A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, május 30

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

BKSZT

Tartalom • Előzmények, új körülmények • Tervezett jogszabály módosítások:

• A szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet • A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet • Összefoglalás 3

Előzmények, új körülmények  Magyarországnak 2020-ig 20%-al kell csökkenteni az energiafelhasználását és ezen belül 20%-os megújuló részarányt elérni, vizsgálni kell a csökkentés módját. A megújuló energia részarányát 20%-ra kell növelni. A szennyvíziszap megújuló energiaforrás!!  A hulladékgazdálkodás koncepciója alapvetően megváltozott (a hulladékgazdálkodási keretirányelv (75/442/EGK) változása, a hulladékról szóló 2012. évi CXXXV. Törvény elfogadása)  A környezeti kockázatok csökkentése iránti igény erősödése 4

Előzmények, új körülmények

Magyarországon keletkező települési szilárd hulladék mennyisége

Év

Keletkező települési szilárd hulladék mennyisége összesen (t /év)

2011

3 808 000

2016

5 688 000 5


Magyarország települési szennyvíztisztító telepein keletkező szennyvíziszap mennyisége

Év

A keletkező szennyvíziszap mennyisége összesen (t sz.a./év)

2010

236 043

2015

333 383

6


2011. évi adatok alapján jelenleg 85 db 25 000 LE szennyezőanyag-terhelés feletti tisztító van Magyarországon, ezek közül 19 db-nál alkalmaznak iszaprothasztást, a további 64 db telepnél jelenleg még nincsen biogáz előállítás. A 2011. évi összesített kinyert megújuló energia-adatok a szennyvíztisztító telepeken: Biogáz helyben felhasználása 575 135,1 GJ/év, Biogáz energia 321 569,21 GJ/év 2015. évre a szennyvíziszap rothasztása során képződő biogáz energiája 1,4715*106 GJ/év és 2,289*106 GJ/év közé tehető. 7


Alapelv: Szennyvíziszap nyersanyag, melynek energia- és növényi tápanyagtartalmát hasznosítani kell. A keletkezett szennyvíziszap mennyiségének kommunális hulladéklerakón történő, illetve mezőgazdasági célú elhelyezésének minimalizálása.

8

Tervezett jogszabály módosítások • A szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet • A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet

9

Tervezett jogszabály módosítások

50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet A szabályozás célja, hogy egyes – elsősorban kommunális – szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági területen való szakszerű felhasználásával elkerülhetővé váljanak a talajra, a felszíni és felszín alatti vizekre, valamint az emberek egészségére, a növényekre és az állatokra gyakorolt káros hatások.

11

50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet


A jogszabály kimondja, hogy termőföldön csak tisztított szennyvíz, kezelt szennyvíziszap, illetve szennyvíziszap komposzt használható fel, és meghatározza a felhasználás további feltételeit (növénykultúrák, talajtulajdonságok, szennyezőanyag határértékek, stb.)

12



Új határértékek: A Korm. rendelet módosítása a mezőgazdaságba kihelyezett szennyvíziszapban és komposztban megengedett mérgező elemek és káros anyagok határértékeit szigorítja. • Ez a módosítás technológiai és gazdasági problémát okozhat a szennyvíztisztító telepek üzemeltetőinek, a szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosításának csökkenését eredményezheti, és az ilyen módon nem hasznosítható szennyvíziszapok elhelyezése nehézségekbe ütközhet. • A módosítás a környezeti biztonság javítását, a felszíni- és felszín alatti vizek, a növény- és állatvilág, a termőföld fokozott védelmét, az emberi egészségkárosodás kockázatának csökkentését szolgálja.

A rendelet tervezett módosítása 2016. január 1-én lép hatályba. 13

BKSZT


147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet A 147/2010. Korm. rendelet módosításának célja a szennyvíztisztító telepek energiafelhasználásának optimalizálása, melyhez beruházások szükségesek. További cél a szennyvíziszapban hasznosítható energia és növényi tápanyagok (foszfor) minél nagyobb arányú kinyerése és visszaforgatása, a környezeti kockázatok csökkentése.

15



A módosítása előírja, hogy a 25 000 LE szennyezőanyag terhelés feletti kommunális szennyvíztisztító telepek kötelezettek a szennyvíziszap anaerob rothasztására, valamint biogáz előállítására és hasznosítására, ezzel biztosítva a szennyvíziszapból kinyerhető energia hasznosítását. Az új szabályozás bevezetésének célja a szennyvíztisztító telepek energiaköltségeinek csökkentése és a felhasználás hatékonyságának növelése. 16



A szennyvíziszapból a biogáz kinyerésére a szennyvíztisztító telepeken technológia fejlesztésre, beruházásokra van szükség. A szennyvíztisztító telepeken a rothasztók kiépítéséhez, biogáz előállításához és hasznosításához nyújtható pályázati támogatást 20142020 költségvetési időszakban tervezzük. Vizsgálni kell a 25 000 LE feletti szennyvíztisztító telepeknél a környező kisebb telepekről való iszapbeszállítás lehetőségét, iszapagglomerációk létrehozását. A rendelet tervezett módosítása 2017. január 1-én lép hatályba.

17

Pusztazámor


A hulladékról szóló 2012. évi CXXXV. törvény

Egyik módosításának célja: a mezőgazdaságból kiszoruló szennyvíziszap elhelyezésének megkönnyítése, valamint a szennyvíziszap energiatartalmának kinyerése után fennmaradó szennyvíziszap elhelyezésének szabályozása. A törvény tervezett módosítása előreláthatólag 2013. június végén lép hatályba.

19

2012. évi CXXXV. törvény


Nem kell hulladéklerakási járulékot fizetni az 5000 lakosegyenérték szennyezőanyag-terhelést meg nem haladó szennyvíztisztító telepen képződött települési szennyvíziszap hulladéklerakóban történő elhelyezésekor, amennyiben a szennyvíziszapban lévő anyagok a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló kormányrendelet mellékletében meghatározott határértékeket meghaladják, és ennek következtében a szennyvíziszap mezőgazdasági célú felhasználása termőföldön nem lehetséges. 20



Nem kell hulladéklerakási járulékot fizetni hulladéklerakóban ha települési szennyvíziszap komposztot helyeznek el takarórétegként, amelyből a biogázt és a növények számára hasznosítható tápanyagokat előzetesen kinyerték, és az 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet mellékletében meghatározott szennyvíziszap komposztra vonatkozó határértékeket meghaladják, és ennek következtében a szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági célú felhasználása termőföldön nem lehetséges. 21



Kedvezményes (50%) hulladéklerakási járulékot kell fizetni a települési szennyvíziszap hulladéklerakóban történő lerakása után, ha a szennyvíziszapból a biogázt és a növények számára hasznosítható tápanyagokat előzetesen kinyerték.

22

Összefoglalás • • • • • • •

A szennyvíziszapban hasznosítható energia és növényi tápanyagok minél nagyobb arányú kinyerése és visszaforgatása, a környezeti kockázatok csökkentése, a talajok fokozott védelme Új iszaprendszerek létrehozása, önkormányzatok aktív közreműködésével Foszforkinyerés → felelős gondolkodás Energetikailag hatékony új rendszerek kiépítése Kistelepülések mentesítése (5.000 LE alattiak) A késleltetett hatályba lépéssel az átmeneti idő biztosítása Források biztosítása 2014-2020 költségvetési időszakban

23

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, május 30

Recommend Documents