A Szent Orsolya Római Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata

Szent Orsolya Római Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium 1 [Szervezeti és Működési Szabályzat] __________________________________________________________________

A Szent Orsolya Római Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata 2011.

Elfogadta:

A Szent Orsolya Római Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium tantestülete – 2011. augusztus 31-én.

Jóváhagyta:

Dr. Pápai Lajos megyéspüspök, az iskola fenntartója

Győr, 2011. december 22.


Tartalomjegyzék ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS A KATOLIKUS ISKOLA ALAPELVEI MAGYARORSZÁGON 1. A katolikus iskola 1.1 A katolikus iskola jellemző jegyei 1.2 A katolikus iskola alapelvei 1.3 A katolikus iskolák irányítása 1.4 A Magyar Katolikus Püspöki Kar Iskolabizottsága (MKPK IB)

I. rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. 2. 3. 4. 5.

Az OKTATÁSI INTÉZMÉNY Az INTÉZMÉNYT ALAPÍTÓ ÉS FENNTARTÓ AZ ISKOLA ALAPÍTÓ OKIRATA Az INTÉZMÉNY JOGÁLLÁSA Az INTÉZMÉNY TEVÉKENYSÉGE

II. rész Az INTÉZMÉNY VEZETÉSE 1. Az Igazgató 2. Az Igazgatóhelyettesek 3. Az iskolaplébános 4. A Gazdasági Vezető 5. A Szakmai Munkaközösségek és Vezetőik 6. A Nevelőtestület 7. Az Iskola Dolgozói 8. Az Iskolai Nevelés Szinterei 9. A diákok vélemény-nyilvánításának formái 10. Iskolaszék 11. Külső Kapcsolatok 11. Belső Kapcsolatok

III. rész MÜKÖDÉSI SZABÁLYOK I. A MŰKÖDÉS RENDJE B/ Ügyelet A/ Nyitva tartás, munkarend C/ Óraközi szünetek D/ A tanítási óra E/Csengetési rend


II. A TANÉV RENDJE III. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENÖRZÉSÉNEK RENDJE IV. Az ISKOLA FELVÉTELI RENDJE V. ÜNNEPÉLYEK, HAGYOMÁNYÁPOLÁS VI. A LÉTESÍTMÉNYEK HASZNÁLATA VII. TANÓRÁN KIVÜLI FOGLALKOZÁSOK VIII. EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET IX. MULASZTÁSOK IGAZOLÁSA X. FEGYELMI INTÉZKEDÉSEK XI. JUTALMAZÁS XII. REKLÁMTEVÉKENYSÉG SZABÁLYOZÁSA XIII. RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK (TŰZ- ÉS BOMBARIADÓ ESETÉN) SZÜKSÉGES TEENDŐK XIV. A TANKÖNYVRENDELÉS SZABÁLYOZÁSA

IV. rész ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A szabályzat hatálya

MELLÉKLETEK


ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS A KATOLIKUS ISKOLA ALAPELVEI MAGYARORSZÁGON Az alapelvek azokra az oktatási-nevelési intézményekre vonatkoznak, amelyek óvodai, alsóés középfokú oktató-nevelő feladatokat látnak el és nevelési céljaikban, programjukban a Római Katolikus Egyház irányítását fogadják el az alábbi jogszabályok és iránymutatások szerint: Codex Iuris Canonici (CIC 1983. Can. 798-806.) Gravissimum Educationis Momentum (1965.) Schola Catolica (Katolikus Nevelés Kongregációja 1977.) A nevelés vallási dimenziója a katolikus iskolákban (Katolikus Nevelés Kongregációja 1988.)

A magyarországi Katolikus Iskola működésének jogi alapját a Magyar Köztársaságban az Alkotmány, az 1990. évi IV. törvény a Lelkiismeret és Vallásszabadságról, a Közoktatási Törvény, a Szakképzési, valamint az Önkormányzati Törvény biztosítja. Ezek alapján a Római katolikus Egyház jogi személyei a következő iskolafokon tartanak fenn oktatási-nevelési intézményeket: óvoda, elemi fokú képzés, alsó középfokú képzés, felső középfokú képzés. Ezekben a fokozatokban elismeri a tankötelezettség teljesítésének általános formáit ellátó iskolákat, a szakiskolákat, a szakképző iskolákat, a speciális alapítványi iskolákat, az ezekkel kapcsolatos vagy önálló diákotthonokat, kollégiumokat, akár az állami közoktatási rendszer feladatainak, akár sajátos társadalmi vagy egyházi feladatoknak az ellátására alakulnak (sérültek, tehetségesek, papi vagy szerzetesi hivatás-gondozás), amennyiben az alábbi feltételeknek megfelelnek:


2. A katolikus iskola 1. Az a nevelési és oktatási intézmény, amelyet egyházi jogi személy hoz létre, vagy amelyet az egyházi hatóság ilyennek ismer el írott okmánnyal. 2. Nevelési programja az egyetemes és katolikus keresztény értékekre épül. 3. Az iskola, nevelési intézmény céljait a nevelők elfogadják, és megfelelő szakképesítéssel rendelkeznek. 1.1 A katolikus iskola jellemző jegyei 1. Szakmai szervezet, amely társadalmi igényt elégít ki (CIC Can. 797.), tehát a társadalom szolgálatát ellátó Állam támogatását igényli (Grav. Ed. M. 8.). 2. Egyházi intézmény a katolikus családok szolgálatában (CIC Can. 798.). 3. Nevelési céljában a teljes ember formálását valósítja meg: az értelmi képzést, az erkölcsi formálást és az egészséges testi fejlődést a katolikus egyház tanításának megfelelően. 1.2 . A katolikus iskola alapelvei A katolikus iskola a nemzetközi konvenciók és a II. Vatikáni Zsinat dokumentumai által megkívánt lelkiismereti és evangéliumi szabadságot az alábbi elvek szerint biztosítja: 1.

Elsősorban a katolikus családok szolgálatában áll.

2. Nyitott kíván lenni (nemre, származásra és vallási felekezetre való megkülönböztetés nélkül) mindazok iránt, akik a katolikus szellemű nevelést igénylik. 3. Nevelőit és oktatóit a lelkiismereti szabadságuk birtokában hozott döntés alapján alkalmazza. 4. Biztosítja az iskolafenntartó, a nevelőtestület és a szülők szervezett együttműködési formáit (CIC. Can. 792. 2.). 5. Lehetővé teszi, hogy az iskolában nevelői célú és politikai elkötelezettségtől mentes evangéliumi szervezetek, mozgalmak segítsék a nevelői munkát. 6. Megteremti a feltételeket, hogy az iskola életében részt vevő személyek lelkipásztori gondoskodásra épülő közösséget alkothassanak, és hitüket tevékenyen megélhessék (hitoktatás, liturgia, lelkigyakorlat, apostolkodási formák).


1.3 A katolikus iskolák irányítása A magyar katolikus iskolák legfőbb, irányítója a Magyar Katolikus Püspöki Kar (CIC. Can. 806.). Gondoskodik arról, hogy a katolikus iskolákban letett vizsgák, a bizonyítványok, oklevelek a hasonló jellegű állami intézményekben letett vizsgákkal és bizonyítványokkal, oklevelekkel egyenértékűek legyenek. Gondoskodik arról, hogy az illetékes állami és önkormányzati szervek a feladat ellátásához szükséges támogatásban részesítsék a katolikus iskolákat. 1.4 A Magyar Katolikus Püspöki Kar Iskolabizottsága (MKPK IB) Az egyes egyházmegyékben a megyéspüspök joga és kötelessége a felügyelet és az ellenőrzés (CIC 806.). Az ő munkáját segíti az egyházmegyei EKIF igazgató. A MKPK IB élén a püspök-elnök áll: Dr. Pápai Lajos győri megyéspüspök Az iskolafenntartó: egyházi jogi személy, az oktatási-nevelési intézmény tanügyi főhatósága. Felelőssége kiterjed az alábbiakra: a/ Anyagi felelősség az intézmény megalapításakor és működtetésekor olyan színvonalon, mint a vele egyenrangú állami, illetve önkormányzati iskolák. b./ Pénzügyi felelőség, amelynek keretében irányítja az intézmény gazdálkodását. Jóváhagyja a költségvetést és az elszámolást: c./ Munkajogi felelősség, amelynek keretében ellenőrzi a pedagógusok és munkatársak alkalmazásakor a munkaügyi és pénzügyi előírások megtartását. Kinevezi az igazgatót, jóváhagyja a munkaszerződéseket és kinevezéseket. d./ Ellenőrzési jog, amelynek keretében adminisztratív ellenőrzéseket végez: az iskolai anyakönyvek, értekezleti Jegyzőkönyvek és tanulmányi kimutatások iratai felett. e./ Fellebbezési hatóság az igazgató és a nevelőtestület fölött., f./ Jóváhagyja az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát, valamint a tantestület határozatait. A katolikus iskola nélkülözhetetlen szerepet tölt be az egész nemzet iskolarendszerében. Ennek tudatában a Magyar Katolikus Püspöki Kar ezeket az Alapelveket az egyház, a magyar ifjúság jövője iránt érzett felelősségének tudatában jóváhagyta és közzéteszi. 1.

A MKPK pedagógiai szolgáltató intézménye a KPSZTI, a Magyar Katolikus Szervezési és Továbbképzési Intézet. Székhelye: 1071 Budapest Városliget fasor 45. tel.: 06-1/ 322 4492 Vezetője: Bajzák M. Eszter nővér, igazgató


I.

rész

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A működési szabályzat a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény elveinek megfelelően meghatározza és szabályozza az intézmény tevékenységét. Biztosítja az alapfeladatok elvégzését és kötelezettséget jelent a benne foglaltak végrehajtására. A működési szabályzat hatálya kiterjed az iskola valamennyi dolgozójára, tanulójára.

6. AZ OKTATÁSI INTÉZMÉNY

Elnevezése: Szent Orsolya Római Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium Székhelye: 9400 Sopron Orsolya tér 2-3. (2. sz. telephely: 9400 Sopron Széchenyi tér 21.) Levelezési címe: 9400 Sopron Orsolya tér 2-3.

7. AZ INTÉZMÉNYT ALAPÍTÓ ÉS FENNTARTÓ

Alapító:

Római Unióhoz tartozó soproni Szent Orsolya Rend

Fenntartó:

Egyházmegyei Hatóság Győr (Dr. Pápai Lajos püspök)

Címe:

9022 Győr Káptalandomb 1.

EKIF igazgató: Főtisztelendő Dékány Ferenc Címe:

9022 Győr Káptalandomb 5/b.

A fenntartó: jóváhagyja a Szervezeti és Működési Szabályzatot


működteti az iskolát jóváhagyja és ellenőrzi az iskola költségvetését kinevezi az igazgatót az igazgató közvetítésével gyakorolja a munkáltatói jogokat felügyeleti jogokkal rendelkezik vitás kérdésekben dönt 8. AZ ISKOLA ALAPÍTÓ OKIRATA

Kelte: 1991. július 1.(általános iskola) Száma: 219/1991. Módosítás: 1992. március 3. (8 osztályos gimnázium) Módosítás: 1993. január 26. (kollégium) Módosítás: 1993. november 1954/1993.sz. (Egyházmegyei Hatóság) 1994. január 1. (4 osztályos gimnázium) Egységbe foglalás: 1994. április 8. 654/1994. Módosítás: 1997. március 10. 447/1997. Módosítás: 2000. március 7. 48-IF-47/2000 Módosítás és egységbe foglalás: 2002. augusztus 6. 206-IF-47/2002. Átvizsgálás: 2004. március 30. 69-IF-47/2004. Módosítás: 2005. június 30. 170-IF-47/2005. Költségvetési törvény beépítése: 2005. szeptember 17. 247-IF-47/2005. Tagiskola megszűnése: 2006. július 18. 202-IF-47/2006. Módosítás: 2008. augusztus 19. 219/2008. 9. AZ INTÉZMÉNY JOGÁLLÁSA

Az iskola az Egyházon belül működő jogi személy, képviselője az igazgató. /A Magyar Katolikus Egyházat a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság nyilvántartásba a PK. 60.060 (1990.) 2. lajstromszámmal vette föl./ Az alapító okirat rendelkezése szerint gazdálkodás szempontjából önálló.

10. Az INTÉZMÉNY TEVÉKENYSÉGE

Az intézmény alaptevékenysége az alapító okirat szerint: A/ Alapfokú iskolai nevelés és oktatás, melynek keretében a tanulók alapfokú iskolai végzettséget szereznek. Engedélyezve: 390 fő.


B/ Középfokú iskolai nevelés és oktatás nyolc- illetve négyosztályos szerkezeti típusokban. Ebben a keretben a diákok a 12. évfolyam végén középfokú iskolai végzettséget szereznek, továbbá jogosultságot az érettségi vizsga letételére. Engedélyezve: 370 fő. a/ 8 osztályos típusban: évfolyamonként 2-2 osztály

(25-25 fő)

b/ 4 osztályos típusban: évfolyamonként 2-2 osztály

(30-30fő)

C/ Kollégiumi ellátás: a 10-18 éves fiúk és lányok számára. Engedélyezve: 25 fő.

II. rész Az INTÉZMÉNY VEZETÉSE

Az intézmény vezetési szerkezete: IGAZGATÓ

IG. HELYETTES I.

IG. HELYETTES II.

ISKOLAPLÉBÁNOS

GAZDASÁGI VEZETŐ

munkaközösségmunkaközösséghitoktatók ügyviteli és vezetők I. vezetők II. hitoktatás technikai Gimnázium, általános iskola, vallási élet dolgozók Kollégium ifjúságvédelem Operatív vezetési ügyekben az igazgató, helyettesei, az iskolaplébános és a gazdasági vezető heti rendszerességgel megbeszélést tartanak.

1. Az Igazgató Az intézmény egyszemélyi felelős vezetője az IGAZGATÓ. Az igazgató vezetői tevékenységét két igazgatóhelyettes, valamint a szakképzett gazdasági vezető közreműködésével látja el.


Az igazgató jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott alkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. Az igazgatónak az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a munkaszerződésben rögzített munkaköri leírás és a Közoktatási Törvény állapítja meg. Ellátja továbbá a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt - át nem ruházott feladatokat. Kizárólagos jogkörébe tartozik: a pedagógusok feletti teljes munkáltatói jog (a fenntartó előzetes egyetértésével); munkaszerződések megkötése és a felmondás; az SZMSZ és a pedagógiai program elkészítése; a tanév beosztása; a tantárgyfelosztás elkészítése; az órarend jóváhagyása; döntés a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kérdésekben; beiskolázás; kapcsolatok a szülőkkel, iskolaszékkel, diákönkormányzattal; nevelőtestületi értekezletek; hogy a bizonyítványokat, hivatalos iratokat aláírja; felelősség a vizsgák szabályszerű megtartásáért; fegyelmi, kitüntetési, jutalmazási ügyekben döntés; dönt a munkaügyi vitákban és kérdésekben; a helyettesek és a gazdasági vezető megválasztása; utalványozási jogkör; költségvetés elkészíttetése és felterjesztése; a karbantartási és beruházási terv elkészítése; iskola jogi képviselete; a hatályos törvények és rendelkezések megismerése és megtartása; órák látogatása, azok megbeszélése a pedagógusokkal; támogatja a pedagógiai kísérletező munkát; ösztönzi a nevelőtestület szakmai és lelki továbbképzését, önképzését;

engedélyezi a vendégek iskola-, illetve óralátogatását; ünnepélyek, évfordulók iskolaszintű megtartásának engedélyezése.

2. Az Igazgatóhelyettesek A vezetőbeosztás ellátásával megbízott igazgatóhelyettesek vezetői tevékenységüket az igazgató irányítása mellett, egymással együttműködve és egymással mellérendeltségi viszonyban látják el.


Az igazgatóhelyetteseket az igazgató nevezi ki és menti fel. Munkájukat az igazgatóval egységben végzik. o Intézkedéseikről, tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az igazgatót. o Az igazgatót akadályoztatása esetén helyettesítik. Tartós távollét (legalább 2 hét) esetén – ha az igazgató másként nem rendelkezik - teljes jogkörrel a rangidős igazgatóhelyettes helyettesíti az igazgatót. Ha ő is tartósan távol van, a másik igazgatóhelyettes lép elő. o Munkájukat munkaköri leírás alapján végzik. A munkaköri leírásban szereplő tárgykörökben önálló döntési jogkörrel és felelősséggel rendelkeznek. o Közreműködnek a tantárgyfelosztás, illetve az órarend előkészítésében. o Felelősek a statisztikák hitelességéért, továbbításáért. A változásokat nyomon követik. o Óralátogatást végeznek, értékelnek. o Folyamatosan ellenőrzik az anyakönyveket, naplókat. o Havonta összegzik a túlórákat, helyettesítési órákat. o Gondoskodnak a hiányzó nevelők helyettesítéséről. o Ellenőrzik a technikai dolgozók munkáját. o Szervezik és lebonyolítják az osztályozó, javító, felvételi, érettségi és egyéb vizsgákat, versenyeket. o Teljesítik az igazgató esetenkénti megbízatásait.

3. Az iskolaplébános Tiszteletben tartva és megőrizve az iskola hagyományait - az igazgatóval együttműködve -, a tantestület és a tanulóifjúság hitéletének, vallási nevelésének irányítója, szervezője. o A hitoktatás felelős vezetője. o Gondoskodik vallási ünnepeink méltó megünnepléséről. o Felkészíti az ifjúságot a szentségek vételére.

Szent Orsolya Római Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium 12 [Szervezeti és Működési Szabályzat] __________________________________________________________________ o Kapcsolatot tart fenn a tanulók szüleivel, tájékoztatja őket feladataikról a vallási nevelés területén. o Bevezeti a tanulókat a templomi szolgálatba, karitatív tevékenységekbe. o Az iskola dolgozóit lelkigyakorlatra szólítja. o Irányítja és segíti a világi hitoktatók munkáját, feladatait velük megosztva végzi. o Kapcsolatot tart fenn megyéspüspökkel.

a

helyi

egyházzal,

a

testvéregyházakkal,

a

4. A Gazdasági Vezető Irányítja és ellenőrzi az ügyviteli-adminisztratív dolgozók, továbbá a takarító-, konyhai személyzet, portások, fűtők, karbantartók munkáját. Munkaterületén naponta bejárást tart, tájékozódik. Tapasztalatairól, a szükséges intézkedésekről tájékoztatja az igazgatót. A tatarozási, felújítási munkálatokhoz állandó, megbízható szakembergárdát szervez. Az intézmény anyagi eszközeivel takarékosan gazdálkodik, beosztottait, munkatársait is erre serkenti. Elkészíti a költségvetés tervezetét, elvégzi a zárszámadásokat, beszámolókat, adatszolgáltatásokat. Betartja és betartatja a pénzügyi, számviteli, jogszabályokat. Intézkedik vagyonvédelmi ügyekben.

adó,

társadalombiztosítási

Ellenőrzi a térítési díjak befizetését. Gazdálkodik az intézmény pénzeszközeivel. Közvetlenül szervezi a munka- és tűzvédelmi követelmények teljesítését. Feladatait a Horváth-házi (Széchenyi tér 21.) gondnokkal/élelmezési-gazdasági ügyintézővel osztja meg. A tantestület tagja.


5. A Szakmai Munkaközösségek és Vezetőik Az azonos vagy rokon tárgyakat tanító pedagógusok szakmai munkaközösséget alkotnak. A munkaközösségek élén a munkaközösség-vezetők állnak, akiket a tagok egyszerű szótöbbséggel választanak. (Indokolt esetben az igazgató is felkérheti, illetve javaslatot tehet a munkaközösség-vezető személyére.) A munkaközösség-vezetők összehangolják a csoport szakmai tevékenységét (szakkörök, tankönyvválasztás, továbbképzések, versenyek, stb.). A munkaközösség-vezető az igazgató első szakmai tanácsadója. o A tagok fegyelmi, jutalmazási, kitüntetési ügyeiben véleményezési joggal rendelkezik. o Óralátogatásokat végez - tanévenként minimum 6 órát. Tapasztalatait írásos feljegyzés formájában rögzíti. Kérésre az igazgatót tájékoztatja. o Bemutató órákat, szakmai megbeszéléseket szervez. o Javaslatot tesz eszköztáruk fejlesztésére. A munkaközösség-vezetőt munkájáért pótlék illeti meg. A munkaközösségek javaslatot tesznek a tantárgyfelosztásra. A munkaközösségek munkaterv alapján működnek. A munkatervek elkészítési határideje szeptember 15. A szakmai munkaközösségek együttműködésének, kapcsolattartásának rendje Munkaközösség-vezetők egyeztetése a tanév során legalább kétszer: o Tanév elején, illetve a tanév végén o Rendkívüli esetben az igazgató vagy bármelyik munkaközösség-vezető kezdeményezheti

6. A Nevelőtestület A nevelőtestület az intézményben működő pedagógusok közössége - kiegészülve a gazdasági vezetővel. A nevelőtestület jogállását, döntési, véleményezési és javaslattételi jogkörét a Közoktatási Törvény 56-57. §., valamint a Vhr. utasítás határozza meg.


Az iskola életével, hivatalos ügyeivel kapcsolatos intézkedések, viták a tájékoztatás célját szolgáló anyagok kivételével - szolgálati titkok, ezt a nevelőtestület minden tagja köteles megőrizni. A nevelőtestület döntéseit értekezleten nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza, kivéve a külön jogszabályban, illetőleg a rendeletben meghatározott esetek. A nevelőtestület döntését, javaslatát és véleményét általában a munkaközösségek előzetes állásfoglalása alapján alakítja ki. A nevelőtestület a tanév folyamán rendes és rendkívüli értekezletet tart. A nevelőtestület rendes értekezletei: o tanévnyitó, o tanévzáró, o osztályozó, o nevelési, o havi munkaértekezletek. A nevelőtestület értekezleteit az iskola éves munkatervében meghatározott renddel és időponttal az iskola igazgatója hívja össze. Az igazgató rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról a napirend legkésőbb három nappal előbb történő kihirdetésével intézkedik. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásának nevelőtestületi kezdeményezéséhez a pedagógusok egyharmadának aláírása, valamint tárgy megjelölése szükséges. Az értekezletet tanítási időn kívül, a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül össze kell hívni. A nevelőtestületi értekezletet az iskola igazgatója (vagy helyettesei) készíti(k) elő. A nevelőtestület írásos előterjesztés alapján tárgyalja és dönt a következőkben: Szervezeti- és Működési Szabályzat, o o o o o o o o o

a pedagógiai program, a házirend, a munkaterv, a tanév rendje elfogadásában (tanévnyitó értekezlet) a különösen magas tanulói kitüntetések ügyében (Szent Angéla-díj) a különösen súlyos tanulói fegyelmi ügyekben, a tanuló osztályozó vizsgára bocsátása, a szülőkkel való kapcsolatteremtés rendjének megállapítása, az iskolai munkára irányuló átfogó beszámoló elfogadása, a diákönkormányzat SZMSZ ének elfogadása,

Szent Orsolya Római Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium 15 [Szervezeti és Működési Szabályzat] __________________________________________________________________ o nevelőtestületi jogkörök elfogadása. A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési vagy véleményezési jogot gyakorló iskolaszék, illetőleg a véleményezési jogot gyakorló szülői munkaközösség képviselőjét meg lehet hívni. Meg lehet hívni a véleményezési jogkört gyakorló diákönkormányzat tanuló képviselőjét is. A nevelőtestületi értekezlet levezető elnök feladatait az igazgató, általános igazgatóhelyettes, akadályoztatása esetén a másik igazgatóhelyettes látja el. A jegyzőkönyv hitelesítésére az értekezlet két nevelőtestületi tagot választ. A nevelőtestület döntéseit határozati formában kell megszövegezni. A határozatokat sorszámozni kell, és azokat nyilvántartásba kell venni. A nevelőtestület javaslattevő jogköre kiterjed az iskolai élettel kapcsolatos minden kérdésre A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvét a nevelőtestület erre felkért tagja (vagy az iskolatitkár) vezeti.

7. Az Iskola Dolgozói Az iskola minden dolgozója annak tudatában végzi munkáját, hogy intézményünk a katolikus egyház tanítását, a keresztény értékrendet követi. Minden dolgozónk elsősorban a saját élete példájával nevel - akár munkaidejében, akár az iskolán kívül. Az iskola alkalmazottjait javadalmazásukban megilletik mindazok a jogok, mint az önkormányzati iskolák alkalmazottjait. Munkakörük alapján a dolgozók a következő kategóriákba sorolhatók: o pedagógusok, o ügyviteli alkalmazottak (gazdasági vezető, gondnok-raktáros, pénzügyi előadó, pénztáros, iskolatitkár, főszakács - konyhafőnök), o fűtők, karbantartók, o konyhai dolgozók, o takarítók, o portások-telefonkezelők.


Minden alkalmazott munkaköri leírás szerint végzi munkáját. A pedagógus munkakörök a következő differenciáltságot mutatják: o o o o

tanító, szaktanár, napközis nevelő, kollégiumi nevelő.

Az oktató-nevelő munka közvetlen irányítói, szervezői a tanulók körében az osztályfőnökök, napközis és kollégiumi csoportvezetők. E feladatkörök pontos meghatározása a munkaköri leírásokban található.

8. Az Iskolai Nevelés Szinterei Tanórai foglalkozások Tanórán kívüli foglalkozások (napközi otthon, kollégium, szakkörök, tömegsport, versenyek, vetélkedők, társas-szórakoztató rendezvények, vallási rendezvények, könyvtár, ünnepélyek, megemlékezések, kirándulások, városi kulturális rendezvények)

9. A diákok vélemény-nyilvánításának formái Az iskolai életet érintő valamennyi kérdésben az alsó tagozaton a tanulók és szüleik elsődlegesen az osztálytanítóhoz fordulhatnak, aki véleményüket, javaslatukat, kérésüket az illetékesekhez továbbítja (igazgatóság, iskolaszék, nevelőtestület). A felső tagozaton és a gimnazistáknál osztályszintű diákönkormányzat működik (3 fő). A diákönkormányzat csúcsszerve az iskolai és kollégiumi diákönkormányzat — 1 elnökkel és 2-2 taggal. A diákönkormányzat működésének alapelveit a diák-önkormányzati SZMSZ tartalmazza (ld. melléklet). 10. Iskolaszék Az Iskolaszékben a fenntartói 2, a nevelőtestületi 3 (2 + a diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus) és a szülői oldal 4 fővel képviselteti magát.


Az Iskolaszéknek önálló működési rendje van (ld. melléklet). 11. Külső Kapcsolatok Az iskolát a külső kapcsolatokban az igazgató, igazgatóhelyettesek, gazdasági vezető és a püspöki biztos (iskolaplébános) képviseli. Az igazgató feladatonként, esetenként mást is megbízhat a képviselettel. A vezetői munkamegosztásnak megfelelően rendszeres (folyamatos) kapcsolatot tartunk fenn a következő külső intézményekkel: KPSZTI, Győri Egyházmegyei Hatóság, mint fenntartó, plébániák, Szent Orsolya Rend Magyarországi Rendtartománya (Győr, Sopron), Sopron Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, önkormányzati iskolák, evangélikus iskolák, városi óvodák, más települések katolikus iskolái, közművelődési intézmények, gyermek- és ifjúságvédelmi szervek,  A Gyermekjóléti szolgálattal történő kapcsolattartás rendje: o A gyermek és ifjúságvédelemmel megbízott pedagógus félévente, illetve szükség esetén egyeztet az illetékes szervek képviselőivel. o A Gyermekjóléti Szolgálattal folyamatos a kapcsolattartás. o A kapcsolattartó személye az ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott pedagógus. o A tanév során a felmerülő problémákkal kapcsolatban eseti megbeszélések, konzultációk 11. Belső Kapcsolatok a nevelőtestület tagjai munkaközösség-, illetve tagozatvezetőieken keresztül kapcsolódnak az iskola vezetőségéhez, de közvetlenül is fordulhatnak az igazgatóhoz. a technikai dolgozók a gazdasági vezető irányítása alá tartoznak, de közvetlenül is megkereshetik az intézmény igazgatóját.


a diákok, szülők választott képviselőiken keresztül (DÖK, Szülői Választmány, Iskolaszék), illetve közvetlenül is fordulhatnak az iskola vezetőségéhez. Pedagógusok és munkaközösség vezetőik, pedagógusok és pedagógusok, pedagógusok és tanulók, pedagógusok és szülők. Pedagógusok, tanulók, szülők és az adminisztratív munkatársak.


III. rész MÜKÖDÉSI SZABÁLYOK I. A MŰKÖDÉS RENDJE A/ Nyitva tartás, munkarend A nyitva tartás ideje szorgalmi időben: Orsolya tér 2-3.: 630-1900 óra Széchenyi tér 21.: 600-2100 óra Telefonszolgálat: Orsolya tér 2-3.: 700 - 1900 óra Széchenyi tér 21.: 700 - 2100 óra A tanítás 800 – 1600-ig tart, a Házirendben foglalt időbeosztás szerint. Az igazgató az 5. évfolyamtól kezdődően - különösen indokolt esetekben — az iskolaszék hozzájárulásával 710 órás kezdést is engedélyezhet. A délutáni órák, foglalkozások idejét az érdekeltek a tanév elején határozzák meg. A napközi otthon működésének kezdete a délelőtti tanítás rendjéhez igazodik és legkésőbb 17 órakor fejeződik be. A kollégium augusztus 31-től a tanév befejezéséig működik. Az őszi, a karácsonyi, a húsvéti és nyári szünetekben a működés szünetel (illetve a tanév rendjéhez igazodik). Az igazgató és helyettesei munkaideje 715 - 1530 óráig, pénteken 1430 óráig tart. A tanítás befejezése után legalább egyikük köteles a munkaidő végéig az épületben tartózkodni. Az iskolai programok, a vezetők munkaköre és alkalmi feladataik, megbízatásaik a fentieket módosíthatják. Szülők, vendégek fogadása a szülői értekezleteken, fogadóórákon kívül: A nevelőtestület tagjaival történő találkozásokat célszerű előzetesen egyeztetni. Általános szabályként szorgalmi időben 745 és 1430 között fogadjuk a vendégeket. A napközis nevelők 1030 - 1130, illetve 1630-1700 között, a kollégiumi nevelők 1330 - 1600 között kereshetők fel.

Szent Orsolya Római Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium 20 [Szervezeti és Működési Szabályzat] __________________________________________________________________ Az ügyviteli és adminisztratív dolgozók munkaideje 700 - 1500 óra, (iskolatitkár: 07.30-15.30), a takarítók, fűtők, karbantartóké (két műszak) 500 - 2000, a konyhai dolgozóké 600 - 1530 –ig, illetve 1200 - 2000 óráig, a gazdasági-élelmezési ügyintézőé 700 -1500 óráig tart. Egyedi esetekben, illetve a szorgalmi időn kívül (szünetek, tanítás nélküli munkanapok, lelki napok, egyéb) az igazgató az általánostól eltérő nyitva tartást és munkarendet vezethet be. Az egyházi szertartások rendjét a Házirendben, illetve alkalmanként szabályozzuk. B/ Ügyelet Óraközi tanári ügyelet: mindkét épületben mindhárom szinten minimum 1-1 fő. Az ügyelet a tanításkezdete előtt 730 - kor kezdődik. A beosztást az igazgatóhelyettesek készítik el. Menzai ügyelet: 1130 - 1400 óráig, 2-2 fő pontos időbeosztás szerint. A tanulók az utolsó órájuk után az órát tartó tanárral, illetve annak felszólítására együtt vonulnak ebédelni. A napközis tanulók a csoportvezetőjükkel ebédelnek. C/ Óraközi szünetek A 2. és 3. óra utáni szünet 15 percig, a többi 10 percig, illetve a 7. és 8. óra között 5 percig tart. D/A tanítási óra 45 percig tart (az igazgató esetenként rövidítést rendelhet el). A tanítási órát, a tanítás menetét senki nem zavarhatja meg. A tanulók az iskolaépületet a délelőtti tanítás befejezése előtt csak engedéllyel hagyhatják el. A délelőtti tanítás végén rendezetten távoznak. E/Csengetési rend 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

óra: 8 00 – 8 45 óra: 8 55 – 9 40 óra: 9 55 – 10 40 óra: 10 55 – 11 40 óra: 11 50 – 12 35 óra: 12 45 – 13 30 óra: 13 40 – 14 25 óra: 14 30 – 15 15


II. A TANÉV RENDJE Évente munkaterv rögzíti. A tanítási szünetekben az igazgató a dolgozók munkarendjét az évközitől eltérően is meghatározhatja. A nyári, téli és tavaszi szünetben az igazgató vagy helyettesei – amennyiben indokolt ügyeletet tartanak. Ennek rendjét a szünetek kezdete előtt kihirdetik, írásban rögzítik.

III. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENÖRZÉSÉNEK RENDJE a/ A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a tanórán kívüli foglalkozásokra is. A tanulói teljesítmény ellenőrzésének formái: szóbeli, írásbeli, gyakorlati. A szaktanár a dolgozatokat két héten belül kijavítja, a tapasztalatokat értékeli. A tanév közben érdemjegyekkel történik, mely osztályzatokat a szaktanár az osztályozónaplóba és a tanuló ellenőrző könyvébe is köteles bevezetni. Félévenként és tantárgyanként legalább három osztályzattal kell rendelkeznie minden tanulónak. Az osztályozó értekezleteket a munkatervben meghatározott időben az osztályfőnök vezeti. Ez dönt a tanulók magatartás és szorgalmi jegyeiről, valamint a magasabb osztályba lépésről. Az osztályban tanító tanárokon kívül az igazgató vagy helyettese vesz részt rajta. b/ Nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működéséért az igazgató felel. Az ellenőrzés területeit és tartalmát, módszereit és ütemezését a félévenként készülő ütemezési terv tartalmazza. Az ellenőrzési tervet nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt. c/ Belső ellenőrzésre jogosultak: az igazgató, az igazgatóhelyettesek, a munkaközösség-vezetők, az osztályfőnökök


EKIF megbízottak Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettesek munkáját, és ennek egyik eszköze a beszámoltatás. Az igazgatóhelyettesek és munkaközösség-vezetők megbízásukból adódó területen végzik az ellenőrzést.

d/ Az ellenőrzés módszerei: a tanórák látogatása (óraelemzési szempontok és értékelőlap a ld. mellékletben), írásos dokumentumok vizsgálata, tanulói munkák vizsgálata, beszámoltatás szóban es írásban. e/ Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival kell megbeszélni. A tapasztalatokat e célra rendszeresített értékelőlapon rögzítik, aláírásokkal nyomatékosítják. f/ Az általánosítható tapasztalatokat tantestületi értekezleten összegezni és értékelni kell. IV. Az ISKOLA FELVÉTELI RENDJE Az iskola nincs kötelezve körzeti beiskolázásra A beiskolázást az igazgató a fenntartóval egyeztetve végzi.

A.) Általános Iskola 1. Az elemi iskola 1. osztályába való felvétel legfontosabb szempontjai: iskolaérettség, egyházközséghez tartozás, idősebb testvér már az iskola tanulója, szülői nyilatkozat (szóban vagy írásban) az együttműködésre a vallásos nevelésben. A jelentkező tanulók regisztrálását és a tájékoztatást az iskola vezetősége végzi. A felvételről az igazgató dönt. A beiratkozás időpontja az Önkormányzat döntéséhez igazodik.


2. Matematika tagozat: Az elemi iskola 4. osztályába járó tanulók jelentkezhetnek - saját iskolánkból és más iskolából. A felvétel szempontjai: „jeles” (vagy „jó”) matematika osztályzat a 4. osztály első félévében, matematikai érdeklődés, jó tanulmányi eredmény. Felvételi irányszám: 15 fő. Jelentkezési határidő és a felvételi eljárás ideje tanév rendjéhez igazodik.

3. Emelt szintű német és angol nyelv: E csoportba (felvételi irányszám: 15-15 fő) az elemi iskola 4. osztályát végzett tanulók kérhetik felvételüket - más iskolából is. A felvételnél figyelembe vesszük a nyelvi érdeklődést, általános tanulmányi eredményt és a keresztény elkötelezettséget. Jelentkezési határidő és a felvételi eljárás ideje tanév rendjéhez igazodik. Emeltszintű osztályok, illetve csoportok (az alapóraszámú osztályokon belül) csak megfelelő létszám esetén indulnak.

B.) Gimnázium 4. Nyolcosztályos gimnázium: Az elemi iskola 4. osztályát „jó” és „jeles” eredménnyel végző diákok jelentkezését várjuk belülről és más iskolákból. Követelmény: vallásosság, hitélet illetve ennek elhatározása. A felvételi döntés alapja a tanulmányi eredmény. Felvételi irányszám 50 fő (két osztály). Jelentkezés: saját lapon, gimnáziumban „állami” lap is szükséges. Jelentkezési határidő és a felvételi eljárás ideje tanév rendjéhez igazodik.

5. Négyosztályos gimnázium: Az általános iskola 8. osztályát végzett tanulókat vesszük fel. Választható matematika és angol vagy német emelt szint (heti 5 óra).


Követelmények: 4,00-nál nem gyengébb tanulmányi átlag (5-8. osztály, készségtárgyak kivételével), hitélet, vallásosság (plébánosi vagy lelkészi ajánlás) Felvételi eljárás: A 4 évfolyamos gimnáziumba jelentkezőknél az 5-7. osztály tanév végi, illetve a 8. tanév félévi teljesítményeinek figyelembevételén túl írásbeli felvételit (matematika, magyar) és felvételi elbeszélgetést is szervezünk. Az írásbeli felvételi és az elbeszélgetés időpontja a tanév rendjéhez igazodik. A tanulóknak kitöltött jelentkezési lap benyújtásával kell jelentkezniük a központilag, egységes követelmények szerint szervezett írásbeli felvételi elővizsgára az aktuálisan megállapított időpontig. A jelentkezési lap letölthető az iskola honlapjáról, illetve személyesen átvehető a titkárságon. (Ez a jelentkezési lap nem tévesztendő össze a felvételi eljárásban használatos jelentkezési lappal, amelyet a középfokú iskolákba való jelentkezésre kell majd használni.) Az írásbeli eredményéről a megadott időpontig közvetlenül tájékoztatjuk a vizsgázókat, azaz a tanuló nevére kiállított Értékelő lapot a tanulónak átadjuk. Ennek ismeretében nyújtja be jelentkezési lapját, adatlapját, és vesz részt az általános felvételi eljárásban. Az iskolánk felvételi eljárásában megszerezhető felvételi összpontszám: 130 tanulmányi eredmények: 50 pont központilag szervezett írásbeli vizsgán elérhető eredmény: 50 pont szóbeli meghallgatás eredménye: 30 pont Jelentkezési határidő és a felvételi eljárás ideje tanév rendjéhez igazodik. Felvételi irányszám: 60 fő.

6. Kollégium: Az iskolánkba felvett minden távol lakó (kb. 25 km-en túl) tanulót felveszünk. Jelentkezés: az iskolai jelentkezéssel egy időben, a jelentkezési lapon. Felvételi döntés: az iskolai felvétellel együtt. Kollégiumunk nyitott a város középiskoláiban tanuló vidéki diákok számára is. A beiskolázási időszak végén szabadon maradó férőhelyek betöltésére plébánosi, lelkészi ajánlásával


rendelkező középiskolás jelentkezőket várunk. Felvételük esetén ugyanúgy vonatkoznak rájuk a kollégium szabályai

Fellebbezések: az elutasítás kézhez vételétől számított 15 napon belül. A fellebbezést az intézmény igazgatójához kell benyújtani - az iskolafenntartónak címezve (Egyházmegyei Hatóság – Győr, Káptalandomb 5/b.).

V. ÜNNEPÉLYEK, HAGYOMÁNYÁPOLÁS 1. Rövid történelem A Szent Orsolya Rendet 1535-ben Merici Szent Angéla alapította, Bresciában. Közösségét a IV. században vértanúhalált halt ír királylányról nevezte el, s annak oltalmába helyezte. Vállalt feladatuk a leányifjúság nevelése, oktatása, és a beteg, elesett emberek ápolása, gyámolítása volt. Magyarországon először Pozsonyban telepedtek meg (1676). Soproni letelepedésük előtt már hat hazai városban tartottak fenn iskolákat. A soproni alapító (egy bécsi jótevő asszony, özv. Niggelné sz. Gangl Mária) 1731-ben jelentette be alapítási szándekát, amely végül 1746-ban realizálódott, Zichy Ferenc püspöksége idején. Az alapítólevelet Mária Terézia hagyta jóvá 1746. július 8-án. Az oktatás a győri orsolyiták munkájával indult el, majd fokozatosan átvették a soproniak, s 1948-ig - az államosításig - az iskola folyamatosan bővült: története folyamán 12 iskolatípus működött benne. 1950-ben - a többi szerzetesrenddel együtt - az Orsolya Rendet is feloszlatták. A nővéreket meghurcolták, majd szétkergettek. Az iskola és épületei 1991. július 1-jén kerültek vissza a Rend használatába, majd 1992. július 1-jen tulajdonába. 1991. októberében (41 év után) 7 nővér újrakezdte szerzetesi közösségi életet az Orsolya téri épület „B” szárnyának második emeleten. Az idős szerzetesnővérek a tanrend szerinti oktatásban nem vesznek részt, de hospitálásukkal, osztályfőnöki órán, egyházi es világi rendezvényeinken való részvételükkel együtt élnek az iskolával.


A tanári kar es az ifjúság közvetlenül élőben ismerheti meg az orsolyita lelkiséget: jámborság, szolgálat, alázat, megelégedettség. Kezdetben egy-egy nővér hitoktatást vállalt és kisegített a kollégiumi felügyeletben. Az újjászerveződött orsolyita iskola és kollégium koedukált intézmény. A közvetlen egyházi vezetés az iskolaplébánoson keresztül valósul meg, akit a győri püspök bíz meg a lelki élet szervezésével, az Orsolya templom igazgatásával, a nővérek lelki gondozásával. Tananyagaink az állami dokumentumokon alapszanak. Ezeket formáljuk az iskola nevelési célkitűzéseihez - keresztény értékrendünkkel, kiegészítő anyagokkal. Oktató-nevelő munkánk annyira lesz hiteles, amennyire életünkben, tevékenységünkben egységet alkot a két érték: vallásosság és tudomány. 2. Hagyományaink Az osztályfőnökök a szeptemberi osztályfőnöki órákon az elsősökkel megismertetik Szent Orsolya es Szent Angéla eletet, a Szent Orsolya Rend történetet, magyarországi működését, iskolánk múltját. E tudnivalókat a következő években is felfrissítik. Október 21.: Szent Orsolya nap. Tanítási szünet. Ünnepi szentmise. Diákprogramok. December 8. és március 25.: A Mária-tisztelet ünnepei. Ifjúsági és tantestületi lelki napok. Január 27. Szent Angéla napja – végzősök szalagavatója. Támogatjuk az orsolyita öregdiákok találkozóit, azok szervezésében segítséget adunk. Halottak napján meglátogatjuk az elhunyt orsolyita nővérek sírjait. A búcsúzó diákok hálaadó szentmisén vesznek részt. A vallási néprajz hagyományainak felelevenítése (Szent Miklós, Balázsolás, Gergely-járás, stb.). A hagyományápolás külsőségei: Címerünk: Fehér pajzs-alapon középen fémbetéten Szent Angéla alakja. Felül csupa nagybetűvel: SZENT ORSOLYA ISKOLA Alul csupa nagybetűvel: SOPRON Méret (hosszúság x magasság): 30 x 22 mm


Zászlónk: Az iskolazászló felszentelése 1996. június 15-én volt. Méretei: 185 x 98 cm. Anyaga: selyem. Színe: sötét- és világoskék átlós irányban összevarrva. Középen fehér alapú címerpajzson Szent Angéla alakja. Felfüggesztése: a templomi zászlók mintájára. Nagy egyházi ünnepeink alkalmából az ünnepélyek, szertartások külső pompáját emeli. Beés kivonulását az iskolaközösség csendben es felállva köszönti. Egy zászlótartó fiú és két kísérő. Himnuszok éneklésekor és a szentmise egyes részeinél a zászlóval meghajtással tisztelgünk. Az ünnepi viselet: fehér blúz, illetve ing; sötét nadrág, nyakkendő (fiúk); sötét szövetszoknya, illetve 10. évfolyamtól egyenruha (lányok); + címer-kitűző. Az iskola sportöltözete: Fehér – az iskola címerével ellátott – póló, sötétkék vagy fekete nadrág, fehér zokni, lehetőség szerint fehér gumitalpú tornacipő. VI. A LÉTESÍTMÉNYEK HASZNÁLATA Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős: a közösségi tulajdon védelméért és állagának megőrzéséért; a tűz- és balesetvédelmi szabályok megtartásáért; a munkavédelmi szabályok betartásáért; A tanulók az intézmény helyiségeit és létesítményeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. (Tornaterem, udvar és sportlétesítmények használati rendje a ld. mellékletben.) Tanítási idő után a tanuló csak külön engedéllyel, illetve szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskola területén.


Az iskolai eszközöket, felszereléseket csak igazgatói engedéllyel lehet az épületből kivinni. Külsősök az igazgató engedélyével és a megállapodás szerinti időben használhatják az iskola helyiségeit. VII. TANÓRÁN KIVÜLI FOGLALKOZÁSOK napközi otthon, tanulószoba, felzárkóztatás (korrepetálás) énekkar osztálymise, évfolyammise, lelkigyakorlat, szakkörök, tanulmányi és kulturális versenyek, sportkör, házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek; Orsolya TV. VIII. EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET Az iskolaorvos és a védőnők meghatározott időpontokban és vizsgálati céllal a tanulók rendelkezésére állnak. Betegség, rosszullét, baleset esetén a szülőket értesíteni kell. A baleset esetén megfelelő orvosi ellátást kell kezdeményezni. Felelős az ügyeletes, illetve az a pedagógus, aki az eset közelében tartózkodik vagy elsőként szerzett tudomást róla. IX. MULASZTÁSOK IGAZOLÁSA A részleteket a Házirend szabályozza. X. FEGYELMI INTÉZKEDÉSEK A/ Tanulókkal kapcsolatban A részletes szabályozást a Házirend tartalmazza. B/ A dolgozókkal kapcsolatban A fegyelmi eljárás lefolytatása és a fegyelmi büntetés kiszabása az intézmény alkalmazottai esetében az igazgató kizárólagos jogköre, mely a hatályos Munka Törvénykönyve, illetve az intézményi belső szabályzatok alapján folytatható le és szabható ki. XI. JUTALMAZÁS 1. Tanulók jutalmazása


a házirend szabályozza 2. Pedagógusok jutalmazása 2.1 A pedagógusok dicséretének, jutalmazásának és kitüntetésének formái Az iskolaközösségért végzett kiemelkedő munkáért az igazgató a pedagógust a tantestület előtt, tanévnyitó, illetve a tanévzáró ünnepélyen dicséretben részesítheti. Átfogó életmű, tartósan kimagasló munka vagy kiemelkedő teljesítmény elismeréseként az igazgató, illetve a fenntartó javaslatára a pedagógus részesülhet: a köztársasági elnök, illetve az egyes minisztériumok által adományozható díjakban, kitüntetésekben, A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia által alapított Szent Gellért-díjban, megyei díjakban, kitüntetésekben, városi díjakban, kitüntetésekben. 2.2 A kiemelt munkavégzéséért járó kereset-kiegészítés Ez az elismerés pedagógus és nem pedagógus munkakörben dolgozók részére egyaránt adható. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés elosztása az igazgató döntési körébe tartozik. A döntés meghozatala előtt az igazgató kikéri a munkaközösség-vezetők, az igazgatóhelyettesek, illetve a gazdasági vezető véleményét. A kereset-kiegészítés megállapítása egy tanévre érvényes, de több alkalommal is megállapítható. A rendelkezésre álló összeget differenciáltan kell megállapítani a munkateljesítménytől függően. (Az odaítélés részletes szempontjait és feltételeit a melléklet tartalmazza.) XIV. REKLÁMTEVÉKENYSÉG SZABÁLYOZÁSA Az intézmény egész területén (általános iskola, gimnázium, kollégium) reklámtevékenység folytatása tilos. XV. MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI Testnevelés, gyógytestnevelés órák, tömegsport foglalkozások (futball, kosárlabda, atlétika…) XII. RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK (TŰZ- ÉS BOMBARIADÓ ESETÉN) SZÜKSÉGES TEENDŐK


Tűz- vagy bombariadó esetén az üzenetet fogadónak kötelessége azonnal értesítenie az iskola igazgatóját - annak távollétében valamelyik helyettesét -, aki telefonon értesíti a tűzoltóságot/rendőrséget és megteszi a szükséges intézkedéseket az iskola és a kollégium épületének kiürítésére. Az iskola és a kollégium dolgozói és az órát tartó szaktanár irányításával a tanulók – a menekülési tervnek megfelelően - a kijáratokon át biztonságos helyre távoznak. Miután a tűzoltóság/rendőrség szakemberei átvizsgálták az épületet, és lehetővé tették a visszaköltözést, a szokásos napi rend szerint folyik az oktatás. Az elmaradt tanítási órák esetleges pótlásáról az iskola igazgatója dönt. XIII. A TANKÖNYVRENDELÉS SZABÁLYOZÁSA November 15-e előtt legalább 15 nappal írásban értesíteni kell a szülőket, hogy nyilatkozzanak az ingyenes tankönyvek igénybevételéről. November 15-ig az iskola felméri, hogy hány tanuló kívánja igénybe venni a normatív kedvezményeket. A szülők számára a határidő elmulasztása jogvesztő! November 30-ig az igazgató a felmérés alapján tájékoztatja a nevelőtestületet, az iskolaszéket, a szülői szervezetet és a diákönkormányzatot. december 15-ig a nevelőtestület meghatározza a tankönyvtámogatás módját és erről írásban értesíti a szülőket. február 15-ig az iskola elkészíti a tankönyvrendelést, figyelembe véve és megbecsülve az iskolába belépő új osztályok várható létszámát. június 10-ig közzé kell tenni azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező tankönyveknek a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. Ingyenes tankönyvre jogosultak köre: o a nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő:  tartósan betegek,  sajátos nevelési igényűek,  három vagy több gyermekes családban élnek,  nagykorúak és saját jogon családi pótlékra jogosultak,  rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülnek. o A tankönyv ingyenes rendelkezésre állásának lehetőségei:  iskolából történő tankönyvkölcsönzés,  napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvek igénybevétele,  tankönyvek megvásárlásához nyújtott támogatás.


IV. rész ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Az SZMSZ felülvizsgálatát bármely munkaközösség a vezetője által, továbbá az iskolaszék bármely oldala kezdeményezheti. A felülvizsgálati kérelem előterjesztésének rendes időpontja az I. félévet illetve a tanév végét záró nevelőtestületi értekezlet. Jogszabályváltozás illetve egyéb sürgősségi indok esetén az igazgató is kezdeményezheti a módosítást. A sürgősségi indokot a vezetőség (az igazgató, helyettesei és a püspöki biztos és a munkaközösség-vezetők többségi döntéssel állapítják meg). A dokumentum hozzáférhető az iskola könyvtárában valamint letölthető az intézmény honlapjáról. A szabályzat hatálya Az SZMSZ és a mellékletét képező egyéb szabályzatok (vezetői utasítások, igazgatói rendeletek) betartása kötelező érvényű az intézmény minden alkalmazottjára és az intézménnyel szerződéses jogviszonyban állókra. A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézményvezető előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el a Diákönkormányzat és az Iskolaszék egyetértési jogának gyakorlása mellett. A szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül kerül az előző SZMSZ. Az SZMSZ-t a nevelőtestület a 2011. augusztus 31-i értekezletén elfogadta. A 2011. október 31-én keltezett szakértői észrevételek (dr. Leibinger Jánosné i.sz.: SZ 025611) szerint a korrekció megtörtént.

Dr. Kovács András igazgató

Kóczánné Divós Katalin Iskolaszéki elnök

Ágota Tamás Iskolaszéki tag, a Szülői Választmány elnöke

Virágh Áron 12.bg. tanuló DÖK elnöke

A Szent Orsolya Római Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata

Recommend Documents