskolában eltöltendő kötelező órákból (max 26 óra) és egyéb feladatokból (max 32 óra) tevődik össze (pl.: felkészülési, tanuló készítési, ügyeleti, rendezvényszervezési, helyettesítési, stb.), valamint az otthoni tevékenységből (felkészülés a foglalkozásokra, dolgozatjavítás, értékelés, stb.) áll. A heti 32 óra teljesítését a pedagógusok, vezetők és a munkaközösség-vezetők, valamint a terület vezetői igazolják le. A kollégium éjszakai és hétvégi ügyeleti beosztását a kollégiumvezető készíti el, figyelembe véve az egyenletes leterhelést. Ezen feladatokért a jogszabályban meghatározott díjazás illeti meg a nevelőt. c) A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgatóhelyettesek, a gyakorlati oktatásvezető, illetve a kollégiumvezető állapítják meg az intézmény tanórarendjének (foglalkozási rendjének) függvényében. A konkrét napi munkabeosztások

összeállításánál

az

intézmény

működésének biztosítását kell figyelembe venni. - 46 -

feladatellátásának,

zavartalan

Az intézményvezetőség tagjai a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembevételére. d) A pedagógus köteles 15 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradása esetén, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7 óra 15 percig köteles jelenteni a közvetlen munkahelyi vezetőjének, hogy helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az igazgatóhelyettesekhez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást (lehetőleg óravázlatot is). e) Egyéb esetben a pedagógus az igazgatótól kérhet engedélyt legalább 1 nappal előbb a tanóra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanóra (foglalkozás) megtartására. A tanórák (foglalkozások) elcserélését az igazgatóhelyettes engedélyezi. f) A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén lehetőség szerint - szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanóra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakórát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni.

4. Az intézmény tanulóinak munkarendje Az intézményi rendszabályok (házirend) tartalmazzák a tanulók jogait és kötelességeit, valamint a tanulók belső munkarendjének részletes szabályozását. A házirend betartása a tanulók számára kötelező. Erre elsősorban minden tanuló saját maga, másodsorban a pedagógusok és a beosztott tanulók ügyelnek. (Az ügyeleti rend megszervezése az igazgatóhelyettes feladata.) A házirendet - az intézmény vezetőjének előterjesztésére - a nevelőtestület fogadja el, a törvényben meghatározott személyek, testületek egyetértésével . A tanulók munkarendjét tartalmazó házirend önálló szabályzat.

- 47 -

5. A tanév helyi rendje a) A tanév országos rendjét az emberi erőforrások minisztere határozza meg rendeletében, tanévenként. b) A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg, és rögzíti az éves munkatervben. Ennek megfelelően a tanévnyitó értekezlet az alábbiakról dönt: -

a nevelő-oktató munka lényeges tartalmi változásairól (pedagógiai program módosításáról, az új tanév feladatairól),

-

az iskolai szintű rendezvények és ünnepélyek tartalmáról és időpontjáról,

-

a tanítás nélküli munkanapok időpontjáról és programjáról,

-

a vizsgák rendjéről,

-

a tanév tanórán kívüli foglalkozásairól,

-

az éves munkaterv jóváhagyásáról,

-

a házirend módosításáról.

c) Az intézményi rendezvényekre (ünnepélyekre, tanulmányi és sportrendezvényekre) való megfelelő színvonalú felkészítés és felkészülés a pedagógusok és a tanulók számára a képességeket és a rátermettséget figyelembe vevő egyenletes terhelést adjon. Az intézményi szintű ünnepélyeken, rendezvényeken a pedagógusok és tanulók jelenléte kötelező, az alkalomhoz illő öltözékben. d) A tanév helyi rendjében jelentős esemény az intézmény vizsgáztatása, a vizsgarendet szintén a munkatervben kell rögzíteni. e) A tanév helyi rendjét, az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. Az intézmény belső rendszabályait ki kell függeszteni az épület bejáratánál az előcsarnokban.

- 48 -

6. A tanítási (foglalkozási) órák, óraközi szünetek rendje, időtartama a) Az oktatás és a nevelés a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján történik pedagógus vezetésével, a kijelölt termekben. A tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási (foglalkozási) órák megtartása után szervezhetők. b) A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első tanítási óra reggel 7,30 -kor kezdődik. A kötelező tanítási órák délelőtt vannak, azokat legkésőbb 15 óráig be kell fejezni. Rendkívül indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A csengetési rendet a házirend tartalmazza. c) A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. A kötelező orvosi vizsgálatok az igazgató által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást ne zavarják. d) Az óraközi szünetek időtartama: 5, 10, illetve 15 perc a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. A nagyszünetet a tanulók lehetőség szerint az udvaron töltik, vigyázva saját és társaik testi épségére. Az óraközi szünet rendjét szükség szerint beosztott pedagógusok és diákok felügyelik. Az óraközi szünet ideje nem rövidíthető. Dupla órák szünet közbeiktatása nélkül is tarthatók, de csak dolgozatírás esetén. Az ügyelettel részletesen a 10. pont foglalkozik. e) A bemutató órák és foglalkozások, nyílt napok tartásának rendjét és idejét - a munkaközösség vezetők javaslata alapján - munkaterv rögzíti. 7. A gyakorlati oktatás munkarendje: A gyakorlati órák időtartama 60 perc. A 7 órás gyakorlati foglalkozás során 20 perc szünetet kell tartani. A gyakorlati oktatás naponta 06,30 és 15,00 óra között szervezhető. A tanulók a tanműhelyben csak a szakoktató felügyelete mellett tartózkodhatnak. A tanműhely nyitása, zárása, áramtalanítása a szakoktató feladata.

- 49 -

A tanulóknak a gyakorlati oktatás megkezdése előtt munkára kész állapotban kell megjelenniük. 8. Az intézményben tartózkodás rendje a) Az intézmény nyitva tartása: Szorgalmi időben reggel 6.00 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legkésőbb 15,30 óráig. /Portaszolgálat munkanapokon 17,00 óráig ./ Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva: 8,00 órától 15,00 óráig. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon - rendezvények hiányában zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató ad engedélyt eseti kérelmek alapján. b) A kollégiumban állandó portai ügyelet működik. Ennek a beosztását a Gazdasági Ellátó Szervezet végzi figyelembevéve a kollégiumvezető javaslatait. . c) A tanuló tanítási idő alatt csak az osztályfőnöke vagy az igazgatóhelyettes írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Az iskolában tartózkodás további rendjét az iskolai rendszabályok határozzák meg (házirend).

9. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje a) Az iskolaépületet címtáblával, az osztálytermeket és szaktermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Az épületre nemzeti lobogót kell kitenni. Állami ünnepek alkalmával a címeres lobogót szükséges kitűzni. b) Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit csak az igazgató engedélyével átvételi elismervény ellenében lehet az intézményből kivinni. c) Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott termeket zárni kell. d) A látogatás rendje Idegenek az épületbe csak az ügyeletes portás kellő tájékoztatása után léphetnek be. - 50 -

A látogató köteles megnevezni a látogatott személyt vagy jövetele célját, és az épületben tartózkodás várható időtartamát. Az ügyeletes tanuló kísérőcédulát állít ki, melyet a vendég aláírat a felkeresett személlyel, majd kifelé menet lead. A meghívott vendégek és az előzetesen bejelentett látogatók érkezéséről a portás telefonon értesíti a vendéglátót. e) Az alkalmazottak helyiséghasználata A dolgozók az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyitvatartási időben akkor és olyan

módon

használhatják,

hogy az

ne

veszélyeztesse

a

nevelő-oktató

tevékenységet, és az intézmény egyéb feladatainak ellátását. Ha intézményi alkalmazott a nyitvatartási időn túlmenően igénybe kívánja venni az iskola helyiségeit, ezt az intézményvezetőtől írásban kell kérvényeznie a használat céljának és időpontjának megjelölésével. f) A tanulók helyiséghasználata A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit és ezek berendezéseit a tanítási időben és azután is csak pedagógusi felügyelettel használhatják. A szaktantermekben a tanulók csak a terembeosztásban feltüntetett időben tartózkodhatnak, - kizárólag a szaktanárok jelenlétében. A szertáros feladatkört ellátó tanulók a szaktanár tudtával egyéb engedélyezett időpontban is lehetnek a szaktanteremben. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás vagy engedélyezett diákkör keretében tartózkodhat az iskolában - a házirend betartásával. h)

A szaktantermek használati rendje A speciálisan felszerelt szaktantermekben, a könyvtárban, tornateremben, kondicionáló teremben, tanműhelyekben, az ebédlőben - jól látható helyen - külön helyiséghasználati rendet kell kifüggeszteni. A szaktanterem használati rendjét a helyiség felelőse állítja össze, és az intézményvezető hagyja jóvá. A helyiséghasználati rend a következőket tartalmazza: -

a szaktanterem típusa, neve,

-

a terem felelősének neve és beosztása

-

a helyiségben tartózkodás rendje,

-

a használati engedélyhez kötött berendezési tárgyak felsorolása, - 51 -

-

a berendezési tárgyak és eszközök használati utasítása.

A helyiség felelősének engedélye kell a szaktantermek (számítástechnika terem, nyelvi oktató kabinet, tanműhely, stb.) használatához. i)

A berendezések használata Az intézményi helyiségek berendezési tárgyait, felszerelését eszközeit, nem lehet elvinni abból a teremből, amelynek helyiségleltárába tartoznak. Kivételes esetekben a bútorok (székek, padok) másik helyiségbe való átvitele a terem felelősének (szertáros pedagógus, osztályfőnök) engedélyéhez kötött. A szaktantermek felszerelési tárgyainak használata - oktatástechnikai eszközök, elektronikus berendezések, stb. - csak a használati utasítás betartásával engedélyezett. Ha közalkalmazott kölcsönbe szeretne venni egy intézményi berendezést, mely kölcsönbe adható- akkor ezt írásban kell kérvényeznie. A kölcsönkérő alkalmazottnak a tárgy átvételéről és az anyagi felelősségről elismervényt kell aláírni. A kiviteli engedély csak az igazgató és a gazdasági főelőadó együttes aláírásával érvényes. Az engedélyen fel kell tüntetni a kölcsönzési határidőt. Az engedélyt két példányban kell elkészíteni, melynek egyik példányát a gazdasági irodába kell leadni és másik példánya a gazdasági

főelőadónál

marad.

A

berendezés

visszaszolgáltatásakor

neki

kell

megsemmisítenie a leadott példányt és ellenőriznie az eszköz állapotát. j) Karbantartás és kártérítés A gondnok (műszaki ügyintéző) a gazdasági főelőadó irányítása mellett felelős a tantermek, szaktantermek, előadók, laboratóriumok, tornatermek és más helyiségek balesetmentes

használhatóságáért

és

az

azokban

elhelyezett

eszközök

karbantartásáért. A karbantartás időpontját, az elvégzett munkát a gondnok köteles nyilvántartani. Az eszközök, berendezések hibáját a terem felelőse köteles a gazdasági főelőadó tudomására hozni. A hibás eszközöket le kell adni a gondnoknak a hiba megjelölésével. Újbóli használatbavételről is ő tájékoztat. A javíthatatlan eszközöket, berendezéseket külön jogszabály alapján selejtezni kell. Az intézmény területén az épület felszereltségében és a berendezési tárgyaiban előidézett kárt a károkozónak meg kell téríteni. A tanulók által okozott károkról az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni. A gazdasági főelőadó és a gondnok feladata a kár felmérése.

- 52 -

A kártérítés szülővel, gondviselővel történő rendeztetése az igazgatóhelyettesek közreműködésével történik. k) Az udvar használata Az iskolai udvart a tanulók iskolai rendezvények: tanévnyitó, tanévzáró ünnepség, sportrendezvények, valamint tanítási napokon nagyszünetekben a rendezvényt ill. a szünetet felügyelő nevelőtestületi tagok jelenlétében használják. Az ügyeletes tanárok gondoskodnak az udvarra vezető ajtó nyitásáról és zárásáról. Testnevelésórán a tanulók ott az órarend szerint, kizárólag a testnevelő jelenlétében tartózkodhatnak. l) Szertárak, raktárak használata A szertárakban, raktárakban a tanuló, a szertárfelelős tanár, valamint a raktárért felelős személy jelenlétében tartózkodhat. A szertár, illetve raktárhelyiségeket használat után a szertárért és a raktárért felelős személy köteles bezárni. A szertár használati rendjét a helyiségekbe ki kell függeszteni. m) Kezelési ismertetők közzététele a berendezésekhez A tanulók által is használt berendezések pl: anyagvizsgáló laboratóriumi mérőeszközök, gépek használati, kezelési útmutatóit azokban a helységekben kell elhelyezni, ahol a berendezéseket a tanulók, illetve szaktanár működteti. A szaktanár gondoskodik arról, hogy a kezelési útmutatókat a berendezés használatba vétele előtt a tanulók áttanulmányozzák. A szaktanár gondoskodik továbbá a kezelési útmutatók esetleges pótlásáról, ezért egy-egy példányt köteles a helységben elzártan tartani. Minden használat előtt fel kell hívni a tanulók figyelmét a kritikus pontokra. 10. A létesítmény felügyelete a) A létesítmény rendeltetésszerű működésének ellenőre a mindenkori ügyeletes vezető, akinek munkáját munkaidőben az ügyeletes tanárok, a gondnok, a nyitvatartási idő alatt illetve a folyamatos működés esetén a portások segítik. b) Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épület rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. c) Az iskolában reggel 6,30 órától a tanítás kezdetéig 1 fő ügyeletes tevékenykedik. - 53 -

Az óraközi szünetekben minden szinten 1 fő nevelő végzi a fenti teendőket. A reggeli ügyeletes kijelölése a nevelési igazgatóhelyettes feladata 2 hetes ciklusokban. Az óraközi szünetekkel kapcsolatos beosztás egész évre szól és azt félévente felülvizsgálni szükséges. Az intézmény jellegénél fogva a hajnali ügyeletes illetve az óraközi szünetek ügyeletesei nagyon felelősségteljes feladatot látnak el. Fő szempont az ügyeleti helyen tartózkodás a kijelölt időszakban, illetve a szakszerű intézkedések

lehetőség

szerinti

megtétele,

valamint

különleges

esetekben

a

vezetőügyeletes, szükség esetén pedig az igazgató azonnali értesítése. d) A kollégiumban az ügyeleti teendőket a kollégiumvezető beosztása alapján végzik a nevelők. Ez a kollégium munkatervében kerül meghatározásra. A hétvégi és az éjszakai ügyeletesek kijelölése havonta történik. e) A tanműhelyben a foglalkozások szünetében is az adott oktató felel a csoportjáért. Ha az ügyeletes különleges eseményt észlel, köteles azt azonnal jelenteni az adott terület vezetőjének, vagy az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek. f) Az ügyeleti rendek kihirdetése az adott intervallumoknak megfelelően a különböző területek (iskola, kollégium) nevelői szobájának faliújságán történik. A beosztások megtalálhatók a titkárságon, illetve a portai faliújságokon.

11. Az intézmények helyiségeinek bérbeadási rendje A közoktatási intézmény anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet is folytathat, melynek egyik fő formája az ingatlanvagyon bérbeadása. Az intézmény helyiségeinek, létesítményeinek, berendezéseinek bérbeadásáról – ha az nem veszélyezteti az alapfeladatok ellátást – a gazdasági főelőadó javaslatára, az érintett közösségek véleményének kikérésével – az intézményvezető dönt. Az intézmény bérleti szerződéseiben ki kell kötni az épületben tartózkodás idejét, a rendeltetésszerű használat módját, tűzvédelmi feladatokat és a bérlő kártérítési kötelezettségét. A terembérlőknek a bérbeadásra kijelölt termek kulcsát a portás adja át a bérleti szerződésben megjelölt időtartamra. A bérbeadással kapcsolatos egyéb információkat önálló szabályzat tartalmazza. - 54 -

12. A reklámtevékenységről Az iskolában a reklámtevékenység tilos! Kivéve, ha a reklám a tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze. A reklámanyag elhelyezése csak az igazgató, vagy helyettesei engedélyével lehetséges, melyet kézjegyükkel látnak el. 13. Alkalmazotti kártérítések szabályai a) A közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. b) A közalkalmazott vétkességét, a kár bekövetkeztét, illetve mértékét, valamint az okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania. c) A kártérítési felelősség megállapítását a törvény az alábbi feltételek egyidejű fennállásához köti: Közalkalmazotti jogviszonyból eredő kötelezettség megszegése. A közalkalmazott ebben való vétkessége. A vétkes kötelezettségszegéssel okozati összefüggésben a kár keletkezése. d) A közalkalmazott kártérítési felelőssége csak a tényleges kár megtérítésére terjed ki. e) A kár összegének meghatározása a gazdasági főelőadó feladata az adott jogszabályok keretei között, az érdekképviseletek véleményének a kikérése mellett.

- 55 -

VIII. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁJA ÉS RENDJE

1. Tanórán kívüli foglalkozások célja

a) Az iskola - a tanórai foglalkozások mellett - a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez, mindezt a rendelkezésre álló erőforrások függvényében. A tanév tanórán kívüli foglalkozásait az intézmény szeptember 15-ig hirdeti meg, és a tanulók

érdeklődésüknek

megfelelően

szeptember

30-ig

választhatnak.

A

foglalkozásokra írásban kell jelentkezni a tájékoztató (ellenőrző) füzetben a szülők aláírásával. b) Az intézményben az alábbi tanórán kívüli szervezett foglalkozási formák léteznek: tanulószobai foglalkozások, szakkörök, diákkörök (önképzőkörök), sportszakosztályok, differenciált képességfejlesztés, tanulmányi, szakmai és sportversenyek, könyvtár, ifjúsági klub, kulturális rendezvények, tanfolyamok. A fenti foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettesek, illetve a kollégiumvezető rögzítik a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. c) Az iskola a köznevelési törvényben szabályozott fakultatív hit- és vallásoktatással kapcsolatos feladatainak ellátása során együttműködik az érdekelt egyházi jogi személlyel. A nevelési-oktatási intézményben folyó hit és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásához az intézmény vezetője kikéri az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat véleményét. Az intézményben pártokhoz kötődő politikai szervezetek nem működhetnek, az intézmény helyiségeit bérbe nem vehetik. 2. Szakkörök Szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően.

A

szakkörök vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek, erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. - 56 -

3. Diákkörök A tanulók öntevékeny diákköröket

(önképzőköröket) hozhatnak létre,

melynek

meghirdetését, megszervezését, működését a diákok végzik. A diákkörök munkája nagymértékben hagyatkozik a kreatív tanulók aktivitására, önfejlesztő tevékenységére. A diákkörök szakmai irányítását a tanulók kérése alapján kimagasló felkészültségű pedagógusok, vagy külső szakemberek végzik az intézményvezető engedélyével, a működés feltételeinek intézményi támogatásával. 4. Mindennapos testedzés A XIV. 2. f) pont részletesen foglalkozik a témával. 5. Korrepetálások Felzárkóztató korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A felzárkóztató foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a szaktanárok jelölik ki, részvételük a foglalkozásokon kötelező. 6. Tanulmányi, szakmai és sportversenyek A tanulmányi, szakmai és sportversenyeken való részvétel a kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. A tanulók az intézményi, a városi, a megyei, a területi és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. Az iskola könyvtára nyitvatartási idejében, valamint könyvtári tanórákon áll a tanulók és a pedagógusok rendelkezésére. Használati rendjéről a könyvtári szabályzat rendelkezik. 7. Ifjúsági klub Az ifjúsági klub az iskolai diákönkormányzat szervezésében működik, éves munkaterv és havi program alapján. A klub élén diák önkormányzati vezetés áll. Tevékenységét az igazgató által megbízott klubvezető tanár segíti. 8. A tanulóközösségek egyéb rendezvényei Az iskola tanulóközösségei (osztályok, diákkörök, szakkörök) egyéb rendezvényeket is tarthatnak. Az ilyen jellegű rendezvényeket engedélyezési céllal be kell jelenteni az intézmény vezetőségének, és az engedélyezett összejöveteleken biztosítani kell a pedagógusi részvételt.

- 57 -

9. Tanulmányi és közösségfejlesztő kirándulások a) Az intézmény a diákok részére tanulmányi kirándulásokat szervez, melyeknek célja – a pedagógiai program célkitűzéseivel összhangban – hazánk tájainak és kulturális örökségének megismertetése, a modern technika, technológia megismerése, osztályok közösségi életének fejlesztése. A fedezetet a szülők illetve más támogatók biztosítják, az intézmény az alapítványán keresztül segíthet. b) A kirándulások az iskola munkaterve alapján elsősorban tanítás nélküli munkanapon, vagy tanítási szünetben szervezhetők. Szakmai kirándulás, gyárlátogatás egy tanítási napon is lehetséges, ha azt a tanmenetben megtervezték és azt az igazgató jóváhagyta. Az osztálykirándulás tervezetét írásban kell leadni az igazgatóhelyettesnek. c) A tanulmányi kirándulásokat az adott osztály osztályfőnöki tanmenetében, szakmai tanulmányi kirándulást (gyárlátogatást) a szakmai tanmenetben kell tervezni. (Osztályfőnök és a szaktanár egyeztet.) Szülői értekezleten kell az osztály szülői közösségével egyeztetni a kirándulás szervezési kérdéseit és a költségkímélő megoldásokat. A kirándulás várható költségeiről a szülőket az ellenőrző útján kell tájékoztatni, akik írásban nyilatkoznak a kirándulás költségeinek vállalásáról. d) A kiránduláshoz annyi kísérő nevelőt vagy szülőt kell biztosítani, amennyi a program zavartalan lebonyolításához szükséges. Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről is. Ismertetni kell az út során várható veszélyforrásokat, tilos és az elvárható magatartásformákat. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell. 10. A felnőttoktatás formái A felnőttoktatás, tanfolyami képzés iskolánkban két formában valósulhat meg. központilag szervezett illetve iskolánkba kihelyezett formában A tanfolyam meghirdetése: interneten keresztül az iskola honlapján közlevélben médiákon keresztül (TV, újság) - 58 -

A jelentkezés megtörténhet: Személyesen

munkanapokon

08.00-16.00

óra

között.

Szükség

esetén

a

felnőttképzési felelős minden információt megad szóban, vagy nyomtatott kiadványok átadásával az érdeklődő ügyfélnek. Telefonon/faxon keresztül történő tájékoztatás. A szóbeli tájékoztatás mellé minden esetben írásos anyagot is az ügyfél rendelkezésére kell bocsátani (jelentkezési lap, a tanfolyammal kapcsolatos írásos tájékoztató, stb.). Tájékozódás illetve jelentkezés interneten keresztül e-mail-ben. Tájékoztatás körlevélben illetve elektronikus úton az éves képzési ajánlatról. A jelentkezés visszaigazolása ez esetben is postán történik. Jelentkezés postai úton kapott, személyesen átvett, vagy a weblapunkról letöltött jelentkezési lappal történik. A jelentkezési lapot az iskola titkárságán kell leadni. A tanfolyami jelentkezés visszaigazolására postán kerül sor. Ezzel egy időben meg kell küldeni a részvételi díj befizetéséhez szükséges számlát és csekket. A tanfolyam indításakor az adatok egyeztetésére a felnőttképzési szerződések megkötésére (két példányban) kerül sor. A szerződéskötéskor a képzés szervezője tájékoztatja a résztvevőket a képzés feltételeiről, a résztvevők kötelezettségeiről, a képzés tematikájáról, a vizsgakövetelményekről. A résztvevők aláírásukkal igazolják a tájékoztatás megtörténtét. A tanfolyam sikeres elvégzését a törvényi szabályozásnak, az akkreditáció során vállalt formátumnak megfelelő számozott tanúsítvány illetve bizonyítvány zárja. A kiadott bizonyítványokról illetve tanúsítványokról az intézmény nyilvántartást vezet. A tanfolyam (képzés) végén a résztvevők „résztvevői kérdőívet” töltenek ki, amelyen a résztvevők ötfokozatú skálán értékelik: az oktatót, a képzés szervezését, tárgyi feltételeit, az oktatott tananyagot. - 59 -

A felmerült panaszokat, javaslatokat az intézmény vezetője kivizsgálja, majd megteszi a szükséges intézkedést. Amennyiben külső szervezet által az iskolánkba kihelyezett képzésről van szó, úgy a képzés során használt helyiségek, technikai eszközök bérbeadásáról, bérleti díjáról az érvényben lévő rendelkezések alapján az iskola igazgatója dönt. A felnőttképzés szervezése során minden más kérdésben a felnőttképzési akkreditációban foglaltak a mértékadók. A felnőttképzés szervezéséért felelős a mindenkori szakképzési igazgatóhelyettes. 11. Térítéses tanórán kívüli foglalkozások Térítéses foglalkozások a tanulói igényeket figyelembe véve nem folynak intézményünkben. 12. Tehetséggondozás a) Az iskola a tehetséges tanulók fejlődése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok felelnek. Szervezett foglalkozások keretében készíti az arra méltó tanulókat a magasabb szintű megmérettetésekre. b) A különböző területeken kiemelkedően tehetséges tanulóknak akik hiányzása meghaladja az átlagost, rendszeres délutáni foglalkozások keretében biztosítja a felzárkózást szaktanári segítség mellett. A tanórák kapcsán különös tekintettel kell lenni ezen fiatalok pótlási, felzárkózási folyamatára.

13.

Tanulószoba

a) A fentiekben említett tehetséges tanulók délutáni munkáiba az intézmény valamennyi tanulója bekapcsolódhat.

- 60 -

b) A Diákönkormányzatot segítő tanár összegyűjti az igényeket, amely alapján a nevelési igazgatóhelyettes megszervezi a tanári felügyeletet. c) A foglalkozások időpontját a faliújságon ki kell függeszteni. Azok számát az intézmény engedélyezett órakerete, illetve a személyi feltételek határozzák meg.

- 61 -

IX. A TANULÓVAL SZEMBEN LEFOLYTATOTT FEGYELMI ELJÁRÁS SZABÁLYAI 1. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg. A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről. A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet. A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik. A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben.

- 62 -

A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének. A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni. A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát.

2. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. 3. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg: Az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről. A fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét. Az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége. - 63 -

A harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni. Az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket. Az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei. Az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges. A feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza. Az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése. Ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti. Az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon. Az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá. - 64 -

Az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása. Az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik.

A

sérelem

orvoslásáról

kötött

írásbeli

megállapodásban

foglaltakat

a

kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni.

- 65 -

X. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ BELSŐ ELLENŐRZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 1. Az iskolai belső ellenőrzés feladatai: biztosítsa az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az iskola pedagógiai programjában és egyéb belső szabályzataiban előírt) működését; segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát; segítse elő az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működését; az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről; feltárja és jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve megelőzze azt, szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. 2. A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei: a.) A belső ellenőrzést végző dolgozó jogosult: az ellenőrzéshez kapcsolódva az iskola bármely helyiségébe belépni; az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni; az ellenőrzött dolgozó munkavégzését előzetes bejelentés nélkül figyelemmel kísérni; az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni. b.) A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles: az

ellenőrzéssel

kapcsolatban

a

jogszabályokban

és

az

iskola

belső

szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni; az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni; az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött dolgozókkal és a saját, illetve az ellenőrzött dolgozók közvetlen felettesével; hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerint időben megismételni. - 66 -

3.

Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei: a.) Az ellenőrzött dolgozó jogosult: az ellenőrzés megállapításait (kérésére: írásban) megismerni; az ellenőrzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez. b.) Az ellenőrzött dolgozó köteles: az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni; a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni.

4. A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai: Az ellenőrzést végző dolgozó a belső ellenőrzést köteles a jogszabályokban, az iskola belső szabályzataiban, a munkaköri leírásában, az éves ellenőrzési tervben előírtak szerint a tanév során folyamatosan végezni. Az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatnia kell. Az ellenőrzés tényét és megállapításait írásba kell foglalnia, ha bármelyik érintett fél (az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött, vagy annak felettese) kéri. Hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést végzőnek: o a hiányosság megszüntetésére fel kell hívnia az ellenőrzött dolgozó figyelmét; o a hiányosságok megszüntetését újra ellenőriznie kell. 5. A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik: a.) Igazgató: az intézmény szakszerű és törvényes működésére, takarékos gazdálkodására, a

pedagógusok

és

más

alkalmazottak

foglalkoztatására,

élet-és

munkakörülményeire, a nevelői és oktatói, pedagógiai munka színvonalára, a gyermek és ifjúságvédelmi feladatokra, a tanuló és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezésére, az intézmény vagyontárgyainak használatára, - 67 -

a gazdasági, ügyviteli feladatok ellátására, a tervezési, beszámolási feladatok teljesítésére. b.)Vezető helyettesek ellenőrzési tevékenysége Általános igazgatóhelyettes ellenőrzési kötelezettsége kiterjed az igazgató távollétében, illetve annak átruházása alapján minden olyan területre, amely az igazgató ellenőrzési kötelezettségi körébe tartozik, a közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek oktatói- nevelői munkáinak lebonyolítására. Pedagógiai, szakmai igazgatóhelyettesek ellenőrzési kötelezettsége kiterjed: szakmai-pedagógiai tevékenységgel összefüggő feladatokra, oktatási dokumentumokban, határozatokban, jogi szabályozásban foglalt feladatokra, intézményi nyilvántartások, statisztikák, összegzések, értékelések, adminisztráció pontos vezetésére, a nevelő oktatói munkával kapcsolatos határidők megtartására, az intézményben oktatott tantárgyak tanterveire, tanmeneteire, tantárgyak tanóráira (észrevételeit óralátogatási naplóban rögzíti), tanulók munkafüzeteire, szóbeli feleletek és írásbeli feladatok számára, tartalmára, színvonalára, pedagógusi ügyeletek feladatainak ellátására, pontosságára, az intézményben szervezett vizsgák szakszerű, törvényes lebonyolítására, tanórán kívüli tevékenységekre (szakkörök, könyvtár, tanfolyamok működésére), gyermek és ifjúságvédelmi munkára, munkafegyelemre, intézményi tulajdont károsító eseményekre. A tanulói és az oktatói munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére c.) Gazdasági főelőadó ellenőrzési kötelezettsége kiterjed a gazdasági és technikai dolgozók tevékenységére, az intézményi gazdálkodás minden területére, szabályszerű elszámolási feladatok elvégzésére, vagyonbiztonság biztosítására, munkaerő és bérgazdálkodás szabályszerű működésére, anyaggazdálkodásra, - 68 -

műszaki ellenőrzésre, leltározás, selejtezés szabályszerűségére, pénzkezelés szabályszerűségére, az intézmény működéséhez szükséges tárgyi feltételek biztosítására, az ezzel kapcsolatos munkafolyamatokra. A gazdasági és a technikai dolgozók egészséges és biztonságos munkafeltételeinek a megteremtésére. d.) Kollégiumvezető ellenőrzési tevékenysége kiterjed a kollégiumi nevelők tevékenységére, a tanulók tanulmányi előmenetelére, a házi és napirend megtartására, naposok, ügyeletesek tevékenységére, munkavédelmi és tűzrendészeti szabályok megtartására, munkatervben

szereplő

kulturális

és

sport,

tudományos

rendezvények

megszervezésére, lebonyolítására, a kollégiumi tanulók gyermek és ifjúságvédelmi feladataira, a házirend betartására. e.) Gyakorlati munkaközösség-vezető ellenőrzési tevékenysége kiterjed a

gyakorlati

oktatáshoz

beosztott

pedagógusok

és

egyéb

tevékenységére, intézményi vagyon szabályszerű működtetésére, munkavédelmi, tűzrendészeti szabályok megtartására, osztály,- gyakorlati munkanaplók folyamatos vezetésére, gyakorlati versenyek, szakképesítő vizsgák, érettségik megszervezésére, egészségügyi és biztonságtechnikai szabályok megtartására. f.) A munkaközösség-vezetők ellenőrzési tevékenysége kiterjed: a munkaközösségükbe tartozó pedagógusok munkájára különösen a tervező munkára, a tantermekre a nevelő-oktató munka eredményességére

- 69 -

dolgozók

Az igazgató egyes esetekben jogosult az intézmény dolgozói közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel felruházva belső ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni.

Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős. Az intézményben, mint közpénzek felhasználásában résztvevő költségvetési szervben, belső ellenőrzési rendszer működik abból a célból, hogy az iskola igazgatója számára bizonyosságot nyújtson a pénzügyi irányítási és kontroll rendszerek megfelelőségét illetően. A pénzügyi belső ellenőrzés független, tárgyilagos, bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, melynek célja, hogy az intézmény működését fejlessze, és eredményességét növelje. A belső ellenőrzés az intézmény céljai elérése érdekében rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékeli, illetve fejleszti az intézmény kockázatkezelési, valamint ellenőrzési és irányítási eljárásainak eredményességét.

- 70 -

XI. A PEDAGÓGIAI (NEVELŐ ÉS OKTATÓ) MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai: biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettanterv, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését, segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát, a vezetők számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről, szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók: igazgató, igazgatóhelyettesek, kollégiumvezető, gyakorlati munkaközösség-vezető, munkaközösség-vezetők. Az igazgató – az általa szükségesnek tartott esetben – jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során: a pedagógusok munkafegyelme, a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása, a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja, a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása, a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon: o az órára történő előzetes felkészülés, tervezés, o a tanítási óra felépítése és szervezése, - 71 -

o a tanítási órán alkalmazott módszerek, o a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, o az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése, (A tanítási órák elemzésének iskolai szempontjait a szakmai munkaközösségek javaslata alapján az iskola kibővített vezetősége határozza meg.) a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a közösségformálás.

- 72 -

XII. AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA 1. A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai

a) Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. b) Az intézmény rendezvényei: -

tanévnyitó, tanévzáró ünnepély (juniális),

-

szüreti nap,

-

I. évesek bemutatkozása

-

szalagavató ünnepély,

-

ballagás,

-

iskolai diáknapok,

-

egyéb kulturális és sportrendezvények,

-

állami (nemzeti) ünnepek,

-

az iskola képzésével összefüggő speciális rendezvények, versenyek,

-

egyéb kollégiumi rendezvények.

c) Az iskola a diákönkormányzat közreműködésével rendszeresen iskolaújságot jelentet meg és iskolarádiót működtet.

2. A hagyományápolás külsőségei

a) Az intézmény LOGO - jának (jelvényének) leírása dőlt betűs "Hild" felirat kék színnel , hozzá piros tető. Az intézmény zászlója fehér, a fenti LOGO - val. b) Az intézmény ünnepélyein a pedagógusoknak és a diákoknak egyaránt ünneplő ruhában kell megjelenniük, kifejezve ezzel is a tiszteletadást történelmi múltunk kiemelkedő eseményei vagy követésre méltó személyei iránt. A tanulóknak ünneplő ruhában kell megjelenniük a vizsgákon. - 73 -

Az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete: lányok: sötét alj, fehér blúz fiúk: szövetnadrág, fehér ing (öltöny). Az iskola hagyományos sportfelszerelése: lányok: kék sportdressz fiúk: kék sportnadrág, fehér trikó. c) A hagyományápolással kapcsolatos feladatok A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a munkaterv határozza meg. Alapelv, hogy az intézményi rendezvényekre (ünnepélyekre, tanulmányi és sportrendezvényekre, stb.) való megfelelő színvonalú felkészítés és felkészülés a pedagógusok és a tanulók számára – a képességeket és a rátermettséget figyelembe véve – egyenletes terhelést adjon. Az intézményi szintű ünnepélyeken és rendezvényeken a pedagógusok és tanulók részvétele kötelező az alkalomhoz illő öltözékben. d.) A kissebségek nyelvhasználatához az intézmény minden lehetőséget megad. Megfelelő érdeklődés mellett lehetőség nyílik akár szakköri keretek között működtetni hagyományápolásukat.

- 74 -

XIII. INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK 1. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanuló-és gyermekbalesetek megelőzésében Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló-és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatosan: a) Minden dolgozónak ismernie kell az SZMSZ, az önálló Tűzvédelmi és balesetvédelmi szabályzat rendelkezéseit. a) A NAT és az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. b) A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét, folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. c) Az osztályfőnöknek, a kollégiumi nevelőknek a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: - A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán (csoportfoglalkozáson) ismertetni kell: - az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, - a házirend balesetvédelmi előírásait, - a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa, stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét, - 75 -

a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban,

-

Továbbá: - tanulmányi kirándulások, túrák előtt, - közhasznú munkavégzés megkezdése előtt, - rendkívüli események után, - a tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívnia a tanulók figyelmét. d) A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán, vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. e) A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket. f) A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika stb.) és a gyakorlati oktatást vezető nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen az önálló munkavédelmi szabályzat tartalmazza. g) Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi

ellenőrzések

(szemlék)

keretében

rendszeresen

ellenőrzi.

A

munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az éves munkaterv tartalmazza. Ezekről a bejárásokról jegyzőkönyv készül. 2. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők a) Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.), - 76 -

a tűz, a robbantással történő fenyegetés. b) Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők: igazgató, ügyeletes vezető c) A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell az intézmény fenntartóját, tűz esetén a tűzoltóságot, robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, személyi sérülés esetén a mentőket, egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja. A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket stúdión keresztül, ha ez nem lehetséges csengőszóval, és ha ez sem, akkor meghatározott kolomp jellel riasztani kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelős.

A veszélyeztetett épült kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre: Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl.: mosdóban, szertárban, stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell! - 77 -

A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell! A kiürítés során a liftet (mozgólépcsőt) nem lehet használni! A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben. A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia!

d) Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról, a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról, a vízszerzési helyek szabaddá tételéről, az elsősegélynyújtás megszervezéséről, a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek, stb.) fogadásáról. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről, a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról, az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről), a közmű (víz, gáz, elektromos, stb.) vezetékek helyéről, az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, az épület kiürítéséről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani! - 78 -

e)

A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati időpontban be kell pótolni.

f)

A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „tűzriadó terv” tartalmazza. A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „bombariadó terv” tartalmazza. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek.

3. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén

a.) A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:

-

a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia,

-

a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie,

-

minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának, vagy az ügyeletes vezetőnek.

E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi nevelőnek is részt kell vennie. b.) A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget.

- 79 -

c.) Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna

elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell

állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. d.) Az iskola által szervezett olyan rendezvényeken, ahol fokozottabb a balesetveszély, az ápolónő jelenléte mindenképp szükséges. e) A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok alapján: -

A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyílván kell tartani.

-

A 3 napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv letölthető a megfelelő internetes weboldalról. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg.

-

A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.

-

Az iskola igény esetén biztosítja a szülői közösség és az iskolai diákönkormányzat

képviselőjének

részvételét

a

tanulóbalesetek

kivizsgálásában. 4. Egészséges és biztonságos feltételek megteremtése

Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat a munkavédelmi szabályzat tartalmazza. 5. Gyakorlati képzés biztonsági szabályai A gyakorlati képzés során oktatóknak és tanulónak egyaránt maradéktalanul be kell tartania a szakmájukhoz tartozó Biztonsági Szabályzatok és Szabványok előírásait!

- 80 -

A szakképzésben folyó gyakorlati képzés során a szakmai előkészítő ismeretek oktatásakor végzett tevékenység keretében alkalmazni kell a közoktatási törvény munkavédelemre vonatkozó előírásait. A szakközépiskola és a szakiskola tanulóját a gyakorlati képzés keretében az érdekvédelem és a munkavédelem tekintetében megilletik mindazok a jogok, melyeket a Munka Törvénykönyve biztosít a munkavállalók részére. A tanuló foglalkoztatására alkalmazni kell továbbá a Munka Törvénykönyve munkavédelemre vonatkozó jogszabályait. Az intézmény önálló Balesetvédelmi Szabályzattal rendelkezik. 6. Vagyonbiztonsági előírások a.) Az intézmény teljes területén az épületekben és az udvarokon tartózkodó minden személy köteles: a közösségi tulajdont védeni, a berendezéseket rendeltetésszerűen használni, az iskola rendjét és tisztaságát megőrizni, az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni, a tűz-és balesetvédelmi előírások szerint eljárni, a munka- és egészségvédelmi szabályokat betartani. b.) Az iskolaépületet, illetve a tanműhelyt riasztórendszer védi, melynek működési állapotáért a gazdasági főelőadó felel. Az iskolában a rendszer napi működtetését az épületet nyitó, illetve záró takarító végzi. A gyakorlati oktatáson ezt a gyakorlati munkaközösség-vezető, illetve az ügyeletes szakoktató vagy szakmai ügyintéző intézi. Az elméleti oktatáson a tanterem kulcsai a tanári szobában vannak, szünetekben a tantermeket zárva kell tartani. A hátsó udvari kijárat zárva tartását a gondnok (műszaki ügyintéző) felügyeli. A gyakorlati oktatás szerszámai illetve anyagai zárható helyen a raktározást végző személy felügyelete mellett tárolhatók. A kollégium mágneszáras bejáratát a portás felügyeli. Lényeges, hogy a szobák kulcsai a portán legyenek elhelyezve.

- 81 -

Minden területen a pótkulcsok zárható szekrényben kerülnek elhelyezésre, melynek nyitását a portán írásban rögzíteni kell. Ezt a kollégiumvezető koordinációja mellett a GESZ dolgozói felügyelik.

- 82 -

XIV. EGYÉB RENDELKEZÉSEK 1.

A tanulók felvételének rendje a.)A tanulók felvétele A közoktatási intézmény tanulói közé felvétel vagy átvétel útján lehet bejutni, amely jelentkezés alapján történik. A felvételről és átvételről az iskola igazgatója dönt. A köznevelési törvény részletesen szabályozza az iskolai jogviszony és a kollégiumi tagsági viszony létrejöttét. A nyílt nap időpontja az éves munkatervben kerül meghatározásra, egyeztetve a város többi középiskolájával. Előtte 15 nappal szükséges frissíteni az intézmény honlapját és el kell készülnie a nyomtatott tájékoztatónak is. A médiában egy héttel a program előtt szükséges hirdetni. b.)A felvétel tanulmányi feltételei Iskolai felvétel Az iskola a felvételi követelményeket a felvételi tájékoztatóban, a tanév rendjében meghatározott időben köteles nyilvánosságra hozni. A szakközépiskolai képzésre jelentkező tanulók központi írásbeli felvételi vizsgát tesznek. Felvételük az általános iskolai tanulmányi eredménnyel hozott pontszám és az írásbeli vizsgán szerzett pontok összege alapján történik. Az iskola vezetése dönthet úgy, hogy nem tart központi felvételit. A szakiskolai osztályba jelentkező tanulók felvétele az általános iskolai tanulmányi eredményük alapján történik. Magasabb évfolyamokban a más iskolából érkezőknek szükség esetén, az iskola pedagógusaiból álló bizottság előtt tantárgyi vizsgát kell tenni.

c.) A tanulmányokkal kapcsolatos vizsgakötelezettségek Az intézményben lefolytatandó állami vizsgákat, az alapműveltségi és az érettségi vizsgát a Nemzeti Alaptanterve épülő központi vizsgakövetelmények szerint, a szakmai - 83 -

vizsgákat az OKJ követelményeire épülő központi vizsgakövetelmények (SZVK) szerint kell megtartani. Az állami vizsgák megszervezését, értékelését, lebonyolítási és ügyviteli rendjét az alapműveltségi és érettségi, illetve szakmai vizsgaszabályzatok határozzák meg. A helyi vizsgák lebonyolítási rendjét az intézmény helyi vizsgaszabályzata tartalmazza. A helyi vizsgák: -

osztályozó,

-

javító,

-

tantárgy szintfelmérő.

A helyi vizsgák időpontját az intézmény éves munkaterve tartalmazza. A vizsgáztató bizottságokat az igazgató jelöli ki. A bizottság elnöke felelős a jegyzőkönyvek vezetéséért. A vizsgák eredményeit az osztályfőnök írja be az anyakönyvbe és a bizonyítványba. A záradékot az igazgató is aláírja. d.) A tanulói jogviszony megszűnése A közoktatási intézményekhez a gyermekeket, tanulókat fűző jogviszony megszűnéséről a köznevelési törvény rendelkezik. 2. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje a) A dolgozók egészségügyi ellátása: A dolgozók munkaköri alkalmasságának vizsgálata lehet előzetes, időszakos, illetve soron kívüli. Az új belépőt vagy az új munkakörbe áthelyezett dolgozót az intézményvezető minden esetben köteles alkalmassági vizsgálatra küldeni. Az igazgató csak az orvosi vizsgálat alapján alkalmasnak minősített dolgozóval köthet munkaszerződést. A jogszabályoknak megfelelően a dolgozókat időszakos orvosi vizsgálatra kell küldeni. Aki az előírásokat nem teljesíti, a munkaviszonyát fel kell függeszteni. Ha a munkavállaló egészségi állapotában olyan változás következik be, amely a feladat ellátására alkalmatlanná teszi, akkor az intézmény vezetője illetve maga a munkavállaló is soron kívüli vizsgálatot kérhet.

- 84 -

b) Az intézmények egészségi felügyeletét az ápolónő fogja össze. Tartózkodási helye a kollégium épülete. Szükség esetén átrendelhető az iskolába, illetve a gyakorlati oktatás területére, ha ott szükséges a szakértelme (rosszullét stb.). Ha az intézmény rendezvényein az átlagosnál nagyobb a balesetveszély, illetve a tanulók leterhelése az ápolónő jelenléte feltétlenül szükséges. Ezenkívül a kollégiumban a nála jelentkező beteg tanulók ellátásáról naponta gondoskodik, megteszi a szükséges intézkedéseket. A részletes tevékenységi körét a munkaköri leírás tartalmazza. c) Az egészségügyi prevenció rendje Az iskolaorvosi ellátás külön jogszabályokban rögzített, megelőző orvosi intézkedéseket és szűrővizsgálatokat tartalmaz. Az iskolai egészségügyi ellátás az alábbi területekre terjed ki: -

a tanulók felvételi szakmai-alkalmassági vizsgálata,

-

a gyermekek kötelező védőoltásokban való részesítése,

-

évenkénti alkalmassági vizsgálatok elvégzése,

-

tüdőszűrés megszervezése,

-

fogászati kezelés.

A kötelező orvosi vizsgálatokat úgy kell megszervezni, hogy a tanítást a lehető legkisebb mértékben zavarja. Az orvosi vizsgálatok időpontjáról hivatalos feljegyzést vezet a kapcsolattartással megbízott

közismereti-nevelési

igazgatóhelyettes.

Ő

tájékoztatja

az

érintett

osztályfőnököket az aktuális egészségügyi ellátásról. d) A testi nevelés rendje Közoktatási intézményünk a tanulók egészséges fejlődése érdekében biztosítja a mindennapos testedzést. A tanulók hetente az órarendbe illesztetten testnevelés órákon vesznek részt, - a többi napon a testnevelő tanárok tömegsport keretében, valamint sportköri foglalkozások keretében, tartanak számukra testedzéseket.

- 85 -

A szakközépiskolásoknak 9-10. évfolyamon a jogszabályoknak megfelelően minden nap van testnevelés órája. A szakiskolások 9. évfolyamán szintén, de csak az elméleti napokon. Ez felmenő rendszerben határozza meg az iskolai testnevelés jövőjét. Ezekről az órákról sportegyesületi igazolással maximum heti 2 óráról a tanuló felmenthető. Az egészséges tanulókat testnevelés óráról átmeneti időre csak szakorvosi vélemény alapján lehet felmenteni. A tanulók egy részének egészségi állapota indokolhatja, hogy a szakorvos véleménye alapján könnyített foglalkozásokon vegyenek részt. A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz ugyan az órarendi testnevelés órákon, de bizonyos mozgásokat és gyakorlatokat – állapotától függően – nem kell végrehajtania. Az iskolaorvos – a szakorvosi vélemény figyelembevételével – a tanulókat gyógytestnevelési foglalkozásokra utalhatja. A gyógytestnevelési órákat szakképzett gyógytestnevelő tanár vezeti. A gyógytestnevelési foglalkozásokon az érintett tanulók számára szükséges speciális gyakorlatokat végzik. A gyógytestnevelési ellátás és a gyógyúszás kötelező egészségvédő alapellátás a rászoruló tanulók részére, ezért időpontját az órarend rögzíti. Abban az esetben, ha a létszám ezt indokolja, a gyógytestnevelés városi keretek között zajlik. Az intézménynek lehetőséget kell biztosítania arra, hogy ezen a rászoruló tanuló részt vehessen.

e)

Az egészséges életmódra nevelés színterei: Az adott tantárgyak témáinak idevonatkozó integrációja (osztályfőnöki, biológia stb.). Az ápoló szervezett egészségügyi felvilágosító tevékenysége. Külső felvilágosító tevékenység beépítve az osztályfőnöki órák menetébe (Egészségmegőrzési Központ). A DÖK faliújságainak figyelemfelkeltése az egészséget veszélyeztető élvezeti szerek káros hatásairól (dohányzás, droghasználat, alkoholfogyasztás stb.). Az ápolónő által irányított tisztasági verseny (kollégium) motivációja. A különböző szintű, a témával kapcsolatos vetélkedők támogatása. A felnőttek személyes példamutatása. - 86 -

A rendelkezés, mely szerint az iskolában, iskolán kívül a tanulóknak szervezett rendezvényeken, tanulmányi kirándulásokon tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek árusítása, fogyasztása. A rendszeres testmozgás kiemelt támogatása.

f)

Mindennapos testedzés Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést a helyi tanterv óratervében meghatározott kötelező tanórai testnevelés órákon, valamint a szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon biztosítja. A

délutáni

sportfoglalkozásokat

az

iskolai

diáksportköri

foglalkozások

szakosztályainak, valamint az iskolai tömegsport órák keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni Az iskolai diáksportkör diákönkormányzatként működik, melynek munkáját az iskola igazgatója által megbízott testnevelő tanár segíti és tartja a kapcsolatot az iskola vezetésével. Működését önálló szabályzat segíti. Az iskolai diáksportkör foglalkozásait a tanévenként az iskolai munkatervben meghatározott napokon és időben, az ott meghatározott sportágakban felnőtt vezető irányításával kell megszervezni. A tömegsport foglalkozások, illetve a szakosztályok csoportlétszáma minimum 12 fő. Ezen felül az intézmény tanulóinak kérésére a létesítmények leterheltsége függvényében lehetőség van a szervezett testmozgásra. Ennek feltétele a felnőtt felügyelet biztosítása, illetve a testnevelővel történő egyeztetés.

g)

Sportlétesítmények átengedése A

sportlétesítmények

térítésmentesen

átengedhetők

a

város

többi

társintézményének, ha ezzel a saját tanulók érdeke nem sérül. Térítés ellenében más szervezetek is lehetőséget kaphatnak, természetesen csak akkor, ha azt a létesítmények intézményi leterhelése megengedni. A térítés mértékét, óradíját minden tanév elején a gazdasági vezető javaslatára az igazgatótanács állapítja meg. A megállapodásban rögzíteni kell a helységek használati rendjét.

- 87 -

h)

Környezet és egészségnevelési program A környezet és egészségnevelési program megtalálható a könyvtárban, a nevelési igazgatóhelyettesnél, a kollégiumvezetőnél. CD formában az iskolatitkár őrzi.

3. Dohányzás az intézmény területén A tanulóknak az egész intézmény területén tilos a dohányzás. Ennek betartását az ügyeletes nevelők ellenőrzik. Az iskola dolgozóinak tekintetében az egész intézmény területén tilos a dohányzás.

4. A térítési és tandíj fizetésének rendje a) A díjfizetésekről általában A magyar közoktatás állami és önkormányzati fenntartású intézményeiben a pedagógiai szolgáltatások túlnyomó többsége a magyar állampolgárok számára ingyenesen vehető igénybe. A pedagógiai szolgáltatások kisebb részéért fizetési kötelezettség terheli az igénybevevőket. A térítési és tandíj mérséklését vagy elengedését írásban kell kérvényezni. A kérvényben fel kell tüntetni a családban a keresők és eltartottak, a munkanélküliek, a leszázalékoltak és a nyugdíjasok számát. b) Térítési díj fizetése A térítési díjak fizetéséről a köznevelési törvény rendelkezik. Intézményünkben térítési díjat kell fizetni mindazon tanórán kívüli foglalkozás és egyéb pedagógiai szolgáltatás igénybevételéért, amelynek finanszírozását a fenntartó nem vállalta, de az iskola ezen szolgáltatásai a helyi szükségleteket elégítik ki. Térítési díjat kell fizetni az intézmény következő szolgáltatásaiért: felnőtt korúak nappali közműveltséget megalapozó képzése, vizsgáztatásért a jogszabályok szerint, elveszett dokumentumok pótlása (másodlat), másolat kiadása és hitelesítése, ideiglenes diákigazolvány,

- 88 -

Az iskolai tanulók napi egyszeri étkezést (ebéd) vehetnek igénybe. A kollégiumi ellátottak napi háromszori étkezésben részesülnek (reggeli, ebéd, vacsora). Az étkezéssel kapcsolatos felügyeletet a GESZ látja el. Egyéb befizetések Az elveszett dokumentumok pótlása (másodlat) esetén a jogszabályoknak megfelelően a mindenkori minimálbér adott %-át, valamint illetéket szükséges fizetni. A másolatok esetében az eljárási díj összegét minden tanév elején a gazdasági főelőadó javaslatára az iskolavezetés határozza meg a szülői közösség véleményének kikérése mellett. Az ideiglenes diákigazolvány térítési díját szintén a jogszabályok alapján kell befizetni a gazdasági irodában az arra kijelölt ügyfélfogadási időben. c) Tandíj fizetése A tandíjfizetési kötelezettség körébe tartozó szolgáltatásokat a köznevelési törvény határozza meg. A tandíj mértéke nem haladhatja meg tanévenként a szakfeladatra tanévkezdéskor számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadát. A fenntartó határozata alapján az igazgató dönt egyénenként a tanulmányi és szociális helyzettől függően. Tandíjat kell fizetni a következő szolgáltatásokért: -

Második

szakma,

szakképzettség

és

minden

további

szakképzettség

megszerzéséért. -

Felnőttoktatásban nem nappali rendszerű képzés esetén.

5. Gyermek-és ifjúságvédelmi feladatok a)

Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat az osztályfőnökök végzik a nevelési igazgatóhelyettes irányításával a 32 óra terhére. Az igazgató gondoskodik a munkájához szükséges feltételekről, munkaköri leírásról.

b)

A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos osztályfőnöki feladatok -

tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel, - 89 -

-

a pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál – az okok feltárása érdekében – családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét,

-

gyermekbántalmazás védelme, vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető, veszélyeztető tényező esetén, értesíti a gyermekjóléti szolgálatot,

-

a

tanuló

anyagi

veszélyeztetettsége

esetén

gyermekvédelmi

támogatás

megállapítását kezdeményezi. -

Segíti az iskola nevelési programján belül egészségvédelmi és kábítószer ellenes program kidolgozását

-

Figyelemmel kíséri ennek végrehajtását, tájékoztatja a tanulókat, szülőket és pedagógusokat.

6. A titoktartásról a) Alkalmazottak titoktartása Az

érdekképviseleti

szervek

képviselői,

jogköreik

gyakorlásával

összefüggésben

betekinthetnek a munkáltatói nyilvántartásokba. Ezt kizárólag az egyetértési és véleményezési jogok érvényesítésével kapcsolatban tehetik. Alapvető követelmény azonban, hogy a birtokukba jutott információk tekintetében titoktartási kötelezettségük van. Adatokat csak abban az esetben hozhatnak nyilvánosságra, ha ezzel nem veszélyeztetik az intézmény érdekeit, és nem sértenek személyiségi jogokat. A titoktartási kötelezettség természetesen minden közalkalmazottra vonatkozik, ha olyan információ birtokába jut, amely személyiségi jogokat sért, illetve sérti az iskola jó hírét. b) Tanulókkal kapcsolatos titoktartás A közoktatásról szóló törvény módosító rendelkezései kiegészítették azokat a szabályokat, amelyek megtartásával az iskolák és kollégiumok kezelhetik (tárolhatják, továbbíthatják) a birtokukba jutott adatokat (információkat). Személyes adatot felvenni és felhasználni csakis az érintett beleegyezésével szabad. Tilos a gyermekek és tanulók személyes adatainak közlése minden olyan esetben, amikor arra a törvény nem ad felhatalmazást. A jogszabályok pontosan meghatározzák, hogy mely adatok kezelhetők, és azt is, kinek, milyen okból adhatók ki (tudásértékelés, magatartás, szorgalom, tanulói baleset, fegyelmi vagy kártérítési ügy, stb.) - 90 -

Ezek az információk pedig minden korlátozás nélkül továbbíthatók a szülőnek, hiszen a pedagógus kötelezettsége, hogy a szülőt az őt érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa és figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. Előfordulhat, hogy a pedagógusnak hivatása gyakorlása során olyan információ jut a birtokába, amelyet nem közölhet a szülővel. Ez a helyzet például akkor állhat elő, ha a tanuló csak az általa ismert ügyben, információt közölve fordul osztályfőnökéhez, pedagógusához, iskolarendőrhöz. . Nem tartozik a bizalmas információk körébe, ha a tanulót dohányzáson, italozáson „füvezésen” érik tetten az iskolában, kollégiumban, kiránduláson. Ez a magatartás ugyanis tilos, ezért megalapozza a fegyelmi eljárás megindítását. A pedagógusnak hivatásából eredően fel kell ismernie, hogy a hozzá forduló tanuló ügyében mi a leghelyesebb megoldás, a szülővel közösen vagy a szülő nélkül kell-e orvosolni a problémát. A gyermek dönthet arról, hogy a titoktartási kötelezettség alól, a szülővel történő közlés tekintetében felmentést adjon a pedagógusnak. Ha a gyermek, a kiskorú tanuló veszélyhelyzetbe kerül, a vezetőjének, iskola igazgatójának, kollégium vezetőjének a gyermekjóléti szolgálatot kell értesítenie. Ebben az esetben nincs szükség az érintett beleegyezésére, hozzájárulására. Mindig az adott konkrét esetben, egyedileg kell elbírálni, fennáll-e a pedagógusok titoktartási kötelezettsége.

7.

Adatszolgáltatás

a)

Adatszolgáltatás a törvényi előírások és a titoktartási kötelezettségről szóló rendelkezések betartásával történhet. A kötelező jellegű, évenként visszatérő adatszolgáltatást (éves statisztika, vizsgákkal kapcsolatos statisztika, fenntartó felé küldött statisztika) a területen működő személy (nyilvántartó-statisztikus) készíti elő a területért felelős vezető felügyelete alatt. Az adatok elküldése előtt a területvezető tájékoztatja az intézmény vezetőjét, aki a dokumentumot aláírja és engedélyezi az adatok továbbítását.

b)

Az adatok továbbítása történhet: hagyományos módon, nyomtatott formában, - 91 -

elektronikus úton (floppy, e-mail), szóban vagy telefonon.

c)

Az intézménnyel közvetlenül kapcsolatban nem álló személyek, szervezetek által kért adatok továbbítását (nem kötelező jellegű adatszolgáltatás) minden esetben a területvezetők véleményének kérését követően az intézmény vezetője engedélyezi, ha az nem sérti a titoktartási kötelezettségre vonatkozó rendeletet. A szülőknek, nevelőtanárnak, a tanuló hivatalos képviselőjének közölhet minden olyan a tanulásra vonatkozó adatot, amely a tanuló személyiségjogait nem sérti. A nyomtatott vagy elektronikus formában küldött adatok egy példányát az iskola irattárában kell elhelyezni.

d.)

Vagyonnyilatkozat

Vagyonnyilatkozatot köteles tenni az iskolavezetés minden tagja, valamint a vele egy háztartásban élő hozzátartozó.

Vagyonnyilatkozatot tesznek: igazgatóhelyettesek, kollégium vezetője. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget kétévente az esedékesség évében június 30-ig kell teljesíteni. A vagyonnyilatkozat őrzéséért a munkáltatói jogkör gyakorlója (igazgató) a felelős. Az elkészült és leadott vagyonnyilatkozatok egy példányát a páncélszekrényben elhelyezve

kell

megőrizni

azok

nyilvántartásával

együtt.

Az

intézményvezető

vagyonnyilatkozatát megőrzésre át kell adni a fenntartó képviselőjének. Az őrzésért felelős intézményvezető a kötelezettet a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség esedékességének időpontjáról az esedékességet megelőzően legalább 30 nappal értesíti. Aki a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségeinek a teljesítését megtagadja, megbízatását vagy jogviszonyát az intézmény vezetője megszünteti. A vagyonnyilatkozat formai és egyéb követelményeiről a 2007. évi CLII. törvény rendelkezik, ezekben eljárni annak megfelelően kell.

- 92 -

8. Elektronikus adatok a.) Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje Az elektronikus úton előállított, digitális aláírással hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje.

Vizsgadokumentumok A szakképesítő vizsgák dokumentumait elektronikus úton kell előállítani, hitelesíteni, továbbküldeni. A hitelesítés az igazgató meghatalmazásával az iskolatitkár nevére kiállított, fokozott biztonságú elektronikus aláírással történik. Az elektronikus úton előállított és hitelesített irat kinyomtatásra kerül, az igazgató aláírja, tárolásuk az irattározási szabályok szerint történnek.

Ezen dokumentumok: szakképesítő vizsgák bejelentése szakképesítő vizsgák írásbeli tételigénylése szakképesítő vizsgák vizsganyilvántartó központ felé lejelentése b.) Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje KIR rendszer. Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszerrel (KIR) tartott

elektronikus

kapcsolatban

elektronikusan

előállított

és

tárolt

dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.2/.) Kormányrendelet előírásának megfelelően. A rendszerben az igazgató által kiosztott jelszóval történik a dokumentumok továbbküldése. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az igazgató által aláírni, majd az irattárban kell elhelyezni, valamint az elhelyezéssel egy időben a KIR részére is meg kell papír alapon küldeni az alábbi dokumentumokat: az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, az október 1-jei pedagógus és tanulói lista, diákigazolványok igénylése, beiskolázással kapcsolatos feladatok. - 93 -

Érettségi vizsga anyaga Az érettségi vizsgák dokumentumait elektronikus úton kell előállítani, hitelesíteni és továbbküldeni az Oktatási Hivatal felé. „A kétszintű érettségi vizsga adminisztrációs rendszere” szoftveren keresztül. A vizsgára való jelentkezés elfogadásáról az igazgató dönt, és a döntés jogszerűségéért is ő felelős. A jelentkezés és a vizsgabizottságok véglegesítése után az igazgató a hitelesített iskolai összesítő jelentést elektronikus úton megküldi az Oktatási Hivatalnak és tájékoztatás céljából az iskola fenntartójának. Minden elektronikusan előállított és hitelesített irat kinyomtatásra kerül. A kinyomtatott példányokat az igazgató aláírja és az iskola irattározási szabályok szerint őrzi. Egyéb elektronikusan megküldött anyagok Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek férhetnek hozzá. Ezen elektronikus iratokat csak az iskola központi e-mail címéről lehet továbbítani az igazgatói ellenőrzés után. Amennyiben az irat iktatásra szorul, ki kell nyomtatni, igazgatói aláírással kell ellátni és az irattárba kell helyezni. c.) Papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje Kimenő levelek ügyintézése: Minden kimenő levél, ügyirat, pályázat egyéb ügyek intézése csak igazgatói engedéllyel történhet az iskola által meghatározott fejléces papíron. Az ügyintéző köteles a levél jobb alsó sarkában minden oldalon szignóval ellátni az iratot. Amennyiben pénzügyekkel kapcsolatos a tárgy, a gazdasági koordinátor is ellátja szignóval. Ha a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Székesfehérvári Tankerület igazgatója írhat alá, abban az esetben az igazgató is ellátja szignóval. A vezetők/ügyintézők felelősséggel tartoznak az ügyirat szakmailag megfelelő, hibátlan előkészítéséért. A papíralapú nyomtatványokat minden esetben az igazgató aláírja, az iskolatitkár iktatja, a tárolás az irattározás szabályai szerint történik.

- 94 -

Belső levelek, ügyiratok, körözvények készítése: Szakmai ügyek intézését az intézményegységeken belül előzetes igazgatói tájékoztatás után lehet végezni. A vezetőkre átruházott és a munkaköri leírásukban meghatározott felelősségi körükbe tartozó belső szakmai ügyiratokat az igazgató szignója után saját aláírásukkal elláthatják.

- 95 -

XV. AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE 1. Tankönyvellátás Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója vagy a nevelési igazgatóhelyettes a felelős. Az iskola éves munkatervében rögzíteni kell annak a felelős dolgozónak a nevét, aki az adott tanévben: elkészíti az iskolai tankönyvrendelést, részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben. A tankönyvrendelésben, illetve a tankönyvterjesztésben résztvevő iskolai dolgozókkal az iskola igazgatója megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell: a felelős dolgozók feladatait, a szükséges határidőket, a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét, a felelős dolgozók díjazásának módját és mértékét. A magasabb jogszabályok előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjéről – a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével – évente a nevelőtestület a dönt az alábbiak figyelembe vételével: November 15-ig az iskola igazgatója – az osztályfőnökök, valamint a gyermekés ifjúságvédelmi felelős közreműködésével – felméri, hány tanuló kíván az iskolától tankönyvet kölcsönözni, illetve hány tanuló részére szükséges a napköziben, tanulószobán tankönyvet biztosítani. November 15-ig az iskola igazgatója – az osztályfőnökök tájékoztatja a szülőket arról, hogy kik jogosultak ingyenes tankönyvellátásra, valamint felméri a jogosultak számát. A

szülők

ingyenességre

irányuló

igényüket

meghatározott

formában

(igénylőlapon) jelzik az intézmény felé, mellékelve a jogosultságot igazoló dokumentumokat. A felmérés eredményéről november 30-ig az iskola igazgatója tájékoztatja a nevelőtestületet, az iskolai szülői szervezetet, az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri véleményüket a tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. - 96 -

A tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület december 15-ig dönt, és erről az iskola igazgatója írásban értesíti a szülőket. Az iskola biztosítja, hogy a napközis és a tanulószobai foglalkozásokon megfelelő számú tankönyv álljon a tanulók rendelkezésére a tanítási órákra történő felkészüléshez. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó összegnek legalább huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár, könyvtárszoba állományába kerül. Az iskolai tankönyvrendelést az iskola igazgatója által megbízott iskolai dolgozó készíti el. A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tantervének előírási alapján és a szakmai munkaközösségek véleményének figyelembe vételével a szaktanárok választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket. A nevelőtestület dönt arról, hogy a tartós tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget az iskola mely tankönyvek vásárlására fordítja. A tankönyvrendelés elkészítéséhez az iskola igazgatója beszerzi az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat véleményét. Az iskolától kölcsönzött tankönyv elvesztése, megrongálásával okozott kárt a tanulónak (szülőnek) az iskola részére meg kell téríteni. A kártérítés összegének mértékét a házirend szabályozza.

- 97 -

XV. A tanulói tankönyvtámogatás, a tankönyvellátás, a pedagóguskézikönyv-ellátás rendje

A tankönyvellátással kapcsolatos igények felmérése Az iskola igazgatója minden év június 10-éig köteles felmérni, hány tanulónak kell vagy lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból, könyvtárszobából történő tankönyvkölcsönzés útján, hányan kívánnak használt tankönyvet igénybe venni vagy új tankönyvet vásárolni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. Az iskola igazgatója megállapítja, hány tanuló esetében kell biztosítani ingyenes tankönyveket, normatív kedvezményt. Az ingyenességre vonatkozó igényeket jogszabályban meghatározott igénylőlapon lehet benyújtani. Az igénylőlap benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratokat, vagy nyilatkozni kell a normatív kedvezményre való jogosultság későbbi időpontban történő igazolásáról. Az iratok bemutatásának tényét az iskola igazgatója rávezeti az igénylőlapra. A felmérés eredményéről az iskola igazgatója minden év június 15-éig tájékoztatja a nevelőtestületet, a szülőz szervezetet, az iskolai diákönkormányzatot, az iskola fenntartóját. Az iskolai tankönyvrendelés- ellátás rendje Az iskolai tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés, a tankönyv tanórán kívüli elhelyezése az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét.

- 98 -

Az iskolai tankönyvrendelést az iskola a fenntartója egyetértésének beszerzését követően közvetlenül a Könyvtárellátó küldi meg. A tankönyvrendelés határideje április utolsó munkanapja. A tankönyvrendelés módosításának és a normatív kedvezményben részesülők feltüntetésének határideje június 30. (a pótrendelés határideje szeptember 5.) A módosítás az iskola által rendelt tankönyvek számát tekintve tankönyvenként legfeljebb 15%-ban térhet el az eredeti rendeléstől. Az iskola a pedagógus-kézikönyvek beszerzésére vonatkozó igényeit minden év június 30-ig pedagógus-kézikönyvként meghatározza, majd megküldi a Könyvtárellátó részére. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tennie, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. Az iskolának legkésőbb május 31-ig közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. Az iskola igazgatója a Nemzeti alaptanterv felmenő rendszerű bevezetésével érintett iskolai évfolyamokon csak olyan tankönyveket rendelhet, amelyeknek a tankönyvvé nyilvánítása a kerettantervi rendelet kihirdetését követően történt, feltéve, hogy az adott tantárgyhoz, a kerettantervi rendelet alapján került kiadásra vagy jóváhagyásra kerettanterv, továbbá szerepel ilyen tankönyv a hivatalos tankönyvjegyzéken.

A kijelölt tankönyvfelelős feladatai A tankönyvrendelés, pedagóguskézikönyv-rendelés elkészítésével egyidejűleg az iskolai tankönyvellátás helyi rendjében az iskola igazgatójának meg kell neveznie a tankönyvfelelőst.

- 99 -

A tankönyvfelelős a tankönyveket, pedagógus-kézikönyveket a Könyvtárellátótól átveszi, majd a tankönyvellátás helyi rendjének elkészítésében foglaltaknak megfelelően

részt

vesz

a

tankönyvellátással,

pedagóguskézikönyv-ellátással

kapcsolatos iskolai helyi feladatok ellátásában. Az ingyenes és a tartós tankönyvek nyilvántartása Az iskola igazgatója gondoskodik arról:

-

hogy a térítésmentes és a tartós tankönyvek állományba kerüljenek,

-

elkülönítetten kezeljék,

-

valamint a Házirendnek megfelelően a tanulók és a pedagógusok azt használhassák.

Az iskolának közzé kell tennie az iskolai tankönyvellátás helyi rendjét.

- 100 -

XVI. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE Az iskolában a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, valamint tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása. Az iskolai könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanuló számára egy-egy tanévre kikölcsönöz. Az iskolai könyvtár vezetője, a könyvtáros tanár rendszeres kapcsolatot tart fenn az alábbi könyvtárakkal: a város többi iskola könyvtárával, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtárával, a város nyilvános könyvtáraival, a székhelyen működő közkönyvtárral. Az iskolai könyvtár működtetéséért, a könyvtárral kapcsolatos feladatok ellátásáért a könyvtáros a felelős. A könyvtáros feladatait munkaköri leírása tartalmazza (könyvtári SZMSZ). Az iskolai könyvtár gyűjteményének gyarapítása a könyvtár szervezeti és működési szabályzatának 1. sz. mellékletében található gyűjtőköri szabályzat alapján a nevelők és a szakmai munkaközösségek javaslatának figyelembe vételével történik. Az iskolai könyvtár szolgáltatásait ingyenesen igénybe vehetik az iskola dolgozói, a tanulók és azok csoportjai. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai: tájékoztatás az iskolai könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól, tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása, könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása, - 101 -

könyvtári dokumentumok kölcsönzése, tájékoztatás nyújtása más könyvtárak szolgáltatásairól és dokumentumairól, valamint más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének segítése. A könyvtár szolgáltatásait csak azon iskolai dolgozó és tanuló veheti igénybe, aki az iskolai könyvtárba beiratkozott. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól. A beiratkozáskor közölt adatokban történt változásokat a beiratkozott dolgozónak, vagy tanulónak haladéktalanul a könyvtáros tudomására kell hoznia. Az iskolai könyvtár hétköznapokon 1/4 8-tól 1/4 12-ig tart nyitva. A nevelőknek az iskolai könyvtárban, illetve a könyvtáros közreműködésével tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozások várható időpontját, témáját, az igényelt szolgáltatások körét a könyvtárossal egyeztetniük kell. Az iskolai könyvtár dokumentumait (a tartós tankönyvek és a tanulók által használt segédkönyvek kivételével) 4 hét időtartamra lehet kikölcsönözni. A kölcsönzési idő 1 alkalommal meghosszabbítható. Az iskolai könyvtárból az alábbi dokumentumok nem kölcsönözhetők: kézikönyvek, számítógépes szoftverek. A könyvtárhasználó (kiskorú tanuló esetén a tanuló szülője) a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött dokumentumot az előírt határidőre nem hozza vissza, a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhető. Ennek mértékét a házirend tartalmazza. A könyvtár részletes működését a könyvtári SZMSZ illetve a jogszabályokban előírt mellékletei tartalmazzák. Az iskolai könyvtár mellett „forrásszoba” működik, mely a pedagógusok munkáját hivatott segíteni az oda telepített informatikai eszközökkel.

- 102 -

Kulcsát a könyvtárosnál lehet felvenni. Ha a pedagógusra az igazgatóhelyettesek olyan feladatot bíznak, melyet otthon is végezhet, a könyvtáron keresztül az iskolai kölcsönzési szabályzatnak megfelelően laptopot kölcsönözhetnek.

- 103 -