A SZENTENDREI HORGÁSZ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA Módosításokkal egységes szerkezetben Elhatározva a Szentendrei Horgász Egyesület létrehozását, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve a tagok az alábbi tartalommal fogadják el a szervezet alapszabályát: I. Az egyesület adatai 1.
Az egyesület neve: Szentendrei Horgász. Egyesület
2.
Az egyesület rövidített elnevezése-
3.
Az egyesület idegen nyelvű elnevezése: -
4.
Az egyesület székhelye: 2000 Szentendre, Bercsényi utca 3.
5.
Az egyesület alapító tagjainak nevét és lakóhelyét tartalmazó tagnévsor az alapszabály 1. számú mellékletét képezi.
6.
Az egyesület honlapjának címe: www.szentendreihe.hu II. Az egyesület célja, tevékenysége
•
Az egyesület célja:
a.)
az egészséges életmódra nevelés, a szabadidő kulturált eltöltésének a biztosítása,
b.)
a horgászat, a versenyhorgászat, horgászsport népszerűsítése és fejlesztése,
c.)
d.)
az Egyesületi tagság horgászérdekeinek képviselete és védelme, valamint a kedvező horgászlehetőségek megteremtésének elősegítése, a tagság igény szerinti ellátása a horgászathoz szükséges okmányokkal,
e.)
a horgászoknak, a horgász erkölcs és etika írott és íratlan szabályainak betartására és betartatására szolgáló ismeretek közreadása,
f.)
a természet védelme, kiemelten a horgászvíz és az abban található élővilág, valamint a vízpart tisztaságának megóvása, tevékenyen fellépés a károkozókkal szemben,
g.)
a fiatalok bevonása a horgászsportba, a természet, a vízparti környezet védelmére való
nevelésük, a gyermek és ifjúság horgászok oktatása, ismereteik fejlesztése által a horgász és a versenysport utánpótlás megteremtése, h.)
anyagi lehetőségekhez mérten biztosítani a rendszeres egyesületi élethez szükséges feltételeket, a horgászattal összefüggő szakismeretek gyarapítását,
i.)
elősegíteni, hogy tagjai a horgászattal összefüggő törvényeket, jogszabályokat, előírásokat, egyéb rendelkezéseket, a horgászrend szabályait megismerjék, betartsák és betartassák,
j.)
a saját szabályzatainak a betartásával és betartatásával segíteni a halászati törvény és horgászrend ellenes cselekmények megelőzését és elkerülését, valamint a vizek és a természet tisztaságának védelmét,
k.)
a társadalmi kapcsolatok ápolása családi és közösségi programok szervezésével és azokon való részvétellel, az Egyesület társadalmi környezetbe való minél szorosabb integrálásával,
2.
Az Egyesület célját különösen a következő eszközökkel valósítja meg:
a.)
közreműködik az egészséges életmódra nevelésben,
b.)
horgász versenyeket és egyéb rendezvényeket szervez,
c.)
együttműködik más horgász egyesületekkel,
d.)
részt vesz a horgászat, a horgász versenysport népszerűsítésében,
e.)
rendszeres találkozót, rendezvényeket szervez tagjai részére,
f.)
oktatásokat és előadásokat szervez a természet, a vízi környezet szeretetére és védelmére,
h.)
biztosítja tagjainak a rendszeres egyesületi élethez szükséges feltételeket,
i.)
segíti a hatóságokat az orvhalászat és az orvhorgászat megelőzésében, leküzdésében, a vizek tisztaságának megóvásában, a természet védelmében. III. Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok
•
Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
•
Az egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy.
•
Egyesület nem alapítható gazdasági tevékenység céljára.
•
Az egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység
végzésére jogosult. •
Az egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat. IV. Tagdíj
1.
Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tagdíj összege 2000 Ft, a kedvezményes tagdíj összege 1000 Ft, amelyet a megalakuláskor a nyilvántartásba vételt elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év november 30. napjáig kell egy összegben, az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni. Az egyesület megalakulását követően újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj időarányosan számított összegét a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év november 30. napjáig köteles az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni. V. A tagság
1.
Az egyesület tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az egyesület célkitűzésével egyetért, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja. A tagsági viszony az Egyesületbe való belépéssel keletkezik
•
Az egyesületnek csak az lehet tagja, aki nem áll horgászjegy váltásának tilalma, illetőleg az egyesületi tagságot kizáró horgászfegyelmi büntetés hatálya alatt.
•
Az Egyesületnek lehetnek rendes, pártoló és tiszteletbeli tagjai.
a.)
az Egyesület rendes tagjai azok a bel- és külföldi természetes és jogi személyek, akik/amelyek írásban nyilatkoznak a belépési szándékukról, elfogadják az Egyesület céljait és vállalják az ezzel járó kötelezettségek teljesítését. az Egyesületnek csak az lehet a teljes jogú tagja, aki a 18. életévét betöltötte, nem áll hatályos eltiltás, büntetés végrehajtás, illetőleg tagságot kizáró fegyelmi büntetés alatt. Az egyesületi tag a horgászatot jövedelemszerzési céllal nem űzheti,
b.)
c.)
ifjúsági tagként a 18. életévüket be nem töltött fiatalokat lehet felvenni. A 14. évüket még be nem töltött tanulók csak a szülő, vagy a gyám beleegyezésével válthatnak Gyermek Horgász Engedélyt.
d.)
tiszteletbeli tagnak választhatók a Közgyűlés által azok a magánszemélyek, akik az Egyesületnek különleges, kiemelkedő szolgálatot tettek, pártoló tagok azok a bel- és külföldi természetes és jogi személyek lehetnek, akik/amelyek a rendes tagsággal járó kötelezettségeket nem vállalják, de valamilyen módon rendszeresen
e.)
támogatják, segítik az Egyesület tevékenységét. Az Egyesület pártoló tagjává választásról az Elnökség egyszerű szótöbbséggel dönt. f.) az Egyesületnek tartósan Magyarországon élő, nem magyar állampolgárságú tagja is lehet, g.) a tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak. gy.) az egyesületnek jogi személy tagjai is lehetnek. A jogi személy tagságának feltételeit külön együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.
4.
Az Egyesület tagjává választást a jelölt - a megfelelően kitöltött és aláírt belépési nyilatkozat benyújtásával - kérelmezheti. A nyilatkozathoz - amennyiben jogi személy kéri felvételét mellékelni kell a jogi személy igazolását arról, hogy nevében ki járhat el képviselőként az Egyesület tagságában.
5.
A belépési nyilatkozatot az Elnökhöz, az egyesület képviselőjéhez kell benyújtani. A kérelmet az Elnök terjeszti az egyesület illetékes testülete, az elnökség elé, és az Egyesület rendes tagjává választásról az elnökség egyszerű szótöbbséggel dönt. A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak.
6.
Az Egyesület tagjai tagsági díjat fizetnek, , melyet legkésőbb minden év november 30. napjáig kell az Egyesület pénztárába befizetni. A tagsági díj mértékéről a Közgyűlés dönt.
7.
A tagsági jogviszony megszűnéséről az Elnökség határozatot hoz.
8.
Elhalálozás, felmondás vagy kizárás esetén a tagdíjfizetés kötelezettség megszűnik, de a már befizetett tagdíjak és egyéb díjak vissza nem követelhetők. Elhalálozás esetén az Egyesület Elnöksége, egyéni elbírálás alapján méltányosságból, a már befizetett díjak időarányos részét visszatérítheti. VI. A tagsági jogviszony keletkezése
1.
Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével keletkezik. Az egyesület megalakulását követően a tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozatot az elnökséghez kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs. VII. A tagsági jogviszony megszűnése
1.
A tagsági jogviszony megszűnik:
a.)
A tag kilépésével. A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az
elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg. b.)
A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.
c.)
A tag kizárásával.
Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít. Kizárható a tag akkor is, ha hat hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha a legalább hat hónapos mulasztás elteltét követően az elnökség írásban – igazolható módon, póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt. A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére igazolható módon meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal. A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A fellebbezés beérkezését követően az elnökségnek haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belüli időpontra össze kell hívnia a rendkívüli közgyűlést. A közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal. d.)
Ha a Bíróság, vagy az Ügyészség az egyesület megszűnését megállapítja.
VIII. A tagok jogai
•
A teljes jogú egyesületi tagokat a jogszabályban foglaltak, továbbá (a jogi személyekre, az ifjúsági, pártoló és kedvezményezett tagokra vonatkozó korlátozások kivételével) egyenlő jogok illetik meg és egyforma kötelezettségek terhelik.
•
Az egyesületi tagokra vonatkozó jogszabályokat, az Egyesület Alapszabályát, illetve az Egyesület választott szervei által hozott határozatokat sértő, vagy az Egyesület
céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás esetén fegyelmi eljárás indítható. Az eljárás szabályait az Egyesület Fegyelmi Szabályzata tartalmazza.
•
A teljes jogú tag jogosult
•
a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni. A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.
•
arra, hogy a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni.
•
hogy az egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn
•
az Egyesülettől horgászengedélyt, állami és területi jegyet váltani,
•
tárgyévi érvényes horgászjegye birtokában területi engedélyt válthat és az abban feltüntetett vízterületen horgászhat. Érvénytelenné válik annak a tagnak a területi engedélye, akit a hatóság jogerős határozata, vagy az Egyesület Fegyelmi Bizottsága határozatával az Egyesület vízterületéről kitiltott, vagy az Egyesületből kizártak. Az érvénytelenség a határozat jogerőre emelkedése napján áll be és a határozatban megjelölt időtartamig szól,
•
az egyesület irataiba betekintetni
g.)
részt venni az Egyesület tevékenységében és rendezvényein, igénybe venni az egyesület szolgáltatásait
gy.) az Egyesület által rendezett tanfolyamokon, előadásokon, filmvetítéseken, kiállításokon, horgászversenyeken és más rendezvényeken részt vehet, h.)
az ifjúsági, a pártoló és a tiszteletbeli tagok szavazati joggal nem rendelkeznek és tisztségekre nem választhatók, a Közgyűlésen azonban részt vehetnek és Őket tanácskozási, indítványtételi jog illeti meg,
i.)
a tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők.
IX. A tagok kötelezettségei
1.
Az egyesület tagja: •
nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét
b)
köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani,
c.)
köteles védeni az Egyesület tulajdonát, továbbá a megállapított tagdíjat és egyéb díjakat az Egyesület számlájára befizetni,
d.)
köteles közreműködni az Egyesület munkájában, segíteni az egyesületi feladatok megvalósítását, köteles a horgászatra vonatkozó szabályokat, az Országos Horgászrendet, az Etikai Kódexben leírtakat, az egyes vízterületeken érvényes helyi horgászrendet betartani és másokkal betartatni,
e.)
f.)
köteles a fogási eredménynaplót a szabályoknak megfelelően vezetni, év végén összesíteni, azt a megállapított határidőig az egyesületnek leadni,
g.)
köteles a vizek és partjainak tisztasága felett őrködni, valamint az esetleges vízszennyezéssel kapcsolatos tapasztalatokat az Egyesület Elnökségével haladéktalanul közölni,
gy.) köteles a lakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni a pártoló tag az egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt, • i.)
a tiszteletbeli tagnak tagdíjat nem kell fizetnie, a pártoló és a tiszteletbeli tagnak nem irható elő az egyesületi határozatok betartása.
•
A rendes tag a 8. pontban meghatározott jogokkal és kötelességekkel rendelkezik. A pártoló tag jogai és kötelességei megegyeznek a rendes tag jogaival és kötelességeivel, kivéve, hogy szavazati joggal nem rendelkezik tisztségbe nem választható, a közgyűlésen tanácskozási joggal részt vehet. A pártoló és tiszteletbeli tagok az egyesületi szervek döntéshozatalában csak tanácskozási joggal vehetnek részt.
X. Az egyesület szervei 1. •
Az egyesület szervei:
Közgyűlés
b.)
Küldöttgyűlés
c.)
Elnökség
d.)
Felügyelőbizottság
f.)
Fegyelmi Bizottság
A Közgyűlés 2.
A közgyűlés az egyesület legfőbb döntéshozó szerve.
3.
A közgyűlés hatáskörébe tartozik:
a.)
az alapszabály módosítása,
b.)
az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása,
c.)
a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása,
d.)
az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása,
e.)
az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása,
f.)
a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll,
g.)
az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt,
h.)
a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés,
i.)
a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása,
j.)
a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása,
k.)
a végelszámoló kijelölése.
4.
A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik.
5.
A közgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény). A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz. A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal. Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.
6.
Az elnökség köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
a.)
az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b.)
az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
c.)
az egyesület céljainak elérése veszélybe került. Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.
7.
A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.
8.
A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló
bizottságot. 9.
A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét).
10.
A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a.)
akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b.)
akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c.)
aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d.)
akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
e.)
aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f.)
aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
11.
A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
12.
A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.
Elnökség 1. Az elnökség határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza. Az alapszabály ennél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis. 2.
Az elnökség az egyesület 3 elnökségi tagból álló ügyvezető szerve. Az elnökség az elnökét maga választja tagjai közül. Az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, a közgyűlésen az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni. Az elnökség határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza. Az alapszabály ennél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis.
3.
Az elnökség tagjait a közgyűlés választja 5 év határozott időtartamra. •
Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:
a.) a megbízás időtartamának lejártával, b.) visszahívással, c.) lemondással, d.) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével, e.) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával, f.) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével. A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá. 4.
Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
5.
Az egyesület vezető tisztségviselői: Az egyesület elnöke: …............................................. (név, anyja születési neve, lakóhelye) Az elnökség tagjai: …............................................. (név, lakóhelye) …............................................. (név, lakóhelye) Az egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el. A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános. A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.
6.
Az elnökség hatáskörébe tartozik:
a.)
az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala,
b.)
a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése,
c.)
az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése,
d.)
az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása,
e.)
az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése,
f.)
a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése,
g.)
az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása,
h.)
részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre,
i.)
a tagság nyilvántartása,
j.)
az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése,
k.)
az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése,
l.)
az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele,
m.) az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés. 7.
Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tartja. Az elnökségi ülést az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény). Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.
8.
Az elnökség határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Két elnökségi tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúlag hozható határozat. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a.)
akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b.)
akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c.)
aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d.)
akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
e.)
aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f.)
aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
9.
Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.
Felügyelőbizottság 1.
A Felügyelőbizottság 3 tagból áll, feladata, hogy az ügyvezetést a jogi személy érdekeinek megóvása céljából ellenőrizze. Tagjai egyidejűleg az Egyesületen belül más tisztséget nem tölthetnek be
2.
A Felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.
3.
A Felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A felügyelőbizottság tagjai a jogi személy ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.
4.
Az első Felügyelőbizottság tagjait a létesítő okiratban kell kijelölni, ezt követően a döntéshozó szerv választja a felügyelőbizottsági tagokat. A felügyelőbizottsági tagsági jogviszony az elfogadással jön létre.
5.
A felügyelőbizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a felügyelőbizottsági tag lemondó nyilatkozatát a jogi személy vezető tisztségviselőjéhez intézi.
6.
A Felügyelőbizottság köteles a tagok vagy az alapítók döntéshozó szerve elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a döntéshozó szerv ülésén ismertetni.
7.
A Felügyelőbizottság a jogi személy irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe
betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és a jogi személy munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a jogi személy fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja. 8.
A Felügyelőbizottság határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza. A létesítő okirat ennél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis.
9.
A felügyelőbizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a jogi személlyel szemben.
10. A Felügyelőbizottság köteles ellenőrizni az Alapszabály betartását, az Egyesület költségvetésének, az Elnökség, a Választmány és a Küldöttközgyűlés határozatainak végrehajtását, továbbá az Egyesület szerveinek törvényes és alapszabályszerű működését, a pénz és iratkezelési és a bizonylati fegyelem betartását, valamint az Egyesület gazdálkodását. Az ellenőrzéseiről a Bizottság jegyzőkönyvet készít, melynek egy példányát, az észleltek kijavítása céljából, átadja az Elnök részére. Jogosult a feltárt hibák kijavításának visszaellenőrzésére, 11.
Ha a Felügyelőbizottság – ellenőrzése során – hiányosságot, vagy jogszabály, az Alapszabály, illetve az Egyesület érdekeit sértő bármely egyéb rendellenességet vagy magatartást észlel, arról írásban köteles tájékoztatni az Elnököt. A tájékoztatásban szereplő hiba kijavításának elmaradása esetén, 30 napon belül a sorrendiség betartásával, rendkívüli Elnökségi, Választmányi, Küldöttközgyűlési összehívást kezdeményezhet. Súlyosabb intézkedések léte vagy elmaradása esetében az illetékes felügyeleti szervet köteles értesíteni,
12. A Felügyelőbizottság elnöke köteles a végzett munkáról az Elnököt, a Választmányt és a Küldöttközgyűlést tájékoztatni, 13.
A Felügyelőbizottság Elnöke tanácskozási joggal, jogosult részt venni az Elnökség és a Választmány ülésein, valamint beszámolási joggal a Küldöttközgyűlés ülésein,
14. A Felügyelő Bizottság éves munkaterv alapján dolgozik. Észlelt problémák esetében, a munkatervében nem szereplő témák vizsgálatában is eljárhat.
Fegyelmi Bizottság •
A Fegyelmi Bizottság elnökből és két tagból áll, akiket a Tisztújító Küldöttközgyűlés választ. Ha a Fegyelmi Bizottság létszáma csökken, az Elnök a következő Küldöttközgyűlésen köteles a pótlásról gondoskodni.
•
A Fegyelmi Bizottság tagjai egyidejűleg más tisztséget nem tölthetnek be, nem lehetnek az Elnökség, a Választmány, illetőleg a Felügyelő Bizottság tagjai.
•
A Fegyelmi Bizottság a fegyelmi ügyekben első fokon eljár az Egyesület választott tisztséget be nem töltött tagjainak ügyeiben.
•
A Fegyelmi Bizottság eljárására a jogszabályi és az Egyesület Fegyelmi Szabályzatának a rendelkezései az irányadóak. A horgászati szabálytalanságok vizsgálatainak eredményeiről köteles a Szövetség vezetését tájékoztatni,
•
A Fegyelmi Bizottság időszakonként tájékoztatja a fegyelmi helyzetről és a felelősségre vonási gyakorlatáról az Elnökséget és a Választmányt. Éves tevékenységéről beszámol a Választmánynak és a Küldöttközgyűlésnek.
11. Az Egyesület felügyelete.
Az Egyesület megszűnése:
1.
Jogutódlással történő megszűnés
Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.
2.
A jogutód nélküli megszűnés okai
A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha
a.) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
b.)
az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.
•
Rendelkezés a fennmaradó vagyonról
a.) Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg.
b.) A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.
•
A vezető tisztségviselők felelőssége jogutód nélküli megszűnés esetén
a.) Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt - a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül - az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.
b.) Ha az egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.
3:87. § [Választottbírósági eljárás kikötése]
Az egyesület alapszabálya vagy a jogvitában érintett személyek megállapodása a tagsági jogviszonyból, továbbá az egyesületi szervek és a tagok egymás közti jogviszonyából eredő jogvitákra állandó vagy eseti választottbíróság eljárását kötheti ki.
• •
•
• • •
• XI.
az Egyesület felett a törvényességi ellenőrzést az illetékes Ügyészség látja el. a törvényességi felügyelet körében az Egyesületre háruló feladatok (adatközlés, stb.) meghatározására, a Magyar Jogszabály az „Egyesülési jogról, a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló CLXXV. Törvény 2011.” előírásai az irányadók. a személy(i) és a jogszabályi változásokat is magába foglaló Alapszabály módosítást, az éves gazdálkodást összefoglaló mérleget és eredmény-kimutatást, minden évben a meghatározott határidőig, a felügyeleti szervnek kell megküldeni, Az Egyesület megszűnése a Ptk. 3:48 §-a, 3:83 §-a, vagy 3:84 §-a szerint történik. Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a fennmaradó vagyon esetében a Ptk. 3:85-§-a szerint kell eljárni. Jogutód nélküli megszűnés esetén a vezető tisztségviselők felelősségét a Ptk. 3:86-§-a határozza meg. Az Egyesület nyilvántartásból való törlése, az egyesületek nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
Záró rendelkezések Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak. Kelt: …................................., …. év. …....................... hó ….. . napján
aláírás Tanú: Lakcíme: Személyi igazolvány száma: Tanú: Lakcíme: Személyi igazolvány száma:
(Alakuló ülés tartása esetén az alapszabályban kijelölt képviselő(k) írja alá, a képviseleti jog gyakorlásnak módjához igazodóan önállóan vagy képviselőtársával együttesen. Ha alakuló ülés tartására nem került sor, akkor valamennyi alapító tagnak alá kell írnia az alapszabályt, mert az egységes akaratelhatározás ebben nyilvánul meg. Mindkét esetben az aláírások valódiságát két tanú aláírásával vagy ügyvédi ellenjegyzéssel kell igazolni!)
