A szemmozgások vizsgálata - Elektrookulográfia (EOG) A mérési adatok elemzése és értékelése Biológia BSc. B / Pszichológi BA gyakorlat
A mérést és kiértékelést végezték: ...................................................... ...................................................... ...................................................... .......................................................
Gyakorlatvezető: ....................................................... Időpont: .......................................................
A kísérleti alany neve: ...................................................
magassága: ...............................
kora: ...................................................
súlya: ........................................
neme: férfi / nő
2
A gyakorlat célja (tömör, néhány mondatos megfogalmazás)
Bevezetés (szükség esetén külön lapon folytatható) 1. A szemmozgások típusai, ezek szerepének és fontosságának bemutatása. Az EOG mérés elve (a gyakorlati kiértékelés szempontjából fontos, főbb ismeretek és jellemzők összefoglalása) 2. 3.
A felhasznált eszközök, anyagok ismertetése (vázlatos felsorolás) A mérés technikai kivitelezése (a kísérleti alany előkészítése, a mérőrendszer használata, az elvégzett feladatok ismertetése)
3
A. Adatok és számolások 1. A térbeli pontra rögzített ("fixált") szemmozgások vizsgálata A felvétel megnyitása után nagyítsa ki a regisztrátum azon szakaszát, amelyen a vizsgálati személy egy adott tárgyra fixált a tekintetével. Az esetleges szemmozgásokat a regisztrátumon is jelölje meg! A kinagyított regisztrátumot mellékletként csatolja! Tapasztaltak-e szemmozgásokat? Ha igen, akkor milyen típusú szemmozgást lehet felismerni? Értelmezze a regisztrátumon látottakat!
........................................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................... ...........................................................................................................................................................
2. Vezetett szemmozgások vizsgálata A felvétel megnyitása után nagyítsa ki a regisztrátum azon szakaszát, amelyen horizontális és vertikális irányú szemmozgások is láthatóak! A kinagyított regisztrátumot mellékletként csatolja! Milyen típusú szemmozgás(oka)t lehet felismerni? Értelmezze a regisztrátumon látottakat!
........................................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................... ...........................................................................................................................................................
3. EOG felvétele olvasás során. A szakkádikus szemmozgás vizsgálata 1. Válasszon a mintaszövegekből egy tetszőleges (teljes) sort és nagyítsa ki a felvétel azon szakaszait, ahol az alany a kiválasztott a sort olvasta! 2. Állítsa be a mérőablakban a következő mérendő paramétert: 41. csatorna – delta T! 3. Mérje meg a szakkádok időtartamát, majd határozza meg az összes elemzett szakkád, valamint a teljes sor elolvasásához szükséges időt és számítsa ki, hogy a sor elolvasásának hány százalékát teszik ki a szakkádok! 4. A kinagyított regisztrátumokat mellékletként csatolja!
4
3.1. Különböző nehézségű szövegrészletek olvasása Ismertesse az egyes mérésekhez tartozó szövegrészleteket: 1. szöveg:
................................................................................................................................... .............
........................................................................................................................................................... 2. szöveg:
................................................................................................................................... .............
........................................................................................................................................................... 3. szöveg:
................................................................................................................................... ..............
............................................................................................................................................................. 4. szöveg:
................................................................................................................................... ..............
.............................................................................................................................................................
szakkád idő-tartama [.......] 1. szöveg
2. szöveg
3. szöveg
szakkád idő-tartama [.......] 4. szöveg
1. szöveg
1.
9.
2.
10.
3.
11.
4.
12.
5.
13.
6.
14.
7.
15.
8.
16.
1. szöveg Az összes szakkád időtartama [.......] A sor elolvasásának teljes időtartama [.......] A szakkádok teljes időtartama %-ban
2. szöveg
2. szöveg
3. szöveg
3. szöveg
4. szöveg
4. szöveg
5
3.2. Különböző betűmérettel szerkesztett szövegrészletek olvasása Ismertesse az egyes mérésekhez tartozó szövegrészleteket: 1. szöveg:
................................................................................................................................... .............
........................................................................................................................................................... 2. szöveg:
................................................................................................................................... .............
........................................................................................................................................................... 3. szöveg:
................................................................................................................................... ..............
............................................................................................................................................................. 4. szöveg:
................................................................................................................................... ..............
............................................................................................................................................................. szakkád idő-tartama [.......] 1. szöveg
2. szöveg
3. szöveg
szakkád idő-tartama [.......] 4. szöveg
1. szöveg
1.
9.
2.
10.
3.
11.
4.
12.
5.
13.
6.
14.
7.
15.
8.
16.
1. szöveg Az összes szakkád időtartama [.......] A sor elolvasásának teljes időtartama [.......] A szakkádok teljes időtartama %-ban
2. szöveg
2. szöveg
3. szöveg
3. szöveg
4. szöveg
4. szöveg
6
3.3. Különböző betűtípussal szerkesztett szövegrészletek olvasása Ismertesse az egyes mérésekhez tartozó szövegrészleteket: 1. szöveg:
................................................................................................................................... .............
........................................................................................................................................................... 2. szöveg:
................................................................................................................................... .............
........................................................................................................................................................... 3. szöveg:
................................................................................................................................... ..............
............................................................................................................................................................. 4. szöveg:
................................................................................................................................... .............
...........................................................................................................................................................
szakkád idő-tartama [.......] 1. szöveg
2. szöveg
3. szöveg
szakkád idő-tartama [.......] 4. szöveg
1. szöveg
1.
9.
2.
10.
3.
11.
4.
12.
5.
13.
6.
14.
7.
15.
8.
16.
1. szöveg Az összes szakkád időtartama [.......] A sor elolvasásának teljes időtartama [.......] A szakkádok teljes időtartama %-ban
2. szöveg
2. szöveg
3. szöveg
3. szöveg
4. szöveg
4. szöveg
7
4. Dot plot: Fixálási gyakoriság vizsgálata (opcionális feladat) Írja le a tapasztaltakat! Milyen, a retina működésével kapcsolatos élettani jelenséget lehet kimutatni ezzel a módszerrel? Mi a jelentősége ennek a funkciónak?
........................................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................... ...........................................................................................................................................................
8
B. A mérési eredmények összefoglalása és következtetések a) Elemezze a szakkádok és a fixálás időtartamának arányát!
........................................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................... ...........................................................................................................................................................
b) Mi a szerepe a szakkádoknak az olvasásban? A szakkádok százalékban kifejezett időtartama megfelele az elvárásainknak?
........................................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................... c) Milyen hatással volt a különböző nehézségű szövegrészletek olvasása a szakkádok gyakoriságára?
........................................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................... ...........................................................................................................................................................
d) Az eltérő betűméret és betűtípus hogyan befolyásolta az olvasás folyamatát?
........................................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................... ...........................................................................................................................................................
9
C. Definíciók Elektrookulogram: ........................................................................................................................... ........................................................................................................................................................... Szakkád:............................................................................................................................................. ........................................................................................................................................................... Látómező: …..................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................... Nagyfrekvenciás tremor:.................................................................................................................... ........................................................................................................................................................... Flicking szemmozgás: …................................................................................................................... ...........................................................................................................................................................
Volt egyszer egy királyfi, aki hercegkisasszonyt akart feleségül venni, de nem ám holmi jöttment hercegleányt, hanem olyat, aki igazán trónra termett. Bejárta az egész világot, hogy meglelje a hozzá illőt, de minden választottjában talált valami kivetnivalót. Hercegkisasszony akadt ugyan elég, de a királyfi kételkedett benne, hogy vérbeli hercegkisasszonyok, mert mindegyik tett valami olyat, ami nem illett hozzá. Hazatért hát a királyfi a birodalmába, és igen elbúsult, hogy nem lel magához való feleséget.
Egy este szörnyű vihar kerekedett, dörgött-villámlott, az eső meg úgy zuhogott, mintha dézsából öntötték volna. A nagy égzengésben egyszer csak megverte valaki a palota kapuját. Az öreg király maga ment kaput nyitni. Egy hercegkisasszony állt a küszöbön. De uram teremtőm, hogy megtépázta a zuhogó eső meg a vad szél! A hajáról, ruhájáról patakokban szakadt a víz, a cipője orrán befolyt az eső, a sarkán meg kifolyt. S mégis azt merte mondani, hogy ő vérbeli hercegkisasszony!
- No majd elválik, hogy igazat mondott-e - gondolta magában az öreg királyné, de nem szólt senkinek; bement a hálókamrába, kiemelt az ágyból minden dunnát, párnát, derékaljat, s egy szem borsót tett az ágydeszkára. Aztán rárakott a borsószemre húsz derékaljat, azokra meg húsz vastag pehelydunnát, s oda vezette éjjeli hálásra a hercegkisasszonyt. Reggel aztán megkérdezte tőle, hogy esett az alvás. - Egy szemhunyást sem aludtam - panaszolta a hercegkisasszony. Isten tudja, mi volt abban az ágyban! Egész éjjel nyomott valami, akármelyik oldalamra fordultam. Csupa kék-zöld folt a testem.
Restellem megmondani, de sosem volt még ilyen kényelmetlen ágyam! Most már aztán láthatták, hogy vérbeli hercegkisasszony a vendégük, mert húsz derékaljon és húsz pehelydunnán keresztül is megérezte azt a kicsi borsószemet. Csak egy javából való, igazi hercegkisasszony lehet ilyen kényes. A királyfi nyomban feleségül vette, úgy megörült, hogy igazi hercegkisasszonyra akadt. A borsószem meg a királyi kincseskamrába került, ott mutogatják mind a mai napig, ha ugyan azóta el nem lopta valaki. Aki nem hiszi, járjon utána.
/Hans Christian Andersen : Borsószem-hercegkisasszony/
Egyszer egy ember két szamarával szántogatott az erdő szélén. Gallyakért bement az erdőbe, addig a két szamár ott maradt az ekébe fogva. Arra ment két barátpap, akiknek a szekerét csak egy szamár húzta. Vagy mit mondok?! Csak húzta volna, de már az éhségtől alig bírta. Meglátják az erdő szélén a két szamarat. Összebeszéltek, hogy az egyik jó lesz nekik...
Azzal odamentek az ekéhez. Az egyik barát a bal oldali szamarat kifogta és elvezette. A másik barát magára vette annak a szamárnak a szerszámját, amelyet a társa elvezetett. Úgy állt ott az eke el tt, míg a gazda meg nem jött. Az csak nagyot nézett.- Hát maga mit keres itt? Aztán hová tette a másik szamarat? - kérdi a baráttól. Az meg azt mondja:- Gazduram, én eddig el voltam átkozva. Most az id m lejárt, emberré váltam.
A szántóvető ember csodálkozva nézett rá, azt mondta:- Ejnye, de sokat is megvertem én magát, de hát úgy látom, nem ártott meg. Hanem, ha már így van, menjen el, amerre lát! Leszedte róla a szerszámot, és elengedte. A másik barát az erdő szélén várta. Még egy-két napig vándoroltak, aztán az egyik faluban a lopott szamárral kiálltak a vásárba. Mikor a szamarat eladták, hazamentek.
A vásárra a gazda is elment, hogy párját keressen az elveszett szamárnak.
Ahogy
ott
bolyong,
a
sok
eladó
szamár
közt
meglátja a magáét. Nem tudta elgondolni, hogy a barátból hogyan
lehetett
ismét
szamár.Odament
hozzá,
és
a
fülébe
12
súgta:- Tisztelendő úr, hiába áll itt, én már úgyse veszem meg magát még egyszer! Azzal elfordult, és egy másik szamarat vett.
/A szamárrá változott barát, magyar népmese/
Hol volt, hol nem volt, hetedhét országon túl, ahol a kis kurta farkú malac túr, volt egyszer egy szegény ember, annak felesége és három leánya. Egyebük sem volt a világon, mint egy kicsi malacuk, no, hanem azt dajkálták is ám! Jó kövérre meghizlalták, hogy majd kirepedt. No, hogy kárba ne menjen a malacuk, leölték, megperzselték, szalonnáját, húsát, kolbászát a füstre tették, s a télen át szép lassacskán meg is ették. Tavasszal a malacból nem volt egyéb, csak a kis gömböc.
Biológiai preparátumok ingerlésére a legelterjedtebb, és a gyakorlataink során kizárólagosan alkalmazott jelforma a négyszögjel. A négyszögjel által létrehozott elektromos erőtér áramot indukál az ingerelhető membránon keresztül, és ez vezet a biológiai ingerület kialakulásához. Az indukált áram nagysága a négyszögjel szélességének és amplitúdójának szorzatától függ. Bármilyen ingerelhető preparátumon kimérhető az ún. kronaxia-görbe, amely az inger szélességének függvényében ábrázolja azt a feszültségértéket, amely még éppen kiváltja az ingerületet.
A dialektikus materializmus alapgondolatait Friedrich Engels foglalta össze: Az anyag különböző mozgásformái (fizikai, kémiai, biológiai, társadalmi) egymásra épülnek, az anyagi világ jelenségei ellentmondásosak, állandó változásban és fejlődésben vannak. A dialektikus materializmus fogalomrendszerében a minőségi szintváltás jelenti a dialektikus tagadást, amelynek során az alsóbb szint bizonyos sajátosságai módosulva ugyan, de megőrződnek a felsőbb szinten. Az ismételt szintváltás újra megjeleníti az eredeti minőséget, de más mennyiségi meghatározottsággal.
NMDA receptor ion channels allow the entry of Ca2+ in addition to monovalent cations such as Na+ and K+. Other unique properties of NMDA receptors are that opening the channel requires the presence of a co-agonist (glycine), and that extracellular Mg2+ blocks the channel at hyperpolarized, but not depolarized, voltages. Hence, NMDA receptors allow the passage of cations only when the Mg2+ block is removed by the depolarization of the postsynaptic cell, either by a large number of excitatory inputs or by the repetitive firing of the presynaptic cell.
