A szerkesztő előszava
Mi történik? Velünk? Az országgal? Európával? Mi az újdonság, amelyben a régi kérdés visszhangzik? Milyen új válaszokat lehet rá adni, háromnegyed évszázad után?
A régi grund és az elmaradt z betű 1937. június: megjelenik a Szép Szó Mi a magyar most? című száma, József Attila Hazám című versével a kezdőoldalakon. Hétéves vagyok. A Korong utcai grund kétszáz lépés az otthonunktól. Focizhatok az idősebb fiúk csapatában. Körülbelül a Korong utca 6. előtt. Néha elzakatol a közelben a Mexikói úton túli töltésen egy vonat. „Vasútnál lakom. Erre sok / vonat jön-megy…” – írják a focipálya melletti manzárdszobában. A Korong utcai ház előtt azóta is két-három naponta elmegyek. A focipálya helyén gyepes sétány. A manzárdszoba ablaka a régi. A Szép Szó 1937. júniusi száma roncsolt borítóval a könyvespolcomon. Mellette a Szekfű Gyula szerkesztette 1939-es Mi a magyar? és József Attila válogatott versei 1943-ból. Ez az év a magyar világháborús részvétel harmadik esztendeje. Túl az első kamenyec-podolszki deportáláson. Túl a Don7
Mi a magyar most 7 marc 2011.ind7 7
2011.03.07. 12:53:23
kanyari pusztuláson. Cserépfalvi kiadás. Barna bársonykötés. Borítóján a Pegazus. Már nem lehet benne a Hazám. Nem lehet benne a Thomas Mann üdvözlése sem. A Hazám soraiban: régi történet. A Thomas Mann üdvözlésében: régi esemény. A Szép Szó címkérdése: régi kérdés. Valóban régiek? Nyolc évtizede hallgatom a vonatzakatolást. Akár egy Bach-fúga véget nem érő alapmotívuma. Benne a régi történetek, események, kérdések. A Szép Szó főszerkesztője: Fejtő Ferenc. Szerkesztők: Ignotus Pál és József Attila. Németh Andor a szerkesztők és a szerzők egyike. Második feleségének gyermeke, akit nevelt fiának tekint, a harmincas évek végén, nevelőapjához hasonlóan, Párizsba emigrál. A háború után hazatér: Kassai György. Fél évszázada újra Párizsban él: Georges Kassai. Nagy műfordító. 2010 nyarán írja: ha vállalnám a Szép Szó hajdani számának emlékére egy hasonló mai kötet szerkesztését és találnék hozzá kiadót, akkor a megjelentetést támogatná. Hamarosan csatlakozik hozzá hasonló felajánlással Diener Péter ötvenhatos emigráns, a Toulouse-i Egyetem nyugalmazott tanára, hajdani gimnáziumi osztálytársam. Vissza 1937 júniusa elé. Januárban a Szép Szó estje az idelátogató Thomas Mann tiszteletére a Magyar Színházban. József Attila megírja a Thomas Mann üdvözlése című versét. Köszönt „a fehérek között egy európait”. A rendőrség nem engedélyezi a vers felolvasását. Eltelik egy esztendő. Thomas Mann megírja az Európa vigyázz! című kiáltványt, miközben befejezi a Lotte Weimarbant, és dolgozik a József és testvérein. A kiáltványban írja: „A tömegek megszervezhetők, s kiderül, hogy még hálásak is mindenféle 8
Mi a magyar most 7 marc 2011.ind8 8
2011.03.07. 12:53:23
megszervezésért, tekintet nélkül arra, milyen szellemű az, még ha az erőszak szelleme is hatja át.” Az Európa vigyázz! csak megírása után hét évvel, 1945 nyarán jelenhet meg Magyarországon. (Fordítója a deportálásból hazatért gimnáziumi magyartanárom, Komlós Aladár.) Eltelik újabb hét évtized. A magyar nyelv ereje: egyetlen szó egyetlen betűjében háromnegyed évszázad változásai. 1938: Európa vigyázz! 2011: Európa vigyáz…
Három könyv és az Idő változó szerkezete Kevesen vették észre – írja Szekfű Gyula az 1939 nyarán megjelent Mi a magyar? kötet előszavában – a láthatáron felvonuló felhőket. A nagy tekintélyű szerzők írásai a korábbi évben születtek, de Szekfű előszava már a világháború kitörése előtti hónapokban óv a „tévelygésektől”, az „illúziók ingoványától”. A Mi a magyar? különböző válaszokat próbál adni a címben feltett kérdésre. A tanulmányok abban közösek, hogy centrumukban a nemzetkarakterológiai vizsgálódás áll. Az első világháború utáni két évtizedben ez általános kortünet és kórtünet. Összefügg a korábban is érvényesülő befelé fordulással, modernitáskritikával. Babits Mihály a kevesek között fogalmazza meg: a nemzetkarakter az idők folyamán a történelmi változások hatására módosul, változhat. Szekfű Gyula zárótanulmányában nyomatékosan jelenti ki: „Nekünk, a szellem embereinek kell a kötelességünket megtenni, még akkor is, ha végül is bele is hullunk nyitott szemmel Kölcsey, Vörösmarty, Arany sötét kétségbeesésébe”. 9
Mi a magyar most 7 marc 2011.ind9 9
2011.03.07. 12:53:23
A Szép Szó megközelítése nem a nemzetkarakterológiára, hanem címében is az akkori valóságos helyzetre irányítja a figyelmet. Előhangja József Attila Hazám című verse, miközben a jelenére, hosszú időkre előre is mutat. A szerzők megegyeznek abban, hogy a magyar társadalomfejlődés kulcskérdése – „utólag pótolva megteremteni, ami a történelem visszásságai és megszakításai miatt nem teremhetett meg: a magyar polgárságot… mert e nélkül [a közgondolkodás] minden bonyolult, kificamodott népboldogító ötletet hajlandó komolyan fontolóra venni, csak a számtalanszor kipróbált és bevált világos és demokratikus megoldást nem” (Ignotus). A két kötet közötti különbözőség színvonalában a Szekfű-könyv, kérdésfeltevéseiben a Szép Szó-szám javára szól. Pontosnak tekinthetjük Poszler György tizennégy évvel ezelőtti nagy tanulmányának összefoglalását: a Szép Szó-kötetben jó kérdés hoz jó vagy kevésbé jó eredményeket, a Mi a magyar?-kötetben a nem jó kérdés hoz jó vagy kevésbé jó eredményeket. „A Szép Szó-kötetben ami igazán jó, a kérdésekből jó. A Szekfű-kötetben ami igazán jó, a kérdés ellenére jó… kérdezni kell a magyar valóságra szüntelenül. De nem a Mi a magyarra, azaz a magyar jellemre. Mert a kérdés tartalmilag és módszertanilag megválaszolhatatlan. De a Mi a magyar mostra, azaz a magyar jelenre. Mert a kérdés tartalmilag és módszertanilag megválaszolható.” Miért? Mert a jelen megragadható, a jellem pedig csak absztrakt közhelyekben ragadható meg. Nem statikus, hanem dinamikus tényező, nem eleve változatlanul, hanem mozgásban adott. A Romsics Ignác és Szegedy-Maszák Mihály által szerkesztett igen jelentős kötetet a Habsburg Történeti Intézet és a Rubicon adja ki 2005-ben. Az alapos előszót Gerő András írja. Értelmezi a hajdani Szekfű-előszót. „…a különbségek okán láttuk értelmét egy ilyen kötet megjelentetésének. Az első és talán legfontosabb különbség, írja, Európa és Ma10
Mi a magyar most 7 marc 2011.ind10 10
2011.03.07. 12:53:23
gyarország történelmi helyzete. Magyarország ma a NATO és az Európai Unió tagja. Politikai rendszerét tekintve nyugati típusú demokrácia… akkor a történelem leendő veszteseinek, ma a történelem győzteseinek oldalán állunk.” S a továbbiakban: ez a könyv a „nyitott, minőségérzékeny vélemények közlésében gondolkodik… Úgy véljük, hogy 60-80 évenként azért érdemes feltenni a kötet címéül szolgáló kérdést, mert egy dologra biztos választ kapunk: miben vagyunk mások, mint egykori elődeink.” Azóta mindössze hat év telt el. Egy újabb könyv megjelentetését kizárólag az eltelt idő változásai, újabb történelmi összefüggések, újabb tények és horizontok igazolhatják. Kérdés: vannak-e ilyenek. Kötetünk szerzői arra mutatnak rá, hogy ilyen rövid idő alatt is történtek alapvető változások, amelyekre a szellemnek kötelessége rámutatni.
Mi a magyar most 7 marc 2011.ind11 11
2011.03.07. 12:53:23
Tartalom
A szerkesztő előszava (Sándor Iván) ......................................7 GYÁNI GÁBOR Sorskérdések és az önmegértés nemzeti diskurzusa a globalizáció korában ....................21 BAUER TAMÁS Magyarok, romokon ..........................................................47 HALMAI GÁBOR A jogállami forradalomtól az illiberális demokráciáig ................................................74 PATAKI FERENC A magyar lelkiállapot ..................................................... 100 VÁSÁRHELYI MÁRIA Roncstársadalom............................................................. 130 ZÁVADA PÁL Írok haza .......................................................................... 151 UNGVÁRY RUDOLF Mikor magyar a magyar? ............................................... 164 SPIRÓ GYÖRGY Az áfium ........................................................................... 191 POSZLER GYÖRGY Hol vagy, Mario? ............................................................. 201
Mi a magyar most 7 marc 2011.ind219 219
2011.03.07. 12:53:44
